EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2017.6.13.

COM(2017) 331 final

2017/0136(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2017) 246 final}
{SWD(2017) 247 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat indokai és céljai

A származtatott ügyletek az európai bankok és vállalkozások számára kockázataik kezelésének kulcsfontosságú eszközét jelentik, függetlenül attól, hogy azok a kamatlábak változásaihoz, árfolyam-ingadozásokhoz vagy az üzleti partnerek nemteljesítéséhez kapcsolódnak-e. Ugyanakkor az átláthatatlan származékos piacok nemkívánatos átterjedési útvonalként is működtek. A származékos piacokat ezért a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében hatékonyan kell szabályozni és felügyelni.

Tekintettel a származékos piacok globális jellegére, és összhangban a G20-ak 2009-es pittsburghi megállapodásával 1 , miszerint csökkenteni kell a származtatott ügyletek kiterjedt használatához kapcsolódó rendszerszintű kockázatot, az EU 2012-ben elfogadta az európai piaci infrastruktúra-rendeletet (EMIR). 2 Az EMIR alappillére az, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket központi szerződő félen keresztül kell elszámolni. A központi szerződő fél olyan piaci infrastruktúra, amely csökkenti a rendszerszintű kockázatot és fokozza a pénzügyi stabilitást, mivel a származtatott ügylet két szerződő fele között áll (a kockázat eladójával szemben vevőként, a vevőjével szemben eladóként eljárva), és ezáltal mindkét fél számára csökkenti a kockázatot. Az EMIR emellett szigorú prudenciális, szervezeti és üzleti magatartási követelményeket vezetett be a központi szerződő felekre vonatkozóan, és a prudenciális felügyeletükre vonatkozó szabályokat hozott létre annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a központi szerződő fél felhasználóinak kockázatait, és megerősítse a rendszerszintű stabilitást.

Az EMIR 2012. évi elfogadása óta a központi elszámolás jelentős mértékben elterjedt és a központi szerződő felek egyre koncentráltabbá és integráltabbá váltak EU-szerte és harmadik országok esetében is.

Ez a javaslat biztosítja, hogy a felügyeleti szabályok lépést tartsanak e fejleményekkel. A Bizottság azt javasolja, hogy az EU a további piaci integráció, a pénzügyi stabilitás és az egyenlő versenyfeltételek érdekében a központi szerződő felekre vonatkozó hatékonyabb és következetesebb felügyeleti rendszerrel lássa el a tőkepiaci uniót.

A központi szerződő felek jelentősége az EMIR elfogadása óta nőtt, és az elkövetkező években tovább fog erősödni.

Az EMIR elfogadása óta eltelt öt évben a központi szerződő felek tevékenységének volumene – az EU-ban és világszerte – gyorsan növekedett nagyságrendileg és hatókört tekintve egyaránt. Ez annak a jele, hogy a jogszabály működik és teljesíti célját.

2016. június végén a összes tőzsdén kívüli származtatott ügylet és eszközosztály (kamatláb, hitelnemteljesítés, deviza stb.) globális értékének mintegy 62 %-át központi szerződő felek számolták el központilag 3 ; ez 337 billió USD-nak felel meg. Az összes központilag elszámolt származtatott ügylet mintegy 97 %-a (328 billió USD) származtatott kamatügylet volt.

2015 végén az összes tőzsdén kívüli származtatott kamatügylet mintegy 60 %-át központilag számolták el, ugyanez az adat 2009 végén 36 % volt 4 . A központi elszámolás hasonló jelentőségre tett szert a hitelderivatíva-piacon, ahol a központi szerződő feleken keresztül elszámolt fennálló hitelderivatívák (ún. CDS-ek) aránya ezen adatok első jelentése óta folyamatosan növekszik, vagyis 2016. június végén 37 %-ot ért el, míg a megfelelő 2010. június végi adat 10 % volt 5 .

A központi szerződő feleknek a globális pénzügyi rendszerben betöltött, gyorsan növekvő szerepe nemcsak a különböző eszközosztályok központi elszámolási kötelezettségeinek bevezetését tükrözi 6 , hanem a központi elszámolás önkéntes alkalmazásának elterjedését is, ahogyan a piaci szereplők körében tudatosulnak a központi elszámolás előnyei (az elszámolási kötelezettségek csak 2016 júniusa óta alkalmazandók) 7 . Az EMIR bizonyos származtatott kamatügyletek és CDS-ek esetében megköveteli, hogy azokat központilag számolják el, más G20-országok hasonló követelményeivel összhangban 8 . A banki tőkére vonatkozó szabályok módosultak annak érdekében, hogy ösztönözzék a központi elszámolást és relatív értelemben költségesebb opcióvá tegyék a kétoldalú elszámolást 9 , a kétoldalú ügyletekre pedig 2017 márciusa óta további biztosítéki követelmények vonatkoznak 10 .

A központi szerződő felek tevékenységének bővülése várhatóan a következő években is folytatódni fog. További eszközosztályok 11 esetében valószínűsíthető a kötelező elszámolási kötelezettség bevezetése, és a kockázat- és költségcsökkentés ösztönzése valószínűleg még nagyobb mértékű önkéntes elszámoláshoz vezet. Az EMIR hatékonyságának és arányosságának javítása érdekében a célzott módosítására irányuló 2017. májusi javaslat megerősíti ezt a tendenciát azáltal, hogy további ösztönzőket teremt a központi szerződő felek számára annak érdekében, hogy biztosítsák a származtatott ügyletek központi elszámolását a szerződő feleknek 12 . Végül, a tőkepiaci unió eredményeként mélyebb és integráltabb tőkepiacok tovább növelik majd a határokon átnyúló elszámolás iránti igényt az EU-ban, fokozva ezáltal a központi szerződő felek pénzügyi rendszeren belüli jelentőségét és összekapcsoltságát.

A központi szerződő felek bővülő szerepe aggályokat vet fel az EMIR szerinti felügyeleti szabályozás javításának szükségességével kapcsolatban, a tőkepiaci unió létrehozásának fényében is.

A központi szerződő felek pénzügyi rendszerbeli növekvő jelentősége és ehhez kapcsolódóan az ezen infrastruktúrákban kialakuló hitelkockázat-koncentráció magára vonta a kormányzatok, szabályozók, felügyeletek, központi bankok és piaci szereplők figyelmét.

Noha a központilag elszámolt ügyletek nagyságrendje és hatóköre bővült, a központi szerződő felek száma viszonylag korlátozott maradt. Jelenleg 17 központi szerződő fél van az EU-ban, mindegyikük az EMIR szerinti engedéllyel rendelkezik arra, hogy szolgáltatásait az EU-n belül nyújtsa, de nem minden központi szerződő fél jogosult minden eszközosztály elszámolására (például csak két központi szerződő fél számol el hitelderivatívákat, és csak két központi szerződő fél számol el inflációs derivatívákat 13 ). 14 További 28 harmadik országbeli központi szerződő felet ismertek el az EMIR egyenértékűségi rendelkezései alapján, lehetővé téve számukra, hogy szolgáltatásaikat az EU-ban kínálják. 15 Ennek megfelelően az elszámolási piacok az egész EU-ban integráltak, és bizonyos eszközosztályokban nagymértékben koncentráltak. Emellett szorosan összekapcsoltak is. 16

Jóllehet a megfelelően szabályozott és felügyelt központi szerződő feleken keresztül történő elszámolás elterjedése általánosságban erősíti a rendszerszintű stabilitást, a kockázatkoncentráció miatt ugyanakkor alacsony valószínűségű, de potenciálisan rendkívül nagy hatású esemény lehet egy központi szerződő fél csődje. Tekintettel a központi szerződő feleknek a pénzügyi rendszerben betöltött központi szerepére, a központi szerződő felek fokozódó rendszerszintű jelentősége aggodalomra ad okot. A központi szerződő felek maguk is a makroprudenciális kockázat forrásává válnak, mivel csődjük jelentős zavart okozhat a pénzügyi rendszerben és rendszerszintű hatásokkal járna. Például a központi szerződő felek által elszámolt ügyletek nagyarányú, ellenőrizetlen megszüntetése és pozíciólezárása likviditási és biztosítéki terhet jelenthet az egész piacra nézve, instabilitást okozhat az alapul szolgáló eszközök piacán és a szélesebb pénzügyi rendszerben. Néhány más pénzügyi közvetítőhöz hasonlóan a központi szerződő felek esetében is előfordulhat pánik, ha a klíringtagok már nem bíznak a központi szerződő fél fizetőképességében. Ez likviditási sokkot okozhat a központi szerződő félnél, amikor megpróbálja teljesíteni az elsődleges biztosíték (vagyis az alapletét) visszatérítésére vonatkozó kötelezettségeit. Egy központi szerződő fél csődjének a megnövekedett kockázatkoncentráció miatti hatását felerősítené a központi szerződő felek növekvő összekapcsoltsága, amely lehet közvetlen, valamint a tagjaikon – általában nagy globális bankokon – és ügyfeleiken keresztül közvetett is.

Erre reagálva, valamint a G20-ak konszenzusával 17 összhangban, a Bizottság 2016. novemberében a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló rendeletjavaslatot fogadott el 18 . A javaslat célja annak biztosítása, hogy a hatóságok megfelelően felkészültek legyenek egy csődhelyzetben lévő központi szerződő fél kezelésére, megőrizve a pénzügyi stabilitást és korlátozva az adófizetők költségeit. A központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló javaslat ismét az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó, az EMIR-ben foglalt felügyeleti szabályokra irányította a figyelmet, és arra, hogy ezeket a szabályokat milyen mértékben lehet hatékonyabbá tenni öt évvel az EMIR elfogadása után. Ezt a javaslatot most tárgyalja az Európai Parlament és a Tanács. A folyamatban lévő munkát koordinálni kell és összhangba kell hozni ezzel a javaslattal.

Az uniós központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályok

Az EMIR értelmében a központi szerződő feleket a nemzeti felügyeletek kollégiumai, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) releváns tagjai, és más érintett hatóságok (például a legnagyobb klíringtagok felügyeleti hatóságai, bizonyos kereskedési helyszínek és központi értéktárak felügyeleti hatóságai) felügyelik. E kollégiumoknak 20 taghatóságuk lehet, akik a székhely szerinti ország hatósága általi koordinációra támaszkodnak. Ez a szabályozás a piaci integráció jelenlegi helyzetére tekintettel bizonyos aggályokat vet fel, amelyeknek tükröződniük kell a felügyeleti szabályozásban. Ez a tőkepiaci unió előmozdítása érdekében is fontos.

Egyrészt, az elszámolási szolgáltatások korlátozott számú központi szerződő félnél való növekvő koncentrációja és a határokon átnyúló tevékenység ebből következő növekedése azt jelenti, hogy a kevés tagállamban lévő központi szerződő felek egyre lényegesebbek az uniós pénzügyi rendszer egésze számára. E tendencia alapján újra kell gondolni a jelenlegi felügyeleti szabályozást, amely főként a székhely szerinti ország hatóságára támaszkodik (például a székhely szerinti ország hatósága felelős végső soron olyan fontos döntésekért, mint az engedély meghosszabbítása vagy a kiszervezési és interoperabilitási megállapodások jóváhagyása).

Másrészt, a központi szerződő felek tekintetében EU-szerte eltérő felügyeleti gyakorlatok (például eltérő engedélyezési feltételek vagy modellvalidálási eljárások) szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatával járnak a központi szerződő felek számára, és közvetetten a klíringtagjaik vagy ügyfeleik számára is. A Bizottság felhívta a figyelmet ezekre az újonnan felmerülő kockázatokra és a nagyobb felügyeleti konvergencia iránti igényre a tőkepiaci unióról szóló 2016. szeptemberi közleményében 19 és az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló nyilvános konzultáció során 20 , és mindkettőben rámutatott az eltérő felügyeleti gyakorlatok által jelentett kihívásokra.

Harmadrészt, a központi bankok szerepe – mint pénznemek kibocsátói – nem tükröződik megfelelően a központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumokban. Jóllehet a központi bankok és a felügyeleti hatóságok megbízatása átfedésben lehet (különösen az interoperabilitás, a likviditási kockázat ellenőrzése stb. terén), fennáll az ütközés lehetősége, amikor a felügyeleti intézkedések hatással vannak a központi bankok alapvető feladataira például az árstabilitás, a monetáris politika és a fizetési rendszerek terén. Válsághelyzetekben ezek az ütközések felnagyíthatják a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat, ha a hatóságok közötti feladatelosztás továbbra sem egyértelmű.

A harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályok

Napjainkban a tagállamok pénznemeiben denominált pénzügyi eszközök jelentős részét harmadik országbeli elismert központi szerződő felek számolják el. Például az Egyesült Államokban a Chicago Mercantile Exhange-n (a chicagói árutőzsdén) fennálló névleges összeg 1,8 billió EUR az euróban denominált származtatott kamatügyletek esetében, és 348 milliárd SEK a svéd koronában denominált származtatott kamatügyletek esetében. Ez szintén egy sor aggályt vet fel.

Egyrészt, az EMIR egyenértékűségi és elismerési rendszerének végrehajtása bizonyos hiányosságokat mutat, különösen a folyamatos felügyelet tekintetében. Konkrétan, egy harmadik országbeli központi szerződő fél elismerését követően az ESMA nehézségekbe ütközött a központi szerződő féltől származó információkhoz való hozzáférés, a központi szerződő fél helyszíni ellenőrzése és az információknak az érintett uniós szabályozó hatóságokkal, felügyeletekkel és központi bankokkal való megosztása terén. Ennek következtében fennáll a kockázata annak, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek kockázatkezelési modellekkel kapcsolatos gyakorlata és/vagy azok módosítása észrevétlen és/vagy kezeletlen marad, ami jelentős pénzügyi-stabilitási következményekkel járhat az uniós szervezetek számára.

Másrészt, a kollégiumokon belül a felügyeleti és a központi banki célkitűzések ütközésének lehetősége további dimenziót kap a harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggésben, amikor nem uniós hatóságok is érintettek.

Harmadrészt, fennáll annak a kockázata, hogy a központi szerződő felekre vonatkozó szabályok és/vagy szabályozási keret harmadik országban történő módosítása negatív hatással lehet a szabályozási vagy felügyeleti eredményekre, és ez egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezetne az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek között, valamint lehetőséget teremtene a szabályozási vagy felügyeleti arbitrázsra. Jelenleg nincs azt biztosító mechanizmus, hogy az EU-t automatikusan tájékoztassák az ilyen változásokról, és megfelelő intézkedéseket tehessen.

Az ilyen aggályok a következő években még jelentősebbé válhatnak, mivel a tőkepiacok globális jellege azt jelenti, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek szerepe bővülni fog. Az ESMA által már elismert 28 harmadik országbeli központi szerződő fél mellett 10 joghatóságból további 12 központi szerződő fél kérelmezte az elismerést 21 és vár jelenleg a Bizottság döntésére a szabályozási és felügyeleti rendszereik egyenértékűségére vonatkozóan.

Továbbá jelentős mennyiségű euróban denominált származtatott ügyletet (és az uniós elszámolási kötelezettség alá tartozó más ügyleteket) számolnak el jelenleg az Egyesült Királyságban lévő központi szerződő felek. Amikor az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, jelentősen el fog tolódni az EU joghatóságán kívüli központi szerződő feleknél elszámolt ügyletek aránya, ami súlyosbítja a fent vázolt aggodalmakat. Ez jelentős kihívást jelent az unióbeli pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából, amellyel foglalkozni kell.

E megfontolások fényében a Bizottság 2017. május 4-én közleményt fogadott el a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről 22 . A közlemény szerint az EMIR további módosítására lesz szükség a jelenlegi keretrendszer olyan javítása céljából, amely biztosítja a pénzügyi stabilitást és támogatja a tőkepiaci unió továbbfejlesztését és elmélyítését.

A jelenlegi felügyeleti szabályozás javításra szorul

Az EU elszámolási környezetének folytatódó változásával a válságmegelőzés és a központi szerződő felek kezelésének lehető leghatékonyabb szabályozására van szükség. E tekintetben fontos lépés az EMIR és a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat. Az EMIR elfogadása után öt évvel azonban az Unión belüli és a globális elszámolás növekvő mérete, összetettsége és határokon átnyúló dimenziója rávilágított az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályozás hiányosságaira. Ez a javaslat ezért konkrét módosításokat határoz meg az EMIR-re és az ESMA-rendeletre 23 vonatkozóan, mindenekelőtt annak érdekében, hogy mind az uniós, mind a harmadik országbeli központi szerződő felek számára egyértelmű és koherens felügyeleti szabályozás jöjjön létre.

Az ezt a javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentés figyelembe veszi e módosítások költségeit és hasznát. A hatásvizsgálat számos lehetőséget felvázol a központi szerződő felek uniós szintű felügyeletének javítására, a központi bankoknak a központi szerződő felek felügyeletébe való nagyobb mértékű bevonására, és az Unió azon képességének megerősítésére, hogy nyomon kövesse, azonosítsa és csökkentse a harmadik országbeli központi szerződő felekhez kapcsolódó kockázatokat.

A hatásvizsgálat átfogó bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a javasolt módosítások hatékonyan hozzájárulnak az EU pénzügyi rendszere általános stabilitásának megerősítéséhez és a központi szerződő felek már eleve alacsony valószínűségű (de rendkívül nagy hatású) csődkockázatának további csökkentéséhez, ugyanakkor minimális szinten tartják a piaci szereplők költségeit. A javasolt módosítások a Bizottság politikai prioritásaival összhangban hozzájárulnak a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséhez és elmélyítéséhez is.

1.2.Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat számos olyan egyéb uniós szakpolitikához és folyamatban lévő kezdeményezéshez kapcsolódik, és áll velük összhangban, amelyek célja: i. a központi szerződő felek rendszerszintű jelentőségének kezelése; ii. a központi elszámolás használatának előmozdítása és iii. az uniós szintű felügyelet eredményességének és hatékonyságának fokozása, az EU-n belül és kívül egyaránt.

Egyrészt ez a javaslat összhangban van a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló rendeletre irányuló, 2016. novemberi bizottsági javaslattal 24 . A javaslat biztosítani kívánja, hogy az uniós és a nemzeti hatóságok megfelelően felkészültek legyenek egy csődhelyzetben lévő központi szerződő fél kezelésére, a pénzügyi stabilitás megőrzésére és annak elkerülésére, hogy a fizetésképtelen központi szerződő felek szerkezetátalakításával és szanálásával kapcsolatos költségek az adófizetőket terheljék. A bizottsági javaslat célja annak biztosítása, hogy abban a valószínűtlen esetben, amikor a központi szerződő felek súlyos nehézségekkel vagy csődhelyzettel szembesülnek, megőrizzék a központi szerződő felek kritikus funkcióit, ugyanakkor fennmaradjon a pénzügyi stabilitás és elkerülhető legyen, hogy a fizetésképtelen központi szerződő felek szerkezetátalakításával és szanálásával járó költségek az adófizetőkre háruljanak. Az abban a javaslatban szereplő, a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó válságkezelési szabályozás arra épül, hogy az EMIR keretében a legmagasabb színvonalú válságmegelőzési (vagyis a központi szerződő felek szabályozására ás felügyeletére vonatkozó) szabályozás áll fenn. A központi szerződő felek EMIR szerinti felügyeletének javításával tovább csökkenthető annak valószínűsége – bármilyen kicsi is legyen az –, hogy helyreállítási és szanálási intézkedésekhez kell folyamodni. Az e javaslat által eszközölt módosításokat és javításokat szintén megfelelően tükrözni kell a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló, függőben lévő jogalkotási javaslatban. Célzott módosításokra lehet szükség a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek az EMIR szerinti kollégiumokban, majd a szanálási kollégiumokban betöltött új szerepének a figyelembevétele érdekében.

Másrészt, ez a javaslat kapcsolódik a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) 25 módosítására irányuló 2016. novemberi bizottsági javaslathoz 26 . A javaslat a tőkeáttételi mutató küszöbértékeinek számításából ki kívánja zárni a központilag elszámolt származtatott ügyletek esetében a klíringtagok által az ügyfeleiktől készpénzben kapott alapletétet, amelyet továbbítanak a központi szerződő feleknek. Így megkönnyíti az elszámoláshoz való hozzáférést – mivel az ügyfélklíring vagy a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásának tőkekövetelményei csökkenni fognak –, ami ismét csak megerősíti a központi szerződő felek pénzügyi rendszeren belüli jelentőségét.

Harmadrészt, ez a javaslat kiegészíti a Bizottság 2017. májusában elfogadott, az EMIR célzott módosítására vonatkozó javaslatát 27 . A javaslat célja, hogy egyszerűsítse az EMIR bizonyos követelményeit és arányosabbá tegye azokat a piaci szereplők túlzott költségeinek csökkentése érdekében, a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül. Ez a javaslat ezért további ösztönzőket biztosít a piaci szereplők számára, hogy használják a központi elszámolást – ez pedig szintén erősíti a központi szerződő felek pénzügyi rendszeren belüli jelentőségét.

Negyedrészt, ez a javaslat összhangban van a Bizottság által indított, az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló 2017. márciusi konzultációval 28 , amelynek célja az európai felügyeleti hatóságok eredményességének és hatékonyságának megerősítése és javítása.

Ötödrészt, összhangban áll az uniós pénzügyi jogszabályok harmadik országokra vonatkozó rendelkezéseinek a végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalatokkal, az egyenértékűségről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban 29 foglaltaknak megfelelően. A szolgálati munkadokumentum tényszerű áttekintést nyújt az uniós pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokban foglalt, harmadik országokra vonatkozó egyenértékűségi eljárásokról. Felvázolja az uniós pénzügyi jogszabályok harmadik országokra vonatkozó rendelkezéseinek a végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalatokat. Bemutatja emellett az egyenértékűség fő szempontjait (például a felhatalmazások gyakorlása, értékelés, utólagos nyomon követés), és világosabbá teszi, hogy ezeket a feladatokat hogyan valósítják meg a gyakorlatban.

Hatodrészt, ez a javaslat összhangban van a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) keretében nemzetközi szinten folyó munkával, amelynek célja többek között: i. a központi elszámolás használatának és a joghatóságok közötti határokon átnyúló szabályozásoknak az előmozdítása a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piaca stabilitásának fokozása érdekében; ii. a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság (CPMI) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kidolgozott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek következetes alkalmazásának megvalósítása; iii. a G20-ak származtatott ügyletek piacaira vonatkozó reformjai végrehajtásának ellenőrzése (az FSB tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel foglalkozó munkacsoportján keresztül); és iv. a központi szerződő felek szanálására vonatkozó további iránymutatások kidolgozása (FSB szanálási csoport).

1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat a tőkepiaci unió továbbfejlesztésére irányuló, folyamatban lévő bizottsági erőfeszítésekkel is kapcsolatos, és azokkal összhangban van. A tőkepiaci unióról szóló 2016. szeptemberi közlemény 30 is hangsúlyozta az uniós tőkepiacok további fejlesztésének és integrálásának a szükségességét. A központi szerződő felek uniós szinten nagyobb felügyeleti konvergenciája segítheti a mélyebb és integráltabb tőkepiacok kialakítását, mivel a hatékonyabb és rugalmasabb központi szerződő felek a jól működő tőkepiaci unió alapvető elemei. Ennek érdekében a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatáról szóló közlemény 31 , amelyet a Bizottság 2017. június 8-án fogadott el, felszólít az ESMA hatásköreinek megerősítésére az EU-n belüli és kívüli következetes felügyelet hatékonyságának előmozdítása érdekében. Ugyanakkor ennek eredményeként a tőkepiaci unióból következő nagyobb és likvidebb pénzügyi piacok megjelenése következtében még több ügyletet számolnak majd el központi szerződő feleken keresztül, ami megnöveli rendszerszintű jelentőségüket. Tekintettel a potenciálisan megnövekedett volumenekre, valamint a szabályozási és felügyeleti arbitrázs jelenlegi lehetőségeire, az erős és stabil tőkepiaci unió biztosítása érdekében a felügyeleti keret további javítására van szükség.

A javaslat emellett összhangban áll a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-én elfogadott bizottsági vitaanyaggal 32 . A vitaanyag mindenekelőtt kiemeli, hogy az igazi pénzügyi unió megvalósítása elengedhetetlen a hatékony és stabil gazdasági és monetáris unióhoz. Az anyag szerint ez magában foglalja a már napirendre tűzött elemekkel való előrehaladást, például a tőkepiaci unió megvalósítása révén. A javaslat elősegíti a mélyebben integrált tőkepiacok kialakítását a központi szerződő felek erősebb, uniós szintű felügyeleti konvergenciájának biztosításával.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

2.1.Jogalap

E javaslat jogalapja az EUMSZ 114. cikke, amely az EMIR és az ESMA-rendelet jogalapja. A hatásvizsgálati jelentés részeként végzett elemzés azonosítja az EMIR azon elemeit, amelyeket módosítani kell az EU pénzügyi rendszere általános stabilitásának megerősítése és központi szerződő fél már eleve alacsony valószínűségű (de rendkívül nagy hatású) csődkockázatának további csökkentése érdekében, ugyanakkor minimális szinten tartva a piaci szereplők költségeit. Csak a társjogalkotók rendelkeznek hatáskörrel a szükséges módosítások elvégzéséhez. Az ESMA-rendelet módosítására a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület létrehozásához van szükség, amelyet az EMIR keretében fontos feladatokkal bíznak meg.

2.2.Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EMIR egy teljes egészében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendelet. Az EMIR meghatározza az Unióban letelepedett klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára elszámolási szolgáltatásokat nyújtó EU-beli központi szerződő felekre és harmadik országbeli központi szerződő felekre egyaránt alkalmazandó felügyeleti keretet. Az EMIR keretében a felügyeleti szabályok szempontjából jelentős szerepe van a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállamnak. A tagállamok és a nemzeti felügyeleti hatóságok azonban nem tudják egyoldalúan megoldani a nagy mértékben integrált és összekapcsolt, a nemzeti joghatóságok hatókörén túl, határokon átnyúlóan működő központi szerződő felek által jelentett rendszerszintű kockázatokat. Emellett a tagállamok egyedül nem csökkenthetik az eltérő nemzeti felügyeleti gyakorlatokból eredő kockázatokat. A tagállamok és a nemzeti hatóságok önmagukban nem tudják kezelni azt a rendszerszintű kockázatot, amelyet a harmadik országbeli központi szerződő felek jelenthetnek az EU egészének pénzügyi stabilitására nézve.

