EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.12.21.

COM(2016) 883 final

2016/0409(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió az elmúlt két év folyamán azon dolgozott, hogy egyidejűleg kezelje a migráció szabályozásával, az EU külső határainak integrált határigazgatásával, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel és a uniós dimenziójú bűnözéssel kapcsolatos különálló kihívásokat. A tagállamok közötti, illetve a tagállamok és az illetékes uniós ügynökségek közötti hatékony információcsere alapvető fontosságú ahhoz, hogy határozott választ adjunk ezekre a kihívásokra, továbbá hatékony és valódi biztonsági uniót alakítsunk ki.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) az EU és a schengeni társult országok bevándorlási, rendőri, vám- és igazságügyi hatóságai közötti hatékony együttműködés legsikeresebb eszköze. A tagállamok illetékes hatóságai, például a rendőrség, a határőrök és a vámtisztviselők számára hozzáférést kell biztosítani az általuk ellenőrzött személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos magas szintű információkhoz, amelyek világos utasításokat tartalmaznak arra nézve, hogy mi a teendő az egyes esetekben. Ez – a schengeni együttműködés középpontjában álló – nagyméretű információs rendszer döntő szerepet játszik a személyek schengeni térségen belüli szabad mozgásának elősegítésében. A rendszer lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok adatokat rögzítsenek és kérdezzenek le a keresett személyekkel, az EU-ba való belépésre vagy tartózkodásra esetleg nem jogosult személyekkel, eltűnt személyekkel – különösen a gyermekekkel – valamint a talán ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett tárgyakkal kapcsolatban. A konkrét személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos információkon felül a SIS világos utasításokat is tartalmaz az illetékes hatóságok számára arra nézve, hogy mi a teendő az adott személy vagy tárgy megtalálása esetén.

(1)a Bizottság azon bejelentése, miszerint javítja a SIS hozzáadott értékét a bűnüldözési célok tekintetében 7 , hogy reagáljon az új fenyegetésekre;

(2)az elmúlt három évben a SIS végrehajtása tekintetében végzett munka eredményeinek megszilárdítása. E munka során műszaki módosításokat hajtottak végre a Központi SIS-ben, hogy kibővítsenek egyes meglévő figyelmeztetőjelzés-kategóriákat és új funkciókat biztosítsanak;

(3)a SIS átfogó értékelésének eredményeként megfogalmazott, műszaki és eljárási módosításokra vonatkozó ajánlások 8 ;

(4)a SIS végfelhasználók műszaki fejlesztéseket szorgalmazó kérései; valamint

(5)az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport adatminőséggel kapcsolatos időközi megállapításai 9 .

a SIS használatára szolgáló nemzeti eljárások megfelelőbb összehangolása, különös tekintettel a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekményekre, valamint a gyermek szülő általi jogellenes elvitele által veszélyeztetett gyermekekre;

a SIS hatókörének kiterjesztése azáltal, hogy biometrikus azonosítók új elemeit viszik be a meglévő figyelmeztető jelzésekbe;

műszaki módosítások bevezetése a biztonság javítása és az adminisztratív teher csökkentése érdekében kötelező nemzeti másolatok és a végrehajtásra vonatkozó közös műszaki szabványok előírásával;

a SIS végpontig terjedő teljes használatának szabályozása, ami nem csupán a központi és nemzeti rendszerekre terjed ki, hanem azt is biztosítja, hogy a végfelhasználók hozzájussanak a feladataik ellátásához szükséges valamennyi adathoz, valamint a SIS-adatok kezelése során minden biztonsági szabálynak megfeleljenek. 

•Összhang más uniós szakpolitikákkal, valamint a jelenlegi és a jövőbeni jogi eszközökkel

(1)Belső biztonság, az európai biztonsági stratégiában 13 hangsúlyozottak szerint, valamint a Bizottság hatékony és valódi biztonsági unió megvalósítására 14 irányuló tevékenysége, a terrorista bűncselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és vádeljárás alá vonása céljából, a bűnüldöző hatóságok terrorizmusban vagy más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsított személyek személyes adatainak kezelésére való felhatalmazásával.

(2)Adatvédelem: e javaslat szavatolja azon egyének alapvető jogainak védelmét, akiknek a személyes adatait a SIS-ben kezelik.

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik az alábbi hatályos uniós jogszabályokhoz is, és kiegészíti azokat:

(3)Európai Határ- és Parti Őrség, a SIS-hez a javasolt Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) 15 céljából történő hozzáférés tekintetében, továbbá műszaki interfész biztosítása az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak, a személyzet kiutasítási feladatokban közreműködő csoportjainak és a migrációkezelést támogató csoport tagjainak SIS-hozzáférése érdekében, hogy azok megbízatásuk keretei között jogosultak legyenek hozzáférni a SIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat.

(4)az Europol, amennyiben e javaslat megbízatásának keretei között további jogosultságokat biztosít az Europolnak a SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférés és azok lekérdezése tekintetében.

(5)Prüm: az egyének személyazonosságának ujjnyomatok (valamint arcképmások és DNS-profilok) alapján történő megállapítását lehetővé tévő, e javaslatba foglalt fejlesztések kiegészítik a kijelölt nemzeti DNS-adatbázisokhoz és automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerekhez való kölcsönös online hozzáférésről szóló hatályos prümi rendelkezéseket 16 .

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik az alábbi jövőbeni uniós jogszabályokhoz is, és kiegészíti azokat:

(6)A külső határok igazgatása. A javaslat kiegészíti a külföldi terrorista harcosok jelenségére válaszul a Schengeni határellenőrzési kódexben előirányzott azon új elvet, miszerint a schengeni térségbe való be- és kilépéskor rendszeresen ellenőriznek minden utazót, köztük az uniós polgárokat is.

(7)Határregisztrációs rendszer. A javaslat tükrözni kívánja azt a javaslatot, hogy ujjnyomat és arcképmás kombinációját használják biometrikus azonosítóként a határregisztrációs rendszer működése céljából.

(8)ETIAS. A javaslat figyelembe veszi a javasolt ETIAS-t, amely előírja az EU-ba utazni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok alapos – a SIS-beli ellenőrzésre is kiterjedő – biztonsági vizsgálatát.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Változó geometria

•Szubszidiaritás

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat értelmében három évvel azután, hogy a SIS megkezdte működését, a Bizottság átfogó értékelést készít a Központi SIS II-ről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

Az értékelés eredményei kiemelték, hogy az új biztonsági és migrációs kihívások megfelelőbb megválaszolása érdekében módosítani kell a SIS jogalapját. Ennek keretében javaslatot tesznek például a SIS végpontig terjedő kezelésére a rendszer végfelhasználók általi használatának szabályozásával és a végfelhasználói alkalmazásokra is vonatkozó adatbiztonsági szabványok megállapításával; a rendszer megerősítésére a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos célok tekintetében új foganatosítandó intézkedés meghatározásával; azon gyermekek helyzetének tisztázására, akiket a szülők általi jogellenes elvitel fenyeget; valamint a rendszerben hozzáférhető biometrikus azonosítók kiterjesztésére.

Az értékelés eredményei azt is jelezték, hogy jogi módosításokra van szükség a rendszer műszaki működésének javítása és a nemzeti eljárások észszerűsítése érdekében. A szóban forgó intézkedések azáltal fokozzák a SIS hatékonyságát ás eredményességét, hogy megkönnyítik a rendszer használatát, és csökkentik a szükségtelen terhet. A Bizottság további intézkedéseket dolgozott ki, hogy a tagállamok és az eu-LISA konkrét jelentéstételi feladatainak világosabb leírásával javítsa az adatminőséget és fokozza a rendszer átláthatóságát.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság az adatvédelem terén külön konzultált a tagállamok nemzeti adatvédelmi hatóságaival és a SIS II felügyeletével megbízott koordinációs csoporttal is. A tagállamok egy részletes kérdőív kitöltésével osztották meg az érintettek hozzáférési kérelmeivel és a nemzeti adatvédelmi hatóságok munkájával kapcsolatos tapasztalataikat. A szóban forgó kérdőívekre 2015. júniusától fogva érkező válaszok hozzájárultak e javaslat kidolgozásához.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

SIS Technical Assessment (A SIS műszaki értékelése) (Kurt Salmon) 22

ICT Impact Assessment of Possible Improvements to the SIS II Architecture (A SIS II felépítés esetleges fejlesztéseinek IKT hatásvizsgálata) (Kurt Salmon) 23

„ICT Impact Assessment of the technical improvements to the SIS II architecture – Final Report” (A SIS II felépítés műszaki fejlesztéseinek IKT hatásvizsgálata),2016. november 10., (Wavestone) 24

•Hatásvizsgálat

A Bizottság ezenfelül az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (3) bekezdésével és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkének (3) bekezdésével és 66. cikkének (5) bekezdésével előírtakkal összhangban elvégezte a SIS átfogó értékelését, és közzétett egy kísérő szolgálati munkadokumentumot. Az átfogó értékelés eredményei (az értékelési jelentést és a vonatkozó szolgálati munkadokumentumot 2016. december 21-én fogadták el) képezték az e javaslatba foglalt intézkedések alapját.

•Alapvető jogok és adatvédelem

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

a célok tükrében megvizsgálja az elért eredményeket;

értékeli, hogy változatlanul helytállóak-e rendszer az alapjául szolgáló megfontolások;

megvizsgálja, hogy miként alkalmazzák a rendeletet a központi rendszerre;

értékeli a központi rendszer biztonságát;

feltérképezi a következményeket a rendszer jövőbeni működésére nézve.

•A javaslat egyedi rendelkezéseinek részletes magyarázata

E javaslat, valamint a határforgalom-ellenőrzés terén a SIS létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló javaslat azonos rendelkezései.

Általános rendelkezések (1–3. cikk)

A SIS műszaki felépítése és működtetési módjai (4–14. cikk)

Az eu-LISA feladatköre (15–18. cikk)

A figyelmeztető jelzésekhez való hozzáféréshez és azok megőrzéséhez való jog (43., 46., 48., 50. és 51. cikk)

Általános adatkezelési és adatvédelmi szabályok (53–70. cikk)

Ellenőrzés és statisztikák (71. cikk)

A SIS az információcsere hatékony eszköze, amelyet az illetékes hatóságok több mint 2 millió végfelhasználója használ Európa-szerte rendkívül széles körben. E javaslatok felölelik a rendszer végponttól végpontig tartó teljes működésére vonatkozó szabályokat, beleértve az eu-LISA által üzemeltetett Központi SIS-t, a nemzeti rendszereket és a végfelhasználói alkalmazásokat A rendeletjavaslat nem csupán a központi és nemzeti rendszerekkel foglalkozik, hanem a végfelhasználók műszaki és operatív igényeivel is.

A 9. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a végfelhasználóknak meg kell kapniuk a feladataik ellátásához szükséges adatokat (különösen az érintett személyazonosság megállapításához és a szükséges intézkedés meghozatalához szükséges valamennyi adatot). A rendeletjavaslat rendelkezik a SIS tagállami végrehajtásának közös mintájáról, szavatolva az összes nemzeti rendszer harmonizációját. A 6. cikk előírja, hogy mindegyik tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a SIS megszakítás nélkül elérhető legyen a végfelhasználók számára, hogy a leállás lehetőségének csökkentésével maximálisra növelje az operatív előnyöket.

i.A személyazonosság megállapítása, amikor az alany szándékosan vagy szándék nélkül megsértette az ujjbegyeit. Ez bekövetkezhet a személyazonosítás vagy az ujjnyomatvétel meghiúsítására irányuló kísérlet vagy pedig baleset, illetve nehéz fizikai munka okozta sérülés következtében. A SIS AFIS műszaki szabályainak megvitatása során Olaszország jelentős sikerekről számolt be azon irreguláris migránsok személyazonosságának megállapítása tekintetében, akik az ujjnyomataik szándékos megsértésével próbálták elkerülni a személyazonosítást. Az olasz hatóságok által végzett tenyérnyomat vétel ezt követően lehetővé tette a személyazonosság megállapítását.

ii.Bűncselekmények elkövetésének helyszínéről származó látens ujjnyomatok. A gyanúsított gyakran nyomokat hagy a bűncselekmény elkövetésének helyszínén, és ezek valószínűsíthetően tenyerének lenyomatai. A gyanúsított csak akkor azonosítható, ha a jogszerű ujjnyomatvételkor rutinszerűen tenyérnyomatot is vesznek az adott személytől. A tenyérnyomat általában az ujjtövek olyan részletét is tartalmazza, ami gyakran hiányzik a levett, átforgatott és sík nyomatokról, mivel az utóbbiak az ujjbegyekre és a felső ujjpercekre korlátozódnak.

