Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről

[COM(2018) 324 final – 2018/0136 (COD)]

(2019/C 62/28)

Előadó:

Jukka AHTELA

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.6.18.
Jogalap:	az EUMSZ 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye (mellette/ellene/tartózkodott):	156/2/7

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság egy olyan új eszköz létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozóan tett javaslatát, amely lehetővé tenné gazdasági korrekciós intézkedések alkalmazását azon tagállamok tekintetében, amelyek súlyosan és tartósan megsértik az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében meghatározott értékeket. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság már rendelkezik hasonló korrekciós hatáskörrel a gondos gazdasági irányításról szóló szabályoknak való megfelelés ösztönzésére (1), és kedvező véleménnyel van a jelen javaslatról, amely korrektív intézkedésekkel védi a jogállamiságot. Ezzel összefüggésben az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság által e rendelet keretében javasolt végrehajtási aktusokat a Tanácsban fordított minősített többségi szavazással fogják elfogadni.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza a jogállamiság fontosságát a polgárok, valamint az üzleti kezdeményezések, az innováció és a beruházások szempontjából. Ugyanakkor azt javasolja, hogy úgy módosítsák a javaslatot, hogy az a jogállamiság fogalmának tágabban vett értelmét foglalja magában, amely az alapvető jogok védelmére is kiterjed, és amely garantálja a pluralista demokrácia védelmét. A jogállamiság csupán egyike az EU alapjául szolgáló, az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékeknek. A jogállamiság kölcsönösen függő és elválaszthatatlan, háromoldalú viszonyban áll az alapvető jogokkal és a demokráciával. Csak e három érték együttes biztosításával lehet megakadályozni az állami hatalommal való visszaélést.

1.3.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a jogállamiság tényleges tiszteletben tartása előfeltétele annak, hogy a nyilvánosság bízzon abban, hogy az uniós kiadások a tagállamokban megfelelő védelemben részesülnek. Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat tovább erősíti az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. Az EGSZB ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság által javasolt mechanizmust automatikusan aktiválni kellene olyan esetekben, amikor a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság az EU pénzügyi érdekeit veszélyezteti.

1.4.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a javaslat fő célkitűzésének a 2. cikk szerinti értékek védelmének kellene lennie, amit az EU pénzügyeinek védelme révén érne el. Az EGSZB ezért javasolja a javaslat olyan értelemben történő módosítását, hogy amikor a jogállamiságot, az alapvető jogokat vagy a pluralista demokráciát biztosító normákat súlyos, tartós és rendszerszerű veszély fenyegeti, az Európai Bizottság javaslatot tehessen a rendeletre vonatkozó végrehajtási aktusra, mivel az ilyen intézkedések jellegüknél fogva közvetlen kockázatot jelentenek az EU pénzügyi érdekeire.

1.5.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy megelőző intézkedésként fejlessze tovább a 2. cikk szerinti értékek tagállami helyzetéről folytatott politikai eszmecserére szolgáló csatornákat. Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy az ezen értékek tagállamokban történő végrehajtásának rendszeres és független ellenőrzésére szolgáló rendszer létrehozására, az EGSZB és az Európai Parlament által korábban javasoltaknak megfelelően.

1.6.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy vegyék fel azon testületek közé, amelyeket az Európai Bizottság folyamatosan tájékoztat majd az e jogszabály keretében javasolt vagy elfogadott intézkedésekről, és kifejezetten nevezzék meg azon releváns információforrások között, amelyek alapján az Európai Bizottság eldönti, hogy fennáll-e a jogállamisággal kapcsolatos súlyos hiányosság. Ezáltal az EGSZB érdemi és tényleges hozzájárulást nyújthatna a 2. cikk szerinti értékek védelméhez, és biztosíthatná a szervezett civil társadalom képviseletét.

2.   A javaslat bemutatása és áttekintése

2.1.

Jelen európai bizottsági javaslat célja az Unió költségvetésének védelme a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén. Javaslatát az Európai Bizottság azzal indokolja, hogy az Unió pénzügyeit azáltal kell megvédeni, hogy a tagállamokat az uniós források kezelésével és elköltésével kapcsolatos, kellően megalapozott biztosítékok fenntartására kötelezik. A tagállamoknak már jelenleg is igazolniuk kell, hogy megfelelő intézményi és eljárási biztosítékok gondoskodnak az uniós források hatékony és jogszerű elköltéséről. Nem biztosítható azonban e nemzeti ellenőrzési mechanizmusok korrekt működése, ha nincs megfelelő felügyelet, amelynek gyakorlásában a független bíróság, az ügyészség, valamint a csalással és korrupcióval foglalkozó vizsgálati szervek vesznek részt.

