2.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 81/117

Előadó:

Daniel MAREELS

1.1.

Mivel a tőkepiaci unió egészében véve alapvetően fontos nemcsak a további és mélyebb európai integráció és fejlődés szempontjából, de minden egyes tagállam számára is, és mivel szem előtt kell tartanunk a nemzetközi környezet átrendeződését, az EGSZB határozottan támogatja ezt az uniót, és ambícióval tekint a megvalósítás elébe. Az EGSZB abban érdekelt, hogy mindent megtegyünk a terv sikeréért. Fontos, hogy gyors ütemben haladjunk előre és érjünk el eredményeket annak érdekében, hogy az uniós gazdaság rövid távon új lendületet kapjon és még dinamikusabbá váljon.

1.2.

Az EGSZB mindig is kifejezetten támogatta a gazdasági és monetáris uniót (GMU), és határozottan érvelt elmélyítése és kiteljesítése mellett. Most ugyanígy vélekedik, és azt sürgeti, hogy a tőkepiaci uniót is hasonlóan vigyük előre. A bankunióval együtt a tőkepiaci uniónak egy pénzügyi unióról kell gondoskodnia, és többek között ennek megvalósítása kell, hogy garantálja majd a GMU létrehozását, mivel a pénzügyi unió a GMU egyik alapeleme. A tőkepiaci unió megvalósításának első szakaszait már teljesítettük, és a bankunió terén is számos lépés történt az első és második pillér kiépítése, illetve a harmadik pillérre vonatkozó javaslatok révén. Most az a fontos, hogy mindkét területen folytassuk a munkát, és mielőbb teljesítsük a végső célkitűzéseket.

1.3.

A tőkepiaci unió lényegi segítséget nyújthat a gazdaság tartós élénkítéséhez, és biztosíthatja a növekedést, a beruházásokat és a munkahelyeket. Ez mind az egyes tagállamoknak, mind az EU egészének előnyére válik. A finanszírozási források ezzel együtt járó bővítése és diverzifikációja strukturálisan mélyebb integrációról gondoskodik, ami pedig minden bizonnyal elősegíti a stabilitás, a biztonság és a stressztűrő képesség kívánt fokozását a gazdasági és a pénzügyi rendszerben egyaránt. További elaprózott intézkedéseknek nincs helyük, azok ugyanis lehetőségek sokaságát hagyják kihasználatlanul.

1.4.

Hasonlóan fontos, hogy – tekintettel a nemzetközi és globális szintű hatalmi átrendeződésekre és (házunk táján) a brexitre – az EU most határozott fellépést tanúsítson, és erősítse gazdasági pozícióját. E tekintetben Európa példát vehet arról az ellenálló képességről és lendületről, melyet az amerikai gazdaság tanúsított a válság után.

1.5.

Az EGSZB számára egyértelmű, hogy a tőkepiaci unió nem önkéntes gyakorlat, amely csak néhány ország előnyére szolgál, hanem minden uniós tagállam számára realitássá kell válnia. Ez feltétlen követelmény. Az ehhez szükséges erőfeszítésekhez és a megfelelő feltételek megteremtéséhez európai és tagállami szintű politikai akaratra van szükség. Az így létrejövő tőkepiaci uniónak az egész Unió integrációját kell jelképeznie, ugyanakkor tekintettel kell lennie a meglévő igényekre, szükségletekre és ambíciókra, többek között az adott régiók és területek részéről. Minden szinten koherens és konzisztens politikára van szükség. Az elsődleges célkitűzésekkel összhangban nem lévő kezdeményezéseket el kell utasítani.

1.6.

Az EGSZB számára rendkívül fontos, hogy a tőkepiaci unió maximális eséllyel induljon a sikerért. Határozottan javasoljuk ezért, hogy a tőkepiaci unió tényleges megteremtéséhez, valamint az egyes tagországokban elért eredmények megállapításához és méréséhez szükséges valamennyi eszköz rendelkezésre álljon. Konkrétabban, az EGSZB határozottan támogatja egy olyan rendszer felállítását, amely – mennyiségi és minőségi kritériumok alapján – rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy a tagországokban hogyan halad a tőkepiaci unió megvalósítása, és az eredményeket a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi, hiányosságok esetén pedig kijelöli a megfelelő lépéseket és intézkedéseket.

