EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.6.

COM(2017) 827 final

2017/0333(APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Valutaalap létrehozásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Közel 16 éve annak, hogy az első euró érmék és bankjegyek megjelentek az európai polgárok mindennapi életében. A közös valutát mára nap mint nap mintegy 340 európai polgár használja 19 tagállamban (az „euróövezet”). A világszinten legtöbbet használt valuták közül az euró a második helyen áll. Világszerte hatvan más ország és terület választotta fizetőeszközeként az eurót, vagy kötötte saját valutáját ahhoz.

A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság – melynek következményei a mai napig érezhetők – nem az euróövezetben kezdődött, de napvilágra hozta a gazdasági és monetáris unió intézményi gyengeségeit. Az azonnali kihívásokra válaszul, sürgősségi reakcióként az EU számos eszközt fogadott el. Ezek új pénzügyi védvonalat képezve támogatást biztosítottak a leginkább érintett országok számára, és magasabb fokra emelték az uniós szintű politikai koordinációt. Többségüket azonban – a 407/2010/EU tanácsi rendelet alapján létrehozott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmustól (EFSM) eltekintve – az uniós jogi kereten kívül hozták létre. A tagállamok bilaterálisan pénzügyi támogatást nyújtottak Görögországnak, és felállították az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (a továbbiakban: EFSF). Az Európai Tanács még 2010-ben megállapította, hogy a csak ideiglenes jelleggel létrehozott EFSF helyébe egy állandó intézménynek, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (a továbbiakban: ESM) kell lépnie. Mindezek az eszközök megerősítették a költségvetési és pénzügyi szabályozást, és lehetővé tették a válság további eszkalálódásának megakadályozását. Döntő jelentőségűnek bizonyult emellett az Európai Központi Bank monetáris politikai fellépése is.

Az alacsony és zéró növekedés évei után a határozott, minden szintre kiterjedő erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcseiket. Az európai gazdaság komoly fellendülést él át. A gazdaság minden egyes uniós tagállamban bővül, és összességében az EU-ban a növekedés már több éve átlagosan 2 % körül van 1 . A gazdasági hangulatindex 2000 óta sohasem volt ilyen magas az EU-ban és az euróövezetben. A munkanélküliség 2008 vége óta most a legalacsonyabb. Az euró népszerűsége az euró bevezetése, azaz 2002 óta nem látott magasságokban van az euróövezeti tagállamokban 2 . Amint azonban a jelenleg hivatalban lévő Bizottság mandátumának megkezdésekor jelezte: a válságnak mindaddig nincs vége, amíg a munkanélküliség ilyen magas marad – és a 2017. októberi adatok alapján 14,3 millió ember munka nélkül van az euróövezetben.

A válság évei jelentős tanulságokkal szolgáltak. A legfontosabb kérdésekre már 2015 júniusában rávilágított az öt elnök jelentése 3 . Azóta sok mindent tettünk a gazdasági és monetáris unió elmélyítése érdekében. Megerősítettük a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét, ezen belül világosabb szabályokat határoztunk meg az euróövezet egésze tekintetében, és fokozottabb hangsúlyt helyeztünk a társadalmi aspektusokra. Az Európai Költségvetési Tanács és a nemzeti versenyképességi testületek létrehozásának köszönhetően javult a gazdasági kormányzás. A Strukturálisreform-támogató Szolgálat felállítása nyomán a tagállamok technikai segítségnyújtásban részesülhetnek. Fontos lépések történtek a bank- 4 és a tőkepiaci unió 5 kiteljesítése irányába, közelebbről a bankszektorban a kockázatcsökkentés és a kockázatmegosztás egymással párhuzamos megvalósítása céljából. A felelősségvállalás minden szinten történő növelése érdekében megerősítettük a nemzeti és európai politikai szereplőkkel és szociális partnerekkel folytatott párbeszédet.

Ennek eredményeként az euróövezet pénzügyi architektúrája ma minden korábbinál stabilabb, ám az építkezést még nem fejeztük be. A gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyag 6 és az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyag 7 , amelyeket a Bizottság az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet 8 követő intézkedések részeként terjesztett elő, ismerteti a helyzet állását, és felvázolja a 2025-ig lehetséges előrehaladás forgatókönyvét.

Európa láthatóan kezd magára találni. Mind gazdasági, mind politikai szempontból itt a lehetőség a cselekvésre, és a pozitív fejlemények további ösztönzést adnak a fellépéshez. Önelégültségnek azonban nincs helye: akkor kell a tetőt megjavítani, amikor süt a nap.

Az Unió helyzetét értékelő, 2017. szeptember 13-án elmondott beszédében 9 Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítását sürgette, és világossá tette, hogy az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése nélkülözhetetlen eleme az európai vezetők 2019. május 9-i, Tusk elnök által összehívott, nagyszebeni csúcstalálkozójához vezető ütemtervnek, mely találkozón a résztvevők Európa jövőjével kapcsolatos nagy horderejű kérdésekről hivatottak dönteni.

Ugyanezeket a folyamatokat tükrözi a Vezetői ütemterv 10 , amely szerint a 2017. december 15-i euróövezeti csúcstalálkozón meg kell vitatni a gazdasági és monetáris unióval és a bankunióval kapcsolatos döntések ütemezését, 2018. június 28–29-én pedig már a konkrét döntések elfogadásának igényével kell újra a tárgyalóasztalhoz ülni.

Az egységnek, a hatékonyságnak és a demokratikus elszámoltathatóságnak az Unió helyzetét értékelő beszédben hangoztatott igénye különösen releváns a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése vonatkozásában:

•    Egység: Az euró az EU közös valutája, ezért az euróövezetre vonatkozó elképzeléseket az euróhoz a jövőben csatlakozni kívánó tagállamokat is szem előtt tartva, és velük együtt kell kidolgozni. Az Egyesült Királyság és Dánia kivételével valamennyi euróövezeten kívüli tagállam jogi kötelezettséget vállalt az euróövezethez való esetleges csatlakozásra 11 . Emellett az Egyesült Királyság kilépésével az euróövezet gazdaságai az EU teljes bruttó hazai termékének 85 %-át fogják adni. Az egységes piacot központi elemként magában foglaló uniós politikai és gazdasági integráció azt jelenti, hogy az euróövezeti és az euróövezeten kívüli tagállamok jövője szorosan összefonódik, és az erős és szilárd alapokon nyugvó euróövezet az euróövezeti tagok és az EU egésze számára egyaránt kulcsfontosságú.

Ez megmagyarázza annak fontosságát, hogy az euróövezeti tagállamok az Európai Valutaalapon (EMF) keresztül és a bankunióban részt vevő nem euróövezeti tagállamokkal közösen azonos feltételek mellett védőhálót biztosítsanak az Egységes Szanálási Testület számára, lehetővé téve, hogy a Testület ezt az eszközt szükség esetén felhasználhassa a bankunióbeli szanálási műveletek sikeres végrehajtásához.

•    Hatékonyság: Az erősebb gazdasági és monetáris unió erősebb kormányzást és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását követeli meg. A jelenlegi rendszer továbbra is az eddig példa nélküli válság kezelésére hozott döntések sokféleségét tükrözi. Ez néha az eszközök megsokszorozódásához és a szabályok egyre kifinomultabb jellegéhez vezetett, ami a komplexitás forrása és a párhuzamosságok kockázatát hordozza magában. A szorosabb szinergiák, a racionalizált eljárások és a kormányközi megállapodások uniós jogi keretbe foglalása megerősítené a kormányzást és a döntéshozatalt. Emellett hatékonysági megfontolások is közrejátszanak abban, hogy a Bizottság által a mai csomag részeként javasolt változások végrehajthatók a hatályos uniós Szerződések keretében.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nehéz és nehézkes a tagállamok kollektív fellépését összehangolni az Unióra ruházott gazdaságpolitikai koordináció hatáskörével. Általánosabb értelemben, az uniós intézmények és egy állandó kormányközi mechanizmus, például az ESM, egymás mellett élése olyan komplex struktúrát hoz létre, ahol az igazságügyi védelem, az alapvető jogok tiszteletben tartása és a demokratikus elszámoltathatóság csak töredékesen, egyenetlenül valósul meg. Továbbá, a kormányközi együttműködés keretében megvalósuló döntéshozatal rendszerint vontatott nemzeti eljárásokra támaszkodik, és gyakran nem elég gyors a hatékony válságkezeléshez, ahogy ezt jól példázza az EFSM által 2015 júliusában Görögország számára biztosított áthidaló finanszírozás esete: a vonatkozó uniós rendelet módosítása és alkalmazása a gyakorlatban gyorsabb útnak bizonyult, mint a finanszírozásról hozott rendes ESM-döntés elfogadása. Ez a probléma az intézkedések új körülményekhez való hozzáigazítása terén is megmutatkozik. Mivel a csekélyebb módosítások is valamennyi szerződő fél legmagasabb politikai szintű hozzájárulását igénylik, ezekhez sok esetben a nemzeti parlamentek jóváhagyására is szükség van. Az ilyen eljárások időigényesek, és azt eredményezhetik, hogy nem kerül sor időben a fellépésre. Az uniós jogi keret ezzel szemben több lehetőséget kínál a meglévő jogi aktusok módosítására, amely lehetőségek komplexitása az adott kérdés súlyához és a módosítandó intézkedés formájához illeszkedik. Az uniós döntéshozatali keret alkalmazása ezért szükség esetén felgyorsítaná a vonatkozó rendelkezések kiigazítását. A szorosabb szinergiák és a racionalizált döntéshozatali eljárások megerősítenék a kormányzást és az eljárásokat.

•    Demokratikus elszámoltathatóság: A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése azt is jelenti, hogy nagyobb politikai felelősség és átláthatóság övezi azt, hogy ki és mikor dönt a különböző szinteken. Ehhez a döntéshozatal európai dimenzióját közelebb kell hozni a polgárokhoz és a nemzeti viták előterébe kell állítani, és biztosítani kell, hogy mind a nemzeti parlamentek, mind az Európai Parlament megfelelő felügyeleti hatáskörrel rendelkezzen az uniós gazdasági kormányzás irányítása területén. Ez egyúttal a kollektív döntések tekintetében fokozott felelősségvállalást és a döntéshozatal módjával, illetve a döntések kommunikációjával kapcsolatban nagyobb nyitottságot is feltételez. Különösen igaz ez az EMF-re mint az ESM jogutódjára. A demokratikus elszámoltathatóság az Európa jövőjéről folytatott vita kulcsfontosságú vonatkozása. Az ESM az elmúlt évek során nagyon fontos szerepet kapott. Európai Valutaalappá történő átalakításának együtt kell járnia az Unió magas színvonalú elszámoltathatósági keretrendszerébe történő beillesztésével és teljes mértékű igazságügyi ellenőrzés alá vonásával. Különösen az Európai Parlament bevonása erősítené a demokratikus felügyeletet, ugyanakkor pedig a nemzeti parlamentek szerepe is teljes mértékben megmaradna, tekintettel arra, hogy a tagállamok jelentős mértékben hozzájárulnak az EMF-hez.

A fenti okokból az euróövezeti tagállamok számára biztosítandó pénzügyi stabilitási támogatás nyújtásához szükséges szervezeti kereteket az Unió keretein belül legcélszerűbb kialakítani, egy erre a célra létrehozott uniós testület formájában. Tekintettel azonban az Unió pénzügyi korlátaira és az Unió előtt álló kihívásokra, továbbá az ESM által e területen képviselt szakértelemre, egy ilyen testület „nulláról” történő létrehozása elfogadhatatlanul pazarló lépés lenne. Következésképpen a javasolt Európai Valutaalap inkább a már létező ESM integrálásával, jelenlegi céljainak, funkcióinak és eszközeinek beépítésével jönne létre. A Bizottság által most javasolt EMF beilleszthető a jelenlegi Szerződések keretébe. Emellett ez a helyzet ideális alkalmat kínál az Egységes Szanálási Testület közös védőhálójának kialakítására. A tagállamok már 2013-ban, az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendeletre vonatkozó politikai megállapodás kiegészítéseként megegyeztek az Egységes Szanálási Alap (SRF) védőhálójának létrehozásáról 12 . A közös, végső eszközt jelentő védőháló valamennyi érintett körében növelné az Egységes Szanálási Testület intézkedéseinek hitelességével kapcsolatos bizalmat, és fokozná az SRF pénzügyi kapacitását. Aktiválására végső eszközként csak akkor kerülne sor, ha az SRF eszközei nem lennének elegendőek az érintett bank vagy bankok szanálásának finanszírozására. A védőháló idővel költségvetésileg semleges lenne, mivel a felhasznált összegeket a bankunióban részt vevő tagállamok bankjai visszatérítenék.

Az euróövezeti tagállamok pénzügyi stabilitásának védelme az az elem, amely összeköti az Egységes Szanálási Testületet és az Európai Valutaalapot, illetve annak elődjét, az ESM-et, amelyet az euróövezet pénzügyi stabilitásának védelme érdekében hoztak létre. Mivel mára nagyon szorossá vált az államháztartás és a bankok között kapcsolat, az euróövezet és a közös valuta stabilitása tekintetében nemcsak az államháztartások pénzügyi stabilitása jelent kritikus elemet, hanem a rendszerszintű bankok pénzügyi stabilitása is. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a jelen javaslat összeköti az Egységes Szanálási Testület és az EMF tevékenységeit egy olyan eszköz formájában, amely révén hitelkeret vagy garancia nyújtható az Egységes Szanálási Testület számára tevékenységeinek támogatása érdekében.

Az elmúlt években számos álláspont látott napvilágot a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről. Jóllehet a vélemények különböznek, a tekintetben széles körű a konszenzus, hogy további előrelépésre van szükség. Az Európai Parlament is jelentős hozzájárulást tett 13 , az eurócsoport pedig fontos megbeszéléseket folytatott 14 .

Az Európai Valutaalap létrehozására irányuló javasolt rendelet azon kezdeményezések egyike, amelyeket a Bizottság „A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető további lépések ütemterve” című közleményében bejelentett. Ez a közlemény összefoglalja a Bizottság által most előterjesztett kezdeményezések mögött meghúzódó érveket és a kezdeményezések tartalmát. Ismerteti továbbá, hogyan illeszkedik a jelen csomag a gazdasági és monetáris unió 2025-ig tervezett megvalósításához vezető átfogó ütemtervbe, és meghatározza menetrendet a következő 18 hónapban végrehajtandó intézkedések időbeni ütemezését.

A jelen javaslat az Európai Stabilitási Mechanizmus jól bejáratott szerkezetére építve létrehozza az Unió jogi keretei közé illeszkedő Európai Valutaalapot. Ez már az öt elnök jelentésében is szerepelt, és az Európai Parlament ugyancsak szorgalmazta az elképzelést, kiemelve, hogy az Európai Valutaalapnak megfelelő hitelnyújtási és hitelfelvételi kapacitással, valamint egyértelműen meghatározott mandátummal kell rendelkeznie 15 .

Az ESM 2012 októberében, a válság tetőfokán jött létre. Az események sodrásában akkor kormányközi megoldás bizonyult a járható útnak. Mindazonáltal már akkor is világos volt, hogy mindez az uniós Szerződések keretei között is megvalósítható – ezt többek között a Bizottság által kidolgozott „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című dokumentum is tartalmazza 16 . 

Az évek során bebizonyosodott, hogy az ESM fontos szerepet játszik az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzésében azáltal, hogy kiegészítő pénzügyi támogatást biztosít a nehéz helyzetben lévő tagállamok számára. Az ESM Európai Valutaalappá (a továbbiakban: EMF) való átalakítása tovább fogja erősíteni intézményi megszilárdulását, továbbá hozzájárul az uniós kereteken belüli új szinergiák megteremtéséhez, mindenekelőtt az átláthatóság, a bírói felülvizsgálat és az uniós pénzügy források hatékonysága tekintetében, ezáltal megfelelőbb támogatást kínálva a tagállamoknak. Emellett elő fogja segíteni a Bizottsággal való együttműködés javítását és az Európai Parlamenttel szemben fennálló elszámolási kötelezettség megerősítését. Teszi mindezt oly módon, hogy eközben nem sérti a nemzeti kormányok saját nemzeti parlamentjeik felé való elszámolási kötelezettségét, valamint megőrzi a jelenlegi ESM kötelezettségvállalásait.

A Bizottság a kezdeményezést tanácsi rendeletre irányuló javaslat formájában terjeszteti elő, amelyhez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke értelmében az Európai Parlamentnek beleegyezését kell adnia. A 352. cikk lehetővé teszi az Európai Stabilitási Mechanizmus beágyazását az uniós keretbe, mivel ez az euróövezet pénzügyi stabilitásához szükséges lépésnek minősül 17 , és a Szerződések semmilyen egyéb jogalapot nem biztosítanak az EU-nak e konkrét cél eléréséhez 18 . Az említett cikk (2) bekezdése kifejezetten előirányozza a nemzeti parlamentek szerepét. A múltat tekintve a gazdasági és monetáris unió létrehozását előkészítő számos jelentős korábbi döntés jogalapja szintén a 352. cikk megfelelője volt. Például az Európai Monetáris Együttműködési Alapról, az európai valutaegységről vagy az első fizetésimérleg-támogatási mechanizmusokról szóló döntés meghozatalára egyaránt az Európai Gazdasági Közösségről szóló szerződés 235. cikke alapján került sor, amely a 352. cikk elődjének számít.

A javaslatot egy esetleges kormányközi megállapodás tervezete egészíti ki, amely alapján az euróövezeti tagállamok egymás között megállapodhatnak az Európai Stabilitási Mechanizmusból az Európai Valutaalapba történő forrásátcsoportosításról. A tervezet egyúttal rögzíti, hogy az Európai Valutaalap válna az Európai Stabilitási Mechanizmus jogutódjává, és annak valamennyi jogát és kötelezettségét átvenné.

