EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2017.6.13.

COM(2017) 351 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

2016. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről

Tartalomjegyzék

TOC

Bevezetés 3

Összefoglalás 4

1 .szakasz Teljesítmény és eredmények 11

Az uniós költségvetés legfőbb jellemzői 12

A horizontális kérdésekkel kapcsolatos előrelépés összefoglaló bemutatása 14

1.1. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért (1A. alfejezet) 17

1.1.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása 18

1.1.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei 28

1.2. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió (1B. alfejezet) 29

1.2.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása 30

1.2.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei 35

1.3. Fenntartható növekedés: Természeti erőforrások (2. fejezet) 42

1.3.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása 43

1.3.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei 50

1.4. Biztonság és uniós polgárság (3. fejezet) 53

1.4.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása 54

1.4.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei 60

1.5. Globális Európa (4. fejezet) 63

1.5.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása 64

1.5.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei 66

2. szakasz Belső ellenőrzési és pénzügyi irányítási eredmények 67

2.1. A belső ellenőrzési célkitűzések megvalósítása 69

2.1.1. A pénzügyi irányítás eredményessége 70

2.1.2. A jogszerűség és szabályszerűség kockázatainak hatékony kezelése 70

2.1.3. Az ellenőrzések költséghatékonysága 78

2.1.4. A csalás elleni stratégia 78

2.2. Megbízhatósági nyilatkozat és fenntartások 81

2.3. A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkája révén szerzett megbízhatóság 84

2.4. Az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság által végzett munka következtetéseinek összefoglalása 86

2.5. A mentesítés nyomon követése és külső auditajánlások 87

2.6. Következtetések a belső ellenőrzési és pénzügyi irányítási eredményekről 88

2.7. Átfogó szervezetirányítási eredmények 89

2.7.1. Megbízható irányítási rendszerek 89

2.7.2. Megerősített teljesítménykeret 89

2.7.3. Szinergia és hatékonyság 89

Jegyzetek 91

FORRÁSOK 99

Bevezetés

Az uniós költségvetés kulcsfontosságú eszköz az európai politikák végrehajtásához. A szabályozási eszközökkel együtt kiegészíti a nemzeti költségvetéseket a közös politikai prioritások megvalósítása és az EU előtt álló kihívások legyőzése érdekében.

A Bizottság „Eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezésének középpontjában annak biztosítása áll, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és hogy az uniós költségvetésből finanszírozott tevékenységek számottevő eredményt érjenek el és hozzáadott értéket teremtsenek. Ez a kezdeményezés ‒ a 2014 és 2020 közötti programokra vonatkozó teljesítményi keretre építve ‒ koherens egyensúlyt teremt a megfelelés és a teljesítmény között.

Az uniós költségvetésről szóló 2016. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés átfogó áttekintést nyújt az uniós költségvetés teljesítményéről, irányításáról és védelméről. Felvilágosítással szolgál arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Unió politikai prioritásait, valamint ismerteti az uniós költségvetéssel elért eredményeket és azt is, hogy a Bizottság milyen szerepet játszik a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak biztosításában.

Az éves gazdálkodási és teljesítményjelentés második kiadása ‒ bizonyítva a Bizottság észszerűbb teljesítményjelentésre irányuló törekvéseit ‒ magában foglalja az előző, az uniós költségvetés védelméről szóló közleményt1, és a tavalyi évhez hasonlóan az EU uniós költségvetés integrált pénzügyi beszámolási csomagjának részét fogja képezni. Ez a csomag lényeges hozzájárulást jelent a „mentesítési eljáráshoz”, amelynek segítségével az Európai Parlament és a Tanács ellenőrzi az uniós költségvetés végrehajtását.

Összefoglalás

Az uniós költségvetésről szóló 2016. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés az uniós költségvetéssel elért eredményekre, valamint az uniós költségvetés irányítására és védelmére vonatkozó legfrissebb információkat gyűjti össze.

A jelenlegi, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret elfogadására 2013-ban, a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a tagállami költségvetési konszolidáció közepette került sor. A keretet a növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek támogatása érdekében alakították ki, erőteljes hangsúlyt helyezve a foglalkoztatást és növekedést szolgáló beruházásokra.

E célkitűzések a Bizottság Juncker elnök által kitűzött tíz politikai prioritásában tükröződnek. Ezek még ma is rendkívül időszerűek.

Ezenfelül számos új kihívás jelent meg, különösen abban a tekintetben, hogy határozott és egységes európai válaszlépésre van szükség a migrációs válságot és a globális instabilitásból eredő biztonsági fenyegetéseket illetően. Az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet játszott e kihívások kezelésében. 2016-ban kiemelt fontosságot kapott a növekedés, a versenyképesség, a beruházások és a foglalkoztatás fellendítésére irányuló fellépés; és a globális kihívásokra adandó európai válasz. Ez szükségessé tette, hogy a Bizottság maximálisan kihasználja a többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló rugalmasságot annak biztosítása érdekében, hogy a pénzeszközöket gyorsan oda lehessen irányítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

2016-ban a Bizottság ezenkívül fontos javaslatokat tett a jelenlegi többéves pénzügyi keret hatékonyabb működésére vonatkozóan. „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata”2 című, 2016. szeptemberben benyújtott bizottsági közlemény jogalkotási javaslatokból álló ambiciózus csomagot tartalmazott, amelynek célja:

i. további pénzügyi eszközök biztosítása a migrációval kapcsolatos és biztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség elősegítéséhez.

ii. az uniós költségvetés rugalmasságának növelése az előre nem látható körülmények gyors és hatékony kezelése érdekében; valamint

iii. a pénzügyi szabályozás egyszerűsítése, és ezáltal az uniós források kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése3.

Ezek a javaslatok a Bizottság „Eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezésének keretében folytatott munkája alapján születtek meg. 2016 egyéb jelentős fejleményei közé tartozik a 2017. évi költségvetési tervezethez csatolt programindokolások struktúrájának és tartalmának azon célból történő fejlesztése, hogy a költségvetési hatóság pontosabb képet kapjon a programok teljesítményéről. Ezen túlmenően a Bizottság első alkalommal 2016-ban állított össze egységes integrált pénzügyi beszámolási csomagot, ezáltal biztosítva részletes tájékoztatást az uniós költségvetés bevételeiről, kiadásairól, irányításáról és teljesítményéről az átláthatóság és elszámoltathatóság terén bevált gyakorlatokkal összhangban. Az átláthatóságot a „pénzügyi átláthatósági rendszer”4 is biztosítja, amely információval szolgál a közvetlenül a Bizottság által igazgatott uniós finanszírozás kedvezményezettjeiről.

Teljesítmény és eredmények

Növekedés, foglalkoztatás és ellenálló társadalom

Folytatódik az európai gazdasági fellendülés, bár továbbra is mérsékelt a növekedés, amelyet még mindig hátráltat a pénzügyi és gazdasági válság által hátrahagyott örökség. Az egész világon jellemző bizonytalanság idején ez a törékeny fellendülés feltétlenül szükségessé tette, hogy az uniós költségvetés továbbra is a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésre összpontosítson.

Az uniós költségvetés számára a jövőben is a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése jelenti az átfogó prioritást, amint azt Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i értékelő beszédében megerősítette. Beszédében az elnök kiemelte, hogy Európának meg kell erősítenie a gazdasági fellendülést és fokozottan be kell fektetnie a fiatalokba és álláskeresőkbe, csakúgy, mint az induló vállalkozásokba és a kkv-kba.

Az elindítását követő két év elteltével az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az európai beruházási terv központi része, már kézzelfogható eredményeket ért el.

2017. május közepéig az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében történő finanszírozás az összes uniós tagállamban várhatóan több mint 190 milliárd összegű beruházást támogat, ami a 2018 közepére kitűzött 315 milliárd EUR összeg több mint felét teszi ki5.

E komoly teljesítményre való tekintettel a Bizottság 2016 szeptemberében javasolta az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítását és finanszírozási kapacitásának megkettőzését, ami lehetővé tenné, hogy 2020-ig legalább 500 milliárd EUR-t mozgósítson beruházások céljára. E növekedés legnagyobb része magánberuházásokból származik majd, ilyen módon biztosítva az uniós költségvetés által elindított tartós ösztönzést. A Bizottság azon is dolgozik, hogy megkönnyítse az Európai Stratégiai Beruházási Alap és más európai finanszírozási alapok kombinálását.

Jó példa a „COSME” programon („Program a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért”) belüli hitelgarancia-eszköz, amely 2016-ban is nagyon sikeres volt, ami az Európai Stratégiai Beruházási Alap kiegészítő kockázatviselési képességének is köszönhető.

2016 végén 21 országból 143 000-nél több kis- és középvállalkozás már több mint 5,5 milliárd EUR összegű finanszírozásban részesült a COSME program támogatásával.

Az európai beruházási terv mellett az európai strukturális beruházási alapok számítanak hatékony eszközöknek az intelligens és inkluzív növekedés fellendítéséhez. 2016, azaz a tagállami végrehajtás első teljes évének végére több mint 176 milliárd EUR befektetési összértékben hagytak jóvá az európai strukturális és beruházási alapokból támogatandó projekteket.6

Az európai strukturális és beruházási alapok a pénzügyi támogatáson kívül arra szolgálnak, hogy erős ösztönzést adjanak az elengedhetetlen és növekedésbarát strukturális és szakpolitikai reformok ‒ többek között az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódók ‒ végrehajtásához.

A 2007 és 2013 közötti programozási időszakban biztosított kohéziós politikai alapok utólagos értékelései ‒ amelyek 2016-ban fejeződtek be ‒ szemléltették, hogy ezek az alapok hogyan járultak hozzá a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és kimutatták, hogy az egyes uniós régiók és országok miképpen részesültek a kohéziós politikai támogatásból. A következőt állapították meg például:

A 2007 és 2013 közötti időszakban az EU-12 országaiban a kohéziós politikai alapok és a vidékfejlesztési beruházások következtében a GDP-növekedés 2015-ben 4 %-kal több volt, mint egyébként lett volna.

A 2007 és 2013 közötti időszakban a kohéziós politikai alapok a munkanélküliség elleni küzdelem tekintetében is eredményesnek bizonyultak. Az előzetes adatok a következőt mutatták ki:

az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 1,2 millió munkahely létrehozását eredményezte, míg az Európai Szociális Alap támogatásával a későbbiekben 9,4 millió résztvevő jutott munkához.

Habár a sikeres eredményekre vonatkozó jelentéstétel csak a beavatkozás lezárulását követően lehetséges, a foglalkoztatás terén már tapasztalhatók az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, valamint az Európai Szociális Alap intézkedéseinek első kedvező eredményei. 2015 végéig 2,7 millió fiatal ‒ köztük 1,6 millió munkanélküli és 700 000 inaktív személy ‒ vett részt az említett intézkedések keretében szervezett tevékenységekben.

Az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés egyik beavatkozását követően 235 000-en álltak ismét munkába,181 000-en szereztek képesítést és 100 000-en részesültek oktatásban és képzésben.

Bizonyos tagállamokban azonban több időt vett igénybe az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásához szükséges eljárások és struktúrák bevezetése.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Unió egészében tudáson és innováción alapuló társadalom és gazdaság jöjjön létre. A programnak 49 000 résztvevőt sikerült elérnie, és 20,5 milliárd EUR összértékű támogatási megállapodások aláírására került sor. Az összes résztvevő több mint 21 %-át kis- és középvállalkozások tették ki. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvés ‒ amely 2014 és 2016 között 25 000 kutatót támogatott ‒ 2016-ban ünnepelte 20. évfordulóját.

Három olyan tudós kapta megosztva a kémiai Nobel-díjat, akik a negyedik kutatási keretprogram óta részesülnek támogatásban.

Az Unió foglalkoztatási és növekedési célkitűzéseinek elérését számos nagyszabású infrastrukturális program is elősegíti. A Galileo-program, Európa saját globális navigációs műholdrendszerének létrehozásával, 2016-ban a kiépítési szakaszból a hasznosítási szakaszba lép.

A hat új műhold 2016-ban történt fellövése lehetővé tette a szolgáltatásnyújtás megkezdését.

A Galileo kezdeti szolgáltatásainak 2016. évi bejelentését követően a lapkakészlet- és vevőkészülék-gyártók, valamint az alkalmazásfejlesztők Galileo-jeleket használhatnak tevékenységeik fejlesztéséhez, és már számos, a Galileo vételére alkalmas készülék van piaci forgalomban7. Megjegyzendő, hogy a Horizont 2020 keretébe tartozó projektek végrehajtása új Galileo-alkalmazások fejlesztését ösztönözte. E projektek eredményeképpen már 13 innováció piaci bevezetése van folyamatban, 5 szabadalom, 34 fejlett prototípus, két termék van a piacon és 223 tudományos értekezést adtak ki. A globális navigációs műholdrendszer piaca várhatóan a következőképpen növekszik: 2017-ben 5,8 milliárd eszköz van használatban, és a becslések szerint ez a szám 2020-ra eléri a 8 milliárdot.

Ami az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedésre elkülönített részét illeti, Európa-szerte 452 projekt részesült 19,4 milliárd EUR összértékű, beruházási célú támogatásban. Ez jelentős infrastrukturális beruházások elindítását segítette elő Európában, ezáltal hozzájárulva az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz általános céljainak eléréseihez, például a hiányzó közlekedési összeköttetések kiépítéséhez és a szűk keresztmetszetek felszámolásához. Például:

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedésre elkülönített része hozzájárult a 64 km hosszú Brenner-bázisalagút megépítéséhez, amely a leghosszabb nagy kapacitású vasúti alagút lesz a világon.

Az alagút lényegesen növelni fogja a vasúti közlekedés versenyképességét a stratégiai jelentőségű München‒Verona vonalon és hozzájárul a hatékonyabb modális váltáshoz az érzékeny alpesi régióban.

Ami az oktatást, az egész életen át tartó tanulást, a képzést és a vállalkozói készségek ösztönzését illeti, 2016 végéig több mint két millióan vettek részt az Erasmus+ programban. A program hozzávetőleg 497 000 fiatal számára tette lehetővé, hogy 2016-ban külföldi oktatásban, képzésben, önkéntes munkában és ifjúsági csereprogramokban vegyen részt. Az első végrehajtási jelentés8 a következőt emelte ki:

Az Erasmus+ diákjait (a mobilitási programokban nem részt vevő társaikhoz képest) nagyobb valószínűséggel alkalmazzák, sőt vezetői pozíciókat töltenek be. A mobilitási programokban nem részt vevő hallgatók 55 %-ához képest az Erasmus+ program diákjainak átlagosan 64 %-a tölt be vezetői állást a diploma megszerzésétől számított 5‒10 éven belül.

Az Erasmus+ program keretében a mesterképzéshez biztosított hitelprogramhoz (Erasmus+ Master Loan Scheme) öt bank csatlakozott9 és egy egyetem valósított meg innovatív finanszírozási modellt. A diákok kedvező visszajelzései ellenére a felhasználási szint (a pénzügyi közvetítők számának és a kért garanciák mértékének tekintetében) alacsonyabb a kezdetben vártnál, és a Bizottság a földrajzi hatókör kiterjesztésére és a kihasználtság növelésére törekszik.

Végezetül, 2016 volt az új közvetlen kifizetési rendszernek a megreformált közös agrárpolitika keretében történő végrehajtásának első éve. A tagállamok körülbelül 7 millió mezőgazdasági termelő és vidékfejlesztési program számára intéztek közvetlen kifizetéseket. A 2015-ös és 2016-os kedvezőtlen piaci fejleményeket követően számos piactámogatási intézkedés végrehajtására került sor, amelyek segítettek helyreállítani a mezőgazdasági ágazatok egyensúlyát. 2016 első felében az Unióban bekövetkezett tejárcsökkenésre és a kereslet és a kínálat tartós egyensúlyhiányára reagálva a Bizottság 2016. júliusban a tejtermelés csökkentésére irányuló kivételes intézkedést jelentett be, amely hozzájárult az uniós tejpiac egyensúlyának tényleges helyreállításához. Az intézkedés a 2016. negyedik negyedévében végrehajtott, több mint 850 000 tonnányi termeléscsökkentést (az Unión belüli összes tejtermelés-csökkentés 64 %-át) finanszírozta, ami 2016 második felében lehetővé tette a 29 %-os tejáremelkedést az Unióban.

Az európai mezőgazdaság bizonyította ellenálló képességét, amit a kereskedelemre vonatkozó statisztikák is tanúsítanak:

Az EU agrár-élelmiszeripari exportja elérte a 130,7 milliárd EUR-t, ami 2015-höz képest 1,5 %-os növekedést jelent.

Európai válasz a globális kihívásokra

2016-ban folytatódtak a változó geopolitikai helyzet miatt kialakuló új kihívásokra történő európai válaszlépések. Az uniós költségvetés támogatást nyújtott a tagállamoknak a migrációs hullám megfelelő kezeléséhez, a migráció kiváltó okainak felszámolása és a schengeni térség védelme érdekében. Az uniós költségvetés továbbra is támogatást biztosít a globális kihívásokkal, például az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb uniós prioritásokhoz.

2016-ban felgyorsult a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz és a Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó tagállami nemzeti programok végrehajtása.

A tagállamok a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatással az önkéntes visszatérés és a kitoloncolás terén is fokozták erőfeszítéseiket 2016-ban.

A 37 748 visszaküldött emberből 26 187 önkéntes visszatérési programok útján települt haza.

Az első adatok azt mutatják, hogy csökkent az Unió külső határainál feltartóztatott irreguláris migránsok száma (2015-ben 1,8 millió volt, 2016-ban pedig 0,5 millió). Az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásának köszönhetően drámai mértékben csökkent a Görögországba történő illegális beutazások száma; a Líbiából érkező illegális határátlépők száma azonban továbbra is igen magas.

2016-ban az uniós tagállamok 14 205 menekültet fogadtak, akiket nemzeti és multilaterális programok segítségével telepítettek át az Unióba10. Ami az egy évben áttelepítettek számát illeti, ez az eddigi legmagasabb szám az EU-ban11, ami az uniós áttelepítési programok közvetlen eredményének tekinthető. A növekedés az áttelepítés terén folytatott uniós szintű együttműködés és koordináció jelentőségét és a benne rejlő lehetőségeket mutatja.

Görögországban és Olaszországban folytatódott az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása. 2016-ban Görögország öt, összesen 7 450 fő befogadására alkalmas uniós fogadóállomást létesített, Olaszország pedig négy, összesen 1 600 férőhellyel rendelkező uniós fogadóállomást működtet.

A Bizottság és az újonnan létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a hatékony tengeri jelenlét megvalósításán dolgozott:

2016-ban egyedül a Földközi-tenger középső részében 174 500 embert mentettek ki.

A példátlan mértékű (különösen Szíriából induló) menekültáradat és migrációs hullám arra is ösztönözte a Bizottságot, hogy újításokat vezessen be az Unió által mobilizált eszközök és támogatások típusa tekintetében. Amellett, hogy humanitárius segélyt nyújt Európán kívül, az EU az új Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz segítségével első alkalommal kezdett finanszírozni humanitárius tevékenységet a saját határain belül.

2016-ban Görögországban több mint 35 000 embernek nyújtottak menedéket, akiket először sátrakban, majd téliesített konténerekben helyeztek el, és 417 biztonságos helyiséget alakítottak ki a kiskorúak számára kijelölt létesítményekben.

Ezen túlmenően a törökországi menekülteket támogató eszköznek köszönhetően Törökországban jelentősen megnőtt a humanitárius támogatás. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy más kezdeményezések mellett elindítsa a szükséghelyzeti szociális védőháló elnevezésű innovatív programot azzal a céllal, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő törökországi menekültek közül mintegy egymillió személyt rendszeres készpénzjuttatásokkal segítsen. Ez jól példázza, hogy az uniós költségvetésből nyújtott támogatás nagyobb mértékű felhasználása hatékony és eredményes módja annak, hogy a segély eljusson a szükséghelyzetben lévő emberekhez.
A Bizottság a humanitárius segélyen felül támogatja a menekültek és a befogadó közösségek hosszabb távú megélhetését, valamint társadalmi-gazdasági és oktatási perspektíváit Törökországban. Néhány első indikatív eredmény az UNICEF által végrehajtott, „Megtalált nemzedék” elnevezésű oktatási projekttel kapcsolatban:

60 000 gyermek részesül oktatási anyagokban, 10 392 gyermek pedig pszichoszociális és társadalmi kohéziós programokban vesz részt.
2 081 oktatással foglalkozó személy részesült képzésben
7 950 szíriai oktatási személyzet kapott ösztönzőket

Az uniós költségvetésnek az Unión kívüli tevékenységét a stabilitás és a fenntartható fejlődés elősegítése is irányítja. A világ legnagyobb humanitárius segélyezési donorjaként az EU központi szerepet játszik a humanitárius kihívások kezelésében. 2016-ban a Bizottság:

példátlan, körülbelül 2 milliárd EUR összegű humanitárius segítségnyújtási költségvetést hajtott végre, hogy élelmiszert, menedéket, védelmet és egészségügyi ellátást biztosítson több mint 80 ország 120 millió lakosának.

Az európai beruházási terv sikeres tapasztalataira építve a Bizottság 2016-ban javaslatot tett egy ambiciózus európai külső beruházási tervre Afrika és az európai szomszédság számára, hogy ezáltal foglalkozzon a migráció kiváltó okaival. A terv részeként az Európai Fenntartható Fejlődési Alap12 a várakozások szerint az Unió általános költségvetéséből származó források segítségével akár 44 milliárd EUR-t mozgósít beruházások céljára.

Az uniós költségvetés az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelése szempontjából is fontos eszköz, az EU úgy döntött, hogy a 2014–2020-ra szóló költségvetésének legalább 20 %-át, az egész időszak tekintetében valamivel több mint 200 milliárd EUR-t az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekre kell fordítani.

2016-ban az éghajlati szempontok érvényesítéséhez való összes hozzájárulás 20,9 %-ra becsülhető.

Az uniós költségvetés Bizottság általi irányítása és védelme

Az uniós kiadásokhoz kapcsolódó eredményeken kívül az uniós költségvetés irányításának módja is jelentős hatást gyakorol a költségvetés általános teljesítményére. A Bizottság ezért törekszik a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak megvalósítására a hatékonyság, az eredményesség és a költséghatékonyság tekintetében.

Az uniós költségvetés védelme a hatékony irányítás segítségével

A Bizottság a legnagyobb figyelmet annak biztosítására fordítja, hogy az uniós költségvetést megfelelően irányítsák, és hogy az adófizetők pénzének védelméhez szükséges valamennyi intézkedést bevezessék.

Jóllehet a költségvetés irányításáért végső soron a Bizottság viseli a felelősséget, a kiadások 74 %-át tagállami hatóságok hajtják végre megosztott irányítás keretében.

A Bizottság az EU költségvetését, vagyis az uniós kiadásokat két fő mechanizmussal védi a jogosulatlan vagy szabálytalan kiadásokkal szemben:

i. megelőző mechanizmusok (pl. előzetes ellenőrzések, a kifizetések megszakítása és felfüggesztése); valamint

ii. korrekciós mechanizmusok (elsősorban a tagállamokra kivetett pénzügyi korrekciók, de az uniós kifizetések kedvezményezettjeire kiszabott visszafizettetések is): amennyiben a megelőző mechanizmusok nem eredményesek, a Bizottság felügyeleti szerepe keretében köteles végső eszközként korrekciós mechanizmusokat alkalmazni.

Az évek során a Bizottság szervezeti egységei előrehaladást értek el az éves hibaarány csökkentése terén. A becsült hibaarány csökkenő tendenciája ellenére az Európai Számvevőszék még nem adott ki pozitív megbízhatósági nyilatkozatot az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló véleménye alapján, mert becslése szerint a Bizottság éves hibaaránya még mindig meghaladja a 2 %-os lényegességi küszöböt13. Bár minden adott évben lehet hibákat feltárni, a következő évben megfelelően korrigálják is azokat. Ennélfogva a hibák és a korrekciók többéves elemzése szükséges és megfelelőbb. A többéves pénzügyi keretben a Bizottság kiadási programjainak, kontrollrendszereinek és irányítási ciklusának kialakítása is tudatosan többéves jellegű.

A 2016-ban végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés 3,4 milliárd EUR-t tett ki, ami a teljesített kifizetések 2,5 %-ának felel meg. A 2010 és 2016 közötti időszakban a visszaigazolt átlagos összeg 3,3 milliárd EUR volt, ami az uniós költségvetésből teljesített kifizetések átlagos összegének 2,4 %-a, míg a végrehajtott korrekciók és visszafizettetések átlagos összege 3,2 milliárd EUR volt, vagyis a kifizetések 2,3 %-a.

Előretekintve a záráskor ‒ azaz az összes korrekció elvégzését követően ‒ kockázatnak kitett teljes összeget a teljes vonatkozó kiadás kevesebb mint 2 %-ára becsülik. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság szervezeti egységeinek többéves kontrollmechanizmusai általánosságban megfelelő kockázatkezelést biztosítanak az ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének vonatkozásában, és hogy a későbbi években végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések összességében biztosítják az uniós költségvetés védelmét.

Időközben a kiváltó okok megszüntetése14, valamint a csalás megelőzése, felderítése és korrigálása15 érdekében további intézkedésekre kerül sor azon programokkal kapcsolatban, ahol folyamatosan magas a hibaszint. Ezzel összefüggésben az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében 2016. január 1-jén hatályba lépett az új korai felismerési és kizárási rendszer (EDES), amely megerősíti az uniós költségvetés megbízhatatlan gazdasági szereplőkkel szembeni védelmét.

A főigazgatók megbízhatósági nyilatkozatai

2016. évi éves tevékenységi jelentésében mind a 49 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyosságot kapott arról, hogy a jelentésben szereplő adatok valós és tisztességes képet adnak; a tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel; valamint hogy a bevezetett ellenőrzési eljárások megadják a szükséges garanciákat az alapul szolgáló ügyletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében.

Az átláthatóság érdekében az éves tevékenységi jelentésekben fenntartásokat adtak ki azon programokra vonatkozóan, amelyek esetében a fennmaradó éves hibaarány a jelentés idején (még) nem ment 2 % alá.

2016-ra vonatkozóan 29 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő pozitív megbízhatósági nyilatkozatot adott, míg 20 nyilatkozat minősített volt, összesen 37 fenntartással (2015-ben ez a szám 33 volt). Az ez évi fenntartások a kiadásokat és a bevételeket érintik. Az érintett megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők minden esetben cselekvési terveket fogadtak el a hiányosságok felszámolására és a hiányosságokból fakadó kockázatok csökkentésére.

Ami a 2016. évi megbízhatósági eljárást illeti, figyelemre méltó előrehaladást sikerült elérni az éves záróelszámolás, valamint a REGIO16, az EMPL és a MARE főigazgatóság által minden egyes időközi kifizetésből történő 10 %-os visszatartás bevezetése, a Horizont 2020-ra vonatkozóan az RTD főigazgatóság és a végrehajtó ügynökségek számára bevezetett differenciált lényegességi küszöb, továbbá a megbízhatósági eljárásnak a DEVCO és a NEAR főigazgatóság által kiadási típusonként történő jobb felosztása révén.

Hatékony, eredményes és költséghatékony belső kontrollrendszerek

A szigorú pénzgazdálkodási előírások megkövetelik, hogy az uniós költségvetés eredményes védelme érdekében bevezetett intézkedések költséghatékonyak legyenek.

Ennek szem előtt tartásával intézkedések meghozatalára kerül sor szinergiák kialakítása és hatékonyságnövekedés elérése céljából, például a szabályok és az eljárások egyszerűsítése, az IT-rendszerek fejlesztése és összekapcsolása, valamint a pénzügyi szakértelem további externalizálása és egyesítése révén. Ez végül enyhébb adminisztratív terheket, a kedvezményezettek ellenőrzésével kapcsolatos arányos költségeket, alacsonyabb hibaarányokat, jobb adatminőséget, továbbá rövidebb átfutási időt eredményez a támogatások odaítélése és folyósítása tekintetében.

Történt már előrehaladás, különösen a pénzügyi szabályok egyszerűsítése, a közbeszerzés és a támogatások digitális kezelése (többek között az érdekelt felekkel való kommunikációra és információcserére szolgáló egyablakos ügyintézés létrehozása) és a folyósítási idő csökkentése terén.

A pénzgazdálkodás eredményességének további javítása érdekében a Bizottság 2016-ban kezdeményezte a fő pénzügyi üzleti folyamatok felülvizsgálatát.

Ezen túlmenően minden egyes bizottsági szervezeti egység értékeli belső kontrollrendszereinek eredményességét. A 2016-os év vonatkozásában valamennyi bizottsági szervezeti egység arra a következtetésre jutott, hogy a belsőkontroll-standardok jól működtek, végrehajtásuk pedig eredményes.

A Bizottság szervezeti egységei 2016 végére kontrollrendszereik költséghatékonyságát is értékelték. Az említett értékelések (pl. a kockázatértékelés, az ellenőrzések költségének, a folyósítás átfutási idejének értékelése) alapján a szervezeti egységek nagy többsége felülvizsgálta kontrollrendszereit a szervezeti alkalmasság fejlesztése érdekében. A Bizottság szervezeti egységei fokozatosan intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy kontrollrendszereik továbbra is kockázatalapúak és költséghatékonyak legyenek. A méretgazdaságosság elérése és az ellenőrzések költséghatékonyságának javítása céljából történő forrásegyesítésre jó példa a közös támogatási központ létrehozása, amely szolgáltatásokat nyújt 20 szervezeti egység és más szervezetek, például a „Horizont 2020” kutatási keretprogram végrehajtásában részt vevő végrehajtó ügynökségek és közös vállalkozások számára.

Az éves gazdálkodási és teljesítményjelentés felépítése

E jelentés 1. szakasza összefoglalja a költségvetés teljesítményét a rendelkezésre álló, az uniós költségvetéssel 2016 végéig elért eredményekre vonatkozó legújabb bizonyítékok alapján. Ez a jelentéstétel a 2018-ra szóló költségvetési javaslat részét képező programindokolásokból, a bizottsági szervezeti egységek által készített 2016. évi éves tevékenységi jelentésekből, és más forrásokból, például az uniós programok értékeléseiből17 és végrehajtási jelentéseiből származó információkat veszi alapul.

A jelentéstétel segítségével lehet hozzáférni az említett dokumentumokhoz, amelyekben rendelkezésre állnak a programok célkitűzéseire, továbbá az alapforgatókönyvhöz és a célértékekhez mért mutatók terén tett előrelépésre vonatkozó részletesebb információk. Jóllehet a jelentés a 2016. jelentéstételi évhez kapcsolódik, a legfrissebb rendelkezésre álló adatokra támaszkodik, amelyek néha a korábbi jelentéstételi évekre vonatkoznak.

Az egyes fejezetek tekintetében a jelentés végrehajtási információval szolgál a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret programjainak előrehaladásáról, valamint bemutatja a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret programjainak eredményeire utaló legutóbbi elérhető bizonyítékokat. Az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék kérése nyomán a jelentés feltárja az Európa 2020 stratégiával fennálló kapcsolatokat is, és konkrét példákkal szolgál az uniós finanszírozás hozzáadott értékére.

A 2. szakasz az uniós költségvetés 2016. évi, Bizottság általi belső ellenőrzését, pénzügyi irányítását és védelmét ismerteti. Ez a jelentéstétel a bizottsági szervezeti egységek éves tevékenységi jelentésein alapul, amelyek részletesen ismertetik a belső ellenőrzési környezetet és a kapcsolódó kérdéseket. Ahol problémák merültek fel az év folyamán, a jelentés leírja, hogy a bizottsági szervezeti egységek hogyan birkóztak meg e kihívásokkal. Ez a szakasz összefoglalja a belső kontroll célkitűzéseinek megvalósításával (a jogszerűség és szabályszerűség kockázatainak kezelésével, az ellenőrzések költséghatékonyságával és a csalás elleni stratégiákkal), az uniós költségvetés védelmével és a főigazgatóknak a biztosi testület számára átadott megbízhatósági nyilatkozataival kapcsolatos információkat.

Ez a bizonyosság nemcsak a főigazgatók saját következtetésein alapul (amelyek alapjául az ellenőrzési eredményekkel és a korrekciókkal kapcsolatos statisztikai és nem statisztikai mutatók szolgálnak), hanem azt független felek véleményeivel (a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzési megállapításaival és korlátozott következtetéseivel, az Európai Számvevőszék észrevételeivel) és az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság munkájából származó következtetésekkel is összevetették.

A következtetés, amelyet a valamennyi szervezeti egységtől beérkezett megbízhatósági nyilatkozatok, továbbá a belső ellenőrzési munka során szerzett bizonyosság alapján vonnak le, lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy e jelentés elfogadásával átfogó politikai felelősséget vállaljon a 2016. évi uniós költségvetés irányításáért.

1. szakasz
Teljesítmény és eredmények

A Bizottság elkötelezett annak biztosítása iránt, hogy az uniós költségvetés a polgárok számára a legjobb eredményeket érje el az Unió politikai prioritásainak határozott támogatásával. 2016-ban a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások elősegítése, valamint az Unió előtt álló számos kihívásra való gyors és átfogó válasz kapott különösen fontos prioritást.

Annak biztosítása érdekében, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt érjen el és hozzáadott értéket is teremtsen, a Bizottság végrehajtja az „Eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezését. A kezdeményezés 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó teljesítményi keretre építve a megfelelés és a teljesítmény közötti jobb egyensúly megteremtését segíti elő. Az „Összpontosítás, gyorsaság és eredmények” a vezérelve a kezdeményezésnek, amely annak biztosítására irányul, hogy az uniós költségvetésből minden egyes eurót a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel rendelkező területeken használjanak fel, hogy az uniós költségvetés teljesítményét szigorúan értékeljék, és hogy az eredményeket egyértelműen közöljék.

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2016. szeptember 14-én benyújtotta a többéves pénzügyi keret átfogó félidős értékelését, többek között az uniós költségvetés teljesítményi keretének felülvizsgálatát. Ez a felülvizsgálat lehetőséget nyújtott az eredmények számba vételére és annak felismerésére, hogy reagálni kell az előre nem látható jelentős kihívásokra, például a migrációs és biztonsági válságokra. A felülvizsgálat számos, a kezdeményezéssel együtt benyújtott javaslat alapjául szolgált az Unió fő prioritásaira és szükségleteire irányuló támogatás körülbelül 6 milliárd EUR-ral történő növelésének céljából a foglalkoztatás és a növekedés, a migráció és a biztonság terén. A javaslatok ezenkívül azt is célul tűzik ki, hogy az uniós költségvetés nagyobb rugalmassággal rendelkezzen, és hogy egyszerűbbek legyenek a pénzügyi szabályok a kedvezményezettek számára.

A Bizottság számos módosítást terjesztett elő a költségvetési rendelethez annak bizonyítása érdekében, hogy kötelezettséget vállal az eredményközpontú megközelítéshez szükséges feltételek megteremtésére és annak biztosítására, hogy a hangsúly a felhasznált összegek helyett az eredményekre kerüljön. Ezek például lehetővé tennék a teljesített feltételeken alapuló kifizetéseket, a fellépés valamennyi elszámolható költségét fedező „globális egyösszegű átalány” kifizetését, prioritásként kezelve a támogatás egyszerűsített formáit és pontosítva a támogatás egyszerűsített formáira vonatkozó kontroll hatályát. Az egyszerűbb és rugalmasabb szabályoknak elő kell segíteniük a gyorsabb és hatékonyabb helyszíni végrehajtást az uniós szabályok végrehajtásával kapcsolatos költségek, valamint a hibaarány csökkentése céljából. Az egyszerűsített költségvetési rendeletre irányuló bizottsági javaslat egy olyan egységes szabálykönyv létrehozását tűzi ki célul, amely könnyebben olvasható és 25 %-kal rövidebb, mint a jelenlegi költségvetési rendelet és az alkalmazási szabályok.

E kezdeményezés keretében 2016-ban további előrelépés történt. Különösen megemlítendő a 2017. évi költségvetési tervezethez csatolt programindokolások struktúrájának és tartalmának azon célból történő fejlesztése, hogy a költségvetési hatóság pontosabb képet kapjon a programok teljesítményéről. Ezen túlmenően a Bizottság először 2016-ban integrált csomag formájában közölt részletes információkat az uniós költségvetés bevételeiről, kiadásairól, irányításáról és teljesítményéről az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal kapcsolatos bevált gyakorlatokkal összhangban (Uniós költségvetés‒ integrált pénzügyi beszámolási csomag)18. A Bizottság aktív együttműködést folytatott a tagállamok, más uniós intézmények és nemzetközi szervezetek szakértőivel, hogy közös értelmezést alakítsanak ki a meglévő teljesítményi keretekről, és lehetőséget teremtett az új elképzelések és bevált gyakorlatok megosztására. 2016-ban a szakértői csoportok három ülésének megtartására, valamint az „Eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezéssel foglalkozó második konferencia megszervezésére került sor.

Az uniós költségvetés legfőbb jellemzői

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó teljesítményi keret

Az uniós költségvetés stabil teljesítményi keretének megvalósítása előfeltétele annak, hogy az uniós programok még inkább eredményközpontúak és megfelelően irányítottak legyenek. A teljesítményi keretek a programok jogalapjának új kötelező elemeként és a programozási időszak fokozott eredményközpontúságának kulcsfontosságú pilléreként kerültek be a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretbe. E keretekhez világos és mérhető célkitűzések és mutatók meghatározására, valamint nyomon követéssel, jelentéstétellel és értékeléssel összefüggő intézkedésekre van szükség. A Bizottság úgy gondolja, hogy e mutatók nyomon követése az értékelésekkel együtt megfelelő alapot biztosít a teljesítmény értékeléséhez annak biztosítása érdekében, hogy a programok jól haladjanak a tervezett célkitűzések elérése felé. A problémák megelőzésében és megoldásában is segít.

A teljesítménnyel kapcsolatos információk a programvégrehajtás első éveiben alapvetően a ráfordításon (pénzügyi juttatás) és lehetőség szerint a kimeneteken alapulnak. Ezek az első adatok jól jelzik az uniós költségvetési kiadásokat és a szakpolitikai prioritásokhoz való hozzájárulásukat. Ahogy halad előre a programvégrehajtás, rendelkezésre fognak állni a kimenetelre és hatásra vonatkozó információk, de csak akkor, amikor már elegendő idő telik el a hatás elérése érdekében történő kiadások szempontjából.

Az Európai Számvevőszék által elvégzett ellenőrzések is elősegítik az uniós alapokat kezelő szervek és intézmények programjai, műveletei, irányítási rendszerei és eljárásai teljesítményének javítását.19 A legfrissebb jelentések például megerősítik, hogy szükség van a szabályok egyszerűsítésére, valamint a teljesítményi keret megerősítésére, illetve racionalizálására. A Bizottság felhasználja majd ezeket a tapasztalatokat a programok következő generációjára való felkészüléshez.

Megosztott felelősség az eredmények tekintetében

Az uniós költségvetés körülbelül háromnegyedének végrehajtása a tagállamokkal együtt, megosztott irányítás keretében történik. Jóllehet az uniós költségvetés irányításával kapcsolatos végső pénzügyi felelősség a Bizottságot terheli, az uniós költségvetéssel elért eredmények tekintetében számos európai, nemzeti és regionális szereplő osztozik a felelősségen. Mindegyiknek szerepe van annak biztosításában, hogy az uniós költségvetésből elköltött minden egyes euró ténylegesen a tervezett célok elérését szolgálja.

Erőteljes katalizátorhatás

Az uniós költségvetés a nemzeti költségvetésekkel együtt kiegészíti a szakpolitikai és szabályozási eszközöket az Unió prioritásainak megvalósítása érdekében. Annak ellenére, hogy viszonylag kis összeget tesz ki (az Unió teljes közkiadásai mintegy 2 %-ának felel meg), erőteljes multiplikátor- és katalizátorhatással rendelkezik. Pénzügyi eszközök segítségével források bevonására képes; kiváló példa erre az Európai Stratégiai Beruházási Alap. Társfinanszírozás révén elősegítheti ezenkívül, hogy a nemzeti állami beruházások a közösen elfogadott uniós célkitűzések elérésére irányuljanak.

A nemzeti költségvetésekkel való összhang

A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy biztosítsa az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések közötti komplementaritást, és hogy fokozza a gazdaságpolitikai koordinációt a tagállamok között. Az európai szemeszter keretében folytatott együttműködés (beleértve az országspecifikus ajánlásokat is) elengedhetetlen a szinergiák létrehozásához és lehetőség szerint a fiskális terhek minimalizálásához.

Többéves jelleg

Az uniós költségvetés a nemzeti költségvetésektől eltérően többéves jellegű, emiatt elsősorban beruházási költségvetés. A többéves pénzügyi keret támogatja a közép- és hosszú távú uniós fellépést, valamint arra törekszik, hogy koherens és stabil hosszú távú perspektívát biztosítson a kedvezményezettek és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A közelmúltban Európán belül és kívül bekövetkezett válságok kiszámíthatatlan jellege azonban rámutatott arra, hogy az uniós költségvetésnek arra is képesnek kell lennie, hogy gyorsan igazodjon az előre nem látható eseményekhez és gyorsan intézkedjen a helyszínen. az uniós költségvetés kiszámíthatósága és alkalmazkodóképessége közötti megfelelő egyensúly megteremtéséhez folyamatosan újbóli értékelésre és újbóli kiigazításra van szükség.

2016. évi uniós költségvetés:

Ábra: A 2016. évi uniós költségvetés fejezetenként a 2016. évi, 155,3 millió EUR összegű teljes költségvetés százalékos arányában.

Az uniós költségvetés 2016-ben 155,3 milliárd EUR-t tett ki. Ennek mintegy felét (45 %-ot, azaz 69,8 milliárd EUR-t) az 1. fejezetre, az intelligens és inkluzív növekedésre fordították, amely megoszlott az 1A. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért (12,2 %), illetve az 1B. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió (32,7 %) alfejezet között. A 2. fejezet – Fenntartható növekedés: A természeti erőforrások volt a költségvetés második legnagyobb területe, 40,2 %-kal.20 2016-ban hat költségvetés-módosítást fogadtak el. A nem szokásos kiigazításokat (az előző évi többletre vonatkozó vagy az aktualizált jogszabállyal kapcsolatos kiigazítás) előterjesztésére azért került sor, hogy nagyobb figyelmet kapjanak meghatározott kiemelt területek, például az EU-n belüli humanitárius segítségnyújtás és az Európai Stratégiai Beruházási Alap kiterjesztése, valamint hogy kezeljék a főleg a kohézió terén a vártnál alacsonyabb kifizetési igényeket. Közel 1 %-ot fordítottak speciális eszközökre; a sürgősségisegély-tartalékra, az Európai Globalizációs Alapra és az Európai Szolidaritási Alapra.

A horizontális kérdésekkel kapcsolatos előrelépés összefoglaló bemutatása

Az uniós költségvetés és az Európa 2020 stratégia

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet és az azt alkotó programokat úgy alakították ki, hogy elősegítsék az Európa 2020 stratégia közösen elfogadott céljainak megvalósítását, arra törekedve, hogy 2020-ra intelligens, fenntartható és inkluzív uniós gazdaság jöjjön létre.

Az uniós költségvetés különböző prioritások közötti elosztása azt mutatja, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tükrözi az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit.

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása felé való előrehaladás mérése érdekében az Európa 2020 stratégia21 öt kiemelt célra összpontosít: a foglalkoztatásra, a kutatás-fejlesztésre, az éghajlatváltozásra és az energiaügyre, az oktatásra, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre. E kiemelt célokat az egyes tagállamok nemzeti célokká alakították. A konkrét eredmények elérése érdekében számtalan nemzeti, uniós és nemzetközi szintű intézkedés van folyamatban. Az uniós költségvetés csupán az egyik olyan uniós ösztönző, amely hozzájárul az Európa 2020 kiemelt céljainak eléréséhez; sikere az összes uniós szereplő együttes fellépésétől függ.

Világos kapcsolat áll fenn az egyedi célok, valamint az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos három prioritása22 között. A célokat úgy választották ki, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást és együttesen hozzájáruljanak a hármas prioritás három dimenziójához. Céljuk azoknak az összes tagállamra nézve releváns, kiválasztott alapvető növekedési hajtóerőknek a kiemelése, amelyek irányadók lehetnek a tagállamoknak az uniós költségvetés által támogatott fellépése számára. A célok szándékosan nem teljes körűek és nem ölelik fel a növekedés valamennyi ösztönzőjét.

Az Európa 2020 stratégia kiemelt céljait a Bizottság kilenc mutatóval követi nyomon. Az e mutatók terén történt előrelépéssel kapcsolatos információt rendszeresen közzéteszik és frissítik az Eurostat honlapján.23 A következő diagram a kilenc mutatóra vonatkozó legújabb rendelkezésre álló adatokat24 mutatja be. Feltárja a 2008 óta elért haladást és az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaitól való távolságot. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a környezetvédelmi célokkal és az oktatással összefüggő mutatók a kiemelt célok felé tett előrelépésről tanúskodnak, míg további erőfeszítésekre van szükség a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén.

Ábra: Az Európa 2020 stratégia kiemelt céljai ‒ bázisév vs 2015 vs cél (100 %) ‒ forrás: az Eurostat honlapja

Az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés és a biodiverzitás érvényesítése

Az uniós költségvetés fontos eszköz az átfogó politikai célkitűzések, például az éghajlat-politika és a biodiverzitás elérésében is. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra és a beruházási szükségletekre válaszul az EU úgy döntött, hogy a 2014–2020-ra szóló költségvetésének legalább 20 %-át, az egész időszak tekintetében mintegy 200 milliárd EUR-t az éghajlatváltozással összefüggő fellépésre kell fordítani. Ezen eredmény elérése érdekében az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket valamennyi fontosabb uniós kiadási programba beépítik, különösen a regionális fejlesztésbe és a Kohéziós Alapba, az energiapolitikába, a közlekedésbe, a kutatásba és innovációba, a közös agrárpolitikába, továbbá az EU fejlesztési politikájába. A 2014. évi költségvetési tervezetből kiindulva az éghajlattal összefüggő kiadások becsléseit éves alapon kísérik figyelemmel, összhangban az úgynevezett riói mutatókon alapuló módszertannal. 2016-ban az éghajlati szempontok érvényesítéséhez való összes hozzájárulás 20,9 %-ra becsülhető.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés érvényesítéséhez hasonlóan a biodiverzitással összefüggő kiadások tekintetében alkalmazott nyomon követési eljárás azt jelezte előre, hogy a 2015. évi költségvetés 7 %-át és a 2016. évi költségvetés 9 %-át a biodiverzitás EU-beli csökkenésének megfékezéséhez és visszafordításához rendelik hozzá, ami fontos hozzájárulást jelent az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseihez.

Ábra: Az uniós költségvetés hozzájárulása az éghajlat-politikához 2014 és 2017 között: 105 589 millió EUR uniós költségvetési területenként, forrás: 2018-ra vonatkozó költségvetési irányszámok ‒ **Az „Egyéb területek” magukban foglalják a következő egyéb programokkal (és programindokolásokkal) kapcsolatos kiadásokat: 1a. alfejezet (Kopernikusz, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, COSME), 3. fejezet (uniós polgári védelmi mechanizmus), 4. fejezet (uniós polgári védelmi mechanizmus, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz II, az EU segítségnyújtási önkéntesei, pénzügyi támogatási eszköz a ciprusi török közösség számára, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Grönlanddal való együttműködés, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz és humanitárius segítségnyújtás).

