Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – a) Javaslat európai parlamenti és a tanácsi irányelvre a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(COM(2018) 184 final – 2018/0089 (COD))

b) Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.), a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(COM(2018) 185 final – 2018/0090 (COD))

(2018/C 440/10)

Előadó:	Jarosław MULEWICZ
Társelőadó	: Antonio LONGO

Felkérés:

a)	Európai Parlament, 2018.5.2.

a)	Tanács, 2018.5.22.

b)	Európai Parlament, 2018.5.2.

b)	Tanács, 2018.5.22.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.9.4.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.9.20.

Plenáris ülés száma:

537.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

155/1/5

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB elismeri az Európai Bizottságnak az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtására és korszerűsítésére vonatkozó javaslatát, valamint azt a célkitűzést, hogy az új fogyasztói szokások figyelembevétele érdekében aktualizálják a meglévő szabályokat, és a digitális egységes piac alakulásához igazítsák azokat. Ugyanakkor, ahogyan az EGSZB a fogyasztók kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védtelenségéről szóló véleményében (1) is ajánlotta, továbbra is foglalkozni kell a meglévő szabályok érvényesítésének elmulasztásával kapcsolatos aggodalmakkal.

1.2.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az uniós fogyasztóvédelmi politikát, és úgy véli, hogy az új jogalkotási csomag hozzájárulhat az e-kereskedelem exponenciális növekedése következtében kialakult, a fogyasztói bizalmat aláásó és az egységes piacon torzulásokat okozó szakadék áthidalásához.

1.3.

Összességében az EGSZB úgy véli, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok harmonizálása nem csökkentheti a fogyasztóvédelem szintjét a tagállamokban, miközben egyensúlyba hozza azt a kereskedők jogbiztonságával. Az EGSZB tudomásul veszi a REFIT következtetéseit, miszerint a fogyasztóvédelmi szabályok megfelelnek a célnak, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy egyre több fogyasztó van kitéve agresszív marketingtevékenységeknek és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatoknak.

1.4.

Az EGSZB támogatja a javaslatot, hogy a fogyasztói jogokat minden olyan „látszólag ingyenes” digitális szolgáltatásra is kiterjesszék, amelyekért cserébe a felhasználók személyes és nem személyes adatokat adnak. Az EGSZB emellett támogatja az online platformok nagyobb átláthatóságát és felelősségét is.

1.5.

Ami a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv felülvizsgálatát illeti, az EGSZB-n belül két különböző aggály merült fel. A kereskedők a szerződéskötést megelőző tájékoztatás korszerűsítését, egyszerűsítését és átdolgozását részesítik előnyben, míg a fogyasztók úgy vélik, hogy ez csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális tartalomra, a digitális szolgáltatásokra és az online értékesítésekre vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a digitális egységes piaccal kapcsolatos jogszabályokkal.

1.7.

Az EGSZB az elállási jogot hatékony fogyasztóvédelmi eszköznek tartja, melyet nem szabad aláásni. Az EGSZB tagjai eltérően vélekednek az Európai Bizottság javaslatáról. A kereskedőknek – különösen a kkv-knak – további jogbiztonságra van szükségük a nem megfelelően tesztelt áruk és a korai visszatérítések tekintetében. A fogyasztók elutasítják a módosítást, és a jelenlegi állapot fenntartását kérik. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismételten vizsgálja meg ezt a fontos rendelkezést, hogy kompromisszum születhessen a két ellentétes érdek között.

1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fogyasztókat a „kettős minőségű” termékekkel szemben védő intézkedések indokoltak, és támogatja az Európai Bizottság nagyobb átláthatóság biztosítására irányuló javaslatát.

1.9.

Az EGSZB támogatja az olyan alternatív vitarendezési és online vitarendezési mechanizmusok használatát, mint a közvetítés vagy a választott bírósági eljárás, amelyeket elő kell mozdítani európai és nemzeti szinten.

