14.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/1


A Bizottság közleménye a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló (EU) 2016/2281 bizottsági rendelet végrehajtása keretében

(Ideiglenes mérési módszerek címének és hivatkozásának közzététele (1) az (EU) 2016/2281 bizottsági rendelet és különösen annak III. és IV. melléklete végrehajtásához)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 229/01)

1.    Hivatkozások

Paraméter

ESO

Hivatkozás/cím

Megjegyzések

Gáznemű tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések

Pnom, mért fűtőteljesítmény

Pmin, minimális fűtőteljesítmény

CEN

[Lásd a megjegyzést]

Az EN 1020:2009, az EN 1319:2009, az EN 1196:2011, az EN 621:2009 és az EN 778:2009 nem részletezik, hogy milyen módszert kell használni a leadott fűtőteljesítmény mérésére. A hatásfok a füstgázveszteség és a bevitt fűtőteljesítmény alapján számítható ki.

A leadott fűtőteljesítmény (Pnom) a következő egyenlettel számítható ki: Pnom = Qnom * ηth,nom, amelyben a Qnom a névleges bevitt fűtőteljesítmény, a ηth,nom pedig a névleges hatásfok. A Pnom értékének a tüzelőanyag égéshőjén kell alapulnia.

Hasonló módon a Pmin a következő egyenlettel számítható ki: Pmin = Qmin * ηth,min

ηth,nom mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok

 

EN 1020:2009 – lásd a 7.4.5. szakaszt

EN 1319:2009, 7.4.4. szakasz

EN 1196:2011, 6.8.2. szakasz

EN 621:2009, 7.4.5. szakasz

EN 778:2009, 7.4.5. szakasz

A hatásfok meghatározható a vonatkozó szabványokban ismertetett módon, de a tüzelőanyag égéshője segítségével kell kifejezni

ηth,min specifikus hatásfok minimális terhelésnél

 

EN 1020:2009 – lásd a 7.4.6. szakaszt

EN 1319:2009, 7.5.4. szakasz

EN 1196:2011, 6.8.3. szakasz

EN 621:2009, 7.4.6. szakasz

EN 778:2009, 7.4.6. szakasz

A hatásfok meghatározható a vonatkozó szabványokban ismertetett módon, de a tüzelőanyag égéshője segítségével kell kifejezni

AFnom levegőáramlás névleges fűtőteljesítményen

AFmin levegőáramlás minimális terhelésnél

 

[Lásd a megjegyzést]

Egyik szabvány sem ismerteti a meleg levegő áramlási sebessége (vagy levegőszállítási sebesség) megállapításához használandó módszereket.

elnom elektromos fogyasztás névleges fűtőteljesítményen

elmin elektromos fogyasztás minimális terhelésnél

 

[Lásd a megjegyzést]

Az EN 1020:2009 szabvány szerint a bemenő elektromos teljesítményt az adattáblán (8.1.2. k szakasz) voltban, amperben stb. kell megadni. A gyártó az ismert szabályok használatával a megfelelő értékeket átválthatja wattra.

Ügyelni kell rá, hogy az elektromos fogyasztás kiszámításánál ne vegyék figyelembe a meleg levegő szállítását/elosztását végző ventilátort.

elsb elektromos fogyasztás készenléti üzemmódban

 

IEC 62301:2011-01

IEC 62301:2011 a háztartási berendezésekre vonatkozik / a megfelelő TC-kkel megvitatandó kérdések

Ppilot az állandó gyújtóláng energiafogyasztása

 

[Lásd a megjegyzést]

Az EN 1020:2009 szabvány 8.4.2. szakasza alapján a telepítési és beállítási útmutatónak tartalmaznia kell „egy táblázatot a bevitt fűtőteljesítményre, a leadott fűtőteljesítményre, a gyújtóégő besorolására (stb.), a szállított levegő mennyiségére stb. vonatkozó műszaki adatokkal. Az állandó gyújtólánggal kapcsolatos bevitt fűtőteljesítmény a fő energiabevitellel azonos módon határozható meg.

Nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx)

CEN

CEN jelentés, CR 1404:1994)

A NOx-kibocsátási értékeket mg/kWh-ban kell megadni, a tüzelőanyag égéshője (GCV) alapján.

Fenv burkolati veszteség

Cen

EN 1886:2007

Öt szigetelési osztály (T1-T5)

IP (környezeti behatásokkal szembeni védettség) besorolás

 

EN 60529:1991/

AC:2016-12

 

Folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések

Pnom, mért fűtőteljesítmény

Pmin, minimális terhelés

CEN

EN 13842:2004 Olajtüzelésű, kényszerkonvekciós léghevítő készülékek. Helyhez kötött és szállítható helyiségfűtő készülékek

Az EN 13842:2004 nem részletezi, hogy milyen módszert kell használni a leadott fűtőteljesítmény mérésére.

A leadott fűtőteljesítmény (Pnom) a következő egyenlettel számítható ki: Pnom = Qnom * ηth,nom, amelyben a QN a névleges bevitt fűtőteljesítmény (6.3.2.2 szakasz), a ηnom pedig a névleges fűtőteljesítmény melletti hatásfok. A QN és a η értékének a tüzelőanyag égéshőjén kell alapulnia.

Hasonló módon a Pmin a következő egyenlettel számítható ki: Pmin = Qmin * ηth,min, ahol a Qmin a bemeneti fűtőteljesítmény, a ηth,min pedig a hatásfok, minimális terhelési körülmények mellett

ηth,nom a mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok

ηth,min specifikus hatásfok minimális terhelésnél

EN 13842:2004, 6.5.6. szakasz, a névleges és a minimális terhelésre egyaránt alkalmazható

A 6.5.6, szakaszban a ηth,nom megfelel a η-nek

AFnom levegőáramlás névleges fűtőteljesítményen

AFmin levegőáramlás minimális terhelésnél

[Lásd a megjegyzést]

Egyik szabvány sem ismerteti a meleg levegő áramlási sebessége (vagy levegőszállítási sebesség) megállapításához használandó módszereket.

elnom elektromos fogyasztás névleges fűtőteljesítményen

elmin elektromos fogyasztás minimális terhelésnél

elsb elektromos fogyasztás készenléti üzemmódban

[Lásd a megjegyzést]

Az EN 1020:2009 szabvány szerint a bemenő elektromos teljesítményt az adattáblán (8.1.2. f szakasz) voltban, amperben stb. kell megadni. A gyártó az ismert szabályok használatával a megfelelő értékeket átválthatja wattra.