Az EMIR célkitűzéseit – a központi szerződő felek biztonságosságának és hatékonyságának fokozása a tevékenységük végzésére vonatkozó egységes követelmények meghatározása révén – a tagállamok egyénileg nem tudják kielégítően megvalósítani, tehát azok az intézkedések nagyságrendje miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók az EUMSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.

2.3.Arányosság

A javaslat célja annak biztosítása, hogy az EMIR szerinti felügyeleti szabályozás megvalósítsa a származékos piacok rendszerszintű kockázatának arányosabb és hatékonyabb, a piaci szereplők minimális költsége mellett való csökkentésére irányuló célkitűzést. A javaslat egyszerűsített keretet határoz meg az uniós szinten engedélyezett központi szerződő felek felügyeletére vonatkozóan, egyértelművé téve az érintett különböző nemzeti hatóságok és intézmények szerepét és feladatait. A felügyeleti szabályozás újrakalibrálásával a javaslat hozzájárul a központi szerződő felek egyre inkább határokon átnyúló rendszerszintű jellegének kezeléséhez, ugyanakkor megőrzi a székhely szerinti tagállam hatóságainak költségvetési hatáskörét. Ezen túlmenően, a javaslat által bevezetett megközelítés lehetővé teszi a harmadik országbeli központi szerződő felek számára az EMIR követelményeinek azáltal való megfelelést, hogy teljesítik saját nemzeti egyenértékű szabályaikat, amivel lehető válik a harmadik országbeli központi szerződő felek uniós piacok számára jelentett rendszerszintű jelentőségére összpontosító arányos megközelítés. Ugyanakkor a javaslat nem lépi túl az EU pénzügyi stabilitására a harmadik országbeli központi szerződő felek által jelentett rendszerszintű kockázat csökkentésére irányuló EMIR-célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amelyet a kockázatok azonosítását, nyomon követését és csökkentését szolgáló átlátható és objektív kritériumok megállapításán keresztül valósít meg. A javaslat ezért közvetlenül hozzájárul az EMIR felügyeleti szabályozásának összességében arányosabbá tételéhez. Hasonlóképp, a javaslat csak célzott módosításokat vezet be az ESMA-rendeletbe, amelyek nem lépik túl az ahhoz szükséges mértéket, hogy az ESMA végre tudja hajtani az EMIR-ben rögzített feladatokat.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása

Az EMIR és az ESMA-t létrehozó jogi aktus egyaránt rendelet, módosításuk ezért csak azonos jellegű jogi aktussal történhet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

3.1.A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentés elemzést nyújt arról, hogy az EU-n belül és kívül székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó, EMIR szerinti hatályos felügyeleti szabályozás milyen mértékben teljesíti célját, hogy a központi szerződő felek szolgáltatásainak nyújtásához hatékony és eredményes módon biztosítson egyenlő versenyfeltételeket, ugyanakkor legyen koherens, releváns és nyújtson uniós többletértéket. Az elemzés az ESMA által 2015-ben 33 és 2016-ban 34 végzett, az EMIR szerinti felügyeleti kollégiumok működéséről szóló két szakértői felülvizsgálat eredményét is tükrözi. Ezen túlmenően az elemzés alapjául az EMIR harmadik országok egyenértékűségére és elismerésére vonatkozó jelenlegi rendszerének értékelése szolgál, amelyet az ESMA az EMIR felülvizsgálata keretében a Bizottság számára készített jelentés részeként végzett 35 .

Az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó, EMIR szerinti felügyeleti szabályozás eredményességét illetően a gyakorlati tapasztalat az, hogy a kollégiumi tagok között a jelenlegi struktúrában való együttműködés lehetővé tette a központi elszámolásban részt vevő különböző szereplők felügyeletei véleményének képviseletét, ezáltal hozzájárulva a felügyeleti konvergenciára és az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek egyenlő versenyfeltételeire irányuló célkitűzésekhez. Aggályok merülnek fel azonban a központi szerződő felek tagállamokbeli felügyeletének következetességével kapcsolatban, ami arra utal, hogy a központi szerződő felek határokon átnyúló felügyelete tekintetében hatékonyabb megközelítésre van szükség. A kollégiumok tagjai közötti együttműködés mértéke jelentősen eltér attól függően, hogy a kollégium milyen szerepet tölt be a döntéshozatali folyamatban. Míg az engedélyezési folyamat során az „ESMA megfigyelte, hogy a központi szerződő felek kollégiumai általánosságban kétirányú együttműködést tettek lehetővé: egyrészt, az elnöklő nemzeti illetékes hatóságok jó és konstruktív észrevételeket kaptak a kollégiumi tagoktól, amely beépült a kockázatértékelésükbe; másrészt, a kollégiumi tagok megkapták a közös vélemény elfogadásáról való szavazáshoz szükséges információkat.” 36 , az együttműködés alacsonyabb szintje jellemző, amikor nincs szükség ilyen véleményre. Ezért az ESMA szerint fennáll annak a „kockázata, hogy az engedélyezést követően a központi szerződő felek kollégiumai tényleges felügyeleti eszköz helyett egyszerűen az információcserére szolgáló mechanizmussá válhatnak.” Továbbá az előzetes észrevételek alapján: i. a különböző kollégiumi tagok különböző mértékben vesznek részt a kollégiumi megbeszélésekben; és ii. az illetékes nemzeti hatóságok felügyeleti megközelítése nagymértékben eltér még a hasonló központi szerződő feleket érintő ügyekben is. Az ESMA által az illetékes nemzeti hatóságok közötti felügyeleti konvergencia támogatása céljából biztosított egységes formanyomtatványok nem oldják meg ezt a problémát, mert az illetékes nemzeti hatóságok eltérően gyakorolják a mérlegelési jogkörüket. A központi szerződő felek felügyelete következetességének erősítése, az EU-n belül az egyenlő versenyfeltételek javítása és a hatékonyabb felügyeleti konvergencia megvalósítása érdekében ezért további javításra van szükség.

A harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletének hatékonyságát illetően a jelenlegi szabályok lehetővé tették az ESMA számára, hogy 28 harmadik országbeli központi szerződő felet ismerjen el az elszámolási szolgáltatások uniós szerződő feleknek történő nyújtása céljából. Ez összhangban van a G20-ak azon célkitűzésével, hogy előmozdítsák a határokon átnyúló szabályozásokat. Ugyanakkor az EMIR-konzultáció válaszadóinak többsége (főként a pénzügyi ágazatban működő társaságok és szakmai szervezetek) úgy vélte, hogy az EMIR-nek a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó egyenértékűségi rendszere de facto olyan helyzetet teremtett, amelyben az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó EMIR-követelmények esetleg szigorúbbak, mint a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozók, és ez az előbbiek számára hátrányos versenyfeltételeket eredményez. Az ESMA kiemelte azt is, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni EMIR-megközelítés rendkívül rugalmas, teljes mértékben támaszkodik a harmadik országok szabályaira és felügyeleti szabályozására, miközben a harmadik országbeli joghatóságok többsége a harmadik országbeli központi szerződő feleket rendszerszinten fontos infrastruktúrának tekinti, és szigorúbb ellenőrzésnek veti alá. Az ESMA azzal érvelt, hogy bár a jelenlegi EMIR-megközelítés modellként szolgálhatna a kölcsönös bizalom terén, amennyiben az EU továbbra is az egyetlen olyan joghatóság marad, amely nagymértékben támaszkodik a harmadik országok szabályaira és hatóságaira, ez veszélybe sodorhatja, és nem szolgálja az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek javát.

Ami a hatékonyságot illeti, az EMIR-konzultáció válaszadóinak többsége támogatta azt a célkitűzést, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek számára az EMIR egységes alkalmazásának elősegítésével. Ugyanakkor rámutattak a jóváhagyási eljárások hosszára, hangsúlyozva, hogy bizonyos esetekben a nemzeti illetékes hatóság határozatlan időre elhalaszthatja a jóváhagyást, ami jogbizonytalansághoz vezethet. Egyes válaszadók arra is rámutattak, hogy a kollégiumok működésében nagyobb átláthatóságra van szükség, nem csak a központi szerződő felek számára a szolgáltatási folyamatok engedélyezéséhez és kiterjesztéséhez, hanem a központi szerződő felek felhasználói számára is annak érdekében, hogy jobban átláthassák az engedélyezési eljárást és annak következményeit. Emellett számos hatóság és iparági résztvevő, valamint a piaci infrastruktúrák működtetői nagyobb egyértelműséget kértek a központi szerződő felek által nyújtott szolgáltatások engedélyezésének és kiterjesztésének eljárása és időkerete tekintetében. A válaszadók szerint az EMIR-nek pontosítania kellene a kollégiumi folyamat módozatait, mindenekelőtt a különböző kollégiumi tagok szerepét és feladatait. További javításra van tehát szükség, különösen az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek hatékonyabb felügyelete érdekében. Ez hozzájárulhat a nemzeti és az uniós felügyeletek közötti hatékonyabb együttműködéshez, elkerülve ezáltal a felügyeleti feladatok megkettőződését és csökkentve a ráfordított időt és erőforrásokat.

Ami a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó jelenlegi felügyeleti rendszert illeti, az EMIR-konzultációra válaszoló szakmai szervezetek jelezték, hogy a Bizottság számára túl hosszú időt vesz igénybe az egyenértékűségi értékelés elvégzése. Az ESMA is felvetett egy sor aggályt a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerési eljárásának hatékonyságával kapcsolatban. Egyrészt azzal érvelt, hogy az eljárás merev és nehézkes, amit a 2015-ben hozott elismerési határozatok korlátozott száma is bizonyít. Másrészt kiemelte, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése jelentős adminisztratív terhet jelent az ESMA számára.

Ami a relevanciát illeti, az EMIR felügyeleti szabályozása a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek globális piaca stabilitásának fokozására irányuló nemzetközi erőfeszítések szerves része marad, ugyanakkor elősegíti a joghatóságok közötti, határokon átnyúló, kölcsönösen alkalmazkodó szabályozást. Az EMIR felügyeleti szabályozása azt is biztosítja, hogy a pénzügyi piacok továbbra is hozzájáruljanak a fenntartható, hosszú távú növekedéshez a belső piac fogyasztók és vállalkozások érdekeit szolgáló, további elmélyítése érdekében, a beruházások, a növekedés és a munkahelyteremtés támogatását célzó bizottsági erőfeszítések részeként.

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentés 2.4. szakaszában leírtaknak megfelelően az EMIR felügyeleti szabályozása összhangban van más olyan uniós jogszabályokkal, amelyek célja: i. a központi szerződő felek rendszerszintű jelentőségének kezelése; ii. a központi elszámolás használatának további előmozdítása és iii. az uniós szintű felügyelet eredményességének és hatékonyságának fokozása, az EU-n belül és kívül egyaránt.

Végezetül, az uniós hozzáadott érték tekintetében az EMIR felügyeleti szabályozása az uniós szintű felügyeleti konvergenciát elősegítő új mechanizmus bevezetésével lefedett egy rést, az uniós szerződő feleknek elszámolási szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekhez kapcsolódó rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében.

3.2.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Ez a javaslat több nyilvános konzultációra épül.

Egyrészt figyelembe veszi a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről szóló, 2017. május 4-i bizottsági közlemény 37 közzétételét követően az érdekelt felek és a hatóságok által alkotott véleményt. A közlemény szerint a származtatott ügyletek elszámolása terén fennálló kihívásokra tekintettel további változtatásokra lenne szükség a pénzügyi stabilitás, valamint az olyan központi szerződő felek biztonságosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében, amelyek rendszerszintű jelentőséggel bírnak az egész EU pénzügyi piacai számára, valamint a tőkepiaci unió továbbfejlesztésének támogatása érdekében.

Másrészt, a javaslat az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló, 2017. március 21. és május 17. között lezajlott konzultáció részeként a konkrétan az EMIR-re és a központi szerződő felek felügyeletére vonatkozóan tett észrevételekre támaszkodik. A konzultáció célja az volt, hogy egyértelműbbé tegye azokat a területeket, amelyeken az európai felügyeleti hatóságok hatékonysága és eredményessége erősíthető és javítható 38 .

Harmadrészt, a javaslat a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. január 20-tól 2017. március 17-ig tartó konzultáció 39 részeként tett, a felügyeleti konvergenciára összpontosító észrevételeket veszi figyelembe. A konzultáció azzal kapcsolatban kérte ki az érdekelt felek véleményét, hogy a tőkepiaci unióra vonatkozó jelenlegi programot miként lehet frissíteni és kiegészíteni annak érdekében, hogy az a tőkepiacok fejlődésének szilárd politikai keretévé váljon. A konzultáció során 178 hozzászólás érkezett.

Negyedrészt, a javaslat figyelembe veszi az EMIR felülvizsgálatával kapcsolatos, 2015. május és augusztus között folytatott konzultáció során kapott, az EMIR felügyeleti szabályozásához kapcsolódó hozzászólásokat. A konzultáció során több mint 170 hozzászólás érkezett az érdekelt felek és hatóságok széles körétől 40 .

A válaszadók általánosságban azt jelezték, hogy az EMIR jelenlegi felügyeleti szabályozása segít fokozni az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek biztonságosságát és megbízhatóságát, és általánosságban támogatták a felügyeleti kollégiumok által betöltött szerepet. A válaszadók arra is rámutattak, hogy az EMIR követelményeinek nagy része csak a közelmúltban vált alkalmazandóvá, ezért túl korai lenne a meglévő felügyeleti szerkezet teljes átalakítását fontolgatni. A válaszadók, mindenekelőtt az állami hatóságok hangsúlyozták, hogy a jelenleg működő központi szerződő felek különböző (helyi vagy határokon átnyúló) típusaira tekintettel az illetékes nemzeti hatóságokat továbbra is aktívan be kell vonni a felügyeletbe. Ugyanakkor számos válaszadó kiemelte azt is, hogy a központi szerződő felek működése határokon átnyúló rendszerszintű jelentőséggel bír, rávilágítva arra, hogy el kell kerülni a kizárólagosan nemzeti szinten végzett felügyeletet. A válaszadók többsége támogatta az uniós szintű fokozott felügyeleti konvergenciát a központi szerződő felek felügyelete kapcsán, jelezve, hogy a jelenlegi rendszer töredezett és nem hatékony. A határokon átnyúló tevékenységek elterjedését, a központi szerződő felek rendszerszintű jelentőségét és az euróövezetben a likviditáshoz való hozzáférést nevezték meg a válaszadók olyan tényezőkként, amelyek miatt ki kell bővíteni az uniós szintű felügyeleti hatásköröket. Ettől függetlenül, az uniós szintű közvetlen felügyeleti hatásköröknek a harmadik országbeli központi szerződő felekre való kiterjesztése kapcsán a válaszadók arra figyelmeztettek, hogy az ilyen kiterjesztésnek összhangban kell lennie a szubszidiaritás és az arányosság elvével, különösen mivel egyetlen uniós struktúra sem rendelkezik elegendő forrással egy csődhelyzetben lévő központi szerződő fél kezeléséhez, akármennyire is korlátozott egy ilyen esemény bekövetkezésének kockázata. Végezetül, számos válaszadó, köztük az ESMA 41 is kiemelte, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek tekintetében javítani kell a jelenlegi keretet.

3.3.Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálatban figyelembe vett lehetőségek az EMIR felügyeleti szabályozásának célzott módosításaira vonatkoznak, amelyek az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre és a szolgáltatásaikat uniós szerződő feleknek nyújtó vagy nyújtani szándékozó harmadik országbeli központi szerződő felekre egyaránt alkalmazandók. A kívánt célok elérésére számos előnyben részesített szakpolitikai lehetőséget azonosítottak:

·Az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek felügyeletének javítása érdekében a jelenlegi felügyeleti szabályozást egy európai felügyeleti mechanizmus létrehozása révén egyszerűsíteni kell és tovább kell központosítani, biztosítva a nemzeti hatóságok, kibocsátó központi bankok és az ESMA hatáskörüknek megfelelő mértékű bevonását. Ez hozzá fog járulni az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályozás koherenciájának javításához azáltal, hogy előmozdítja az európai központi szerződő felek számára egyenlő versenyfeltételeket, valamint az EMIR alkalmazásának egységességét az egész EU-ban, miközben biztosítja, hogy a felügyeleti hatáskör és a kapcsolódó nemzeti költségvetési hatáskör egyes területei megfelelően összehangoltak maradjanak. Ez hozzájárul majd a költségcsökkentéshez mind intézményi szinten, a hatóságok közötti felügyeleti átfedések elkerülése révén, mind a központi szerződő felek tekintetében, a rájuk vonatkozó felügyeleti keret egyszerűsítése és a megkettőzött felügyelet kockázatának korlátozása révén.

·Az EU-n belüli, a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére kialakított felügyeleti szabályozás javítása érdekében a hatásvizsgálati jelentés szerint a harmadik országbeli központi szerződő felekre objektív kritériumok vagy küszöbértékek alapján az ESMA és az érintett kibocsátó központi bankok által meghatározott további felügyeleti követelmények egy mozgó skáláját lehetne alkalmazni. Az uniós felügyelet mértéke és intenzitása arányos lenne a harmadik országbeli központi szerződő felek által az EU számára jelentett kockázatokkal, és azoktól függne. Különböző kritériumokat vagy küszöbértékeket lehetne meghatározni: a kis hatású központi szerződő felekre (1. szintű központi szerződő felek) alapvetően az EMIR egyenértékűségi és elismerési rendszerét lehetne tovább alkalmazni, míg a közepes és nagy hatású központi szerződő felekre (2. szintű központi szerződő felek) kiegészítő felügyeleti követelmények egy mozgó skálája lenne alkalmazandó, többek között a spektrum végén egy uniós engedélyezési és székhelyre vonatkozó követelménnyel, amely az EU és pénzügyi rendszerének stabilitása szempontjából jelentős kitettségi kockázatot jelentő harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozna.

·A felügyeleti követelmények fokozatos mozgó skálája lehetővé teszi a harmadik országbeli központi szerződő felek arányos és kiegyensúlyozott felügyeletét, és a kapcsolódó rendszerszintű kockázatok megfelelő csökkentését, a globális rendszer indokolatlan széttöredezése és a piaci szereplőknél jelentkező túlzott költségek nélkül. Ez segíteni fog az uniós felügyeleteknek és a kibocsátó központi bankoknak a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos kockázatok kezeléséhez rendelkezésükre álló mechanizmusok javításában, ugyanakkor biztosítani fogja az EU-ban székhellyel rendelkező és a harmadik országbeli központi szerződő felek egyenlő versenyfeltételeit, és biztosítja a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó követelmények jobb folyamatos betartatását, és jobb megfelelésüket. Noha ez a lehetőség intézményi szinten és a harmadik országbeli központi szerződő felek számára, és végső soron a piaci szereplők számára további költségekkel járhat, az ilyen költségeket a rendszerszintű kockázat csökkentésének előnyeivel kell összevetni, bár a rendszerszintű kockázat csökkentésének pontos pénzügyi előnyeit nehéz előre számszerűsíteni.

A javasolt lehetőségek csomagjának célja, hogy egyértelmű és koherens felügyeleti szabályozást hozzon létre az EU-ban és harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozóan.

3.4.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

3.5.Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós központi szerződő felek felügyeletének javítása és a harmadik országbeli központi szerződő felek által jelentett kockázatok csökkentése céljából tervezett változtatások várhatóan nem lesznek hatással az EU költségvetésére.

Az ESMA esetleges további feladatai, például a harmadik országbeli központi szerződő felek nyilvántartásba vételének feldolgozása és folyamatos felügyelete szükségessé tehetik az ESMA tervezett erőforrásainak növelését. Ugyanakkor az uniós költségvetést terhelő többletköltségeket enyhítik az európai mechanizmus finanszírozásának növelését célzó mechanizmusok, például az által közvetlenül felügyelt uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felektől beszedett díjak.

A javaslat költségvetési vonzatait az e javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti.

5.EGYÉB ELEMEK

5.1.Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat magában foglal egy olyan követelményt, miszerint az EMIR teljes körű értékelését el kell végezni, különös tekintettel a javasolt felügyeleti szabályozás hatékonyságára és eredményességére az EMIR eredeti, a pénzügyi stabilitás növelésére irányuló céljának teljesítése terén. Az értékelésnek tehát figyelembe kell venni az EMIR minden szempontját, különös tekintettel a következőkre:

·a helyreállítás vagy szanálás alá vont központi szerződő felek száma;

·a vitarendezési mechanizmus nemzeti illetékes hatóság általi használatának száma;

·harmadik országbeli központi szerződő felek helyszíni ellenőrzéseinek száma;

·elismert harmadik országbeli központi szerződő felek száma;

·az egyenértékűségi és/vagy elismerési feltételek harmadik országbeli központi szerződő felek általi megsértésének száma;

·az uniós szerződő felek becsült költségei.

Alapesetben ezt az értékelést legalább 5 évvel e módosítások alkalmazását követően kell elvégezni.

Az értékelés során törekedni kell arra, hogy minden érintett érdekelt féltől gyűjtsenek információkat, különösen a központi szerződő felektől, a klíringtagoktól, a nem pénzügyi szerződő felektől, a kis pénzügyi szerződő felektől és általánosságban a klíringtagok ügyfeleitől és közvetett ügyfeleitől. Információra lesz szükség ezenkívül az ESMA-tól, valamint a nemzeti hatóságoktól és a központi bankoktól. Az elemzéshez szükséges statisztikai adatokat az ESMA-tól kell kérni.

5.2.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

5.2.1.Az ESMA felügyeleti tanácsán belül a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület létrehozása

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület és az ESMA felügyeleti tanácsa közötti kapcsolat meghatározására vonatkozó módosítások (ESMA-rendelet, 4., 6., 40., 42., 43. cikk)

Az 1. cikk (1) bekezdése egy új (4) bekezdéssel egészíti ki az ESMA-rendelet 4. cikkét, amely a központi szerződő fél fogalmát az EMIR-ben lévővel összhangban határozza meg.

Az 1. cikk (2) bekezdése új (1a) bekezdéssel egészíti ki az ESMA-rendelet 6. cikkét, amely létrehozza az ESMA felügyeleti tanácsán belül az ügyvezető testületet (központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület) az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek felügyelete terén.

Az 1. cikk (4) bekezdése új f) ponttal egészíti ki az ESMA-rendelet 40. cikkének (1) bekezdését, amely megállapítja, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője és két igazgatója az ESMA felügyeleti tanácsának szavazati joggal nem rendelkező tagja.

Az 1. cikk (5) bekezdése annak előírása érdekében módosítja az ESMA-rendelet 42. cikkének első albekezdését, hogy az elnöknek, a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak és a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének és két igazgatójának függetlenül és objektíven kell eljárnia az Unió érdekében.

Az 1. cikk (6) bekezdése módosítja az ESMA-rendelet 43. cikkének (1) bekezdését, hogy megkülönböztesse a felügyeleti tanács feladatait és a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület feladatait. Az 1. cikk (6) bekezdése emellett felváltja az ESMA-rendelet 43. cikkének (8) bekezdését az azzal való kiegészítése céljából, hogy a felügyeleti tanács a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testülettel egyetértésben jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület szervezetének meghatározása céljából tett módosítások (ESMA-rendelet, új 44a–44c. cikk)

Annak meghatározása céljából, hogy a felügyeleti tanács ügyvezető testülete (a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület) hogyan szerveződik az ESMA-n belül, az 1. cikk (7) bekezdése az ESMA-rendelet III. fejezetébe az új 1A. szakasz részeként beilleszti az új 44a., 44b., és 44c. cikket. Az új 1A. szakasz meghatározza a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület összetételét, feladatait és döntéshozatali hatáskörét annak érdekében, hogy biztosított legyen az egész EU-ban egységes felügyeleti megközelítés, a megfelelő szintű szakértelem, valamint a központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatos gyors és hatékony döntéshozatali eljárás.

Az új 44a. cikk meghatározza, hogy a felügyeleti tanácsban a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület a következőkből áll: i. állandó tagok, idetartozik egy független vezető és két igazgató, szavazati joggal, továbbá az EKB és a Bizottság egy-egy képviselője, szavazati jog nélkül; és ii. az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagok, beleértve a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának egy képviselőjét, szavazati joggal, és az érintett kibocsátó központi bank egy képviselője, szavazati jog nélkül. Az állandó tagoknak részt kell venniük a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület minden ülésén. Az egyes központi szerződő felek tekintetében illetékes tagoknak akkor kell részt venniük, ha ez a felügyeletük alatt álló központi szerződő felek szempontjából szükséges és indokolt. A vezető megfigyelőként meghívhatja az EMIR 18. cikke szerinti jelenlegi felügyeleti kollégium tagjait és az ESMA által elismert harmadik országbeli központi szerződő felek képviselőit annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület más érintett hatóságok véleményét is kellően figyelembe vegye. A független állandó tagok és az egyes központi szerződő felekhez tartozó tagok jelenléte biztosítja, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület által hozott döntések következetesek, megfelelőek és arányosak legyenek az EU egésze tekintetében, valamint hogy az érintett nemzeti illetékes hatóságok, kibocsátó központi bankok és megfigyelők részt vegyenek a valamely tagállamban székhellyel rendelkező központi szerződő felet érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Harmadik országbeli központi szerződő félről való döntéskor a döntéshozatali folyamatban csak a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület állandó tagjai és az uniós pénznemeket kibocsátó érintett központi bankok vehetnek részt.

Az új 44b. cikk úgy rendelkezik, hogy a belső piac megfelelő működésének, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek kell az EMIR értelmében ráruházott különleges feladatokat ellátnia. Eltérő rendelkezés hiányában az EMIR módosításaiban az ESMA-ra való hivatkozások ebben a javaslatban ezért a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületre vonatkoznak. A cikk előírja továbbá, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek külön személyzettel és megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie autonómiájának, függetlenségének és megfelelő működésének biztosításához.

Az új 44c. cikk megállapítja, hogy a gyors és hatékony döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület tagjainak egyszerű többségével hozza meg határozatait az új 44a. cikk (1) bekezdésében meghatározott szavazati jogokkal összhangban, és szavazategyenlőség esetén a testület vezetője döntő szavazattal rendelkezik.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület tagjainak elszámoltathatóságát és függetlenségét megállapító módosítások (ESMA-rendelet, új 48a. cikk, 49. és 50. cikk)

Az 1. cikk (8) bekezdése felváltja az ESMA-rendelet III. fejezete 3. szakaszának címét a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjére és két igazgatójára alkalmazandó követelmények meghatározása céljából.

