13.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 54/81


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A szolgáltatásokról szóló csomag: Szolgáltató gazdaság az európai polgárok javára

(2018/C 054/15)

Előadó

Jean-Luc Vanraes (BE/ALDE), Uccle/Ukkel képviselő-testületének tagja

Referenciaszövegek

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai szolgáltatási e-kártya és a kapcsolódó adminisztratív eszközök bevezetéséről

COM(2016) 824 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az … rendelettel [ESC-rendelet] bevezetett európai szolgáltatási e-kártya jogi és működési keretéről

COM(2016) 823 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről

COM(2016) 822 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformajánlásokról

COM(2016) 820 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

(7) preambulumbekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ezen irányelvvel létrehozott értesítési kötelezettséget a tagállamok olyan szabályozási intézkedéseire kell alkalmazni, mint például az általános jellegű törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések vagy egyéb, jogilag kötelező szabályok, ideértve a szakmai szervezetek által a szolgáltatási tevékenységek nyújtására való jogosultságnak vagy azok gyakorlásának a kollektív módon történő szabályozása érdekében elfogadott szabályokat. Az értesítési kötelezettséget ugyanakkor nem kell alkalmazni a nemzeti hatóságok által kibocsátott egyedi határozatokra.

Az ezen irányelvvel létrehozott értesítési kötelezettséget a tagállamok olyan szabályozási intézkedéseire kell alkalmazni, mint például az általános jellegű törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések vagy egyéb, jogilag kötelező szabályok, ideértve a szakmai szervezetek által a szolgáltatási tevékenységek nyújtására való jogosultságnak vagy azok gyakorlásának a kollektív módon történő szabályozása érdekében elfogadott szabályokat. Az értesítési kötelezettséget ugyanakkor nem kell alkalmazni a nemzeti hatóságok által kibocsátott egyedi határozatokra.

A jogalkotó közgyűlések vagy nemzeti, regionális és helyi szintű parlamentek által a parlamenti eljárás keretében az intézkedéstervezetekhez benyújtott módosításokra az ezen irányelvben rögzített értesítési kötelezettség nem vonatkozik. Ezen irányelv alkalmazásában az értesítési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha az intézkedéstervezetet végrehajtották és a parlamenti eljárás végén végül elfogadták.

Indokolás

A javaslat nem tartalmaz eljárást a jogalkotó közgyűlések által előterjesztett módosító indítványokra, módosításokra vagy intézkedéstervezetekre vonatkozóan.

2. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

(15) preambulumbekezdés

Törlendő.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az intézkedéstervezetekről szóló értesítésnek azok elfogadása előtt legalább három hónappal történő megküldésére vonatkozó kötelezettség és/vagy egy bejelentett intézkedés ezen időszak alatt, illetve – adott esetben – egy riasztás kézhezvételét követő három hónapos időszakban történő elfogadásától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség megsértését olyan lényeges eljárási hibának kell tekinteni, amelynek a magánszemélyekre gyakorolt hatásai jelentősek.

 

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslatának következménye az, hogy azokat az intézkedéstervezeteket, amelyekről nem történt értesítés, nem lehet végrehajtatni. Ez súlyos következményekkel jár a helyi és regionális szintű intézkedések végrehajtatása terén, mivel a szolgáltatási irányelv hatóköre igen kiterjedt, és néha még tovább alakul az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában.

3. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

3. cikk (2) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan intézkedéstervezetről, amely a 4. cikkben említett új követelmények vagy engedélyezési rendszerek bevezetésére, illetve már meglévő követelmények vagy engedélyezési rendszerek módosítására irányul.

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan intézkedéstervezetről, amely a 4. cikkben említett új követelmények vagy engedélyezési rendszerek bevezetésére, illetve már meglévő követelmények vagy engedélyezési rendszerek módosítására irányul.

(2)   Amennyiben egy tagállam oly módon módosít egy bejelentett intézkedéstervezetet, hogy a módosítás jelentősen kiterjeszti annak hatályát vagy tartalmát, vagy lerövidíti a végrehajtásra eredetileg előirányzott ütemezést, vagy további követelményeket vagy engedélyezési rendszereket vezet be, vagy a meglévő követelményeket vagy engedélyezési rendszereket szigorítja a letelepedés, illetve a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében, a tagállam újból értesítést küld az (1) bekezdés értelmében korábban bejelentett, módosított intézkedéstervezetről, valamint ismerteti a módosítások célját és tartalmát. Ilyen esetben a korábbi értesítést visszavontnak kell tekinteni.

 

a)

Amennyiben egy tagállam oly módon módosít egy bejelentett intézkedéstervezetet, hogy a módosítás jelentősen kiterjeszti annak hatályát vagy tartalmát, vagy lerövidíti a végrehajtásra eredetileg előirányzott ütemezést, vagy további követelményeket vagy engedélyezési rendszereket vezet be, vagy a meglévő követelményeket vagy engedélyezési rendszereket szigorítja a letelepedés, illetve a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében, a tagállam újból értesítést küld az (1) bekezdés értelmében korábban bejelentett, módosított intézkedéstervezetről, valamint ismerteti a módosítások célját és tartalmát. Ilyen esetben a korábbi értesítést visszavontnak kell tekinteni.

b)

A tagállamok nem kötelesek értesítést küldeni a már bejelentett intézkedéstervezet parlamenti eljárás során végzett változtatásairól. Elfogadás után azonban a tagállamok értesítést küldenek az Európai Bizottságnak az ezeket a változtatásokat tartalmazó intézkedéstervezetről .

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéstervezetekről legalább három hónappal azok elfogadása előtt kell értesíteni a Bizottságot.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéstervezetekről legalább három hónappal azok elfogadása előtt kell értesíteni a Bizottságot.

(4)   A 3. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megsértése olyan lényeges eljárási hibának minősül, amelynek a magánszemélyekre gyakorolt hatásai jelentősek.

(4)   A 3. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megsértése olyan lényeges eljárási hibának minősül, amelynek a magánszemélyekre gyakorolt hatásai jelentősek.

(5)   A tagállamok minden értesítés részeként olyan információkat is szolgáltatnak, amelyek igazolják, hogy a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény megfelel a 2006/123/EK irányelv rendelkezéseinek.

A szóban forgó információknak be kell azonosítaniuk a vonatkozó közérdeken alapuló kényszerítő indokot és alá kell támasztaniuk, hogy a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény az állampolgárság, illetve a lakóhely tekintetében megkülönböztetésmentes, továbbá arányos.

Az említett információknak tartalmazniuk kell egy olyan értékelést, amely bizonyítja, hogy kevésbé korlátozó eszközök nem állnak rendelkezésre, valamint az értesítő tagállam által kifejtett érveket alátámasztó konkrét adatokat.

(5)   A tagállamok minden értesítés részeként olyan információkat is szolgáltatnak, amelyek igazolják, hogy a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény megfelel a 2006/123/EK irányelv rendelkezéseinek.

