Brüsszel, 2017.10.11.

COM(2017) 590 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány 2014/55/EU irányelv szerinti értékeléséről


1.Háttér-információk

Az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelv 1 (a továbbiakban: irányelv) célja az átjárhatóság biztosítása és a jogbiztonság javítása révén előmozdítani az elektronikus számlázás elterjedését a közbeszerzések területén. 2014. április 16-án fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság által irányított komoly előkészítő-folyamatot és számos résztvevő bevonását követően.

Az irányelv az ajánlatkérő szerveknek előírja, hogy kötelesek elfogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak. Az irányelv előírja továbbá, hogy az eljárás e szabvány érintett európai szabványügyi szervezetek általi kidolgozásával kezdődik. A kötelezettség csupán az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződésekhez kapcsolódó számlákra vonatkozik.

Mivel elfogadásának időpontjában nem volt hozzáférhető az európai szabvány, az irányelv (a 3. cikkben) a Bizottságot bízza meg azzal a feladattal, hogy a célszerűség, a felhasználóbarát jelleg, valamint a végfelhasználók végrehajtási költségei tekintetében a szabvány alkalmazását megelőzően értékelje azt. Az európai szabványt a közelmúltban fogadta el a CEN, és ez a jelentés az elvégzett értékelés eredményeit mutatja be.

2.Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozása

Az irányelv alapján a Bizottság 2014. december 10-én megbízást 2 adott az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) számára az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és a kapcsolódó szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására. A megbízásban a Bizottság különösen a következő feladatok elvégzését kérte a CEN-től:

-dolgozza ki az elektronikus számla minimális adattartalmának szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabványt;

-azonosítsa azokat a korlátozott számú számlaszintaxisokat, amelyek megfelelnek az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak;

-dolgozza ki a leképezési szabályokat, vagyis az arra vonatkozó információt, hogy a szemantikai adatmodellt hogyan lehet a felsorolt szintaxisokban megjeleníteni, valamint automatikus érvényesítési eszközeiket;

-dolgozza ki az elektronikus számlák továbbítás-szintű átjárhatóságára vonatkozó iránymutatásokat; vegye figyelembe, hogy biztosítani kell az elektronikus számla eredetiségét és adattartalmának sértetlenségét;

-dolgozza ki az európai szabvánnyal összefüggésben az ágazati vagy országfüggő kiterjesztések esetleges alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat, ideértve a valódi környezetben alkalmazandó módszertant;

-végezze el az európai szabvány tesztelését a végfelhasználók általi gyakorlati alkalmazás szempontjából.

E feladatok ellátása érvekében a CEN külön műszaki bizottságot (TC434) állított fel, valamint hat munkacsoportot (a fent felsorolt feladatok mindegyikéhez egyet). A műszaki bizottság a különböző tagállamok nemzetközi szabványügyi szervezeteinek elektronikus számlázással foglalkozó műszaki szakértőiből áll. A munkába bevontak továbbá magánszakértőket és a közigazgatás képviselőit is. A sok résztvevő ilyen széleskörű bevonása biztos garanciát nyújt arra, hogy az európai szabvány illeszkedik a legfrissebb piaci fejlesztésekhez és a felhasználók igényeihez.

E folyamat eredményeképpen a CEN 2017. június 28-án EN 16931. hivatkozási számmal hivatalosan közzétette a szabványt és a szintaxisok listáját.

A műszaki bizottság fő dokumentuma maga a számla minimális adattartalmát megjelenítő szabvány. 2016 márciusában közvéleménykutatást végeztek valamennyi nemzeti szabványügyi testület részvételével, amelyre 600 válasz érkezett. A műszaki bizottság ezt követően feldolgozta ezeket a válaszokat, és véglegesítette az európai szabvány tervezetét, amelyet szavazásra bocsátottak. A nemzetközi szabványügyi szervezetek egyhangúlag elfogadták az európai szabványt. Valamennyi egyéb szabvány jellegű dokumentumot is szavazásra bocsátották, a leképezési szabályok műszaki előírásaira vonatkozó, utolsó szavazást 2017. június 29-én tartották.