Az 1. cikk (9) bekezdése új 48a. cikket szúr be, amely a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének és igazgatóinak kinevezéséről és feladatairól rendelkezik. A 48a. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy a megfelelő szintű szakértelem biztosítása érdekében a vezetőt és a két igazgatót érdemeik, készségeik, az elszámolási, kereskedés utáni és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján kell kinevezni, nyílt kiválasztási eljárás alapján. A 48a. cikk (4) bekezdése meghatározza, hogy a Bizottság jóváhagyás céljából a jelöltek kinevezésére vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament általi jóváhagyást követően a Tanács végrehajtási határozatot fogad el a vezető és a két igazgató kinevezéséről. A társjogalkotók kinevezési eljárásban való részvétele biztosítja az átláthatóságot és a demokratikus ellenőrzést. Ezenkívül a 48a. cikk (5) bekezdése megállapítja, hogy a Tanács az Európai Parlament által jóváhagyott bizottsági javaslat alapján végrehajtási jogi aktust fogadhat el a vezető vagy az igazgatók bizonyos feltételek melletti visszahívása céljából, hogy elszámoltathatók legyenek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az uniós intézmények jogainak védelme érdekében.

Az 1. cikk (10) bekezdése módosítja az ESMA-rendelet 49. cikkét annak megállapítása érdekében, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője és igazgatói függetlenül és objektíven járnak el az Unió érdekében.

Az 1. cikk (11) bekezdése módosítja az ESMA-rendelet 50. cikkét annak előírása céljából, hogy a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács felkérheti a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjét, hogy kérésre bármikor nyilatkozatot tegyen. Emellett a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének kérésre írásban kell jelentést tennie az Európai Parlamentnek a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület fő tevékenységeiről, és jelentést kell tennie az Európai Parlament által eseti alapon kért minden releváns információról.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület és az ESMA ügyvezető igazgatójának feladatai közötti kölcsönhatások, a költségvetés és a szakmai titoktartás meghatározására vonatkozó módosítások (ESMA-rendelet, 53., 63. és 70. cikk)

Az 1. cikk (12) bekezdése módosítja az ESMA-rendelet 53. cikkét, hogy megállapítsa a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület és az ESMA ügyvezető igazgatójának feladatai közötti kölcsönhatásokat. Az 1. cikk (12) bekezdésének a) pontja annak előírása érdekében módosítja az 53. cikk (2) bekezdését, hogy az ügyvezető igazgatónak figyelembe kell vennie a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek az ESMA éves munkaprogramjának végrehajtására vonatkozó iránymutatását, az igazgatótanács ellenőrzése mellett. Az 1. cikk (12) bekezdésének b) pontja annak előírása érdekében módosítja az 53. cikk (4) bekezdését, hogy az ügyvezető igazgatónak a többéves munkaprogram kidolgozása során meg kell szereznie a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület jóváhagyását a felelősségi körébe tartozó feladatok tekintetében, mielőtt a munkaprogramot továbbküldi az igazgatótanácsnak. Az 1. cikk (12) bekezdésének c) pontja annak előírása érdekében módosítja az 53. cikk (7) bekezdését, hogy az ügyvezető igazgatónak az ESMA tevékenységeiről szóló jelentéstervezet kidolgozása során meg kell szereznie a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület jóváhagyását a felelősségi körébe tartozó feladatok tekintetében, mielőtt a jelentéstervezetet továbbküldi az igazgatótanácsnak.

Az 1. cikk (13) bekezdése az ESMA-rendelet 63. cikkét egy új (1a) bekezdéssel egészíti ki, amely megállapítja, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület feladataival kapcsolatos kiadásoknak és díjaknak elkülönülten azonosíthatóknak kell lenniük az ESMA tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásaiban. A tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás elfogadása előtt a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek az említett kiadások és díjak tekintetében jóvá kell hagynia az ügyvezető igazgató által készített tervezetet.

Az 1. cikk (14) bekezdése annak előírása céljából módosítja az ESMA-rendelet 70. cikkének (1) bekezdését, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület tagjaira az EUMSZ 339. cikkében meghatározott és a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.

Az ESMA információgyűjtési képességének javítását célzó módosítások (ESMA-rendelet, 35. cikk)

Az 1. cikk (3) bekezdése az ESMA-rendelet 35. cikkének hatodik bekezdése helyébe lép annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben az illetékes hatóságoknál vagy a tagállam más szervezeteinél nem áll rendelkezésre minden információ, az ESMA információt kérhet közvetlenül az engedélyezett vagy elismert központi szerződő féltől, engedélyezett központi értéktártól, és engedélyezett kereskedési helyszíntől. Az ESMA tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen kérésekről.

5.2.2.Az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek felügyelete

Az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó feltételek és eljárások módosítása (EMIR, 17., 18., 19., 20. és 21. cikk)

Engedélynyújtási és -elutasítási eljárás

A 2. cikk (2) bekezdése úgy módosítja az EMIR 17. cikkének (3) bekezdését, hogy az illetékes hatóságnak az ESMA-val konzultálva kell értékelnie a központi szerződő fél kérelmének hiánytalanságát, és az ESMA-t és a kollégiumot tájékoztatni kell minden olyan kiegészítő információról, amelyet az illetékes hatóság egy kérelem kapcsán kapott.

A kollégium elnöklete és összetétele

A 2. cikk (3) bekezdése annak érdekében módosítja az EMIR 18. cikkét, hogy egyértelművé tegye a feladatoknak a kollégiumon belüli hatóságok közötti elosztását. A 18. cikk új (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének kell elnökölnie és irányítania a kollégiumot. Az EMIR 18. cikke (2) bekezdésének új a) pontja megállapítja, hogy a kollégiumban az ESMA helyett a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület állandó tagjai vesznek részt. Az EMIR 18. cikke (2) bekezdésének új c) pontja a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságokat, amelyek székhelye a központi szerződő félnek a 42. cikkben említett garanciaalapjához összesített alapon egy egyéves időtartamra számított legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található, kiegészíti adott esetben az EKB-val, a 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban.

A kollégium véleménye

A 2. cikk (4) bekezdése a kollégiumi tagok szavazati jogai tekintetében úgy módosítja az EMIR 19. cikkének (3) bekezdését, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület állandó tagjai egyenként egy szavazattal rendelkeznek, a Bizottság képviselőjének kivételével, aki nem rendelkezik szavazati joggal.

Az engedély visszavonása

A 2. cikk (5) bekezdése módosítja az EMIR 20. cikkének (6) bekezdését annak előírása érdekében, hogy a központi szerződő fél illetékes hatósága az engedély visszavonásáról szóló határozattervezetét teljes indokolással együtt elküldi az ESMA-nak és a kollégium tagjainak.

Felülvizsgálat és értékelés

A 2. cikk (6) bekezdésének a) és b) pontja az EMIR 21. cikke (1) és (3) bekezdésének helyébe lép az engedélyezett központi szerződő felek felülvizsgálata és értékelése tekintetében. A 21. cikk új (1) bekezdése előírja, hogy a központi szerződő fél EMIR-nek való megfelelését az illetékes hatóság az ESMA-val együttműködve vizsgálja felül és értékeli. A 21. cikk új (3) bekezdése megállapítja, hogy az ESMA határozza meg a felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletességét, és előírja, hogy az ESMA személyzetét fel kell kérni a helyszíni ellenőrzésekben való részvételre. Emellett előírja az illetékes hatóság számára, hogy továbbítson minden olyan információt az ESMA-nak, amelyet központi szerződő felektől kap, és hogy az illetékes hatóságnak be kell kérnie az ESMA által kért minden olyan információt, amelyet az ESMA az érintett központi szerződő féltől nem tud beszerezni.

Az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos módosítások (EMIR, új 21a., 21b. és 21c. cikk)

A 2. cikk (7) bekezdése új 21a., 21b. és 21c. cikket illeszt be az EMIR-be, amelyek meghatározzák a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos szerepét, és egyértelműsítik a hatóságok közötti feladatmegosztást.

Bár az illetékes nemzeti hatóságok az EMIR alapján továbbra is ellátják jelenlegi felügyeleti feladataikat, bizonyos döntések tekintetében szükséges az ESMA és adott esetben az érintett kibocsátó központi bank(ok) előzetes hozzájárulása a központi szerződő felek felügyeletének egész Unióra kiterjedő konvergenciájának előmozdítása érdekében. Az új 21a. cikk előírja, hogy az illetékes hatóságok végleges határozattervezeteket készítenek, amelyeket benyújtanak az ESMA-nak előzetes hozzájárulás céljából, a következőkkel kapcsolatos határozatok esetében: központi szerződő felekhez való hozzáférés, kereskedési helyszínekhez való hozzáférés, központi szerződő fél engedélyezése, központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak kiterjesztése, tőkekövetelmények, engedély visszavonása, felülvizsgálat és értékelés, minősített részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok, az illetékes hatóságok tájékoztatása, a modellek felülvizsgálata, stresszteszt és visszamérés, és interoperabilitási megállapodások jóváhagyása. A központi szerződő felekre és az interoperabilitási megállapodásokra vonatkozóan az EMIR IV. és V. címében meghatározott követelményekkel kapcsolatban a 22. cikk alkalmazásához kötődően hozott bármely egyéb határozat esetén szintén szükséges az ESMA előzetes hozzájárulása. Ha az ESMA módosításokat javasol egy illetékes hatóság bizonyos végleges határozattervezeteihez, ezeket a határozatokat csak akkor lehet elfogadni, ha azokat az ESMA kérésének megfelelően módosították. Ha az ESMA kifogást emel az illetékes hatóság bizonyos végleges határozattervezetei ellen, azokat a határozatokat nem lehet elfogadni. Az új 21a. cikk emellett bevezet egy külön vitarendezési mechanizmust az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok közötti egyet nem értés esetére. Ha egy illetékes hatóság nem ért egyet az illetékes hatóság bizonyos végleges határozattervezeteihez az ESMA által fűzött módosításokkal vagy kifogásokkal, az ügyet végleges határozat meghozatala céljából az ESMA felügyeleti tanácsa elé kell terjeszteni. Végül az új 21a. cikk előírja, hogy az ESMA a pénzügyi piaci szereplőre vonatkozó egyedi határozatot hozhat, ha az illetékes nemzeti hatóságok elutasítják az ESMA véleményét vagy kéréseit.

Hasonlóképpen, tekintettel a központi szerződő felek működési zavarai által az Unió monetáris politikájának meghatározását és végrehajtását érintő potenciális kockázatokra és a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására, szükség van a kibocsátó központi bankok előzetes hozzájárulása az illetékes nemzeti hatóságok által előirányzott bizonyos határozatok esetében. Jóllehet a központi bankok és a felügyeleti hatóságok megbízatása átfedésben lehet, fennáll az ütközés lehetősége, amikor a felügyeleti intézkedések hatással vannak a központi bankok alapvető feladataira például az árstabilitás, a monetáris politika és a fizetési rendszerek terén. Az új 21b. cikk rendelkezik az érintett kibocsátó központi bank feladatairól, hogy megállapítsa a feladatok hatóságok közötti elosztását, különösen ha az a központi szerződő felek fizetési és elszámolási rendszereire, valamint a kapcsolódó likviditási kockázat kezelésének eljárásaira vonatkozik a kibocsátó központi bank pénznemében denominált ügyletek tekintetében. Az új 21b. cikk előírja, hogy az illetékes hatóságoknak meg kell szerezniük az érintett kibocsátó központi bankok hozzájárulását a következőkkel kapcsolatos határozatok esetében: központi szerződő fél engedélyezése, központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak kiterjesztése, engedély visszavonása, biztosítéki követelmények, eszközök a likviditási kockázat kezelésére, biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények, elszámolás és az interoperabilitási megállapodások jóváhagyása.

Amennyiben az érintett kibocsátó központi bank kifogást emel az illetékes hatóság e területeket érintő határozattervezetei ellen, ezeket a határozatokat nem lehet elfogadni. Amennyiben az érintett kibocsátó központi bank módosításokat javasol az illetékes hatóság e területeket érintő határozattervezeteiben, ezeket a határozatokat csak a módosításokkal lehet elfogadni.

Az új 21c. cikk előírja, hogy a tagállamokban székhellyel rendelkező és a harmadik országbeli központi szerződő feleknek egyaránt díjat kell fizetniük az ESMA felügyeleti és adminisztratív feladataiért i. a 17. cikkben említett engedélykérelmek esetében, ii. a 25. cikk szerinti elismerési kérelmek esetében és iii. az ESMA hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos éves díjak tekintetében. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletesen rendelkezik a díjak típusairól, a díjköteles ügyekről, a díjak összegéről, valamint az engedélyezett és kérelmező uniós központi szerződő felek, illetve az olyan elismert harmadik országbeli központi szerződő felek, amelyek az Unió vagy egyik vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszinten nem jelentősek (1. szintű központi szerződő fél), és olyan elismert központi szerződő felek, amelyek rendszerszinten jelentősek, vagy valószínűsíthetően ilyenné válnak (2. szintű központi szerződő felek) általi díjfizetés módjáról. Ezek a felügyeleti díjak lehetővé teszik a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület feladatainak finanszírozását és az ESMA számára feladatainak ellátását.

A hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó módosítások (EMIR, 24. cikk)

A 2. cikk (8) bekezdése módosítja az EMIR 24. cikkét, hogy azon vészhelyzetek közé, amelyek esetében a központi szerződő fél illetékes hatósága vagy bármely más hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t, a kollégiumot, a KBER érintett tagjait és más érintett hatóságokat, felvegye a monetáris politika transzmisszióját és a fizetési rendszerek zavartalan működését érintő potenciális káros hatásokat.

5.2.3.Harmadik országbeli központi szerződő felek

Az EMIR elfogadása óta eltelt öt évben a központi szerződő felek tevékenységének volumene – az EU-ban és világszerte – nagyságrendileg és hatókört tekintve gyorsan növekedett. A központi elszámolás jelentősége megnőtt a származtatott kamatügyletek és a hitelderivatívák esetében. A központi szerződő feleknek a globális pénzügyi rendszerben betöltött, gyorsan növekvő szerepe nemcsak a különböző eszközosztályok központi elszámolási kötelezettségeinek bevezetését tükrözi, hanem a központi elszámolás önkéntes alkalmazásának elterjedését is, ahogyan a piaci szereplők körében tudatosulnak a központi elszámolás előnyei. Az EMIR bizonyos származtatott kamatügyletek és hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében már megköveteli, hogy azokat központilag számolják el, más G20-országok hasonló követelményeivel összhangban. A banki tőkére vonatkozó szabályok is módosultak annak érdekében, hogy ösztönözzék a központi elszámolást és relatív értelemben költségesebb opcióvá tegyék a kétoldalú elszámolást, a kétoldalú ügyletekre pedig 2017 márciusa óta további biztosítéki követelmények vonatkoznak. Ennek eredményeként nőtt az elszámolás, de viszonylag kis számú globális központi szerződő félnél koncentrálódik.

Jelenleg 28 harmadik országbeli központi szerződő fél elismert az EMIR egyenértékűségi rendelkezései alapján. 10 joghatóságból további 12 központi szerződő fél kérelmezte az elismerést és vár jelenleg a Bizottság határozatára a szabályozási és felügyeleti rendszereik egyenértékűségére vonatkozóan.

A harmadik országok központi szerződő felekre vonatkozó rendszerei egyenértékűsége meghatározásának javítását célzó módosítások (EMIR, 25. cikk (6) bekezdése)

A Bizottság továbbra is az egyenértékűségre vonatkozó határozatok révén dönti el, hogy a harmadik országok jogi és felügyeleti keretrendszerei teljesítik-e az EMIR követelményeit, hogy lehetővé tegye az adott harmadik országokban lévő központi szerződő felek elismerését. Ez a javaslat megerősíti, hogy a Bizottság az egyenértékűség meghatározását további feltételekhez kötheti. A 2. cikk (9) bekezdésének e) pontja új (6a) és (6b) bekezdést illeszt be, hogy a Bizottság szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján meghatározhassa azokat a kritériumokat, amelyeket a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó rendszerek egyenértékűségének megítélése során alkalmazni kell. Az EMIR 25. cikkének új (6b) bekezdése megbízza az ESMA-t, hogy kísérje figyelemmel azon harmadik országoknak a központi szerződődő felekre vonatkozó szabályozási és felügyeleti rendszerét érintő változásokat, amelyeket a Bizottság egyenértékűnek minősített.

A harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésével kapcsolatos módosítások (EMIR, 6. cikk, 25. cikk (2), új (2a), új (2b) és új (2c) bekezdése, és új 25a. cikk)

Nagyobb átláthatóság

Az érdekelt felek és a lakosság egésze számára az átláthatóság javítása érdekében az EMIR úgy módosul, hogy egyértelművé váljon a központi szerződő felek nyilvántartásba vétele azáltal, hogy több adat szerepel az ESMA nyilvános jegyzékében (a 2. cikk (1) bekezdése módosítja a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontját).

A harmadik országbeli elismert központi szerződő felekre vonatkozóan a javaslat nem tartalmaz további követelményeket.

A rendszerszinten nem jelentős (1. szintű) harmadik országbeli központi szerződő felek és a rendszerszinten jelentős (2. szintű) harmadik országbeli központi szerződő felek besorolása

Tekintettel az elszámolás globális növekedésére és arra, hogy a kockázat korlátozott számú globális központi szerződő félnél koncentrálódik, be kell vezetni az EMIR keretében elismert harmadik országbeli központi szerződő felek típusa szerinti megkülönböztetést. Ez a javaslat ezért előírja, hogy egy elismerés iránti kérelem elbírálásakor az ESMA-nak figyelembe kell vennie a harmadik országbeli központi szerződő fél által jelentett rendszerszintű kockázat mértékét. Ennek megvalósítása és a követelmények arányos alkalmazásának bevezetése érdekében különbséget kell tenni a kisebb kockázatú központi szerződő felek és azok között, amelyek az Unió, vagy egy vagy több tagállama szempontjából rendszerszinten jelentősek, vagy azok lesznek. Ez tükrözi azt a tényt, hogy nem minden harmadik országbeli központi szerződő fél egyformán rendszerszinten jelentős. A jelentőség függ az általuk elszámolt ügyletek hatókörétől és típusától, valamint az elszámolási tevékenységük volumenétől. Például, egy viszonylag kis méretű harmadik országbeli központi szerződő fél, amely csak korlátozott számú, például helyi pénznemben denominált ügyletet számol el, objektív módon kevesebb gondot és kisebb kockázatot jelent az Unió pénzügy rendszere számára, mint egy olyan harmadik országbeli központi szerződő fél, amely jelentős mennyiségű, uniós pénznemben denominált ügyletet számol el.

Ezért a javaslat alapján az ESMA rendelkezik hatáskörrel arra, hogy különbséget tegyen a központi szerződő felek között aszerint, hogy rendszerszinten jelentősek, vagy valószínűsíthetően azzá válnak, vagy nem. Azokra a harmadik országbeli központi szerződő felekre, amelyekről az ESMA megállapította, hogy az Unió és a tagállamok szempontjából rendszerszinten nem jelentősek vagy valószínűleg nem válnak azzá, „1. szintű”-ként történik hivatkozás (a 2. cikk (9) bekezdésének a) pontja az EMIR 25. cikkének (2) bekezdését kiegészíti az e) ponttal). Ezek az 1. szintű központi szerződő felek továbbra is a Bizottság által a harmadik országok egyenértékűsége kapcsán elfogadott határozatokra vonatkozó jelenlegi szabályok és feltételek hatálya alá tartoznak, amely határozatok lehetővé teszik az ESMA számára az egyes harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését. Az ESMA új feladatokat is kap ezen elismert 1. szintű központi szerződő felek feletti felügyelettel kapcsolatban.

Az 1. szintű központi szerződő felekkel szemben az ESMA a harmadik országbeli központi szerződő felek egy másik kategóriáját is meg tudja határozni, azokét, amelyeket az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági stabilitása szempontjából rendszerszinten jelentősnek vagy a közeljövőben valószínűsíthetően rendszerszinten jelentőssé válónak ítél (az úgynevezett „2. szintű központi szerződő felek”). Erről a 2. cikk (9) bekezdésének c) pontja rendelkezik, amely az EMIR 25. cikkét kiegészíti egy új (2a) bekezdéssel.

Annak érdekében, hogy az ESMA megállapíthassa, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél 2. szintű központi szerződő fél-e, a javaslat négy objektív kritériumot határoz meg (a 25. cikk új (2a) bekezdése):

i. a harmadik országbeli központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellege, mérete és összetettsége;

ii. a hatás, amelyet a harmadik országbeli központi szerződő fél csődhelyzete vagy zavara gyakorolna a kritikus piacokra, pénzügyi intézményekre vagy a szélesebb pénzügyi rendszerre és az EU pénzügyi stabilitására;

iii. a harmadik országbeli központi szerződő fél klíringtagi struktúrája, és

iv. a harmadik országbeli központi szerződő fél más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal fennálló kapcsolata, kölcsönös függősége vagy egyéb kölcsönhatásai.

Ezeket a kritériumokat a rendelet elfogadását követő hat hónapon belül a Bizottságnak részletesen meg kell határoznia egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban (a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdése).

Annak, ha az ESMA egy harmadik országbeli központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félként határoz meg, az a következménye, hogy az adott központi szerződő fél csak akkor ismerhető el és engedélyezhető számára elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek nyújtása az Unióban, ha további feltételeknek tesz eleget. Ezek a feltételek azért szükségesek, hogy tükrözzék az Unió, vagy egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása tekintetében felmerülő további aggályokat. A jelenlegi EMIR-rendszer alapján már elismert központi szerződő felek továbbra is 1. szintű központi szerződő félként elismertek maradnak, amíg az ESMA meg nem állapítja, hogy ezek a harmadik országbeli központi szerződő felek 2. szintű központi szerződő felek-e.

A rendszerszinten jelentős 2. szintű harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó arányos követelmények

A rendszerszinten jelentős harmadik országbeli központi szerződő feleknek négy további követelményt kell teljesíteniük (lásd a 2. cikk (9) bekezdésének b) pontját):

i. az uniós központi szerződő felekre vonatkozó releváns és szükséges prudenciális követelményeknek való folyamatos megfelelés. Ezek a követelmények a tőkekövetelményekre, a belső szervezetirányításra, az üzletvitelre, a letétekre, a garanciaalapra, a pénzügyi forrásokra, a likviditásra, a befektetésekre, a stressztesztekre, az elszámolásra és az interoperabilitásra vonatkoznak. Ezeket jelenleg az EMIR 16. cikke, valamint IV. és V. címe határozza meg;

ii. az érintett uniós kibocsátó központi bankoktól származó – 180 napon belüli – írásbeli megerősítés arról, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél teljesíti az adott központi bankok által támasztott összes követelményt. Ezeket a kiegészítő követelményeket a központi bankok a monetáris politikai feladataik ellátása során írják elő. Például további követelményeket írhatnak elő a likviditási, fizetési vagy elszámolási szabályokkal kapcsolatos kockázatok kezelése céljából az Unióban vagy a tagállamokban. Konkrétabban vonatkozhatnak a központi szerződő félnél tartott biztosíték elérhetőségére és meghatározott típusára, a biztosítékra alkalmazott haircutok szintjére, a befektetési politikára vagy a biztosíték-elkülönítésre, az érintett központi bankok közötti likviditási megállapodások rendelkezésre állására, a központi szerződő fél műveleteinek lehetséges hatása és esetleges zavarának vagy fizetésképtelenségének az Unió pénzügyi rendszerére és stabilitására kifejtett hatása;

iii. annak érdekében, hogy az ESMA gyakorolni tudja új felügyeleti hatáskörét, a harmadik országbeli központi szerződő félnek is írásbeli hozzájárulását kell adnia arra vonatkozóan, hogy az ESMA hozzáférhet a központi szerződő félnél lévő információkhoz, és kérésre hozzáférhet bármely üzlethelyiségéhez. Természetesen biztosítani kell, hogy ezt a harmadik országban végre lehessen hajtani, és jogi véleménynek kell rendelkezésre állnia, amely megerősíti, hogy ez az eset áll fenn;

iv. a harmadik országbeli központi szerződő félnek rendelkeznie kell az ahhoz szükséges összes eljárással és intézkedéssel, hogy meg tudjon felelni a fenti első és harmadik feltételnek.

Mivel a fenti követelményeket arányos módon kell alkalmazni, a javaslat olyan rendszert vezet be, amely szerint a harmadik országbeli központi szerződő fél továbbra is saját országának szabályaira és követelményeire támaszkodhat. Az összehasonlításon alapuló megfelelés ezen új rendszere – amely megfelel az FSB standardjainak és az egyesült államokbeli hatóságok által alkalmazott hasonló rendszert tükrözi – egy egyszerű eljáráson alapul, amelynek keretében a harmadik országbeli központi szerződő fél kérheti az ESMA-tól, hogy hasonlítsa össze az EMIR követelményeit és a központi szerződő felekre vonatkozó uniós felügyeleti standardokat a harmadik ország követelményeivel. Ha a követelmények hasonlóak, az ESMA megállapíthatja, hogy hatályos követelmények némelyikének vagy mindegyikének alkalmazása, valamint a megfelelő felügyeleti végrehajtás az adott harmadik országban összehasonlítható eredménnyel jár, mint az EMIR alkalmazása, és eltekinthet a megfelelő EMIR-rendelkezés alkalmazásától. Ez a megközelítés jelentősen csökkenti a szabályok és követelmények kettős alkalmazásából eredő terheket. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia az ESMA által végzett értékelés részleteinek meghatározása céljából (az új 25a. cikk).