A szóban forgó információknak be kell azonosítaniuk a vonatkozó közérdeken alapuló kényszerítő indokot és alá kell támasztaniuk, hogy a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény az állampolgárság, illetve a lakóhely tekintetében megkülönböztetésmentes, továbbá arányos.

Az említett információknak tartalmazniuk kell egy olyan értékelést, amely bizonyítja, hogy kevésbé korlátozó eszközök nem állnak rendelkezésre, valamint az értesítő tagállam által kifejtett érveket alátámasztó konkrét adatokat.

(6)   Az értesítésben az érintett tagállam ismerteti a bejelentett intézkedéstervezetet alátámasztó jogalkotási vagy szabályozási rendelkezés szövegét.

(6)   Az értesítésben az érintett tagállam ismerteti a bejelentett intézkedéstervezetet alátámasztó jogalkotási vagy szabályozási rendelkezés szövegét.

(7)   Az érintett tagállam az elfogadott intézkedésről annak elfogadását követő két héten belül tájékoztatást küld.

(7)   Az érintett tagállam az elfogadott intézkedésről annak elfogadását követő két héten belül tájékoztatást küld.

(8)   Az ezen irányelv által meghatározott értesítési eljárás céljára, valamint az értesítő tagállam, a többi tagállam és a Bizottság közötti információcsere biztosítása érdekében az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert kell alkalmazni.

(8)   Az ezen irányelv által meghatározott értesítési eljárás céljára, valamint az értesítő tagállam, a többi tagállam és a Bizottság közötti információcsere biztosítása érdekében az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert kell alkalmazni.

Indokolás

A javaslat nem tartalmaz eljárást a jogalkotó közgyűlések által előterjesztett módosító indítványokra, módosításokra vagy intézkedéstervezetekre vonatkozóan.

4. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

3. cikk (4) bekezdés

Törlendő.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 3. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megsértése olyan lényeges eljárási hibának minősül, amelynek a magánszemélyekre gyakorolt hatásai jelentősek.

 

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslatának következménye az, hogy azokat az intézkedéstervezeteket, amelyekről nem történt értesítés, nem lehet végrehajtatni. Ez súlyos következményekkel jár a helyi és regionális szintű intézkedések végrehajtatása terén, mivel a szolgáltatási irányelv hatóköre igen kiterjedt, és néha még tovább alakul az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában.

A javasolt szankció súlyos jogbizonytalanságot teremtene, mivel az értesítés során még a legkisebb formai hibák is megakadályoznák a tartalmilag kifogástalan és egyértelműen az uniós jognak megfelelő projektek alkalmazását.

5. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

3. cikk (8) bekezdés

A 3. cikk (8) bekezdés után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

A 3. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó, ha valamely tagállamnak nagyon rövid időn belül kell új engedélyezési rendszereket vagy követelményeket bevezető intézkedéseket elfogadnia vagy meglévő engedélyezési rendszereket módosítania, és ezt a közrend védelmével, a közbiztonsággal, a közegészséggel vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos, súlyos és előre nem látható körülmények által előidézett sürgető okok teszik szükségessé.

Indokolás

Nem szorul magyarázatra.

6. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

5. cikk (2) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság tájékoztatja az értesítő tagállamot a beérkezett értesítés teljességéről, egy legfeljebb három hónapos konzultációra kerül sor az értesítő tagállam, a többi tagállam és a Bizottság között.

Attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság tájékoztatja az értesítő tagállamot a beérkezett értesítés teljességéről, egy legfeljebb három hónapos konzultációra kerül sor az értesítő tagállam, a többi tagállam és a Bizottság között. A konzultáció nem akadályozza meg az értesítő tagállamot abban, hogy elfogadja a vonatkozó előírásokat, ezeket azonban nem szabad végrehajtani a konzultációs időszak lejártáig.

Indokolás

A javasolt tiltó időszak túlzottan rugalmatlan. Aránytalan késedelmekhez vezetne az eljárások során. A tagállamoknak ezért lehetővé kellene tenni a vonatkozó intézkedések elfogadását, azonban ezek végrehajtását fel kellene függeszteni a konzultációs időszak végéig.

7. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

6. cikk

Riasztás

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az 5. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs időszak lejártát megelőzően a Bizottság az értesítő tagállamnak küldött riasztásban jelezheti azon aggályát, hogy a bejelentett intézkedéstervezet nem felel meg a 2006/123/EK irányelvnek, valamint egy, a 7. cikkben említett határozat elfogadására irányuló szándékát.

(1)   Az 5. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs időszak lejártát megelőzően a Bizottság az értesítő tagállamnak küldött riasztásban jelezheti azon aggályát, hogy a bejelentett intézkedéstervezet nem felel meg a 2006/123/EK irányelvnek, valamint egy, a 7. cikkben említett ajánlás elfogadására irányuló szándékát. A riasztási értesítésben a Bizottság kifejti aggályainak indokait és adott esetben azt, hogy milyen változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy a bejelentett intézkedéstervezet kielégítő módon kezelni tudja ezeket az aggályokat.

(2)   Ilyen riasztás kézhezvétele esetén az értesítő tagállam a konzultációs időszak lejártát követő három hónapon belül nem fogadhatja el az intézkedéstervezetet .

(2)   Ilyen riasztás kézhezvétele esetén a Bizottság három hónapon keresztül párbeszédet folytat az érintett illetékes szervekkel, a helyi és regionális szintű szerveket is ideértve. Az Európai Bizottság által kibocsátott riasztás nem akadályozza meg az értesítő tagállamot abban, hogy elfogadja a vonatkozó előírásokat, ezeket azonban nem szabad végrehajtani a konzultációs időszak lezárultáig .

Indokolás

Biztosítani kell, hogy a tagállami illetékes szervek maradéktalanul tisztában legyenek az Európai Bizottság aggályaival és ezek okaival, és hogy ezeket időben és alaposan megvitassák a tagállamok illetékes szerveivel.

8. módosítás

Irányelvjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2016) 821 final

7. cikk

Határozat

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

7. cikk

Határozat

Amennyiben a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően riasztást bocsátott ki, az 5. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs időszak lejártát követő három hónapon belül elfogadhat olyan határozatot , amely megállapítja, hogy az intézkedéstervezet összeegyeztethetetlen a 2006/123/EK irányelvvel, és felszólítja az érintett tagállamot, hogy ne fogadja el az intézkedéstervezetet, illetve ha a 3. cikk (3) bekezdésének vagy a 6. cikk (2) bekezdésének megsértésével a szóban forgó intézkedés már elfogadásra került, akkor arra, hogy helyezze hatályon kívül .

7. cikk

Ajánlás

Amennyiben a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően riasztást bocsátott ki, az 5. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs időszak lejártát követő három hónapon belül elfogadhat olyan nem kötelező erejű ajánlást , amely megállapítja, hogy az intézkedéstervezet összeegyeztethetetlen a 2006/123/EK irányelvvel, és tájékoztatja az érintett tagállamot arról a szándékáról , hogy ha az intézkedést elfogadják, az Európai Unió Bíróságához fordul amiatt, hogy az összeegyeztethetetlen a 2006/123/EK irányelvvel .