A munka másik fontos része az európai szabvány gyakorlati alkalmazásához használt programnyelvet leíró szintaxisok kérdésével foglalkozott. Az irányelv és a Bizottság megbízása is említette, hogy a CEN-nek azonosítania kell „korlátozott számú szintaxist”, mivel számos szintaxist használnak az európai szabvány formátumaként. A műszaki bizottság nagyon kevés, pontosan kettő szintaxis tekintetében nyerte el a tagok nagy többségének egyetértését: UN/CEFACT CII (ágazatközi számla) és UBL 2.1.

3.A szabvány értékelése

A 2014/55/EU irányelv 3. cikke szerint az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak a tagállamokban való bevezetését megelőzően megfelelően tesztelni kell a szabvány gyakorlati alkalmazását. Ezt az értékelést a szabvány kidolgozása során kell elvégezni és be kell vonni a végfelhasználókat. Az értékelésnek figyelembe kell vennie különösen a gyakorlati szempontokat, a felhasználóbarát jelleget, és bizonyítania kell, hogy a szabványt költséghatékony és arányos módon be lehet vezetni.

E jelentés a hivatkozott értékelés eredményeit mutatja be, két fő forrás alapján:

·A TC434 bizottság WG6 munkacsoportjának „Az európai szabvány végfelhasználók általi gyakorlati alkalmazásának tesztje” című CEN műszaki jelentése, amely elsősorban a szabvány műszaki szempontjainak tesztelésével foglalkozott.

·A PWC külsős szerződő partner által a Bizottság számára 2017 márciusának vége és 2017 júliusa között elkészített kiegészítő tanulmány. A tanulmány inkább a végfelhasználókat érintő gyakorlati hatásokra összpontosított, és elérhető a Bizottság honlapján a DG GROW/ Public procurement/ Studies felületen.

3.1.A CEN tesztelésének eredményei

A műszaki jelentés az európai szabvány szemantikai és szintaxis szintű tesztelését mutatja be. Szerepel benne továbbá az érvényesítési eszközök módszertana és tesztelése. Ezek az érvényesítési eszközök az európai szabvány kötelező elemei és szabályai, nyílt forráskódban, és biztosítják, hogy automatikusan lehessen ellenőrizni a számlák európai szabvánnyal való összeegyeztethetőségét.

A jelentésnek három fő szakasza van. Az első a szemantikai teszteléssel foglalkozik, ez mutatja be a módszertan áttekintését, a tesztelést és az eredményeket. Hasonlóképpen a második a szintaxisra vonatkozó módszertanra, tesztelésre és eredményekre terjed ki. Az utolsó szakasz két alszakaszban mutatja be az annak biztosítása érdekében elvégzett teszteket, hogy az európai szabvány megfelelően alkalmas a fizetésekre és az automatikus feldolgozásra.

A tesztelési folyamat során nem merült fel jelentős kérdés. Ennek vélhetően az az oka, hogy az európai szabványért felelős CEN munkacsoport már elvégezte a saját minőségbiztosítási ellenőrzését. A tesztelés továbbá az európai szabvány fejlesztése mellett történt, így a kérdések párhuzamosan felmerülhettek anélkül, hogy számuk túlságosan megemelkedett volna.

Szemantikai szinten az eljárás fejlesztette az európai szabványt, mivel a kialakult aktualizált fogalommeghatározások és a használathoz kapcsolódó megjegyzések hozzájárulnak a végrehajtók és végfelhasználók általi könnyebb megértéshez.

A szintaxis tesztelése elsősorban annak biztosítására összpontosított, hogy az érvényességi eszközök alkalmasak a megfelelőség ellenőrzésére, továbbá a CEN WS/BII projekt (a CEN Üzleti átjárhatósági interfészek az európai közbeszerzések számára nevű munkaértekezlete) tanulságain alapult. Az érvényességi eszközök hozzáférhetősége kulcsfontosságú az európai szabvány végrehajtók általi gyakorlati alkalmazásának ösztönzéséhez.

3.2.A végfelhasználókat érintő gyakorlati hatásokról szóló kiegészítő tanulmány

A CEN-tesztelés műszaki eredményeinek kiegészítése érdekében a Bizottság egy további tanulmány elkészítéséről határozott, amelyet a PWC végzett el. A PWC tanulmányának célja az európai szabvány 2014/55/EU irányelvben felsorolt három fő feltétel mentén való értékelése volt, amelyek a következők:

A.Célszerűség: Ez a feltétel a hatékonysághoz, a hasznossághoz és egy adott célnak vagy helyzetnek való megfeleléshez kapcsolódó elemekre vonatkozik.

