EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.4.18.
COM(2017) 171 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv (az új WEEE-irányelv) hatályának felülvizsgálatáról,
valamint
az új WEEE-irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett gyűjtési arányokhoz kapcsolódó határidők felülvizsgálatáról és az irányelv III. mellékletében szereplő elektromos és elektronikus berendezések egy vagy több kategóriája tekintetében külön gyűjtési arány esetleges meghatározásáról
Bevezetés
Ez a jelentés teljesíti az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv() (az új WEEE-irányelv) alábbi követelményeit:
1.az új WEEE-irányelv hatályának felülvizsgálata a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően. Ez a III. mellékletben foglalt kis- és nagygépek közötti különbségtételre vonatkozó paraméterekre is kiterjed (2. cikk (5) bekezdés);
2.a 7. cikk (1) bekezdésében említett gyűjtési arányokhoz kapcsolódó határidők felülvizsgálata, és a III. mellékletben szereplő egy vagy több kategória – különösen a hőcserélő berendezések, a fotovoltaikus panelek, a kisgépek, a kisméretű számítástechnikai és távközlési berendezések, valamint a higanyt tartalmazó fénycsövek – tekintetében esetlegesen külön gyűjtési arány meghatározása (7. cikk (6) bekezdés).
Ez a jelentés tájékoztatni kívánja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Bizottság fellépéséről és következtetéseiről mindkét kérdéssel kapcsolatban.
1. Az új WEEE-irányelv hatályának felülvizsgálata, beleértve a nagy- és kisgépek közötti különbségtételre vonatkozó paramétereket
1.1.Bevezetés
Az új WEEE-irányelv hatályának a 2. cikk (5) bekezdésben előírt felülvizsgálatát alátámasztotta a Bizottság részére készített, „A 2012/19/EU irányelv hatályának felülvizsgálata” című tanulmány(). Az alábbi feladatok kerültek elvégzésre:
I.az elektromos és elektronikus berendezések kategóriáiban történt változások eredményeképpen az új WEEE-irányelv hatályát érintő változások azonosítása, és annak értékelése, hogy kell-e módosítani az új WEEE-irányelv hatályát az ilyen változások következtében;
II.a kis- és nagygépek közötti különbségtételre vonatkozó paraméterek felülvizsgálata;
III.az új WEEE-irányelv nyitott hatálya és az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv() hatálya közötti esetleges eltérések összehasonlítása, és annak értékelése, hogy kell-e módosítani az új WEEE-irányelv hatályát az ilyen eltérések következtében;
IV.az új WEEE-irányelv hatályát érintő lehetséges változások lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelése;
V.adott esetben ezen értékelés alapján az új WEEE-irányelv hatályát illetően végrehajtandó változásokra vonatkozó javaslat.
A felülvizsgálat részét képezte az érdekeltekkel és a szakértőkkel célzott interjúk() formájában történt konzultáció, illetve a hatály változásához kapcsolódó dokumentáció elemzése, különösen az új WEEE-irányelv nyitott hatálya alá tartozó termékcsoportok azonosítása.
Az alábbiak a felülvizsgálat legfontosabb megállapításait tükrözik.
1.2.A hatály felülvizsgálata
A tanulmány az új WEEE-irányelv hatályának alábbi három szempontjára összpontosított:
a hatályt érintő változások (az új WEEE-irányelv I. mellékletében szereplő, az átmeneti időszakban továbbra is alkalmazandó jelenlegi 10 kategóriát a III. mellékletben 6 új kategória váltja fel. Idetartozik két „nyitott” kategória: a nagygépek és a kisgépek.);
a kisgépek és a nagygépek közötti különbség;
az új WEEE-irányelv nyitott hatálya és az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatálya közötti eltérések.
1.2.1.Az új WEEE-irányelv hatályát érintő változások az elektromos és elektronikus berendezések kategóriáiban történt változások eredményeképpen
A 2. cikk (1) bekezdése az I., II., III. és IV. melléklettel együtt meghatározza az új WEEE-irányelv hatályát.
