31.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/81

Előadó:

Christophe QUAREZ

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli, hogy az Európai Bizottság megerősíti, hogy a magánberuházások ösztönzését célzó átfogó stratégia, megfelelő pénzügyi eszközök, illetve a kutatásra és az innovációra irányuló finanszírozás révén fel kívánja gyorsítani a versenyképes alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő átmenetet.

1.2

Az Európai Bizottság a közleményében (1) pénzügyi eszközök és finanszírozási módok széles skáláját ismerteti a dekarbonizációt célzó innováció támogatására. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az egész innovációs értéklánc mentén új befektetéseket ösztönözzön.

1.3

Az EGSZB-t ugyanakkor aggodalommal tölti el az ilyen támogatások összetettsége és sokfélesége. Ennélfogva üdvözli, hogy az Európai Bizottság egyablakos tanácsadó szolgálatot kíván létrehozni a projektgazdák és a beruházók számára, ugyanakkor a pénzügyi kínálat egyszerűsítését szorgalmazza. Az EGSZB úgy véli ugyanis, hogy túl sokféle támogatási lehetőség van, és hogy ezek nehezen hozzáférhetők a mikrovállalkozások és a helyi önkormányzatok számára.

1.4

Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy osszák meg egymással a dekarbonizációt célzó innovációval kapcsolatos nagyszabású projektek megvalósítására szánt forrásaikat, ezáltal is javítva az európai kutatás legfontosabb szereplői közötti együttműködést. Ez fel fogja gyorsítani a kutatás szereplőinek összehangolását, ami versenyképesebbé teszi őket.

1.5

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy bár az EU éghajlatváltozási politikáinak a beruházások és az innováció révén ösztönözniük kell ezen ágazatok átalakítását, nem szabad felgyorsítaniuk azok hanyatlását. A termelő tevékenységek áthelyezése semmilyen körülmények között sem helyettesítheti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó politikát.

1.6

Az EGSZB úgy véli, hogy a dekarbonizációt célzó innováció legerősebb motorja az a szabályozási keret, mely magasan határozza meg a szén-dioxid árát (jelenleg mintegy 7 euró/tonna), hogy teljesen egyértelmű jelzést küldjön a beruházók számára arról, hogy a szénalapú technológiáknak középtávon már nem lesz helyük Európában.

1.7

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az Európai Unió a tiszta energiára irányuló kutatás és innováció egyik élharcosa globális szinten, valamint az egyik legnagyobb közfinanszírozó ezen a területen, melynek több mint tízmilliárd eurós finanszírozást biztosít. A kutatás és az innováció kulcsszerepet játszik Európa versenyképességének támogatásában és a fejlett energiatechnológiák és energiahatékonysági megoldások terén betöltött globális vezető szerepének megőrzésében.

1.8

Az EGSZB üdvözli az innovációs lánc mindkét végére helyezett hangsúlyt, amelynek keretében a Horizont 2020 kulcsszerepet tölt be az úttörő alapkutatás finanszírozásának alulról felfelé építkező megközelítése révén, mégpedig az Európai Kutatási Tanácson keresztül, valamint az Európai Innovációs Tanács előrehozott létrehozásának köszönhetően, amelynek célja, hogy segítse az iparágakat – különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) – az új piacok létrehozásában.

1.9

Az EGSZB szeretné jobban megérteni az Európai Bizottságnak a feladatorientált kutatást és innovációt célzó új megközelítések feltárására vonatkozó projektjeit. Különösen e projektek meghatározásának és kiválasztásának folyamatát kellene részletesebben leírni.

1.10

Az EGSZB a civil társadalom részvételét szorgalmazza az új energetikai-kutatási platform keretében, melyet az Európai Bizottság a társadalomtudományok, illetve a humán és műszaki tudományok területén dolgozó energetikai szakértők összefogása céljából kíván létrehozni.

2.1

Az Európai Bizottság megerősíti, hogy fel kívánja gyorsítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaságra való áttérést.

2.2

Az Európai Bizottság ennek érdekében jogszabálycsomagot terjeszt elő, mely három átfogó célt szolgál:

2.3

Ebben a keretben az Európai Bizottság a tiszta energiákkal összefüggő újításokba történő magánberuházás ösztönzésére az EU által bevethető fő szakpolitikai eszközökre vonatkozóan fogalmaz meg átfogó stratégiát:

2.4

Közleményében az Európai Bizottság négy kiemelt technológiai területet határoz meg:

2.5

Az Európai Bizottság egyébiránt felajánlja, hogy segíti a tiszta energiával kapcsolatos innovációs erőfeszítések összehangolását a városok, a régiók és a tagállamok között.

3.1

2016. november 30-án az Európai Bizottság egy rendkívül vaskos intézkedéscsomagot nyújtott be „Tiszta energia minden európai polgár számára” címmel, mely egy sor javaslatot tartalmaz az energiapiac – különösen a megújuló energiák piacának – újraszervezése terén, a Párizsi Megállapodás aláírásával vállalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.

3.2

A Párizsi Megállapodással az EU elkötelezte magát amellett, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 40 %-kal csökkenti 2030-ig. 2014 októberében azonban létrehozta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretét is, két másik célkitűzéssel: a megújuló energiaforrások 20 %-os részesedése 2020-ig a villamosenergia-termelésben, ezt követően pedig legalább 27 % 2030-ig, valamint 20 % és legalább 27 % közötti energiamegtakarítás ugyanebben az időszakban.

3.3

Az EGSZB számos vélemény révén támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes európai gazdaság felé való átmenet felgyorsítását, tiszteletben tartva a civil társadalom álláspontját és javaslatait.