Indokolás

Az Európai Bizottság határozatra irányuló javaslata elfogadhatatlan, mivel indokolatlanul korlátozná a nemzeti és regionális szintű jogalkotók szabadságát. Egy nem kötelező érvényű ajánlás, amely értesít az Európai Bizottság arra irányuló szándékáról, hogy az intézkedés elfogadása esetén megtámadja annak jogszerűségét, a jogszabálytervezet más rendelkezéseinek összefüggésében javíthat az értesítési eljáráson, amely így nemcsak hatékony lesz, hanem a nemzeti és regionális jogalkotók előjogait is tiszteletben tartja.

9. módosítás

Irányelvjavaslat a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről

COM(2016) 822 final

(9) preambulumbekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az indoklás és az arányosság bizonyításának terhe a tagállamokat terheli. A tagállamnak a szabályozás indoklásában felsorolt okokhoz az elfogadott intézkedés megfelelőségét és arányosságát alátámasztó elemzést, valamint az érveit alátámasztó konkrét bizonyítékokat kell mellékelnie.

Az indoklás és az arányosság bizonyításának terhe a tagállamokat terheli. A tagállamnak a szabályozás indoklásában felsorolt okokhoz az elfogadott intézkedés megfelelőségét és arányosságát alátámasztó , a tagállami illetékes hatóságok által elfogadott elemzést, valamint az érveit alátámasztó konkrét bizonyítékokat kell mellékelnie.

Indokolás

Ez csak további bürokratikus terhet jelent, amely nincs arányban a várható eredménnyel.

10. módosítás

Irányelvjavaslat a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről

COM(2016) 822 final

(12) preambulumbekezdés

Új preambulumbekezdés a (12) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Új preambulumbekezdés

A tagállami illetékes hatóságok feladata, hogy az irányelvben rögzített kritériumok alapján felmérjék egy adott intézkedés arányosságát. Ezek az egyéni értékelések különböző törvényes eredményekhez vezethetnek a különböző tagállamokban.

Indokolás

Nem szorul magyarázatra.

11. módosítás

Irányelvjavaslat a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről

COM(2016) 822 final

(18) preambulumbekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az illetékes hatóságoknak megfelelően figyelembe kell vennie az intézkedés gazdasági hatását ( beleértve egy költség-haszon elemzést, különös tekintettel a piaci verseny mértékére és a nyújtott szolgáltatások minőségére), valamint a munkához való jogra és a személyek és a szolgáltatások Unión belüli szabad mozgására gyakorolt hatását. Ezen elemzés alapján a tagállamoknak meg kell bizonyosodnia különösen arról, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférés, illetve azok gyakorlása Unión belüli korlátozásának mértéke arányos-e a kitűzött célok és a várt előnyök fontosságával.

Az illetékes hatóságoknak megfelelően figyelembe kell vennie az intézkedés gazdasági hatását (különös tekintettel a piaci verseny mértékére és a nyújtott szolgáltatások minőségére , továbbá a területi kohézió terén kifejtett hatásra ), valamint a munkához való jogra és a személyek és a szolgáltatások Unión belüli szabad mozgására gyakorolt hatását. Ezen elemzés alapján a tagállami illetékes hatóságoknak meg kell bizonyosodnia különösen arról, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférés, illetve azok gyakorlása Unión belüli korlátozásának mértéke arányos-e a kitűzött célok és a várt előnyök fontosságával.

Indokolás

Nem szorul magyarázatra.

12. módosítás

Irányelvjavaslat a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről

COM(2016) 822 final

(21) preambulumbekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A belső piac megfelelő működéséhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a tagállamok tájékoztassák a polgárokat, az érdekképviseleti szervezeteket és az egyéb releváns érdekelt feleket a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést, illetve azok gyakorlását korlátozó új intézkedések bevezetése előtt, és lehetőséget nyújtsanak számukra álláspontjuk ismertetésére.

A belső piac megfelelő működéséhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a tagállami illetékes hatóságok tájékoztassák a polgárokat, a területi önkormányzatokat, a szociális partnereket, az érdekképviseleti szervezeteket és az egyéb releváns érdekelt feleket a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést, illetve azok gyakorlását korlátozó új intézkedések bevezetése előtt, és lehetőséget nyújtsanak számukra álláspontjuk ismertetésére.

Indokolás

Nem szorul magyarázatra.

13. módosítás

Irányelvjavaslat a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről

COM(2016) 822 final

6. cikk

Arányosság

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A tagállamok, mielőtt a szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új törvényi, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezéseket vezetnének be, illetve a meglévő rendelkezéseket módosítanák, kötelesek értékelni, hogy ezek a rendelkezések szükségesek és alkalmasak-e az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és nem mennek-e túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéken.

(1)   A tagállamok, mielőtt a szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új törvényi, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezéseket vezetnének be, illetve a meglévő rendelkezéseket módosítanák, kötelesek értékelni, hogy ezek a rendelkezések szükségesek és alkalmasak-e az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és nem mennek-e túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéken.

(2)   A rendelkezések szükségességének és arányosságának értékelésekor az érintett illetékes hatóságok különösen a következőket vizsgálják:

(2)   A rendelkezések szükségességének és arányosságának értékelésekor az érintett illetékes hatóságok különösen a következőket vizsgálják:

a)

a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege, különösen a fogyasztókat, a szakembereket, illetve a harmadik feleket érintő kockázatok;

a)

a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege, különösen a szolgáltatások célközönségét, köztük a fogyasztókat és a szolgáltatások egyéb, nem szakmai igénybevevőit , a szakembereket, a szociális partnereket, a helyi és regionális önkormányzatokat, illetve a harmadik feleket érintő kockázatok;

b)

a rendelkezés alkalmassága, nevezetesen annak a kitűzött cél megvalósítására való megfelelősége, és hogy az valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e a célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén;

b)

a rendelkezés alkalmassága, nevezetesen annak a kitűzött cél megvalósítására való megfelelősége, és hogy az valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e a célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén;

c)

a rendelkezés szükségessége, és különösen, hogy a meglévő egyedi vagy általános jellegű szabályok – úgy mint a termékbiztonsági vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok – nem elegendőek-e a kitűzött cél megvédelmezésére;

c)

a rendelkezés szükségessége, és különösen, hogy a meglévő egyedi vagy általános jellegű szabályok – úgy mint a termékbiztonsági vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok – nem elegendőek-e a kitűzött cél megvédelmezésére;

d)

egy szakma által felölelt vagy annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés közötti kapcsolat;

d)

egy szakma által felölelt vagy annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés közötti kapcsolat;

e)

