Brüsszel, 2017.3.3.

COM(2017) 110 final

2017/0046(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban
az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításával kapcsolatosan elfogadandó álláspontról

(Harmadik energiaügyi csomag)


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A tanácsi határozatjavaslat mellékletét képező EGT vegyes bizottsági határozattervezet célja, hogy módosítsa az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IV. mellékletét (Energia) annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) magába foglalja az úgynevezett „harmadik energiaügyi csomagot”. A vonatkozó jogi aktusok a következők:

1.Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról,

2.Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről,

3.Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről,

4.A Bizottság 543/2013/EU rendelete (2013. június 14.) a villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok benyújtásáról és közzétételéről, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról,

5.Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

6.Az Európai Parlament és Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

7.A Bizottság 2010/685/EU határozata (2010. november 10.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete 3. fejezetének módosításáról,

8.A Bizottság 2012/490/EU határozata (2012. augusztus 24.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A Vegyes Bizottság csatolt határozattervezete már meglévő uniós politikát terjeszt ki az EGT-tag EFTA-államokra (Norvégia, Izland és Liechtenstein).

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az uniós vívmányoknak – azok EGT-megállapodásba történő belefoglalásával – az EGT-tag EFTA-államokra történő kiterjesztése az EGT-megállapodás azon céljaival és elveivel összhangban történik, hogy közös szabályokon és egyenlő versenyfeltételeken alapuló dinamikus és homogén európai gazdasági térség jöjjön létre.

Az erre irányuló erőfeszítések az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, valamint az EGT-megállapodásban meghatározott kísérő és horizontális politikák területéhez tartozó valamennyi szakpolitikát átfogják.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az EGT-megállapodásba belefoglalandó jogszabályok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 53. cikkének (1) bekezdésén, 62. cikkén és 114. cikkén alapulnak.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló 2894/94/EK tanácsi rendelet 1 1. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján kialakítja az ilyen határozatokról az Unió nevében elfogadandó álláspontját.

A Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal együttműködve benyújtja az EGT Vegyes Bizottság határozattervezetét a Tanácsnak az Unió álláspontjaként történő elfogadásra. A Bizottság reményei szerint mihamarabb elő tudja terjeszteni ezt az álláspontot az EGT Vegyes Bizottságban.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének a következők miatt:  

E javaslat célját, nevezetesen a belső piac homogenitásának biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e cél a hatások miatt uniós szinten jobban megvalósítható.

Az uniós vívmányok EGT-megállapodásba történő belefoglalásának eljárása az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendelettel összhangban zajlik, ami megerősíti a választott megközelítést.

Arányosság

Az arányosság elvével összhangban a javaslat nem haladja meg a kitűzött cél – a belső piac homogenitásának biztosítása – eléréséhez szükséges és megfelelő mértéket.

A jogi aktus típusának megválasztása

Az EGT-megállapodás 98. cikkének megfelelően a választott jogi aktus EGT vegyes bizottsági határozat. Az EGT Vegyes Bizottság biztosítja az EGT-megállapodás hatékony végrehajtását és érvényesülését. Ennek érdekében határozatokat kell hoznia az EGT-megállapodásban meghatározott esetekben.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása, hatásvizsgálat

A harmadik energiaügyi csomag előkészítése keretében a Bizottság hatásvizsgálatot végzett a belső gáz- és villamosenergia-piac megvalósításához kapcsolódó szakpolitikai lehetőségek értékelése céljából. A hatásvizsgálat részeként konzultációra került sor az érdekelt felekkel. Összesen 339 kitöltött kérdőív érkezett 19 ország szervezeteitől. Ezenkívül 73 kérdőív érkezett olyan szervezetektől, amelyek nem kapcsolódnak egyetlen meghatározott országhoz sem.

Az EGT Vegyes Bizottság csatolt határozata csupán a jelenlegi rendszernek az EGT-tag EFTA-államokra történő kiterjesztésére irányul.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EGT-tag EFTA-államok pénzügyileg hozzájárulnak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2 (ACER) működéséhez.  Pénzügyi hozzájárulásukat az EGT-megállapodás 82. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban teszik, amely előírja, hogy az EGT-tag EFTA-államok arányos mértékben járulnak hozzá pénzügyileg azon uniós tevékenységekhez, amelyekben részt vesznek.  Az EGT-tag EFTA-államok hozzájárulásait hozzá kell adni a szóban forgó tevékenységekre vonatkozó megfelelő uniós költségvetési sorokhoz. Hangsúlyozni kell, hogy az ebben az összefüggésben keletkező további bevételek nem biztosítanak további személyi állományt az Ügynökség számára.

5.EGYÉB ELEMEK

A harmadik energiaügyi csomag valamennyi alapvető rendelkezését és a kapcsolódó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket bele kell foglalni az EGT-megállapodásba. Az EFTA-fél a következő kiigazításokat kérte:

Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségében (ACER) való részvétel 

Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai szavazati jog nélkül teljes mértékben részt vesznek az Ügynökség és valamennyi előkészítő szerv munkájában, beleértve az Ügynökség munkacsoportjait és bizottságait, valamint igazgatási tanácsát és a szabályozók tanácsát is.

Mivel az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai nem kapnak szavazati jogot az Ügynökség szabályozói tanácsában, az EFTA-államok nem ruházzák át határozatok elfogadására vonatkozó hatáskörüket az Ügynökségre. Mivel az EFTA-államok nem lehetnek az Ügynökség határozatának címzettjei, alternatív mechanizmusra van szükség. Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy fogadja el az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságainak címzett határozatokat az egy vagy több EFTA-államot érintő kérdésekben.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatai az Ügynökség által készített tervezeteken alapulnak. Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az Ügynökség együttműködés és eszmecserék útján biztosítják, hogy a hasonló ügyekben hozott határozatok következetesek legyenek. Az Ügynökségnek ezért jogában áll teljes mértékben részt venni az EFTA Felügyeleti Hatóság munkájában, és viszont.

A mechanizmus általános elve, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság kötelező erejű határozatokat bocsát ki az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságaival szemben azokban az esetekben, amikor az Ügynökség hatáskörrel rendelkezik kötelező erejű határozatok kibocsátására az EU-ban. A mechanizmus kiegyensúlyozott megoldást biztosít majd.

Az EFTA-államok vonatkozásában az Ügynökség, amennyiben és amikor erre szükség van, az adott esettől függően segíti az EFTA Felügyeleti Hatóságot, illetve az Állandó Bizottságot feladatai elvégzésében.

Az Ügynökség tájékoztatja az EFTA Felügyeleti Hatóságot, amikor e rendelet szerint tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára. Ez utóbbi megállapítja azt a határidőt, amelyen belül az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy kifejtsék álláspontjukat az ügyben, teljes mértékben figyelembe véve az ügy sürgősségét, összetettségét és lehetséges következményeit.

Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai kérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságot határozatának felülvizsgálatára. E kérelmet az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítja az Ügynökségnek. Ebben az esetben az Ügynökség mérlegeli új tervezet elkészítését az EFTA Felügyeleti Hatóság számára és indokolatlan késedelem nélkül válaszol.

Amennyiben az Ügynökség bármely határozatot az EFTA Felügyeleti Hatóság által elfogadott határozattal párhuzamosan módosít, felfüggeszt vagy visszavon, az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül azonos hatású tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára.

E rendelkezések alkalmazása tekintetében az Ügynökség és az EFTA Felügyeleti Hatóság között fennálló nézeteltérés esetén az Ügynökség igazgatója és az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma az ügy sürgősségét figyelembe véve indokolatlan késedelem nélkül ülést hív össze konszenzus kialakítása céljából. Konszenzus hiányában az Ügynökség igazgatója vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma felkérheti a Szerződő Feleket arra, hogy az üggyel forduljanak az EGT Vegyes Bizottsághoz, amely azt az e megállapodás 111. cikke értelmében kezeli; a megállapodás intézkedéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Az EGT Vegyes Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 1994. február 8-i 1/94 EGT vegyes bizottsági határozat (HL L 85., 1994.3.30., 60. o.) 2. cikke értelmében bármely Szerződő Fél kérheti, hogy sürgős helyzetekben haladéktalanul ülést hívjanak össze. E bekezdés sérelme nélkül, bármely Szerződő Fél az üggyel saját kezdeményezésre az EGT-megállapodás 5. vagy 111. cikke alapján bármikor az EGT Vegyes Bizottsághoz fordulhat.

Az indokolásra és a javasolt megoldásokra vonatkozó példák az egyes jogi aktusokban:

2009/72/EK irányelv

44. cikk (2) bekezdés – „kis, szigetüzemben működő rendszer” és eltérések

Indokolás:

Izland: Izland jelenleg a korábbi villamosenergia-irányelv (2003/54/EK irányelv) 2. cikkének (26) bekezdése értelmében kis, szigetüzemben működő rendszernek minősül. Az említett irányelv 15. cikkében előírt eltérés ezért Izlandra is vonatkozik.

Az új villamosenergia-irányelv (2009/72/EK irányelv) értelmében Izland továbbra is szigetüzemben működő rendszer, mivel nem rendelkezik határokon átnyúló összeköttetésekkel. Izland villamosenergia-fogyasztása jelenleg nagyobb, mint ami a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 26. pontja értelmében kis, szigetüzemben működő rendszernek minősülne. A jelenlegi éves fogyasztás hozzávetőleg 17 TWh, míg a kis, szigetüzemben működő rendszerek esetében a küszöbérték 1996-ban 3 TWh. A rendszer háztartásokat és kisebb ipari egységeket kiszolgáló része azonban még mindig viszonylag kicsi, mivel az összesen mintegy 320 000 lakos és 124 000 háztartás a kisebb ipari egységekkel együtt a teljes villamosenergia-termelés mintegy 20 %-át fogyasztja. Ezért a rendszer viszonylag kevés alkalmazottat foglalkoztató kis elosztórendszer-üzemeltetőkből áll és ennek megfelelően kis méretű hálózati működés jellemzi, amely helyzet megfelel a 2003/54/EK irányelvnek. Ezért továbbra is érvényes az a megfontolás, hogy az ilyen rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos jelentős problémák esetén – az irányelv hatálybalépését követően – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vonatkozó rendelkezésektől való eltérést alkalmazzanak, mint ahogy azt a 2003/54/EK irányelv értelmében Izland számára már engedélyezték. Ezért Izland számára is meg kell adni a 26., 32. és 33. cikktől való eltérés lehetőségét, amelyet Málta számára biztosítottak.

Az izlandi átvitelirendszer-irányító jelenleg jogilag és funkcionálisan független a 2003/54/EK irányelvnek megfelelően. A jelenlegi körülmények között az izlandi átvitelirendszer-irányító tulajdonjogi szétválasztása problematikus lenne. Ezért Izland számára is meg kell adni a Ciprus, Luxemburg és/vagy Málta számára engedélyezett, a 2009/72/EK rendelet 9. cikkétől való eltérést.

Liechtenstein: Liechtensteinre jelenleg eltérés érvényes a 2003/54/EK irányelv 10. cikkében szereplő szétválasztási rendelkezés tekintetében. Ennek az az oka, hogy Liechtenstein nagyon kicsi, de erősen iparosodott ország, mintegy 36 000 lakossal, 14 000 háztartással, 33 000 munkahellyel, valamint az, hogy a liechtensteini villamosenergia-piac helyzete különleges.

Liechtenstein egyetlen villamosenergia-ipari vállalkozása az LKW, amelynek csupán Ausztriával van egy 110 kV-os összeköttetése, és Svájccal három 110 kV-os összeköttetése. Az LKW körülbelül 18 300 végső fogyasztót szolgál ki, és a 2009/72/EK irányelv értelmében vett tipikus elosztórendszer-üzemeltetőként tevékenykedik.

A jelenlegi körülmények között aránytalan lenne az átvitelirendszer-üzemeltető szétválasztása Liechtensteinben, különösen a 2009/72/EK irányelv 26. cikkének (4) bekezdését figyelembe véve. E rendelkezés értelmében az elosztórendszer-üzemeltetők szétválasztását nem kell elvégezni, ha a rendszerhez kevesebb mint 100 000 ügyfél kapcsolódik, vagy ha a rendszer kisebb, elszigetelt hálózatokat szolgál ki. Ezért a 2009/72/EK irányelv 9. cikke nem alkalmazandó Liechtensteinre.

A javasolt kiigazító szöveg:

44. cikk (2) bekezdés: „A 44. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: »A 9. cikk nem alkalmazandó Ciprusra, Luxemburgra, Máltára, Liechtensteinre és/vagy Izlandra. Ezen kívül Máltára a 26., 32. és 33. cikket sem kell alkalmazni.

Amennyiben Izland e határozat hatálybalépését követően bizonyítani tudja, hogy rendszerei működtetésével kapcsolatban jelentős problémák állnak fenn, Izland kérheti a 26., 32. és 33. cikktől való eltérést, amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóság biztosíthat számára. Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata meghozatala előtt a titoktartási kötelezettség kellő tiszteletben tartása mellett tájékoztatja az EFTA-államokat és a Bizottságot az ilyen kérelmekről. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében kell kihirdetni.«”

A 7. cikk (2) bekezdésének j) pontja – uniós megújulóenergia-arány célok

Indokolás:

Az ebben a pontban hivatkozott 20 %-os cél a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvben szereplő uniós cél. Mivel a 20 %-os cél az EU-tagállamok átfogó célkitűzése, a 7. cikk (2) bekezdésének j) pontja nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

A javasolt kiigazító szöveg:

„A 7. cikk (2) bekezdésének j) pontja nem alkalmazandó az EFTA-államokra.”

46. cikk – részvétel a villamosenergia-bizottságban

Indokolás:

Jelenleg az EGT-megállapodás tartalmazza a határokon átnyúló villamosenergia-termelésről szóló korábbi rendelet (1228/2003/EK rendelet) egyeztetett kiigazító szövegét, amely szerint az EFTA-államokat fel kell kérni arra, hogy teljes mértékben vegyenek részt a villamosenergia-bizottság munkájában, szavazati jog nélkül. Mivel a harmadik energiaügyi csomag alapján létrehozott bizottság szerepe megegyezik az előző villamosenergia-bizottságéval, a jelenlegi kiigazító szöveget az új rendelet tekintetében is folytatni kell.

A javasolt kiigazító szöveg:

„Az EFTA-államok képviselői teljes mértékben részt vesznek a 46. cikk alapján létrehozott bizottság munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.”

2009/73/EK irányelv

Izlandra vonatkozó eltérés

Indokolás:

Izland nem rendelkezik földgáz-forrásokkal, ezért nem rendelkezik az elosztásához szükséges infrastruktúrával. A Bizottság ezért úgy véli, hogy Izlandon a földgáz hiánya és az ország periférikus földrajzi helyzete, mely miatt csővezeték építése túl költséges lenne, az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában (C-214/98. sz. ügy) meghatározott „földrajzi ok”. Izland ezért mentesülhet a 2009/73/EK irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettség alól.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a 2009/73/EK irányelvnek az EGT-megállapodásba való bele nem foglalása semmi esetre sem lenne hatással Izlandra, mivel Izlandon nincs se földgáz-piac, se érintett vállalkozás. Az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások versenypiaci körülmények között nem lennének gazdaságosak. Izland alternatív és nagyon megfizethető megoldásként hasznosítja geotermikus lehetőségeit, ezért még gazdasági kilátásai sem állnak fel egy esetleges jövőbeni gázpiacnak.

A javasolt kiigazító szöveg:

„Ez az irányelv nem alkalmazandó Izlandra.”

11. cikk – A harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítás

Indokolás:

Az EFTA-államok harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai nem EGT-vonatkozásúak. Erről az EGT-megállapodás tizenhatodik preambulumbekezdése rendelkezik, mely szerint „az ebben a megállapodásban foglalt rendelkezésekre és a nemzetközi közjog által rögzített korlátozásokra is figyelemmel, ez a megállapodás a Szerződő Feleknek nem korlátozza sem a döntéshozatali autonómiáját, sem a szerződéskötési jogát”. Hasonlóképpen az EU által kötött nemzetközi megállapodások egyike sem kötelező az EFTA-államokra.

A 11. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint az uniós tagállamok megtagadják a harmadik országok üzemeltetőivel kapcsolatos tanúsítást, amennyiben nem bizonyították, hogy a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a tagállam és a Közösség energiaellátásának biztonságát. A figyelembe veendő tényezők az EU és a tagállamok nemzetközi megállapodásaiból eredő jogokkal és kötelezettségekkel, valamint a harmadik országgal kapcsolatos egyéb különleges körülményekkel kapcsolatosak. Mivel az EGT-megállapodás nem szabályozza a harmadik országokkal való kapcsolatokat, az EU, az EU-tagállamok vagy az EFTA-államok nemzetközi megállapodásai, illetve ezen államok harmadik országokkal fennálló egyéb kapcsolatai EGT-szinten nem relevánsak. Ezért az energiaellátás biztonságáról szóló rendelkezést az EGT-megállapodás értelmében figyelmen kívül hagyó kiigazító szövegre van szükség.

A szétválasztási követelmény azonban a belső energiapiac egyik alapvető követelményének tekinthető. Az EGT-megállapodás megfelelő működésének biztosítása érdekében ezt a követelményt az EFTA-állam által tanúsított harmadik országbeli üzemeltetők esetében is alkalmazni kell. Fontos azonban, hogy a követelmény nem alkalmazandó a 2009/73/EK irányelv 49. cikke (4) és (5) bekezdésének kiigazításában meghatározott földrajzilag behatárolható területeken működő harmadik országbeli gazdasági szereplőkre a meghatározott határidő lejárta előtt 3 .

A 11. cikkben meghatározott eljárások részeként a tagállamok felkérik a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a szétválasztási követelmények teljesülnek-e, és hogy veszélybe kerül-e a Közösségben az energiaellátás biztonsága a tanúsítás megadásakor. Az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyve (4) bekezdésének d) pontja értelmében a Bizottság feladatait az EFTA-államok vonatkozásában ellenőrzési vagy jóváhagyási, tájékoztatási, értesítési vagy konzultációs és hasonló ügyekben a közöttük megállapított eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani. Az energiaügy területén az EFTA Felügyeleti Hatóság feladata az uniós jogban előírt eljárások végrehajtása.

Mivel a 11. cikk (3) bekezdésének b) pontjában szereplő energiaellátás biztonságát az EGT-megállapodás értelmében figyelmen kívül hagyó kiigazító szöveget terveznek, ezt a kritériumot nem veheti figyelembe az EFTA Felügyeleti Hatóság az EFTA-államoknak szóló véleménye elkészítésekor. Ezért a Bizottság e tekintetben is kiigazító szöveget javasol.

A javasolt kiigazító szöveg:

A 11. cikk (3) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdésének b) pontja és (7) bekezdése nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

49. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdés – kialakulóban lévő és elszigetelt piacok

Indokolás:

Norvégia: A javasolt kiigazítás első pontja tisztázza, hogy az EFTA-államok vonatkozásában az EFTA Felügyeleti Hatóság látja el a Bizottság feladatát.

A javasolt kiigazítás második pontja a meglévő norvégiai infrastruktúrára vonatkozó különleges kiigazítást tartalmaz. Ez a kiigazítás azt a tényt tükrözi, hogy Norvégiát a 2003/55/EK irányelv „kialakulóban lévő piacnak” minősítette 2014 áprilisáig. Bár Norvégia már nem tartja ezt a státuszt, a földgáz norvég belföldi piaca kicsi, és még mindig kialakulóban lévő szakaszban van. A földgáz infrastruktúrájának fejlesztésére csak néhány földrajzilag behatárolható területen került sor, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz.

Két földrajzilag behatárolható terület esetében a 49. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességet kértek. A két területen az infrastrukturális beruházásokat Norvégia kialakulóban lévő piacként betöltött státusza során valósították meg, így nem került sor eltérések kérésére. Emellett a két területen még feltárás alatt állnak az új beruházások és a piaci növekedés. Az irányelv teljes körű végrehajtása ezért jelentős problémákat okozna, mivel gyengítené az új gázinfrastruktúrába való további beruházások ösztönzőit. A kiigazítások kiszámítható és stabil keretfeltételeket biztosítanak a gázinfrastruktúrával kapcsolatos új beruházások számára. E két területen az infrastruktúra kora jóval a 49. cikk (5) bekezdésében meghatározott eltéréshez szükséges időkereten belül van.

A két földrajzilag behatárolható területen az elosztásra vonatkozó rendelkezések alóli mentességek szükségesnek tekinthetők. A 32. cikktől való eltérés javasolt, mivel harmadik felek teljes mértékű hozzáférése miatt sérülnének az infrastruktúra további fejlesztésére irányuló beruházások ösztönzői. A piac kialakulóban lévő helyzete – a szóban forgó infrastruktúra korlátozott mérete és kora, valamint az elosztórendszer-üzemeltetőhöz kapcsolódó szabályok előírása esetén jelentkező aránytalan terhek – miatt javasolt az elosztórendszer-üzemeltető kijelölésének 24. cikk szerinti kötelezettsége alóli mentesítés, figyelembe véve azt is, hogy a szóban forgó elosztórendszer-üzemeltető a javaslattal összhangban harmadik fél hozzáférése nélküli rendszerben működne. A 24. cikktől való eltérés következtében a 25., 26. és 27. cikkből eredő kötelezettségek nem alkalmazandók. A 32. cikktől való eltérés következtében javasolt a 31. cikktől való eltérés.

Az eltérést igénylő földrajzi területeket a kiigazító szöveg tartalmazza. A felsorolt területekre vonatkozó ideiglenes eltérések mind a meglévő, mind a jövőbeli projektekre kiterjednek, az infrastruktúrán keresztül első alkalommal történő gázszállítástól számított legfeljebb 20 évig. Az eltérések szükségességét a norvég nemzeti szabályozó hatóság ötévenként megvizsgálja, és Norvégia tájékoztatja az EGT Vegyes Bizottságot és az EFTA Felügyeleti Hatóságot a felülvizsgálat eredményéről. Az EFTA Felügyeleti Hatóság két hónapon belül határozatot fogadhat el, amelyben előírhatja a norvég szabályozó hatóság számára határozatának módosítását vagy visszavonását. A norvég szabályozó hatóság egy hónapon belül teljesíti az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatában foglaltakat, és erről tájékoztatja az EGT Vegyes Bizottságot és az EFTA Felügyeleti Hatóságot.

A Norvégiában található két földrajzilag behatárolható terület leírása:

Hordaland: Hordalandban a kollsnesi upstream feldolgozóüzemnél földgáz áll rendelkezésre belföldi használatra. Abban az időszakban, amikor Norvégia a 2003/55/EK irányelv szerint kialakulóban lévő piacnak minősült, az e hozzáférési ponthoz kapcsolódó infrastruktúrát a Gasnor földgázipari vállalkozás építette ki, amely egyúttal a jelenlegi üzemeltető is. A hozzáférési ponthoz néhány ipari fogyasztó kapcsolódik, melyek működésükhöz földgázt használnak.

Jæren és Ryfylke: Jæren és Ryfylke esetében a Lyse Neo nevű földgázipari vállalkozás egy 620 km vezetékből álló elosztó hálózatot hozott létre, melyhez körülbelül 1700 fogyasztó kapcsolódik. A hálózatot a Kårstønál található upstream feldolgozóüzem látja el földgázzal, és főként ipari fogyasztókat, valamint a szolgáltatási ágazat egyes fogyasztóit szolgálja ki. Az elosztóhálózatot abban az időszakban építették ki, amikor Norvégia a 2003/55/EK irányelv szerint kialakulóban lévő piacnak minősült. A hálózat üzemeltetője a Lyse Neo.

Liechtenstein: Liechtensteinre jelenleg eltérés érvényes a 2003/55/EK irányelv 9. cikkében szereplő szétválasztási rendelkezések tekintetében. Ennek az az oka, hogy Liechtenstein nagyon kicsi, de erősen iparosodott ország, mintegy 36 000 lakossal, 14 000 háztartással, 33 000 munkahellyel, valamint az, hogy a liechtensteini gázpiac helyzete különleges.

Liechtensteinben egyetlen gázzal foglalkozó vállalkozás működik, az LGV, amelynek csak egy 26 km hosszú, nagyon magas nyomású (70 bar értékre tervezett) fővezetékhez van hozzáférése. E csővezetékből kiindulva és a helyi csővezeték-hálózatok igénybevételével az LGV körülbelül 4 045 végső fogyasztót szolgál ki. Az LGV tevékenysége a gázkereskedelemre és fővezeték-hálózat kiépítésére korlátozódik, mivel Liechtenstein nem rendelkezik saját földgázforrással.

A jelenlegi körülmények között aránytalan lenne az átvitelirendszer-üzemeltető szétválasztása Liechtensteinben, különösen a 2009/73/EK irányelv 26. cikkének (4) bekezdését figyelembe véve. E rendelkezés értelmében az elosztórendszer-üzemeltetők szétválasztását nem kell elvégezni, ha a rendszerhez kevesebb mint 100 000 ügyfél kapcsolódik. Ezért a 2009/73/EK irányelv 9. cikke nem alkalmazandó Liechtensteinre.

A javasolt kiigazító szöveg:

„A 49. cikk (4) és (5) bekezdésében az EFTA-államok esetében a »Bizottság« szó helyébe az »EFTA Felügyeleti Hatóság« lép.”

49. cikk (5) bekezdés: „A 49. cikk (5) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»Norvégiában a következő földrajzilag behatárolható területek mentesülnek a 24., 31. és 32. cikk alól a [dátum] -i [e határozat száma] EGT vegyes bizottsági határozat hatálybalépésétől számított legfeljebb 20 éven keresztül:

i.Jæren és Ryfylke,

ii.Hordaland.

Az eltérés folytatásának szükségességéről a norvég szabályozó hatóság az e cikkben foglalt kritériumok figyelembevételével a [dátum] -i [e határozat száma] EGT vegyes bizottsági határozat hatálybalépésétől számított minden ötödik évben határoz. A norvég szabályozó hatóság határozatáról és az annak alapjául szolgáló értékelésről értesíti az EGT Vegyes Bizottságot és az EFTA Felügyeleti Hatóságot. Az EFTA Felügyeleti Hatóság a határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot fogadhat el, amelyben előírhatja a norvég szabályozó hatóság számára határozatának módosítását vagy visszavonását. Ez az időszak az EFTA Felügyeleti Hatóság és a norvég szabályozó hatóság együttes hozzájárulásával meghosszabbítható. A norvég szabályozó hatóság egy hónapon belül teljesíti az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatában foglaltakat, és erről tájékoztatja az EGT Vegyes Bizottságot és az EFTA Felügyeleti Hatóságot.«”

49. cikk (6) bekezdés: „A 49. cikkben a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: »A 9. cikk nem alkalmazandó Ciprusra, Luxemburgra, Máltára és/vagy Liechtensteinre.«”

51. cikk – részvétel a gázbizottságban

Indokolás:

Jelenleg az EGT-megállapodás tartalmazza a határokon átnyúló földgázszállítással foglalkozó korábbi rendelet (1775/2005/EK rendelet) egyeztetett kiigazító szövegét, amely szerint az EFTA-államokat fel kell kérni arra, hogy teljes mértékben vegyenek részt a gázbizottság munkájában, szavazati jog nélkül. Mivel a harmadik energiaügyi csomag alapján létrehozott bizottság szerepe megegyezik az előző gázbizottságéval, a jelenlegi kiigazító szöveget az új rendelet tekintetében is folytatni kell.

A javasolt kiigazító szöveg:

„Az EFTA-államok képviselői teljes mértékben részt vesznek a 51. cikk alapján létrehozott bizottság munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.”

715/2009/EK rendelet

Izlandra vonatkozó eltérés

Indokolás:

Izland nem rendelkezik földgáz-forrásokkal, ezért nem rendelkezik az elosztásához szükséges infrastruktúrával. A Bizottság ezért úgy véli, hogy Izlandon a földgáz hiánya és az ország periférikus földrajzi helyzete, mely miatt csővezeték építése túl költséges lenne, az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában (C-214/98. sz. ügy) meghatározott „földrajzi oknak” minősül. Izland ezért mentesülhet a 715/2009/EK rendelet átültetésére vonatkozó kötelezettség alól.

A javasolt kiigazító szöveg:

„Ez a rendelet nem alkalmazandó Izlandra.”



2017/0046 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban
az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításával kapcsolatosan elfogadandó álláspontról


(Harmadik energiaügyi csomag)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (9) bekezdésével együtt értelmezett 53. cikkének (1) bekezdésére, (62) bekezdésére és (114) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre 4 és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén lépett hatályba.

(2)Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításáról.

(3)A 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 5 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(4)A 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 6 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(5)A 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 7 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(6)Az 543/2013/EU bizottsági rendeletet 8 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(7)A 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 9 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(8)A 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 10 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(9)A 2010/685/EU bizottsági határozatot 11 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(10)A 2012/490/EU bizottsági határozatot 12 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(11)A 714/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 13 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(12)A 715/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 14 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(13)A 2009/72/EK irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 15 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(14)A 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 16 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(15)A 2011/280/EU bizottsági határozat 17 hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2003/796/EK bizottsági határozatot 18 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(16)Az EGT-megállapodás IV. mellékletét (Energia) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításával kapcsolatban elfogadandó álláspontnak az EGT Vegyes Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1) HL L 305., 1994.11.30., 6. o.
(2) A továbbiakban: „Ügynökség”.
(3) A 49. cikkel kapcsolatos további magyarázatokért lásd e magyarázó feljegyzés 16. oldalát.
(4) HL L 305., 1994.11.30., 6. o.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 15. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o., melyet a HL L 229., 2009.9.1., 29. o. és a HL L 309., 2009.11.24., 87. o. helyesbített).
(8) A Bizottság 543/2013/EU rendelete (2013. június 14.) a villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok benyújtásáról és közzétételéről, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 163., 2013.6.15., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).
(11) A Bizottság 2010/685/EU határozata (2010. november 10.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete 3. fejezetének módosításáról (HL L 293., 2010.11.11., 67. o.).
(12) A Bizottság 2012/490/EU határozata (2012. augusztus 24.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 231., 2012.8.28., 16. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1228/2003/EK rendelete (2003. június 26.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről (HL L 176., 2003.7.15., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1775/2005/EK rendelete (2005. szeptember 28.) a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről (HL L 289., 2005.11.3., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről – Nyilatkozatok a leszerelési és a hulladékkezelési tevékenységekről (HL L 176., 2003.7.15., 37. o.).
(16) Az Európai Parlament és Tanács 2003/55/EK irányelve (2003. június 26.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2003.7.15., 57. o.).
(17) A Bizottság határozata (2011. május 16.) a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozásáról szóló 2003/796/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2011.5.17., 14. o.).
(18) A Bizottság határozata (2003. november 11.) a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozásáról (HL L 296., 2003.11.14., 34. o.).

Brüsszel, 2017.3.3.

COM(2017) 110 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban
az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításával kapcsolatosan elfogadandó álláspontról

(Harmadik energiaügyi csomag)


MELLÉKLET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(xxx)


az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1)Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 1 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 2 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(3)A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 3 (melyet a HL L 229., 2009.9.1., 29. o. és a HL L 309., 2009.11.24., 87. o. helyesbített) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(4)A villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok benyújtásáról és közzétételéről, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2013. június 14-i 543/2013/EU bizottsági rendeletet 4 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(5)A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 5 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(6)A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 6 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(7)A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete 3. fejezetének módosításáról szóló, 2010. november 10-i 2010/685/EU bizottsági határozatot 7 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(8)a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2012. augusztus 24-i 2012/490/EU bizottsági határozatot 8 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(9)A 714/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 9 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(10)A 715/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 10 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(11)A 2009/72/EK irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 11 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(12)A 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 12 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(13)A 2011/280/EU bizottsági határozat 13 hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2003/796/EK bizottsági határozatot 14 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(14)Az EFTA-államok átvitelirendszer-üzemeltetői nem minősülnek harmadik országbeli üzemeltetőnek a villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO céljából.

(15)Az EGT-megállapodás IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.A 20. pont (1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) helyébe a következő szöveg lép:

32009 R 0714: Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 15. o.), melyet a következő módosított:

32013 R 0543: A Bizottság 2013. június 14-i 543/2013/EU rendelete (HL L 163., 2013.6.15., 1. o.).

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

a)A 3. cikk (3) bekezdésében és a 15. cikk (6) bekezdésében az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

b)Az Ügynökség 17. cikk (5) bekezdésében említett kötelező érvényű határozataira vonatkozó rendelkezések helyébe az EFTA-államokat érintő esetekben a következő rendelkezések lépnek:

»i.Az egy vagy több EFTA-államot érintő kérdésekben az EFTA Felügyeleti Hatóság az érintett EFTA-állam(ok) nemzeti szabályozó hatóságainak címzett határozatokat fogad el.

ii.Az Ügynökség teljes mértékben részt vehet az EFTA Felügyeleti Hatóság és előkészítő szerveinek munkájában, amikor az EFTA Felügyeleti Hatóság az EFTA-államok vonatkozásában e megállapodásnak megfelelően az Ügynökég feladatait látja el, azonban szavazati joggal nem rendelkezik.

iii.Az EFTA Felügyeleti Hatóság teljes mértékben részt vehet az Ügynökség és előkészítő szerveinek munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkezik.

iv.Az Ügynökség és az EFTA Felügyeleti Hatóság szorosan együttműködik a határozatok, vélemények és ajánlások elfogadása során.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatait indokolatlan késedelem nélkül elfogadják az Ügynökség által saját kezdeményezésre vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kérésére készített tervezetek alapján.

Az Ügynökség tájékoztatja az EFTA Felügyeleti Hatóságot, amikor e rendelet szerint tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára. Ez utóbbi megállapítja azt a határidőt, amelyen belül az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy kifejtsék álláspontjukat az ügyben, teljes mértékben figyelembe véve az ügy sürgősségét, összetettségét és lehetséges következményeit.

Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai kérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságot határozatának felülvizsgálatára. E kérelmet az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítja az Ügynökségnek. Ebben az esetben az Ügynökség mérlegeli új tervezet elkészítését az EFTA Felügyeleti Hatóság számára és indokolatlan késedelem nélkül válaszol.

Amennyiben az Ügynökség bármely határozatot az EFTA Felügyeleti Hatóság által elfogadott határozattal párhuzamosan módosít, felfüggeszt vagy visszavon, az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül azonos hatású tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára.

v.E rendelkezések alkalmazása tekintetében az Ügynökség és az EFTA Felügyeleti Hatóság között fennálló nézeteltérés esetén az Ügynökség igazgatója és az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma az ügy sürgősségét figyelembe véve indokolatlan késedelem nélkül ülést hív össze konszenzus kialakítása céljából. Konszenzus hiányában az Ügynökség igazgatója vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma felkérheti a Szerződő Feleket arra, hogy az üggyel forduljanak az EGT Vegyes Bizottsághoz, amely azt az e megállapodás 111. cikke értelmében kezeli; a megállapodás intézkedéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Az EGT Vegyes Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 1994. február 8-i 1/94 EGT vegyes bizottsági határozat 15 2. cikke értelmében bármely Szerződő Fél kérheti, hogy sürgős helyzetekben haladéktalanul ülést hívjanak össze. E bekezdés sérelme nélkül, bármely Szerződő Fél az üggyel saját kezdeményezésre az e megállapodás 5. vagy 111. cikke alapján bármikor az EGT Vegyes Bizottsághoz fordulhat.

vi.Az EFTA-államok, illetve bármely természetes vagy jogi személy a felügyeleti és bírósági megállapodás 36. és 37. cikkével összhangban eljárást kezdeményezhetnek az EFTA Felügyeleti Hatóság ellen az EFTA-Bíróságon.«

c)A 20. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»A 20. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (5) bekezdésében említett információszolgáltatásra vonatkozó bizottsági kérelmet az EFTA-államok esetében az EFTA Felügyeleti Hatóság nyújtja be az érintett vállalkozásnak.«

d)A 22. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»A 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokat az EFTA-államok érintett vállalkozásai esetében az EFTA Felügyeleti Hatóság végzi.«

e)A 23. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»Az EFTA-államok képviselői teljes mértékben részt vesznek a 23. cikk szerinti bizottság munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.«”

2.A 22. pont (2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) helyébe a következő szöveg lép:

32009 L 0072: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

a)A Szerződés rendelkezéseire történő hivatkozásokat a megállapodás megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásnak kell tekinteni.

b)A irányelv nem alkalmazandó a szárazföldi csatlakozási pont és kőolajkitermelő-létesítmények közötti elektromos vezetékekre és kapcsolódó létesítményekre.

c)A 7. cikk (2) bekezdésének j) pontja nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

d)A 9. cikk (1) bekezdése a [dátum]-i [e határozat száma] EGT vegyes bizottsági határozat hatálybalépését követő egy év elteltével alkalmazandó az EFTA-államokra.

e)A 10. cikk (7) bekezdésében az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

f)A 11. cikk (3) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdésének b) pontja és (7) bekezdése nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

g)A 37. cikk (1) bekezdésének d) pontjában az »Ügynökség« szó helyébe az »EFTA Felügyeleti Hatóság« lép.

h)A 37. cikk (1) bekezdésének s) pontja nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

i)A 40. cikk (1) bekezdésében az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

j)A 44. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»A 9. cikk nem alkalmazandó Ciprusra, Luxemburgra, Máltára, Liechtensteinre és/vagy Izlandra. Ezen kívül Máltára a 26., 32. és 33. cikket sem kell alkalmazni.

Amennyiben Izland e határozat hatálybalépését követően bizonyítani tudja, hogy rendszerei működtetésével kapcsolatban jelentős problémák állnak fenn, Izland kérheti a 26., 32. és 33. cikktől való eltérést, amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóság biztosíthat számára. Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata meghozatala előtt a titoktartási kötelezettség kellő tiszteletben tartása mellett tájékoztatja az EFTA-államokat és a Bizottságot az ilyen kérelmekről. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.«

k)Az EFTA-államok képviselői teljes mértékben részt vesznek a 46. cikk alapján létrehozott bizottság munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.”

3.A 23. pont (2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) helyébe a következő szöveg lép:

32009 L 0073: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

a)A Szerződés rendelkezéseire történő hivatkozásokat a megállapodás megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásnak kell tekinteni.

b)Ez az irányelv nem alkalmazandó Izlandra.

c)A 2. cikk (11) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»Az ’LNG-létesítmény’ nem foglalja magában azokat a földgáz cseppfolyósítására szolgáló létesítményeket, amelyek tengeri olaj- vagy gázkitermelési projekt keretében valósulnak meg, mint például a Melkøya létesítmény.«

d)A 2. cikk (12) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»Az ’LNG-létesítmény rendszerüzemeltetője’ nem foglalja magában azon földgáz cseppfolyósítására szolgáló létesítmények üzemeltetőit, amelyek tengeri olaj- vagy gázkitermelési projekt keretében valósulnak meg, mint például a Melkøya létesítmény.«

e)A 6. cikk nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

f)A 10. cikk (7) bekezdésében az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

g)A 11. cikk (3) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdésének b) pontja és (7) bekezdése nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

h)Az Ügynökség 36. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kötelező érvényű határozataira vonatkozó rendelkezések helyébe az EFTA-államokat érintő esetekben a következő rendelkezések lépnek:

»i.Az egy vagy több EFTA-államot érintő kérdésekben az EFTA Felügyeleti Hatóság az érintett EFTA-állam(ok) nemzeti szabályozó hatóságainak címzett határozatokat fogad el.

ii.Az Ügynökség teljes mértékben részt vehet az EFTA Felügyeleti Hatóság és annak előkészítő szervei munkájában, amikor az EFTA Felügyeleti Hatóság az EFTA-államok vonatkozásában e megállapodásnak megfelelően az Ügynökég feladatait látja el, azonban szavazati joggal nem rendelkezik.

iii.Az EFTA Felügyeleti Hatóság teljes mértékben részt vehet az Ügynökség és előkészítő szerveinek munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkezik.

iv.Az Ügynökség és az EFTA Felügyeleti Hatóság szorosan együttműködik a határozatok, vélemények és ajánlások elfogadása során.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatait indokolatlan késedelem nélkül elfogadják az Ügynökség által saját kezdeményezésre vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kérésére készített tervezetek alapján.

Az Ügynökség tájékoztatja az EFTA Felügyeleti Hatóságot, amikor ezen irányelv szerint tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára. Ez utóbbi megállapítja azt a határidőt, amelyen belül az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy kifejtsék álláspontjukat az ügyben, teljes mértékben figyelembe véve az ügy sürgősségét, összetettségét és lehetséges következményeit.

Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai kérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságot határozatának felülvizsgálatára. E kérelmet az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítja az Ügynökségnek. Ebben az esetben az Ügynökség mérlegeli új tervezet elkészítését az EFTA Felügyeleti Hatóság számára és indokolatlan késedelem nélkül válaszol.

Amennyiben az Ügynökség bármely határozatot az EFTA Felügyeleti Hatóság által elfogadott határozattal párhuzamosan módosít, felfüggeszt vagy visszavon, az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül azonos hatású tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára.

v.E rendelkezések alkalmazása tekintetében az Ügynökség és az EFTA Felügyeleti Hatóság között fennálló nézeteltérés esetén az Ügynökség igazgatója és az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma az ügy sürgősségét figyelembe véve indokolatlan késedelem nélkül ülést hív össze konszenzus kialakítása céljából. Konszenzus hiányában az Ügynökség igazgatója vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma felkérheti a Szerződő Feleket arra, hogy az üggyel forduljanak az EGT Vegyes Bizottsághoz, amely azt az e megállapodás 111. cikke értelmében kezeli; a megállapodás intézkedéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Az EGT Vegyes Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 1994. február 8-i 1/94 EGT vegyes bizottsági határozat 16 2. cikke értelmében bármely Szerződő Fél kérheti, hogy sürgős helyzetekben haladéktalanul ülést hívjanak össze. E bekezdés sérelme nélkül, bármely Szerződő Fél az üggyel saját kezdeményezésre az e megállapodás 5. vagy 111. cikke alapján bármikor az EGT Vegyes Bizottsághoz fordulhat.

vi.Az EFTA-államok, illetve bármely természetes vagy jogi személy a felügyeleti és bírósági megállapodás 36. és 37. cikkével összhangban eljárást kezdeményezhetnek az EFTA Felügyeleti Hatóság ellen az EFTA-Bíróságon.«

i)A 36. cikk (8) és (9) bekezdésében az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

j)A 41. cikk (1) bekezdésének d) pontjában az »Ügynökség« szó helyébe az »EFTA Felügyeleti Hatóság« lép.

k)A 44. cikk (1) bekezdésében és a 49. cikk (4) és (5) bekezdésében az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

l)A 49. cikk (5) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»Norvégiában a következő földrajzilag behatárolható területek mentesülnek a 24., 31. és 32. cikk alól a [dátum] -i [e határozat száma] EGT vegyes bizottsági határozat hatálybalépésétől számított legfeljebb 20 éven keresztül:

i.Jæren és Ryfylke,

ii.Hordaland.

Az eltérés folytatásának szükségességéről a norvég szabályozó hatóság az e cikkben foglalt kritériumok figyelembevételével a [dátum] -i [e határozat száma] EGT vegyes bizottsági határozat hatálybalépésétől számított minden ötödik évben határoz. A norvég szabályozó hatóság határozatáról és az annak alapjául szolgáló értékelésről értesíti az EGT Vegyes Bizottságot és az EFTA Felügyeleti Hatóságot. Az EFTA Felügyeleti Hatóság a határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot fogadhat el, amelyben előírhatja a norvég szabályozó hatóság számára határozatának módosítását vagy visszavonását. Ez az időszak az EFTA Felügyeleti Hatóság és a norvég szabályozó hatóság együttes hozzájárulásával meghosszabbítható. A norvég szabályozó hatóság egy hónapon belül teljesíti az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatában foglaltakat, és erről tájékoztatja az EGT Vegyes Bizottságot és az EFTA Felügyeleti Hatóságot.«

m)A 49. cikk(6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

»A 9. cikk nem alkalmazandó Ciprusra, Luxemburgra, Máltára és/vagy Liechtensteinre.«

n)Az EFTA-államok képviselői teljes mértékben részt vesznek a 51. cikk alapján létrehozott bizottság munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.”

4.A 27. pont (1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) helyébe a következő szöveg lép:

32009 R 0715: Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.), melyet a HL L 229., 2009.9.1., 29. o. és a HL L 309., 2009.11.24., 87. o. helyesbített, és a következők módosítottak:

32010 D 0685: A Bizottság 2010. november 10-i 2010/685/EU határozata (HL L 293., 2010.11.11., 67. o.),

32012 D 0490: A Bizottság 2012. augusztus 24-i 2012/490/EU határozata (HL L 231., 2012.8.28., 16. o.).

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

a)A rendelet nem alkalmazandó Izlandra.

b)A 3. cikk (3) bekezdésében és a 20. cikkben az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

c)Az EFTA-államok képviselői teljes mértékben részt vesznek a 28. cikk szerinti bizottság munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

d)A 30. cikkben az EFTA-államok vonatkozásában »a Bizottság« szövegrész helyébe »az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

5.A szöveg a 45. pont (2011/13/EU bizottsági határozat) után a következő ponttal egészül ki:

„46.32009 R 0713: Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

a)Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai teljes mértékben részt vesznek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) és valamennyi előkészítő szerve munkájában, beleértve az Ügynökség munkacsoportjait és bizottságait, valamint igazgatási tanácsát és a szabályozók tanácsát is, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

b)A megállapodás 1. jegyzőkönyvének rendelkezései ellenére, a rendeletben található »tagállam(ok)« kifejezés, a rendeletbeli értelmezésen túlmenően, az EFTA-államokat is magában foglalja.

c)Az EFTA-államok vonatkozásában az Ügynökség, amennyiben és amikor erre szükség van, az adott esettől függően segíti az EFTA Felügyeleti Hatóságot, illetve az Állandó Bizottságot feladatai elvégzésében.

d)Az Ügynökség 7., 8. és 9. cikkben említett kötelező érvényű határozataira vonatkozó rendelkezések helyébe az EFTA-államokat érintő esetekben a következő rendelkezések lépnek:

i.Az egy vagy több EFTA-államot érintő kérdésekben az EFTA Felügyeleti Hatóság az érintett EFTA-állam(ok) nemzeti szabályozó hatóságainak címzett határozatokat fogad el.

ii.Az Ügynökség teljes mértékben részt vehet az EFTA Felügyeleti Hatóság és annak előkészítő szervei munkájában, amikor az EFTA Felügyeleti Hatóság az EFTA-államok vonatkozásában e megállapodásnak megfelelően az Ügynökég feladatait látja el, azonban szavazati joggal nem rendelkezik.

iii.Az EFTA Felügyeleti Hatóság teljes mértékben részt vehet az Ügynökség és előkészítő szerveinek munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkezik.

iv.Az Ügynökség és az EFTA Felügyeleti Hatóság szorosan együttműködik a határozatok, vélemények és ajánlások elfogadása során.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatait indokolatlan késedelem nélkül elfogadják az Ügynökség által saját kezdeményezésre vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kérésére készített tervezetek alapján.

Az Ügynökség tájékoztatja az EFTA Felügyeleti Hatóságot, amikor e rendelet szerint tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára. Ez utóbbi megállapítja azt a határidőt, amelyen belül az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy kifejtsék álláspontjukat az ügyben, teljes mértékben figyelembe véve az ügy sürgősségét, összetettségét és lehetséges következményeit.

Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai kérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságot határozatának felülvizsgálatára. E kérelmet az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítja az Ügynökségnek. Ebben az esetben az Ügynökség mérlegeli új tervezet elkészítését az EFTA Felügyeleti Hatóság számára és indokolatlan késedelem nélkül válaszol.

Amennyiben az Ügynökség bármely határozatot az EFTA Felügyeleti Hatóság által elfogadott határozattal párhuzamosan módosít, felfüggeszt vagy visszavon, az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül azonos hatású tervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára.

v.E rendelkezések alkalmazása tekintetében az Ügynökség és az EFTA Felügyeleti Hatóság között fennálló nézeteltérés esetén az Ügynökség igazgatója és az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma az ügy sürgősségét figyelembe véve indokolatlan késedelem nélkül ülést hív össze konszenzus kialakítása céljából. Konszenzus hiányában az Ügynökség igazgatója vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kollégiuma felkérheti a Szerződő Feleket arra, hogy az üggyel forduljanak az EGT Vegyes Bizottsághoz, amely azt az e megállapodás 111. cikke értelmében kezeli; a megállapodás intézkedéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Az EGT Vegyes Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 1994. február 8-i 1/94 EGT vegyes bizottsági határozat 17 2. cikke értelmében bármely Szerződő Fél kérheti, hogy sürgős helyzetekben haladéktalanul ülést hívjanak össze. E bekezdés sérelme nélkül, bármely Szerződő Fél az üggyel saját kezdeményezésre az e megállapodás 5. vagy 111. cikke alapján bármikor az EGT Vegyes Bizottsághoz fordulhat.

vi.Az EFTA-államok, illetve bármely természetes vagy jogi személy a felügyeleti és bírósági megállapodás 36. és 37. cikkével összhangban eljárást kezdeményezhetnek az EFTA Felügyeleti Hatóság ellen az EFTA-Bíróságon.«

e)A 12. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai teljes mértékben részt vesznek az igazgatási tanácsban, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek. Az igazgatási tanács belső eljárási szabályzata teljes mértékben érvényt szerez az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai részvételének.«

f)A 14. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»Az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai teljes mértékben részt vesznek a szabályozók tanácsában és az Ügynökség valamennyi előkészítő szervében. A szabályozók tanácsában nem rendelkeznek szavazati joggal. A szabályozók tanácsának belső eljárási szabályzata teljes mértékben érvényt szerez az EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságai részvételének.«

g)A 19. cikk rendelkezéseinek helyébe a következő szöveg lép:

»Amennyiben a fellebbezés az Ügynökség olyan ügyben hozott határozatára vonatkozik, amelyben a nézeteltérésben egy vagy több EFTA-állam nemzeti szabályozó hatósága is érintett, a fellebbezési tanács felkéri az érintett EFTA-államok nemzeti szabályozó hatóságait, hogy a meghatározott határidőn belül nyújtsák be a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokra vonatkozó észrevételeiket. Az érintett EFTA-állam(ok) nemzeti szabályozó hatóságai jogosultak szóbeli előadásokat tartani. Amennyiben a fellebbezési tanács bármely határozatot az EFTA Felügyeleti Hatóság által elfogadott határozattal párhuzamosan módosít, felfüggeszt vagy megsemmisít, az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül azonos hatású határozattervezetet készít az EFTA Felügyeleti Hatóság számára.«

h)A 20. cikk rendelkezései nem alkalmazandók az egy vagy több EFTA-államot érintő esetekre.

i)A 21. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»Az EFTA-államok részt vesznek az Ügynökség finanszírozásában. E célból a megállapodás 82. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 32. jegyzőkönyvében megállapított eljárásokat kell alkalmazni.«

j)A 27. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»Az EFTA-államok az Ügynökség számára az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben meghatározottakkal egyenértékű kiváltságokat és mentességeket biztosítanak.«

k)A 28. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától és 82. cikke (3) bekezdésének a) pontjától eltérve az EFTA-államok teljes jogú állampolgárait az Ügynökség igazgatója szerződéssel foglalkoztathatja.

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének e) pontjától, 82. cikke (3) bekezdésének e) pontjától és 85. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az Ügynökség a személyzete tekintetében az EGT-megállapodás 129. cikkének (1) bekezdése szerinti nyelveket tekinti az Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében említett uniós nyelveknek.«

l)A 30. cikk (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet az Ügynökség minden, az EFTA-államokra vonatkozó dokumentumára is alkalmazni kell.«

m)A 32. cikk szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

»Az EFTA-államok képviselői teljes mértékben részt vesznek a 32. cikk alapján létrehozott bizottság munkájában, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.«”

6.A 46. pont (713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) után a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„47.32013 R 0543: A Bizottság 543/2013/EU rendelete (2013. június 14.) a villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok benyújtásáról és közzétételéről, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 163., 2013.6.15., 1. o.).”

7.A 21. pont (2003/796/EK bizottsági határozat) szövegét el kell hagyni.

2. cikk

A 713/2009/EK, a 714/2009/EK, a 715/2009/EK (melyet a HL L 229., 2009.9.1., 29. o. és a HL L 309., 2009.11.24., 87. o. helyesbített) és az 543/2013/EU rendeletnek, a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelvnek, valamint a 2010/685/EU és 2012/490/EU határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.

3. cikk

Ez a határozat […]-án/-én, vagy az azt követő napon lép hatályba, amelyen az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megkapta, attól függően, melyik a későbbi időpont 18 .

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

   az EGT Vegyes Bizottság részéről

   az elnök
   […]
   
   
   az EGT Vegyes Bizottság
   titkárai
   […]

(1) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.
(2) HL L 211., 2009.8.14., 15. o.
(3) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.
(4) HL L 163., 2013.6.15., 1. o.
(5) HL L 211., 2009.8.14., 55. o.
(6) HL L 211., 2009.8.14., 94. o.
(7) HL L 293., 2010.11.11., 67. o.
(8) HL L 231., 2012.8.28., 16. o.
(9) HL L 176., 2003.7.15., 1. o.
(10) HL L 289., 2005.11.3., 1. o.
(11) HL L 176., 2003.7.15., 37. o.
(12) HL L 176., 2003.7.15., 57. o.
(13) HL L 129., 2011.5.17., 14. o.
(14) HL L 296., 2003.11.14., 34. o.
(15) HL L 85., 1994.3.30., 60. o.
(16) HL L 85., 1994.3.30., 60. o.
(17) HL L 85., 1994.3.30., 60. o.
(18) [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]