A mai javaslat értelmében az Európai Valutaalap egyedi jogalanyként jön létre az uniós jog keretében. Az Európai Stabilitási Mechanizmus helyébe lép, alapvetően változatlanul megőrizve annak jelenlegi pénzügyi és intézményi struktúráit. Ez azt jelenti, hogy az EMF, elődjéhez hasonlóan, pénzügyi stabilitási támogatást biztosít majd a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak, tőkepiaci eszközök kibocsátásával forrást von be, és pénzpiaci tranzakciókat végez. Tagsága az ESM-hez képest változatlan lesz, további tagállamok pedig akkor csatlakozhatnak, amikor bevezetik az eurót.

Tekintve, hogy az EMF uniós szerv lesz, az ESM jelenlegi szerkezetét némiképp módosítani kell. A kiigazítások közé tartozik az Európai Valutaalap diszkrecionális döntéseinek Tanács általi jóváhagyása 19 .

Emellett a ma közzétett javaslat néhány új elemet is bevezet.

Először is, az Európai Valutaalap közös védőhálót biztosíthat az Egységes Szanálási Alap számára. Ez a bankunió második pillérének – az Egységes Szanálási Mechanizmusnak – az egyik nélkülözhetetlen összetevője 20 . Az Egységes Szanálási Mechanizmus 2013-as elfogadásakor a tagállamok az Egységes Szanálási Mechanizmus védőhálójának kialakításáról is megállapodtak. Ez egy olyan végső eszközt jelent, amelyet kizárólag akkor alkalmaznak, ha az Egységes Szanálási Alap tőkefinanszírozási vagy likviditási célból azonnal lehívható forrásai nem bizonyulnak elegendőnek. A tagállamok továbbá egyetértettek abban, hogy a védőhálónak középtávon költségvetési szempontból semlegesnek kell lennie, tehát a védőháló esetleges aktiválása keretében felhasznált összegeket az euróövezeti bankszektor visszatérítené.

A bankfelügyeletre és a bankszanálásra vonatkozóan a válságot követően kidolgozott új uniós szabályok jelentősen csökkentették a bankcsődök valószínűségét és potenciális hatását. Mindazonáltal a közös költségvetési védőháló változatlanul szükséges az Egységes Szanálási Alap finanszírozási képességének bővítéséhez. Egy ilyen védőháló megteremtené a bankrendszer iránti bizalmat azáltal, hogy alátámasztja az Egységes Szanálási Testület által hozott intézkedések hitelességét. Következésképpen ténylegesen csökkenne az olyan helyzetek előfordulásának valószínűsége, amikor valóban igénybe kell venni a védőhálót.

Most széles körű egyetértés övezi azt a véleményt, miszerint az Európai Stabilitási Mechanizmus – a jövőbeli Európai Valutaalap – van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy hitelkeret vagy garanciák formájában biztosítsa az Egységes Szanálási Alap védőhálóját. Ezt a mai javaslat is tükrözi, amely egyúttal a védőháló szükség esetén történő gyors alkalmazásához nélkülözhetetlen, megfelelő döntéshozatali eljárásokat is meghatározza. Különleges előírásokat tartalmaz a javaslat a bankunióban részt vevő, nem euróövezeti tagállamok jogos érdekeinek figyelembevételére.

Másodszor, ami a kormányzást illeti, a javaslat meghatározott sürgős helyzetekben lehetővé teszi a gyors döntéshozatalt. A pénzügyi hatással járó, fontos döntések (pl. tőkebefizetési felhívások) elfogadása továbbra is minden esetben egyhangú szavazással történhet a javaslat szerint. Ugyanakkor a stabilitási támogatással, a kifizetésekkel és a védőháló aktiválásával kapcsolatos konkrét döntéseket megerősített minősített többséggel hoznák, amelyhez a szavazatok 85 %-ára lenne szükség.

Harmadik újdonságként a javaslat előirányozza az Európai Valutaalap fokozottabb közvetlen bevonását a pénzügyi támogatási programok irányításába, az Európai Bizottság mellett.

Negyedik új elemként a javaslat lehetővé teszi, hogy az Európai Valutaalap az új pénzügyi eszközöket fejlesszen ki. A későbbiekben ezek az eszközök kiegészíthetnek vagy támogathatnak más uniós pénzügyi eszközöket és programokat. Az így keletkező szinergiák rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak, ha az Európai Valutaalap a jövőben szerepet vállalna egy lehetséges stabilizációs funkció támogatásában.

Ezen változásoknak köszönhetően az Európai Valutaalap szilárd alapokon nyugvó válságkezelő szervként fog létrejönni az uniós kereten belül, teljes szinergiában működve a többi uniós intézménnyel. A Tanács és a Bizottság továbbra is megtartja a gazdasági és költségvetési felügyelettel, illetve szakpolitikai koordinációval kapcsolatos kompetenciáit és felelősségeit, az uniós Szerződésekben rögzítettek szerint.

A gyakorlati együttműködést ugyancsak érdemes fokozni, mivel így előnyösebb helyzetbe hozhatók a tagállamok, párbeszéd alakítható ki a piaci szereplőkkel, és elkerülhető a tevékenységek megkettőzése. A gazdasági és monetáris unió megerősítése felé tett előrelépések tükrében a későbbiekben szorosabb együttműködés is kialakítható.

•Az ESM-rendszerhez képest javasolt módosítások

•Összhang a szabályozási terület meglévő rendelkezéseivel

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Jóllehet az EUMSZ 352. cikkén alapuló intézkedéseket a Tanács (EU-28) egyhangúlag fogadja el, az intézkedések alkalmazása a tagállamok egy részhalmazára is korlátozható, amennyiben e korlátozás objektív okon alapul. Az, hogy az ESM csak az euróövezet pénzügyi stabilitásának védelmét biztosítja, indokolja, hogy tagságát az euróövezeti tagállamokra korlátozzuk. Következésképpen a javasolt EMF e tekintetben az ESM-hez hasonlóan működhet, azaz támogatásait csak az euróövezeti tagállamok számára nyújtva, irányítási struktúráját pedig csak e tagállamok alkotnák.•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

A javaslatnak az a célja, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást az euróövezet és az EU egészében, valamint az euróövezeti tagállamokban és a bankunióban részt vevő tagállamokban. A javaslat egyszerűsíti az EMF-tagjai számára biztosított pénzügyi stabilitási támogatások keretrendszerét, valamint a bankunióban részt vevő tagállamok által végzett esetleges szanálási műveletek finanszírozása tekintetében az Egységes Szanálási Testület támogatását célzó hitelkeretek és garanciák nyújtásának keretrendszerét

A javaslat meghatározza az EMF irányító testületei és más érintett uniós intézmények különböző feladat- és felelősségi köreit. Rendelkezik a céljai eléréséhez az EMF rendelkezésére álló pénzügyi eszközökről.

A tagállamok számára biztosított pénzügyi támogatásokért felelős központi uniós hatóság létrehozása révén a javaslat hozzájárul az euróövezet és annak tagállamai pénzügyi stabilitását veszélyeztető kockázatok kezeléséhez, miközben megőrzi a tagállamok felelősségteljes költségvetési gazdálkodását azáltal, hogy a kedvezményezett EMF-tagot a választott pénzügyi eszköznek és a felszámolni kívánt gyengeségeknek megfelelő szigorú szakpolitikai feltételek betartására kötelezi. Emellett az EMF feladatai közé tartozna az Egységes Szanálási Testület pénzügyi támogatása. Az EMF részvétele hozzájárul az állam, a bankok és a reálgazdaság közötti negatív visszacsatolások felszámolásához, ami rendkívül fontos az GMU zavartalan működéséhez.

A javaslat ugyanakkor nem lépi túl az EMF céljának – azaz az euróövezet és tagállamai pénzügyi stabilitását veszélyeztető kockázatok csökkentésének – eléréséhez szükséges mértéket. Az EMF által az EMF-tagjai számára nyújtott minden támogatás szakpolitikai feltételekhez kötött. E feltételek célja az adott tagországban jelentkező gyengeségek felszámolása, az egészséges és fenntartható gazdasági és pénzügyi helyzet gyors visszaállítása és a tagország azon képességének helyreállítása vagy fokozása, hogy önmagát teljes mértékben a pénzügyi piacokról finanszírozza.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2017/0333 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Valutaalap létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 22 ,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2007 óta a világot és az Uniót sújtó, eddig példa nélküli pénzügyi és gazdasági válság súlyos veszélybe sodorta a pénzügyi stabilitást, és ártott a gazdasági növekedésnek; ennek következében jelentősen romlott több tagállam költségvetési hiánya és adósságállománya, így pénzügyi támogatást kényszerültek kérni az Unió keretén belül és azon kívül.

(2)A fenti válság feltárta, hogy az Unió nem rendelkezik kellően szilárd eszközökkel ahhoz, hogy gyorsan és határozottan fellépjen a pénzügyi stabilitását érő kihívások megválaszolására. Ezen eszközök elengedhetetlenek az euróövezet és az ahhoz tartozó tagállamok stabilitásához, a polgárok és gazdasági szereplők számára, valamint nélkülözhetetlenek a közös valutába vetett bizalom megerősítéséhez.

(3)A számos tagállam hitelfeltételeiben bekövetkezett jelentős – gazdasági fundamentumokkal meg nem magyarázható és az Unió pénzügyi stabilitását súlyosan veszélyeztető – romlás által keletkezett rendkívüli helyzet megválaszolására számos intézkedést fogadtak el, némelyiket az Unió keretén kívül.

(4)Először is, 2010-ben létrejött az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (a továbbiakban: EFSM), amelyen keresztül az Unió pénzügyi támogatást nyújt a tagállamok számára. E mechanizmus lehetővé tette, hogy az Unió összehangoltan, gyorsan és aktívan – de korlátozott pénzügyi kapacitással és pusztán ideiglenes alapon – reagáljon az egy adott tagállamban jelentkező akut nehézségekre.

(5)Másodszor, 2010-ben azon tagállamok, amelyek pénzneme az euró, egymás között ideiglenes alapon létrehozták az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (a továbbiakban: EFSF). Az EFSF pénzügyi támogatást biztosított Írországnak, Portugáliának és Görögországnak. Az EFSF a támogatást a tőkepiacon kibocsátott kötvényekkel és más hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal finanszírozta. Az EFSF nem biztosít további pénzügyi támogatást, mivel ezt a feladatot jelenleg kizárólag az Európai Stabilitási Mechanizmus (a továbbiakban: ESM) látja el.

(6)Harmadszor, 2010. december 17-én az Európai Tanács megállapodott arról, hogy azon tagállamoknak, amelyek pénzneme az euró, az EFSF helyébe állandó stabilitási mechanizmust kell létrehozniuk új lehetséges pénzügyi támogatás biztosításához.

(7)Az ESM-et az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló 2012. február 2-i szerződés hozta létre az Unió keretén kívül kötött nemzetközi pénzügyi szervezetként. A 2012 októberétől működő EMS vette át az EFSF azon feladatát, hogy pénzügyi támogatást nyújtson azon tagállamoknak, amelyek pénzneme az euró.

(8)Az évek során bebizonyosodott, hogy az ESM fontos szerepet játszik az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzésében azáltal, hogy további pénzügyi támogatást biztosított a nehéz helyzetben lévő tagállamok számára. Az ESM Európai Valutaalappá (a továbbiakban: EMF) való átalakítása tovább fogja erősíteni intézményi megszilárdulását. Segít új szinergiákat létrehozni az EU keretén belül, különösen az uniós finanszírozási források és a jogi felülvizsgálat átláthatósága és hatékonysága tekintetében, ezáltal pedig hatékonyabban támogatja a tagállamokat. Segít továbbá még inkább elmélyíteni a Bizottsággal folytatott együttműködést, és javítani az Európai Parlament felé való elszámoltathatóságot. Mindezt úgy, hogy közben nem sérti a nemzeti kormányok saját nemzeti parlamentjeik felé való elszámolási kötelezettségét, valamint fenntartja az ESM kötelezettségvállalásait.

(9)Az EMF létrehozása révén az ESM uniós keretbe való integrálása azt is elősegíti, hogy a gazdasági és monetáris unió (a továbbiakban: GMU) átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá váljon. A válság tetőfokán nagy horderejű határozatokat hoztak azon tagállamokra és polgáraikra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euró. Az EMS sarkalatos szerepet játszott abban, hogy szigorú feltételrendszerhez kötve elősegítse a pénzügyi stabilitást; e szerepe indokolja az uniós keretbe való integrálását a célból, hogy több párbeszédet, kölcsönös bizalmat, valamint nagyobb demokratikus elszámoltathatóságot és legitimitást biztosítson az Unió döntéshozatali eljárásaiban. Az EMF-nek ezért elszámoltathatónak kell lennie az Európai Parlament és a Tanács felé.

(10)Az Európai Parlament demokratikus ellenőrzésének megerősítése érdekében az EMF-nek évente jelentést kell tennie feladatai végrehajtásáról. A Parlamentet fel kell jogosítani arra, hogy szóban vagy írásban kérdéseket tegyen fel, valamint meghallgatásokat szervezzen. Az EMF tevékenységeinek érzékeny jellege és azok pénzügyi piacokra gyakorolt hatása miatt a Parlament számára lehetővé kell tenni, hogy bizalmas szóbeli megbeszéléseket szervezzen az EMF ügyvezető igazgatójával azzal kapcsolatban, hogy hogyan halad a valamely EMF-tagot célzó pénzügyi stabilitási támogatás nyújtása vagy végrehajtása, valamint az Egységes Szanálási Testület számára biztosított pénzügyi segítségnyújtás.

(11)Az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés céljából a nemzeti parlamenteknek jogokkal kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy tájékoztatást kapjanak az EMF tevékenységeiről, és párbeszédet folytassanak vele. Az EMF-tagok nemzeti parlamentje számára lehetővé kell tenni, hogy megbeszélésre hívja az ügyvezető igazgatót a pénzügyi stabilitási támogatás végrehajtásának előrehaladásával és az ilyen intézkedésnek az érintett EMF-tagra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az ilyen véleménycsere elősegítheti az EMF és az érintett EMF-tag számára egymás kölcsönös megértését.

(12)Az EUSZ és az EUMSZ külön jogalap formájában nem biztosította a szükséges hatásköröket egy, az euróövezet és a pénznemként nem az euróval rendelkező, de a Bankunióban részt vevő tagállamok pénzügyi stabilitását biztosító pénzügyi támogatások nyújtásával megbízott állandó uniós szerv létrehozásához.

(13)Ilyen konkrét jogalap hiányában a Tanács az Európai Parlament egyetértésével, az EUMSZ 352. cikkének értelmében, a Szerződésekben foglalt célkitűzések valamelyikének megvalósulásához szükséges intézkedésként létrehozhatja az EMF-et.

(14)A pénznemként az euróval rendelkező tagállamok közötti szoros kapcsolatok miatt a fenti tagállamok pénzügyi stabilitását súlyosan érintő kockázatok az euróövezet egészének pénzügyi stabilitását is veszélyeztethetik. Ezért az EMF-nek pénzügyi stabilitási támogatást kell nyújtania azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euró, amennyiben az elengedhetetlen az euróövezet vagy az ahhoz tartozó tagállamok pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez.

(15)Ezért uniós fellépésére van szükség azon célkitűzések eléréséhez, hogy az EUSZ 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hozzon létre, amelynek pénzneme az euró, valamint hogy az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapulva váljon biztosítottá Európa fenntartható fejlődése. Konkrétabban, az euróövezet, a pénznemként az euróval rendelkező tagállamok és a pénznemként nem az euróval rendelkező, de a Bankunióban résztvevő tagállamok pénzügyi stabilitása megőrzésének az a célja, hogy mélyebb, méltányosabb és ellenállóbb gazdasági és monetáris unió jöjjön létre.

(16)Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják megfelelően elérni, és ezért azok, a fellépés nagyságrendjéből kifolyólag uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el.

(17)AZ EMF-et az uniós jog alapján jogi személyiséggel rendelkező uniós szervként kell létrehozni.

(18)Az EMF-re e rendelet és az annak szerves részét képező alapokmány irányadó. Az EMF alapokmányának tartalmaznia kell az EMF jogállására, tagságára, célkitűzéseire és feladataira, szervezeti felépítésére és belső döntéshozatalára, az EMF hitelezési kapacitására és tőkéjére vonatkozó rendelkezéseket, a pénznemként az euróval rendelkező tagállamoknak nyújtott stabilitási támogatásra és az EMF által az Egységes Szanálási Testület számára nyújtott támogatásra vonatkozó szabályokat, az EMF pénzügyi rendelkezéseivel és pénzügyi irányításával kapcsolatos szabályokat, az új EMF-tagok által a kezdőtőke befizetésére vonatkozó átmeneti rendelkezéseket, az EMF hozzájárulási kulcsának ideiglenes korrekciójára vonatkozó szabályokat, valamint egy sor általános rendelkezést.

(19)A tevékenységek zökkenőmentes folytatásának és a szükséges jogbiztonságnak a biztosítása érdekében az ESM jogutódjává – minden jogával és kötelezettségével együtt – az EMF válik.

(20)Az ESM EMF általi jogutódlása nem teremt új pénzügyi kötelezettséget a pénznemként az euróval rendelkező tagállamok számára az EMF engedélyezett törzstőkéjéhez való hozzájárulásukat illetően, amelyet már lejegyeztek.

(21)Az ESM a pénznemként az euróval rendelkező tagállamok közötti nemzetközi megállapodás alapján létrehozott nemzetközi pénzügyi szervezet; e jogi státuszából kifolyólag a Kormányzótanácsnak, azaz az ESM-szerződés szerződő feleit képviselő legmagasabb döntéshozatali testületnek előzetes jóváhagyását kell adnia a jogutódláshoz és a jegyzett tőke átadásához. A jogutódlás e rendelet hatálybalépésével vagy – amennyiben ez későbbi – az ESM beleegyezésével zárul le.