Az arcképmás személyazonosítási célú használata növeli az összhangot a SIS és a javasolt uniós határregisztrációs rendszer, az elektronikus kapuk és az önkiszolgáló terminálok között. E a funkció a rendszeres és jogszerű határátkelésekre korlátozódik.

A 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy amennyiben nem állnak rendelkezésre ujjnyomatok vagy tenyérnyomatok, DNS-profilokat használjanak olyan eltűnt személyek, különösen gyermekek tekintetében, akiket védelem alá kell helyezni. Ezt a funkciót kizárólag ujjnyomatok hiányában fogják alkalmazni, és csak engedéllyel rendelkező felhasználók számára áll majd rendelkezésre. Ez a rendelkezés tehát lehetővé teszi, hogy a nemzeti hatóságok az eltűnt személy/gyermek szüleinek vagy testvéreinek DNS-profiljai segítségével azonosítani és lokalizálni tudják a szóban forgó személyt. A tagállamok kiegészítő információk cseréje révén operatív szinten már jelenleg is megosztják egymással ezt az információt. Ez a javaslat az említett gyakorlatból szabályozási keretet teremt azáltal, hogy a SIS működésére és használatára vonatkozó anyagi jogi jogalapot illeszt a szabályozásba, és világos eljárásokat állapít meg az ilyen profilok felhasználását megengedő körülmények tekintetében.

A javaslat az alábbiakra is kiterjeszti az olyan személyekkel kapcsolatban tárolható információtípusokat (20. cikk), akik tekintetében figyelmeztető jelzést bocsátottak ki:

az, hogy az adott személy részt vett-e a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1., 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartózó tevékenységben;

más, személyhez kapcsolódó észrevétel; a figyelmeztető jelzés oka;

a személy nemzeti nyilvántartási számára és a nyilvántartás helyére vonatkozó adatok;

az eltűnt személyekkel kapcsolatos ügytípus kategóriába sorolása (csak a 32. cikk szerinti figyelmeztető jelzések);

az adott személy személyazonosító vagy úti okmányának adatai;

az adott személy személyazonosító vagy úti okmányának színes fénymásolata;

DNS-profilok (kizárólag akkor, ha az ujjnyomatok nem alkalmasak a személyazonosság megállapítására).

arcképmások;

tenyérnyomatok;

személyazonosító okmányok adatai;

az áldozat címe;

az áldozat apjának és anyjának neve.

az érintettek hozzáférés iránti kérelmei;

a téves adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek;

bíróság elé vitt ügyek;

az ügyek, amelyekben a bíróság a felperes javára döntött; valamint

a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által létrehozott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, más tagállamok bíróságai vagy hatóságai által hozott jogerős határozatok kölcsönös elismerésének eseteivel kapcsolatos észrevételek.

2016/0409 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Schengeni Információs Rendszer (SIS) alapvető eszközt jelent az Európai Unió keretébe integrált schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazására. A SIS az egyik olyan lényeges kiegyenlítő intézkedés, amely hozzájárul az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas fokú biztonságának fenntartásához azáltal, hogy támogatja a határőrségek, a rendőri, vám- és egyéb bűnüldöző hatóságok, valamint büntetőügyekben az igazságügyi hatóságok közötti operatív együttműködést.

(2)A SIS-t a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i Egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) 37 IV. címének rendelkezései alapján hozták létre. A 2424/2001/EK tanácsi rendelet 38  és a 2001/886/IB (SIS) tanácsi határozat 39  szerint a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) kidolgozásával, amelyet az 1987/2006/EK rendelettel 40 , valamint a 2007/533/IB tanácsi határozattal 41 hoztak létre. A SIS II a Schengeni Egyezmény alapján létrehozott SIS helyébe lépett.

(3)Három évvel a SIS II működésének megkezdése után a Bizottság elvégezte a rendszer értékelését, összhangban az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (5) bekezdésével, és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkével és 65. cikkének (5) bekezdésével. A Bizottság 2016. december 21-én fogadta el az értékelési jelentést és a kapcsolódó szolgálati munkadokumentumot 42 . Az e dokumentumokban megfogalmazott ajánlásokat e rendeletben is megfelelően meg kell jeleníteni.

(4)Ez a rendelet képezi a SIS szabályozásához szükséges jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címe 4. és 5. fejezetének hatálya alá tartozó kérdések tekintetében. A határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet 43  alkotja a SIS szabályozásához szükséges jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(5)Az, hogy a SIS szabályozásához szükséges jogalap több különálló jogi eszközből áll, nem befolyásolja azt az elvet, hogy a SIS egyetlen információs rendszert alkot, és ekként kell működtetni. E jogi eszközök bizonyos rendelkezéseinek ezért meg kell egyezniük.

(6)Meg kell határozni a SIS céljait, műszaki felépítését és finanszírozását, meg kell állapítani a végponttól végpontig terjedő működésére és felhasználására vonatkozó szabályokat, a felelősségi köröket, a rendszerbe rögzítendő adatok kategóriáit, az adatbevitel céljait, rögzítésük feltételeit, az adatokhoz való hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, a biometrikus azonosítók használatát, valamint az adatkezelésre vonatkozó további szabályokat.

(7)A SIS a központi rendszerből (Központi SIS), valamint a SIS-adatbázis teljes vagy részleges másolatát tartalmazó nemzeti rendszerekből áll. Tekintve, hogy a SIS a legfontosabb információcsere-eszköz Európában, gondoskodni kell arról, hogy központi és nemzeti szinten egyaránt megszakítás nélkül üzemeljen. Ezért valamennyi tagállamnak el kell készítenie a SIS-adatbázis részleges vagy teljes másolatát, és készenléti rendszert kell létrehoznia.

(8)Kézikönyvet kell fenntartani, amely részletes szabályokat tartalmaz a figyelmeztető jelzés alapján szükségessé váló intézkedésre vonatkozó kiegészítő információk cseréjére vonatkozóan. Valamennyi tagállam nemzeti hatóságainak (a SIRENE-irodáknak) biztosítaniuk kell ezen információk cseréjét.

(9)A figyelmeztető jelzésben megállapított, foganatosítandó intézkedéssel kapcsolatos kiegészítő információk hatékony cseréjének fenntartása érdekében helyénvaló megerősíteni a SIRENE-irodák működését az alábbiakra vonatkozó követelmények meghatározásával: a rendelkezésre álló erőforrások, a felhasználók képzése, valamint a többi SIRENE-irodától érkező megkeresések megválaszolásának ideje.

(10)A SIS központi elemének üzemeltetési igazgatását a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 44 (a továbbiakban: az Ügynökség) végzi. Annak érdekében, hogy az Ügynökség mozgósítani tudja a szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokat a Központi SIS üzemeltetési igazgatása összes vonatkozásának fedezéséhez, e rendeletnek részletesen meg kell határoznia az Ügynökség feladatait, különös tekintettel a kiegészítő információk cseréjével kapcsolatos műszaki kérdésekre.

(11)A SIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az Ügynökségnek kell felelnie az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért.

(12)Az Ügynökségnek képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül korszerű kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak, az Europolnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a SIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a bűncselekményekkel kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért központi statisztikai adatbázist kell létrehozni. Az elkészített statisztikák nem tartalmazhatnak személyes adatokat.

(13)A SIS-nek további adatkategóriákat is kell tartalmaznia, hogy a végfelhasználók időveszteség nélkül megalapozott döntéseket hozhassanak az adott figyelmeztető jelzés alapján. Ezért a személyazonosság megállapításának megkönnyítése és a többszörös személyazonosságok felderítése érdekében a személyekkel kapcsolatos adatkategóriáknak a személyazonosító okmányra vagy számra vonatkozó hivatkozást és ilyen okmány másolatát kell tartalmaznia, amennyiben az rendelkezésre áll.

(14)A SIS-ben – a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése céljából megőrzött naplófájlok kivételével – nem tárolhatók olyan adatok, amelyeket lekérdezésre, önellenőrzése, és a SIS Nemzeti Rész megfelelő működésének biztosítására, valamint az adat-sértetlenség és -biztonság érdekében használtak.

(15)A SIS-nek lehetővé kell tennie a biometrikus adatok feldolgozását az érintett egyének megbízható azonosítása érdekében. A SIS-nek hasonlóképpen lehetővé kell tennie olyan személyek személyes adatainak kezelését is, akiknek a személyazonosságával visszaéltek (a személyazonosság téves megállapításával okozott kellemetlenség elkerülése érdekében), amit megfelelő biztosítékokhoz, mindenekelőtt az érintett egyén hozzájárulásához kell kötni, valamint szigorúan korlátozni kell azokat a célokat, amelyek érdekében ezek az adatok jogszerűen kezelhetők.

(16)A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges technikai rendelkezést ahhoz, hogy minden olyan alkalommal, amikor a végfelhasználók jogosultak lekérdezni a nemzeti rendőrségi vagy bevándorlási adatbázist, egyidejűleg a SIS-t is lekérdezzék az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 4. cikkének megfelelően. Ennek révén szavatolni kell, hogy a SIS a belső határellenőrzés nélküli térségen belüli ellensúlyozó intézkedésként működjön, a tagállamok pedig megfelelőbben tudják kezelni a bűnözés uniós dimenzióját és a bűnözők mobilitását.

(17)E rendeletnek meg kell határoznia a daktiloszkópiai adatok és arcképmások személyazonosítási célú felhasználásának feltételeit. Az arcképmások személyazonosítási célú SIS-beli felhasználásának elő kell segítenie olyan határellenőrzési eljárások következetes megvalósítását, amelyek során a személyazonosság megállapításához és ellenőrzéséhez ujjnyomatok és arcképmások felhasználására van szükség. Ha kétség merül fel egy adott személy személyazonosságát illetően, kötelezővé kell tenni a daktiloszkópiai adatokkal történő lekérdezést. Arcképmások kizárólag rendszeres határforgalom-ellenőrzés keretében, önkiszolgáló termináloknál és elektronikus kapuknál használhatók a személyazonosság megállapítására.

