a)
A tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka ηS a következő módon határozható meg:
|
14.7.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 229/1 |
A Bizottság közleménye a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló (EU) 2016/2281 bizottsági rendelet végrehajtása keretében
(Ideiglenes mérési módszerek címének és hivatkozásának közzététele (1) az (EU) 2016/2281 bizottsági rendelet és különösen annak III. és IV. melléklete végrehajtásához)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2017/C 229/01)
1. Hivatkozások
|
Paraméter |
ESO |
Hivatkozás/cím |
Megjegyzések |
||||
|
Gáznemű tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések |
|||||||
|
Pnom, mért fűtőteljesítmény Pmin, minimális fűtőteljesítmény |
CEN |
[Lásd a megjegyzést] |
Az EN 1020:2009, az EN 1319:2009, az EN 1196:2011, az EN 621:2009 és az EN 778:2009 nem részletezik, hogy milyen módszert kell használni a leadott fűtőteljesítmény mérésére. A hatásfok a füstgázveszteség és a bevitt fűtőteljesítmény alapján számítható ki. A leadott fűtőteljesítmény (Pnom) a következő egyenlettel számítható ki: Pnom = Qnom * ηth,nom, amelyben a Qnom a névleges bevitt fűtőteljesítmény, a ηth,nom pedig a névleges hatásfok. A Pnom értékének a tüzelőanyag égéshőjén kell alapulnia. Hasonló módon a Pmin a következő egyenlettel számítható ki: Pmin = Qmin * ηth,min |
||||
|
ηth,nom mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok |
|
EN 1020:2009 – lásd a 7.4.5. szakaszt EN 1319:2009, 7.4.4. szakasz EN 1196:2011, 6.8.2. szakasz EN 621:2009, 7.4.5. szakasz EN 778:2009, 7.4.5. szakasz |
A hatásfok meghatározható a vonatkozó szabványokban ismertetett módon, de a tüzelőanyag égéshője segítségével kell kifejezni |
||||
|
ηth,min specifikus hatásfok minimális terhelésnél |
|
EN 1020:2009 – lásd a 7.4.6. szakaszt EN 1319:2009, 7.5.4. szakasz EN 1196:2011, 6.8.3. szakasz EN 621:2009, 7.4.6. szakasz EN 778:2009, 7.4.6. szakasz |
A hatásfok meghatározható a vonatkozó szabványokban ismertetett módon, de a tüzelőanyag égéshője segítségével kell kifejezni |
||||
|
AFnom levegőáramlás névleges fűtőteljesítményen AFmin levegőáramlás minimális terhelésnél |
|
[Lásd a megjegyzést] |
Egyik szabvány sem ismerteti a meleg levegő áramlási sebessége (vagy levegőszállítási sebesség) megállapításához használandó módszereket. |
||||
|
elnom elektromos fogyasztás névleges fűtőteljesítményen elmin elektromos fogyasztás minimális terhelésnél |
|
[Lásd a megjegyzést] |
Az EN 1020:2009 szabvány szerint a bemenő elektromos teljesítményt az adattáblán (8.1.2. k szakasz) voltban, amperben stb. kell megadni. A gyártó az ismert szabályok használatával a megfelelő értékeket átválthatja wattra. Ügyelni kell rá, hogy az elektromos fogyasztás kiszámításánál ne vegyék figyelembe a meleg levegő szállítását/elosztását végző ventilátort. |
||||
|
elsb elektromos fogyasztás készenléti üzemmódban |
|
IEC 62301:2011-01 |
IEC 62301:2011 a háztartási berendezésekre vonatkozik / a megfelelő TC-kkel megvitatandó kérdések |
||||
|
Ppilot az állandó gyújtóláng energiafogyasztása |
|
[Lásd a megjegyzést] |