a feladatok komplexitása és a sajátos szakmai képesítés megléte közötti kapcsolat, különösen ami az elvárt képzés vagy tapasztalat szintjét, jellegét és időtartamát illeti, valamint a szakmai képesítés megszerzésének különböző lehetséges módjait;

e)

a feladatok komplexitása és a sajátos szakmai képesítés megléte közötti kapcsolat, különösen ami az elvárt képzés vagy tapasztalat szintjét, jellegét és időtartamát illeti, valamint a szakmai képesítés megszerzésének különböző lehetséges módjait;

f)

egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai tevékenységek köre, nevezetesen, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatóak-e vagy sem más szakemberekkel, és miért;

f)

egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai tevékenységek köre, nevezetesen, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatóak-e vagy sem más szakemberekkel, és miért;

g)

az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására, különösen ha egy szabályozott szakmához kapcsolódó tevékenységeket egy megfelelően képzett szakember ellenőrzése és felelőssége mellett végeznek;

g)

az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására, különösen ha egy szabályozott szakmához kapcsolódó tevékenységeket egy megfelelően képzett szakember ellenőrzése és felelőssége mellett végeznek;

h)

a tudományos és technológiai fejlődés, amely csökkentheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát;

h)

a tudományos és technológiai fejlődés, amely csökkentheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát;

i)

az intézkedés gazdasági hatása, különös tekintettel a piaci verseny mértékére és a nyújtott szolgáltatások minőségére, valamint a személyek és a szolgáltatások Unión belüli szabad mozgására;

i)

az intézkedés gazdasági és társadalmi hatása, különös tekintettel a piaci verseny mértékére és a nyújtott szolgáltatások minőségére, valamint a személyek és a szolgáltatások Unión belüli szabad mozgására;

j)

kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében;

j)

kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében;

k)

mind az adott szakmához való hozzáférésre, mind annak gyakorlására vonatkozó korlátozások halmozott hatása , és különösen, hogy az egyes követelmények hogyan járulnak hozzá, és szükségesek-e ugyanazon közérdekű cél eléréséhez.

k)

mind az adott szakmához való hozzáférésre, mind annak gyakorlására vonatkozó korlátozások halmozott hatása.

 

A rendelkezések szükségességének és arányosságának értékelésekor az illetékes hatóságok a 2. bekezdés a)–k) pontjában szereplő kritériumokat alkalmazzák körültekintően és figyelembe véve a vizsgált eset egyedi körülményeit. Ha valamelyik kritériumot nem tartják relevánsnak, eltekinthetnek annak alkalmazásától, ezt azonban meg kell indokolniuk.

(3)   A 2. bekezdés j) pontja alkalmazásában, amennyiben az intézkedéseket a fogyasztóvédelemmel indokolják, és amennyiben az azonosított kockázatok a szakember és a fogyasztó közötti kapcsolatra korlátozódnak, anélkül hogy harmadik felekre hátrányos hatással lennének, az érintett illetékes hatóságok különösen azt értékelik, hogy a cél elérhető-e védett szakmai cím segítségével, a tevékenységek fenntartása nélkül.

(3)   A 2. bekezdés j) pontja alkalmazásában, amennyiben az intézkedéseket a fogyasztóvédelemmel indokolják, és amennyiben az azonosított kockázatok a szakember és a fogyasztó közötti kapcsolatra korlátozódnak, anélkül hogy harmadik felekre hátrányos hatással lennének, az érintett illetékes hatóságok különösen azt értékelik, hogy a cél elérhető-e védett szakmai cím segítségével, a tevékenységek fenntartása nélkül.

(4)   A 2. bekezdés k) pontja alkalmazásában, az érintett illetékes hatóságok különösen az alábbi követelmények bármelyike előírásának halmozott hatását értékelik:

(4)   A 2. bekezdés k) pontja alkalmazásában, az érintett illetékes hatóságok különösen az alábbi követelmények bármelyike előírásának halmozott hatását értékelik:

a)

fenntartott tevékenységek, amelyek a védett szakmai címmel egyidejűleg léteznek;

a)

fenntartott tevékenységek, amelyek a védett szakmai címmel egyidejűleg léteznek;

b)

folyamatos szakmai továbbképzési követelmények;

b)

a szakmával összefüggő szervezeti kérdésekre, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályok;

c)

a szakmával összefüggő szervezeti kérdésekre, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályok;

c)

kötelező kamarai tagság, illetve regisztrációs vagy engedélyezési rendszerek, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy adott szakmai képesítés birtoklását is jelentik;

d)

kötelező kamarai tagság, illetve regisztrációs vagy engedélyezési rendszerek, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy adott szakmai képesítés birtoklását is jelentik;

d)

mennyiségi korlátozások, különösen a tevékenységek végzésére feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy konkrét szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelmények;

e)

mennyiségi korlátozások, különösen a tevékenységek végzésére feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy konkrét szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelmények;

e)

meghatározott jogi formára vonatkozó követelmények, vagy egy vállalatban való részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelmények, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához;

f)

meghatározott jogi formára vonatkozó követelmények, vagy egy vállalatban való részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelmények, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához;

f)

területi korlátozások, különösen, amennyiben a szakmát egy tagállam területének egyes részeiben eltérő módon szabályozzák;

g)

területi korlátozások, különösen, amennyiben a szakmát egy tagállam területének egyes részeiben eltérő módon szabályozzák;

g)

a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelmények, valamint összeférhetetlenségi szabályok;

h)

a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelmények, valamint összeférhetetlenségi szabályok;

h)

a biztosítási fedezetre, vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelmények;

i)

a biztosítási fedezetre, vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelmények;

i)

a nyelvismeretre vonatkozó követelmények, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges.

j)

a nyelvismeretre vonatkozó követelmények, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges.

 

Indokolás

A 6. cikkben meghatározott kritériumokat tájékoztató jellegűnek kellene tekinteni, mivel az egyes esetekben nem mindegyik lesz alkalmazható, illetve egyforma jelentőségű, így egy egyenmegoldás túlzott és szükségtelen terheket jelentene a tagállamok illetékes hatóságai számára.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A szolgáltatások egységes piaca megvalósításának jelentősége és sürgőssége

1.

hangsúlyozza az egységes piac jelentőségét az uniós régiókban és városokban a gazdasági növekedés előmozdítása, a beruházások növelése, az életszínvonal emelése, valamint a munkahelyteremtés szempontjából;

2.

hangsúlyozza, hogy sürgősen ki kell teljesíteni az áruk és szolgáltatások egységes piacát az egységes piaci stratégiának megfelelően, és rámutat, hogy a legfontosabb továbbra is fennálló akadályok közül sok a szolgáltatások terén található;

3.

hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások az európai gazdaság legfőbb összetevőjét jelentik, mivel mind a GDP, mind a munkahelyek mintegy 70 %-át képviselik; felhívja a figyelmet azonban arra, hogy az uniós szolgáltatási ágazatra a termelékenység lassú növekedése és a gyenge verseny jellemző, ami hátráltatja lehetőségeinek kibontakoztatását; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás azon akadályainak leépítése, melyek az eltérő nemzeti szabályokból és eljárásokból adódnak, nagyobb lehetőségeket nyújtana a szolgáltatók és az ügyfelek számára a belső piacban rejlő potenciál teljes körű kihasználásához. Ebből kiindulva arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák a szolgáltatási ágazat termelékenységét, növelik a vállalkozások közötti versenyt és megszüntetik azokat a jogi és eljárásbeli akadályokat, amelyek nehezítik a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást;

4.

hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások fontos köztes hozzájárulást jelentenek a gazdasághoz, és hogy a versenyképes szolgáltatások, különösen az üzleti szolgáltatások, kulcsfontosságúak más ágazatok – pl. a regionális és helyi gazdaságok számára alapvetően fontos feldolgozóipar – termelékenysége és költségeik versenyképessége számára;

5.

rámutat, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv elfogadása után tíz évvel még mindig nem bontakozott ki teljesen az a potenciálja, hogy elősegítse a szolgáltatások szabad áramlását, valamint hogy számos szolgáltatási ágazatban a szolgáltatók sokféle akadállyal szembesülnek, ha más tagállamban szeretnének letelepedni vagy ideiglenesen határokon átnyúló szolgáltatásokat akarnak kínálni; arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is hozzanak olyan intézkedéseket, amelyekkel felszámolhatók ezek az akadályok; megjegyzi, hogy becslések szerint a határokon átnyúló kereskedelem és a szolgáltatásokba való beruházások akadályainak kezelése a szolgáltatási irányelv által már most is biztosított keretben 1,7 %-kal növelhetné az EU GDP-jét;

6.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt az aggályát, hogy leépítse az indokolatlan bürokratikus akadályokat a szolgáltatásnyújtásban, és úgy véli, hogy a javaslatok hozzájárulhatnak a szolgáltatások tényleges egységes piacának megvalósításához, amely ösztönözné a gazdasági növekedést, a beruházásokat és a foglalkoztatást is Európa régióiban és városaiban. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a szolgáltatási csomag végrehajtása során tiszteletben kell tartani az arányosság és a szubszidiaritás elvét;

7.

hangsúlyozza a csomag különféle elemei közötti kapcsolatokat, valamint annak szükségességét, hogy ezeket egy integrált egész részeinek tekintsük, és ebben a kontextusban értékeljük az egyes javaslatok érdemeit;

8.

úgy véli, hogy az értesítési eljárásra vonatkozó javaslatot nagy valószínűséggel módosítani kellene az Európai Bíróság C-320/16. sz. ügyben (Uber France SAS) hozott ítéletének fényében, amelynek kapcsán a főtanácsnok 2017. július 4-én ismertette előzetes véleményét, kijelentve, hogy „a tagállamok megtilthatják és büntetőjogi szankciókkal sújthatják az UberPop szolgáltatás keretében jogellenesen végzett szállítási tevékenységet anélkül, hogy az erről szóló törvénytervezetet előzetesen be kellene jelenteniük a Bizottságnak”;

A szolgáltatási e-kártya

9.

rámutat, hogy a szolgáltatási irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy csökkentsék azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek visszatartják a szolgáltatókat a határokon átnyúló működéstől, ebben a tekintetben azonban eddig nem teljes mértékben eredményes;

10.

üdvözli az új szolgáltatási e-kártyát, amely hasznos hozzájárulás a szolgáltatást nyújtók mobilitásának ösztönzéséhez, de felteszi a kérdést, hogy az új szolgáltatási e-kártya mennyiben kapcsolódik már létező rendszerekhez, mint amilyen a belső piaci információs rendszer (IMI) és az európai szakmai kártya. Úgy véli, hogy az e-kártya egyszerűsítheti a bonyolult adminisztrációs folyamatokat és csökkentheti a költségeket a határokon átnyúló szolgáltatást nyújtók számára az adminisztratív formalitások teljesítése során. Ez különösen a regionális és helyi gazdaságok gerincét képező kkv-kat érinti, mivel a határokon átnyúló működés bonyolult adminisztrációja rájuk gyakorolja a legnagyobb hatást;

11.

ellenzi az eljárással kapcsolatos fő felelősségnek a saját tagállam hatóságaira való áthelyezését célul kitűző megközelítést, amely ütközik a szolgáltatási irányelv által követett fogadó állam elvével. A szolgáltatási e-kártyának nem szabad akadályoznia vagy meggátolnia azokat az ellenőrzéseket, amelyeket a fogadó tagállam illetékes hatóságainak a tagállam területén folyó gazdasági tevékenységek vonatkozásában el kell végeznie. A szolgáltatási e-kártyára vonatkozó javaslat az Európai Bizottság által ismertetett formájában lehetővé tenné a szolgáltatók számára, hogy kizárólag a saját tagállamukkal álljanak kapcsolatban mint közvetítővel, az adatcserét pedig a származási ország elve alapján harmonizálják;

12.

felveti, hogy vajon milyen hatással lesz az európai szolgáltatási e-kártyára vonatkozó javaslat azokra a meglévő, ágazati szociális személyazonosító igazolványokra, amelyek az illetékes közhatóságok vagy a szociális partnerek kezdeményezésére jöttek létre;

13.

rámutat, hogy a javaslat nem fejti ki világosan, hogy milyen elemeket kellene a székhely szerinti tagállamnak értékelnie annak kijelentéséhez, hogy egy szolgáltató jogszerűen működik az adott államban, miközben a 2014/67/EU irányelv felsorol tényszerű elemeket annak meghatározásához, hogy egy vállalkozás ténylegesen folytat-e érdemi tevékenységet a kérdéses tagállamban;

14.

emlékeztet ennek kapcsán arra, hogy a munkavállalók kiküldetéséhez kapcsolódó PD A1 formanyomtatvány kibocsátására vonatkozó hasonló eljárás már rámutatott bizonyos potenciális buktatókra annak kapcsán – különösen a színlelt önfoglalkoztatás vonatkozásában –, hogy az érkező szolgáltatók adatainak igazolása terén kizárólag a saját tagállamukra hagyatkoznak. Itt a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosítására irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat a következőket állapítja meg: „A PD A1 dokumentumokban foglalt információk pontosságát nem lehet garantálni, többek között a küldő országok hatóságai által elvégzendő formai ellenőrzések hiányosságai miatt.” (1);

15.

kiemeli, hogy a szolgáltatási e-kártya néhány jellemzője – például az információk nyújtása tekintetében az egyszeri adatszolgáltatás elve; a kártya korlátlan érvényességi időtartama; a tagállamoknak az a kötelezettsége, hogy anélkül alkalmazzák a szolgáltatási e-kártyán található információkat, hogy egy későbbi szakaszban kérhetnék ezek helyességének igazolását; valamint a korlátozó jellegű visszavonási eljárások, amelyek adott esetben jogerős bírósági döntést követelnek meg – akadályozhatják a nemzeti jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzését és a munkavállalói jogok érvényesítését;