Ügyelni kell rá, hogy az elektromos fogyasztás kiszámításánál ne vegyék figyelembe a meleg levegő szállítását/elosztását végző ventilátort.

Nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx)

CEN

EN 267:2009+ A1:2011 Automata blokkégők folyékony tüzelőanyagokhoz;

§ 4.8.5. NOx- és CO-kibocsátási határértékek;

§ 5. Vizsgálat. B. MELLÉKLET – A kibocsátás mérése és korrekciók.

A NOx-kibocsátási értékeket a tüzelőanyag égéshője (GCV) alapján kell megadni.

Fenv burkolati veszteség

CEN

EN 1886:2007

Öt szigetelési osztály (T1-T5)

IP (környezeti behatásokkal szembeni védettség) besorolás

 

EN 60529:1991/

AC:2016-12

 

Elektromos ellenállásos fűtőrendszerben fellépő hőhatás (Joule-hatás) elvén működő légbefúvásos fűtőberendezések

Pnom, névleges fűtőteljesítmény, és Pmin, leadott fűtőteljesítmény minimális terhelésnél

CEN

IEC/EN 60675 ed 2.1; 1998 § 16

Még nem határoztak meg szabványt az elektromos légbefúvásos fűtőberendezések fűtőteljesítményének tényleges mérésére.

A névleges vagy minimális terhelésnél mért bemeneti elektromos teljesítmény reprezentatív a névleges vagy minimális leadott fűtőteljesítményre nézve.

A Pnom és a Pmin az IEC 60675 ed. 2.1:1998 dokumentumban szereplő hasznos teljesítménynek felel meg névleges, illetve minimális terhelésnél, levonva a meleg levegő elosztását végző ventilátorok és adott esetben az elektronikus vezérlők energiaigényét.

ηth,nom a mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok

ηth,min specifikus hatásfok minimális terhelésnél

Tárgytalan.

[Lásd a megjegyzést]

Az érték alapértelmezetten 100 %.

Tárgytalan.

AFnom levegőáramlás névleges fűtőteljesítményen

AFmin levegőáramlás minimális terhelésnél

 

[Lásd a megjegyzést]

Egyik szabvány sem ismerteti a meleg levegő áramlási sebessége (vagy levegőszállítási sebesség) megállapításához használandó módszereket.

elsb elektromos fogyasztás készenléti üzemmódban

 

IEC 62301:2011-01

 

Fenv épületburok energiavesztesége

CEN

EN 1886:2007

Öt szigetelési osztály (T1–T5)

IP (környezeti behatásokkal szembeni védettség) besorolás

 

EN 60529:1991/

AC:2016-12

 

Elektromos hajtású komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk

SEER

CEN

EN 14825:2016, 6.1. szakasz

 

QC

 

EN 14825:2016, 6.2. szakasz

 

QCE

 

EN 14825:2016, 6.3. szakasz

 

SEERon,részterhelési tényező

 

EN 14825:2016, 6.4. szakasz

 

EERbin(Tj), CRu, Cc, Cd

 

EN 14825:2016, 6.5. szakasz

 

ηs,h

 

EN 14825:2016, 7.1. szakasz

ηs egyenlő ηs,h-val

SCOP

 

EN 14825:2016, 7.2. szakasz

 

QH

 

EN 14825:2016, 7.3. szakasz

 

QHE

 

EN 14825:2016, 7.4. szakasz

 

SCOPon,részterhelési tényező

 

EN 14825:2016, 7.5. szakasz

 

COPbin(Tj), CRu, Cc, Cd

 

EN 14825:2016, 7.6. szakasz

 

Cc és Cd

 

EN 14825:2016, 8.4.2. és 8.4.3. szakasz

Cc egyenlő Cd,c-vel vagy Cd,h-val

Cd egyenlő Cd,c-vel vagy Cd,h-val

Poff, Psb, Pck és Pto

 

EN 14825:2016, 9. szakasz

 

Belső égésű motorral működő komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk

SPERc

CEN

EN 16905-5:2017, 6. szakasz

 

SGUEc

 

EN 16905-5:2017, 6.4. szakasz

 

SAEFc

 

EN 16905-5:2017, 6.5. szakasz

 

GUEc,pl

 

EN 16905-5:2017, 6.10. szakasz

 

GUEd,c

 

EN 16905-5:2017, 6.2. szakasz

 

QEc és QEh

 

EN 16905-4:2017, 4.2.1.2. szakasz

 

QEhr

 

EN 16905-4:2017, 4.2.2.1. szakasz

 

Qgmc és Qgmh

 

EN 16905-4:2017, 4.2.5.2. és 4.2.5.1. szakasz

 

Qref,c és Qref,h

 

EN 16905-5:2017, 6.6. szakasz

 

SPERh

 

EN 16905-5:2017, 7. szakasz

 

SGUEh

 

EN 16905-5:2017, 7.4. szakasz

 

SAEFh

 

EN 16905-5:2017, 7.5. szakasz

 

SAEFh,on

 

EN 16905-5:2017, 7.7. szakasz

 

AEFh,pl

 

EN 16905-5:2017, 7.10. szakasz

 

AEFd,h

 

EN 16905-5:2017, 7.2. szakasz

 

PEc és PEh

 

EN 16905-4:2017, 4.2.6.2. szakasz

 

Szorpciós ciklust használó komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk

SGUEc

CEN

EN 12309-6:2014, 4.3. szakasz

 

SAEFc

 

EN 12309-6:2014, 4.4. szakasz

 

Qref,c

 