Az új irányelv értelmében a 2012. augusztus 13. és 2018. augusztus 14. közötti átmeneti időszakban az új irányelv hatálya szinte megegyezik a 2002/96/EK irányelv (a régi WEEE-irányelv) hatályával(). Az egyetlen változás a fotovoltaikus panelek felvétele a 4. kategóriába. Mivel ezt a változást már a régi irányelv átdolgozását megelőző hatásvizsgálat során értékelték(), a jelenlegi értékelésben nem került sor a további elemzésére.
2018. augusztus 15-től a „nyitott hatály” lép életbe. Az elektromos és elektronikus berendezéseket az új irányelv III. és IV. mellékletében meghatározott hat új kategóriába(
) fogják sorolni. Idetartozik két olyan „nyitott” kategória – a nagygépek és a kisgépek –, amely korábban nem létezett.
A tanulmány először azt elemezte, hogy az új WEEE-irányelv alá jelenleg tartozó valamennyi berendezés továbbra is az irányelv hatálya alá tartozik-e. Arra a megállapításra jutott, hogy az új irányelv a régi irányelv hatálya alá tartozó berendezések valamennyi kategóriájára kiterjed. Az is megállapításra került, hogy a hatály „nyitása” várhatóan megszünteti a termékek eltérő tagállami osztályozásából származó problémákat. Ez várhatóan növeli a jogbiztonságot, és nagyobb fokú harmonizációhoz vezet az új irányelv végrehajtását illetően.
A 2018-tól az új irányelv hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések a háztartási világítótestek és a típusjóváhagyással nem rendelkező kétkerekű elektromos járművek. A tanulmány megállapította, hogy az említett termékcsoportok felvétele további környezeti, adminisztratív és gazdasági előnyökkel jár, miközben a végrehajtás költségei várhatóan alacsonyak.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az új irányelv nem vezet be új mentességeket. Kifejezetten megerősíti a hatálya alóli olyan mentességeket, amelyeket a legtöbb tagállam már a gyakorlatban alkalmaz. Ez biztosítja a végrehajtás harmonizációját. Ez megfelel a Bizottság álláspontjának(), miszerint a régi irányelv hatálya alá tartozó berendezéseket a jövőben nem szabad kizárni az irányelv hatálya alól.
Összességében a tanulmány megerősítette, hogy nem történtek jelentős változások az új WEEE-irányelv hatályában az elektromos és elektronikus berendezések kategóriában történt változások következtében. A 10 kategóriáról a 6 „nyitott” kategóriára való áttérés várhatóan növeli a jogbiztonságot, és nagyobb fokú harmonizációhoz vezet az új irányelv végrehajtását illetően.
1.2.2.A kis- és nagygépek közötti különbségtételre vonatkozó paraméterek értékelése
A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy megfelelő-e a WEEE-irányelvben.a különbségtétel a kis- és nagygépek között (ami az, hogy bármely külső méret meghaladja-e az 50 cm-t)
Elismerve, hogy egyetlen osztályozási szempont sem tökéletes, a tanulmány megállapította, hogy a kis- és nagygépek közötti különbségtételre vonatkozó, 50 cm-es külső méretben meghatározott határérték gyakorlatias, és megfelel a hulladékkezelők gyakorlati korlátozásainak. A méretre vonatkozó szempont emellett kulcsfontosságúnak tűnik az elektromos és elektronikus berendezések gyűjtésében, hulladékkezelésében és végső ártalmatlanításában. A hulladékgyűjtési rendszerek, a végső ártalmatlanítás és a kapcsolódó infrastruktúra a berendezések méretétől függően tér el, és a méret fontosabb tényező, mint a tömeg.