1.7.

A tőkepiaci unió végső sikere azon múlik, mennyiben válnak kézzelfogható valósággá a tervezet építőkövei, mennyiben valósul meg az egységes piac, és hatékonyan használják-e azt az érdekelt felek, elsősorban a pénzügyi szolgáltatók, a vállalkozások, a befektetők és a betétesek. Az EGSZB ezért üdvözli a jelenlegi gyors félidős felülvizsgálatot, és amellett szól, hogy a jövőben rendszeresen sor kerüljön ilyen jellegű értékelésekre, amelyekbe a fent említett érdekelt feleket is aktívan és szorosan bevonják.

1.8.

A tőkepiaci unió következő építőköveinek lefektetése több ízben is választás elé állít bennünket. Az EGSZB véleménye szerint azokat az intézkedéseket és cselekvéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a legnagyobb konvergenciát valósítják meg, illetve amelyek a legkevésbé engedik, hogy a tagállamok messzebb menjenek annál, mint amennyire feltétlenül szükséges. Fontos továbbá a REFIT megközelítés szem előtt tartása, hogy egyszerűbbé tegyük a dolgokat: kerüljük a felesleges adminisztratív terheket és csökkentsük a költségeket.

1.9.

Az európai bizottsági dokumentum a tőkepiaci unió 38 olyan építőkövét tartalmazza, melyeket 2019-ig (még) ki kell dolgozni. Bár ez a rövid határidőn belül megvalósítandó nagyszámú intézkedés kérdéseket vethet fel a megközelítéssel kapcsolatban, az EGSZB számára fontos a tőkepiaci unió alapjainak mielőbbi, visszavonhatatlan és visszafordíthatatlan lefektetése.

1.10.

Ezzel összefüggésben az EGSZB különösen azt sürgeti, hogy a kkv-k finanszírozása minden szükséges figyelmet megkapjon. Számukra továbbra is nagyon fontos a banki finanszírozás. Az eredeti cselekvési terv kkv-k javát szolgáló, immár megvalósított intézkedései (pl. STS-értékpapírosítás, a tájékoztatóról szóló irányelv) mellett erőfeszítéseket kell tenni a mostani közleményben szereplő összes kezdeményezés érdekében is, mert ezek tovább javíthatják a kkv-k körülményeit. Emellett más módszereket is fejleszteni és ösztönözni kell a kkv-k érdekében: gondolhatunk itt az alternatív finanszírozásra és más szakpolitikai eszközök népszerűsítésére.

1.11.

Az EGSZB ezenkívül üdvözli a fenntartható beruházások megerősítésére és az EU által ezen a téren vállalandó vezérszerepre helyezett hangsúlyt. Támogatja azt az elképzelést, hogy a fenntarthatósági megfontolásokat figyelembe kellene venni a pénzügyi jogszabályok elkövetkező jogalkotási felülvizsgálata során (6. prioritási intézkedés).

1.12.

Végezetül, az EGSZB örömmel veszi, hogy a felügyelet központi helyet kap a tőkepiaci unió kiépítését célzó erőfeszítésekben. Az európai szintű felügyeletnek döntő szerepet kell játszania mind a biztonságot és stabilitást illetően, mind a kívánt piaci integráció megteremtésében, mind pedig a tőkepiaci unión belüli akadályok, korlátok és egyenlőtlenségek felszámolásában.

2.1.

A Juncker-bizottság a hivatalba lépésekor a legfontosabb prioritásai között nevezte meg a növekedés, a beruházások és a munkahelyteremtés serkentését. Ennek megvalósítása érdekében kezdettől fogva történtek lépések egy több lábon álló „Európai beruházási terv” kidolgozására.

2.2.