3.4

A „tisztességes átmenet”-et szorgalmazva az EGSZB mindig is visszautasította a foglalkoztatás és a környezetvédelem szembeállítását. A két célkitűzést ugyanazzal a határozottsággal kell követni.

3.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU éghajlatváltozási politikáinak a beruházások és az innováció révén ösztönözniük kell ezen ágazatok átalakítását, nem pedig felgyorsítaniuk azok hanyatlását. A termelő tevékenységek áthelyezése semmilyen körülmények között sem helyettesítheti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó politikát.

3.6

Az EU energiainnovációs politikája eddig főként a technológiai fejlődésre helyezte a hangsúlyt, elhanyagolva azt, ami a polgárok számára valójában fontos: energiaszükségleteik kielégítését, például a fűtés, a mobilitás vagy a világítás terén.

3.7

Közleményében az Európai Bizottság ma már elismeri, hogy a decentralizált energiahálózatok termelőjeként, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású versenyképes megoldások keresőjeként a fogyasztó központi szerepet tölt be az energiarendszerben.

3.8

Az EGSZB üdvözli ezt a fejleményt, mivel a polgároknak szóló innovációs stratégia szükségleteik és energiafelhasználói magatartásuk elemzésével kezdődik.

3.9

Az Európai Bizottság a közleményében pénzügyi és finanszírozási eszközök széles skáláját ismerteti a dekarbonizációt célzó innováció támogatására. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy további beruházásokat ösztönözzön a teljes innovációs értékláncon, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki e támogatások összetettsége és sokfélesége miatt, mely megnehezíti a hozzáférést, különösen az innovatív mikrovállalkozások, illetve a helyi és regionális önkormányzatok számára.

3.10

Az EGSZB ezért üdvözli, hogy az Európai Bizottság egyablakos tanácsadó szolgálatot kíván létrehozni a projektgazdák és a beruházók számára, ugyanakkor a finanszírozási kínálat egyszerűsítését szorgalmazza.

3.11

A kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja, a 2020-as energiaügyi, éghajlatváltozási és infrastrukturális európai alap, az „InnovFin”, az „InnoEnergy”, a Horizont 2020 keretprogram, az Európai Stratégiai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank (EBB) kínálta lehetőségek között ugyanis nehéz kiigazodni (2).

3.12

„Technológiák és innováció az energiaiparban” című véleményében (3) az EGSZB emlékeztetett arra, hogy a jelentős innovációk nem a nagy ipari ágazatokból és a piaci erőfölényben lévő vállalkozásoktól származnak, hanem például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) köréből kikerülő „szakemberektől”.

4.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy csökkentse néhány tagállam kőolajra és szénre nyújtott támogatását, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy fel kell készülni az ipari szerkezetváltásra és alternatívákat kell felmutatni az érintett munkavállalók képzése és foglalkoztatása szempontjából, például a bányászati ágazatban.

4.2

Az energetikai átállás társadalmi elfogadottsága a foglalkoztatás terén nélkülözhetetlen a tagállamok politikai támogatásához.

4.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a dekarbonizációt célzó innováció legerősebb motorja az a szabályozási keret, mely magas szén-dioxid-árat határoz meg (jelenleg mintegy 7 euró/tonna), teljesen egyértelműen jelezve a befektetők számára, hogy a szénalapú technológiáknak középtávon már nem lesz helyük Európában.

4.4

Kevés utalás történik a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiára, jóllehet az Európai Bizottság elengedhetetlennek tartja azt a 2050-es célok megvalósításához.

4.5

Az EGSZB ezért csodálkozik azon, hogy az Európai Bizottság nem ad magyarázatot arra, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológia európai alkalmazásának ösztönzésére 2008-ban létrehozott eszközök miért is nem működtek.

4.6

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2050-re elérje az EU épületállományának dekarbonizációját. Az épületállomány önmagában az EU végfelhasználói energiaigényének több mint 40 %-át adja.

4.7

Az épületek energiahatékonysági korszerűsítésének nagy a tétje, az EGSZB azonban az Európai Bizottság közleményében mégsem lát kézzelfogható eszközöket és pénzügyi támogatást ennek sikerre viteléhez.

4.8

A műszaki megoldások (szigetelés, megújuló energia a fűtéshez és a háztartási meleg vízzel való ellátáshoz) rendelkezésre állnak az új épületek esetében, gyakran a tagállamok konkrét energiahatékonysági előírásainak köszönhetően, azonban a régi épületek energiahatékonysági korszerűsítéséhez nyújtott támogatások rendszeresen elégtelennek bizonyulnak, jóllehet gyakran a leghátrányosabb helyzetű családok laknak leginkább energiaigényes lakásokban.

4.9

A közlekedést, egy másik magas szén-dioxid-kibocsátást okozó ágazatot illetően az EGSZB támogatja az Európai Bizottság célkitűzéseit, azonban kérdéseket tesz fel néhány elemmel kapcsolatban:

4.10

Az innováció finanszírozásával kapcsolatban az EGSZB úgy véli, hogy abban a közösségi finanszírozás alapvető szerepet tölthet be. Feltörekvő ágazatról van szó (hamarosan fontosabb lesz, mint a kockázati tőke), amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció folyamatában.

4.11

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mozdítsa elő a közösségi finanszírozást, és a forrásokat az általa kiemeltnek tartott négy technológiai terület felé irányítsa (megújuló energiaforrások, tárolási megoldások, elektromos közlekedés, pozitív energiamérlegű lakhatás).