Brüsszel, 2017.10.10.

COM(2017) 585 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Harmadik éves jelentés az EU–Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodás végrehajtásáról


A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Harmadik éves jelentés az EU–Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodás végrehajtásáról

1.Bevezetés

2016 az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között létrejött kereskedelmi megállapodás 1 (a továbbiakban: a megállapodás) végrehajtásának negyedik éve volt. A megállapodást ideiglenesen alkalmazzák Peruval 2013 márciusa óta, Kolumbiával pedig 2013 augusztusa óta 2 .

A megállapodás első alkalommal történő módosítására a Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel került sor. Miután Peru 2017. április 6-án lezárta a ratifikációs eljárást, a jegyzőkönyv 2017. május 1-jén lépett hatályba Peruval.

A megállapodás második alkalommal történő módosítására az Ecuador csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel került sor, amelyet 2017. január 1-je óta alkalmaznak ideiglenes jelleggel. A ratifikációs folyamat még zajlik Kolumbiában és Peruban, valamint az uniós tagállamokban is 3 .

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló 2013. január 15-i, 19/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 (a továbbiakban: a rendelet) 13. cikke értelmében a Bizottság vállalta, hogy éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megállapodásban és a rendeletben meghatározott kötelezettségek alkalmazásáról, végrehajtásáról és teljesítéséről. A jelentés ennek a követelménynek tesz eleget.

2.Az elemzés módszertana

A kétoldalú kereskedelmi forgalom elemzése a megállapodás végrehajtásának negyedik évére (2016-os naptári év) vonatkozó EUROSTAT-adatok és a megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző naptári évre (2012) vonatkozó adatok összehasonlításán alapul. A szolgáltatáskereskedelem, valamint a befektetési műveletek és állományok vonatkozásában az elemzés éves adatokon alapul 2015-ig.

Összességében meg kell jegyezni, hogy a kereskedelmi forgalom ingadozása számos tényezőnek tudható be, és nem tulajdonítható kizárólag a megállapodás végrehajtása terén elért haladásnak vagy e haladás mértékének.



3.A kereskedelmi forgalom alakulása (évről évre, az ideiglenes alkalmazás kezdete óta)

3.1.    Árukereskedelem

Kolumbia

Az EU az USA után Kolumbia második kereskedelmi partnere. A 2012–2014 közötti növekedést követően az elmúlt két évben visszaesett az EU és Kolumbia közötti kereskedelmi forgalom. A jelek szerint ennek oka elsősorban a Kolumbiában mutatkozó külső kereslet gyengülése és a nemzetközi nyersanyagárak csökkenése, ami hatással volt Kolumbia ásványi termék exportjára. Míg 2016-ban a kétoldalú kereskedelem volumene 23,5 %-kal alacsonyabb volt, mint 2012-ben, ugyanebben az időszakban a világ többi részével folytatott összes kolumbiai kereskedelem kb. 36 %-kal esett vissza.

2016-ban a kétoldalú kereskedelem 10,8 milliárd EUR-t tett ki a 2012-es 14,2 milliárd EUR-hoz képest, ami tíz év után először ismét kismértékű kereskedelmi többletet eredményezett az EU számára.

A Kolumbiába irányuló uniós export a 2012-ben elért 5,5 milliárd EUR-ról 2015-re 6,5 milliárd EUR-ra nőtt, 2016-ban azonban 15 %-kal, 5,4 milliárd EUR-ra csökkent. Ez összhangban áll a világ többi részéből Kolumbiába irányuló behozatal csökkenésének tendenciájával.

A Kolumbiából származó uniós behozatal 2016-ban 5,4 milliárd EUR volt, ami visszaesést jelentett a 2015-ben elért 6,7 milliárd EUR-hoz és a 2012-ben elért 8,6 milliárd EUR-hoz képest (37,5 %-os csökkenés). Kolumbia összes kivitele ugyanakkor 48 %-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

1. táblázat: EU–Kolumbia kétoldalú árukereskedelem, 2012–2016. (millió EUR)

Forrás: Eurostat

Ágazati hatások

A Kolumbiába irányuló uniós kivitel szempontjából a legfontosabb kategóriák 2016-ban a következők:

·Gépek és mechanikus berendezések (HR84), az uniós kivitel 16,1 %-a, 2012-höz képest 24,6 %-os csökkenés főként a beruházások iránti alacsonyabb kereslet miatt;

·Gyógyszeripari termékek (HR30), a kivitel 13 %-a, 12,5 %-os növekedés;

·Járművek és ezek alkatrészei (HR87), az uniós kivitel 8,5%-a, 2,1%-os növekedés;

·Az orvosi (és egyéb) eszközök (HR90), valamint a műanyagok és műanyagáruk (HR39) esetében is 11 %-os növekedés volt megfigyelhető;

·A mezőgazdasági termékek (HR01–24) összes uniós exportja 82 %-kal nőtt 2012 óta, amely tendencia a termékkategóriák többségére jellemző, és többnyire az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekről szóló fejezet végrehajtása során elért előrelépéseknek tudható be.

A Kolumbiából származó uniós behozatal tekintetében a fő kategóriák a következők:

·Ásványok (HR27) az uniós behozatal 51,3 %-a, szemben a 2012-es 68,5 %-kal;

·Gyümölcsök (HR08), 18 %, ami csaknem kétszerese a 2012-es 9,6 %-nak (a banán mellett más trópusi gyümölcsök esetében is növekedésről számoltak be);

·Kávé (HR09), 44,9 %-os növekedést követően most az uniós behozatal 10,9 %-át teszi ki;

·A mezőgazdasági termékek (HR01–24) összes uniós behozatala 32,9 %-kal nőtt 2012 óta.