EN 12309-6:2014, 4.5. szakasz

 

SAEFc,on

 

EN 12309-6:2014, 4.6. szakasz

 

GUEc és AEFc

 

EN 12309-6:2014, 4.7. szakasz

 

SPERh

 

EN 12309-6:2014, 5.3. szakasz

 

SGUEh

 

EN 12309-6:2014, 5.4. szakasz

SAEFh

 

EN 12309-6:2014, 5.5. szakasz

 

Qref,h

 

EN 12309-6:2014, 5.6. szakasz

 

SAEFh,on

 

EN 12309-6:2014, 5.7. szakasz

 

GUEh és AEFh

 

EN 12309-6:2014, 5.8. szakasz

 

Magas hőmérsékletű technológiai hűtők

technológiai hűtési terhelés PdesignR

 

Az EN14825:2016 3.1.44. szakaszával analóg módon

 

részterhelési tényező

 

Az EN14825:2016 3.1.56. szakaszával analóg módon

 

névleges teljesítmény DC

 

Az EN14825:2016 3.1.31. szakaszával analóg módon

 

teljesítményarány CR

 

Az EN14825:2016 3.1.17. szakaszával analóg módon

 

kosáróraszám

 

Az (EU) 2016/2281 rendelet III. melléklete 28. táblázatában definiált módon

 

hűtési jóságfok névleges teljesítményen EERDC

 

EN 14511-1/-2/-3:2013 az EER adott körülmények melletti értékének megállapításához

Az EER magában foglalja a degradációs veszteségeket is, amikor a léghűtő névleges teljesítménye nagyobb, mint a hűtési igény

hűtési jóságfok részleges vagy teljes terhelés mellett EERPL

 

szezonális hűtési jóságfok (SEPR)

 

Az Európai Bizottság jelen közleményének 5. pontja

 

teljesítményszabályozás

 

Az EN 14825:2016 3.1.32. szakaszának megfelelően

Lásd a légkondicionáló berendezésekre, léghűtőkre és hőszivattyúkra vonatkozó megjegyzéseket

degradációs tényező CC

 

Az EN 14825:2016 8.4.2. szakaszának megfelelően

 

Multisplit légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk

EERoutdoor

CEN

EN 14511-3:2013, I. melléklet

A multisplit és moduláris hővisszanyerő multisplit rendszer beltéri és kültéri egységeinek besorolása

COPoutdoor

CEN

EN 14511-3:2013, I. melléklet

A multisplit és moduláris hővisszanyerő multisplit rendszer beltéri és kültéri egységeinek besorolása

Nincs olyan európai szabvány, amely a gőzkompresszió elvén alapuló, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő motor hajtotta hőszivattyúkkal foglalkozna. A munkacsoport: CEN/TC 299 – WG3 munkacsoport dolgozik egy ilyen szabvány megalkotásán.

A CEN/TC299 – WG2 dolgozik az EN 12309 szabványnak a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő, szorpciós hőszivattyúkkal foglalkozó 1. és 2. részének felülvizsgálatán, különös tekintettel a szezonális hűtési jóságfok kiszámítására.

2.    További elemek a légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokával kapcsolatos mérésekhez és számításokhoz

2.1.   Vizsgálati pontok

Meg kell mérni a specifikus hatásfokot, a hasznos leadott fűtőteljesítményt, az elektromos fogyasztást és a levegőáramlást névleges és minimális leadott fűtőteljesítménynél.

2.2.   A légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának kiszámítása

a)

A tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka ηS a következő módon határozható meg:

Formula

b)

Az elektromossággal működő légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka ηS a következő módon határozható meg:

Formula

ahol:

A ηS,on a szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok, százalékban kifejezve;

A CC az átváltási együttható az (EU) 2016/2281 rendelet I. mellékletében szereplő meghatározásnak megfelelően;

Az F(i) a 2.7. pont szerint számított és %-ban kifejezett korrekciós tagokat jelöli.

2.3.   A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok kiszámítása

A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot Formula a következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

A ηS,th a szezonális termikus hatásfok, százalékban kifejezve;

A ηS,flow a hőkibocsátási hatékonyság adott levegőáramra vonatkozóan, százalékban kifejezve.

2.4.   A szezonális termikus hatásfok ηS,th kiszámítása

A szezonális termikus hatásfokot ηS,th a következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

A ηth,nom a névleges (maximális) terheléshez tartozó, a GCV alapján meghatározott hatásfok százalékban kifejezve;

A ηth,min a minimális terheléshez tartozó, a GCV alapján meghatározott hatásfok százalékban kifejezve;

A Fenv a hőfejlesztő berendezés burkolativeszteség-tényezője százalékban kifejezve;

2.5.   A burkolati veszteség kiszámítása

A burkolativeszteség-tényező Fenv attól függ, hogy hol helyezik el az egységet, és a következőképpen számítható ki:

a)

ha a légbefúvásos fűtőberendezést a fűteni kívánt helyiségben telepítik:

Fenv = 0

b)

ha a terméknek a hőfejlesztő berendezést magában foglaló részének víz behatolásával szembeni védettsége az IP besorolás szerint 4 vagy magasabb (IP besorolás az IEC 60529 (ed 2.1) 4.1 szakasza alapján), a burkolativeszteség-tényező a hőfejlesztő berendezés burkolatának hőátbocsátásától függ (lásd az 1. táblázatot).