16.

megállapítja, hogy az európai szolgáltatási e-kártyának a biztosítási fedezettel kapcsolatos információkat is tartalmaznia kell. Mivel azonban a kártya határozatlan időre szól, feltételezhető, hogy ezeket az adatokat csak egyszer kell megadni, ami esetleg csökkenti a fogadó tagállamban végzett vizsgálatok és ellenőrzések eredményességét;

17.

hangsúlyozza azt a tényt, hogy a szolgáltatási e-kártya elérhető lenne az ideiglenesen határokon átnyúló szolgáltatást nyújtók, valamint a más tagállamban fiókszervezetet, ügynökséget vagy irodát nyitva szolgáltatást kínáló szolgáltatók számára is;

18.

fontosnak tartja, hogy az e-kártya, bár a tagállamoknak kötelezően rendelkezésre kell bocsátaniuk, fakultatív a szolgáltatók számára, akár önfoglalkoztató magánszemélyekről, akár vállalkozásokról van szó;

19.

rámutat, hogy a szolgáltatási e-kártya önkéntes, így igénybevétele a szolgáltatók számára jelentett nyilvánvaló hozzáadott értékétől függ majd, valamint attól, hogy az üzleti közösség és az illetékes tagállami – köztük a helyi és regionális – hatóságok mennyit tesznek a kártya és az azzal járó előnyök minél szélesebb körű ismertségének elősegítéséért;

20.

kritikusan szemléli a hallgatólagos jóváhagyás elvét abban az esetben, ha egy szolgáltató e-kártyára irányuló kérelmére a fogadó tagállam hatóságától nem érkezik válasz a megadott időkereteken belül. Egy ilyen fiktív engedélyezési elvet maradéktalanul törölni kellene, vagy legalábbis megfelelő vizsgálati és ügyintézési határidőket kellene megszabni;

21.

sajnálattal látja, hogy a szolgáltatási e-kártyával kapcsolatos fontos szempontok, köztük a szabványos kérelmezési űrlapon szereplő részletes információk és a kérelemhez igazolásként mellékelendő dokumentumok, nem szerepelnek a jogszabálytervezetekben, hanem az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kíván részletesen foglalkozni azokkal; rámutat, hogy ez kizárhatja a regionális és helyi önkormányzatokat abból, hogy hozzászólhassanak ezekhez a fontos kérdésekhez; kéri, hogy a Régiók Európai Bizottsága az ezekkel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal egy időben kapjon meg, és vehessen részt az ilyen jogi aktusok előkészítésével foglalkozó európai bizottsági szakértői csoportok ülésein, hogy idejében meg tudjon tenni minden szükséges megjegyzést;

22.

megjegyzi, hogy az e-kártya alkalmazási köre az első szakaszban az üzleti és építési szolgáltatásokra korlátozódik, azaz olyan ágazatokra, amelyek különleges gazdasági fontossággal bírnak, de korlátozott mértékben valósítanak meg határokon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat, termelékenységük növekedése pedig csekély, és ezért profitálni tudnak a megnövekedett határokon átnyúló versenyből;

23.

hangsúlyozza, hogy a szolgáltatási e-kártya jó működése a tagállamok közötti, a regionális és helyi önkormányzatokat is magában foglaló belső piaci információs rendszer révén megvalósuló együttműködésen alapul majd, ez pedig szükségessé teszi, hogy az önkormányzatok nagyobb mértékben használják a platformot és többet ruházzanak be annak fejlesztésébe; szem előtt tartva azt is, hogy a szolgáltatási csomag egyéb fontos elemeinek – konkrétan az értesítési eljárásnak – a megvalósítása a platform hatékonyságától függ majd, arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő cselekvési tervet arra, hogy a platformot a szükséges eljárások támogatásához igazítsák;

24.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az elektronikus szolgáltatási kártyával kapcsolatos ügyintézési rendszer vegye figyelembe az egyes tagállamokban már működő elektronikus ügyintézési rendszereket, és könnyítsék meg azokkal a kölcsönös átjárhatóságot;

25.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság bővítse ki a szolgáltatási e-kártya alkalmazási körét, hogy a kártya a jövőben minél több ágazatban hozzáférhető legyen, többek között a mikro- és kisvállalkozások, valamint az innovatív és dinamikusan növekvő szereplők számára;

26.

támogatja azt a koncepciót, hogy a szolgáltatóknak díjat kell fizetniük a szolgáltatási e-kártya kibocsátásáért, amennyiben a díjak szintje nem aránytalanul magas; azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon a tagállamok által kiszabott díjak szintjét és készítsen jelentést róluk, mivel a díjak meghatározó tényezőt jelenthetnek az e-kártya mint önkéntes eszköz igénybevételét illetően;

27.

úgy véli, hogy a szolgáltatási e-kártya egyik fontos tulajdonsága a szolgáltatók szempontjából az a rendelkezés, hogy a tagállami hatóságok az e-kártya-birtokosoktól nem követelhetik meg, hogy bármely olyan információt szolgáltassanak, amelyet az e-kártya már tartalmaz, ideértve egy közbeszerzési szerződés, tervpályázat vagy koncesszió odaítélését, a társasági jog szerinti leányvállalatok létrehozását vagy fiókirodák bejegyzését, valamint a kötelező társadalombiztosítási rendszerekben való nyilvántartásba vételt. Ez ugyanis általában véve csökkenteni fogja a szolgáltatók adminisztratív megfelelési költségeit, és így vonzóvá teszi számukra a kártyát és ösztönzi annak igénybevételét;

28.

hangsúlyozza, hogy ez gyakorlati hatással lehet a szervezési és elektronikus eljárásokra, pl. a regionális és helyi önkormányzatok közbeszerzési eljárásaira, és átmeneti időszakokra lehet szükség ahhoz, hogy a rendszerek zökkenőmentesen igazodjanak az új követelményekhez;

29.

támogatja azokat a rendelkezéseket, amelyek megkönnyítik a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos adminisztratív formalitások betartását, valamint amelyek megkönnyítik a határokon átnyúlóan nyújtott szolgáltatások biztosítási fedezetét, mivel ezek is növelik majd az e-kártya vonzerejét a szolgáltatók számára, és ösztönzik a kártya igénybevételét;

30.

hangsúlyozza, hogy a jogszabályok a szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel összhangban nem érintik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározását vagy szervezését, és nem vonatkoznak az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokra, amelyeket gyakran nyújtanak helyi és regionális szinten, valamint nem érintik a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat vagy a foglalkoztatási feltételeket;

31.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szolgáltatási e-kártyához vezessen be hatékony ellenőrzési rendszereket a tisztességtelen verseny és a csalások elkerülése érdekében. Az ilyen – nem csak az elektronikus adatok puszta ellenőrzésén alapuló – ellenőrzések szigorú alkalmazása lehetővé tenné az esetleges szociális dömping és a be nem jelentett munkavégzés előfordulásának csökkentését;