Az uniós költségvetés és a fenntartható fejlesztési célok

2015 világszerte meghatározó évnek bizonyult a fenntartható fejlődés szempontjából. 2015. szeptember 25-én, a 70. ENSZ-közgyűlésen a világ vezetői új globális fenntartható fejlesztési keretet fogadtak el, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztési menetrendet (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend)25, amely a fenntartható fejlesztési célokra helyezi a hangsúlyt. Ugyanebben az évben elfogadták a párizsi éghajlat-változási megállapodást (COP21)26, az addisz-abebai cselekvési programot27mint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend szerves részét, valamint a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet28.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend kötelezettségvállalást jelent aziránt, hogy 2030-ra az egész világon megszűnjön a szegénység, és megvalósíthatóvá váljon a fenntartható fejlődés. A 17 fenntartható fejlesztési cél és a 169 kapcsolódó célkitűzés globális jellegű, általánosan alkalmazandó és egymással összefüggő.

Az EU 2016. november 22-én ismertette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel és a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos válaszát, továbbá elfogadott egy fenntartható fejlesztési csomagot29. Ez a csomag magában foglalja „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című átfogó közleményt30, amelyet bizottsági szolgálati munkadokumentum kísér31, amely általánosságban ismerteti a különböző uniós politikák és jogszabályok hozzájárulását a fenntartható fejlesztési célokhoz. Több fenntartható fejlesztési cél elérése nagyrészt a tagállami intézkedésektől függ. Az EU számos területen támogatja, koordinálja és kiegészíti a tagállami politikákat, illetve megosztja a felelősséget.

Az uniós költségvetés kiegészíti a nemzeti költségvetéseket, és támogatást biztosít a fenntartható fejlesztéssel kapcsolatos kihívások kezelését célzó uniós politikai és szabályozási eszközök széles köre számára. A Bizottság már jelentős mértékben beépítette a fenntartható fejlesztési célok középpontjában álló gazdasági, társadalmi és környezeti tényezőket az EU költségvetésébe és finanszírozási programjaiba. Az EU finanszírozási programjainak a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó teljesítményi kerete már most is tartalmaz releváns elemeket mindhárom dimenzióból.

Az éves gazdálkodási és teljesítményjelentés a programok különböző fejlettségi szintjének megfelelően ismerteti az uniós költségvetéssel 2016 végéig elért eredményeket, a programok kezdeti szakaszára vonatkozó bemeneti adatoktól kezdve a befejezett programok eredményéig. A jelentésben szereplő információk az éves gazdálkodási és teljesítményjelentés elkészítésekor rendelkezésre álló adatokon alapulnak.

1.1. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért (1A. alfejezet)32

A versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért (1A. alfejezet kötelezettségvállalásai) programjaira 2016-ben 19 milliárd EUR-t rendeltek. Ez az összes éves költségvetési kiadás 12,2 %-át jelenti.

A Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért alfejezet főbb programjai:

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram;

az infrastrukturális nagyprojektek (Galileo, nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor [ITER], és Kopernikusz);

az oktatást, képzést, az ifjúságot és a sportot finanszírozó Erasmus+ program;

a transzeurópai közlekedési, energetikai és ikt-hálózatok összekapcsolását finanszírozó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz; valamint

az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az európai beruházási terv részeként.33

Ábra: Lent: az 1A. alfejezet részesedése a 2016. évi teljes költségvetésből. / Felül: A 2016-ben az 1A. alfejezetből finanszírozott fő programok. Az „Egyéb programok” magukban foglalják többek között a foglalkoztatás és szociális innováció európai uniós programját (EaSI), a Vámügyi és a Fiscalis programot. Az „Infrastrukturális nagyprojektek” magukban foglalják többek között a Galileót, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), a Kopernikuszt és az ITER-t. Valamennyi összeg millió EUR-ban.

A programok által a Bizottság prioritásaihoz nyújtott támogatás

Az e fejezetbe tartozó programok a Juncker-Bizottság következő prioritásaihoz járulnak hozzá elsődlegesen: a „foglalkoztatás, növekedés és beruházás”, a „digitális tartalmak egységes piaca”, az „energiaunió és éghajlat-politika” és a „mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió”. Ezek főként a Horizont 2020 és az Erasmus+ munkahelyteremtésre és foglalkoztathatóságra gyakorolt hatásain keresztül mozdítják elő az Európa 2020 stratégia intelligens és fenntartható növekedéssel kapcsolatos prioritásait és az inkluzív növekedést. Az e költségvetési fejezetbe tartozó program az Európa 2020 stratégiához is hozzájárul a kutatás és az innováció ösztönzésével, a készségek javításával és (az egész életen át tartó tanulást támogató) oktatás fejlesztésével, a vállalkozói készség előmozdításával, az intelligens hálózatok használatának és a digitális gazdaság elősegítésével, az összekapcsolódó transzeurópai hálózatok kiépítésével, a páneurópai infrastruktúrákkal kapcsolatos beruházások támogatásával, valamint az energiahatékonyság és az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyságának javításával.

1.1.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása

A „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” 1A. alfejezet költségvetése előmozdította az Európa 2020 stratégia intelligens és fenntartható növekedéssel kapcsolatos prioritásait. A fő programok szerény növekedési előrejelzések és az európai gazdaság lassú helyreállása mellett beruházásokra és munkahelyteremtésre ösztönöztek.

Az Unióban jelenleg tapasztalható beruházáshiány problémájának megoldása céljából az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Európai Beruházási Bankkal szoros partnerségben folytatta magánforrások bevonását az innovatív és stratégiai projektekkel kapcsolatos stratégiai beruházásokhoz. Az uniós költségvetés az uniós garanciaalapon keresztül támogatja az Európai Stratégiai Beruházási Alapot34.

Más jelentős programok a hálózatok és a know-how Unió-szerte történő kiépítésére irányuló kezdeményezéseket finanszírozták, például a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot; a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programot (COSME); és az európai hálózatfinanszírozási eszközt.

Ezen túlmenően a nagyprojektek, például a Galileo, a Kopernikusz és az ITER hozzájárultak annak biztosításához, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az űrágazatban, és annak bizonyításához, hogy a fúziós energia fenntartható energiaforrássá válhat.

Annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok teljes mértékben kihasználhassák az Európa által teremtett lehetőségeket, az olyan programok, mint az Erasmus+ segítenek a kulcskészségek fejlesztésében a jövőbeni álláskeresők számára.

Az uniós garanciaalap által támogatott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)

2016. december végén, azaz a beruházási időszak felénél az Európai Stratégiai Beruházási Alap végrehajtása a terveknek megfelelően haladt. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap jóváhagyott műveletei által a várakozásoknak megfelelően mobilizált beruházási volumen 163,9 milliárd EUR-t tett ki (2017. május közepén pedig meghaladta a 190 milliárdot az összes uniós tagállamot tekintve), ami a 2018 közepére kitűzött 315 milliárd EUR összeg több mint felét teszi ki35. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg az alap két ága között:

-Az infrastrukturális és innovációs támogatási keretben az Európai Beruházási Bank 175, körülbelül 94,4 milliárd EUR beruházási értékű projektet hagyott jóvá, ahol az Európai Beruházási Bank által nyújtott, az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében az uniós garanciaalap által támogatott finanszírozás a várakozások szerint 22,4 milliárd EUR-t tesz ki. E projektek megvalósítására 25 tagállamban kerül sor, ami meghaladja a 2016-ra kitűzött célt (20 ország).

-A kis- és középvállalkozásokra irányuló támogatási keretben az Európai Beruházási Alap 244, összesen 69,5 milliárd EUR beruházási értékű műveletet hagyott jóvá. Az összes tagállamot tekintve várhatóan több mint 380 000 kis- és középvállalkozás és közepes piaci tőkeértékű vállalat részesül majd támogatásban.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által finanszírozott projektek különbözőek; i. egy lakhatással kapcsolatos lengyelországi terv, amely 1300 megfizethető ház megépítésére irányul, ii. tizennégy, alapellátást biztosító központ megépítése Írországban, iii. két új, biomassza-tüzelésű kapcsolt energiatermelő létesítmény megépítése, amelyek növelik az energiabiztonságot és javítják a villamosenergia-ellátást, iv) új, nagyon nagy sebességű széles sávú hálózat bevezetése a franciaországi Elzász régió körülbelül 700 faluközösségében. Valamennyi projekt megtalálható az Európai Stratégiai Beruházási Alap projekttérképén: http://www.eib.org/efsi/map/index.htm

Az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kapcsolatban az első évben szerzett tapasztalatok értékelése36 azt mutatta, hogy az uniós garancia hatékony és eredményes eszköz volt az Európai Beruházási Bank speciális tevékenységei, valamint az Európai Beruházási Alap kis- és középvállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatására szolgáló garanciái volumenének növeléséhez. Mindemellett ki kell dolgozni a nemzeti fejlesztési bankokkal, illetve pénzügyi közvetítőkkel való együttműködés új modelljeit annak elősegítése érdekében, hogy az infrastrukturális és innovációs támogatási keretben bevezessék a kockázatmegosztási eszközöket és az alárendelt finanszírozást. Bár az uniós garancia lehetővé tette az Európai Beruházási Bank számára, hogy kockázatosabb tevékenységekbe fogjon bele, az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem arra szolgál, hogy a súlyos piaci hiányosságokat kezelő beruházási platformok első veszteségviselő pozícióit támogassa. Így az Európai Beruházási Bank kevésbé tudott hosszú távú, rögzített árfolyamú finanszírozást nyújtani egyes kevésbé fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező, euróövezeten kívüli országokban.

A Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alap és más európai finanszírozási alapok ötvözésén is dolgozik.

Jó példa erre az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (hitelfinanszírozási eszköz), amely új pénzügyi termékeket vezetett be a fenntartható közlekedés tekintetében, például a 2016-ban elindított, környezetkímélő hajózással kapcsolatos garanciaprogramot37, amely 3 milliárd EUR összegű ‒ az Európai Stratégiai Beruházási Alap által növelendő ‒ beruházást mozgósíthat a hajók tiszta technológiával való felszerelése terén. A program kísérleti szakaszához ‒ amely a várakozások szerint akár 250 millió EUR-t is kitehet ‒ az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (hitelfinanszírozási eszköz) nyújt támogatást, míg a program mintegy 500 millió EUR összegű egyenlegét az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatja.

Horizont 2020

A végrehajtás terén tett előrelépések

A pályázati felhívásokat követően az érdekelt felek finanszírozási pályázatot nyújthatnak be, amelyet független szakértők értékelnek.

2016 végéig több mint 102 000 támogatható pályázatot nyújtottak be a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatos felhívásokra. 11 000-nél több, 49 000 résztvevőt érintő támogatási megállapodás aláírására került sor, amelyek körülbelül 20,5 milliárd EUR összegű uniós beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalást jelentenek a kutatás és innováció terén. A nyertes pályázatok aránya továbbra is alacsony, körülbelül 12 % (az előző uniós kutatási programban 19 % volt), és csak a pályázatok alig több mint egynegyedét értékelték pozitívan és választották ki finanszírozás céljából, ami szemlélteti a program iránti nagy érdeklődést és a kiválasztási folyamat versenyképességét.

Az alacsony sikerességi arány ellenére a résztvevők körülbelül 52 %-a új szereplő volt, akik nem vettek részt az előző kutatási programban, azaz a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban (FP7).

102 000 támogatható pályázat

A nyertes pályázatok aránya nem éri el a 12 %-ot

11 108 aláírt támogatási megállapodás

Résztvevők 131 különböző országból

A programvégrehajtás első három évében 131 különböző ország (többek között 87 harmadik ország) résztvevői részesültek támogatásban a „Horizont 2020” keretprogramból. Az EU-28 országaira a finanszírozás 92,9 %-a, míg a társult országokra 6,5 %, a harmadik országokra pedig 0,6 % jutott.

A „Horizont 2020” keretprogram eredményességét kedvezően befolyásolta a programirányítás externalizálása, az egyszerűsítés és a közös támogatási központ létrehozása. Az egyszerűsítésre való törekvés eredményeképpen drámai mértékben csökkent a támogatások odaítélésének átfutási ideje, jelenleg átlagosan 192 nap, ami a hetedik keretprogramhoz képest több mint 100 napos csökkenést jelent. Az externalizálás a hetedik keretprogrammal összevetve növelte a költséghatékonyságot: a Horizont 2020 igazgatási kiadásai nem érik el a hetedik keretprogramban észlelt szintet és a Horizont 2020 teljes költségvetésének 5 %-át. A program további egyszerűsítése prioritás marad annak biztosítása érdekében, hogy a „Horizont 2020” keretprogramban a legjobb kutatók és innovátorok vegyenek részt. A 2017-től alkalmazandó egyszerűsítési intézkedéseket tartalmazó új csomag csökkenteni fogja a résztvevők igazgatási költségeit és segít a számviteli hibák elkerülésében. Ezen túlmenően ezen intézkedések javítják az uniós finanszírozásban részesülő kutatókra vonatkozó finanszírozási feltételeket azon országokban, ahol az uniós és nemzeti projektek közötti különbség akadályt jelent a kutatók számára. Előkészítik a következő kutatási keretprogramban alkalmazandó új egyszerűsítési intézkedéseket is.

Eredmények

Minthogy a „Horizont 2020” keretprogram 2014-ben indult el, az első projektek aláírására csak 2014 vége felé került sor. Ez azt jelenti, hogy csak 2017-ben áll rendelkezésre a végrehajtás folyamatában lévő projektek tevékenységeivel kapcsolatos jelentős mennyiségű adat. Ennek ellenére bizonyos eredmények azt mutatják, hogy jól halad a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtása, és hogy a teljesítmény a Horizont 2020 tervezett célkitűzéseinek megfelelően alakul.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéshez, a biodiverzitáshoz és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás

A hetedik keretprogramhoz viszonyítva a „Horizont 2020” keretprogram során jelentősen növekedett az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéshez és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás. A 2014‒2016-os előzetes eredmények azt jelzik, hogy elérhető a fenntartható fejlődés tekintetében kitűzött 60 %-os kiadási cél, viszont az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésre vonatkozó kiadások jelenleg nem érik el a 35 %-os célt. A 2018 és 2020 közötti időszakra szóló munkaprogram külön figyelmet ‒ és költségvetést ‒ szán erre a célra.

Ábra: Az éghajlat-politikával és a fenntarthatósággal kapcsolatos kiadások a „Horizont 2020” keretprogramban (kumulált számadatok)

PROMOTioN

A PROMOTioN projekt (összekapcsolt nagyfeszültségű egyenáramú offshore átviteli hálózatokkal kapcsolatos előrehaladás) az összekapcsolt offshore átviteli hálózat európai villamosenergia-piacának előnyeit vizsgálja, és nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) technológiákat fog kifejleszteni, amelyek az Északi-tengeren található offshore szélparkokat és a különböző országok szárazföldi villamosenergia-hálózatait kapcsolják össze. A „Horizont 2020” keretprogramon belül jelenleg ez a legnagyobb energiaprojekt, amelyhez az EU négy év alatt 39,3 millió EUR hozzájárulást biztosít. A projektben 11 országból 34 partner vesz részt, többek között az összes jelentős HVDC-gyártó, átvitelirendszer-üzemeltetők, számos szélturbina-gyártó és offshore szélenergia fejlesztő vállalatok, elismert szakértők és az iparág.

Eredményesség: A projekt a következő transznacionális kihívás megoldására irányul: az offshore szélparkok összekapcsolása a különböző európai országokban található szárazföldi hálózatokkal.

Hatékonyság: Egy 2014-es tanulmány38 kimutatta, hogy a kérdés összehangolt uniós megközelítése lényegesen alacsonyabb teljes infrastrukturális költségeket és szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A várakozások szerint a projekt során valamennyi megvalósul e lehetőségekből. Környezeti hatást fejt ki, mert a szélenergia fokozottabb integrálását teszi lehetővé, így minimalizálja a tengeri környezetre gyakorolt hatást. Ezenkívül az alkotóelemekkel kapcsolatos innováció, az offshore átalakító állomások kisebb mérete és tömege, és a biológiailag lebomló szigetelő folyadékok még inkább csökkentik a hálózat környezeti hatását.

Szinergia: Az európai HVDC-ipar jelentős szereplői képviseltetik magukat a PROMOTioN konzorciumában. A projekt még inkább erősíteni fogja Európa HVDC tudásközpontként betöltött vezető szerepét a világban azáltal, hogy az új nagyfeszültségű egyenáramú technológiai innovációkat magasabb technológiai készültségi szintre emeli, és így munkahelyeket teremt Európában.

https://www.promotion-offshore.net/

Multiplikátorhatás és az ipar bevonásának megerősítése

Eddig a kis- és középvállalkozások több mint 3 milliárd EUR összegű finanszírozásban részesültek. Már csaknem 4 százalékponttal túlteljesítették az Európai Parlament és a Tanács által kitűzött célt, miszerint a „Társadalmi kihívások” prioritás és a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés együttes költségvetési keretének legalább 20 %-át a kis- és középvállalkozásoknak kell juttatni. A Horizont 2020 bevezetett egy új, kifejezetten az innovatív kis- és középvállalkozások számára tervezett finanszírozási eszközt. Hozzáférhetőségét bizonyítja, hogy számos kisebb tagállamban népszerű az eszköz. A teljes időszakra vonatkozó (a társjogalkotók által megállapított) 7 %-os céllal összhangban az együttes költségvetés 5,6 %-át a kis- és középvállalkozásokra irányuló támogatási keret révén már a kis- és középvállalkozások közvetlen támogatására fordították39. A „Horizont 2020” keretprogram egészét tekintve az összes résztvevő hozzávetőleg 21 %-a ebbe a vállalkozáskategóriába tartozott.

Ábra: a „Horizont 2020” keretprogramban a „Társadalmi kihívások” prioritás és a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés keretében a kis- és középvállalkozásokra elkülönített pénzeszközökből a kkv-kra irányuló támogatási kereten keresztül juttatott rész

Az elmúlt két évben az ipar részvétele ‒ mind a benyújtott pályázatok, mind a kiválasztott projektek tekintetében ‒ nagyon biztató tendenciát mutatott. 5 399 ‒ 45,7 milliárd EUR összegű uniós pénzügyi hozzájárulást kitevő ‒ olyan támogatási megállapodás aláírására már sor került, amelynek legalább egy iparági résztvevője van40 .

A 2015-ben elindított, a konzorciumok piacközeli innovációjának piaci forgalmazását támogató, „Gyorsított innováció” kísérleti program kedvező fogadtatásra talált az ipar részéről. 46 projektet és 204 jogalanyt választottak ki finanszírozás céljából, ami 98,7 millió EUR uniós hozzájárulást jelentett. A kiválasztott jogalanyok körülbelül 75 %-át az ipar adta, aminek 63 %-át kis- és középvállalkozások tették ki. Mivel azonban a nyertes pályázatok aránya 5 % volt, a „Gyorsított innováció” kísérleti program folytatásához meg kellene vizsgálni a további finanszírozás szükségességét.

A pénzügyi eszközök már nagyobb szerepet kapnak a közberuházásokhoz szükséges forrásokra gyakorolt multiplikátorhatásuk, a köz- és magánszféra forrásai különböző formáinak egyesítésére való képességük és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságuk miatt. Több mint 5 700 innovatív vállalkozás, főleg kis- és középvállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok 8 milliárd EUR-t meghaladó finanszírozásban részesültek a Horizont 2020 pénzügyi eszközeiből. Ez a pénzügyi támogatás 20 milliárd EUR további befektetést eredményezett az Unióban és a társult országokban. A Horizont 2020 pénzügyi eszközeinek gyors létrehozása az innovatív vállalkozások részéről támasztott jelentős igény és az európai beruházási tervvel / az Európai Stratégiai Beruházási Alappal való szinergiák miatt vált lehetővé, ami további forrásokat nyújt az innovációs és kutatási tevékenységekhez. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak az Európai Beruházási Bank által eddig jóváhagyott tranzakcióiból 21 % a kutatás-fejlesztés és innováció szektorba tartozik, és e projektek kétharmada komoly kutatás-fejlesztési és innovációs résszel rendelkezik.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által finanszírozott tudományos és innovációs társulások (TIT) körülbelül 1 000 oktatási, üzleti és kutatószervezetet fogtak össze.

Több mint 300 induló vállalkozást hoztak létre, amelyek körülbelül 5 500 főt foglakoztatnak és külső befektetőktől több mint 500 millió EUR-t szereztek.

Az uniós tudomány kiválóságának megerősítése és növelése

A Marie Skłodowska-Curie cselekvés 2016-ban ünnepelte 20. évfordulóját és a 100 000. ösztöndíjasát. A program 2014 és 2016 között 25 000 kutatót támogatott (körülbelül 11 000 PhD-hallgatót).

2015-ben uniós támogatással 33 000 kutató41 fért hozzá kutatási infrastruktúrához, többek között e-infrastruktúrához. A páneurópai kutatási infrastruktúra egyre kifinomultabb technológiákat kínál, amelyek csak olyan nagyméretű platformokon érhetők el, amelyek összekapcsolják a kutatást a fejlesztéssel, az integrálást pedig a validálással.

Három olyan tudós (Jean-Pierre Sauvage, Sir J. Fraser Stoddart és Bernard L. Feringa) kapta megosztva a kémiai Nobel-díjat, akik korábban, a negyedik kutatási keretprogramtól kezdve (FP4) számos uniós finanszírozású projektben vettek részt, többek között a Marie Skłodowska-Curie cselekvésben, és részesültek az Európai Kutatási Tanács által odaítélt támogatásból.

25 000 MSCA-kutató (többek között11 000 PhD-hallgató)

Három olyan tudós kapta megosztva a kémiai Nobel-díjat, akik a negyedik kutatási keretprogram óta részesülnek támogatásban.

Több mint 33 000 kutató használt uniós támogatású kutatási infrastruktúrát

A „Horizont 2020” keretprogram végrehajtására partnerségeken keresztül is sor kerül a legnagyobb kihívások kezelése, a kiváló minőségű munkahelyeket biztosító ágazatok versenyképességének támogatása, a kutatással és innovációval kapcsolatos magánforrások növelésének ösztönzése, valamint a nemzeti és regionális programokkal való szorosabb szinergiák kialakítása céljából.

Hét köz-magántársulás stratégiai jelentőségű technológiákra irányul, amelyek kulcsfontosságú európai ágazatokban olyan területeken segítik elő a növekedést és a munkahelyteremtést, mint például az innovatív gyógyszerek, az üzemanyagcella- és a hidrogéntechnológia, elektronika, repüléstechnika és bioalapú iparágak. A Közös Vállalkozás uniós hozzáadott értékének megállapítására szolgáló megbízható mérőszám a multiplikátorhatás.42 Az első becslések arról tanúskodnak, hogy a közös vállalkozások jó úton haladnak a jogszabályban előírt minimális multiplikátorhatás elérése, sőt bizonyos esetekben meghaladása felé. Az aláírt támogatási megállapodások számának növekedésével részletesebb információk szerezhetők a multiplikátorhatásról. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a teljes multiplikátorhatást csak a program végén lehet értékelni. További beruházásokat ösztönöznek az olyan területeken működő szerződéses köz-magán társulások, mint például a jövő üzemei, robotika, környezetbarát járművek és a kiberbiztonság is, amelyre vonatkozóan 2016. július elején írtak alá partnerséget.

Új multiplikátorhatású lehetőségek: 5 700 innovatív vállalkozás pénzügyi eszközökből több mint 8 milliárd EUR-ban részesült. Ez több mint 20 milliárd EUR, innovatív projektekkel kapcsolatos beruházást eredményezett.

COSME

A COSME az uniós vállalkozások ‒ különösen a kis- és középvállalkozások ‒ versenyképességének és fenntarthatóságának megerősítésére törekszik a forráshoz jutás és a piacra jutás elősegítésével (a költségvetés 60 %-a, illetve 21,5 %-a). A fennmaradó 18,5 % a vállalkozói kultúra ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások létrehozásának és növekedésének előmozdítására szolgál.

Forráshoz jutás a kis- és középvállalkozások számára:

A COSME pénzügyi eszközei a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) kapcsán létrehozott pénzügyi eszközök sikerén alapul, amelyek elősegítették több mint 21 milliárd EUR hitel és 3 milliárd kockázati tőke mozgósítását több mint 387 000 európai kis- és középvállalkozás számára43.

A COSME hitelgarancia-eszközt biztosít a pénzügyi közvetítők számára, amikor olyan kockázatosabb kis- és középvállalkozások számára nyújtanak finanszírozást, amelyek másképp nem juthatnának forrásokhoz. A végrehajtás jól halad. 2016. végéig 612 millió EUR értékben összesen 67 hitelgarancia-megállapodást írtak alá.

E megállapodásoknak köszönhetően 2016. december 31-én a megnövelt hitelgarancia-eszköz keretében már több mint 143 000 kis- és középvállalkozás részesült 5,5 milliárd EUR-t meghaladó finanszírozásban44. E vállalkozások 91 %-a kevesebb mint 10 főt foglalkoztat, és körülbelül 40 %-ukat öt éven belül hozták létre. Ezek a kis- és középvállalkozások 21 országban találhatók.

Amint azt az alábbi táblázat mutatja, az aktuális becslések szerint a 2017-re kitűzött célokat az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően túl fogják teljesíteni:

	A hitelfinanszírozásban részesülő kis- és középvállalkozások száma	A garanciákból mozgósított finanszírozás
2017. december 31-ig elérendő cél	108 000‒161 000	7‒10,5 milliárd EUR
2016. december 31-i állapot45	143 000	5,5 milliárd EUR

A COSME a hitelgaranciákon kívül tőkefinanszírozási eszközt is biztosít. A kockázatitőke-piac sajátosságai miatt a tőkefinanszírozási eszköz bevezetése lassabban indult, az első finanszírozási megállapodások aláírására 2015 végén került sor. 2016 végére kilenc finanszírozási megállapodás aláírása történt meg (közülük egy feltételes). E megállapodások alapján összesen 471 millió EUR összegű, terjeszkedési és növekedési fázisban lévő kis- és középvállalkozásokba történő beruházásra fog sor kerülni. Jelen állás szerint 64 millió EUR-t fektettek be hét tagállam tizenkét kis- és középvállalkozásába.

A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válásának és piacra jutásának elősegítése:

A COSME piacra jutásra szánt költségvetésének több mint kétharmadát az Európai Vállalkozási Hálózat számára különítették el, amely a kis- és középvállalkozások nemzetközivé válását segíti elő, főleg külföldi üzleti és technológiai partnerek felkutatásával. A hálózatot jelenleg 479 EU-n belüli és 85, a COSME programban részt vevő nyolc országban található szervezet alkotja. Ezek 20 %-a új szervezet. A hálózat a kis- és középvállalkozások között létrejött 5 088 partnerséggel az első két évben túlteljesítette célkitűzéseit. Információs, tanácsadási és közvetítői szolgáltatásokkal abban is segít a kis- és középvállalkozásoknak, hogy kiaknázzák a belső piacban rejlő lehetőségeket. 56 244 alkalommal nyújtottak tanácsadási szolgáltatást, és 21 676 ügyfél vett részt közvetítői találkozókon és vállalati küldetéseken.

A COSME alá tartozó, „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program keretében az új és tapasztalt vállalkozók között a program indulása óta 4 600 eszmecserére került sor.

A program 2014-ben elvégzett értékelése már levonta azt a következtetést, hogy a program általános koncepciója sikeresnek bizonyult az európai piacon működő vállalkozók igényeinek teljesítésében. Az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program résztvevőinek körülbelül 36,5 %-a új vállalkozást indított a referencia-időszakban, továbbá a felmérésben részt vevő új vállalkozók 30 %-a46 és az új vállalkozókat fogadó vállalkozók 56 %-a47 vett fel alkalmazottat az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program befejezését követően.

Galileo és EGNOS ‒ az uniós műholdas navigációs programok

A Galileo-program és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) létrehozza Európa saját globális navigációs műholdrendszerét, és polgári ellenőrzés mellett igen pontos globális helymeghatározási szolgáltatást nyújtanak. Mivel a nagyteljesítményű műholdas navigációs szolgáltatások újabb generációi számottevő gazdasági lehetőségekkel kecsegtetnek, a programok hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez annak biztosítása révén, hogy növekszik az uniós ipar piaci részesedése a világméretű globális navigációs műholdrendszer értékesítési piacán.

A végrehajtás terén tett előrelépések

Ami a világűrbe telepített infrastruktúrát illeti, 2016-ban hat Galileo műholdat lőttek fel sikeresen. Ugyanakkor első ízben négy navigációs műhold fellövésére is sor került. Ez nagyszerű eredmény a Galileo számára, és a gyors telepítési ütem viszonylag újnak számít a műholdas navigációs világban. A fejlődés az alábbi ábrával szemléltethető, amely összeveti a Galileo-infrastruktúra telepítése tekintetében tervezett és a tényleges előrelépést.48

Ábra: A teljesen működőképes Galileo műholdak száma

2016 végére működőképesnek nyilvánították a Galileo kezdeti szolgáltatásait, és teljesült a szolgáltatásnyújtás valamennyi szükséges feltétele.

A Galileo szolgáltatásai:

‒ „nyilvános szolgáltatás” (Open Service vagy OS), amely a felhasználók számára ingyenesen szolgáltat főként nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs tömegpiaci alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat;

‒ a Galileo nyilvános szolgáltatása révén a nemzetközi normáknak megfelelően az életbiztonsági alkalmazások felhasználóinak szánt integritásfigyelő szolgáltatásokhoz való hozzájárulás;

‒ „kereskedelmi szolgáltatás” (Commercial Service vagy CS) az alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztéséhez a nagyobb teljesítménynek és a nyilvános szolgáltatás által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően;

‒ „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” (Public Regulated Service vagy PRS) kizárólag a kormányok által engedélyezett felhasználók részére, olyan érzékeny alkalmazások céljaira van fenntartva, amelyek a szolgáltatás magas szintű folyamatosságát igénylik;

‒ a COSPAS-SARSAT rendszer „keresési és mentési támogatási szolgáltatásához” (Search and Rescue Support Service vagy SAR) való hozzájárulás oly módon, hogy érzékelik a jeladók által kibocsátott vészjelzéseket,és válaszüzeneteket küldenek számukra.

Mára az európai Galileo-rendszer biztosította helyét a globális műholdas navigációs piacon, miközben az Egyesült Államok és Oroszország rendszerei erősödnek, a kínai rendszer kiépítése pedig gyorsan halad. Ez jelenti az első lépést a teljes műveleti képesség eléréséhez. A Galileo kezdeti szolgáltatásai és a GPS között teljes a kölcsönös átjárhatóság, kombinált használatuk pedig számos előnnyel jár majd a végfelhasználó számára. Ha több műhold áll rendelkezésre, pontosabb és megbízhatóbb helymeghatározás lesz elérhető a végfelhasználók számára. A városokban való navigáció szempontjából, ahol a magas épületek gyakran blokkolhatják a műholdjeleket, különösen hasznos lesz a pontosabb helymeghatározás.

A Galileo elterjedését nagyban elősegítette a kezdeti szolgáltatások bejelentése. Most már számos Galileo-kompatibilis terméket forgalmaznak49. A Galileo kezdeti szolgáltatásainak 2016. évi bejelentését követően a lapkakészlet- és vevőkészülék-gyártók, valamint az alkalmazásfejlesztők Galileo-jeleket használhatnak tevékenységeik fejlesztéséhez, és már számos, a Galileo vételére alkalmas készülék van piaci forgalomban50. E projektek eredményeképpen már 13 innováció piaci bevezetése van folyamatban, 5 szabadalom, 34 fejlett prototípus, két termék van a piacon és 223 tudományos értekezést adtak ki. A globális navigációs műholdrendszer piaca várhatóan a következőképpen növekszik: 2017-ben 5,8 milliárd eszköz van használatban, és a becslések szerint ez a szám 2020-ra eléri a 8 milliárdot. 2016-ban folytatódott a piaci elterjedés részletes értékelése. Ami a technológia térhódítását illeti, a Galileo-kompatibilis vevőkészülék-modellek száma a 2012-es 25 %-ról 2014-ben 35 %-ra nőtt, napjainkban pedig közel 40 %-ot tesz ki.

Az EGNOS esetében 2015-ben 63 % volt ez az arány, majd 2016-ban 75 %-ra nőtt. A mezőgazdaságban a globális navigációs műholdrendszer használatára alkalmas traktorok 80 %-a EGNOS-kompatibilis volt51. 2016 végén 219 volt az EGNOS-kompatibilis repülőterek száma, és 20 európai országban 401 EGNOS-alapú eljárásokat alkalmaztak. A közúti közlekedésben az úthasználati díj megfizetéséhez az EGNOS-t alkalmazó teherautók száma 1,1 millió volt.

Az EGNOS három szolgáltatása

Nyilvános szolgáltatás (OS): nyilvános és ingyenes szolgáltatás helymeghatározási és időmérő szolgáltatásokhoz (2009 óta).

Életbiztonsági szolgáltatás (SoL): az életbiztonság vonatkozásában kritikus közlekedési alkalmazások, például a polgári repülés számára, amelyekhez integritásinformációs riasztórendszer szükséges (2011 óta).

EGNOS Data Access Service (EDAS): az EGNOS-jelek vételének interneten keresztül történő biztosítására irányuló földfelszíni kereskedelmi szolgáltatás regisztrált felhasználók számára, akik kívül esnek az EGNOS-műholdak hatótávolságán (2012 óta).

Kopernikusz

A Kopernikusz célja az uniós Föld-megfigyelési kapacitással és a hasznosításával kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölése, valamint az, hogy az európai intézmények és ipar számára szabad hozzáférést biztosítson a Föld-megfigyelési adatokhoz és információkhoz. Ennek elérése érdekében három komponens részesül finanszírozásban:

1. Az űrkomponens ‒ beleértve a Sentinel műholdak beszerzését, fellövését, műveleteit és a földi szegmens üzemeltetését.

2. A lokális komponens ‒ az űrkomponens támogatása és a nemzeti Föld-megfigyelési eszközök hálózata által előállított adatokhoz való hozzáférés biztosítása a Kopernikusz-termékeknek a szolgáltatási komponens számára történő létrehozásához.

3. A szolgáltatási komponens ‒ szabadon hozzáférhető, sokféle felhasználó igényeinek megfelelő adatok és termékek szolgáltatása.

Ami az infrastruktúra telepítését illeti, megtörtént 5 Sentinel műhold sikeres fellövése és pályára állítása: Sentinel-1A és Sentinel-1B (poláris pályán keringenek, időjárástól és napszaktól függetlenül képesek radarfelvételek készítésére), Sentinel-2A és Sentinel-2B (poláris pályán keringenek, optikai távérzékelést végeznek, nagyfelbontású multispektrális felvételeket készítenek), valamint Sentinel-3A (optikai kamerával és magasságmérővel vannak felszerelve az óceánok és a szárazföldek felszínének vizsgálatához). Ezzel párhuzamosan megerősítették az adatok fogadására, feldolgozására, terjesztésére és archiválására szolgáló földi szegmenseket.

A végfelhasználók jobb elérése érdekében különböző területeken hat különböző alapszolgáltatást fejlesztettek ki, illetve fejlesztésük jelenleg is folyamatban van. A Kopernikusz hat alapszolgáltatásának létrehozása közvetlen előnyöket biztosít a szolgáltatásnyújtás ágazat (az európai kis- és középvállalkozások) számára, valamint növekedést idéz elő és munkahelyeket teremt. Ezen túlmenően a Kopernikuszból 2016-ban is jelentős közvetlen előnyök származtak az európai űriparra nézve, mivel jelenleg több mint 230 beszállító, köztük 48 kis- és középvállalkozás profitál az EU által finanszírozott, 530 millió EUR összegű szerződésekből.

2016-ban a Bizottság a felhasználói átvételre vonatkozó átfogó stratégiát kezdeményezett, hogy előmozdítsa a Kopernikusz-adatok felhasználását és új, az űradatok által biztosított gazdasági lehetőségek kiaknázására ösztönözzön. A Bizottság ezzel párhuzamosan folytatta a nemzetközi partnerekkel való együttműködést annak érdekében, hogy előmozdítsa a Kopernikusz globális igénybevételét. Az Egyesült Államok és Ausztrália már aláírta a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférésről és az adatmegosztásról szóló megállapodást.

A Kopernikusz már szolgáltatott megfigyelési adatokat természeti katasztrófák esetén. 2016-ban összesen 38 alkalommal aktiválták a katasztrófakezelési szolgáltatást, 33 esetben gyors térképkészítést, valamint 5 esetben a kockázatok felmérése és a helyreállítás céljából kértek térképkészítést. Az aktiválásra elsősorban az európai árvizek és tűzkatasztrófák miatt került sor. Nemzetközi szintű aktiválás történt például az olyan súlyos katasztrófák esetén, mint az ecuadori (2016. április) és a zöld-foki-szigeteki (2016. augusztus) földrengés, a tádzsikisztáni iszapár (2016. május), a Fidzsi-szigeteki (2016. február) és a tajvani (2016. július és szeptember) trópusi ciklon.

Más fontos eredmények a Kopernikusz tengermegfigyelési szolgáltatásához (CMEMS) kapcsolódnak, amely teljesen működőképes és magas hozzáadott értéket képviselő termékeket szolgáltat, például a tengeri megújuló energia fejlesztéséhez, a tengeri erőforrások fenntartható felhasználásához (halászat, biodiverzitás) és a szennyezés elleni küzdelemhez való hozzájárulás révén. A Kopernikusz tengermegfigyelési szolgáltatása által kínált termékeket rendszeresen igénybe vevő felhasználók száma folyamatosan növekszik, és mostanra a regisztrált felhasználók tekintetében elérte a 8 600-as mérföldkövet (2015-ben 5 000 volt ez a szám), akik túlnyomórészt az EU parti államaiból, de a világ más 120 országából is igénybe veszik a szolgáltatást.

A Sentinel-2B fellendíti az uniós agrárpolitikát

A Kopernikusz által nyújtott ingyenes képek meg fogják mutatni az időbeli változásokat, a korábbi felvételek megtekintésére is lehetőséget adnak, 100 %-os területi lefedettség mellett. A növényfajták elemzésével a közigazgatás ellenőrizni tudja, hogy a környezetbarátabbá válást ösztönző támogatásban részesülő mezőgazdasági termelő fenntartotta-e állandó gyepterületét vagy diverzifikálta a növénytermesztést. A Kopernikusz-adatok biztosítják annak a lehetőségét, hogy a helyszíni megfelelőség-ellenőrzés helyett távolról történő és automatizált teljesítmény-ellenőrzést végezzenek, ezáltal hozzájárulnak az egyszerűsítéshez, a költséghatékonysághoz és a jobb szakpolitikai teljesítményhez.

Ezen túlmenően az upstream és downstream ágazatok, valamint a nem kormányzati szervezetek az üzleti kilátások mérlegelése és a stratégiák független nyomon követése céljából ingyenesen hozzá fognak férni a nyílt forrású adatokhoz.

ITER

Az ITER nemzetközi projekt célja a magfúziós tudományos kutatás előmozdítása. Az EU részese ennek a projektnek. A projekt során előforduló kockázatok és komplikációk, különösen a késedelmek, a túlköltekezés kockázata és az általános irányítás tekintetében, nagyrészt abból erednek, hogy ez az első ilyen jellegű projekt, amely meghaladja a fúziós technológia terén a tudomány jelenlegi állását, továbbá a projektvezető globális konzorcium összetett irányítási szerkezetének tudhatók be.

2015-ben a projekttel kapcsolatos kihívások kezelése érdekében az ITER tanácsa jóváhagyta az ITER-szervezet cselekvési tervét. A terv egyik legfontosabb intézkedése a projekt hosszú távú ütemtervének és a kapcsolódó költségek felülvizsgálata volt, amelyet 2016. novemberben sikeresen el is végeztek. Az új ütemterv a független szakértők által 2016. áprilisban javasolt, úgynevezett szakaszos megközelítésen alapul, amely elsőként az első plazma 2025-ös megvalósításához elengedhetetlen alkotóelemek megépítésére, majd pedig a teljes teljesítményű szakasz (deutérium–trícium-üzem) 2035-ös megkezdése előtti, egymást követő üzembe helyezési és tesztelési szakaszok végrehajtására összpontosít.

Az ITER építéséhez több mint 10 millió alkatrészt gyártanak világszerte. Az ITER-rel kapcsolatos beruházás összegének körülbelül 75 %-át új tudás megteremtésére, valamint élvonalbeli anyagok és technológiák kifejlesztésére fordítják, ami hatalmas lehetőséget kínál az európai iparágaknak és a kis- és középvállalkozásoknak az innovációra, valamint járulékos, az ITER területén kívül (például a tágabb értelemben vett energetikai ágazatban, a légi közlekedésben és csúcstechnológiás műszerekkel, például a mágneses magrezonanciás szkennerekkel összefüggésben) hasznosítható termékek kifejlesztésére. Erre egy jó példa az ITER toroidtér-tekercseihez használt szupravezetők és indukcióstekercs-csomók sikeres legyártása, ami jelentős technológiai előrelépést képvisel, ugyanis ilyen méretben azelőtt még nem állítottak elő indukcióstekercs-csomót.

Az ITER szervezete az ITER reaktor megépítésének különböző munkacsomagjai tekintetében a 136 közbeszerzési megállapodásból 108-at írt alá. Ez a projekt természetbeni összértékének 91,1 %-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az ITER tevékenységének jelentős része most az ITER azon tagjainak kezében van, amelyek az ITER alkotóelemeit szállítják majd le. Az ITER szervezetének uniós hozzájárulását adó ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) a nagy (100 millió EUR-t meghaladó) értékű szerződések többségét immár megkötötte. 2016. december 31-ig az ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) 1 015 operatív közbeszerzési szerződést kötött és 156 támogatást nyújtott mintegy 3,1 milliárd EUR összegben (2008-as értéken).

Az ITER-szervezet cselekvési tervével párhuzamosan az Európai Közös Vállalkozás (F4E) igazgatótanácsa 2015. márciusban jóváhagyott egy cselekvési tervet működésének javítása és az Európai Parlament és a Számvevőszék által a 2013. évi mentesítésről szóló jelentésükben tett észrevételek figyelembevétele érdekében. A cselekvési terv végrehajtása folyamatban van.

Ezenkívül a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által az ITER Bizottság által történő felügyeletével kapcsolatban 2016-ban végzett ellenőrzés nyomán az illetékes bizottsági szolgálat létrehozott egy cselekvési tervet, amelynek az a célja, hogy megerősítse az ITER-projekt egészének irányításában és felügyeletében való részvételét, és különösen az, hogy továbbfejlessze az ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) felügyeletét.

Erasmus+ program

Végrehajtásának harmadik évében az Erasmus+ program az előző évekhez képest stabilabb szakaszba lépett. A program szabályai minimális mértékben változtatták meg, hogy a potenciális érdekelt felek még jobban megismerjék a projekt struktúráját, hogy maradéktalanul ki tudják használni az Erasmus+ által kínált összes lehetőséget.

Az Erasmus+ jó úton halad, hogy 2020-ig elérje azon célkitűzését, hogy 4 millió résztvevője legyen. 2016 végén a projektek többsége (87 %) még folyamatban volt több mint 2 millió résztvevő és 168 000 szervezet bevonásával52. A program hozzávetőleg 497 000 fiatal számára tette lehetővé, hogy külföldi oktatásban, képzésben, önkéntes munkában és ifjúsági csereprogramokban vegyen részt. Értékelték ezen uniós program pozitív hatását: A bizottsági jelentések53 kiemelték, hogy az Erasmus+ diákjait (a mobilitási programokban nem részt vevő társaikhoz képest) nagyobb valószínűséggel alkalmazzák, sőt vezetői pozíciókat töltenek be. A mobilitási programokban nem részt vevő hallgatók 55 %-ához képest az Erasmus+ program diákjainak átlagosan 64 %-a tölt be ilyen állást a diploma megszerzésétől számított 5‒10 éven belül. Ez még inkább érvényes a közép- és kelet-európai Erasmus-hallgatókra, akiknek körülbelül 70 %-a kerül vezetői pozícióba54.

Eddig öt bank55 és egy egyetem csatlakozott az Erasmus+ program keretében a mesterképzéshez biztosított hitelprogramhoz (Erasmus+ Master Loan Scheme)56 az Európai Beruházási Alap részvétele mellett. 2016 végén összesen 159 millió EUR összegű diákhitel áll rendelkezésre mintegy 11 500, mesterképzéshez biztosított hitelhez, a hitelgarancia-megállapodásokban biztosított 25,9 millió EUR-nak köszönhetően. Bár a felmérésben kevesen vettek részt, a 2015-ös kedvezményezettek visszajelzései biztatóak voltak, és magas volt az elégedettségi szint (70 %). Szintén 70 % volt azok aránya, akik megjegyezték, hogy a hitelprogram által nyújtott támogatás nélkül nem tudtak volna külföldi mesterképzést vállalni; a válaszadók körülbelül fele elsőként szerzett felsőfokú végzettséget a családjában. A program e korai szakaszában a kihasználtsági szint még nem felel meg a várakozásoknak, ezért az Európai Beruházási Alap és a Bizottság a földrajzi hatókör kiterjesztésére törekszik a közvetítők (bankok és egyetemek) tekintetében, valamint a kihasználtság növelésére a mesterképzésben részt vevő mobil diákok körében.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai közlekedési, energetikai és ikt-hálózatok összekapcsolását támogató közös érdekű projekteket finanszírozza.

A közlekedés terén Európa-szerte 452 projekt részesült 19,4 milliárd EUR összértékű, beruházási célú támogatásban.

A transzeurópai közlekedési hálózat (TENT-T) projektjeit finanszírozó támogatás jelentős infrastrukturális beruházások elindítását segítette elő Európában, ezáltal hozzájárulva az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz általános céljainak eléréséhez, például a hiányzó közlekedési összeköttetések kiépítéséhez és a szűk keresztmetszetek felszámolásához. Jó példák erre:

2016. júliusban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz első befejezendő vasúti projektje a lengyelországi központi vasútvonal biztonságának javításával volt kapcsolatos, amelynek megvalósítására a biztonságos és védett infrastruktúra prioritás alapján került sor. A projekt a vasútvonal mentén a helyi közutakat keresztező két vasúti átjáró megszüntetéséből állt. A vasútvonal a Balti-tenger és az Adriai-tenger közötti törzshálózat i folyosó Lengyelország középső részén található része. Ez a projekt hozzájárult a biztonság javításához és a szűk keresztmetszetek felszámolásához, valamint lehetővé tette a sebességhatár 200 km/h-ra növelését a vasútvonal meghatározott szakaszain. A projekt kiváló példa arra, hogy egy viszonylag kis fellépés (összérték: 4,1 millió EUR, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által nyújtott támogatás: 3,5 millió EUR) hozzájárulhat a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozzájárulása a Brenner-bázisalagút megépítéséhez ‒ az ausztriai Innsbruck és az olaszországi Fortezza közötti, 64 km hosszú Brenner-bázisalagút a leghosszabb nagy kapacitású vasúti alagút lesz a világon. Az alagút lényegesen növelni fogja a vasúti közlekedés versenyképességét a stratégiai jelentőségű München‒Verona vonalon és hozzájárul a hatékonyabb modális váltáshoz az érzékeny alpesi régióban.

Az energia terén 75 fellépésre 1,18 milliárd EUR-t különítettek el.

A következő példa, a 2016-ban, az első pályázati felhívás keretében nyújtott finanszírozás szemlélteti, hogyan kezelik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kulcsfontossági prioritásait és a határokon átnyúló problémákat.

Az energiaelszigeteltség megszüntetésére szolgáló, Finnország és Észtország közötti első gázvezeték-összeköttetés (Balticconnector) megépítése ‒ A 2020-ban elkészülő Balticconnector, valamint a Lengyelország és Litvánia közötti földgázvezeték lehetővé fogja tenni Finnország és a balti államok számára a gázellátási források és útvonalak diverzifikációját. Védelmet fog nyújtani számukra, ha a jelenlegi egyetlen gázellátójuk részéről ellátási zavarok lépnek fel. A gázvezeték három szakaszból fog állni: 22 km szárazföldi, 80 km tengeri szakasz Finnországban, valamint 50 km szárazföldi szakasz Észtországban. Mindkét irányba napi 7,2 millió köbméter gázszállítását teszi lehetővé. A 187 millió EUR támogatás az építési költségek 75 %-át fedezi.

A távközlés terén az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a digitális szolgáltatási infrastruktúrák és a széles sávú szolgáltatás kiépítését segíti elő az EU-ban. Ezek a digitális szolgáltatási infrastruktúrák Unió-szerte minden polgár, vállalkozás és közigazgatás számára lehetővé fogják tenni, hogy teljes mértékben kihasználják a digitális egységes piac előnyeit. Például a külföldre utazó polgárok egészségügyi ellátása az orvosi adataikhoz való hozzáférésre irányuló, határokon átnyúló szolgáltatások segítségével biztosított. 2016-ban folytatódott a digitális szolgáltatási infrastruktúra támogatása. Négy pályázati felhívást adtak ki, és az első felhívás keretében már 40 pályázat részesült 26,2 millió EUR összegű finanszírozásban.

1.1.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei

Az éves gazdálkodási és teljesítményjelentés előző kiadása beszámolt az 1A. költségvetési alfejezet 2007‒2013-as programjainak fontosabb utólagos értékelésiről57.

1.2. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió (1B. alfejezet)58

2016-ban 50,8 milliárd EUR-t fordítottak az 1B. alfejezet programjaira, ami a teljes 2016. évi uniós költségvetés 32,7 %-ának felel meg.

Ábra: Fenti diagram: A 2016-ban az 1B. alfejezetből finanszírozott fő programok/Lenti diagram: Az 1B. alfejezet részesedése a teljes költségvetésből. Valamennyi összeg millió EUR-ban.

Ezen alfejezet alá tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA)59, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (egyedi kiegészítő allokáció) is, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap. Ezen programok mindegyikét megosztott irányítás keretében valósítják meg.

A programok hozzájárulása a Bizottság prioritásaihoz:

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap alkotják az EU kohéziós politikáját, amely 2014 és 2020 között 351,8 milliárd EUR-val gazdálkodik. A kohéziós politika a legfontosabb uniós beruházási eszköz az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához, lévén a kohéziós politika támogatja a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló uniós célokat, továbbá a tagállami szintű strukturális reformokat. A kohéziós politika fellépései a Juncker-Bizottság több prioritásának elérésében működnek közre, nevezetesen a „foglalkoztatás, növekedés és beruházás”, „a digitális tartalmak egységes piaca” és „az energiaunió és éghajlat-politika” terén. A kohéziós politika hozzájárul a belső piac fejlesztéséhez is, továbbá a menekültügyi válság kezelésével és a migrációs politikával összefüggő számos intézkedéshez.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó kohéziós politikát teljes mértékben összehangolták az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájával. A kohéziós politika kutatással és innovációval kapcsolatos stratégiai beruházásokat biztosít, támogatja az intelligens szakosodást, a kisvállalkozásokat és a digitális technológiákat, ezáltal hozzájárul az EU intelligens növekedési célkitűzéseinek eléréséhez. Az EU fenntartható növekedése szempontjából is elsőrendű fontosságú, valamint az energiával, környezettel, éghajlattal és a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos beruházások finanszírozásával jelentősen hozzájárul Európa karbonszegény gazdaságra való átállásához. A többek között a széles sávú, közlekedési vagy vízellátási kulcsfontosságú infrastruktúrákkal, valamint az oktatással és képzéssel, a társadalmi befogadással és az európai munkavállalók szakmai alkalmazkodóképességével kapcsolatos beruházások mellett a kohéziós politika Európa-szerte közvetlenül támogatja a vállalkozásokat versenyképességük növelésében, segítséget nyújt számukra innovatív termékek kifejlesztéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. Számos tagállamban a kohéziós politika keretében nyújtott finanszírozásból származik az állami beruházási költségvetés több mint 60 %-a, a kohéziós források tehát meghatározó szerepet töltenek be a hosszú távú befektetési stratégiák, a strukturális reformok támogatása, a magánfinanszírozás ösztönzése, a piaci hiányosságok kezelése és a beruházási környezet javítása szempontjából.

2016-ban folytatódtak az uniós gazdaságirányítási mechanizmusok és a kohéziós politika közötti kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítések. A 2014 és 2020 közötti időszakban a kohéziós politikai programok az európai szemeszterrel összefüggésben a vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal60 foglalkoznak. A Bizottság által 2016-ban végzett vizsgálat nyomán 66 beruházási vonatkozású országspecifikus ajánlás született (ami növekedést jelent a 2015-ös 32-höz képest). Ezek az országspecifikus ajánlások a 2015.évi szemeszter keretében tett ajánlások aktualizálásához és kiigazításához vagy a korábbi országspecifikus ajánlások felülvizsgálatához kapcsolódtak. A 2016. évi ajánlások közül egyetlen egy sem tette szükségessé a 2014 és 2020 közötti időszak közelmúltban elfogadott programjainak módosítását.

2016-ban számos javaslat és kiigazítás előterjesztésére került sor ezen a területen. A Bizottság elvégezte például a 2017 és 2020 közötti időszakra a kohéziós politikára tagállamonként elkülönített összegek kiigazítását, és a 2017‒2020-as időszakra vonatkozóan összesen 4,6 milliárd EUR-val megnövelte az összeget, aminek Görögország, Olaszország és Spanyolország a fő kedvezményezettjei. Ezt a kiegészítő allokációt az ifjúsági foglalkoztatásra, a menekültügyi és migrációs válság fokozódó kihívásainak kezelésére, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végzett beruházásokra kell fordítani, figyelembe véve az egyes tagállamok sajátos szükségleteit és az említett prioritások relevanciáját.

A kiigazításon kívül ‒ tekintettel a számos tagállam előtt álló jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívásokra ‒ például a következő javaslatokat terjesztették elő: i. az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok esetében a 10 %-os növelés, amit 2016-ban elfogadtak, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) által támogatott ciprusi operatív programok esetében a 85 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásának meghosszabbítása a korábbi, 2017. június 30-i határidőn túlra, a program lezárásáig, ii. különálló prioritási tengely kialakításának lehetősége újjáépítési műveletek céljára az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott operatív programokon belül. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által nyújtott támogatás kiegészíti az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) által a jelentős vagy regionális természeti katasztrófák következtében szükségessé vált újjáépítési munkálatokhoz nyújtott segítséget, és iii. egy új strukturálisreform-támogató program létrehozása, amely integrált eszközül szolgál a tagállamoknak az uniós gazdaságirányítási folyamattal és az uniós joggal kapcsolatos számos tematikus területen a reformok végrehajtásához nyújtandó támogatáshoz, valamint a tagállamok által prioritásnak tartott reformok végrehajtásához.

1.2.1. A 2014‒2020 közötti programok előrehaladása

A 2014 és 2020 közötti időszakban bevezetett partnerségi megállapodások hatékony eszköznek bizonyultak az EU beruházási prioritásainak elkülönített finanszírozása szempontjából. Az Európai Számvevőszék következtetése szerint az új partnerségi megállapodások arról tanúskodnak, hogy a Bizottság és a tagállamok hatékonyabban összpontosították a pénzeszközöket a növekedésre és a munkahelyteremtésre, azonosították a beruházási igényeket és sikeresen alakították azokat célkitűzésekké és elérni kívánt eredményekké61.

2016 volt a tagállami végrehajtás első teljes éve a 2014 és 2020 közötti programozási időszak kohéziós politikai operatív programjai tekintetében. A végrehajtás e korai szakaszában a projektkiválasztás jelentős előrelépésnek számít a beruházások sikeres megvalósítása felé.

2016-ban felgyorsult a projektek tagállamok általi kiválasztásának sebessége, az általános kiválasztási arány elérte az Európai Regionális Fejlesztési Alapból való teljes juttatás 26,1 %-át (2015-ben ez az arány 4,6 % volt). 2016 végére az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 67 milliárd EUR-t, a Kohéziós Alapból pedig 19,1 milliárd EUR-t már odaítéltek. E beruházásnak köszönhetően az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében 59 000, a Kohéziós Alap keretében pedig 2 500 konkrét projekt helyszíni végrehajtása van folyamatban. A tagállami társfinanszírozással együtt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból több mint 48 milliárd EUR, a Kohéziós Alapból pedig 16 milliárd EUR összegű beruházás irányul a reálgazdaságba az EU 2020 stratégia foglalkoztatással és növekedéssel kapcsolatos célkitűzésének támogatása céljából. A projektkiválasztási szint azonban programonként és tagállamonként eltérő.

Az Európai Szociális Alap hasonlóan teljesített: annak ellenére, hogy 2015 végén alacsony volt az igazolt kiadások szintje, az átlagos projektkiválasztási arány meghaladta a 13 %-ot. 2016 végére a projektkiválasztási szint több mint kétszeresére nőtt (meghaladta a 30 %-ot), ami a projektek erőteljes helyszíni felgyorsulását mutatja.

A felgyorsult projektkiválasztás még nem mutatkozik meg magas felhasználási arányban a Bizottság által teljesített kifizetések tekintetében62. 2016 végén a felhasználási arány alacsonyabb a vártnál, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap esetében együttesen 3,7 %, az Európai Szociális Alapnál 2,37 %, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében pedig 9,87 %. Ennek több oka is van. a fő okok közé tartozik a programhatóságok és -szervek késedelmes kijelölése, a projektkiválasztás és a Bizottság számára generált első kifizetési kérelmek között eltelt idő, az egyes hatóságok által a jogszerűségre és szabályszerűségre, valamint az éves pénzügyi kimutatásra vonatkozó szigorúbb követelményekkel kapcsolatban alkalmazott óvatos hozzáállás, az illetékes hatóságoknak a 2007 és 2013 közötti programok lezárásával kapcsolatos munkája.

Ábra: 2014‒2020 Európai Regionális Fejlesztési Alap: Projektkiválasztás és bejelentett kiadások tagállamonként a 2017. január 3-i állapot szerint

A végrehajtás előfeltételei63

Az előzetes feltételrendszer64 a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok egyik kulcsfontosságú új eleme, amely az alapok hatékonyságát hivatott növelni. Annak garantálására irányul, hogy megfelelő szabályozói és politikai keretek jöjjenek létre, és hogy elegendő adminisztratív kapacitás álljon rendelkezésre, mielőtt a beruházásokra sor kerül, ezáltal javítva az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott beruházások, valamint más köz- és magánberuházások hatékonyságát és eredményességét.

A tagállamoknak 2016. december 31-ig kellett teljesíteniük az összes előzetes feltételt, és a teljesítésről legkésőbb 2017. júniusig az éves végrehajtási jelentésekben, illetve 2017. augusztusig a jogalapban előírt eredményjelentésekben kell beszámolniuk a Bizottságnak. Ha az előzetes feltételek a program elfogadásakor még nem teljesültek, a tagállamoknak időben végre kell hajtaniuk a teljesítés biztosítására szolgáló cselekvési tervet. A tagállamok jelentései szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap prioritásaira alkalmazandó 660 különböző cselekvési terv nagy részét 2017 elejére befejezték: a 2017. január 25-i állapot szerint 358 cselekvési terv lezárult, 115-ről pedig azt jelentették, hogy befejeződött, de a bizottsági értékelés még nem született meg. A Bizottság az Európai Szociális Alap beruházásait érintő, az előzetes feltételek teljesítésére irányuló cselekvési tervek 89 %-át lezártnak, illetve majdnem lezártnak értékelte 2017. február elején.

Az előzetes feltételek teljesítésére meghatározott idő viszonylagos rövidsége miatt eddig még nem lehetett értékelni a hatékonyságukat. Az előzetes feltételrendszer előzetes értékelése szerint azonban az előzetes feltételek hozzájárultak az uniós költségvetés működési keretének javításához. Biztosították az európai strukturális és beruházási alapok társfinanszírozásával megvalósuló beruházások és az uniós szintű szakpolitikák közötti kapcsolatot. Hozzájárultak a vonatkozó uniós jogszabályok átültetéséhez és végrehajtásához, segítették az Unión belüli beruházások előtt álló akadályok felszámolását és támogatták az éghajlat-politikai célkitűzéseket.

Az előzetes feltételek stratégiai, szabályozási és intézményi, valamint adminisztratív változásokat eredményeztek. Szakpolitikai reformokra is ösztönöztek, valamint a vonatkozó országspecifikus ajánlások nemzeti és regionális szintű végrehajtására, amelyek eredményeként az európai strukturális és beruházási alapok kiadásainak hatékonyabbnak és eredményesebbnek kell lenniük. Az előnyök nem korlátozódnak az európai strukturális és beruházási alapokra, hanem a strukturális változások végrehajtása és az Unión belüli beruházási környezet javítása szempontjából is kedvező hatások tapasztalhatók.65

A tagállamok által 2016. május végén a Bizottságnak továbbított, a 2014-re és 2015-re szóló kohéziós politikai programok végrehajtására vonatkozó első adatokat a Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok 2016. évi összefoglaló jelentésében66 foglalta össze, amely az első volt az uniós intézményeknek szóló, az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáról szóló éves jelentések sorában. Ezenkívül az európai strukturális és beruházási alapok nyílt adatplatformját67 a kiválasztott projektek pénzügyi volumenének, valamint a programok által 2016-ban jelentett közös indikátorokra vonatkozó előrejelzéseknek és eredményeknek a bemutatása érdekében frissítették.

A nyílt adatplatform az uniós költségvetés több mint 40 %-át lefedi, és 2017 elején megkapta az európai ombudsman első, a nyitott igazgatás terén való kiválóságért járó díját.

Az intelligens növekedés terén az egyedi kutatási és innovációs projekteknek az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében kiutalt 3,4 milliárd EUR a 2014–2020 közötti időszakra tervezett teljes összeg 5,7 %-át teszi ki. 2015 végére kutatóintézetekkel való együttműködés ösztönzését szolgáló ERFA-programok keretében támogatásra kiválasztott projektek célja, hogy több mint 19 000 vállalkozást támogassanak (a célkitűzés 15 %-a), és 5 000 kutató használja ki a fejlettebb kutatási-fejlesztési infrastruktúra előnyeit (a célkitűzés 7 %-a)68.

A vállalkozások és a kutatóintézetek közötti együttműködési projektek száma

36 421

A digitális egységes piachoz hozzájáruló területeken gőzerővel halad a projektkiválasztás. 2016 végéig körülbelül 1 200 projekt helyszíni kiválasztására került sor az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósításának támogatására, ami összesen 2,6 milliárd EUR beruházásnak felel meg (Európai Regionális Fejlesztési Alap és a tagállami társfinanszírozás). E projektek révén további közel 80 000 háztartásban lesz széles sávú lefedettség, ami hozzájárul az érintett területek versenyképességének növekedéséhez és gazdasági növekedésének javításához.

2015 végéig 7,5 milliárd EUR uniós támogatást rendeltek az Európai Regionális Fejlesztési Alap egyedi, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására irányuló projektjeihez (a tervezett teljes összeg 8,9 %-a). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásából 113 000 kis- és középvállalkozást támogató projekt részesült69. Ezen előrejelzések 95 %-át nyolc tagállam (Németország, Spanyolország, Finnország, Írország, Portugália, Svédország, az Egyesült Királyság) és több Interreg-program adja; 85 000 vállalkozást tanácsadással támogatnak; az előrejelzések szerint 25 000 az induló vállalkozások száma; ebben a korai szakaszban a várakozások szerint közvetlen módon 65 000 munkahely jön létre a támogatott vállalkozásoknál. Azon projektek alapján, amelyek végrehajtása teljesen befejeződött, a jelentett eredmények 36 379 vállalkozás (közülük 3 238 induló vállalkozás) támogatásáról és több mint 2 500 közvetlen módon létrejött munkahelyről (ebből 174 kutatói állás) tanúskodnak.

A pénzügyi eszközök a kohéziós politikai célkitűzések megvalósításának egyre fontosabb eszközévé váltak, és a források jelentős részét egyre inkább rajtuk keresztül továbbítják. A jelenlegi tervek szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból 20,1 milliárd EUR ‒ az összes juttatás 8 %-a ‒ jut a pénzügyi eszközöknek. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap végrehajtása egyre inkább a pénzügyi eszközökön keresztül történik, amelyek nagy multiplikátorhatással rendelkeznek a köz- és magánberuházásokra nézve. Ennek nemcsak a kis- és középvállalkozások látják hasznát (az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a kis- és középvállalkozásoknak szánt támogatás körülbelül 50 %-át pénzügyi eszközökön keresztül nyújtják), hanem a közlekedéssel, energiával és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek is. A legfrissebb adatok konkrétan azt mutatják, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzügyi eszközökön keresztül végrehajtott beavatkozásai már 43 millió EUR, a vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházást eredményeztek, és további 35,5 millió EUR, a vállalkozásoknak közpénzből nyújtott, vissza nem térítendő támogatástól eltérő jellegű támogatáshoz illeszkedő magánberuházást.

A fenntartható növekedéssel kapcsolatban az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás jelentős támogatásban részesül az európai strukturális és beruházási alapokból a 2014‒2020-as programozási időszakban, több mint 114 milliárd EUR összegben, amelynek közel fele, 55 milliárd EUR az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származik.

A fő beruházási típusok közé tartoznak a következők:

 energiahatékonysági beruházások, különösen az épületek és a kis- és középvállalkozások energiahatékonyságával kapcsolatban;

 megújuló energia és intelligens elosztóhálózatok, valamint intelligens energiaátviteli és -tárolási infrastruktúra és energiahatékonyság, dekarbonizált közlekedés;

 az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés, számos intézkedés támogatása, többek között árvízmegelőzési és ökoszisztéma-alapú intézkedések, például környezetbarát infrastruktúra.

A beruházásokról e területen egyenletes ütemben döntenek, a helyszínen már több mint 5 000 projektet kiválasztottak, ami 2016 végén körülbelül 20 %-os projektkiválasztási aránynak felel meg. Az odaítélt összegek több mint 10 milliárd EUR összberuházást tesznek ki (az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap, plusz a tagállami társfinanszírozás). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap fellépései e területen összesítve a következőket eredményezték:

Több mint 17 000, jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartás;

A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának évi 294 197 kWh-os csökkentése;

Az üvegházhatású gázok 13 227 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő becsült éves csökkenése;

További 6 020 embert érintő árvízvédelmi intézkedések;

Több mint 13 400 hektárnyi, a jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhely.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap keretében még nem közöltek jelentős értékeket a hulladék-újrafeldolgozási kapacitás, a jobb szennyvíztisztítási vagy jobb vízellátási eredmények mérésére szolgáló közös mutatók tekintetében, bár a programok már közöltek egyedi mutatókra vonatkozó értékeket. Ennek az az oka, hogy a kapcsolódó beruházásoknak ‒ mint minden infrastrukturális beavatkozásnak ‒ hosszabb a programciklusa, így több időre van szükség a tényleges eredmények láthatóvá válásához.

A stratégiai hálózatokkal kapcsolatos beruházásokat illetően jelentős TEN-T és más közlekedési beruházásokat terveznek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap keretében: pl. a tervezett új vasútvonalak teljes hossza: 1 136 km (ebből 571 km TEN-T); a helyreállítani és korszerűsíteni tervezett vasútvonalak teljes hossza 8 610 km (ebből 4 636 km TEN-T); az új közutak tervezett teljes hossza 3 414 km (ebből 2 022 km TEN-T); a helyreállítani és korszerűsíteni tervezett közutak teljes hossza 9 742 km (ebből 798 km TEN-T).70 2015 végén az összes kiválasztott projekt 4,1 milliárd EUR-t tett ki (a tervezett 6,2 %-a)71. A környezetvédelmi infrastruktúrához hasonlóan a közlekedési beruházások esetében is a speciális programciklus szolgál magyarázatul arra, hogy eddig meglehetősen szerény fizikai előrehaladásról számoltak be (3 km új közút épült, és 26 km közút helyreállítására vagy korszerűsítésére került sor, amiből 24 km TEN-T)72.

Az inkluzív növekedés terén az 1B. költségvetési alfejezet alatt az Európai Szociális Alap a fő alap, amely a foglalkoztatással, társadalmi befogadással és az oktatással kapcsolatos beruházásokat finanszírozza. E területen 168 milliárd EUR támogatást terveznek, főleg az Európai Szociális Alapból, de az Európai Regionális Fejlesztési Alap is kiveszi részét a beruházásokból. Ezen összeg több mint 12 %-át (több mint 11,5 milliárd EUR) kitevő projektek kiválasztása megtörtént, és 2015 végén számos projekt már támogatást nyújtott az érintett embereknek73.

2016. októberben a Bizottság elfogadott egy közleményt és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumot, amely kiemeli az ifjúsági garanciának és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek a 2013-as indulás óta elért fő eredményeit74. A közlemény rámutat arra, hogy noha az ifjúsági munkanélküliség továbbra is sok tagállamban komoly aggodalomra ad okot, a fiatalok európai uniós munkaerőpiaci teljesítménye 2013 óta általánosságban felülmúlta az elvárásokat. Ami az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést illeti, 2015 második felében, és különösen 2016-ban jelentős előrehaladást mutatott. 2016 végén az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatásra kiválasztott műveleteinek teljes elszámolható költsége meghaladta a 4,7 milliárd EUR-t, a kedvezményezettek pedig több mint 1,1 milliárd EUR kiadást jelentettek be. 2016 végéig az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel kapcsolatban a Bizottsághoz körülbelül 839 millió EUR összeget kitevő kifizetési kérelmek érkeztek be a tagállamoktól. 2016. november végén körülbelül 1,6 millió fiatal vett részt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott intézkedésekben. A 2016. novemberi adatok szerint a nagyobb tagállamok és/vagy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés főbb kedvezményezettjei sikerrel jártak az egyes országokban több ezer fiatal bevonásában – Olaszország (körülbelül 640 000 megkeresett vagy intézkedésbe már bevont fiatal), Franciaország (162 000), Spanyolország (277 000) és Görögország (39 000).

Bizonyos tagállamokban azonban több időt vett igénybe a szükséges folyamatok és struktúrák bevezetése. Nyolc tagállamnak kellett visszaküldenie az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel kapcsolatos előfinanszírozást a Bizottságnak, miután a kifizetési kérelmekben nem megfelelő összeget adtak meg. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés tagállami értékeléseiből származó bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a végrehajtás tekintetében vannak olyan kihívások, amelyek a kezdeményezés sikerét veszélyeztetik, különösen a teljesítés minősége, hatékonysága és nyomon követése tekintetében. Többek között az alábbi kihívásokról van szó: az Európai Szociális Alap fellépéseivel összevetve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében rövidebb a végrehajtási határidő; egyes állami foglalkoztatási szolgálatok vagy más közvetítő szervezetek nem rendelkeznek elegendő kapacitással a program végrehajtásához; az inaktív vagy a foglakoztatásból adminisztratív módon kizárt, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyek azonosításával kapcsolatos nehézségek (számos tagállam úgy oldja meg ezt a problémát, hogy aktívabb együttműködést folytat a nem kormányzati szervezetekkel és speciális megkeresési intézkedéseket vezet be); késedelmek az Európai Szociális Alap operatív programjaira vonatkozó integrált ellenőrzési rendszerek bevezetésében, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott intézkedések eredményeképpen tett ajánlatok fenntarthatósága ‒ különös tekintettel arra, hogy számos tagállamban még mindig igen mérsékelt a munkaerő-kereslet75.

2015 végére az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés fellépései összesítve a következőket eredményezték:

 2,7 millió résztvevő, köztük 1,6 millió munkanélküli és 700 000 inaktív személy;

 a résztvevők közül az Európai Szociális Alap vagy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés műveletének eredményeképpen 235 000-en álltak munkába, 181 000-en szereztek képesítést;

 100 000 résztvevő részesült oktatásban vagy képzésben az Európai Szociális Alap vagy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által nyújtott támogatásnak köszönhetően;

 az Európai Szociális Alap vagy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által finanszírozott műveletek keretében 275 000 hátrányos helyzetű személy vett részt álláskeresésben, oktatásban/képzésben és szerzett képesítést vagy került állásba, beleértve az önfoglalkoztatást.

A társadalmi befogadás terén is tapasztalható előrelépés, ahol ígéretesek az Európai Szociális Alap beavatkozásainak kezdeti végrehajtására vonatkozó adatok. 2015 végén az Európai Szociális Alap 631 000 résztvevőjéből 39,8 % munkanélküli háztartásban élt, 32,1 % pedig migráns volt, idegen országból érkezett, vagy kisebbséghez tartozott, ami azt bizonyítja, hogy a támogatásra leginkább rászorulók kerültek a középpontba. 55 000 résztvevő már talált munkát76.

2015/2016-ban vette kezdetét a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap operatív programjainak helyszíni elindítása. 2016 végén a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a tagállamok nagy többségében működőképes volt mind az anyagi támogatás nyújtása, mind a leginkább rászoruló személyekkel kapcsolatos, társadalmi befogadást célzó tevékenységek végrehajtása tekintetében. 2016. júniusban a tagállamok benyújtották a 2015. évi éves végrehajtási jelentéseiket, amelyek azt mutatják, hogy 2014-hez képest felgyorsult a programok végrehajtása. Becslések szerint 2015 végéig összesen 22,4 millióan részesültek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap élelmiszer-adományaiból és anyagi támogatásából, 50 %-ban nők, a végső kedvezményezettek 30 %-a gyermek volt, 9 % legalább 65 éves, 12 % migráns, idegen országból érkezett, vagy kisebbséghez tartozó (beleértve a marginalizált közösségeket, például a romákat), 4 % fogyatékossággal élő személy, 6 % pedig hontalan. 2015 végéig összesen több mint 560 000 tonna élelmiszert osztottak ki.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társadalmi befogadással kapcsolatos beavatkozásai közé tartoznak a szociális, egészségügyi, oktatási lakás- és gyermekgondozási infrastruktúrába irányuló beruházások; a lepusztult város térségek megújítása; a migránsok térbeli és oktatási elszigeteltségének csökkentésére irányuló fellépések; az induló vállalkozások. 2016 végén az Európai Regionális Fejlesztési Alap említett beavatkozásaira vonatkozó projektkiválasztási arány 12 % körül volt, közel 1 000 projektet már kiválasztottak, és folyamatban van a végrehajtásuk. Az egészségügyi infrastruktúra terén még mindig nagyon kevés előrehaladásról számoltak be, mivel a tagállamok által az eredményekre vonatkozóan szolgáltatott értékek csak a 2015. végi állapotra vonatkoznak. A kiválasztott integrált városfejlesztési stratégiák számára nyújtott támogatás 1,7 millió embert érint (a kitűzött cél 5 %-a)77.

Főként az Európai Szociális Alap keretében, de az Európai Regionális Fejlesztési Alapból érkező tervezett támogatásokból is, összesen mintegy 6 milliárd EUR-t programoztak a megerősített intézményi kapacitás és a hatékony közigazgatás támogatásával kapcsolatos célokra.. 2015 végéig a teljes költségvetés több mint 11 %-át fordították projektekre. A 2015 végéig kiválasztott műveletek összértéke 680 millió EUR. Ezek bulgáriai, észtországi, franciaországi, horvátországi, olaszországi és lengyelországi Interreg-projektek. Az Európai Szociális Alap 97 000 közigazgatási alkalmazottat támogatott, és a tagállamok a nemzeti, regionális vagy helyi szintű közigazgatásokat vagy közszolgáltatásokat megcélzó 31 projektről számoltak be. A tervezett ERFA-támogatás keretében az Interreg programok jelentős előrehaladást értek el a támogatandó projektek kiválasztása terén, 2015 végén a kiválasztott projektek pénzügyi volumene 900 millió EUR volt (a tervezett 7,4 %-a)78.

Bár a fent közölt információk részleges adatokon alapulnak, már indikatívnak tekinthetők és említésre érdemesek. Ezek az adatok még alakulni fognak. A 2017. június végéig tartó időszakról szóló átfogó programjelentéseket és a 2017. augusztus végéig tartó időszakot lefedő nemzeti eredményjelentéseket magában foglaló jelentéstételi ciklus 2017 közepén teljesebb képet fog nyújtani a végrehajtásról, a beruházási és szakpolitikai célkitűzések elérése irányába tett előrelépésről, valamint színvonalasabb jelentéseket fog eredményezni. A Bizottság e tagállami jelentéseket egy stratégiai jelentésben foglalja össze 2017 végéig79.

1.2.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei

Végrehajtási vonatkozások

Összesen 440 operatív program (322 az Európai Regionális Fejlesztési Alap/Kohéziós Alap és 118 az Európai Szociális Alap tekintetében) részesült a kohéziós politika összesen 346,5 milliárd EUR összegű költségvetési juttatásnak megfelelő finanszírozásából a 2007–2013 közötti programozási időszakban. A közpénzből finanszírozott nemzeti és regionális hozzájárulások ‒ a magánforrásokkal együtt ‒ a teljes beruházási összeget 477,1 milliárd EUR-ra növelték80. A programvégrehajtásra 2007. január és 2015. december között került sor.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap programijainak végrehajtása lassan indult be81, és az országok többségében 2012 körül gyorsult fel (lásd a következő ábrát). Mindazonáltal az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból a 2007 és 2013 közötti időszakra rendelkezésre álló finanszírozás valamivel több mint 90 %-át82 kifizették a tagállamoknak 2016. március végéig; az EU-12 országai83 esetében kicsivel magasabb ez az arány (92 %), mint az EU-15 országainál84 (89 %). Nyilvánvaló, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és a Kohéziós Alapra is hasonló ütemezés érvényes, bár az utóbbi lassabban állt össze (ahogy az várható is volt, mivel a nagy infrastrukturális projektek befejezése általában több időt vesz igénybe) és az időszak későbbi éveiben zárkózott fel.

A végrehajtási arány országonként lényegesen eltérő. Romániában az adott időszakra rendelkezésre álló finanszírozásnak csak 37 %-át igényelték 2013 végéig, Szlovéniában pedig csak 40 %-át, míg Olaszországban, Szlovákiában, Bulgáriában,a Cseh Köztársaságban és Máltán ez az arány 50 % alatt maradt (lásd az alábbi ábrát).

Ábra: A rendelkezésre álló teljes finanszírozáshoz viszonyított kifizetések, Európai Regionális Fejlesztési Alap plusz Kohéziós Alap85 Forrás: DG REGIO, Infoview adatbázis. A számok nem tartalmazzák az ETC-t („Interreg”), ahol a finanszírozásról nem egyszerű tagállamonkénti bontást készíteni.

Valamennyi olyan országban, ahol lemaradás volt a végrehajtás tekintetében, a következő években növekedtek a kifizetések, és az országok többségénél (figyelembe véve a kifizetésekkel kapcsolatos lemaradásokat és azt, hogy a lezárásig maximum 95 % kifizetésre kerül) ez azt jelenti, hogy 2016 végére elérték pénzügyi végrehajtási céljaikat, már csak Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Romániában tapasztalható valamennyi késedelem. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap teljesítési rendszerének értékelése a végrehajtással kapcsolatos késedelmeket több alapvető problémára vezette vissza, amelyek különösen az újabb tagállamokban jellemzőek, amelyek számára 2007‒2013 volt a kohéziós politika első teljes időszaka86:

A projekt-előkészítési és -kiválasztási rendszerek létrehozásával kapcsolatos problémák:

 a közbeszerzési rendszerek hiányosságai;

 projektirányítási és nyomon követési rendszerek létrehozása, ami állandóan nagy eltéréshez vezetett a szerződéses összegek és a kedvezményezetteknek történő kifizetések között; valamint

 nagy fluktuáció a kulcsfontosságú személyzet körében az EU-12 országaiban.

Ezek a problémák különösen annak köszönhetően oldódtak meg, hogy a Bizottság egyedi intézkedéseket vezetett be azzal a céllal, hogy támogatást nyújtsanak a tagállamok számára a végrehajtás terén. A jobb végrehajtást elősegítő munkacsoport munkájának jelentős szerepe volt ebben. A munkacsoport 2014. novemberben jött létre azzal a megbízatással, hogy segítsen az átlagosnál lényegesen alacsonyabb felhasználási aránnyal rendelkező országoknak a végrehajtás javításában és felgyorsításában, külön hangsúlyt helyezve a gyengébb adminisztratív kapacitással rendelkező tagállamokra.

Bizonyos következtetések levonhatók az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap végrehajtási arányát illetően87:

 a tagállamok között számottevő különbségek voltak. Míg egyesek (Litvánia, Észtország, Lettország, Finnország, Portugália) elérte a 95 %-os átutalási határt, mások (különösen Románia, de Szlovákia, Málta és Horvátország) esetében a végrehajtási arány viszonylag alacsony maradt;

 összességében a kevésbé fejlett régiók (konvergenciarégiók) és a fejlettebb (versenyképes) régiók között viszonylag kis különbség volt (78,5 %, illetve 80,4 % volt az arány);

 a társadalmi befogadás, a foglalkoztatás és a human tőke tekintetében sokkal magasabb volt a végrehajtási arány (83,7 % és 78,1 % között alakult), mint az intézményi kapacitás megerősítése (69 %) és a partnerségek előmozdítása (64,2 %) tekintetében. Ez azzal magyarázható, hogy az utóbbi területek esetében számos projekt hosszabb távra szólt és az egész programozási időszakon át tartott; valamint

 a technikai segítségnyújtás költségvetést nem használták fel teljesen, az EU-ban 67,9 % volt az átlagos végrehajtási arány. Ez annak tudható be, hogy a rendszerszintű változtatásokra irányuló tevékenységek lassabban haladtak, azokat az időszak végére ütemezték és/vagy összetett jellegük miatt nehezebb volt a végrehajtásuk.

Az Európai Szociális Alap tekintetében hasonlóan alakult a végrehajtás. 2017. márciusig a Bizottságnak bejelentett kiadások az Európai Szociális Alap 2007‒2013-as teljes költségvetésének 99,17 %-át tették ki.

Hozzájárulás a szakpolitikai eredményekhez

2016-ban a Bizottság befejezte az Európai Regionális Fejlesztési Alap‒Kohéziós Alap88 és az Európai Szociális Alap89 2007 és 2013 közötti programjainak utólagos értékeléseit. Ez a két értékelés mind a 28 tagállamban felmérte a kohéziós politika fellépéseinek eredményeit és az Unió politikai prioritásaihoz való hozzájárulásukat. Az alábbi szakaszok ismertetik az értékelések eredményeit, valamint a tagállamok által a zárónyilatkozatokban 2017. március végéig jelentett ellenőrző adatokon alapuló eredményeket90.

Makrogazdasági hatás

Minden uniós régió és ország részesül a kohéziós politika által nyújtott támogatásban, a nettó befizetők is. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap‒Kohéziós Alap utólagos értékelésének becslése szerint az EU-12 országaiban a kohéziós politikai alapok és a vidékfejlesztési beruházások következtében a GDP-növekedés 2015-ben 4 %-kal több volt, mint egyébként lett volna, Magyarországon pedig több mint 5 %-kal. Ez a hatás hosszabb távon fennáll (sőt bizonyos esetekben még növekszik is). Lengyelországban például a becslések szerint a GDP 2023-ig közel 6 %-kal több lesz, mint amennyi a 2007 és 2013 közötti időszak kohéziós politikai beruházásai nélkül lenne. A fejlettebb tagállamok régióiban kisebb a hatás, de pozitív marad, még annak figyelembevételével is, hogy ezek a tagállamok a kohéziós politika nettó befizetői.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap‒Kohéziós Alap utólagos értékelése kimutatta, hogy a 2007–2013 időszakban a kohéziós politika keretében tett 1 eurónyi beruházás 2023-ig hozzávetőleg 2,74 EUR GDP-növekedést generál, és becslések szerint összesen közel 1 billió EUR GDP-növekedést eredményez majd 2023-ig. A GDP-vel kapcsolatos hatás kisebb mértékű, ami a 2007‒2013-as és a 2014‒2020-as időszakra vonatkozó teljes uniós költségvetést illeti (975,8 billió EUR, illetve 908,4 billió EUR).

Intelligens növekedés

Az intelligens növekedés terén elért eredmények mind a pénzforrások mobilizálásának, mind a befektetési feltételek javításában való közreműködésnek köszönhetők. A programok ösztönzik a foglalkoztatást, a növekedést és a befektetést Európában, egyúttal a legkevésbé fejlett térségekre és a növekedési potenciállal rendelkező ágazatokra összpontosítanak.

Az időszak során az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás a kutatásra és fejlesztésre összpontosult. Unió-szerte mintegy 400 000 kis- és középvállalkozás részesült közvetlen támogatásban és több mint 130 000 új vállalkozás kapott segítséget az induláshoz. Bár ez csupán 2 %-át teszi ki az uniós vállalkozásoknak, a támogatás a stratégiai vállalkozásokra összpontosult ‒ a feldolgozóipari ágazatban a kisvállalkozások körülbelül 15 %-a, a középvállalkozásoknak pedig több mint egyharmada részesült közvetlen pénzügyi támogatásban. Az ellenőrző adatok azt is mutatják, hogy e támogatás közvetlen eredményeként több mint 1,2 millió munkahely jött létre – összehasonlításként: az uniós gazdaságban a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 3 millió munkahely létesült.

1,2 millió munkahely jött létre

az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásnak köszönhetően
a 2007 és 2013 közötti időszakban.

A támogatás legnagyobb eredménye az volt, hogy amikor minden más finanszírozási forrás elapadt, hitelnyújtással segített a kis- és középvállalkozásoknak, hogy kiállják a válság hatásait. Lehetővé tette a kis- és középvállalkozások számára, hogy üzemek és felszerelések korszerűsítésébe és kibővítésébe fektessenek be. Emellett és a kohéziós politika által a gazdasági válságra adott válasz részeként megváltoztatták a támogathatósági szabályokat forgótőke finanszírozásának engedélyezése céljából ‒ ez lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy folytassák tevékenységüket és fenntartsák a foglalkoztatást. Ugyanakkor az Európai Regionális Fejlesztési Alap az innovációhoz és a technológiai szempontból fejlettebb termelési módszerek alkalmazásához, valamint új termékek kifejlesztéséhez. Ez figyelemre méltó viselkedésbeli változásokat is előidézett, például a kis- és középvállalkozások tulajdonosai és vezetői szívesebben vállalnak kockázatot és folyamodnak innovációhoz.

Bizonyos programok az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó támogatást a hagyományos nemzeti programok ismételt végrehajtása helyett a kísérleti és innovatív szakpolitikai intézkedések kipróbálására használták. Így történt például Dániában, Svédországban és Finnországban, ahol a kutatásra és fejlesztésre helyezték a hangsúlyt, az olaszországi Pugliában az „élő laboratóriumok” kísérlet vagy a litvániai „Inno-voucher” program kapcsán. Az értékelés arra a következtetésre vezetett, hogy ezt a kísérleti módszert ‒ amely a nemzeti finanszírozási források helyett az Európai Regionális Fejlesztési Alapot használja fel kísérleti célból ‒ a jövőben szélesebb körben lehetne alkalmazni, mivel ennek révén az Európai Regionális Fejlesztési Alap a bevont viszonylag kis összegű finanszírozást meghaladó, számottevő hozzáadott értéket tudna teremteni az EU számára, legalábbis a fejlettebb (versenyképes) régiókban.

Az „Extrém Fényforrás/Szuperlézer Infrastruktúra – atomfizika” páneurópai projekt hozzáadott értéke ‒ Az „Extrém Fényforrás/Szuperlézer Infrastruktúra – atomfizika” páneurópai projekt II. fázisában a romániai Magurele 140 millió EUR ERFA-támogatásban részesült. A nagy intenzitású lézerekkel foglalkozó kutatási projekt világszerte nyitva áll az állami és magánszervezetek kutatói előtt: 100 kutató dolgozik itt jelenleg, és további 100 kutató várhatóan a befejezéskor csatlakozik. A projekt társadalmi és gazdasági előnyökkel is jár és a régió számára hozzáadott értéket teremt (új munkahelyek, modern infrastruktúra, üzletfejlesztés és megnövelt láthatóság és fejlesztési potenciál). Románia két másik tagállammal, Magyarországgal és a Cseh Köztársasággal együtt hajtja végre ezt a projektet, bizonyítva az uniós társfinanszírozás által eredményezett szinergiahatásokat és hatékonyságnövekedést.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból körülbelül 6,1 milliárd EUR-t ‒ ami az alap keretében a vállalkozásoknak szánt összes közvetlen támogatás durván 20 %-át teszi ki ‒ különítettek el a nagyvállalkozások támogatására. Ez a támogatás mintegy 6 000 projekt formájában valósult meg, az átlagos projektnagyság 1 millió EUR. Összesen körülbelül 3 700 nagyvállalat részesült támogatásban, amelyek új technológiát alkalmaznak és nagyobb termelékenységet érnek el abban a régióban, ahol működnek, valamint előnyöket teremtenek a kis- és középvállalkozások, a humán tőke és a szociális infrastruktúra számára is.

A pénzügyi eszközök felhasználása jelentősen nőtt: 2000 és 2006 között 1 milliárd EUR-t használtak fel, a 2007 és 2013 közötti időszakra pedig 11,5 milliárd EUR jutott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. A pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával és az ellenőrzési rendszerek létrehozásával kapcsolatos késedelmek miatt nehéz volt számszerűsíteni a pénzügyi eszközök eredményeit és a támogatásokkal összevetve értékelni a hatékonyságukat. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap‒Kohéziós Alap utólagos értékelése azonban kimutatta, hogy a pénzügyi eszközök döntő szerepet játszottak abban, hogy a kis- és középvállalkozások számára a gazdasági válság és a hitelszűke idején finanszírozást biztosítsanak – ez minden bizonnyal elősegítette, hogy számos vállalkozás folytathassa működését. A gazdasági válság következtében változó szabályozások lehetővé tették a pénzügyi eszközök számára a forgótőke finanszírozását, amivel számottevő előnyre tettek szert a támogatásokkal szemben. Litvániában különösen, ahol az irányító hatóság becslése szerint a hitelek körülbelül 60 %-át a forgótőke támogatására adták, amivel a válság idején felszínen tartották a vállalkozásokat. A pénzügyi eszközök az új technológiával és általában a termelési eljárások fejlesztésével kapcsolatos beruházásokat is segítettek fenntartani. Az utólagos értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi eszközökben megvan az a lehetőség, hogy számos szakpolitikai területen a beruházások hatékonyabb finanszírozási eszközévé váljanak, de a 2007 és 2013 közötti időszakban nem voltak elég részletesek a jogi rendelkezések. Ez és számos végrehajtó szerv tapasztalatlansága idézte elő a végrehajtással kapcsolatos késedelmeket. További kihívást jelent a pénzügyi eszközök elosztása a vállalatoknak nyújtott támogatás mellett, ahol a 2007 és 2013 közötti időszakban a pénzügyi eszközökből történő finanszírozás több mint 90 %-a koncentrálódott.

Ami az Európai Szociális Alapot illeti ‒ annak ellenére, hogy nehéz statisztikailag szignifikáns összefüggést megállapítani a foglalkoztatási ráta változása, az oktatási mutatók, valamint az Európai Szociális Alap beruházásainak részaránya között ‒ az utólagos értékelés megerősítette, hogy az alap pozitív szerepet tölt be abban a tekintetben, hogy segíti a tagállamokat, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak az Európa 2020 intelligens növekedésre vonatkozó céljainak elérésében. Az oktatás terén jelentős fejlődés történt az EU-28 szintjén: 2008-hoz viszonyítva 2014-ben 3 százalékponttal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, ugyanezen időszakban a felsőoktatási végzettség aránya 7 százalékponttal nőtt és a legfontosabb oktatási és képzési mutatók tekintetében csökkent a nemek közötti különbség. Ezenkívül növekedtek a kutatás-fejlesztési ráfordítások, bár csak minimális mértékben (0,2 százalékponttal).

Fenntartható növekedés

A 2007 és 2013 közötti időszakban a kohéziós politika környezethez való hozzájárulása is jelentős volt. Az EU-12 országainak 2004-es és 2007-es uniós csatlakozása következtében még nagyobb lett a beruházások iránti igény, és az Európai Regionális és Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból ezen országoknak juttatott összegek jelentős része a beruházásokat támogatta. Elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak/Kohéziós Alapnak köszönhetően különösen a konvergenciaországokban jelentős változás történt a hulladékártalmatlanítás tekintetében: a hulladéklerakókról átálltak a hulladék-újrafeldolgozásra. Számos hulladéklerakót bezártak, amely nem felelt meg az uniós előírásoknak. A Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában, valamint Horvátországban a hulladék újrahasznosítási aránya több mint 10 százalékponttal nőtt. Az átállás nagy részéhez az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap biztosított társfinanszírozást91. Konkrétabban, Lengyelországban a hulladéklerakóba kerülő települési hulladék aránya 90 %-ról 53 %-ra csökkent, ugyanakkor az újrafeldolgozott hulladék aránya 6 %-ról 16 %-ra nőtt, a komposztált hulladék aránya pedig 6 %-ról 13 %-ra. Bulgáriában a hulladéklerakóba vitt hulladék aránya 80 %-ról 70 %-ra csökkent 2007 és 2013 között.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap/Kohéziós Alap nagymértékben hozzájárult a víz- és szennyvíztisztítás fejlesztéséhez is, elsősorban a konvergenciarégiókban, valamint a tisztaivóvíz-ellátáshoz.

Több mint 9 millió embert kapcsoltak be a tiszta ivóvízzel való új vagy jobb ellátásba, és 11 millió embert új vagy korszerűbb szennyvíztisztító létesítmények rendszeréhez.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap utólagos értékelése során 27 operatív programot vizsgáltak felül, és 2013 végéig valamennyi energiahatékonysági intézkedés figyelembevételével összesen évi 2904 GWh energiamegtakarítást állapítottak meg (ami Stuttgart éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg), beleértve a lakó- és középületek energiahatékonyságának növelésére irányuló intézkedések eredményeként elért 1438 GWh energiamegtakarítást. Hogy konkrét példát is említsünk, Litvániában a 864 középületben bevezetett energiahatékonysági intézkedések 2014 végén évi 236 GWh energiamegtakarítást eredményeztek, ami az ország éves energiafogyasztásának közel 3 %-át teszi ki92. Ahhoz, hogy a fent említett eredményekhez viszonyítási alapunk legyen, tudni kell, hogy az épületek energiafogyasztásának csökkentése becslések szerint az érintett országok és régiók teljes éves villamosenergia-fogyasztásának mintegy 0,2 %-os csökkenésének felel meg, ami nem nagy, hanem jelentős eredmény, figyelembe véve a viszonylag kis összegű finanszírozást. Az elért eredmények jelentősége még nagyobb, ha tekintetbe vesszük, hogy 2013 végéig az energiahatékonyság javítására rendelkezésre álló finanszírozás teljes összegének 55 %-át költötték el.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyújtott finanszírozásnak köszönhető összes energiamegtakarítás:

2904 GWh

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése érdekében végrehajtott nagyszámú projekt valósult meg, amelyek jelentős része kevésbé fejlett régiókban található. A megújulóenergia-termelésben a támogatott beavatkozások közvetlen eredményeként adódó többletkapacitás a tagállamok beszámolója szerint közel 5 000 MW volt.

A közlekedéssel kapcsolatos beruházások mindig is nagy hangsúlyt kaptak az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által nyújtott támogatás szempontjából. Ez a 2007 és 2013 közötti időszakban is így volt, nagyrészt a 10 közép- és kelet-európai ország (valamint Ciprus és Málta) 2004-es és 2007-es uniós csatlakozása miatt, és azért, mert szükség volt a közlekedési infrastruktúrájuk fejlesztésére. Az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap hozzájárulásával sikerült felszámolni a szűk keresztmetszeteket, csökkenteni az utazási időt, valamint a villamos- és metróközlekedés is támogatásban részesült. Létfontosságú a gazdasági fejlődéshez, és gyakran a környezet minőségének javításához is hozzájárul, közel 5 800 km közút, nagyrészt autópálya (amiből 2 700 km a TEN-T részeként) építését is magában foglalja. 2 600 km TEN-T vasútvonal megépítését vagy a szükséges szabványok szerinti korszerűsítését is magában foglalja93. A 2007 és 2013 közötti időszakban számos tömegközlekedési projekt részesült támogatásban, aminek következtében csökkent a torlódás a városokban, és javult a városi környezet minősége, valamint csökkent az utazási idő. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap utólagos értékelésének részeként tartott nyilvános konzultáció során a tagállamok kiemelték, hogy a kohéziós politika által biztosított finanszírozás fontos szerepet játszik a nagy, komplex projektek támogatásában, ami különösen nyilvánvaló a vasúti ágazatban. Véleményük szerint ilyen projekteket valószínűleg nem is lehetett volna végrehajtani kohéziós politikai támogatás nélkül. Az érdekelt felek meglátása szerint a kohéziós politika a fenntartható közlekedési intézkedések legfőbb támogatója.

A határokon átnyúló közlekedési eszközök hozzáadott értéke

Három ország, Németország, Hollandia és Belgium határterületén az Interregnek köszönhetően jelentősen megerősödött a tömegközlekedési szolgáltatók közötti együttműködés. Létrejött egy közös platform (http://mobilitv-euregio.com), és most már integrált módon történik a szolgáltatások fejlesztése ‒ kombinált menetrendek, közös árképzés, és korszerűsített menetjegyrendszer mellett.

A francia‒olasz, határon átnyúló együttműködési program (ALCOTRA) keretében számos projekt fejlesztette a határokon átnyúló helyi mobilitást a közös utastájékoztató rendszerekkel, integrált autóbusz-menetrendekkel kapcsolatos beruházások és a gyéren lakott határ menti területeken az igény szerinti közlekedés bevezetése révén.

Inkluzív növekedés

Ezen a területen az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap együttműködtek azáltal, hogy mind az infrastruktúrába, mind a humántőkébe befektettek az oktatás és képzés, az aktív munkaerő-piaci intézkedések, valamint a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációja és társadalmi beilleszkedése terén.

A 2007 és 2013 közötti időszakban az Európai Szociális alap fontos szerepet játszott a válság kedvezőtlen hatásainak mérséklésében és a kapcsolódó kihívások hatékony kezelésében. Fontos szem előtt tartani, hogy az Európai Szociális Alap operatív programjainak tervezésekor (2005 és 2007 között) teljesen más volt a társadalmi-gazdasági háttér, mint a végrehajtásuk idején, amikor a gazdasági és pénzügyi válság volt a meghatározó. Mindazonáltal az Európai Szociális Alap keretében 2007 és 2013 között végrehajtott beavatkozások általánosságban véve hatékonyak voltak a megfelelő célcsoportok elérése, a munkaerőpiaci integráció és a készségfejlesztés tekintetében, valamint a rendszerek változásainak előidézésében. Az Európai Szociális Alap különösen hozzájárult a társadalom legkiszolgáltatottabb, a válság által leginkább sújtott csoportjainak támogatásához, és lehetővé tette a tagállamok számára az anticiklikus válaszlépésben való részvételt Az Európai Szociális Alap fontos szerepet játszott a kevésbé fejlett régiókban, ezáltal is hozzájárulva az EU regionális és társadalmi kohéziójához Az Európai Szociális Alap a legfontosabb hozzájárulást az aktív munkaerőpiaci intézkedések terén tette, míg más területeken, úgymint oktatás és társadalmi befogadás, a nemzeti ráfordításokhoz viszonyítva visszafogottabb volt.

Az Európai Szociális Alap utólagos értékelése megerősítette, hogy az alap rendkívül fontos volt az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak elérésével kapcsolatos fő szakpolitikai kihívások kezelése és a munkaerő-politikai, szociálpolitikai intézkedésekre és az oktatásra vonatkozóan megállapított uniós iránymutatásokhoz való hozzájárulás szempontjából, ugyanakkor az intézkedések és a reformok végrehajtásához szükséges intézményi kapacitás fejlesztéséhez is hozzájárult. A 2007 és 2013 közötti időszakban az Európai Szociális Alap ezenkívül fontos eszköz volt abban a tekintetben is, hogy hozzájárult a társadalmi, nyitott koordinációs módszerhez és az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2020-ig érvényes stratégiai keretrendszeréhez. Az értékelés azt is megerősítette, hogy az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott operatív programok megfelelően figyelembe vették az országspecifikus ajánlások által meghatározott speciális kihívásokat.

2014 végéig legalább 9,4 millió résztvevő talált munkát az Európai Szociális Alapból nyújtott támogatással, 8,7 millióan képesítést szereztek, és 13,7 millió más pozitív eredményekről is beszámolt, például magasabb képzettségi szintről.

Az utólagos értékelés által megállapított egyéb számszerű eredmények közé tartoznak a következők:

 Makrogazdasági szimulációk alapján a humántőke-befektetések a becslések szerint pozitív hatást gyakoroltak a GDP-re (0,25 %-os növekedés) és a termelékenységre. Ezek a hatások még erőteljesebbek az EU-12 országaiban (1,5 %-os növekedés), de az EU-15 országaiban is pozitívak (0,2 %-os növekedés).

 Az Európai Szociális Alap regisztrált résztvevőinek száma 98,7 millió, amely egyenletesen oszlik meg az inaktívak (a résztvevők 36 %-a), a foglalkoztatottak (33 %) és a munkanélküliek (30 %)között.

 Támogatásban a fő célcsoportok részesültek, például az alacsony képzettségűek (40 %), a fiatalok (30 %) és az általánosságban véve hátrányos helyzetűek (legalább 21 %).

 Az Európai Szociális Alap beavatkozásai során nyilvántartásba vett női résztvevők száma 51,2 millió volt, ami uniós szinten a nemek viszonylag kiegyensúlyozott részvételét mutatja (52 % nő és 48 % férfi).

 Legalább 31,8 millió pozitív eredményt értek el (azaz javultak a készségek és a kompetenciák, valamint a munkaerőpiaci, továbbtanulási esélyek stb.)

 Legalább 276 000 jogalany részesült támogatásban és legalább 109 000 termékről számoltak be (azaz online adminisztratív szolgáltatások).

 Az Európai Szociális Alap jelentős támogatást nyújtott a közszolgálatok ‒ például az állami foglalkoztatási szolgálatok és más, az aktív munkaerőpiaci intézkedésekben illetékes intézmények ‒ tevékenységi körének modernizációjához, megerősítéséhez és szélesítéséhez.

A kitűzött célokkal kapcsolatos teljesítményt illetően a vizsgálat azt bizonyítja, hogy a célok elérésével kapcsolatos teljesítmény jó, mivel 2014 végén a célok megfelelő mértékben teljesültek, a releváns mutatók körülbelül 64 %-a esetében. 2015 végén a célul kitűzött és ellenőrzött 1992 eredménymutató 55 %-a tekintetében elérték vagy meghaladták a kitűzött célt, míg 8 % esetében 90 % és 100 % között volt a teljesítmény.

Összességében a célok elérése a célkitűzés nagyságától, a tevékenységek jellegétől és a célcsoportok sajátosságaitól, valamint a célkitűzések jellegétől függően változott. A válság miatt eleinte a vártnál nagyobb volt a támogatás iránti igény bizonyos típusú tevékenységek esetében, ugyanakkor a válság megnehezítette a leghátrányosabb helyzetűek munkaerőpiaci integrációját, ami bizonyos esetekben alulteljesítéshez vezetett.

Az Európai Szociális Alap utólagos értékelése kimutatta, hogy az alap a 2007 és 2013 közötti időszakban a meglévő tagállami intervenciók körének kibővítésével hozzáadott értéket teremtett. A tagállamok az Európai Szociális Alap beavatkozásainak kihasználása révén még inkább személyre szabott és intenzív szolgáltatásokat tudtak nyújtani meghatározott célcsoportoknak, például a fogyatékossággal élők, a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett fiatalok vagy az alacsony képzettségű munkanélküliek számára. Ezek a személyek másképp nem részesülhettek volna ilyen szolgáltatásokban, vagy csak a szokásos szolgáltatásokhoz juthattak volna hozzá. A későbbiekben az Európai Szociális Alap bizonyos sikeres beavatkozásait beépítették az általános nemzeti politikákba pl. Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Svédországban.

Ami az Európai Regionális Fejlesztési Alapot illeti, számos beavatkozásra került sor az oktatás terén is (közel 27 000 infrastrukturális beruházás) és a társadalmi befogadás terén (több mint 3 500 projekt), ami hozzájárult az Európa 2020 stratégia kapcsolódó kiemelt céljainak eléréséhez. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap/Kohéziós Alap utólagos értékelése által megállapított legfontosabb eredmények közé a következők tartoznak: a szociális infrastruktúra létesítményeinek fejlesztése a felszerelések korszerűsítésével és a szolgáltatások (például mentők vagy ápolási szolgáltatások) hatékonyságának növelésével (pl. Magyarország); az oktatási rendszer fejlesztése bizonyos tagállamokban, ahol jelentős költségvetést szántak az oktatási infrastruktúrára (pl. Portugália); az egészségügyi rendszerek fejlesztése az egészségügyi eredmények javítása céljából (Magyarország és a Cseh Köztársaság); az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó szolgálatok fejlesztése a munkaügyi szolgálatokkal együtt, hogy a munkavállalók a célterületeken jobban alkalmazkodjanak a munkaerőpiaci és üzleti igényekhez (pl. Spanyolország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság vagy Litvánia). Bizonyos programok a városi területek biztonságának javítására vagy a kulturális örökséggel kapcsolatos oktatás kidolgozására, illetve fejlesztésére használták fel a szociális infrastrukturális beruházásokat. Más szociális infrastruktúrákat különböző városfejlesztési intézkedésekkel együtt használtak kulturális, sport- vagy képzési létesítmények, valamint a különböző hátrányos helyzetű csoportokat támogató központok létrehozásának támogatására94.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2017.6.13.

COM(2017) 351 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

2016. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről

1.3. Fenntartható növekedés: Természeti erőforrások (2. fejezet)95

2016-ban 62,5 milliárd EUR-t fordítottak a 2. fejezetre, ami a 2016. évi teljes uniós költségvetés 40,2 %-ának felel meg. A 2. fejezet a közös agrárpolitika (KAP) két pillérére nyújt fedezetet: az I. pillér az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott piactámogatási intézkedésekből és közvetlen kifizetésekből áll; a II. pillér pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott vidékfejlesztési támogatásokat foglalja magában. Ez a fejezet finanszírozza továbbá az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA), a közös halászati politika (KHP) nemzetközi dimenzióját (azaz a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket és a fenntartható halászati egyezményeket), valamint az éghajlat-politika és a környezetvédelem területéhez tartozó tevékenységeket a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközön (LIFE) keresztül.

Ábra: Fenti diagram: A 2016-ban a 2. fejezetből finanszírozott fő programok / Lent: a 2. fejezet részesedése a 2016. évi teljes költségvetésből. Valamennyi összeg millió EUR-ban.

A programok hozzájárulása a Bizottság prioritásaihoz:

Az e fejezet keretében végrehajtott fellépések a Bizottság következő prioritásainak megvalósulásához járulnak hozzá: „foglalkoztatás, növekedés és beruházás”, „energiaunió és éghajlati politika” és bizonyos mértékig a „digitális tartalmak egységes piaca” prioritás. Ezek az Európa 2020 stratégia céljaihoz is hozzájárulnak, főként a fenntartható növekedés területén, néhány ponton ugyanakkor a munkahelyteremtéshez és az innovációhoz hozzájáruló beruházások által kapcsolódnak az intelligens és inkluzív növekedéshez is.

A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret időszaka alatt a közös agrárpolitika (KAP) fő célkitűzései az élelmezésbiztonság, valamint az uniós mezőgazdaság és a vidéki területek intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének előmozdítása. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap alá tartozó intézkedések központi célja, hogy tovább javítsák az elsődleges termelők helyzetét az élelmiszerláncban, erősítsék a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok tengerentúli és belföldi piacokon való versenyképességét, valamint támogassák az agrárjövedelmet a közvetlen kifizetések révén, amelyek most nagyrészt függetlenítve vannak a termeléstől. A közös agrárpolitika második pillére keretében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a vidéki területek gazdasági, társadalmi és környezeti jólétét és a vidéki környezet fenntarthatóságát célozza meg.

A 2014–2020 közötti pénzügyi keret időszaka alatt az Európai Tengerügyi és Halászati Alap fő prioritása, hogy elősegítse a közös halászati politika végrehajtását azáltal, hogy támogatja a környezetileg fenntartható, forráshatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászatot és akvakultúrát. A további célkitűzések közé tartozik a foglalkoztatás növelése és a területi kohézió erősítése, a halászati termékek forgalmazásának és feldolgozásának bővítése, valamint az integrált tengerpolitika végrehajtásának támogatása. A LIFE program kifejezetten a környezetvédelemmel és az éghajlat-politikával foglalkozó egyedi finanszírozási eszköz, amely a környezetvédelem és éghajlatváltozás ügyében való fellépéshez kapcsolódó igények kezelésére szolgál, és a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi kerethez elfogadott általános érvényesítési elvet egészíti ki, amiből következik, hogy a környezetvédelem és az éghajlat-politika az összes fontosabb eszköznek és beavatkozásnak szerves része. A LIFE fontos eszköz a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez és az Agenda 2030 végrehajtásához kapcsolódó uniós kötelezettségvállalások támogatásában.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) esetében a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret első éveiben a végrehajtás nagyrészt a várakozásoknak megfelelő volt, mivel az intézkedések kedvező eredményeket hoztak a mezőgazdasági piacok és a termelői jövedelmek stabilizálódása, illetve a közjavak ellátásának biztosítása terén, amelyek mind a 2016-os politikai prioritások közé tartoznak. A 2016-os pénzügyi év volt az első év a 2014–2020-ra szóló, megreformált közös agrárpolitika szerinti közvetlen kifizetések új rendszerének végrehajtása szempontjából. A 2016-ban megfigyelt késedelmek ellenére a tagállamoknak sikerült folyósítaniuk a közvetlen kifizetéseket a termelők részére, amivel a pénzügyi előirányzataik 97,8 %-os végrehajtási arányát érték el, és ez nagyjából 7 millió termelőt és az EU mezőgazdasági hasznosítású területének mintegy 90 %-át (155,5 millió hektár) fedte le.

Ami a közös agrárpolitika második pillérét illeti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott vidékfejlesztési programok végrehajtása az 1B. és 2. fejezetbe tartozó többi európai strukturális és beruházási alaphoz (esb-alapok) képest jobban halad, az előző, 2007–2013-as programozási időszakról való zökkenőmentes átmenetet szolgáló egyedi rendelkezéseknek köszönhetően, amelyek különösen fontosak voltak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatható kiadásainak közel felét képviselő úgynevezett „éves intézkedések” (agrár-környezetvédelmi és erdészeti intézkedések, ökológiai gazdálkodás, állatjólét stb.) szempontjából. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a 2007–2013-as időszakban indult vidékfejlesztési programok lezárását tekintve is sokkal jobban halad. E programok több mint kétharmada 2016-ban már lezárult, a fennmaradókat pedig várhatóan 2017-ben zárják le.

1.3.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)

A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseket és piachoz kapcsolódó kiadásokat finanszírozó Európai Mezőgazdasági Garanciaalap esetében a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret első éveiben a terveknek megfelelően alakult a végrehajtás, annak ellenére, hogy alkalmazni kellett néhány rendkívüli intézkedést a piac támogatására, amelyeket a 2014–2016-os években fogadtak el (konkrétan két rendkívüli intézkedéscsomag az uniós termelők támogatására, főként a tejágazatban, összesen 1 680 millió EUR összegben a 2015-ös, 2016-os és 2017-es költségvetésben).

Piachoz kapcsolódó kiadások

A közös piacszervezésen (KPSZ) belül az ágazatspecifikus támogatási programok életciklusuk eltérő pontjain működnek: például a borágazat 2014–2018-as nemzeti támogatási programjai esetében a 2009-es reform óta ez a második programozási időszak; a méhészeti programokban hároméves programozási időszakok vannak, és 2017 az új hároméves program első éve. A megvalósítás általában véve a terveknek megfelelően zajlik, a végrehajtás kedvező alakulásával az évek folyamán. A 2016/2017-es tanév az iskolagyümölcs- és zöldségprogram és az iskolatej program végrehajtásának utolsó éve. Ezeket 2017. augusztus 1-jével egyetlen jogi keretbe vonják össze a nagyobb hatékonyság, a célirányosabb támogatás és az oktatási dimenzió kibővítése érdekében.

Megmaradtak a további piactámogatási intézkedések, amilyen például a magántárolási támogatás és az állami intervenció egyes tejtermékek esetében. A 2015-ös és 2016-os év különösen kedvezőtlen piaci fejleményei miatt ezenkívül rendkívüli piaci intézkedéseket vezettek be: idetartozott a célzott támogatás, a rendkívüli kiigazítási támogatás és a tejtermelőknek nyújtott tejtermelés-csökkentési támogatás. Az egyes uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozó, továbbra is fennálló orosz behozatali embargóra való tekintettel 2014 második fele óta egyes gyümölcsök és zöldségek termelői számára rendkívüli támogatási intézkedéseket vezettek be. A fenti intézkedések segítettek helyreállítani az érintett ágazatok egyensúlyát. Ténylegesen segítettek abban, hogy a termelők árat emelhessenek, ami nagyon szükséges támogatásnak bizonyult az érintett tagállamok termelői számára. A kereskedelmi statisztikák tanúsága szerint az európai mezőgazdaság bizonyította rugalmasságát, mivel belföldön és külföldön (különösen Ázsiában és az USA-ban) is tudott alternatív piacokat találni: az uniós agrár-élelmiszeripari kivitel értéke 2016-ban új rekordot ért el, 130,7 milliárd EUR-val, amely a 2015-ösnél körülbelül 1,5 %-kal magasabb – ez pedig közel 19 milliárd EUR exporttöbbletet eredményezett, az orosz piac tartós kiesése ellenére.

A veszélyeztetett ágazatok némelyikében mindazonáltal tovább tartott az árak csökkenése. Ez igazolja az intervenció fenntartását annak érdekében, hogy megmaradjon a piaci egyensúly, és a termelők támogatást kapjanak az értékesítési vagy termelési alternatívák kereséséhez.

A tejtermelőknek szóló különleges támogatás

Tekintettel arra, hogy az EU-ban 2016 első felében visszaestek a termelői tejárak, és tartósan felborult a kereslet–kínálat egyensúlya, a Bizottság 2016. szeptemberben rendkívüli tejtermelés-csökkentő intézkedést jelentett be. A tejtermelés csökkentésére szóló támogatáshoz 150 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre96. A kiadás végleges összege az intézkedés visszaigazolt igénybevételétől függ.

A rendelkezésre álló legfrissebb hivatalos adatok (2017. májusig) azt mutatják, hogy az EU-ban 2,8 millió tonnával nőttek az összesített tejszállítmányok 2016-ban, azaz 2015 azonos időszakához képest +4,4 %-kal emelkedtek. Az átlagos uniós tejfelvásárlási ár 2016-ban 16 %-os csökkenés után 25,7 cent/kg volt.

A 2016. szeptemberben elfogadott intézkedés keretében 52 000 részt vevő termelő összesen 852 000 tonnával csökkentette a tejszállításait 2016 4. negyedévében (az uniós tejtermelés adott időszakban mért teljes csökkenésének 64 %-a).

Ábra: Az EU-ban begyűjtött tehéntej. Forrás: Estat – newcronos. Utolsó frissítés 2017. január

Ezzel párhuzamosan a piac egyensúlyának helyreállítása lehetővé tette, hogy az uniós termelői tejárak 2016. augusztustól gyorsan emelkedjenek, és decemberre uniós átlagban elérték a 33,05 EUR cent/kg-ot (azaz július óta 29 %-kal emelkedtek).

Ábra: A tehéntej termelői ára az EU-ban (az EU egészének súlyozott átlaga)

Az uniós fellépés többletértéke összességében tehát igazolható, mivel a tejtermelés-csökkentési támogatás:

pénzügyi támogatást nyújtott a nehéz helyzetben lévő termelőknek azáltal, hogy jutalmazta a kínálat hozzáigazítását a kereslethez;

hozzájárult az uniós tejtermékpiac egyensúlyának tényleges visszanyeréséhez;

ez utóbbi közvetett következményeként (más tényezőkkel együtt97) hatással volt a tejár 2016 második felében látott fellendülésére.

Közvetlen kifizetések

A közvetlen kifizetések esetében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap 2015-ben már tartalmazta a 2014–2020-ra szóló közös agrárpolitika néhány elemét, köztük a közvetlen kifizetések támogatási szintjének tagállamok közötti konvergenciáját („külső konvergencia”). A 2016-os pénzügyi évre a közvetlen kifizetések új rendszere teljesen működőképes lett. Az új elemek erősítik a közvetlen kifizetések igazságosabb elosztását, „zöldebb” jellegét, hogy segítsék a fenntarthatóságot és fellépjenek az éghajlatváltozással szemben, valamint célirányosságát, hogy például kifejezetten a fiatal termelőknek, kistermelőknek vagy a hátrányos természeti adottságú területen gazdálkodó termelőknek szóljanak. Az új közvetlen kifizetési rendszer kötelező elemein túl a tagállamok a végrehajtásban jelentős mértékű rugalmasságot élveznek, miután 2014-ben meghozták a fontosabb végrehajtási döntéseiket98. Ezek a döntések lehetővé teszik, hogy a tagállamok a saját közegüktől függően nyújtsanak célirányos támogatásokat.

2015-ben (2016. pénzügyi év), a megreformált rendszer végrehajtásának első évében körülbelül 7 millió mezőgazdasági termelő részesült közvetlen kifizetésből. A kifizetések alá tartozó teljes földterület az EU mezőgazdasági hasznosítású területének mintegy 90 %-át fedi le (155,5 millió hektár).

A közvetlen kifizetések reformjának most folyó végrehajtása mindazonáltal kihatott arra, hogy a tagállamok a 2016. pénzügyi évben mennyire tudják időben folyósítani a kifizetéseket a termelőknek, így bizonyos esetekben voltak késedelmek.

A közvetlen kifizetési rendszer új „zöldebb” rétege99, amelyet először a 2015. igénylési évtől (2016. pénzügyi év) vezettek be, azt hivatott biztosítani, hogy az EU mezőgazdasági területének nagyobb részén az alapvető környezet- és éghajlatbarát módszerek szerint gazdálkodjanak. 2015-ben a mezőgazdasági hasznosítású földterület 75 %-ára vonatkozott legalább egy környezetvédelmi követelmény. A 2016. igénylési évre becsült összesített arány 77 %100. A Bizottság 2016-ban felülvizsgálta, hogy a rendszert hogyan alkalmazták az első évben101. Ennek során olyan gyenge pontokat talált, amelyek akadályozták, hogy a környezetvédelmi rendszerben rejlő lehetőségek teljes mértékben megvalósuljanak, és mérlegelte a lehetséges megoldásokat. A Bizottság ezt követően fejlesztéseket javasolt a vonatkozó rendeletben102, amelyeket a tervek szerint a 2018. igénylési évtől alkalmaznának a közvetlen kifizetésekre (ha valamelyik tagállam úgy kívánja, 2017-től).

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap esetében mind a 118 vidékfejlesztési program elindult és működik, végrehajtásuk folyamatban van.

A kedvezményezetteknek szóló pályázati felhívásokat a tagállamok és régiók szintjén hirdették meg. 2016 végére nagyjából 31,9 milliárd EUR-t különítettek el projektek és kedvezményezettek részére. Ez a 2014–2020-ra tervezett összes közforrás 21,3 %-ának felel meg. Ami az uniós költségvetésből a tagállamoknak folyósított kifizetéseket illeti, a 2016 végéig beérkezett tagállami kérelmek összege 10,1 milliárd EUR volt, ami az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2014–2020-ra szánt teljes előirányzatának 10 %-a.

A tagállamok 2016-ban benyújtották a programozási ciklus első két évéről, azaz 2014-ről és 2015-ről szóló éves végrehajtási jelentéseiket. Bár a programok közül sokat későn fogadtak el, nagyrészt a jogszabályi keret késői elfogadásából eredően, a végrehajtás megfelelő ütemben folyik. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap esetében az új programozási időszakra való zökkenőmentes átmenetet az átmeneti szabályok kialakítása, a már bejáratott kifizető ügynökségek jelenléte (azaz hogy nem kellett újonnan kijelölni a hatóságokat) és a többéves kötelezettségvállalások, köztük a területalapú kifizetések széles körű használata révén biztosították.

Az eredmények eddigi elérését tekintve a szakpolitika kidolgozásához szükséges, viszonylag lassú kezdés után az elkövetkező években jelentős gyorsulásra lehet számítani. A programok többségét 2015-ben hagyták jóvá (2014-ben csak 9 vidékfejlesztési programot hagytak jóvá). Néhány eredményt máris fel lehet mutatni, például hogy a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodási szerződések alá tartozó mezőgazdasági földterület százalékarányát tekintve a 2020-as célok több mint 33 %-át elérték, vagy hogy a helyi fejlesztési stratégiák hatókörébe eső vidéki népesség arányára vonatkozó végső cél 39 %-át sikerült elérni. 1,6 millió hektárra adtak támogatást az ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy annak fenntartása céljából (ez a támogatandó megművelt terület 15,7 %-a)103.

A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) keretében már mintegy 300 operatív csoport jött létre. Ezek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott projektek arra irányulnak, hogy támogassák az innovatív megoldásokat és lehetőségeket a versenyképes, fenntartható mezőgazdasági termelés és erdészeti ágazat érdekében. Az európai innovációs partnerség végrehajtásáról szóló független tanulmány 2016. novemberben készült el104. Az európai innovációs partnerség végrehajtásának korai szakasza folytán a tanulmány nem tudott kiforrott következtetésekkel szolgálni, mindazonáltal „meggyőzőnek” minősítette az önkéntes rendszer igénybevételét (a 26 tagállam lehetséges 111 vidékfejlesztési tervéből 96-ban), a termelőkön alapuló megközelítést pedig „igazán figyelemreméltónak” és az „érdekelt felek körében nagy megbecsülésnek örvendőnek” találta. Az európai innovációs partnerség páneurópai szemléletmódját és a tanulságok megosztásának és az országokon és régiókon átnyúló partnerségek kialakításának lehetőségét ugyancsak a kezdeményezés potenciális erősségeinek tekintették. A tanulmány figyelembe veszi, hogy megvan a szilárd alap a más szakpolitikákkal (Horizont 2020, környezetvédelmi és regionális politikák) való külső koherenciához, de ebben a szakaszban általában véve hiányzik ezeknek a közös lehetőségeknek és szinergiáknak az ismerete. Ez részben összefügg azzal, hogy az érdekelt felek jelenleg a vidékfejlesztési finanszírozást részesítik előnyben. Számítani lehet arra, hogy amikor a különböző európai országokban és régiókban már megszilárdul a folyamat, az európai innovációs partnerségek hálózatán keresztül nagyobb ismertséget nyernek a kapcsolódó uniós kezdeményezésekkel való összefogási lehetőségek.

A vidékfejlesztési politika és hozzá tartozó programok képezték „A közös agrárpolitika végrehajtásának felmérése és elemzése” című tanulmány tárgyát, amelyről a végleges jelentés 2016. novemberben jelent meg.105 A tanulmány átfogó elemzést nyújt arról, hogy a tagállamok milyen döntéseket hoztak a közös agrárpolitika jelenlegi programozási időszakban való végrehajtása során a közös agrárpolitika két pillérében, valamint kvalitatív elemzést ad e döntések lehetséges hatásairól. Megerősíti, hogy a közös agrárpolitikába beépített új rugalmas lehetőségek diverzifikáltabb végrehajtáshoz vezettek, azaz az intézkedéseket sokféleképpen és sokféle kombinációban használják. A tanulmány legfontosabb megállapításai az 1. pillér (közvetlen kifizetések) és a 2. pillér (vidékfejlesztési támogatás) végrehajtásáról hozott tagállami döntések korlátozott egyeztetésére és arra a tényre vonatkoznak, hogy a végrehajtási döntések különösen fontosnak minősülnek a közös agrárpolitika fenntartható élelmiszer-termelésre vonatkozó általános célkitűzése szempontjából, és e tekintetben úgy ítélték meg, hogy az említett döntések általában véve jobban igazodnak a helyi szükségletekhez, mint az előző közös agrárpolitikában. A tagállamok döntései emellett összességében koherensek, de jobban ki lehetne használni a szinergiák lehetőségét, és a tagállami döntések hatásával kapcsolatban aggodalomra ad okot az 1. pillérbe tartozó eszközök és a 2. pillérbe tartozó intézkedések megfelelő méretre szabásának és célirányosságának hiánya.

Jelentős hangsúlyt kap az egyszerűsítés

2015 elején a Bizottság nagyszabású, a teljes mezőgazdasági joganyagot lefedő egyszerűsítési programba kezdett. E program 2016-ban a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok számos módosításával folytatódott, nevezetesen a következőkkel:

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerhez kapcsolódó szabályokat egyszerűsítették, a preventív előzetes keresztellenőrzéseket is beleértve. Egyes, a közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokat rugalmasabbá tettek, konkrétan a termeléstől függő önkéntes támogatásról szólókat.

A közös piacszervezés területén számos ágazatspecifikus szabályt egyszerűsítettek (pl. az állami beavatkozással, a magántárolással és a kereskedelmi mechanizmusokkal – engedélyekkel kapcsolatban). Ezeket az egyszerűsítéseket a bizottsági szintű rendeleteknek a Lisszaboni Szerződéssel való összehangolása keretében végezték el. Az összehangolási gyakorlat segítségével a rendeletek számát több mint 200-ról 40-re fogják csökkenteni. Ebben a szakaszban 19 új jogi aktust tettek közzé a Hivatalos Lapban, 30 rendeletet vontak vissza a fenti tevékenység következtében, és 57 rendeletet nyilvánítottak elavulttá.

Az úgynevezett „salátarendelet” keretében módosításokat javasoltak a közös agrárpolitika négy alapvető jogi aktusában, az egyszerűsítés érdekében (beleértve a rugalmasságot és a szubszidiaritást). Ezek a javaslatok közvetlenül következnek a közös agrárpolitika jogszabályainak 2015-ös átvilágításából, és a vidékfejlesztési támogatásra (pl. hogy fellendítsék a pénzügyi eszközök használatát) és a közvetlen kifizetésekre koncentrálnak (az aktív termelőkre és a fiatal termelőkre vonatkozó szabályok egyszerűsítésével).

2016 folyamán egyes „ökologizálási” szabályok felülvizsgálatát is elvégezték az alkalmazásuk első évét követően, hogy megkeressék többek között az egyszerűsítés iránti igényeket. A felülvizsgálat eredményeképpen a Bizottság módosításokat végez a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt környezetvédelmi szabályok némelyikén, hogy jobban meghatározza, mit követelnek a termelőktől, megszüntessen bizonyos technikai követelményeket, nagyobb rugalmasságot biztosítson a termelőknek, vagy alternatív megoldásokat kínáljon, ha ez növelné az ökologizálás környezeti és éghajlati előnyeit, és harmonizálja a kiválasztott követelményeket és feltételeket.

Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló rendelet kései (2014. májusi) elfogadása elnyújtotta a tagállamokkal bonyolított tárgyalási folyamatot, amely 2015 decemberében fejeződött be. A 2015. és 2016. évet ezért e programok tárgyalási folyamatainak befejezésére és a végrehajtás előkészítő munkáira szánták, amilyen például az Európai Tengerügyi és Halászati Alap monitoringbizottságainak létrehozása. 2017-re 17 tagállam értesítette a Bizottságot az alap kezelését végző hatóságok kijelöléséről, ami az időközi kifizetések benyújtásának előfeltétele.

Mivel az Európai Tengerügyi és Halászati Alap végrehajtása a tagállamokban még mindig kezdeti szakaszban járt, a 2016. május 31-ig esedékes éves végrehajtási jelentéseikben kevés információt közöltek az elért eredményekről. Mint az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkező rendelet előírja, a Bizottság 2016 végén elkészítette az első közös összefoglaló jelentést a többi intézmény részére, és ebben tájékoztatást adott az összes európai strukturális és beruházási alapról106. Ez a jelentés hasznos információval szolgál a projektkiválasztás szintjéről, amely döntő lépés a beruházások sikeres végrehajtásához a későbbiekben. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap adott időszakra előirányzott projektjeinek például körülbelül 80 %-a a kis- és középvállalkozások megerősítésére és a flotta- és akvakultúra-vállalkozások versenyképességének növelésére irányul. A végrehajtás kezdete viszonylag lassú volt, mivel a 2015 végéig kiválasztott projektek mindössze 10 %-a foglalkozik a kis- és középvállalkozások fejlesztésével. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap támogatására 2015 végéig kiválasztott projektek nagyjából 90 %-a a forráshatékonyságot és a környezet védelmét támogatja. Az említett projektek többsége a tengeri biológiai sokféleség védelmét és helyreállítását célozza azzal, hogy jelentősen növeli a kirakodások fizikai ellenőrzését és csökkenti a nem szándékos fogások mennyiségét, ezáltal támogatja a közös halászati politika végrehajtását.

Fenntartható halászati partnerségi megállapodások (SFPA-k)

A fenntartható halászati partnerségi megállapodások mérföldkövet jelentenek a külső halászflották tevékenységének szervezésében és szabályozásában. A halászati gazdálkodás, a felügyelet és ellenőrzés, a tudományos kapacitás és kutatás, valamint a kisüzemi halászat támogatása terén indított projektek révén érdemben járulnak hozzá a halászat irányításának javításához a fejlődő országokban.

2016 végén összesen 14 fenntartható halászati partnerségi megállapodás jegyzőkönyve volt hatályban. Sikeresen lezárultak a jegyzőkönyvek megújításáról folytatott tárgyalások Mauritiusszal és a Comore-szigetekkel (ez utóbbi aláírása attól függ, hogy az ország milyen előrelépéseket tesz az illegális, bejelentés nélküli és szabályozatlan halászatról szóló jogszabály betartásában), Bissau-Guineával és Gabonnal pedig még mindig folynak a tárgyalások. Végezetül a Tanács tárgyalási irányelveket fogadott el a Tanzániával, Kenyával és Ghánával kötendő új fenntartható halászati partnerségi megállapodásokhoz. E három ország esetében befejeződött a külső értékelés, ami a tárgyalási folyamatot megelőző lépés.

A kötelezettségvállalási előirányzatok összege 2016-ban 132 millió EUR volt, és ezt 98 %-ban felhasználták. A kifizetési előirányzatok összege 130,3 millió EUR volt, de ezt csak 91 %-ban használták fel. Ez nagyrészt abból ered, hogy történt némi késés az ágazati támogatási programok végrehajtásában, amelyek hozzájárulnak a halászati ágazat fenntartható fejlesztéséhez az uniós partnerországok némelyikében.

A LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)

A LIFE program 2016-ban 315 millió EUR-t biztosított 157 új projekt társfinanszírozására 23 tagállamban, amivel további 236 millió EUR107 összegű beruházáshoz adott lendületet.

Ezek a projektek témák széles körében fogják bemutatni a legjobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai gyakorlatot (pl. környezetvédelem és forráshatékonyság, alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, természet és biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás mérséklése, irányítás és tájékoztatás), és ösztönzik ennek a know-hownak az elterjesztését az EU egész területén. Az egyedi Éghajlat-politika alprogram bevezetését követően több mint 300 hagyományos, éghajlat-politikai célkitűzésekkel foglalkozó projektpályázat érkezett, és ezekből az első két pályázati felhívás (2014 és 2015) eredményei alapján 65 részesült finanszírozásban.

A 2015-ben lezárt projektek közül ugyancsak 2016-ban tizenhat különböző uniós tagállamból 52 projektet választottak ki a LIFE legjobbjainak díjára108. A projektek különféle témákkal foglalkoznak, kiválasztásuk pedig több kritérium alapján történt, ideértve többek között a közvetlen és hosszú távú környezeti, gazdasági és társadalmi fejlődéshez való hozzájárulást, az innováció és az áthelyezhetőség mértékét, az uniós politikai relevanciát és a költséghatékonyságot.

A folyamatban lévő hat integrált projekt109 mellett 2016-ban hét új indult a természet-, víz- és levegővédelem területén. Az integrált projektek végső eredményei a végrehajtás ilyen korai szakaszában még nem állnak rendelkezésre, de egy részüknek fontos helyszíni katalizáló hatása van, a Małopolska régióban (Lengyelország) például 2017. januárban uniós szinten az egyik legszigorúbb szabályozást fogadták el egyhangúlag a szilárd tüzelőanyaggal működő kazánokra vonatkozóan, egy integrált LIFE projekt eredményeképpen (lásd az alábbi példát).

Małopolska régió – levegőminőségi terv

A LIFE integrált projektek tág, ambiciózus perspektívát alkalmaznak. A különböző forrásokból származó pénzösszegek kombinálásának köszönhetően összefogják az érdekelt csoportokat, és a polgárok bevonásával dolgoznak azon, hogy a strukturális akadályokra hosszú távú, fenntartható megoldásokat találjanak.

Tipikus példa erre a małopolskai projekt. A 15 millió EUR induló költségvetést a regionális hatóságok, 50 települési önkormányzat és a civil társadalom bevonásával további 800 millió EUR-ra sikerült felduzzasztani. A projekt know-how-t eredményez, növeli a szervezeti kapacitást és segíti a régiót a levegőminőségi terv végrehajtásában. A korai eredmények közé tartozik a 2017. januárban a regionális parlamentben egyhangúlag elfogadott új jogszabály a háztartási kazánok kibocsátásairól, amelyet a környező régiók (Szilézia, Alsó-Szilézia, Mazovia, Lodzie és Opolskie) is követni kívánnak.

A projekteknek és szervezeteknek adott támogatásokon túl a LIFE program pénzügyi eszközökkel is támogatja az éghajlat-politikát. Az energiahatékonyságra szóló pénzügyi eszköz (PF4EE) az eredeti tervek szerint összesen legfeljebb 540 millió EUR összegben támogatott volna beruházásokat. A 2015-ben és 2016-ban aláírt műveleteket követően, és tekintettel a még folyamatban lévő projektekre, az Európai Beruházási Bank most arra számít, hogy a 2014–2017 közötti kísérleti szakaszban az energiahatékonyságra fordított új befektetések elérik az 1 milliárd EUR-t (430 millió EUR az Európai Beruházási Banktól és 570 millió EUR pénzügyi közvetítőktől), 10 tagállam bevonásával. 2016 végéig hat megállapodást írtak alá közvetítő pénzintézetekkel.

Az Európai Számvevőszéktől kapott észrevételekre (2014-es jelentés a megbízhatósági nyilatkozatról) reagálva 2016-ban életbe lépett egy cselekvési terv, hogy biztosítsa a LIFE program alá tartozó késedelmes kifizetések javulását. A tervezett intézkedések sikeresnek bizonyultak; a 2016-ra vonatkozó késedelmes fizetési statisztika szerint a késedelmes kifizetések aránya 3,9 % volt.

A 2014–2020 közötti LIFE program félidős értékelését alátámasztó külső elemző tanulmányt 2017. márciusban fejezték be.110 Az értékelést a program végrehajtásának korai szakaszában végezték. A projektek többsége még ezután kezdődik, így ebben a szakaszban nincsenek jelentős, értékelhető eredmények. Az értékelés ezért főként a bevezetett eljárásokkal és a várható eredményekkel foglalkozott, a program felépítése és az eddigi projektkiválasztás alapján.

A külső tanulmányban bemutatott előzetes eredmények szerint a támogatásban részesülő projektek ugyan csak 4-5 év múlva fognak megvalósulni, a LIFE program jó úton halad a céljainak elérése felé. A LIFE program működésének első két évében nyújtott összesített teljesítményre vonatkozó előzetes tények azt mutatják, hogy a 2014–2017-re szóló többéves munkaprogramban mérföldkőként kitűzött célok 70 %-át sikerül majd elérni – például azzal, hogy súlyt helyeznek 114 faj, 59 élőhely és 85 Natura 2000 terület jobb megőrzésére. A már megkezdett LIFE projektek a külső tanulmány szerint várhatóan a következő eredményeket fogják elérni:

 A bevált megoldásokkal csökkentik az energiafogyasztást (kb. 600 000 MWh/év);

 Növelik a megújuló forrásokból származó energiatermelést (kb. 500 000 MWh/év, különböző forrásokból);

 Hozzájárulnak 59 élőhely, 114 európai érdeket képező faj és 85 Natura 2000 terület természetvédelmi helyzetének javításához;

 5 év alatt nagyjából 1,6 millió embernél csökkentik a vegyi anyagok káros egészségügyi és környezeti hatásait;

 35 millió hektár földterületre terjesztik ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket, és bevált megoldásokat dolgoznak ki a különböző területek alkalmazkodására.

A félidős értékelés előzetes eredményei úgy becsülték, hogy a 2014-es LIFE pályázati felhívás némelyik projektjének társadalmi haszna el fogja érni az 1,7 milliárd EUR-t. Ez a szám egymagában a négyszerese a LIFE 2014-re szóló összesített költségvetési kiadásának. A tanulmány azt is megerősítette, hogy a program jól tölti be katalizátori szerepét, mivel úgy számolták, hogy az integrált projektek esetében a LIFE programból finanszírozott minden egyes euró után várhatóan további 23 EUR-t fordítanak más forrásokból környezetvédelmi és éghajlati célokra.

A LIFE program uniós hozzáadott értékét szinte minden érdekelt és a nyilvánosság is elismeri. Ez abból ered, hogy az EU egész területén támogatja a uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok és szakpolitikák következetes fejlesztését és alkalmazását. A LIFE a határokon átnyúló problémákra is reagál, amelyekkel a tagállamok egyedül nehezen tudnának foglalkozni. Lehetővé teszi a felelősség jobb megosztását, ösztönzi a szolidaritást az uniós környezetvédelmi vagyon kezelésében/megőrzésében, emellett uniós szintű platformot kínál a bevált módszerek és demonstrációs tevékenységek megosztására. A LIFE finanszírozás olyan tevékenységeket támogat, amelyek jellegüknél fogva nemzeti szinten nem kapnának finanszírozást. Viszonylag kis léptékű projektekre koncentrál, de ezek szélesebb körű fellépést indíthatnak el, és katalizálják a környezetvédelmi politika általános érvényesítését a fontosabb uniós kiadásokhoz rendelt eszközökben. A LIFE előnyben részesíti a megismételhető projekteket, amelyekben megvan a lehetőség a környezetvédelmi problémák piacképes megoldásainak elérésére (lásd az alábbi példát).

Innovatív technológia az energiahatékony festékérzékenyített napelem cellák alacsony költségű előállításához

Ez a svéd projekt igazolta a szitanyomásban mint a festékérzékenyített napelem cellák (DSC) gyártására szolgáló termelési módszerben meglévő termelési potenciált és méretezhetőséget. A választott termelési módszerrel ötvözve ez a napelem technológia fenntartható és környezetbarát, mérgező kibocsátások nélkül. A projekttechnológia alkalmazásával a festékérzékenyített napelem cellák előállítási költségét legfeljebb 80 EUR/m2-re számították (az előirányzott költségcél).

A félidős értékelést alátámasztó tanulmány néhány olyan szempontot is kiemelt, amelyeket még tovább lehetne fejleszteni vagy vizsgálni; ilyen például a támogatáskezelő eljárások egyszerűsítése, a program stratégiai célpontjának megerősítése iránti igény, valamint a kommunikációs stratégia javítása, hogy a célközönséget jobban meg lehessen szólítani. A Bizottság tervei szerint a LIFE 2018–2020-ra szóló második többéves munkaprogramjának kidolgozásakor foglalkozni fog ezekkel a szempontokkal.

1.3.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei

Végrehajtási vonatkozások

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból a közös agrárpolitika 2013. évi reformját megelőző korábbi rendszer szerinti közvetlen kifizetések végrehajtása zökkenőmentesen zajlott azáltal, hogy a tagállami közigazgatások a számításokat és a támogatás szétosztását időben elvégezték. A közvetlen kifizetések a termelőknek szóló éves kifizetési rendszerek, amelyek nem tartoznak a „program” megközelítés alá. Az itt felmerülő kihívások ilyenformán eltérnek a többéves programok alapján működő eszközök végrehajtásából eredőktől. A közvetlen kifizetések és a különféle mezőgazdasági ágazatok korábbi reformjai, mint például a közös agrárpolitika 2008-as „állapotfelmérése” azt jelentette, hogy folytatódott a támogatás termeléstől való függetlenítésének folyamata. A mezőgazdasági termelőknek szóló támogatások kiszámítása és kiosztása a reformokat követően megnehezítette a végrehajtási feladatokat, különösen a tagállami igazgatások számára, de ezeket hatékonyan végezték, amit részben a hatékony és eredményes költségvetési végrehajtás bizonyít.

A vidékfejlesztés (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) esetében a 2007–2013-as időszak során több helyesbítő módosítás történt az egyes tagállamok programjában, hogy figyelembe vegyék a félidős értékelésekből származó ajánlásokat, és beemeljék az új kihívások (állapotfelmérés) és a gazdasági válság (európai gazdaságélénkítő csomag) kezelését célzó támogatásokat. A megfigyelt változások többsége a pénzügyi előirányzatokat csoportosította át az eltérő tengelyen mozgó intézkedéseik között, a megcélzott kedvezményezettek igazodásával és a jogosultsági kritériumokkal. A költségvetési módosítások fő oka a stratégiai prioritások változása, az alacsony felhasználási arány, valamint a megváltozott gazdasági vagy tágabb politikai/jogszabályi közegből eredő, előre nem látott problémák vagy nehézségek leküzdésének szükségessége volt. A 2007–2013-as időszakban indult, összesen 92 programból 64 zárult le, és ezeknek a végső felhasználási aránya 99,1 % volt.

Az Európai Számvevőszék 2015-ig öt, kifejezetten a vidékfejlesztéssel kapcsolatos különjelentést készített111. A Bizottság foglalkozott a Számvevőszék legfontosabb ajánlásaival. Különösen az iránymutatások javításához és a pénzügyi eszközök igénybevételét akadályozó tényezők csökkentéséhez kapcsolódó ajánlásokkal foglalkozott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap végrehajtási aktusának (808/2014/EU rendelet) 2016. áprilisi, egyszerűsítési célú módosítása és az ágazati alap-jogiaktusokat módosító bizottsági rendeletjavaslat (COM(2016) 605 final) keretében.

Az Európai Számvevőszék 2016-ban kiadta a 36/2016 számú különjelentését „A 2007–2013-as kohéziós és vidékfejlesztési programok lezárási eljárásainak értékelése” címmel. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a lezárásra vonatkozó szabályok és eljárások megfelelő alapot biztosítanak-e a Bizottság és a tagállamok számára ahhoz, hogy a programokat eredményesen és időben lezárják. Megállapította, hogy a Bizottság vidékfejlesztésre vonatkozó lezárási iránymutatásai időszerűek és átfogóak, és megfelelő alapot adnak a tagállamoknak ahhoz, hogy hatékonyan felkészüljenek a lezárásra. A Bizottság emellett a kiegészítő támogatása révén eredményesen foglalkozott a tagállamok igényeivel.

Ami az Európai Halászati Alapot (EFF, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap elődje) illeti, az uniós halászati ágazat jelentős szerkezetátalakításon ment keresztül, részben a globális gazdasági válság miatt is, amely az olajárak tetőzéséhez vezetett. A közelmúlt alacsony üzemanyagárai, valamint az uniós flotta méretének fokozatos csökkenése és a további érdemi szerkezetátalakítások komoly változásokat hoztak az ágazatban. Az elmúlt években az uniós flották rekord magas nettó nyereséggel zártak (2014-ben több mint 50 %-os volt a növekedés a 2013-as nyereséghez képest), és azon a téren is előrehaladás történt, hogy a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek az egész uniós flottában kiegyensúlyozottabbak legyenek.

Az Európai Halászati Alap 2007-2013-as utólagos értékelését alátámasztó külső elemző tanulmány, amely 2016 végén zárult le112, azt mutatta, hogy az Európai Halászati Alapnak szóló teljes uniós kifizetések 2015. májusig az Európai Halászati Alap részére eredetileg programozott teljes uniós pénzösszegek 71 %-át tették ki (2 812 millió EUR-t fizettek ki). Bár számos irányítási kérdés merült fel, és ezek esetenként a bizonyítvány visszavonásához113 és a források automatikus visszavonásához vezettek az N+2 szabály alkalmazása révén, a tagállamok által az Európai Halászati Alap lezárásához benyújtott dokumentumok azt mutatják, hogy a kifizetések elérték a programozott összegek több mint 90 %-át. Sok tagállami irányító hatóság azonban még mindig túl nagynak találja az adminisztratív terhet, noha az irányítási feladatok meghatározását és felosztását a legtöbb tagállam összességében jónak ítélte. Az Európai Halászati Alap végrehajtása a tagállamok többségében centrálisan zajlott, tükrözve az ágazat és a program viszonylag kis méretét a többi európai strukturális alaphoz képest. Néhány decentralizált tagállamban egyes intézkedéseket regionális közvetítő szervekre ruháztak át. Az Európai Halászati Alapból programozott összegekre jutó adminisztratív munkahelyek átlagos számát millió eurónként 0,3 teljes munkaidős egyenértékre becsülték (a becslés az Európai Halászati Alap irányító hatóságainak megkérdezésén alapul).

A külső tanulmány azt is megerősítette, hogy az érvényben lévő kontrollrendszer nem szolgál megbízható információkkal, és hogy sok volt a hiányosság az adatokban. Ebből kiindulva a Bizottság az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében új közös ellenőrzési és értékelési rendszert dolgozott ki. Ennek a tagállamokkal közösen kialakított rendszernek a bevezetése már folyamatban van, és máris kezd jobb minőségű adatokat szolgáltatni.

Hozzájárulás a szakpolitikai eredményekhez

Mivel a 2007–2013-as vidékfejlesztési programok teljesítményéről szóló utólagos értékeléseket a tagállamok csak 2016 végén nyújtották be a Bizottságnak114, a Bizottság 2017-re tervezi egy magas szintű összefoglaló jelentés elkészítését. Ebből következik, hogy az e programok esetében az alábbiakban bemutatott vívmányok főként a program végrehajtásáról elérhető ellenőrzési információkon alapulnak.

Intelligens növekedés

A 2007–2013-as időszakban a közös agrárpolitika erőteljes pozitív hatást fejtett ki a mezőgazdasági ágazat életképességére azzal, hogy az ágazatnak célzott finanszírozást kínált a teljesítményének javítására. Az Unió mezőgazdasági ágazata 2007 és 2013 között évente 0,9 %-kal emelte teljes tényezőtermelékenységét (és az EU-13 országok115 körében évente 1,8 %-kal), ezzel egyértelműen demonstrálva, hogy a termelési tényezőket hatékonyabban hasznosítja.

A vidékfejlesztési finanszírozás támogatást nyújtott a tudásfejlesztéshez, beruházásokhoz, az együttműködés különböző formáihoz és az innovációhoz. Innovációs támogatásban részesült 156 600 olyan mezőgazdasági üzem, amelyek új termékeket vagy technológiákat vezettek be a vállalkozásban. Nagyjából 3 millió mezőgazdasági termelő végezte el sikeresen a képzést, és 430 000 mezőgazdasági üzemben több mint 44,8 milliárd EUR-t fektettek be modernizációs támogatásba. Közel 70 000 mikrovállalkozás kapott támogatást vagy jött létre. A fejlesztési oldalt tekintve körülbelül 2000, új termékek vagy technikák kifejlesztésével foglalkozó együttműködési projekt részesült támogatásban a 2007-2013 közötti időszakban.

Az Európai Halászati Alap esetében a 2007-2013-as utólagos értékelést alátámasztó külső elemző tanulmány azt állapította meg, hogy az Európai Halászati Alap támogatása segítette a flotta versenyképességének általános javítását azáltal, hogy meggyorsította a flotta veszteséges részének kilépését, megkönnyítette a fennmaradó flotta, a halászkikötők és kirakodóhelyek modernizálását, továbbá a forgalmazásra és feldolgozásra fordított beruházások támogatásával növelte a haltermékek hozzáadott értékét. Az akvakultúra ágazatban a termelési kapacitás növekedése ellenére az eredmények elmaradtak az elvárt céloktól, mivel az uniós akvakultúra termelése az Európai Halászati Alap időszakában főként a kedvezőtlen piaci feltételek miatt stagnált. Az esettanulmány és a kiadási kategóriák szerinti elemzések azt jelezték, hogy a kedvezményezettek és az irányító hatóságok körében általános volt az egyetértés arról, hogy az Európai Halászati Alap hozzájárult a kedvezményezettek gazdasági stabilitásához, különösen a mészhéjú állatok ágazatában. Más intézkedések, például a haltenyésztők általi feldolgozásba való beruházás, a minőségi tanúsítványok stb. szintén hozzájárultak a projektgazdák versenyképességéhez. Az Európai Halászati Alap által az uniós akvakultúra versenyképességére gyakorolt hatás egészében véve azonban legjobb esetben is elenyészőnek tűnik116. Ami az innovációt illeti, a halászatban az innováció mindenekelőtt a halászati felszerelések szelektivitására koncentrál a szabályozási követelmények és a kirakodási kötelezettség miatt, illetve az üzemanyag-hatékonyságra, a magas üzemanyagköltségek miatt. A halászati ágazatban az innovációk elsősorban a környezetvédelemmel foglalkoztak, de a flotta versenyképességének is kedveztek, különösen az üzemanyag-hatékonyság javítása terén117.

Ugyancsak az Európai Halászati Alap vezette be a közösség szintjén irányított helyi fejlesztést (CLLD) mint a halászati ágazat hanyatlásának kezelésére szolgáló innovatív módszert. A Halászati Területek Hálózat által a közelmúltban végzett elemzés megmutatta, hogy a közösség szintjén irányított helyi fejlesztés volt a legfontosabb mechanizmus a kisüzemi part menti flották támogatásában. Ezekhez a kedvezményezettekhez 170 millió EUR-t irányítottak át, ennek segítségével például a turizmus révén diverzifikálták a jövedelemforrásaikat, illetve az értékesítési kör rövidre zárásával növelték a fogásaik értékét.

Fenntartható növekedés

A 2007–2013-as időszakban közös agrárpolitika alá tartozó összes kifizetés 80 %-a kötődött az úgynevezett „kölcsönös megfeleltetéshez” – a mezőgazdasági termelők alapvető környezeti (illetőleg élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi és állatjóléti) normáknak való megfeleléséhez118. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak a természeti erőforrások fenntartható kezeléséhez és az éghajlat-politikához való hozzájárulása ezeken az intézkedéseken keresztül zajlott. Emellett a mezőgazdasági termelők támogatásával az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap lehetővé tette a potenciálisan káros intenzív művelési gyakorlatok feladását. A mezőgazdasági ágazatból (a talajt is beleértve) származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásai tovább csökkentek – 2000 és 2014 között az EU-28 területén 10,1-kal%, azaz átlagosan évi 0,8 %-kal.

A vidékfejlesztési programok keretében a területalapú kifizetések különféle típusai az olyan gazdálkodási gyakorlatok ösztönzését szolgálták, amelyek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban egyaránt bizonyítottan kedvező hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, a talajra, a vízre és a levegőre. Az agrár-környezetvédelmi programok hatálya alá tartozó terület a 2007–2013-as programozási időszak alatt 47 millió hektárra bővült, ami az EU-27 országaiban119 a 2013-as mezőgazdasági hasznosítású területek több mint 25 %-ának felel meg. A mezőgazdasági termelőknek ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy annak fenntartása céljából adott támogatás 7,7 millió hektárt fedett le. Mindez fontos szerepet töltött be az uniós mezőgazdaság környezeti teljesítményének javulásában.

Az Európai Halászati Alap esetében a 2007–2013-as utólagos értékelést alátámasztó külső elemző tanulmány azt állapította meg, hogy az Európai Halászati Alap időszakának végére teljesült az a célkitűzés, hogy az uniós halászflotta kapacitása igazodjon az Európai Halászati Alap támogatásához a flottateljesítmény csökkentése és a bruttó űrtartalom terén. A halászat fenntartható kiaknázásában való előrehaladás azonban nagyrészt a halászati gazdálkodás eredménye, amihez az Európai Halászati Alap becsült nettó hozzájárulása a teljes flottakapacitás csökkentésének körülbelül 66 %-a volt. Miközben az irányító hatóságok többsége elismeri, hogy az Európai Halászati Alap hozzájárult a halászat káros környezeti hatásainak mérsékléséhez, az Európai Halászati Alapon belül viszonylag alacsony volt a kifejezetten a biológiai sokféleség védelmére és megőrzésére irányuló projektek igénybevétele. Erre számítani lehetett, mivel a programban a halászat és az akvakultúra fejlesztésén volt a hangsúly (vagy a káros környezeti hatások csökkentése, vagy legalább annak elérése érdekében, hogy ezek a hatások ne legyenek elfogadhatatlan szintűek), nem pedig a biodiverzitás célkitűzésein. Voltak más finanszírozási források is, köztük a LIFE+, amelyekben nagyobb szerepet kapott a biológiai sokféleség védelme és megőrzése120.

Inkluzív növekedés

A közvetlen kifizetések és piaci intézkedések ötvözése határt szab a munkahelyek megszűnésének és a veszteségeknek.121 A vidéki területek foglalkoztatási rátája 2015-re 65 %-ra állt vissza. Ez fontos volt az Unió 11 millió mezőgazdasági üzeme, azok 22 millió rendes munkavállalója és a mezőgazdasággal kapcsolatban állók számára – ilyen az élelmiszer-feldolgozásban, élelmiszer-kiskereskedelemben és étkezési szolgáltatásokban dolgozó 22 millió fő –, valamint az egyéb beszerzési és továbbfeldolgozó ágazatokban dolgozók számára (ami együttesen csaknem 44 millió munkahelyből álló ágazat). A közvetlen kifizetéseket ugyanakkor nagyrészt függetlenítették a termeléstől, és a mezőgazdasági termelők szabadon reagálhattak a piaci jelzésekre.

A közös agrárpolitika egyben az Unió kiegyensúlyozott területi fejlődését is előmozdította vidékfejlesztési intézkedései révén, amelyek a 2007–2013-as időszakban a vidéki területek alapszolgáltatásainak (pl. közlekedés; villamos energia; lakáskarbantartás) fejlesztése érdekében csaknem 53 000 műveletet támogattak. A különféle vidékfejlesztési intézkedések alkalmazásából származó kifizetések a mezőgazdasági üzemek és a kapcsolódó munkavállalók túlnyomó többségének kedveztek. Ezek a foglalkoztatás fenntartásának meghatározó elemei lettek.

53 000

művelet a vidéki területek alapszolgáltatásainak (pl. közlekedés; villamos energia; lakáskarbantartás) fejlesztése érdekében

Az Európai Halászati Alap esetében a 2007–2013-as utólagos értékelést alátámasztó külső elemző tanulmány azt állapította meg, hogy a feldolgozásra és forgalmazásra fordított beruházások hozzájárultak a munkahelyek megőrzéséhez és újak létrehozásához, és felgyorsították az iparág modernizálását. A helyi halászati területek fenntartható fejlődése (4. tengely) lehetővé tette a munkahelyek fenntartását és újak teremtését, és ez volt az életminőség javításának fő politikai eszköze a halászattól függő területeken. Becslések szerint az Európai Halászati Alap összességében körülbelül 20 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A megtartott munkahelyekről nincsenek számadatok, kivéve a 4. tengely esetében, amelyről úgy becsülik, hogy nagyjából 9000 munkahely megőrzésében volt szerepe122.

Becslések szerint az Európai Halászati Alap körülbelül 20 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá.

1.4. Biztonság és uniós polgárság (3. fejezet)123

A 3. fejezet alatt az uniós költségvetés olyan programokat egyesít (a 2016. évi teljes uniós költségvetés 2,6 %-át képviselő 4 milliárd EUR-val), amelyek a sürgető politikai kihívásokat, így a biztonságot, a menekültügyet, a migrációt és a harmadik országbeli állampolgárok integrációját, az egészségügyet és a fogyasztóvédelmet, a kultúrát és a polgárokkal folytatott párbeszédet támogatják. A finanszírozás olyan projektekre irányul, amelyeken az uniós együttműködés jelentős hatékonyságnövekedést eredményez.

Ábra: Fenti diagram: A 2016-ban a 3. fejezetből finanszírozott fő programok / Lent: a 3. fejezet részesedése a 2016. évi teljes költségvetésből. Valamennyi összeg millió EUR-ban.

A programok hozzájárulása a Bizottság prioritásaihoz:

A 3. fejezet programjai főként a Juncker-Bizottság „Jogérvényesülés és alapvető jogok” és „Migráció” prioritásaihoz járulnak hozzá. Az érintett alacsony költségvetés ellenére ezek a programok hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia eredményeihez. Az egészségügyi program például az intelligens és inkluzív növekedés találkozásánál helyezkedik el: finanszírozza az egészségügyben és az egészségügyi ellátásban való innováció alkalmazására irányuló intézkedéseket, támogatja a tagállamokat az egészségügyi rendszerük megreformálásában, ugyanakkor népszerűsíti az egészségmegőrzést és a betegségek megelőzését, valamint a veszélyeztetett csoportok egészségét, illetve 2015 óta a menekülteket külön kezelő fellépések révén foglalkozik az egészségügyi egyenlőtlenségek növekvő tendenciájával. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap124 a nem uniós polgárok integrációját szolgáló projektek finanszírozásával járul hozzá az inkluzív növekedéshez.

1.4.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása

2016 újabb kritikus év volt, amikor Európának meg kellett mutatnia, hogy képes a migrációs kihívások és a biztonsági fenyegetések kezelésére. Az első adatok azt mutatják, hogy csökkent az Unió külső határainál feltartóztatott irreguláris migránsok száma (2015-ben 1,8 millió volt, 2016-ban pedig 0,5 millió). Az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásának köszönhetően drámai mértékben csökkent a Görögországba történő illegális beutazások száma; a Líbiából érkező illegális határátlépők száma azonban továbbra is igen magas.

E nehézségek kezelését két alap támogatja, együttesen 11 milliárdos költségvetéssel, végrehajtásuk pedig nagyrészt (70 %-ban) közös irányítással, nemzeti programokon keresztül, illetve közvetlen irányítással, vészhelyzeti finanszírozással történik: ez a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alap (ISF), amelynek két ága van, a határigazgatást támogató eszköz és a rendőrségi együttműködést támogató eszköz. 2016-ban mindkét program végrehajtása gyorsuló ütemben haladt.

Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap – a tagállamok támogatása a migráció kezelésében a menekültügy, legális migráció és a harmadik országbeli állampolgárok integrációja, visszatérése, áttelepítése és áthelyezése terén végzett fellépésekkel

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap különböző típusú projekteket támogat:

 Menekültügyi projektek: A tagállamok 2016-ban 49,4 millió EUR-t költöttek el a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap nemzeti programjai keretében. Ezzel 366 426 menedékkérőnek nyújtottak segítséget a befogadási és menekültügyi rendszerek területén folyó, különféle projekteken keresztül (pl. jogi segítségnyújtás és képviselet, szociális tanácsadás, a kiszolgáltatott csoportoknak szóló, célzott szolgáltatások).

 Legális migrációs és integrációs projektek: A tagállamok 2016-ban 43,8 millió EUR-t költöttek el a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap nemzeti programjai révén, és ezzel a nemzeti, helyi és regionális stratégiák keretében 1 602 041 harmadik országbeli állampolgárnak nyújtottak segítséget az integrációs intézkedések, például az oktatás és képzés, nyelvtanfolyamok és a munkaerőpiaci belépést megkönnyítő felkészítés, lakhatási tanácsadás és segítségnyújtás, megélhetés, közigazgatási és jogi iránymutatás, valamint orvosi és pszichológiai ellátás formájában.:

 Visszatérési projektek: A tagállamok az alapból származó támogatással jelentősen fokozták erőfeszítéseiket az önkéntes visszatérés és a kitoloncolás területén. A tagállamok 2016-ban 105,9 millió EUR-t fordítottak arra, hogy az önkéntes visszatérési programokkal 26 187 személy számára lehetővé tegyék a visszatérést, és11 561 személyt visszaküldjenek az uniós jogban rögzített normáknak megfelelő kitoloncolási műveletekkel. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap támogatta az integrált visszatérés-kezelési alkalmazást (IRMA) is. Ez a biztonságos platform lehetővé teszi a visszatérési műveletek biztonságos megtervezését, és segíti a tagállamokat és az Európai Határ- és Parti Őrséget az információ összegyűjtésében és megosztásában.

 Áttelepítés: A tagállamok 2015. július 20-án megállapodtak 22 504, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy harmadik országokból való áttelepítéséről. A 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat értelmében a görög szigetekről Törökországba visszaküldött minden egyes szíriai állampolgárért cserébe egy másik szíriait Törökországból az EU-ba telepítenek át. A tagállamok 2016-ban 14 205 személyt telepítettek át, ami a korábbi évekhez képest jelentős növekedést jelent. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapról szóló rendeletnek megfelelően az áttelepítő tagállam áttelepített személyenként 10 000 EUR125 vagy 6 000 EUR átalányösszeget kapott.

 Áthelyezés: 2016-ban egy további 1 040 millió EUR keretösszeget különítettek el, amely 2015. szeptember és 2017. szeptember között 160 000 személy áthelyezését hivatott támogatni. Az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokkal összhangban az áthelyező tagállam részére áthelyezett személyenként 6 000 EUR átalányösszeget biztosítottak, Olaszország és Görögország pedig 500 EUR átalányösszeget kapott minden áthelyezett személy után. Ez segítette az áthelyezés ütemének felgyorsítását. 2016 végére a Görögországból induló áthelyezések elérték az 1000 fős havi átlagot, az Olaszországból való áthelyezések pedig a havi 700 főt. 2016 végéig összesen 9923 embert sikerült áthelyezni (2649-et Olaszországból, 7274-et Görögországból); ez azonban még mindig jócskán elmarad a 2017. szeptemberig kitűzött céltól.

A CITIES-GROW („A migránsok integrációja a városokban végzett gazdasági tevékenységgel”) projektet az EUROCITIES (az európai nagyvárosok hálózata) koordinálja. A projektben 16 európai város vesz részt: Athén, Barcelona, Birmingham, Brighton & Hove, Drezda, Gdansk, Gent, Helsinki, Lisszabon, München, Nantes, Nicosia, Riga, Rotterdam, Tampere és Utrecht.

A projekt keretében párokba rendezik a közös integrációs nehézségekkel küzdő városokat. Az egyik város lesz a mentor; megosztja a tapasztalatait, és független támogatást nyújt a végrehajtó városnak, amelyik növelni akarja a színvonalat, és változtatásokat szeretne véghezvinni. A harmadik országbeli állampolgárok és nemzetközi védelemben részesülők sikeres integrációjára irányuló konkrét helyi intézkedések végrehajtásával kapcsolatos know-how, szakértelem és bevált módszerek megosztása mindkét fél számára hasznos. A közös felelősség és a támogató hálózatok kialakítása révén a politikai döntéshozók, a kedvezményezettek és az érdekelt felek között létrejövő együttműködés biztosítja, hogy a levont tanulságok a projekt élettartamán túl is megmaradjanak.

Eddig már négy mentori rendszert szerveztek meg:

 A vevők és a szállítók összekapcsolása: a bevándorló vállalkozók hozzáférése az állami és magánszerződésekhez;

 Összefogás a vállalkozásokkal, a helyi munkaközvetítő irodákkal és helyi oktatási intézményekkel a munkahelyek és a készségek jobb összehangolása érdekében, a migráns hátterű fiatalok foglalkoztatásáért;

 A migráns vállalkozókat ösztönző és támogató szolgáltatások;

 Megkülönböztetés elleni stratégiák a helyi álláspiacon.

Belső Biztonsági Alap

A Bizottság az Európai Határ- és Parti Őrség (EBCG) ügynökséggel (szokásos nevén a Frontex) és a tagállamokkal együtt tovább dolgozott a hatékony tengeri jelenlét megvalósításán. Az ügynökség átlagosan napi szinten 600 munkatársát rendelt ki a Földközi-tenger középső részére, emellett 2016 folyamán a Triton közös műveletben 15 hajó, négy légi jármű és két helikopter állandó bevetésen volt. A Földközi-tenger középső részéről 2016-ban 174 500 embert mentettek ki. A Földközi-tenger keleti részén a Poseidon közös művelet keretében átlagosan napi 760 tisztviselő segítette Görögországot, ezenkívül 10–12 tengeri jármű (offshore hajók és parti járőrhajók) és más eszközök (azaz helikopterek, járőrkocsik, buszok és infravörös kamerával felszerelt furgonok) is egész évben jelen voltak.

A határigazgatási politika támogatására a tagállamok 2016-ban 133,6 millió EUR-t fordítottak a Belső Biztonsági Alap nemzeti programjai keretében. A tagállamok ennek segítségével jelentősen meg tudták növelni a nemzeti határvédelmi kapacitásukra fordított beruházásaikat, például a jelenlegi nagy migrációs nyomás fényében a külső határok hatékony igazgatásához elengedhetetlen, nagy értékű eszközöket szereztek be (pl. helikopterek vagy hajók vásárlása, az informatikai rendszer szükséges frissítése vagy karbantartása).

A migrációs válság kezelésére irányuló erőfeszítések részeként Görögországban és Olaszországban továbbra is az uniós fogadóállomásokon (hotspot) alapuló koncepció érvényesül.

A szervezett bűnözés elleni fellépés támogatása érdekében a tagállamok a Belső Biztonsági Alap nemzeti programjai keretében 2016-ban 35 millió EUR-t fordítottak a bűnmegelőzés és bűnüldözés területén zajló projektekre. Ezekre az összegekre feltétlenül szükség volt ahhoz, hogy a tagállamok nagyobb kapacitással tudják kezelni a határokon átnyúló problémákat: 2016-ban például 2 382 bűnüldözési tisztviselő részesült képzésben a határokon átnyúló vonatkozású témákban (terrorizmus, szervezett bűnözés, korrupció).

A tagállamok a Belső Biztonsági Alap nemzeti programjai keretében 2016-ban 10,88 millió EUR összeget fordítottak a kockázatok és a válság területével foglalkozó projektekre. Ezek a projektek a válsághelyzetek (és benne a terrorizmus) megelőzésére és leküzdésére, valamint a korai előrejelző mechanizmusokra helyezték a hangsúlyt.

Hatékony határigazgatás: A Bizottság és más érintett ügynökségek operatív és pénzügyi támogatásában részesülő hotspotok126.

Görögország 2016-ban öt teljesen működőképes hotspotot hozott létre (Lézvosz, Lérosz, Kosz, Khíosz és Számosz). A hotspotok egyesített kapacitása 7 450 férőhely, és ezeket a migránsok regisztrálására használták. 2016. március 20-tól a hotspotokat hozzáigazították az EU–Törökország nyilatkozat követelményeihez, hogy kibővítsék a menekültügyi eljárást és megkönnyítsék a Törökországba való gyors visszatérést a szigetekről.

Olaszországban 2016. december 31-ére négy hotspot működött (Lampedusa, Trapani, Taranto és Pozzallo), összesen 1 600 férőhelyes kapacitással. Olaszország emellett 2016. december 7-én bejelentette, hogy 15 kiszállási kikötőben is alkalmazni fogja a hotspot eljárást. A 2016-ban érkező migránsok soha nem látott száma ellenére Olaszország komoly előrehaladást ért el a migránsok regisztrálásában és azonosításában, így az összesített ujjlenyomat-vételi arány 2016 egészére nézve 97 % körül volt.

2016 végén a hotspot területekre érkező migránsokat minden esetben ellenőrizték, ujjlenyomatot vettek tőlük, regisztrálták és tájékoztatták az ezután következő eljárásokról; ehhez sok tájékoztató kampány indult, információs fülkéket hoztak létre stb. A biztonsági ellenőrzések mellett a hotspot munkafolyamatban és az áthelyezési eljárásban integrált, szisztematikus egészségügyi ellenőrzések is szerepeltek, ezenkívül javították a befogadási feltételeket, külön figyelemmel a kiszolgáltatott csoportokra, köztük a gyermekekre.

Az EU-n belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze

A 2016-ban az EU-ba érkező menekültek jelentős száma miatt az EU létrehozta az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközét (ESI)127, hogy támogassa a nemzeti hatóságok humanitárius válaszlépéseit a migrációs és menekültválság során. Az ESI számára a 2016-tól 2018-ig tartó időszakra legfeljebb 700 millió EUR-t különítettek el. 2016-ban Görögország volt az egyetlen olyan tagállam, amelyik megfelelt a rendeletben kitűzött két jogosultsági kritériumnak128; a rendelet alapján eddig finanszírozott intézkedések mindegyike a görögországi humanitárius helyzet kezelésére irányult. 2016 végére több mint 190 millió EUR összegben kötöttek szerződést 14 ENSZ-ügynökséggel, nemzetközi szervezettel és nem kormányzati szervezettel, hogy szükséghelyzeti segítségnyújtást biztosítsanak a víz, szennyvíz és higiénia, a menedék, az egészségügy, a védelem és az oktatás területén. Több mint 35 000 menekültnek nyújtottak menedéket, és 417 szükséghelyzeti férőhely jött létre kísérő nélküli kiskorúak részére.

Uniós polgári védelmi mechanizmus

Az uniós polgári védelmi mechanizmust 2016-ban 26 alkalommal aktiválták, hogy reagáljon az Unión belüli és kívüli katasztrófákra. A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) – azaz a mechanizmus operatív központja – különféle válságkörülmények között segítette és koordinálta a szakértők129 és a segélyek kirendelését a részt vevő államokból130. A Bizottság 2016. februárban a mechanizmus részeként és az uniós tagállamokkal együtt elindította az Európai Orvosi Hadtestet – közvetlenül az Ebola-válságra adott nemzetközi válaszlépésekből levont tanulságokra reagálva.

A polgárokkal folytatott párbeszéd támogatása – Európa a polgárokért

Az Európa a polgárokért program két ága hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok jobban megismerjék az EU-t, történelmét és sokszínűségét. Az Európa a polgárokért program félidős értékelése most folyik, véglegesítése az elkövetkező hónapokban várható. Az alap végrehajtása közvetlen irányítással történik. 2016-ban a beérkezett 2496 pályázatból 396-ot választottak ki:

Az „Európai emlékezet” alprogram keretében támogatott 38 kezdeményezés az önkényuralmi rendszerek okait vizsgálta a modern európai történelemben, és megemlékezett ezek bűneinek áldozatairól.

A „Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel” alprogramba tartozó 237 testvérvárosi projekt, 30 város hálózat és 25 civil társadalmi projekt a tudatos emlékezettel, a közös történelemmel és értékekkel és a polgári részvétellel és demokratikus szerepvállalással foglalkozott, a migrációs és menekültválsággal és a pénzügyi válság tartós hatásaival sújtott környezetben.

Jogérvényesülés program

A Jogérvényesülés program (költségvetése 47,7 millió EUR) 2016-ban hozzájárult a jogérvényesülés európai térségének továbbfejlődéséhez. Működési támogatásban 13 keretpartner részesült; ezek mind a polgári és büntetőjogi ügyekben való igazságügyi együttműködés vagy az igazságszolgáltatáshoz való jog területén működő uniós hálózatok. Közéjük tartozik például az EU Közjegyzői Tanácsa, a Büntetés-végrehajtási és Korrekciós Szolgálatok Európai Szervezete, a Fair Trials Europe, a Victims Support Europe és a Bírói Tanácsok Európai Hálózata. A működési támogatások hozzásegítettek e szervek kapacitásainak és finanszírozott tevékenységeinek további bővítéséhez, amilyen a hálózatépítés és a figyelemfelhívó tevékenységek, az uniós politikai és jogalkotási munka támogatása és kiegészítése.

Jogok, egyenlőség és polgárság program

A Jogok, egyenlőség és polgárság program 2016-ban 59,9 millió EUR összegű költségvetéssel működött. Működési támogatásban hét uniós hálózat részesült, köztük a Nők az Erőszak Ellen, a Child Helpline International és a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózata. Ezek a hálózatok azon dolgoznak, hogy megelőzzék és megszüntessék a gyermekekkel és nőkkel szembeni erőszak minden formáját, védjék az áldozatokat az ilyen erőszakkal szemben, és óvják a gyermekek jogait. A megkülönböztetésmentesség területén a finanszírozást öt keretpartnernek ítélték oda, köztük például az Európai Transznemű Hálózatnak és az Idősek Európai Platformjának. A rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépés területén a finanszírozást az „Európai hálózat a rasszizmus ellen” kapta, a nemek közötti egyenlőség területén pedig az Európai Női Lobbi. A hálózatépítési és figyelemfelhívó tevékenységek hozzájárultak e szervek kapacitásainak további bővítéséhez, egyúttal a szakpolitikai és jogalkotási munkát is támogatták és kiegészítették ezeken a fontos területeken.

Fogyasztóvédelmi program

A fogyasztóvédelmi program részére 2016-ban kiosztott 23,7 millió EUR működési költségvetést főként a bizonyítékokon alapuló fogyasztóvédelmi jogszabályok kidolgozásának támogatására, valamint a fogyasztói jogok belső piaci érvényesítésére és népszerűsítésére használták fel, ami figyelemfelhívó tevékenységgel és a fogyasztói szervezetek kapacitásnövelésével járt. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC-Net) nyújtott éves támogatás az éves működési költségvetés körülbelül egyharmadát teszi ki, mivel ez a hálózat fontos szereplő a fogyasztók tájékoztatása és segítése terén, akik így támogatást kapnak a jogaik gyakorlásához a határokon átnyúló ügyletek során, és hozzáférhetnek a megfelelő vitarendezéshez.

Élelmiszer és takarmány

Az élelmiszer és takarmány program keretében 2016-ban 160 millió EUR összegben társfinanszírozott 130 nemzeti állategészségügyi program a terveknek megfelelő előrehaladást mutatott. Ezek a programok az átvihető, gyakran járványos állatbetegségeket célozzák meg, és közvetlen hatásuk van a közegészségügyre az élelmiszer-biztonsági kérdések miatt, illetve azért, mert egyes, állati eredetű betegségek emberre is átterjedhetnek. A járványos állatbetegségek ezenkívül komoly gazdasági költségekkel is járhatnak a belső uniós és az exportpiacok elvesztése és az uniós és tagállami költségvetésre háruló közvetlen járványvédelmi költségek miatt. A betegségek felszámolása azonban hosszú folyamat, amely hosszú időn át folyamatos, következetes erőfeszítést igényel.

2016-ban emellett 22, a növényekre káros szervezetekkel foglalkozó nemzeti felmérési program részesült társfinanszírozásban (2015-höz képest 5-tel több) a kártevők váratlan elszaporodásának korai kimutatása és megszüntetése érdekében. A növénykereskedelem globalizációja az éghajlatváltozással együtt jelentősen fokozta a növények kártevőfertőzésének veszélyét. A korai felismerés és ellenőrzés ezért feltétlenül szükséges a kereskedelmi és gazdasági következmények enyhítéséhez.

A nemzeti programok társfinanszírozása mellett folyamatban van a vészhelyzeti intézkedésekre szóló uniós pénzügyi támogatás, hogy időben meg lehessen fékezni az állatbetegségek és kártevőjárványok kitöréseit. Fontos a korai megfékezés, mivel egy járvány hatalmas költséget jelenthet az uniós költségvetés, a nemzeti költségvetés és a gazdálkodó közösség számára, ha nem tudják azonnal kezelni, és kikerül az ellenőrzés alól. Az Egyesült Királyságból indult, de más országokra is átterjedő 2001-es száj- és körömfájás járvány például a becslések szerint 12 milliárd EUR-ba került.

A bőrcsomósodáskór (LSD) elleni vészhelyzeti intézkedések 2016-ban komoly előrelépést jeleztek. Ezeket azonnal hatályba léptették, így Görögországban és Bulgáriában sikerült is megfékezni a járványkitöréseket. Az EU ezenkívül a szükséghelyzeti intézkedési kereten belül további intézkedést is tett, és finanszírozta a bőrcsomósodáskór elleni védőoltás azonnali beszerzését több balkáni harmadik országban (Szerbia, Koszovó, Montenegró és Albánia), ahol a gyors, tömeges vakcinázás megakadályozta, hogy a betegség átterjedjen az Unió területére. Az uniós támogatású vészhelyzeti intézkedések megállították a betegség terjedését. Az EU emellett a jövőbeni kockázatokra felkészülve egy bőrcsomósodáskór elleni vakcina bankot is létrehozott, hogy a jelenlegi és jövőbeni járványkitörések esetére gyors vakcinaellátással segítse a tagállamokat.

Az elmúlt években a szükséghelyzeti intézkedésekhez adott uniós társfinanszírozás segítségével sikerült megfékezni az afrikai sertéspestis (ASF) terjedését az EU keleti részén érintett négy tagállamban, ahová a Belarusz és Ukrajna területéről származó vaddisznók hurcolták be. A betegség nem terjedt át a fertőzött tagállamok más részeire vagy más országokra. Az afrikai sertéspestis és a bőrcsomósodáskór járványkitörései elleni azonnali, jól irányzott és sokrétű uniós válaszlépések korlátok között tartották a negatív hatásokat, holott a járványok pusztító hatással lehettek volna az állatok egészségére és az ágazat fenntarthatóságára nézve.

Egészségügyi program

Az egészségügyi program 2016-ban elsősorban az egészségügyi technológia értékelésével és az európai referenciahálózatok létrehozásával foglalkozott, amelyek a ritka betegségektől szenvedő európaiak millióit segítik. Az egészségügyi program alapjait az ebola és a zika terjedését meggátló beavatkozások támogatására is felhasználták, amihez megerősítették a tagállamok felkészültségét és válaszlépéseit, különösen az Egészségügyi Biztonsági Bizottság intézkedései révén (belépéskori szűrvizsgálat, egészségügyi evakuálás, a terjedés megelőzése a közlekedésben és kórházi környezetben). Az uniós tagállamokba érkező menekültek nagy számára adott azonnali válaszlépésként néhány kiigazítást is bevezettek, nevezetesen a menekültek egészségével foglalkozó intézkedések támogatásának lehetőségét. Tizenegy intézkedés kapott finanszírozást 14 millió EUR összegben, hogy növeljék az anyai egészség javításával és az egészségügyi ellátással kapcsolatos tudatosságot és elkötelezettséget a menekültek és migráns nők esetében, javítsák az Európába érkező, kiszolgáltatott helyzetű bevándorlók és menekültek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését és intézkedésekkel és képzésekkel segítsék a migránsokkal és menekültekkel dolgozó egészségügyi szakembereket és bűnüldözési tisztviselőket.

A 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keretbe tartozó előző egészségügyi program utólagos értékelésében szereplő ajánlásokat figyelembe véve, a bizottsági szolgálatok most végrehajtanak egy cselekvési tervet a program felügyeletének javítása és az előrehaladásról és az eredményekről való jobb beszámolás érdekében.

A harmadik egészségügyi program félidős értékelésének eredményei azt jelzik, hogy a program jobban tudja kezelni azokat a fontos egészségügyi szükségleteket, ahol hozzáadott értéke lehet (ilyen például az antimikrobiális rezisztencia, az e-egészségügy a digitális egységes piac keretében és az innovációk az egészségügyben és az egészségügyi ellátásban). Az értékelés megállapította, hogy az egészségügyi program reagál a körülmények és tendenciák változásaira, például a válságkezelés szükségességére. A 2015-ös migránsválság korai, előzmény nélküli próba elé állította a program alkalmazkodóképességét, tekintettel a válság páneurópai jellegére és a meglévő közegészségügyi infrastruktúrát érő terhelésre. Az értékelés a negatívumok között azt állapította meg, hogy alacsony a program ismertsége, és az eredményeinek terjesztését is javítani kellene.

Kreatív Európa program

A Kreatív Európa program támogatja az európai kulturális és kreatív ágazatokat, különösen az audiovizuális ágazatot, hogy ösztönözze a kulturális és nyelvi sokszínűséget, és serkentse a versenyképességet. A költségvetés 56 %-a a „MEDIA alprogramra”, 31 %-a a „Kultúra alprogramra”, 13 %-a pedig a kulturális–kreatív ágra jut. Európai hozzáadott értékének kulcsa, hogy kiegészíti a nemzeti állami forrásokat, és támogatja a transznacionális tevékenységeket és együttműködést, erősíti a méretgazdaságosságot és figyelembe veszi az alacsony kapacitású országokat. A bővítés és az európai szomszédságpolitika révén növekvő számú részt vevő országoknak köszönhetően a program a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégia hasznos eszköze lett.

A 2014–2016 közötti időszakban a program végrehajtása a terveknek megfelelően zajlott. 2016-ban 5408 támogatási pályázatot nyújtottak be (771-et a Kultúra, 4363-at a MEDIA és 274-et kulturális–kreatív ág keretében), és ezek közül 2097-et választottak ki támogatásra (102-t a Kultúra, 1983-at a MEDIA alprogramban, és 12-t a kulturális–kreatív ágban).

MÉDIA

A MEDIA alprogram biztosítja a fő pénzügyi támogatást ahhoz, hogy az audiovizuális ágazat igazodjon a digitális egységes piachoz. A MEDIA alprogram 2016-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Ezen idő alatt a MEDIA alprogram a művészi minőséget és kreativitást képviselő márkaként az audiovizuális ágazat európai és nemzetközi szinten elismert szereplője lett. A legjobb idegennyelvű film Oscar-díját sorban immár negyedik éve a MEDIA alprogramból támogatott film, ezúttal a Saul fia kapta. Egy másik uniós társfinanszírozású film, az Amy kapta a legjobb dokumentumfilmnek odaítélt Oscar-díjat.

A legjobb idegennyelvű film Oscar-díját 4 egymást követő évig a MEDIA alprogramból támogatott filmek kapták.

A MEDIA 2016-ban különféle kezdeményezéseknek és audiovizuális területeknek nyújtott támogatást:

 Az automatikus forgalmazási program 20 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre, hogy elősegítse a külföldi filmek forgalmazását, és ezzel 52 milliós közönséget ért el. Új közönségrétegeket sikerült megszólítani, például a filmfesztiválokon keresztül. Példa erre a Hollandiában minden évben az őszi szünetben megrendezett Cinekid Fesztivál, amelyen a fesztiválra kiválasztott 500 audiovizuális produkcióval 50 000 fős gyermekközönséget érnek el.

 A MEDIA sikeresen támogatta olyan új filmek elkészítését, amelyekben megvan a lehetőség arra, hogy nemzetközi közönséghez és hírnévhez jussanak. Egy 2011-ben kiadott kis, 33 000 EUR összegű fejlesztési támogatásnak köszönhetően készült el a Toni Erdmann című film, amelyet 2016-ban mutattak be, és Németországban 3 hét alatt 300 000, Franciaországban már az első héten 105 000 fős közönség látta, világszerte 100 területre adták el, és jelölték a legjobb idegennyelvű film 2017-es Oscar-díjára.

 A MEDIA támogatja a 33 európai országban nagyjából 1000 európai moziból álló Europa Cinemas hálózatot, amelynek tagjai jelentős részben külföldi európai filmeket vetítenek, oktatási és marketing tevékenységeket végeznek. Becslések szerint a hálózatba fektetett minden egyes euró után 13 EUR keletkezik a pluszközönség révén.

 Az üzleti és szabályozási környezet átalakulására figyelemmel a MEDIA több kapcsolódó intézkedést finanszírozott, hogy támogassa az audiovizuális ágazat alkalmazkodásra tett erőfeszítéseit. A szerzői jogi szabályozásnak az online hozzáférés növelésére javasolt módosításaival párhuzamosan például a MEDIA támogatja az európai tartalom kész katalógusainak összeállítását. Összességében 108 európai filmet tettek hozzáférhetővé átlagosan 10 területen, mindent összevéve körülbelül 950 online megjelenéssel.

Kultúra

A Kultúra programon belül a költségvetés legnagyobb részét a transznacionális együttműködési projektek kapják. Ezek a projektek mérettől és jellegtől függetlenül lehetőséget adnak a szervezeteknek a koprodukcióra, és hozzájárulnak a kapacitásépítéshez a készségekbe és képzésbe való befektetés, az új üzleti modellek megismerése és tesztelése, illetve a digitalizálással járó kihívások kezelése révén. Lehetővé teszik a határokon átnyúló működést és együttműködést számos művész és kulturális szakember számára (2016-ban: a projektek 31,5 %-a). A program ezenkívül az „európai hálózatok” alprogram révén 23 páneurópai, tagsági alapon működő szervezetet is támogat, amelyek 4 000 szakmai szervezetet fognak össze az egymástól való tanulás, a bevált módszerek megosztása és a kapacitásépítés érdekében. Az „európai platformok” című új intézkedés emellett új, rugalmas módszereket hozott létre a feltörekvő művészek nemzetközi karrierjének beindítására. Az egyik, 13 zenei helyszínből álló platform például 36 különböző országból 837 zenekarnak adott bemutatkozási lehetőséget, akik így Európa-szerte új közönségekhez juthattak el.

A Kultúra programból finanszírozott projektek révén csak 2016-ban 520 kulturális szervezet kapott támogatást 1 952 munkahely létrehozásához, ami az uniós társfinanszírozás és más finanszírozási források egyesítésével összesen 93,5 millió EUR-t eredményezett a kulturális tevékenységekre szerte Európában. Ehhez még hozzá kell adni a 2014-ben és 2015-ben kiválasztott 147 együttműködési projektet, amelyek összesen 847 kulturális szervezetet érintettek, és több mint 3 288 munkahely, ebből 705 állandó jellegű munkahely létrehozását támogatták.

Példa erre a „Fiatal animációs művészek karrierjének fellendítése fényfestéssel” című projekt, amely a kreatív ágazat, az állami intézmények és az európai képző- és iparművészeti egyetemek együttműködésének köszönhetően kevesebb mint 300 000 EUR támogatásból fennállása alatt 11 ideiglenes és 5 állandó munkahelyet hozott létre, és mintegy 400 fiatal animációs művésznek kínált munkalehetőséget.

1.4.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei

A Bizottság 2016-ban három alap esetében megkezdte a 2011–2013-as időszak utólagos értékelését; az Európai Integrációs Alap (773,09 millió EUR), az Európai Menekültügyi Alap (654,10 millió EUR) és az Európai Visszatérési Alap (647,97 millió EUR), amelyek a mai Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) elődei voltak. Emellett egy negyedik, a Külső Határok Alap (1 654,21 millió EUR) értékelése is folyamatban van, az ehhez tartozó tevékenységek végrehajtása most a Belső Biztonsági Alap kertében történik. Ezeket az alapokat együttesen SOLID alapoknak hívták, és 2007-től 2013-ig működtek 3 729,37 millió EUR összegű pénzügyi előirányzattal, a végrehajtásuk pedig egészen 2016-ig folytatódott.

Bár az alapok eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének kritériumait elbíráló bizottsági értékelő jelentés még nem áll rendelkezésre, a külső vállalkozó által a felhasználási arányokról (amelyek még változhatnak) és az egyes alapok eredményeiről készített tanulmányok előzetes megállapításai a következőket mutatják:

A 2007–2013 közötti időszakban, egészen 2016. decemberig a tagállamoknak és részt vevő országoknak kiosztott költségvetés felhasználási aránya alaponként és időszakonként változott, de a négy alap felhasználási aránya mindent egybevéve kielégítőnek tekinthető, a migrációs nyomást is figyelembe véve, ami miatt a szakpolitikát és az intézkedéseket folyamatosan hozzá kellett igazítani a gyorsan változó körülményekhez. A 2007–2013 közötti időszakban az alaponkénti felhasználási arányok a következőképpen alakultak:

 Európai Integrációs Alap: 69,80 %

 Európai Menekültügyi Alap: 76,10 %

 Európai Visszatérési Alap: 69,31 %

 Külső Határok Alap: 74,66 %

A SOLID alapok teljesítménye idővel javult: a 2011–2013 közötti időszakban jelentősen emelkedett a felhasználási arány: az Európai Integrációs Alap 77 %-ot, az Európai Menekültügyi Alap 81 %-ot, az Európai Visszatérési Alap 81 %-ot és a Külső Határok Alap 87 %-ot ért el.

Európai Integrációs Alap

A megbízott vállalkozó tanulmánya azt állapította meg, hogy különösen erőteljes eredményeket sikerült elérni az EU-s bevándorlásra vonatkozó politika közös alapelveinek a gyakorlatba való átültetésében, illetve az újonnan érkezett, harmadik országbeli állampolgárok integrációs folyamatának tagállami kidolgozásában és végrehajtásában. Az alap sok olyan projektet támogatott, amelyek a bevándorlóknak nyújtottak közvetlen szolgáltatásokat, például nyelvtanfolyamot és tanácsadást. A 2011–2013 között végrehajtott projektek összesen legalább két millió harmadik országbeli állampolgárt értek el, ami az abban az időben az EU-ban lévő harmadik országbeli állampolgárok körülbelül 10 %-ának felel meg. A hatást tekintve a 26 tagállam közül 18 jelezte, hogy az Európai Integrációs Alap nagy hatással volt a bevezető programok kidolgozására és a színvonaluk emelésére, és úgy találták, hogy az Európai Integrációs Alap érzékelhető hatással volt a nyelvtudás növelésére, az állampolgári ismeretek támogatására és a fogadó társadalom jobb megismerésére. Az Európai Integrációs Alap a tagállamok többségében érdemben járult hozzá a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához, mivel 26 tagállamból 22 találta úgy, hogy az Európai Integrációs Alap olyan intézkedések végrehajtását tette lehetővé, amelyekre nemzeti forrásokból egyébként nem jutott volna finanszírozás, ez pedig magas uniós hozzáadott értékre utal.

Európai Visszatérési Alap

Az előzetes megállapítások azt jelzik, hogy az alap az integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozásában való közreműködése, és különösen az önkéntes visszatérés és a kitoloncolás közötti jobb egyensúly elérése terén volt a leghatékonyabb. Számos innovatív eszközt dolgoztak ki a Visszatérési Alap támogatásával, hogy támogassák a visszatérések jobb kezelését az EU-ban és a tagállamokban, amilyen az önkéntes visszatérés aktív támogatása és a civil társadalom érdekelt feleinek bevonásával zajló, többszereplős módszerek bevezetése. A Visszatérési Alap kiegészítő finanszírozási forrást biztosított, ami új intézkedések támogatásához vagy a meglévő intézkedések kibővítéséhez vezetett, beleértve az önkéntes visszatérési tevékenységek számának növelését a kitoloncolásokhoz képest. A harmadik országokkal való együttműködés erősítésére irányuló intézkedések hatékonyságát azonban olyan külső tényezők rontották, mint a partnerországokban működő hatóságok hajlandósága a visszatérés és a reintegráció terén való együttműködésre.

Európai Menekültügyi Alap

Az Európai Menekültügyi Alap 2011–2013 között segítette a tagállamokat a menedékkérőknek szóló konkrét, sürgős és napi szintű problémákkal foglalkozó támogatás kidolgozásában és biztosításában. A tagállamok ezenkívül áttelepítési műveleteket szerveztek, és összesen 9 058 személyt telepítettek át az Európai Menekültügyi Alap támogatásával. A vállalkozó jelentésének előzetes megállapításai szerint az alap célkitűzéseit megfelelően alakították ki, így azok lefedték a tagállamok nemzeti menekültügyi rendszerek fejlesztésével kapcsolatos, meglévő szükségleteinek többségét (a menedékkérők befogadási feltételei, a nemzetközi védelemben részesülők integrációja, igazságosabb és hatékonyabb menekültügyi eljárások). Az Európai Menekültügyi Alap az időszak folyamán képes volt alkalmazkodni a tagállamok növekvő igényeihez, különös tekintettel a kielégítő befogadási feltételek megőrzésének igényére a növekvő menekültáramlatok ellenére, illetve a menekültügyi eljárások felgyorsításának igényére az uniós befogadási országokban, mivel az eljárások idővel egyre sürgetőbbé váltak. Ebben a közegben különösen releváns lett a szükséghelyzetek kezelésére szolgáló vészhelyzeti intézkedés. Az Európai Menekültügyi Alap hozzáadott értéket biztosított a tagállamoknak és nem állami szereplőknek azzal, hogy kiegészítő finanszírozást nyújtott, és ezzel lehetővé tette olyan projektek megvalósítását, amelyeket egyébként valószínűleg nem hajtottak volna végre. Úgy tűnt, hogy a legnagyobb hozzáadott értékkel azokban a tagállamokban bír, ahol viszonylag kisebb a nemzeti finanszírozás és fejletlenebb a menekültügyi rendszer, mivel itt hozzájárult a menekültügyi rendszer részleges át- vagy kialakításához. Más tagállamokban az Európai Menekültügyi Alap hozzáadott értéke az innovatív projektek finanszírozására való képességén alapult, amelyek korábban nem létező szolgáltatásokat nyújtottak, vagy a tevékenységi kört kibővítve új, kiszolgáltatottabb célcsoportok szükségleteivel is foglalkoztak.

Külső Határok Alap

A külső vállalkozó jelentésének előzetes megállapításai azt jelzik, hogy Külső Határok Alap által nyújtott pénzügyi támogatás létfontosságú volt az EU külső határigazgatási rendszerének fejlesztéséhez szükséges beruházások elvégzéséhez, mivel időközben költségvetési megszorítások voltak, és fokozódott a migrációs nyomás. Döntő mértékben járult hozzá a schengeni vívmányok alkalmazásához azzal, hogy támogatta a nagyméretű információs rendszerek, mint a VIS131 és a SIS II132 fejlesztését és bővítését, a tagállamok határőrizeti kapacitását és a harmadik országokkal való konzuli együttműködés fejlesztését. Az alap különösen fontosnak bizonyult a rendszerek közötti koherencia biztosításában, mivel ezek csak az összes építőelemük (például a SIS II és a VIS) véglegesítése után érik el működőképességüket és hatékonyságukat, a nemzeti források pedig szűkösek voltak. A Külső Határok Alapból társfinanszírozott intézkedések hatékonyan támogatták az Unió általános határigazgatási felépítését. A rendszeres határátlépések gyorsabbak lettek a Külső Határok Alapból finanszírozott automatikus kapuknak köszönhetően. Jelentős mértékben megerősítették az uniós külső határok védelmére szolgáló integrált határigazgatási rendszer nemzeti elemeit, különös tekintettel az európai határőrizeti rendszer nemzeti elemeinek kidolgozására és végrehajtására; a konzulátusi dolgozók és a határőrök képzésére; a határvédelemben érintett különböző nemzeti érdekelt felek és uniós ügynökségek közötti együttműködésre és a fő információs rendszerek jelentős mértékű fejlesztésére. Az alap értéknövelő hatása a külső határaikon drasztikusan különböző helyzettel szembesülő országok között létrehozott pénzügyi szolidaritással függ össze. Ennek révén az alap kézzelfogható szolidaritást teremtett a határokon jelentkező migrációs nyomásnak leginkább kitett, illetve a kevésbé érintett országok között. Az elosztási mechanizmusnak köszönhetően az erőforrások zöme a leginkább érintett országokba irányult (főként a Földközi-tenger déli medencéjének országai).

Élelmiszer és takarmány

Az Európai Számvevőszék 2016. április 26-án adta ki különjelentését az állatbetegségek felszámolására irányuló programok teljesítményellenőrzéséről a 2009–2014 közötti időszakban. A Számvevőszék azt vizsgálta, hogy a nemzeti állategészségügyi programok megfelelően megfékezték-e az állatbetegségeket, és ehhez értékelte a Bizottság és a tagállamok által a programok összeállításához és végrehajtásához alkalmazott megközelítést. A Számvevőszék különjelentése megállapította, hogy a Bizottság megközelítése megalapozott volt, és jó technikai tanácsadás, kockázatelemzés és az erőforrások fontossági sorrendjének kialakítására szolgáló mechanizmus támogatta. A Számvevőszék elismerte, hogy voltak figyelemreméltó sikerek, például csökkent a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának esetszáma a szarvasmarháknál, a szalmonelláé a baromfiknál és a veszettségé a vadvilágban.

Egészségügyi program

A második egészségügyi program utólagos értékelése 2016. júniusban fejeződött be, és a Bizottság jelentését továbbították az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.133

Az értékelés azt állapította meg, hogy a program értékes, az uniós egészségpolitikai prioritásokhoz és a nemzeti prioritásokhoz egyértelműen kapcsolódó eredményeket hozott. A finanszírozott projektek és közös fellépések fő uniós hozzáadott értéke a bevált módszerek tagállamok közötti cseréjéhez és a hálózatépítés révén való jobb együttműködéshez kapcsolódott, ideértve például a egészségügyi technológiát értékelő ügynökségek közötti páneurópai együttműködést és az innovatív egészségügyi technológiák értékelésére vonatkozó módszertani útmutatást, amelynek segítségével a politikai döntéshozók valódi változást jelentő innovációkat tudtak keresni; a nemzeti tervek kidolgozásában és végrehajtásában és a nómenklatúrák szabványosításában bevált módszerek megosztását a ritka betegségek területén, ami segítette a tagállamokat a ritka betegségekre vonatkozó politikájuk kidolgozásában, és javította az egészségügyi szakemberek hozzáférését a releváns információkhoz; növelte és fokozta a laboratóriumok felkészültségét a nagyon fertőző kórokozók kimutatására; az eszközök javításával, tudományos adatok és innovatív eszközök révén támogatta a szív-érrendszeri betegségek elleni, leginkább költséghatékony prevenciós stratégia kiválasztását; a bevált módszerek és standard értékelési eszközök fontos elveinek kidolgozásával támogatta a szervvigilanciát.

A fellépések eredményeinek terjesztése változó, így nem biztosított rendszerszinten, hogy a legfontosabb érdekelteket el lehessen érni vagy hogy az eredmények átvehetők és eredményekbe, kézzel fogható hatásokba átültethetők lehessenek. Bár az uniós kutatási programmal való szinergia bizonyított, még mindig van min javítani, különösen a többi uniós finanszírozási eszközhöz, például a strukturális alapokhoz viszonyítva.

1.5. Globális Európa (4. fejezet)134

A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatai szintjén eredetileg 9,1 milliárd EUR-t fordítottak a 4. fejezet programjaira, ami a 2016. évi teljes uniós költségvetés 5,9 %-ának felel meg. Meg kell jegyezni, hogy az uniós fejlesztési támogatást az Európai Fejlesztési Alap (EFA) erősíti, ennek finanszírozása pedig nem az uniós költségvetésből, hanem az Unió tagállamainak közvetlen hozzájárulásaiból történik.

A pénzügyi keret 4 fejezetébe beletartozik a Bizottság által finanszírozott összes külső fellépés, és olyan intézkedések széles skálája sorolható ide, mint a fejlesztési támogatás, az előcsatlakozási támogatás és a humanitárius segély vagy a stabilitást és az emberi jogok békés támogatását erősítő fellépések, a választási megfigyelő missziók és még sok más.

Ábra: Fenti diagram: A 2016-ban a 4. fejezetből finanszírozott fő programok. Lent: A 4. fejezet részesedése a teljes költségvetésből. Valamennyi összeg millió EUR-ban.

A programok hozzájárulása a Bizottság prioritásaihoz:

A 4. fejezet programjai a Juncker-Bizottság „Az EU mint globális szereplő” és a „Migráció” célkitűzéséhez járulnak hozzá. Támogatják továbbá különösen a Juncker-Bizottság egyéb prioritásainak külső dimenzióját, így a következőket: „Ellenálló energiaunió előretekintő éghajlat-változási politikával”, „Foglalkoztatás, növekedés és beruházás”; „A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége”, amelynek erőteljes biztonsági irányultsága van.

A 4. fejezet alá tartozó főbb intézkedések 2016-ban sok esetben a humanitárius válságok soha nem látott mértékéről, és nem utolsósorban az Európa közvetlen szomszédságában zajló migrációs kihívásokról szóltak. Az Unió emellett a hosszabb távú céljai között a fejlesztési együttműködés és segítségnyújtás révén a migráció kiváltó okaival is foglalkozott.

A programok gyakori jellemzője, hogy képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a politikai prioritások változásaira, ezért elengedhetetlenül szükségesek az EU 2016. júniusi globális stratégiájának sikeres végrehajtásához.

A 4. fejezethez tartozó finanszírozás irányításának és végrehajtásának jelentős részét nemzetközi szervezetek, például az ENSZ ügynökségei veszik át, míg a fennmaradó rész vagy a Bizottság közvetlen, központi irányítása alá tartozik, vagy a kedvezményezett országok irányítják azokat közvetett módon, vagy megosztott irányítás keretében történik a végrehajtás.

1.5.1. A 2014–2020 közötti programok előrehaladása

A Bizottság 2016-ban is élen járt valamennyi jelentős humanitárius válsághelyzet nemzetközi kezelésében, legyen szó természeti vagy ember okozta katasztrófákról. Humanitárius segélyekre korábban nem látott mértékű, nagyjából 2 025 millió EUR összegű költségvetésből gazdálkodott, amelyből élelmiszert, menedéket, védelmet és egészségügyi ellátást nyújtott 120 millió ember számára, több mint 80 országban135. A 4. fejezet keretében elkülönített 1 384 millió EUR összeget a sürgősségi segélyre képzett tartalék mozgósításával és más forrásokkal erősítették meg, amelyek elérték az 1 603 millió EUR-t. Az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) és az EU-n belüli sürgősségi támogatásra további összegeket is mozgósítottak. Ennek jelentős részét, köztük az eseti alapon felszabadított kiegészítő finanszírozást is a szíriai menekültválság által leginkább érintett országokban és régiókban lévő menekültek közvetlen támogatására fordították; de az EU a világ más részein is közreműködött az akut válsághelyzetek enyhítésében, így jelentős hozzájárulást nyújtott Dél-Szudánnak, Jemennek, Iraknak, a Csád-tó medencéjének és az El Niñotól sújtott országoknak.

A gyors uniós fellépés és a Bizottság által irányított rugalmasság másik példája a törökországi menekülteket támogató eszköz. A 2016. januárban, kétéves időszakra létrehozott, törökországi menekülteket támogató eszköz a meglévő eszközök (azaz a humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtás) közös koordinációs mechanizmusa azzal a céllal, hogy a törökországi menekültek és befogadó közösségek szükségleteivel átfogóan, összehangoltan foglalkozzanak. Az eredményes 2016-os indulás, amely 3 milliárd EUR teljes költségvetésre (1 milliárd EUR az uniós költségvetésből, 2 milliárd EUR a tagállamoktól) támaszkodott, azt jelentette, hogy 2016 végére 2,2 milliárd EUR volt programozva, közel a fele szerződésekkel lekötve és mintegy 750 millió EUR-t már ki is fizettek.

A törökországi menekülteket támogató eszköz tette lehetővé azt is, hogy az EU 2016-ban elindítsa a szükséghelyzeti szociális védőhálót (ESSN). A szükséghelyzeti szociális védőháló egy nagyszabású, innovatív humanitárius program a küszöbön álló szükségletek kezelésére, induló uniós támogatásának összege 348 millió EUR, és a Világélelmezési Program hajtja végre. Azért jött létre, hogy elektronikus bankkártyával, rendszeres készpénzkerettel hatékonyan segítsen a leginkább veszélyeztetett törökországi menekültek közül akár egymilliót. Az első készpénzosztásokra 2016. decemberben került sor.

A Bizottság a humanitárius segélyen felül támogatja a menekültek és a befogadó közösségek hosszabb távú megélhetését, valamint társadalmi-gazdasági és oktatási perspektíváit Törökországban. 2016. márciusban például egy 37 millió EUR értékű oktatási projektről („Megtalált generáció”) írtak alá szerződést136, amelynek végrehajtása az UNICEF-en keresztül történik. A megvalósítás kezdeti szakaszáról beszámoló jelentések indikatív eredményei137 azt jelzik, hogy a program keretében 60 000 gyermek jutott tananyagokhoz és 10 392 gyermek részesült pszichoszociális és társadalmi kohéziós programokban. 2 081 oktató munkatársat képeztek ki és 7 950 szíriai oktató részesült ösztönzőkben. Három gyermekvédelmi egység és hat serdülőknek és fiataloknak szóló helyszín jött létre.

Törökország mellett a Bizottság folytatta más, Szíria közvetlen szomszédságában lévő országok támogatását, amilyen Jordánia, Libanon és Irak, ahol szintén növekvő arányban nyújtottak uniós nem humanitárius segélyt. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (Madad alap) az uniós költségvetésből és a tagállamoktól származó hozzájárulásokat egyesíti a menekültek, illetve a fogadó közösségek és a közigazgatás hosszabb távú gazdasági, oktatási és szociális szükségleteit megcélzó projektek finanszírozása érdekében. 2016-ban 377,8 millió EUR-t hagytak jóvá új intézkedésekre, 321 millió EUR összegben írtak alá szerződéseket és 129 millió EUR-t osztottak ki a projektek között. 2016 végére az alap elérte az összesen 932 millió EUR-t aláírt hozzájárulások formájában és 767 millió EUR-t az igazgatótanácsa által jóváhagyott intézkedések terén, és mindezt alig több, mint 18 hónap alatt sikerült elérni, megközelítve a célul kitűzött 1 milliárd EUR-t.

A migráció kezelés és a mobilitás 2016-ban az EU fejlesztési együttműködésében is fontos prioritás maradt.

A Bizottság a jövőre nézve 2016-ban egy javaslatot is elfogadott az új európai fejlesztéspolitikai konszenzusra nézve, amelyben az EU-ra és tagállamaira érvényes közös jövőképet és cselekvési keretet határoz meg a fejlesztéspolitika számára.

Az EU 2016-ban létrehozott, 1,8 milliárd EUR értékű afrikai vagyonkezelői alapjának célja, hogy növelje a partnerországok kapacitásait a migráció és a menekültáramlatok jobb kezelése érdekében, valamint hogy foglalkozzon az illegális migráció és a lakóhely kényszerű elhagyásának kiinduló okaival. 2016 végéig 1 589 millió EUR értékben 106 projektet hagytak jóvá, 594 millió EUR-ra kötöttek szerződést és 175 millió EUR-t már 2016-ban folyósítottak is.

Az európai beruházási terv sikeres tapasztalataira építve a Bizottság 2016-ban javaslatot tett egy ambiciózus európai külső beruházási tervre Afrika és az európai szomszédság számára, hogy ezáltal foglalkozzon a migráció kiváltó okaival. A terv részeként az Európai Fenntartható Fejlődési Alap a számítások szerint akár 44 milliárd EUR értékű beruházást is mozgósíthat az Unió általános költségvetéséből származó pénzösszegekkel.

Az uniós költségvetés 2016-ban támogatta az Unió kitartó erőfeszítéseit a béke megőrzésére, a harmadik országok támogatására a konfliktusok megelőzésében, a válságkezelésre és a nemzetközi biztonság megerősítésére. A stabilitást és a békét támogató eszköz (IcSP) keretében 2016-ban rekord összeget, 271,5 millió EUR-t különítettek el válságkezelésre, 27 millió EUR-t konfliktusmegelőzésre, béketeremtésre és válságra való felkészülésre, 224,7 millió EUR-t pedig közös kül- és biztonságpolitikai fellépésekre.

A biztonság–fejlesztés összefüggést tovább fokozták más programok és intézkedések megtervezésekor, különösen Afrika szubszaharai része esetében (pl. az afrikai békefenntartási mechanizmus révén).

A Bizottság e fejezetbe tartozó intézkedései 2016-ban a szomszédos országok stabilizálásához is hozzájárultak. Az egyik ilyen példa Ukrajna, ahol a konfliktus a 2016. év folyamán folytatódott, és ahol az uniós pénzügyi és technikai segítségnyújtás alapvető fontosságú volt, például a tágabban vett béketörekvések és a reformok támogatásában. Az EU 2016-ban 25,6 millió EUR-t mozgósított a stabilitást és a békét támogató eszköz (IcSP) keretében, hogy kezelje a válságot az országban és támogassa a konfliktustól sújtott lakosságot, és ebből 14,6 millió EUR-t már szerződésben is lekötöttek. Az EBESZ speciális megfigyelő missziójának 5 millió EUR-t138 biztosítottak egy átmeneti intézkedési programra az országban. Emellett 1,2 milliárd EUR összegű, Ukrajnának szóló makroszintű pénzügyi támogatást (MFA) terveztek be 2016-os folyósítással, a politikai feltételek teljesítésének függvényében. A makroszintű pénzügyi támogatás az ország külső finanszírozási igényeit támogató program. A tervezett folyósítás késett amiatt, hogy Ukrajna nem teljesítette a pénzügyi és gazdasági feltételeket139. A kormányváltás ellenére – és néhány kivételtől eltekintve – Ukrajna 2016-ban számos gazdasági és társadalmi területen egyenletes ütemben folytatta a reformokat. Az EU a legnagyobb humanitárius donorok egyike volt Ukrajnában is, ahol félmillió ember jutott élelmiszerhez, menedékhez, egészségügyi szolgáltatáshoz és pszichológusi segítséghez a projektek közvetlen támogatásának köszönhetően.

Az uniós finanszírozás 2016-ban ahhoz is hozzásegített, hogy az ukrajnai csernobili atomkatasztrófa helyszínén zajló projekt fontos mérföldkőhöz érjen. A felrobbant reaktor romjaiból származó radioaktív sugárzás következő 100 évre szóló csökkentésére irányuló projekt részeként 2016. november 29-én a reaktor telephelyre szállították a hatalmas acélszarkofág utolsó darabját is. Az „új védelmi szerkezet” teljes projektköltségei 1,5 milliárd EUR-t tesznek ki, és ezt az EU, Ukrajna, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a nemzetközi közösség közösen finanszírozta. Az EU 210 millió EUR-val járult hozzá a Független Államok Közösségének szóló technikai segítségnyújtási program (TACIS) keretében és 220 millió EUR-val, csak 2016-ban 40 millió EUR-val a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (INSC) keretében. A projekt a tervek szerint 2017 végére fejeződik be.

1.5.2. A 2007–2013 közötti programok eredményei

2016-ban több felülvizsgálat és értékelés jelent meg, amelyek újabb betekintést adtak a 2007–2013 közötti programok hatékonyságába.

Válságkezelés harmadik országokban – rugalmas külső program

A stabilitási eszköz (IfS) egy 2007–2013 közötti stratégiai program volt a biztonsági és fejlesztési kihívások kezelésére. A válságkezelési eleme (IfS CRC)140 a harmadik országokban fellépő politikai válságokra vagy természeti csapásokra adott gyors, rugalmas kezdeti válaszlépésekre koncentrált. 2007-2013 között az uniós költségvetésből körülbelül 1 076 millió EUR-t kötöttek le a stabilitási eszköz válságkezelési eleme alá tartozó beavatkozásokra.

Az értékelésből141 származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a stabilitási eszköznek ez az eleme hasznos volt az EU külső fellépései szempontjából.

A 2007-2013-ra szóló uniós stabilitási eszköz válságkezelési elemének (IfS CRC) értékelése azt állapította meg, hogy ez az elem uniós hozzáadott értékkel bírt, amennyiben pótolta a meglévő válságkezelési eszközkészlet hiányosságait.

Az uniós stabilitási eszköz válságkezelési elemének szakpolitikai tanácsadási és közvetítői mechanizmusát (PAMF) különösen pozitív példaként emelték ki. A szakpolitikai tanácsadási és közvetítői mechanizmus a teljes finanszírozás kevesebb mint 1 %-át és a projektek 4 %-át tette ki. A mechanizmus lehetővé tette a gyors, célirányos intézkedések finanszírozását a politikai tanácsadás, technikai segítségnyújtás, közvetítés és egyeztetés területén, 2 millió EUR összeghatárig. A bevetés idejét rövidre szabták, mivel a szakpolitikai tanácsadási és közvetítői mechanizmus éves állandó finanszírozási döntéseken alapult. E hasznos tulajdonságának köszönhetően nagymértékben ki tudta egészíteni az uniós tagállamok és nemzetközi donorok meglévő válságkezelési eszközeit.142

A beavatkozások az eredmények szempontjából akkor bizonyultak a leghatékonyabbnak, ha a szakpolitikai és politikai párbeszéddel és/vagy más finanszírozással összehangoltan alkalmazták őket. Az IfS CRC-ből a libanoni egészségügyi alapellátási ágazat reformjára fordított finanszírozás például az ország saját intézményi reformfolyamatával együtt működött, ami fokozta a hatását. Az IfS CRC beavatkozás elismert sikere, hogy elősegítette a libanoni polgárok és a szír menekültek közötti feszültségek csökkentését azáltal, hogy támogatta a veszélyeztetett libanoni népesség egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését és ezek fejlesztését143.

Az értékelés ugyanakkor azt is megállapította, hogy az uniós stabilitási eszköz válságkezelési elemének összesített hatása nagyobb is lehetett volna, ha a politikai elkötelezettség mindvégig szisztematikusabban támogatja a beavatkozásokat nemcsak az uniós küldöttségek szintjén, hanem a tekintetben is, hogy az eszköz hogyan illeszkedik az EU hosszabb távú válságkezelésébe.

További bírálatként az értékelés arra is rámutatott, hogy az uniós stabilitási eszköz válságkezelési eleme nem foglalkozott megfelelő mértékben a tanulással, a beavatkozásainak ellenőrzésével és értékelésével. A program akkor is nagyobb hatást érhetett volna el, ha teljes mértékben felismerték volna a benne rejlő lehetőséget, hogy operatív kísérleti terepet biztosít a az EU válságkezelés iránti növekvő igényéhez

A szegénység csökkentése – a bangladesi tényanyag értékelése (2007–2013)

Az EU a 2017–2013 közötti időszakban más fejlesztési partnerekkel, köztük a tagállamokkal együtt dolgozott a szegénység csökkentésének általános célján. Ez történt például Dánia, Svédország és az EU Bangladessel való fejlesztési együttműködése során. Az időszak folyamán a három partner összesen 1,38 milliárd EUR-t folyósított, amelynek az EU az 57 %-át adta, főként a fejlesztési együttműködési eszközön144 (DCI) és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül.

A fejlesztési együttműködésről szóló 2016-os értékelés145 azt állapította meg, hogy az EU hozzájárulása különösen a kereskedelem és a gazdasági fejlesztési politika közötti koherencia javításával szembeni stratégiai hozzáállásában volt hatékony. Ez a megközelítés tette lehetővé többek között Banglades számára, hogy jelentősen növelje az Unióba irányuló kiviteleit. Az EU ezzel szemben ezeket a kereskedelmi kapcsolatokat arra tudta fordítani, hogy kedvező változásokat indítson el az olyan területeken, mint például a ruhaipari munkavállalók biztonsága. Más erőfeszítések ugyanakkor nem hoztak kézzelfogható előrelépést: ez különösen igaz az eszköz másik kiemelt területére, a kormányzás és az emberi jogok helyzetének javítására.

Kutatás és innováció a fejlesztésben – egy tematikus értékelés tanulságai

A nemzetközi fejlesztéssel összefüggésben egy 2016-os értékelés146 fényt derített arra, hogy milyen hatással volt az uniós támogatás a nemzetközi kutatásra és innovációra.

A 2007–2013 közötti időszakban az EU körülbelül 1,1 milliárd EUR-t kötött le (az Európai Fejlesztési Alappal együtt) a kutatási és innovációs elemet tartalmazó fejlesztési projektek támogatására. Az uniós költségvetésen kívül az uniós finanszírozási források közé tartozott a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI; mind a földrajzi, mind a tematikus ága), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI), valamint az Európai Fejlesztési Alap.

Az értékelés bizonyítékot talált arra, hogy a fejlesztési folyamatoknak helyi szinten kedveztek az uniós támogatású projektekből származó kutatási és innovációs eredmények. Ez megvalósult például a mezőgazdasági fejlesztési munka közegében, de a közegészségügyi programok területén is, ahol a betegségekről és gyógyszerekről szóló kutatási eredményeket hamar felhasználták. Megállapították ezenkívül, hogy az uniós finanszírozású IKT infrastruktúra elősegítette az információ- és ismeretcserét , valamint az egyes kutatók közötti hálózatok kialakulását. Az intézményi szinten elért hatást nem találták ennyire egyértelműnek.

Az értékelés mindazonáltal megállapította, hogy a kutatási és innovációs támogatás összesített hatékonyságát és eredményességét visszavetette a koherens, általános stratégiai megközelítés hiánya.

2. szakasz
Belső ellenőrzési és pénzgazdálkodási eredmények

A jelentés második szakasza a 2016. évi költségvetés Bizottság általi irányítását veszi górcső alá.147

A jelentés 2.1. és 2.2. szakasza azt szemlélteti, hogy a Bizottság hogyan törekszik a pénzgazdálkodás és a belső ellenőrzés legmagasabb színvonalának elérésére.

A végső cél a költséghatékony pénzgazdálkodás – ezáltal az eljárások egyszerűsítése, az uniós költségvetés védelme a hibák és a csalás elleni megelőző és korrekciós intézkedésekkel, valamint az ellenőrzések költsége és haszna közötti arányos egyensúly megőrzése.

Az irányítás értékelését a Belső Ellenőrzési Szolgálat következtetéseinek (2.3. szakasz), az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság által végzett munkának (2.4. szakasz) és a mentesítési és külső ellenőrzési ajánlások nyomon követésének (2.5. szakasz) az összefoglalása egészíti ki.

Mindezen elemek alapján a Bizottság teljes politikai felelősséget vállal a költségvetési gazdálkodásért (2.6. szakasz).

A le ko kockáztatott teljes összeget az összes vonatkozó kiadás kevesebb mint 2 %-ára becsülték.

A bizottsági szervezeti egységek többéves ellenőrzési mechanizmusai biztosítják az ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelését.

Az ezt követő években végzett pénzügyi korrekciók és visszafizettetések megvédik az uniós összköltségvetést.

A 2016-ban elért átfogó szervezeti irányítási eredményeket a jelentés 2.7. szakasza mutatja be.

A Bizottság integrált belső ellenőrzési és kockázatkezelési modelljének sematikus ábrázolása

A Számvevőszék és az EP mentesítése

A következő oldalon látható ábra azt mutatja be, hogy hogyan kapcsolódnak össze a Bizottság integrált belső ellenőrzési és kockázatkezelési modelljének különböző dimenziói. Az öt belső ellenőrzési célkitűzés eléréséhez megelőző és felderítő/korrekciós intézkedéseket alkalmaznak, mindhárom igazgatási mód tekintetében. Összhangban magukkal a programokkal az ellenőrzési mód is többéves, mind az esetleges hibák felderítése és korrigálása (pl. az utólagos ellenőrzésből származó végrehajtási eredmények), mind a levont tanulságok jövőbeni programokba (pl. a jogszabály egyszerűsítése) és/vagy ellenőrzési rendszerekbe (pl. a kockázatokhoz igazodó, differenciáltabb ellenőrzések) való beépítése szempontjából. A programok életciklusa alatt a gazdálkodási beszámolás évente történik, egyrészről a szervezeti egységek éves tevékenységi jelentései, másrészt a Bizottság egészének éves gazdálkodási és teljesítményjelentése formájában.

2.1. A belső ellenőrzési célkitűzések megvalósítása

A Bizottság decentralizált pénzgazdálkodási modellt alkalmaz. A költségvetési rendelet148 értelmében a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselője a biztosi testület. A testület a pénzgazdálkodási feladatokat a főigazgatókra vagy a szolgálatok vezetőire ruházza át, akik ezáltal megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők lesznek.

Szervezeti szinten a Bizottság közös normákat határozott meg, ezzel pontosítva e belső kontrollrendszerek minimumjellemzőit.

A Bizottság a COSO-keret átdolgozásával összhangban aktualizálta belső ellenőrzési keretét.

Ezek a belső ellenőrzési normák a COSO-kereten149 alapulnak. A COSO-keret legutóbbi átdolgozásával összhangban, amely a megfelelésen alapuló rendszertől az elveken alapuló rendszer felé mozdul el, a Bizottság a közelmúltban ennek megfelelően aktualizálta belső ellenőrzési keretét.150 Ezeket az átdolgozott belső ellenőrzési elveket a Bizottság szervezeti egységeinek legkésőbb 2017 végére alkalmazniuk kell. Az átdolgozás célja, hogy továbbra is biztosítsa a megbízható belső ellenőrzést, egyúttal meghagyja a szükséges rugalmasságot, hogy a szervezeti egységek igazodni tudjanak saját jellemzőikhez és körülményeikhez. Ez különösen hasznos lesz annak a törekvésnek a fényében, hogy a kontrollrendszerek jobban támaszkodjanak a kockázatokra és költséghatékonyak legyenek, többek között a szinergia és az eredményesség növelése révén.151

Ezen a kereten belül maradva és a főigazgatók megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként fennálló szabályozási felelősségére tekintettel minden bizottsági szervezeti egység olyan szervezeti struktúrát és belső kontrollrendszereket alakít ki, amelyek a leginkább illenek szakpolitikai és operatív célkitűzései megvalósításának biztosításához.

Összességében a belső ellenőrzési normák végrehajtása és működése eredményes.

Minden bizottsági szervezeti egység vezetése rendszeresen felméri a belső kontrollrendszerek eredményességét, és elemzi a felmérésből származó eredményeket.

Ennek eredményeképpen 2016-ra nézve valamennyi szervezeti egység azt a következtetést vonta le, hogy a belső ellenőrzési normák végrehajtása és működése eredményes152. 22 bizottsági szervezeti egység mindazonáltal azt is jelezte, hogy egyes normák esetében javítani kell a hatékonyságon, a következők szerint:

Ábra: A továbbfejlesztésre jelölt normák száma

A belső ellenőrzési rendszerek vezetői értékelése mellett a számvitelért felelős tisztviselő validálja a bizottsági szervezeti egységek helyi pénzügyi rendszereit. A Bizottság központi számviteli rendszerét (ABAC) tápláló helyi rendszerek helyes működése kulcsfontosságú a számlák általános megbízhatóságának biztosításához. A helyi pénzügyi rendszerek számvitelért felelős tisztviselő általi validálása 2016 folyamán megfelelő érettségi szintet és folyamatos, határozott javulást mutatott. A 2014-2020 közötti programozási időszak pénzgazdálkodására az utóbbi években bevezetett új rendszer támogatja a nagyobb fokú automatizáltságot és a több beépített ellenőrzést az alkalmazandó rendeletek betartásának biztosítása érdekében. Ez lehetővé teszi a források jobb felhasználását, a hibák csökkentését és a közös szabályozási rendelkezések alá tartozó programok irányítására szolgáló folyamatok és eljárások standardizálását. Ugyancsak az erősségek között figyelték meg a jobb pénzügyi felügyeleti rendszereket és eszközöket, az eljárások jó dokumentálását és a kiemelkedően kompetens személyzetet. Néhány szervezeti egységnek153 mindazonáltal ajánlásokat vagy emlékeztetőket is kiadtak, többek között az adatoknak a helyi informatikai rendszerek és az ABAC közötti összhangjáról, az adatrögzítés aktualitásáról, a nyilvántartott információ minőségéről, a naprakész útmutatásokról és a dokumentációk összehangolásáról átszervezés után vagy a kontrollrendszerek közös használata esetén.

A Bizottság szervezeti egységei ezen értékelések alapján számoltak be a belső ellenőrzés költségvetési rendeletben meghatározott célkitűzéseinek megvalósításáról154. A pénzügyi irányítás eredményességéről, a jogszerűség és szabályszerűség kockázatainak hatékony kezeléséről, az ellenőrzések költséghatékonyságáról és a csalás elleni stratégiákról szóló alábbi szakaszok ezt foglalják össze.

2.1.1. A pénzgazdálkodás eredményessége

A Bizottság 2016-ban kezdte meg fő pénzügyi gazdálkodási folyamatainak felülvizsgálatát, hogy a források csökkenése közepette megőrizze a pénzgazdálkodás legmagasabb színvonalát. A potenciális szinergiákra és a hatékonyság növelésére lehetőséget adó területek közé tartozott a szabályok és eljárások egyszerűsítése és harmonizálása, a korszerű és kölcsönösen összekapcsolódó pénzügyi informatikai rendszerek, a további kiszervezés és a pénzügyi szakértelem kölcsönössé tétele. Ezekben az intézkedésekben a pénzgazdálkodás nagyobb hatékonyságán van a hangsúly: alacsonyabb a bürokratikus teher, a kedvezményezettekre arányosan jut az ellenőrzések költségeiből, alacsonyabb a hibaarány, jobb az adatok minősége, rövidebb idő telik el a támogatásig és a kifizetésig.

Az egyszerűsítéssel kapcsolatos munka is halad az egyszerűsítési eredménytábla újbóli bevezetésének előkészítésével. A költségvetés egyszerűsített végrehajtásának nyomon követésére első alkalommal nemcsak a Bizottság, hanem a tagállamok szintjén is sor került. A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával és a költségvetési rendelet átdolgozásával együtt a pénzügyi szabályok egyszerűsítése érdekében is folytatódott a munka, azzal a céllal is, hogy az átalányösszegek, díjak, teljesítésen és eredményen alapuló kifizetések fokozott használata révén nagyobb legyen az eredményekre jutó hangsúly. Lásd még a jelentés első részében, szakpolitikai területek szerint megemlített egyszerűsítési törekvéseket.

2016-ban a támogatások (e-támogatások) és a közbeszerzés (e-közbeszerzés) digitális kezelése felé is jelentős előrehaladást sikerült elérni, beleértve a kommunikációra és az érdekeltekkel való információcserére szolgáló, minden szolgáltatáshoz elérhető egyablakos belépési rendszert (SEDIA). 2017 elején irányítási struktúrákat vezettek be egy integrált vállalati megoldás felügyelete érdekében.

Az ellenőrzés eredményességét tekintve a 6. melléklet adatai azt mutatják, hogy a bizottsági szolgálatok globális átlagos nettó kifizetési ideje (2016-ban 21,4 nap) nem éri el a 30 napot, és az elmúlt években folyamatosan tovább csökkent. A globális átlagos bruttó kifizetési időt (24,9 nap) most először közölték, az ombudsman ajánlása nyomán. Ez a kifizetéshez szükséges átlagos időt jelenti, az esetleges felfüggesztésekkel együtt.

2.1.2. A jogszerűség és szabályszerűség kockázatainak hatékony kezelése

Ellenőrzési modellek

Végső soron a Bizottság felel annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetést helyesen használják fel, függetlenül attól, hogy az alapok végrehajtását maguk a bizottsági szervezeti egységek végzik (közvetlen irányítás; kb. 20 %), más szervezetekre bízzák (közvetett irányítás; kb. 6 %) vagy a tagállami hatóságok végzik (megosztott irányítás; kb. 74 %). A költségvetés 80 %-a esetében a Bizottság túlnyomórészt a tagállamok és más megbízott szervezetek által a saját kontrollrendszereikről közölt irányítási és ellenőrzési információk megbízhatóságára támaszkodik. A Bizottság másodlagosan, de az ellenőrzési rétegek „megduplázása” nélkül auditot is végezhet, hogy meggyőződjön a kontrollrendszerek, az ellenőrzési eredmények és/vagy a vezetői jelentések megbízhatóságáról.

Minden irányítási módra igaz, hogy a bizottsági szervezeti egységek ellenőrzési modelljeinek a megelőző és a korrekciós intézkedések egyaránt részei.

 A megelőző155 intézkedések jellemzően a forrásnál végzett156 és más előzetes157 ellenőrzésekből állnak, amelyeket a Bizottság végez, mielőtt teljesítene egy kifizetést, vagy elfogadná a tagállamnál vagy más megbízott szervezetnél felmerült költséget. Az irányítási és kontrollrendszerek súlyos hiányosságai esetén a tagállamoknak szóló kifizetés lehetséges megszakításának/felfüggesztésének szintén megelőző jellege van. A Bizottság ezenkívül képzést és útmutatást is biztosít a tagállami hatóságoknak vagy a támogatás kedvezményezettjeinek.

 A korrekciós intézkedések jellemzően a tagállamok vagy kedvezményezettek által bejelentett szabálytalan kiadások pénzügyi korrekcióját vagy visszatéríttetését jelentik, a Bizottság által a kifizetés teljesítése vagy a tagállamnál vagy más megbízott szervnél felmerült kiadások elfogadása után végzett utólagos ellenőrzést158 követően.

Bár a Bizottság általi kifizetést megelőzően minden pénzügyi műveletre előzetes ellenőrzés vonatkozik159, az ilyen ellenőrzések intenzitása – a gyakoriságot és a mélységet tekintve – a szóban forgó kockázatok és költségek függvénye. Ebből következően a kockázat szempontjából differenciált előzetes ellenőrzéseket általában nem a helyszínen végzik (korlátozó költség/haszon mérleg), ellenben az utólagos ellenőrzéseket igen (reprezentatív minta alapján vagy kockázatértékelés alapján).

A Bizottság kiadási programjai és ezáltal a kontrollrendszerei és irányítási ciklusai is eleve többévesre vannak tervezve, így ha a hibákat bármely adott évben felismerik, az ezt követő években javítják ki.

Végezetül a Bizottság vagy a tagállamok által az ellenőrzési munkájuk révén felismert hibák forrásait és kiváltó okait is figyelembe veszik a jövőbeni (egyszerűsített) jogszabály előkészítésekor és az ellenőrzések (át)tervezésekor, hogy a jövőben tovább csökkentsék a hibaarányt.

Annak felméréséhez, hogy az uniós költségvetés hatékony védelmet élvez-e, a Bizottság szervezeti egységei felbecsülik és bejelentik a hibaarány mutatót és a kapcsolódó kockáztatott összeget a ciklus különböző szakaszaiban:

 A kifizetéskor kockáztatott összeg (a felismert hibaarány alapján); amikor az előzetes ellenőrzéseket megfelelően elvégezték a kifizetés előtt, de még nem történt korrekciós intézkedés a kifizetés után talált hibák ügyében;

 A beszámolás idején kockáztatott összeg (a fennmaradó hibaarány alapján); amikor a kifizetés után már végeztek valamilyen korrekciós intézkedést, de a következő években még továbbiakra lehet számítani. Mivel azonban ez a fogalom kizárólag az éves tevékenységi jelentések fenntartásain alapul, ez nem gyűjtőfogalom, tekintve, hogy nem tartalmaz olyan releváns kiadásokat, amelyekre nem vonatkozik fenntartás (azaz ha a fennmaradó hibaarány < 2 %);

Lezáráskor kockáztatott összeg (azaz ha a becsült jövőbeli korrekciókat is figyelembe veszik); amikor a következő években minden korrekciós intézkedést végrehajtottak.

A kockáztatott összeg(ek) és a kapcsolódó fogalmak meghatározását lásd a 3. mellékletben.

A Bizottság („bruttó”) kifizetéskor kockáztatott összege bármely adott évre nézve – a kiadások elfogadása és/vagy a kifizetések teljesítése után – magasabb, mint a vonatkozó kiadás 2 %-a. Ez összhangban van az Európai Számvevőszék saját megállapításaival.

Az ezt követő év(ek)ben mindazonáltal még pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket hajtottak és hajtanak végre, amelyek máris csökkentik az („időközi”) beszámolás idején kockáztatott összeget. A teljes átláthatóság érdekében időközben fenntartásokat adnak ki (csak) azokra a programokra nézve, amelyeknél a fennmaradó hibaarány (RER) az éves gazdálkodási beszámoló (éves tevékenységi jelentések) idején még nem csökkenne 2 % alá.

Ezenkívül, miután a programok életciklusának végére elvégzendő becsült jövőbeli korrekciókat is figyelembe veszik, az előretekintő („nettó”) lezáráskor kockáztatott összeget 2 % alá becsülik.

A 2016-ra vonatkozó ellenőrzési eredmények

A 2016-os pénzügyi évre vonatkozó részletes eredményeket „A lezáráskor kockáztatott becsült összeg” című táblázat mutatja be a következő oldalon.

A kifizetéskor kockáztatott összeg

A kifizetések engedélyezése után végzett utólagos ellenőrzések (pl. helyszíni auditok) még mindig fényt deríthetnek azoknak a hibáknak legalább egy részére160, amelyek az előzetes ellenőrzések megfelelő elvégzése után még nem derültek ki, és utat nyithatnak ezek korrigálásához (pl. az audit eredményeinek végrehajtásával és akár extrapolációjával).

A Bizottság az évek folyamán sikeresen fejlesztette pénzgazdálkodását. Ezt nemcsak a Bizottság által bejelentett hibaarány csökkenése bizonyítja, hanem az Európai Számvevőszék által jelzett is. Ezek az éves becslések az egyes szakpolitikai területek (különösen a kohézió) esetében 2009 előtt látott kétjegyű arányokhoz képest mára sokkal alacsonyabb szintre értek – a legtöbb szakpolitikai területen 5 % alatt maradnak, és némely más terület esetében a 2 %-ot sem érik el.

A 2016. évre nézve a felismert vagy egyenértékű hibaarányok alapján a Bizottság összesített átlagos hibaaránya a teljes vonatkozó kiadás 2,1 %-a és 2,6 %-a között van (2015-ben 2,3 % és 3,1 % között volt), a kapcsolódó becsült kifizetéskor kockáztatott teljes összeg pedig 2,9 és 3,6 milliárd EUR között (2015-ben 3,3 és 4,5 milliárd EUR). Ez a csökkenés főként abból ered, hogy a kohézió terén a jelenlegi többéves pénzügyi keret programjai esetében alacsonyabb az elkerülhetetlen hibák kockázata.

Szakpolitikai terület	Összes vonatkozó kiadás (1)	A kifizetéskor kockáztatott becsült összeg (2) = az (1)-re alkalmazott átlagos hibaarány		Becsült jövőbeli korrekciók (3) = az (1)-re alkalmazott átlagos visszafizettetések és korrekciók kiigazított aránya		A lezáráskor kockáztatott becsült összeg (4) = (2)-(3)
		legalacsonyabb érték	legmagasabb érték	legalacsonyabb érték	legmagasabb érték	legalacsonyabb érték	legmagasabb érték
Mezőgazdaság	57 552,7	1 419,6 (2,47 %)	1 419,6 (2,47 %)	1 173,4 (2,04 %)	1 173,4 (2,04 %)	246,2 (0,43 %)	246,2 (0,43 %)
Kohézió	45 403,7	961,2 (2,12 %)	1 573,6 (3,47 %)	700,3 (1,54 %)	798,0 (1,76 %)	261,0 (0,57 %)	775,6 (1,71 %)
Külkapcsolatok	10 183,7	166,0 (1,63 %)	166,0 (1,63 %)	43,3 (0,43 %)	43,3 (0,43 %)	122,7 (1,20 %)	122,7 (1,20 %)
Kutatás, ipar, űrkutatás, energia és közlekedés	13 586,3	320,1 (2,36 %)	381,4 (2,81 %)	98,6 (0,73 %)	99,8 (0,73 %)	221,4 (1,63 %)	281,6 (2,07 %)
Egyéb belső szakpolitikák	4 532,0	35,1 (0,77 %)	39,4 (0,87 %)	8,1 (0,18 %)	8,1 (0,18 %)	27,0 (0,60 %)	31,4 (0,69 %)
Egyéb szolgáltatások és igazgatás	5 869,5	12,2 (0,21 %)	14,9 (0,25 %)	0,5 (0,01 %)	0,6 (0,01 %)	11,8 (0,20 %)	14,3 (0,24 %)
Összesen	137 127,9	2 914,2 (2,13 %)	3 594,9 (2,62 %)	2 024,2 (1,48 %)	2 123,2 (1,55 %)	890,1 (0,65 %)	1 471,8 (1,07 %)

Táblázat: Lezáráskor kockáztatott becsült összeg a 2016-os vonatkozó kiadásokra nézve (millió EUR). Lásd a részleteket a 2-A. mellékletben és a meghatározásokat a 3. mellékletben.

A Bizottság és az Európai Számvevőszék ugyanazokra a következtetésekre jutott a tartósan magas hibaarány jellegével és kiváltó okaival kapcsolatban. A tartósan magas hibaaránnyal rendelkező programok esetében további intézkedéseket hoznak, hogy foglalkozzanak ezek kiváltó okával (a részleteket lásd alább).

Beszámolás idején kockáztatott összeg

A programok és ellenőrzési stratégiák többéves keretén belül az évek folyamán így minden felismert fennmaradó hiba kijavításra kerül. Az éves tevékenységi jelentésekben adott beszámoló keretében a Bizottság szervezeti egységei minden évben időközi helyzetképet adnak a (rendszerint kumulált) programkiadásaikról, a felismert hibákról és az – addig a pillanatig – elvégzett korrekciókról.

Az uniós költségvetés végrehajtásakor nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy megfelelően megelőzzék, feltárják, majd korrigálják a rendszer olyan hiányosságait, amelyek hibákhoz, szabálytalanságokhoz és csaláshoz vezethetnek.

A bizottság az uniós jogszabályokban előírtak szerint megelőző és korrekciós intézkedéseket tesz, hogy védje az uniós költségvetést a jogszerűtlen vagy szabálytalan kiadásoktól.

Ha a megelőző intézkedések hatástalanok, a Bizottságnak felügyeleti szerepe keretében utolsó lehetőségként korrekciós mechanizmusokat kell alkalmaznia.

A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések elsődleges célja, hogy biztosítsa, hogy az uniós költségvetés csak a jogi keretnek megfelelő kiadásokat finanszírozzon.

A korrekciós intézkedések munkafolyamata a következő

A pénzügyi korrekciót megerősítik, amint azt a tagállam elfogadja vagy a Bizottság elhatározza. A pénzügyi korrekció akkor tekintendő végrehajtottnak, amikor a korrekció alkalmazásra és rögzítésre került a Bizottság számláin, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi tranzakciót az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő validálta az alábbi esetekben: levonás az időközi kifizetési vagy az egyenlegkifizetési kérelemből, visszafizetési felszólítás és/vagy kötelezettség-visszavonási tranzakció.161

Érintett alap	Összes kifizetés az uniós költségvetésből 2016-ban	A 2016-ban visszaigazolt összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés	Az uniós költségvetés kifizetéseinek %-ában	A 2016-ban végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés	Az uniós költségvetés kifizetéseinek %-ában


Mezőgazdaság:	56 454	2 087	3,7 %	1 948	3,5 %
EMGA	44 084	1 387	3,1 %	1 662	3,8 %
Vidékfejlesztés	12 370	700	5,7 %	286	2,3 %
Kohéziós politika:	37 134	1 204	3,2 %	943	2,5 %
ERFA	21 067	706	3,3 %	623	3,0 %
Kohéziós Alap	7 449	102	1,4 %	1	0,0 %
ESZA	8 148	389	4,8 %	235	2,9 %
HOPE/EHA	422	14	3,2 %	17	3,9 %
EMOGA Orientáció	48	(5)	(11,0) %	67	140,1 %1 %
Belső szakpolitikai területek	23 165	309	1,3 %	318	1,4 %
Külső szakpolitikai területek	10 277	173	1,7 %	175	1,7 %
Igazgatás	9 325	4	0,0 %	4	0,0 %
ÖSSZESEN	136 355*	3 777	2,8 %	3 389	2,5 %

Táblázat: Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések áttekintése, 2016162 (millió EUR)

*A speciális eszközök fejezet keretében kifizetett 61 millió EUR kizárásával

2016-ban az összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés visszaigazolt formában 3,8 milliárd EUR-t, végrehajtott formában 3,4 milliárd EUR-t tett ki. Ebben az összegben a 2016-ban végzett korrekciók és visszafizettetések szerepelnek, függetlenül attól, hogy az eredeti kiadás melyik évben merült fel. További részletek a 4. mellékletben találhatók.

A 2016-os pénzügyi korrekciók típusai és kumulatív eredmények, 2010–2016

Ábra: A 2016-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók típusai (millió EUR)

Ábra: Visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések, 2010–2016, kumulált (millió EUR):

Az uniós költségvetés felé történő visszafizettetéshez vezető nettó korrekciók a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre és a közvetlen és közvetett irányításra jellemzők.

A kohéziós politika esetében a 2007–2013-as időszakig a nettó korrekciók kivételt képeznek. Az új jogi keret értelmében a Bizottság minden időközi kifizetés 10 %-át visszatartja, amíg az összes ellenőrzési eljárás le nem zárul. Ezek az ellenőrzések biztosítják, hogy ne fordulhasson elő, hogy a tagállam nem vesz észre vagy nem korrigál valamilyen súlyos, a megtérített költségekben jelentős mértékű kockázathoz vezető hiányosságot. A Bizottságnak ellenkező esetben nettó pénzügyi korrekciókat kell alkalmaznia.

A kumulált számadatok hasznosabb információt nyújtanak a Bizottság által alkalmazott korrekciós mechanizmusok jelentőségére vonatkozóan, mert figyelembe veszik a legtöbb uniós kiadás többéves jellegét és semlegesítik az egyszeri események hatását.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) esetében a megfelelőségi eljárás szerinti bizottsági pénzügyi korrekciók átlagos korrekciós aránya az 1999-től 2016 végéig tartó időszakra a kiadás 1,8 %-át tette ki (amely teljes egészében nettó pénzügyi korrekció) – lásd 4. melléklet, 2.4. szakasz.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) 2007-2013 közötti alapjai esetében a pénzügyi korrekciók összesített aránya 2016 végén a Bizottság felügyeleti munkája alapján csak az előirányzatok 1,7 %-ának felel meg – lásd 4. melléklet, 3.4.2. szakasz.

A 2010–2016 közötti időszakban a visszaigazolt átlagos összeg 3,3 milliárd EUR volt, ami az uniós költségvetésből teljesített kifizetések átlagos összegének 2,4 %-a, míg az ebben az időszakban végrehajtott korrekciók és visszafizettetések átlagos összege 3,2 milliárd EUR volt, vagyis a kifizetések 2,3 %-a.

Tekintettel a vizsgált mintára a (kumulált) kiadás egy részét teljesen megtisztítják a hibáktól, még a másik részében még mindig előfordulhatnak hasonló hibák. Ha a hibaarányt az említett szakaszban még mindig lényegesnek találják (azaz meghaladja a 2 %-os lényegességi küszöböt), akkor az éves tevékenységi jelentésben fenntartást tesznek vagy tartanak fenn az érintett programra vonatkozóan.

A 2016-os éves tevékenységi jelentéseikben 29 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő adott pozitív megbízhatósági nyilatkozatot, míg 20 nyilatkozat minősített volt, összesen 37 fenntartással. További részletek a 2.2. szakaszban és a 2-B. mellékletben találhatók.

A (kizárólag a) fenntartással érintett programokból a beszámolás idején kockáztatott összeg becslések szerint 1,6 milliárd EUR, szemben a 2015-ös 1,3 milliárd EUR-val. A részleteket lásd az alábbi 2.2. szakaszban.

A lezáráskor kockáztatott összeg

A programok és ellenőrzési stratégiák ugyanazon többéves keretén belül arra is van lehetőség, hogy a programciklus végére163 előretekintve megbecsüljék, az utólagos ellenőrzésekkel még mennyi korrekciót kell majd elvégezni. Sőt, mivel a folyó évi kiadásokon még esetleg nem végeztek (végleges) utólagos ellenőrzést, a kapcsolódó korrekciók csak az ezt követő év(ek)ben fognak materializálódni. A lezáráskor kockáztatott előrelátható összeget csak azután lehet kiszámítani, hogy figyelembe vettek minden olyan korrekciót, amelyet már elvégeztek és/vagy addigra elvégeznek.

A becsült jövőbeli korrekciókra utaló jelek egyike lehet a korábbi korrekció (pl. a hét éves történeti átlag). A programok tulajdonságai és kockázatai azonban a kapcsolódó kontrollrendszerek működésmódjával és korrekciós kapacitásával együtt fejlődtek (pl. egyszerűsített végrehajtási mechanizmusok és/vagy kiigazított ellenőrzések). A történeti adatokat emellett egyedi (egyszeri, nem strukturális) események is befolyásolják. A történeti adatok ezért nem mindig nyújtják a legbiztosabb alapot a jövőbeli korrekciós kapacitás megbecsüléséhez. Az ilyen esetekben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kiigazítja vagy helyettesíti ezeket, hogy jobb konzervatív becslést kapjon.

A 2016-os éves tevékenységi jelentéseikben a Bizottság szervezeti egységei nyilvánosságra hozták, hogy milyen alapon (a tényleges történeti korrekcióik 7 éves átlaga) és milyen kiigazításokat tettek, hogy elérjék a legjobb, de konzervatív becsléseket a jelenlegi programokra vonatkozó jövőbeli (utólagos) korrekciós kapacitásra nézve. Az ilyen kiigazítások kategóriáiba tartozik az egyedi (egyszeri, nem strukturális) múltbeli események semlegesítése, az előzetes korrekciós elemek kizárása (pl. a fel nem használt előfinanszírozás visszatéríttetése, jóváírási értesítések a számlák után), a frissebb történeti átlag figyelembevétele (pl. az AGRI főigazgatóság csak az utolsó 5 évet tekinti jobb alapnak), a különböző elkerülhetetlen kockázatok és/vagy ellenőrzési módok vizsgálata a programok végrehajtási mechanizmusaihoz (pl. a kohézió esetében a hibaarányok validálása és a tagállami ellenőrző és igazoló hatóságok által az egyes operatív programokra nézve bejelentett pénzügyi korrekciók után a Bizottság szervezeti egységei által becsült kumulált fennmaradó kockázat (CRR) alapján), annak elkerülése, hogy ugyanazt a százalékarányt alkalmazzák az ügynökségek alacsony kockázatú finanszírozására, vagy akár úgy véljék, hogy a strukturális utólagos jövőbeni korrekció 0 lesz (pl. azok a főigazgatóságok, ahol a kontrollrendszer teljesen előzetes, és a kapcsolódó korrekciók előre csökkentik a hibákat).

Mint azt a fenti „A lezáráskor kockáztatott becsült összeg” című táblázat mutatja, a 2016-os kiadásra vonatkozó becsült jövőbeli korrekciók 2,0 és 2,1 milliárd EUR között avagy a teljes vonatkozó kiadás 1,5 %-a és 1,6 %-a között vannak. Ez alacsonyabb, mint 2015-re (2,1 és 2,7 milliárd EUR avagy 1,5 % és 1,9 % között), elsősorban ismét a kohézió esetében (ami logikus, tekintve, hogy alacsonyabb a kifizetéskor kockáztatott összeg, amelyet korrigálni kell, mint a fentiekben már kiderült). A 2016-os tényleges pénzügyi korrekciókkal és visszafizettetésekkel (visszaigazolva 3,8 vagy végrehajtva 3,4 milliárd EUR) és ezek 7 éves történeti átlagával (3,3 vagy 3,2 milliárd EUR; 2,4 % vagy 2,3 %) összehasonlítva ez a becslés konzervatívnak tekinthető.

Az ebből következő becsült teljes lezáráskor kockáztatott összeg a 2016-os kiadásra nézve 0,9 és 1,5 milliárd EUR avagy a teljes vonatkozó kiadás 0,7 %-a és 1,1 %-a között van. Ez alacsonyabb, mint 2015-re (1,2 és 1,8 milliárd EUR avagy 0,8 % és 1,3 % között), elsősorban ismét a kohézió miatt (a jelenlegi többéves keretbe tartozó programok alacsonyabb elkerülhetetlen hibaarányának következménye, mint a fentiekben már kiderült).

Következtetés

Mivel a lezáráskor kockáztatott teljes összeget a teljes vonatkozó kiadás kevesebb mint 2 %-ára becsülik, bizonyítást nyert, hogy a bizottsági szervezeti egységek többéves ellenőrző mechanizmusai általában véve biztosítják az ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelését, és hogy az ezt követő években végzett pénzügyi korrekciók és visszafizettetések összességében megvédik az uniós költségvetést.

A lezáráskor kockáztatott teljes összeg kevesebb mint 2 %.

Időközben a tartósan magas hibaaránnyal rendelkező programok esetében további intézkedéseket hoznak, hogy foglalkozzanak ezek kiváltó okával.

Az átláthatóság érdekében ezenkívül a fenntartásokat az éves tevékenységi jelentésekben közlik azon programok esetében, amelyeknél a fennmaradó hibaarány (RER) a jelentés idején még nem csökkenne 2 % alá (lásd az alábbi 2.2. szakaszt).

A Bizottság és az Európai Számvevőszék ugyanazokra a következtetésekre jutott a tartósan magas hibaarány jellegével és kiváltó okaival kapcsolatban; azaz az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságaira (konkrétan a tagállamokban, harmadik országokban és nemzetközi szervezeteknél/ügynökségeknél), az uniós szakpolitikák végrehajtásának összetett jogi keretével súlyosbítva. Az évek folyamán a tényezők ilyen együttállásából eredő leggyakoribb hibatípusok a következők voltak:

– nem támogatható kiadási tételek;

– nem támogatható kedvezményezettek/projektek/végrehajtási időszakok;

– a közbeszerzési és az állami támogatási szabályok megsértése;

– nincs elegendő megbízható dokumentáció a költségnyilatkozatok alátámasztására; valamint

– a támogatható területek helytelen bevallása a mezőgazdaság területén.

Azokon a szakpolitikai területeken azonban, ahol kevésbé bonyolultak a támogathatósági szabályok164, alacsonyabb a hibaarány: ezt mutatja, hogy a „jogosultsági rendszereken”165 alapuló programok esetében lényegesen alacsonyabb a hibaarány, mint a „költségtérítési” rendszereknél. Ezért az egyszerűsítés jelenti a leghatékonyabb módot arra, hogy egyszerre csökkenjen a hibaarány és az ellenőrzéssel járó költség és teher is166.

A tartósan magas hibaaránnyal rendelkező programok esetében a Bizottság folyamatosan végzi a megelőző és korrekciós intézkedéseket, hogy kezelje ezek kiváltó okait és hatását. A főigazgatóságok célzott intézkedéseket hajtanak végre, hogy megerősítsék a nemzeti, európai és nemzetközi szintű irányítási rendszereket; a korábbi programozási időszakok tanulságai nyomán fejlesztések történtek a programok egymást követő generációinak felépítésében167; a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata pedig tartalmaz egy jelentős jogalkotási javaslatcsomagot az uniós költségvetésre vonatkozó szabályok egyszerűsítésére168.

További részletek a Bizottság „A hibák kiváltó okai és a meghozott intézkedések (a költségvetési rendelet 32. cikkének (5) bekezdése)” című közleményében találhatók – COM(2017)124, 2017.02.28.

2.1.3. Az ellenőrzések költséghatékonysága

A Bizottság eredményközpontú költségvetési stratégiájának egyik fontos célkitűzése, hogy biztosítsa a költséghatékonyságot a hibák megelőzésére vagy felismerésére és korrigálására szolgáló irányítási és kontrollrendszerek megtervezésekor és végrehajtásakor. A kontrollstratégiák kapcsán ezért a kockázatosabb területeken magasabb szintű ellenőrzést és gyakoriságot kell fontolóra venni, és biztosítani kell a költséghatékonyságot.

A költségvetési rendelet előírja169, hogy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek az éves tevékenységi jelentéseikben szerepeltetniük kell az ellenőrzések költségeinek és hasznainak átfogó értékelését.

Mind a 49 bizottsági szervezeti egység értékelte a kontrollrendszere költséghatékonyságát és eredményességét. Ennek eredményeképpen 2016-ban történt meg először, hogy valamennyi bizottsági szervezeti egység következtetésre tudott jutni az ellenőrzéseik költséghatékonyságáról. A legtöbb szervezeti egység 2016-ban a költségek/alapok mutatót használta. Néhány szervezeti egység mindkét mutatót használta (költségek/alapok és költség/haszon), az egységek kisebb része pedig csak a költség/haszon mutatót. Ami a közös irányítást illeti, az ellenőrzések költséghatékonyságáról beszámoló főigazgatóságok közül négy170 a költségek tagállami szintű értékelésére is kitért.

A fenti értékelés alapján a Bizottság valamennyi szervezeti egységét felkérték a kontrollrendszereik felülvizsgálatára, hogy ezek továbbra is biztosan kockázati alapúak és költséghatékonyak maradjanak, kellő figyelemmel az irányítási környezetre és a finanszírozott intézkedések jellegére. A Bizottság szervezeti egységei egyre gyakrabban tesznek intézkedéseket a szervezeti alkalmasságuk és agilitásuk fejlesztése érdekében:

 2015 végére 25 szervezeti egység vizsgálta felül a kontrollrendszerét; ezek fele171 tett intézkedéseket a költséghatékonyság növelésére, míg mások172 arra a megállapításra jutottak, hogy nincs szükség változtatásokra.

 A 2016. év végére (a 49-ből) 35 szervezeti egység (71 %) vizsgálta felül a kontrollrendszerét. Közülük 17 (49 %) átalakította173 vagy át fogja alakítani174 a rendszert, a maradék 18 szervezeti egység175 pedig arra a megállapításra jutott, hogy változtatásra nincs szükség.

A 49 bizottsági szervezeti egység pénzügyi jelentősége nagyon változó. Az alapok kezelése nagymértékben néhány nagy kiadású szervezeti egységnél koncentrálódik (a kifizetések több mint 40 %-át egyedül az AGRI főigazgatóság végzi, és 80 %-on mindössze 6 bizottsági szolgálat osztozik), mögöttük következik a sokkal kisebb kiadásokat kezelő szervezeti egységek hosszú sora (a kifizetések „utolsó” 5 %-át a bizottsági szolgálatok közül 33 (azaz a kétharmaduk) végzi).

Néhány területen a szervezeti egységek egyesítették az erőforrásaikat az ellenőrzések költséghatékonyságának növelése érdekében. Gyakorlati példa erre, hogy a kutatási családba tartozó szervezeti egységek a Közös Támogatási Központ létrehozása révén többek között a Horizont 2020 utólagos ellenőrzési stratégiát is összerakták. Ez az érintett megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők közül 20-at szolgál ki: ezek között nyolc főigazgatóság, négy végrehajtó ügynökség, hét közös vállalkozás és egy uniós (szabályozó) ügynökség van. Ez viszont méretgazdaságossághoz vezetett, és növelte az ellenőrzések költséghatékonyságát a szervezeti egységek e családjában.

A Bizottság tovább törekszik az ellenőrzések költséghatékonyságának növelésére. E tekintetben már eddig is hasznos meglátásokkal szolgált és a jövőben további szempontokat fog felvetni a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) által a fő szakpolitikai kiadási területeket kezelő szervezeti egységek kontrollstratégiáinak terén végzett ellenőrzési munka és a kontrollok költséghatékonyságának felbecsülésére, értékelésére és bejelentésére használt bizottsági kerettel/rendszerrel foglalkozó, folyamatban lévő IAS ellenőrzés.

2.1.4. A csalás elleni stratégia

A Bizottság csalás elleni stratégiáját (CAFS) 2011-ben fogadták el, ezután pedig minden bizottsági szolgálat kidolgozta, bevezette és szükség szerint frissítette a saját csalás elleni stratégiáját a felelősségi körébe tartozó szakpolitikai területre nézve. A Bizottság csalás elleni stratégiája előírta, hogy 2013 végére minden bizottsági szolgálatnál hatályban kell lennie egy ilyen stratégiának. Az OLAF azt ajánlja, hogy a bizottsági szervezeti egységek a stratégiáik frissítésekor rendszeresen reagáljanak a csalás elleni környezetben történt változásokra. Mint az alábbi táblázat mutatja, a bizottsági szolgálatok többsége az első csalás elleni stratégiájuk 2013 végéig történt elfogadása után frissítést is bemutatott.

A csalás elleni stratégia frissítésének éve

2017 *

2016

2015

2014

2013 **

Még

nincs

stratégia ***

Összesen

Bizottsági szolgálatok száma

9

16

13

1

9

1

49

Táblázat: A csalás elleni stratégiák frissítése a bizottsági szolgálatoknál.

* 9 bizottsági szolgálatnál folyamatban van a frissített stratégia elfogadása, de állításuk szerint 2017-ben meg fog történni.

** 9 bizottsági szolgálat még nem frissítette a stratégiáját azóta, hogy 2013 végére elfogadta az első stratégiát.

*** A strukturális reform támogató szolgálat (SRSS) 2015-ben jött létre, és most dolgozik a csalás elleni stratégiáján. Az SRSS kiadásaira nézve csalás elleni intézkedések vannak érvényben.

Az OLAF 2016. februárban mutatta be a csalás elleni stratégia kidolgozására vonatkozó módszertanának frissítését, miután konzultált a Bizottság Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózatával (FPDNet). Ez a frissítés főként a további csalás elleni intézkedéseknek (a csalási kockázat felismerésétől a kontrolltevékenységeken át a monitoringig) a Bizottság teljesítményciklusába (a 2.7.2. szakaszban bemutatott módosítások részeként) és monitoringciklusába való beépítését jelentette. Az integrálásuknak köszönhetően a csalás elleni tevékenységek a bizottsági szolgálat kontrolltevékenységeinek szerves részét képezik, ugyanakkor a csalás továbbra is megkapja a szükséges külön figyelmet. Azok a bizottsági szolgálatok, amelyek 2016-ban frissítették a csalás elleni stratégiájukat, a jelentéseik szerint a frissített módszertant alkalmazták.

A Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) az OLAF módszertanát használta a csalás elleni stratégiájának frissítésére, amit 2016-ban végzett el. A csalás kockázatának felmérése az ügynökségnél most már szerves része az éves kockázatértékelési gyakorlatnak. Az EASME fő csalási kockázatként leggyakrabban a plágiummal és a kettős finanszírozással, illetve a szándékosan felduzzasztott vagy hamis költségigényléssel találkozik. Ezeket a kockázatokat és a csökkentésükre tett intézkedéseket az éves kockázatkezelési gyakorlat keretében szorosan nyomon követik.

Az EASME kockázatcsökkentő intézkedéseket és megerősített ellenőrzéseket végez e kockázatok ellen, szem előtt tartva ugyanakkor a költség-haszon elvet is. Ez azt jelenti, hogy kockázat alapú ellenőrzéseket alkalmaznak, és különösen a nagykockázatú projekteknél a monitoringot is megerősítik.

Bizonyos kockázatok (pl. a plágium) esetében az EASME részt vett a Horizont 2020 programokhoz készült Horizont 2020 eszközök tesztelésében, amelyeket a kutatási területen működő bizottsági szolgálatok mindegyikénél alkalmaznak.

A csalás elleni stratégiák végrehajtását a Bizottság teljesítményciklusán keresztül rendszeresen megfigyelik. Mivel minden szakpolitikai területnek megvannak a maga sajátosságai a csalás szempontjából, a csalás elleni tevékenységekben sincs minden helyzetre megfelelő módszer. A legtöbb bizottsági szolgálat csalás elleni figyelemfelhívó tevékenységeket, például képzéseket és szemináriumokat szervez. 2016-ban legalább 27 szolgálat számolt be ilyen tevékenységek szervezéséről a személyzet kiválasztott tagjai, például az új munkatársak, pénzügyi dolgozók és vezetők számára.

A bevezetés után hat évvel a Bizottság most mérlegeli a 2011-ben elfogadott csalás elleni bizottsági stratégia frissítését. A Bizottság csalás elleni stratégiájának célja – miszerint javítja a csalás megelőzését, felismerését és kivizsgálását, és biztosítja a megfelelő szankciókat, visszafizettetést és visszatartó hatást – fontos helyen áll a Bizottság napirendjén. A csalás elleni bizottsági stratégia frissítése ezt a hozzáállást folytatná, további hangsúlyt helyezve a csalás elleni intézkedések beépítésére a bizottsági belső ellenőrzési rendszerekbe, különösen ami a csalás elleni intézkedések végrehajtásáról szóló beszámolót illeti, ahogy ebben a szakaszban bemutattuk.

Korai felismerési és kizárási rendszer

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló korai felismerési és kizárási rendszert (EDES) 2016. január 1. óta alkalmazzák. Ezt az új rendszert a költségvetési rendelet 2015-ös átdolgozását követően vezették be. A következőket biztosítja:

– az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető kockázatokat képviselő gazdasági szereplők korai felismerése

– a megbízhatatlan gazdasági szereplők kizárása az uniós támogatások elnyeréséből és/vagy pénzbüntetés kiszabása az ilyen szereplőkre;

– a legsúlyosabb esetekben a kizárásra és/vagy a pénzbüntetésre vonatkozó információk közzététele a Bizottság honlapján a visszatartó hatás megerősítése érdekében.

A korai felismerési és kizárási rendszer komoly előrelépést jelent az adminisztratív szankciókra vonatkozó szabályok alkalmazásában, az alapvető jogokra, a független tanácsadásra és az átláthatóságra való tekintettel. A rendszer koherenciájának biztosítása érdekében az uniós intézmények, szervek és hivatalok által a megbízhatatlan gazdasági szereplőkre kiszabott szankciókról hozandó határozatokat most csak azután lehet meghozni, hogy erre vonatkozó ajánlás érkezett egy új központi testülettől, amelynek állandó, magas szintű, független elnöke van. Ez az ajánlás tartalmazza a cselekmény előzetes jogi minősítését, tekintettel a tényállásra és más megállapításokra. A testület azokat az eseteket vizsgálja, ahol nincs végleges ítélet vagy végleges közigazgatási határozat.

A testület 2016-ban kezdte meg működését. Az említett évben a különböző engedélyezésre jogosult tisztviselők 33 gazdasági szereplővel kapcsolatban 21 ügyben fordultak a testülethez. Ebből 2017. április 30-ig 14 ajánlás született, ezek közül 2016-ban 3-at fogadtak el.

A testülethez leggyakrabban benyújtott ügyek a szerződési kötelezettségek súlyos megsértésével és/vagy súlyos szakmai kötelességszegéssel foglalkoztak. A testület által tárgyalt esetekről anonimizált formában összefoglaló fog megjelenni egy személyzeti munkaanyagban, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (5) bekezdésével kapcsolatos bizottsági éves jelentésben a korai felismerési és kizárási rendszernek szentelt részhez tartozik.

2.2. Megbízhatósági nyilatkozat és fenntartások

A 2016. évi éves tevékenységi jelentésében mind a 49 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyosságot kapott arról, hogy a jelentésükben szereplő adatok valós és tisztességes képet adnak; a tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel; valamint hogy a bevezetett ellenőrzési eljárások megadják a szükséges garanciákat az alapul szolgáló ügyletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők értékelték a kontrolleredményeket és mindazokat a releváns elemeket, amelyek alapján meggyőződhetnek a kontrollok célkitűzéseinek eléréséről. Ennek során figyelembe vették az összes jelentős azonosított hiányosságot, és mind mennyiségi, mind minőségi szempontok alapján értékelték azok bizonyosságra gyakorolt kumulatív hatását annak eldöntése céljából, hogy ez a hatás lényegi-e. Ennek eredményeképpen 29 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő pozitív megbízhatósági nyilatkozatot adott, míg 20 nyilatkozat minősített volt, 2016-ra nézve összesen 37 fenntartással176.

Az éves tevékenységi jelentésben szereplő megbízhatósági nyilatkozatok esetleges fenntartással történő minősítése az elszámoltathatósági struktúra sarokköve. Átláthatóságot biztosít a tapasztalt kihívások vagy hiányosságok, a mögöttes problémák megoldására előirányzott intézkedések tekintetében, és felbecsüli ezek hatását. Bár a fenntartások többségét a korábbi kifizetések irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos megállapítások váltják ki, a jövőre nézve pozitív megelőző hatásuk is van, mivel a fenntartások kapcsán kidolgozott cselekvési tervek célja a jövőbeli kockázatok enyhítése, a korrekciós intézkedések pedig megerősítik a kontrollrendszereket.

A 2016-os éves tevékenységi jelentések fenntartásai mindegyik kiadási és bevételi területet érintik. Az érintett megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők minden esetben cselekvési terveket fogadtak el a hiányosságok felszámolására és a hiányosságokból fakadó kockázatok csökkentésére.

Ha a 2016-ra vonatkozó 37 fenntartást összehasonlítjuk a 2015-re vonatkozó 33-mal, egy korábbi fenntartást feloldottak177, öt fenntartás új, kettőt kibővítettek178 és egy részben179 számszerűsített lett. Négy ismétlődő jellegű és két új fenntartás „nem számszerűsített”180 (2016-ra nincs pénzügyi hatása). A fenntartások (magasabb) száma azonban nem feltétlenül a legfontosabb mutató, pl. ha „új” fenntartásokat adnak ki a következő programozási időszakra és/vagy más szakpolitikai szegmensekre is (vö. nagyobb pontosság és átláthatóság).

Az öt újonnan bevezetett fenntartás a következő:

 A REGIO főigazgatóság fenntartást vezetett be az „új” (a jelenlegi, 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret) Európai Regionális Fejlesztési Alapjára/Kohéziós Alapjára (2 programra korlátozódik 2 tagállamban), bár ez 2016-ra nem számszerűsített.181

 A HOME főigazgatóság fenntartást vezetett be az „új” (a jelenlegi, 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret) Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjának (AMIF) programjára 2 tagállamban.

 A NEAR főigazgatóság nem számszerűsített fenntartást vezetett be, mivel jelenleg nem tud megbízhatósági nyilatkozatot adni a Szíriában és Líbiában folyó projektekre (a személyzet projektekhez való hozzáféréséhez és az ellenőrök dokumentumokhoz való hozzáféréséhez kapcsolódóan). Ez nemcsak az egyes szakpolitikai területek elkerülhetetlen (magas) kockázatára hívja fel a figyelmet, de arra is, hogy ilyen körülmények között a kiadási programok támogatási módjai (támogathatósági kritériumok) esetleg nincsenek megfelelően kiigazítva.

 Az EASME kiadott egy második fenntartást a versenyképességi és innovációs program (CIP) szegmenseire; most az ökoinnovációs programjára is (azaz az Intelligens energia Európának (IEE) programjára vonatkozó, ismétlődő jellegű fenntartásán túl).

 A BUDG főigazgatóság fenntartásokat adott ki a hagyományos saját források (TOR) bevételre, tekintettel az egyesült királysági vámokhoz kapcsolódó csalásról szóló OLAF-jelentésre. Ez közvetlenül érinti a Bizottság hagyományos saját forrásait, de közvetve néhány tagállam hozzáadottértékadó-alapját és ezáltal a hozzáadottérték-adóhoz kapcsolódó forrásokat, valamint a Bizottság bruttó nemzeti jövedelemhez kapcsolódó kiegyenlítő forrásait is érintheti.

Amennyiben valamelyik területen folyamatosan magasak a hibaszintek, a költségvetési rendelet 32. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Bizottság azonosítsa a hiányosságokat a jogszabályokban és/vagy a kontrollrendszerben, elemezze a lehetséges korrekciós intézkedések költségeit és hasznait, és hozzon vagy javasoljon megfelelő intézkedéseket. Az irányítási és kontrollrendszerek a 2014–2020-as programokhoz módosultak, de a Bizottság csak az idő múlásával tudja majd meghatározni, hogy ezek az új intézkedések milyen hatással vannak a hibaarányra.


Szakpolitikai terület	2016. évi összes kifizetés	Fenntartással érintett kifizetések = hatály	Beszámolás idején kockáztatott összeg = kitettség
Mezőgazdaság	56 794,0	24 008,6	1 001,2
Kohézió	40 383,5	5 140,7	394,0
Külkapcsolatok	12 373,3	3 898,0	77,7
Kutatás, ipar, űrkutatás, energia és közlekedés	14 835,7	1 707,3	135,4
Egyéb belső szakpolitikák	5 501,5	481,2	12,9
Egyéb szolgáltatások és igazgatás	5 904,1	26,0	0,0
Összesen	135 792,1	35 261,8	1 621,2
Szakpolitikai terület	2016-os saját források összesen	Fenntartással érintett bevételek = hatály	Beszámolás idején kockáztatott összeg = kitettség
Saját források	132 174,3	20 094,1	517,4
Összesen	132 174,3	20 094,1	517,4

Táblázat: A 2016. évi fenntartások által érintett összegek és a kockáztatott összeg (millió EUR) A részleteket lásd a 2B. mellékletben.

Hatály és kitettség

A számszerűsített fenntartások hatálya (potenciálisan érintett kifizetések) 2016-ra nézve EUR 35,3 milliárd EUR-t tett ki (a kifizetések 26 %-a). Ez a 2015-höz képest vett növekedés (29,8 milliárd EUR; a kifizetések 21 %-a) főként az AGRI főigazgatóság Európai Mezőgazdasági Garanciaalapjának közvetlen támogatási fenntartásából ered (amely több tagállamban több kifizető ügynökséget érint az új, nagyobb forrásigényű rendszerek, nevezetesen a „ökologizálás” végrehajtásának első éve következtében). Csak a kutatásnak volt kisebb a hatálya 2016-ban, mivel a hetedik keretprogram (FP7) kifutóban volt, a Horizont 2020 programra pedig nem vonatkozott fenntartás. A számszerűsített fenntartással érintett bevétel 2016-ra 20,1 milliárd EUR volt (a saját források 15 %-a).

A kitettséget (tényleges pénzügyi hatás) a beszámoló idején kockáztatott összeget tekintve a fenntartás alá eső kiadásoknál 1,6 milliárd EUR-ra becsülték. A 2015-höz (1,3 milliárd EUR) képest látható növekedés nagyrészt az AGRI főigazgatóság Európai Mezőgazdasági Garanciaalapjának közvetlen támogatási fenntartásából ered, és ezt csak részben ellensúlyozza a jobb széttagoltság a külkapcsolatok terén, illetve a kutatás átállása a hetedik keretprogramról (FP7) a fent említett Horizont 2020-ra. A fenntartással érintett bevételek tekintetében a beszámoló idején kockáztatott összeg a becslések szerint 0,5 milliárd EUR.

Az eredmények szakpolitikai területenkénti bontását a fenti táblázat tartalmazza. A részletes eredményeket szervezeti egységek szerinti bontásban a 2-B. melléklet tartalmazza.

A 2016-ban elért fejlődés

A szolgálatok 2016-ban tovább törekedtek arra, hogy megerősítsék a megbízhatóságot az éves tevékenységi jelentéseikben. Néhány példa az elért eredményekre:

 A külkapcsolatok terén a DEVCO főigazgatóság és a NEAR főigazgatóság jobban „szegmentálja” a portfólióikra vonatkozó megbízhatóságot, ezáltal jobban foglalkoznak a DEVCO főigazgatóság kezdeti átfogó fenntartásával, illetve megindokolják, hogy a NEAR főigazgatóságnál miért nincs szükség fenntartásra. Ezzel mindkét főigazgatóság megfelelően reagált az Európai Számvevőszék, az IAS és a központi szolgálatok által a 2015-ös éves tevékenységei jelentéseikhez fűzött észrevételekre.

 A kutatási főigazgatóságok és végrehajtó ügynökségek megfelelően alkalmazzák a Horizont 2020 ágazati jogszabályban előirányzott egyedi (kockázathoz igazodó) 2–5 %-os lényegességi küszöböt182. Ebből következően a megbízhatósági nyilatkozataik a Horizont 2020-ra vonatkozó fenntartásokkal nem minősítettek. Ezt a stratégiát a jogalkotó hatóság183 a többéves program kezdetétől jóváhagyta, elismerve a programban elkerülhetetlenül megmaradt kockázatokat (pl. az egyszerűsítéseket nem teljesen hagyták jóvá, a támogatás-végrehajtási mechanizmus túlnyomórészt még mindig a támogatható költségek megtérítésén alapul, kockázatosabb kedvezményezetteket, például kis- és középvállalkozásokat céloznak meg) és az ellenőrzések korlátait (az utólagos ellenőrzésekre vonatkozó plafonérték, a rendszerszintű vizsgálat megállapításainak ugyanazon kedvezményezett más projektjeire való kiterjesztése határidőhöz kötött). A külkapcsolatokkal foglalkozó főigazgatóságok elemzik, hogy a differenciált lényegességi küszöb lehetőséget adna-e a pénzügyi kockázatuk jobb kezelésére.

 A kohéziós főigazgatóságok (REGIO, EMPL, MARE) éves számlaelszámolást vezettek be, és a Bizottság általi időközi kifizetésekből 10 %-ot mindig visszatartanak, amivel garantálják a potenciálisan felismert hibák hatékony (előzetes) visszafizettetését (10 %-ig) a számlák elfogadása idején.

A 2015-ös éves gazdálkodási és teljesítményjelentés következtetéseiben és/vagy az IAS 2015-ös átfogó jelentésének figyelemfelhívó megjegyzéseiben említett szempontok

A 2015-ös éves gazdálkodási és teljesítményjelentés következtetéseiben említett bizottsági szervezeti egységek 2016 folyamán foglalkoztak az érintett pontokkal (a költségvetést közös irányítással végrehajtó főigazgatóságok, a NEAR főigazgatóság és az ENER főigazgatóság).

Az IAS 2015-ös átfogó jelentésében említett pontokat illetően az IAS megismételte figyelemfelhívó megjegyzését, miszerint meg kell erősíteni a költségvetésük egyes részeinek végrehajtásában megbízott szervezetekre támaszkodó főigazgatóságok ellenőrző és felügyeleti stratégiáit és tevékenységeit (de ezáltal megfelelően figyelembe kell venni ezek megbízatásának eltérő jellegét, eredetét (és esetenként korlátozottságát)). További részletek találhatók a 2.3. szakaszban és/vagy az 5. mellékletben.

Fejlesztések 2017-re

Az SRSS (strukturális reform támogató szolgálat) a Bizottság új szervezeti egysége, amely 2016-ban nyerte el az önálló megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselői jogállást. Az első saját éves tevékenységi jelentéséhez vezető megbízhatóság eléréséhez támaszkodni tudott az ellenőrzési környezet összetevőire, amelyek valójában folyamatosságot alkottak a REGIO főigazgatóságtól és az EMPL főigazgatóságtól átvett tevékenységekkel és személyzettel együtt. Az SRSS költségvetés tovább bővül. Az SRSS 2017-es kezdettel jelentős bővítéseket eszközöl a (saját) kontrollrendszerén és gazdálkodási beszámolóin, ami lehetővé fogja tenni a kibővített költségvetés megfelelő kezelését.

Egyre jobban ki vannak használva az EU vagyonkezelői alapjai184 (EUTF). A kapcsolódó főigazgatóságoknak185 ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a vagyonkezelői alapok átláthatóan és teljes körűen szerepeljenek a gazdálkodási beszámolóikban. Ez azzal jár, hogy jobban külön kell választani az uniós költségvetésből és az Európai Fejlesztési Alapból az uniós vagyonkezelői alapokba főigazgatóságként befizetett hozzájárulások utáni elszámoltathatóságot, illetve az uniós vagyonkezelői alapokból vagyonkezelőként (azaz az EU-val, az Európai Fejlesztési Alappal és más donorok alapjaival) végzett műveletek elszámoltathatóságát.

Kitekintés a 2017 és/vagy 2020 utáni időszakra

 Bár az Európai Számvevőszék mára már teljes mértékben elismeri a Bizottság kontrollrendszereinek többéves felépítését, tovább kell növelni a korrekciók és visszafizettetések típusainak, az uniós költségvetés védelmére gyakorolt hatásuknak és a kapcsolódó bizottsági beszámolókban való megjelenítésüknek a közös értelmezését. Ezért 2017-ben létrejött egy közös munkacsoport.

 A Horizont 2020 kontroll- és auditeredményeinek elemzéséhez külön lényegességi kritériumokat használnak. A Bizottság úgy véli, hogy a kockázatok szerint differenciált lényegességi kritériumok bevezetése fontos előrelépést jelent. Ezért és általánosságban véve ez az egyik lehetséges referencia a 2020 utáni programok előkészítésével összefüggésben, ahol az egyszerűsítés, a szinergia és az eredményesség, a kockázatok szerint differenciált és költséghatékony kontrollrendszerek, alkalmasabb lényegességi kritériumok és esetleg a „közös” megbízhatóság általánosabb gyakorlattá válhat.

2.3. A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkája révén szerzett megbízhatóság

A Bizottság szervezeti egységei megbízhatóságukat a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) által végzett munkára is alapozzák.

Ezen éves gazdálkodási és teljesítményjelentés 5. melléklete további információkat tartalmaz a Belső Ellenőrzési Szolgálat által nyújtott megbízhatóságról. A költségvetési rendelet 99. cikke (5) bekezdésének megfelelően a belső ellenőr munkájáról készült összefoglaló jelentést továbbítják a mentesítésért felelős hatóság számára. A Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy az ellenőrzöttek a 2012-2016 közötti időszakban nyomon követett ajánlások 95 %-át eredményesen végrehajtották. A még folyamatban lévő 413 ajánlásból (ami az elmúlt öt évben elfogadott ajánlások teljes számának 23 %-át jelenti) egyet sem minősítettek kritikusnak, és 170 minősült nagyon fontosnak. Ebből a nagyon fontosnak minősített 170 ajánlásból 18 ajánlás 2016 végén több mint hat hónapot késett, ezek az utóbbi öt év összes elfogadott ajánlásának mindössze 1 %-át teszik ki. A Belső Ellenőrzési Szolgálat nyomon követési tevékenysége megerősítette, hogy az ajánlások végrehajtása összességében kielégítő, és javul az ellenőrzött szervezeti egységeken belüli kontrollrendszerek minősége.

Az IAS 2016-ban tovább folytatta a munkaprogramja keretében végzett teljesítmény-ellenőrzéseit, reagálva arra, hogy a Bizottság a teljesítményalapú kultúra és az ár–érték arány nagyobb hangsúlyozása felé mozdult el.

i. Ami a teljesítményirányítást és -mérést illeti, az IAS megjegyezte, hogy az évek folyamán jelentős előrehaladást sikerült elérni, például több új vállalati szintű kezdeményezéssel (lásd a jelentés 2.7. szakaszát) vagy pozitív végrehajtással bizonyos területeken (pl. az EAC főigazgatóságon végzett audit eredményeképpen kedvező következtetés született, és kiderült, hogy lehetséges egy hatékony teljesítményirányítási keret bevezetése annak ellenére, hogy a főigazgatóság szakpolitikai tevékenységek és kiadási programok sokaságával dolgozik). Az IAS teljesítményirányítással és -méréssel foglalkozó, főigazgatósági szintű ellenőrzései közül sok (AGRI főigazgatóság, DEVCO főigazgatóság, GROW főigazgatóság, MOVE főigazgatóság) viszont azt mutatta, hogy még mindig komoly fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy javuljon a főigazgatóság teljesítményirányításának és mérési mechanizmusainak érettsége.

ii. A szakpolitikák és/vagy költségvetés (működési és adminisztratív előirányzatok) végrehajtásában az IAS konkrét elvégzendő fejlesztéseket nevezett meg a közvetlen irányítás (pl. a támogatások kezelésének eredményessége és hatékonysága a HOME főigazgatóságnál, a JUST főigazgatóságnál, az RTD főigazgatóságnál és a REA-nál), a közvetett irányítás (az uniós decentralizált ügynökségekkel foglalkozó főigazgatóságoknál és szolgálatoknál érvényben lévő felügyeleti intézkedések megfelelősége és hatékonysága a HOME főigazgatóságnál és a SANTE főigazgatóságnál, a Fúziósenergia-fejlesztési Közös Vállalkozás és az ITER projekt felügyelete az ENER főigazgatóságnál), a közös irányítás (pl. a 2014-2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok keretében végzett egyszerűsítési intézkedések hatékonysága a REGIO főigazgatóságnál, az EMPL főigazgatóságnál és a MARE főigazgatóságnál), valamint a szakpolitikai monitoring területein (pl. a repülés- és tengerbiztonsági politika felügyelete a MOVE főigazgatóságnál).

Emellett a tavalyi évhez hasonlóan (a belső ellenőrzési funkció 2015. évi centralizálását követően) a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2017 februárjában korlátozott következtetéseket adott ki minden főigazgatóság és szervezeti egység belső ellenőrzésének állapotáról. E következtetések célja az volt, hogy hozzájáruljanak az érintett főigazgatóságok és szervezeti egységek 2016-os éves tevékenységi jelentéseihez. A következtetések kiemelten felhívják a figyelmet az összes nyitott, „kritikusnak” minősített ajánlásra vagy a „nagyon fontosnak” minősített több ajánlás együttes hatására, valamint két esetben (DEVCO főigazgatóság és CLIMA főigazgatóság) a Belső Ellenőrzési Szolgálat kimondta, hogy az érintett főigazgatóságoknak megfelelően fel kell mérniük, hogy szükséges-e fenntartást tenni az éves tevékenységi jelentésükben. A főigazgatóságok mindkét esetben ilyen fenntartást adtak ki az IAS korlátozott következtetéseivel összhangban.

A Bizottság belső ellenőre – a feladatát részletező dokumentumnak megfelelően – átfogó véleményt is benyújtott, amely saját (2014-2016-os) munkáján, valamint a korábbi belső ellenőrzési részlegek (2014-es beszámolási évre vonatkozó) munkáján alapult, és a pénzgazdálkodásra összpontosult. A vélemény szerint 2016-ben a Bizottság olyan irányítási, kockázatkezelési és belső ellenőrzési eljárásokat vezetett be, amelyek együtt alkalmasak arra, hogy megalapozott bizonyosságot szolgáltassanak a Bizottság pénzügyi célkitűzéseinek megvalósítását illetően. Mindazonáltal az átfogó vélemény minősített a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők megbízhatósági nyilatkozatában tett és a vonatkozó éves tevékenységi jelentésekben kiadott fenntartások vonatkozásában.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat a véleményében az éves tevékenységi jelentésekben szereplő, becsült kockáztatott összegek és a múltbeli pénzügyi korrekciók és visszafizettetések által igazolt korrekciós kapacitás együttes hatását vizsgálta. Tekintettel a múltbeli pénzügyi korrekciók és visszafizettetések nagyságrendjére, és feltételezve, hogy a jövőbeni korrekciók hasonló szintűek lesznek, a Belső Ellenőrzési Szolgálat megítélése szerint az uniós költségvetés egészében és hosszú távon is megfelelően védett.

A vélemény további minősítése nélkül, a belső ellenőr egy „figyelemfelhívó megjegyzést” tett hozzá a szakpolitikákat és programokat végrehajtó harmadik felekkel kapcsolatos felügyeleti stratégiákra vonatkozóan; ezt az 5. melléket mutatja be.

2.4. Az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság által végzett munka következtetéseinek összefoglalása

Az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság (APC) munkája négy fő, a 2016-os és 2017-es munkaprogramjában meghatározott célkitűzés köré épült, nevezetesen: az IAS ellenőrzési tervének mérlegelése; a belső és külső ellenőrzési munka eredményeinek elemzése a potenciálisan jelentős kockázatok felismerése érdekében, beleértve az átfogó, tematikus jelentőségű megállapításokat is; az ellenőrzési munka során felismert jelentős fennmaradó kockázatok bizottsági szolgálatok általi utókövetésének megfigyelése; a belső ellenőrzési munka minőségének megfigyelése és a belső ellenőr függetlenségének biztosítása.

Az APC meg van elégedve a belső ellenőrzési munka függetlenségével és minőségével.

Különösen a következő kérdésekre hívta fel a biztosi testület figyelmét:

A belső ellenőr 2016-ra vonatkozó átfogó véleménye kedvező, de minősített a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseiben kifejezett irányítási fenntartások tekintetében, és egy figyelemfelhívó megjegyzést is tartalmaz a kiszervezéssel és különösen a szakpolitikákat és programokat végrehajtó harmadik felek bizottsági szolgálatok általi felügyeletével kapcsolatban. Ez egy átfogó kockázat, amelyet az APC tematikus prioritásként kísér figyelemmel (lásd alább).

Az éves belső ellenőrzési jelentés megerősíti az APC azon álláspontját, miszerint jelentős fejlesztések kellenek ahhoz, hogy az egész Bizottságnál ki lehessen bővíteni a teljesítményirányítási és -mérési mechanizmusokat. A főigazgatóságok létrehozták a (változó mértékben érett) teljesítménymérési rendszereiket, de még tovább kell dolgozni azon, hogy megbízható teljesítménykultúrát alakítsanak ki, amibe a bevált gyakorlatok Bizottságon belüli megosztása is beletartozik. Az APC a 2015–2016-os éves jelentésében vetette fel ezt a kérdést, és az elkövetkező évben továbbra is kiemelten fogja kezelni ezt a területet a munkájában.

A Bizottság vezetősége kielégítő cselekvési tervet állított össze az IAS jelentéseiben megnevezett kockázatok kezelésére. A beszámolási időszakban kritikus ajánlást nem adtak ki. Az IAS összesen 258 ajánlása közül – hat esetben csak az APC beavatkozása után – végül mindössze egy olyan ajánlás volt, amit csak részlegesen fogadtak el (a NEAR főigazgatóság 2015-re vonatkozó fennmaradó hibaarány-számítási módszeréről és számításáról szóló). A NEAR főigazgatóság azonban 2016-ra nézve megfelelően végrehajtotta ezt az ajánlást.

Az ajánlások kezelésére irányuló, elmaradt intézkedések száma most volt a legalacsonyabb azóta, hogy be kell számolni az IAS és az egykori belső ellenőrzési részlegek ajánlásainak végrehajtásáról. Ezekben az eredményekben szerepet játszott az, hogy az IAS aktívan nyomon követte az elmaradt ajánlásokat.

Miután az Európai Számvevőszék különjelentést adott ki a Bizottság szervezetirányítási rendszerének vizsgálatáról, a biztosi testület kettőről háromra emelte az APC külső tagjainak számát. Az APC javaslata nyomán, a biztosi testület felkérésére az IAS megkezdte a munkát a Bizottság magas szintű szervezetirányításán.

Az APC külön figyelmet fordított a kiszervezésre. Az ITER-ről szóló ellenőrzési jelentés jelentős hiányosságokat talált az ITER projekt bizottsági felügyeletében, az ENER főigazgatóság pedig tudomásul vette, hogy az ITER megépítéséhez 2021-2025-ben további uniós finanszírozásra lesz szükség. Az ellenőrzési munka azt is megmutatta, hogy a jó hírnév és a szakpolitikai teljesítmény terén komoly kockázatok merülnek fel annak kapcsán, hogy a Bizottság egyre nagyobb mértékben támaszkodik nem végrehajtó ügynökségekre és harmadik felekre az uniós szakpolitikák végrehajtásában. Az APC a szervezeti igazgatótanács figyelmébe ajánlotta ezeket a kérdéseket további megfontolásra.

Befejeződött az ellenőrzés, amelynek elvégzésére a biztosi testület felkérte az IAS-t a szervezetirányítás, tervezés, monitoring és az OLAF Felügyelő Bizottsága költségvetési sorának végrehajtása terén. Bár az érintett összegek nem lényegesek, az ellenőrzési jelentésben leírt fennmaradó pénzügyi és hírnévbeli kockázatokkal foglalkozni kell, a már kidolgozott, kielégítő cselekvési tervek hatékony végrehajtása révén.

2.5. A mentesítés nyomon követése és külső auditajánlások

A 2017. február 21-én elfogadott mentesítési ajánlásában a Tanács megismételte az előző évi mentesítési ajánlásban szereplő kérését, amelyben felhívta a Bizottságot, hogy a költségvetési hatóság felé tegyen átfogó jelentést azokról a területekről, ahol tartósan magas a becsült hibaarány, és vázolja ennek kiváltó okait. A Bizottság elvégezte a felülvizsgálatot, és benyújtotta a kért jelentést186. A Bizottsághoz intézett további kérések a hibák megelőzésére, felismerésére és korrigálására szolgáló kontrollmechanizmusokkal, valamint az egyszerűsítési intézkedésekkel, költségvetési gazdálkodással és teljesítményjelentéssel foglalkoztak.

Az Európai Parlament 2017. április 27-én fogadta el a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot azt követően, hogy megvizsgálta a Tanács ajánlását, valamint a Számvevőszék 2015. évi éves jelentését és a 2015-ben kiadott vonatkozó különjelentéseit. A Parlament ugyancsak megvizsgálta a Bizottság 2015-ös éves gazdálkodási és teljesítményjelentést az uniós költségvetéshez, a 2015-ben végzett belső ellenőrzésekről szóló éves jelentést, az uniós költségvetés 2015 végéig megvalósított védelméről szóló közleményt és a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés nyomon követéséről szóló jelentést.

A Parlament konkrét kéréseket intézett a Bizottsághoz az egyes szakpolitikai területekre, valamint a költségvetési végrehajtás és pénzügyi irányítás horizontális aspektusaira nézve, amilyen a teljesítmény és a kapcsolódó beszámoló, a pénzügyi eszközök használata és az erről való beszámoló, a költségvetési és pénzgazdálkodás és az uniós szakpolitikákat támogató pénzügyi mechanizmusok.

A Bizottság – ahogy minden évben – 2017-ben is átfogó jelentést fogad el az Európai Parlament és a Tanács által a Bizottsághoz intézett kérések utóéletéről, kellő időben ahhoz, hogy megkezdhessék a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárást.

Az utóbbi években az Európai Számvevőszék különjelentéseinek száma és hatóköre is egyre bővült. A Számvevőszék 2016-ban 36 különjelentést fogadott el (szemben a 2015-ös 25-tel). A Bizottság ezért az ajánlások terén hasonló mértékű növekedéssel néz szembe, és tovább törekszik ezek megfelelő nyomon követésére, többek között az éves tevékenységi jelentésekben adott beszámoló révén. Emellett folyamatban vannak az intézkedések annak érdekében, hogy javuljon a Bizottság Ellenőrzés-felügyeleti Bizottságához intézett ajánlások végrehajtásáról szóló beszámoló; ez utóbbi a megbízatása szerint hozzá tartozó monitoringtevékenységeket látja el.

Az Európai Számvevőszék figyelemmel kíséri az ajánlások bizottsági végrehajtását, és visszajelzést ad, ami segíti a Bizottságot a megvalósítási tevékenységeinek további erősítésében. Az Európai Számvevőszék 2015-ös éves jelentésében a 2011–2012 között kiadott 11 különjelentésből vett 90 ellenőrzési ajánlásból álló mintán vizsgálta meg az ajánlások bizottsági megvalósítását. A 83 értékelhető ajánlás alapján az Európai Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság ajánlásaink 63 %-át valósította meg maradéktalanul, 26 %-ukat a legtöbb tekintetben, 10 %-ot néhány tekintetben, 1 %-uk pedig nem valósult meg.

2.6. Következtetések a belső ellenőrzési és pénzgazdálkodási eredményekről

Valamennyi megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megalapozott – noha adott esetben fenntartással minősített – bizonyosságot szolgáltatott. Ezek a fenntartások az elszámoltathatósági lánc fontos sarokkövei. Jelzik a tapasztalt kihívásokat és hiányosságokat, illetve a megoldásukra előirányzott intézkedéseket, és becsléssel szolgálnak a hatásukról.

Az éves tevékenységi jelentések igazolják, hogy valamennyi bizottsági szervezeti egység stabil belső ellenőrzést rendszeresített, és bizonyítják az eredményesség és a költséghatékonyság javítására, a szabályok további egyszerűsítésére és a költségvetés csalás, hibák és szabálytalanságok elleni megfelelő védelmére tett erőfeszítéseket.

A Bizottság a lezáráskor kockáztatott összeg vonatkozásában összevont becslést végzett, amely a Bizottság vezetőségének a megelőző (előzetes, kifizetés előtti) és korrekciós (utólagos, kifizetést követő) ellenőrzések tekintetében a többéves ellenőrzési ciklus alatt kialakított álláspontját jeleníti meg.

Az éves tevékenységi jelentésekben szereplő megbízhatósági nyilatkozatok és fenntartások alapján a biztosi testület elfogadja az uniós költségvetés vonatkozásában a 2016. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentést, és átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért.

2.7. Átfogó szervezetirányítási eredmények

Az uniós költségvetés eredményes kezelése és a Szerződésekben ráruházott sok más feladat elvégzése érdekében a Bizottság folyamatosan arra törekszik, hogy belső szervezet- és teljesítményirányítási rendszerei megbízhatóan működjenek, és emberi és pénzügyi erőforrásaival optimálisan gazdálkodjon. 2016-ban számos területen jelentős előrehaladást sikerült elérni.

2.7.1. Megbízható irányítási rendszerek

A Bizottságnál érvényben lévő szervezetirányítási rendszer a vezetői feladatok egyértelmű meghatározásán és az erős, szervezeti szintű felügyeleten alapul. A 2000-ben történt bevezetése óta ez a szervezetirányítási struktúra megbízhatónak bizonyult, és lehetővé tette, hogy a Bizottság időben felismerje és megfelelően kezelje a felmerülő problémákat.

Az Európai Számvevőszék 2016 folyamán ellenőrzést végzett a Bizottság szervezetirányítási rendszere ügyében187. Ez az ellenőrzés nemzetközi referenciákkal hasonlította össze a bizottsági rendszert. A Számvevőszék több továbbfejlesztést is ajánlott, és ezeket a Bizottság nagy vonalakban elfogadta.

A Bizottság például:

 Frissítette a belső ellenőrzési keretét/ hogy összhangba hozza a 2013-as COSO-kerettel; (lásd a 2.1. szakaszt).

 Dolgozik egy aktualizált szervezetirányítási dokumentumon, amelyben tényszerű leírást ad a Bizottság meglévő szervezetirányítási rendszeréről.

 A pénzügyi beszámolóját integrálja, és a polgárok számára jobban hozzáférhetővé teszi. 2015-ben jelent meg az első integrált pénzügyi jelentéscsomag. Ez a csomag átfogó képet ad arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Unió politikai prioritásait, és hogyan használják fel az uniós szabályoknak megfelelően.

 Az IAS ezenkívül a Bizottság kérésére ellenőrzi a szervezetirányítási és felügyeleti rendszert a kockázatkezelés, a pénzügyi beszámoló és az utólagos ellenőrzési/audit funkció tekintetében.

2.7.2. Megerősített teljesítménykeret

A Bizottság 2016-ban nagyszabású reformot hajtott végre a teljesítményirányítási keretén, hogy megerősítse az eredményközpontúságot, és biztosítsa, hogy a bizottsági tevékenységek teljes mértékben össze legyenek hangolva a politikai prioritásokkal.

Az új rendszer keretében minden bizottsági szervezeti egység elkészítette többéves stratégiai tervét188 arról, hogyan fog hozzájárulni a Bizottság 10 politikai prioritásához. A szervezeti egységek a tervekben konkrét célkitűzéseket és mutatókat fogalmaztak meg, amelyekkel mérni lehet az ötéves időszakban nyújtott teljesítményüket.

Ennek a jelentésnek az 1. melléklete pillanatképet ad a stratégiai tervekben meghatározott hatásmutatók jelenlegi állásáról.

A stratégiai tervek ezenkívül harmonizált megközelítést vezetnek be a szervezeti teljesítmény mérésében az olyan területeken, mint a humánerőforrás-menedzsment, a pénzgazdálkodás és a kommunikáció.

Ezeket a stratégiai terveket éves gazdálkodási tervek egészítik ki, amelyek meghatározzák az adott évben elvárt eredményeket, és bemutatják, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a célkitűzésekhez.

A 2016-os éves tevékenységi jelentések most először számoltak be a 2016–2020-ra szóló stratégiai tervekben meghatározott új célkitűzésekről és kapcsolódó mutatókról, valamint a gazdálkodási tervekben 2016-ra előírt eredményekről.

2.7.3. Szinergia és hatékonyság

A Bizottságnak – bármely más szervezethez hasonlóan – biztosítania kell erőforrásainak olyan optimális elosztását, amely tükrözi politikai prioritásait, jogi és intézményi kötelezettségeit, és lehetővé teszi, hogy rugalmasan igazodjon a politikai fejleményekhez. A költségvetési megszorításokkal és az Unió előtt tornyosuló egyre nagyobb kihívásokkal összefüggésben döntő jelentősége van annak, hogy az erőforrások felhasználása a leghatékonyabb módon történjen.

A Bizottság 2017. január 1-jére teljesítette azt a kötelezettségvállalását,189 miszerint 2013 és 2017 között 5 %-kal csökkenti a létszámtervben szereplő álláshelyek számát, valamint azt a vállalását, hogy csökkenti a külső személyzetre szánt előirányzatokat, hogy ezzel 5 %-os csökkenést érjen el a személyzet létszámában. Ennek végeredményeként a Bizottság 2013 óta 1 254-gyel csökkentette a létszámtervben szereplő álláshelyeket, és 552 főnek megfelelő mértékben a külső személyzetet, azaz teljes munkaidős egyenértékben összesen 1 806 fős csökkenést ért el.

Ezzel párhuzamosan az új kihívások kezelésére a Bizottság aktívan átcsoportosítja az álláshelyeket a szervezeti egységek között annak érdekében, hogy az erőforrások a kiemelt területekre kerüljenek.

A Bizottság ezenkívül alaposan felülvizsgálta támogatási folyamatait és munkamódszereit, hogy megkeresse a hatékonyság javítására és a szervezeti egységek közötti szinergiák jobb kihasználására nyíló lehetőségeket. A Bizottság „Szinergiák és hatékonyság a Bizottságnál – Új munkamódszerek”190 című, 2016. április 4-i közleménye a bizottsági koordinációs és támogatási közösségek új, modernebb szervezetét vezeti be, nevezetesen a humánerőforrás, az információs és kommunikációs technológiák, a külső és belső kommunikáció, a logisztika, a rendezvények és helyiségek kezelése terén. A különböző területeken mindig egy-egy megfelelő központi szolgálat felel a közösség szakmai működéséért, az eljárások egyszerűsítéséért és a kiadások felügyeletéért. A központi szolgálatok a területi vezetők funkcionális jelentéseire támaszkodnak. A főigazgatóságoknál a közleményben előirányzott intézkedések között szerepel a humánerőforrás-szolgáltatások biztosításának korszerűsítése (a helyi humánerőforrás-csapatok főigazgatóság-csoportonkénti egyesítésével, egyúttal egy kis stratégiai csapat helyi szintű meghagyásával), a közös információs technológiai eszközök és standardizált berendezések használata, a külső és belső kommunikáció integrált irányítása, a racionalizált levélküldési rendszer, az üléstermek központi kezelése és a konferenciaszervezés felügyelete. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása 2016-ban kezdődött, és az elkövetkező években folytatódni fog. A támogatási és koordinációs funkciók szolgáltatási modelljeinek áttervezésével a Bizottság példát mutat arra, hogy a közigazgatás a szoros költségvetés ellenére hogyan javíthatja a szolgáltatásnyújtást és a gazdálkodást.

A Bizottság teljes munkaidős egyenértékben1 806 fővel

csökkentette a létszámot 2013 és 2017 között

Jegyzetek

1 http://ec.europa.eu/budget/library/biblio/documents/2015/communication-protection-eu-budget_en.pdf

2 COM(2016) 603 final – http://ec.europa.eu/budget/mff/figures/index_en.cfm#com_2016_603

3 Például lehetővé tenné a teljesített feltételeken alapuló kifizetéseket, a program összes támogatható költségét magában foglaló „egyszeri átalányösszegeket”, az egyszerűsített támogatási formák előnyben részesítését és az egyszerűsített támogatási formákra vonatkozó ellenőrzés hatókörének tisztázását.

4 http://ec.europa.eu/budget/fts/index_en.htm

5 Az EBB ESBA eredménytábla szerinti adatok: http://www.eib.org/efsi/index.htm

6 Az esb-alapok nyílt adatplatformja alapok, tagállamok és programok szerinti bontásban mutatja be a jóváhagyott beruházásokat – https://cohesiondata.ec.europa.eu/overview

7 A GSA május 10-én kiadott 2017-es GNSS piaci jelentése:
https://www.gsa.europa.eu/system/files/reports/gnss_mr_2017.pdf

8 Jelentés az Erasmus+, a 2014–2020 közötti uniós oktatási, képzési, ifjúságpolitikai és sport finanszírozási program végrehajtásának első évéről; Statisztikai adatok a hallgatók és alkalmazottak számokban vett mobilitásáról a korábbi felsőoktatási Erasmus program utolsó tanévében; Az Erasmus hatástanulmány nyomon követése – középpontban az Erasmus program regionális előnyeinek elemzésével.

9 Elsőként a spanyolországi MicroBank (la Caixa szociális bankja) vezette be az Erasmus+ mesterképzéshez biztosított hitelprogramot 2015-ben. 2016 júniusától a franciaországi Banque Populaire és Caisse d'Epargne megkezdte az uniós garanciával fedezett Erasmus+ mesterképzési diákhitelek folyósítását, 2016 szeptemberétől pedig az írországi Future Finance Loan Corporation is csatlakozott ehhez az Egyesült Királyságban tanuló külföldi, illetve a külföldön tanuló egyesült királyságbeli hallgatók esetében. 2016 decemberétől a Törökországból származó hallgatók a Finansbankhoz is fordulhatnak.

10 http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/8001715/3-26042017-AP-EN.pdf/05e315db-1fe3-49d1-94ff-06f7e995580e

11 Összehasonlításképpen, a tagállamok 2015-ben 8155 védelemre szoruló személyt telepítettek át, 2014-ben 6550-et (Forrás: EUROSTAT).

12 COM(2016) 586 final, 2010.9.14.

13 A Számvevőszék becslése szerint a Bizottság legvalószínűbb hibaaránya 2015-re nézve 3,8 % volt – HL C 375., 2016.10.13.

14 Lásd még a Bizottság „A hibák kiváltó okai és a meghozott intézkedések” című közleményét – COM(2017)124., 2017.2.28.

15 Lásd még a Bizottság éves jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – „Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem 2015. évi éves jelentés” (COM(2016)472, 2016.7.14.)

16 A bizottsági szervezeti egységekre és végrehajtó ügynökségekre vonatkozó összes mozaikszó elérhető ezen a weboldalon: https://ec.europa.eu/info/departments_hu

17 A Bizottság 2016-ban befejezett értékeléseiről és vizsgálatairól szóló áttekintés itt érhető el: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/overview-law-making-process/evaluating-and-improving-existing-laws/evaluating-laws-policies-and-funding-programmes_hu#documents

18 Ez a csomag magában foglalta a 2015-ös éves gazdálkodási és teljesítményjelentést az uniós költségvetéshez, az EU 2015-ös éves beszámolóját, az uniós költségvetés 2015-ös pénzügyi jelentését és az uniós költségvetés 2015 végéig megvalósított védelméről szóló közleményt.

19 Az Európai Számvevőszék 2016-ban 36 különjelentést fogadott el, különféle szakpolitikai területeken.

20 A kötelezettségvállalási előirányzatoknak a teljes 2016. évi költségvetésre vetített százalékos arányaként számítva.

21 „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, COM(2010) 2020 végleges.

22 Az Európa 2020 stratégia három, egymást kölcsönösen támogató prioritásra épül: i. Intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. ii. Fenntartható növekedés – egy erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság előmozdítása, iii. inkluzív növekedés – a magas foglalkoztatás, valamint társadalmi és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

23 http://ec.europa.eu/eurostat/web/europe-2020-indicators/europe-2020-strategy

24 Az adatok minden mutató esetében 2015-re vonatkoznak, az ÜHG-kibocsátások kivételével, mivel erről az adatok 2014-ből származnak.

25 A/RES/70/1 ENSZ határozat

26 -/CP.21 ENSZ határozat a párizsi egyezmény elfogadásáról

27 A/RES/69/313 ENSZ határozat

28 A 2015. március 18-án a japán Sendai-ban tartott, a természeti csapások kockázatainak csökkentéséről szóló harmadik ENSZ Világkonferencián került elfogadásra.

29 http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3883_hu.htm

30 COM(2016) 739 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0739&qid=1498859013771&from=EN

31 SWD(2016) 390 final – https://ec.europa.eu/europeaid/sites/devco/files/swd-key-european-actions-2030-agenda-sdgs-390-20161122_en.pdf

32 A szakasz szövege az RTD, GROW, ECFIN, EAC, MOVE, ENER és CNECT főigazgatóság éves tevékenységi jelentésén, valamint az e fejezet alá tartozó programok programnyilatkozatain alapul.

33 http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-and-investment/investment-plan_hu

34 Az uniós garancia likviditási tartalékot biztosít az uniós költségvetés számára az uniós garancia potenciális lehívásaival szemben, az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott beruházásoknál felmerülő veszteségek fedezésére.

35 Az EBB ESBA eredménytábla szerinti adatok: http://www.eib.org/efsi/index.htm

36 https://ec.europa.eu/commission/publications/commission-evaluation-first-year-efsi_en és az ESBA programnyilatkozat tervezete; 1. o.

37 A Zöld hajózási garancia (GSG) program a partner pénzintézetekkel közösen kidolgozott 3 éves, 750 millió EUR összegű program, ahol az EBB eszköz kedvezményezettjei az európai vizeken hajózó, elfogadható európai hajózási vállalatok lesznek.

38 „Tanulmány az összekapcsolt offshore hálózat előnyeiről az északi-tengeri régióban”, TE, ECOFYS, PwC; 2014 (http://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/2014_nsog_report.pdf)

39 A Horizont 2020 teljes időszakára.

40 Forrás: A Corda támogatás aláírása 2017. január 1-jén 2014 – 10/2016.

41 Ezt az összeget a 7. keretprogram támogatásaiból számították ki, mivel a Horizont 2020 támogatások adatai még nem hozzáférhetők.

42 Definíció szerint a 187. cikk szerinti kezdeményezések révén generált alapok teljes összege, a további tevékenységekkel együtt, elosztva a kezdeményezéshez adott megfelelő uniós hozzájárulással.

43 A 2007–2013 közötti versenyképességi és innovációs program alá tartozó pénzügyi eszközök eredményei.

44 Forrás: Negyedéves működési jelentések a 2016. december 31-i állapotról, az Európai Beruházási Alap (EBA) 2017. március 31-i közlése szerint.

45 Forrás: Negyedéves működési jelentések a 2016. december 31-i állapotról, az Európai Beruházási Alap (EBA) 2017. március 31-i közlése szerint.

46 Leendő vagy legfeljebb 3 éve működő.

47 Legalább 3 éve működő vállalkozók.

48 Az előző többéves pénzügyi keret alapján telepített meglévő négy műhold mellett 2014. augusztusban elindították az első szakaszba tartozó két műholdat. Az ugyanebbe a szakaszba tartozó 12 másik műhold indítása 2015. március és 2016. november között sikeresen lezajlott. Miután a pályára állított 18 műholdból 15 elérte a teljes működőképességét, 2016. december 15-én felavatták a Galileo IOC-t.

49 További részletek az alábbi weboldalon találhatók: http://www.usegalileo.eu/HU/

50 A GSA május 10-én kiadott 2017-es GNSS piaci jelentése: https://www.gsa.europa.eu/system/files/reports/gnss_mr_2017.pdf

51 Az európai GNSS ügynökség által közölt számadatok.

52 Forrás: Az EAC főigazgatóság webes beszámolási eszköze – szerződésben aláírt mobilitások és tanulmányi célú mobilitási projektekben részt vevő szervezetek a 2014–16 közötti időszakban.

53 Jelentés az Erasmus+, a 2014–2020 közötti uniós oktatási, képzési, ifjúságpolitikai és sport finanszírozási program végrehajtásának első évéről; Statisztikai adatok a hallgatók és alkalmazottak számokban vett mobilitásáról a korábbi felsőoktatási Erasmus program utolsó tanévében; Az Erasmus hatástanulmány nyomon követése – középpontban az Erasmus program regionális előnyeinek elemzésével.

54 http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-143_en.htm

55 Elsőként a spanyolországi MicroBank (la Caixa szociális bankja) vezette be az Erasmus+ mesterképzéshez biztosított hitelprogramot 2015-ben. 2016 júniusától a franciaországi Banque Populaire és Caisse d'Epargne megkezdte az uniós garanciával fedezett Erasmus+ mesterképzési diákhitelek folyósítását, 2016 szeptemberétől pedig az írországi Future Finance Loan Corporation is csatlakozott ehhez az Egyesült Királyságban tanuló külföldi, illetve a külföldön tanuló egyesült királyságbeli hallgatók esetében. 2016 decemberétől a Törökországból származó hallgatók a Finansbankhoz is fordulhatnak.

56 A diákhitelgarancia-eszköz lehetővé teszi, hogy a teljes mesterképzésüket (1 vagy 2 év) külföldön végző diákok a részt vevő bankoktól hitelhez jussanak, amelyre a partnerként közreműködő Európai Beruházási Alap révén az EU vállal garanciát.

57 A Bizottság 2016-ban véglegesített értékeléseinek és vizsgálatainak teljes körű áttekintését lásd: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/overview-law-making-process/evaluating-and-improving-existing-laws/evaluating-laws-policies-and-funding-programmes_hu

58 A szakasz szövege a REGIO és az EMPL főigazgatóság éves tevékenységi jelentésén, valamint az e fejezet alá tartozó programok programnyilatkozatain alapul.

59 Az európai strukturális és beruházási alapokat (esb-alapok) alkotó öt alap együtt dolgozik a gazdasági fejlődés valamennyi uniós országban történő támogatásán, az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban; ezek az alapok a következők: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA); Európai Szociális Alap (ESZA); Kohéziós Alap (KA); Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA); Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA). Az utolsó kettő a 2. fejezet (Fenntartható növekedés) alá tartozik.

60 A foglalkoztatás és növekedés rendezett államháztartás melletti fellendítésének módjával kapcsolatos ajánlások, amelyeket a Bizottság évente ad ki a tagállami gazdasági és szociálpolitikák elemzését követően.

61 2/2017. sz. különjelentés: A Bizottság tárgyalásai a 2014–2020-as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról

62 Felhasználási arány = a tagállamok által benyújtott időközi kifizetési igények/az eldöntött összegek

63 Lásd még az Európai Számvevőszék 2/2017. sz. különjelentését: „A Bizottság tárgyalásai a 2014–2020-as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról”.

64 Az előfeltételeket, amelyek annak garantálására irányulnak, hogy a tagállamok megfelelő szabályozói és politikai kereteket hozzanak létre, és elegendő adminisztratív kapacitás álljon rendelkezésre, mielőtt az esb-alapok beruházásaira sor kerül, azért alakították ki, hogy javítsák a finanszírozás teljesítményét.

65 Bizottsági SWD „Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok előzetes feltételrendszerének hozzáadott értéke" –

SWD(2017) 127 final, 2017.3.31.

66 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN

67 Az esb-alapok nyílt adatplatformja: https://cohesiondata.ec.europa.eu/

68 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN, 8. o.

69 A kiválasztott projekteken (projektsorozat) alapuló adatok

70 Az esb-alapok nyílt adatplatformja: https://cohesiondata.ec.europa.eu/

71 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN, 11. o.

72 Az esb-alapok nyílt adatplatformja: https://cohesiondata.ec.europa.eu/ és a REGIO PS az átépített TEN-T utak kilométerszámáról

73 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN, 12. o.

74 http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3216_en.htm

75 SWD(2016) 323 final, 98. o. – http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:73591c12-8afc-11e6-b955-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_2&format=PDF. Az Európai Számvevőszék különjelentést is kiadott, 5/2017. sz.: „Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák?”

76 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN, 14. o.

77 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN, 13. o.

78 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN, 14. o.

79 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN, 16. o.

80 .SWD(2016) 318 final – http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2013/wp1_swd_report_en.pdf

81 Elmaradás van a helyszíni kiadások és a kifizetési igények között, majd újabb elmaradás a végső folyósításig. Figyelembe véve ezt az (indikatívan 3–6 hónapos) elmaradást, a Bizottságtól az irányító hatóságokhoz érkező kifizetések jó közelítést adnak a program végrehajtásáról.

82 Meg kell jegyezni, hogy az arány nem haladhatja meg a 95 %-ot, mivel a kifizetések 5 %-át visszatartják, amíg a programok hivatalosan be nem fejeződnek.

83 Az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok.

84 Az EU-hoz 2004 előtt csatlakozott tagállamok.

85 Meg kell jegyezni, hogy a kifizetési ráta Görögországban 2016. március végén kevéssel meghaladta a 97 %-ot, mivel az ország súlyos államháztartási problémái következtében különleges megállapodást kötöttek arról, hogy a finanszírozás utolsó 5 %-át idő előtt felszabadítják.

86 SWD(2016) 318 final – http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2013/wp1_swd_report_en.pdf

87 SWD(2016) 452 final – http://ec.europa.eu/social/main.jsp?pager.offset=5&advSearchKey=ex-post&mode=advancedSubmit&catId=22&policyArea=0&policyAreaSub=0&country=0&year=0&langId=hu

88 SWD(2016) 318 final – http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2013/wp1_swd_report_en.pdf

89 SWD(2016) 452 final – http://ec.europa.eu/social/main.jsp?pager.offset=5&advSearchKey=ex-post&mode=advancedSubmit&catId=22&policyArea=0&policyAreaSub=0&country=0&year=0&langId=hu

90 Az előzetes adatok a végleges ellenőrzés alatt álló, 2007–13-as végleges jelentésekből származnak

91 SWD(2016) 318 final, 4. és 32. o.

92 SWD(2016) 318 final, 4. o.

93 SWD(2016) 318 final, 4. o.

94 SWD(2016) 318 final, 32. o.

95 A szakasz szövege az AGRI, MARE, ENV és CLIMA főigazgatóság éves tevékenységi jelentésén, valamint az e fejezet alá tartozó programok programnyilatkozatain alapul.

96 A tejtermelés-csökkentési intézkedést 2016-ban fogadták el, és 2016 őszén hajtották végre, de mivel az EMGA szabályai szerint a pénzügyi év október 16-ával kezdődik, a támogatás hivatalosan a 2017-es kiadások közé tartozik.

97 Lásd: https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/markets-and-prices/short-term-outlook/pdf/2017-03_en.pdf

98 Lásd. http://ec.europa.eu/agriculture/direct-support/direct-payments/docs/implementation-decisions-ms_en.pdf és https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/direct-support/direct-payments/docs/simplementation-decisions-ms-2016_en.pdf

99 Teljes nevén: „Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozóan nyújtott támogatás”, az 1307/2013/EU rendelet 43–47. cikkében előírtak szerint.

100 A tagállamok ez irányú értesítéseinek határideje minden év december 15. A 2015-re és 2016-ra vonatkozóan a fentiekben bemutatott számadat Franciaország kivételével az összes tagállamtól kapott értesítésen alapul.

101 Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2016)218, 2016.6.23.

102 A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete

103 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN

104 https://bookshop.europa.eu/en/evaluation-study-of-the-implementation-of-the-european-innovation-partnership-for-agricultural-productivity-and-sustainability-pbKF0216023.

105 https://bookshop.europa.eu/en/mapping-and-analysis-of-the-implementation-of-the-cap-pbKF0416021/

106 A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok – A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan, COM(2016) 812 final – http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0812&qid=1498826937761&from=EN

107 A Bizottság projektekre vonatkozó adatbázisa

108 http://ec.europa.eu/environment/life/bestprojects/bestenv2015/index.htm és http://ec.europa.eu/environment/life/bestprojects/bestnat2015/index.htm.

109 A LIFE integrált projektjei regionális, multiregionális vagy nemzeti szinten kialakított tervekre, programokra és stratégiákra nyújtanak finanszírozást. A cél a környezetvédelmi jogszabályok és célok nagyobb léptékű végrehajtása és a LIFE-program hatásának fokozása.

110 A külső tanulmány előzetes eredményeit a félidős értékelés eredményeit összefoglaló személyzeti munkaanyag fogja bemutatni, amely 2017 közepén jelenik meg.

111 A Számvevőszék a következő témákat tárgyalta: a technikai segítségnyújtás hozzájárulása a mezőgazdasághoz és a vidékfejlesztéshez; a pénzügyi eszközök mint sikeres és ígéretes eszközök a vidékfejlesztés területén; a mezőgazdasági nem termelő beruházásokra nyújtott uniós vidékfejlesztési támogatás költséghatékonysága; a vidéki infrastruktúrára nyújtott uniós támogatások: az ár-érték arány sokkal jobb lehetne; a tudásalapú vidéki gazdaság előmozdítása mint uniós prioritás

112 https://bookshop.europa.eu/en/ex-post-evaluation-of-the-european-fisheries-fund-2007-2013--pbKL0117039/

113 Olyan projektek, amelyeket az Európai Bizottság azután utasított vissza, miután végrehajtották, és a tagállam kifizette a kedvezményezettnek.

114 Néhány értékelés még mindig nem teljes vagy hiányzik: BG, RO, ES (Galícia), FR (a „hatszög”csak tervezetben)

115 Az EU-hoz 2004-et követően csatlakozott tagállamok.

116 Az Európai Halászati Alap (2007–2013) utólagos értékeléséhez tartozó külső tanulmány – Végleges jelentés: https://bookshop.europa.eu/en/ex-post-evaluation-of-the-european-fisheries-fund-2007-2013--pbKL0117039/

117 Az Európai Halászati Alap (2007–2013) utólagos értékeléséhez tartozó külső tanulmány – Végleges jelentés, 135. o.: https://bookshop.europa.eu/en/ex-post-evaluation-of-the-european-fisheries-fund-2007-2013--pbKL0117039/

118 Lásd az értékeléseket: http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/external/cross_compliance/index_en.htm és http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/environment-summary/fulltext_fr.pdf

119 Az EU-hoz 2013 előtt csatlakozott tagállamok.

120 Az Európai Halászati Alap (2007–2013) utólagos értékeléséhez tartozó külső tanulmány – Végleges jelentés, 140. o.: https://bookshop.europa.eu/en/ex-post-evaluation-of-the-european-fisheries-fund-2007-2013--pbKL0117039/

121 A mezőgazdasági ágazatban a közvetlen kifizetések 2005 és 2013 között átlagosan a mezőgazdasági üzemek jövedelmének 46 %-át adták, a tagállamok és gazdálkodási típusok között jelentős eltérésekkel.

122 Az Európai Halászati Alap (2007–2013) utólagos értékeléséhez tartozó külső tanulmány – Végleges jelentés, 137. o.

123 A szakasz szövege a HOME, JUST, ECHO, SANTE és EAC főigazgatóság éves tevékenységi jelentésén, valamint az e fejezet alá tartozó programok programnyilatkozatain alapul.

124 A befogadó kapacitások fejlesztése, a menekültügyi eljárások uniós normáknak való megfelelése, a menekültek helyi és regionális szintű integrációja és a visszatérési programok eredményességének fokozása érdekében támogatja a nemzeti erőfeszítéseket.

125 A közös uniós áttelepítési prioritások (az AMIF-rendelet III. melléklete) szerint áttelepített személyek vagy az AMIF-rendelet 17. cikkének (5) bekezdésében feltüntetett kiszolgáltatott személyek csoportjai esetében.

126 Lásd még az Európai Számvevőszék 06/2017. sz. különjelentését: „Az EU válasza a menekültválságra: a hotspot-rendszer”.

127 Az Európai Tanács által 2016. márciusban elfogadott 2016/369/EU tanácsi rendelet

128 A katasztrófa kivételes kiterjedésénél és hatásánál fogva súlyos és széles körű humanitárius következményekkel járhat egy vagy több tagállamban; a tagállamok és az Unió rendelkezésére álló többi eszköz közül egyik sem elegendő

129 Az „Uniós polgári védelmi mechanizmus: az Unión kívül bekövetkezett katasztrófákra adott válaszok koordinálása nagyrészt eredményes volt” című 33/2016. sz. különjelentésében, amely három közelmúltbeli katasztrófa esetében vizsgálta a válaszlépéseket: a bosznia-hercegovinai árvíz (2014), a nyugat-afrikai ebola-járvány (2014–2016) és a nepáli földrengés (2015) esetében, az Európai Számvevőszék azt állapította meg, hogy a Bizottság 2014 eleje óta általában véve hatékonynak bizonyult az Unión kívüli katasztrófákra való reagálás koordinálásában.

130 A mechanizmus részt vevő államai az EU 28 tagállama, valamint Szerbia, Montenegró, Törökország, Norvégia, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

131 A Vízuminformációs Rendszer (VIS) a vízumadatok schengeni államok közötti cseréjére szolgáló rendszer. A VIS végrehajtása érdekében a konzuli képviseleteket és a schengeni államok külső határátkelőit össze kell kapcsolni a központi VIS-adatbázissal.

132 A Schengeni Információs Rendszer (SIS II) a külső határellenőrzést és a bűnüldözési együttműködést támogató rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a Schengeni Megállapodás aláíró felei megosszák egymással a bűnözőkre, az EU-ba való beutazási vagy tartózkodási joggal nem rendelkező személyekre, az eltűnt személyekre és az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett tulajdonra vonatkozó adatokat.

133 Lásd: http://ec.europa.eu/health/programme/policy/2008-2013/evaluation_hu és

https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/programme/docs/ex-post_2nd-hp-2008-13_exec-sum-cwsd_en.pdf

134 A szakasz szövege a DEVCO, ECHO, NEAR, FPI és ECFIN főigazgatóság éves tevékenységi jelentésén, valamint az e fejezet alá tartozó programok programnyilatkozatain alapul.

135 Az EU 2016-ban — Kiemelkedő eredmények, Európai Bizottság, Brüsszel, 2017

136 A törökországi menekülteket támogató eszközről szóló első éves jelentés (COM(2017)130 final), 12. oldal.

137 A törökországi menekülteket támogató eszközről szóló első éves jelentés (COM(2017)130 final), 12. oldal. 42. jegyzet az EUTF/UNICEF projektről (Ref. SC150526) „Megtalált generáció”

138 CRIS határozat száma: 039-962; A Bizottság C(2016) 753 határozata

139 Az egyeztetett gazdaságpolitika és pénzügyi feltételek sikeres végrehajtása és a Nemzetközi Valutaalap programjának végrehajtására vonatkozó eredmények folyamatos, megfelelő nyilvántartása.

140 A Stabilitási Eszközről szóló 1717/2006/EK rendelet 3. cikke alapján.

141 Végső értékelés – A stabilitási eszköz válságkezelési eleme (2007–2013); (http://ec.europa.eu/dgs/fpi/key-documents/crisis_response_component_en.htm)

142 Uo., 6. oldal, 8. oldal, 13. oldal.

143 Uo., 15. oldal, 38. lábjegyzet.

144 66 %-ban a DCI-Ázsia kétoldalú földrajzi eszközből és 30 %-ban a különböző DCI tematikus eszközökből.

145 Közös stratégiai országértékelés Dánia, Svédország és az Európai Unió Bangladessel folytatott fejlesztési együttműködéséről, 2007–2013; (http://ec.europa.eu/europeaid/joint-strategic-country-evaluation-development-cooperation-denmark-sweden-and-european-union_en)

146 Uniós támogatás a fejlesztési célú kutatáshoz és innovációhoz a partnerországokban (2007–2013); (http://ec.europa.eu/europeaid/evaluation-eu-support-research-and-innovation-development-partner-countries-2007-2013_en)

147 Ez valójában az uniós költségvetésből és az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó pénzösszegek bizottsági kezelését fedi le, de mindkét esetben beletartoznak az uniós vagyonkezelői alapokba befizetett EK-hozzájárulások (de az uniós vagyonkezelői alapokból, azaz az EU-val, az EFA-val és más donorok alapjaival végzett műveletek nem).

148 A költségvetési rendelet 65. és 66. cikke

149 A Treadway Bizottság támogató szervezeteinek bizottsága (COSO) öt magánszektorbeli szervezet közös kezdeményezése, amelynek célja a szervezeti irányítás döntő vonatkozásai, az üzleti etika, a belső ellenőrzés, a szervezeti kockázatkezelés, a csalás és a pénzügyi beszámolás tekintetében irányítási ismeretek nyújtása a felsővezetésnek és az irányítást végző szervezeteknek. A COSO közös belső ellenőrzési modellt hozott léte, amelynek alapján a vállalatok és szervezetek ellenőrzési rendszerüket értékelhetik.

150 Oettinger biztos közleménye a Bizottság részére – A belső ellenőrzési keret átdolgozása (C(2017) 2373, 2017. április 19.)

151 Lásd a 2.1.3. szakaszt további információért arról, hogy a bizottsági szervezeti egységek hogyan ítélik meg ellenőrzéseik költséghatékonyságát és a meghozott intézkedéseket

152 Ez az értékelés még mindig a korábbi belső ellenőrzési normákon alapul.

153 RTD, CNECT, DEVCO, ECHO és PMO

154 A műveletek eredményessége, hatékonysága és gazdaságossága; a beszámolás megbízhatósága; a vagyontárgyak és információk védelme; a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, feltárása, korrigálása és nyomon követése; valamint az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét (a költségvetési rendelet 32. cikkének (2) bekezdése).

155 pl. megszakítás, felfüggesztés, visszatartás, az igényelt költségek (egy részének) elutasítása, a fel nem használt előfinanszírozás visszatéríttetése stb.

156 Főként a közös irányításban): a kiadások Bizottság felé való bejelentése, elfogadása és megtérítése előtti pénzügyi korrekciók

157 A kiadások elfogadása előtt az előfinanszírozás átvezetése (a tulajdonjog átruházása) és/vagy az időközi/záró kifizetés teljesítése

158 A kiadások elfogadása, az előfinanszírozás átvezetése (a tulajdonjog átruházása) és/vagy az időközi/záró kifizetés teljesítése után

159 a költségvetési rendeletben előírtak szerint, 66. cikk (5) bekezdése

160 Ebbe beletartozhatnak a formai jellegű hibák, amelyekkel ugyan fontos foglalkozni, de nem mindig eredményeznek jogosulatlan kifizetést, ezért nem mindig vezetnek pénzügyi korrekcióhoz vagy visszafizetési felszólításhoz.

161 (A kohézióban ez nem mindig jelent „nettó” visszatérítést az uniós költségvetés felé, mivel a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a nem támogatható kiadást új, támogatható kiadással helyettesítsék.)

162 Beleértve a forrásnál történő pénzügyi korrekciókat és a mezőgazdaság pénzügyi elszámolásából eredő korrekciókat

163 Néhány olyan programnál, amelynek nincs meghatározott lezárása (pl. EMGA), illetve néhány többéves programnál, amelyekre még utólagos korrekciók is lehetségesek (pl. EMVA és esb-alapok), ehhez a becsléshez minden, később még lehetséges korrekciót figyelembe vettek.

164 Mint például a közvetlen kifizetések az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) esetében, az Európai Kutatási Tanács (EKT) támogatásai, a Marie-Curie program, az egyszerűsített költségelszámolási módszerek használata az Európai Szociális Alapon (ESZA) belül.

165 Az olyan jogosultságok esetében, ahol a kifizetések bizonyos feltételek teljesítésén alapulnak, a hibák kockázatát nagymértékben csökkenti a kedvezményezettektől elvárt információk egyszerűbb jellege, mivel ezt a kifizetés előtt nagyrészt ellenőrizni is lehet.

166 A támogathatósági feltételek összetettsége jelentősen kihat a szükséges ellenőrzések költséghatékonyságára. Egyes esetekben az ellenőrzés költsége aránytalanul magas lehet, illetve az ellenőrzési teher a program eredményességét is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A Bizottság törekszik az ilyen esetek elkerülésére.

167 Mint a jelenlegi, 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keret alá tartozó új eszközök és intézkedések szemléltetik, mint például a 10 %-os visszatartási mechanizmus a kohézióban, a nettó pénzügyi korrekciók bevezetésének lehetősége, a nemzeti hatóságok új ellenőrzési véleménye/igazgatási nyilatkozata, az új közbeszerzési irányelvek hatása, az előzetes feltételekből eredő követelmények és az egyszerűsített támogathatósági szabályok.

168 A Bizottság egyetlen jogi aktus keretében javasolja az általános pénzügyi szabályok nagyszabású átdolgozását. Ez a jogi aktus ennek megfelelő változtatásokat is tartalmaz például az európai strukturális és beruházási alapokra vagy a mezőgazdaságra vonatkozó többéves programokról szóló 15 jogalkotási aktusban meghatározott ágazati pénzügyi szabályok terén.

169 A költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdése

170 AGRI, REGIO, EMPL és az EAC is

171 AGRI, CNECT, DEVCO, ECFIN, ENV, EPSO, ESTAT, HOME, HR, OIB, PMO, REA, SANTE.

172 BUDG, CLIMA, EACEA, ERCEA, FPI, GROW, IAS, JUST, OIL, OP, RTD, TAXUD.

173 EASME, ECFIN, ENV, EPSC, FPI, GROW, HR, OIB, REGIO

174 CNECT, COMM, DEVCO, EMPL, ESTAT, OP, PMO, SANTE

175 AGRI, CLIMA, EAC, EACEA, ECHO, ERCEA, ENER, HOME, IAS, INEA, JUST, MOVE, NEAR, REA, RTD, TAXUD, CHAFEA, EPSO/EUSA

176 A 2-B. melléklet bemutatja a 2016-os éves tevékenységi jelentések fenntartásait, köztük az újakat is.

177 Az ENER főigazgatóság (nem számszerűsített) fenntartása a nukleáris létesítmények leszerelését támogató programról (NDAP), tekintettel arra, hogy az IAS kedvezően értékelte a kritikus ellenőrzési ajánlással kapcsolatban történt előrehaladást. Az ENER főigazgatóság 2016-ban ezáltal megfelelően reagált az IAS és a központi szolgálatok 2015-re vonatkozó észrevételeire, mivel megfelelően és ténylegesen végrehajtotta az ajánlás kezelésére létrehozott korrekciós intézkedéseket.

178 Az AGRI főigazgatóság a közvetlen támogatásra vonatkozó, ismétlődő jellegű fenntartásába felvett egy (nem számszerűsített) alfenntartást a termeléstől függő önkéntes támogatási (VCS) rendszerére nézve, mivel a tagállamok bejelentő leveleinek előzetes elemzéséből származó előzetes eredmények azt jelzik, hogy egyes VCS-intézkedések nyolc (8) tagállamban nem feltétlenül felelnek meg teljes mértékben a támogathatósági feltételeknek. Az AGRI főigazgatóság nyolc megfelelőségi vizsgálatot indított az iratanyag alapján, de ezek még mindig korai szakaszban járnak, és a kimenetelüket illetően jelentős a bizonytalanság. Az EMPL főigazgatóság 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fenntartása már nemcsak a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra (FEAD), hanem most már az Európai Szociális Alapra (ESZA) és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (YEI) is vonatkozik.

179 A HOME főigazgatóságnak az Európai Menekültügyi Alapra (EMA) és az Európai Integrációs Alapra (EIF) vonatkozó (korábban nem számszerűsített) fenntartása most részben számszerűsített lesz (az EMA-ra nézve)

180 A „nem számszerűsített fenntartás” olyan fenntartás, amelynek vonatkozásában nem lehetséges a pénzügyi évre vonatkozó hatás pontos felmérése, vagy pedig amiatt nem számszerűsíthető, mert csak a hírnévvel kapcsolatos.

181 Az EMPL főigazgatóság a 2014–2020-ra (2015-ben csak a FEAD-ra) vonatkozó, már meglévő fenntartását most az ESZA/YEI/FEAD irányítási és kontrollrendszereire is kiterjesztette. A MARE főigazgatóságnak nem kellett fenntartást kiadnia a 2014–2020 közötti ETHA programjára.

182 Az éves tevékenységi jelentéseik 4. mellékletében a lényegességi kritériumok kimondják, hogy„a Horizont 2020 keretprogramhoz létrehozott kontrollrendszerek úgy épülnek fel, hogy az ellenőrzés eredményeként 2–5 %-os felismert hibaarányt érjenek el, amelynek a korrekciók után a lehető legközelebb kell lennie a 2 %-hoz. Ebből következően a jogszabályok ezt a tartományt tekintették a keretprogram számára kitűzött ellenőrzési célnak.” Ez az egyik alternatívája a bizottsági szolgálatoknál rendszerint alkalmazott általános lényegességi kritériumnak (amely szerint a fennmaradó hibaaránynak 2 %-nál alacsonyabbnak kell lennie a program végrehajtásának végére).

183 A Horizont 2020-ról szóló bizottsági rendeletjavaslathoz tartozó pénzügyi kimutatás kijelenti: „Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a »Horizont 2020« keretprogramból származó kutatásfinanszírozás esetében – figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az alkalmazandó szabályok bonyolultságának mérséklése érdekében javasolt egyszerűsítő intézkedésekre és a kutatási projektek költségeinek megtérítéséhez elkerülhetetlenül társuló kockázatokra – reális célkitűzés, hogy az éves hibakockázat 2 % és 5 % között legyen. További cél, hogy a többéves program lezárását követően az összes audit, valamint kiigazítási és visszakövetelési intézkedés pénzügyi hatásainak figyelembevételével adódó maradó hiba a lehető legjobban megközelítse a 2 %-ot.”

184 2016-ban négy uniós vagyonkezelői alap: a „Bêkou” vagyonkezelői alap, azaz a Közép-Afrikai Köztársaságnak szóló uniós vagyonkezelői alap (EFA); a „Madad” alap, azaz a szíriai válságra reagáló uniós regionális vagyonkezelői alap (EU); az EU afrikai vészhelyzeti vagyonkezelői alapja (EFA); az EU kolumbiai vagyonkezelői alapja (EU)

185 2016-ban három: azaz a DEVCO, NEAR, ECHO főigazgatóság

186 COM(2017) 124, 2017. február 28.

187 27/2016. sz. különjelentés: Az Európai Bizottság szervezetirányítási rendszere: helyes gyakorlatok?

188 https://ec.europa.eu/info/publications/strategic-plans-2016-2020_hu

189 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás, HL C 373., 2013.12.20., 27. pont.

190 COM(2016) 170, 2016.4.4.

Források