1.10.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok tagállamok általi hatékony végrehajtását és érvényesítését; támogassa a fogyasztóvédelmi szabályok összehangolását; mozdítsa elő a nemzeti hatóságok fogyasztóvédelmi együttműködési csatornán keresztül megvalósuló, határon átnyúló együttműködését; valamint indítson kommunikációs kampányt annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások számára megkönnyítsék a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak való megfelelést.

1.11.

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a meglévő fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása, a hazai és határon átnyúló jogsértések leküzdése, valamint a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjének fenntartása érdekében vezessenek be szigorúbb szabályokat.

1.12.

Az EGSZB támogatja a hatékony fogyasztóvédelmi eszközként szolgáló bírságok bevezetésére vonatkozó konkrét kritériumokra irányuló javaslatot. Fontos, hogy a szabályokat megsértő vállalatokat valóban visszatartó erejű, éves forgalmuk jelentős százalékát kitevő, az uniós dimenzióval rendelkező jogsértéseket is figyelembe vevő szankciókkal sújtsák.

1.13.

Az EGSZB elismeri a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslatot. Az EGSZB ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kollektív jogorvoslat európai keretéről szóló EGSZB-véleményben (2) foglalt ajánlásokat nem vették figyelembe a jogalkotási javaslat kidolgozásakor.

1.14.

Egyszerű és gyors hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz valamennyi uniós polgár számára. Lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy kártérítéshez jussanak a szerződésszegés következtében elszenvedett sérelmekért. Ezért örvendetes lenne egy kollektív sérelemre vonatkozó, testre szabott jogorvoslati rendszer, amely gyakorlatias és költséghatékony, megfelelő biztosítékokkal szolgál, és figyelembe veszi a meglévő nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket.

1.15.

1.16.

Emellett a tagállamoknak támogatniuk kell pereskedési alapok létrehozását a feljogosított egységek számára. Azokban az esetekben, amikor a kár kis értékű, és lehetetlen az összes, sérelmet szenvedett személy felkutatása, az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy ezeket az összegeket közcélokra allokálják; ugyanakkor az EGSZB ezek jellegének pontosítását kéri (pl. fogyasztói segítségnyújtás, tájékoztatási és oktatási programok, pereskedési alapok).

1.17.

Végezetül az irányelvbe foglalandó fontos biztosíték volna, hogy lehetőséget biztosítsanak a kollektív keresetben való részvételre vagy az abból való kimaradásra. A kollektív jogorvoslat európai keretéről szóló EGSZB-véleményben foglalt ajánlással (3) összhangban a fogyasztóknak szabadon kell tudniuk dönteni arról, hogy részt kívánnak-e venni a kollektív keresetben vagy ki szeretnének-e maradni belőle.

2. Háttér-információk és bevezetés

2.1.

Az Európai Bizottság 2018. április 11-én közzétette az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című jogalkotási csomagot. E csomag két javaslatot tartalmaz: az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv (4), a 98/6/EK irányelv (5), a 2005/29/EK irányelv (6), valamint a 2011/83/EU irányelv (7) módosításáról szóló irányelvjavaslatot (salátairányelv), valamint a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslatot.

Salátairányelv

2.2.

Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló COM(2018) 185 bizottsági javaslat célja a fogyasztóvédelemre, a határon átnyúló jogsértésekre, valamint az e-kereskedelemre irányuló, meglévő mechanizmusok teljessé tétele, valamint a kereskedőket sújtó terhek csökkentése. A javaslat a REFIT program keretében végzett, a fogyasztóvédelmi és marketingjogra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat (8) és a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelv értékelésének következtetéseit követi.

2.3.

