EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.9.6.
COM(2017) 470 draft
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
Hetedik eredményjelentés az EU–Törökország-nyilatkozat végrehajtásáról
Bevezetés
A mostani hetedik jelentésben 1 lefedett időszak folyamán a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat 2 továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be annak biztosításában, hogy az EU és Törökország közösen és hatékonyan kezelje a Földközi-tenger keleti térségében kialakult migrációs kihívást.
Bár a napi érkezések száma kismértékben növekedett a nyarat megelőző időszakhoz képest, a szabálytalan határátlépések száma alacsony maradt (a hatodik jelentés óta naponta átlagosan 93). Összességében véve az égei-tengeri halálesetek száma is jelentős csökkenést mutat a korábbiakhoz képest. A Görögország és Törökország közötti szárazföldi határon keresztüli érkezések szintén alacsony szinten maradtak.
Az áttelepítés egyenletes ütemben haladt, már közel 9 000 szíriait telepítettek át Törökországból az EU-ba. A törökországi menekülteket támogató eszköz (a továbbiakban: az eszköz) keretében a projektek jóváhagyása és a támogatások folyósítása terén szintén további előrehaladás történt. A 2016–2017-re szánt 3 milliárd EUR összegből mostanáig 48 projektszerződést írtak alá összesen 1,664 milliárd EUR értékben (emelkedés 1,572 milliárd EUR-ról), a folyósított támogatások összege pedig elérte a 838 millió EUR-t (emelkedés 811 millió EUR-ról).
A korábbi jelentésekben megállapított hiányosságok azonban továbbra is fennállnak. Először is a görög szigetekről Törökországba történő visszatérések üteme nem javult. A visszatérők száma továbbra is lényegesen elmarad az érkezők számától, így a szigeteken működő uniós fogadóállomási létesítmények folyamatosan egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve.
Az EU–Törökország magas szintű politikai párbeszéd 2017. július 25-i ülésén mindkét oldal megerősítette az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránti elkötelezettségét.
Az Európai Tanács által 2017. június 22–23-án kinyilvánítottaknak megfelelően 3 az EU továbbra is elkötelezett az EU–Törökország nyilatkozat teljes körű, minden aspektusra és minden tagállamra kiterjedő, megkülönböztetéstől mentes végrehajtása, és az összes tagállam iránt.
1.Jelenlegi helyzet
A hatodik jelentés közzététele óta (2017. június 9-től 2017. augusztus 31-ig) összesen 7 807 személy érkezett Törökországból a görög szigetekre, ami naponta átlagosan 93 főt jelent. Jóllehet a napi érkezések száma magasabb, mint a nyarat megelőzően volt, továbbra is lényegesen alacsonyabb a nyilatkozatot megelőző hónaphoz képest. Az EU–Törökország nyilatkozat hatálybalépése óta 113 halálesetet és eltűnt személyt regisztráltak az Égei-tengeren 4 . A nyilatkozat előtti évben 1 150 halálesetet, illetve eltűnt személyt jelentettek be.
[Az adatok 2017. augusztus 31-ig fedik le a 35. hetet.]
A török hatóságok továbbra is kiemelt feladatként kezelik a Szíriából 5 , Irakból és más országokból érkezett, jóval több mint három millió menekült elszállásolását, és hatalmas erőfeszítésekkel igyekeznek megfelelő befogadási és életkörülményeket biztosítani számukra.
Megerősített koordináció és együttműködés
Az uniós koordinátor változatlanul szoros együttműködést folytat valamennyi releváns partnerrel, hogy biztosított legyen mind az EU–Törökország nyilatkozat, mind az annak végrehajtására irányuló közös cselekvési terv napi szintű nyomon követése 6 . A közös cselekvési terv azon alapul, hogy Görögország – az összes tagállam operatív támogatásával – folyamatos erőfeszítéseket tesz a terv végrehajtásának biztosítására. Az előző jelentés óta a Bizottság az alábbiak terén nyújtott támogatást a görög hatóságoknak: a biztonság és védelem koordinációja és irányítása a szigeteken; a befogadó intézmények és az életkörülmények javítása a szigeteken; a rendes menekültügyi eljárás szerint kezelt migránsok – köztük a kiszolgáltatott csoportok – szárazföldi különleges létesítményekbe való átszállításának felgyorsítása; a másodfokú menekültügyi eljárások terén kialakult ügyhátralék csökkentéséhez szükséges eljárások kialakítása, előnyben részesítve a szigeteken tartózkodó menedékkérők kérelmeit; valamint a kitoloncolás előtti és az őrizeti kapacitás növelése a fogadóállomásoknak otthont adó szigeteken, a visszatérések ütemének gyorsítása céljából. Továbbra is kiemelt figyelmet kaptak a kiszolgáltatott csoportok hatékony védelmét célzó intézkedések, például újra megerősítésre került a gyermekvédelmi tisztviselők kijelölésének szükségessége a befogadó intézményekben, köztük a gyermekeket befogadó összes uniós fogadóállomáson.
Az EU–Törökország nyilatkozat hatékony végrehajtásához az összes tagállamnak folyamatos erőfeszítéseket kell tennie, hogy sürgősen reagáljanak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Európai Határ- és Parti Őrség által azonosított szükségletekre. Ez magában foglalja a kellően hosszú időszakra vonatkozó és a megadott feltételeknek megfelelő kirendeléseket is, különös tekintettel a menekültügyi szakértőknek – köztük a kiszolgáltatottságot megállapító szakértőknek – a fogadóállomásoknak otthont adó szigetekre való kirendelésére.
A korábbi jelentésekben megállapított hiányosságokat azonban még mindig nem orvosolták teljes mértékben.
A szeptember 4-i adatok szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 98 tolmácsot és 96 tagállami szakértőt küldött ki Görögországba, akik mind a fogadóállomásokon tevékenykednek, közülük 84 ügyintéző. Ennek alapján jelenleg 54 szakértő hiányzik. Az Európai Határ- és Parti Őrség 888 tisztviselőt küldött ki a Poszeidón közös művelet keretében, köztük 35 szakembert a nyilatkozat végrehajtásának részét képező visszafogadás támogatása érdekében. Az EU–Törökország nyilatkozaton alapuló visszafogadási rendszer tekintetében fennálló szakemberhiány szeptemberre 11 fő, októberre pedig 13 fő.
A tagállamok által kirendelt és az Europol által kiképzett vendégtisztek állománya 278 fő. Az állományba tartozó tiszteket háromhavi rotációs alapon küldik ki az öt görögországi uniós fogadóállomás és a négy olaszországi fogadóállomás valamelyikére elkülönített helyen történő biztonsági ellenőrzések végrehajtása céljából. Jelenleg 10 kiküldött vendégtiszt dolgozik a görögországi fogadóállomásokon, és koordinációs célokból két Europol-tisztviselő állomásozik a pireuszi regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoportban.
A regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoport a tengeri és a szárazföldi műveleteket átfogó fontos koordinációs fórum, amely gondoskodik a nemzeti érdekelt felek és az uniós ügynökségek közötti információáramlásról. Miután április óta intenzív erőfeszítéseket tett a fogadóállomásokon felmerülő horizontális problémák kezelésére, a munkacsoport immár a görög hatóságokat is meghívta a kéthetente sorra kerülő üléseire.
Az Európai Határ- és Parti Őrség változatlanul együttműködik a NATO-val, valamint a görög és a török parti őrséggel. A török parti őrség folytatja az aktív járőrözést és a Törökországból való távozások megelőzését.
Tájékoztatási kezdeményezések
A Híoszon és Leszboszon folyamatban lévő projektekre építve a Számoszon és Kószon újonnan kialakított tájékoztató fülkék megkezdték az információszolgáltatást a migránsoknak és a menedékkérőknek jogaikról, kötelezettségeikről és lehetőségeikről, a menedékjogot és a visszatérést is beleértve. A Bizottság arra ösztönzi a görög befogadási és azonosítási szolgálatot, hogy valamennyi uniós fogadóállomáson hozzon léte ilyen tájékoztató fülkéket, és hangsúlyozta azok szükségességét.
|
Fő kihívások és következő lépések ·A tagállamoknak sürgősen rendelkezésre kell bocsátaniuk az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Európai Határ- és Parti Őrség által kért szakértőket. ·Az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtására irányuló közös cselekvési terv intézkedéseinek megvalósítását célzó erőfeszítéseket folytatni kell. |
2.A Görögországba érkező összes új irreguláris migráns Törökországba való visszaküldése
A nyilatkozat arról rendelkezik, hogy a 2016. március 20. után Törökországból a görög szigetekre újonnan érkező összes irreguláris migránst és menedékkérőt vissza kell küldeni, amennyiben menedékjog iránti kérelmük elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak minősül. Ezt az intézkedést szigorúan az uniós és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségekkel összhangban, a visszaküldés tilalmának 7 maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtják végre.
Jelenlegi helyzet
Az előző jelentés kiadásától 2017 szeptember 4-ig az EU–Törökország nyilatkozat keretében 97 olyan személyt – köztük 11 szíriait – küldtek vissza, aki Törökországot elhagyva lépett be Görögországba. A visszaküldöttek között vannak továbbá algériai (30), pakisztáni (27), bangladesi (5), iraki (4), marokkói (3), kameruni (2), haiti (2), iráni (2), nigériai (2), szenegáli (2), libanoni (1), afgán (1), egyiptomi (1), kongói (1), gambiai (1), elefántcsontparti (1) és zimbawei (1) állampolgárok. Az EU–Törökország nyilatkozat közzététele óta Törökországba visszaküldött migránsok teljes száma 1 896 fő 8 .
A görög szigetekről Törökországba visszatérő személyek száma továbbra is lényegesen elmarad az érkezők számától, így a szigeteken működő uniós fogadóállomási létesítmények folyamatosan növekvő nyomásnak vannak kitéve. Ezt elsősorban annak együttes hatása eredményezte, hogy a görög szigeteken jelentős ügyhátralék alakult ki a másodfokú menedékjog iránti kérelmek feldolgozása terén, a visszatérést megelőző feldolgozási és őrizeti kapacitás pedig – különösen Híoszon és Számoszon – nem kielégítő. Leszboszon és Kószon bővült a kitoloncolás előtti őrizeti kapacitás. A szálláskiutalással kapcsolatos naprakész információk hiánya megnehezíti azon migránsok azonosítását és elfogását, akikkel szemben másodfokú elutasító határozatot hoztak. Ezért sürgősen nyilvántartásba kell venni a szigeteken található hivatalos szállásokon tartózkodó migránsokat, ezt követően pedig rendszeresen ellenőrizni kell a migránsok jelenlétét és a menedékjog iránti kérelmük státuszát.
A legutóbbi jelentés közzététele óta 372 migráns tért vissza önkéntesen származási országába a szigetekről (és további 929 a szárazföldi területekről) a támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programból nyújtott pénzügyi és/vagy természetbeni támogatás segítségével. Így mintegy 10 029-re emelkedett azon migránsok száma, akik 2016 eleje óta igénybe vették a programot. Görögországnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy teljeskörűen kihasználja az uniós finanszírozású közös visszatérési programokat és részt vegyen azokban (különösen az Európai Reintegrációs Hálózat programban), valamint hogy növelje kapacitását e program révén, szorosan és proaktívan együttműködve a fő végrehajtó ügynökségekkel, és a lehető legteljesebb mértékben kihasználva a rendelkezésre álló támogatást. A Nemzetközi Migrációs Szervezet továbbra is biztosítja állandó jelenlétét az uniós fogadóállomást működtető öt szigeten, népszerűsíti a támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programot és információkat nyújt az egyéneknek.
Eddig 9 57 visszaküldött nem szíriai állampolgár nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet a török hatóságokhoz: ketten menekültstátuszt kaptak, 39 kérelem elbírálása folyamatban van, kilencen pedig elutasító határozatot kaptak 10 . 831 személyt visszaküldtek származási országába. Eddig minden visszaküldött szíriai személyt előzetesen nyilvántartásba vettek ideiglenes védelem céljából, 16 fő kivételével, akik a Szíriába való önkéntes visszatérés mellett döntöttek; 19 szíriai a török hatóságok által biztosított szálláshelyeken való maradás mellett döntött, 177-en pedig a központon kívüli letelepedést választották.
Jogi lépések
Ami a görög szigeteket illeti, a menekültügyi szolgálat elfogadhatóságra és megalapozottságra vonatkozó 5 225 elsőfokú elutasító határozata 11 ellen mostanáig 12 összesen 4 160 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. A 4 160 jogorvoslati kérelem közül eddig 2 398 ügyben hoztak másodfokú határozatot (azaz az ügyek 58 %-ában). Az elfogadhatóságra vonatkozóan eddig hozott 556 másodfokú határozat közül 135 esetben helybenhagyták az elfogadhatatlanságot megállapító elsőfokú határozatot, 421 másodfokú határozat pedig megváltoztatta az elfogadhatatlanságot megállapító elsőfokú határozatot 13 . Ami a megalapozottságra vonatkozó 1 590 másodfokú határozatot illeti, 1 560 másodfokú határozat helybenhagyta az elsőfokú elutasító határozatot, 17 14 pedig megváltoztatta az elutasító határozatot. Ezenfelül 13 ügyben kiegészítő védelmet biztosítottak. A beszámolási időszakban 252 fellebbezési ügyet a jogorvoslati kérelem megalapozatlanságától eltérő okból – vagyis a hallgatólagosan vagy kifejezetten visszavont ügyek újranyitása iránti kérelem hiánya miatt – szüntettek meg.
Az előző jelentés óta nem változott a fellebbviteli bizottságok és az előadók 15 száma 16 . Utóbbiak az üggyel kapcsolatos tényadatok, a fellebbező által felhozott érvek és a fellebbező származási országára vonatkozó információk összegyűjtését segítik elő. A görög fellebbviteli hatóság tovább javítja a munkafolyamatokat, például azáltal, hogy a görög befogadási és azonosítási szolgálat által megadott szálláslisták alapján javítja az ügyek rangsorolását a szigeteken, vagy oly módon, hogy előrelép az állandó időpont-egyeztető informatikai eszköz bevezetése terén, ami a bizottságok származási ország szerinti szakosítására vonatkozó lehetőséget is elősegíthetné. A fellebbviteli hatóság megfelelő felszereltségének (vagyis az irodaszerek és az irodai felszerelés) változatlan biztosítása mellett e rendelkezések végrehajtása arra irányul, hogy javuljon a fellebbviteli bizottságok munkája, és lerövidüljön a fellebbezők által a másodfokú határozatra várva a szigeteken töltött idő, azaz hogy nemzetközi védelmet biztosítsanak a rászorulóknak, és az irreguláris migránsokat bevonják a visszatérési eljárásba.
Mindazonáltal – az említett erőfeszítések ellenére – az új fellebbviteli bizottságok döntéshozatala továbbra is lassan halad (az előző jelentés óta hetente átlagosan 30 határozatot hoztak). Eddig csupán 1 699 határozatot hoztak az EU–Törökország nyilatkozat keretében – 132-t az elfogadhatóságról, 1 567-et 17 pedig a megalapozottságról. A görög hatóságok elismerik a fellebbviteli bizottságok teljesítménynövelésének fontosságát és sürgősségét, és vizsgálják a lehetséges további intézkedéseket.
Továbbra sem született határozat a görög államtanács 2017. március 10-i plenáris ülésén megvizsgált két ügyben, amelyek arra vonatkoztak, hogy Törökország biztonságos harmadik országnak tekinthető-e két szíriai menedékkérő visszatérése szempontjából, akik fellebbezést nyújtottak be a kérelmük elfogadhatatlanságát megállapító elsőfokú határozatot megerősítő másodfokú határozat ellen, és még nem tűzték ki a határozathozatal dátumát.
Operatív lépések
A görög hatóságok adatai szerint jelenleg 13 372 18 migráns tartózkodik a szigeteken. A görög hatóságok által a fogadóállomást működtető szigeteken rendelkezésre bocsátott hivatalos befogadási kapacitás 5 576 szálláshelyet tesz ki a görög befogadási és azonosítási szolgálat által üzemeltetett uniós fogadóállomásokon, továbbá 228, kísérő nélküli kiskorúak számára fenntartott szálláshelyet, amelyeket a görög Társadalmi Szolidaritás Nemzeti Központja üzemeltet, és ezen túlmenően az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által végrehajtott, uniós finanszírozású bérleti program keretében további 1 031 szálláshely áll rendelkezésre 19 .
A görög hatóságok a Bizottság támogatásával folytatták az uniós fogadóállomásokon és a szigeteken fennálló körülmények javítására irányuló munkát: továbbfejlesztették a létesítményeket és hatékonyabb eljárásokat léptettek hatályba.
A görög befogadási és azonosítási szolgálat megkezdte az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy fogadóállomást működtető minden egyes szigetre vonatkozóan rendszeresen szálláskiutalási listákat készítsen. A Bizottság támogatásával kialakították az e listákra vonatkozó, a görög befogadási és azonosítási szolgálat, a görög menekültügyi szolgálat és a fellebbviteli bizottságok közötti adatmegosztási eljárást, amely elősegíti az első- és másodfokú menekültügyi eljárásokban kialakult ügyhátralék csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A görög befogadási és azonosítási szolgálatnak most gondoskodnia kell a szálláskiutalási listák rendszeres frissítéséről, az önkormányzatok által üzemeltetett táborokra és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által működtetett bérleti programra vonatkozó listákat is beleértve, valamint továbbra is rendszeresen továbbítani kell ezeket a listákat az érintett hatóságok számára.
A visszatérések előmozdítása érdekében augusztusban Kószon befejezték a kitoloncolás előtti idegenrendészeti fogda építését, aminek köszönhetően a létesítmény elérte 500 férőhelyes teljes kapacitást. A leszboszi uniós fogadóállomáson belül elkészült a kitoloncolás előtti őrizeti létesítmény, a kitoloncolás előtti idegenrendészeti fogda pedig elérte 210 férőhelyes teljes kapacitását. Számosz tekintetében aláírták az uniós fogadóállomáson belüli, kitoloncolás előtti idegenrendészeti fogdára vonatkozó szerződéskötésről szóló együttes miniszteri határozatot, a munkálatok azonban még nem kezdődtek meg, mivel a kijelölt területet jelenleg migránsok elszállásolására használják, akiket sürgősen más helyre kell áttelepíteni. Híoszon elsősorban a helyi ellenállás miatt nem haladt a kitoloncolási előtti idegenrendészeti fogda fejlesztése.
A görög rendőrség minden uniós fogadóállomás tekintetében elkészítette a kiürítési terveket, amelyeket ismertettek a fogadóállomások koordinátoraival. Minden uniós fogadóállomáson biztonsági gyakorlatokat szerveztek, és Híoszon, Kószon, Léroszon, Számoszon és Leszboszon sikeres kiürítési gyakorlatot hajtottak végre.
A meghozott intézkedések ellenére mindez nem elegendő a szigeteken kialakult helyzet rendezéséhez, ezért a Bizottság felkéri a görög hatóságokat, hogy hozzák meg az utolsó jelentésben már azonosított, szükséges lépéseket. Először is le kell rövidíteni a kérelem összeállítása és benyújtása közötti időt a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amely szerint a görög hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a menedékjogért folyamodó személyek számára tényleges lehetőséget biztosítsanak kérelmük mielőbbi benyújtására.
Európai uniós pénzügyi támogatás Görögországnak
További előrehaladás történt a migrációs szükségletek kezelésére vonatkozó fenntarthatóbb megközelítés biztosítása terén, ugyanis az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközéről, továbbá a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap keretében elérhető szükséghelyzeti támogatásról fokozatosan átkerül a hangsúly a két utóbbi alaphoz tartózó görögországi többéves nemzeti programok révén biztosított finanszírozásra. A görögországi befogadó intézmények 2017-es pénzügyi tervezésével összhangban a görög hatóságok meghozták az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a nemzeti programok révén finanszírozzák a szigeteken biztosított befogadási szolgáltatások nyújtását és a kísérő nélküli kiskorúak számára fenntartott szálláshelyek üzemeltetését.
2017. augusztus 16-án felülvizsgálták a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz tartozó görögországi nemzeti programot, hogy további forrásokkal (28 millió EUR) erősítsék az integrációra és a visszatérésre vonatkozó szakpolitikai prioritásokat. Ezzel 537 millió EUR-ra emelkedett a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz és a Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó görög nemzeti programok számára elkülönített, a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre álló teljes összeg. Ezenfelül a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap 2015 óta jelentős, mintegy 371,2 millió EUR összegű szükséghelyzeti támogatást nyújtott Görögországnak a befogadó intézmények megerősítéséhez és az ország migrációkezelési, menekültügyi és határigazgatási kapacitásainak fokozásához. E támogatás felöleli az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának 2017. július 6-án és 31-én nyújtott két vissza nem térítendő támogatást, amelyek a görög kormány támogatására szolgálnak és az Égei-tenger keleti részének szigeteire összpontosítanak. Céljuk a megszakítás nélküli szolgáltatásnyújtás biztosítása, miközben a tevékenységeket áthelyezik a szükséghelyzeti támogatástól a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz és a Belső Biztonsági Alaphoz tartozó görög nemzeti programokhoz.
2017. szeptember 4-ig 410,6 millió EUR-ra kötöttek szerződést az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközéből összesen 15 humanitárius partnerrel. A görög befogadó létesítményekre vonatkozó 2017. évi pénzügyi tervezésnek megfelelően az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközének prioritásait mostantól fokozatosan áthelyezik a táborokról a bérelt szállásokra (legfeljebb 30 000 személy számára), valamint – amennyiben a feltételek ezt lehetővé teszik – a többcélú készpénztámogatási programnak többek között az élelmiszerre való kiterjesztésére. E két prioritás érdekében indították el 2017 júliusában az integráció és az elszállásolás szükséghelyzeti támogatásának programját, amelyet az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával megkötött két (egyenként 93,5 millió EUR, illetve 57,7 millió EUR értékű) szerződés alkot. A főbiztos már megkezdte a tevékenységek végrehajtását a partnerek bevonásával, a bérelt szálláshelyek tekintetében pedig együttműködik a helyi hatóságokkal. 34,9 millió EUR elérhető marad az év végéig a további szükségletekre. Ennek keretében jelenleg véglegesítik az új projektekre, valamint a folyamatban lévő projektek kiegészítő előirányzataira vonatkozó egyeztetéseket a humanitárius partnerekkel.
|
Fő kihívások és következő lépések ·A menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának sürgős felgyorsítása, az egyes fellebbviteli bizottságok által hozott határozatok számának jelentős növelése, a szigeteken benyújtott jogorvoslati kérelmek kiemelt kezelése és a Törökországba való, az EU–Törökország nyilatkozat szerinti visszatérés ütemének fokozása; ·A szükséges befogadási és kitoloncolás előtti őrizeti kapacitás biztosítása valamennyi szigeten; ·A görög nemzeti programok keretében elérhető uniós finanszírozás időben történő, hatékony és eredményes felhasználásának sürgős biztosítása. |
3.„Egy az egyhez” arányú áttelepítés Törökországból az EU-ba
Jelenlegi helyzet
Szeptember 4-ig összesen 8 834 szíriai állampolgárt telepíttettek át Törökországból az EU-ba az „egy az egyhez” rendszer keretében. A mostani beszámolási időszakban 2 580 szíriai állampolgárt telepítettek át, összesen 15 tagállamba (Ausztria, Belgium, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Hollandia 20 ). Jelenleg áttelepítési kérelmének jóváhagyását követően összesen 1 831 személy vár áttelepítésre. Miután a 2017. májusban tapasztalt csúcs óta kismértékben csökkent az áttelepítési célú havi átadások száma, a jelenlegi szinthez képest változatlanul fokozni kell az áttelepítés ütemét annak igazolása céljából, hogy az EU-ba vezető alternatív legális útvonal továbbra is nyitva áll a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek előtt. Az áttelepítés egyenletes ütemét fenn kell tartani ahhoz, hogy teljesítsék a 2017-es évre vonatkozó, korábban bejelentett 25 000 fős vállalást.
A tagállamok továbbra is jól haladnak az újabb áttelepítési műveletek előkészítésével, az áttelepítésre jelölt személyek meghallgatását célzó törökországi missziókat is beleértve. A török hatóságok 2017-ben új jegyzékeket juttattak el az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalához, amelyekben csaknem 23 500 személy szerepel.
13 tagállam még nem hajtott végre áttelepítést Törökországból 21 . Mindazonáltal Málta júliusban kiválasztási missziót indított Törökországba, Ciprus várhatóan a következő hetekben végez áttelepítési műveletet, Horvátország pedig 30-ról 150 főre emelte a vállalását, és október elején szándékozik ellenőrzési missziót indítani. Szlovénia eljuttatta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalához arra irányuló kérelmét, hogy 60 személyt telepítsen át az EU–Törökország nyilatkozat alapján.
Operatív lépések
A lemorzsolódás csökkentése érdekében hamarosan a gyakorlatban is alkalmazni kell a szíriai jelöltek meghallgatásakor azt a kérdőívet, amelyet az uniós küldöttség dolgozott ki a tagállamokkal és az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával együttműködve, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson az egyes befogadó tagállamokról az áttelepítésre jelölt szíriaiak számára.
|
Fő kihívások és következő lépések ·Az áttelepítés megfelelő ütemének biztosítása. |
4.Az új tengeri vagy szárazföldi irreguláris migrációs útvonalak kialakulásának megakadályozása
A tények nem támasztják alá, hogy a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal menti áramlások ellenőrzésére tett erőfeszítések hatására jelentős mértékben átrendeződött volna a Törökországból kiinduló migráció. Mindazonáltal a hatodik jelentés óta – annak ellenére, hogy Törökország folytatta az „Aegean Hope” és a „Safe Med” műveletet 22 – június 9-től szeptember 3-ig Törökországból Olaszországba 23 hajón összesen 1 363 migráns, Ciprusra pedig két hajón összesen 228, kivétel nélkül szíriai állampolgárságú migráns érkezett.
A Törökország Bulgáriával, illetve Görögországgal közös szárazföldi határszakaszain felderített szabálytalan határátlépések száma az elmúlt hat hónapban általában alacsony maradt: Görögország irányába átlagosan mintegy napi tizenkét, Bulgária felé pedig napi két szabálytalan határátlépést észleltek. Az utolsó negyedévben azonban növekedett a Görögországgal közös határszakaszon felderített esetek száma, amelyek napi átlaga így 18-ra emelkedett a szóban forgó időszakban. Ez továbbra is gondos ellenőrzést tesz szükségessé. Az Európai Határ- és Parti Őrség 87 tisztviselője jelenleg a bolgár–török szárazföldi határon, 20 tisztviselője pedig a görög–török szárazföldi határon tevékenykedik.
5.Önkéntes humanitárius befogadási rendszer
A partnerországokkal és Törökországgal folytatott, az önkéntes humanitárius befogadási rendszer eljárási standardjairól szóló egyeztetés előrehaladt, és az a cél, hogy mielőbb megállapodás szülessen. Az eljárási standardokról való gyors megállapodás és az életbeléptetésükre vonatkozó döntés lendületet adna a nyilatkozat végrehajtásának, így biztonságos és jogszerű alternatívát kínálna a szíriaiak számára az EU-ba irányuló irreguláris migráció helyett.
6.Vízumliberalizáció
A vízumliberalizációs ütemterv végrehajtását illetően a következő hét referenciakövetelmény teljesítése még várat magára, amint azt a korábbi jelentések is kiemelték:
·az uniós normáknak maradéktalanul megfelelő biometrikus úti okmányokkibocsátása;
·az ütemtervben szereplő korrupcióellenes intézkedés elfogadása;
·operatív együttműködési megállapodás megkötése az Europollal;
·a terrorizmusra vonatkozó jogszabályok és gyakorlatok felülvizsgálata az európai normák figyelembevételével;
·a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok összehangolása az uniós normákkal;
·a büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés felajánlása valamennyi uniós tagállam számára;
·az EU–Törökország visszafogadási megállapodás és a megállapodás valamennyi rendelkezésének végrehajtása, beleértve a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendelkezést is, amely 2017. október 1-jén lép hatályba.
A Bizottság változatlanul ösztönzi Törökország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyen a vízumliberalizációs ütemterv összes fennmaradó referenciakövetelményének. A Bizottság és Törökország párbeszéd keretében igyekszik megoldásokat találni, többek között meghatározni a fennmaradó követelmények teljesítéséhez szükséges jogszabályi és eljárási változásokat.
7.Törökországi menekülteket támogató eszköz
A hatodik jelentés óta a Bizottság fokozta erőfeszítéseit a Törökországban tartózkodó menekültek és a befogadó közösségek legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében. Az erre elkülönített 2,9 milliárd EUR-ból 48 projektszerződést írtak alá összesen 1,664 milliárd EUR értékben (az előző jelentés idején 1,572 milliárd EUR). A humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtás céljából folyósított teljes összeg 838 millió EUR-ra emelkedett (811 millió EUR-ról) 23 .
Az irányítóbizottság legutóbbi, 2017. június 28-i ülésén elismerte, hogy az eszköz által koordinált források továbbra is jelentős és közvetlen helyi hatást gyakorolnak. Az irányítóbizottság elé terjesztették az eszköz eredménykerete alapján végzett első nyomon követés megállapításait 24 . A Bizottság szorosan együttműködik a török hatóságokkal és más partnerekkel annak érdekében, hogy 2017 végéig az elkülönített összegből csaknem 1,4 milliárd EUR-t lekössenek, és folytassák a támogatás mielőbbi végrehajtását és folyósítását. Az eszköz végrehajtása során kiemelt figyelmet szentelnek általában véve a menekültek, és különösen a nők, gyermekek és fogyatékos személyek emberi jogi helyzetének.
A Bizottság továbbra is nagy figyelmet fordította arra, hogy a tudatosság és az elfogadás fenntartása érdekében minden szinten láthatóvá tegye az eszközből a menekülteknek és a befogadó közösségeknek nyújtott támogatásnak. Fontos lesz, hogy Törökország – többek között az együttes kezdeményezések révén – hozzájáruljon ehhez az erőfeszítéshez.
Humanitárius segély
Az eszköz részét képező humanitárius stratégia megvalósítása ütemesen halad 25 . 593 millió EUR-t kötöttek le 19 partnerrel, 35 humanitárius projekt keretében, amelyek az alapvető szükségletek, a védelem, az oktatás, az egészségügyi ellátás, az élelem és a szállás iránti igények fedezésére irányulnak. A szerződésben lekötött 593 millió EUR-ból eddig 463 millió EUR folyósítására került sor.
A szükséghelyzeti szociális védőháló révén támogatott, kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek száma gyors ütemben 860 000 főre nőtt 26 . A Bizottság célja, hogy 2017 végéig 1,3 millió menekültnek nyújtson támogatást a szükséghelyzeti szociális védőháló útján. Bár a menekülteknek a szükséghelyzeti szociális védőhálóhoz való hozzáférésével kapcsolatban továbbra is fennállnak bizonyos, jórészt a nyilvántartásba vétellel összefüggő problémák, az EU és Törökország együttműködve igyekszik olyan megoldásokat találni, amelyek alapján minden kiszolgáltatott helyzetben lévő menekült kérelmet nyújthat be.
Az oktatási célú feltételes készpénzátutalási projekt második kéthavi kifizetéseit júliusban folyósították a menekült családoknak. A kifizetések jelenleg több mint 72 000 kedvezményezetthez jutnak el, és a Bizottság arra számít, hogy a szükséghelyzetben lévők oktatására irányuló eddigi legnagyobb programjának első évében 230 000 gyermek válik közvetlen kedvezményezetté.
Az Egyesült Nemzetekkel és más partnerekkel együtt további humanitárius projektek vannak folyamatban az alapellátás, így a fizikai rehabilitáció és a mentális egészség, az iskolarendszeren kívüli oktatás és a védelem terén. A védelmi tevékenységek különösen arra összpontosítanak, hogy támogassák a menekültek nyilvántartásba vételét, és a török kormány és a nem kormányzati szervezetek által nyújtott megfelelő szolgáltatásokhoz kalauzolják őket.
A Bizottság együttműködik a partnerekkel, hogy a török minisztériumokkal egyeztetve véglegesítse a Törökországra vonatkozó 2017. évi humanitárius végrehajtási terv alapján megkötendő szerződéseket. Az eszköz humanitárius ágához tartozó 714 millió EUR végrehajtása során arra helyezik a hangsúlyt, hogy folyamatos támogatást nyújtsanak a Törökországban tartózkodó legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek egy részének, és erőfeszítéseket tegyenek azért, hogy e menekültek kormányzati szolgáltatásokhoz jussanak a sürgősségi szociális biztonsági háló segítségével, amely továbbra is a végrehajtás elsődleges eszköze. 27 Az első szerződéseket várhatóan rövidesen, 2017 szeptemberében aláírják.
Nem humanitárius támogatás
Az eszköz nem humanitárius ágán belül mostanra 1,071 milliárd EUR-t kötöttek le szerződésekben, a végrehajtó partnereknek folyósított összeg pedig elérte a 375 millió EUR-t.
2017. június 15-én 50 millió EUR összegű projektet írtak alá a Világbankkal. E projekt célja a rövid és hosszú távú foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférés erősítése a menekültek és a befogadó közösségek számára, beleértve a „készpénz munkáért cserébe” programok, valamint a tíz tartományban 15 000 személynek nyújtott nyelvi- és szakképzés finanszírozását. 2017. szeptember 1-jén 45 millió EUR összegű projektmeghosszabbításról írtak alá szerződést a KfW-vel, amely arra irányul, hogy a már szerződésben lekötött állandó iskolaépületek építése mellett további 40, előregyártott elemekből készült iskolaépületet bocsássanak rendelkezésre, amelyek megnyitására a következő tanévben kerülne sor.
A Madad alap irányító testületének 2017. június 13-i ülését követően négy cselekvési dokumentumot (azaz a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapból, az úgynevezett Madad alapból nyújtandó támogatásra irányuló pályázatot) fogadtak el 131,5 millió EUR értékben. Három javasolt projekt célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása a szíriai menekültek számára, továbbá a szíriai menekültek és a befogadó közösségek rezilienciájának és a nem szíriai menekültek életkészségeinek megerősítése. A negyedik javasolt projekt kifejezetten a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelésére összpontosít, és jól mutatja, hogy milyen fontos szerepet tulajdonítanak az eszköz felhasználása során a nemek közötti egyenlőségnek és általában véve az emberi jogoknak.
2017. július 20-án kiigazítottak két célzott intézkedést, hogy azok megfelelőbben szolgálják a Törökországban tartózkodó menekültek szükségleteit. A 2016. júliusi 1,415 milliárd EUR-s célzott intézkedést úgy módosították, hogy 10 millió EUR-val növelték az összegét, a célkitűzéseit pedig kiigazították, hogy megkönnyítsék a fennmaradó projektekre vonatkozó szerződéskötést a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A kiigazítás lehetővé teszi a Agence française de développement által Hatayban kivitelezendő új kórházi létesítmény, valamint az említett előregyártott elemekből álló iskolaépületek finanszírozását. A török migrációkezelési főigazgatósággal kötött, 2016. áprilisi 60 millió EUR-s célzott intézkedést érintő második módosítás pedig bővítette a török hatóságoknak nyújtott támogatás hatókörét, hogy megerősítse az uniós tagállamokból Törökországba visszatérő migránsok kezelésére, fogadására és befogadására vonatkozó kapacitásukat.
Az utolsó jelentés óta az EU több intézkedést tett, hogy elősegítse a helyi infrastruktúrára és szolgáltatásokra nehezedő nyomás leküzdését. Például a Kilisben található migránsok számára létrehozott első egészségügyi központ májusi hivatalos megnyitása óta már komoly eredményeket ért el: mintegy 15 000 szíriai beteget, köztük több mint 600 terhes nőt vizsgáltak meg itt 28 . Előreláthatóan 2017 szeptemberében, Ankarában migránsok számára létrehozott új egészségügyi központot fognak felavatni. A válság által leginkább sújtott tartományokban jelenleg további, az egészségügyet és a települési infrastruktúrát érintő projektek előkészítése van folyamatban, amelyek főként a vízellátásra és a szennyvízkezelésre összpontosítanak.
|
Fő kihívások és következő lépések ·Mielőbbi szerződéskötés a célzott intézkedések és a 2017. évi humanitárius végrehajtási terv keretében fennmaradó valamennyi fellépés tekintetében, valamint e fellépések hatékony végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. |
8.A vámunió továbbfejlesztése
Az EU–Törökország magas szintű politikai párbeszéd 2017. július 25-i ülésén mindkét fél egyetértett abban, hogy a vámunió korszerűsítése továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok kulcsprioritása. A Bizottság ezért felkéri a Tanácsot, hogy fejezze be a korszerűsített kétoldalú kereskedelmi keretről szóló, Törökországgal folytatandó tárgyalások megindítására irányuló bizottsági javaslattal kapcsolatos munkáját 29 . Ez lehetővé teszi majd a tárgyalások megkezdését erről a fontos megállapodásról, amelynek valamennyi tagállam tekintetében történő alkalmazása eddig még kiaknázatlan lehetőségekkel gazdagítaná az EU és Törökország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat.
9.Csatlakozási folyamat
A csatlakozási tárgyalások keretében eddig 16 fejezet megnyitására került sor, és ezekből egyet ideiglenesen lezártak. A jelentéstételi időszakban nem került sor ülésekre.
Az EU a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságok – köztük a véleménynyilvánítás szabadsága – tiszteletben tartása tekintetében a legmagasabb szintű normák érvényesítését várja el Törökországtól.
10.Humanitárius körülmények Szírián belül
A Szírián belüli humanitárius helyzet továbbra is súlyos aggodalomra ad okot: a belső menekültek száma 6,3 millióra tehető, közülük sokan ráadásul többszörös belső menekültnek számítanak, 13,5 millió személy pedig sürgős segítségre szorul. Az ENSZ 2017. évi felhívásában 3,3 milliárd eurónyi összeget határozott meg a Szírián belüli segítségnyújtásra, aminek eddig 35 %-a teljesült.
