8.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 197/29

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - Javaslat tanácsi irányelvre a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

[COM(2017) 335 final – 2017/0138 (CNS)]

(2018/C 197/05)

Előadó:	Victor ALISTAR
Társelőadó:	Petru Sorin DANDEA

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2017.7.10.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. és 115. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2017.12.20.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.1.18.
Plenáris ülés száma:	531.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	184/2/7

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Bizottság javaslata a tagállamok adózás területén történő közigazgatási együttműködését szabályozó 2011/16/EU tanácsi irányelvet módosító irányelvet tartalmaz, továbbá egy mellékletet, amely felsorolja az agresszív adótervezésre utaló potenciális ismertetőjegyeket. A javaslat értelmében a tagállamok az automatikus információcsere-eszköz (AEOI) használatával teszik hozzáférhetővé a többi tagállam számára a köztes szereplők által jelentett információkat.

1.2.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogi rendelkezések nem teszik lehetővé a tagállamok számára az adókikerülés és/vagy adókijátszás terén tudomásukra jutott információk cseréjét.

1.3.

Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottság azon döntését, amelynek értelmében kezelni kell az agresszív adótervezést lehetővé tevő köztes szereplők okozta problémát. A köztes szereplők – ha tevékenységük az irányelvre irányuló javaslatban ajánlott jelentési kötelezettségnek köszönhetően átláthatóvá válik – nem tudnak majd az ügyfeleiknek agresszív adótervezési konstrukciókat ajánlani, így mérséklődik a tagállamok adóalapjának káros eróziója. Ennek következtében egyenlővé válnak a versenyfeltételek és megvalósulhat az igazságos adózás az agresszív adótervezési rendszerrel rendelkező vállalatok és azon vállalatok számára, amelyek ilyen rendszert nem alkalmaznak, de a tagállamok adóalapja eróziójának kiegyenlítése érdekében nagyobb adóteher hárul rájuk. Így a javaslat választ ad az európai vállalatok többsége részéről felmerülő, az adófizetők egyenlő megítélésére irányuló igényre, és a magánszemély adózók részéről jelentkező, fokozódó nyomásra.

1.4.

Ebben az összefüggésben az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló döntését, hogy logisztikai és technikai támogatást biztosítson a tagállamok számára egy olyan biztonságos, központi adattár létrehozásához, amelynek célja a közigazgatási együttműködéshez szükséges információk rögzítése. Tekintettel egyes agresszív adótervezési konstrukciók összetett jellegére, az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság támogassa a tagállamokat az érintett információk rögzítéséért és cseréjéért felelős munkatársak képzése terén is.

1.5.

A javaslat alkalmazási köre igen kiterjedt. Fontos annak biztosítása, hogy az irányelv hatékony elrettentő eszköz legyen az agresszív adótervezéssel szemben. Még pontosabb követelményekre van szükség a jelentéstételi kötelezettség alá eső ügyletek minősítése szempontjából, elkerülendő, hogy a vállalatok szükségtelenül tegyenek bejelentéseket, ami időigényes adminisztrációs feladatokat ró az adóhatóságokra és az adófizetőkre egyaránt.

1.6.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a szokásos piaci ár elvének vagy az OECD transzferár-irányelveinek való megfelelés követelménye nem határozható meg pontosan, és óhatatlanul magában foglalja az adófizetők és az adóhatóságok szubjektív értelmezését is. Az EGSZB ezért megfelelő és konstruktív iránymutatásokat kér az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól abban a tekintetben, hogy az ügyletek megfelelnek-e ennek az ismertetőjegynek vagy sem.

1.7.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az irányelvjavaslatnak való megfelelés végső soron az adófizető felelőssége. Az arányosság követelményének való megfelelés érdekében az adminisztratív költségeket a lehető legnagyobb mértékben le kell csökkenteni a vállalkozások számára, ezek méretétől függetlenül.

1.8.

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a jelentéstétel öt napos határidejét, biztosítva, hogy a határidő betartható legyen a jelentéstételre kötelezett jogalanyok számára, ugyanakkor összhangban legyen a hathatós jelentéstétel célkitűzésével. Szükségesnek és arányosnak tűnik tehát a határidő meghosszabbítása.

1.9.

Az irányelvre irányuló javaslat számos kérdést megoldatlanul hagy. Ilyen például a javasolt megoldás digitális gazdaságban tevékenységet folytató adózók esetében történő alkalmazásának módja, tekintettel arra, hogy az egyes tagállami jogrendszerekben az ilyen adózók adófizető személykénti fizikai jelenlétét nehéz meghatározni. További probléma a javaslatban meghatározott, a jelentéstétel elmulasztásának szankcionálására vonatkozó nemzeti szabályok tekintetében alkalmazandó egységes megközelítés kritériumainak egyértelműsége.

1.10.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jelentéstételi mechanizmus nem okozhatja az adójogszabályok gyakori módosítások miatti instabilitását, továbbá figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a közvetlen adózás a tagállamok jogalkotási hatáskörébe tartozik.