Tekintettel azonban az elszámolási szolgáltatások korlátozott számú globális központi szerződő félnél növekvő koncentrációjára és az ezzel a koncentrációval járó megnövekedett kockázatra, néhány központi szerződő fél különösen lényeges rendszerszintű jelentőséggel bírhat az EU pénzügyi rendszere szempontjából. Ezért annak meghatározásakor, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszinten jelentős, vagy azzá válhat-e, az ESMA az érintett uniós központi bank(ok)kal egyetértésben azt is meghatározhatja, hogy az adott szervezet által az Unió pénzügyi stabilitására vagy egy vagy több tagállamra jelentett kockázat olyan nagyságrendű-e, hogy még az EMIR-nek az erre a harmadik országbeli központi szerződő félre való teljes körű alkalmazásának rendszere sem elegendő az ilyen kockázatok kellő csökkentéséhez, és ezért nem ismerhető el. Amennyiben megállapításra kerül, hogy az EU pénzügyi stabilitásának megőrzésével kapcsolatos kihívások nem kezelhetők a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerési eljárása révén, a javaslat szerint az ESMA-nak az érintett uniós központi bankokkal egyetértésben jogában áll azt javasolni a Bizottságnak, hogy ne ismerjék el az adott központi szerződő felet. Ez alapján a Bizottság felhatalmazást kap olyan határozat meghozatalára, hogy az adott központi szerződő felet nem ismerik el, és ha elszámolási szolgáltatásokat kíván nyújtani az Unióban, az egyik tagállamban kell engedéllyel és székhellyel rendelkeznie (a 25. cikk új (2c) bekezdése).

A harmadik országbeli központi szerződő felek elismerés utáni folyamatos felügyeletének javítását célzó módosítások (EMIR, 25. cikk (5), (6), (7) bekezdése, új 25b–25m. cikk)

Harmadik országbeli központi szerződő felek ESMA általi felügyelete

Az EMIR egyenértékűségi és elismerési rendszereinek végrehajtásában a harmadik országbeli központi szerződő felek felügyelete szempontjából jelentkező hiányosságok kezelése érdekében a javaslat szerint erősíteni kell az ESMA hatásköreit. Ez biztosítja, hogy a központi szerződő féltől származó információkhoz való hozzáférés, a központi szerződő fél helyszíni ellenőrzése és az információknak az érintett uniós szabályozó hatóságokkal, felügyeletekkel és központi bankokkal való megosztása terén az ESMA számára jelentett nehézségeket kezeljék. Ez csökkenti annak a kockázatát, hogy a központi szerződő felek kockázatkezelési modellekkel kapcsolatos gyakorlata és/vagy azok módosítása észrevétlen marad, ami jelentős pénzügyi-stabilitási következményekkel járhat az uniós szervezetek számára. Másrészt, ez válaszintézkedéssel szolgál a kollégiumokon belül a felügyeleti és a központi banki célkitűzések ütközésének lehetőségére a harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggésben, amikor nem uniós hatóságok is érintettek. Végül, csökken annak a kockázata, hogy a központi szerződő felekre vonatkozó szabályok és/vagy szabályozási keret harmadik országban történő módosítása negatív hatással lehet a szabályozási vagy felügyeleti eredményekre. Ez azt jelenti, hogy biztosítottak lesznek az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételek, és megszűnik a szabályozási vagy felügyeleti arbitrázs lehetősége. Az ESMA elismert 1. szintű és 2. szintű központi szerződő felek felügyeletére vonatkozó új feladatait az új 25b. cikk írja elő (lásd alább).

A jelenlegi elismerési rendszer végrehajtásának javítása

A 2. cikk (9) bekezdésének c) pontja az EMIR 25. cikke (5) bekezdésének helyébe lép annak meghatározása céljából, hogy az ESMA-nak kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálnia azon harmadik országbeli központi szerződő fél elismerését, amely tevékenységeit és szolgáltatásait kibővítette az Unióban. A harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésének visszavonására vonatkozó rendelkezések az új 25m. és 25n. cikkbe kerültek (lásd alább).

A 2. cikk (9) bekezdésének f) pontja az EMIR 25. cikke (7) bekezdésének első mondata helyébe lép annak előírása céljából, hogy az ESMA és a központi szerződő felekre vonatkozó egyenértékű harmadik országbeli rendszerek érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodásoknak a gyakorlatban hatékonyan kell működniük.

A 2. cikk (9) bekezdésének g) pontja módosítja a 25. cikk (7) bekezdésének d) pontját annak meghatározása céljából, hogy a felügyeleti tevékenységek koordinációját érintő eljárásoknak ki kell terjedniük a harmadik országbeli hatóságok azon hozzájárulására, miszerint engedélyezik az e javaslat 25d. és 25e. cikke szerinti vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket. A g) pont emellett új e) ponttal egészíti ki a 25. cikk (7) bekezdését, amely megállapítja, hogy az ESMA és a központi szerződő felekre vonatkozó egyenértékű harmadik országbeli rendszerek érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodásoknak meg kell határozniuk a harmadik országban zajló szabályozási és felügyeleti fejlemények hatékony nyomon követéséhez szükséges eljárásokat 42 .

Az ESMA és az érintett kibocsátó központi bank(ok) új szerepe az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletében

A 2. cikk (10) bekezdése új 25b–25n. cikkel egészíti ki az EMIR-t, hogy új, az elismert 1. szintű és 2. szintű harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletére vonatkozó hatásköröket biztosítson az ESMA számára, hogy megerősödjön a harmadik országbeli központi szerződő felek EMIR követelményeinek való folyamatos megfelelésének nyomon követése és érvényesítése. Előírja továbbá, hogy az érintett kibocsátó központi bankoknak részt kell venniük a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésében és felügyeletében az uniós pénznemben denominált, jelentős mértékben az Unión kívül elhelyezkedő központi szerződő feleknél elszámolt pénzügyi eszközök tekintetében, annak érdekében, hogy csökkenjenek az Unió belső piacát és az Unió, vagy egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitását érintő kockázatok.

Az új 25b. cikk új hatásköröket biztosít az ESMA-nak, hogy biztosítsa az 1. szintű és 2. szintű harmadik országbeli központi szerződő felek folyamatos megfelelését.

Az új 25b. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az ESMA felel annak folyamatos felügyeletéért, hogy a 2. szintű központi szerződő felek továbbra is megfeleljenek az EMIR 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott prudenciális követelményeknek. Emellett az ESMA a 25b. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban legalább évente megerősítést kér minden 2. szintű központi szerződő féltől arra vonatkozóan, hogy teljesítik az összes további, a 25. cikk (2b) bekezdésében meghatározott felügyeleti követelményt. Az érintett kibocsátó központi bankok szintén azonnal tájékoztatják az ESMA-t, ha úgy vélik, hogy a 2. szintű központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket.

Az új 25b. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ESMA-nak meg kell szereznie az érintett kibocsátó központi bank(ok) hozzájárulását, mielőtt határozatot fogadna el a biztosítéki követelményekkel, a likviditási kockázat ellenőrzésével, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekkel, az elszámolással és az interoperabilitási megállapodások jóváhagyásával kapcsolatban. Amennyiben az érintett kibocsátó központi bank kifogást emel a határozattervezet ellen, az ESMA nem fogadhatja el. Amennyiben az érintett kibocsátó központi bank módosításokat javasol a határozattervezetben, az ESMA csak ezekkel a módosításokkal fogadhatja el.

Az új 25b. cikk (3) bekezdése előírja az ESMA számára, hogy az 1095/2010/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésében meghatározott közös módszertannal összhangban végezze el az elismert központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekhez való alkalmazkodóképességének az értékelését.

Az új 25c. cikk megállapítja, hogy az ESMA kérése vagy határozata előírhatja a harmadik országbeli központi szerződő fél és az azzal kapcsolatban álló harmadik felek számára, hogy bocsássanak rendelkezésre minden ahhoz szükséges információt, hogy az ESMA el tudja látni az EMIR szerinti feladatait.

Az új 25d. cikk megállapítja, hogy az ESMA határozatban előírhatja a 2. szintű harmadik országbeli központi szerződő fél számára, hogy általános vizsgálatoknak vesse alá magát.

Az új 25e. cikk megállapítja, hogy az ESMA határozatban előírhatja a 2. szintű harmadik országbeli központi szerződő fél számára, hogy helyszíni ellenőrzéseknek vesse alá magát. Az ESMA-nak értesítenie kell a harmadik ország illetékes hatóságait a helyszíni vizsgálat végzésére irányuló szándékáról. E hatóságok is részt vehetnek az ellenőrzésben. A kibocsátó központi bankot/bankokat is fel kell kérni az ilyen helyszíni ellenőrzésekben való részvételre.

Az új 25f. és 25i. cikk eljárási szabályokat állapít meg, többek között a védekezéshez való jog tekintetében, arra az esetre, ha fennáll a harmadik országbeli központi szerződő felek általi lehetséges jogsértések alapos gyanúja, az összes szükséges információ rendelkezésre bocsátására vagy általános vizsgálatoknak és helyszíni ellenőrzéseknek való alávetésre vonatkozóan. A 2. cikk (13) bekezdése új III. melléklettel egészíti ki az EMIR-t, amely felsorolja a harmadik országbeli központi szerződő fél általi lehetséges jogsértéseket: i. a tőkekövetelményekhez kapcsolódó jogsértések; ii. szervezeti követelménnyel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések; iii. a működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések; iv. az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések; és v. a felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések.

Az új 25g. cikk pénzbírságokról rendelkezik a harmadik országbeli központi szerződő felek általi, megállapított jogsértések esetére. A 2. cikk (13) bekezdése új IV. melléklettel egészíti ki az EMIR-t, amely felsorolja a harmadik országbeli központi szerződő fél általi bizonyos lehetséges jogsértéseket súlyosbító és enyhítő tényezőket.

Az új 25h. cikk hatékony és arányos időszakos kényszerítő bírságról rendelkezik, amelyet az ESMA határozatával szabhat ki a harmadik országbeli központi szerződő felekre bizonyos esetekben. Bírságok kiszabására jogsértések megszüntetése, információk rendelkezésre bocsátása vagy a vizsgálatoknak vagy ellenőrzéseknek való alávetés érdekében kerülhet sor.

Az új 25j. cikk előírja, hogy az ESMA-nak bizonyos feltételek mellett közzé kell tennie minden olyan esetet, amikor harmadik országbeli központi szerződő felekre pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot szabott ki.

Az új 25k. cikk rendelkezik arról, hogy a Bíróság felülvizsgálhatja az ESMA minden olyan határozatát, amellyel pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot szab ki harmadik országbeli központi szerződő felekre.

Az új 25l. cikk felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a pénzügyi piaci fejlemények figyelembevétele érdekében, az EMIR IV. mellékletének módosítására irányuló intézkedésekkel kapcsolatban.

Az EMIR új 25m. cikke megállapítja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ESMA-nak részben vagy teljes egészében vissza kell vonnia a harmadik országbeli központi szerződő felet elismerő határozatot.

Az új 25n. cikk előírja, hogy az ESMA-nak egy vagy több határozatot kell hoznia, ha megállapítja, hogy egy 2. szintű harmadik országbeli központi szerződő fél jogsértést követett el, beleértve annak előírását, hogy a központi szerződő fél vessen véget a jogsértésnek, pénzbírságokat, nyilvános közleményeket és az adott központi szerződő fél elismerésének visszavonását.

5.2.4.A központi szerződő felekre alkalmazandó prudenciális követelmények

A modellek és paraméterek validálásához kapcsolódó módosítások (EMIR, 49. cikk)

A 49. cikk eddig a központi szerződő fél által megszerzendő független validáláson kívül két külön, az illetékes nemzeti hatóság és az ESMA általi validálást írt elő a központi szerződő fél biztosítéki követelményeinek, a garanciaalaphoz való hozzájárulásoknak, valamint a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához elfogadott modellek és paraméterek, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmus jelentős módosítására vonatkozóan. A 2. cikk (11) bekezdésének b) pontja új (1a), (1b), (1c), (1d), (1e) és (1f) bekezdéssel egészíti ki az EMIR 49. cikkét, hogy egyértelművé tegye azokat a feltételeket, amelyek alapján a központi szerződő fél megkaphatja az elfogadott modelljeiben és paramétereiben bekövetkező jelentős változás validálását. Az (1a) bekezdés szerint elegendő az illetékes nemzeti hatóság jóváhagyása, mert a 2. cikk (7) bekezdése új 21a. cikkel egészíti ki az EMIR-t, amely előírja, hogy az illetékes nemzeti hatóságok EMIR 49. cikke szerinti validálási határozatához az ESMA előzetes hozzájárulására van szükség. Ezért többé nincs szükség az ESMA általi külön validálásra. Amikor a központi szerződő fél a modellek és paraméterek jelentős módosításának elfogadását tervezi, kérelmeznie kell az illetékes hatóságnál a módosítás validálását. Az illetékes hatóság az ESMA-val konzultálva elvégzi a központi szerződő fél kockázatelemzését, és jelentést nyújt be a kollégiumnak, amely ezt követően többségi véleményt fogad el. Az ilyen vélemény elfogadását követően az illetékes hatóság tájékoztatja a központi szerződő felet arról, hogy megadták vagy elutasították a validálást. Ezenkívül az új bekezdések jogalapot biztosítanak ahhoz, hogy szükség esetén a modelleket vagy paramétereket érintő jelentős változtatást előzetesen el lehessen fogadni.

A 2. cikk (11) bekezdésének a) pontja ennek megfelelően módosítja az EMIR 49. cikkének (1) bekezdését, és megszünteti a két validálás követelményét. Az elfogadott modellek és paraméterek továbbra is a kollégium véleményétől függnek, az említett cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően. A 49. cikk módosított (1) bekezdésének utolsó albekezdése előírja, hogy az ESMA nem csak az európai felügyeleti hatóságoknak, hanem a KBER-nek és az Egységes Szanálási Testületnek is továbbítja a stessztesztek eredményeire vonatkozó információkat annak érdekében, hogy azok értékelni tudják, a pénzügyi vállalkozások mennyiben vannak kitéve a központi szerződő felek nemteljesítésének.

5.2.5.Átmeneti rendelkezések

A hatálybalépés előtt elfogadott elismerési határozatok felülvizsgálatát lehetővé tevő átmeneti rendelkezések megállapítására vonatkozó módosítások (EMIR, 89. cikk)

A 2. cikk (12) bekezdése új bekezdéssel egészíti ki a 89. cikket, amely bizonyos átmeneti rendelkezéseket állapít meg annak biztosítása érdekében, hogy a 25. cikk (2) bekezdésének új e) pontja és (2a) bekezdése azon felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésekor legyen alkalmazandó, amely megállapítja a 2. szintű központi szerződő fél meghatározásának kritériumait, a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint. A 2. cikk (12) bekezdése arról is rendelkezik, hogy az ESMA vizsgálja felül az e javaslat hatálybalépése előtt elfogadott, harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséről szóló határozatokat. Az új rendelkezés értelmében erre a felülvizsgálatra annak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak a hatálybalépését követő 12 hónapon belül kerül sor, amely megállapítja a kritériumokat annak meghatározásához, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió pénzügyi stabilitása vagy egy vagy több tagállam szempontjából rendszerszinten jelentős, vagy valószínűleg azzá válik-e.

2017/0136 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 43 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 44 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében 45 ,

mivel:

(1)A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 előírása szerint a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket – más G20-országok hasonló követelményeivel összhangban – központi szerződő félen keresztül kell elszámolni. Az említett rendelet szigorú prudenciális, szervezeti és üzleti magatartási követelményeket vezetett be a központi szerződő felekre vonatkozóan, és rendelkezett prudenciális felügyeletükről annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a központi szerződő fél felhasználóinak kockázatait, és megerősítse a pénzügyi stabilitást.

(2)A 648/2012/EU rendelet elfogadása óta a központi szerződő felek tevékenységének nagysága mennyiségben és terjedelemben egyaránt gyorsan növekedett az Unióban és világszinten is. A központi szerződő felek tevékenységének bővülése a további elszámolási kötelezettségek bevezetésével és az elszámolási kötelezettség alá nem tartozó szerződő felek általi önkéntes elszámolás növekedésével az elkövetkező években várhatóan folytatódni fog. A Bizottságnak a 648/2012/EU rendelet célzott, a rendelet hatékonyságának és arányosságának javítására irányuló 2017. május 4-i javaslata 47 további ösztönzőket ad a központi szerződő feleknek ahhoz, hogy a szerződő felek részére származtatott ügyletek központi elszámolását kínálják, és megkönnyítsék a kis pénzügyi és a nem pénzügyi szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést. A tőkepiaci unió eredményeként mélyebb és integráltabb tőkepiacok tovább növelik majd a határokon átnyúló elszámolás iránti igényt az EU-ban, fokozva ezáltal a központi szerződő felek pénzügyi rendszeren belüli jelentőségét és összekapcsoltságát.

(3)Az Unióban székhellyel rendelkező és a 648/2012/EU rendelet alapján engedélyezett központi szerződő felek száma jelenleg (a 2017. június 17-i adatok szerint) továbbra is viszonylag alacsony. 28 harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésére került sor az említett rendelet egyenértékűségi rendelkezései alapján, lehetővé téve számukra is, hogy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak és kereskedési helyszíneknek kínálják szolgáltatásaikat 48 . Az elszámolási piacok Unió-szerte jól integráltak, de bizonyos eszközosztályokban nagymértékben koncentráltak és szorosan összefonódtak. Bár alacsony a valószínűsége, egy központi szerződő fél csődje a kockázatkoncentráció miatt potenciálisam rendkívül nagy hatású esemény lehet. A G20-ak konszenzusával összhangban a Bizottság 2016. novemberében elfogadta a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát 49 annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok megfelelően felkészültek legyenek a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek kezelésére, a pénzügyi stabilitás megőrzésére és az adófizetők költségeinek korlátozására.

(4)Az említett jogalkotási javaslat ellenére és tekintettel az elszámolási tevékenységnek az Unióban és világszinten is megfigyelhető növekvő méretére, összetettségére és határokon átnyúló dimenziójára, felül kell vizsgálni az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályokat. A beazonosított problémák korai szakaszban történő kezelésével, valamint az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó egyértelmű és koherens felügyeleti szabályok megállapításával erősödik az Unió pénzügyi rendszerének általános stabilitása, és még tovább csökken a központi szerződő felek csődjének kockázata.

(5)Ezen szempontokat figyelembe véve a Bizottság 2017. május 4-én közleményt fogadott el a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről 50 , amelyben megállapította, hogy a 648/2012/EU rendelet további módosítása szükséges a pénzügyi stabilitást biztosító jelenlegi keret javításához, és támogatja a tőkepiaci unió továbbfejlesztését és elmélyítését.

(6)A 648/2012/EU rendelet szerinti felügyeleti szabályok elsősorban a székhely szerinti ország hatóságára támaszkodnak. Az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő feleket jelenleg a nemzeti felügyeletek kollégiumai, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) releváns tagjai és más érintett hatóságok engedélyezik és felügyelik. A kollégiumok a 648/2012/EU rendeletben megállapított rendelkezések végrehajtásáért felelős nemzeti illetékes hatóság által megvalósított koordinációra és információcserére támaszkodnak. A központi szerződő felekre vonatkozó Unió-szerte eltérő felügyeleti gyakorlatok szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatával járhatnak, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást és káros versenyt tesz lehetővé. A tőkepiaci unióról szóló 2016. szeptemberi közleményében 51 és az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló nyilvános konzultáció 52 keretében a Bizottság felhívta a figyelmet ezekre az újonnan felmerülő kockázatokra és a nagyobb felügyeleti konvergencia iránti igényre.

(7)A KBER révén teljesítendő alapvető feladatok közé tartozik az Unió monetáris politikájának meghatározására és végrehajtása, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. Az alapvető feladatok ellátásához és a KBER elsődleges céljának, azaz az árstabilitás fenntartásának eléréséhez elengedhetetlenek a biztonságos és hatékony pénzügyi piaci infrastruktúrák, különösen az elszámolási rendszerek. Tekintettel a monetáris politika transzmissziója során igénybe vett eszközöket és szerződő feleket érintő azon potenciális kockázatokra, amelyeket a központi szerződő felek működési zavara jelenthet az említett alapvető feladatok ellátása és az elsődleges cél elérése szempontjából, a központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök pénznemeinek kibocsátó központi bankjaként a KBER érintett tagjait be kell vonni a központi szerződő felek felügyeletébe. Következésképp a kibocsátó központi bankokat be kell vonni a központi szerződő fél kockázatkezelésének értékelésébe. Jóllehet a központi bankok és a felügyeleti hatóságok megbízatása átfedésben lehet, fennáll az ütközés lehetősége, amikor a felügyeleti intézkedések hatással vannak a központi bankok alapvető feladataira például az árstabilitás, a monetáris politika és a fizetési rendszerek terén. Válsághelyzetekben ezek az ütközések felnagyíthatják a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat, ha a hatóságok közötti feladatelosztás tisztázatlan marad.

(8)A szerződések által létrehozott gazdasági és monetáris unió pénzneme az euró, amelynek kibocsátója az Európai Központi Bank (EKB), az Unió intézménye. A szerződések arról is rendelkeznek, hogy a KBER-t az EKB döntéshozó testületei irányítják, és kizárólag az EKB engedélyezheti az euró kibocsátását. Ezért el kell ismerni az EKB-nek, mint az Unió közös valutáját kibocsátó központi banknak a KBER-en belül betöltött különleges szerepét.

(9)A pénzügyi piacok globális jellegére, valamint az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felek felügyelete terén fennálló ellentmondások feloldásának szükségességére való tekintettel fokozni kell az ESMA azon képességét, hogy előmozdítsa a központi szerződő felek felügyelete terén a konvergenciát. Az új funkcióknak és feladatoknak az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra való ruházása érdekében módosítani kell az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 53 .

(10)Az ESMA felügyeleti tanácsán belül külön ügyvezető testületet („központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület”) kell létrehozni a központi szerződő felekkel kapcsolatos általános feladatok kezelésére, és különösen az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletére. A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület zökkenőmentes létrehozása érdekében tisztázni kell az ESMA felügyeleti tanácsával való együttműködését, szervezetét és a testület által elvégzendő feladatokat.

(11)A koherens felügyeleti megközelítés biztosítása és a központi szerződő felek felügyeletében részt vevő illetékes hatóságok megbízatásának figyelembevétele érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek állandó és az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagokból kell állnia. Az állandó tagok közé tartozik a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője és két független igazgató, akik függetlenül és objektíven, az Unió egészének érdekében járnak el. Állandó tagokat a Bizottságnak és az EKB-nak is kell kineveznie. Az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagok közé a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállamnak a 648/2012/EU rendelettel összhangban kijelölt nemzeti illetékes hatóságának képviselője, továbbá az érintett kibocsátó központi bank(ok) képviselője tartozik. A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy megfigyelőként meghívhassa a felügyeleti kollégium tagjait, továbbá az ESMA által elismert harmadik országbeli központi szerződő felek hatóságainak képviselőit annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület más érintett hatóságok véleményét is figyelembe vegye. Míg az állandó tagoknak a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület minden ülésén részt kell venniük, az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagoknak és a megfigyelőknek csak szükség esetén és a felügyeletük alá tartozó központi szerződő felek tekintetében indokolt esetben kell részt venniük. A független állandó tagok és az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagok jelenlétén keresztül biztosítható, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület által hozott döntések következetesek, megfelelőek és arányosak legyenek az Unió egésze tekintetében, valamint hogy az érintett nemzeti illetékes hatóságok, kibocsátó központi bankok és megfigyelők részt vegyenek a valamely tagállamban székhellyel rendelkező központi szerződő felet érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban.

(12)A valamely tagállamban székhellyel rendelkező központi szerződő felet érintő kérdésekről való döntéskor a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek össze kell ülnie és biztosítania kell, hogy állandó tagjai és a tagállam által a 648/2012/EU rendelettel összhangban kijelölt nemzeti illetékes hatóságokat képviselő érintett tag(ok) és az érintett kibocsátó központi bankok által kinevezett megfigyelők részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban. Harmadik országbeli központi szerződő félről való döntéskor a döntéshozatali folyamatban csak az állandó tagok, az érintett kibocsátó központi bank(ok) és a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület érintett megfigyelői vehetnek részt.

(13)A megfelelő, hatékony és gyors döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője, két igazgatója, valamint a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának képviselője rendelkezik szavazati joggal. Az EKB, a Bizottság és az érintett központi bank(ok) képviselői, valamint a megfigyelők nem rendelkeznek szavazati joggal. A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület döntéseit tagjainak egyszerű többségével hozza meg, és szavazategyenlőség esetén a testület vezetője döntő szavazattal rendelkezik.

(14)A belső piac megfelelő működésének, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület felelős a 648/2012/EU rendelet értelmében ráruházott különleges feladatok ellátásáért.

(15)A hatékony felügyelet biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek külön személyzettel és megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie a feladataival kapcsolatos autonómiájának, függetlenségének és megfelelő működésének biztosításához. A költségvetési hatást az ESMA által az 1095/2010/EU rendelettel összhangban készített kimutatásban kell figyelembe venni.

(16)A megfelelő szintű szakértelem és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjét és két igazgatóját érdemeik, készségeik, az elszámolási, kereskedés utáni és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján kell kinevezni. Az említett személyeket nyílt kiválasztási eljárás alapján kell kiválasztani. A Bizottságnak jóváhagyás céljából a jelöltek kinevezésére vonatkozó javaslatot kell benyújtani az Európai Parlamentnek. A javaslatnak az Európai Parlament általi jóváhagyását követően a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia.

(17)Az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés biztosítása, valamint az uniós intézmények jogainak védelme érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének és két igazgatójának elszámoltathatónak kell lennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján hozott döntésekért.

(18)A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének és két független igazgatójának függetlenül és objektíven, az Unió érdekében kell eljárnia. Biztosítaniuk kell, hogy kellő mértékben figyelembe vegyék a belső piac megfelelő működését, valamint az egyes tagállamok és az Unió egészének pénzügyi stabilitását.

(19)Az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felek Unió-szerte következetes felügyeletének előmozdítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének kell elnökölnie és irányítania a kollégiumokat, és a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület állandó tagjainak részt kell venniük ezekben. Indokolt esetben és az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban az EKB-nek is csatlakoznia kell a kollégiumokhoz, hogy gyakorolhassa az EUMSZ 127. cikke szerinti megbízatását.

(20)A megfelelő és hatékony döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület állandó tagjainak – a Bizottság szavazati joggal nem rendelkező képviselőjének kivételével – egy-egy szavazattal kell rendelkeznie a kollégiumokban. Biztosítani kell, hogy a kollégiumok jelenlegi tagjai továbbra is gyakorolhassák jelenlegi szavazati jogukat.