1. táblázat

A hőfejlesztő berendezés burkolatának hőveszteség-tényezője

Hőátbocsátási tényező (U) [W/m2·K]

Fenv tényező

U ≤ 0,5

0,4  %

0,5 < U ≤ 1,0

0,6  %

1,0 < U ≤ 1,4

1,0  %

1,4 < U ≤ 2,0

1,5  %

Nincs követelmény

5,0  %

2.6.   A hőkibocsátási hatékonyság ηS,flow kiszámítása

A hőkibocsátási hatékonyságot ηS,flow a következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

A Pnom a leadott teljesítmény névleges (maximális) terhelés mellett, kW-ban kifejezve;

A Pmin a leadott teljesítmény minimális terhelés mellett, kW-ban kifejezve;

Az AFnom a levegőáramlás névleges (maximális) terhelés mellett, m3/h-ban kifejezve, 15 °C hőmérséklet-egyenértékre korrigálva (V15 °C);

Az AFmin a levegőáramlás minimális terhelés mellett, m3/h-ban kifejezve, 15 °C hőmérséklet-egyenértékre korrigálva;

A levegőáramlás hőkibocsátás hatékonysága egy 15 °C-os hőmérséklet-emelkedésen alapul. Abban az esetben, ha az egységnek ettől eltérő hőmérséklet-emelkedést („t”) kell generálnia, a tényleges levegőáramlást („V”) át kell számítani egyenértékű levegőáramlássá („V15 °C”) az alábbi módon:

Formula

ahol:

A V15 °C az egyenértékű levegőáramlás 15 °C mellett;

A V a tényleges levegőszállítás;

a t a ténylegesen elért hőmérséklet-emelkedés.

2.7.   A ∑F(i) kiszámítása légbefúvós fűtőberendezések esetében

A ∑F(i) a különböző, százalékpontban kifejezett korrekciós tényezők összesítése.

Formula

A következő korrekciós tényezőkről van szó:

a)

A leadott fűtőteljesítmény módosíthatóságával kapcsolatos F(1) korrekciós tényező figyelembe veszi, hogy a termék hogyan alkalmazkodik a fűtési terheléshez (ez történhet egyállásos, kétállásos vagy modulációs vezérléssel), valamint azt a terhelési tartományt (1-(Pmin/Pnom), amelyben a fűtőberendezés a technológia korszerű terhelési tartománya alapján működni tud (lásd a 2. táblázatot).

A korszerű vagy annál magasabb terhelési tartománnyal rendelkező fűtőberendezések esetében a B paraméter teljes értékét figyelembe lehet venni, így az F(1) korrekciós tényező értéke alacsonyabb lesz. A kisebb terhelési tartománnyal rendelkező fűtőberendezések esetében a B paramétert a maximálisnál kisebb értékben kell figyelembe venni.

2. táblázat

Az F(1) kiszámítása a leadott fűtőteljesítmény szabályozása és a terhelési tartomány függvényében

Leadott fűtőteljesítmény szabályozása

Az F(1) kiszámítása

Ahol a B kiszámítása következőképpen történik:

Egyállásos

(nincs terhelési tartomány)

Formula

B = 0 %

Kétállásos

(legmagasabb terhelési tartomány: 50 %)

Formula

with B is maximum 2,5 %

Modulációs

(legmagasabb terhelési tartomány: 70 %)

Formula

with B is maximum 5 %

b)

Az F(2) korrekció a légbefúvásos fűtőberendezések villamossegédenergia-fogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag, százalékban kifejezve és az alábbiak szerint megadva:

i.

Tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések:

Formula

ii.

Elektromos légbefúvásos fűtőberendezések:

Formula

ahol:

az elmax a termék kW-ban kifejezett villamosenergia-fogyasztása névleges leadott fűtőteljesítmény esetén, levonva a levegő továbbítását végző ventilátor energiaigényét;

Az elmin: a termék kW-ban kifejezett villamosenergia-fogyasztása minimális leadott fűtőteljesítmény esetén, levonva a levegő továbbítását végző ventilátor energiaigényét;

Az elsb a termék készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve,

VAGY alkalmazható az EN 15316-1 szabványban megállapított alapértelmezett érték.

c)

Az F(3) korrekció a gravitációs szellőzésű égési rendszereknek (az égés során keletkező levegőt a természetes huzat szállítja el) a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását fejezi ki, mivel figyelembe kell venni az égőfej kikapcsolt állapota alatti további hőveszteségeket.

i.

Légbefúvásos fűtőberendezések, amelyeknél az égés során keletkező levegőt a természetes huzat szállítja el:

F(3) = 3 %

ii.

Légbefúvásos fűtőberendezések, amelyeknél az égés során keletkező levegőt ventilátor szállítja el:

F(3) = 0 %

d)

Az F(4) korrekció az állandó gyújtóláng energiafogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag, az alábbiak szerint megadva:

Formula

Ahol a „4” az átlagos fűtési időszak (4 000 óra/év) és a bekapcsolt üzemmód átlagos időtartamának (1 000 óra/év) aránya.

3.    További elemek a komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési és -hűtési hatásfokával kapcsolatos számításokhoz

3.1.   A szezonális helyiségfűtési hatásfok kiszámítása a hőszivattyú esetében:

a)

Elektromos hőszivattyúk

i.

Az ηS,h szezonális helyiségfűtési hatásfokot következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

Az SCOP a szezonális fűtési jóságfok, százalékban kifejezve.

Az F(i) a 3.3. pont szerint számított és %-ban kifejezett korrekciós tagokat jelöli.

ii.

Az elektromos hőszivattyúk SCOP-értéke a következőképpen számítható ki:

Formula

ahol:

Formula

valamint

Formula

ahol:

Formula

iii.

A COPbin(Tj) értékét a következőképpen kell meghatározni:

(1)

Rögzített teljesítményű készülékek:

Abban az esetben, ha a legalacsonyabb névleges fűtőteljesítmény meghaladja a részleges fűtési terhelést (vagyis a teljesítményarány CRu <1,0):

Formula

ahol:

A COPbin(Tj) = kosárspecifikus fűtési jóságfok;

A COPd(Tj) = névleges fűtési jóságfok;

A Cd = 0,25 (alapértelmezett érték) vagy egy ciklikus vizsgálat során megállapított érték;

valamint

Formula

(2)

Fokozatosan vagy folyamatosan állítható teljesítményű készülékek:

Meg kell határozni a névleges fűtőteljesítményt és a COPd(Tj) értékét az egység teljesítményét lépésenként vagy apránként növelve, amíg a legjobban meg nem közelíti a szükséges fűtési terhelést.