Peru

Az EU Kína és az USA után Peru harmadik kereskedelmi partnere. 2016-ban a kétoldalú kereskedelem némileg csökkent, ami leginkább a külső kereslet gyengülésének és a nyersanyagárak globális visszaesésének tulajdonítható. Perunak a világ többi országával bonyolított összes kereskedelme 18 %-kal csökkent 2012 és 2016 között, az EU-val folytatott kereskedelem 11 %-os csökkenéséhez képest.

A kétoldalú kereskedelem 8,7 milliárd EUR volt 2016-ban, ami 11 %-os visszaesést jelentett 2012-höz képest, miközben az uniós kereskedelmi mérleg hiánya csökkent 2012-höz képest.

A Peruból származó uniós behozatal 4 %-kal esett vissza 2012 óta, a Peruból származó globális export 14 %-os visszaesésével összevetve.

A Peruba irányuló uniós export ugyanebben az időszakban 4 %-kal nőtt, szemben a Peruból származó összes behozatal 22 %-os csökkenésével.

2. táblázat: EU–Peru kétoldalú árukereskedelem, 2012–2016. (millió EUR)

Forrás: Eurostat

Ágazati hatások

A Peruba irányuló uniós kivitel szempontjából a legfontosabb kategóriák 2016-ban a következők:

·Gépek és mechanikus berendezések (HR84), a kivitel 27 %-a, szemben a 2012-es 34 %-kal;

·Elektromos készülékek (HR85), a kivitel 9 %-a, 15 %-os csökkenés 2012 óta;

·Gépjárművek (HR87), a kivitel 8 %-a, amelyen belül a személygépkocsik aránya 17 %-kal, a tehergépkocsik aránya pedig 9 %-kal nőtt;

·Gyógyszeripari termékek (HR30), az uniós kivitel 5 %-a (76 %-os növekedés 2012 óta);

·A mezőgazdasági termékek (HR01–24) kivitele 73 %-kal nőtt 2012 óta,    ezen belül a szeszes italoké (60 %-kal), a gyermektápszereké (277 %-kal) és a növényi készítményeké (156 %-kal).

A Peruból származó uniós behozatal tekintetében a fő kategóriák a következők:

·Ércek, salakok és hamu (HR26), az összes uniós behozatal 24 %-a, ami azonban 40 %-kal csökkent 2012 óta;

·Ásványi tüzelőanyagok és olajok (HR27), az uniós behozatal 7 %-a, 48 %-os csökkenés 2012 óta;

·Gyümölcsök (HR08), jelenleg az uniós behozatal 18 %-a, 120 %-os növekedést követően (a banán mellett a fő termékek az avokádó, a csemegeszőlő, a mangó, a feketeáfonya);

·Kávé (HR09), 7 %-kal jelenleg a harmadik legnagyobb uniós behozatali kategória, ami azonban 2012 óta 32 %-kal csökkent főként kártevőprobléma miatt;

·Halak és puhatestűek (HR03), a behozatal 5 %-a, 30 %-os növekedést követően;

·Zöldségfélék (HR07), a behozatal 4 %-a (amelynek 77 %-át a spárga teszi ki), 22 %-os növekedést követően.

·A kakaó 226%-os növekedést követően most az uniós behozatal 5%-át teszi ki.

3.2.    Szolgáltatáskereskedelem és befektetések

3.2.1.    Szolgáltatáskereskedelem

3. táblázat: EU–Kolumbia kétoldalú szolgáltatáskereskedelem, 2010–2015. (millió EUR)

2010

2011

2012

2013

2014

2015

EU-28 behozatal

987

1 355

1 447

1 434

1 615

1 496

EU-28 kivitel

1 953

2 636

2 857

2 576

2 485

2 866

Mérleg

967

1 281

1 410

1 141

870

1 370

Összes kereskedelem

2 940

3 992

4 304

4 010

4 100

4 362

Forrás: Eurostat

Kolumbia, a kétoldalú szolgáltatáskereskedelem állandó szinten maradt 2015-ben, értéke 4,3 milliárd EUR volt. Kolumbiai statisztikák szerint az uniós részarány Kolumbia összes szolgáltatáskereskedelmén belül 16,2 %-ot tett ki 2016-ban.

4. táblázat: EU–Peru kétoldalú szolgáltatáskereskedelem, 2010–2015. (millió EUR)

 

2010

2011

2012

2013

2014

2015

EU-28 behozatal

898

849

855

831

879

803

EU-28 kivitel

1 067

1 094

1 503

1 704

1 472

1 667

Mérleg

169

245

648

873

593

864

Összes kereskedelem

1 964

1 943

2 358

2 535

2 351

2 469

Forrás: Eurostat

Peru esetében a kétoldalú szolgáltatáskereskedelem 2015-ben 5 %-kal nőtt 2012-höz képest. Míg az uniós kivitel 11 %-kal nőtt, Peru kivitele 6 %-kal csökkent ebben az időszakban. Perui statisztikák alapján az uniós részarány Peru összes szolgáltatáskereskedelmén belül csaknem 30 % volt 2015-ben.