(22)Valamennyi olyan tagállam, amely pénzneme az euró, és amely jelenleg az ESM-szerződés szerződő fele, e rendelet hatálybalépésekor az EMF tagjává válik. Ha valamely tagállam bevezeti az eurót, annak következményeként az EMF tagjává válik az összes joggal és kötelezettséggel együtt, a már EMF-tagokra vonatkozókkal összhangban.

(23)Az EMF új tagjai számára e rendelet alapján biztosított jogokat – ideértve a szavazati jogokat is –, az engedélyezett törzstőkéhez való eredeti hozzájárulásuk jegyzésétől kell függővé tenni.

(24)Az eurót e rendelet hatálybalépése után bevezető új EMF-tagokra vonatkozóan az ESM-szerződésben foglaltakhoz hasonló átmeneti szabályokat kell rögzíteni. A fenti tagok számára lehetővé kell tenni, hogy az EMF tőkéjéhez való hozzájárulásukat részletekben fizessék be. Azon új EMF-tagok esetében, amelyek egy főre jutó GDP-je az EMF-be való belépésüket megelőző évben az Unió egy főre jutó GDP-jének 75 %-a alatt van, ideiglenesen ki kell igazítani az EMF tőkéjéhez való hozzájárulás befizetésére vonatkozó hozzájárulási kulcsot. Ilyen esetben az ideiglenes korrekció tizenkét éves időtartamra alkalmazandó.

(25)Az EMF által biztosított stabilitási támogatást szigorú szakpolitikai feltételekhez kell kötni. E feltételeknek illeszkedniük kell a választott pénzügyi támogatási eszközhöz.

(26)A pénzügyi támogatási eszközhöz csatolt szakpolitikai feltéteket egyetértési megállapodásban kell meghatározni, és azoknak teljes mértékben következetesnek kell lenniük az EUMSZ alapján elfogadott gazdaságpolitikai koordinációs intézkedésekkel. Az egyetértési megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz társadalmi hatásvizsgálatot is figyelembe kell venni; az egyetértési megállapodás végrehajtásának nyomon követése és figyelemmel kísérése e hatásvizsgálat alapján történik.

(27)Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 23 által létrehozott egységes felügyeleti mechanizmus és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 által létrehozott Egységes Szanálási Mechanizmust a válság megválaszolásaként, a bankunió felé vezető lépésként hozták létre azon tagállamok támogatására, amelyek pénzneme az euró, illetve azon tagállamok támogatására, amelyek pénzneme nem az euró, de amelyek – az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkével összhangban – úgy határoztak, hogy részt vesznek az egységes felügyeleti mechanizmusban (a továbbiakban: a részt vevő tagállamok), és ezáltal az EKB felügyeleti hatásköre alá, valamint az Egységes Szanálási Testület szanálási hatáskörei alá kerülnek hitelintézeteikkel kapcsolatban.

(28)A bankunió létrehozását uniós szinten felügyeleti ellenőrzés és szanálási intézkedések támasztják alá. Az EMF-nek ezért hitelkeretek vagy garanciák formájában pénzügyi támogatást kell nyújtania az Egységes Szanálási Testületnek, a 806/2014/EU rendelet által létrehozott központi szanálási hatóságnak, az Egységes Szanálási Testület által végzett vagy a bankunión belüli hitelintézetekkel kapcsolatban jövőben végzendő feladatokhoz.

(29)Az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozásának részeként létrejött az Egységes Bankszanálási Alap. Az Alap finanszírozása nemzeti szinten beszedett és uniós szinten összegyűjtött banki hozzájárulásokból történik. A 806/2014/EU rendelet 74. cikke alapján, amennyiben az előzetes és utólagos hozzájárulások nem elegendőek az Egységes Bankszanálási Alap kötelezettségeinek teljesítéséhez, az Egységes Szanálási Testület az Alap számára kiegészítő pénzügyi eszközként közfinanszírozásra épülő pénzügyi megállapodásokat is köthet.

(30)Az EMF-nek kellő pénzügyi eszközökkel kell rendelkeznie feladatai hatékony ellátásához. Az Unió korlátozott saját forrásaira tekintettel a szükséges eszközöket az EFM-tagoknak kell biztosítaniuk az e rendeletben biztosított jogokért cserébe. Ennek megfelelő irányítási intézkedésekben és szavazati szabályokban kell tükröződnie, kellő felügyeletet biztosítva a tagok számára az általuk biztosított források felhasználását illetően.

(31)Az EMF konkrét pénzügyi szerkezete tekintetében minden EMF-tag szavazati jogának tükröznie kell az EMF-hez való egyéni pénzügyi hozzájárulását. Az EMF irányító testületein belüli döntéshozatalnak ezért az ESM-szerződésben már szereplő szavazati szabályokra épülő szavazati szabályokkal összhangban kell történnie, a létező szavazási gyakorlat lehető legnagyobb mértékű folyamatosságának biztosítása érdekében.

(32)Amennyiben a nem euróövezeti tagállamok részt vesznek a bankunióban, képviselőiknek részt kell venniük a Kormányzótanács azon ülésein, amelyeken az Egységes Szanálási Testület támogatását célzó hitelkeretek vagy garanciák felhasználásáról tárgyalnak.

(33)A Kormányzótanács és az Igazgatótanács számára lehetővé kell tenni, hogy állandó vagy ad hoc bizottságokat vagy kisegítő testületeket hozzanak létre, amikor azt szükségesnek vagy megfelelőnek vélik ahhoz, hogy utóbbiak tanácsadást vagy egyéb segítséget nyújtsanak nekik vagy az ügyvezető igazgatónak feladataik ellátása során. A fenti bizottságok és testületek feladataival, összetételével és műveleteivel kapcsolatos szabályokat belsőleg kell meghatározni. Az ilyen bizottságok vagy kisegítő testületek nem rendelkezhetnek döntéshozatali jogkörrel.

(34)Az állandó ítélkezési gyakorlatot követve, az EMF keretén belül hozott gazdaságpolitikával kapcsolatos és jelentős mérlegelési jogkört magában foglaló határozatok csak az uniós intézmények jóváhagyásával és felelőssége alatt hozhatók. A tagállamok gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó, a Szerződésekben foglalt hatásköreinek, valamint a másodlagos uniós jog egyéb aktusainak megfelelően, az EUMSZ 291. cikke alapján az ilyen határozatok jóváhagyásának hatáskörét a Tanácsra kell ruházni.

(35)Azon eszközök tekintetében, amelyek révén stabilitási támogatást kívánnak nyújtani az EMF-tagok számára, e rendelet az EUMSZ 352. cikke értelmében a Szerződésnek a pénznemként az euróval rendelkező tagállamokra vonatkozó különleges rendelkezései által meghatározott hatáskörök (az EUMSZ 136–138. cikke) kiegészítéséhez szükséges intézkedésként kerül elfogadásra. A fenti rendelkezések szerint a tanácsi intézkedéseket illetően a szavazásban csak azon tagállamok képviselői vesznek rész, amelyek pénzneme az euró. A fenti eszközök esetében e rendelet kizárólag a pénznemként az euróval rendelkező tagállamok által biztosított forrásoknak csak a fenti tagállamok javára történő felhasználását érinti, az euróövezet stabilitásának garantálása céljából. Következésképpen, az előző preambulumbekezdésben említett aktusok jóváhagyásáról szóló tanácsi határozatok tekintetében fel kell függeszteni az euróövezeten kívüli tagállamok szavazati jogát, és a szavazásban csak azon tagállamok képviselői vehetnek részt, amelyek pénzneme az euró.

(36)Sürgősségi eljárást kell létrehozni a Tanács számára a célból, hogy jóváhagyja vagy kifogásolja az EMF irányító testületei által hozott határozatokat abban az esetben, ha az EMF-tagoknak sürgősen kell nyújtani pénzügyi stabilitási támogatást. Ilyen esetben a Kormányzótanács elnöke számára lehetővé kell tenni, hogy egy határozat továbbításától számított 24 órán belül kérje a Tanácstól annak jóváhagyását vagy kifogásolását. A sürgősségi eljárást az EMF hitelkeretei vagy garanciái útján az Egységes Szanálási Testületnek nyújtott támogatással kapcsolatos pénzügyi feltételek és pénzügyi segítségnyújtási konstrukcióról szóló megállapodások jóváhagyásához is lehet alkalmazni.

(37)A Kormányzótanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy eljárási szabályzatot fogadjon el az EMF-műveletek gyakorlati szempontjainak szabályozására. A fenti eljárási szabályzatnak az ESM belső szabályzatának, valamint a Kormányzótanács és az Igazgatótanács eljárási szabályzatának helyébe kell lépnie.

(38)Az EMF hitelezési kapacitása nem lehet kevesebb, mint 500 000 millió EUR. A fenti összeg az ESM jelenlegi hitelezési kapacitását tükrözi. A Kormányzótanács számára lehetővé kell tenni a hitelezési kapacitás emelését, amennyiben az ilyen felülvizsgálat megfelelőnek bizonyul ahhoz, hogy az EMF folytathassa célkitűzéseit és kapcsolódó feladatait. Mivel az ilyen határozat jelentős pénzügyi hatással jár az EMF-tagokra nézve, azt a Kormányzótanácsnak egyhangúlag kell meghoznia. Kellően indokolt kivételes esetekben a Kormányzótanács ideiglenesen csökkentheti is a hitelezési kapacitást, amennyiben ez szükséges annak biztosításához, hogy az EMF elláthassa feladatköreit.

(39)Indulásakor az EMF eredeti engedélyezett törzstőkéje összegének az ESM engedélyezett törzstőkéjének összegét kell tükröznie. Az EMF engedélyezett törzstőkéjét – amelynek összege 704 798,7 millió EUR – kizárólag azon tagállamok jegyezhetik, egyenlő arányban felosztva, amelyek pénzneme az euró. Valamely EMF-tag felelőssége az engedélyezett törzstőkében való részesedésére korlátozódik. Az EMF tagjai nem tehetők felelőssé az EMF kötelezettségeiért. Az Unió költségvetése nem tehető felelőssé az EMF kiadásaiért és veszteségeiért.

(40)A Kormányzótanács számára lehetővé kell tenni az eredeti engedélyezett törzstőke emelését, amennyiben az ilyen emelés megfelelőnek bizonyul ahhoz, hogy az EMF folytathassa célkitűzéseit és feladatait. Az így kapott tőkét és az EMF-tagok közötti részesedéseket ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(41)Az ESM-hez hasonlóan az EMF-nek stabilitási támogatást kell nyújtania tagjai számára, amikor piaci finanszírozáshoz való hozzáférésük sérült vagy fennáll a kockázata annak, hogy sérül.

(42)Tekintettel arra, hogy a pénzügyi támogatás feltételekhez kötése fontos szerepet játszik az EMF pénzügyi támogatás visszafizetésének biztosítása szempontjából, az EMF-et be kell vonni az egyetértési megállapodásról szóló tárgyalásokba és annak aláírásába.

(43)Az ESM számára jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi eszközök skáláját az EMF számára is elérhetővé kell tenni, ideértve az elővigyázatossági pénzügyi támogatás és a valamely EMF-tagban működő hitelintézetek feltőkésítését szolgáló pénzügyi támogatás nyújtásának lehetőségét, valamely EMF-tag hitelintézeteinek közvetlen feltőkésítését, hitelek nyújtását, valamint valamely EMF-tag kötvényeinek megvásárlását az elsődleges és másodlagos piacokon.

(44)Az elővigyázatossági pénzügyi támogatás formájában nyújtott pénzügyi stabilitási támogatás célja az, hogy stabil szakpolitikákat támogasson, és segítsen megelőzni a válsághelyzeteket annak lehetővé tételével, hogy az EMF-tagok még azelőtt EMF-támogatáshoz juthassanak, mielőtt a tőkepiacokon való tőkebevonás terén súlyos nehézségekkel szembesülnének. Az elővigyázatossági pénzügyi támogatás azon EMF-tagoknak kíván segíteni, amelyek gazdasági feltételei még stabilak ahhoz, hogy folyamatosan piaci alapú finanszírozáshoz jussanak, mégpedig azáltal, hogy megerősíti makrogazdasági teljesítményük megbízhatóságát, ugyanakkor pedig megfelelő biztonsági hálót biztosít.

(45)Az EMF-tagok számára a kedvezményezett hitelintézetek feltőkésítését célzó kölcsön formájában nyújtott pénzügyi támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amelyekben a pénzügyi vagy gazdaság nehézség a pénzügyi szektorhoz, és nem közvetlenül a költségvetési vagy strukturális politikákhoz kapcsolódik. A pénzügyi intézmények feltőkésítése céljából nyújtott pénzügyi támogatást ezért a makrogazdasági kiigazítási program keretén kívül kell nyújtani az EMF-tag számára.

(46)A hitelintézetek közvetlen feltőkésítésének eszköze az euróövezet egészének és tagállamainak pénzügyi stabilitását kívánja megőrizni olyan egyedi esetek kezelése révén, amelyekben az EMF-tag pénzügyi szektorában olyan súlyos nehézségekkel szembesül, amelyek a pénzügyi szektorból az államra való átterjedés súlyos kockázata miatt nem orvosolhatók pénzügyi stabilitásának jelentős veszélyeztetése nélkül. A fenti eszköz alkalmazása akkor is mérlegelhető, ha az EMF-tag folyamatos piaci hozzáférése egyéb alternatívák hatására veszélybe kerülne. Amennyiben az EMF-kölcsön eszközét nem lehet felhasználni a pénzügyi intézmények feltőkésítésére, az ilyen pénzügyi támogatásnak az a célja, hogy elősegítse a pénzügyi szektorból az államra való átterjedés kockázatának elhárítását az intézmények közvetlen újratőkésítésének lehetővé tételével, ezáltal csökkentve a törékeny pénzügyi szektor és az állam romló hitelképessége közötti ördögi kör kockázatait.

(47)Pénzügyi stabilitási támogatást kell biztosítani kölcsönök formájában azon EMF-tagok támogatására, amelyek jelentős pénzügyi szükségletekkel rendelkeznek, ugyanakkor viszont nagy mértékben elveszítették piaci finanszírozáshoz való hozzáférésüket vagy amiatt, mert nem találtak hitelezőket, vagy amiatt, hogy a hitelezők csak olyan túlzott árakon nyújtanának finanszírozást, amelyek negatívan hatnának az államháztartás fenntarthatóságára.

(48)Az ESM-kölcsönökhöz hasonlóan a jövőbeni EMF-kölcsönöknek és a kihelyezett EMS-kölcsönöknek elsőbbségi hitelezői státuszt kell élvezniük a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) kölcsöneihez hasonlóan. Ugyanakkor viszont másodikként kell következniük az IMF-kölcsönök után. A fenti státusznak e rendelet hatálybalépésének napjától kell hatályba lépnie.

(49)Ahhoz, hogy az EMF-tagok fenntarthassák vagy visszaállíthassák piaci hozzáférésüket, az EMF számára lehetővé kell tenni, hogy – a makrogazdasági kiigazítási program keretében nyújtott rendszeres kölcsönök vagy a középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatás alá tartozó források lehívása mellett – az elsődleges piacon megvásárolja az EMF-tagok által az elsődleges piactámogatási eszköz keretében kibocsátott államkötvényeket vagy egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

(50)Az EMF számára lehetővé kell tenni, hogy megvásárolja valamely EMF-tag kötvényeit a másodlagos értékpapírpiacon. A másodlagos piaci támogatási eszköznek az a célja, hogy támogassa az EMF-tagok állampapírpiacainak megfelelő működését olyan rendkívüli körülmények között, amikor a piaci likviditás hiánya annak kockázatával veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, hogy az állampapír-kamatokat tarthatatlan szintek felé tolja, és refinanszírozási problémákat teremt az érintett EMF-tag bankrendszere számára. Az EMF másodlagos piacon végrehajtott intervenciójának olyan árjegyzést kell lehetővé tennie, amely némi kötvénypiaci likviditást biztosít, és arra ösztönzi a befektetőket, hogy továbbra is vegyenek részt az EMF-tagok finanszírozásában.

(51)Azon tagállamoknak, amelyek pénzneme az euró, támogatniuk kell az EMF és az EMF koordinálása mellett bilaterálisan hitelező egyéb tagállamok egyenértékű hitelezői státuszát.

(52)E rendelet nem érinti az ESM-et létrehozó szerződés szerződő felei által a fenti szerződés 12. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott azon kötelezettségvállalást, miszerint az euróövezet valamennyi új állampapírjába egy évet meghaladó lejáratú kollektív cselekvési záradékot kell belefoglalni biztosítva, hogy azok joghatása azonos legyen.

(53)Az Egységes Szanálási Testület számára hitelkereteken vagy garanciákon keresztül nyújtott támogatást kell rendelkezésre bocsátani olyan helyzetekben, amikor a 806/2014/EU rendelet 70. cikke alapján beszedett összegek nem fedezik az Egységes Szanálási Testület szanálási intézkedések keretében történő igénybevétele kapcsán felmerült veszteségeket, költségeket vagy egyéb kiadásokat, és amikor a 806/2014/EU rendelet 71. cikkében előírt rendkívüli utólagos hozzájárulások nem állnak azonnal rendelkezésre.

(54)A bankunión belüli megfelelő azonos bánásmód biztosítása érdekében a mechanizmusban részt vevő azon tagállamoknak, amelyek pénzneme nem az euró, az EMF-fel párhuzamosan az EMF-re vonatkozókkal azonos feltételek mellett kell hitelkereteket és garanciákat biztosítaniuk az Egységes Szanálási Testület számára.