(21)Bár a nemzeti illetékes hatóságok a 648/2012/EU rendelet alapján továbbra is ellátják jelenlegi felügyeleti feladataikat, bizonyos döntések tekintetében elő kell írni az ESMA előzetes hozzájárulását a központi szerződő felek Unió-szerte konzisztens felügyeletének előmozdítása érdekében. Külön mechanizmus kerül bevezetésre az ESMA és a nemzeti illetékes hatóságok közötti egyet nem értés esetére. Hasonlóképpen, tekintettel a központi szerződő felek működési zavarai által az Unió monetáris politikájának végrehajtását érintő potenciális kockázatokra és a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására, jobban figyelembe kell venni a kibocsátó központi bankok monetáris politikai feladataikkal összefüggő megbízatását. Ezért a nemzeti illetékes hatóságok által tervezett bizonyos döntések esetében elő kell írni az érintett kibocsátó központi bankok előzetes hozzájárulását, különösen akkor, ha az a központi szerződő fél fizetési és elszámolási rendszereire, valamint a kapcsolódó likviditási kockázat kezelésének eljárásaira vonatkozik a kibocsátó központi bank pénznemében denominált ügyletek tekintetében.

(22)Annak érdekében, hogy az ESMA hatékonyan végezhesse központi szerződő felekkel összefüggő feladatait, mind az uniós, mind a harmadik országbeli központi szerződő feleknek felügyeleti díjat kell fizetniük az ESMA felügyeleti és adminisztratív feladataiért. E díjaknak ki kell terjedniük az uniós központi szerződő felek engedély iránti kérelmeire, a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerés iránti kérelmeire, valamint az ESMA hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos éves díjakra. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell részletesen rendelkeznie a díjak típusairól, a díjköteles ügyekről, a díjak összegéről, valamint az engedélyezett és kérelmező uniós központi szerződő felek, illetve az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek általi díjfizetés módjáról.

(23)E rendeletnek az Unión belül elszámolási szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályai szintén felülvizsgálatra szorulnak. Az uniós szervezetek pénzügyi stabilitását érintő jelentős következmények elkerülése érdekében javítani kell az információkhoz való hozzáférést, a helyszíni ellenőrzések elvégzésének lehetőségét, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó információknak az érintett uniós és tagállami hatóságok közötti megosztásának lehetőségét. Fennáll annak a kockázata is, hogy nem lehet figyelembe venni egy harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó szabályait vagy egy harmadik ország szabályozási keretét érintő változásokat, és ez negatív hatást gyakorolhat a szabályozási vagy felügyeleti eredményekre, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezetne az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek között.

(24)A tagállamok pénznemeiben denominált pénzügyi eszközök jelentős részét elismert harmadik országbeli központi szerződő felek számolják el. Ennek mértéke jelentősen meg fog nőni, ha az Egyesült Királyság kilép az Unióból, és az ott székhellyel rendelkező központi szerződő felekre már nem vonatkoznak e rendelet követelményei. A felügyeleti kollégiumokban elfogadott együttműködési megállapodásokra a továbbiakban nem vonatkoznak majd e rendelet biztosítékai és eljárásai, így az Európai Unió Bíróságának hatásköre sem. Ez jelentős kihívást jelent az uniós és tagállami hatóságok számára a pénzügyi stabilitás megőrzése terén.

(25)Az integrált pénzügyi piacok iránti elkötelezettsége részeként a Bizottságnak az egyenértékűségre vonatkozó határozatok útján továbbra is el kell döntenie, hogy a harmadik országok jogi és felügyeleti keretrendszerei teljesítik-e a 648/2012/EU rendelet követelményeit. A központi szerződő felekre vonatkozó jelenlegi egyenértékűségi rendszer végrehajtásának javítása érdekében a Bizottságnak szükség esetén képesnek kell lennie a harmadik országok központi szerződő felekre vonatkozó rendszerei egyenértékűségének értékeléséhez szükséges további kritériumok meghatározására. Szükséges továbbá, hogy az ESMA felügyelje azon harmadik országoknak a központi szerződődő felekre vonatkozó szabályozási és felügyeleti rendszerét érintő változásokat, amelyeket a Bizottság egyenértékűnek minősített. Ez annak biztosítására irányul, hogy az egyenértékűségi kritériumoknak és a használatukra vonatkozóan megállapított egyedi feltételeknek a harmadik országok továbbra is eleget tegyenek. Az ESMA-nak megállapításait bizalmas alapon kell a Bizottság rendelkezésére bocsátania.

(26)A Bizottság jelenleg bármikor módosíthatja, felfüggesztheti, felülvizsgálhatja vagy visszavonhatja az egyenértékűségi határozatokat, különösen abban az esetben, ha olyan fejlemények történnek valamelyik harmadik országban, amelyek jelentős hatással vannak az e rendeletben foglalt egyenértékűségi követelmények alapján vizsgált elemekre. Amennyiben egy harmadik ország érintett hatóságai már nem működnek együtt jóhiszeműen az ESMA-val vagy más uniós felügyeleti hatóságokkal, vagy nem teljesítik folyamatosan az egyenértékűségre vonatkozó követelményeket, a Bizottság többek között figyelmezetheti a harmadik ország hatóságát vagy külön ajánlást tehet közzé. Amennyiben a Bizottság bármikor úgy határoz, hogy visszavonja a harmadik ország egyenértékűségét, a pénzügyi stabilitással vagy a piaci zavarokkal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében elhalaszthatja a határozat alkalmazásának kezdő napját. A jelenleg rendelkezésére álló jogkörökön túlmenően a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi feltételeket állapítson meg annak biztosítása érdekében, hogy az egyenértékűségi határozat által érintett harmadik ország továbbra is folyamatosan biztosítsa az egyenértékűségi kritériumoknak való megfelelést. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan feltételeket állapítson meg, amelyek biztosítják, hogy az ESMA hatékonyan gyakorolhassa az e rendelet alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel vagy a harmadik országok szabályozási és felügyeleti rendszereit érintő azon fejlemények nyomon követésével kapcsolatos feladatait, amelyek jelentőséggel bírnak az elfogadott egyenértékűségi határozatok szempontjából.

(27)Tekintettel a központi szerződő felek növekvő határokon átnyúló dimenziójára és az Unió pénzügyi rendszerén belüli fokozódó összefonódottságra, javítani kell az Unió képességét a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos potenciális kockázatok beazonosítása, nyomon követése és csökkentése terén. Az ESMA szerepét ezért meg kell erősíteni úgy, hogy hatékony felügyeletet tudjon gyakorolni az olyan harmadik országbeli központi szerződő felek tekintetében, amelyek az Unión belüli elszámolási szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérelmezik. Ugyancsak fokozni kell az uniós kibocsátó központi bankoknak az általuk kibocsátott pénznemben aktív harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésében és felügyeletében való részvételét. Ezért konzultálni kell az uniós kibocsátó központi bankokkal a monetáris politikai feladataikat érintő bizonyos kérdésekről azon uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, amelyek elszámolását jelentős mértékben az Unión kívüli központi szerződő felek végzik.

(28)Miután a Bizottság a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét az uniós kerettel egyenértékűnek minősítette, az adott harmadik ország központi szerződő feleinek elismerésére irányuló folyamat során figyelembe kell venni azon kockázatokat, amelyeket a szóban forgó központi szerződő felek az Unió vagy a tagállamok pénzügyi stabilitása szempontjából jelentenek.

(29)Harmadik országbeli központi szerződő fél elismerés iránti kérelmének mérlegelésekor az ESMA-nak értékelnie kell, hogy a központi szerződő fél az e rendeletben meghatározott objektív és átlátható kritériumok alapján milyen mértékű rendszerszintű kockázatot jelent az Unió pénzügyi stabilitására. Ezen kritériumok részleteit a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatároznia.

(30)Az Unió vagy annak valamely tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel nem bíró központi szerződő feleket 1. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Az Unió vagy annak valamely tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá váló központi szerződő feleket 2. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió pénzügyi stabilitása szempontjából nem bír rendszerszintű jelentőséggel, az adott központi szerződő félre a 648/2012/EU rendelet szerinti meglévő elismerési feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír, az adott központi szerződő fél által jelentett kockázat mértékével arányos kiegészítő követelményeket kell megállapítani. Az ESMA-nak csak akkor kell elismernie egy ilyen központi szerződő felet, ha az a központi szerződő fél megfelel ezen követelményeknek.

(31)A kiegészítő követelményeknek tartalmazniuk kell a 648/2012/EU rendeletben meghatározott bizonyos prudenciális követelményeket, amelyek célja a központi szerződő fél biztonságának és hatékonyságának növelése. Az ESMA-nak közvetlenül felelősnek kell lennie annak biztosításáért, hogy a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő felek megfeleljenek e követelményeknek. A vonatkozó előírásoknak egyúttal lehetővé kell tenniük az ESMA számára az adott központi szerződő fél teljes körű és hatékony felügyeletét.

(32)A kibocsátó központi bank(ok) megfelelő bevonásának biztosítása érdekében a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő félnek teljesítenie kell mindazon kiegészítő követelményeket is, amelyeket a kibocsátó központi bank(ok) szükségesnek tart(anak). A kibocsátó központi bank(ok)nak a lehető leggyorsabban, de minden esetben a központi szerződő fél kérelmének az ESMA-hoz való benyújtásától számított 180 napon belül meg kell erősítenie(/erősíteniük) az ESMA részére, hogy a központi szerződő fél teljesíti-e a kiegészítő követelményeket.

(33)A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felek által az Unió pénzügyi rendszerére és stabilitására jelentetett kockázat mértéke változó. A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felekre vonatkozó követelményeket ezért az adott központi szerződő fél által az Unió számára jelentett kockázattal arányos módon kell alkalmazni. Amennyiben az ESMA és az érintett kibocsátó központi bank(ok) megállapítják, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél olyan rendszerszintű jelentőséggel bír, hogy kiegészítő követelményekkel az Unió pénzügyi stabilitása nem biztosítható, az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy azt ajánlja a Bizottságnak, hogy az adott központi szerződő felet ne ismerje el. A Bizottságnak képesnek kell lennie olyan végrehajtási jogi aktus elfogadására, amelyben megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő félnek az Unióban székhellyel kell rendelkeznie, és az Unión belüli elszámolási szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt kell kapnia.

(34)Az ESMA-nak rendszeresen felül kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését, valamint az 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolását. E tekintetben az ESMA-nak mérlegelnie kell többek között a harmadik országbeli központi szerződő felek üzleti tevékenységének jellegében, méretében és összetettségében bekövetkezett változásokat. Ezeket a felülvizsgálatokat legalább kétévente, és szükség esetén gyakrabban kell elvégezni.

(35)Az ESMA számára lehetővé kell tenni annak figyelembevételét is, hogy a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő félnek az adott harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfelelése mennyiben hasonlítható ahhoz, hogy az adott központi szerződő fél megfelel a 648/2012/EU rendelet követelményeinek. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben meghatározza az összehasonlításon alapuló megfelelés értékelésére vonatkozó további részletes szabályokat és feltételeket.

(36)Az ESMA-nak rendelkeznie kell az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletéhez szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy biztosítsa a 648/2012/EU rendelet követelményeinek való folyamatos megfelelésüket. Bizonyos területeken az ESMA döntéseit az érintett kibocsátó központi bank(ok) előzetes hozzájárulásához kell kötni.

(37)Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy pénzbírságot szabhasson ki harmadik országbeli központi szerződő felekre, amennyiben megállapítja, hogy szándékosan vagy gondatlanságból megsértették e rendeletet azzal, hogy az ESMA számára a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltattak. Emellett az ESMA számára azokban az esetekben is lehetővé kell tenni pénzbírság kiszabását a rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felekre, ha megállapítja, hogy azok – szándékosan vagy gondatlanságból – megsértették az e rendelet alapján rájuk alkalmazandó kiegészítő követelményeket.

(38)Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, hogy kényszerítse a harmadik országbeli szerződő feleket a jogsértés megszüntetésére, az ESMA által kért, a valóságnak megfelelő információk hiánytalan szolgáltatására, illetve arra, hogy vizsgálatnak vagy helyszíni ellenőrzésnek vessék alá magukat.

(39)Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy pénzbírságot szabhasson ki mind az 1. szintű, mind a 2. szintű központi szerződő felekre, amennyiben megállapítja, hogy szándékosan vagy gondatlanságból megsértették e rendeletet azzal, hogy az ESMA számára a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltattak. Emellett az ESMA számára azokban az esetekben is lehetővé kell tenni pénzbírság kiszabását a 2. szintű központi szerződő felekre, ha megállapítja, hogy azok – szándékosan vagy gondatlanságból – megsértették az e rendelet alapján rájuk alkalmazandó kiegészítő követelményeket.

(40)A pénzbírságok mértékének igazodnia kell a rendelkezések megsértésének súlyosságához. A jogsértéseket különböző kategóriákba kell sorolni, és az egyes kategóriákhoz meghatározott pénzbírságokat kell rendelni. Az egyes konkrét jogsértésekre vonatkozó bírságok kiszámítására az ESMA-nak kétlépcsős módszert kell alkalmaznia: elsőként az alapösszeget kell meghatároznia, majd szükség esetén bizonyos együtthatók alkalmazásával ezen alapösszeget kiigazítania. Az alapösszeget az érintett harmadik országbeli központi szerződő fél éves forgalmának figyelembevételével kell megállapítani, a kiigazítás során pedig az alapösszeget az e rendelet szerinti megfelelő együtthatók alkalmazásával kell növelni vagy csökkenteni.

(41)Ahhoz, hogy az ESMA-nak rendelkezésére álljanak a szükséges eszközök a harmadik országbeli központi szerződő fél által elkövetett jogsértés súlyosságával arányos, a jogsértés elkövetésének körülményeit is figyelembe vevő mértékű pénzbírság megállapításához, e rendeletben meg kell határozni a súlyosbító és enyhítő körülményekhez kapcsolódó együtthatókat.

(42)A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntésnek független vizsgálaton kell alapulnia.

(43)A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntés meghozatala előtt az ESMA-nak meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében.

(44)Az ESMA-nak tartózkodnia kell a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabásától olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

(45)Az ESMA pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak végrehajthatónak kell lenniük, és a végrehajtásra azon állam hatályos polgári eljárásjogi szabályainak kell vonatkozniuk, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A polgári eljárásjogi szabályok nem foglalhatnak magukban büntető-eljárásjogi szabályokat, de magukban foglalhatnak közigazgatási eljárási szabályokat.

(46)Az ESMA-t fel kell hatalmazni arra, hogy 2. szintű központi szerződő fél által elkövetett jogsértés esetén különböző felügyeleti intézkedéseket alkalmazzon, így többek között felszólítsa a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, illetve végső megoldásként visszavonja a 2. szintű központi szerződő fél elismerését, ha az továbbra is súlyosan vagy ismételten megsérti e rendeletet. A felügyeleti intézkedések alkalmazásakor az ESMA-nak figyelembe kell vennie a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. A felügyeleti intézkedésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az ESMA-nak a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárások alanyai számára.

(47)A központi szerződő félre vonatkozó biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények és más kockázatkezelési mechanizmusok kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket érintő jelentős változások validálását össze kell hangolni azzal az új követelménnyel, hogy a nemzeti illetékes hatóságnak az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó bizonyos döntéseihez az ESMA előzetes jóváhagyása is szükséges. A modellek validálási eljárásának egyszerűsítése érdekében a nemzeti illetékes hatóság és az ESMA által egymástól függetlenül elvégzendő két validálás helyébe az ESMA előzetes hozzájárulásával a nemzeti illetékes hatóság által elvégzendő validálás lép. Ezenkívül egyértelművé kell tenni a validálás és a kollégium határozata közötti kapcsolatot. Szükséges esetekben lehetővé kell tenni az említett modelleket vagy paramétereket érintő jelentős változtatás előzetes elfogadását, különösen akkor, ha gyors változtatásra van szükség a központi szerződő fél kockázatkezelése megfelelőségének biztosítása érdekében.

(48)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a fizetendő díjak összege és megfizetésük módja további részletes meghatározása tekintetében; azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek alapján megállapítják az annak eldöntéséhez szükséges kritériumokat, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír-e vagy valószínűleg rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik az Unió vagy egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából; a harmadik országokra vonatkozó egyenértékűségi értékelésekben alkalmazandó kritériumok további pontosítása tekintetében; a harmadik országbeli központi szerződő felek által teljesítendő bizonyos követelményeknek való megfelelés módjának és feltételeinek pontosítása tekintetében; a pénzbírságok, illetve időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos további eljárási szabályok elfogadása tekintetében, beleértve a védekezéshez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, a határidőket, a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok behajtását, valamint a bírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési időket is; valamint a IV. mellékletnek a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele érdekében történő módosítása tekintetében.

(49)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, különös tekintettel a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére és a harmadik országok jogi kereteinek egyenértékűségére, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni.

(50)Mivel a rendelet céljait, nevezetesen a központi szerződő felek biztonságának és hatékonyságának a tevékenységükre vonatkozó egységes követelmények megállapításával történő növelését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51)Az ESMA-nak a harmadik országbeli központi szerződő fél 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való elismerésére vonatkozó hatáskörének alkalmazását el kell halasztani mindaddig, amíg részleteiben meghatározásra kerülnek azok a kritériumok, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió vagy egyik vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőségű-e, vagy valószínűsíthetően ilyenné válik-e.

(52)Az 1095/2010/EU rendeletet és a 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1095/2010/EU rendelet módosítása

Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk a következő 4. ponttal egészül ki:

„4. »központi szerződő fél«: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél.”

2.A 6. cikk a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a. a felügyeleti tanács központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testülete (központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület), amely a 44b. cikkben meghatározott feladatokat hajtja végre;”

3.A 35. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Ha nem érhető el teljes körű vagy pontos információ, vagy azt nem bocsátották kellő időben rendelkezésre az (1) vagy az (5) bekezdésnek megfelelően, a Hatóság kellő indokolással és magyarázattal ellátott kérés útján tájékoztatást kérhet közvetlenül:

a) a 648/2012/EU rendelet 14. vagy 25. cikkének megfelelően engedélyezett vagy elismert központi szerződő féltől;

b) a 909/2014/EU rendeletnek megfelelően engedélyezett központi értéktártól;

c) a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piactól;

d) a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszertől;

e) a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontja szerinti szervezett kereskedési rendszertől.

A kérések címzettjei haladéktalanul és indokolatlan késedelem nélkül megadják a Hatóságnak a világos, pontos és teljes körű információkat.

A Hatóság e bekezdéssel és az (5) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat a kérésekről.

A Hatóság kérésére a hatáskörrel rendelkező hatóságok segítik a Hatóságot az említett információk megszerzésében.”

4.A 40. cikk (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f) a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett állandó tagjai, szavazati jog nélkül.”

5.A 42. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátása során az elnök, a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek a 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett állandó, szavazati joggal rendelkező tagjai és az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes, szavazati joggal rendelkező tagjai, valamint a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjai függetlenül és objektíven járnak el, kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.”

6.A 43. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A felügyeleti tanács iránymutatást ad a Hatóság munkájához. Felelős továbbá a II. fejezetben említett határozatok meghozataláért, kivéve azon feladatokat, amelyekért a 44b. cikk (1) bekezdése értelmében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület felelős.”;

(b)a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A felügyeleti tanács fegyelmi jogkört gyakorol az elnök felett, akit a 48. cikk (5) bekezdésének megfelelően felmenthet megbízatása alól. A felügyeleti tanács a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testülettel egyetértésben fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett, akit az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően felmenthet megbízatása alól.”

7.A III. fejezet a következő 1A. szakasszal egészül ki:

„1A. szakasz A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület

44a. cikk

Összetétel

(1) A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület a következő tagokból áll:

a) állandó tagok:

i. a 48a. cikknek megfelelően kinevezett vezető és két igazgató, szavazati joggal;

ii. az EKB képviselője, szavazati jog nélkül;

iii. a Bizottság képviselője, szavazati jog nélkül;

b) az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes következő nem állandó tagok:

i. a hatáskörrel rendelkező hatóság képviselője minden egyes olyan, Unióban letelepedett központi szerződő fél esetében, amelynek tekintetében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület összeült, szavazati joggal;

ii. a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett érintett kibocsátó központi bank képviselője minden egyes olyan, Unióban letelepedett központi szerződő fél esetében, amelynek tekintetében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület összeült, szavazati jog nélkül.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület üléseire a vezető helyénvaló és szükséges esetben megfigyelőként meghívhatja:

a) a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület ülésével érintett központi szerződő fél vonatkozásában a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb kollégiumi tagokat;

b) a 648/2012/EU rendelet 25. cikke értelmében az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által elismert harmadik országbeli központi szerződő felek hatóságait.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület üléseit a vezető hívja össze saját kezdeményezésére vagy bármely testületi tag kérésére.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület feladata nem kapcsolódik konkrét uniós központi szerződő félhez, úgy a testület csak az a) pontban említett állandó tagokból és adott esetben a b) pont ii. alpontjában említett kibocsátó központi bankokból áll össze.

44b. cikk

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület feladatai és hatáskörei

(1) A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület a következőkért felelős:

a) a 648/2012/EU rendelet 21a. cikkének (1) bekezdésében említett hozzájárulás megadása;

b) a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése és felügyelete a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően, a harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejlemények nyomon követése a 648/2012/EU rendelet II. címének 2. fejezete keretében; és

c) a 648/2012/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében, 9. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében, 9. cikkének (4) bekezdésében, 17. cikkének (2) bekezdésében, 17. cikkének (3) bekezdésében, 18. cikkének (1) bekezdésében, 20. cikkének (2) bekezdésében, 20. cikkének (6) bekezdésében, 21c. cikkében, 23. cikkében, 24. cikkében, 29. cikkének (3) bekezdésében, 38. cikkének (5) bekezdésében, 48. cikkének (3) bekezdésében, 49. cikkének (1) bekezdésében és 54. cikkének (3) bekezdésében említett feladatok.

(2) A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület a feladatai ellátásához az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által rendelkezésre bocsátott külön személyzettel és megfelelő erőforrásokkal rendelkezik.

(3) A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület a határozatairól tájékoztatja a felügyeleti tanácsot.

44c. cikk

Határozathozatal

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület a tagok egyszerű többségével hozza meg határozatait. A vezető döntő szavazattal rendelkezik.”

8.A III. fejezet 3. szakaszának címe helyébe a következő szöveg lép:

„Elnök, vezető és igazgatók”

9.A rendelet az alábbi új, 48a. cikkel egészül ki:

„48a. cikk

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének és igazgatóinak a kinevezése és feladatai

(1) A 48. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Hatóságot a 44b. cikk (1) bekezdésében említett feladatok és hatáskörök tekintetében a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője képviseli.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője felelős továbbá a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület munkájának előkészítéséért, és ő tölti be a testület üléseinek elnöki tisztjét.

(2) A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetője és igazgatói feladatukat teljes munkaidőben ellátó független szakemberek. A vezetőt és az igazgatókat érdemeik, készségeik, az elszámolási, kereskedés utáni és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján kell kinevezni. Kiválasztásukra a Bizottság által szervezett nyílt kiválasztási eljárás alapján kell sort keríteni, a nemek arányának egyensúlyára, a szakmai tapasztalatokra és végzettségre vonatkozó elvek tiszteletben tartásával.

(3) A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetőjének és igazgatóinak megbízatása öt évre szól, és egyszer meghosszabbítható.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetője és igazgatói semmilyen más nemzeti, uniós vagy nemzetközi tisztséget nem tölthetnek be.

(4) A Bizottság az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja a 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezető és igazgatók tisztségére jelölt személyek szűkített listáját, és tájékoztatja a Tanácsot a szűkített listáról.

A Bizottság a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetőjének és igazgatóinak a kinevezésére irányuló javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek jóváhagyásra. A Tanács az említett javaslat jóváhagyását követően végrehajtási határozatot fogad el a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetőjének és igazgatóinak a kinevezéséről. A Tanács minősített többséggel jár el.

(5) Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetője vagy igazgatói már nem teljesítik a (2) bekezdésben említett feladataik teljesítéséhez szükséges feltételeket, vagy súlyos kötelességszegést követtek el, úgy a Tanács a Bizottságnak az Európai Parlament által jóváhagyott javaslata alapján végrehajtási határozattal felmentheti az érintett személyt hivatalából. A Tanács minősített többséggel jár el.

Az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztathatja a Bizottságot arról, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetője vagy igazgatói esetében teljesültnek tekinti a hivatalból való felmentés feltételeit, amely tájékoztatásra a Bizottság válaszol.”

10.A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetője és igazgatói, valamint az elnök – a felügyeleti tanács feladataikkal kapcsolatos hatáskörének sérelme nélkül – nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetőjét és igazgatóit, valamint az elnököt sem a tagállamok, sem az uniós intézmények vagy szervek, sem bármely más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelheti meg befolyásolni feladataik ellátása során.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vezetője és igazgatói, valamint az elnök – a 68. cikkben említett személyzeti szabályzattal összhangban – megbízatásuk megszűnését követően is kötelesek tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

11.Az 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az elnököt vagy az alelnököt vagy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjét – függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – felkérheti arra, hogy tegyen nyilatkozatot. Az elnök vagy a vezető nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszol bármely, a képviselők által feltett kérdésre.

(2) Az elnök vagy a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetője kérésre, az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést nyújt be a felügyeleti tanács, illetve a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület főbb tevékenységeiről az Európai Parlamentnek.

(3) A 11–18. cikkben, valamint a 20. és a 33. cikkben említett információkon túl az elnöknek meg kell adnia az Európai Parlament által eseti alapon igényelt valamennyi kapcsolódó információt is.

A 33. cikkben említett információkon túl a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület vezetőjének meg kell adnia az Európai Parlament által eseti alapon igényelt valamennyi kapcsolódó információt is.

12.Az 53. cikk a következőképpen módosul:

(a)A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ügyvezető igazgató felel azért, hogy a felügyeleti tanács és a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület iránymutatásával és az Igazgatótanács ellenőrzése mellett megvalósuljon a Hatóság éves munkaprogramja.”

(b)A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az ügyvezető igazgató a 47. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészíti a többéves munkaprogramot. Az ügyvezető igazgató, mielőtt a munkaprogramot az Igazgatótanács elé terjesztené, a 44b. cikk (1) bekezdésében említett feladatok és hatáskörök tekintetében megszerzi a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület hozzájárulását.”