2.2.

Az Európai Bizottság javaslata a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosság észlelése esetén lehetővé tenné a kifizetések felfüggesztését, illetve korrekcióját, új jogi kötelezettségvállalások megtételének tilalmát, a kötelezettségvállalások csökkentését, illetve a kifizetési határidők megszakítását. Ez valamennyi uniós forrásra vonatkozna. Az Európai Bizottság különösen azokban az esetekben állapíthat meg a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságot, ha: veszélyben van a bírói testületek függetlensége; nem kerül sor a közigazgatási szervek által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésére, kijavítására és szankcionálására; visszatartják a közigazgatási szervek megfelelő működéséhez szükséges forrásokat; nem hoznak intézkedéseket a közigazgatási szervek közötti összeférhetetlenségek elkerülése érdekében; az állam korlátozza a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állását és hatékonyságát.

2.3.

A javaslat értelmében a fent említett hiányosságok azokban az esetekben vonhatnak korrekciós intézkedéseket maguk után, ha veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, azáltal, hogy hátrányosan befolyásolják a következőket: az uniós költségvetést végrehajtó nemzeti hatóságok működését; a csalás és a korrupció kivizsgálását vagy büntetőeljárás alá vonását; a nemzeti hatóságok hatékony bírósági felülvizsgálatát; a csalás és a korrupció megelőzését, valamint hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabását; a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetését; az Európai Csalás Elleni Hivatallal és az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködést nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EU a tagállamok közös értékein, köztük a jogállamiságon alapul, ahogy azt az EUSZ 2. cikke kimondja. A jogállamiság tiszteletben tartása garantálja a jogbiztonságot, az üzleti kezdeményezések egyenlő versenyfeltételeit, az innovációt, a beruházásokat és a tisztességes versenyt a belső piacon, a fogyasztók és a polgárok javát szolgálva. Ez az EU zökkenőmentes működéséhez szükséges kölcsönös bizalom kialakulásának is előfeltétele. A jogállamiság figyelmen kívül hagyása hátráltatja a fenntartható fejlődési célok szerinti, kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést, pedig ez az a hajtóerő, amely lehetővé teszi az EU és kormányai számára, hogy kövessék az Unió átfogó célját, amely „a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, ahogy azt az EUSZ 3. cikke kimondja.

3.2.

Az EGSZB sajnálja, hogy az uniós szerződések nem írják elő kifejezetten, hogy a tagállamoknak a csatlakozás után is folyamatosan meg kell felelniük a koppenhágai kritériumoknak (2). Az EGSZB megjegyzi, hogy az EU intézményei számára nem állnak rendelkezésre kellően stabil és jól kialakított eszközök ahhoz, hogy védelmet nyújtsanak a jelenleg a jogállamiságot, az alapvető jogokat és a pluralista demokráciát a tagállamokban fenyegető veszélyek ellen.

3.3.

A jogállamiság, valamint a pluralista demokráciát védő biztosítékok és az alapvető jogok tiszteletben tartása összefüggenek egymással és elválaszthatatlanok egymástól. A jogállamiság biztosítja, hogy a kormányok tiszteletben tartsák az alapvető jogokra vonatkozó normákat, és a pluralista demokrácia gondoskodik arról, hogy a kormányok olyan politikát folytassanak, amely polgáraik jóllétét előmozdítja. Önmagában a jogállamiság fenntartása nem garantálja, hogy a jog tiszteletben tartja az alapvető jogokat, sem azt, hogy a jogalkotás jól informált, pluralista és kiegyensúlyozott nyilvános eszmecserén és részvételen alapuló, inkluzív és legitim eljárásnak megfelelően történik. A puszta „jog által szabályozás” elkerülése érdekében az alapvető jogokat és a pluralista demokrácia normáit is fenn kell tartani a jogállamiság mellett.

3.4.

Az Európai Bizottság a rendeletjavaslatot az EU költségvetésének megvédésére szolgáló eszközként jellemzi, amely ugyanakkor a jogállamiságot is óvja. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a jogállamiság tényleges tiszteletben tartása előfeltétele annak, hogy a nyilvánosság bízzon abban, hogy az uniós kiadások a tagállamokban megfelelő védelemben részesülnek. Ugyanakkor az EGSZB a javaslatot inkább egy olyan potenciális eszköznek tekinti, amely az EU költségvetésén keresztül védi a 2. cikk szerinti valamennyi értéket.