(55)Más nem euróövezeti tagállamoknak hitelkereteket és garanciákat kell biztosítaniuk, amikor bejelentik a többi tagállamnak, a Bizottságnak, az EKB-nek és az Európai Bankhatóságnak arra vonatkozó kérelmüket, hogy szoros együttműködést kívánnak létrehozni az EKB-vel az 1024/2013/EU rendelet alapján utóbbira ruházott feladatok végrehajtása tekintetében, az EKB-határozat elfogadásától függően.

(56)2024. január 1-jétől az Egységes Szanálási Alap erőforrásai teljes mértékben közös felhasználásúvá válnak. A 806/2014/EU rendelet előírja, hogy a fenti időponttól kezdődően a bankunióban részt vevő összes tagállam bankjának hozzá kell járulnia az Egységes Szanálási Alaphoz, és rendkívüli utólagos hozzájárulást kell biztosítani a harmadik felektől felvett kölcsönök visszafizetéséhez, a nagyságuk és kockázati profiljuk alapján meghatározott kulcsnak megfelelően. Mivel az Egységes Szanálási Testületnek nyújtott támogatás az Egységes Szanálási Alap erőforrásait kívánja kiegészíteni, a bankunióban és az EMF-ben részt vevő, nem euróövezeti tagállamok területének szintjére alkalmazott kulccsal megegyező kulcs alapján kell meghatározni a nyújtandó támogatásban való részvételüket.

(57)A Kormányzótanácsnak el kell fogadnia az EMF által létrehozandó védőhálóra alkalmazandó pénzügyi feltételeket. Megfelelő részvételük biztosítása céljából az EMF-nek és a nem euróövezeti részt vevő tagállamoknak meg kell állapodniuk az Egységes Szanálási Testületnek nyújtandó hitelkeretekre vagy garanciákra vonatkozó pénzügyi feltételekről, valamint az általánosan alkalmazandó felső határról, amelyet arányosan felül kell vizsgálni akkor, ha a bankunióhoz egy olyan tagállam csatlakozik, amelynek pénzneme nem az euró.

(58)Az ügyvezető igazgatót fel kell hatalmazni arra, hogy az Egységes Szanálási Testület megkeresésének kézhezvételétől számított 12 órán belül határozzon a hitelkeret lehívásáról és az Egységes Szanálási Testület kötelezettségeire vonatkozó garancia nyújtásáról.

(59)Annak biztosításához, hogy azonnal további pénzügyi források álljanak az Egységes Szanálási Alap rendelkezésére, az Egységes Szanálási Testület számára lehetővé kell tenni, hogy egy adott szanálási program elfogadását megelőzően támogatásra vonatkozó megkeresést bocsásson ki. Ezt a Bizottsággal konzultálva, a 806/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti eljárással összhangban kell megtenni. A szanálási rendszerrel kapcsolatos határozatok tekintetében az ügyvezető igazgató határozata csak akkor léphet hatályba, amikor a szanálási rendszer az említett rendelet 18. cikkével összhangban hatályba lép. A megkeresés és a határozat időbeli ütemezése nem hosszabbíthatja meg a 806/2014/EU rendelet 18. cikkében a szanálási eljárásra meghatározott időkeretet.

(60)Az ügyvezető igazgató pénzkifizetésre vagy garancianyújtásra vonatkozó határozatát csak attól kell függővé tenni, hogy az Egységes Szanálási Testület a 806/2014/EU rendelet – ideértve a hitelezői feltőkésítés alkalmazandó szabályait is – szerint végzi-e tevékenységeit. További feltételek nem alkalmazandók.

(61)Annak biztosítására, hogy szükség esetén az EMF továbbra is pénzügyi támogatást tudjon nyújtani tagjai számára, az Egységes Szanálási Testület támogatása céljából rendelkezésre álló összeget 60 000 millió EUR-ra kell korlátozni. Ugyanakkor az EMF számára lehetővé kell tenni, hogy rugalmasan válaszolja meg a szanálási műveletek következtében felmerülő váratlan finanszírozási igényeket. Ezért a Kormányzótanácsnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a felső határt ennek megfelelően emelje.

(62)Az EMF, illetve a nem euróövezeti részt vevő tagállamok által az Egységes Szanálási Testület számára nyújtott pénzügyi támogatást az Egységes Szanálási Testületnek saját forrásaiból – ideértve az iparág hozzájárulását is – teljes mértékben vissza kell fizetnie.

(63)Megfelelő szabályokat kell megállapítani az EMF költségvetésére, valamint számláinak belső és külső ellenőrzésére vonatkozóan. Mivel az EMF a pénzügyi piacokon működik, pénzügyi kimutatásait és számláit független külső könyvvizsgálóknak kell ellenőrizniük és hitelesíteniük. Továbbá, független könyvvizsgálói testületet kell biztosítani azzal a feladattal, hogy ellenőrizze és megvizsgálja az EMF számláit, valamint biztosítsa az EMF megfelelését, teljesítményét és megfelelő kockázatkezelését. Figyelemmel kell kísérnie és felül kell vizsgálnia továbbá az EMF belső és külső könyvvizsgálói folyamatait.

(64)A független külső könyvvizsgálók és a könyvvizsgálói testület hatáskörei nem sértik az Európai Számvevőszéknek az EUMSZ 287. cikke szerinti hatásköreit.

(65)Az EMF-re az alkalmazni kell az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet. A Kormányzótanács elnöke, és különösen a kormányzók, a kormányzóhelyettesek, az igazgatók és az igazgatóhelyettesek – mint az EMF-tagok képviselői – a fenti jegyzőkönyv 10. cikke szerinti kiváltságokat és mentességeket élveznek.

(66)Ahhoz, hogy az EMF elláthassa a jelenleg az ESM által végzett feladatokat és új feladatait, átmeneti intézkedéseket kell meghatározni, különösen az ügyvezető igazgató, az ügyvezető testület, valamint a jelenleg az ESM-mel szerződésben álló alkalmazottak tekintetében. Ennek magában kell foglalnia a jelenleg az ESM alkalmazásában álló harmadik országbeli állampolgárokat is. A meglévő szerződéses megállapodásokat e rendelet hatálybalépése előtt továbbra is alkalmazni kell az ESM által alkalmazott személyzetre. Az EMF-hez e rendelet hatálybalépése után csatlakozó személyzetre a személyzeti szabályzatot, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket és az alkalmazási szabályokat kell alkalmazni.

(67)Az EMF által végzett munka bizalmas jellegének megőrzése érdekében az EMF irányító testületeinek tagjaira és alkalmazottaira – köztük az EMF feladatainak végrehajtása céljából az EMF-tagokkal kicserélt vagy általuk kirendelt alkalmazottakra – feladataik megszűnése után is szakmai titoktartási kötelezettségnek kell vonatkoznia. E tekintetben magatartási kódexet kell elfogadni.

(68)A titoktartási kötelezettségnek a Kormányzótanács üléseire meghívott megfigyelőkre és a nem euróövezeti, de az EMF-ben részt vevő tagállamok ilyen üléseken részt vevő képviselőire is vonatkoznia kell. Az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése céljából az EMF-et fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos feltételek mellett információt cseréljen a tagokkal, egyéb uniós hatóságokkal és testületekkel, valamint bizonyos nemzeti hatóságokkal.

(69)Célkitűzéseinek teljesítése céljából az EMF-nek együtt kell működnie az Unió intézményeivel és egyéb szerveivel, hivatalaival vagy ügynökségeivel, valamint az EMF valamely tagjának pénzügyi támogatást nyújtó harmadik államokkal. Az EMF-et fel kell jogosítani arra, hogy együttműködjön az EMF tevékenységeivel kapcsolatos területeken külön feladatkörökkel rendelkező nemzetközi szervezetekkel vagy entitásokkal. Ez többek között magában foglalja az IMF-et és a központi bankokat.

(70)Az EMF-re alkalmazni kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos uniós szabályokat. A dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó – az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 4. cikkében meghatározott – indokok vizsgálatakor az EMF-nek kellően figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy meg kell őrizni a Kormányzótanács, az Igazgatótanács, és releváns bizottságaik, az ügyvezető testület és a könyvvizsgáló testület eljárásainak, az EMF belső pénzügyeinek és az euróövezet, az EMF-tagok, illetve az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 2. cikke szerint meghatározott részt vevő tagállamok pénzügyi rendszere stabilitásának, valamint a nemzetközi, pénzügyi, monetáris vagy gazdasági kapcsolatoknak a bizalmasságát.

(71)A jövőben az EMF-re új pénzügyi eszközöket is ruházhatnak, például a stabilizációs funkciók létrehozásával kapcsolatos szakpolitikai kezdeményezések támogatása céljából. A stabilizációs funkciónak az a célja, hogy enyhítse a jelentős aszimmetrikus sokkok hatását. E célból – előre meghatározott támogathatósági kritériumok alapján – gyorsan, automatikus módon aktiválná az anticiklikus forrásokat. Az EMF a stabilizációs funkció aktiválásával összefüggésben szükséges piaci finanszírozás megszervezése és rendelkezésre bocsátása révén előmozdíthatná e funkció végrehajtását.

(72)Az EMF stabilizációs funkcióhoz nyújtott ilyen támogatásának lehetséges formája lenne, hogy az EMF aktiváláskor kölcsönöket nyújtana a kedvezményezett EMF-tag számára. Az EMF által nyújtott kölcsönök feltételrendszer nélkül nyújthatók, míg maga a stabilizációs funkció aktiválása előre meghatározott támogathatósági kritériumok alapján történne,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

AZ EURÓPAI VALUTAALAP

1. cikk

Létrehozás

(1) E rendelet létrehozza az Európai Valutaalapot (a továbbiakban: EMF).

(2) Az EMF alapokmánya e rendelet mellékletében található, és a rendelet szerves részét képezi.

2. cikk

Az Európai Stabilitási Mechanizmus jogutódlása és felváltása

(1) Az Európai Stabilitási Mechanizmus (a továbbiakban: az ESM) helyébe – annak jogi helyzetét, valamint jogait és kötelezettségeit is beleértve – az EMF lép. A folyamat e rendelet hatálybalépésével vagy – amennyiben ez utóbbi későbbi – az ESM beleegyezésével zárul le.

(2) Az ESM-ben foglalt valamennyi létező kinevezés és megbízás a hivatali idő hátralevő részére az EMF keretein belül is fennmarad.

II. RÉSZ

A TANÁCS SZEREPE ÉS AZ ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

I. cím

A Tanács szerepe

3. cikk

A Tanács szerepe

(1) A Kormányzótanács által az EMF alapokmánya 8. cikkének (6) bekezdése, 9. cikkének (1) bekezdése, 10. cikke, 11. cikkének (4) bekezdése, 11. cikkének (5) bekezdése, 11. cikkének (6) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (4) bekezdése, 14. cikkének (1) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (2) bekezdése, 19. cikkének (1) bekezdése, 19. cikkének (4) bekezdése, 16. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének (2) bekezdése, 17. cikkének (1) bekezdése, 17. cikkének (2) bekezdése, 18. cikkének (1) bekezdése, 18. cikkének (3) bekezdése, 22. cikkének (4) bekezdése, 22. cikkének (5) bekezdése és 23. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott határozatokat, a Kormányzótanács által az EMF alapokmánya 13. cikkének (3) bekezdése értelmében a pénzügyi segítségnyújtási konstrukcióról szóló megállapodások tekintetében hozott határozatokat, valamint az Igazgatótanács által az EMF alapokmánya 9. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (4) bekezdése, 15. cikkének (4) bekezdése, 19. cikkének (5) bekezdése, 16. cikkének (4) bekezdése, 17. cikkének (4) bekezdése, 18. cikkének (5) bekezdése és 23. cikkének (3) bekezdése értelmében hozott határozatokat elfogadásuk után késedelem nélkül meg kell küldeni a Tanácsnak, az azokat megalapozó indokokkal együtt. A fenti határozatok csak akkor léphetnek hatályba, ha azokat a Tanács jóváhagyta.

(2) Ha a körülmények sürgős stabilitási támogatás nyújtását teszik szükségessé valamely EMF-tag számára a 16. cikkel összhangban, sürgősségi eljárás alapján lehet határozatot hozni. Ilyen esetben a Kormányzótanács vagy az Igazgatótanács által hozott határozatot közvetlenül elfogadása után haladéktalanul továbbítják a Tanácsnak az alapjául szolgáló okokkal együtt. Az elnök kérésére, a Tanács a továbbítástól számított 24 órán belül megvitatja a határozatot. A Tanács kifogásolhatja a határozatot. Kifogásolás esetén a Tanács másik határozatot fogadhat el a kérdésről, vagy másik határozat meghozatala céljából visszautalhatja azt a Kormányzótanácsnak.

A Kormányzótanács a 22. cikk (4) és (5) bekezdése, valamint és a 23. cikk (1) bekezdése szerinti határozat esetében is alkalmazhatja a sürgősségi eljárást.

(3) Amennyiben a Tanács nem hagy jóvá egy határozatot, indokolja az (1) bekezdésben említett hatásköreinek gyakorlását, amennyiben pedig kifogásol egy határozatot, a (2) bekezdésben említett hatásköreinek gyakorlását. A Kormányzótanács vagy az Igazgatótanács által ugyanazon kérdésben hozott új határozatnak tiszteletben kell tartania a Tanács által felsorakoztatott okokat.

(4) Amennyiben a Tanács az (1) vagy (2) bekezdéssel összhangban jár el – és kivéve az ezen alapokmány 22. és 23. cikke szerint hozott határozatokat –, a Tanács nem euróövezeti tagállamokat képviselő tagjainak szavazatait fel kell függeszteni. A minősített többséget az EUMSZ 238. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell meghatározni. A Kormányzótanács elnöke részt vehet a Tanács ülésein.

4. cikk

Kihirdetés

A 3. cikk (1) bekezdése alapján a Kormányzótanács által hozott és a Tanács által jóváhagyott határozatokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

II. cím

Elszámoltathatóság

5. cikk

Elszámoltathatóság az Európai Parlament és a Tanács felé

(1) Az EMF elszámolási kötelezettséggel tartozik az Európai Parlament és a Tanács felé feladatai végrehajtásáért.

(2) Az EMF évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak feladatai végrehajtásáról, valamint benyújtja az éves beszámolót és pénzügyi kimutatásait. Az ügyvezető igazgató a fenti dokumentumokat az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti, amelyek alapján mindkét intézmény általános vitát tarthat.

(3) Az Európai Parlament illetékes bizottságai meghallgathatják az ügyvezető igazgatót – utóbbi saját kérésére vagy az Európai Parlament kérésére – az EMF feladatainak végrehajtásáról.

(4) Az EMF saját eljárásai szerint szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által feltett kérdésekre.

(5) Az ügyvezető igazgató kérésre zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével és alelnökeivel feladatairól, ideértve a társadalmi hatásvizsgálatot, a pénzügyi stabilitási támogatás végrehajtását, valamint az Egységes Szanálási Testület támogatását célzó hitelkeretek nyújtását vagy garanciák meghatározását. A teljes titoktartás biztosítása céljából az Európai Parlament és az EMF megállapodnak az ilyen megbeszélések megszervezésének részletes szabályairól.

6. cikk

Elszámolási kötelezettség a nemzeti parlamentek felé

(1) Az 5. cikk (2) bekezdésében előírt jelentés benyújtásakor az EMF azt egyidejűleg közvetlenül továbbítja az EMF-tagok és az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerint meghatározott részt vevő tagállamok nemzeti parlamentjeinek. A nemzeti parlamentek indoklással ellátott észrevételeket intézhetnek az EMF-hez a jelentésre vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamok nemzeti parlamentjei kérhetik az EMF-től, hogy írásban válaszoljon az általuk az EMF-hez, annak feladataival kapcsolatban benyújtott észrevételekre vagy kérdésekre.

(3) Valamely EMF-tag nemzeti parlamentje felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy vegyen részt a pénzügyi stabilitási támogatás végrehajtásának előrehaladásával kapcsolatos véleménycserében.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Hivatkozások az uniós jogban

Az uniós jogi aktusokban az Európai Stabilitási Mechanizmusra vagy az ESM-re való hivatkozásokat az Európai Valutaalapra vagy az EMF-re való hivatkozásként kell értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Európai gazdasági előrejelzés, 2017. ősz; 63. sz. intézményi dokumentum.

(2)    458. sz. Eurobarométer Gyorsjelentés 2017. december 4.

(3)    „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása”, Jean-Claude Juncker jelentése, amely Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem, Mario Draghi és Martin Schulz szoros együttműködésével készült, 2015. június 22.

(4)    Lásd különösen: COM(2017) 592 final, 2017. október 11.

(5)    COM(2017) 292 final, 2017. június 8.

(6)    COM(2017) 291, 2017. május 31.

(7)    COM(2017) 358, 2017. június 28.

(8)    COM(2017) 2025, 2017. március 1.

(9)    Jean-Claude Juncker elnök 2017. szeptember 13-i beszéde az Unió helyzetéről.

(10)    Vezetői ütemterv: Együtt a közös jövőért. Európai Tanács, 2017. október 20.

(11)    Megjegyzendő, hogy 1999, azaz az euró bevezetése óta az euróövezeten kívüli tagállamok közül két ország, Dánia és Bulgária valutáját az euróhoz kötötte. Dániától eltérően Bulgária nem vesz részt az ERM II árfolyam-mechanizmusban, de a leva a valutatanács-rendszer keretében az euróhoz kötött.

(12)    Az eurócsoporti és az ECOFIN miniszterek 2013. december 18-i nyilatkozata az egységes szanálási mechanizmust kiegészítő védőhálóról.