(c)A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti a jelentéstervezetet, külön-külön szakaszban kitérve a Hatóság szabályozási és felügyeleti tevékenységeire, illetőleg a pénzügyi és az igazgatási kérdésekre.

Az ügyvezető igazgató, mielőtt a jelentéstervezetet az Igazgatótanács elé terjesztené, a 44b. cikk (1) bekezdésében említett feladatok és hatáskörök tekintetében megszerzi a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület hozzájárulását.”

13.A 63. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak a 44b. cikk (1) bekezdésében említett feladatokkal és hatáskörökkel kapcsolatos kiadásainak és díjainak elkülönülten azonosíthatóknak kell lenniük az (1) bekezdésben említett előzetes kimutatásokban. Az előzetes kimutatás elfogadása előtt a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek az említett kiadások és díjak tekintetében jóvá kell hagynia az ügyvezető igazgató által készített tervezetet.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak a 64. cikk (6) bekezdésével összhangban összeállított és közzétett éves beszámolója magában foglalja a 44b. cikk (1) bekezdésében említett feladatokkal kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat.”

14.A 70. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A felügyeleti tanács, a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület és az igazgatótanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra és a Hatóság személyzetének tagjaira, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket és a Hatóság részére szerződéses alapon feladatokat végző minden más személyt is, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében meghatározott és a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.”

15.A 76. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Mindaddig, amíg a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület 44a. cikk (1) bekezdésében említett vezetője és igazgatói a 48a. cikkel összhangban történő kinevezésüket követően hivatalba nem lépnek, a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület feladatait a felügyeleti tanács látja el.”

2. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosításai

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 17. cikknek megfelelően engedélyezett vagy a 25. cikknek megfelelően elismert központi szerződő felek, továbbá az engedélyezés vagy az elismerés dátuma, feltüntetve az elszámolási kötelezettség céljára engedélyezett vagy elismert központi szerződő feleket;”

2.A 17. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az illetékes hatóság az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálva a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Amennyiben a kérelem hiányos, az illetékes hatóság határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmező központi szerződő félnek be kell nyújtania a hiányzó információkat. Az illetékes hatóság a hiányzó információk kézhezvételekor haladéktalanul továbbítja azokat az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak és a 18. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott kollégiumnak. Az illetékes hatóság, miután az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálva megállapította a kérelem hiánytalanságát, értesíti erről a kérelmező központi szerződő felet és a kollégium tagjait.”

3.A 18. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi szerződő fél illetékes hatósága a hiánytalan kérelem 17. cikknek megfelelő benyújtásától számított 30 naptári napon belül létrehoz egy kollégiumot a 15., 17., 49., 51. és 54. cikkben említett feladatok ellátásának megkönnyítésére.

A kollégium elnöke a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek az 1095/2010/EU rendelet 48a. cikke szerinti vezetője, aki a kollégium igazgatásáért is felel.”;

(b)a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) az 1095/2010/EU rendelet 44a. cikkében említett központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület állandó tagjai;”

(c)a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, amelyek székhelye a központi szerződő félnek a 42. cikkben említett garanciaalapjához összesített alapon egy egyéves időtartamra számított legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található, ideértve adott esetben az 1024/2013/EU rendeletnek 54 megfelelően az EKB-t;

4.A 19. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A kollégium a tagok egyszerű többségével fogadja el többségi véleményét.

A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazó tagnak egy szavazata van. A 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazó tagnak egy szavazata van.

Amennyiben az EKB a 18. cikk (2) bekezdésének a), c) és h) pontja értelmében is a kollégium tagja, úgy a következő számú szavazattal rendelkezik:

i. 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumban legfeljebb 2 szavazat;

ii. 12 tagnál több tagot számláló kollégiumban legfeljebb 3 szavazat.

A Bizottság képviselője szavazati joggal nem rendelkező tag. A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület egyéb állandó tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.”

5.A 20. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A központi szerződő fél illetékes hatósága a határozat tervezetéről teljes körű indokolással ellátott értesítést küld az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és a kollégium tagjai számára, amelyben figyelembe veszi a kollégium tagjainak esetleges fenntartásait.”

6.A 21. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 22. cikkben említett illetékes hatóságok a kollégium hatáskörének sérelme nélkül az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal együttműködve felülvizsgálják mindazokat az intézkedéseket, stratégiákat, folyamatokat és mechanizmusokat, amelyeket a központi szerződő felek az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés érdekében vezettek be, és értékelik a központi szerződő feleket érintő vagy potenciálisan érintő kockázatokat.”

(b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletességét az Európai Értékpapírpiaci Hatóság állapítja meg az érintett központi szerződő felek tevékenységeinek méretét, rendszerszintű jelentőségét, jellegét, hatókörét és összetettségét figyelembe véve. A felülvizsgálatot és az értékelést legalább éves gyakorisággal frissíteni kell.

A központi szerződő feleknél helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság személyzetét meg kell hívni a helyszíni ellenőrzésekben való részvételre.

Az illetékes hatóságnak a központi szerződő felektől kapott információkat továbbítania kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóság számára, és az érintett központi szerződő féltől ki kell kérnie az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által igényelt minden olyan információt, amelyet önmaga nem tud rendelkezésre bocsátani.”

7.A III. cím 2. fejezete a következő 21a., 21b. és 21c. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

Határozattervezetek készítése

(1) Az illetékes hatóságok az alábbi határozatok elfogadása előtt elkészítik és hozzájárulásra benyújtják az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz azok tervezetét:

a) az ezen rendelet 7., 8., 14., 15., 16., 20., 21., 30., 31., 35., 49. és 54. cikke alapján és a 600/2014/EU rendelet 35. és 36. cikke alapján elfogadott határozatok;

b) a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményekből eredő feladataik ellátása során elfogadott határozatok.

(2) Az illetékes hatóságok a 14., 15., 20., 44., 46., 50. és 54. cikken alapuló határozatok elfogadása előtt elkészítik és benyújtják a 18. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti kibocsátó központi bankokhoz azok tervezetét.

Az illetékes hatóságok a 21b. cikknek megfelelően megszerzik az első albekezdésben említett kibocsátó központi bankok hozzájárulását az említett határozatok minden olyan vetülete tekintetében, amely az említett bankok monetáris politikai feladatainak ellátásával kapcsolatos.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság minden olyan információt továbbít az illetékes hatóságoknak, amely az (1) bekezdésben említett valamely határozat elfogadását eredményezheti, és konkrét felügyeleti intézkedést kérhet, ideértve az engedély visszavonását is. Az illetékes hatóságok tájékoztatják az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot bármely későbbi intézkedésről vagy annak elmulasztásáról.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Hatóság a határozatról való értesítést követő legfeljebb 15 naptári napon belül módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él. Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él, írásban teljes körű és részletes indokolást kell adnia.

(5) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság módosításokat javasol, az illetékes hatóság csak a Hatóság által módosított formában fogadhatja el a határozatot.

Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a végleges határozattervezettel szemben kifogással él, az illetékes hatóság nem fogadhatja el a határozatot.

(6) Amennyiben az illetékes hatóság nem ért egyet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által javasolt módosítással vagy a Hatóság által előterjesztett kifogással, úgy a kifogás vagy módosítás értékelése céljából 5 napon belül indokolással ellátott kérelmet nyújthat be az 1095/2010/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti tanácshoz. A felügyeleti tanács a kérelemtől számított 10 napon belül jóváhagyja vagy elutasítja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság kifogásait vagy módosításait, az (5) bekezdést pedig ennek megfelelően kell alkalmazni.

(7) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság – a Bizottság Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti hatáskörének sérelme nélkül – olyan határozatot fogadhat el valamely pénzügyi piaci szereplőnek címezve, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, ideértve bármely gyakorlat megszüntetését a következő esetekben:

a) amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a végleges határozattervezet kapcsán módosítást vagy kifogást terjeszt elő, és az illetékes hatóság nem tesz eleget az (5) bekezdésnek;

b) amennyiben az illetékes hatóság az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (3) bekezdés szerinti kérését követően észszerű időn belül nem teszi meg a kért intézkedést, és e mulasztás következményeként valamely pénzügyi piaci szereplő megszegi ezen rendelet IV. és V. címének alkalmazandó követelményeit.

Az első albekezdés alapján elfogadott határozatok elsőbbséget élveznek az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

21b. cikk

A kibocsátó központi bank hozzájárulása

(1) A 21a. cikk (2) bekezdésében említett hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a kibocsátó központi bank a határozatról való értesítést követő legfeljebb 15 naptári napon belül módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él. Amennyiben a kibocsátó központi bank módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él, írásban teljes körű és részletes indokolást kell adnia.

Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 21a. cikk (4) bekezdése alapján módosításokat javasolt a 14., 15., 20. és 54. cikk alapján elfogadandó határozattervezetekhez, úgy e módosításokat a kibocsátó központi banknak is meg kell küldenie. Ebben az esetben az első albekezdésben említett határidő 5 nappal meghosszabbodik.

(2) Amennyiben a kibocsátó központi bank módosításokat javasol, az illetékes hatóság csak a kibocsátó központi bank által módosított formában fogadhatja el a határozatot.

Amennyiben a kibocsátó központi bank a határozattervezettel szemben kifogással él, az illetékes hatóság nem fogadhatja el a határozatot.

21c. cikk

Díjak

(1) A központi szerződő feleknek meg kell fizetniük a következő díjakat:

a) a 17. cikkben említett engedélykérelmekkel kapcsolatos díjak;

b) a 25. cikken alapuló elismerés iránti kérelmekkel kapcsolatos díjak;

c) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság e rendelet szerinti feladataival kapcsolatos éves díjak.

(2) A Bizottság a 82. cikkel összhangban a következő szervezetek által fizetendő díjak tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja részletes meghatározására:

a) az Unióban székhellyel rendelkező, engedélyezett vagy engedélyt kérő központi szerződő felek;

b) a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert, harmadik országbeli székhellyel rendelkező központi szerződő fél;

c) a 25. cikk (2b) bekezdésének megfelelően elismert, harmadik országbeli székhellyel rendelkező központi szerződő fél.”

8.A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A központi szerződő fél illetékes hatósága vagy bármely más érintett hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot, a kollégiumot, a KBER érintett tagjait és más érintett hatóságokat minden olyan, valamely központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről, ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is, amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, a monetáris transzmissziós mechanizmusra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi szerződő fél vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.”

9.A 25. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a központi szerződő félről a (2a) bekezdésnek megfelelően megállapította, hogy rendszerszinten nem jelentős vagy nem valószínű, hogy azzá válik (1. szintű központi szerződő fél).”;

(b)a szöveg a következő (2a), (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság azt, hogy a központi szerződő fél az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszinten jelentős-e, vagy valószínűleg azzá válik-e (2. szintű központi szerződő fél), a következő összes szempont figyelembevételével állapítja meg:

a) a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellege, mérete és összetettsége, beleértve a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek összesített és uniós pénznemek szerint bontott értékét vagy az elszámolási tevékenységekben részt vevő központi szerződő fél szerződő feleivel szembeni összesített kitettségét;

b) a hatás, amelyet a központi szerződő fél csődje vagy zavara gyakorolna a pénzügyi piacokra, pénzügyi intézményekre vagy a szélesebb pénzügyi rendszerre és az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására;

c) a központi szerződő fél klíringtagi struktúrája;

d) a központi szerződő fél más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel vagy a szélesebb pénzügyi rendszerrel fennálló kapcsolata, kölcsönös függősége vagy egyéb kölcsönhatásai.

A Bizottság [az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül] a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett szempontok pontosítása érdekében.

(2b) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a (2a) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a központi szerződő fél rendszerszinten jelentős, vagy valószínűleg azzá válik (2. szintű központi szerződő fél), úgy a központi szerződő felet csak akkor ismerheti el, ha a 25. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában említett feltételek mellett teljesülnek a következő feltételek is:

a) a központi szerződő fél az elismerés időpontjában, majd azt követően folyamatosan megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 25a. cikk (2) bekezdésének megfelelően figyelembe veszi, hogy a központi szerződő fél e követelményeknek mennyiben felel meg a harmadik országban alkalmazandó hasonló követelményeknek való megfeleléssel;

b) a (3) bekezdés f) pontjában említett konzultációt követően az abban említett kibocsátó központi bankok a kérelem benyújtásától számított 180 napon belül írásban megerősítették az Európai Értékpapírpiaci Hatóság számára, hogy a központi szerződő fél teljesíti az említett kibocsátó központi bankok által monetáris politikai feladataik ellátása során előírt követelményeket. Amennyiben az érintett kibocsátó központi bank a határidőn belül nem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság rendelkezésére az írásbeli megerősítést, a Hatóság teljesítettnek tekintheti ezt a követelményt;

c) a központi szerződő fél a jogi képviselője által aláírt, feltétel nélküli írásbeli hozzájárulását adta az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak a tekintetben, hogy a Hatóság kérésének kézhezvételétől számított 72 órán belül rendelkezésre bocsátja az általa bármely időpontban tárolt dokumentumokat, nyilvántartásokat, információkat és adatokat, továbbá a tekintetben, hogy a Hatóság hozzáférhet a központi szerződő fél üzlethelyiségeihez, emellett a Hatóság rendelkezésére bocsátotta egy független jogi szakértő indokolással ellátott jogi véleményét, amely megerősíti, hogy az említett hozzájárulás az alkalmazandó releváns jogszabályok értelmében érvényes és végrehajtható;

d) a központi szerződő fél minden szükséges intézkedést és eljárást kialakított az a) és a c) pontban meghatározott követelményeknek való tényleges megfelelés érdekében;

e) a Bizottság nem fogadott el a (2c) bekezdésnek megfelelő végrehajtási jogi aktust.

(2c) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az érintett kibocsátó központi bankokkal egyetértésben és a központi szerződő fél (2a) bekezdés szerinti rendszerszintű jelentőségének mértékét figyelembe véve megállapíthatja, hogy a központi szerződő félnek olyan rendszerszintű jelentősége van, hogy a (2b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nem garantálja kellő mértékben az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitását, és ezért nem ismerhető el. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak ilyen esetben arra vonatkozó ajánlást kell tennie, hogy a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával erősítse meg, hogy a szóban forgó központi szerződő fél nem ismerhető el a (2b) bekezdésnek megfelelően.

Az első albekezdésben említett ajánlás benyújtását követően a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben kijelenti, hogy a szóban forgó központi szerződő fél a (2b) bekezdés alapján nem ismerhető el, és csak azt követően nyújthat elszámolási szolgáltatásokat az Unióban, ha a 14. cikknek megfelelően engedélyt kapott.”;

(c)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a harmadik országbeli székhellyel rendelkező központi szerződő fél uniós tevékenységi körének és szolgáltatásainak bővülése esetén, de legalább kétévente a (3) bekezdésben említett hatóságokkal és intézményekkel is konzultálva felülvizsgálja az adott központi szerződő fél elismerését. A felülvizsgálatra a (2), a (3) és a (4) bekezdésnek megfelelően kerül sor.”;

(d)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke értelmében végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben megállapítja a következőket:

a) a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendelet IV. címében megállapított követelményekkel;

b) az említett központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek;

c) az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek elismeréséhez.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus alkalmazásának feltételéül szabhatja, hogy a harmadik ország folyamatosan és ténylegesen teljesítse az abban meghatározott követelményeket, és hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság képes legyen ténylegesen gyakorolni hatásköreit a (2) és a (2b) bekezdés alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felek vagy a (6b) bekezdésben említett monitoring tekintetében, ideértve a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötését és végrehajtását is.”

(e)a szöveg a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontok pontosítása érdekében.

(6b) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság folyamatosan monitorozza az azon harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményeket, amelyek vonatkozásában az (6) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktusokat fogadtak el.

Ha az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az említett harmadik országokban olyan szabályozási vagy felügyeleti fejleményt észlel, amely hatással lehet az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására, erről bizalmasan és haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság évente bizalmas jelentést nyújt be a Bizottságnak az első albekezdésben említett harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményekről.”;

(f)a (7) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hatékony együttműködési megállapodásokat köt azon harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (6) bekezdésnek megfelelően e rendelettel egyenértékűnek ismerték el.”;

(g)a (7) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„d) a felügyeleti tevékenységek összehangolásával kapcsolatos eljárásokat, ideértve a harmadik országbeli hatóságok beleegyezését a 25d. és a 25e. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések vonatkozásában;

e) a harmadik ország szabályozási és felügyeleti fejleményeinek hatékony monitoringjához szükséges eljárásokat.”

10.A szöveg a következő 25a., 25b., 25c., 25d., 25e., 25f., 25g., 25h., 25i., 25j., 25k., 25l., 25m. és 25n. cikkel egészül ki:

„25a. cikk
Összehasonlításon alapuló megfelelés

(1) A 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett központi szerződő fél indokolt kérelem benyújtásával kérheti az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot, hogy vizsgálja meg a 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett és a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek való, összehasonlításon alapuló megfelelését.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az összehasonlíthatóságot alátámasztó tényeket és annak indoklását, hogy a harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfeleléssel miért teljesülnek a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények.

(3) A Bizottság – annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értékelés ténylegesen tükrözze a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények szabályozási céljait, valamint az Unió egészének érdekeit – felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következők meghatározására:

a) az (1) bekezdés alkalmazásában értékelendő kötelező elemeket;

b) az értékelés végrehajtásának módozatait és feltételeit.

A Bizottság a 82. cikkel összhangban elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

25b. cikk

Az elismerési feltételeknek való folyamatos megfelelés

(1) A 2. szintű központi szerződő felek 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett követelményeknek való megfelelése kapcsán ezen rendeletben előírt folyamatos felügyelet ellátásáért az Európai Értékpapírpiaci Hatóság felel.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság legalább évente annak megerősítését kéri minden 2. szintű központi szerződő féltől, hogy továbbra is teljesülnek a 25. cikk (2b) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában említett követelmények.

Amennyiben a 18. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy a 2. szintű központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában említett feltételt, erről haladéktalanul értesíti az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot.

(2) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 41., 44., 46., 50. és 54. cikken alapuló határozatok elfogadása előtt elkészíti és benyújtja a 18. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett, érintett pénznemet kibocsátó központi bankhoz azok tervezetét.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság e bekezdésnek megfelelően megszerzi az illetékes kibocsátó központi bank hozzájárulását az említett határozatok minden olyan vetülete tekintetében, amely az említett bank monetáris politikai feladatainak ellátásával kapcsolatos. A második albekezdésben említett kibocsátó központi bank hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a bank a határozattervezetről való értesítést követő 15 naptári napon belül módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él. Amennyiben a kibocsátó központi bank módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él, írásban teljes körű és részletes indokolást kell adnia.

Amennyiben a kibocsátó központi bank a határozattervezettel szemben kifogással él, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nem fogadhatja el a határozatot. Amennyiben a kibocsátó központi bank módosításokat javasol, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság csak a kibocsátó központi bank által módosított formában fogadhatja el a határozatot.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az 1095/2010/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelően elvégzi az elismert központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekhez való alkalmazkodóképességének értékelését.

25c. cikk

Információkérés

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság egyszerű kérés formájában vagy határozattal előírhatja, hogy az elismert központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló harmadik felek, amelyekhez az említett központi szerződő felek kiszerveztek bizonyos operatív funkciókat vagy tevékenységeket, minden szükséges információt adjanak meg számára az e rendelet szerinti feladatai ellátásához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az Európai Értékpapírpiaci Hatóság feltünteti:

a) erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozást;

b) a kérés célját;

c) a kért információt;

d) az információ nyújtásának határidejét;

e) az információszolgáltatásra kért személynek szóló tájékoztatást, miszerint az nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető;

f) a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25g. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a kérdésekre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozattal előírt információkérés esetén az Európai Értékpapírpiaci Hatóság feltünteti:

a) erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozást;

b) a kérés célját;

c) a kért információt;

d) az információ nyújtásának határidejét;

e) a 25h. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha a nyújtott információ hiányos;

f) a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25g. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a kérdésekre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető; és

g) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikke értelmében a határozat ellen fellebbezni lehet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával.

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek vagy szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információk benyújtására. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ hiányos, a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető.

(5) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy letelepedettek.

25d. cikk

Általános vizsgálatok

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében elvégezheti a 2. szintű központi szerződő felekre irányuló szükséges vizsgálatokat. E célból az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:

a) a feladatai végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

b) az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c) a 2. szintű központi szerződő feleknek, képviselőjüknek vagy személyzetük tagjainak berendelése, és tőlük szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d) bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ehhez hozzájárul, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;

e) a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 25h. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint a III. melléklet V. szakaszának b) pontjával összefüggésben a 25g. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozata alapján elrendelt vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 25h. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat az Európai Unió Bíróságával felülvizsgáltatható.

(4) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, mielőtt a vizsgálatról értesítené a 2. szintű központi szerződő felet, tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságot, ahol joghatóságában a vizsgálatra sor kerül. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői az Európai Értékpapírpiaci Hatóság kérésére segíthetik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői jelen lehetnek a vizsgálaton is. Az e cikk szerinti vizsgálatokat el kell végezni, amennyiben a harmadik országbeli érintett illetékes hatóság nem emel kifogást azokkal szemben.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben említett valamely kéréshez az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerint valamely igazságszolgáltatási hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt meg kell kérni. Ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhető.

25e. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében minden szükséges helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 2. szintű központi szerződő felek üzlethelyiségeiben. Az érintett kibocsátó központi bankot fel kell kérni az ilyen helyszíni ellenőrzésekben való részvételre.

(2) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek a Hatóság vizsgálati határozatával érintett jogi személyek bármely üzlethelyiségébe és területére beléphetnek, és rendelkeznek a 25d. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, ahol az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság – az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tájékoztatása után – a központi szerződő fél előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést. Az e cikk szerinti ellenőrzéseket el kell végezni, amennyiben a harmadik országbeli érintett illetékes hatóság megerősítette, hogy nem emel kifogást azokkal szemben.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 25h. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(4) A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 25h. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságra, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgálható.

(5) Azon harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, ahol a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság kérésére aktívan segíthetik a Hatóság által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. A harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzéseken is.

(6) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság arra is felkérheti a harmadik országbeli illetékes hatóságokat, hogy a nevében végezzék el az e cikkben és a 25d. cikk (1) bekezdésében előírt konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(7) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által felhatalmazott tisztviselők és más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság – szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező hatóság bevonásával – megadhatja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(8) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerint valamely igazságszolgáltatási hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt meg kell kérni. Ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhető.

25f. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kivetésének eljárási szabályai

(1) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés elkövetésének alapos gyanúja, akkor a Hatóságon belül egy független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A kijelölt vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett központi szerződő fél elismeréséhez vagy felügyeletéhez kapcsolódó eljárásokban, és feladatait az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól függetlenül látja el.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak.

A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 25c. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 25d. és a 25e. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkör gyakorlása közben teljesítenie kell a 25c. cikk (4) bekezdésében foglaltakat.

A vizsgálatvezető feladatai ellátása során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a tevékenységei során összegyűjtött.

(3) A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(4) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat által érintett személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

(5) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint – amennyiben ezt az érintett személyek kérik – a vizsgálat által érintett személyeknek a 25i. cikk szerinti meghallgatását követően az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövették-e a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 25n. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, valamint a 25g. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(6) A vizsgálatvezető nem vesz részt az Európai Értékpapírpiaci Hatóság tanácskozásain, és más módon sem avatkozik bele a Hatóság döntéshozatalába.

(7) A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok pontosítása céljából, beleértve a védekezéshez való jogra, a határidőkkel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok beszedésére, továbbá a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(8) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából a megfelelő vizsgálati és esetlegesen bűnüldöző hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nem szab ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

25g. cikk

Pénzbírságok

(1) Amennyiben a 25f. cikk (5) bekezdésével összhangban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megállapítja, hogy egy központi szerződő fél szándékosan vagy gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, úgy e cikk (2) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el.

A központi szerződő fél által elkövetett jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az Európai Értékpapírpiaci Hatóság olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy a központi szerződő fél vagy annak felső vezetése kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírságok alapösszege a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben meghatározható, vagy a jogi személy előző üzleti évi, vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-a.

(3) A (2) bekezdésben megadott alapösszeget a súlyosbító vagy enyhítő tényezők figyelembevételével, a IV. mellékletben meghatározott megfelelő együtthatók szerint szükség esetén módosítani kell.

A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez hozzá kell adni azokat az összegeket, amelyeket az alapösszeg és az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbségeiként kapunk.

A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből ki kell vonni azokat az összegeket, amelyeket az alapösszeg és az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbségeiként kapunk.

(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére, a pénzbírság összege nem haladhatja meg az érintett központi szerződő fél által az előző üzleti évben elért éves árbevétel 20 %-át, ha azonban a központi szerződő fél közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság összege megfelel legalább ennek az előnynek.

Amennyiben a központi szerződő fél által elkövetett cselekmények, illetve mulasztások a III. mellékletben felsorolt több jogsértésnek minősülnek, csak egy jogsértés után kell kiszabni bírságot, mégpedig a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kiszámított pénzbírságok közül a magasabbat.

25h. cikk

Időszakos kényszerítő bírságok

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozatban időszakos kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezze:

a) a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 25n. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal;

b) a 25c. cikk (1) bekezdésében említett személyt a 25c. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;

c) a 2. szintű központi szerződő felet:

i. arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 25d. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy

ii. arra, hogy vesse alá magát a 25e. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2) Az időszakos kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3) A (2) bekezdés ellenére, az időszakos kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket az időszakos kényszerítő bírságot kivető határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4) Az időszakos kényszerítő bírság az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az Európai Értékpapírpiaci Hatóság felülvizsgálja az intézkedést.

25i. cikk

Az érintett személyek meghallgatása

(1) A 25g. és a 25h. cikk szerinti, pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozat meghozatala előtt az Európai Értékpapírpiaci Hatóság meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára megállapításai tekintetében. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

(2) Az eljárás alá vont személyek védekezéshez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság belső előkészítő dokumentumaira.

25j. cikk

A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság közzétesz minden, a 25g. és a 25h. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot, kivéve ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel a 45/2001/EK rendelet értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2) A 25g. és a 25h. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokat.

(4) A 25g. és a 25h. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok behajthatók.

A behajtásra annak a tagállamnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén arra sor kerül.