3.5.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megmutassuk az európai polgároknak, hogy az uniós forrásokat korrupciómentesen és az uniós joggal összhangban kezelik. Hasonlóképpen fontos, hogy az EU megvédje az alapjául szolgáló értékeket, amelyeket polgárai érdekében hoztak létre. Fel kell hatalmazni az Európai Bizottságot, hogy e rendelet keretében intézkedéseket hozzon minden olyan esetben, amikor a 2. cikk szerinti értékek súlyos, rendszerszintű és tartós fenyegetésnek vannak kitéve, mivel az ilyen fenyegetés jellegénél fogva közvetlen kockázatot jelent az EU pénzügyeire nézve.

3.6.

Ahogyan az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalásai és az Európai Bizottság és a Tanács elnökségének nyilatkozatai megjegyzik, a jogállamiság, az alapvető jogok és a pluralista demokratikus normák egyre növekvő fenyegetésnek vannak kitéve az EU-ban. Miközben a legnagyobb kihívást az egyes tagállamokban tapasztalható helyzetek jelentik, továbbra is erősödik a tagállamokban a populista tekintélyuralom, amely szemben áll az EU alapértékeivel, és gyakran magával az Unióval is.

3.7.

Az EGSZB megállapítja, hogy az EU-intézmények számára jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek a 2. cikk szerinti értékek védelmére. A kötelezettségszegési eljárások túlságosan is a jogtechnikai kérdésekre összpontosítanak ahhoz, hogy képesek legyenek megelőzni vagy korrigálni a jogállamiság elleni összehangolt támadásokat. Bár a 7. cikk lehetővé teszi a Tanács számára, hogy holisztikus módon kezelje a jogállamiságot aláásó intézkedéseket, rendkívül nehéznek bizonyul az eljárás elindításához szükséges kellő politikai akarat mozgósítása.

3.8.

A jogállamiságról szóló „keret”, bár egyszerűbb aktiválni, mint a 7. cikket, egy nem kötelező erejű eljárás, amelynek hatékonysága megkérdőjelezhető, amikor olyan kormányokkal szembesülünk, amelyek nem hajlandóak jóhiszeműen együttműködni az Európai Bizottsággal. Emellett a jogállamisági keret és a 7. cikk aktiválásához szükséges küszöb olyan magas, hogy mire ezeket az eszközöket alkalmazzák, a 2. cikk szerinti értékek végrehajtásának hiányosságai már rendkívül súlyossá válnak, következésképpen jóval nehezebb orvosolni azokat.

3.9.

A megfelelő és eredményes eszközök hiányában egyre jelentősebbé váló kihívásokra tekintettel az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy nagyon sürgősen folytasson politikai eszmecserét arról, hogy miképpen tudná az EU jobban megvédeni a 2. cikk szerinti értékeket, valamint dolgozzon ki további eszközöket a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokratikus pluralizmus biztosítékainak védelme érdekében.

3.10.

Az EGSZB emlékeztet a jogállamiság és az alapjogok európai ellenőrzési mechanizmusáról szóló véleményére, amely támogatja egy a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának rendszeres, független ellenőrzésen, illetve a tagállamok és az uniós intézmények közötti párbeszéden keresztül megvalósuló nyomon követésére szolgáló, uniós szintű mechanizmus létrehozását (3).

3.11.

Az EGSZB fenntartja álláspontját, mely szerint egy ilyen megelőző mechanizmusnak az Európai Parlament javaslata értelmében történő létrehozása kiegészítené a 2. cikk szerinti értékek megvédésére szolgáló jelenlegi uniós eszközöket (4). Egy megelőző mechanizmus létrehozása révén azonosíthatók lennének az ezen értékek érvényre juttatása terén nemzeti szinten felmerülő hiányosságok, és lehetségessé válna azok korai szakaszban történő orvoslása.

3.12.

További intézkedésként az EGSZB javasolja, hogy egy európai szintű civil társadalmi platformot vagy éves fórumot hozzanak létre az EGSZB bevonásával, egyrészt azért, hogy az uniós döntéshozók közvetlenül a helyi közösségi szerveződésektől kaphassanak korai figyelmeztetést az EUSZ 2. cikke szerinti értékeket érintő új kihívásokról, másrészt pedig az elsődlegesen nemzeti szinten működő civil társadalmi szervezetek közötti kölcsönös tanulás és transznacionális együttműködés elősegítése érdekében.

3.13.