(13)    Lásd különösen az Európai Parlament 2016. február 27-i következő állásfoglalásait: i. az euróövezet költségvetési kapacitásáról (2015/2344(INI)), ii. az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról (2014/2248(INI)), valamint iii. az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kiaknázása révén történő javításáról (2014/2249(INI)).

(14)    Lásd különösen az eurócsoport 2017. november 6-i „A gazdasági és monetáris unió fiskális kapacitása és fiskális szabályai” című dokumentumát, az eurócsoport 2017. október 9-i „A gazdasági és monetáris unió elmélyítése – Az Európai Stabilitási Mechanizmus szerepe” című dokumentumát (ecfin.cef.cpe(2017)5598799) vagy az eurócsoport 2017. július 10-i „A gazdasági és monetáris unió elmélyítésének folytatása” című dokumentumát (ecfin.cef.cpe(2017)3980511).

(15)    Az Európai Parlament határozata (2017. február 16.) az euróövezet költségvetési kapacitásáról (2015/2344(INI)).

(16)    A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete, 2012. november 28., COM(2012) 777.

(17)    Az euróövezeti stabilitás megőrzése érdekében egy, az Európai Stabilitási Mechanizmushoz hasonló szerv meglétének szükségességét tényadatok támasztják alá, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének (3) bekezdése, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmusról szóló szerződés második preambulumbekezdése is megerősíti – ez utóbbi olyan stabilitási mechanizmusként utal a jelenlegi Európai Stabilitási Mechanizmusra, amely akkor hozható működésbe, „ha ez nélkülözhetetlen az euróövezet egésze stabilitásának megőrzése érdekében”.

(18)    A Bíróság már mérlegelte annak lehetőségét, hogy a 352. cikk alapján létrehozzanak egy olyan uniós szervet, amelynek feladata a pénzügyi támogatás nyújtása az euróövezet stabilitásának biztosítása céljából. Lásd: a Bíróság 2012. november 27-i ítélete, Pringle, C-370/12, EU:C:2012:756, 67. pont.

(19)    Ez biztosítani fogja az ún. Meroni-elvnek való megfelelést. A Meroni-elv a H-9/56. sz., illetve a and10/56. sz. ügyön (Meroni kontra Főhatóság, 1957/1958, EBHT 133.) alapul, és arra vonatkozik, hogy az uniós intézmények milyen mértékben ruházhatják át feladataikat szabályozó ügynökségekre.

(20)    806/2014/EU rendelet. A 2016. január óta működő Egységes Szanálási Testület az euróövezet nagy, rendszerszempontból jelentős bankjainak szanálási hatósága. Az Egységes Szanálási Alapot az euróövezeti bankszektor által befizetett hozzájárulásokból finanszírozzák. Az Alap igénybe vehető a szanálási költségek finanszírozása céljából, amennyiben a szabályozási keret valamennyi feltétele teljesül, beleértve az érintett bank teljes kötelezettségállománya 8 %-ának hitelezői feltőkésítését is.

(21)    C–370/12. sz. Pringle-ügy (EU:C:2012:756). A Bíróságnak azt a kérdést tette fel az ír legfelsőbb bíróság, hogy az Európai Unió azon tagállamait, amelynek pénzneme az euró, megakadályozzák-e a Szerződés egyes rendelkezései, így az EUMSZ 119–123. és 125–127. cikke abban, hogy egymás között olyan nemzetközi megállapodást kössenek, mint az ESMSzerződés.

(22)    HL C , , o.

(23)    A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Bankszanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.12.6.

COM(2017) 827 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
a Tanács rendelete

az Európai Valutaalap létrehozásáról

AZ EURÓPAI VALUTAALAP ALAPOKMÁNYA

I. RÉSZ

TAGSÁG ÉS HATÁLY

1. cikk

Az EMF jogi státusza

Az EMF jogi személyiséggel rendelkezik. Minden tagállamban a legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik az egyes államok jogi személyekre vonatkozó jogszabályai értelmében. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni és elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

2. cikk

Tagság

(1) Az EMF tagjai azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euró.

(2) Az a tagállam, amelynek pénzneme nem az euró, attól a naptól válik az EMF tagjává, amikor hatályba lép az euró érintett tagállam általi bevezetésére vonatkozó eltérést megszüntető, az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdése szerinti tanácsi határozat. Az új tag az EMF meglévő tagjaival azonos feltételekkel válik az EMF tagjává.

(3) Az e rendelet által az EMF tagjai számára biztosított jogok, egyebek mellett a szavazati jogok gyakorlásának előfeltétele az engedélyezett törzstőkéhez való hozzájárulás jegyzése.

(4) Az EMF új tagja a 14. cikkben meghatározott hozzájárulási kulcsnak megfelelően kiszámított tőkehozzájárulása fejében EMF-részvényeket kap.

3. cikk

Célkitűzés és feladatok

(1) Az EMF hozzájárul az euróövezet, valamint az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott „mechanizmusban részt vevő tagállamok” pénzügyi stabilitásának védelméhez.

(2) E cél érdekében az EMF:

a) a választott pénzügyi támogatási eszközhöz illeszkedő szigorú szakpolitikai feltételek mellett pénzügyi forrásokat mozgósít és stabilitási támogatást nyújt súlyos finanszírozási zavarokkal küzdő vagy ilyen zavarok által fenyegetett tagjai számára, amennyiben az euróövezet egésze vagy tagjai pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez ez feltétlenül szükséges;

b) hitelkeretet vagy garanciát nyújt a 806/2014/EU rendeletnek megfelelően létrehozott Egységes Szanálási Testület támogatására a Testületre ruházott feladatok végrehajtása érdekében.

II. RÉSZ

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS DÖNTÉSHOZATAL

4. cikk

Szerkezet és a szavazás szabályai

(1) Az EMF Kormányzótanáccsal, Igazgatótanáccsal, valamint Ügyvezető Igazgatóval és a szükségesnek tartott személyi állománnyal rendelkezik. A kormányzók, igazgatók és helyetteseik feladatuk ellátásáért nem részesülnek javadalmazásban az EMF-től.

(2) A Kormányzótanács és az Igazgatótanács egyhangúlag, megerősített minősített többséggel, minősített többséggel vagy egyszerű többséggel hozza meg határozatait, az e rendeletben előírtaknak megfelelően. Valamennyi határozat esetében a döntéshozó testület akkor határozatképes, ha az EMF tagjainak legalább kétharmada jelen van, és ezek a szavazati jogok legalább kétharmadát képviselik.

(3) A jelen lévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya az egyhangúságot igénylő határozatok elfogadásának.

(4) A megerősített minősített többséget igénylő határozatok elfogadásához a leadott szavazatok 85 %-ára van szükség.

(5) A minősített többséget igénylő határozatok elfogadásához a leadott szavazatok 80 %-ára van szükség.

(6) Az egyszerű többséget igénylő határozatok elfogadásához a leadott szavazatok többségére van szükség.

(7) Az EMF egyes tagjainak – a tag Kormányzótanácsba vagy Igazgatótanácsba delegált képviselője által gyakorolt – szavazati joga egyenlő az EMF engedélyezett törzstőkéjéből a tag számára allokált részvények számával.

(8) Amennyiben az EMF bármely tagja az ezen alapokmány 8., 9. és 10. cikke szerinti, befizetett részvényekkel vagy a tőkebefizetési felhívásokkal vagy az ezen alapokmány 16. vagy 17. cikke szerinti pénzügyi támogatás visszafizetésével kapcsolatos, esedékes kötelezettségei bármely részének nem tesz eleget, az adott EMF-tag szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig fel kell függeszteni. A szavazati küszöbértékeket ennek megfelelően újra kell számítani.

5. cikk

Kormányzótanács

(1) Az EMF valamennyi tagja kinevez egy kormányzót és egy kormányzóhelyettest. E kinevezések bármikor visszavonhatók. A kormányzó az EMFtag kormányának pénzügyekért felelős tagja. Távollétében helyettese teljes hatáskörrel járhat el a nevében.

(2) A Kormányzótanács elnöke (a továbbiakban: az elnök) az eurócsoportnak az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az eurócsoportról szóló 14. jegyzőkönyvben említett elnöke. A Kormányzótanács tagjai közül kétéves időtartamra megválasztja elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes újraválasztható. Késedelem nélkül új választást kell tartani, ha a tisztséget betöltő személy a továbbiakban nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek.

(3) A Bizottság egy tagja és az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szavazati joggal nem rendelkező tagként részt vesz a Kormányzótanács ülésein.

(4) A Kormányzótanács üléseire megfigyelőként meghívást kapnak azon nem euróövezeti tagállamok képviselői, amelyek eseti alapon az EMF mellett részt vesznek valamely euróövezeti tagállam számára nyújtott stabilitási támogatási műveletben, amennyiben ezen üléseken az említett stabilitási támogatást és annak nyomon követését vitatják meg.

(5) Eseti alapon megfigyelőként meghívást kaphatnak a Kormányzótanács üléseire más személyek – ideértve a nem euróövezeti tagállamok képviselőit a (4) bekezdésben említettől eltérő esetben –, intézmények és szervezetek is.

(6) A Kormányzótanács egyhangúlag határoz az ezen alapokmányban meghatározott következő kérdésekben:

a) a minimális hitelezési kapacitás növelése vagy csökkentése, a 8. cikk (6) bekezdésének megfelelően;

b) tőkebefizetési felhívások, a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

c) az engedélyezett törzstőke növelése, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

d) az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó kulcs esetleges frissítéseinek és az EMF engedélyezett törzstőkéjének jegyzésére vonatkozó hozzájárulási kulcs ebből adódó változásainak figyelembevétele, a 11. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

e) a tőke EMF-tagok közötti elosztását és ezen elosztás kiszámítását érintő azon változások jóváhagyása, amelyek közvetlen oka egy tagállam új EMF-taggá válása, a 11. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f) az Egységes Szanálási Testületet támogató hitelkeretek vagy garancianyújtások feltételeinek és az Egységes Szanálási Testület felső támogatási határa növelésének megerősítése vagy felülvizsgálata, a 22. cikk (5) bekezdésének megfelelően;

g) a hitelkeretek pénzügyi feltételeinek és az Egységes Szanálási Testület felső támogatási határának elfogadása, a 22. cikk (5) bekezdésének és 23. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(7) A Kormányzótanács megerősített minősített többséggel határoz az ezen alapokmányban meghatározott következő kérdésekben:

a) a 13. cikk (3) bekezdésében említett egyetértési megállapodásban meghatározott szakpolitikai feltételeket is tartalmazóan stabilitási támogatás nyújtása az EMF tagjai számára, a kiválasztott eszközök és a pénzügyi feltételek meghatározása, a 14–18. cikknek megfelelően;

b) a Bizottság felkérése arra, hogy az EKB-val együttműködésben folytasson tárgyalásokat az egyes pénzügyi támogatásokhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételekről, a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

c) a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó árazási politika és árazási iránymutatás módosítása, a 20. cikknek megfelelően.

(8) A Kormányzótanács minősített többséggel határoz az ezen alapokmányban meghatározott következő kérdésekben:

a) a részletes technikai feltételek kidolgozása valamely tagállam EMF-csatlakozása esetén;

b) a Kormányzótanács elnökhelyettesének megválasztása, e cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c) azon tevékenységek jegyzékének összeállítása, amelyek összeférhetetlenek az igazgató vagy az igazgatóhelyettes hivatalával, a 6. cikk (8) bekezdésének megfelelően;

d) az Ügyvezető Igazgató hivatalára jelölt személyek szűkített listájának elfogadása, és az Ügyvezető Igazgató felmentésének kérelmezése a Bíróságtól, a 7. cikknek megfelelően;

e) az EMF eljárási szabályzatának elfogadása;

f) egyéb alapok létrehozása, a 27. cikknek megfelelően;

g) EMF-tag adósságának visszafizettetése céljából hozott lépések, a 28. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően;

h) az EMF éves beszámolójának és éves jelentésének elfogadása, a 31. és 32. cikknek megfelelően;

i) a külső könyvvizsgálók jóváhagyása, a 34. cikknek megfelelően;

j) a Könyvvizsgálói Testület tagjainak kinevezése, a 35. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

k) az EMF munkanyelvének meghatározása, az 47. cikknek megfelelően.

(9) A Kormányzótanács üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Azokat az üléseket, amelyeken az elnök nem tud részt venni, az elnökhelyettes vezeti.

6. cikk

Igazgatótanács

(1) Minden kormányzó kinevez egy gazdasági és pénzügyi kérdésekben kimagasló jártassággal rendelkező igazgatót és igazgatóhelyettest. E kinevezések bármikor visszavonhatók. Az igazgató távollétében helyettese teljes hatáskörrel járhat el a nevében.

Az igazgatók és az igazgatóhelyettesek idejüket és figyelmüket a szükséges mértékben az EMF tevékenységeinek szentelik. Hivatalának betöltése alatt, valamint hat hónapig azt követően, hogy már nem tölti be hivatalát, az igazgató vagy helyettese nem végezhet a Kormányzótanács által a (8) bekezdésnek megfelelően megállapított tevékenységet.

(2) A Bizottság egy szavazati joggal nem rendelkező tagot nevezhet ki. Az EKB egy megfigyelőt nevezhet ki.

(3) Az Igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívást kapnak azon nem euróövezeti tagállamok képviselői, amelyek eseti alapon az EMF mellett részt vesznek valamely euróövezeti tagállam számára nyújtott pénzügyi stabilitási támogatási műveletben, amennyiben ezen üléseken az említett pénzügyi támogatást és annak nyomon követését vitatják meg.

(4) Eseti alapon megfigyelőként meghívást kaphatnak az Igazgatótanács üléseire más személyek – ideértve a nem euróövezeti tagállamok képviselőit az e cikk (3) bekezdésben említettől eltérő esetben –, intézmények és szervezetek is.

(5) Az Igazgatótanács, ezen alapokmány eltérő rendelkezéseinek hiányában, minősített többséggel hozza meg határozatait.

(6) Az Kormányzótanács 5. cikkben meghatározott hatáskörének sérelme nélkül az Igazgatótanács biztosítja, hogy az EMF működése megfeleljen az e rendeletben és az EMF eljárási szabályzatában foglaltaknak.

(7) Az Igazgatótanács megüresedett helyeit késedelem nélkül be kell tölteni az (1) bekezdésnek megfelelően.

(8) A Kormányzótanács megállapítja, hogy mely tevékenységek összeférhetetlenek az igazgató vagy az igazgatóhelyettes hivatalával.

7. cikk

Ügyvezető Igazgató

(1) Az Ügyvezető Igazgatót a Tanács nevezi ki érdemei alapján, releváns nemzetközi tapasztalataira, gazdasági és pénzügyi területen szerzett magas szintű képességeire, ismereteire és jártasságára tekintettel azon jelöltek közül, akik valamely EMF-tag állampolgárai.

A Kormányzótanács összeállítja az Ügyvezető Igazgató hivatalára jelöltek szűkített listáját. Ennek során törekszik a nemek egyensúlyának tiszteletben tartására.

Az Ügyvezető Igazgatót a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. A Tanács minősített többséggel jár el. A szavazásban a Tanácsnak csak azon tagállamokat képviselő tagjai vehetnek részt, amelyek pénzneme az euró.

Az Ügyvezető Igazgató teljes munkaidőben látja el feladatát. Ügyvezetői igazgatói hivatala mellett betöltheti az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezérigazgatói hivatalát. Az Ügyvezető Igazgató nem tölthet be más nemzeti, uniós vagy nemzetközi szintű hivatalt, és nem lehet kormányzó vagy igazgató, sem ezek helyettese.

(2) Az Ügyvezető Igazgató megbízatása öt évre szól. Az Ügyvezető Igazgató egyszer újraválasztható. Az Ügyvezető Igazgató utódjának kinevezéséig hivatalban marad. Amennyiben az Ügyvezető Igazgató a továbbiakban nem teljesíti a megbízatásának betöltéséhez szükséges feltételeket, vagy súlyos kötelességszegés elkövetésében vétkesnek találtatott, a Bíróság a Kormányzótanács kérelmére és az Európai Parlament tájékoztatását követően határozatot hozhat felmentéséről.

(3) Az Ügyvezető Igazgató elnököl az Igazgatótanács ülésein, és részt vesz a Kormányzótanács ülésein.

(4) Az Ügyvezető Igazgató az EMF személyzeti főnöke, és ő felel a személyzet szervezéséért, kinevezéséért és elbocsátásáért, ezen alapokmány 39. cikkének megfelelően.

(5) Az Ügyvezető Igazgató az EMF törvényes képviselője.

Ezen alapokmány 13. cikke (4) bekezdésének, 14. cikke (3) bekezdésének, 15. cikke (3) bekezdésének, 16. cikke (3) bekezdésének, 17. cikke (3) bekezdésének, 18. cikke (4) bekezdésének és 23. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül harmadik felekkel szemben eljárva az EMF-et érvényesen képviseli:

a) az Ügyvezető Igazgató vagy, annak távollétében, az ügyvezető testület bármely két tagja együttesen eljárva; valamint

b) bármely személy az Ügyvezető Igazgató által rá ruházott specifikus hatáskörében eljárva.

(6) Az Ügyvezető Igazgató az Igazgatótanács igazgatása alatt és egy ügyvezető testület segítségével irányítja az EMF folyó ügymenetét.

Az ügyvezető testület tagja és egyben elnöke az Ügyvezető Igazgató, tagjai továbbá az EMF személyzetéből az Ügyvezető Igazgató által időről időre kijelölt más személyek.