(18)A SIS-en belüli automatikus ujjnyomat-azonosító szolgáltatás bevezetése kiegészíti a kijelölt nemzeti DNS-adatbázisokhoz és automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerekhez való kölcsönös online hozzáférésre vonatkozó, meglévő prümi mechanizmust 46 . A prümi mechanizmus lehetővé teszi a nemzeti ujjnyomat-azonosító rendszerek összekapcsolását, aminek révén a tagállamok kérelmet terjeszthetnek elő annak megállapítása céljából, hogy valamely másik tagállamban ismert-e a bűncselekmény elkövetője, akinek az ujjnyomatait megtalálták. A prümi mechanizmus azt ellenőrzi, hogy egy adott időpontban ismert-e az a személy, akitől az ujjnyomatok származnak, tehát ha a későbbiekben derül fény az elkövető kilétére az egyik tagállamban, akkor nem feltétlenül fogják elfogni. Az SIS ujjnyomat lekérdezés lehetővé teszi az elkövető aktív keresését. Ezért lehetővé kell tenni az ismeretlen elkövető ujjnyomatainak a SIS-be való feltöltését, amennyiben az a személy, akitől az ujjnyomatok származnak nagy valószínűséggel azonosítható egy súlyos bűncselekmény vagy terrorcselekmény elkövetőjeként. Ez különösen abban az esetben valósul meg, ha az ujjnyomatokat a fegyveren vagy a bűncselekményhez használt bármely tárgyon találták. Az ujjnyomatoknak a bűncselekmény elkövetésének helyszínén való puszta jelenléte nem tekinthető nagy valószínűséggel arra utaló jelnek, hogy az elkövető ujjnyomatairól van szó. Az ilyen figyelmeztető jelzések létrehozásának további előfeltétele, hogy az elkövető személyazonossága nem megállapítható semmilyen más nemzeti, európai vagy nemzetközi adatbázis segítségével. Ha az ilyen ujjnyomat-ellenőrzés esetleges egyezést jelez, a tagállamnak – lehetőség szerint ujjnyomat-szakértő bevonásával – további vizsgálatot kell végeznie az ujjnyomatokkal annak megállapítása érdekében, hogy valóban az illetőtől származnak-e a SIS-ben tárolt nyomatok, valamint meg kell határoznia az adott személy személyazonosságát. Az eljárásokat a nemzeti jognak kell szabályoznia. A SIS-ben szereplő „ismeretlen keresett személy” kilétének megállapítása lényegesen elősegítheti a nyomozást és a letartóztatás valamennyi feltételének teljesülése esetén őrizetbe vételt eredményezhet.

(19)Lehetővé kell tenni a bűncselekmények elkövetésének helyszínén talált ujjnyomatok összevetését a SIS-ben tárolt ujjnyomatokkal, ha nagy valószínűséggel megállapítható, hogy azok a súlyos bűncselekmény vagy terrorista bűncselekmény elkövetőjétől származnak. „Súlyos bűncselekmények”: a 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban felsorolt bűncselekmények 47 , valamint „terrorista bűncselekmény”: a 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban említett, nemzeti jog szerinti bűncselekmények 48 .

(20)Lehetővé kell tenni DNS-profil bevitelét olyan esetekben, amikor daktiloszkópiai adatok nem állnak rendelkezésre, és e profil kizárólag engedéllyel rendelkező felhasználók számára lehet hozzáférhető. A DNS-profiloknak meg kell könnyíteniük a védelemre szoruló eltűnt személyek, különösen az eltűnt gyermekek személyazonosságának megállapítását, többek között azáltal, hogy az azonosítás elősegítéséhez engedélyezik a szülők vagy testvérek DNS-profiljának felhasználását. A DNS-adatok nem tartalmazhatnak faji származásra vonatkozó utalást.

(21)A SIS-nek tartalmaznia kell az átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzéseken túl helyénvaló rendelkezni az átadási és kiadatási eljárásokhoz szükséges kiegészítő információk cseréjéről is. Különösen az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 49 8. cikkében említett adatokat kell a SIS-ben kezelni. Operatív indokok miatt helyénvaló, hogy a kibocsátó tagállam az igazságügyi hatóságok engedélyével ideiglenesen hozzáférhetetlenné tegyen egy letartóztatásra vonatkozó meglévő figyelmeztető jelzést, ha intenzíven és aktívan keresnek egy európai elfogatóparancs hatálya alatt álló személyt, és a konkrét keresési műveletben részt nem vevő végfelhasználók veszélyeztethetik a sikeres végkimenetelt. Az ilyen figyelmeztető jelzések ideiglenes hozzáférhetetlensége nem haladhatja meg a 48 órát.

(22)Lehetővé kell tenni olyan kiegészítő adatok fordításának a SIS-be történő felvételét, amelyeket az európai elfogatóparancs alapján történő átadás vagy kiadatás céljából rögzítettek.

(23)A SIS-nek eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket kell tartalmaznia, az érintettek védelme vagy a közbiztonságot érő fenyegetések megakadályozása céljából. A SIS-ben korlátozni kell a gyermek szülő általi jogellenes elvitele által veszélyeztetett gyermekekre vonatkozó figyelmeztető jelzések kibocsátását (pl. a még be nem következett további sérelem megakadályozása érdekében olyan gyermekek esetében, akiket a szülő általi jogellenes elvitel fenyeget), ezért helyénvaló szigorú és megfelelő biztosítékokról rendelkezni. Gyermekek esetében ezeknek a figyelmeztető jelzéseknek és a megfelelő eljárásoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szolgálniuk, figyelemmel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikkére, valamint a gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-i ENSZ-egyezményre.

(24)A terrorizmussal és súlyos bűncselekményekkel gyanúsított személyek esetében olyan új intézkedést kell bevezetni, hogy a kibocsátó tagállam lehető legrészletesebb tájékoztatása érdekében feltartóztathassák és kikérdezhessék a súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyeket, vagy azokat, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy súlyos bűncselekményt fognak elkövetni. Ez az új intézkedés nem terjedhet ki a személy átvizsgálására vagy letartóztatására. Elegendő információt kell viszont szolgáltatnia a további intézkedések eldöntéséhez. „Súlyos bűncselekmények”: a 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban felsorolt bűncselekmények.

(25)A SIS-nek a nagy értékű tárgyakra, például az azonosítható és egyedi számmal kereshető elektronikai és műszaki berendezésekre vonatkozó új kategóriákat kell tartalmaznia.

(26)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a figyelmeztető jelzésekhez megjegyzést – úgynevezett megjelölést – csatoljanak arról, hogy a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést területükön nem hajtják végre. Ha a figyelmeztető jelzést letartóztatás és átadás céljából adták ki, e határozatban semmi nem értelmezhető a 2002/584/IB kerethatározatban foglalt rendelkezésektől való eltérésként vagy a rendelkezések alkalmazásának megakadályozásaként. A figyelmeztető jelzés megjelölésére vonatkozó döntés csak a megtagadás említett kerethatározatban foglalt indokain alapulhat.

(27)Ha a figyelmeztető jelzéshez megjelölést csatolnak és az átadás céljából letartóztatandó személy holléte ismertté válik, a személy hollétéről minden esetben tájékoztatni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó igazságügyi hatóságot, amely úgy határozhat, hogy a 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően európai elfogatóparancsot továbbít az illetékes igazságügyi hatóság számára.

(28)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a SIS-ben összekapcsolják a figyelmeztető jelzéseket. Ha egy tagállam két vagy több figyelmeztető jelzés között kapcsolatot hoz létre, az nem lehet hatással a foganatosítandó intézkedésre, a megőrzési időtartamra vagy a figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférési jogokra.

(29)A SIS-ben a figyelmeztető jelzéseket nem lehet a kiadásuk céljainak eléréséhez szükséges időnél tovább tárolni. Az egyének személyes adatainak különféle célokból történő kezelésében részt vevő különböző hatóságok adminisztratív terhének csökkentése érdekében helyénvaló összehangolni a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési időszakát a visszatéréssel és jogellenes tartózkodással összefüggő célokból előirányzott megőrzési időszakokkal. Ezenfelül a tagállamok rendszeresen meghosszabbítják a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések lejárati idejét, ha az eredeti határidőn belül nem lehetett meghozni a kért intézkedést. Ezért a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket maximum öt évig lehet megőrizni. Főszabály szerint a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket öt év elteltével automatikusan törölni kell a SIS-ből, kivéve a rejtett, célzott és információkérő ellenőrzések céljából kibocsátott figyelmeztető jelzéseket. Ezeket egy év után kell törölni. A tárgyakra vonatkozó, rejtett ellenőrzés, információkérő ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából bevitt figyelmeztető jelzéseket egy év elteltével automatikusan törölni kell a SIS-ből, mivel azok minden esetben személyekkel kapcsolatosak. A lefoglalás vagy a büntetőeljárás során bizonyítékként való felhasználás céljából tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket öt év elteltével automatikusan törölni kell a SIS-ből, mivel ennyi idő után nagyon csekély a megtalálásuk esélye és a gazdasági értékük is jelentősen csökken. A kiállított és kitöltetlen személyazonosító okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket 10 évig kell megtartani, mivel az okmányok érvényességi ideje a kiállításuk időpontjától számított 10 év. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések rendszerben tartására vonatkozó határozatoknak átfogó egyedi elbíráláson kell alapulniuk. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a tagállamoknak a felülvizsgálati időtartamon belül felül kell vizsgálniuk, és statisztikát kell vezetniük azok személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések számáról, amelyek megőrzési időszakát meghosszabbították.

(30)A SIS figyelmeztető jelzések lejárati idejének bevitelét és meghosszabbítását a szükséges arányossági követelményhez kell kötni, megvizsgálva, hogy a konkrét eset kellően megalapozott-e, releváns-e és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja SIS figyelmeztető jelzés bevitelét. A terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 50 1., 2., 3. és 4. cikke szerinti bűncselekmények a közbiztonságot, valamint az egyének életét és a társadalmat érő rendkívül súlyos fenyegetésnek minősülnek, továbbá a belső határok nélküli térségben, ahol a potenciális elkövetők szabadon mozoghatnak, rendkívül nehéz megelőzni, felderíteni és kinyomozni ezeket a bűncselekményeket. Amennyiben egy személyt vagy tárgyat az említett bűncselekményekkel kapcsolatosan keresnek, minden esetben létre kell hozni a SIS-ben a megfelelő, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést a büntetőeljárás céljából keresett személyek, a rejtett, információkérő és célzott ellenőrzés alatt álló személyek vagy tárgyak, valamint a lefoglalandó tárgyak tekintetében, mivel e cél vonatkozásában semmilyen más eszköz sem lenne hatékony.

(31)A figyelmeztető jelzések törlése tekintetében egyértelműséget kell teremteni. Egy figyelmeztető jelzés csak annyi ideig őrizhető meg, amennyi rögzítése céljának eléréséhez szükséges. Mivel a tagállamok eltérő gyakorlatokat alkalmaznak azon időpont meghatározására vonatkozóan, amikor a figyelmeztető jelzés eléri a célját, helyénvaló a figyelmeztető jelzések minden kategóriájára részletes kritériumokat megállapítani annak meghatározására vonatkozóan, hogy azokat mikor kell törölni a SIS-ből.

(32)A SIS-adatok sértetlensége elsődleges fontosságú. Ezért a végponttól végpontig terjedő adatbiztonság érdekében megfelelő biztosítékokat kell előírni a SIS-adatok központi és nemzeti szintű kezelése tekintetében. E rendelet biztonsági előírásainak kötelező erejűnek kell lenniük az adatkezelésben részt vevő hatóságok számára, amelyeknek egységes eljárást kell alkalmazniuk a biztonsági incidensek bejelentkezésére.

(33)Az e rendelet alkalmazásában a SIS-ben kezelt adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára és nem bocsáthatók azok rendelkezésére. Ugyanakkor helyénvaló az Európai Unió és az Interpol közötti együttműködés megerősítése az útlevéladatok hatékony cseréjének elősegítése révén. Amennyiben a SIS-ből személyes adatokat adnak ki az Interpol számára, e személyes adatoknak megfelelő szintű, szigorú biztosítékokat és feltételeket tartalmazó megállapodás által garantált védelmet kell élvezniük.

(34)Célszerű a SIS-hez való hozzáférést biztosítani a járművek, hajók és légi járművek nyilvántartásba vételéért felelős hatóságoknak, lehetővé téve számukra annak ellenőrzését, hogy keresik-e már a tagállamokban az adott szállítójárművet lefoglalás vagy ellenőrzés céljából. Közvetlen hozzáférést kell biztosítani azoknak a hatóságoknak, amelyek kormányzati szervezetek. E hozzáférést az érintett szállítójárművekre, valamint azok regisztrációs okmányára vagy rendszámára vonatkozó figyelmeztető jelzésekre kell korlátozni. Ennek megfelelően az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 51  rendelkezéseit bele kell foglalni ebbe a rendeletbe, az említett rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni.