3.2.2.    Beruházások

5. táblázat: EU–Kolumbia befektetési műveletek és állományok, 2013–2015. (millió EUR)

 

Befelé irányuló

Kifelé irányuló

 

2013

2014

2015

2013

2014

2015

Állományok

4 788

4 248

4 418

17 528

16 258

18 163

Műveletek

1 365

-192

371

-278

183

1 458

Forrás: Eurostat

Az EU az első külföldi befektető Kolumbiában. A Kolumbiában lévő uniós kkb-állomány 4 %-kal nőtt 2013 és 2015 között, és összesen 18,2 milliárd EUR-t tett ki 2015-ben. Kolumbia kkb-állománya az EU-ban 8 %-kal csökkent 2013 óta, és 2015-ben összesen 4,4 milliárd EUR volt.

6. táblázat: EU–Peru befektetési műveletek és állományok, 2013–2015. (millió EUR)

 

Befelé irányuló

Kifelé irányuló

2013

2014

2015

2013

2014

2015

Állományok

243

245

1 536

9 135

9 512

10 465

Műveletek

129

264

672

4

618

1 473

Forrás: Eurostat

Az EU az első külföldi befektető Peruban. A Peruban lévő uniós kkb-állomány 15%-kal nőtt 2013 és 2015 között, és összesen 10,4 milliárd EUR-t tett ki 2015-ben. Peru kkb-állománya az EU-ban 1,5 milliárd EUR-ra emelkedett 2015-ben, ami 533 %-os emelkedést jelent 2013-hoz képest.

3.3.    Preferencia-kihasználtsági arány

A vámkedvezmények kihasználása a kereskedelmi forgalom megállapodás keretében lebonyolított részének az értékelésével becsülhető meg.

Az uniós statisztikák azt mutatják, hogy Kolumbia és Peru EU-ba irányuló exportjának több mint 95 %-a a megállapodás égisze alatt valósul meg.

Kolumbiai statisztikák alapján az EU Kolumbiában elért preferencia-kihasználtsági aránya 70,6 %-os volt 2016-ban (szemben a 2014-es 55,7 %-kal, ami azt mutatja, hogy az uniós exportőrök jobban kihasználják a megállapodást. Az EU Peruban elért preferencia-kihasználtsági arányára vonatkozóan nem lehetett statisztikai adatokat szerezni.

3.4.    A kkv-kra gyakorolt hatás

A kolumbiai hatóságoktól származó adatok szerint 2 002 vállalat exportált az EU-ba 2016-ban, szemben a 2012-es 1 656 vállalattal. Az EU-ba legalább 10 000 USD értékben exportálók között 314 kis- és középvállalkozás (kkv) 5 és 634 mikrovállalkozás szerepel 6 . A kkv-k igen nagy arányban jelennek meg a nem bányászati jellegű termékek exportján belül, ami 2012 óta 35 %-kal nőtt. A mikrovállalkozások EU-ba irányuló exportja 81 %-kal nőtt 2012 óta.

Az export és idegenforgalom promóciójával foglalkozó perui tanács szerint a megállapodás hatálybalépése óta 2 269 új vállalat exportált az EU-ba, köztük 857 az agráripari ágazatból, 458 pedig a textilipari ágazatból. Az újonnan megjelenő exportáló vállalatok főleg kkv-k (95,3 %), amelyek olyan termékek, mint pl. a gyümölcsök, zöldségfélék, élelmiszer-készítmények és halászati termékek gyorsan növekvő exportjával foglalkoznak.

4.A végrehajtásért felelős szervek tevékenységei

Az EU–Kolumbia/Peru közötti kereskedelmi megállapodás kereskedelmi bizottságának harmadik ülésére 2016. december 9-én Brüsszelben, Belgiumban került sor. Ezt megelőzően mind a nyolc albizottság ülésezett. Az ezeken az üléseken levont fő következtetések az alábbiak voltak:

a) A vámüggyel, a kereskedelem megkönnyítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság (2016. november 28–29. – videokonferencia keretében)

A Felek megvitatták a közvetlen szállítás meghatározásáról szóló előírást egy lehetséges változtatás vonatkozásában, amely lehetővé tenné a szállítmányok megbontását harmadik országon áthaladó termékek esetében. Nem született megállapodás, a témával részletesebben fognak foglalkozni.

Az EU felvetette a vámok túlértékelésének kérdését Peruban, a pisztrángikra behozatala vonatkozásában. Peru kifejtette, hogy foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és a vámértéket az ügyleti érték alapján fogják meghatározni az olyan importőrök tekintetében, akik jogosultak bármilyen, többletként beszedett vám visszatérítésére.

Kolumbia és Peru a származási igazolásra és a Spanyolországtól érkezett, ellenőrzésre irányuló megkeresések számára vonatkozó kérdéseket vetettek fel.

b) Kormányzati beszerzési albizottság (2016. december 2. – videokonferencia keretében)

Peru tekintetében az EU aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a műszaki előírások esetleg olyan módon hivatkoznak a szabványokra, ami akadályozhatja az uniós szereplőket a közbeszerezési piacokhoz való hozzáférésben.

Kolumbia tekintetében az EU felvetette a központi szint alatti piacra jutást, különösen az infrastruktúráért felelős decentralizált (önkormányzati) szervezetek vonatkozásában. A Felek egyetértettek abban, hogy folytatják a megbeszéléseket a megoldás megtalálása érdekében.

c) A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság (2016. december 5. – Peru videokonferencia keretében történő részvételével)

Kolumbia tekintetében az EU felvetette a nemzeti minőségi alrendszer megvalósítását, ezen belül pedig a szabályozási gyakorlatokban eszközölt változtatásokat, amelyek kihatnak a műszaki szabályozások alakulására. A Felek megvitatták a többi Fél területén végzett tanúsítás elismerésének javítását célzó, megfelelőségértékelésre vonatkozó, kereskedelmet ösztönző kezdeményezéseket. Kolumbia ismertette az ilyen tanúsítványok elismerésére vonatkozó javaslatot.

Peruval szemben az EU aggodalmát fejezte ki azoknak a tagállamoknak az elismerésével kapcsolatban, amelyek „erős egészségügyi felügyeleti” státusszal rendelkeznek a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök exportja vonatkozásában, és ragaszkodott hozzá, hogy minden tagállam egyforma bánásmódban részesüljön.

d) Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (2016. december 6-7.)

A Felek nyugtázták, hogy előrelépés történt az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések végrehajtása terén, különösen az összehangolt behozatali feltételek, valamint a tej- és hústermékek tanúsítása tekintetében. Peru és Kolumbia elfogadták a régiókba sorolás elvét, valamint annak a követelménynek a törlését, miszerint „az állatokat ugyanabban a tagállamban kell felnevelni és levágni, mint amelyikben megszülettek”. Peru és Kolumbia érdeklődését fejezte ki az EU-val az antimikrobiális rezisztencia terén történő együttműködés iránt. Az állatjóléttel kapcsolatban Kolumbia és Peru megerősítette érdeklődését az e területen történő együttműködés, valamint az intézkedésekre vonatkozó információcsere iránt. A Felek megállapodtak a kereskedelmi feltételek javítását célzó munkatervben.

e) Mezőgazdasági albizottság (2016. december 7.)

A Felek áttekintették a kereskedelmi forgalmat és a kvóták kihasználását, a banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmust, a kolumbiai tejágazatra irányuló uniós támogatási programot, valamint a mezőgazdasági kérdések terén történő további együttműködési lehetőségeket.

A szeszes italokkal kapcsolatban, amelyek jelenleg a WTO-nál folytatott vitarendezési eljárás tárgyát képezik, Kolumbia beszámolt egy új, szeszes italokra vonatkozó törvény elfogadásáról. Az EU aggodalmát fejezte ki a Peruban a Pisco és az importált szeszes italok vonatkozásában érvényben lévő diszkriminatív adókkal kapcsolatban, valamint azzal a nehézfém elemzésről szóló jogszabállyal kapcsolatban, amely nem vonatkozik a Piscóra, de alkalmazni kell hasonló importált árukra.

f) Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság (2016. december 7–8.)

A Felek megtartották a megállapodás kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezései végrehajtásának ellenőrzéséért felelős intézmények üléseit (lásd lejjebb az 5. részt).

g) Szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság (2016. december 8.)

A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban folytatott megbeszélések kiterjedtek a földrajzi árujelzők bejegyzésével kapcsolatban továbbra is fennálló problémákra, jogérvényesítési kérdésekre, valamint a földrajzi árujelzők jegyzékeinek aktualizálására vonatkozó egyszerűsített eljárásról folytatott eszmecserére. Peru és Kolumbia jelezte szándékát, miszerint új földrajzi árujelzőkkel kívánja kiegészíteni az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzékét.

A szellemitulajdon-joggal kapcsolatos egyéb kérdéseket illetően az EU gyógyszeripari termékekkel kapcsolatos szabadalmakra vonatkozó gondolatokat vetett fel: Kolumbiával kapcsolatban megemlítette az Egészségügyi Minisztérium szerepét a szabadalmak vizsgálatában, Peruval kapcsolatban pedig jogszabályi adatvédelmi (például a klinikai tesztek adataival összefüggő) kérdésekre világított rá. Az EU szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos kérdéseket vetett fel: Kolumbiával kapcsolatban beszélt a „nyilvános előadási jogok” érvényesítéséről a tömegközlekedési járműveken, Peruval kapcsolatban pedig megemlítette a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos problémákat az átláthatóság, a bevételek elosztása és az ellenőrzés tekintetében.

Az EU az érdekelt felek aggályai alapján jogalkalmazási kérdéseket vetett fel. Peru pozitív fejleményekről számolt be, így gyorsabb eljárásokról, óvintézkedések elfogadásáról, valamint a szellemi tulajdonnal foglalkozó bíróságok megerősítése érdekében zajló munkáról. Kolumbia megemlítette a kiemelt területeken alkalmazott új jogérvényesítési stratégiáját, amelynek első éve felülvizsgálat tárgyát képezte.

h) Piacra jutással foglalkozó albizottság (2016. december 8.)

A Felek véleménycserét folytattak a kereskedelmi forgalomról, ezen belül pedig a kedvezmények és a vámkontingensek kihasználásáról.

A piacra jutással kapcsolatban Kolumbia tekintetében az EU kiemelte a tehergépkocsik leselejtezésével összefüggésben alkalmazott politikával kapcsolatos aggályait. Kolumbia hivatkozott az 1517. sz. dekrétumhoz tartozó, a közeljövőben várható végrehajtási rendeletre, amelynek célja a piacra jutás javítása a politika 2018 végéig történő fokozatos megszüntetéséig. Az EU felvetette továbbá egy 30 000 USD FOB értékű küszöb alkalmazását, amely felett magasabb adókulcs vonatkozik az eladott személygépkocsikra, valamint megemlítette azt a 11 kolumbiai hivatalnál bevezetett kötelezettséget, miszerint az importált söröket zárjeggyel kell ellátni.

Peruval kapcsolatban az EU aggodalmának adott hangot a vámvisszatérítési rendszert illetően.

Kereskedelmi bizottság (2016. december 9.)

A kereskedelmi bizottság áttekintette az albizottságok munkáját. Az EU ismételten hangot adott főbb aggályainak, így a következőknek: közvetlen szállítás és a szállítmányok megbontása Kolumbiában és Peruban, a közbeszerzések terén az uniós piacra jutás a központi alatti szinteken Kolumbiában, az importált szeszes italok továbbra is fennálló hátrányos megkülönböztetése Peruban, a földrajzi árujelzők érvényesítésének hiánya Peruban (Oporto és Feta), az importált sörök zárjeggyel történő ellátására vonatkozó kötelezettség Kolumbia bizonyos hivatalaiban. Peru aggodalmát fejezte ki az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatban.

Az EU tájékoztatott a megállapodás tagállami megerősítésének aktuális állásáról. Kolumbia és Peru beszámolt a Horvátország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv megerősítési folyamatáról. A Felek üdvözölték az Ecuador csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv folyamatban lévő megerősítési eljárását, valamint 2017. január 1-jén kezdődő ideiglenes alkalmazását.

5.A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása

5.1.Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság

A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: az albizottság) 2016. december 7–8-án, Brüsszelben tartotta harmadik ülését. 

5.1.1.A munkaüggyel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása

Az EU beszámolt az ILO-egyezmények, köztük a kényszermunkáról szóló 2014-es ILO-egyezmény, valamint a háztartási alkalmazottakról és a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló ILO-egyezmény tagállami megerősítéséről. Tájékoztatást nyújtott a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platformról, ami az informális gazdaság kezelésére szolgáló eszköz, valamint az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós jogszabály folyamatban lévő felülvizsgálatáról. Az EU aggodalmát fejezte ki az ILO felügyeleti rendszere által felvetett munkaügyi kérdésekkel kapcsolatban, és arra biztatta Kolumbiát és Perut, hogy foglalkozzon a feltárt hiányosságokkal és tegye hatékonyabbá a nemzetközi munkaügyi normák végrehajtását.

Kolumbia ismertette a munkavállalók egyesülési szabadságának biztosítására irányuló reformokat, a büntetlenség és az erőszak szintjének csökkentésében elért előrelépést, valamint azt, hogy megerősítette a háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezményt. Kolumbia is beszámolt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozási folyamattal összefüggésben a munkaerő-politikai ajánlások végrehajtása érdekében végzett munkáról. Kolumbia kiemelte a társadalmi párbeszéddel és a munkaügyi viták megoldására szolgáló mechanizmusokkal kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatokat. Megemlítette a békefolyamat által előidézett kihívásokat, amelyekkel a vidéki térségeken néznek szembe a tisztességes munkát és a nem hivatalos munkavégzést illetően. Tájékoztatást nyújtott a munkaügyi ellenőrzések megerősítésére és az alvállalkozásba adás, valamint a nem hivatalos munkavégzés gyakorlatának kezelésére irányuló intézkedések aktuális állásáról.

Peru ismertette az új kormány prioritásait: formalizálás; társadalmi párbeszéd; a gyermek- és kényszermunka megelőzése és felszámolása; munkaügyi ellenőrzés. Megemlítette, hogy nemrégiben megerősítette az anyaság védelméről szóló ILO-egyezményt, valamint ismertette a szociális partnerek nemzeti munkaügyi és foglalkoztatásösztönzési tanácson keresztül történő bevonására szolgáló mechanizmusokat.

5.1.2.A környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása

Az EU kiemelte a többoldalú környezetvédelmi megállapodások keretében megvalósított fejlesztéseket, valamint a Párizsi Megállapodásban rögzített kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében tett intézkedéseket. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményben (CITES) részes felek konferenciájával kapcsolatban az EU arra biztatta Kolumbiát, hogy hajtsa végre a CITES-ben szereplő krokodil- és kajmánbőr kereskedelmére vonatkozó hatékony ellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásait. Kolumbia jelezte, hogy a későbbiekben további tájékoztatást nyújt az EU részére az e probléma kezelése érdekében elfogadott intézkedésekkel kapcsolatban. Az EU ismertette a körforgásos gazdaságról szóló csomagot, valamint jelezte Kolumbiának a kapcsolódó üzleti találkozók iránti érdeklődését.

Peru kiemelte a „Perú Limpio” és „Perú Natural” stratégiai pilléreit, valamint az új kormány prioritásait: a biológiai sokféleség, és különösen az erdők fenntartható hasznosítása; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése; hatékony szilárdhulladék-gazdálkodás; a tengerparti övezet integrált kezelése; a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, ökohatékonyság. Kiemelte, hogy megfelelő intézményi keretre, valamint több ágazatot felölelő, különböző kormányzati szinteken folytatott munkára van szükség.

5.2.Belső konzultáció és a civil társadalommal folytatott albizottsági találkozók

Belső konzultáció

Létrehozása óta az uniós civil társadalmi konzultációs mechanizmus („belső tanácsadó csoport”) öt alkalommal ült össze. A találkozók során az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Titkárság három-három fővel képviseltette magát.

A kolumbiai civil társadalmi képviselők több alkalommal üléseztek az Unió bogotái küldöttségén, ennek során egyszer találkoztak az uniós belső tanácsadó csoport elnökével, hogy megvitassák a konzultációs mechanizmusok alcsoportjai létrehozásának a lehetőségét a megállapodás nyomon követése érdekében.

A civil társadalommal folytatott albizottsági találkozó

2016. december 8-án az albizottság nyilvános találkozót tartott a civil társadalom körülbelül 60 képviselőjével. A találkozót élőben közvetítették az interneten. A Felek szóbeli és írásbeli jelentésben tájékoztatták a civil társadalmat az albizottsági megbeszélésekről, amit kérdésekből és válaszokból álló ülés, majd vita követett. Az EU, Kolumbia és Peru civil társadalmi képviselői együttes nyilatkozatot nyújtottak be, amelyben munkaügyi, környezetvédelmi és emberi jogi kérdéseket vetettek fel, foglalkoztak a kistermelők és kkv-k piacra jutásának kérdésével, és javaslatokat tettek a civil társadalom részvételére vonatkozóan.

5.3.További munka és egyéb tevékenységek

Mindegyik Fél egyetértett azzal, hogy intenzívebbé kell tenni a kapcsolatokat a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezések végrehajtását célzó tevékenységek kidolgozása érdekében. A környezetvédelmi és munkaügyi kérdések mellett a Felek megvitatták a felelős vállalati magatartással/vállalati társadalmi felelősségvállalással, mint átfogó eszközzel kapcsolatos lehetséges munkát.

Kolumbia és Peru kérésére az EU 2016. december 6-án szakmai szemináriumot tartott video-összeköttetésben Bogotával és Limával, amelyen bemutatta és megvitatta az uniós kereskedelmi megállapodások hatásvizsgálata során alkalmazott módszereket.

Kolumbia

2016 decemberében az EU az ásványi anyagok felelősségteljes beszállítói láncaival foglalkozó regionális OECD-szemináriumon vett részt Kolumbiában, melynek során a konfliktusövezetből származó ásványokról szóló közelgő rendeletére fókuszált. Ennek eredményeképp az Unió bogotái küldöttsége a többi nagykövetséggel együtt az illegális bányászattal foglalkozó koordinációs csoportot hozott létre az álláspontok összehangolása és közös fellépések megtervezése érdekében.

Phil Hogan, az Európa Unió mezőgazdasági biztosa 2016 februárjában tett látogatása során az EU és Kolumbia egyetértettek abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az ökológiai termékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodásról.

Számos esemény megszervezésére került sor a fenntartható fejlődés, valamint annak a békefolyamattal való kapcsolata láthatóbbá tétele érdekében, és ennek során látogatásokat tettek a konfliktus által érintett területekre. A legutóbbi esemény egy 2017 februárjában tartott konferencia volt, amely azzal foglalkozott, hogy a kereskedelmi megállapodás hogyan járulhat hozzá a gazdasági lehetőségek megteremtéséhez a békefolyamat keretében. A kolumbiai munkaügyi helyzet jobb megértése érdekében az Unió küldöttsége 3 napos munkaértekezletet szervezett a munkaügyi normák végrehajtásának megvitatása érdekében.

Peru

A „Vállalati társadalmi felelősségvállalás/felelős vállalati magatartás előmozdítása Latin-Amerikában és a Karib-térségben – Kísérleti szakasz” címet viselő projekt részeként az Unió perui küldöttsége 2016. november 29-én szemináriumot tartott Limában „Úton az OECD-tagság felé: a felelős vállalati magatartás előmozdítása Peruban” címmel.

Az Unió perui küldöttsége részt vett a NEXOS +1 című, környezeti szempontból fenntartható üzleti modellekkel foglalkozó szemináriumon, amelyet Limában tartottak 2016. október 24-én.

6.Jelentéstétel és ellenőrzés alá tartozó területek

6.1.A vámkontingensek kihasználása

A megállapodás rendelkezik a vámkontingensekről, amelyek preferenciális tarifális elbánást biztosítanak a másik Fél számára a kontingens mennyiségi küszöbértékének erejéig, amely felett a behozatalokra az alkalmazandó legnagyobb kedvezményes vámtarifát vetik ki.

Az EU által megállapított vámkontingensek

A 7. és 8. táblázat szemlélteti az EU által Kolumbia és Peru vonatkozásában megállapított vámkontingensek kihasználásának a mértékét. Kizárólag a kihasznált vámkontingenseket tüntettük fel.

A nád- vagy répacukor és a vegytiszta szacharóz vonatkozásában megállapított vámkontingensek Kolumbia általi kihasználása 88,4 %-ról 96,2 %-ra nőtt. A többi vámkontingenst alig vagy egyáltalán nem használják ki.

7. táblázat: Az uniós vámkontingensek Kolumbia általi kihasználásának mértéke

2013

2014

2015

2016

Nádcukor és vegytiszta szacharóz

88,4 %

85,72 %

93,8 %

96,2 %

Más cukorkaáru

1,37 %

1,32 %

1,23 %

1,5 %

Forrás: TAXUD, felügyeleti adatbázis



A megállapodás hatálybalépése óta Peru csaknem teljes mértékben kihasználta a nádcukorra vonatkozó vámkontingenst. A kukoricára vonatkozóan megállapított vámkontingens kihasználtsági foka szintén magas. Peru kezdi kihasználni a fokhagymára vonatkozóan megállapított vámkontingenst. Az egyéb vámkontingensek kihasználtsági foka nagyon alacsony.

8. táblázat: Az uniós vámkontingensek Peru általi kihasználásának mértéke

2013

2014

2015

2016

Nádcukor

100 %

100 %

3,5 %

99,8 %

Csemegekukorica

21 %

76 %

83,2 %

87,3 %

Fokhagyma

0 %

0 %

2,4 %

53,8 %

Rum

0 %

0 %

0 %

7 %

Kukorica

0,7 %

2,9 %

1,8 %

6,1 %

Cukorkaáru

0,02 %

0,01 %

0,16 %

0,1 %

Forrás: TAXUD, felügyeleti adatbázis

A Kolumbia által megállapított vámkontingensek

Az EU teljes mértékben kihasználja a gomba, tejtermékek, úgymint joghurt, tej- és tejszínpor, tejsavó, gyermektápszer és csemegekukorica vonatkozásában megállapított vámkontingenseket, kisebb (de növekvő) mértékben a fagylaltra vonatozó vámkontingenst, és alig használja ki a sajt, illetve a cukorkaáru vonatkozásában megállapított vámkontingenseket (átlagosan 8 %, illetve 3 %).

9. táblázat: A kolumbiai vámkontingensek EU általi kihasználásának mértéke

2013

2014

2015

2016

Ehető gomba

1,6 %

5 %

100 %

100 %

Tej- és tejszínpor

0 %

34,9 %

100 %

100 %

Tejsavó

57,6 %

50 %

92,9 %

Nincs többé vámkontingens

Gyermektápszer

40,4 %

67,5 %

99,1 %

100 %

Joghurt

0 %

0,5 %

0,8 %

100 %

Csemegekukorica

0,42 %

54,2 %

100 %

100 %

Fagylalt

5,26 %

13,4 %

7,4 %

25,9 %

Sajt

9 %

8 %

8,2 %

7,9 %

Cukorkaáru

1,8 %

3,4 %

3,1 %

3,8 %

Forrás: DIAN (Dirección de Impuestos y Aduanas Nacionales)

A Peru által megállapított vámkontingensek

Az EU teljes mértékben kihasználja a vaj és a tejpor vonatkozásában megállapított vámkontingenst, és csaknem teljesen kihasználja a fagylalt vonatkozásában megállapított vámkontingenst. Az egyéb vámkontingenseket alig használják.

10. táblázat: A Peru által megállapított vámkontingensek EU általi kihasználásának mértéke

2013

2014

2015

2016

Vaj

0 %

0 %

96,0 %

100 %

Sajt

0 %

0 %

0 %

4,3 %

Fagylalt

58,6 %

89,6 %

98,5 %

95,6 %

Tejpor

0 %

4,1 %

99,7 %

100 %

Csecsemőknek szánt tej

0 %

0 %

0 %

29,9 %

Rágógumi

0,3 %

0 %

0,1 %

2,2 %

Cukor

0 %

0 %

0 %

0,8 %

Rum

3,5 %

0,0 %

3,5 %

5,8 %

Forrás: SUNAT (Superintendencia Nacional de Aduanas y de Administración Tributaria)

6.2.A kétoldalú védzáradék és a banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló 19/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló 2013. január 15-i, 19/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 (a továbbiakban: a rendelet) lehetőséget biztosít védintézkedési vizsgálat megindítására vagy előzetes felügyeleti intézkedések bevezetésére a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A rendelet 3. és 13. cikkével összhangban a Bizottság nyomon követi a Kolumbiából és Peruból származó friss banán behozatalának alakulását (HS 08039010).

2015-ben a Peruból származó friss banán uniós behozatala 5 %-kal nőtt 2014-hez képest. Ez a tendencia 2016-ban folytatódott, a növekedés közel 10 %-os volt 2015-höz képest. 2015-ben és 2016-ban a Peruból származó uniós import októberben érte el a megállapodásban megállapított, behozatalra vonatkozó küszöbmennyiséget (86 250 tonna 2015-ben, és 90 000 tonna 2016-ban). A rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgálta az uniós banánpiacra gyakorolt hatást, figyelembe véve többek között az árszínvonalra gyakorolt hatást, a más forrásokból származó import alakulását és az uniós piac átfogó stabilitását.

A Bizottság a következőket állapította meg: (1) mivel egyrészt a Peruból származó friss banán uniós behozatala a teljes behozatalnak csupán kb. 4 %-át tette ki 2015-ben és valamivel kevesebb, mint 2 %-át 2016-ban, (2) a hagyományosan exportáló egyéb országokból érkező banánimport lényegesen elmaradt a hasonló stabilizációs mechanizmusok keretében meghatározott küszöbmennyiségektől, (3) a banán átlagos nagykereskedelmi árában nem történt lényeges változás, valamint (4) nem jelentkeztek az uniós piac, az uniós termelők vagy az EU legkülső régiói stabilitására gyakorolt negatív hatások, a Peruból származó banánra alkalmazott kedvezményes vámtételek felfüggesztése nem indokolt. 8



11. táblázat: A Peruból származó banán uniós importja 2015-ben és 2016-ban
(összesített mennyiség tonnában)

2015-ben a Kolumbiából származó friss banán uniós behozatala 21 %-kal nőtt 2014-hez képest. 2016-ban azonban 4 %-kal csökkent (a 2015-ös 1 307 458 tonnáról 2016-ban 1 249 513 tonnára).

Kolumbia jelentősen a megállapodásban meghatározott behozatali küszöbérték alatt maradt (kb. 75 %-on), ami 2015-ben 1 687 500 tonnát, 2016-ban pedig 1 755 000 tonnát jelentett.

12. táblázat: A Kolumbiából származó banán uniós importja 2015-ben és 2016-ban
(összesített mennyiség tonnában)

7.Következtetések

Négy évvel a hatálybalépését követően a megállapodás összességében jól működik. A latin-amerikai gazdaság lassulása és a nyersanyagárak világpiaci árának csökkenése egyértelműen kihatott a kereskedelmi forgalomra. Az EU és Kolumbia közötti, valamint az EU és Peru közötti kétoldalú kereskedelem visszaesése (23,5 % és 11 %) mégis kisebb mértékű, mint az ezen országok világgal bonyolított kereskedelmének összességében vett visszaesése (kb. 36 % Kolumbia és 18 % Peru esetében).

Miközben az ásványi termékek részesedése csökkent Kolumbia és Peru Unióba irányuló exportján belül, és jelenleg jelentős mértékben elmarad a világ többi részére irányuló exportban való részesedéstől, a megállapodás elősegítette mindkét ország exportjának diverzifikációját. A megállapodás új exportlehetőségeket teremtett, különösen a mezőgazdasági termékek tekintetében, amelyek ma kulcsfontosságú elemei mind Kolumbia, mind pedig Peru Unióba irányuló exportja szerkezetének, mivel az összes uniós export értékének csaknem 40 %-át jelentik az előbbi és 51 %-át az utóbbi esetében. A diverzifikációnak köszönhetően jelentős mértékben nőtt az Uniót megcélzó új exportőrök száma, különösen a kis- és középvállalkozásoké, amelyek jelentős szerepet vállalnak a mezőgazdasági termékek exportjának gyorsan bővülő kategóriáiban.

Annak érdekében, hogy a várható haszonból mindkét fél részesülhessen, a megállapodás maradéktalan végrehajtása továbbra is alapvető jelentőséggel bír. Miközben a legtöbb területen jól halad a végrehajtás, bizonyos területek további figyelmet igényelnek: például Perunak teljesítenie kell az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségeit annak érdekében, hogy lehetővé váljon a mezőgazdasági termékek uniós exportja.

A szeszes italok adóztatása terén – ami régóta fennálló probléma Kolumbiában, a vitarendezési eljárás EU általi megindítását követően (DS502) – jelentős előrelépés történt a szeszes italokról szóló reformtörvény elfogadásával. Az 1816. számú törvény, amely 2017. január 1-jén lépett hatályba, úgy alakította át a szeszes italokra vonatkozó szabályokat, hogy megszüntette az adóügyi megkülönböztetést, és büntette a kolumbiai hivatalok által a szeszes italok előállítása, bevezetése és forgalmazása felett gyakorolt monopóliumokat. A Bizottság szorosan nyomon követi ezeknek a lépéseknek a végrehajtását. Ezzel szemben Peruban továbbra is megoldatlan problémát jelentenek a szeszes italokra kivetett hátrányosan megkülönböztető adók.

A központitól alacsonyabb szintű közbeszerzésekre vonatkozó piacra jutási kötelezettségvállalások kolumbiai teljesítéséről Kolumbiával folytatott megbeszélések is kedvezőek.

Mindkét ország részéről további erőfeszítésekre van szükség az uniós földrajzi árujelzők mindkét országbeli érvényesítése tekintetében.

A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezet végrehajtása előrehaladt, és mindkét országgal egyre nyíltabb párbeszéd folyik munkaügyekről. Mindazonáltal vannak még kihívások mind a munkaügyi, mind pedig környezetvédelmi kérdések tekintetében, és további erőfeszítésekre, többek között együttműködési tevékenységekre van szükség e fejezet végrehajtásának támogatása érdekében.

A banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmust illetően nem voltak arra utaló jelek, hogy a kolumbiai és perui export szintje kihatott volna az uniós piac stabilitására vagy az uniós termelők helyzetére. Folytatódik a banánbehozatal szoros és fokozott ellenőrzése, valamint a piaci helyzet értékelése.

A Bizottság továbbra is törekszik a Kolumbiával és Peruval, és most már Ecuadorral kötött megállapodás végrehajtására annak érdekében, hogy az állampolgárok, a gazdasági szereplők és az egyéb érdekelt felek mindkét oldalon teljes mértékben kihasználhassák a megállapodás által kínált lehetőségeket. A Bizottság felkéri az uniós tagállamokat és az Európai Parlamentet arra, hogy továbbra is aktívan járuljon hozzá e folyamathoz.

(1)

HL L 354., 2012.12.21., 3. o.

(2)

  http://www.consilium.europa.eu/hu/documents-publications/agreements-conventions/agreement/?aid=2011057  

(3)

  http://www.consilium.europa.eu/en/documents-publications/agreements-conventions/agreement/?aid=2016044

(4)

HL L 17., 2013.1.19., 1. o.

(5)

A kkv-k olyan vállalatok, amelyek összesen 500 000 USD és 5 millió USD közötti FOB értékben exportálnak.

(6)

A mikrovállalkozások összes exportja 500 000 USD alatt van.

(7)

   HL L 17., 2013.1.19., 1. o.

(8)

     HL L 328., 2015.12.12., 116. o. és HL L 326., 2016.12.1., 16. o.