TŐKE ÉS HITELEZÉSI KAPACITÁS

8. cikk

Eredeti engedélyezett törzstőke és hitelezési kapacitás

(1) Az EMF eredeti engedélyezett törzstőkéje 704 798,7 millió EUR. Ez hétmillió-negyvenhétezer-kilencszáznyolcvanhét, egyenként 100 000 EUR névértékű részvényre oszlik, amelyek az ESM tőkéjének az ezen alapokmány 11. cikke alapján meghatározott és az I. táblázatban számszerűsített eredeti hozzájárulási kulcs szerinti átadása révén jegyezhetők. Az eredeti engedélyezett törzstőkéből számított jegyzésmennyiségeket a II. táblázat határozza meg.

(2) Az EMF eredeti engedélyezett törzstőkéje befizetett részvényekre és lehívható részvényekre oszlik. A befizetett részvények eredeti teljes aggregált nominális értéke 80 548,4 millió EUR. Az eredetileg lejegyzett engedélyezett törzstőkét névértéken kell kibocsátani. Az egyéb részvényeket névértéken kell kibocsátani.

(3) Az engedélyezett törzstőkét alkotó részvények semmilyen módon nem terhelhetők, nem zálogosíthatók el, továbbá nem ruházhatók át, azon transzferek kivételével, amelyeket a hozzájárulási kulcs ezen alapokmány 11. cikke (5) bekezdése szerinti kiigazításának végrehajtása céljából, a részvényhányad kiigazított kulcsnak való megfelelését biztosító mértékig valósítanak meg.

(4) Az EMF mindegyik tagjának felelőssége minden esetben az engedélyezett törzstőkében való részesedésének kibocsátási árára korlátozódik. Az EMF egyik tagja sem tehető felelőssé az EMF kötelezettségeiért tagi minősége folytán. Az EMF tagjainak az engedélyezett törzstőkéhez való, e rendelet szerinti hozzájárulására vonatkozó kötelezettségét nem érinti, ha ezen EMF-tag pénzügyi támogatásra válik jogosulttá, vagy ilyen támogatásban részesül az EMF-től.

(5) Az Unió költségvetése nem tehető felelőssé az EMF kiadásaiért és veszteségeiért.

(6) Az EMF eredeti hitelezési kapacitása nem lehet kevesebb 500 000 millió EUR-nál. Az EMF pénzügyi kötelezettségvállalásainak összege semmikor nem haladhatja meg a minimális hitelezési kapacitást. A Kormányzótanács határozatot hozhat a hitelezési kapacitás növeléséről. Megfelelően indokolt esetben a Kormányzótanács a hitelezési kapacitás ideiglenes csökkentéséről is rendelkezhet, amennyiben ez szükséges annak biztosításához, hogy az EMF betölthesse feladatait.

9. cikk

Tőkebefizetési felhívás

(1) A Kormányzótanács megfelelő befizetési időszak meghagyásával bármikor felszólíthatja az EMF tagjait engedélyezett, be nem fizetett tőke befizetésére.

(2) Az Igazgatótanács megfelelő befizetési időszak meghagyásával a befizetett tőke szintjének helyreállítása érdekében egyszerű többséggel engedélyezett, be nem fizetett tőke befizetésére szólíthatja fel az EMF tagjait, amennyiben a befizetett tőke szintje a veszteségviselés következtében az ezen alapokmány 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, az ezen alapokmány 10. cikke szerinti eljárással a Kormányzótanács által módosítható szint alá csökken.

(3) Az Ügyvezető Igazgató, kellő időben, engedélyezett, be nem fizetett tőke befizetésére szólítja fel az EMF tagjait, amennyiben ez szükséges annak érdekében, hogy az EMF elkerülje hitelezői felé fennálló esedékes vagy egyéb fizetési kötelezettségeinek nemteljesítését. E tőkebefizetési felhívásokról az Ügyvezető Igazgató tájékoztatja az Igazgatótanácsot és a Kormányzótanácsot. Amennyiben megállapításra kerül, hogy az EMF forrásai potenciálisan nem elégségesek, az Ügyvezető Igazgató a lehető leghamarabb tőkebefizetési felhívást vagy felhívásokat intéz a tagokhoz annak biztosítása érdekében, hogy az EMF elegendő eszközzel rendelkezzen a hitelezők felé fennálló tartozásai lejáratakor azok maradéktalan visszafizetésére. Az EMF tagjai visszavonhatatlan és feltétlen kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Ügyvezető Igazgató által e bekezdés alkalmazásában hozzájuk intézett tőkebefizetési felhívásokat azok kézhezvételét követően hét napon belül teljesítik.

(4) Az EMF tagjai a tőkebefizetési felhívásokat időben teljesítik.

(5) Az Igazgatótanács elfogadja az e cikk szerinti tőkebefizetési felhívásokra alkalmazandó részletes feltételeket.

10. cikk

Tőkeemelés

(1) A Kormányzótanács határozhat a EMF 11. cikkben meghatározott engedélyezett törzstőkéjének növeléséről. Az új részvényeket a 11. cikk szerinti hozzájárulási kulcsnak megfelelően kell elosztani az EMF tagjai között.

(2) Amennyiben egy uniós tagállam az EMF új tagjává válik, az EMF engedélyezett törzstőkéje automatikusan megemelkedik oly módon, hogy az engedélyezett törzstőke mindenkori összege beszorzásra kerül az új EMF-tag súlyozása és a meglévő EMF-tagok súlyozása közötti, az ezen alapokmány 11. cikke szerinti kiigazított hozzájárulási kulcson belüli aránnyal.

11. cikk

Hozzájárulási kulcs

(1) Azon EMF-tag uniós tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, az EMF engedélyezett törzstőke jegyzésére vonatkozó hozzájárulási kulcs alapja – a (2) és a (3) bekezdésre is figyelemmel – az EKB tőkéjének az EMF-tagok nemzeti központi bankjai általi jegyzésére vonatkozó, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt alapokmánya (a továbbiakban: KBER-alapokmány) 4. jegyzőkönyvének 29. cikke szerint meghatározott tőkejegyzési kulcs.

(2) Az EMF engedélyezett törzstőkéjének jegyzésére vonatkozó eredeti hozzájárulási kulcsot az ezen alapokmányhoz csatolt I. táblázat határozza meg.

(3) Az EMF engedélyezett törzstőkéjének jegyzésére vonatkozó hozzájárulási kulcsot a következő esetekben ki kell igazítani:

a) amikor egy uniós tagállam az EMF új tagjává válik, és az EMF engedélyezett törzstőkéje automatikusan megemelkedik; vagy

b) amikor lejár az EMF-tag vonatkozásában a 44. cikknek megfelelően megállapított, tizenkét éves ideiglenes korrekció.

(4) A hozzájárulási kulcs (3) bekezdés szerinti kiigazításai során a Kormányzótanács figyelembe veheti az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó, (1) bekezdésben említett kulcs esetleges frissítéseit.

(5) Az EMF engedélyezett törzstőkéjének jegyzésére vonatkozó eredeti hozzájárulási kulcs kiigazításakor az EMF tagjai egymás között lebonyolítják azokat a törzstőketranszfereket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az engedélyezett törzstőke eloszlása megfeleljen a kiigazított kulcsnak.

(6) Az Igazgatótanács megteszi az e cikk rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges egyéb intézkedéseket.

IV. RÉSZ

AZ EMF STABILITÁSI TÁMOGATÁSI MŰVELETEI

I. cím

Az EMF stabilitási műveleteit alátámasztó elvek

12. cikk

Általános elvek

(1) Amennyiben az euróövezet vagy tagállamai pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez feltétlenül szükséges, az EMF a 14–19. cikkben meghatározott eszközök alkalmazásával, a választott pénzügyi támogatási eszközhöz illeszkedő szigorú szakpolitikai feltételek mellett stabilitási támogatást nyújthat az EMF tagjai számára. E szakpolitikai feltételek a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 szerinti makrogazdasági kiigazítási programtól előre meghatározott támogathatósági feltételek folyamatos teljesítésére vonatkozó kötelezettségig terjedhetnek.

(2) Az EMF, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok maradéktalanul tiszteletben tartják az EUMSZ 152. cikkét, és figyelembe veszik a nemzeti szabályokat és gyakorlatokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 28. cikkét. Ennek megfelelően e rendelet alkalmazása nem érinti a nemzeti joggal összhangban lévő, kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, e szerződések megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a szervezett fellépéshez való jogot sem.

II. cím

Pénzügyi stabilitási támogatás az EMF tagjai számára

13. cikk

Stabilitási támogatás nyújtására vonatkozó eljárás

(1) Az EMF valamely tagja stabilitási támogatás iránti kérelmet terjeszthet a Kormányzótanács elnöke elé. E kérelem megjelöli a célzott pénzügyi támogatási eszközt vagy eszközöket. E kérelem kézhezvételekor a Kormányzótanács elnöke felkéri a Bizottságot, hogy az EKB-val együttműködésben:

a) vizsgálja meg, vajon az euróövezet egészének vagy tagjainak pénzügyi stabilitását fenyegeti-e veszély, kivéve ha az EKB az ezen alapokmány 18. cikkének (2) bekezdése alapján már végzett elemzést;

b) vizsgálja meg az államadósság fenntarthatóságát;

c) vizsgálja meg az érintett EMF-tag lehetséges és tényleges finanszírozási szükségleteit.

(2) Az EMF-tag kérelme és az (1) bekezdésben említett vizsgálat alapján főszabály szerint a Kormányzótanács hozhat határozatot az érintett EMF-tagnak stabilitási támogatás pénzügyi támogatási eszköz formájában történő odaítéléséről.

(3) Amennyiben a Kormányzótanács a (2) bekezdés alapján határozatot hoz, felkéri az Európai Bizottságot, hogy az EKBval kapcsolatot tartva és az EMF-fel együttműködésben folytasson egyetértési megállapodásról szóló tárgyalásokat az érintett EMFtaggal, amely megállapodás pontosan meghatározza a pénzügyi támogatási eszközhöz kapcsolódó szakpolitikai feltételeket. Az egyetértési megállapodás figyelembe veszi a kezelendő hiányosságok súlyosságát és a választott pénzügyi támogatási eszközt. Ezzel párhuzamosan az EMF Ügyvezető Igazgatója javaslatot készít a pénzügyi támogatási eszközről szóló, a támogatás pénzügyi feltételeit, valamint a választott eszközöket tartalmazó megállapodásra vonatkozóan, amely megállapodást a Kormányzótanács hagyja jóvá.

Az egyetértési megállapodásnak teljes mértékben összhangban kell lennie az EUMSZ-ben szereplő, a gazdaságpolitikák összehangolására vonatkozó intézkedésekkel, különösen az Unió minden jogi aktusával, ideértve az érintett EMFtagnak címzett minden véleményt, figyelmeztetést, ajánlást vagy határozatot, valamint a Tanács által a 472/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában jóváhagyandó makrogazdasági kiigazítási programmal. A megállapodást megelőzően társadalmi hatásvizsgálatot kell végezni.

(4) A Bizottság és az EMF aláírja az egyetértési megállapodást, amennyiben az megfelel a (3) bekezdésében megállapított feltételeknek, és azt a Kormányzótanács jóváhagyta.

(5) Az egyetértési megállapodást közzé kell tenni.

(6) Az Igazgatótanács jóváhagyja a pénzügyi támogatási eszközről szóló megállapodást, amely tartalmazza a nyújtandó stabilitási támogatás pénzügyi részleteit, valamint adott esetben a támogatás első részlete folyósításának módozatait.

(7) Az EMF megfelelő figyelmeztetőrendszert hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy a stabilitási támogatás alapján esedékes összegeknek az EMF-tag által történő visszafizetését megfelelő időben megkapja.

(8) Az Európai Bizottság az EKBval együttműködésben ellenőrzi a pénzügyi támogatási eszközhöz kapcsolódó szakpolitikai feltételek betartását.

14. cikk

Az EMF által nyújtott elővigyázatossági pénzügyi támogatás

(1) A Kormányzótanács ezen alapokmány 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban határozatot hozhat feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret vagy megerősített feltételekhez kötött hitelkeret formájában elővigyázatossági pénzügyi támogatás nyújtásáról.

(2) Az EMF által nyújtott elővigyázatossági pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó szakpolitikai feltételeket a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően az egyetértési megállapodásban kell részletezni.

(3) Az EMF által nyújtott elővigyázatossági pénzügyi támogatás pénzügyi feltételeit az elővigyázatossági pénzügyi támogatási eszközről szóló megállapodás tartalmazza, amelyet az Ügyvezető Igazgató ír alá.

(4) Az Igazgatótanács elfogadja az EMF által nyújtott elővigyázatossági pénzügyi támogatás végrehajtásának módozataira vonatkozó részletes iránymutatást.

(5) A hitelkeret fenntartásáról az Igazgatótanács megerősített minősített többséggel határoz az Ügyvezető Igazgató által előterjesztett javaslat alapján azt követően, hogy megkapta a Bizottság 13. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrző jelentését.

(6) Azt követően, hogy az EMF-tag első ízben vesz igénybe EMF által kölcsön nyújtása vagy az elsődleges piacon végrehajtott vásárlás révén biztosított forrást, az Igazgatótanács az Ügyvezető Igazgató által előterjesztett javaslat alapján és a Bizottság által az EKB-val együttműködésben végzett értékelést követően megerősített minősített többséggel határoz arról, hogy a hitelkeret továbbra is megfelelő-e, vagy a pénzügyi támogatás más formájára van szükség.

15. cikk

Pénzügyi támogatás az EMF-tag hitelintézeteinek feltőkésítésére

(1) A Kormányzótanács kölcsön formájában pénzügyi támogatás nyújtásáról határozhat valamely EMF-tag hitelintézeteinek feltőkésítése céljából.

(2) Az EMF-tag hitelintézeteinek feltőkésítése céljából nyújtott pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó szakpolitikai feltételeket egyetértési megállapodásban kell meghatározni, a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül az EMF-tag hitelintézeteinek feltőkésítése céljából nyújtott pénzügyi támogatás pénzügyi feltételeit a pénzügyi támogatási eszközről szóló megállapodás tartalmazza, amelyet az Ügyvezető Igazgató ír alá.

(4) Az Igazgatótanács elfogadja az EMF-tag hitelintézeteinek feltőkésítése céljából nyújtott pénzügyi támogatás végrehajtásának módozataira vonatkozó részletes iránymutatást.

(5) Adott esetben a pénzügyi támogatás első részletének kifizetését követő további részleteinek kifizetéséről az Igazgatótanács megerősített minősített többséggel határoz az Ügyvezető Igazgató által előterjesztett javaslat alapján és azt követően, hogy megkapta a Bizottság 13. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrző jelentését.

16. cikk

EMF-kölcsönök

(1) A Kormányzótanács a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban egy EMF-tagnak kölcsön formájában adott pénzügyi támogatás nyújtásáról határozhat.

(2) Az EMF-kölcsönökhöz kapcsolódó szakpolitikai feltételeket a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően az egyetértési megállapodásban részletezett makrogazdasági kiigazítási programba kell foglalni.

(3) Az egyes EMF-kölcsönök pénzügyi feltételeit a pénzügyi támogatási eszközről szóló megállapodás tartalmazza, amelyet az Ügyvezető Igazgató ír alá.

(4) Az Igazgatótanács elfogadja az EMF-kölcsönök végrehajtásának módozataira vonatkozó részletes iránymutatást.

(5) Az Igazgatótanács az Ügyvezető Igazgató javaslata alapján, valamint azt követően, hogy megkapta a Bizottság 13. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentését, megerősített minősített többséggel határoz a pénzügyi támogatás első részletének kifizetését követő további részleteinek kifizetéséről.

17. cikk

Elsődleges piaci támogatási eszköz

(1) A Kormányzótanács a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban és a pénzügyi támogatás költséghatékonysága maximalizálásának céljával egy EMF-tag kötvényeinek az elsődleges piacon történő megvásárlásának megszervezéséről határozhat.

(2) Az elsődleges piaci támogatási eszközhöz kapcsolódó szakpolitikai feltételeket a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően az egyetértési megállapodásban kell részletezni.

(3) A kötvényvásárlás végrehajtásának pénzügyi feltételeit a pénzügyi támogatási eszközről szóló megállapodás tartalmazza, amelyet az Ügyvezető Igazgató ír alá.

(4) Az Igazgatótanács részletes iránymutatást fogad el az elsődleges piaci támogatási eszköz végrehajtásának eljárására vonatkozóan.

(5) Az Igazgatótanács az Ügyvezető Igazgató javaslata alapján, valamint azt követően, hogy megkapta a Bizottság 13. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentését, megerősített minősített többséggel határoz a kedvezményezett tagállamnak nyújtott pénzügyi támogatás elsődleges piaci műveleteken keresztül történő kifizetéséről.

18. cikk

Másodlagos piaci támogatási eszköz

(1) A Kormányzótanács a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban egy EMF-tag kötvényeivel kapcsolatos másodlagos piaci műveletek megszervezéséről határozhat.

(2) Az átterjedés kezelése céljából a másodlagos piaci beavatkozásra vonatkozó határozatokat az EKB rendkívüli pénzügyi piaci körülményeket és a pénzügyi stabilitásra jelentett kockázatokat elismerő elemzése alapján kell meghozni.

(3) A másodlagos piaci támogatási eszközhöz kapcsolódó szakpolitikai feltételeket a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően az egyetértési megállapodásban kell részletezni.

(4) A másodlagos piaci műveletek végrehajtásának pénzügyi feltételeit a pénzügyi támogatási eszközről szóló megállapodás tartalmazza, amelyet az Ügyvezető Igazgató ír alá.

(5) Az Igazgatótanács részletes iránymutatást fogad el a másodlagos piaci támogatási eszköz végrehajtásának eljárására vonatkozóan.

(6) Az Igazgatótanács az Ügyvezető Igazgató javaslata alapján megerősített minősített többséggel határoz a másodlagos piaci műveletek megkezdéséről.