Ez a terv többek között egy egységes tőkepiaci unió megteremtését irányozza elő. Ennek első lépéseként az Európai Bizottság 2015. szeptember végén közzétette a „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” (4) című dokumentumot. Ez a cselekvési terv egy jól működő és integrált, minden tagállamra kiterjedő tőkepiaci unió 2019-ig történő bevezetéséhez szükséges alapköveket fekteti le.

2.3.

Kevesebb mint egy év elteltével az Európai Tanács „gyors és határozott előrehaladást” sürgetett a tervvel kapcsolatban, mely szerint „gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, és támogatni kell a reálgazdaságba történő beruházásokat a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv előmozdítása révén” (5). Röviddel ezután az Európai Bizottság közleményt fogadott el, amelyben ugyancsak a reformok felgyorsítására szólított fel (6).

2.4.

Röviddel ezután az Európai Bizottság közleményt fogadott el, amelyben ugyancsak a reformok felgyorsítására szólított fel. A pénzügyi integrációt a közelmúltban újabb kihívások érték, ilyen például a legnagyobb pénzügyi központ távozása az EU-ból (brexit).

2.5.

A fejleményekre válaszul az Európai Bizottság nemrégiben (7) közzétette „A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata” című közleményt (8). Ez a félidős felülvizsgálat nemcsak (a) leírja az eredeti cselekvési terv végrehajtásának jelenlegi helyzetét és (b) számos, a még függőben lévő intézkedésekre vonatkozó új jogalkotási kezdeményezést határoz meg, hanem elsősorban (c) új prioritásokat jelöl ki.

2.5.1.

A félidős felülvizsgálat célja a változó kihívásokra való határozottabb felkészülésen túl a 2017 tavaszán megtartott nyilvános konzultáció eredményeinek figyelembevétele.

2.5.2.

Európai bizottsági szinten az eredeti tervben előirányzott intézkedések (33) (9) több mint fele (20) megvalósult az eredeti ütemtervnek megfelelően. Az előterjesztett javaslatok többek között a kockázatitőke-piacok fejlesztését, a tájékoztatókra vonatkozó szabályok felülvizsgálata révén a vállalkozások nyilvános piacokra jutásának egyszerűbbé és olcsóbbá tételét, a hitel és a tőke eltérő adóügyi megítélésének megszüntetését, egy biztonságos és likvid értékpapírosítási piac elősegítését, valamint fizetésképtelenség esetén a tisztességes vállalkozók számára a reorganizáció lehetővé tételét, illetve egy második esély lehetőségét célozzák.

2.5.3.

A még függőben lévő intézkedésekkel (10) kapcsolatban az Európai Bizottság többek között a tőkepiaci unió megteremtése szempontjából kulcsfontosságú 3 jogalkotási javaslat tekintetében kíván előrelépni. Nevezetesen, egy páneurópai magánnyugdíjtermékre (PEPP) vonatkozó javaslattal (2017. június 29-én tették közzé), egy jogalkotási javaslattal az értékpapírokkal és követelésekkel kapcsolatos ügyeletek harmadik felekre kifejtett hatásaira vonatkozó kollíziós szabályokról (2017 negyedik negyedéve), valamint egy a fedezett kötvények uniós keretrendszerére vonatkozó javaslattal (2018 első negyedéve).

2.5.4.

A változó kihívásokra válaszul kilenc új prioritási intézkedésre (11) kerül sor a tőkepiaci unió megerősítése érdekében:

2.6.

A cél változatlanul az, hogy meghatározó és tartós hatású intézkedések révén 2019-re lefektessük a tőkepiaci unió alapjait. Ez már az Európai Bizottság 2018. évi munkaprogramjában tükröződni fog.

3.1.

Az EGSZB mindenekelőtt megerősíti, hogy alapvetően támogatja a tőkepiaci uniót, amelyről egyik korábbi véleményében (12) is kedvezően vélekedett, és amelynek végrehajtása elengedhetetlen az Unión belüli további pénzügyi és gazdasági integráció érdekében. A kezdeti lendület nem maradhat kihasználatlan, különösen most nem, amikor hatalmi átrendeződések mennek végbe Kelet és Nyugat között. Az EU-nak határozott álláspontra kell helyezkednie.

