Összefoglalás

A légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések uniós minősítési rendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat hatásvizsgálata

A. Fellépés szükséges

Mi a probléma lényege és miért jelent problémát uniós szinten?

A kezdeményezés a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezés belső piacának hiányával foglalkozik. Ez csökkenti a hatékonyságot és rontja az ilyen berendezés európai gyártóinak versenyképességét.

Az európai gyártók versenyképességének támogatását célzó szakpolitikai kezdeményezések nélkül azok piaci részesedése csökken a globális piacon.

Mi az elérendő cél?

A légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések uniós belső piacának megfelelő működése és az uniós vállalkozások globális versenyképességének növelése.

Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)?

A tagállamok a Bizottsággal részben kezelték ezt a problémát a közös tesztelési módszer kialakításáról szóló, nem kötelező erejű együttműködési megállapodás révén. Ez a megállapodás azonban nem ad ki minősítéseket. Nincsenek arra utaló jelek, hogy a tagállamok kölcsönösen elfogadott, jogilag kötelező erejű minősítési rendszert terveznének. Uniós szintű fellépésre van ezért szükség. Az uniós fellépés hozzáadott értéket biztosítana, mivel a gyártók élvezhetnék a belső piac előnyeit és javíthatnák globális versenyképességüket.

B. Megoldások

Milyen különféle lehetőségek léteznek e célkitűzések elérésre? Van-e előnyben részesített lehetőség? Amennyiben nem, miért?

Öt szakpolitikai alternatíva került kidolgozásra:

1. „Alapforgatókönyv”, a Bizottság nem indítana egyetlen kezdeményezést sem. 2. Ajánlás a tagállamok részére. 3. „Jogalkotás” – Jogalkotási javaslat, amely lehetővé tenné a gyártók számára, hogy termékeiket az egyik tagállamban történt minősítést követően Unió-szerte a piacon bevezessék és értékesítsék: 3.1. a „régi megközelítés”, 3.2. az „új megközelítés”, 3.3. a „központosított megközelítés”.

Az előnyben részesített lehetőség a 3.1. „régi megközelítés”, amelynek jelentős pozitív hatásai lennének a legszélesebb körű támogatással valamennyi érdekelt körében.

Mi a különböző érdekeltek álláspontja? Ki melyik lehetőséget támogatja?

Az érdekelt felek csoportjai nem támogatták az 1. és a 2. lehetőséget. Az érdekelt felek csoportjainak többsége a 3.3. lehetőséget támogatta, amelyet szorosan követett a 3.1 és a 3.2. Az érdekelt felek csoportjai nagyrészt homogén választ adtak ezekre a kérdésekre.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatása

Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) hatásai?

A minősítést csak egy tagállamban lehet elvégezni. A javasolt szakpolitikai fellépésnek az alábbiakat kellene biztosítania: növelni az uniós piac hatékonyságát, javítani az áruk szabad mozgását, javítani a fogyasztók szabad választását, csökkenteni az adminisztratív terheket, javítani a piaci bevezetés időbeni kereteit és fokozni az európai gyártók versenyképességét. Ennek a harmadik országokban az uniós gyártók eladásainak általános növekedéséhez, valamint az ágazatban az általános foglalkoztatási mutatók növekedéséhez kellene vezetnie.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek)?

Az egyetlen alkatrész vagy berendezés kötelező tesztelési gyakoriságának csökkentése az egyetlen laboratórium által évente elvégzendő tesztelések számának csökkenéséhez, valamint a laboratóriumok bevételcsökkenéséhez kellene vezetnie, amelynek azonban alacsonyabbnak kellene lennie a gyártók költségmegtakarításainál.

Milyen hatásai vannak a kkv-kra és a versenyképességre?

A jelenlegi minősítési rendszerrel összefüggő jogbizonytalanság növeli a fejlesztési költségeket, valamint a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezés piaci bevezetésének idejét. A kkv-k számára rendelkezésre álló korlátozott források miatt ez számukra arányaiban nagyobb problémát jelent, mint a nagyobb vállalatok számára. A 3.1. lehetőség pozitív hatásai ezért várhatóan nagyobbak a kkv-k szempontjából.

Jelentős lesz-e a tagállami költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatás?

Nem

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Nem

D. Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

Ötévente.