A salátairányelv-javaslat a következőket tartalmazza:

2.3.1.

hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók koordinált módon történő bevezetése mind a hazai, mind a határon átnyúló jogsértésekre vonatkozóan;

2.3.2.

a digitális egységes piac jobb átláthatósága az online platformokra vonatkozó átláthatósági kötelezettségekkel;

2.3.3.

a fogyasztóvédelem kiterjesztése a digitális szolgáltatások területén, különös tekintettel azokra a szolgáltatásokra, amelyek esetében a fogyasztók nem fizetnek, ugyanakkor gazdasági értéket képviselő személyes és nem személyes adatokat adnak meg, amiért is azok nem tekinthetőek „ingyenesnek”;

2.3.4.

a vállalkozásokat sújtó terhek csökkentése, lehetővé téve a szakmabeliek számára, hogy új online kommunikációs eszközöket, például webes űrlapokat vagy chatprogramokat használjanak az e-mail üzenetek helyett;

2.3.5.

az elállási joggal kapcsolatos bizonyos aspektusok felülvizsgálata. Nevezetesen a kereskedőnek csak azt követően kell visszatérítenie a fogyasztónak a megfelelő összeget, hogy megvizsgálta az árut, és meggyőződött róla, hogy a fogyasztó nem „használta” azt, ahelyett hogy csak annak tesztelését végezhetné el;

2.3.6.

annak lehetősége, hogy a tagállamok korlátozzák a kéretlen, agresszív és megtévesztő gyakorlatokat a házaló kereskedéssel és az árubemutatóval egybekötött kirándulásokkal összefüggésben;

2.3.7.

a „kettős minőségű” termékek és az azokkal kapcsolatos valamennyi reklámtevékenység kifejezett szerepeltetése, a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazatban különösen elterjedt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat is beleértve.

A képviseleti eljárásokról szóló irányelv

2.4.

A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról szóló COM(2018) 184 bizottsági javaslat a fogyasztóvédelmi jog kiterjedt megsértésével szembeni kollektív európai jogorvoslati mechanizmus alapjait fekteti le. Ezt a néhány EU-tagállamban már elérhető eszközt valamennyi tagállamra ki kell terjeszteni. Mindazonáltal a szubszidiaritás elvének érvényesülnie kell, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy nemzeti szinten határozzák meg ezt a rendszert, megtartva eközben a már meglévőket.

2.5.

Kizárólag a nemzeti szintű feljogosított egységek járhatnak el a fogyasztók nevében, és azoknak meg kell felelniük az Európai Bizottság által bevezetett egyes minimumkövetelményeknek.

2.6.

A kártérítésre irányuló mechanizmus a jogsértés megszüntetésére kötelező határozathoz kötött. A feljogosított egységek csak azt követően kezdeményezhetnek kollektív jogorvoslati eljárást, hogy egy bíróság vagy egy közigazgatási hatóság megállapította a fogyasztói jogok megsértését. Az irányelv a nemzeti, valamint az uniós szinten elkövetett jogsértésekre vonatkozik, határon átnyúló kollektív jogorvoslati lehetőséget biztosítva a fogyasztók számára.

2.7.

A fogyasztók által elszenvedett sérelmekért járó kártérítés kapcsán a javaslat különbséget tesz a kis értékű károk, valamint a jelentős értékű károk között. Előbbi esetben a kártérítést közcélra fordítják, az utóbbi esetében pedig az érintett fogyasztókat közvetlenül kompenzálják.

3. A salátairányelvre vonatkozó általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB elismeri az Európai Bizottságnak az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtására és korszerűsítésére vonatkozó javaslatát, valamint azt a célkitűzést, hogy az új fogyasztói szokások figyelembevétele érdekében aktualizálják a meglévő szabályokat, és a digitális egységes piac alakulásához igazítsák azokat. Ahogy azonban az EGSZB a fogyasztók kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védtelenségéről szóló véleményében (9) is ajánlotta, továbbra is foglalkozni kell a meglévő szabályok végrehajtásának elmulasztásával kapcsolatos aggodalmakkal.

3.2.

Az EGSZB felhívja a figyelmet a fogyasztóvédelmi és marketingjogról szóló tájékoztató jelentésre (10), amely azt elemzi, hogy az uniós civil társadalmi szervezetek hogyan látják az uniós fogyasztóvédelmi és marketingjog végrehajtását, valamint a fogyasztói jogokról szóló irányelvvel kapcsolatos tájékoztató jelentésére (11), amely az irányelv átültetését értékeli. Ezek a tájékoztató jelentések három különböző adatgyűjtési eszközre támaszkodtak: egy kérdőívre, egy szakértői meghallgatásra és kilenc tényfeltáró útra Rigába, Rómába, Varsóba, Madridba, Párizsba, Athénba, Vilniusba, Lisszabonba és Brüsszelbe.