2. Az Európai Bizottság javaslata

2.1.

A globalizáció példátlan mértékben növelte a tőke mobilitását. Ebben az összefüggésben, és a gyakran a tagállamok adóalapjának erózióját eredményező agresszív adótervezési konstrukciókat bevezető vállalatok és jogrendszerek kapcsán a legutóbbi években kipattant botrányok (1) fényében az Európai Bizottság a legnagyobb prioritást élvező tevékenységei közé sorolta az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelmet.

2.2.

Az Európai Bizottság javaslata egy a tagállamok adózás területén történő közigazgatási együttműködését szabályozó 2011/16/EU tanácsi irányelvet módosító irányelvet tartalmaz, továbbá egy mellékletet, amely felsorolja az agresszív adótervezésre utaló potenciális ismertetőjegyeket.

2.3.

Az irányelvre irányuló javaslat jelentéstételi kötelezettséget vezet be – az irányelvben köztes szereplőként hivatkozott – adótervezési tanácsadást nyújtó intézmények és szakemberek számára. Ezek lehetnek adótanácsadók, bankok, minősítő ügynökségek és egyéb szereplők, akik megfelelnek a köztes szereplő meghatározásának: „bármely olyan személy, aki az adózással kapcsolatos szolgáltatás nyújtása során az adózó felé felelős az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció vagy konstrukciósorozat adóvonatkozásai kidolgozásáért, piaci értékesítéséért, megszervezéséért vagy végrehajtásának irányításáért”. Bizonyos esetekben a bejelentési kötelezettség az adózó kötelezettségévé válik.

2.4.

Az adótervezési tanácsadást végző szervezeteknek, magánszemélyeknek és vállalatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciót vagy konstrukciókat legkésőbb öt nappal a bevezethetőségüket követően közzé kell tenniük. Az információkat az illetékes adóhatóságok rendelkezésére kell bocsátani, továbbá be kell vonni a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcserébe. Az automatikus információcserére negyedévente kerül sor.

2.5.

Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az irányelv visszatartó erővel bír az agresszív adótervezési tanácsadást nyújtó köztes szereplők tevékenységére, és visszaszorítja az agresszív adótervezési gyakorlatot.

2.6.

Az Európai Bizottság a szakpolitikai célkitűzései megvalósítására három opciót vett figyelembe: a kötelező adatszolgáltatás nemzeti jogba történő beillesztésére vonatkozó, a tagállamoknak címzett (nem kötelező) ajánlást, a köztes szereplőkre irányadó magatartási kódexet, illetve egy uniós irányelvet, amely a tagállamok számára egy kötelező adatszolgáltatási rendszer bevezetését írja elő.

2.7.

Az Európai Bizottság az irányelv útján történő intézkedést választotta, így biztosítva azt, hogy az agresszív adótervezés kezelését célzó említett intézkedések valamennyi tagállamban egységesen alkalmazásra kerüljenek. Az Európai Bizottság kezdeményezése összhangban van az OECD BEPS projektjének 12. fellépésével, amely azt javasolja, hogy vissza kell szorítani a vállalatok számára agresszív adótervezési tanácsokat nyújtó köztes szereplők tevékenységét, és ennek a gyakorlatban történő megvalósítására számos eszközt is meghatároz.

2.8.

Az Európai Bizottság javaslata az adófizető és az adóhatóság közötti párbeszéd és az egységes piac szintjén folytatott jóhiszemű együttműködésük elvén alapul. A kialakításra kerülő mechanizmus lényegében az irányelvre irányuló javaslat mellékletében meghatározott négy standard típusú mutató (vagy „ismertetőjegy”) szerint potenciálisan agresszívnak tekinthető adótervezési műveletekről szóló előzetes tájékoztatás. Egyértelműnek kell lennie, hogy a konstrukció egyszerű bejelentése nem jelenti az agresszív adótervezés automatikus feltételezését, inkább megnyitja a párbeszédet az adózó és az adójogrendszer szereplői között. Az Európai Bizottság tehát a megelőzésre irányuló megközelítés mellett döntött, amellyel csökkenthető az adófizetők büntetésének kockázata.

2.9.

Az irányelvre irányuló javaslatban az Európai Bizottság az adófizetők számára is közvetlen, előzetes jelentéstételi kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a potenciálisan agresszív adótervezési konstrukció vagy művelet köztes szereplő bevonása vagy köztes szereplő általi tanácsadás nélkül, belső javaslat eredményeként valósul meg, ha a köztes szereplőre/tanácsadóra titoktartási kötelezettség, illetve szakmai titoktartásra vonatkozó nemzeti jogszabály vonatkozik, vagy ha a köztes szereplő, illetve a tanácsadó nem uniós tagállam joghatósága alatt folytatja tevékenységét.

3. Általános és részletes megjegyzések

3.1.

3.2.