3.2.

A tőkepiaci unió egy olyan átfogó program elengedhetetlen része, mely a növekedést, a beruházásokat és a munkahelyteremtést hivatott előmozdítani. A tartós és stabil gazdasági felélénkülés ügyét kiemelten napirenden kell tartani, és haladéktalanul tovább kell dolgozni érte. Kétségtelen, hogy a legfontosabb cél a gazdasági fellendülés megszilárdítása és minél több ember munkához juttatása, illetve a munkahelyek megtartása.

3.3.

A tőkepiaci uniónak az európai tőke nagymértékű mobilizálását és annak a vállalkozásokba, infrastrukturális projektekbe és fenntartható hosszú távú projektbe való irányítását kell lehetővé tennie egy egységesebb piaci környezetben. A cél, azaz a finanszírozási források kibővítése és diverzifikálása, melyben mind a banki, mind a piaci alapú finanszírozás fontos szerepet játszhat, minden bizonnyal dinamikusabbá és ütőképesebbé teszi a gazdaságot. Az amerikai modell, amely a válság után nagyobb ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, e tekintetben tanulságos lehet, akárcsak azok az újabb hitelezési modellek, melyekben többek között a nem banki hitelezők is fontosabb szerephez jutnak.

3.4.

Ugyanakkor a legfontosabb célkitűzés a gazdasági és társadalmi konvergencia, és ezáltal az EU-n belüli pénzügyi és gazdasági stabilitás megerősítése. Olyan minőségi megközelítést kell előtérbe helyezni, melyet stabil és fenntartható növekedés, valamint jólét jellemez. A tőkepiaci unióból a vállalkozásoknak, a befektetőknek és a betéteseknek egyaránt előnyük kell hogy származzon, anélkül azonban, hogy ehhez aránytalanul nagy kockázatot vállalnának.

3.5.

A tőkepiaci unió a GMU elmélyítése és megvalósítása szempontjából is döntő fontosságú, megvalósítása tehát nélkülözhetetlen (13). Ezzel kapcsolatban az EGSZB megerősíti hagyományos álláspontját (14). Teljeskörű bankunióval kiegészülve a tőkepiaci unió valódi pénzügyi uniót eredményez, ami a GMU négy alappillérének (15) az egyike (16). Ezeken a területeken már számos előrelépés történt, de fontos, hogy az erőfeszítések folytatódjanak.

3.6.

Megjegyzendő még, hogy minden tagállamnak fűződik érdeke a tőkepiaci unióhoz. Amint arra nemrégiben rámutattak, a tőkepiaci unió „további fontos előnye […] nevezetesen az, hogy hozzájárul a tagállamok növekedési konvergenciájához, amely a megtakarítások unión belüli élénkebb keringéséből és hatékonyabb allokációjából ered. Ennek révén a kevésbé erős gazdaságok minden bizonnyal képesek lesznek arra, hogy gyorsabban felzárkózzanak a jobban teljesítő gazdaságokhoz (17). Ebből a szempontból a brexit nemcsak a tőkepiaci unió tényleges megvalósítását teszi még sürgetőbbé, hanem azt is, hogy az európai növekedés minél előbb kihasználhassa az integrált pénzügyi rendszer előnyeit” (18).

3.7.

Az EGSZB ennek eredményeképpen rendkívül fontosnak tartja a gyors előrelépést. Támogatja ezért mind az Európai Tanács 2016. júniusi nyilatkozatát (19), mind a hasonló értelmű nyilatkozatokat (20).

3.8.