Ha sikerül a szükséges fűtési terhelést ± 10 %-os pontossággal megközelíteni (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges fűtési terhelés 9 kW), akkor a COPbin(Tj) egyenlőnek tekinthető a COPd(Tj)-vel.

Ha nem sikerül a szükséges fűtési terhelést ± 10 %-os pontossággal megközelíteni (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges fűtési terhelés 9 kW), akkor a teljesítményt és a COPbin(Tj) értékét a definiált részterhelési hőmérsékleteken kell meghatározni, a szükséges fűtési terheléshez legközelebb álló, annál kisebb, illetve nagyobb teljesítmény esetében. A részterhelési teljesítmény és a szükséges fűtési terheléshez tartozó COPbin(Tj) értéke a fenti két lépésből származó eredmény lineáris interpolációjával határozható meg.

Ha az egységen a legkisebb szabályozási fokozat is magasabb névleges fűtőteljesítményt tesz lehetővé, mint a szükséges fűtési terhelés, a COPbin(Tj) szükséges részterhelési tényező melletti értékét a rögzített teljesítményű készülékeknél ismertetett módon kell kiszámítani.

(3)

A fentitől eltérő működési feltételeket képviselő kosarak:

A COPbin értékét interpolációval kell meghatározni, kivéve az A részterhelési állapotot meghaladó részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan az A állapottal azonos értékek használandók, illetve a D részterhelési állapotot el nem érő részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan a D állapottal azonos értékek használandók.

b)

Tüzelőanyaggal működő hőszivattyúk

i.

Az ηS,heat szezonális helyiségfűtési hatásfokot következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

Az SPERh a szezonális hűtési primerenergia-arány, %-ban kifejezve;

Az F(i) a 3.3. pont szerint számított és %-ban kifejezett korrekciós tagokat jelöli.

ii.

A SPERh értékének kiszámítása belső égésű motorral működő hőszivattyúk esetében

Formula

ahol:

Formula

iii.

A GUEh,bin és SAEFh a értékét a következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

A QEh = effektív fűtőteljesítmény, kW-ban;

A QEhr,c = effektív hővisszanyerési teljesítmény, kW-ban;

A Qgmh = a mért bevitt fűtőteljesítmény, kW-ban;

A GUEh kiszámításánál figyelembe kell venni a ciklikussággal összefüggő degradációs hatásokat, hasonló módon, mint az elektromos hőszivattyúknál.

valamint

Formula

ahol:

Formula

valamint

Formula

valamint

Formula

valamint

A QEh = effektív fűtőteljesítmény, kW-ban;

A QEhr,c = effektív hővisszanyerési teljesítmény, kW-ban;

A PEh = fűtési célú effektív villamosenergia-bevitel, kW-ban;

Az AEFh kiszámításánál figyelembe kell venni a ciklikussággal összefüggő degradációs hatásokat, hasonló módon, mint az elektromos hőszivattyúknál.

(1)

Rögzített teljesítményű készülékek:

Abban az esetben, ha a legalacsonyabb névleges fűtőteljesítmény meghaladja a részleges fűtési terhelést (vagyis a teljesítményarány CRu <1,0):

Formula

valamint

Formula

ahol:

A GUEd(Tj) = névleges gázfelhasználási hatékonyság Tj kültéri hőmérséklet mellett;

Az AEFd(Tj) = névleges kiegészítőenergia-tényező Tj kültéri hőmérséklet mellett;

A Cd = 0,25 (alapértelmezett érték) vagy egy ciklikus vizsgálat során megállapított érték.

valamint

Formula

(2)

Fokozatosan vagy folyamatosan állítható teljesítményű készülékek:

Meg kell határozni a névleges fűtőteljesítményt az egység teljesítményét lépésenként vagy apránként növelve, amíg a legjobban meg nem közelíti a szükséges fűtési terhelést.

Ha sikerül a fűtőteljesítménynek ± 10 %-os pontossággal megközelítenie a szükséges fűtési terhelést (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges fűtési terhelés 9 kW), akkor a GUEbin(Tj) egyenlőnek tekinthető a GUEd(Tj)-vel, az AEFbin(Tj) pedig egyenlőnek tekinthető az AEFd(Tj)-vel.

Ha nem sikerül a fűtőteljesítménynek ± 10 %-os pontossággal megközelítenie a szükséges fűtési terhelést (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges fűtési terhelés 9 kW), akkor a teljesítményt, valamint a GUEbin(Tj) és az AEFbin(Tj) értékét a definiált részterhelési hőmérsékleteken kell meghatározni, a szükséges fűtési terheléshez legközelebb álló, annál kisebb, illetve nagyobb teljesítmény esetében. A részterhelési fűtőteljesítmény és a szükséges fűtési terheléshez tartozó GUEbin(Tj) és az AEFbin(Tj) értéke a fenti két lépésből származó eredmény lineáris interpolációjával határozható meg.

Ha az egységen a legkisebb szabályozási fokozat is magasabb névleges fűtőteljesítményt tesz lehetővé, mint a szükséges fűtési terhelés, a GUEbin(Tj) és az AEFbin(Tj) szükséges részterhelési tényező melletti értékét a rögzített teljesítményű készülékeknél ismertetett módon kell kiszámítani.

A GUEbin és az AEFbin értékét interpolációval kell meghatározni, kivéve az A részterhelési állapotot meghaladó részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan az A állapottal azonos értékek használandók, illetve a D részterhelési állapotot el nem érő részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan a D állapottal azonos értékek használandók.

3.2.   A szezonális helyiséghűtési hatásfok kiszámítása léghűtők és légkondicionáló berendezések esetében:

a)

Elektromos léghűtők és légkondicionáló berendezések:

i.

Az ηSc szezonális helyiséghűtési hatásfokot következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

A SEER a szezonális főfunkciós helyiséghűtési hatásfok, százalékban kifejezve;

F(i) a 3.3. pont szerint számított és %-ban kifejezett korrekciós tagokat jelöli.

ii.

