—

a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) elveket rögzít a biológiai anyagok, így például a növények és állatok szabadalmazhatóságára vonatkozóan,

—

az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Bővített Fellebbezési Tanácsának a G2/12. sz. II. paradicsom-ügyben és a G2/13 sz. II. brokkoli-ügyben hozott 2015. március 25-i határozatai, amelyek szerint a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek szabadalmaztathatók lehetnek még akkor is, ha a termék előállításához alkalmazott eljárás lényegében biológiai eljárás, és így nem szabadalmaztatható,

—

az új növényfajták oltalmára létesült, 1961. december 2-i nemzetközi egyezmény (UPOV-egyezmény) és annak későbbi módosításai,

—

a 2015. július 13-i és október 22-i, valamint a 2016. február 29-i, szeptember 29-i, november 28-i és december 12-i megbeszélései,

—

a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló, 2015. december 17-i európai parlamenti állásfoglalás (2),

—

a szabadalmi jognak a biotechnológia és a génmanipuláció területén bekövetkezett fejlődésével és következményeivel foglalkozó szakértői csoport 2016. május 17-i zárójelentése (3),

—

az elnökség 2016. május 18-án rendezett, „Egyensúlyra törekedve: a szabadalmakkal és a növényfajta-oltalmakkal kapcsolatos vita lehetséges megoldásai” című szimpóziuma,

a)

a kényszerengedélyekre vonatkozó feltételeket illetően végezzen további elemzést a növényfajtával vagy találmánnyal kapcsolatos, számottevő gazdasági értékű, jelentős technikai előrelépés kérdéseiről, valamint vizsgálja tovább a szabadalmi oltalom hatályával kapcsolatos kérdéseket, mivel ezek az elemzések segíthetik az olyan új fajták kifejlesztését, amelyek már létező, oltalom alatt álló géneken alapulnak,

b)

a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontja alapján 2017-ben nyújtson be jelentést a szabadalmi jognak a biotechnológia és a génmanipuláció területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről, amelyben megvizsgálja a szakértői csoport által meghatározott, azon fennmaradó kérdéseket, amelyek tisztázására szükség lehet az egyértélműség növeléséhez ezen a területen;