19. cikk

A hitelintézetek közvetlen feltőkésítését célzó eszköz

(1) Az EUMSZ 107. és 108. cikkének, a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (4) bekezdése d) pontjának és 27. cikke (9) bekezdésének, valamint a 2014/59/EU irányelv 56., 57. és 58. cikkének sérelme nélkül, valamely EMF-tag kérelme alapján az EMF Kormányzótanácsa pénzügyi támogatás nyújtásáról határozhat a hitelintézetek közvetlen feltőkésítése céljából. A támogatás olyan egyedi esetek kezelésére szolgál, amelyekben az EMF-tag a pénzügyi szektorában olyan akut nehézségekkel szembesül, amelyek a pénzügyi szektorból az államra való átterjedés súlyos kockázata miatt nem orvosolhatók pénzügyi stabilitásának jelentős veszélyeztetése nélkül, vagy ha az egyéb alternatívák hatására veszélybe kerülne az EMF-tag folyamatos piaci hozzáférése.

(2) Az érintett hitelintézet rendszerszintű jelentőséggel bír vagy komoly fenyegetést jelent az euróövezet egészének vagy a kérelmező EMF-tagnak a pénzügyi stabilitására nézve.

(3) Az az EMF-tag, amelynek a területén a (2) bekezdésben említett hitelintézet található, az EMF-fel együtt megfelelő mennyiségű és minőségű tőkével járul hozzá a feltőkésítéshez.

(4) Az Igazgatótanács a hitelintézetek közvetlen feltőkésítését célzó eszköz végrehajtásának eljárására vonatkozó részletes iránymutatást fogad el.

(5) Az Igazgatótanács jóváhagyja a feltőkésítést. Adott esetben a jóváhagyás a kedvezményezett intézményre vonatkozó egyedi feltételekhez köthető.

(6) Az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatokból eredő pénzügyi kötelezettségek összesen nem haladhatják meg a 60 000 millió EUR összeget.

III. cím

Az EMF árazási politikája és forrásbevonási műveletei

20. cikk

Árazási politika

(1) Az EMF a stabilitási támogatás nyújtása, a hitelkeretek biztosítása vagy a garanciák meghatározása során finanszírozási és működési költségeinek teljes mértékű fedezésére törekszik, és megfelelő árkülönbözetet alkalmaz.

(2) Az árazást minden eszköz esetében egy árazási iránymutatásban kell részletezni, amelyet a Kormányzótanács fogad el.

(3) A Kormányzótanács felülvizsgálhatja az árazási politikát.

21. cikk

Forrásbevonási műveletek

(1) Az EMF pénzügyi eszközök kibocsátása, vagy a tagjaival, pénzügyi intézményekkel vagy harmadik felekkel kötött megállapodások vagy egyezmények révén vonhat be forrásokat.

(2) A forrásbevonási műveletek módozatait az Ügyvezető Igazgató határozza meg, az Igazgatótanács által elfogadandó részletes iránymutatással összhangban.

(3) Az EMF megfelelő kockázatkezelési eszközöket alkalmaz, amelyeket az Igazgatótanács rendszeresen felülvizsgál.

V. RÉSZ

AZ EGYSÉGES SZANÁLÁSI TESTÜLETNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

22. cikk

Az Egységes Szanálási Testületnek nyújtott hitelkeret vagy garancia

(1) Az Egységes Szanálási Testületnek nyújtott pénzügyi támogatást az EMF és az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő azon tagállamok, amelyeknek pénzneme nem az euró, közösen, azonos feltételek mellett biztosítják, az Egységes Szanálási Testület kötelezettségeire vonatkozó garanciákhoz adott hitelkeretek vagy felső határok, vagy mindkettő révén.

Az Egységes Szanálási Testületnek az (1) bekezdésnek megfelelően nyújtott támogatás összegét az EMF és az e cikk (1) bekezdésében említett, a mechanizmusban részt vevő tagállamok egy, az Egységes Szanálási Testület által a támogatás kérelmezésekor közlendő kulccsal arányosan viselik. E kulcs meghatározása céljából az Egységes Szanálási Testület kiszámítja azokat a rendkívüli utólagos hozzájárulásokat, amelyek beszedésére a támogatás teljes összegének visszafizetéséhez szükség lenne, és az eredményeket aggregálja az összes EMF-tag területének, illetve az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő minden egyes olyan tagállam területének szintjén, amelynek pénzneme nem az euró. Az Egységes Szanálási Testület ezt a számítást a 806/2014/EU rendelet 70. cikke alkalmazásában rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján végzi el. E számítás céljából az Egységes Szanálási Testület nem alkalmazza az alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének e) pontját.

(2) Az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatokból eredő fennálló kötelezettségvállalások kombinált összegére 60 000 millió EUR-s eredeti felső határ alkalmazandó.

(3) Az Egységes Szanálási Testületnek nyújtott forrásokat az Egységes Szanálási Testület a 806/2014/EU rendelet 73. cikkével összhangban megtéríti.

(4) A Kormányzótanács az (1) bekezdésben említett, a mechanizmusban részt vevő tagállamokkal egyetértésben eljárva:

a) elfogadja a támogatás pénzügyi feltételeit;

b) határozhat a (2) bekezdésben említett felső határ megemeléséről.

(5) Ha egy tagállam, amelynek pénzneme nem az euró, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő tagállammá válik, akkor ez a tagállam megállapodik az EMF-fel és az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti többi, a mechanizmusban részt vevő olyan tagállammal, amelyeknek a pénzneme nem az euró, a (4) bekezdésben említett feltételek megerősítéséről, vagy – szükség szerint – felülvizsgálatáról.

Ha egy tagállam, amelynek pénzneme nem az euró, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő tagállammá válik, a (3) bekezdésben említett eredeti felső határt ugyanolyan arányban meg kell emelni, mint a célszintnek a 806/2014/EU rendelet 69. cikkével összhangban akkor történő megemelése, amikor egy tagállam, amelynek pénzneme nem az euró, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő tagállammá válik.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi feltételeket az egyrészről az Egységes Szanálási Testület, másrészről az EMF és az (1) bekezdésben említett, a mechanizmusban részt vevő tagállamok között megkötendő egy vagy több, pénzügyi támogatási eszközről szóló megállapodásban kell tovább részletezni.

(7) A hitelkeret lehívására vagy az Egységes Szanálási Testület kötelezettségeire vonatkozó garanciák nyújtására vonatkozó határozatokat az Egységes Szanálási Testület kérelmének kézhezvétele után legkésőbb 12 órával el kell fogadni.

(8) Ha az Egységes Szanálási Testület kérelme egy szanálási programhoz kapcsolódik, az Egységes Szanálási Testület a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az említett szanálási program elfogadása előtt kérelmezheti a támogatást. Ebben az esetben a hitelkeret lehívása vagy az Egységes Szanálási Testület kötelezettségeire vonatkozó garanciák nyújtása a szanálási program hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.

23. cikk

Az EMF-re alkalmazandó szabályok

(1) A Kormányzótanács elfogadja az EMF-támogatás pénzügyi feltételeit.

(2) Az Ügyvezető Igazgató:

a) az Igazgatótanács jóváhagyását követően aláírja a megállapodást;

b) jogosult határozni a hitelkeret lehívásáról és az Egységes Szanálási Testület kötelezettségeire vonatkozó garancia nyújtásáról.

(3) Az Igazgatótanács elfogadja az Egységes Szanálási Testületnek nyújtott EMF-hitelkeretek vagy -garanciák végrehajtásának módozataira vonatkozó részletes iránymutatást.

24. cikk

Az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő azon tagállamokra alkalmazandó szabályok, amelyeknek pénzneme nem az euró

Mielőtt egy tagállam, amelynek pénzneme nem az euró, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő tagállammá válik, ezen alapokmány 22. cikkével összhangban nyújt hitelkeretet vagy garanciát az Egységes Szanálási Testület támogatása céljából, figyelemmel az EKB és az adott tagállam illetékes nemzeti hatósága közötti szoros együttműködés létrehozásáról szóló EKB-határozatnak az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdése szerinti elfogadására.

A szóban forgó tagállamok bevezetik az említett hitelkeretek és garanciák ezen alapokmány 22. cikkének megfelelő aktiválását lehetővé tevő eljárásokat.

VI. RÉSZ

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

25. cikk

Befektetési politika

(1) Az Ügyvezető Igazgató prudens befektetési politikát hajt végre az EMF számára, hogy biztosítsa annak legmagasabb hitelképességét, az Igazgatótanács által elfogadandó és rendszeresen felülvizsgálandó iránymutatásokkal összhangban. Az EMF jogosult befektetési portfóliója hozamának egy részét a működési és igazgatási költségeinek fedezésére felhasználni.

(2) Az EMF műveletei megfelelnek a hatékony és eredményes pénzügyi irányítás és kockázatkezelés elveinek.

26. cikk

Osztalékpolitika

(1) Az Igazgatótanács egyszerű többséggel határozhat az EMF-tagoknak történő osztalékfizetésről, amennyiben a befizetett tőke és a tartalékalap összege meghaladja az EMF hitelezési kapacitásának fenntartásához szükséges szintet, és amennyiben a befektetésekből származó bevételekre nincs szükség a hitelezők felé való fizetési elmaradás elkerüléséhez. Az osztalékfizetés a befizetett tőkéhez való hozzájárulásokkal arányosan történik, figyelembe véve a 44. cikk (3) bekezdésében említett lehetséges gyorsítást.

(2) Ezen alapokmány 8. cikke (6) bekezdésének és 9. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, és feltéve, hogy az EMF nem nyújtott pénzügyi támogatást valamely tagjának, az EMF befizetett tőkéjének befektetéséből származó bevételeket a működési költségek levonása után vissza kell téríteni az EMF-tagoknak, a befektetett tőkéhez tett hozzájárulásaiknak megfelelően.

(3) Az Ügyvezető Igazgató az Igazgatótanács által elfogadandó és rendszeresen felülvizsgálandó iránymutatásokkal összhangban hajtja végre az osztalékpolitikát az EMF számára.

27. cikk

Tartalékalap és egyéb alapok

(1) A Kormányzótanács tartalékalapot és indokolt esetben egyéb alapokat hoz létre.

(2) Ezen alapokmány 26. cikkének sérelme nélkül, az EMF-műveletei által generált nettó jövedelmet, valamint az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése és 126. cikke alapján létrehozott többoldalú felügyeleti eljárás, túlzotthiány-eljárás és makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében alkalmazott pénzügyi szankciókból származó, az EMF-tagoktól kapott bevételeket tartalékalapban kell elhelyezni.

(3) A tartalékalap forrásait az Igazgatótanács által elfogadandó iránymutatásoknak megfelelően kell befektetni.

(4) Az Igazgatótanács elfogadja az adott esetben egyéb alapok létrehozásához, igazgatásához és felhasználásához szükséges szabályokat.

28. cikk

Veszteségek fedezése

(1) Az EMF-műveletek során felmerülő veszteségeket a következők szerint kell elszámolni:

a) elsőként a tartalékalappal szemben;

b) másodikként a befizetett tőkével szemben; és

c) végül az engedélyezett be nem fizetett tőke megfelelő összegével szemben, amelyet a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell lehívni.

(2) Ha az EMF valamely tagja nem teljesíti a 9. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti tőkebefizetési felhívás keretében előírt fizetést, felülvizsgált, nagyobb mértékű tőkebefizetési felhívást kell intézni az EMF minden tagjához annak biztosítása céljából, hogy az EMF a szükséges befizetett tőke teljes összegét megkapja. A Kormányzótanács tájékoztatja a Bizottságot, majd meghatározza a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az érintett EMF-tag észszerű határidőn belül rendezze az EMF-fel szemben fennálló tartozását. A Kormányzótanács jogosult az esedékes összeg után késedelmi kamat megfizetését előírni.

(3) Amennyiben az EMF valamely tagja a (2) bekezdésben említettek szerint rendezi tartozását az EMF felé, a többlettőkét vissza kell téríteni az EMF többi tagjának, a Kormányzótanács által elfogadott szabályokkal összhangban.

VII. RÉSZ

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Költségvetés

(1) Az EMF autonóm, saját finanszírozású költségvetéssel rendelkezik, amely nem képezi az uniós költségvetés részét.

(2) Az EMF pénzügyi éve minden évben január 1-jén kezdődik és december 31-én zárul.

30. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az Ügyvezető Igazgató minden pénzügyi évre vonatkozóan elkészít egy igazgatási költségvetést, amelyet legkésőbb az előző pénzügyi év november 15-ig benyújt az Igazgatótanácsnak.

Az Igazgatótanács legkésőbb az előző pénzügyi év december 15-ig jóváhagyja az igazgatási költségvetést.

(2) Az Igazgatótanács által jóváhagyott éves költségvetést a Kormányzótanács elé kell terjeszteni annak következő éves ülésén.

31. cikk

Éves beszámoló

(1) Az Igazgatótanács az általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel, valamint az Igazgatótanács által előírt és a Könyvvizsgálói Testület által jóváhagyott kiegészítő számviteli konvenciókkal összhangban vezeti az EMF elszámolásait, valamint elkészíti az éves beszámolóját, és a negyedéves összefoglaló kimutatását és eredménykimutatását, mindkettőt euróban kifejezve.

Az EMF belső számviteli rendszerében az ezen alapokmány 19. cikke szerint végzett tevékenységeihez kapcsolódóan elkülönített számlákat vezet, az általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel, valamint az e cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott kiegészítő számviteli konvenciókkal összhangban.

(3) Az ESM elszámolásait az általánosan elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban legalább évente egyszer, ezen alapokmány 34. cikkének megfelelően ellenőrizni kell.

(4) A Kormányzótanács jóváhagyja az EMF éves beszámolóját.

(5) Az Ügyvezető Igazgató az EMF tagjainak megküldi a pénzügyi pozícióra vonatkozó negyedéves összefoglaló kimutatást, valamint az EMF műveleteinek eredményét bemutató eredménykimutatást.

32. cikk

Pénzügyi kimutatások és éves jelentés

(1) Az Igazgatótanács az adott pénzügyi év tekintetében legkésőbb a következő év március 31-ig mérleg, eredménykimutatás és magyarázó megjegyzések formájában elkészíti a pénzügyi kimutatásokat. A magyarázó megjegyzések tartalmazzák az intézmények közvetlen feltőkésítését célzó eszköz keretében végrehajtott tevékenységek tekintetében a 31. cikk (2) bekezdésében említett számlákról kinyert, vonatkozó mérlegtételek és eredménykimutatás-tételek összefoglalását.

(2) Az Ügyvezető Igazgató éves jelentést készít minden egyes pénzügyi év tekintetében, és azt jóváhagyás céljából a Kormányzótanács éves ülése elé terjeszti.

Az éves jelentés a következőket tartalmazza:

a) az EMF politikáinak és tevékenységeinek a leírása;

b) az adott pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatások;

c) a külső könyvvizsgálók jelentése a pénzügyi kimutatások 34. cikk szerinti, általuk végzett ellenőrzéséről; és

d) a Könyvvizsgálói Testület jelentése a pénzügyi kimutatásokról a 35. cikk szerint.

(5) Az éves jelentést a Kormányzótanács jóváhagyását követően közzé kell tenni az EMF weboldalán.

33. cikk

Belső ellenőrzés

A nemzetközi standardoknak megfelelően belső ellenőrzési feladatkört kell létrehozni.

34. cikk

Külső könyvvizsgálat

(1) Az EMF elszámolásait jó nemzetközi hírnévvel rendelkező, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 2 megfelelően engedélyezett és közfelügyelet alá tartozó könyvvizsgáló cégek köréből a Kormányzótanács által hároméves időtartamra jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

A könyvvizsgáló cégekre hatévente kötelező rotáció alkalmazandó.

(2) A független külső könyvvizsgálók felelősek az éves pénzügyi kimutatások hitelesítéséért és teljeskörűen jogosultak megvizsgálni az EMF minden könyvét és számláját, valamint megkapni az ügyleteivel kapcsolatos minden információt.

35. cikk

Könyvvizsgálói Testület

(1) A Könyvvizsgálói Testület a Kormányzótanács által hároméves nem megújítható időtartamra kinevezett öt tagból áll, összetétele pedig a következő:

a) az elnök által javasolt két tag;

b) az EMF két tagjának legfőbb ellenőrző intézménye által kijelölt két tag, egyikük az EMF-tagok azon – a legközelebbi egész számra lefelé kerekített – felének csoportjából, amely az EMF részvényeit legnagyobb számban birtokolja, a másik az EMF fennmaradó tagjainak csoportjából, az EMF tagjai angol nevének betűrendi sorrendjét követő rotációs rendszer szerint, az ezen alapokmány I. táblázatában meghatározottak szerint;

c) egy, az Európai Számvevőszék által kijelölt tag.

Ahhoz, hogy jogosultak legyenek a Könyvvizsgálói Testületbe való kinevezésre, a jelölteknek szaktudással kell rendelkezniük a könyvvizsgálat és a pénzügyek terén, valamint birtokában kell lenniük a testület feladatainak megfelelő elvégzéséhez szükséges szakmai ismereteknek, készségeknek és könyvvizsgálói tapasztalatnak.

A Könyvvizsgálói Testület tagjai közül elnököt és alelnököt választ, mindegyiket egy év megújítható időtartamra.

A Könyvvizsgálói Testület létrehozza a munkájára irányadó eljárási szabályzatot.

(2) A Könyvvizsgálói Testület tagjai feladataik ellátása során függetlenül járnak el. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az EMF irányító szerveitől, az EMF tagjaitól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

A Könyvvizsgálói Testület tagjai a nemzetközi standardokkal összhangban gondoskodnak az összeférhetetlenségek elkerüléséről, és tartózkodnak a feladataikkal összeegyeztethetetlen cselekedetektől, kinevezésük időpontjában, valamint megbízatásuk időtartama során és azt követően egyaránt.