Az irányelvre irányuló javaslat az adófizetők részéről jóhiszeműséget, és nem adóelkerülésre irányuló szándékot tételez fel. Hangsúlyozni kell, hogy a potenciálisan agresszív adótervezésre irányuló adókonstrukciók puszta bejelentése nem szükségszerűen jelenti az agresszív adótervezés tényleges megvalósulását.

3.3.

Az Európai Bizottság javaslata egyenlő versenyfeltételeket és igazságos adózást biztosít az agresszív adótervezési rendszerrel rendelkező, továbbá azon vállalatok számára, amelyek ilyen rendszert nem alkalmaznak, de az egyes tagállamok adóalap-eróziójának kiegyenlítése érdekében nagyobb adóteher hárul rájuk.

3.4.

3.5.

El kell kerülni a tág értelmezési lehetőségeket, és a javaslat hatékonyságának növeléséhez ezért több iránymutatásra van szükség az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól. Ez különösen igaz az OECD transzferár-irányelveiben meghatározott szokásos piaci ár elvének alkalmazására.

3.6.

Az irányelvre irányuló javaslat továbbá számos kérdést megoldatlanul hagy. Ilyen például a javasolt megoldás digitális gazdaságban tevékenységet folytató adózók esetében történő alkalmazásának módja, tekintettel arra, hogy az egyes tagállami jogrendszerekben az ilyen adózók adófizető személykénti fizikai jelenlétét nehéz meghatározni. További probléma a javaslatban meghatározott, a jelentéstétel elmulasztásának szankcionálására vonatkozó nemzeti szabályok tekintetében alkalmazandó egységes megközelítés kritériumainak egyértelműsége.

3.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy egy átfogóbb hatásvizsgálatra van szükség az irányelvjavaslat arányosságának biztosítása érdekében. Fel kell mérni, hogy mennyire lenne időigényes az adóhatóságok és a köztes szereplők/vállalkozások számára a jogszabályoknak való megfelelés.

3.8.

A javaslat értelmében a tagállamok az automatikus információcsere-eszköz (AEOI) használatával teszik hozzáférhetővé a többi tagállam számára a köztes szereplők által jelentett információkat. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogi rendelkezések nem teszik lehetővé a tagállamok számára az adókikerülés és/vagy adókijátszás terén tudomásukra jutott információk cseréjét.

3.9.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a vitarendezési mechanizmusokról szóló irányelv időben történő és hatékony átültetését (2).

3.10.

Az EGSZB meggyőződése, hogy az agresszív adótervezési konstrukciók alkalmazásával a határokon átnyúló tevékenységet végző vállalatok az egyes tagállamokban elért profitjuk jelentős hányadát átviszik alacsony adót alkalmazó jogrendszereket működtető államokba, így mesterségesen csökkentik a tagállamok adóalapját, és komoly torzulásokat okoznak a belső piacon. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a tagállamok a nemzeti jogrendjükben az irányelv előírásainak be nem tartása esetére állapítsanak meg a mind a köztes szereplőkre, mind az agresszív adótervezési konstrukciókat alkalmazó adófizetőkre vonatkozó szankciókat.

3.11.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az irányelvre irányuló javaslatban állapítson meg egyértelmű szabályokat az agresszív adótervezési konstrukciókat alkalmazó adófizetők és köztes szereplők felelősségére utaló potenciális jelek azonosításának tekintetében, és hagyja a tagállamok hatáskörében a vonatkozó szankciók mértékének megállapítását.

3.12.

Különösen fontos, hogy az Európai Bizottság védje az egységes piacon az európai vállalkozásokat és a szabad versenyt, ideértve az adóterhek méltányos megosztását is. Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határozza meg azokat a területeket, amelyeken kiegészítheti az agresszív adótervezési konstrukciókra utaló, az irányelv mellékletében felsorolt ismertetőjegy-kategóriákat

3.13.

3.14.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló döntését, hogy logisztikai és technikai támogatást biztosítson a tagállamok számára egy olyan biztonságos, központi adattár létrehozásához, amelynek célja a közigazgatási együttműködéshez szükséges információk rögzítése. Tekintettel egyes agresszív adótervezési konstrukciók összetett jellegére, az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság támogassa a tagállamokat az érintett információk rögzítéséért és cseréjéért felelős munkatársak képzése terén is.

3.15.

3.16.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az irányelv végrehajtásának értékelésére meghatározott időkeretet, és a jelentés elkészítésére kétévente kerüljön sor. Továbbá javasolja, hogy a jelentést tegyék nyilvánossá az európai adófizetők és állampolgárok számára. Tekintettel a jelentős adminisztratív teherre, az EGSZB meggyőződése, hogy a kétévente összeállításra kerülő jelentés a mennyiségi adatok összesítésével, a vállalatok törvény által biztosított jogainak sérelme nélkül biztosítja az átláthatóságot.

Kelt Brüsszelben, 2018. január 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS

(1) Luxleaks, Panama- és Paradise-iratok.

(2) Javaslat tanácsi irányelvre a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusokról és az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok javítására irányuló kezdeményezés” (HL C 173., 2017.5.31., 29. o.).