Az EN 1020:2009 szabvány 8.4.2. szakasza alapján a telepítési és beállítási útmutatónak tartalmaznia kell „egy táblázatot a bevitt fűtőteljesítményre, a leadott fűtőteljesítményre, a gyújtóégő besorolására (stb.), a szállított levegő mennyiségére stb. vonatkozó műszaki adatokkal. Az állandó gyújtólánggal kapcsolatos bevitt fűtőteljesítmény a fő energiabevitellel azonos módon határozható meg. |
||||
|
Nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) |
CEN |
CEN jelentés, CR 1404:1994) |
A NOx-kibocsátási értékeket mg/kWh-ban kell megadni, a tüzelőanyag égéshője (GCV) alapján. |
||||
|
Fenv burkolati veszteség |
Cen |
EN 1886:2007 |
Öt szigetelési osztály (T1-T5) |
||||
|
IP (környezeti behatásokkal szembeni védettség) besorolás |
|
EN 60529:1991/ AC:2016-12 |
|
||||
|
Folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések |
|||||||
|
Pnom, mért fűtőteljesítmény Pmin, minimális terhelés |
CEN |
EN 13842:2004 Olajtüzelésű, kényszerkonvekciós léghevítő készülékek. Helyhez kötött és szállítható helyiségfűtő készülékek |
Az EN 13842:2004 nem részletezi, hogy milyen módszert kell használni a leadott fűtőteljesítmény mérésére. A leadott fűtőteljesítmény (Pnom) a következő egyenlettel számítható ki: Pnom = Qnom * ηth,nom, amelyben a QN a névleges bevitt fűtőteljesítmény (6.3.2.2 szakasz), a ηnom pedig a névleges fűtőteljesítmény melletti hatásfok. A QN és a η értékének a tüzelőanyag égéshőjén kell alapulnia. Hasonló módon a Pmin a következő egyenlettel számítható ki: Pmin = Qmin * ηth,min, ahol a Qmin a bemeneti fűtőteljesítmény, a ηth,min pedig a hatásfok, minimális terhelési körülmények mellett |
||||
|
ηth,nom a mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok ηth,min specifikus hatásfok minimális terhelésnél |
EN 13842:2004, 6.5.6. szakasz, a névleges és a minimális terhelésre egyaránt alkalmazható |
A 6.5.6, szakaszban a ηth,nom megfelel a η-nek |
|||||
|
AFnom levegőáramlás névleges fűtőteljesítményen AFmin levegőáramlás minimális terhelésnél |
[Lásd a megjegyzést] |
Egyik szabvány sem ismerteti a meleg levegő áramlási sebessége (vagy levegőszállítási sebesség) megállapításához használandó módszereket. |
|||||
|
elnom elektromos fogyasztás névleges fűtőteljesítményen elmin elektromos fogyasztás minimális terhelésnél elsb elektromos fogyasztás készenléti üzemmódban |
[Lásd a megjegyzést] |
Az EN 1020:2009 szabvány szerint a bemenő elektromos teljesítményt az adattáblán (8.1.2. f szakasz) voltban, amperben stb. kell megadni. A gyártó az ismert szabályok használatával a megfelelő értékeket átválthatja wattra. Ügyelni kell rá, hogy az elektromos fogyasztás kiszámításánál ne vegyék figyelembe a meleg levegő szállítását/elosztását végző ventilátort. |
|||||
|
Nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) |
CEN |
EN 267:2009+ A1:2011 Automata blokkégők folyékony tüzelőanyagokhoz; § 4.8.5. NOx- és CO-kibocsátási határértékek; § 5. Vizsgálat. B. MELLÉKLET – A kibocsátás mérése és korrekciók. |
A NOx-kibocsátási értékeket a tüzelőanyag égéshője (GCV) alapján kell megadni. |
||||
|
Fenv burkolati veszteség |
CEN |
EN 1886:2007 |