3.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata számba veszi a tájékoztató jelentéseket, és több figyelemfelkeltő, képzési és koordinációs erőfeszítést sürget a fogyasztóügyi politika, valamint az online platformok szabályozása és a digitális gazdaság tekintetében. A javaslatban nem vették azonban megfelelően figyelembe az EGSZB aggodalmait a következő területeket illetően: a fogyasztóvédelmi politika összehangolása; a jogszabályok tagállami alkalmazásának töredezettsége; a figyelemfelkeltő kampányok finanszírozásának szükségessége; az egész életen át tartó képzés ösztönzése; a kkv-k támogatása; a fogyasztóknak nyújtandó jogi információk egyszerűsítése és az alternatív vitarendezési módszerek népszerűsítése; az önszabályozás és magatartási kódexek.

3.4.

Az EGSZB elismeri, hogy a fogyasztók olyan helyzetekben találhatják magukat, amikor félrevezetik vagy erőszakosan szerződéskötésre kényszerítik őket. Konkrét problémákat jeleztek a fogyasztókat félrevezető energiaszolgáltatási, távközlési vagy vízszolgáltatási szerződéseket értékesítő telefonos ügyfélszolgálatok kapcsán. Ugyancsak hasonló agresszív értékesítésekről számoltak be bizonyos kiszolgáltatott fogyasztói csoportoknak történő értékesítés céljából szervezett kirándulások kapcsán. Ilyen helyzetekben a fogyasztóknak jogot kell biztosítani arra, hogy elálljanak az értékesítési szerződéstől, és/vagy kompenzálni kell őket az általuk elszenvedett sérelmekért.

3.5.

Ahogy azonban az EGSZB a fogyasztók kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védtelenségéről szóló véleményében ajánlotta, megfelelő egyéni jogorvoslatokat kell felkínálni a fogyasztók számára, ideértve például a visszatérítést, a cserét vagy az adásvételi szerződés felmondását. A jogorvoslatokat az egyes fogyasztók helyzetéhez kell hozzáigazítani, lehetővé téve számukra, hogy testre szabott megoldásokat válasszanak.

3.6.

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok terén elért harmonizáció nem gyengülhet. A visszalépés nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket és nem kedvez sem a fogyasztóknak, sem a kereskedőknek.

3.7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az agresszív és megtévesztő értékesítési taktikákat már a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, teljeskörű harmonizációt nyújtó 2005/29/EK irányelvvel betiltották. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a meglévő szabályok tagállamok általi szigorúbb érvényesítését.

3.8.

Az EGSZB megosztott az Európai Bizottság bizonyos forgalmazási módszerek korlátozására irányuló javaslatát illetően. A kereskedők úgy vélik, hogy ezen intézkedések nem korlátozódhatnak a házaló kereskedésre, megbélyegezve ezáltal egy egész gazdasági ágazatot, hanem az összes agresszív gyakorlatot kell célba venniük; a fogyasztók támogatják, hogy a tagállamoknak célzott árukategóriák esetében (például fegyverek, gyógyszerek) egészségügyi és biztonsági okokból lehetőségük legyen bizonyos értékesítési módszerek korlátozására.

3.9.

E tekintetben a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok által a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet keretében folytatott együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jogszerűen eljáró szereplők büntetése nélkül hatékonyan megbirkózhassanak a jogellenes gyakorlatokkal. A fogyasztók számára elérhetőnek kell lenniük a kereskedőkkel kapcsolatos információknak, és támogatni kell a nemzeti és uniós szintű tájékoztató kampányokat.

3.10.

Ami a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv felülvizsgálatát illeti, az EGSZB-n belül két különböző álláspont és aggály merült fel. A kereskedők a szerződéskötést megelőző tájékoztatás korszerűsítését, egyszerűsítését és átdolgozását részesítik előnyben, míg a fogyasztók úgy vélik, hogy ez csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét. Az EGSZB a fogyasztóvédelem és a kereskedők jogbiztonsága közötti kiegyensúlyozott megközelítést támogatja. Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális tartalomra, a digitális szolgáltatásokra és az online értékesítésekre vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a digitális egységes piaccal kapcsolatos jogszabályokkal.