B.Felhasználóbarát jelleg: Ez a feltétel a szabvány könnyű alkalmazásának és bevezetésének értékelésével foglalkozik, különös figyelemmel az olyan meglévő rendszerekre, mint például a vállalati erőforrás-tervező rendszer.

C.Végrehajtási költségek: Ez a feltétel a végfelhasználókat (ajánlatkérő szerveket és beszállítóikat) a szabvány azonosított forgatókönyvek teljes körét lefedő támogatása tekintetében terhelő végrehajtási költségekkel foglalkozik.

A tanulmányhoz használt módszertan számos különböző bevezetési forgatókönyv azonosításával kezdődött. A forgatókönyvek végső csoportja hat országot foglalt magában, ezek: Franciaország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia és Lengyelország. Ezeket az országokat választották ki a részletes elemzéshez az Unióban felmerülő helyzetek sokszínűségének bemutatására, a következő területek alapján:

·1. terület: az elektronikus számlázás nemzeti szintű központosításának (vagy megosztottságának) szintje

·2. terület: az elektronikus számlázás fejlettségi szintje

·3. terület: elektronikus számlázási szabványok használata

E projekt második szakasza az európai szabvány értékeléséhez szükséges adatok összegyűjtésére és összehangolására, valamint ezen adatok elemzésére összpontosított. A tanulmány a CEN jelentés teszteredményeire épített, amely műszaki szempontból tekintette át az európai szabvány gyakorlati alkalmazását (célnak való megfelelését). Adatot gyűjtöttek továbbá másodelemzések segítségével. Ez az elemzés annak felderítése érdekében történt, hogy milyen meglévő elektronikus számlázási modellek léteznek, azok milyen kapacitást kínálnak és milyen árazási modelljeik vannak.

Végül célzott felméréseket végeztek tagállamok, regionális hatóságok, valamint iparágak képviselőivel, szolgáltatókkal és szoftverforgalmazókkal. Ezen felmérések során előre összeállított kérdéscsomagot bocsátottak a képviselők rendelkezésére. Ezeket az üléseket jegyzőkönyvezték, az ülésekről emlékeztetők készültek, és a megfelelő képviselők jóváhagyták azokat.

4.Az értékelés eredménye

A továbbiakban egymást követően szerepel az irányelv szerinti három feltétel.

A.A célszerűség

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány célszerűségét megerősítették a megkérdezett tagállami hatóságok és résztvevők. Nem azonosítottak nagyobb műszaki problémákat. Az európai szabványt továbbá egyhangúlag jóváhagyta valamennyi nemzeti szabványügyi testület.

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány Európa-szerte széles körben elfogadott meglévő nemzetközi szabványokon alapul. A minimális számla szemantikai adatmodelljének bevezetésére szolgáló formátumok számának UBL 2.1-re 3 és UNCEFACT/CII-re való korlátozásáról szóló döntés további egyszerűsítést eredményez, mivel ez a piacon már használatban lévő két nagyon gyakori szintaxis. A tanulmányhoz megkérdezett ajánlatkérő szervek többsége csupán egyetlen szintaxis, az UBL 2.1 támogatását részesíti előnyben.

B.A felhasználóbarát jelleg

Az üzleti és jogi követelmények többségét lefedő közös számlainformációelem-csomag azonosításával a számla minimális szemantikai adatmodellje nagyon értékes a felhasználóbarát és költséghatékony elektronikus számlázási rendszerek kialakításához.

A vállalati erőforrás-tervezési rendszer és a szoftverforgalmazók szerepét központinak tartják a központi, regionális és helyi hatóságok. Az európai szabvány natív bevezetése a megoldásaikba különösen csökkenteni fogja a formátumátalakítás szükségességét, és ezzel jelentős mértékben egyszerűsít és csökkenti a végfelhasználók költségeit.

Az európai szabvány a választható elemek esetleges használata, az üres szövegmezők és a kapcsolódó kódlisták miatt rugalmasnak tekinthető. Ez az előny azonban a Core Invoice Usage Specifications (alapvető számlahasználati előírás; CIUS) és a kiterjesztések növekvő elterjedését eredményezheti. A CIUS olyan előírás, amelynek célja a végrehajtók támogatása az európai szabványon alapuló informatikai rendszerek meghatározása gyakorlati szempontjainak kialakítása során. A határokon átnyúló átjárhatóság biztosítása érdekében a CIUS és a kiterjesztések használatát nyomon kell követni és korlátozni kell, esetlegesen egy koordinált európai kezdeményezésen keresztül.