(35)Az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni az illetékes nemzeti hatóságok által, súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, valamint a vádeljárás lefolytatása és a büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett adatkezelés tekintetében, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését. E rendeletben szükség esetén tovább kell pontosítani az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 , valamint az (EU) 2016/680 irányelv rendelkezéseit.

(36)Az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni, amikor a nemzeti hatóságok e rendelet alapján kezelnek személyes adatokat, és az (EU) 2016/680 irányelv nem alkalmazandó. A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 53 kell alkalmazni a személyes adatok uniós intézmények és szervek általi kezelésére az e rendelet szerinti feladataik ellátása során.

(37)Szükség esetén e rendeletben tovább kell pontosítani az (EU) 2016/680 irányelv, az (EU) 2016/679 rendelet és a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit. A személyes adatok Europol általi kezelése vonatkozásában a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről szóló (EU) 2016/794 rendelet 54 (Europol rendelet) alkalmazandó

(38)A bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat 55 adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a SIS-adatok Eurojust általi kezelésekor, ideértve az említett határozat értelmében felállított közös ellenőrző szervnek az Eurojust tevékenységei ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét, valamint a személyes adatok Eurojust általi jogosulatlan kezeléséért való felelősséget. Ha az Eurojust SIS-ben végzett lekérdezései során arra derül fény, hogy egy tagállam figyelmeztető jelzést adott ki, az Eurojust nem hozhatja meg a szükséges intézkedést. Ezért tájékoztatni kell az érintett tagállamot, hogy az nyomon követhesse az ügyet.

(39)A titoktartás tekintetében a SIS-el kapcsolatban alkalmazott és tevékenykedő tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(40)A tagállamoknak és az Ügynökségnek is biztonsági terveket kell fenntartaniuk a biztonsági kötelezettségek végrehajtásának elősegítése érdekében, és a biztonsági kérdések közös nézőpontból történő kezelése érdekében együtt kell működniük egymással.

(41)A független nemzeti felügyeleti hatóságoknak ellenőrizniük kell a tagállamok e rendelettel összefüggő személyesadat-kezelésének jogszerűségét. Meg kell határozni az érintetteknek a SIS-ben tárolt személyes adataikhoz való hozzáféréshez, azok helyesbítéséhez és törléséhez való jogát, és az azt követő, nemzeti bíróságok előtti jogorvoslatokat, valamint a bírósági határozatok kölcsönös elismerését. Ezért helyénvaló éves statisztikai adatok szolgáltatására kötelezni a tagállamokat.

(42)A felügyeleti hatóságoknak gondoskodniuk kell a SIS Nemzeti Részük keretében folytatott adatkezelési műveletek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről. Az ellenőrzést a felügyeleti hatóságoknak kell lefolytatniuk, vagy közvetlenül egy független adatvédelmi ellenőrtől kell az ellenőrzést megrendelniük. A független ellenőrnek továbbra is a nemzeti felügyeleti hatóság vagy hatóságok ellenőrzése és felügyelete alatt kell állnia, így magát az ellenőrzést az utóbbinak/utóbbiaknak kell elrendelnie/elrendelniük, és biztosítana/biztosítaniuk kell az ellenőrzés világosan meghatározott célját, hatókörét és módszertanát, valamint az ellenőrzéssel és annak végleges eredményeivel kapcsolatos útmutatást és felügyeletet.

(43)Az (EU) 2016/794 rendelet (Europol rendelet) úgy rendelkezik, hogy az Europol támogatja és erősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépéseit, valamint együttműködésüket a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem terén, továbbá elemzéseket és fenyegetettség-értékeléseket biztosít. Az Europol hozzáférési jogainak az eltűnt személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzésekre való kiterjesztése révén tovább kell erősítenie az Europol azon kapacitását, hogy az emberkereskedelemmel és a gyermekek – többek között online – szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos átfogó operatív és elemzési termékeket biztosítson a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára. Ez elősegíti az említett bűncselekmények megfelelőbb megelőzését, a potenciális áldozatok védelmét, valamint az elkövetők felderítését. Az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központja szintén hozzáférést kap az eltűnt személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzésekhez, beleértve a nemi erkölcs elleni bűncselekmények utazó elkövetőinek és a gyermek online szexuális zaklatásának eseteit, amikor az elkövetők gyakran azt állítják, hogy esetlegesen eltűntként regisztrált gyermekekkel lépnek kapcsolatba vagy tudnak kapcsolatot találni. Továbbá, mivel az Europol Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja komoly stratégiai szerepet tölt be az irreguláris migráció elősegítése elleni küzdelemben, hozzáférést kell kapnia az olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, akiknek valamely tagállam területére való beutazását vagy ottani tartózkodását bűncselekmény indokával vagy a vízum és tartózkodási feltételek megsértése miatt tagadták meg.

(44)A terrorizmusra, mindenekelőtt a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó információhiány áthidalása érdekében – amennyiben mozgásuk nyomon követése döntő jelentőségű – a tagállamoknak a figyelmeztető jelzés, valamint a találatok és a vonatkozó információk SIS-ben való rögzítésével egyidejűleg meg kell osztaniuk a terrorizmussal kapcsolatos információkat az Europollal. Ez lehetővé teszi az Europol Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja számára annak ellenőrzését, hogy rendelkezésre állnak-e további kapcsolódó információk az Europol-adatbázisban, továbbá hogy magas minőségű elemzésekkel segítse elő a terrorista hálózatok felszámolását, és lehetőség szerint támadásaik megakadályozását.

(45)A SIS-adatok kezelése és letöltése tekintetében egyértelmű szabályokat kell meghatározni az Europol számára, hogy az a legátfogóbban használhassa a SIS-t, az e rendeletben és az (EU) 2016/794 rendeletben előírt adatvédelmi normák tiszteletben tartásával. Ha az Europol SIS-ben végzett lekérdezései során arra derül fény, hogy egy tagállam figyelmeztető jelzést adott ki, az Europol nem hozhatja meg a szükséges intézkedést. Ezért tájékoztatni kell az érintett tagállamot, hogy az nyomon követhesse az ügyet.

(46)Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56 úgy rendelkezik, hogy e rendelet alkalmazásában a fogadó tagállam engedélyezi az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai vagy a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatok tagjainak, hogy betekinthessenek az olyan európai adatbázisokba, amelyekbe a betekintés a határforgalom-ellenőrzéssel, a határőrizettel és a visszaküldéssel kapcsolatos műveleti tervben meghatározott műveleti célok megvalósításához szükséges. Az egyéb érintett uniós ügynökségek, különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Europol a migrációkezelést támogató csoportok keretében szintén kiküldhetnek olyan szakértőket, akik nem tagjai az említett uniós ügynökségek személyzetének. Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatai, a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatok, és a migrációkezelést támogató csoport kiküldésének célja, hogy technikai és műveleti megerősítést nyújtsanak a kérelmező tagállamoknak, kiváltképpen azoknak, amelyek aránytalan migrációs kihívásokkal kerülnek szembe. Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatai, a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatok, és a migrációkezelést támogató csoport számára kijelölt feladatok ellátása szükségessé teszi a SIS-hez való hozzáférést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség Központi SIS-hez kapcsolódó technikai interfészén keresztül. Ha a személyi állomány csapata vagy csapatai által a SIS-ben végzett lekérdezések során egy tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésre derül fény, a csapat vagy személyzet tagja nem hozhatja meg a szükséges intézkedést, kivéve ha a fogadó tagállam felhatalmazza erre. Ezért tájékoztatni kell az érintett tagállamokat, hogy azok nyomon követhessék az ügyet.

(47)Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat 57 szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ETIAS Központi Egysége az ETIAS útján ellenőrzéseket végez majd a SIS-ben a beutazás engedélyezése iránti kérelmek értékelése céljából, ami többek között szükségessé teszi annak megállapítását, hogy a beutazási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll-e. Ebből a célból az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ETIAS Központi Egységének – a megbízatásának végrehajtásához szükséges mértékben – szintén hozzá kell férnie a SIS-hez, nevezetesen valamennyi személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés kategóriához, valamint a kitöltetlen és a kiállított személyazonosító okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez.

(48)A SIS egyes vonatkozásait technikai jellegük, részletességük és rendszeres frissítésük szükségessége miatt e rendelet rendelkezései nem szabályozhatják kimerítően. Ezek közé tartoznak például az adatbevitelre, az adatok frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályok, az adatminőség és biometrikus azonosítók lekérdezésére vonatkozó szabályok, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére és fontossági sorrendjére, a megjelölés csatolására vonatkozó szabályok, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok, új tárgy kategóriák meghatározása a műszaki és elektronikus berendezések kategóriáján belül, a figyelmeztető jelzések lejárati idejének a maximális határidőn belüli meghatározása, valamint a kiegészítő információk cseréje. Az ilyen vonatkozások tekintetében a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. A figyelmeztető jelzések lekérdezésére vonatkozó technikai szabályoknak figyelembe kell venniük a nemzeti alkalmazások zökkenőmentes működését.

(49)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek 58 megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet és az (EU) 2018/xxx (határforgalom-ellenőrzési) rendelet értelmében foganatosítandó végrehajtási intézkedések elfogadására irányuló eljárásnak azonosnak kell lennie.

(50)Az átláthatóság érdekében az Ügynökségnek kétévente jelentést kell készítenie a Központi SIS és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről –– többek között annak biztonságáról – és a kiegészítő információk cseréjéről. A Bizottságnak négyévente átfogó értékelést kell kiadnia.

(51)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a közös információs rendszer létrehozását és szabályozását, valamint a kapcsolódó kiegészítő információk cseréjét – azok jellegénél fogva a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket 

(52)Ez a rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája ismer el. E rendelet mindenekelőtt arra törekszik, hogy biztonságos környezetet szavatoljon az Európai Unió területén lakó valamennyi személynek, valamint védelmet nyújtson az irreguláris migránsoknak a kizsákmányolással és az emberkereskedelemmel szemben, és különleges védelmet biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik emberkereskedelem vagy szülő általi jogellenes elvitel áldozatává válhatnak, lehetővé téve személyazonosságuk megállapítását, személyes adataik védelmének maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

(53)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(54)Az Egyesült Királyság részese e rendeletnek, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 59 8. cikkének (2) bekezdésével.

(55)Írország részese e rendeletnek, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 60 6. cikkének (2) bekezdésével.

(56)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 61 értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat 62 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(57)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a 2004/849/EK 63  és a 2004/860/EK 64 tanácsi határozatok 4. cikkeinek (1) bekezdéseivel összefüggésben a 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(58)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv 65 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat 3. cikkével 66  és a 2011/350/EU tanácsi határozat 67 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(59)Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül, és a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról szóló 2010/365/EU tanácsi határozattal 68 függésben kell értelmezni.

(60)Ciprus és Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(61)Írország tekintetében e rendeletet a schengeni vívmányoknak ezen államra való alkalmazásáról szóló megfelelő jogi eszközökben meghatározott eljárásoknak megfelelően megállapított időponttól kell alkalmazni.

(62)Az e rendeletben előirányzott, a SIS nemzeti rendszerek korszerűsítésével és az új funkciók megvalósításával kapcsolatos becsült költségek alacsonyabbak, mint az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az intelligens határigazgatásra elkülönített költségvetési tétel 69 . E rendeletnek ezért át kell csoportosítania a külső határokon keresztül érkező migrációs áramlások kezelését támogató IT-rendszerek kidolgozására – az 515/2014/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően – elkülönített összeget.

(63)Ezért a 2007/533/IB tanácsi határozatot és a 2010/261/EU bizottsági határozatot 70  hatályon kívül kell helyezni.

