23.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 396/5

1.

Az ügy az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének egységes és folytatólagos megsértését érinti, ami a hulladék ólomsavas gépjármű-akkumulátorok felvásárlásával kapcsolatos áraknak a vállalkozások általi összehangolásából állt, amelyre 2009. szeptember 23. és 2012. szeptember 26. között Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában került sor. A határozattervezet szerint a kartellben az alábbi vállalkozások vettek részt: a Campine (2), az Eco-Bat (3), a JCI (4) és a Recylex (5) (a továbbiakban együttesen: a határozattervezet címzettjei).

2.

Az ügy a JCI által 2012. június 22-én benyújtott bírság alóli mentességre vonatkozó kérelemből ered. A 2012 szeptemberében végrehajtott, előre nem bejelentett helyszíni vizsgálatokat követően az Eco-Bat, a Recylex és a Campine engedékenység iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

3.

A vizsgálat során a Bizottság számos információkérést küldött a határozattervezet címzettjeinek és más vállalkozásoknak.

4.

2015. június 24-én a Bizottság a 773/2004/EK bizottság rendelet (6) 2. cikke alapján eljárást kezdeményezett a határozattervezet címzettjei ellen és kifogásközlést fogadott el. A Bizottság továbbá tájékoztatta az Eco-Bat és a Recylex vállalkozásokat arról a szándékáról, amely szerint egy maghatározott tartomány szerint a bírság csökkentését kívánja alkalmazni. Kifogásközlést fogadtak el egy ötödik vállalkozás ellen is, amely nem szerepel a határozattervezet címzettjei között.

5.

A Versenypolitikai Főigazgatóság a kifogásközlésre való válaszadásra eredetileg enyolchetes határidőt szabott meg, amelyet később meghosszabbított, majd amely végül a JCI és a Recylex esetében 2015. szeptember 4-én, az Eco-Bat esetében 2015. szeptember 7-én, a Campine esetében pedig 2015. szeptember 14-én járt le.

6.

A kifogásközlés valamennyi címzettje kapott egy, a bizottsági aktában hozzáférhető dokumentumokat tartalmazó DVD-t, valamint hozzáférést kaptak a bizottsági akták azon részeihez is, amelyek csak a Bizottság helyiségeiben hozzáférhetőek.

7.

A kifogásközlésre adott válaszában a Campine hozzáférést kért a kifogásközlés további címzettjeinek válaszaihoz is, amelyet a Versenypolitikai Főigazgatóság 2015. november 19-én elutasított, elsősorban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közlemény (7) 27. pontjában szereplő általános szabály alapján. 2015. október 26-án az Eco-Bat hasonló kérelmet nyújtott be, amelyet a Versenypolitikai Főigazgatóság azonos indokkal utasított el.

8.

A kifogásközlés valamennyi címzettje részt vett a 2015. november 17-én és 18-án megtartott szóbeli meghallgatáson, ahol előterjesztették észrevételeiket. A meghallgatás során a Bizottság feltett bizonyos kérdéseket a feleknek, és az ő kérésükre haladékot adtam nekik, hogy válaszaikat a szóbeli meghallgatást követően írásban nyújtsák be. A felek e kérdésekre megküldték válaszaikat, és a kifogásközlés egyes címzettjei egyes konkrét kérdésekkel kapcsolatban további észrevételeket tettek. E válaszokat és észrevételeket eljuttatták a kifogásközlés valamennyi címzettjéhez.

9.

A szóbeli meghallgatás során az Eco-Bat azzal keresett meg engem, hogy a szóbeli meghallgatás során tartott beszámolók fényében hozzáférést szeretne kapni a kifogásközlés további címzettjeinek válaszaihoz. Mivel a kifogásközlés további címzettjeinek válaszai nem tartalmaztak sem felmentő, sem pedig terhelő olyan új bizonyítékokat, amelyeket még nem ismertettek a kifogásközlés címzettjeivel, a kérést a 2011/695/EU határozat 7. cikke szerinti határozattal elutasítottam.

10.

2016. október 18-án a lehetséges bírság kiszámításának céljából alkalmazandó számadatok tekintetében a Bizottság tényállást közlő levelet küldött az Eco-Bat számára, amelyre az Eco-Bat 2016. november 2-án válaszolt.

11.

2016. december 13-án a Bizottság levelet küldött a határozattervezet címzettjei számára, arról tájékoztatva őket, hogy az ügyben kiszabott bírság összegének meghatározásakor a Bizottság a bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatás (8) 37. pontja szerint az összeget növelni kívánja, és felkérte a címzetteket, hogy tegyék meg a levéllel kapcsolatos észrevételeiket.

12.

A Bizottság 2016. december 13-i levelére adott válaszukban a határozattervezet egyes címzettjei kérdéseket vetettek fel a jogszerű eljárásra vonatkozóan. Különösképpen egy címzett jegyezte meg, hogy a kifogásközlés nem említette meg az iránymutatások 37. pontja alkalmazásának lehetőségét, így ennek alkalmazása azt jelenti, hogy megváltozik szankcionálás során alkalmazott módszertan, ami egy új kifogásközlést és egy új szóbeli meghallgatást tesz szükségessé. Ugyanezen címzett továbbá azt állította, hogy a jó közigazgatás elvének megszegésének minősül, hogy a kifogásközlés elfogadása után 18 hónappal a szankcionálás során alkalmazott új módszertant fogadnak el. Más címzettek azt állították, hogy a 37. pont tervezett alkalmazása nem indokolt kellőképpen, és így sérti a jogbiztonság elvét és a jogszerű eljárást.

13.

Állandó ítélkezési gyakorlat, hogy amennyiben a Bizottság a kifogásközlésben kifejezetten közli azon fő ténybeli és jogi elemeket, amelyekre a bírság kiszabását alapozhatja (9), a Bizottság teljesíti azon kötelességét, hogy a vállalkozásnak a meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsa (10). A bírság bármely utólagos számítása szempontjából releváns további kérdéseket minden esetben egy későbbi időpontban (11) is ismertetni lehet az érintett vállalkozásokkal, amit a Bizottság a jelen ügyben meg is tett azon szándéka tekintetében, hogy az iránymutatások 37. pontja alapján növelni kívánja a bírság összegét. Ezért tehát véleményem szerint a határozattervezet címzettjei védelemhez való jogának gyakorlását kellően tiszteletben tartották, és a bírság összege konkrét növeléséről való tájékoztatásban megfigyelt késedelem nem érintette negatívan a jó közigazgatás elvét.

14.

A fenti eljárásbeli kérdéseken kívül nem érkezett hozzám semmilyen más kérést vagy panasz.

15.

A kifogásközlés címzettjeinek meghallgatása után a Bizottság egy vállalkozás esetében elállt a kifogásaitól. A kifogásközlésben szereplő előzetes értékeléssel összevetve csökkentette a gyanú szerinti jogsértés hatókörét, azt kizárólag a gépjármű-akkumulátorokra a korlátozva. Az Eco-Bat tekintetében a kifogásközlésben előzetesen megállapított visszaesést törölték. A Campine tekintetében az enyhítő körülmények miatt a bírság összege csökkent, azonban az engedékenységi közlemény alapján nem ítéltek meg csökkentést.

16.

A határozattervezetet a 2011/695/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdése alapján felülvizsgáltam, és arra a következtetésre jutottam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint, amelyekre vonatkozóan e határozat címzettjeinek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére.

17.

Összességében megállapítom, hogy ebben az ügyben valamennyi fél hatékonyan tudta eljárási jogait gyakorolni.