31.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/38

Előadó:

Pietro Vittorio BARBIERI

1.1.

Az EGSZB kedvezően ítéli meg az 1303/2013/EU rendeletnek (1) a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok részére további támogatást biztosító külön intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló 2016/0384 bizottsági javaslatot.

1.2.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a súlyos természeti katasztrófák által sújtott tagállamok és régiók támogatása érdekében be kell vezetni az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhasználását is, azzal kiegészítve az Európai Unió Szolidaritási Alapjának rendelkezésre álló eszközeit.

1.3.

Az EGSZB egyetért egy olyan külön prioritási tengely bevezetésével, amelyhez nem feltétlenül lenne szükség nemzeti társfinanszírozásra, és amelyet az ERFA által valamely operatív programon belül finanszírozott rekonstrukciós munkák céljából alakítanának ki, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK rendelet értelmében.

1.4.

Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy a munkákra fordított kiadások a természeti katasztrófa bekövetkeztének napjától kezdődően támogathatóak legyenek, abban az esetben is, ha a katasztrófa e rendeletmódosítás hatálybalépését megelőzően történt.

1.5.

Az EGSZB támogatja a javaslatot, amely szerint lehetővé kell tenni, hogy egy tagállam, ha már benyújtotta saját beavatkozásaira vonatkozó fizetési kérelmét az Európai Bizottsághoz, a következő fizetési kérelmében elvégezze a szükséges kiigazításokat.

1.6.

A korábbi véleményeiben kifejtettekkel összhangban az EGSZB nagyra becsüli az Európai Bizottságtól fent idézett pontokat, amelyek célja a támogatások egyszerűsítése és dinamikájuk felgyorsítása annak érdekében, hogy a természeti katasztrófákat követően még inkább idejében, nagyobb hatékonysággal és átláthatósággal valósulhassanak meg.

1.7.

Ugyanakkor az EGSZB szükségesnek tartja az alap további felülvizsgálatát annak érdekében, hogy pontosítani lehessen az alap működési területét (amely az éghajlatváltozás és a terrorista cselekmények miatt bekövetkező katasztrófákra is kiterjed), és felülvizsgálják az EGSZB által túlságosan magasnak tartott hozzáférési küszöbértékeket.

1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy az alap az európai szolidaritás fontos bizonyítéka, amelyet népszerűsíteni kell az uniós polgárok körében.

2.1.

Európát sajnos több különböző természeti katasztrófa is érte. Sajnálatos módon több uniós ország is elszenvedett valamilyen természeti csapást az elmúlt évek során.

2.1.1.

2002-ben Közép-Európát, különösen Németországot, Ausztriát, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát egymás után sújtották súlyos árvizek. Az EU abban az évben határozott úgy, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásával bekapcsolódik a súlyos természeti katasztrófák kezelésébe és kifejezi az érintett területek iránti európai szolidaritást. Azóta számos különböző katasztrófa – így árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszály – bekövetkeztekor sor került az említett alap igénybe vételére (2).

2.2.

Az EGSZB helyénvalónak tartja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (3) és az Európai Unió Szolidaritási Alapjának összevont alkalmazását a súlyos katasztrófákat követő műveletek során. A két alapra valójában ugyanazok az etikai előjogok vonatkoznak, és osztoznak néhány, a beavatkozások során alkalmazandó programozási kritériumban is. Egyrészt, mindkét alap az Európai Unió szolidáris szellemiségét tükrözi, másrészt általában olyan típusú fellépéseket finanszíroznak, amelyek célja az európai régiók gazdasági növekedésének, valamint igazságos és fenntartható fejlődésének előmozdítása (4).

2.3.

Az EGSZB már korábban leszögezte, hogy a segítségnyújtás időszerűsége alapvető annak hatékonysága és megfelelő átláthatósága szempontjából. Az EGSZB ezt kifejezetten az EU Szolidaritási Alapján belül alkalmazott bürokratikus eljárások (5) hosszadalmassága, valamint a segélyek célba juttatásáig szükséges túl hosszú várakozási idő (6) kapcsán állapította meg.

2.4.

Az EGSZB megismétli az alap működésével kapcsolatos korábbi észrevételeit, miszerint szükség lenne az alábbiakra:

2.4.1.