Fontos, hogy az EU átgondolja, hogy milyen módon támogathatja a 2. cikket érintő új kihívásokat nyomon követő és azokról jelentéseket készítő civil társadalmi szervezeteket és médiumokat. Az EGSZB úgy véli, hogy egy olyan finanszírozási eszköz, amely támogatást nyújtana a 2. cikk szerinti értékeket a tagállamokban népszerűsítő civil társadalmi szervezeteknek, fontos kiegészítést jelentene a jelen javaslathoz, mivel helyi szinten elősegítené, hogy a nagyközönség támogassa ezeket az értékeket. Ezzel összefüggésben az EGSZB utal az új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapról szóló javaslatra vonatkozó véleményére (5), és arra kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a 2020 utánra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló döntés keretében jelentősen emeljék meg az alapra szánt finanszírozási forrásokat.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a közigazgatási szervek intézkedéseinek és mulasztásainak független bíróságok általi, hatékony bírósági felülvizsgálatának rendelkezésre állása nem csak azért alapvető fontosságú, hogy biztosított legyen az uniós forrásoknak az uniós joggal összhangban történő, hatékony felhasználása. Ez ugyanis az egyetlen eszköz, amely biztosíthatja az uniós jogból eredően valamennyi uniós polgárt megillető jogok tényleges védelmét, és amely gondoskodik arról, hogy a tagállamok egységesen értelmezzék az uniós jogot, amelytől a közös piac, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség függ.

4.2.

Az EGSZB helyesli, hogy a Tanácsban fordított minősített többségi szavazást alkalmaznak a meghozandó intézkedésekről szóló végrehajtási aktusok elfogadásának eszközeként. Ezáltal lehetővé válik, hogy objektív intézkedések szülessenek azt követően, hogy az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban általánossá vált a hiányosság, valamint minimálisra csökkenthető a tétlenség, illetve a politikai szelektivitás kockázata, amely abból eredne, ha a Tanácsban szavazni kellene.

4.3.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy milyen kihívást jelent részletesebb kritériumokat meghatározni abban a tekintetben, hogy fennáll-e az általánossá vált hiányosság esete. Ugyanakkor az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatot megerősítené, ha tartalmazna ilyen részletesebb kritériumokat. A részletesebb kritériumok annak biztosításában segítenének, hogy a bizottsági határozatok legitimitását ne ássa alá az elfogultság, illetve az objektivitás hiányának vádja. Ezeket a kritériumokat az Európai Bizottság által a javaslat elfogadását követően kidolgozott útmutatók tartalmazhatnák, és meríthetnének az Európai Bizottság által a jogállamisági keretben meghatározott saját kritériumokból, valamint a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (a Velencei Bizottság) jogállamisági ellenőrző listájából.

4.4.

Ahogyan az EGSZB is hangsúlyozta, a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok kölcsönösen függnek egymástól, amint az a bizottsági javaslat 2. cikkében is szerepel. A jogállamisággal kapcsolatos részletesebb kritériumok mellett a javaslatnak tartalmaznia kell továbbá olyan kritériumokat is, amelyek alapján az Európai Bizottság megállapíthatja, hogy fennáll-e súlyos, szisztematikus és tartós veszély az alapvető jogok, illetve a pluralista demokrácia biztosítékainak tekintetében. Amennyiben a valamely tagállamban fennálló helyzet kimeríti ezeket a kritériumokat, az Európai Bizottság jogosult kell, hogy legyen arra, hogy e rendelet értelmében korrekciós intézkedéseket fogadjon el.

4.5.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak minden releváns információt figyelembe kell vennie, ideértve a Bíróság ítéleteit, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek következtetéseit és ajánlásait. Az Európa Tanács egyes felügyeleti szervei, például a Velencei Bizottság és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) fontos szerepet játszanak a jogállamiság ellenőrzésében a tagállamokban. A Velencei Bizottság számos véleményt tett közzé több tagállam jogállamiságának helyzetéről, a GRECO pedig rendszeresen ajánlásokat tesz közzé a tagállamok számára. Hasonlóképpen, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a nemzeti ombudsmani hivatalok, valamint a bírák szervezetei és az igazságügyi hálózatok rendszeres jelentéseket készítenek a nemzeti igazságügyi, korrupcióellenes és csalásellenes mechanizmusok állapotáról.

4.6.

Más nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ emberi jogi egyezményeinek végrehajtását felügyelő testületek, az alapvető jogokra vonatkozó normák végrehajtását és a pluralista demokrácia biztosítékait ellenőrzik és értékelik időszakosan a tagállamokban. Emellett a független civil társadalmi szervezetek is gyakran megbízható információs és elemzési forrásként szolgálnak. Ezen szereplők kifejezett említése a javaslatban tükrözné az EUSZ 2. cikkében felsorolt értékek megóvásában betöltött különleges szerepüket.

