2.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 81/160

Előadó:

Pavel TRANTINA (CZ/III)

Társelőadó:

Antonello PEZZINI (IT/I)

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, és azt jó kiindulási alapnak tekinti az átfogó vitához, azonban a javaslatnak sok olyan eleme van, amelyet még pontosítani és javítani kell. Örömmel látjuk, hogy a civil társadalmi szervezetek által az érdekelt felekkel az Európai Bizottság szervezésében megtartott egyeztetések során felvetett egyes prioritásokat beépítették a jogalapba (ilyen a finanszírozás növelése, a helyi önkéntesség, a hátrányos helyzetű vagy sajátos szükségletekkel rendelkező fiatalok hozzáférésének javítása, a kiközvetítések minőségbiztosításának előtérbe helyezése, az adminisztratív eljárások egyszerűsítése).

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testület által finanszírozott projektek hozzáadott értéke abban áll, hogy az európai szolidaritás üzenetét közvetítik. A korábbi kezdeményezésekhez képest az Európai Szolidaritási Testület projektjei inkább arra törekednek, hogy a résztvevőkben és a projekteket befogadó közösségekben teljeskörűen tudatosítsák, mit is jelent az európai polgárság, és éreztessék velük, hogy mindnyájan ugyanahhoz az Unióhoz tartoznak. Az EGSZB szerint kiemelt jelentősége van az Európai Szolidaritási Testület innovatív szempontjának, vagyis annak, hogy az európai identitáshoz kapcsolódó értékeken alapul, valamint hogy ezeket az értékeket beépítik a projekttervezésbe, és gyakorlati eredményekre váltják őket. Ezeket az értékeket az Európai Unióról szóló szerződés egyértelműen rögzíti: a béke, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogai –, a tolerancia, a megkülönböztetés tilalma, a nők és férfiak közötti egyenlőség, a jogállamiság, valamint a szociális piacgazdaság elveinek tiszteletben tartása és alkalmazása.

1.3.

Az EGSZB üdvözli ennek a fiatalokra irányuló új befektetésnek a beharangozását, de aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a befektetés jórészt úgy valósul meg, hogy 2018-tól kezdve átcsoportosítják az európai önkéntes szolgálat költségvetését az Erasmus+ programból. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testület költségvetésébe nem szabad az olyan sikeres programok kárára befektetni, amelyek már felbecsülhetetlen értékű lehetőségeket nyújtanak a fiataloknak, különös tekintettel az Erasmus+ programra, amely már így is alulfinanszírozott. Ezért azt kérjük, hogy új forrásokat fektessenek be a programba.

1.4.

Az EGSZB határozott aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Szolidaritási Testület céljait összevonják az ifjúsági foglalkoztatáspolitikával. Ezért az EGSZB szerint újra át kell gondolni, hogy a munkavállalási célú és gyakornoki kiközvetítéseket bevonják-e a programba. Az EGSZB szerint a „foglalkoztatás és szakmai gyakorlatok” elemet a foglalkoztatásra és a gyakornoki lehetőségekre összpontosító, már meglévő uniós programokon keresztül kellene biztosítani, amelyek szolidaritási szempontját erősíteni kellene. Ha az Európai Szolidaritási Testület kizárólag az önkéntességi elemre összpontosítana, az egyértelműbb és célirányosabb helyzetet teremtene, és segítene abban, hogy ne legyen összetéveszthető a fiatalok rendelkezésére álló más uniós programokkal.

1.5.

A legfontosabb érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációt követően az EGSZB a következő javaslatokat terjesztette elő a jogalap tervezetének javítására (részletek a negyedik fejezetben):

A továbbiakban részletezzük az EGSZB javaslatait és egyéb indítványait.

2.1.

Az immár „Európai Szolidaritási Testület” elnevezésű kezdeményezés elindítását az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker jelentette be az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében 2016 szeptemberében. Juncker az Európai Unió egyik építőelemeként nevezte meg a szolidaritást, és hangot adott azon szándékának, hogy több fiatalt kíván bevonni a szolidaritási tevékenységekbe és az önkéntességbe.