(64)Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
A SIS általános célja

A SIS célja az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával magas biztonsági szint biztosítása a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság megóvását a tagállamok területén, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe 4. és 5. fejezetébe foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet létrehozza a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-ben való rögzítésének és kezelésének feltételeit és eljárásait, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából a kiegészítő információk és adatok cseréjét.

(2)E rendelet megállapítja továbbá a SIS technikai felépítésére, a tagállamok és a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség feladataira, az általános adatkezelésre, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.

3. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)„figyelmeztető jelzés”: a SIS-ben rögzített adatok halmaza, beleértve a 22. és 40. cikkben említett biometrikus azonosítókat is, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személy vagy tárgy azonosítását;

b)„kiegészítő információ”: a SIS-ben tárolt adatok részét nem képező, azonban a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjére a következő esetekben kerül sor:

1.annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást;

2.találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosításának lehetővé tétele érdekében;

3.amikor a szükséges intézkedést nem lehet meghozni;

4.amikor a SIS-adatok minősége ügyében járnak el;

5.amikor a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és elsőbbsége ügyében járnak el;

6.amikor a hozzáférési jog gyakorlása ügyében járnak el;

c)„kiegészítő adat”: a SIS-ben tárolt és a SIS figyelmeztető jelzéseivel összekapcsolt, az illetékes hatóságok számára azonnal hozzáférhető adat, amennyiben egy adott személyt, aki vonatkozásában a SIS-ben adatbevitel történt, az e rendszerben végrehajtott lekérdezések eredményeként találtak meg;

d)„személyes adat”: a valamely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („az érintett”) vonatkozó bármely információ;

e)„azonosítható természetes személy”: az a személy, akit – különösen bármilyen azonosító adat, például név, azonosító szám, tartózkodási információ, online azonosító jel vagy az adott természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására jellemző egy vagy több tényező alapján – közvetlenül vagy közvetetten azonosítani lehet;

f)„személyes adatok kezelése”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, naplózás, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

g)„találat” a SIS-ben:

1.egy felhasználó lekérdezést végez,

2.a lekérdezés fényt derít egy másik tagállam által a SIS-ben rögzített figyelmeztető jelzésre,

3.a SIS-ben található figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatok megfelelnek a lekérdezési adatoknak, valamint

4.további intézkedéseket kérnek.

h) „megjelölés”: a figyelmeztető jelzés érvényességének nemzeti szintű felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekhez és rejtett, információkérő és célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, ha a tagállam megítélése szerint a figyelmeztető jelzés nem összeegyeztethető nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel. Amennyiben valamely figyelmeztető jelzést megjelöléssel láttak el, e tagállam területén nem kerül sor a figyelmeztető jelzés alapján kért intézkedésre.

i) „kibocsátó tagállam”: az a tagállam, amely rögzítette a figyelmeztető jelzést a SIS-ben;

j) „végrehajtó tagállam”: az a tagállam, amely egy találatot követően meghozza vagy meghozta a kért intézkedéseket;

k) „végfelhasználók”: a CS-SIS-t a SIS Nemzeti Részt vagy egy technikai másolatot közvetlenül lekérdező illetékes hatóságok;

l)„daktiloszkópiai adatok”: ujjnyomatokra és tenyérnyomatokra vonatkozó adatok, amelyek egyedülálló jellegüknek és a bennük foglalt referenciapontoknak köszönhetően lehetővé teszik az adott személy személyazonosságával kapcsolatos pontos és meggyőző összehasonlításokat;

m)„súlyos bűncselekmények”: a 2002. június 13-i 2002/584/IB kerethatározat 71 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmények;

n)„terrorista bűncselekmények”: a 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározat 72 1–4. cikkében említett, a nemzeti jog szerint is annak minősülő bűncselekmények.

4. cikk
A SIS műszaki felépítése és működtetési módjai

(1)A SIS a következőkből áll:

a)központi rendszer (Központi SIS), amely a következőkből áll:

–egy adatbázist, a „SIS adatbázist” tartalmazó műszaki támogató funkció (a továbbiakban: CS-SIS);

–egységes nemzeti interfész (NI-SIS);

b)Nemzeti Rész (N.SIS) minden egyes tagállamban, amelyek a Központi SIS-el kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak. A SIS Nemzeti Rész a SIS adatbázisának teljes vagy részleges másolatából és a SIS Nemzeti Rész készenléti rendszeréből álló adatfájlt („nemzeti másolat”) tartalmazhat. A SIS Nemzeti Rész és annak készenléti rendszere egyidejűleg használható a végfelhasználók megszakítás nélküli hozzáférésének biztosításához;

c)a CS-SIS és a NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (a továbbiakban: a kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez.

(2)A SIS-adatok bevitele, frissítése, törlése és lekérdezése a különféle SIS Nemzeti Részeken keresztül történik. A részleges vagy teljes nemzeti másolat az ilyen másolatot használó valamennyi tagállam területén való automatizált lekérdezések céljára szolgál. A részleges nemzeti másolat legalább az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésében felsorolt, tárgyakkal kapcsolatos adatokat, valamint 20. cikke (3) bekezdésének a)–v) pontjában felsorolt, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos adatokat tartalmazza. Más tagállamok SIS Nemzeti Részének adatállománya nem kérdezhető le.

(3)A CS-SIS látja el a műszaki felügyeleti és adminisztrációs feladatot, míg a készenléti CS-SIS rendszerhiba esetén képes biztosítani a CS-SIS fő részének összes funkcióját. A CS-SIS-t és a készenléti CS-SIS-t az 1077/2011/EU rendelettel 73 létrehozott, a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) két technikai helyszínén kell elhelyezni. A CS-SIS vagy a készenléti CS-SIS a SIS adatbázis további másolatát tartalmazhatja, és aktív működés közben egyidejűleg használható, amennyiben mindegyik képes elvégezni a SIS figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos valamennyi műveletet.

(4)A CS-SIS biztosítja a szükséges szolgáltatásokat a SIS-adatok SIS adatbázisába történő beviteléhez és kezeléséhez, valamint az adatbázis lekérdezéséhez. A CS-SIS biztosítja az alábbiakat:

a) a nemzeti másolatok online frissítése;

b) a nemzeti másolatok és a SIS adatbázisánakösszehangolása és egységessége;

c) a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete;

d) a megszakítás nélküli elérhetőség.

5. cikk
Költségek

(1)A Központi SIS és a kommunikációs infrastruktúra, működtetésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének költségeit az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(2)E költségek tartalmazzák a CS-SIS vonatkozásában a 4. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében végzett munka költségeit.

(3)Minden egyes SIS Nemzeti Rész működtetésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének költségeit az érintett tagállam viseli.

II. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK FELADATAI

6. cikk
Nemzeti rendszerek

Az egyes tagállamok felelnek SIS Nemzeti Részük felállításáért, működtetéséért, fenntartásáért és továbbfejlesztésért, valamint SIS Nemzeti Részüknek az NI-SIS-szel történő összeköttetéséért.

Az egyes tagállamok felelnek a SIS Nemzeti Rész folyamatos működésének, az NI-SIS-szel történő összeköttetésének, valamint a SIS-adatok végfelhasználók számára való megszakítás nélküli hozzáférhetőségének biztosításáért.

7. cikk
N. SIS hivatal és SIRENE-iroda

(1)Minden egyes tagállam kijelöli azt a hatóságot (N.SIS hivatal), amely a saját SIS Nemzeti Részéért központilag felelős.

Ez a hatóság felelős a SIS Nemzeti Rész zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS-hez való hozzáférését, és hozza meg az e rendeletben foglalt rendelkezések betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az N.SIS hivatal felel azért, hogy a SIS valamennyi funkcióját megfelelően hozzáférhetővé tegyék a végfelhasználók számára.

Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N. SIS hivatalon keresztül továbbítja.

(2)Minden egyes tagállam kijelöli a 8. cikkben említett összes kiegészítő információ cseréjét és hozzáférhetőségét biztosító hatóságot (SIRENE-iroda), a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően.

Ezen irodák koordinálják a SIS-ben rögzített információk minőségének ellenőrzését is. Az irodák az említett célokból hozzáféréssel rendelkeznek a SIS-ben kezelt adatokhoz.

(3)A tagállamok tájékoztatják az Ügynökséget az N. SIS II hivatalukról és SIRENE-irodájukról. Az Ügynökség közzéteszi ezek jegyzékét a 53. cikk (8) bekezdésében említett jegyzékkel együtt.

8. cikk
Kiegészítő információk cseréje

(1)A kiegészítő információk cseréje a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történik. A tagállamok biztosítják a kiegészítő információk folyamatos hozzáférhetőségéhez és cseréjéhez szükséges műszaki és személyi erőforrásokat. Abban az esetben, ha a kommunikációs infrastruktúra nem áll rendelkezésre, a tagállamok más, kellően biztonságos műszaki eszközöket alkalmazhatnak a kiegészítő információk cseréjére.

(2)A kiegészítő információk kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre a 61. cikknek megfelelően továbbították azokat, kivéve ha megszerezték a kibocsátó tagállam előzetes hozzájárulását.

(3)A SIRENE-iroda gyorsan és hatékonyan végzi feladatait, különösen azáltal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 12 órával a kérelem beérkezését követően megválaszolja a kéréseket.

(4)A kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén, a „SIRENE-kézikönyvnek” nevezett kézikönyv formájában kell elfogadni.

9. cikk
Műszaki és funkcionális megfelelés

(1)Az adatok gyors és eredményes továbbítása érdekében az egyes tagállamok a SIS Nemzeti Rész létrehozásakor betartják a SIS Nemzeti Rész és a CS-SIS közötti kompatibilitás biztosítása céljából megállapított közös szabványokat, protokollokat és műszaki eljárásokat. Az említett közös szabványokat, protokollokat és műszaki eljárásokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell elfogadni.

(2)A tagállamok a CS-SIS által nyújtott szolgáltatások révén biztosítják, hogy a nemzeti másolatban tárolt adatok – a 4. cikk (4) bekezdésében említett automatikus frissítések révén – megegyezzenek és összhangban álljanak a SIS adatbázisával, továbbá hogy a nemzeti másolatában végrehajtott lekérdezés azonos eredményt adjon a SIS adatbázisban végzett lekérdezéssel. A végfelhasználók megkapják a feladataik ellátásához szükséges adatokat, különösen az érintett személyazonosságának megállapításához és a szükséges intézkedés meghozatalához szükséges valamennyi adatot.

10. cikk
Biztonság – tagállamok

(1)Saját SIS Nemzeti Részével összefüggésben minden egyes tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket – beleértve egy biztonsági tervet, egy üzletmenet-folytonossági tervet és egy katasztrófa utáni helyreállítási tervet is – a következők érdekében:

a)az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személy számára (hozzáférés-ellenőrzés);

c)az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d)adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

e)távadatkezelő eszközt használó jogosulatlan személy gépi adatkezelő rendszerhez való hozzáférésének megakadályozása (felhasználó ellenőrzése);

f)annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatkezelő rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

g)annak biztosítása, hogy a SIS-hez vagy az adatkezelő eszközökhöz hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság dolgozza ki az adatokhoz való hozzáférésre, valamint az adatok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő munkaköri leírásokat, és ezeket kérelmükre haladéktalanul bocsássa a 66. cikkben említett nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére (személyi biztonsági intézkedések);

h)annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adattovábbító berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

i)annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatkezelő rendszerekbe, hogy ki, mikor és milyen célból végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

j)a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

k)az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzése és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2)A tagállamok az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak a kiegészítő információk kezelése és cseréje tekintetében, beleértve a SIRENE-iroda helyiségeinek védelmét is.

(3)A tagállamok az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak a 43. cikkben említett hatóságok általi SIS-adatkezelés biztonsága tekintetében.