A beszámolók szerint egyes térségekben csökkent az erőszak a Szírián belüli deeszkalációs zónák létrehozása óta, azonban a polgári személyek humanitárius és védelmi helyzete továbbra is rendkívül nehéz az ország számos részén. Északnyugat-Szíriában július során katonai műveletek és harcok folytak a különböző fegyveres csoportok között, ezeknek polgári személyek is áldozatul esetek, továbbá egyes humanitárius tevékenységeket ideiglenesen fel kellett függeszteni, valamint ideiglenesen lezártak egy Törökországba irányuló fontos határátkelőhelyet. Rakkában továbbra is nagymértékű a lakóhelyelhagyás 30 , valamint komoly egészségügyi szükségletek mutatkoznak, továbbá a lakosság nem jut hozzá biztonságos ivóvízhez, élelmiszerekhez és nem élelmiszer jellegű termékekhez. A nem állami fegyveres csoportok uralma alatt álló területek humanitárius helyzete továbbra is rendkívül nyugtalanító, tekintettel a magas szintű igényekre. Délkelet-Szíriában szintén romlani látszik a helyzet, és növekszik a belső menekültek száma.
Változatlanul lényeges kihívást jelent a nehezen megközelíthető térségekben élő, 4,5 milliósra becsült lakosság, köztük az ostromlott településeken tartózkodó 540 000 ember elérése, bár az ENSZ humanitárius konvojai júliusban el tudtak jutni egyes nehezen megközelíthető térségekbe és Nashabiyeh ostromlott városba. Az ENSZ segítségnyújtása 2017-ben eddig csupán a nehezen megközelíthető és az ostromlott térségekben élő lakosság 13 %-ához, illetve 39 %-ához jutott el. A humanitárius szereplők a humanitárius segítségnyújtás eljuttatását érintő számos akadályról 31 számoltak be.
A határon átnyúló segítségnyújtás egyre fontosabbá válik. A határon átnyúlóan célba juttatott segélyek többsége Törökországból és Jordániából érkezik, amely országok továbbra is megkönnyítik a hozzáférést az összes lehetséges útvonalon. Az EU humanitárius partnerszervezeteken keresztül támogatja a Törökországból induló és Észak-Szíriába irányuló, határon átnyúló életmentő műveleteket, hogy a leginkább rászoruló csoportok élelemhez, vízhez, menedékhez, egészségügyi ellátáshoz és védelemhez jussanak. A jelek szerint a Törökországban tevékenykedő nemzetközi nem kormányzati szervezetek ismételt nyilvántartásba vétele és szabályozási környezete hatással volt a Szírián belüli segélyműveletek végzésére vonatkozó kapacitásukra.
A szűnni nem akaró erőszakra és a roppant humanitárius szükségletekre tekintettel az EU továbbra is arra ösztönöz minden felet, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jog alapján rájuk háruló kötelezettségeket, és minden lehetséges belépési pontból – köztük Törökországból és Jordániából – kiindulóan gondoskodjanak arról, hogy a polgári lakosság védelme kiemelt fontosságot élvezzen. Ez a Szírián belüli deeszkalációs zónákkal kapcsolatos elképzelésre is vonatkozik. Az EU üdvözli az erre irányuló törekvéseket, amennyiben biztosított a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása.
11. Következtetés
Az EU–Törökország nyilatkozat továbbra is konkrét eredményeket hoz a szabálytalan és veszélyes határátkelések és az égei-tengeri halálesetek számának csökkentése terén, és ami ugyanilyen fontos, a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében és a szíriaiak Törökországból Európába történő biztonságos áttelepítése révén a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek és befogadó közösségek számára történő gyakorlati támogatásnyújtás tekintetében is.
Mindazonáltal az Európába irányuló migrációra kényszerítő tényezők változatlanul fennállnak, és ennélfogva az EU–Törökország nyilatkozat kulcsfontosságú szerepet tölt be annak biztosításában, hogy a Földközi-tenger keleti térségében kialakult migrációs kihívást az EU és Törökország közösen és hatékonyan kezelje.
Az EU–Törökország nyilatkozat maradéktalan és megszakítás nélküli végrehajtása érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség, amelyek valamennyi fél változatlan politikai elkötelezettségén alapulnak.
Folyamatosan fokozni kell az eszköz keretében megvalósítandó projektekkel kapcsolatos szerződéskötés, illetve a projektvégrehajtás ütemét, hogy felgyorsuljon a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek és az őket befogadó közösségek számára nyújtott konkrét támogatás megvalósítása.
Fenn kell tartani és tovább kell vinni a szíriai menekültek Törökországból Európába való áttelepítésének jelenlegi ütemét és az arra irányuló jelenlegi tagállami vállalásokat. Ezt még inkább megkönnyíti majd, ha mielőbb megállapodás születik az önkéntes humanitárius befogadási rendszerről, és annak életbeléptetéséről.
A görögországi szigeteken kialakult helyzet javítása érdekében sürgősen további jelentős erőfeszítésekre van szükség a görög hatóságok, az uniós ügynökségek és a tagállamok részéről, hogy javítsák a görög közigazgatás migrációkezelési és menekültügyi kapacitását, és előmozdítsák a Görögországban maradásra nem jogosult személyek Törökországba való visszatérését, teljes mértékben összhangban az uniós és a nemzetközi szabályokkal.
A Bizottság a továbbiakban is a munka előremozdítására törekszik, és rendszeresen jelentést tesz az előrehaladásról.
-
(1)
A mostani jelentés a 2016. április 20-i COM(2016) 231 final, a 2016. június 15-i COM(2016) 349 final, a 2016. szeptember 28-i COM(2016) 634 final, a 2016. december 8-i COM(2016) 792 final, a 2017. március 2-i COM(2017) 204 final és a 2017. június 13-i COM(2017) 323 final (a továbbiakban: hatodik jelentés) dokumentumot követi.
-
(2)
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18-eu-turkey-statement/
-
(3)
http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/european-council/2017/06/22-23-euco-conclusions_pdf/
-
(4)
A Nemzetközi Migrációs Szervezet eltűnt migránsokra vonatkozó adatbázisa szerint; a 2016. áprilistól 2017. szeptember 4-ig tartó időszakban.
-
(5)
A hivatalos török adatok szerint Törökország 2017. július 27-ig 3 106 932 szíriai állampolgárnak biztosított ideiglenes védelmet.
-
(6)
COM(2016) 792 final, 2016. december 8. Az Európai Tanács 2016 decemberében jóváhagyta a cselekvési tervet: http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/european-council/2016/12/20161215-euco-conclusions-final_pdf/
-
(7)
A 2016. március 20. után a görög szigetekre érkezett személyek mindegyikének jogában áll menedékjog iránti kérelmet benyújtani. A kérelmeket egyéni elbírálás alapján, a kérelmező konkrét körülményeit figyelembe véve dolgozzák fel, a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel összhangban. Ez kizárja a kollektív kiutasítás bármiféle lehetőségét. A menedékkérők számára a menedékjog iránti kérelmükkel kapcsolatos bármilyen elutasító döntést illetően biztosított a fellebbezés és a hatékony bírósági jogorvoslat joga. Görögország és Törökország egyaránt megfelelő jogi lépéseket hajtottak, illetve hajtanak végre az uniós és a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.
-
(8)
2016. március 20. óta az EU–Törökország nyilatkozat keretében 1 307, a Görögország–Törökország kétoldalú jegyzőkönyv keretében pedig 589 személy tért vissza Törökországba. A visszaküldött személyek elutasító menedékjogi határozatot kaptak (a másodfokú elutasító határozatokat is ideértve), visszavonták nemzetközi védelem iránti kérelmüket, vagy egyáltalán nem is nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet.
-
(9)
A török hatóságoktól származó információk alapján.
-
(10)
További hét kérelem az „egyéb” kategóriába tartozik (visszavont kérelem stb.).
-
(11)
A nyilatkozat közzétételétől 2017. augusztus 27-ig összesen 25 364 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be a görög szigeteken. E 25 364 kérelem közül a görög menekültügyi szolgálat 2016. március 20. óta 24 048 ügyben hozott határozatot a szigeteken zajló eljárások keretében, beleértve 17 992 elfogadhatóságra és 7 372 megalapozottságra vonatkozó határozatot.
-
(12)
2017. augusztus 27-ig.
-
(13)
A teljes szám magában foglalja az elfogadhatatlanságra vonatkozó elsőfokú határozatot megváltoztató, valamint a menekült jogállást biztosító másodfokú határozatokat.
-
(14)
Ez a teljes szám nem foglalja magában sem az elfogadhatatlanságra vonatkozó elsőfokú határozatot megváltoztató, sem a menekült jogállást biztosító másodfokú határozatokat.
-
(15)
Jelenleg tizenkét fellebbviteli bizottság foglalkozik a görög menekültügyi szolgálat elsőfokú határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálásával. Emellett egy fellebbviteli bizottság más bizottságokat helyettesít, amennyiben azok működésképtelenné válnak (vagyis valamilyen oknál fogva nincs meg a tagok többsége).
-
(16)
A fellebbviteli hatóság tíz előadót alkalmaz, emellett az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal további tizenkét előadót rendelt ki a fellebbviteli hatósághoz.
-
(17)
Másodfokon 1 538 esetben helybenhagyták, 17 esetben megváltoztatták az elsőfokú elutasító határozatot, 12 ügyben pedig kiegészítő védelmet nyújtottak.
-
(18)
2017. szeptember 3-án. Mivel egyes jelentések megkérdőjelezik ezeket az adatokat, a Bizottság felkéri a görög hatóságokat, hogy tisztázzák a szigeteken, illetve az uniós fogadóállomásokon tartózkodó migránsok számát. Az egyértelmű adatok elősegítenék a tervezést és a megvalósítást.
-
(19)
A görög határigazgatási, migrációs és menekültügyi nemzeti koordinációs központ által szolgáltatott adatok. A központ átvette a görög rendőrségtől a szigeteken történő befogadással kapcsolatos adatszolgáltatást. A határigazgatási, migrációs és menekültügyi nemzeti koordinációs központ nem veszi figyelembe az önkormányzatok által üzemeltetett táborok kapacitását, amely korábban szerepelt a görög rendőrség jelentéseiben, azonban tartalmazza a Társadalmi Szolidaritás Nemzeti Központja által üzemeltetett, kísérő nélküli kiskorúak számára fenntartott szálláshelyek számára vonatkozó információt.
-
(20)
Ezen túlmenően Norvégia 2016. április 4. óta 629 szíriait telepített át Törökországból.
-
(21)
Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Görögország, Magyarország, Írország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és az Egyesült Királyság.
-
(22)
A két művelet keretében 2 500 fős személyzetet, a parti őrség 65 hajóját, két mentőhajót, tíz helikoptert és három merevszárnyú repülőgépet vetnek be. A török hatóságok által megosztott információk szerint 2017-ben mostanáig 9 531 irreguláris migránst fogtak el az „Aegean Hope” művelet, és 1 406-ot a „Safe Med” művelet keretében.
-
(23)
A források teljes folyósítása részletekben, a projektek lezárásáig valósul meg, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Az eszköz láthatóságot célzó tevékenységeinek részeként kialakított interaktív térkép közvetlenül szemlélteti a különböző projektek helyszínét és várható eredményeit: http://ec.europa.eu/enlargement/news_corner/migration/index_en.htm
-
(24)
Például 2017. április 30-ig (az eredménykeret szerinti első negyedéves jelentéstételi ciklus záró dátuma) 19 897 szíriai menekült tanuló részesült iskolalátogatási célú szállítási szolgáltatásban, és 580 156 alapvető egészségügyi konzultációra került sor. Emellett elküldték az adatok nyomon követésére irányuló második negyedévi megkeresést.
-
(25)
Az eszköz keretében nyújtott humanitárius segélyt továbbra is a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban rögzített alapelvekkel összhangban hajtják végre.
-
(26)
Az új átutalási érték és a tágabb jogosultsági kritériumok júniusi bevezetését követően a támogatásra jogosult családok immár fejenként havi 120 török lírát és negyedévenként további kiegészítést kapnak.
-
(27)
A stratégia az alábbi három pillérre épül: alapvető szükségletek fedezése; egészségügyi szolgáltatások; valamint oktatási támogatás. A három pillért horizontális védelmi tevékenységek segítik.
-
(28)
2017. májustól 2017. júliusig.
-
(29)
A Bizottság 2016 decemberében fogadta el a tárgyalási irányelvekre irányuló javaslatát.
-
(30)
Július 1. óta 30 000, április 1. óta pedig több mint 200 000 ember hagyta el az otthonát (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátorhelyettesének tájékoztatója (https://www.un.org/press/en/2017/sc12932.doc.htm).
-
(31)
Többek között az adminisztratív jóváhagyások és engedélyező iratok hiányáról, a biztonság hiányáról és a harcokról, a fegyveres csoportok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának listáján szereplő terrorista csoportok és az önjelölt helyhatóságok önkényes korlátozásairól.