C.A bevezetés lehetséges költségei

Az elektronikus számlázás bevezetésének költségei minden országban nagymértékben két kulcsfontosságú változótól függenek: a fejlettségi szinttől és a közszféra által az elektronikus számlázáshoz választott szerkezettől.

Az elektronikus számlázás nemzeti szintű fejlettségét a köz- és a magánszférában való elterjedtség határozza meg, az elektronikus számlázás és megoldások versenyen alapuló piacának létezése, valamint a szervezeti és informatikai felkészültség szintje. Költségek és összetettség tekintetében az európai szabvány hatása csekélyebb lesz a magas fejlettségi szintű tagállamokban. Magasabb lesz azokban a tagállamokban, ahol alacsony az elektronikus számlázás elterjedtsége, ahol korlátozott a megoldások és szolgáltatók száma, és kevéssé fejlett a nemzeti informatikai infrastruktúra.

Az európai szabvány hatása függ továbbá a nemzeti jogszabályoktól, politikáktól és kapcsolódó követelményektől. A kormányok számára előnyös lesz a 2014/55/EU irányelv végrehajtására szolgáló stratégia kialakítása (az irányelvnek való minimális megfeleléstől a számlafeldolgozás teljes automatizálásáig), valamint a nemzeti bővítés megtervezése. Számos ország pozitív tapasztalattal rendelkezik az ilyen stratégiák terén. Az elektronikus számlázás használata, a külön formátumok használatát is ideértve, fenntartható a közszférabeli szolgáltatók számára.

A közbeszerzés területén két különböző elektronikus számlázási szerkezet azonosítható, amely már a legtöbb tagállamban létezik, ezek:

·egy központi vezérlő (vagy néhány vezérlő kombinációja), amely fogadja a szolgáltatóktól származó valamennyi elektronikus számlát és továbbítja azokat az érintett közszolgáltató ajánlatkérőnek/ajánlatkérő szervnek (központosított rendszer); vagy

·egy megosztott rendszer, amelyben az elektronikus számlákat a szolgáltatók közvetlenül megküldik az érintett közszolgáltató ajánlatkérőnek/ajánlatkérő szervnek (megosztott rendszer).

A nagyon fejlett elektronikus számlázással rendelkező tagállamokra jellemző a széleskörű elterjedtség, az elektronikus számlázási szolgáltatók és megoldások versengő környezete, valamint a szervezeti és informatikai felkészültség magas szintje.

A fejlett és megosztott szerkezetű elektronikus számlázással rendelkező tagállamok az elektronikus szolgáltatókra és megoldásokra fognak támaszkodni a rendszerük fejlesztése során az európai szabvány támogatása érdekében, versenyképes megoldásokat kínálva minden méretű köz- és magánszférabeli jogalany számára. Ebben a forgatókönyvben az európai szabvány bevezetésének hatása helyzettől függően várhatóan csekély vagy mérsékelten csekély. A rendszerek fejlesztésének költségeit a szolgáltatók viselik, és következésképpen a végfelhasználók (az ajánlatkérő szervek és beszállítóik). A költség csekély lesz, ha a szolgáltatók az európai szabványhoz már hozzáigazított szabványokat támogatnak, ellenkező esetben viszonylag magas lesz. A tanulmánnyal összefüggésben megkérdezett valamennyi vállalat erőforrás-tervezési rendszer forgalmazó és elektronikusszámla-szolgáltató jelezte, hogy a piaci kereslet alapján fogják kínálni az európai szabványnak megfelelő megoldásokat. Az európai szabvány bevezetésének költsége azonban megemelkedik, ha nemzeti és ágazati szinten számos kiterjesztést használnak, jelentősen csökkentve a közös szabvány előnyeit.