Az EGSZB ezenkívül aggodalmát fejezi ki a természeti és egyéb katasztrófák számának növekedése miatt, és hangsúlyozza, hogy fokozni kell a megelőző intézkedéseket.

2.5.

Az EGSZB helyesli az 1303/2013/EU rendelet 120. cikkének egy (8) bekezdéssel történő kiegészítését, amely értelmében az operatív programokon belül létrehozható egy akár 100 % társfinanszírozási arányt biztosító különálló prioritási tengely az alábbi feltételeknek megfelelő műveletek támogatására:

2.6.

Az EGSZB helyesli az 1303/2013/EU rendelet 65. cikke (9) bekezdésének előírásaitól való eltérést, amely lehetővé teszi, hogy az említett prioritási tengely keretében történő beavatkozások költségei már a természeti katasztrófa bekövetkeztének időpontjától kezdve támogathatók legyenek.

3.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a rendeletjavaslatot a 2012/2002/EK rendelettel és módosításaival együtt kell olvasni, mivel azt egészíti ki és azt módosítja. A módosító javaslatok az EGSZB által – korábbi véleményeiben is jelzetten – remélt irányba mutatnak, azaz az alap működési mechanizmusainak gyorsítására és egyszerűsítésére irányulnak. Van azonban néhány kritikus pont, amely továbbra is említést érdemel.

3.2.

Az EGSZB ismételten megerősíti, hogy a rendelet különösen nagy jelentőségű intézkedés, mivel az európai szolidaritás egyik megtestesítője. A tagállamok saját politikáit kiegészítve és más különböző európai uniós politikákat – többek között a strukturális alapokhoz és az Európai Beruházási Bankhoz kapcsolódó programokat – összehangolva biztosítja a szubszidiaritás elvét. Az EGSZB úgy véli, hogy a rendeletet ki kell egészíteni azokkal a mentességekkel is, amelyekben a természeti és egyéb katasztrófák által sújtott tagállamok a Stabilitási Paktum vonatkozásában részesülnek.

3.3.

A rendelet előírja, hogy a katasztrófának jelentős mértékűnek kell lennie, és hogy a közösségi fellépés nem mentesíti a tagállamokat olyan esetben, amelyben a katasztrófa által okozott károk nem érnek el egy bizonyos összeget, amelyet az EGSZB túl magas, ezért felülvizsgálandó küszöbértéknek tart.

3.4.

A lakhatás biztosítását célzó intézkedések nem támogathatóak, kivéve, ha ideiglenes, sürgősségi lakhatási megoldás kialakításáról van szó. E tekintetben emlékeztet az ilyen célú állami, vagy a biztosítók részéről történő beavatkozásokra. Ősi falvak esetében az idegenforgalom terén a második lakás segítségével végzett gazdasági tevékenység magát a lakosok megélhetését biztosítja. Az EGSZB véleménye szerint meg kell különböztetni a lakhatást és a gazdasági tevékenységet.

3.5.

A rendelet ezenkívül előírja, hogy a támogatás nem halmozható más, természeti és egyéb katasztrófákból fakadó területi problémák megoldására irányuló uniós intézkedésekkel. Az alaphoz való hozzáférés egyik első feltétele a természeti katasztrófák kockázatának megelőzését célzó terv megléte. Az EGSZB úgy véli, hogy sem az európai intézmények, sem a tagállamok nem helyeznek kellő figyelmet a megelőzésre.

3.6.

A rendelet meghatározza, hogy a finanszírozott műveleteknek eleget kell tenniük a Szerződés és az annak kapcsán elfogadott szabályozási eszközök előírásainak. Különösen felhívja a figyelmet a megfelelő pénzügyi gazdálkodásra, a közbeszerzések átláthatóságára, valamint a környezetvédelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, amely például környezetbarát infrastruktúrákba való beruházások révén valósulhat meg. A rendelet elfogadásakor nem volt hatályban hozzáférhetőségről szóló konkrét irányelv (7). Mivel az Európai Unió lakosságának idősödésével még tovább nőtt a hozzáférhető termékek és szolgáltatások iránti igény (8), az EGSZB úgy véli, hogy a sürgősségi beavatkozásra és a rekonstrukcióra irányuló kezdeményezések hozzáférhetőségét a központi jelentőségű szempontok közé kell sorolni.