11. cikk
Titoktartás – tagállamok

Minden egyes tagállam – nemzeti jogának megfelelően – meghatározott szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki/amely SIS-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség e személyek hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy e szervek tevékenységének megszüntetését követően is fennáll.

12. cikk
Naplófájlok vezetése nemzeti szinten

(1)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatokhoz való minden hozzáférés és a személyes adatok CS-SIS-szel való valamennyi cseréje naplózásra kerüljön a SIS Nemzeti Részben annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés jogszerű-e vagy sem, valamint az adatkezelés jogszerűségének figyelemmel kísérése, az önellenőrzés, a SIS Nemzeti Rész megfelelő működésének biztosítása, és az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében.

(2)A nyilvántartások tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzés kiadásának korábbi adatait, az adatkezelési tevékenység dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az illetékes hatóság, valamint az adatkezelésért felelős személy nevét egyaránt.

(3)Ha a lekérdezést a 40., 41. és a 42. cikk szerinti daktiloszkópiai adatokkal vagy arcképmással végezték, a naplófájlok tartalmazzák különösen a lekérdezéshez használt adattípusokat, a továbbított adattípusokra való hivatkozást és az illetékes hatóság, valamint az adatkezelésért felelős személy nevét egyaránt.

(4)A naplófájlok kizárólag az (1) bekezdésben említett célra használhatók fel, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat.

(5)A naplófájlok hosszabb ideig megőrizhetők, ha azokra már megkezdett figyelemmel kísérési eljárások céljából van szükség.

(6)A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, a SIS Nemzeti Rész megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében – hatáskörük korlátain belül, és kérelmükre – feladataik ellátása céljából hozzáféréssel rendelkeznek az említett naplófájlokhoz.

(7)Amennyiben a tagállamok az automatikus rendszámfelismerő rendszer segítésével automatikus lekérdezést végeznek a gépjárművek beszkennelt rendszámtábláival, a tagállamok e lekérdezésekről a nemzeti joggal összhangban naplófájlt vezetnek. E naplófájl tartalmát a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok révén kell meghatározni. Ha a SIS-ben, vagy a SIS-adatok nemzeti vagy technikai másolatában tárolt adatokkal összevetve pozitív egyezést érnek el, teljes körű lekérdezést kell végezni a SIS-ben annak ellenőrzése érdekében, hogy valóban egyezést értek-e el. A teljes körű lekérdezésre e cikk (1)–(6) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

13. cikk
Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.

14. cikk
A személyzet képzése

A SIS-hez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóságok személyi állománya – mielőtt felhatalmazást kapna a SIS-ben tárolt adatok kezelésére, továbbá a SIS-adatokhoz való hozzáférés biztosítása után időszakosan – képzésben részesül az adatbiztonságról, az adatvédelmi szabályokról, valamint a SIRENE-kézikönyvben meghatározott adatkezelési eljárásokról. A személyi állományt tájékoztatni kell a vonatkozó bűncselekményekről és szankciókról.

III. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG FELADATAI

15. cikk
Üzemeltetési igazgatás

(1)Az Ügynökség felelős a Központi SIS üzemeltetési igazgatásáért. Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a Központi SIS tekintetében – költség-haszon elemzést használva – a rendelkezésre álló mindenkori legjobb technológiát alkalmazzák.

(2)Az Ügynökség felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó alábbi feladatokért is:

a)felügyelet;

b)biztonság;

c)a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja;

(3)A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen a következőkért:

a)a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b)beszerzés és felújítás;

c)szerződéses ügyek.

(4)Az Ügynökség felel a SIRENE-irodához és a SIRENE-irodák közötti kommunikációhoz kapcsolódó alábbi feladatokért:

a)a tesztelés koordinálása és irányítása;

b)a műszaki leírások karbantartása és frissítése a SIRENE-irodák közötti kiegészítő információcsere és a kommunikációs infrastruktúra, valamint a SIS-t és a SIRENE-irodák közötti kiegészítő információcserét egyaránt érintő műszaki változtatások hatásának kezelése érdekében.

(5)Az Ügynökség mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn a CS-SIS-ben szereplő adatok minőségellenőrzésének elvégzése céljából, és rendszeres jelentéseket tesz a tagállamoknak. Az Ügynökség a feltárt problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést tesz a Bizottságnak. E mechanizmust, az adatminőségi megfelelés eljárásait és értelmezését a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell megállapítani.

(6)A Központi SIS üzemeltetési igazgatása magába foglalja az összes olyan feladatot, amely a Központi SIS-nek a napi 24 órán keresztül, heti hét napon át történő működtetéséhez szükséges, így különösen a rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket. E feladatok felölelik az annak szavatolására irányuló tesztelési tevékenységet is, hogy a Központi SIS és a nemzeti rendszerek az e rendelet 9. cikke szerinti műszaki és funkcionális követelményeknek megfelelően működjenek.

16. cikk
Biztonság

(1)Az Ügynökség meghozza a szükséges intézkedéseket – ideértve biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági tervet és katasztrófa utáni helyreállítási tervet is – a következők érdekében:

a)az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személy számára (hozzáférés-ellenőrzés);

c)az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d)adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

e)távadatkezelő eszközt használó jogosulatlan személy gépi adatkezelő rendszerhez való hozzáférésének megakadályozása (felhasználó ellenőrzése);

f)annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatkezelő rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

g)az adatokhoz vagy az adatkezelő eszközökhöz való hozzáférésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő munkaköri leírások kidolgozása, és kérése esetén ezeknek a 64. cikkben említett európai adatvédelmi biztos számára való késedelem nélküli rendelkezésre bocsátása (személyi biztonsági intézkedések);

h)annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adattovábbító berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

i)annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatkezelő rendszerekbe, hogy ki és mikor végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

j)a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

k)az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességének figyelemmel kísérése és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2)Az Ügynökség a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információk kezelésének és cseréjének biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

17. cikk
Titoktartás – Az Ügynökség

(1)Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 17. cikkének sérelme nélkül, az Ügynökség az e rendelet 11. cikkében előírt normákhoz hasonlóan megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki SIS-adatokkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség e személyek hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük megszüntetését követően is fennáll.

(2)Az Ügynökség a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere bizalmas jellege tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

18. cikk
Naplófájlok vezetése központi szinten

(1)Az Ügynökség biztosítja, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében foglaltak céljából a CS-SIS-ben tárolt személyes adatok valamennyi cseréje naplózásra kerüljön.

(2)A naplófájlok tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adattípusokat, a továbbított adattípusokra való hivatkozást és az adatkezelését felelős, illetékes hatóság nevét.

(3)Ha a lekérdezést a 40., 41. és a 42. cikk szerinti daktiloszkópiai adatokkal vagy arcképmással végezték, a naplófájlok tartalmazzák különösen a lekérdezéshez használt adattípusokat, a továbbított adattípusokra való hivatkozást és az illetékes hatóság, valamint az adatkezelésért felelős személy nevét egyaránt.

(4)A naplófájlokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó naplófájlokat a figyelmeztető jelzések törlését követő egy–három év elteltével kell törölni.

(5)A naplófájlok hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

(6)A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, a CS-SIS megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében – hatáskörük korlátain belül, és kérelmükre – feladataik ellátása céljából hozzáféréssel rendelkeznek az említett naplófájlokhoz.

IV. FEJEZET

A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA

19. cikk
SIS tájékoztató kampányok

A Bizottság – a nemzeti felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve – rendszeresen kampányokat folytat, tájékoztatva a közvéleményt a SIS célkitűzéseiről, a tárolt adatokról, a SIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az érintettek jogairól. A tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságaikkal együttműködésben kidolgozzák és végrehajtják a polgárok SIS-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.

V. FEJEZET

ADATKATEGÓRIÁK ÉS MEGJELÖLÉS

20. cikk
Adatkategóriák

(1)A 8. cikk (1) bekezdése vagy e rendeletnek a kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül a SIS csak az egyes tagállamok által szolgáltatott, és a 26., 32., 34., 36. és 38. cikkben megállapított célokra megkövetelt adatkategóriákat tartalmazza.

(2)Az adatkategóriák a következők:

a)olyan személyek vonatkozó információk, akik tekintetében figyelmeztető jelzést bocsátottak ki;

b)a 32., 36. és 38. cikkben említett tárgyakra vonatkozó információk.

(3)Az olyan személyekre vonatkozó információk, akikkel szemben figyelmeztető jelzést adtak ki, kizárólag az alábbi adatokat tartalmazhatják:

a)családi név/családi nevek

b)utónév/utónevek,

c)születési név/születési nevek

d)korábban használt nevek és álnevek:

e)bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

f)születési hely

g)születési idő;

h)nem;

i)állampolgárság/állampolgárságok;

j)az, hogy az adott személy, fel van-e fegyverkezve, erőszakos-e, megszökött-e vagy részt vett-e a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1., 2., 3. és 4. cikkében említett tevékenységben;

k)a figyelmeztető jelzés oka;

l)a figyelmeztető jelzést kiadó hatóság;

m)a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;

n)a foganatosítandó intézkedés;

o)a SIS-ben kiadott egyéb figyelmeztető jelzésekkel való kapcsolat(ok), a 53. cikkel összhangban;

p)azon bűncselekmény típusa, amely tekintetében a figyelmeztető jelzést kibocsátották;

q)a személy nyilvántartási száma a nemzeti nyilvántartásban

r)az eltűnt személlyel kapcsolatos ügy típusának kategóriába sorolása (kizárólag a 32. cikkben említett figyelmeztető jelzések esetében);

s)az adott személy személyazonosító okmányának típusa;

t)az adott személy személyazonosító okmányát kiállító ország;

u)az adott személy személyazonosító okmányának száma(i);

v)az adott személy személyazonosító okmányának kiállítási dátuma;

w)fényképek és arcképmások;

x)a releváns DNS-profilok, e rendelet 22. cikke (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel;

y)daktiloszkópiai adatok;

z)a személyazonosító okmány színes fénymásolata.

(4)A (2) és (3) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell megállapítani és fejleszteni.

(5)A (3) bekezdésben említett adatok lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell megállapítani és fejleszteni. E technikai szabályoknak hasonlóaknak kell lenniük az 53. cikk (2) bekezdésében említett, a CS-SIS, a nemzeti másolatok és a technikai másolatok lekérdezésre vonatkozó szabályokhoz, és a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén megállapított és fejlesztett közös szabványokon kell alapulniuk.

21. cikk
Arányosság

(1)A figyelmeztető jelzések kiadása és érvényességi idejének meghosszabbítása előtt a tagállamok eldöntik, hogy az adott eset kellően megalapozott, a tárgyra vonatkozó és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelét.

(2)Ha egy tagállam a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1–4. cikkének hatálya alá tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keres egy személyt vagy tárgyat, az adott tagállam minden körülmények között létrehozza a 34., 36. vagy 38. cikk szerinti megfelelő figyelmeztető jelzést.

22. cikk
A fényképek, arcképmások, daktiloszkópiai adatok és DNS-profilok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(1)A 20. cikk (3) bekezdésének w), x) és y) pontjában említett adatoknak a SIS-ben való rögzítését a következő rendelkezésekre figyelemmel kell végezni:

a)Fényképek, arcképmások, daktiloszkópiai adatok és DNS-profilok az adatminőségre vonatkozó minimum-előírások teljesülésének biztosítása érdekében csak minőségi ellenőrzést követően rögzíthetők a SIS-ben.

b)DNS-profilok csak a 32. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában előírt figyelmeztető jelzésekhez csatolhatók, és kizárólag akkor, ha nem állnak rendelkezésre a személyazonosság megállapítására alkalmas arcképmások vagy daktiloszkópiai adatok. Az érintett felmenő ági rokonainak, leszármazottainak vagy testvéreinek DNS-profiljai csatolhatók a figyelmeztető jelzéshez, amennyiben az említett érintett személyek ehhez kifejezett hozzájárulásukat adják. A személy faji származása nem szerepelhet a DNS-profilban.

(2)Meg kell határozni az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 40. cikkben említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat. Ezen előírások leírását végrehajtási intézkedések útján kell meghatározni, és a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell frissíteni.

23. cikk
A figyelmeztető jelzések bevitelének követelményei

(1)Személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés a 20. cikk (3) bekezdésének a), g), k), m), n) és p) pontjában említett adatok hiányában – a 40. cikkben említett helyzetek kivételével – nem vihető be.

(2)Amennyiben rendelkezésre állnak, a 20. cikk (3) bekezdésében felsorolt összes többi adatot be kell vinni.

24. cikk
A megjelölésre vonatkozó általános rendelkezések

(1)Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., 32. és 36. cikkel összhangban rögzített figyelmeztető jelzés érvényre juttatása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, a figyelmeztető jelzéshez a későbbiekben olyan értelmű megjelölés csatolását kérheti, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A megjelölést a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája csatolja.

(2)Ahhoz, hogy a tagállamok elő tudják írni megjelölés csatolását a 26. cikkel összhangban kibocsátott figyelmeztető jelzéshez, a kiegészítő információk cseréje útján valamennyi tagállamot automatikusan értesíteni kell az adott kategóriába tartozó új figyelmeztető jelzésekről.

(3)Ha különösen sürgős vagy súlyos esetekben egy kibocsátó tagállam az intézkedés végrehajtását kéri, a figyelmeztető jelzést végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy engedélyezheti-e a kérésére csatolt megjelölés visszavonását. Ha a végrehajtó tagállam ezt megteheti, a foganatosítandó intézkedések haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.

25. cikk
Átadás céljából letartóztatandó személyekre kibocsátott figyelmeztető jelzésekhez csatolt megjelölések

(1)Ha a 2002/584/IB kerethatározatot kell alkalmazni, a letartóztatás elkerülését célzó megjelölést kizárólag akkor kell az átadás céljából letartóztatandó személyekre kibocsátott figyelmeztető jelzésekhez csatolni, ha a nemzeti jog szerint az európai elfogatóparancs végrehajtása tekintetében illetékes igazságügyi hatóság a végrehajtás megtagadásának valamely indoka alapján megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását, és ha a megjelölés csatolását kérték.

(2)Megjelölésnek az átadás céljából letartóztatandó személyekre kibocsátott figyelmeztető jelzésekhez való csatolása – a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóság rendelkezése szerint, általános utasítás alapján vagy egyedi esetben – azonban akkor is kérhető, ha nyilvánvaló, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni.

VI. FEJEZET

ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL LETARTÓZTATANDÓ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

26. cikk
A figyelmeztető jelzések kibocsátásának céljai és feltételei

(1)Az európai elfogatóparancs alapján átadás céljából vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó adatokat a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam igazságügyi hatóságának kérésére rögzítik.

(2)Az átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó adatokat rögzítik az Unió és harmadik országok között az Európai Unióról szóló szerződés 37. cikke alapján, személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött megállapodásoknak megfelelően kiadott elfogatóparancsok alapján is, amelyek ezen elfogatóparancsok SIS-en keresztüli továbbítását írják elő.

(3)Az e rendeletben a 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseire való bármilyen hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Európai Unió és harmadik államok között az Európai Unióról szóló szerződés 37. cikke alapján, személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött megállapodások megfelelő rendelkezéseit is, amelyek ezen elfogatóparancsok SIS-en keresztüli továbbítását írják elő.

(4)A kibocsátó tagállam egy folyamatban lévő keresési művelet esetén és a megfelelő igazságügyi hatósága általi engedélyezést követően a lekérdezések számára ideiglenesen hozzáférhetetlenné tehet valamely, az e rendelet 26. cikke alapján kibocsátott letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a végfelhasználók ne kérdezhessék le a figyelmeztető jelzést, amely csupán a SIRENE-iroda számára lesz hozzáférhető. Ez a funkció legfeljebb 48 óráig használható. Operatív szükségesség esetén azonban ez az időszak további 48 órás időszakokkal meghosszabbítható. A tagállamok statisztikákat vezetnek azon figyelmeztető jelzések számáról, amelyek tekintetében használták ezt a funkciót.

27. cikk
Átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő adatok

(1)Ha egy személy az európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam az európai elfogatóparancs egy eredeti példányát is rögzíti a SIS-ben.

(2)A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam az európai elfogatóparancs fordításának egy példányát is rögzítheti az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén.

28. cikk
Átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő információk

A figyelmeztető jelzést a SIS-ben átadás céljából való letartóztatás érdekében rögzítő tagállam kiegészítő információk cseréje révén valamennyi tagállammal közli a 2002/584/IB kerethatározat 8. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

29. cikk
Kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő információk

(1)A figyelmeztető jelzést a SIS-ben kiadatási célból rögzítő tagállam közli a többi tagállammal következő adatokat a kiegészítő információk valamennyi tagállammal történő cseréje révén:

a)a letartóztatási kérelmet kibocsátó hatóság;

b)rendelkezésre áll-e elfogató parancs vagy ezzel azonos joghatású egyéb okmány, illetve végrehajtható ítélet;

c)a bűncselekmény jellege és jogi minősítése;

d)a bűncselekmény elkövetési körülményeinek leírása, beleértve a helyet, az időpontot és azon személy bűncselekményben való részvételének módját, akire vonatkozóan a figyelmeztető jelzést kibocsátották;

e)amennyire lehetséges, a bűncselekmény következményei;

f)illetve a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából hasznos vagy szükséges bármely egyéb információ.

(2)Nem kell közölni az (1) bekezdésben felsorolt adatokat, amennyiben a 27. vagy 28. cikkben említett adatok már átadásra kerültek, és azokat az érintett tagállam elegendőnek tartja a figyelmeztető jelzés végrehajtásához.

30. cikk
Az átadás céljából vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések átváltása

Amennyiben a letartóztatást azért nem lehet foganatosítani, mert a megkeresett tagállam a 24. vagy 25. cikkben a megjelölésekre vonatkozóan meghatározott eljárásokkal összhangban azt megtagadja, vagy mert a kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés esetében valamely nyomozás nem fejeződött be, a megkeresett tagállam a figyelmeztető jelzést az érintett személy hollétének közlésére irányuló figyelmeztető jelzésnek tekinti.

31. cikk
Az átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1)A SIS-ben a 26. cikkel összhangban, a 27. cikkben említett kiegészítő adatokkal együtt rögzített figyelmeztető jelzés a 2002/584/IB kerethatározattal összhangban – utóbbi alkalmazási területén – kibocsátott európai elfogatóparanccsal egyenértékű és azonos joghatályú.

(2)Ahol a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazandó, a SIS-ben a 26. és 29. cikkel összhangban rögzített figyelmeztető jelzés ugyanolyan joghatállyal bír, mint az 1957. december 13-i európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerinti vagy a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1962. június 27-i Benelux szerződés 15. cikke szerinti ideiglenes letartóztatás iránti megkeresés.

VII. FEJEZET

ELTŰNT SZEMÉLYEKRE KIBOCSÁTOTT FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

32. cikk
A figyelmeztető jelzések kibocsátásának céljai és feltételei

(1)A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatóságának megkeresésére rögzíteni kell a SIS-ben az eltűnt személyekre, vagy egyéb olyan személyekre vonatkozó adatokat, akiket saját védelmük érdekében védelem alá kell helyezni vagy hollétüket meg kell állapítani.

(2)A következő kategóriákba sorolható eltűnt személyek adatai rögzíthetők:

a)olyan eltűnt személyek, akiket védelem alá kell helyezni

i. saját védelmük érdekében;

ii. fenyegetés elhárítása érdekében;

b)eltűnt személyek, akiket nem szükséges védelem alá helyezni;

c)a (4) bekezdés értelmében a gyermek szülő általi jogellenes elvitele által veszélyeztetett gyermekek.

(3)A (2) bekezdés a) pontja különösen azokra a gyermekekre és személyekre vonatkozik, akiket valamely illetékes hatóság határozata alapján zárt intézetbe kell helyezni.

(4)A szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben a 2201/2003/EK tanácsi rendeletnek 74 megfelelően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező illetékes tagállami igazságügyi hatóság kérésére rögzíteni kell a (2) bekezdés c) pontjában említett, gyermekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, amennyiben fennáll annak a konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy a gyermeket rövid időn belül jogellenesen elvihetik abból a tagállamból, ahol az említett illetékes igazságügyi hatóság található. Azokban a tagállamokban, amelyek a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-i hágai egyezmény részes felei, és amelyekben a 2201/2003/EK tanácsi rendelet nem alkalmazandó, a hágai egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIS-ben rögzített adatok tartalmazzák, hogy az eltűnt személy a (2) bekezdésben említett mely kategóriába tartozik. Továbbá, a tagállamok azt is biztosítják, hogy a SIS-ben rögzített adatok megjelöljék, hogy az eltűnt vagy kiszolgáltatott személlyel kapcsolatban milyen típusú ügyről van szó. Az ügytípusok kategóriákba sorolására és az ilyen adatok rögzítésére vonatkozó szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok révén kell meghatározni és fejleszteni.

(6)Négy hónappal azelőtt, hogy az e cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó gyermek eléri a nagykorúságot, a CS-SIS automatikusan értesíti a kibocsátó tagállamot, hogy a kérelem indokát és a foganatosítandó intézkedést frissíteni kell, vagy pedig törölni kell a figyelmeztető jelzést.

(7)Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy járművek, hajók vagy légi járművek kapcsolódnak a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyhez, az említett járművekre, hajókra és légi járművekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket lehet kibocsátani az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben az eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 60. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni. Az e bekezdésben említett adatok rögzítésére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok révén kell meghatározni és fejleszteni.

33. cikk
Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1)Amennyiben a 32. cikkben említett személyek hollétét megállapítják, az illetékes hatóságok – a (2) bekezdésre is figyelemmel – közlik az érintett személyek hollétét a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal. Eltűnt gyermek vagy védelem alá helyezendő gyermek esetében a végrehajtó tagállam azonnal konzultációt folytat a kibocsátó tagállammal, hogy haladéktalanul megállapodjanak a gyermek mindenek felett álló érdekének megóvása érdekében foganatosítandó intézkedésekről. Az illetékes hatóságok a 32. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett esetekben, amennyiben a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít, útjuk folytatásának megakadályozása érdekében biztonságos helyre vihetik az adott személyeket.

(2)Nagykorú, eltűnt és megtalált személyre vonatkozó adatok közlése – az illetékes hatóságok közötti közlés kivételével – csak az érintett hozzájárulásával történhet. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik a személy eltűnését bejelentő személlyel, hogy a figyelmeztető jelzést törölték, mivel az eltűnt személyt megtalálták.

VIII. FEJEZET

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELÜK ÉRDEKÉBEN KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

34. cikk
A figyelmeztető jelzések kibocsátásának céljai és feltételei

(1)A tagállamok az illetékes hatóságok megkeresésére az adott személy tartózkodási helyének vagy lakóhelyének közlése céljából adatokat rögzítenek a SIS-ben az alábbi személyekre vonatkozóan:

a)tanúk;

b)azon személyek, akiket büntetőeljárással kapcsolatban az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre beidéztek vagy beidézés céljából keresnek annak érdekében, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük;

c)azon személyek, akik részére büntetőítéletet vagy – abból a célból, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük – a büntetőeljárással kapcsolatos egyéb okiratot kell kézbesíteni;

d)azon személyek, akiknek szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából megjelenésre felhívást kell kézbesíteni.

(2)Amennyiben egyértelmű utalás van arra, hogy járművek, hajók vagy légi járművek kapcsolódnak a (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyhez, az említett járművekre, hajókra és légi járművekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket lehet kibocsátani az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 60. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni. Az e bekezdésben említett adatok rögzítésére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok révén kell meghatározni és fejleszteni.