3.11.

Ami az online platformokat illeti, azok azonosítása és felelőssége kapcsán az átláthatóságnak kell érvényesülnie. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a fogyasztó a szerződés aláírásának időpontjában a másik szerződő féllel kapcsolatos valamennyi releváns információt megkapjon. Az online platformok átláthatósága továbbá döntő szerepet játszik a digitális egységes piac fejlődésében, mind a fogyasztók, mind a vállalkozások szempontjából (vállalkozások közötti viszonylatban) (12).

3.12.

Az EGSZB továbbá azt a javaslatot is támogatja, hogy a fogyasztói jogokat minden olyan „ingyenes” digitális szolgáltatásra is kiterjesszék, amelyeket a felhasználók személyes vagy nem személyes adataiért cserébe nyújtanak. Mivel ezek az adatok kereskedelmi értékkel rendelkeznek, nem lenne tisztességes a fogyasztókkal szemben, ha azt „ingyenesnek” tekintenénk, és nem biztosítanánk számukra releváns védelmet. Az Európai Bizottság által javasolt intézkedéscsomag lehetővé teszi, hogy legalább részben újra egyensúlyt teremtsenek az online platformok fő globális szereplői és az egyéni felhasználók közötti kapcsolatokban.

3.13.

Az EGSZB támogatja a kereskedők és a fogyasztók közötti információcserét biztosító korszerű mechanizmusok (azaz csevegőrobotok, online űrlapok) bevezetését. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a mechanizmusok egyszerűbbé teszik a felek közötti párbeszédet, feltéve, hogy azok megfelelő biztosítékokat tartalmaznak a fogyasztók számára, például az információcsere nyomon követésének, a további információk beszerzésének, valamint a panaszok benyújtásának lehetőségét. Hagyományos kapcsolatfelvételi formáknak (például telefonos ügyfélszolgálatok) minden esetben elérhetőnek kell lenniük.

3.14.

Az EGSZB támogatja az elállási jog koncepcióját, és elismeri annak hatékony fogyasztóvédelmi eszközként játszott szerepét, melyet nem szabad aláásni. Az Európai Bizottság javaslata a fogyasztói jogok korlátozásának kockázatával jár, anélkül, hogy megfelelő bizonyítékokat szolgáltatna az ezen jogokkal való szisztematikus és széles körű visszaélésekről. Másrészről a kereskedőknek – különösen a kkv-knak – további jogbiztonságra van szükségük a nem megfelelően tesztelt áruk és a korai visszatérítések tekintetében. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismételten vizsgálja meg ezt a fontos rendelkezést, hogy kiegyensúlyozott kompromisszum születhessen.

3.15.

Az EGSZB üdvözli a kettős minőségű termékekkel kapcsolatos pontosításokat, mivel bizonyos termékeket, különösen élelmiszereket láthatólag ugyanúgy címkéztek, még akkor is, ha azok összetétele eltérő volt, és ezáltal fennállt a fogyasztók megtévesztésének a veszélye. Az átláthatóság biztosítása érdekében be kell tiltani a termékek félrevezető megnevezését és címkézését.

3.16.

Az EGSZB támogatja a hatékony fogyasztóvédelmi eszközként szolgáló bírságok bevezetésére vonatkozó konkrét kritériumokra irányuló javaslatot. Ahogyan arra az európai fogyasztói tanácsadó csoport rámutatott, fontos, hogy a szabályokat megsértő vállalatokat visszatartó erejű, éves forgalmuk jelentős százalékát kitevő, a jogsértések uniós dimenzióját is figyelembe vevő szankciókkal sújtsák. Az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy a javaslatot hozzáigazítsa az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseihez.

3.17.