A cselekvési terv jelenlegi gyors (21) felülvizsgálata szorosan nyomon követi a folyamatokat, az események ütőerén tartja az ujját. Az EGSZB üdvözli ezt a tényt, hiszen így határozott és célzott válaszok adhatók a gyorsan változó politikai és gazdasági körülményekből következő kihívásokra. Kívánatos, hogy a jövőben rendszeresen kerüljön sor ilyen jellegű félidős felülvizsgálatokra. Az EGSZB szerint ezek során tanácsos a különböző érdekelt feleket aktívan és szorosan bevonni. Ez annál is inkább fontos, mivel a tőkepiaci unió végső sikere azon múlik, mennyiben válnak kézzel fogható valósággá a tervezet építőkövei, mennyiben valósul meg az egységes piac, és hatékonyan használják-e azt minél többen az érdekelt felek, elsősorban a pénzügyi szolgáltatók, vállalkozások, befektetők és betétesek közül.

3.9.

A tőkepiaci unió megvalósítása érdekében a konvergenciát ösztönző intézkedéseket (22) kell előnyben részesíteni, illetve azokat, amelyek a legkevésbé engedik, hogy a tagállamok messzebb menjenek annál, mint amennyire feltétlenül szükséges. Az európai jogszabályok nemzeti jogszabályokba való átültetésekor, valamint ezek konkrét alkalmazásakor kerülni kell az eltéréseket. Ezenfelül, amennyire csak lehetséges, a REFIT-megközelítést kell alkalmazni.

3.10.

Az EGSZB szerint a tőkepiaci uniónak nem szabad önkéntes gyakorlatnak lennie, amely csak néhány ország számára előnyös, hanem – éppen ellenkezőleg – minden uniós tagállamban valósággá kell válnia. Ez feltétlen követelmény. Ezért rendkívül fontos, hogy a megfelelő feltételek megteremtéséhez és a szükséges ösztönzők biztosításához nélkülözhetetlen (politikai) akarat európai szinten és a tagállamok mindegyikében meglegyen.

3.11.

A tőkepiaci unió minden tagállamban való megvalósításának igényéből nem engedhetünk (lásd a 3.10. pontot). Olyan eszközökre van ezért szükség, amelyek lehetővé teszik a kitűzött célok elérése érdekében tett erőfeszítések, valamint a valamennyi tagállamban elért valós előrehaladást értékelését. Ennek fényében az EGSZB határozottan támogatja egy olyan rendszer felállítását, amely – mennyiségi és minőségi kritériumok alapján – rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy a tagországokban hogyan halad a tőkepiaci unió megvalósítása. A vizsgálat eredményeit közzé kell tenni. Hiányosságok esetén megfelelő lépések és intézkedések megtétele szükséges.

3.12.

Az így létrejövő tőkepiaci uniónak az egész Unió integrációját kell jelképeznie, ugyanakkor tekintettel kell lennie az egyes tagállamok igényeire, szükségleteire és ambícióira is, anélkül, hogy ez további széttagoltsághoz vagy széttöredezettséghez vezetne. Ebben az összefüggésben egyértelmű, hogy a regionális tőkepiacok kialakítása bizonyos területek, illetve az ott működő vállalkozások számára rendkívül fontos (9. prioritási intézkedés). Ez a kereskedelem és a szolgáltatások határon átnyúló formáinak ösztönzését is segítené, melyek egyelőre gyakran költségesebbek és körülményesebbek a helyi ügyleteknél.

3.13.

Ezen túlmenően a tőkepiaci unió további sikeres megvalósítása minden szinten koherens és konzisztens végrehajtást igényel. Fontos továbbá elutasítani azokat a kezdeményezéseket, amelyek nincsenek összhangban a tőkepiaci unióval, és/vagy természetüknél fogva a tőkepiaci unió akadályozásához, hátráltatásához vagy széttagoltsághoz vezetnek.

3.14.

Az európai bizottsági dokumentumnak a tőkepiaci unió 2019-ig (még) elkészítendő építőköveit áttekintő része (23) jelen pillanatban nem kevesebb mint 38 intézkedést és tevékenységet sorol fel. A siker esélyének fent említett maximalizálása kapcsán feltehető a kérdés, hogy mindez nem jelent-e túl sok rövid határidőn belül megvalósítandó lépést, és nem volna-e érdemesebb korlátozott számú prioritásra helyezni a hangsúlyt (24). A választól függetlenül mindenképpen a javasolt ütemtervet betartó, minél inkább eredményorientált munkára van szükség, a tőkepiaci unió alapjait pedig visszavonhatatlanul le kell fektetni.