Öt szigetelési osztály (T1-T5) |
||||
|
IP (környezeti behatásokkal szembeni védettség) besorolás |
|
EN 60529:1991/ AC:2016-12 |
|
||||
|
Elektromos ellenállásos fűtőrendszerben fellépő hőhatás (Joule-hatás) elvén működő légbefúvásos fűtőberendezések |
|||||||
|
Pnom, névleges fűtőteljesítmény, és Pmin, leadott fűtőteljesítmény minimális terhelésnél |
CEN |
IEC/EN 60675 ed 2.1; 1998 § 16 |
Még nem határoztak meg szabványt az elektromos légbefúvásos fűtőberendezések fűtőteljesítményének tényleges mérésére. A névleges vagy minimális terhelésnél mért bemeneti elektromos teljesítmény reprezentatív a névleges vagy minimális leadott fűtőteljesítményre nézve. A Pnom és a Pmin az IEC 60675 ed. 2.1:1998 dokumentumban szereplő hasznos teljesítménynek felel meg névleges, illetve minimális terhelésnél, levonva a meleg levegő elosztását végző ventilátorok és adott esetben az elektronikus vezérlők energiaigényét. |
||||
|
ηth,nom a mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok ηth,min specifikus hatásfok minimális terhelésnél |
Tárgytalan. |
[Lásd a megjegyzést] |
Az érték alapértelmezetten 100 %. |
||||
|
Tárgytalan. |
|||||||
|
AFnom levegőáramlás névleges fűtőteljesítményen AFmin levegőáramlás minimális terhelésnél |
|
[Lásd a megjegyzést] |
Egyik szabvány sem ismerteti a meleg levegő áramlási sebessége (vagy levegőszállítási sebesség) megállapításához használandó módszereket. |
||||
|
elsb elektromos fogyasztás készenléti üzemmódban |
|
IEC 62301:2011-01 |
|
||||
|
Fenv épületburok energiavesztesége |
CEN |
EN 1886:2007 |
Öt szigetelési osztály (T1–T5) |
||||
|
IP (környezeti behatásokkal szembeni védettség) besorolás |
|
EN 60529:1991/ AC:2016-12 |
|
||||
|
Elektromos hajtású komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk |
|||||||
|
SEER |
CEN |
EN 14825:2016, 6.1. szakasz |
|
||||
|
QC |
|
EN 14825:2016, 6.2. szakasz |
|
||||
|
QCE |
|
EN 14825:2016, 6.3. szakasz |
|
||||
|
SEERon,részterhelési tényező |
|
EN 14825:2016, 6.4. szakasz |
|
||||
|
EERbin(Tj), CRu, Cc, Cd |
|
EN 14825:2016, 6.5. szakasz |
|
||||
|
ηs,h |
|
EN 14825:2016, 7.1. szakasz |
ηs egyenlő ηs,h-val |
||||
|
SCOP |
|
EN 14825:2016, 7.2. szakasz |
|
||||
|
QH |
|
EN 14825:2016, 7.3. szakasz |
|
||||
|
QHE |
|
EN 14825:2016, 7.4. szakasz |
|
||||
|
SCOPon,részterhelési tényező |
|
EN 14825:2016, 7.5. szakasz |
|
||||
|
COPbin(Tj), CRu, Cc, Cd |
|
EN 14825:2016, 7.6. szakasz |
|
||||
|
Cc és Cd |
|
EN 14825:2016, 8.4.2. és 8.4.3. szakasz |
Cc egyenlő Cd,c-vel vagy Cd,h-val Cd egyenlő Cd,c-vel vagy Cd,h-val |
||||
|
Poff, Psb, Pck és Pto |
|
EN 14825:2016, 9. szakasz |
|
||||
|
Belső égésű motorral működő komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk |
|||||||
|
SPERc |
CEN |
EN 16905-5:2017, 6. szakasz |
|
||||
|
SGUEc |
|
EN 16905-5:2017, 6.4. szakasz |
|
||||
|
SAEFc |
|
EN 16905-5:2017, 6.5. szakasz |
|
||||
|
GUEc,pl |
|
EN 16905-5:2017, 6.10. szakasz |
|
||||
|
GUEd,c |
|
EN 16905-5:2017, 6.2. szakasz |
|
||||
|
QEc és QEh |
|
EN 16905-4:2017, 4.2.1.2. szakasz |
|
||||
|
QEhr |
|
EN 16905-4:2017, 4.2.2.1. szakasz |
|
||||
|
Qgmc és Qgmh |
|
EN 16905-4:2017, 4.2.5.2. és 4.2.5.1. szakasz |