A SEER kiszámítása:

Formula

ahol:

Formula

valamint

Formula

ahol:

Formula

iii.

Az EERbin (Tj) a következőképpen számítható ki:

(1)

Levegőalapú hűtőrendszerhez csatlakoztatott elektromos légkondicionáló berendezések, amelyek teljesítményszabályozása rögzített teljesítményű:

Abban az esetben, ha a legalacsonyabb névleges hűtőteljesítmény meghaladja a részleges hűtési terhelést (vagyis a teljesítményarány CRu <1,0):

Formula

ahol:

Az EERd(Tj) = névleges fűtési jóságfok;

A Cd = 0,25 (alapértelmezett érték) vagy egy ciklikus vizsgálat során megállapított érték;

Formula.

(2)

Vízalapú hűtőrendszerhez csatlakoztatott elektromos komfortléghűtők és magas hőmérsékletű technológiai hűtők, amelyek teljesítményszabályozása rögzített teljesítményű

Abban az esetben, ha a legalacsonyabb névleges hűtőteljesítmény meghaladja a részleges hűtési terhelést (vagyis a teljesítményarány CRu <1,0):

Formula

ahol:

Az EERd(Tj) = névleges fűtési jóságfok;

A Cc = 0,9 (alapértelmezett érték) vagy egy ciklikus vizsgálat során megállapított érték.

Formula.

(3)

Fokozatosan vagy folyamatosan állítható teljesítmény légkondicionáló berendezések és komfortléghűtők:

Meg kell határozni a névleges hűtőteljesítményt és az EERd(Tj) értékét az egység teljesítményét lépésenként vagy apránként növelve, amíg a legjobban meg nem közelíti a szükséges hűtési terhelést.

Ha sikerül a szükséges hűtési terhelést ± 10 %-os pontossággal megközelíteni (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges hűtési terhelés 9 kW), akkor az EERbin(Tj) egyenlőnek tekinthető az EERd(Tj)-vel.

Ha nem sikerül a szükséges hűtési terhelést ± 10 %-os pontossággal megközelíteni (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges hűtési terhelés 9 kW), akkor a teljesítményt és az EERbin(Tj) értékét a definiált részterhelési hőmérsékleteken kell meghatározni, a szükséges hűtési terheléshez legközelebb álló, annál kisebb, illetve nagyobb teljesítmény esetében. A részterhelési teljesítmény és a szükséges hűtési terheléshez tartozó EERbin(Tj) értéke a fenti két lépésből származó eredmény lineáris interpolációjával határozható meg.

Ha az egységen a legkisebb szabályozási fokozat is magasabb névleges hűtőteljesítményt tesz lehetővé, mint a szükséges hűtési terhelés, az EERbin(Tj) szükséges részterhelési tényező melletti értékét a rögzített teljesítményű készülékeknél ismertetett módon kell kiszámítani.

(4)

Magas hőmérsékletű technológiai hűtők:

A szükséges hűtési terhelést ± 3 % pontossággal kell elérni.

Az EERbin értékét interpolációval kell meghatározni, kivéve az A részterhelési állapotot meghaladó részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan az A állapottal azonos értékek használandók, illetve a D részterhelési állapotot el nem érő részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan a D állapottal azonos értékek használandók.

b)

Tüzelőanyaggal működő léghűtők és légkondicionáló berendezések

i.

Az ηSc szezonális helyiséghűtési hatásfokot következőképpen kell meghatározni:

Formula

ahol:

Az SPERc a szezonális hűtési primerenergia-arány, %-ban kifejezve;

F(i) a 3.3. pont szerint számított és %-ban kifejezett korrekciós tagokat jelöli.

ii.

A SPERc kiszámítása:

Formula

ahol:

Formula

valamint

Formula

ahol:

Formula

valamint

Formula

iii.

A GUEc,bin(Tj) és az AEFc,bin(Tj) értéke a következőképpen számítható ki:

(1)

Levegőalapú hűtőrendszerhez csatlakoztatott, belső égésű motorral működő légkondicionáló berendezések, amelyek teljesítményszabályozása rögzített teljesítményű:

Abban az esetben, ha a legalacsonyabb névleges hűtőteljesítmény meghaladja a részleges hűtési terhelést (vagyis a teljesítményarány CRu <1,0):

Formula

valamint

Formula

ahol:

A GUEd(Tj) = névleges gázfelhasználási hatékonyság Tj kültéri hőmérséklet mellett;

Az AEFd(Tj) = névleges kiegészítőenergia-tényező Tj kültéri hőmérséklet mellett;

A Cd = 0,25 (alapértelmezett érték) vagy egy ciklikus vizsgálat során megállapított érték;

valamint

Formula

(2)

Vízalapú hűtőrendszerhez csatlakoztatott, belső égésű motorral működő komfortléghűtők, amelyek teljesítményszabályozása rögzített teljesítményű:

Abban az esetben, ha a legalacsonyabb névleges hűtőteljesítmény meghaladja a részleges hűtési terhelést (vagyis a teljesítményarány CRu <1,0):

Formula

ahol:

Az EERd(Tj) = névleges fűtési jóságfok;

A Cc = 0,9 (alapértelmezett érték) vagy egy ciklikus vizsgálat során megállapított érték.

valamint

Formula

(3)

Fokozatosan vagy folyamatosan állítható teljesítményű készülékek:

Meg kell határozni a névleges hűtőteljesítményt az egység teljesítményét lépésenként vagy apránként növelve, amíg a legjobban meg nem közelíti a szükséges fűtési terhelést.

Ha sikerül a hűtőteljesítménynek ± 10 %-os pontossággal megközelítenie a szükséges hűtési terhelést (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges hűtési terhelés 9 kW), akkor a GUEbin(Tj) egyenlőnek tekinthető a GUEd(Tj)-vel, az AEFbin(Tj) pedig egyenlőnek tekinthető az AEFd(Tj)-vel.