1.2.3.Az új WEEE-irányelv és az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatálya közötti eltérések értékelése
A két irányelv közötti fő különbség az elektromos és elektronikus berendezések fogalommeghatározása: a) olyan berendezések, amelyek rendeltetésszerű működéséhez elektromos áramra vagy elektromágneses mezőre van szükség „bármely szándékolt funkciójuk” ellátása céljából (az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv) vagy b) olyan berendezések, amelyek rendeltetésszerű működéséhez elektromos áramra vagy elektromágneses mezőre van szükség „valamely elsődleges (alapvető) funkciójuk” ellátása céljából (WEEE). Ez azt jelenti, hogy a WEEE-irányelv hatálya nem terjed ki néhány olyan berendezéstípusra, amely jelenleg az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatálya alá tartozik (például benzines fűnyírók, kizárólag elektronikus gyújtással rendelkező gáztűzhelyek stb.).
A belső égésű motorral ellátott kerti gépek példáján keresztül megvizsgálták annak lehetőségét, hogy összhangba hozzák a WEEE-irányelv és az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatályát. Arra a következtetésre jutottak, hogy a WEEE-irányelv hatályának ilyen berendezésekre történő kiterjesztése korlátozott környezeti előnyökkel járna. Ennek az az oka, hogy a gyakorlatban az ilyen berendezések legalább 80%-át már újrahasznosítják az életciklusuk végén. Az ilyen berendezések felvétele gazdasági szempontból többletköltségekkel járna a gyártók számára (idetartoznak például a gyártóknak az olyan tagállamok nemzeti nyilvántartásába vételének adminisztratív költségei, amelyekben forgalomba hozzák az elektromos és elektronikus berendezéseiket).
Összességében több hátránnyal, mint lehetséges előnnyel jár a WEEE-irányelv hatályának az olyan berendezésekre való kiterjesztése, amelyek csak valamely másodlagos funkciójukhoz használnak elektromos áramot. Az eltérő célkitűzéseik és természetük indokolja a WEEE-irányelv és az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatálya közötti különbséget. Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatályával való további összehangolás ezért nem indokolt.
1.3.Következtetés a lehetséges jogalkotási javaslattal kapcsolatban
Az új WEEE-irányelv hatályának potenciális felülvizsgálata érdekében elvégzett tanulmány fő megállapításainak figyelembevételével nem indokoltak további változtatások. A változtatások emellett károsak lennének egy olyan időszakban, amikor a tagállamok még az átmeneti időszakban igyekeznek igazodni a WEEE-irányelv új fogalommeghatározásaihoz és hatályához.
2.Az új WEEE-irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett gyűjtési arányokhoz kapcsolódó határidők felülvizsgálata és az új WEEE-irányelv III. mellékletében szereplő elektromos és elektronikus berendezések egy vagy több kategóriája tekintetében esetlegesen meghatározandó külön gyűjtési arány
2.1.Bevezetés
Az új WEEE-irányelv 7. cikkének (6) bekezdése által előírt jelentés elkészítéséhez a Bizottság szerződéses független tanácsadókat bízott meg a releváns statisztikai adatok, szakirodalom és műszaki információk felülvizsgálatával. Konzultációkat, többek között workshopot szervezett valamennyi főbb érdekelt (tagállamok, ipari szövetségek, kiterjesztett gyártói felelősséggel foglalkozó programok, nem kormányzati szervezetek és független szakértők) részvételével(). Az alábbi feladatok kerültek elvégzésre:
a.az új WEEE-irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott gyűjtési arányok elérésével kapcsolatos esetleges tagállami nehézségek ismertetése;
b.a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott gyűjtési arányok elérésére vonatkozó határidők lehetséges változásai által kifejtett valószínűsíthető hatások elemzése;
c.az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyisége alapján meghatározott gyűjtési arányt érintő, a 7. cikk (7) bekezdésében javasolt felülvizsgálat lehetséges hatásának elemzése;
d.az új WEEE-irányelv III. mellékletében szereplő elektromos és elektronikus berendezések egy vagy több kategóriája tekintetében esetleges külön gyűjtési arány meghatározásának elemzése, és ha helyénvaló, az erre vonatkozó javaslatok benyújtása.
Az alábbiakban az értékelés legfontosabb megállapításai olvashatók.