(3) A Könyvvizsgálói Testület független ellenőrzést végez. Megvizsgálja az EMF számláit, és ellenőrzi az operatív számlák és a mérleg helyességét. A nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően ellenőrzi az EMF szabályszerűségét, megfelelését, teljesítményét és kockázatkezelését. Figyelemmel kíséri és felülvizsgálja az EMF belső és külső ellenőrzési folyamatait és azok eredményeit.

A Könyvvizsgálói Testület teljes körű hozzáféréssel rendelkezik az EMF olyan dokumentumaihoz és információihoz, beleértve a belső és külső ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos adatokat, amelyek feladatai végrehajtásához szükségesek.

(4) A Könyvvizsgálói Testület bármikor tájékoztathatja az Igazgatótanácsot megállapításairól. Évente a Kormányzótanácsnak benyújtandó jelentést készít az operatív számlákkal és mérleggel kapcsolatos ellenőrzési megállapításairól, valamint következtetéseiről és ajánlásairól.

(5) A Kormányzótanács az éves jelentést a Könyvvizsgálói Testülettől való beérkezése után legkésőbb 30 nappal elérhetővé teszi az EMF-tagok nemzeti parlamentjei és legfőbb ellenőrző intézményei számára, valamint az Európai Számvevőszék számára. Egyidejűleg elküldi a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(6) A Könyvvizsgálói Testület a Kormányzótanács vagy az Ügyvezető Igazgató kérésére határozhat további jelentések elkészítéséről.

(7) A Könyvvizsgálói Testület tagjai és az általa kinevezett szakértők a feladataik elvégzése során megszerzett valamennyi nem nyilvános információt szigorúan titokban tartják és nem teszik közzé, a megbízatásuk vagy kinevezésük időtartamát követően sem.

VIII. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Elhelyezkedés

(1) Az EMF székhelye és a központi ügyintézés helye Luxemburgban van.

(2) Az EMF ezen alapokmány 6. cikkének (5) bekezdése alapján az Igazgatótanács határozatának függvényében összekötő irodákat létesíthet.

37. cikk

Székhely-megállapodás

Az EMF számára a Luxemburgi Nagyhercegség által az elhelyezéséhez rendelkezésre bocsátandó létesítményekkel kapcsolatos rendelkezéseket az EMF és Luxemburg között kötött székhely-megállapodásban kell rögzíteni. A székhely-megállapodás hatálybalépéséig az ESM és a Luxemburgi Nagyhercegség közötti, 2012. október 8-i székhely-megállapodás alkalmazandó az EMF-re.

38. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) Az EMF-re és személyzetére az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó.

(2) Az EMF mentesül az uniós jog és a tagállamainak joga szerinti, hitelintézetként, befektetési szolgáltatóként vagy egyéb engedélyezett vagy szabályozott szervezetként való engedélyezés követelményei alól.

39. cikk

Az EMF személyzete

(1) A személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az említett személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók az EMF személyzetére a személyzeti szabályzat 1a. cikkének (2) bekezdése alapján, azon személyzet kivételével, akit a rendelet hatálybalépésének napján az ESM által kötött szerződés alapján foglalkoztatnak. Az ilyen szerződésekre, beleértve a harmadik országok állampolgáraival kötött szerződéseket, továbbra is az ezen rendelet hatálybalépésének időpontjában alkalmazandó szerződéses megállapodások irányadók.

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban az e cikk (5) bekezdésében említett, szerződéskötésre jogosult hatóság ideiglenes vagy szerződéses alkalmazotti státuszban határozatlan idejű alkalmazást ajánl fel minden olyan személynek, akit e rendelet hatálybalépésének napján az ESM által kötött határozatlan idejű szerződés alapján foglalkoztatnak. Az állásajánlatnak az alkalmazott által ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottként elvégzendő feladatokon kell alapulnia.

Az ESM által kötött határozott idejű szerződések a lejáratuk napján lejárnak, és nem újíthatók meg az e rendelet hatálybalépésének időpontjában alkalmazandó szerződéses megállapodások alapján.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve az Ügyvezető Igazgató javadalmazás és nyugdíjkorhatár tekintetében azonos elbírálás alá esik a Bíróság alelnökével, az (EU) 300/2016 tanácsi rendeletben 3 meghatározottak szerint. Az ügyvezető testület tagjai azonos elbírálás alá esnek a szakosodott törvényszékek tagjaival, az (EU) 300/2016 rendeletben meghatározottaknak megfelelően. Az (EU) 300/2016 rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazandók.

(3) Az EMF személyzete tisztviselőkből, ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll. Az ügyvezető testületet évente tájékoztatni kell az Ügyvezető Igazgató által kötött határozatlan idejű szerződésekről.

(4) Az Igazgatótanács elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket a személyzeti szabályzat 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban.

(5) Az EMF személyzete tekintetében az Ügyvezető Igazgató gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

40. cikk

Szakmai titoktartás és információcsere

(1) A Kormányzótanács és az Igazgatótanács tagjai és korábbi tagjai, valamint bármely más személy, aki az EMF-nek vagy vele kapcsolatban munkát végez vagy végzett, nem tehetnek közzé az EUMSZ 339. cikke és az uniós jogszabályok alkalmazandó rendelkezései értelmében szakmai titoktartás alá tartozó információkat, megbízásuk megszűnése után sem. Ennek megfelelően elő kell írni számukra, hogy a szakmai tevékenységeik során megszerzett, a szakmai titoktartás kötelezettsége alá tartozó információkat nem hozhatják semmilyen személy vagy hatóság tudomására, kivéve, ha ez az e rendelet szerinti funkcióik gyakorlása keretében történik.

(2) Az Igazgatótanács magatartási kódexet fogad el, amely kötelező az Ügyvezető Igazgatóra és minden igazgatóra, helyettes igazgatóra, valamint az EMF személyzetének tagjaira nézve, és amely meghatározza az olyan kérdésekkel kapcsolatos kötelezettségeiket, mint a titoktartás, a nyilatkozatok és a médiával való kapcsolat, személyes befektetések és a pénzügyi és üzleti érdekek nyilvánosságra hozatala.

(3) Az Igazgatótanács elfogadja a bizalmas információk biztonságos kezelése, feldolgozása, közzététele és megosztása tekintetében szükséges intézkedéseket.

(4) Az Ügyvezető Igazgató bármilyen információ nyilvánosságra hozatala előtt gondoskodik arról, hogy abban ne szerepeljenek bizalmas információk, különösen annak értékelésével, hogy az információ nyilvánosságra hozatala milyen hatást gyakorolhat a közérdekre az euróövezet, egy EMF-tag vagy az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő tagállam pénzügyi rendszerének stabilitása szempontjából, a nemzetközi, pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikára és -kapcsolatokra, a természetes és jogi személyek üzleti érdekeire, a bírósági eljárásokra, illetve az ellenőrzések céljára, valamint a vizsgálatokra és könyvvizsgálatokra. Az információk nyilvánosságra hozatalának hatásait vizsgáló eljárás keretében külön értékelni kell az ezen alapokmány 16. cikkében említett, pénzügyi stabilitási támogatás nyújtásával és az ezen alapokmány 22–24. cikkében említett, az Egységes Szanálási Testület támogatását célzó hitelkeretek és garanciák nyújtásával kapcsolatos dokumentumok tartalmának és részleteinek nyilvánosságra hozatala által kifejtett hatásokat.

(5) Figyelemmel az e cikk (3) bekezdése szerint a titoktartás biztosítása céljából kialakított megfelelő biztosítékokra, az Igazgatótanács nem akadályozhatja meg az EMF-et, a tagjait, a Tanácsot, a Bizottságot, az EKB-t, valamint azok alkalmazottait és szakértőit abban, hogy az EMF feladatainak végrehajtása céljából bármely információt, többek között bizalmas információt megosszanak egymással és a központi bankokkal, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti nemzeti illetékes hatóságokkal, betétbiztosítási rendszerekkel, befektetőkártalanítási rendszerekkel, az Egységes Szanálási Testülettel, nemzeti szanálási hatóságokkal, a rendes fizetésképtelenségi eljárásért felelős hatóságokkal, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti, a mechanizmusban részt vevő azon tagállamokkal, amelyeknek pénzneme nem az euró vagy az illetékes hatóságaikkal, amelyek ez ebben a bekezdésben említettekkel azonos funkciókat látnak el. Az Ügyvezető Igazgató az e cikk (3) bekezdésében előírt szükséges intézkedéseket alkalmazza az információmegosztásra.

(8) Ez a cikk nem sérti az EMF-nek az e rendelet 5. cikke szerint az Európai Parlament felé való, és a 6. cikkének (3) bekezdése szerint az EMF-tagok nemzeti parlamentjei felé való elszámoltathatóságára vonatkozó követelményeket.

(9) Az (1) bekezdésben említett szakmai titoktartási követelmények az 5. cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti megfigyelőkre, valamint azon résztvevőkre is alkalmazandók, akik a 22. cikk értelmében a Kormányzótanács ülésein részt vesznek.

41. cikk

Együttműködés

(1) Az EMF együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn az Unió intézményeivel, szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel azok céljainak megfelelően, valamint a tagállamok hatóságaival, harmadik országok hatóságaival, amelyek eseti alapon pénzügyi támogatást nyújtanak az EMF valamely tagjának, valamint a kapcsolódó területeken speciális feladatokat ellátó nemzetközi szervezetekkel vagy jogalanyokkal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célokból az EMF munkamegállapodásokat köthet, mindenekelőtt a Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal. Ezek a munkamegállapodások technikai és/vagy operatív jellegűek, és céljuk főként a megállapodás felei közti együttműködés és információcsere elősegítése, ezen alapokmány 40. cikkének (5) bekezdésével összhangban. A munkamegállapodások nem bírnak jogilag kötelező erővel.

IX. RÉSZ

ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

42. cikk

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz igazgatása

Az EMF az EFSF-fel kötött, a javadalmazás feltételeit is magában foglaló igazgatási megállapodás alapján igazgathatja az EFSF-et. Ha az ESM ugyanebből a célból megállapodást kötött, akkor arra a megállapodásra e rendelet 2. cikke alkalmazandó

43. cikk

Az EMF új tagjai általi eredeti tőkebefizetés

(1) A 8. cikk (4) bekezdésének és e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet által az EMF új tagjai számára biztosított jogok, egyebek mellett a szavazati jogok gyakorlásának előfeltétele az engedélyezett törzstőkéhez való eredeti hozzájárulás jegyzése.

(2) Eredeti hozzájárulásának jegyzésekor a befizetett részvényeknek az EMF új tagja általi kifizetése a teljes összeg 20 %-át kitevő öt egyenlő éves részletben történik. A maradék négy részletet az első részlet kifizetése napjának első, második, harmadik illetve negyedik évfordulóján kell kifizetni.

(3) A részletekben történő tőkebefizetés ötéves időszaka során az EMF új tagjai a kibocsátási dátum előtt kellő időben felgyorsítják a befizetett részvények kifizetését, hogy minimum 15 %-os arányt tartsanak fenn a befizetett tőke és az EMF-kibocsátások fennálló összege között, és garantált legyen az EMF 500 000 millió EUR-t kitevő hitelezési kapacitása.

(4) Az EMF új tagja határozhat úgy, hogy felgyorsítja a befizetett tőkében való részesedésének kifizetését.

44. cikk

A hozzájárulási kulcs ideiglenes korrekciója

(1) Az eredeti hozzájárulási kulcsban figyelembe vett ideiglenes korrekció az euró érintett EMF-tag általi bevezetésének napját követően tizenkét éves időtartamra alkalmazandó.

(2) Ha az EMF új tagjának az euróban kifejezett piaci árakon mért egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az EMF-be való belépését közvetlenül megelőző évben kevesebb, mint a piaci árakon mért egy főre jutó uniós átlagos GDP 75 %-a, akkor az EMF engedélyezett törzstőkéjének jegyzésére vonatkozó, a 8. cikknek megfelelően meghatározott eredeti hozzájárulási kulcsára ideiglenes korrekciót kell alkalmazni, amely a következők összegével lesz egyenlő:

a) az adott EMF-tag nemzeti központi bankjának az EKB tőkéjében való, a KBER-alapokmány 29. cikkének megfelelően meghatározott százalékos részesedésének 25 %-a; és

b) az adott EMF-tagnak az EMF-be való belépését közvetlenül megelőző évben az euróövezet euróban kifejezett piaci árakon mért bruttó nemzeti jövedelmében való százalékos részesedésének 75 %-a.

Az a) és b) pontban említett százalékokat a 0,0001 százalékpont legközelebbi többszörösére kell felfelé vagy lefelé kerekíteni. A statisztikai adatok az Eurostat által közzétett adatok.

(3) A (2) bekezdésben említett ideiglenes korrekció az euró érintett EMF-tag általi bevezetésének napjától számított tizenkét éves időtartamra alkalmazandó.

(4) A kulcs ideiglenes korrekciója következtében az e cikk (2) bekezdése alapján egy EMF-tagnak jutó részvények vonatkozó arányát újra kell osztani az EMF ideiglenes korrekcióban nem részesülő tagjai közt, az új EMF-tagnak történő részvénykibocsátást közvetlenül megelőzően az EKB-ban fennálló, a KBER-alapokmány 29. cikkének megfelelően meghatározott részesedésük alapján.

X. RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1) A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 4 említett küzdelem céljából az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül az EMF csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az annak a mellékletében található minta alapján haladéktalanul elfogadja az EMF személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2) A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az EMF pénzügyi forrásaiból részesülő kedvezményezetteknél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az OLAF a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 5 és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az EMF által finanszírozott valamely szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

46. cikk

Dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az EMF birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 alkalmazandó.

(2) Az EMF e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül belső intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazása céljából.

(3) Az EMF által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az európai ombudsmanhoz vagy eljárás indítható a Bíróság előtt, az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

(4) Azok a személyek, akikre az EMF határozatai vonatkoznak, jogosultak arra, hogy betekintsenek az EMF ügyirataiba, figyelemmel a más személyek üzleti titkainak védelméhez fűződő jogos érdekek tiszteletben tartására is. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az EMF belső előkészítő dokumentumaira.

47. cikk

Nyelvi követelmények

(1) Ha ez a rendelet másként nem rendelkezik, az 1/1958 tanácsi rendelet 7 alkalmazandó az EMF-re.

(2) Ezen alapokmány 5. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Kormányzótanács határozza meg az EMF munkanyelvét vagy munkanyelveit, többek között a Kormányzótanács, az Igazgatótanács, az ügyvezető testület és a Könyvvizsgálói Testület üléseinek lefolytatása céljára.

(3) Az EMF határozhat arról, melyik hivatalos nyelvet használja, amikor uniós intézményeknek, ügynökségeknek vagy szerveknek küld dokumentumokat.

(4) Az ESM minden nyilvántartásának hiteles változata az angol változat, kivéve ha:

a) az Igazgatótanács egy adott ügylet tekintetében másként határoz;

b) az Ügyvezető Igazgató az EMF valamely tagjának kérésére és költségére hitelesként érvényesíti egy adott, a Kormányzótanács vagy az Igazgatótanács által hozott határozatnak a szóban forgó EMF-tag hivatalos nyelvére vagy nyelveire történő fordítását, ha ez az alkalmazandó nemzeti eljárások végrehajtásához szükséges.

I. TÁBLÁZAT

Eredeti hozzájárulási kulcs

EMF-tag	EMF-kulcs (%)
Belga Királyság	3,4534
Németországi Szövetségi Köztársaság	26,9616
Észt Köztársaság	0,1847
Írország	1,5814
Görög Köztársaság	2,7975
Spanyol Királyság	11,8227
Francia Köztársaság	20,2471
Olasz Köztársaság	17,7917
Ciprusi Köztársaság	0,1949
Lett Köztársaság	0,2746
Litván Köztársaság	0,4063
Luxemburgi Nagyhercegség	0,2487
Málta	0,0726
Holland Királyság	5,6781
Osztrák Köztársaság	2,7644
Portugál Köztársaság	2,4921
Szlovén Köztársaság	0,4247
Szlovák Köztársaság	0,8184
Finn Köztársaság	1,7852
Összesen	100,0

A fenti számadatok négy tizedesjegyre kerekítettek.

II. TÁBLÁZAT

Az eredeti engedélyezett törzstőkéből számított jegyzésmennyiségek

EMF-tag	Részvények száma	Tőkejegyzés (EUR)
Belga Királyság	243 397	24 339 700 000
Németországi Szövetségi Köztársaság	1 900 248	190 024 800 000
Észt Köztársaság	13 020	1 302 000 000
Írország	111 454	11 145 400 000
Görög Köztársaság	197 169	19 716 900 000
Spanyol Királyság	833 259	83 325 900 000
Francia Köztársaság	1 427 013	142 701 300 000
Olasz Köztársaság	1 253 959	125 395 900 000
Ciprusi Köztársaság	13 734	1 373 400 000
Lett Köztársaság	19 353	1 935 300 000
Litván Köztársaság Luxemburgi Nagyhercegség	28 634 17 528	2 863 400 000 1 752 800 000
Málta	5 117	511 700 000
Holland Királyság	400 190	40 019 000 000
Osztrák Köztársaság	194 838	19 483 800 000
Portugál Köztársaság	175 644	17 564 400 000
Szlovén Köztársaság	29 932	2 993 200 000
Szlovák Köztársaság	57 680	5 768 000 000
Finn Köztársaság	125 818	12 581 800 000
Összesen	7 047 987	704 798 700 000

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2016. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/449/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(3)    A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(5)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(7)    Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. tanácsi rendelet (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).