A fejlett és központosított szerkezetű elektronikus számlázással rendelkező tagállamokban az európai szabvány végfelhasználókra gyakorolt hatása általában csekély lesz. Az európai szabvány támogatásához szükséges bármely változtatás és kapcsolódó költség főként a központi elektronikus számlázási rendszert irányító jogalanyokat terheli majd. Franciaországban például a 2017 januárjától alkalmazott Chorus Pro rendszer a közszféra valamennyi (magán- és közszférabeli) beszállítójára vonatkozó közös megoldás alkalmazásán alapul. Az európai szabvány nem lesz hatással a (kis) közigazgatásra, mivel a Chorus Pro térítésmentesen áll a közigazgatás vagy a beszállítók rendelkezésére. Az európai szabvány nem hátrányos a kkv-kra sem, mivel továbbra is térítésmentesen küldhetik a PDF formátumú számlákat a közigazgatás részére.

A kis ajánlatkérő szervek döntenek az általuk alkalmazott elektronikus számlázási szolgáltatások és megoldások beruházásainak szintjéről és automatikus feldolgozási szintjéről, a nemzeti előírások és üzleti szempontjaik alapján. Az európai szabvány CEN-től való beszerzésének költsége nem kiemelkedő kérdés, de az európai szabványra és a kapcsolódó szabvány jellegű dokumentumokra vonatkozó, a CEF-től és a CEN-től származó információ térítésmentes hozzáférhetősége fontos.

Az alacsony fejlettségű elektronikus számlázással rendelkező, megosztott szerkezetű rendszert elfogadó tagállamok számára kihívás lesz az európai szabványhoz való felzárkózás és bevezetésének biztosítása. Ezt azonban enyhítheti a kormány egyértelmű iránymutatás és szabályok biztosításával, mint például szabványok alkalmazásával. Az európai szabvány használatának támogatásában jelentős szerepet tölt be továbbá az ismertség, a kampányok, a vezetői szintű támogatások, a képzés, a kompetenciaközpontok és a közös szolgáltatások. Ebben a forgatókönyvben az európai szabvány és a kapcsolódó költségek hatása jelentősnek várható. Az ajánlatkérő szervek költségvetésére hatással lesz mindez, kivéve, ha a közös szolgáltatások lehetőségét választják, amely nagymértékben csökkenti és megosztja a költségeket, vagy ha azt választják, hogy közös és újrafelhasználható politikát alkalmaznak. Az alacsony fejlettségű elektronikus számlázással rendelkező, központosított elektronikus számlázási rendszer alkalmazását választó tagállamok esetében az európai szabvány hatása a nemzeti követelményektől függ, valamint a köz- és a magánszféra felkészültségi szintjétől. Az európai szabványhoz már hozzáigazított szabványok használatát választó országok nem szembesülnek nagy műszaki kihívásokkal. Magas felkészültségi szint esetén az elektronikus számlázás elfogadása megfelelően növekszik. Az ajánlatkérő szerveket támogatja a központosított rendszer; miközben a beszállítók a gazdasági szereplőkre támaszkodnak, és néhány esetben térítésmentes szolgáltatást kínálnak korlátozott számú számla erejéig. Ezen előnyök kiaknázásához azonban a központi hatóságoknak meg kell valósítaniuk bizonyos beruházásokat az ilyen központi rendszer vonatkozásában.

5.Az egyes résztvevőkre gyakorolt hatás

A kis ajánlatkérő szervekre gyakorolt hatás

A regionális és helyi hatóságok közreműködésével végzett felmérés az mutatja, hogy:

·A szabványhasználat különösen fontos a helyi hatóságok számára a költségcsökkentés érdekében.

·Az európai szabvány bevezetésének legszokványosabb módja várhatóan a vállalati erőforrás-tervezési rendszerek natív korszerűsítése a szabvány támogatására.

·Ameddig elkerülhetők a kiterjesztések, az európai szabvány bevezetése várhatóan nem lesz költségigényes a közigazgatás számára.

A fizetési eljárások egyszerűsítéséből származó előnyöket ezért úgy tekintik, hogy felülmúlják a bevezetés korlátozott költségeit.

A korábbiakban említettekkel összhangban a 2014/55/EU irányelv csak az uniós küszöbértéket meghaladó értékű szerződésekre vonatkozik, és ezzel korlátozza az e kötelezettséggel érintett kis ajánlatkérő szervek számát. Általánosságban véve az egyes ajánlatkérő szerv dönti el, hogy milyen szinten automatizálja rendszerét és finomítja annak informatikai megoldásait, valamint az általa tervezett beruházások szintjét. E döntését üzleti lehetőségei és a nemzeti előírások alapozzák meg. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz távközlési része által biztosított támogatás az európai szabvány bevezetése támogatásának hasznos eszköze.