32.

rámutat arra, hogy kétséges, hogy a szolgáltatási e-kártya bevezetéséből a szolgáltatók számára származó előnyök egyensúlyban vannak-e azokkal az adminisztrációs terhekkel, amelyek a kártya bevezetéséből adódnak – regionális és helyi szinten is – az illetékes tagállami hatóságok számára. Ez annál inkább megkérdőjelezhető, mivel jelenleg már minden tagállamban rendelkezésre állnak központi kapcsolattartók a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás kérdései és problémái esetére, és a belső piaci információs rendszer lehetővé teszi a tagállami hatóságok közötti információcserét. Sajnálja továbbá, hogy a javaslat nem rögzíti egyértelműen, hogy az e-kártya tulajdonosai vonatkozásában a szolgáltatásnyújtók számára előírt mely adminisztratív kötelezettségek válnak fölöslegessé. Ezért az RB a szolgáltatási e-kártyát problematikusnak tartja az arányosság szempontjából;

A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési eljárás javítása

33.

támogatja azt az elvet, hogy a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó nemzeti szabályoknak az állampolgárság, illetve a lakóhely tekintetében megkülönböztetésmenteseknek, emellett arányosaknak kell lenniük, továbbá azokat közérdeken alapuló kényszerítő indoknak kell alátámasztania;

34.

támogatja a szolgáltatásokkal kapcsolatos értesítési eljárás javítása érdekében tett lépéseket, mivel a szolgáltatási irányelv átültetésével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi eljárás nem hatékony, mivel az értesítési kötelezettség alkalmazási köre nem egyértelmű, és így ezt a tagállamok ennek megfelelően különbözőképpen értelmezik, az érdekelt felek pedig nem férnek hozzá az értesítésekhez;

35.

úgy véli, hogy minden reform esetében tiszteletben kell tartani a tagállamok ahhoz fűződő jogát, hogy a saját területükön szabályozzák a szolgáltatásokat, amennyiben betartják a szolgáltatási irányelvben meghatározott elveket;

36.

utal arra, hogy többek között a szolgáltatásokról szóló irányelv szerint jelenleg hatályos értesítési rendszer javításával elkerülhetők lennének az Európai Bizottság által felvetett problémák, például, hogy nem mindegyik jogszabállyal kapcsolatban történik meg az értesítés. A szubszidiaritás és az arányosság elveire való tekintettel megkérdőjelezhető a végrehajtását tekintve körülményesebb és a nemzeti jogalkotót regionális és helyi szinten is erősebben korlátozó új értesítési eljárás többletértéke;

37.

üdvözli azoknak a konkrét intézkedéseknek az egyértelmű meghatározását, amelyekről a tagállamoknak értesítést kell küldeniük, valamint az ennek kapcsán elküldendő információk meghatározását;

38.

támogatja a nagyobb átláthatóságot, de úgy véli, hogy konkrétabban meg kell említeni azokat a lehetőségeket, amelyeket az érdekelt felek kapnának észrevételeik megtételére a konzultációs időszak folyamán;

39.

kéri, hogy a kizárólag helyi vonatkozású jogalkotási aktusokat vegyék ki az irányelv hatálya alól;

40.

azt az álláspontot képviseli, hogy a konzultációnak nem szabadna a tagállamot megakadályoznia abban, hogy foganatosítsa az adott intézkedést;

41.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a 6. cikk (1) bekezdése szerint kibocsátandó riasztásban részletesen ki kellene fejtenie, miért véli úgy, hogy a kérdéses intézkedéstervezet nem kompatibilis a szolgáltatási irányelvvel, valamint esetleges javaslatait az intézkedéstervezetre vonatkozó, az aggodalmait eloszlató változtatásokra; azt javasolja, hogy az irányelvjavaslatot módosítsák ennek érdekében;

42.

úgy véli, hogy a riasztás kibocsátása után az Európai Bizottságot kötelezni kellene arra, hogy párbeszédet folytasson az érintett illetékes szervekkel, a helyi és regionális szintű szerveket is ideértve;

43.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 7. cikkben javasolt határozat indokolatlanul korlátozná a nemzeti, regionális és helyi szintű jogalkotók szabadságát; úgy véli, hogy ehelyett egy nem kötelező érvényű ajánlást kellene kibocsátani, amely nem akadályozná meg, hogy a nemzeti és regionális jogalkotók véghezvigyék a jogalkotási folyamatot, figyelembe véve az Európai Bizottság ajánlását; megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak jogában áll, hogy az elfogadott jogszabályok jogszerűsége ellen fellebbezzen az Európai Bíróságon, ez pedig fontos potenciális szankciót jelent, amelyet minden bizonnyal figyelembe vennének azok a nemzeti és regionális jogalkotók, amelyek az inkompatibilitásra vonatkozó riasztást/ajánlást kaptak az Európai Bizottságtól;

44.

úgy véli, hogy azoknak az egyértelműsítéseknek, melyeket az irányelvjavaslat nyújt az értesítés tárgyát képező intézkedések alkalmazási körével és az elküldendő információkkal kapcsolatban, a javított konzultációval, egy riasztási mechanizmussal és az inkompatibilitásra vonatkozó európai bizottsági ajánlással együtt elegendőnek kell lenniük egy olyan javított értesítési eljárás biztosításához, amely hatékony, ugyanakkor tekintettel van a nemzeti és regionális jogalkotók előjogaira;

45.

javasolja, hogy az Európai Bizottság végezzen becslést azon értesítések számának éves növekedéséről, amelyeket az új értesítési eljárás eredményeképpen várhatóan kapni fog. Így, ha szükséges, felkészülhet arra, hogy megfelelő kapacitással rendelkezzen a várt mennyiségű értesítésre való hatékony, a jogszabálytervezetben biztosított időkereten belüli válaszadáshoz;

Arányossági teszt (a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságának értékelése)

46.

hangsúlyozza, hogy a szakmai szolgáltatások gazdasági szempontból igen fontosak, EU-szerte a foglalkoztatottak 22 %-át, illetve 47 millió munkahelyet adnak;

47.

hangsúlyozza, hogy a szakmai szolgáltatások szabályozása továbbra is a tagállamok hatásköre marad, valamint hogy a tagállamok dolga annak eldöntése – akár nemzeti, akár regionális vagy helyi szinten –, hogy kívánnak-e szabályozni egy szakmát a diszkriminációmentesség és az arányosság elvének korlátain belül, és milyen módon;

48.

megjegyzi, hogy a szakmai szolgáltatások szabályozása állami szabályozás vagy a szakmai szervezetek önszabályozása formájában történhet, valamint hogy számos esetben a tagállamokban helyi és regionális szinten végzik a szabályozást, ez pedig azt eredményezi, hogy a tagállamoknak igen komplex és változatos helyzetben kell teljesíteniük az arányossági értékelés biztosítására vonatkozó kötelezettségeiket, mégpedig a közvetlenül érintett összes érdekelt fél bevonását is illetően;