3.15.

Amint azt az EGSZB a cselekvési tervről korábban kidolgozott véleményében jelezte, szívügyének tekinti az európai gazdaság motorját jelentő és a foglalkoztatás szempontjából kulcsfontosságú kkv-k finanszírozását. A cselekvési terv félidős felülvizsgálata után az EGSZB-ben továbbra is kérdések merülnek fel (25) azzal kapcsolatban, hogy a tőkepiaci unió mennyire fontos és hatékony a kkv-k számára.

3.16.

Különösen a kkv-k – és elsősorban a kisebb kkv-k – érdekében minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy a banki finanszírozás mind helyi, mind határokon átnyúló formái könnyen elérhetőek és vonzóak legyenek és/vagy ilyenek is maradjanak (26). Ösztönözni és javítani kell a kkv-k alternatív finanszírozásának lehetőségeit is. Az értékpapírosítást érintő javaslatok (egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás, STS), melyek kapcsán az EGSZB korábban már kedvező véleményt fogalmazott meg (27), kétségtelenül helyes irányba tett lépést jelentenek, de nem állhatunk meg itt. A nemteljesítő hitelek másodlagos piacát (4. prioritási intézkedés), illetve a fedezett kötvények rendszerét segítő intézkedések központi szerepet játszhatnak a továbblépésben, de ilyen lehet a kkv-k számára elérhető szakpolitikai eszközök népszerűsítése is.

4.1.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül megjegyzések és észrevételek következnek néhány olyan, az európai bizottsági dokumentumban bejelentett prioritási intézkedés (28) kapcsán, melyek felkeltették az EGSZB figyelmét.

4.2.

Az EGSZB igen nagy örömmel látja, hogy a felügyelet központi szerepet játszik a tőkepiaci unió megvalósítását célzó erőfeszítésekben (1. prioritási intézkedés), és bízik benne, hogy ez a prioritás végig a figyelem középpontjában marad. Az európai szintű felügyeletnek döntő szerepet kell játszania mind a pénzügyi és gazdasági rendszer biztonságát és stabilitását illetően, mind a kívánt piaci integráció megteremtésében, mind pedig az egyenlőtlenségek, valamint az egységes piacot hátráltató más tényezők felszámolásában.

4.3.

A tőzsdei bevezetésre és a befektetései vállalkozásokra vonatkozó szabályok arányosabbá tétele (2. prioritási intézkedés) szívből üdvözlendő és figyelemre méltó intézkedés, de továbbra sem hagyhatóak figyelmen kívül a kisbetétesek és kisbefektetők érdekei és védelme.

4.4.

Teljességgel helyénvaló törekvés az Unió fenntartható befektetések terén meglévő vezető szerepének megerősítése (6. prioritási intézkedés). Fontos ugyanis, hogy a fenntartható és „jó” növekedés terén úttörő szerepet játsszon Európa. Ehhez elsősorban minőségi megközelítésre van szükség. Az is szükséges, hogy releváns és például kellően hosszú időt átfogó információ álljon a betétesek és a befektetők rendelkezésre. A befektetések megtérülése kapcsán például három évnél hosszabb időre vonatkozó adatok jellemzően nem érhetőek el. Hasznos volna megvizsgálni, hogy az említett időtartam meghosszabbítható-e.

4.5.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak (29) azt a gondolatát, hogy a magántőkét, az ESBA keretében nyújtott finanszírozásokat és az egyéb uniós forrásokat hatékony módon kellene ötvözni annak érdekében, hogy a beruházásokat azoknak a kkv-knak az irányába tereljük, amelyek pozitív szociális és környezeti externáliákat mutatnak fel, hozzájárulva ezzel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak, különösen pedig a nemrégiben elfogadott szociális jogok európai pillérének keretében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósításához.