Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról

[COM(2018) 8 final – 2018/0003(NLE)]

(2018/C 283/12)

Előadó:	Ulrich SAMM
Társelőadó:	Antonio LONGO

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2018.2.21.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.5.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.5.23.
Plenáris ülés száma: xx.	535.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	196/2/4

1. Következtetés és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az EuroHPC közös vállalkozásra irányuló kezdeményezést, amely az európai számításifelhő-stratégiával összhangban megtett konkrét lépésnek tekintendő, és egy átfogóbb uniós stratégia részét képezi (amely kiterjed többek között a kiberbiztonságra, a digitális egységes piacra, a gigabitalapú európai információs társadalomra, a nyílt tudományra). Ez a kezdeményezés egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremt olyan kulcsfontosságú technológiákkal, amelyek segítséget nyújtanak modern társadalmunk legnagyobb próbatételt jelentő kérdéseinek kezelésében, és végső soron kedvező hatást gyakorolnak jólétünkre, versenyképességünkre és munkahelyeinkre.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a két világszínvonalú szuperszámítógép beszerzésére és működtetésére szolgáló 1 milliárd eurós induló beruházás jelentős, de nem túl ambiciózus lépés a versenytársakhoz, azaz az USA-hoz és Kínához képest. Az EGSZB szerint ahhoz, hogy fenntartsuk a világszínvonalat a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) alkalmazások terén, számottevően növelni kell a beruházásokat (az uniós tagállamokban), és ezt össze kell kapcsolni egy ütőképes európai kutatási és innovációs programmal. Mivel a verseny nem áll le, a következő többéves pénzügyi keretben kétségkívül hasonló erőfeszítésekre lesz szükség, összhangban a globális versenytársak erőfeszítéseivel.

1.3.

Az EGSZB támogatja az alacsony energiafogyasztású mikrochipek következő generációjának európai fejlesztésével kapcsolatos ipari megközelítést. Így az EU kevésbé függne a behozataltól, és biztosítaná a hozzáférést a HPC-csúcstechnológiákhoz. Az EGSZB rámutat arra, hogy az ilyen mikrochipek fejlesztése hatást gyakorol a kisebb léptékű számítástechnikai megoldásokra is, mivel a csúcstechnológiát képviselő integrált áramkörök adaptálhatók (leskálázhatók) a tömegpiaci készülékekre (személyi számítógépek, okostelefonok, gépjárműipar).

1.4.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság helyezzen nagyobb hangsúlyt arra a határozott álláspontra, mely szerint ez a kezdeményezés abból indul ki, hogy mindenképpen folytatni kell a PRACE (partnerség a fejlett európai számítástechnikáért) és a GÉANT (gigabites kapacitású európai kutatói gerinchálózat) meglévő pillérein alapuló európai sikertörténetet, ezek a pillérek ugyanis már évek óta csúcstechnológiát képviselő HPC-szolgáltatásokat nyújtanak a tudománynak és az iparnak, és biztonságos, nagykapacitású hálózatokon keresztül összekapcsolják a kutatást, az oktatást és a nemzeti kutatási hálózatokat a HPC-központokkal.

1.5.

Az EGSZB ezért kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy integrálják az új EuroHPC közös vállalkozást a már meglévő struktúrákkal és programokkal, ami a legjobb módja az európai erőforrások közös kihasználásának. Például a világszínvonal fenntartása érdekében meg kell őrizni a PRACE keretében végzett szakértői értékeléseket.

1.6.

Az EGSZB még több tagállamot szeretne arra bátorítani, hogy csatlakozzanak az EuroHPC közös vállalkozáshoz, kihasználva a lehetőséget, hogy előnyt kovácsoljanak a világszínvonalú számítási teljesítményből. A közös vállalkozás összetett jellege miatt az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen megfelelő erőfeszítéseket e jogi eszköz előnyeinek és lehetőségeinek bemutatására és népszerűsítésére, különösen a kisebb országok esetében, figyelembe véve a természetbeni hozzájárulások lehetőségét is.

1.7.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottságnak a köz- és magánszféra közötti szerződéses partnerségben (cPPP) részt vevő partnerei közül ketten most először magánszektorbeli tagok lehetnek, aminek kulcsszerepe van az ipar, köztük a kkv-k részvételében. Az EGSZB üdvözli azt a lehetőséget, hogy több partner is csatlakozhat, azonban ragaszkodik ahhoz is, hogy minden új partner esetében érvényesüljön a viszonosság, különös tekintettel az EU-n kívüli partnerekre. Az Uniónak ki kell aknáznia a HPC-technológia fejlődése által teremtett lehetőséget arra, hogy kiteljesítse az európai ipari ágazatot, felölelve a teljes termelési láncot (tervezés, gyártás, bevezetés, alkalmazás). Az Európai Uniónak középtávú célként azt kellene kitűznie, hogy európai technológiával képes legyen megtervezni és megépíteni egy HPC-t.

1.8.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy tájékoztassák a polgárokat és vállalkozásokat erről a fontos új kezdeményezésről, mert így vissza lehet nyerni a polgárok európai integrációs folyamatba vetett bizalmát, az európai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak pedig segíteni lehet abban, hogy megismerjék a kezdeményezés előnyeit. Célzott kommunikációs tevékenységen keresztül az egyetemeket és a kutatóközpontokat is be kell vonni, hogy felkeltsék az érdeklődésüket, és ösztönözzék a HPC-vel kapcsolatos projekteket.

1.9.

Azt EGSZB azt ajánlja, hogy az európai szociális pillér egyik alapvető elemeként minél jobban erősítsék meg a digitalizáció folyamatának szociális dimenzióját. A nagy teljesítményű számítógépek bevezetésének és használatának nyilvánvaló és mérhető pozitív hatást kell gyakorolnia a polgárok mindennapi életére.

2. Bevezetés

2.1.

Az eredetileg az éghajlatkutatásban, numerikus időjárás-előrejelzésben, asztrofizikában, részecskefizikában és kémiában alkalmazott nagy teljesítményű számítástechnikát (HPC) ma már a legtöbb tudományterület használja, a biológiától, az élettudományoktól és az egészségügytől kezdve a nagy pontosságú égési szimulációkig, az anyagtudományokig és a társadalom- és humán tudományokig. Az iparban a kőolaj- és földgázfeltárás, aeronautika, a gépjárműipar és a pénzügyek területén használják széles körben a HPC-t, amely mára már döntő fontosságúvá vált a személyre szabott orvoslás biztosításában, a nanotechnológia fejlesztésében, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésének és alkalmazásának lehetővé tételében. Végül pedig a HPC egyre nagyobb jelentőségű eszköz az állami döntéshozatal támogatásában, mivel a természeti kockázatokhoz, ipari kockázatokhoz, biológiai kockázatokhoz és a (kiber)terrorizmus kockázataihoz kapcsolódó forgatókönyveket szimulálnak a segítségével, így elengedhetetlenné vált a nemzetbiztonság és a védelem számára.

2.2.

A számítástechnikában egy számítógép teljesítményét az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek száma (FLOPS) határozza meg. A HPC teljesítménye a technológiailag lehetséges teljesítmény felső tartományát képviseli. Az egyre kisebb integrált áramköröknek (Moore törvénye), valamint a vektor feldolgozásról a párhuzamos feldolgozásra való átállásnak köszönhetően folyamatosan nő a csúcsteljesítmény. 10–12 évente a számítási sebesség egy 1 000-es szorzótényezőt ugrott; így a gigaszinttől (1985) eljutott a teraszintre (1997), majd a petaszintre (2008). A petaszintről az exaszintre (Giga = 109, tera = 1012, peta = 1015, exa = 1018) történő váltás várhatóan 2020 és 2023 közötti következik majd be.

2.3.

Eddig az Unióban minden tagállam saját maga fektetett be a HPC-be. Az USA-beli, kínai és japán versenytársaihoz képest Európa egyértelműen keveset ruház be a HPC-be, és a finanszírozási hiány évi 500–700 millió eurót tesz ki. Ezért az EU nem rendelkezik a leggyorsabb szuperszámítógépekkel, ráadásul az Unióban meglévő HPC-gépek is nem európai technológiától függnek. A HPC-technológia terén a következő lépést a leghatékonyabban közös európai erőfeszítésekkel lehet megtenni, olyan befektetések révén, melyek nagyságrendben meghaladják az egyes tagállamok lehetőségeit.

2.4.

A mikrochipek következő generációjának európai fejlesztése segítene annak elérésében, hogy az EU független legyen a HPC-csúcstechnológiához való hozzáférés terén. Viszont az európai HPC-technológia ellátási láncát csak akkor lehet javítani, ha egyértelmű kilátások vannak a vezető piac elérésére és az exaszintű gépek ökoszisztémájának kifejlesztésére. A közszektorra kulcsszerep hárul e célkitűzés elérésében, ellenkező esetben ugyanis az európai beszállítók nem fogják vállalni a gépek saját fejlesztésének kockázatát.

2.5.

Ezért az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen első lépésben 1 milliárd eurót tervez befektetni egy világszínvonalú európai szuperszámítógép-infrastruktúra kiépítésébe. A tervek szerint ez a megosztott infrastruktúra és a meglévő képességek közös használata mindenki javát szolgálni fogja, az ipartól és a kkv-któl kezdve a tudomány világig és a közszféráig, különös tekintettel azon (kisebb) tagállamokra, amelyek nem rendelkeznek önellátó nemzeti HPC-infrastruktúrákkal.

2.6.

Az Európai Bizottság 2012-ben egyértelműen kiemelte a HPC jelentőségét a „Nagyteljesítményű számítástechnika: Európa helye a globális versenyben” című stratégiájában (1). 2016-ban az Európai Bizottság elindította az európai számításifelhő-kezdeményezést (2). Ez a kezdeményezés két fő elemből áll. Ezek az európai adatinfrastruktúra (EDI), amely világszínvonalú szuperszámítási képességgel és nagysebességű kapcsolattal rendelkezik, valamint az európai nyílt tudományosadat-felhő (EOSC), amely élvonalbeli adattárolást és adatkezelést, valamint a felhőalapú szolgáltatásnyújtáshoz szükséges interfészeket biztosít. Az első elemet valósítja most meg az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (3).

2.7.

A javaslat a 2017. március 23-án, Rómában megtartott digitális napon hét tagállam – Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország – által aláírt EuroHPC-nyilatkozat nyomán készült el. 2017-ben csatlakozott hozzájuk Belgium, Szlovénia, Bulgária, Svájc, Görögország és Horvátország. Ezek az országok megállapodtak abban, hogy kiépítenek egy páneurópai integrált exaszintű szuperszámítógépes infrastruktúrát. Más tagállamokat és társult országokat is bátorítanak arra, hogy írják alá az EuroHPC-nyilatkozatot.

2.8.

A hatásvizsgálatot (4) követően az Európai Bizottság megállapította, hogy az EuroHPC megvalósítására egy közös vállalkozás kínálja a legjobb lehetőséget, amely lehetővé teszi, hogy a szuperszámítógépek tekintetében hatékonyan összekössék a közös közbeszerzést, felelősségvállalást és üzemeltetést.

3. A javaslat lényegi tartalma

3.1.

Az Európai Bizottság javaslatot tesz az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika közös vállalkozás (EuroHPC) létrehozásáról szóló rendeletre. Ez az új jogi személy:

—	finanszírozási struktúrát fog biztosítani Európa-szerte a világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) infrastruktúra beszerzéséhez, kiépítéséhez és bevezetéséhez,

—	kutatási és innovációs programokat fog támogatni a technológiák és gépek (hardver), valamint az ezeken a szuperszámítógépeken futó alkalmazások (szoftver) fejlesztése érdekében,

—

közbeszerzési szerződések vagy vissza nem térítendő kutatási és innovációs támogatások formájában pénzügyi támogatást fog nyújtani nyílt versenypályázati felhívások és ajánlati felhívások útján; jobb hozzáférést fog biztosítani az európai ipar és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a szuperszámítógépekhez.

3.2.

Az EuroHPC-nek nyújtott uniós hozzájárulás 486 millió euro, amelyet a tagállamok és a társult országok hasonló összegű hozzájárulásai egészítenek ki. A kezdeményezés magánszektorbeli tagjai természetbeni hozzájárulást is nyújthatnak. Összességében 2020-ig mintegy 1 milliárd euro közpénzt fognak befektetni.

3.3.

Az EuroHPC közös vállalkozás tevékenységei 2019-től 2026-ig tartanak, és a következőkből állnak:

—	két világszínvonalú exa előtti szintű számítógép és legalább két középkategóriájú szuperszámítógép (petaszint) beszerzése és üzemeltetése, biztosítva és irányítva a köz- és magánszektorbeli felhasználók széles körének hozzáférését ezekhez a szuperszámítógépekhez 2020-tól kezdve,

—

a HPC-vel kapcsolatos kutatási és innovációs program: az európai szuperszámítógépes infrastruktúra fejlesztésének támogatása, beleértve az európai alacsony energiafogyasztású mikroprocesszorok technológiájának első generációját, valamint az európai exaszintű gépek közös tervezése, továbbá az alkalmazásfejlesztés, a készségfejlesztés és a nagy teljesítményű számítástechnika szélesebb körű használatának ösztönzése.

3.4.

A javaslat 2022–2023-ra akarja elérni az exaszintű teljesítményt. 2019-ig el kell érni egy köztes célt (az exaszintű teljesítmény 50 %-a). A tervezett infrastruktúra a tagok közös tulajdona lesz, és közösen fogják üzemeltetni. A tagok egyrészt az EuroHPC-nyilatkozatot aláíró országok, valamint a tudomány és az ipar világából érkező magánszektorbeli tagok. Más tagok is bármikor csatlakozhatnak az együttműködéshez, amennyiben pénzügyi hozzájárulást nyújtanak (a természetbeni hozzájárulást is ideértve).

3.5.

A javaslat rögzíti, hogy a két infrastruktúrát egymással párhuzamosan hozzák létre és vezetik be. Ezeket az infrastruktúrákat két uniós tagállam fogadja be konkrét kritériumok alapján.

3.6.

A közös vállalkozást egy irányító testület vezeti, amely a közös vállalkozás közszektorbeli tagjainak képviselőiből áll. Ez a testület felel a stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért, valamint a közös vállalkozás beszerzési és K+I tevékenységeihez kapcsolódó finanszírozási döntésekért. A tagok szavazati joga és a szavazásra vonatkozó eljárások a pénzügyi hozzájárulásaikkal lesznek arányosak. A közös vállalkozás modellje a más működő közös vállalkozásokkal, például az ECSEL-lel kapcsolatban levont tanulságokon alapul. A két közös vállalkozás a szerkezetét és céljait tekintve hasonló. A legfőbb különbséget az EuroHPC nagyszabású beszerzési tevékenységei jelentik, amelyek az ECSEL-ben nincsenek jelen. Ez a különbség magyarázza a szavazati jogoknak a résztvevők hozzájárulásával arányosan történő meghatározását.

3.7.

Az irányító testületet az ipari és tudományos tanácsadó testület támogatja, amely a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak képviselőiből áll. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a tanácsadó testületnek csak konzultatív szerepe van.

4. Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB támogatja ezt a kezdeményezést, amely az európai számításifelhő-stratégiával összhangban megtett konkrét lépésnek tekintendő: a stratégiai döntés egy a tudományos világnak és az iparnak szóló nyílt európai számítási felhőre irányul, amely a digitális innovációval kapcsolatos határozott politikai és gazdasági kötelezettségvállalás keretében valósul meg (5). Ez a kezdeményezés egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremt olyan kulcsfontosságú technológiákkal, amelyek segítséget nyújtanak a modern társadalmunk legnagyobb próbatételt jelentő kérdéseinek kezelésében, és végső soron kedvező hatást gyakorolnak jólétünkre, versenyképességünkre és munkahelyeinkre.

4.2.

Általánosabban szemlélve az EuroHPC-kezdeményezés egy átfogó uniós stratégia fontos részét képezi (ez a stratégia magában foglalja a kiberbiztonsági intézkedéscsomagot (6), a digitális egységes piacra irányuló stratégia felülvizsgálatát (7), a gigabitalapú európai információs társadalmat (8), a nyílt tudományosadat-felhőt stb.), célja pedig az, hogy helyreállítsa Európa digitális szuverenitását és függetlenségét annak érdekében, hogy az Európai Unió döntő fontosságú szereplővé váljon a digitális fejlődésben, ami közvetlen hatást gyakorol a versenyképességre és a polgárok életminőségére.

4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a két világszínvonalú exa előtti szintű számítógép és legalább két középkategóriájú szuperszámítógép beszerzésére és üzemeltetésére szolgáló 1 milliárd eurós induló befektetés jelentős, de nem túl ambiciózus lépés a versenytársakhoz képest. Az EGSZB szerint ahhoz, hogy fenntartsuk a világszínvonalat a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) alkalmazások terén, számottevően növelni kell a beruházásokat (az uniós tagállamokban), és ezt össze kell kapcsolni egy ütőképes európai kutatási és innovációs programmal. Mivel a verseny nem áll le, a következő többéves pénzügyi keretben kétségkívül hasonló erőfeszítésekre lesz szükség, összhangban a globális versenytársak erőfeszítéseivel.

4.4.

Az EGSZB rá kíván mutatni arra, hogy a gyorsabb számítógépek önmagukban nem elegendőek a sikerhez. A valódi előrelépéshez elengedhetetlenek a szilárd kutatási és fejlesztési programon alapuló magas színvonalú szoftverfejlesztések és alkalmazások. Az EU egyáltalán nincs lemaradva a versenytársaitól ezen a területen, az EGSZB pedig arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt arra a határozott álláspontra, mely szerint ez a kezdeményezés alapvetően fontos annak az európai sikertörténetnek a folytatásához, amelynek alapját a HPC és a hálózatépítés területei összekapcsolásának feladatát immár több mint egy évtizede vállaló PRACE és a GÉANT meglévő pillérei képezik.

4.5.

Az uniós társfinanszírozással 2010-ben létrehozott Partnerség a fejlett európai számítástechnikáért (PRACE) 25 tagállamot ölel fel, és csúcstechnológiát képviselő HPC-szolgáltatásokat nyújt a tudománynak és az iparnak, a legnagyobb nemzeti szuperszámítógép-rendszereket működtetve Európában. 2017-ben a PRACE egy hét élvonalbeli rendszerből álló hálózathoz biztosított hozzáférést, amelyet öt kiszolgáló tag (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svájc) bocsátott rendelkezésre. Ezek a tagok a PRACE létrehozása óta több mint 400 millió eurót fektettek be a partnerségbe. A PRACE szakértői értékelésnek alávetett ajánlattételi felhívások alapján, a tudományos kiválóságot szem előtt tartva osztja szét a HPC-erőforrásokat a tudomány és az ipar, ezen belül a kis- és középvállalkozások világából érkező kutatási projektek között.

4.6.

A 2000-ben elindított GÉANT páneurópai kutatási hálózat biztonságos, nagy kapacitású hálózatokon keresztül kapcsolja össze a kutatást, az oktatást és a nemzeti kutatási hálózatokat a HPC-központokkal. A hálózatnak alapvető szerepe van abban, hogy megbízható hozzáférési szolgáltatásokkal lehessen támogatni a nyílt tudományt. A GÉANT-hálózat a legnagyobb és legfejlettebb K+F hálózat a világon, amely Európa-szerte 10 000 intézményben több mint 50 millió felhasználót kapcsol össze, és minden tudományterületet támogat. A gerinchálózat akár 500 Gbps sebességgel is képes működni (2017). A GÉANT hozta létre a nagyon sikeres „eduroam” szolgáltatást, amely lehetővé teszi a K+F felhasználók számára, hogy felcsatlakozzanak minden olyan WLAN-hálózatra, ahol az eduroam SSID elérhető – ezt a rendszert az EGSZB javasolta mint olyan modellt, amely wifi-hozzáférést biztosít az európaiak számára „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” elnevezésű stratégiával (9) összefüggésben.

4.7.

Az EGSZB ezért kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy integrálják az új EuroHPC közös vállalkozást a már meglévő struktúrákkal és programokkal. Például a világszínvonal fenntartása érdekében meg kell őrizni a PRACE keretében végzett szakértői értékeléseket. A többi bevált gyakorlatot is integrálni és adaptálni kell. Az EuroHPC, a Horizont 2020 vagy annak utódprogramja és a megfelelő nemzeti szintű tevékenységek integrált megközelítése kínálja a legjobb módszert az európai erőforrások közös kihasználására. Ebben az összefüggésben az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon tervét, hogy a HPC területén a Horizont 2020 (és annak utódprogramja) finanszírozási eszközeinek összehangolására kívánja felhasználni az EuroHPC közös vállalkozást. Az EGSZB megjegyzi, hogy az infrastruktúra építése egy felülről lefelé irányuló rendszert követel meg, míg a PRACE által is ösztönzött helyes tudományos gyakorlat egy alulról építkező megközelítésen alapul, amelynek mozgatórugói a tudósok.

4.8.

Az EGSZB még több tagállamot szeretne arra bátorítani, hogy csatlakozzanak az EuroHPC közös vállalkozáshoz, kihasználva a lehetőséget, hogy előnyt kovácsoljanak a világszínvonalú számítási teljesítményből. A HPC tudományos hasznosításában a hálózatépítésnek is fontos szerepe van. A közös vállalkozás összetett jellege miatt az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen megfelelő erőfeszítéseket e jogi eszköz előnyeinek és lehetőségeinek bemutatására és népszerűsítésére, különösen a kisebb országok esetében, figyelembe véve a természetbeni hozzájárulások lehetőségét is.

4.9.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság köz- és magánszféra közötti szerződéses partnerségben (cPPP) részt vevő két partnere – a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) és a Big Data Value Association (BDVA) – levélben fejezte ki az EuroHPC közös vállalkozás végrehajtásának támogatására irányuló szándékát. Ők lehetnek az első magánszektorbeli tagok, ami döntően fontos az ipar, köztük a kkv-k részvétele szempontjából. Az EGSZB üdvözli azt a lehetőséget, hogy több partner is csatlakozhat, azonban ragaszkodik ahhoz is, hogy minden új partner esetében érvényesüljön a viszonosság, különös tekintettel az EU-n kívüli partnerekre. Az Uniónak ki kell aknáznia a HPC-technológia fejlődése által teremtett lehetőséget arra, hogy kiteljesítse az európai ipari ágazatot, felölelve a teljes termelési láncot (tervezés, gyártás, bevezetés, alkalmazás).

4.10.

A 12 petaflop teljesítményű CPU-ra épülő szuperszámítógép energiafogyasztása mintegy 1,5 MW. Ez exaszintre lineárisan felskálázva azt jelenti, hogy a ma létező HPC-alapú technológia energiafogyasztása a 150 MW-os tartományban lenne, ami elfogadhatatlan. Ezért az alacsony energiafogyasztású mikrochipek fejlesztése az EuroHPC fontos célkitűzései között szerepel. Az EGSZB rámutat arra, hogy emiatt az alacsony energiafogyasztású mikrochipek fontos szerepet játszanak az uniós energiastratégia célkitűzéseiben, függetlenül attól a törekvéstől, hogy megszűnjön az EU importfüggősége. A fent említett célokkal összhangban az európai adatfeldolgozó kezdeményezés fontos szerepet fog betölteni a HPC-kezdeményezés megvalósításában. Az adatfeldolgozó kezdeményezést – mely 120 millió eurós finanszírozásban részesül – az Európai Bizottság 2018-ban indította útjára, és egy olyan konzorcium támogatja, amelyben 10 tagállamból 23 partner vesz részt.

4.11.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a fejlett alacsony energiafogyasztású mikrochipek fejlesztése hatást gyakorol a kisebb léptékű számítástechnikai megoldásokra is (személyi számítógépek, okostelefonok, gépjárműipar), mivel a csúcstechnológiát képviselő integrált áramkörök adaptálhatók (leskálázhatók) a tömegpiaci készülékekre. Ez közvetlen előnyt jelent minden polgár számára, és új piacokat nyithat meg az uniós ipar előtt. A HPC ezért többféle módon is kulcsfontosságú technológia a modern társadalom számára.

4.12.

Az EGSZB azt javasolja, hogy tájékoztassák a polgárokat és vállalkozásokat erről a fontos új uniós kezdeményezésről. A kezdeményezés egyfelől alkalmas arra, hogy visszanyerjük a polgárok európai integrációs folyamatba vetett bizalmát. A szervezett civil társadalom hasznos segítség lehet ezen információk terjesztéséhez. Másfelől a célzott kampány segítséget nyújt az európai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak a folyamatban lévő kezdeményezések megismeréséhez. Emiatt fontos, hogy egy külön pályán keresztül támogassák a magas hozzáadott értékű termelést végző kkv-kat az új infrastruktúra használatában és az ahhoz való hozzáférés során.

4.13.

Célzott kommunikációs tevékenységen keresztül az egyetemeket és a kutatóközpontokat is be kell vonni, hogy felkeltsék az érdeklődésüket, és ösztönözzék a HPC-vel kapcsolatos projekteket. Ez a folyamat új iskolák, szakképzési és felsőoktatási tantervek létrehozását is ösztönözhetné, hogy áthidalják a fő globális versenytársakkal szemben fennálló európai készséghiányt (10).

4.14.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az európai szociális pillér egyik alapvető elemeként minél jobban erősítsék meg a digitalizáció folyamatának szociális dimenzióját (11). Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy határozzanak meg egy sor társadalmi célkitűzést, amelyeket az új digitális infrastruktúra felhasználásával kell teljesíteni. A nagy teljesítményű számítógépek bevezetésének és használatának nyilvánvaló és mérhető pozitív hatást kell gyakorolnia a polgárok mindennapi életére.

4.15.

Az EGSZB úgy véli, hogy mind a HPC, mind a kvantumtechnológia stratégiai célnak számít az európai növekedés és versenyképesség szempontjából. Ezért az EGSZB azt ajánlja, hogy a két technológiát párhuzamosan fejlesszék annak biztosítása érdekében, hogy közép- és hosszú távon az EU profitálni tudjon a legjobb teljesítményből és lehetőségekből.

Kelt Brüsszelben, 2018. május 23-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) COM(2012) 45 final (HL C 299., 2012.10.4., 148.o.).

(2) COM(2012) 178 final (HL C 487., 2016.12.28., 86.o.).

(3) COM(2018) 8 final és 1. melléklet.

(4) SWD(2018) 6 final.

(5) HL C 487, 2016.12.28., 86. o.

(6) HL C 227, 2018.6.28., 86. o.

(7) HL C 81., 2018.3.2., 102. o.

(8) HL C 125., 2017.4.21., 51. o.

(9) COM(2016) 587 final (HL C 125., 2017.4.21., 51. o. HL C 125., 2017.4.21., 69. o.).

(10) HL C 434., 2017.12.15., 30. o., HL C 173., 2017.5.31., 45. o.

(11) HL C 125., 2017.4.21., 10. o.