4.7.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy mint az EU civil társadalmat képviselő intézménye, saját elemzése és észrevételei különös fontossággal bírnak az Európai Bizottság számára, amikor az arról határoz, hogy fennáll-e valamely tagállamban súlyos hiányosság a jogállamiság tekintetében akár e rendelet, akár egyéb eszközök értelmében. E tekintetben az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét egy az alapvető jogokkal és a jogállamisággal foglalkozó EGSZB munkacsoport létrehozására, amely különös figyelmet fog fordítani az EUSZ 2. cikke szerinti értékek védelmére.

4.8.

Ha az EGSZB is szerepel azon szervek között, amelyeket az Európai Bizottság folyamatosan tájékoztat az e jogszabály keretében javasolt, illetve elfogadott intézkedésekről, valamint ha megjelenik az azzal kapcsolatos információk releváns forrásai között, amelyek alapján az Európai Bizottság meg tudja állapítani, hogy fennáll-e súlyos hiányosság a jogállamiság tekintetében, az lehetővé tenné az EGSZB számára, hogy érdemben és hatékonyan járuljon hozzá a 2. cikk védelméhez, és biztosítaná a szervezett civil társadalom hangjának képviseletét.

4.9.

Az EGSZB teljes mértékben egyetért az Európai Bizottság azon céljával, hogy a javasolt mechanizmus elindításának következményei azokat terheljék, akik a hiányosságokért felelnek, ne pedig az uniós finanszírozás olyan egyéni kedvezményezettjeit, mint az Erasmus-hallgatókat, a kutatókat vagy a társadalmi szervezeteket (6).

4.10.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslat értelmében intézkedések meghozatala esetén továbbra is a tagállam felel a szóban forgó források elosztásáért. Az EGSZB úgy véli, hogy bár ez jogi szempontból helyénvaló, a gyakorlatban kevéssé akadályozná a tagállamokat abban, hogy megtagadják a szóban forgó források elosztását, és politikai haszonszerzés reményében az Európai Bizottságot hibáztassák ezért. Mivel a nyilvánosság jó eséllyel nincs teljesen tisztában az uniós jogszabályok működésének részleteivel, a tagállamok közvetlen kapcsolatot tudnának teremteni a finanszírozás csökkentése és az Európai Bizottság határozata között. Ez olyan helyzetet eredményezne, amely elriasztaná az Európai Bizottságot attól, hogy intézkedéseket hozzon egy tagállammal szemben, mivel azok a közvéleményben esetlegesen visszatetszést keltenének. Ez különösen azokban a tagállamokban jelent kockázatot, amelyekben a kormány ellenőrzi vagy befolyásolja a közszolgálati és a magánmédiát, ami gyakran előfordul a jogállamiság tekintetében súlyos hiányosságokkal küzdő tagállamokban.

4.11.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy gondolja át, miként mérsékelhetné annak kockázatát, hogy az egyéni kedvezményezettek számára negatív következmények jelentkezzenek, valamint hogy az e rendelet értelmében hozott intézkedéseket a 2. cikk szerinti értékeket megsértő kormányok politikai haszonszerzés céljából eltérítsék. Az Európai Bizottságnak olyan alternatív utakat is fontolóra kell vennie, amelyek révén biztosítható, hogy az uniós források eljussanak azokhoz a kedvezményezettekhez, akiknek azokat szánták. Az egyik lehetőség egy végrehajtó ügynökség létrehozása lehet, amely átvenné az érintett pénzeszközök közvetlen kezelését.

4.12.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamely általános hiányosságnak az e rendelet értelmében hozott intézkedések megszüntetése érdekében történő felszámolása során nyílt párbeszéd folyjon az érintett tagállam és az uniós intézmények között, amint azt a javaslat is tartalmazza. Az intézményeknek és a tagállamoknak figyelembe kell venniük azt, hogy mit gondolnak a civil társadalmi szervezetek az érintett tagállamban tapasztalható helyzetről, az általános hiányosság felszámolása érdekében meghozott intézkedések megfelelőségéről, valamint a probléma újbóli jelentkezésének megelőzése érdekében bevezetett intézkedések helytállóságáról.

---

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 320. o., 23. cikk.

(2)  Amelyeket a koppenhágai Európai Tanács 1993-ban határozott meg.

(3)  HL C 34., 2017.2.2., 8. o.

(4)  2015/2254(INL).

(5)  SOC/599 (lásd e Hivatalos Lap 178. oldalát) COM(2018) 383 final és a COM(2018) 384.

(6)  COM(2018) 98 final, 16. o.