2.2.

Az Európai Szolidaritási Testületet hivatalosan 2016. december 7-én indították el azzal a céllal, hogy 2020-ig 100 000 résztvevőt üdvözölhessenek a testületben. Az Európai Szolidaritási Testület fő célkitűzése a kohézió erősítése és a szolidaritás előmozdítása az európai társadalomban azzal, hogy lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy a szolidaritáson alapuló tevékenységek széles körében vegyenek részt, például hogy segítsenek az olyan szükséghelyzetek kezelésében, mint a menekültválság, de akkor is, amikor ad hoc cselekvésre van szükség (például természeti katasztrófák esetében).

2.3.

Jóváhagyása esetén 2018. január 1-jén (újra) elindítják az Európai Szolidaritási Testületet 341 millió eurós költségvetéssel, amelyet három fő tevékenység között osztanak fel:

Ezek a kiközvetítések a 18–30 éves fiatalok számára lesznek elérhetőek. A program jelenleg csak az EU-28-ban érhető el.

2.4.

A program 2018-tól 2020-ig, három évig fog tartani. Az Európai Szolidaritási Testület költségvetésének 80 %-át rendelik az önkéntesi kiközvetítésekhez, 20 %-át pedig a munkavállalási célú kiközvetítésekhez (azaz a munkahelyekhez és gyakornoki helyekhez). A programhoz rendelt 341 millió eurónak közel 58 %-át (kb. 197,7 millió eurót) az Erasmus+ programból csoportosítják át. E pénz túlnyomó többsége (191 millió euro) az európai önkéntes szolgálattól érkezik.

2.5.

A regisztrált résztvevőket arra kérik, hogy hozzanak létre maguknak profilt az internetes portálon, és adják meg az előnyben részesített munkaterületeiket/a kiközvetítés típusát, és ennek megfelelően kiközvetítési ajánlatokat fognak kapni olyan köz- vagy magánjogi vagy nemzetközi szervezetektől, amelyek megkapták az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét. Ahhoz, hogy megkapja az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét és beléphessen az adatbázisba, a szervezetnek akkreditációs folyamaton kell átesnie (az európai önkéntes szolgálathoz hasonlóan), amelynek során bizonyítja, hogy megfelel az Európai Szolidaritási Testület alapokmányának (1) (többek között azzal, hogy biztosítja a készségfejlesztést, a biztonságos és tisztességes munkakörülményeket és a megfelelő képzést).

2.6.

Az Európai Bizottság és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) fogja felügyelni az Európai Szolidaritási Testület uniós szintű megvalósítását, a nemzeti szintű végrehajtást pedig az Erasmus+ nemzeti irodái fogják nyomon követni.

2.7.

Az önkéntesi kiközvetítések esetén biztosítják a megélhetési költségeket (élelmezés, szállás), az utazás és a biztosítás költségeit, és minden résztvevő kap havonta mintegy 155 eurót. A munkavállalási célú és gyakornoki kiközvetítések esetében a munkaszerződést, a béreket, valamint a szakmai gyakorlatról szóló írásbeli megállapodást és a javadalmazást a nemzeti jog szerint határozzák meg. Ezeknél a kiközvetítéseknél számolni lehet azzal, hogy a résztvevő pénzügyi támogatást kap az utazásra.

2.8.

A tervek szerint a hátrányos helyzetű fiatalok pénzügyi pótlékban részesülnek, és a fogadó szervezetek bizonyos (pl. adminisztratív, irányítási, segítségnyújtási) költségeit is megtéríthetik. A kiközvetítés előtt jórészt online nyújtanak támogatást (többek között nyelvtanulási lehetőséget), de a szervezetek szabadon kiegészíthetik ezt saját támogatási rendszereikkel. Az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjai az Erasmus+ nemzeti irodáiban jönnek létre, hogy támogassák a részt vevő szervezeteket.