|
||||
|
Qref,c és Qref,h |
|
EN 16905-5:2017, 6.6. szakasz |
|
||||
|
SPERh |
|
EN 16905-5:2017, 7. szakasz |
|
||||
|
SGUEh |
|
EN 16905-5:2017, 7.4. szakasz |
|
||||
|
SAEFh |
|
EN 16905-5:2017, 7.5. szakasz |
|
||||
|
SAEFh,on |
|
EN 16905-5:2017, 7.7. szakasz |
|
||||
|
AEFh,pl |
|
EN 16905-5:2017, 7.10. szakasz |
|
||||
|
AEFd,h |
|
EN 16905-5:2017, 7.2. szakasz |
|
||||
|
PEc és PEh |
|
EN 16905-4:2017, 4.2.6.2. szakasz |
|
||||
|
Szorpciós ciklust használó komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk |
|||||||
|
SGUEc |
CEN |
EN 12309-6:2014, 4.3. szakasz |
|
||||
|
SAEFc |
|
EN 12309-6:2014, 4.4. szakasz |
|
||||
|
Qref,c |
|
EN 12309-6:2014, 4.5. szakasz |
|
||||
|
SAEFc,on |
|
EN 12309-6:2014, 4.6. szakasz |
|
||||
|
GUEc és AEFc |
|
EN 12309-6:2014, 4.7. szakasz |
|
||||
|
SPERh |
|
EN 12309-6:2014, 5.3. szakasz |
|
||||
|
SGUEh |
|
EN 12309-6:2014, 5.4. szakasz |
|||||
|
SAEFh |
|
EN 12309-6:2014, 5.5. szakasz |
|
||||
|
Qref,h |
|
EN 12309-6:2014, 5.6. szakasz |
|
||||
|
SAEFh,on |
|
EN 12309-6:2014, 5.7. szakasz |
|
||||
|
GUEh és AEFh |
|
EN 12309-6:2014, 5.8. szakasz |
|
||||
|
Magas hőmérsékletű technológiai hűtők |
|||||||
|
technológiai hűtési terhelés PdesignR |
|
Az EN14825:2016 3.1.44. szakaszával analóg módon |
|
||||
|
részterhelési tényező |
|
Az EN14825:2016 3.1.56. szakaszával analóg módon |
|
||||
|
névleges teljesítmény DC |
|
Az EN14825:2016 3.1.31. szakaszával analóg módon |
|
||||
|
teljesítményarány CR |
|
Az EN14825:2016 3.1.17. szakaszával analóg módon |
|
||||
|
kosáróraszám |
|
Az (EU) 2016/2281 rendelet III. melléklete 28. táblázatában definiált módon |
|
||||
|
hűtési jóságfok névleges teljesítményen EERDC |
|
EN 14511-1/-2/-3:2013 az EER adott körülmények melletti értékének megállapításához |
Az EER magában foglalja a degradációs veszteségeket is, amikor a léghűtő névleges teljesítménye nagyobb, mint a hűtési igény |
||||
|
hűtési jóságfok részleges vagy teljes terhelés mellett EERPL |
|
||||||
|
szezonális hűtési jóságfok (SEPR) |
|
Az Európai Bizottság jelen közleményének 5. pontja |
|
||||
|
teljesítményszabályozás |
|
Az EN 14825:2016 3.1.32. szakaszának megfelelően |
Lásd a légkondicionáló berendezésekre, léghűtőkre és hőszivattyúkra vonatkozó megjegyzéseket |
||||
|
degradációs tényező CC |
|
Az EN 14825:2016 8.4.2. szakaszának megfelelően |
|
||||
|
Multisplit légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk |
|||||||
|
EERoutdoor |
CEN |
EN 14511-3:2013, I. melléklet |
A multisplit és moduláris hővisszanyerő multisplit rendszer beltéri és kültéri egységeinek besorolása |
||||
|
COPoutdoor |
CEN |
EN 14511-3:2013, I. melléklet |
A multisplit és moduláris hővisszanyerő multisplit rendszer beltéri és kültéri egységeinek besorolása |
||||
|
|||||||
2. További elemek a légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokával kapcsolatos mérésekhez és számításokhoz
2.1. Vizsgálati pontok
Meg kell mérni a specifikus hatásfokot, a hasznos leadott fűtőteljesítményt, az elektromos fogyasztást és a levegőáramlást névleges és minimális leadott fűtőteljesítménynél.