Ha nem sikerül a hűtőteljesítménynek ± 10 %-os pontossággal megközelítenie a szükséges hűtési terhelést (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges hűtési terhelés 9 kW), akkor a teljesítményt, valamint a GUEbin(Tj) és az AEFbin(Tj) értékét a definiált részterhelési hőmérsékleteken kell meghatározni, a szükséges hűtési terheléshez legközelebb álló, annál kisebb, illetve nagyobb teljesítmény esetében. A részterhelési hűtőteljesítmény és a szükséges hűtési terheléshez tartozó GUEbin(Tj) és az AEFbin(Tj) értéke a fenti két lépésből származó eredmény lineáris interpolációjával határozható meg.

Ha az egységen a legkisebb szabályozási fokozat is magasabb névleges hűtőteljesítményt tesz lehetővé, mint a szükséges hűtési terhelés, a GUEbin(Tj) és az AEFbin(Tj) szükséges részterhelési tényező melletti értékét a rögzített teljesítményű készülékeknél ismertetett módon kell kiszámítani.

A GUEbin és az AEFbin értékét interpolációval kell meghatározni, kivéve az A részterhelési állapotot meghaladó részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan az A állapottal azonos értékek használandók, illetve a D részterhelési állapotot el nem érő részterhelési állapotokat, amelyekre vonatkozóan a D állapottal azonos értékek használandók.

valamint

Formula

ahol:

A QEc = effektív hűtőteljesítmény, kW-ban;

A QEhr,c = effektív hővisszanyerési teljesítmény, kW-ban;

A Qgmc = méréssel meghatározott hűtési célú hőbevitel, kW-ban;

valamint

Formula

ahol:

A QEc = effektív hűtőteljesítmény, kW-ban;

A QEhr,c = effektív hővisszanyerési teljesítmény, kW-ban;

A PEc = hűtési célú effektív villamosenergia-bevitel, kW-ban;

3.3.   Az F(i) értékének kiszámítása komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk esetében:

a)

Az F(1) korrekció a termékeknek a hőmérséklet-szabályozás módosított hozzájárulása miatti, a szezonális helyiségfűtési vagy -hűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását fejezi ki, százalékban megadva.

F(1) = 3  %

b)

Az F(2) korrekció a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési vagy -hűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag, %-ban kifejezve.

F(2) = 5  %

4.    További elemek a multisplit légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési és -hűtési hatásfokával kapcsolatos számításokhoz és vizsgálatokhoz.

Teljesítmény szempontjából a választható multisplit légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk beltéri egységek köre a következőkre korlátozódik:

A vizsgálatban használttal megegyező típusú beltéri egységek;

Azonos méretű beltéri egységek, ha a rendszer teljesítményaránya ±5 %-os pontossággal elérhető. Ha azonos méret egységekkel nem érhető el ±5 %-os pontosságú rendszerteljesítmény-arány, akkor a lehető leghasonlóbb méretű, az alább leírtaknak megfelelő számú beltéri egység szükséges a ±5 % pontosságú rendszerteljesítmény-arány eléréséhez;

A beltéri egységek száma a következő módon határozható meg:

Legalább 12 kW-os, de 30 kW-nál kisebb teljesítmény, 4 beltéri egység;

Legalább 30 kW-os, de 50 kW-nál kisebb teljesítmény, 6 beltéri egység;

Legalább 50 kW-os teljesítmény, 8 beltéri egység;

Legalább 50 kW-os teljesítmény több kültéri egységgel, a beltéri egységek száma egyenlő az egyes kültéri egységekhez meghatározott beltéri egységek összegével.

5.    További elemek a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfokával kapcsolatos számításokhoz

5.1.   A szezonális hűtési jóságfok (SEPR) kiszámítása magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében.

a)

A SEPR értékének kiszámításához az éves hűtési igény referenciaértékét el kell osztani az éves villamosenergia-fogyasztással:

Formula

ahol:

A Tj a kosárhőmérséklet;

j a kosár jelzőszáma;

n a kosarak darabszáma;

A PR(Tj) az alkalmazás hűtési igénye a megfelelő Tj hőmérsékletre vonatkozóan;

A hj a kosáróraszám a megfelelő Tj hőmérséklet mellett;

Az EERPL(Tj) az egység EER-értéke a megfelelő Tj hőmérsékletre vonatkozóan. Ez magában foglalja a részterhelési állapotokat is.

MEGJEGYZÉS: Az éves villamosenergia-fogyasztás a bekapcsolt üzemmód melletti energiafogyasztást foglalja magában. A technológiai alkalmazások szempontjából az egyéb üzemmódok, mint például a kikapcsolt vagy a készenléti üzemmód, nem relevánsak, mivel a készüléknek egész évben működnie kell.

b)

A PR(Tj) hűtési igény meghatározásához a teljes terhelési értéket (PdesignR) meg kell szorozni a részterhelési tényezővel (%) minden egyes kosár esetében. A részterhelési tényezők az (EU) 2016/2281 rendelet 22. és 23. táblázatában szereplő képletekkel számíthatók ki.

c)

Az A, B, C és D részterhelési állapotok melletti EERPL(Tj) hűtési jóságfok az alábbi módon határozható meg:

Az A részterhelési állapot (teljes terhelés) esetén az egység névleges teljesítménye azonosnak tekinthető a hűtési terheléssel (PdesignR).

A B, C és D részterhelési állapotok esetén két lehetőség van:

i.

Ha egy egység névleges teljesítménye megfelel a szükséges hűtési terhelésnek, az egység megfelelő EERDC értékét kell használni. Ez a folyamatosan változtatható teljesítményű egységeknél fordulhat elő.

EERPL(TB,C or D) = EERDC

ii.

Ha egy egység névleges teljesítmény magasabb a szükséges hűtési terhelésnél, az egységnek ciklikusan be és ki kell kapcsolnia. Ez a rögzített teljesítményű vagy a folyamatosan változtatható teljesítményű egységeknél fordulhat elő. Ebben az esetben degradációs tényezőt (Cc) kell alkalmazni a megfelelő EERPL értékének kiszámításához. A számítás módja alább olvasható.