(5) A pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.

25k. cikk

Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

25l. cikk

A IV. melléklet módosításai

A pénzügyi piaci folyamatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítására vonatkozóan.

25m. cikk

Az elismerés visszavonása

(1) A 25n. cikk sérelme nélkül és a következő bekezdésekre is figyelemmel, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság visszavonja a 25. cikkel összhangban elfogadott elismerési határozatot, amennyiben az érintett központi szerződő fél:

a) 6 hónapon belül nem élt az elismeréssel, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy több mint hat hónapja nem végez üzleti tevékenységet;

b) hamis nyilatkozattal vagy más szabálytalan módon szerezte meg az elismerést;

c) már nem felel meg a 25. cikk (2b) bekezdése szerinti elismerési feltételeknek;

d) a 25. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust visszavonták vagy felfüggesztették, vagy már nem teljesülnek az ahhoz csatolt feltételek.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az elismerés visszavonását korlátozhatja egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyi eszközre.

Az elismerést visszavonó határozat hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak arra kell törekednie, hogy minimálisra csökkentse a piaci zavarokat.

(2) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy ítéli meg, hogy az első bekezdés c) pontjában említett kritérium valamely központi szerződő féllel kapcsolatban teljesül, úgy – mielőtt visszavonná az elismerési határozatot – tájékoztatja erről a központi szerződő felet és a harmadik országbeli érintett hatóságokat, és kéri, hogy a helyzet orvoslása érdekében legfeljebb 3 hónapon belül hozzanak megfelelő intézkedéseket.

Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megállapítja, hogy az előírt határidőn belül a korrekciós intézkedések megtétele vagy a megtett intézkedés nem megfelelő, visszavonja az elismerési határozatot.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságot az elismert központi szerződő fél elismerésének visszavonására vonatkozó határozatról.

(4) Amennyiben a 25. cikk (3) bekezdésében említett hatóságok bármelyike úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike teljesül, felkérheti az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot, hogy vizsgálja meg, az érintett elismert központi szerződő fél tekintetében teljesülnek-e az elismerés visszavonására vonatkozó feltételek. Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy határoz, hogy az érintett elismert központi szerződő felet nem törli a nyilvántartásból, e határozatát teljes körűen meg kell indokolnia a törlést kérő illetékes hatóság számára.

25n. cikk

Felügyeleti intézkedések

(1) Amennyiben a 25f. cikk (5) bekezdésével összhangban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megállapítja, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, úgy meghozza az alábbi egy vagy több határozatot:

a) kötelezi a központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére;

b) kiszabja a 25g. cikk szerinti pénzbírságokat;

c) nyilvános közleményt ad ki;

d) a 25m. cikket alkalmazva visszavonja a központi szerződő fél elismerését.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az Európai Értékpapírpiaci Hatóság figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyosságát, tekintettel a következő szempontokra:

a) a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b) a jogsértés fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a központi szerződő fél eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban;

c) a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

d) a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett központi szerződő felet az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatokról, és közli azokat az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokkal és a Bizottsággal. A határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi azt a honlapján.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a határozatnak az első albekezdés szerinti közzétételekor azt is közzéteszi, hogy az érintett központi szerződő fél jogosult a határozat ellen jogorvoslattal élni, valamint adott esetben közzéteszi a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, és ezzel egyidejűleg közli, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, valamint azt, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.”

11.A 49. cikk a következőképpen módosul:

(a)Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi szerződő fél rendszeresen felülvizsgálja a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, valamint a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmust. A modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek veti alá, hogy értékelni tudja rendkívüli, de valószerű piaci körülményekhez való alkalmazkodóképességüket, és visszamérést hajt végre az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére. A központi szerződő fél a modellek és a paraméterek jelentős módosítása előtt gondoskodik a független validálásról, tájékoztatja az illetékes hatóságot és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot az elvégzett tesztek eredményeiről, és az (1a) bekezdésnek megfelelően megszerzi az illetékes hatóság validálását.

A kollégium a következő bekezdéseknek megfelelően véleményt ad az elfogadott modellekről és a paraméterekről, valamint azok jelentős módosításairól.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság gondoskodik arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok, a KBER és az Egységes Szanálási Testület megkapják a stressztesztek eredményeire vonatkozó információkat annak érdekében, hogy felmérhessék a pénzügyi vállalkozások nemteljesítő központi szerződő felekkel szembeni kitettségét.”

(b)A szöveg a következő (1a), (1b), (1c), (1d), (1e) és (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a központi szerződő fél jelentősen módosítani kívánja az (1) bekezdésben említett modelleket és paramétereket, az illetékes hatóságtól kérelmeznie kell a módosítás validálását. A központi szerződő félnek kérelméhez be kell csatolnia a kívánt módosítás független validálását.

(1b) Az illetékes hatóság az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálva a kérelem beérkezésétől számított 30 munkanapon belül elvégzi a központi szerződő fél kockázatelemzését, és arról jelentést tesz a 18. cikkel összhangban létrehozott kollégiumnak.

(1c) A kollégium az (1b) bekezdésben említett jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a 19. cikk (3) bekezdésének megfelelően eljárva többségi véleményt fogad el.

(1d) Az illetékes hatóság az (1a) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül írásban, teljes körű indokolás mellett tájékoztatja a központi szerződő felet a validálás megadásáról vagy elutasításáról.

(1e) A központi szerződő fél az (5) bekezdésben említett validálás megszerzése előtt nem hajthatja végre a modellek és a paraméterek (1) bekezdésben említett jelentős módosítását. A központi szerződő fél illetékes hatósága megfelelően indokolt esetben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság egyetértésével a validálást megelőzően is lehetővé teheti a modellek vagy paraméterek módosításának ideiglenes elfogadását.”

12.A 89. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság [illessze be az említett cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontját]-ig nem gyakorolhatja a 25. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdése szerinti hatásköreit.

(3b) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül a 25. cikk (5) bekezdésének megfelelően felülvizsgálja a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban [e rendelet hatálybalépése] előtt elfogadott elismerési határozatokat.”

13.A szöveg ezen rendelet mellékletének szövegével mint III. és IV. melléklettel egészül ki.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban,

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 55 irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: a rendelet hatálybalépésének időpontjától az azt követő két évig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 62  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

E jogalkotási javaslatnak a következő kiadási vonzatai lesznek:

1. 47 ideiglenes alkalmazott felvétele az ESMA-nál (2018 augusztusától), feladataikkal és alkalmazási költségeik számítási módjával kapcsolatban lásd a mellékletet.

2. Az említett új ideiglenes alkalmazottakkal összefüggő költségeket teljes mértékben az ágazatból beszedett díjakból finanszírozzák (nincs hatása az uniós költségvetésre). Feltételezve azonban, hogy a javaslat elfogadására és hatálybalépésére 2018 közepén kerül sor, továbbá figyelembe véve, hogy a Bizottságnak a díjtípusokat, a díjköteles ügyeket, a fizetendő díjak összegét és megfizetésük módját meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell kidolgoznia, 2019 közepe előtt nem kezdődik meg a díjak beszedése. Mindazonáltal a rendelet hatálybalépését követően az ESMA-nál felmerülnek majd a rendeletből eredő költségek, ezért 2018-ban és 2019-ben uniós többletfinanszírozásra lesz szükség, hogy a rendelet hatálybalépését követően legalább az első 12 hónapban fedezni lehessen a végrehajtott műveletek költségeit.

A beszedendő díjak fedezni fogják a 2018-tól kezdődően felmerülő költségeket, így az ESMA legkésőbb 2020-ban vissza tudja majd téríteni az EU-nak a megelőlegezett összegeket.

Mivel a DG FISMA költségvetéséből nem fedezhető ez az összeg, indokolt, hogy ezt a kiegészítő költségvetést az általános költségvetésből biztosítsák.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

FŐIGAZGATÓSÁG: FISMA				2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető			ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
12.02 06	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1)	4 310 555	7 788 789
	Kifizetési előirányzatok		(2)	4 310 555	7 788 789
Költségvetési tétel száma	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1a)
	Kifizetési előirányzatok		(2 a)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 66
Költségvetési tétel száma			(3)
A DG FISMA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=1+1a +3	4 310 555	7 788 789
	Kifizetési előirányzatok		=2+2a +3	4 310 555	7 788 789

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret <….>FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

A többéves pénzügyi keret fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

ÖSSZESEN

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni; a források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–X    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz kapcsolódó pénzügyi kimutatás melléklete

Az ESMA által végrehajtandó feladatok személyzeti költségeit az ESMA 2018. évi költségvetési tervezetében szereplő költségbesorolással összhangban becsülték meg. Szükség lehet azonban e becslések felülvizsgálatára, ha az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat módosítja az európai felügyeleti hatóságok finanszírozását.

Egyéb feladatok

A Bizottság javaslata olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek új vagy kibővített feladatokat állapítanak meg az ESMA számára. Először, az ESMA-nak felügyeleti feladatok szélesebb körét kell majd ellátnia a harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggésben. Az 1. szintű központi szerződő felek esetében ez az elismerési eljárás – adott esetben helyszíni ellenőrzések és a központi szerződő felekkel szervezett közvetlen találkozók keretében történő –szorosabb figyelemmel kísérését jelenti. A 2. szintű központi szerződő felek esetében ez a harmadik országbeli központi szerződő felek tényleges felügyeletét foglalja magában. Az ESMA-nak elegendő forrással kell rendelkeznie e felügyeleti tevékenység ellátásához. Másodszor, a központi szerződő felekkel foglalkozó, újonnan létrehozott ügyvezető testület személyzetét – mindenekelőtt a központi szerződő felekkel foglalkozó, újonnan létrehozott ügyvezető testület állandó tagjait – az ESMA költségvetéséből fogják finanszírozni. Harmadszor, az ESMA számára további feladatot jelent az újonnan létrehozott ügyvezető testület munkájának támogatása, ami Unió-szerte hozzájárul a felügyeleti gyakorlatok közelítéséhez. Végül, a javaslat tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján az ESMA-nak szakmai tanácsadást kell nyújtania olyan felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok előkészítéséhez, amelyeknek biztosítaniuk kell a rendkívül technikai jellegű előírások Unió-szerte egységes végrehajtását. Emellett nem zárható ki, hogy a Bizottság az EMIR által adott jelenlegi felhatalmazások keretében javasolja a hatályos szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardok módosítását az e javaslatba foglalt változások figyelembevételéhez (például a kollégiumokról szóló szabályozástechnikai standard esetében). Lehetséges továbbá, hogy az ESMA-nak újra kell tárgyalnia a harmadik országok érintett hatóságaival kötött együttműködési megállapodásokat.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testületnek 5 állandó tagja lesz. A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület fő feladatai közé tartozik majd a tagállami illetékes hatóságok által az EMIR szerinti egyes követelmények (mindenekelőtt az engedély visszavonása, a központi szerződő felekre vonatkozó prudenciális követelmények és az interoperabilitási megállapodások) tekintetében hozott felügyeleti határozatok felülvizsgálata és jóváhagyása (vagy adott esetben elutasítása). Ehhez a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület elé megvitatás céljából terjesztendő határozatok szakértői elemzésére és értelmezésére, a döntés kockázatainak és előnyeinek értékelésére, valamint a kibocsátó központi bankkal és az illetékes tagállami hatóságokkal, mindenekelőtt a meglévő EMIR kollégium tagjaival folytatandó koordinációra és párbeszédre lesz szükség.

Ami az ütemezést illeti, a rendelet várhatóan 2018 közepén lép hatályba. Ezért az ESMA-nak 2018 közepétől lesz szüksége kiegészítő forrásokra. Ami az érintett tételek jellegét illeti, a központi szerződő felekkel foglalkozó új ügyvezető testület sikeres és kellő időben történő létrehozása, valamint az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó új felügyeleti keret végrehajtása érdekében többleterőforrásokat kell biztosítani a központi szerződő fél felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásához, mely feladatok közé többek között a következők tartoznak: napi szintű kapcsolattartás (személyes találkozók, konferenciabeszélgetések stb.) a központi szerződő felek vezetésével, a megfeleléssel, jogi kérdésekkel, informatikával, kockázatkezeléssel, pénzügyekkel, üzletvitellel és működéssel foglalkozó szervezeti egységekkel; a kockázati modellek, a központi szerződő felekre vonatkozó szabálykönyv és eljárások, a vezető testület és az ügyvezető személyzet kinevezése, kiszervezett szolgáltatások, tevékenység- és szolgáltatásbővítés, informatikai megoldások, tőkemegfelelés, a központi szerződő felek részvényesei, a részvényesi struktúra és az interoperabilitási megállapodások értékelése; a belső ellenőrzések felülvizsgálata; átfogó kockázatkezelés; ajánlások kibocsátása és válságkezelés. A személyzetnek a következő feladatokat kell végrehajtania: kockázatelemzés és -modellezés; jogi elemzés és tanácsadás; két- és többoldalú találkozók az érdekelt felekkel, különösen a központi szerződő felekkel és a kereskedési helyszínekkel, valamint más szabályozó vagy felügyeleti hatóságokkal, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, ami gyakori üzleti utakat igényel. A harmadik országbeli központi szerződő felek esetében új feladatokat is el kell végezni, például információkérés, kérdőívek és helyszíni ellenőrzések útján ellenőrizni kell az EMIR követelményeinek az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek általi folyamatos teljesítését. Az ESMA-nak azt is meg kell állapítania, hogy a kérelmező és az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek az Unió vagy a tagállamok pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bírnak-e. A rendszerszinten jelentősnek minősülő harmadik országbeli központi szerződő felek (2. szintű központi szerződő felek) esetében az ESMA-nak nyomon kell követnie azok kiegészítő követelményeknek való megfelelését is. Végül, az ESMA-nak ki kell dolgoznia az összehasonlításon alapuló megfelelés értékelésének eszközeit. Ez magában foglalja a harmadik országbeli hatóságokkal és központi szerződő felekkel folytatandó intenzív információcserét, valamint a kérdőívek útján gyűjtött és az ESMA szakemberei által elemzett, jelentős mennyiségű adat feldolgozását. Összességében a munka során az érdekelt felekkel, különösen a központi szerződő felekkel és más szabályozó/felügyeleti hatóságokkal szervezett két- és többoldalú találkozókra, a tagállamok felügyeleti hatóságaiból álló, központi szerződő felekkel foglalkozó új ügyvezető testület felállítására és irányítására, nemzetközi egyetértési megállapodások/együttműködési megállapodások megtárgyalására, a központi szerződő felekkel foglalkozó új ügyvezető testület részére technikai elemzésre és dokumentumszövegezésre (vagyis helyszíni ellenőrzésekre, kockázati modellek elemzésére stb.) lesz szükség.

Az elvégzendő munka szorosan kapcsolódik az ESMA által az EMIR keretében a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése terén végzett munkájához és az ESMA-nak a kollégiumok révén az uniós központi szerződő felek felügyeletében betöltött jelenlegi szerepéhez, valamint azokra épül. Az EMIR keretében eddig 28 harmadik országbeli elismert központi szerződő fél és 17 uniós központi szerződő fél kapott engedélyt. További 12 harmadik országbeli központi szerződő fél kérelmezte, de még nem kapta meg az elismerést, mivel a Bizottság még nem fogadott el a székhelyük szerinti joghatóságra vonatkozó egyenértékűségi határozatot.

Humánerőforrás

Feltételezve, hogy az elismerést kérelmező harmadik országbeli központi szerződő felek esetleg mindegyikét elismerik, akkor mintegy 40 harmadik országbeli központi szerződő fél kerülne az ESMA hatáskörébe – vagy közvetetten, nyomon követés és információcsere révén (rendszerszinten nem jelentős 1. szintű központi szerződő felek), vagy a potenciálisan nagyobb kockázatot jelentő 2. szintű központi szerződő felek közvetlenebb felügyeletén keresztül. Tekintettel a központi szerződő felek által mind a pénzügyi stabilitásra, mind pedig a reálgazdaságra gyakorolt esetleges hátrányos hatásra, elengedhetetlen, hogy a szóban forgó feladatokhoz elegendő erőforrást biztosítsanak.

Ily módon – figyelembe véve a közvetve vagy közvetlenül felügyelendő harmadik országbeli központi szerződő felek számát, az ESMA által az 1. és 2. szintű központi szerződő felekkel összefüggésben ellátandó feladatok típusát és összetettségét, a szükséges teljes munkaidős munkaerő száma a becslések szerint 45 (FTE). Tekintettel a feladatokhoz szükséges speciális szakértelemre és arra, hogy problémát jelenthet a tapasztalt munkaerő gyors felvétele, abból kell kiindulni, hogy kezdetben több nemzeti szakértőt kell igénybe venni a szükséges feladatok ellátásához. A személyzet létszámának növekedésével és a tapasztalatok bővülésével a szükséges nemzeti szakértők számát megfelelően csökkenteni kell.

A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület létrehozása és működőképessé tétele érdekében szükség lesz egy meghatározott létszámú személyzetre. Amint a testület megkezdi munkáját, és együttműködik a többek között az EMIR kollégiumok napi tevékenységével foglalkozó meglévő ESMA-személyzettel, a szükséges új alkalmazottak száma várhatóan csökken.

Végül az ESMA-nak szüksége lesz bizonyos számú titkárra a központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testülettel kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzéséhez és a szükséges személyzet felvételében való részvételhez.

Az ESMA által igényelt további személyzeten kívül az uniós ügyvezető testülethez három állandó tagra van szükség (elnök és 2 további állandó tag), akiknek javadalmazása szintén az ESMA költségvetéséből történik. Ehhez a feladathoz tapasztalt tagokra van szükség, és a pozíciójuknak megfelelő javadalmazásban kell részesülniük.

Szükségszerűen költségekkel jár majd a pótlólagos munkaerő felvétele is (utazás, szállás, orvosi vizsgálatok, beilleszkedési és egyéb támogatások, költözési költségek stb.), ezek a költségek a becslések szerint 12 700 EUR-t tesznek ki,

A személyzeti költségek kiszámításával kapcsolatos feltételezések:

·A várhatóan szükséges pótlólagos álláshelyeket az AD7 tisztségcsoportba és besorolási fokozatba tartozó ideiglenes alkalmazottakkal kell betölteni.

·A személyzet különböző kategóriáinak átlagos bérköltsége a Költségvetési Főigazgatóság iránymutatásán alapul.

·A bérkorrekciós együttható Párizs esetében 1,138.

Egyéb szükséges erőforrások

Az ESMA személyzetének tervezett jelentős növelése elkerülhetetlenül következményekkel jár majd az ESMA infrastruktúra-rendszerére nézve.

Először, további irodahelyiségekre lesz szükség. Ez megoldható a meglévő irodahelyiségek bővítése vagy egy új épület megszerzése révén. A további irodahelyiségek költsége a becslések szerint évi 1,057 millió EUR összegű bérleti díjból és 600 000 EUR felszerelési és biztonsági költségből áll.

Másodszor, az Unióban elismert harmadik országbeli központi felek felügyelete fontos új feladatot jelent. Ezért valószínű, hogy harmadik országokba, illetőleg az uniós tagállamokba irányuló kiküldetések és ülések szervezésére lesz szükség. A kiküldetési költségek becsült összege 20 főre számítva havi 12 000 EUR vagy évi 240 000 EUR.

Harmadszor számos egyéb költséggel is számolni kell, például az új személyzet képzésével összefüggésben, illetőleg további forrásokat igényelhet új informatikai eszközök fejlesztése vagy a folyamatban lévő informatikai projektek bővítése.

Bevételek

A javaslat szerint az ESMA-nál felmerült többletköltségeket nagyrészt fedezni fogják a központi szerződő felektől beszedett díjak. A harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséhez és folyamatos felügyeletéhez kapcsolódó költségek tükrözni fogják, hogy 1. szintű vagy 2. szintű központi szerződő félről van-e szó, és azoknak arányban kell állniuk az ESMA-nál ténylegesen felmerülő költségekkel.

	Számítás	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
Az ESMA személyzeti kiadásai		20 TA + 10 END	28 TA + 12 END	36 TA + 13 END
Illetmények és juttatások
TA (AD és AST)	= (30x138 000)x1,138 2018-ban	1 570 440	4 397 232	5 653 584	11 621 256
END	= (15x78 000)x1,139 2018-ban	443 820	1 065 168	1 153 932	2 662 920
Munkaerő-felvétellel kapcsolatos kiadások	= 30x12 700	38 100	127 000	114 300	622 300
Kiküldetési költségek	= 20 x 12 x 1 000	120 000	240 000	240 000	600 000
A központi szerződő felekkel foglalkozó ügyvezető testület
Illetmények és juttatások	=(21 990x12)x1,138 + 2x(21 323x12)x1,138	441 335	882 669	882 669	2 206 673
Kiküldetési költségek	=3x12x2 500	45 000	90 000	90 000	225 000
Munkaerő-felvétellel kapcsolatos kiadások	=3x12 700	38 100			38 100
Bérleti díjak	=1554m²x680	528 360	1 056 720	1 056 720	2 641 800
Felszerelési költségek	a becslés szerint 600 000 EUR	600 000			600 000
Egyéb költségek (képzés, informatikai eszközök stb.)	Az első évben a becslés szerint személyenként 2500 EUR – majd évente személyenként 1000 EUR	142 500	57 000	57 000	256 500
ÖSSZESEN		4 310 555	7 915 789	9 248 205	21 474 549
BEVÉTELEK		2018	2019	2020	ÖSSZESEN
A központi szerződő felek díjai	=25 AD + 15 END 2018-ban és 35 AD + 10 END a későbbiekben + felügyeleti ügyvezető testület + kapcsolódó költségek	4 310 555	7 915 789	9 248 205	21 474 549
ÖSSZESEN		4 310 555	7 915 789	9 248 205	21 474 549

(1) http://www.g20.utoronto.ca/2009/2009communique0925.html  

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról. Elérhető itt: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02012R0648-20170103&qid=1492599335405&from=HU  

(3) Nemzetközi Fizetések Bankja, statisztikai adatok, OTC derivatives statistics at end-June 2016 (Tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 2016. június végi statisztikai adatok), 2016. november.

(4) Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-3990_en.htm , 2016. november.

(5) Nemzetközi Fizetések Bankja, statisztikai adatok,  OTC derivatives statistics at end-June 2016  (Tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 2016. június végi statisztikai adatok), 2016. november.

(6) FSB, OTC Derivatives Market Reforms, Eleventh progress report on implementation , (Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának reformja, tizenegyedik előrehaladási jelentés a végrehajtásról), 2016. augusztus. Lásd különösen a szabványosított ügyletek központi elszámolásáról szóló 3.2.1. szakaszt, valamint a további részletek kapcsán a C. és az I. függeléket.

(7) https://www.kfw.de/KfW-Group/Newsroom/Aktuelles/Pressemitteilungen/Pressemitteilungen-Details_407936.html  

(8) Az EMIR értelmében az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) feladata a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriáit meghatározó technikai standardok kidolgozása, amelyeket az elszámolási kötelezettség hatálya alá kell vonni. Az ESMA nyilvános jegyzéket vezet az elszámolási kötelezettségről. Az elszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos további részleteket lásd a nyilvántartás 8–10. oldalán: https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/public_register_for_the_clearing_obligation_under_emir.pdf  

(9) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról.

(10) A Bizottság (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 4.) , HL L 340., 2016.12.15., 9–46. o.

(11) Az ESMA megvizsgálta a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek, hitelderivatívák, részvényügyletek és devizaügyletek több kategóriáját, és néhányuk esetében javasolta az elszámolási kötelezettség alá vonást. Az ezt követő táblázatban foglaltaknak megfelelően az ESMA további elszámolási kötelezettséget mérlegelhet a jövőben, például a „hasonló/rugalmas származtatott részvényügyletek és különbözeti ügyletek (CFD)” és „a nem leszállításos határidős devizaügyletek” esetében.

(12) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról.

(13) Lásd: ESMA, Jelentés a központi szerződő felek 2015. évi egész EU-ra kiterjedő stresszteszteléséről, 2016. április 29., 2016/658 és az ezt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 3.1. szakaszában szereplő kapcsolódó ábra.

(14) Lásd: az ezt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2.3. szakaszának 3. táblázatában szereplő teljes jegyzék az uniós központi szerződő felekről.

(15) Az EMIR-nek megfelelően az ESMA készíti el azon harmadik országbeli központi szerződő felek jegyzékét, amelyeket elismertek abból a célból, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak és tevékenységeket végezzenek az Unióban . A harmadik országbeli központi szerződő felek székhelyei a Bizottság által elfogadott, a központi szerződő felekre vonatkozó egyenértékűségi határozatok alá tartozó 15 országban találhatók, úgy mint Ausztrália, Hongkong, Szingapúr, Japán, Kanada, Svájc, Dél-Korea, Mexikó, Dél-Afrika és az USA CFTC (Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság), Brazília, az Egyesült Arab Emírségek, a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ, India és Új-Zéland.

(16) Lásd az ezt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2.3. szakaszát.

(17) A 2011. novemberi cannes-i csúcstalálkozón a G20-ak állam- és kormányfői jóváhagyták a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak a pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentumát, mint a szanálási rendszerek új nemzetközi standardját. Lásd: a G20-ak vezetőinek a cannes-i csúcstalálkozóján kiadott közleménye – 2011. november 3–4., 13. szakasz.

(18) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról. COM(2016) 856 final.

(19) Közlemény: „Az Unió helyzete 2016-ban: A tőkepiai unió megvalósítása – A Bizottság gyorsítja a reformokat”; 2016. szeptember 14.; IP/16/3001.

(20) Nyilvános konzultáció az európai felügyeleti hatóságok működéséről; 2017.3.21. – 2017.5.16.

(21) Az ESMA indikatív jegyzéke azon harmadik országbeli központi szerződő felekről, amelyek az elismerésüket kérték az EMIR 25. cikke értelmében.

(22) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Központi Banknak a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről, Brüsszel, 2017.5.4., COM(2017) 225 final.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(24) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről.

(26) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról.

(27) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról.