2.2.A gyűjtési arányokhoz kapcsolódó határidők felülvizsgálata
A főbb érdekeltekkel folytatott konzultáció és a tagállamok által az elmúlt néhány év vonatkozásában jelentett gyűjtési arány( értékelése arról tanúskodik, hogy néhány tagállam nehézségekkel fog szembesülni a 2019. évi gyűjtési arányok elérése terén. Ez várható, ha a gyűjtés jelenlegi üteme és a gyűjtési gyakorlat nem változik. A gyűjtési aránytól való elmaradás és a haladás ütemének figyelembevételével meghatározták, mely tagállamokat fenyegeti annak kockázata, hogy nem érik el az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó gyűjtési arányt.
A tagállamok és a főbb érdekeltek által jelentett egyik probléma az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésére vonatkozó statisztikákból hiányzó mennyiségek magas aránya. Ez különösen akkor fordul elő, ha a gyűjtésre a kiterjesztett gyártói felelősséghez kapcsolódó megfelelőségi rendszereken kívül kerül sor, vagy ha nem az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak hivatalos újrahasznosítói végzik az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelését. A tagállamok korlátozott végrehajtási és nyomon követési képességei tovább súlyosbítják ezt a helyzetet. A gyűjtési arány elérésének további akadályai az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezeléséhez kapcsolódó különböző tevékenységekben részt vevők nagy létszáma és változatossága, a lakosság korlátozott tudatossága és a nem megfelelő gyűjtési infrastruktúra.
A 2019. évi gyűjtési arányok elérésével kapcsolatos tagállami nehézségek leküzdése érdekében két kiigazítási lehetőséget vizsgáltak meg:
I.a 2019. évi határidő meghosszabbítása, hogy a tagállamoknak több idejük legyen a gyűjtési arány elérésére, a létező eltérések sérelme nélkül();
II.az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó 85%-os gyűjtési arány csökkentése a határidő módosítása nélkül.
A határidő meghosszabbítása több időt biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megteremtsék az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtéséhez és kezeléséhez szükséges infrastruktúrát. Ez a gyűjtési pontok számának növelésével, a gyűjtő és kezelő központok közötti logisztika optimalizálásával, az értékes anyagok kezelésére szolgáló kapacitás fejlesztésével, az előnyök maximalizálásával és a gyűjtött anyagok fokozott nyomon követésével valósítható meg. Ugyanakkor a régi WEEE-irányelv felülvizsgálata érdekében 2008-ban elvégzett hatásvizsgálat() arról tanúskodik, hogy lehetséges volt 2016-ra elérni a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekre vonatkozó 65%-os gyűjtési arányt. Ezért nem lenne célszerű kitolni a jelenlegi határidőt.
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó 85%-os gyűjtési arány lehetséges felülvizsgálatát illetően figyelembe vették a tagállamok által az elmúlt néhány év vonatkozásában bejelentett gyűjtési arányt és a haladás ütemét. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamoknak kezelniük kell az elektromos és elektronikus berendezések informálisan gyűjtött, nem bejelentett hulladékmennyisége által jelentett problémákat, mert ez jelentős szerepet játszik a gyűjtési arány elérésében. Ezért nem lenne célszerű számításba venni a gyűjtési arány felülvizsgálatát úgy, hogy nem ismertek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak nem bejelentett mennyiségével kapcsolatos pontos adatok(). A határidő meghosszabbítása vagy a gyűjtési arány csökkentése emellett veszélyeztetné az új WEEE-irányelv célkitűzéseinek elérését, és jelentős erőforrás- és bevételveszteséghez vezetne az értékes anyagok újrahasznosításához kapcsolódóan. A gyűjtési arány csökkentése azonban csökkentené az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelési költségét. Ennek az az oka, hogy az elektromos és elektronikus berendezések kevesebb hulladékát kellene kezelni, illetve ezek egyszerűbben kezelhető és újrahasznosítható hulladékot is tartalmazhatnak. Ugyanakkor a kezelés összköltsége várhatóan nem módosulna jelentősen, mert a technológiai fejlődés fényében állandóan szükség van beruházásokra, illetve a méretgazdaságosság miatt, amely ellensúlyozhatná a költségeket.