3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy egy olyan új programot hoztak létre, amely az ifjúságra, különösen az ifjúsági önkéntes tevékenységekre összpontosít, ami eddig hiányzott az EU jelenlegi struktúrájából. Az EGSZB hasonlóképpen üdvözli az Európai Szolidaritási Testület által kínált sokféle kiközvetítési típust, mint például a helyi szintű „szolidaritási projekteket”, amelyek beemelik a korábban nagyon sikeres ifjúsági kezdeményezések egy elemét.

3.2.

Az EGSZB reméli, hogy e programon keresztül egy szélesebb körű önkéntességi stratégiát lehet kidolgozni uniós szinten, nem csupán a programban részt vevő 100 000 fiatal számára, hanem azon mintegy 100 millió fiatal és felnőtt uniós polgár számára is, akik jelenleg önkéntes tevékenységeket folytatnak Európa-szerte. Az EGSZB az uniós szakpolitikák és az önkéntesség kapcsolatáról szóló véleményében (2) már hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek összehangoltabb megközelítést kell követniük az önkéntességi politikával kapcsolatban. A tevékenység horizontális szakpolitikai témaként ismerendő el, és egy kifejezetten ezzel foglalkozó szervezeti egység által koordinálandó az Európai Bizottságon belül, amelynek munkáját megfelelő szakpolitikai struktúrák kell, hogy alátámasszák egyéb uniós intézményeknél. Az európai önkéntességre vonatkozó szakpolitikai menetrend (P.A.V.E.) számos inspiráló javaslatot kínál az önkéntesség uniós és tagállami szintű továbbfejlesztéséhez, valamint a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek számára. Az EGSZB is erősíteni és ösztönözni tudná az önkéntesség nemzeti struktúráinak létrehozását, valamint felszámolhatná a határokon átnyúló önkéntes tevékenység még mindig fennálló akadályait.

3.3.

Az Európai Szolidaritási Testületnek hozzá kell járulnia az európai szociális értékekhez. Az EGSZB határozott aggodalmának ad azonban hangot amiatt, hogy az Európai Szolidaritási Testület céljait összevonják az ifjúsági foglalkoztatáspolitikával. Ez a megközelítés azzal a kockázattal jár az európai fiatalok számára, hogy a fizetett munkát a fizetés nélküli munkavégzés váltja fel. Ezzel kapcsolatban az EGSZB aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az „önkéntességnek” az Európai Szolidaritási Testület jogalapjaként szolgáló dokumentumban meghatározott fogalma (teljes munkaidős, nem fizetett önkéntes szolgálat, amelyet folyamatosan, a hét öt napján napi hét órában végeznek) nagyon közel áll a munkavállalási célú kiközvetítés leírásához. Viszont az önkéntesség rendszerint nem teljes munkaidős munka, hanem inkább az önkéntes szabad idejében folyik.

3.4.

Az EGSZB szerint a „foglalkoztatás és szakmai gyakorlatok” elemet a foglalkoztatásra és a gyakornoki lehetőségekre összpontosító, már meglévő uniós programokon keresztül kellene biztosítani, amelyek szolidaritási szempontját erősíteni kellene. Ha az Európai Szolidaritási Testület kizárólag az önkéntességi elemre összpontosítana, az egyértelműbb és célirányosabb helyzetet teremtene, és segítene abban, hogy ne legyen összetéveszthető a fiatalok rendelkezésére álló más uniós programokkal.

3.5.