Az EGSZB ugyancsak támogatja az olyan alternatív vitarendezési és online vitarendezési mechanizmusok (13) használatát, mint a közvetítés vagy a választott bírósági eljárás, amelyeket elő kell mozdítani nemzeti szinten. A bírósági eljárás előtt a peren kívüli egyezség is szóba jöhet, és adott esetben támogatandó. A bírósági eljárást továbbra is csak végső megoldásnak kellene tekinteni. Az európai bizottsági javaslatnak fokozottan támogatnia kellene ezeket a lehetőségeket a fogyasztóvédelmi kérdések megoldására.

3.18.

Összességében az EGSZB úgy véli, hogy a fenntarthatóságnak és a minőségnek az ellátási lánc központi elemét kell képeznie, hogy a fogyasztóvédelem az egész termelési életciklus alatt biztosítható legyen.

4. Az Unióban benyújtott kollektív keresetekre vonatkozó részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB elismeri a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslatot (14). Ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kollektív jogorvoslat európai keretéről szóló EGSZB-véleményekben (15) foglalt ajánlások egyikét sem vették figyelembe a jogalkotási javaslat kidolgozásakor.

4.2.

A REFIT célravezetőségi vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a gazdasági globalizáció és a digitalizáció miatt növekszik az uniós jog kollektív fogyasztói érdekeket érintő megsértésének kockázata. Ezenfelül számos tagállam nem rendelkezik a tömeges károkozással járó helyzetekre szabott, kártérítésre irányuló kollektív jogorvoslati mechanizmusokkal, és nem vezette be a kollektív jogorvoslatról szóló 2013. évi európai bizottsági ajánlásban (16) szereplő biztosítékokat.

4.3.

Egyszerű és gyors hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz valamennyi uniós polgár számára. Lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy kártérítéshez jussanak a szerződésszegés következtében elszenvedett sérelmekért. Ugyanez vonatkozik azonban a kereskedőkre is, akik nem válhatnak indokolatlan pereskedés célpontjává. A kollektív keresetek jogorvoslati eszközt és eljárási jogot jelentenek, illetve alapvető jogot a diffúz, kollektív és homogén egyéni érdekek jogvédelméhez az EUMSZ 81. cikke keretében. Jogorvoslati eszközként semlegesnek kell lennie, és nem korlátozódhat a fogyasztókra (környezet, munkavállalók, kkv-jogok, energia, közösségi gazdaság, körforgásos gazdaság, platformok, az összes digitális jog stb.).

4.4.

Ezért örvendetes lenne egy kollektív sérelemre vonatkozó, testre szabott jogorvoslati rendszer, amely gyakorlatias és költséghatékony, megfelelő biztosítékokkal szolgál, és figyelembe veszi a meglévő nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket (mint pl. Norvégiában vagy Dániában). Az uniós irányelvnek uniós szinten meg kell határoznia a harmonizált uniós csoportos keresetre vonatkozó főbb iránymutatásokat, világosan lefektetve, mit kell uniós jogi eszközzel szabályozni, és miről dönthetnek a tagállamok a szubszidiaritás elvével összhangban; biztosítania kell, hogy a rendszer hozzájáruljon a hatékonyabb, gyorsabb, megfizethetőbb és méltányosabb igazságszolgáltatáshoz; lehetővé kell tennie a tényleges és teljes kártérítést, valamint a megfelelő finanszírozás tekintetében biztosítania kell e mechanizmus fenntarthatóságát. Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata nem felel meg ezeknek a célkitűzéseknek.

4.5.

Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság erőfeszítését azon feljogosított egységek meghatározására, amelyek kollektív jogorvoslatért folyamodhatnak, összhangban a szubszidiaritás elvével. Azt is tisztázni kell, hogy a feljogosított egységek letelepedési helye határozza meg a joghatóság helyét és az alkalmazandó jogot. Ezenkívül az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak részletesebben foglalkoznia kell a következőkkel: a bíró szerepe a kereset következetességének megítélésében; bizonyítási teher és bizonyítékok szolgáltatása; a határozat hatálya – „inter partes” vagy „erga omnes”, valamint a fellebbezési rendszer.

4.6.

A kollektív keresetek összes jogi költségét a költségmentességre vonatkozó nemzeti rendszereknek megfelelően kellene támogatni.

4.7.

A fogyasztóvédelmi és civil társadalmi szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani, hogy a jogorvoslat igényléséhez megfelelő finanszírozásban és jogi tanácsadásban részesüljenek. Külön alapoknak kell segíteniük a feljogosított egységeket a jogi tanácsadó díjazásában. A tagállamoknak támogatniuk kell pereskedési alapok létrehozását a feljogosított egységek számára.

4.8.

A kártérítést illetően a javasolt jogszabály nem foglalkozik teljeskörűen azzal, hogy a fogyasztók számára az elszenvedett sérelemért tényleges kártérítést kell nyújtani. A javaslatnak világosan utalnia kellene a fogyasztó által elvesztett teljes összeg megtérítésére, az elszenvedett sérelemtől függetlenül.

4.9.

Az EGSZB aggodalmának ad hangot a vállalkozók jogainak védelmét illetően, ideértve a vállalati titkok védelmét is. A sérelmet szenvedett fogyasztók védelmének veszélyeztetése nélkül az EGSZB üdvözölné olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek nemcsak az eljárás szakaszában, hanem a végleges határozatok tekintetében is megerősítik a szolgáltatott információk bizalmas jellegének biztosítását.

4.10.

Hasonlóképpen a kereskedők is üdvözölnék az ügyek rövid határidőn belüli rendezésének lehetőségét, ideértve a fent említett alternatív vitarendezési mechanizmusok révén történő rendezést.

4.11.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a kollektív jogorvoslatról szóló javaslatba építsen be egy a tagállamoknak szóló ajánlást arra, hogy alkalmazzanak technológiai újításokat, amint a technológiailag legfejlettebb, alternatív és online vitarendezéssel foglalkozó szervezetek már jelenleg is teszik, különösen a kollektív fellépés résztvevőinek összegyűjtését illetően. Ez az intézkedés jelentős költségmegtakarításokat tenne lehetővé a kollektív fellépés szervezői, valamint a csatlakozni kívánó fogyasztói szervezetek részére. Az Európai Bizottságnak továbbá ösztönöznie kell a legjobb gyakorlatok cseréjét, különös tekintettel az adatgyűjtésre, minden olyan esetben, amely kollektív fellépés tárgyát képezi.

4.12.

A kollektív jogorvoslat európai keretéről szóló EGSZB-véleményben foglalt ajánlással (17) összhangban az EGSZB úgy véli, hogy a fogyasztóknak szabadon kell tudniuk dönteni arról, hogy részt kívánnak-e venni a kollektív keresetben vagy ki szeretnének-e maradni belőle. Nevezetesen az EGSZB úgy véli, hogy a részvétel a korlátozott számú, jelentős sérelmet elszenvedett sértettet érintő esetekben, míg a kimaradás inkább a nagy számú, csekély sérelmet elszenvedett sértettet érintő esetekben lenne megfelelőbb.

Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 20-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) HL C 12., 2015.1.15., 1. o.

(2) HL C 170., 2014.6.5., 68. o.

(3) HL C 170., 2014.6.5., 68. o.

(4) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(8) SWD(2017) 208 final és SWD(2017) 209 final, közzétéve 2017. május 23-án.

(9) HL C 12., 2015.1.15., 1. o.

(10) Az EGSZB tájékoztató jelentése, melyet 2016. december 14-én terjesztettek a plenáris ülés elé (INT/796).

(11) Az EGSZB tájékoztató jelentése, melyet 2016. december 14-én terjesztettek a plenáris ülés elé (INT/795).

(12) Az EGSZB véleménye: TEN/662 – Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek (lásd e Hivatalos Lap 177. oldalát).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról (HL L 110., 2009.5.1., 30. o.).

(15) HL C 170., 2014.6.5., 68. o.

(16) Az Európai Bizottság 2013/396/EU ajánlása (2013. június 11.) a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről (HL L 201., 2013.7.26., 60. o.).

(17) HL C 170., 2014.6.5., 68. o.