49.

elismeri, hogy a szakmák szabályozását EU-szerte nem egyformán ellenőrzik, valamint hogy ez kedvezőtlen hatással van a szolgáltatások nyújtására és a szakemberek mobilitására; elismeri, hogy kívánatos egy koherensebb uniós szintű jogi keret biztosítása a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésre, illetve azok gyakorlására vonatkozó új vagy módosított követelmények arányosságának értékeléséhez, beépítve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát is;

50.

fontosnak tartja, hogy a javaslat a tagállamokra, valamint azok regionális és helyi szintű illetékes testületeire hagyná annak eldöntését, hogy mit kívánnak szabályozni és hogyan; biztosítania kellene azonban, hogy a döntések tényeken alapuljanak, és olyan átlátható és objektív értékelést követően hozzák meg őket, amelyet minden tagállamban azonos módon alkalmaznak, és amely tekintettel van bizonyos meghatározott közérdekű célkitűzésekre;

51.

úgy véli, hogy a 6. cikkben meghatározott átfogó kritériumokat tájékoztató jellegűnek kellene tekinteni, mivel valószínűleg nem minden kritérium alkalmazható vagy ugyanolyan fontos minden egyes esetben; úgy véli, hogy bár az arányossági teszteknek alaposnak, objektívnek és tényeken alapulónak kell lenniük, ugyanakkor testre szabottnak is, mivel az „egy kaptafára szabott” megközelítés számos esetben szükségtelenül nagy terhet eredményezne; ezenkívül a 6. cikkben rögzített követelmények hatályukat és összetettségüket tekintve eltúlzottak;

52.

üdvözli azokat a rendelkezéseket, amelyek alkalmat nyújtanak az érdekelt felek számára arra, hogy álláspontjukkal járuljanak hozzá a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést, illetve azok gyakorlását korlátozó új jogalkotási, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezések kidolgozásához; úgy véli, hogy az átláthatóság és az összes érdekelt fél elkötelezettsége elengedhetetlen a megfelelő szabályozás biztosításához;

53.

rámutat, hogy az új arányossági szabályok, melyek magukban foglalják a jogi, szabályozási és adminisztratív rendelkezések rendszeres nyomon követését és alapos, objektív és tényeken alapuló arányossági tesztek elvégzését – többek között független ellenőrzési testületek bevonásával és az érdekelt felek széles körű kötelezettségvállalása mellett –, növelni fogják a tagállami hatóságok munkaterheit és költségeit, regionális és helyi szinten is; ez különösen érvényes a 4. cikkre, amelynek értelmében nemcsak a szabályozott szakmákkal kapcsolatos új rendelkezések bevezetését, hanem a már meglévők bármiféle módosítását is arányossági tesztnek kell alávetni, ami az RB nézetei szerint túlzás;

Útmutatás a szabályozott szakmák megreformálásához és számuk csökkentéséhez

54.

nyugtázza, hogy az Európai Bizottság erőfeszítéseket tesz annak biztosítására, hogy a szakmák szabályozása célszerű legyen, és ösztönzi a tagállamokat annak felülvizsgálatára, hogy a szakmákra vonatkozó követelményeik szükségesek-e a nemzeti szakpolitikai célok teljesítéséhez;

55.

üdvözli a nemzeti reformokra vonatkozó útmutatást a szakmák szabályozása terén, amely igen hasznos lehet a tagállamok abban való segítéséhez, hogy kiigazítsák a nagy növekedési és munkahelyteremtési potenciállal rendelkező szakmákra – köztük az építészekre, jogászokra, könyvvizsgálókra, szabadalmi ügyvivőkre, ingatlanügynökökre és idegenvezetőkre – vonatkozó szabályozási kereteiket;

56.

megjegyzi, hogy az útmutatás célja az európai szemeszter értékeléseinek kiegészítése, valamint úgy véli, hogy érdemes lehet azt összekapcsolni az európai szemeszter folyamatával;

A szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatos kérdések

57.

úgy véli, hogy a szolgáltatási csomagban szereplő javaslatok egyes aspektusai fontos kérdéseket vetnek fel a szubszidiaritást és az arányosságot illetően (2); felhívja a figyelmet arra, hogy számos nemzeti és regionális parlament indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, melyben szubszidiaritási és arányossági kérdésekre mutatnak rá, köztük a nemzeti jogalkotási eljárásokban lehetséges interferenciákkal kapcsolatos aggodalmakra;

Következmények az adminisztratív terhekre és az adminisztratív kapacitásra nézve

58.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szolgáltatási e-kártyára, az értesítési mechanizmusra és az arányossági tesztre tett javaslatok adminisztratív pluszterheket rónak majd az illetékes tagállami hatóságokra, az ebből következő, adminisztratív kapacitásokra vonatkozó és költségvetési hatásokkal együtt.

Kelt Brüsszelben, 2017. október 11-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  SWD(2016) 52, 8. o.

(2)  Számos nemzeti és regionális parlament rámutatott, hogy az irányelvben az értesítési eljárásra és az arányossági tesztre vonatkozóan javasolt intézkedések túlmutatnak azon, amit a választott jogalap lehetővé tesz. Számos nemzeti és regionális parlament indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, melyben szubszidiaritási kérdésekre mutatnak rá egyrészt az értesítési eljárásra vonatkozóan, mivel az Európai Bizottság és más tagállamok esetleg beavatkozhatnak a nemzeti jogalkotási eljárásokba; másrészt az arányossági tesztre vonatkozóan, mivel a javasolt intézkedések túlmutatnak a megjelölt jogalapon, beavatkoznak a tagállamok hatáskörébe és szükségtelenek; harmadrészt pedig a szolgáltatási e-kártyára vonatkozóan, mivel a javasolt formában való bevezetése nem teremt elegendő hozzáadott értéket. Az arányosságot illetően számos nemzeti és regionális parlament véli úgy, hogy az arányossági tesztekről szóló irányelvre nincs szükség, és megfelelőbbek lennének kevésbé szigorú ajánlások, valamint hogy a kritériumok sora túl hosszú, a javaslat pedig nem hagy elegendő mozgásteret a nemzeti szintű döntéseknek a kívánt célok elérése érdekében. A szolgáltatási e-kártyára vonatkozóan a parlamentek úgy vélik, hogy az összetett folyamatnak való megfelelés biztosításához szükséges adminisztratív munkateher valószínűleg jelentősen megnövekedik, a szigorú időkeretek pedig aránytalanok ezzel; hogy a javasolt szabályok a származási ország elvének bevezetéséhez vezetnének; hogy az értékelésekre biztosított rövid időkereteket tekintve ellenőrzések végzése nélkül is ki lehetne adni e-kártyákat; valamint hogy a javaslatok túlmennek a kívánt célok eléréséhez szükséges kereteken.