Amennyiben az Európai Szolidaritási Területen belül mégis megtartják a munkavállalási célú és gyakornoki kiközvetítéseket, akkor az EGSZB azt szeretné, hogy tartsák be a minőségbiztosítási előírásokat (Európai charta a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról, az európai szociális partnerekkel egyeztetett, előkészületben lévő intézkedési keret a tanulószerződések számára), és a javadalmazást teljes mértékben hozzák összhangba a bérekre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és/vagy az alkalmazandó kollektív szerződésekkel. A kiközvetítéseket pedig nonprofit szervezetekre, alapítványokra és szociális vállalkozásokra kellene korlátozni. A diákok és a gyakornokok támogatását is biztosítani kellene olyan szerződések révén, amelyek betegbiztosítást és társadalombiztosítást nyújtanak, valamint egyértelműen meghatározzák az oktatási és képzési célokat.

3.6.

Az Európai Szolidaritási Testület megvalósítását az ifjúsági szervezetek és szociális partnerek részvételével nyomon kell követni, és mindkét félnek különleges szerepet kell játszania annak biztosításában, hogy egyértelműen különbséget tegyenek az önkéntes tevékenységek és az esetlegesen munkavállalási célú kiközvetítések között.

3.7.

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy az Európai Szolidaritási Testületet egy teljesen új program létrehozása helyett teljes egészében az Erasmus+ keretében kellene megvalósítani az Erasmus+ szervezet egységeinek irányítása alatt. Ez abban is segíteni tudna, hogy teljes mértékben összehangolják az európai önkéntes szolgálat fennmaradó részeinek feltételeit az Európai Szolidaritási Testülettel. Ráadásul ez azt is jelentené, hogy a program 2020 után nem kerül veszélybe. Mindenképpen szükség van azonban forrásokra és kiegészítő támogatásra.

3.8.

A korábban szerzett tapasztalatok fényében az EGSZB fontosnak tartja a következőket:

a)

Hogyan biztosíthatjuk, hogy a kezdeményezésről szóló tájékoztatás valamennyi fiatalt, valamennyi régiót és valamennyi szervezetet elérje az újonnan érkezők esetében, különös tekintettel azokra, akik sérülékeny helyzetben vannak? Vagy lehet, hogy a kezdeményezés néhány szerencsés „zárt üzemeként” működik majd?

b)

Hogyan biztosíthatjuk, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok valóban hozzá tudjanak férni a programhoz? Alapvető fontosságú, hogy pénzügyi támogatást nyújtsunk a programban részt vevő szervezetek számára a kezdeményezés célba juttatásához. A támogató szervezetek kulcsszerepet játszanak az elérést szolgáló tevékenységek fenntartásában és az ezt követő szerepvállalás támogatásában. A programnak az Európai Szolidaritási Testület tervezett tevékenységi keretén túl is erősítenie kell a fiatalok társadalmi szerepvállalását.

c)

Nyilvánvalóan biztosítani kell a résztvevők számára a program minőségét, de hogyan értékeljük a szolidaritási tevékenység minőségét (az egyes projektek eredményeit)?

d)

Szükség van az Európai Szolidaritási Testület általános beépítésére más európai programokba? A helyi önkéntes tevékenységek dimenzióját is be lehetne építeni az Erasmus+ hallgatói mobilitási programokba, és össze lehetne kapcsolni az Európai Szolidaritási Testülettel.

e)

Milyen objektív kritériumokat fog használni az Európai Bizottság ahhoz, hogy évente kiigazítsa az egyes egyedi intézkedésekhez rendelkezésre álló költségvetést? Az egyes tevékenységek iránti igényen alapuló kiigazítások egyrészt segítenének annak elkerülésében, hogy túl nagy nyomás nehezedjen egyes tevékenységekre, másrészről pedig elősegítenék annak megelőzését, hogy visszaessen a fiatalok és a részt vevő szervezetek szerepvállalása.

f)

Hogyan biztosíthatjuk, hogy a finanszírozási kérelmek elég rugalmasak legyenek az önkéntes szervezetek és ifjúsági csoportok számára? Egy egyszerűsített eljárás sokat segítene annak biztosításában, hogy a mikrotámogatások (azaz 5 000 euro alatti támogatások) iránti kérelmeket bármikor, rögzített határidő nélkül, egyszerűsített formanyomtatványon be lehessen nyújtani.