A kkv-kra gyakorolt hatás

Az irányelv nem ró elektronikus számlázási kötelezettséget a magánfelekre, ennek ellenére a nemzeti szabályok kötelezővé tehetik ezt. Amennyiben azonban elektronikus számlázás alkalmazása mellett döntenek a közbeszerzés során, úgy az európai szabvány előnyös hatással lesz a kkv-kra azáltal, hogy megakadályozza az elektronikus számlázásra a különböző országokban vonatkozó eltérő közigazgatási előírásokat. Néhány tagállamban korlátozott számú elektronikus számla erejéig térítésmentesen kínálnak elektronikus számlázási szolgáltatásokat a kkv-k számára. Olaszországban a Kereskedelmi Kamara nyújt ilyen szolgáltatást, beleértve az elektronikus archiválást is.

Végül az európai szabvány független az elektronikus aláírás használatától. Az elektronikus aláírás elektronikus számlázáshoz való közszférabeli használatának költségeit azokban a tagállamokban, ahol használata kötelező, a kkv-knak költségvetésükben elő kell irányozni.

6.Kihívások a jövőre nézve

A megkeresett résztvevők számos intézkedést jeleztek az európai szabvány bővítésének támogatására és az előnyök maximalizálására. Előfordulási gyakoriságuk sorrendjében ezek a következők:

·a meglévő tesztelési környezet, szabadon hozzáférhető (nem szükséges engedélyezés) a további fejlesztésért (például a hibák észszerűbb magyarázata, frissítés az érvényesítési eszközök fejlődésével) összetett és egyszerű számlákra példák bemutatása;

·az európai szabványt vagy a CIUS-t mint az irányítási rendszer kulcselemét támogató valamennyi szolgáltató és megoldás felsorolását tartalmazó központi európai nyilvántartás;

·az európai szabványról és bevezetéséről szóló egyértelmű dokumentáció;

·műszaki szolgáltatóközpont az európai szabvány bevezetése során nyújtott támogatás érdekében;

·az európai szabvány érvényesítési eszközeinek nyilvános hozzáférhetővé tétele és a tesztelési szolgáltatások nagyközönség számára hirdetett felhasználói program interfész (API) segítségével történő hozzáférhetővé tétele;

·a bevezetők pénzügyi támogatása;

·meg kell vizsgálni az ISA² szótárakat és a releváns szemantikai előírásokat.

Az európai szabvány bővítése karbantartást és irányítást igényel. Például irányítórendszert kell felállítani a szemantikai és a szintaktikai szempontú bővítés értékelésére, és az országok és ágazatok közötti közös elemek ellenőrzött eljáráson alapuló felkutatására.

A teljes feldolgozás automatizálásán alapuló „maximális stratégiát” elfogadó állami vásárlók számára is felmerülnek továbbá előnyök. Ennek ösztönzése érdekében kulcsfontosságú lesz a műszaki bizottság és a Bizottság szerepe a szükséges támogatás biztosításában.

7.Következtetés

Ez a jelentés tartalmazza az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány előkészítési munkálatainak összefoglalását. A magában az irányelvben említett három feltételt (célszerűség, felhasználóbarát jelleg és a lehetséges bevezetési költségek) értékelték. A két fő forrás, a CEN műszaki jelentése és a PWC tanulmánya alapján az európai szabvány célszerűnek minősül.

E jelentés Európai Parlamentnek és Tanácsnak való benyújtásával párhuzamosan az európai szabvány hivatkozási számát közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az irányelv 11. cikke szerint ez a közzététel a 2014/55/EU irányelv 11. cikkének (2) bekezdése első albekezdésében szereplő határidők kezdő időpontja.

(1)

HL L 133., 2014.6.5., 1.–11. o.

(2)

M/528 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA C(2014) 7912 végleges (2014.12.10.) az Európai Szabványügyi Bizottság felkérése szabványosításra az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és a kapcsolódó szabvány jellegű dokumentum-csomag tekintetében az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján

(3)

     A Bizottság a közbeszerzésben hivatkozásként szolgálóként ismerte el az UBL 2.1-et bizottsági határozattal. 2014/771/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2014. október 31.) a közbeszerzésben hivatkozható univerzális üzleti leírónyelv 2.1 változatának elismeréséről EGT-vonatkozású szöveg