2.2. A légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának kiszámítása
|
a) |
A tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka ηS a következő módon határozható meg:
|
|
b) |
Az elektromossággal működő légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka ηS a következő módon határozható meg: 
ahol:
|
2.3. A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok kiszámítása
A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot 
a következőképpen kell meghatározni:
ahol:
|
— |
A ηS,th a szezonális termikus hatásfok, százalékban kifejezve; |
|
— |
A ηS,flow a hőkibocsátási hatékonyság adott levegőáramra vonatkozóan, százalékban kifejezve. |
2.4. A szezonális termikus hatásfok ηS,th kiszámítása
A szezonális termikus hatásfokot ηS,th a következőképpen kell meghatározni:
ahol:
|
— |
A ηth,nom a névleges (maximális) terheléshez tartozó, a GCV alapján meghatározott hatásfok százalékban kifejezve; |
|
— |
A ηth,min a minimális terheléshez tartozó, a GCV alapján meghatározott hatásfok százalékban kifejezve; |
|
— |
A Fenv a hőfejlesztő berendezés burkolativeszteség-tényezője százalékban kifejezve; |
2.5. A burkolati veszteség kiszámítása
A burkolativeszteség-tényező Fenv attól függ, hogy hol helyezik el az egységet, és a következőképpen számítható ki:
|
a) |
ha a légbefúvásos fűtőberendezést a fűteni kívánt helyiségben telepítik: Fenv = 0 |
|
b) |
ha a terméknek a hőfejlesztő berendezést magában foglaló részének víz behatolásával szembeni védettsége az IP besorolás szerint 4 vagy magasabb (IP besorolás az IEC 60529 (ed 2.1) 4.1 szakasza alapján), a burkolativeszteség-tényező a hőfejlesztő berendezés burkolatának hőátbocsátásától függ (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat A hőfejlesztő berendezés burkolatának hőveszteség-tényezője
|
2.6. A hőkibocsátási hatékonyság ηS,flow kiszámítása
A hőkibocsátási hatékonyságot ηS,flow a következőképpen kell meghatározni:
ahol:
|
— |
A Pnom a leadott teljesítmény névleges (maximális) terhelés mellett, kW-ban kifejezve; |
|
— |
A Pmin a leadott teljesítmény minimális terhelés mellett, kW-ban kifejezve; |
|
— |
Az AFnom a levegőáramlás névleges (maximális) terhelés mellett, m3/h-ban kifejezve, 15 °C hőmérséklet-egyenértékre korrigálva (V15 °C); |
|
— |
Az AFmin a levegőáramlás minimális terhelés mellett, m3/h-ban kifejezve, 15 °C hőmérséklet-egyenértékre korrigálva; |
A levegőáramlás hőkibocsátás hatékonysága egy 15 °C-os hőmérséklet-emelkedésen alapul. Abban az esetben, ha az egységnek ettől eltérő hőmérséklet-emelkedést („t”) kell generálnia, a tényleges levegőáramlást („V”) át kell számítani egyenértékű levegőáramlássá („V15 °C”) az alábbi módon:
ahol:
|
— |
A V15 °C az egyenértékű levegőáramlás 15 °C mellett; |
|
— |
A V a tényleges levegőszállítás; |
|
— |
a t a ténylegesen elért hőmérséklet-emelkedés. |
2.7. A ∑F(i) kiszámítása légbefúvós fűtőberendezések esetében
A ∑F(i) a különböző, százalékpontban kifejezett korrekciós tényezők összesítése.
A következő korrekciós tényezőkről van szó:
|
a) |
A leadott fűtőteljesítmény módosíthatóságával kapcsolatos F(1) korrekciós tényező figyelembe veszi, hogy a termék hogyan alkalmazkodik a fűtési terheléshez (ez történhet egyállásos, kétállásos vagy modulációs vezérléssel), valamint azt a terhelési tartományt (1-(Pmin/Pnom), amelyben a fűtőberendezés a technológia korszerű terhelési tartománya alapján működni tud (lásd a 2. táblázatot). A korszerű vagy annál magasabb terhelési tartománnyal rendelkező fűtőberendezések esetében a B paraméter teljes értékét figyelembe lehet venni, így az F(1) korrekciós tényező értéke alacsonyabb lesz. A kisebb terhelési tartománnyal rendelkező fűtőberendezések esetében a B paramétert a maximálisnál kisebb értékben kell figyelembe venni. 2. táblázat Az F(1) kiszámítása a leadott fűtőteljesítmény szabályozása és a terhelési tartomány függvényében
|
|
b) |
Az F(2) korrekció a légbefúvásos fűtőberendezések villamossegédenergia-fogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag, százalékban kifejezve és az alábbiak szerint megadva:
VAGY alkalmazható az EN 15316-1 szabványban megállapított alapértelmezett érték. |
|
c) |
Az F(3) korrekció a gravitációs szellőzésű égési rendszereknek (az égés során keletkező levegőt a természetes huzat szállítja el) a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását fejezi ki, mivel figyelembe kell venni az égőfej kikapcsolt állapota alatti további hőveszteségeket.
|
|
d) |
Az F(4) korrekció az állandó gyújtóláng energiafogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag, az alábbiak szerint megadva: 
Ahol a „4” az átlagos fűtési időszak (4 000 óra/év) és a bekapcsolt üzemmód átlagos időtartamának (1 000 óra/év) aránya. |
3. További elemek a komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési és -hűtési hatásfokával kapcsolatos számításokhoz
3.1. A szezonális helyiségfűtési hatásfok kiszámítása a hőszivattyú esetében:
|
a) |
Elektromos hőszivattyúk
|
|
b) |
Tüzelőanyaggal működő hőszivattyúk
|
3.2. A szezonális helyiséghűtési hatásfok kiszámítása léghűtők és légkondicionáló berendezések esetében:
|
a) |
Elektromos léghűtők és légkondicionáló berendezések:
|
|
b) |
Tüzelőanyaggal működő léghűtők és légkondicionáló berendezések
|
3.3. Az F(i) értékének kiszámítása komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk esetében:
|
a) |
Az F(1) korrekció a termékeknek a hőmérséklet-szabályozás módosított hozzájárulása miatti, a szezonális helyiségfűtési vagy -hűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását fejezi ki, százalékban megadva. F(1) = 3 % |
|
b) |
Az F(2) korrekció a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési vagy -hűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag, %-ban kifejezve. F(2) = 5 % |
4. További elemek a multisplit légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési és -hűtési hatásfokával kapcsolatos számításokhoz és vizsgálatokhoz.
Teljesítmény szempontjából a választható multisplit légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk beltéri egységek köre a következőkre korlátozódik:
|
— |
A vizsgálatban használttal megegyező típusú beltéri egységek; |
|
— |
Azonos méretű beltéri egységek, ha a rendszer teljesítményaránya ±5 %-os pontossággal elérhető. Ha azonos méret egységekkel nem érhető el ±5 %-os pontosságú rendszerteljesítmény-arány, akkor a lehető leghasonlóbb méretű, az alább leírtaknak megfelelő számú beltéri egység szükséges a ±5 % pontosságú rendszerteljesítmény-arány eléréséhez; |
|
— |
A beltéri egységek száma a következő módon határozható meg:
|
5. További elemek a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfokával kapcsolatos számításokhoz
5.1. A szezonális hűtési jóságfok (SEPR) kiszámítása magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében.
|
a) |
A SEPR értékének kiszámításához az éves hűtési igény referenciaértékét el kell osztani az éves villamosenergia-fogyasztással: 
ahol:
MEGJEGYZÉS: Az éves villamosenergia-fogyasztás a bekapcsolt üzemmód melletti energiafogyasztást foglalja magában. A technológiai alkalmazások szempontjából az egyéb üzemmódok, mint például a kikapcsolt vagy a készenléti üzemmód, nem relevánsak, mivel a készüléknek egész évben működnie kell. |
|
b) |
A PR(Tj) hűtési igény meghatározásához a teljes terhelési értéket (PdesignR) meg kell szorozni a részterhelési tényezővel (%) minden egyes kosár esetében. A részterhelési tényezők az (EU) 2016/2281 rendelet 22. és 23. táblázatában szereplő képletekkel számíthatók ki. |
|
c) |
Az A, B, C és D részterhelési állapotok melletti EERPL(Tj) hűtési jóságfok az alábbi módon határozható meg: Az A részterhelési állapot (teljes terhelés) esetén az egység névleges teljesítménye azonosnak tekinthető a hűtési terheléssel (PdesignR). A B, C és D részterhelési állapotok esetén két lehetőség van:
|
|
d) |
Az A, B, C és D részterhelési állapotoktól eltérő részterhelési állapotok melletti EERPL(Tj) hűtési jóságfok az alábbi módon határozható meg: Az egyes kosarak esetében az EER értékek az A, B, C és D részterhelési állapotokhoz tartozó EER értékek interpolációjával határozhatók meg, az (EU) 2016/2281 rendelet III. melléklete 22. és 23. táblázatának megfelelően. Az A részterhelési állapotot meghaladó részterhelési állapotok esetében az A állapothoz tartozó EER értékeket kell használni. A D részterhelési állapotot el nem érő részterhelési állapotok esetében a D állapothoz tartozó EER értékeket kell használni. |
(1) A tervek szerint ezeket az ideiglenes módszereket idővel harmonizált szabvány vagy szabványok váltják fel. Amikor a harmonizált szabvány(ok) hivatkozása(i) rendelkezésre áll(nak), a 2009/125/EK irányelv 9. és 10. cikkének megfelelően sor kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére (közzétételükre).
.
.