Az elemzés ezért megállapította, hogy a gyűjtési arány csökkentése vagy a határidő meghosszabbítása esetében jelentősen csökkennének a gazdasági és környezeti előnyök. A 2019. évi gyűjtési arány nagyszabású, de megvalósítható cél, ha a tagállamok többet tesznek a feltárt problémák fokozatos megszüntetése érdekében, különösen az elektromos és elektronikus berendezések bármely módon gyűjtött hulladékainak nem bejelentett mennyiségét, valamint a hatékony végrehajtási és nyomon követési képesség hiányát illetően. A már magas gyűjtési arányt elért tagállamok haladása tanúsítja ezt. A gyűjtési arány elérése érdekében alapvető fontosságúak a WEEE-irányelv 16. cikkében előírt, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos tevékenységekre, például a kötelező jelentéstételre vonatkozó nemzeti intézkedések és a nemzeti hatóságok általi rendszeres ellenőrzések.
A Bizottság támogatást és útmutatást fog adni a tagállamoknak a gyűjtési arány elérését nehezítő problémák megszüntetése érdekében. Ez annak a jelentéssel párhuzamosan indított és az új irányelv kulcsfontosságú előírásaira összpontosító célzott kezdeményezésnek a része, amely a WEEE-irányelvnek való megfelelésre ösztönzi a tagállamokat.
Az elvégzett értékelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy nem indokolt a WEEE-irányelvben szereplő jelenlegi gyűjtési arányokhoz kapcsolódó határidők felülvizsgálata vagy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyiségén alapuló gyűjtési arány felülvizsgálata. Az új WEEE-irányelv ilyen módon történő felülvizsgálata emellett jelenleg jelentős adminisztratív terheket jelentene, miközben az új irányelv végrehajtására kellene összpontosítani.
2.3.Az elektromos és elektronikus berendezések egy vagy több kategóriája tekintetében meghatározandó külön gyűjtési arány lehetőségének vizsgálata
Az új WEEE-irányelv III. mellékletében szereplő, hat kategóriára osztott elektromos és elektronikus berendezések egy vagy több kategóriája tekintetében meghatározandó külön gyűjtési arány hatásainak és megvalósíthatóságának értékelésekor két forgatókönyvet vizsgáltak meg. Az alapforgatókönyv szerint az új irányelv rendelkezéseinek megfelelően az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai tömegének 85%-ában meghatározott általános gyűjtési arány van érvényben 2019-től, és nincs külön gyűjtési arány az elektromos és elektronikus berendezések egyes kategóriáit illetően. A 85%-os általános gyűjtési arányt feltételezhetően főként az elektromos és elektronikus berendezések olyan nehéz és könnyen elérhető hulladékai fokozott gyűjtésével érik el, amelyek pozitív gazdasági értéket képviselnek és kevésbé költséges (vagy jövedelmezőbb) a kezelésük. A második forgatókönyv megvizsgálta az egyes kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai tömegének 85%-ában meghatározott külön gyűjtési arányokat.
Az elemzés annak meghatározására irányult, hogy milyen gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat fejtenek ki az egyes kategóriákban gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések különböző mennyiségű hulladékai e két forgatókönyv szerint. Az elemzés arról tanúskodik, hogy a külön gyűjtési arányok meghatározása gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel járhat, ugyanakkor nehéz következtetéseket levonni az ilyen arányok uniós szintű meghatározásának megvalósíthatóságával kapcsolatban. A feltételek tagállamonként változnak. Néhány esetben jelentős az elmaradás az egyes kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó 85%-os gyűjtési aránytól. További (például jelentéstételi és nyomon követési) kötelezettségek keletkeznének az érdekeltek és a tagállamok számára, és jelentősen nőne az adminisztratív teher. Ha most változnának a célok, az ellenhatást fejthetne ki, és zavart okozhatna.
Az értékelés fő megállapításainak figyelembevételével a Bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy ebben a szakaszban nem célszerű külön gyűjtési arányokat meghatározni a WEEE-irányelvben.