(1)

Rögzített teljesítményű készülékek:

Az időátlagolt kilépő hőmérsékletet a teljesítményvizsgálat során mért belépő és kilépő hőmérsékletek alapján, az alábbi egyenletet használva kell kiszámítani:

toutlet,average = t inlet,capacity test + (toutlet,capacity test – tinlet,capacity test) * CR

ahol:

t inlet,capacity test = a víz belépő hőmérséklete az elpárologtatóban (az (EU) 2016/2281 rendelet III. mellékletének 22. és 23. táblázatában meghatározott B, C és D feltételek esetén)

t outlet,capacity test = a víz kilépő hőmérséklete az elpárologtatóban (az (EU) 2016/2281 rendelet III. mellékletének 22. és 23. táblázatában meghatározott B, C és D feltételek esetén)

t outlet,average = a víz átlagos kilépő hőmérséklete az elpárologtatóban (pl. + 7 °C az (EU) 2016/2281 rendelet III. mellékletének 22. és 23. táblázatában meghatározottak szerint)

CR = teljesítményarány, amelynek kiszámításához a hűtési terhelést (PR) el kell osztani az azonos működési feltételhez tartozó hűtési teljesítménnyel (Pd):

Formula

A toutlet,average értékének meghatározásához egy ismétlődő eljárást kell végezni minden feltétel mellett (B, C, D), úgy, hogy a léghűtő hűtési teljesítménye (szabályozási fokozat) magasabb, mint a szükséges hűtési terhelés.

Végezze el az (EU) 2016/2281 rendelet III. melléklete 22. vagy 23. táblázatában szereplő toutlet vizsgálatát az „A” feltételnél történő vizsgálatokhoz megállapított vízáramlási sebességgel (a rögzített vízáramlási sebességű léghűtők esetében), illetve rögzített hőmérséklet-különbséggel (a változtatható vízáramlási sebességű léghűtők esetében);

Számítsa ki a CR értékét;

A toutlet,average kiszámításához használt képletet alkalmazva számítsa ki, hogy milyen korrigált toutlet,capacity értéken kell elvégezni a vizsgálatot, hogy a kapott toutlet,average megegyezzen az (EU) 2016/2281 rendelet III. melléklete 22. vagy 23. táblázatában szereplő kilépő hőmérséklettel;

Végezze el újra a vizsgálatot a korrigált toutlet értékkel, azonos vízáramlási sebesség mellett;

Számítsa ki újra a CR értékét;

Ismételje meg az előző lépéseket addig, amíg a CR és a toutlet,capacity test értéke nem változik tovább.

Majd a B, C és D részterhelési állapotokra vonatkozó EERPL értékét a következőképpen kell kiszámítani:

Image Szövege kép

ahol:

Az EERDC az egység névleges teljesítményének (DC) megfelelő EER a B, C és D részterhelési állapotokra vonatkozó hőmérsékleti feltételek mellett;

A Cc a léghűtők degradációs tényezője a B, C és D részterhelési állapotokra vonatkozóan;

A CR a teljesítményarány a B, C és D részterhelési állapotokra vonatkozóan;

A léghűtők esetében az egység újraindulásakor jelentkező nyomáskiegyenlítés hatására bekövetkező degradáció elhanyagolhatónak tekinthető.

A be- és kikapcsolási ciklus során az EER-t egyedül a kompresszor kikapcsolásakor fennmaradó energiabevitel befolyásolja.

A kompresszor kikapcsolt állapotában jelen lévő villamosenergia-bevitelt akkor kell megmérni, amikor a kompresszor legalább 10 perce ki van kapcsolva.

Az egyes részterhelési állapotokra vonatkozó Cc degradációs tényezőt a következőképpen kell meghatározni:

Formula

Amennyiben a Cc értékét nem vizsgálattal állapítják meg, akkor az alapértelmezett degradációs tényező: Cc = 0,9.

(2)

Folyamatosan állítható teljesítményű készülékek:

Meg kell határozni a névleges teljesítményt és az EERPL értékét az egység teljesítményét lépésenként vagy apránként növelve, amíg a legjobban meg nem közelíti a szükséges hűtési terhelést. Ha nem sikerül a szükséges hűtési terhelést +/- 10 %-os pontossággal megközelíteni (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges hűtési terhelés 9 kW), akkor a teljesítményt és az EERPL értékét a definiált részterhelési hőmérsékleteken kell meghatározni, a szükséges hűtési terheléshez legközelebb álló, annál kisebb, illetve nagyobb teljesítmény esetében. A részterhelési teljesítmény és a szükséges hűtési terheléshez tartozó EERPL értéke a fenti két lépésből származó eredmény lineáris interpolációjával határozható meg.

Ha az egységen a legkisebb szabályozási fokozat is magasabb névleges hűtési teljesítményt tesz lehetővé, mint a szükséges hűtési terhelés, az EERPL szükséges részterhelési tényező melletti értékét a rögzített teljesítményű készülékeknél szereplő egyenlettel kell kiszámítani.

d)

Az A, B, C és D részterhelési állapotoktól eltérő részterhelési állapotok melletti EERPL(Tj) hűtési jóságfok az alábbi módon határozható meg:

Az egyes kosarak esetében az EER értékek az A, B, C és D részterhelési állapotokhoz tartozó EER értékek interpolációjával határozhatók meg, az (EU) 2016/2281 rendelet III. melléklete 22. és 23. táblázatának megfelelően.

Az A részterhelési állapotot meghaladó részterhelési állapotok esetében az A állapothoz tartozó EER értékeket kell használni.

A D részterhelési állapotot el nem érő részterhelési állapotok esetében a D állapothoz tartozó EER értékeket kell használni.


(1)  A tervek szerint ezeket az ideiglenes módszereket idővel harmonizált szabvány vagy szabványok váltják fel. Amikor a harmonizált szabvány(ok) hivatkozása(i) rendelkezésre áll(nak), a 2009/125/EK irányelv 9. és 10. cikkének megfelelően sor kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére (közzétételükre).