(28) Nyilvános konzultáció az európai felügyeleti hatóságok működéséről, 2017.3.21., elérhető itt: https://ec.europa.eu/info/finance-consultations-2017-esas-operations_en

(29) Uniós egyenértékűségi határozatok a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikában: értékelés, 2017.2.27., SWD(2017) 102 final, elérhető itt: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/eu-equivalence-decisions-assessment-27022017_en.pdf  

(30) „Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása”, 2016.9.14., COM(2016) 601 final, elérhető az alábbi internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/HU/1-2016-601-HU-F1-1.PDF

(31) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata, COM(2017) 292 final, 2017. június 8., elérhető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1498812425606&uri=CELEX:52017DC0292

(32) Vitaanyag a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről, Európai Bizottság, 2017. május 31., elérhető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1498812978448&uri=CELEX:52017DC0291

(33) Az EMIR szerinti, a központi szerződő felek kollégiumainak az ESMA általi felülvizsgálata, 2015. január https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/2015/11/2015-20-_report_on_esma_review_of_ccp_colleges.pdf  

(34) ESMA, Az EMIR 21. cikke szerinti szakértői felülvizsgálat, A központi szerződő felek letéti és biztosítéki követelményeivel kapcsolatos felügyeleti tevékenységek, 2016. december 22., ESMA/2016/1683 (ESMA 2016. évi szakértői felülvizsgálat). https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/2016-1683_ccp_peer_review_report.pdf

(35) ESMA, 4. EMIR felülvizsgálati jelentés, az ESMA hozzájárulása az EMIR felülvizsgálatáról szóló bizottsági konzultáció részeként, 2015. augusztus 13., ESMA/2015/1254 https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/2015/11/esma-2015-1254_-_emir_review_report_no.4_on_other_issues.pdf

(36) ESMA 2015. évi szakértői felülvizsgálat, 16. o., 30. bekezdés.

(37) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Központi Banknak a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről, Brüsszel, 2017.5.4., COM(2017) 225 final.

(38) A konzultáció és a kapcsolódó visszajelzések az alábbi címen érhetők el: https://ec.europa.eu/info/finance-consultations-2017-esas-operations_en

(39) A konzultáció az alábbi linken érhető el: https://ec.europa.eu/info/finance-consultations-2017-cmu-mid-term-review_en  

(40) A konzultáció és a válaszok összefoglalása a következő címen található: http://ec.europa.eu/finance/consultations/2015/emir-revision/index_en.htm .

(41) Lásd: 4. EMIR felülvizsgálati jelentés, az EMIR felülvizsgálatáról szóló bizottsági konzultáció részeként, 2015. augusztus 13., 19–21. o., elérhető: https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/2015/11/esma-2015-1254_-_emir_review_report_no.4_on_other_issues.pdf  

(42) Lásd még a következő bizottsági szolgálati munkadokumentumot: „Uniós egyenértékűségi határozatok a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikában: értékelés”, SWD(2017) 102 final, 2017. február 27.

(43)

   HL C […], […], […]. o.

(44) HL C… , , . .o.

(45)

   Az Európai Parlament …-i álláspontja (HL ...) és a Tanács …-i határozata.

(46) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

(47) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról, (COM)2017 208 final.

(48) A 648/2012/EU rendelettel összhangban az ESMA elkészíti azon harmadik országbeli központi szerződő felek jegyzékét, amelyek rendelkeznek a szükséges elismeréssel ahhoz, hogy az Unióban szolgáltatásokat és tevékenységeket kínáljanak . A harmadik országbeli központi szerződő felek székhelyei a Bizottság által elfogadott, a központi szerződő felekre vonatkozó egyenértékűségi határozatok alá tartozó 15 országban találhatók, úgy mint Ausztrália, Hongkong, Szingapúr, Japán, Kanada, Svájc, Dél-Korea, Mexikó, Dél-Afrika és az USA CFTC (Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság), Brazília, az Egyesült Arab Emírségek, a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ, India és Új-Zéland.

(49) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról. COM(2016) 856 final.

(50) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Központi Banknak a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről, Brüsszel, 2017.5.4., COM(2017) 225 final.

(51) Közlemény: „Az Unió helyzete 2016-ban: A tőkepiai unió megvalósítása – A Bizottság gyorsítja a reformokat”; 2016. szeptember 14.

(52) Nyilvános konzultáció az európai felügyeleti hatóságok működéséről; 2017.3.21. – 2017.5.16.

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(54) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).”

(55) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(56) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról.

(57) „Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása”, 2016.9.14., COM(2016) 601 final, elérhető az alábbi internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/EN/1-2016-601-HU-F1-1.PDF  

(58) Nyilvános konzultáció az európai felügyeleti hatóságok működéséről, 2017.3.21., elérhető a következő weboldalon: https://ec.europa.eu/info/finance-consultations-2017-esas-operations_en  

(59) „Uniós egyenértékűségi határozatok a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikában: értékelés”, 2017.2.27., SWD(2017) 102 final, elérhető itt: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/eu-equivalence-decisions-assessment-27022017_en.pdf  

(60) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről.

(61) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról.

(62) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(63) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(64) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(65) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(66) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(67) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(68) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(69) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés

(70) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(71) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(72) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(73) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(74) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.13.

COM(2017) 331 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

{SWD(2017) 246 final}
{SWD(2017) 247 final}

MELLÉKLET

A 648/2012/EU rendelet a következő III. és IV. melléklettel egészül ki.

„III. MELLÉKLET

A 25g. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések listája

I.    A tőkekövetelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik legalább 7,5 millió EUR összegű állandó és rendelkezésre álló indulótőkével;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan összegű tőkével – beleértve az eredménytartalékokat és a tartalékokat is –, amely arányban áll a tevékenységeiből eredő kockázattal, és mindenkor elegendő annak biztosítására, hogy a tevékenységek felszámolása vagy átstrukturálása megfelelő időn belül, rendezett módon megvalósulhasson, valamint hogy a központi szerződő fél kellően feltőkésített legyen mindazon hitel-, partner-, piaci, működési, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket nem fedeznek a 41–44. cikkben említett célirányos pénzügyi források.

II.    Szervezeti követelményekkel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések:

a)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható vállalatirányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok;

b)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (2) bekezdését, azáltal, hogy nem fogad el olyan megfelelő szabályzatokat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve vezetői és alkalmazottai megfelelését e rendelet valamennyi rendelkezésének;

c)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (3) bekezdését, azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet olyan szervezeti struktúrát, amely biztosítja szolgáltatásainak és tevékenységeinek folyamatosságát és szabályos működését, illetőleg nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat;

d)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem választja el egymástól egyértelműen a kockázatkezelési beszámolási láncot és a működésének más területei tekintetében érvényes beszámolási láncot;

e)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést, amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket;

f)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn az általa nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek komplexitásának, változatosságának és jellegének kezelésére alkalmas információtechnológiai rendszereket szigorú biztonsági előírások, valamint a kezelt információk integritásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében;

g)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé irányítási rendszerét, a rá irányadó szabályokat és a klíringtagság felvételi kritériumait;

h)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem képezi gyakori független audit tárgyát, vagy az említett auditok eredményeit nem közli az igazgatósággal, vagy az eredményeket nem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság rendelkezésére;

i)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (1) bekezdését vagy a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, mivel nem ügyel arra, hogy stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal rendelkezzenek;

j)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (2) bekezdését, mivel nem biztosítja, hogy az igazgatóság tagjainak legalább egyharmada, de legalább két tag független legyen, vagy hogy a klíringtagok ügyfeleinek képviselőit meghívják a 38. és 39. cikk hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatósági ülésekre, vagy a központi szerződő fél független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak díjazását a központi szerződő fél üzleti teljesítményéhez köti;

k)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen az igazgatóság szerepét és felelősségi körét, vagy az igazgatóság ülésének jegyzőkönyvét nem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság vagy az ellenőrök rendelkezésére;

l)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre kockázatkezelési bizottságot, vagy a kockázatkezelési bizottságot nem klíringtagjaiból, a független igazgatósági tagokból és a központi szerződő fél ügyfeleinek képviselőiből állítja össze; vagy a kockázatkezelési bizottságot oly módon hozza létre, hogy a képviselők valamely említett csoportja többséget alkot a kockázatkezelési bizottságban; vagy ha nem tájékoztatja megfelelően az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot a kockázatkezelési bizottság azon tevékenységeiről és határozatairól, amelyek kapcsán az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megfelelő tájékoztatást kért;

m)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen megbízatását és a függetlenségét biztosító irányítási rendelkezéseket, az operatív eljárásokat, a kockázatkezelési bizottság tagjaira vonatkozó felvételi kritériumokat vagy kiválasztási mechanizmust, vagy nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé ezeket az irányítási rendelkezéseket, vagy nem határozza meg, hogy a kockázatkezelési bizottság elnökségét egy független igazgatósági tag látja el, a bizottság közvetlenül az igazgatóságnak tartozik beszámolni, és rendszeresen ülésezik;

n)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (3) bekezdését, mivel nem teszi lehetővé a kockázatkezelési bizottság számára, hogy tanáccsal lássa el az igazgatóságot olyan intézkedésekkel összefüggésben, amelyek hatással lehetnek a központi szerződő fél kockázatkezelésére, vagy vészhelyzetben nem tesz észszerű erőfeszítéseket a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekkel kapcsolatban;

o)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát;

p)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa nyújtott szolgáltatásokra és végzett tevékenységekre vonatkozó azon adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ellenőrizhesse a központi szerződő fél e rendeletnek való megfelelését;

q)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy egy ügylet lezárását követően nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa feldolgozott ügyletre vonatkozó valamennyi információt úgy, hogy lehetséges legyen a tranzakció eredeti, a központi szerződő fél általi elszámolást megelőző feltételeinek azonosítása;

r)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy kérés ellenére sem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és a KBER érintett tagjai rendelkezésére a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és információkat, vagy – a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül – az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt;

s)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljes körűen tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot a minősített részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényeseinek vagy tagjainak kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek;

t)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy lehetővé teszi a 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek számára olyan befolyás gyakorlását, amely káros hatással lehet a központi szerződő fél megbízható és prudens irányítására;

u)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljes körűen tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot a vezetésében bekövetkező minden változásról, vagy nem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság rendelkezésére a 27. cikk (1) bekezdésének vagy a 27. cikk (2) bekezdése második albekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

v)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn vagy nem működtet hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, valamint a közvetlen vagy közvetett ellenőrzés vagy szoros kapcsolat révén hozzá kapcsolódó más személyeket) és klíringtagjai vagy azoknak a központi szerződő fél számára ismert ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, illetve nem tart fenn vagy nem hajt végre az esetleges összeférhetetlenségek megoldását célzó megfelelő eljárásokat;

w)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy – mielőtt újabb tranzakciókat fogadna el az adott klíringtagtól – nem hozza világosan a klíringtag, vagy – amennyiben a központi szerződő fél előtt ismert az ügyfél – az adott klíringtaghoz tartozó érintett ügyfél tudomására az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrását, amennyiben az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló szervezeti vagy adminisztratív szabályai nem tudják kellő megbízhatósággal elkerülni a klíringtagok vagy azok ügyfelei érdeksérülésének kockázatát;

x)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy írott szabályaiban nem vesz figyelembe minden olyan körülményt, amelyről tudomása van vagy tudomása kellene, hogy legyen, és amely a vele anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő más vállalkozások struktúrájából vagy üzleti tevékenységéből adódóan összeférhetetlenséget eredményezhet;

y)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (5) bekezdését, mivel nem tesz meg minden észszerű lépést annak érdekében, hogy megakadályozza a rendszereiben tárolt információkkal való bármely visszaélést vagy ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását, illetőleg a központi szerződő félnél nyilvántartott bizalmas információknak a központi szerződő féllel szoros kapcsolatban álló természetes személy vagy a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő jogi személy általi kereskedelmi célra történő felhasználását (kivéve, ha az az ügyfél, amelyre a bizalmas információ vonatkozik, ehhez előzetesen hozzájárul);

z)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem jár el tisztességesen és szakszerűen, klíringtagjainak és azok ügyfeleinek legfőbb érdekeivel összhangban;

aa)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik hozzáférhető, átlátható és tisztességes szabályokkal a panaszok időben történő kezeléséhez;

bb)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (1) vagy (2) bekezdését azáltal, hogy folyamatosan megkülönböztető, nem átlátható vagy szubjektív felvételi kritériumokat alkalmaz, vagy egyéb módon nem biztosít folyamatosan méltányos és nyílt hozzáférést szolgáltatásaihoz, vagy nem biztosítja folyamatosan, hogy klíringtagjai elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a részvételből eredő kötelezettségeik teljesítéséhez, illetőleg nem végez évente a klíringtagjai megfelelésére vonatkozó átfogó felülvizsgálatot;

cc)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik objektív és átlátható eljárásokkal azon klíringtagok felfüggesztésére és rendezett kizárására, amelyek már nem teljesítik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat;

dd)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy megtagadja a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat teljesítő klíringtag számára a részvételt, amennyiben a hozzáférés megtagadását nem átfogó kockázatelemzésre alapozza, és nem indokolja meg megfelelően írásban;

ee)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi lehetővé klíringtagjainak ügyfelei számára az általa nyújtott konkrét szolgáltatások külön-külön történő igénybevételét;

ff)    a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem kínál észszerű kereskedelmi feltételek mellett az adott bekezdésben említett különböző szintű elkülönítést.

III.    A működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem dolgoz ki, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzeti helyreállítási tervet, amelynek célja működőképességének fenntartása, a műveletek időben történő helyreállítása és a központi szerződő fél kötelezettségeinek teljesítése, és amely terv lehetővé teszi legalább a fennakadás bekövetkezésekor folyamatban lévő valamennyi tranzakció helyreállítását, hogy a központi szerződő fél biztonsággal folytatni tudja működését, és a tervezett időpontban le tudja zárni az ügyleteket;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő eljárást, amely biztosítja az ügyfél és a klíringtagok eszközeinek és pozícióinak időben történő és szabályos elszámolását vagy átruházását, amennyiben az elismerést a 25. cikk szerinti határozatnak megfelelően visszavonják;

c) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdését azáltal, hogy az adott központi szerződő fél kockázatkezeléséhez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket kiszervez;

d) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vezet olyan elkülönített nyilvántartást és számlákat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy mindenkor és késedelem nélkül egyértelműen megkülönböztesse a nála vezetett számlákon egy klíringtag javára tartott eszközöket és pozíciókat a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól, valamint a saját eszközeitől;

e) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon tartott eszközeinek és pozícióinak egyértelmű megkülönböztetése a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól;

f) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az ügyfél javára tartott eszközök és pozíciók egyértelmű megkülönböztetése a más ügyfelek javára tartott eszközöktől és pozícióktól, vagy nem kínálja fel klíringtagjainak, hogy kérés esetén több, saját nevükre szóló számlát nyithassanak ügyfeleik javára;

g) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 40. cikket azáltal, hogy nem méri és értékeli közel valós időben az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, vagy nincs hozzáférése azon releváns árazási forrásokhoz, amelyek révén a kitettségeit észszerű költségalapon hatékonyan mérni tudja;

h) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a hitelkockázati kitettség korlátozására nem ír elő, hív le és gyűjt be biztosítékot a klíringtagoktól vagy adott esetben az interoperabilitási megállapodással rendelkező központi szerződő felektől, vagy nem ír elő, hív le és gyűjt be olyan biztosítékot, amely elegendő azon potenciális kockázatok fedezésére, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók lezárásáig felmerülhetnek, vagy a kitettség megfelelő időszak alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére, vagy annak biztosításához, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékeszközzel fedezze kitettségét valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel szemben, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, illetőleg hogy szükség esetén figyelembe vegye a lehetséges prociklikus hatásokat;

i) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy biztosítéki követelményeinek kidolgozása során nem alkalmaz olyan modelleket és paramétereket, amelyek megfelelnek az elszámolt termékek kockázati jellemzőinek, és figyelembe veszik a biztosítékok beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a tranzakciók időtartama során bekövetkező változások lehetőségét;

j) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem napközbeni alapon hívja le és szedi be a biztosítékokat, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépésekor;

k) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 42. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn olyan garanciaalapot, amely legalább azt lehetővé teszi, hogy a központi szerződő fél – rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között is – képes legyen ellensúlyozni azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a kitettsége a legnagyobb, illetve a második és harmadik legnagyobb klíringtag nemteljesítését, amennyiben az azokkal szembeni összkitettsége nagyobb, vagy azáltal, hogy olyan forgatókönyvet dolgoz ki, amely nem tartalmazza azokat az időszakokat, amikor a legnagyobb volatilitás volt tapasztalható azokon a piacokon, amelyek számára a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, sem azokat a különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek figyelembe veszik a pénzügyi erőforrások hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás gyors csökkenéseinek lehetőségét;

l) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 43. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 42. cikkben említett garanciaalapja és a 43. cikk (1) bekezdésében említett egyéb pénzügyi forrásai nem elegendőek arra, hogy a központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között ellensúlyozni tudja legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége;

m) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 44. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tud mindenkor hozzájutni a szolgáltatásai és tevékenységei teljesítéséhez szükséges megfelelő likviditáshoz vagy nem méri napi szinten potenciális likviditási szükségletét;

o) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (1), (2) és (3) bekezdését azáltal, hogy a veszteségek fedezésére nem a nemteljesítő klíringtag által befizetett biztosítékot használja fel először, más pénzügyi források igénybevétele előtt;

p) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz való hozzájárulásainak igénybevétele előtt nem használja fel elkülönített saját forrásait;

q) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékeszközöktől eltérő eszközt fogad el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére, amennyiben a 46. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus keretében más biztosíték nem megengedett;

r) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy pénzügyi forrásait pénzeszközöktől vagy magas likviditású és minimális piaci és hitelkockázatú, gyorsan, minimális negatív árhatással értékesíthető pénzügyi instrumentumoktól eltérő eszközökbe fekteti;

s) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a biztosítékként, illetve a garanciaalaphoz való hozzájárulásként befizetett pénzügyi eszközöket nem olyan értékpapírkiegyenlítésirendszer-üzemeltetőknél helyezi el biztosítékként, amelyek biztosítják ezen pénzügyi eszközök teljes körű védelmét, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, vagy nem alkalmaz engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított más, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásokat;

t) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy készpénzletéteit az engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásoktól, vagy a központi bankok által biztosított letéti rendelkezésre állástól, illetve a központi bankok által kínált más hasonló eszközök igénybevételétől eltérő módon helyezi el;

u) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy úgy helyez el harmadik félnél biztosítékba eszközöket, hogy nem biztosítja a klíringtagok által biztosítékba helyezett eszközök megkülönböztethetőségét a központi szerződő fél eszközeitől és az említett harmadik fél eszközeitől, úgy, hogy a harmadik fél könyveiben eltérő névvel ellátott számlán vezeti azokat, vagy nem alkalmaz más egyenértékű, azonos szintű védelmet biztosító intézkedéseket, vagy szükség esetén nem jut hozzá azonnal a pénzügyi eszközökhöz;

v) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy tőkéjét vagy a 41., 42., 43., illetve 44. cikkben meghatározott követelményekből származó összegeket saját értékpapírjaiba, illetve anya- vagy leányvállalatának értékpapírjaiba fekteti be;

w) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik részletes eljárásokkal arra az esetre, ha valamely klíringtag nem teljesíti a 37. cikkben meghatározott, részvételre vonatkozó követelményeket az előírt határidőn belül és a központi szerződő fél által kidolgozott eljárásoknak megfelelően, vagy nem határozza meg részletesen az abban az esetben követendő eljárásokat, ha a klíringtag nemteljesítését nem a központi szerződő fél állapítja meg, vagy évente nem vizsgálja felül az említett eljárásokat;

x) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz haladéktalanul intézkedéseket a klíringtag nemteljesítéséből származó veszteségek és likviditási nyomás korlátozására, és annak biztosítására, hogy bármely klíringtag pozícióinak zárása ne okozzon zavart a működésben, és ne tegye ki a teljesítő tagokat olyan veszteségeknek, amelyeket azok nem tudnak előre jelezni vagy kezelni;

y) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot haladéktalanul, még a nemteljesítési eljárás bejelentése vagy megindítása előtt;

z) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem ellenőrzi nemteljesítési eljárásainak végrehajthatóságát, és nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy törvényes jogkörrel rendelkezzen a nemteljesítő klíringtag saját számlás pozícióinak likviddé tételéhez, valamint a nemteljesítő klíringtag ügyfélpozícióinak áthelyezéséhez vagy likviddé tételéhez;

aa) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmust, és nem veti alá a modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek, hogy értékelni tudja rendkívüli, de valószerű piaci körülményekhez való alkalmazkodóképességüket, vagy nem hajt végre visszamérést az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére, vagy nem szerez be érvényességre vonatkozó független jóváhagyást, illetőleg nem tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot az elvégzett tesztek eredményeiről, vagy nem szerzi meg a jóváhagyását a modellek és paraméterek bármely jelentős módosításának elfogadása előtt;

bb) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem teszteli rendszeresen nemteljesítési eljárásainak alapvető aspektusait, vagy nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy valamennyi klíringtag tisztában legyen azokkal, és nem rendelkezik megfelelő eljárásokkal a nemteljesítés esetére való reagáláshoz;

cc) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (1a) bekezdését azáltal, hogy jelentősen módosítja a 49. cikk (1) bekezdésében említett modelleket és paramétereket a szóban forgó módosítás Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi validálását megelőzően;

dd) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben lehetőség lenne rá – nem használ központi banki pénzt a tranzakciók kiegyenlítéséhez, illetőleg, ha nem használ központi banki pénzt, nem teszi meg a készpénz-kiegyenlítési kockázat szigorú korlátozásához szükséges lépéseket;

ee) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben pénzügyi eszközök átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozó kötelezettsége van – „fizetés ellenében történő átadás” mechanizmusa révén nem küszöböli ki a lehető legnagyobb mértékben az elsődleges kockázatot;

ff) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a vagy 50b. cikket azáltal, hogy a KCCP-t nem az említett cikkben meghatározottak szerint számítja ki, vagy nem tartja be a KCCP kiszámítására vonatkozóan az 50a. cikk (2) bekezdésében, az 50b. cikkben és az 50d. cikkben meghatározott szabályokat;

gg) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a KCCP -t a negyedéves vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által az 50a. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt gyakoriságnál ritkábban számítja ki;

hh) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 51. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik megkülönböztetésmentes hozzáféréssel sem az adott kereskedési helyszíntől származó, feladatainak ellátásához szükséges adatokhoz, amennyiben megfelel az adott kereskedési helyszín által megállapított működési és technikai követelményeknek, sem az érintett kiegyenlítési rendszerhez;

ii) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 52. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy úgy köt interoperabilitási megállapodást, hogy nem teljesíti az említett bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott követelmények bármelyikét;

jj) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 53. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem különbözteti meg a számlákon az azon központi szerződő felek javára tartott eszközöket és pozíciókat, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött;

kk) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 54. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság előzetes jóváhagyása nélkül köt interoperabilitási megállapodást.

IV.    Az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé elkülönítve az általa nyújtott szolgáltatások árait és díjait, ideértve az árengedményeket és kedvezményeket, továbbá nem teszi közzé az említett árengedmények és kedvezmények igénybevételének feltételeit;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal az általa nyújtott szolgáltatások költségeire és bevételeire vonatkozó adatokat;

c) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja a klíringtagokat és az ügyfeleket a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokról;

d) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem ismerteti klíringtagjaival vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal a klíringtagokkal szembeni nap végi kitettségeinek kiszámításához használt árinformációkat, vagy nem hozza nyilvánosságra az egyes eszközök esetében a központi szerződő fél által összesítve elszámolt tranzakciók volumenét;

f) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá a harmadik felekkel való kapcsolattartásban általa használt tartalmi és üzenetformátumokra vonatkozó kommunikációs protokollokkal kapcsolatos működési és technikai követelményeket, beleértve a 7. cikkben említetteket is;

g) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra, ha a klíringtagok megsértik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat vagy a 38. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelményeket, kivéve, ha az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságra hozatal fenyegetné a pénzügyi stabilitást vagy a piacba vetett bizalmat, illetőleg súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek;

h) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá az általa biztosított egyes elkülönítési szinteknek megfelelő védelmi szintet és költségeket;

i) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra a kockázatkezelési modelljével kapcsolatos kulcsfontosságú szempontokat vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett stresszteszt elvégzésénél alkalmazott feltételezéseket;

j) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem mutatja be egyértelműen a pénzügyi eszközök átadására vonatkozó kötelezettségeit, ideértve azt is, hogy kötelezettsége a pénzügyi eszköz átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozik-e, illetve, hogy kártalanítja-e a résztvevőket az átadási folyamat során keletkezett veszteségekért;

k) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az 50c. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában említett adatokat az intézménynek minősülő klíringtagjaival, vagy azok illetékes hatóságaival;

l) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy intézménynek minősülő klíringtagjait a negyedéves vagy az 50c. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által előírt gyakoriságnál ritkábban tájékoztatja;

V.    A felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 25c. cikket azáltal, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 25c. cikk szerinti egyszerű információkérésére vagy a 25n. cikk szerinti, információnyújtást előíró határozatára adott válaszában a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltat;

b) a központi szerződő fél a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető választ ad a 25d. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján feltett kérdésekre;

c) a 2. szintű központi szerződő fél nem teljesíti időben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a 25n. cikk szerint elfogadott határozatban előírt felügyeleti intézkedést;

d) a 2. szintű központi szerződő fél nem veti alá magát az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a 25e. cikk szerint elfogadott vizsgálati határozatban előírt helyszíni ellenőrzésnek.”

1.A rendelet a következő IV. melléklettel egészül ki:

„IV. MELLÉKLET

A 25g. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók listája

A 25g. cikk (2) bekezdésében említett alapösszegekre kumulatív módon az alábbi korrekciós együtthatókat kell alkalmazni:

I.    Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) amennyiben a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére további 1,1-szeres korrekciós együttható alkalmazandó;

b) ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a hat hónapot, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5;

c) ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a központi szerződő fél szervezetében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban, az alkalmazandó korrekciós együttható 2,2;

d) ha a jogsértés negatív hatással van a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak minőségére, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5;

e) a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó korrekciós együttható 2;

f) ha a jogsértés azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,7;

g) ha a központi szerződő fél felső vezetése nem működött együtt az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5.

II.    Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) ha a jogsértés elkövetésének időtartama nem éri el a 10 munkanapot, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,9;

b) ha a központi szerződő fél felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges lépést megtett a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,7;

c) ha a központi szerződő fél gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul az Európai Értékpapírpiaci Hatóság tudomására hozta a jogsértést, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,4;

d) ha a központi szerződő fél önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,6.”