35. cikk
Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

A kért információkat a megkereső tagállammal a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

IX. FEJEZET

SZEMÉLYEKRE ÉS TÁRGYAKRA VONATKOZÓAN REJTETT ELLENŐRZÉS, INFORMÁCIÓKÉRŐ ELLENŐRZÉS VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉS CÉLJÁBÓL KIBOCSÁTOTT FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

36. cikk
A figyelmeztető jelzések kibocsátásának céljai és feltételei

(1)A személyekre vagy járművekre, hajókra, légi járművekre és konténerekre vonatkozó adatokat rejtett ellenőrzés, információkérő ellenőrzés vagy a 37. cikk (4) bekezdése szerinti célzott ellenőrzés céljából a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam nemzeti jogával összhangban kell rögzíteni.

(2)A figyelmeztető jelzés bűncselekmények vádeljárás alá vonása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, valamint a közbiztonság veszélyeztetésének megelőzése céljából bocsátható ki:

a)amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy egy személy súlyos bűncselekmények, különösen a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekmények elkövetését tervezi vagy súlyos bűncselekményt követ el;

b)amennyiben a 37. cikk (1) bekezdésében említett információra súlyos bűncselekmények, különösen a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy büntetésének végrehajtásához van szükség; vagy

c)amennyiben egy személy átfogó értékelése – különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények – alapján okkal vélhető úgy, hogy az adott személy a jövőben is súlyos bűncselekményeket, különösen a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett típusú bűncselekményeket fog elkövetni.

(3)Ezenkívül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok megkeresésére és a nemzeti joggal összhangban figyelmeztető jelzést lehet kibocsátani, ha konkrét utalás van arra, hogy a 37. cikk (1) bekezdésében említett információkra az érintett személy általi súlyos fenyegetés, vagy a külső vagy belső nemzetbiztonságot veszélyeztető egyéb súlyos fenyegetés elhárítása érdekében van szükség. Az e bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállam erről tájékoztatja a többi tagállamot. Minden tagállam meghatározza, hogy mely hatóságokhoz kell ezeket az információkat továbbítani.

(4)Amennyiben egyértelmű utalás van arra, hogy járművek, hajók, légi járművek és konténerek a (2) bekezdésben említett súlyos bűncselekményekhez, vagy a (3) bekezdésben említett súlyos fenyegetésekhez kapcsolódnak, az említett járművekre, hajókra, légi járművekre és konténerekre vonatkozó figyelmeztető jelzés lehet kibocsátani.

(5)Amennyiben egyértelmű utalás van arra, hogy kitöltetlen hivatalos okmányok vagy kiállított személyazonosító okmányok a (2) bekezdésben említett súlyos bűncselekményekhez, vagy a (3) bekezdésben említett súlyos fenyegetésekhez kapcsolódnak, az említett okmányokra vonatkozóan – a személyazonosító okmány eredeti birtokosának (ha van ilyen) személyazonosságától függetlenül – figyelmeztető jelzés lehet kibocsátani. Az e bekezdésben említett adatok rögzítésére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok révén kell meghatározni és fejleszteni.

37. cikk
Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1)Rejtett ellenőrzés, információkérő ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából – amikor a határforgalom-ellenőrzésre vagy az ország területén rendőrségi és vámellenőrzésre vagy egyéb bűnüldözési tevékenységre kerül sor – az alábbi információk közül valamennyi vagy néhány gyűjthető és közölhető a figyelmeztető jelzést kibocsátó hatósággal:

a)az a tény, hogy megtalálták azt a személyt vagy járművet, hajót, légi járművet, konténert, kitöltetlen hivatalos okmányt vagy kiállított személyazonosító iratot, akire vagy amelyre nézve a figyelmeztető jelzést kibocsátották;

b)az ellenőrzés helye, időpontja és indoka;

c)az utazás útvonala és célállomása;

d)az érintett személyt kísérő személyek vagy a gépjármű, hajó vagy légi jármű utasai, vagy a kitöltetlen hivatalos okmány vagy kiállított személyazonosító okmány birtokosát kísérő személyek, akikről megalapozottan feltételezhető, hogy az érintett személlyel kapcsolatban vannak;

e)a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen hivatalos okmányt vagy kiállított személyazonosító iratot használó személy felfedett személyazonossága és személyes leírása;

f)a használt gépjármű, hajó, légi jármű vagy konténer;

g)a szállított tárgyak, beleértve az úti okmányokat;

h)az adott személy, vagy jármű, hajó, légi jármű, konténer, kitöltetlen hivatalos okmány vagy kiállított személyazonosító irat megtalálásának körülményei.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkat a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

(3)Az operatív körülményektől függően és a nemzeti joggal összhangban, a rejtett ellenőrzés kiterjed az adott személy vagy tárgy rutinellenőrzésére, hogy a lehető legtöbb információt beszerezzék az (1) bekezdésben leírtak közül, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a ellenőrzés rejtett jellegét.

(4)Az operatív körülményektől függően és a nemzeti joggal összhangban, az információkérő ellenőrzés kiterjed az adott személy alaposabb ellenőrzésére és kikérdezésére. Amennyiben az információkérő ellenőrzésre valamely tagállam nemzeti joga alapján nincs törvényes lehetőség, helyette e tagállamban rejtett ellenőrzést kell alkalmazni.

(5)A célzott ellenőrzés során a 36. cikkben említett célok megvalósítása érdekében személyeket, gépjárműveket, hajókat, légi járműveket, tartályokat és szállított tárgyakat a nemzeti jognak megfelelően lehet átvizsgálni. Az átvizsgálást a nemzeti jognak megfelelően kell lefolytatni. Amennyiben a célzott ellenőrzésre valamely tagállam nemzeti joga alapján nincs törvényes lehetőség, helyette e tagállamban információkérő ellenőrzést kell alkalmazni.

X. FEJEZET

LEFOGLALANDÓ VAGY BÜNTETŐELJÁRÁSBAN BIZONYÍTÉKKÉNT FELHASZNÁLANDÓ TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

38. cikk
A figyelmeztető jelzések kibocsátásának céljai és feltételei

(1)A bűnüldözési célokból lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett tárgyakra vonatkozó adatokat rögzíteni kell a SIS-ben.

(2)A rendszerben a könnyen azonosítható tárgyak alábbi kategóriáit kell rögzíteni:

a)a nemzeti jog meghatározása szerinti gépjárművek, függetlenül a meghajtórendszertől;

b)750 kg-t meghaladó öntömegű pótkocsik;

c)lakókocsik;

d)ipari berendezések;

e)hajók;

f)hajómotorok;

g)konténerek;

h)légi járművek;

i)lőfegyverek;

j)ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok;

k)ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített kiállított személyazonosító okmányok, például útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek és úti okmányok, vagy ilyenként feltüntetett, azonban hamisított okmányok;

l)ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített jármű forgalmi engedélyek és jármű rendszámtáblák, vagy ilyenként feltüntetett, azonban hamisított okmányok;

m)bankjegyek (regisztrált bankjegyek) és hamisított bankjegyek;

n)műszaki berendezések, információtechnológiai eszközök és egyéb nagy értékű, könnyen azonosítható tárgyak;

o)gépjárművek azonosítható alkotóelemei;

p)ipari berendezések azonosítható alkotóelemei.

(3)A (2) bekezdés n) pontja szerinti tárgyak új alkategóriáinak meghatározását, valamint a (2) bekezdésben említett adatok rögzítésére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok révén kell meghatározni és fejleszteni.

39. cikk
Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1)Amennyiben egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, a két adat közötti egyezést megállapító hatóság a nemzeti jognak megfelelően lefoglalja a tárgyat és a szükséges intézkedések összehangolása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kibocsátó hatósággal. E célból e rendeletnek megfelelően személyes adatok is közölhetők.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkat a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

(3)A tárgyat megtaláló tagállam a kért intézkedéseket nemzeti jogával összhangban hajtja végre.

XI. FEJEZET

ISMERETLEN KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ, FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK, AMELYEK CÉLJA A SZEMÉLYAZONOSSÁG NEMZETI JOG SZERINTI MEGÁLLAPÍTÁSA, VALAMINT A BIOMETRIKUS ADATOKKAL VÉGZETT LEKÉRDEZÉSEK

40. cikk
Ismeretlen keresett személyekre vonatkozó, a nemzeti jog szerinti elfogásra irányuló figyelmeztető jelzések

Olyan daktiloszkópiai adatok is rögzíthetők a SIS-ben, amelyek nem a figyelmeztető jelzések hatálya alatt álló személyekre vonatkoznak. Ezek a daktiloszkópiai adatok a nyomozás alatt álló súlyos bűncselekmények és terrorista bűncselekmények elkövetésének helyszínén felfedezett teljes vagy hiányos ujjnyomatok vagy tenyérnyomatok, amelyekről nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetőjétől származnak. Az e kategóriába tartozó daktiloszkópiai adatokat „ismeretlen gyanúsított vagy keresett személyként” kell tárolni, amennyiben az illetékes hatóság semmilyen egyéb nemzeti, európai vagy nemzetközi adatbázis segítségével sem tudja megállapítani az adott személy személyazonosságát.

41. cikk
Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

Találat vagy a 40. cikk alapján tárolt adatokkal való lehetséges egyezés esetén, a nemzeti jognak megfelelően meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát, valamint ellenőrizni kell, hogy a SIS-ben tárolt daktiloszkópiai adatok az adott személytől származnak-e. Az ügy gyors kivizsgálásának elősegítése érdekében a tagállamok kiegészítő információk alkalmazásával kommunikálnak.

42. cikk
A fényképekkel, arcképmásokkal, daktiloszkópiai adatokkal és DNS-profilokkal végzett ellenőrzésekre vagy lekérdezésekre vonatkozó különös szabályok

(1)Fényképeket, arcképmásokat, daktiloszkópiai adatokat és DNS-profilokat kell lehívni a SIS-ből olyan személyek személyazonosságának megerősítésére, akiket a SIS-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg.

(2)Daktiloszkópiai adatok egy adott személy személyazonosságának megállapítására is használhatók. Ha az adott személy személyazonossága más eszközökkel nem állapítható meg, a személyazonosítás céljából le kell kérdezni a SIS-ben tárolt daktiloszkópiai adatokat.

(3)A 26. cikk, a 34. cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja, valamint a 36. cikk alapján kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, a SIS-ben tárolt daktiloszkópiai adatok lekérdezhetők a bűncselekmények elkövetésének helyszínén a nyomozás során felfedezett ujjnyomatok vagy tenyérnyomatok teljes vagy nem teljes körű sorozatai segítségével is, ha nagy valószínűséggel megállapítható, hogy azok a bűncselekmény elkövetőjétől származnak, feltéve hogy az illetékes hatóságok semmilyen más nemzeti, európai vagy nemzetközi adatbázis felhasználásával sem tudják megállapítani az adott személy személyazonosságát.

(4)Amint ez műszakilag lehetségessé válik, és szavatolható a személyazonosítás nagy fokú megbízhatósága, fényképek és arcképmások is felhasználhatók egy adott személy személyazonosságának megállapítására. A fényképeken vagy arcképmásokon alapuló személyazonosítás csak olyan állandó határátkelőhelyeken alkalmazható, ahol önkiszolgáló rendszereket és automatizált határellenőrzést használnak.

XII. FEJEZET

A FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSHEZ ÉS AZ AZOK MEGŐRZÉSÉHEZ VALÓ JOG

43. cikk
A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(1)A SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférést, valamint az ilyen adatok közvetlen, vagy a SIS-adatok másolatában történő lekérdezésének jogát az alábbiakért felelős hatóságok számára kell fenntartani:

a)a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti határellenőrzés;

b)az érintett tagállam területén végzett rendőrségi és vámellenőrzések, és azoknak a kijelölt hatóságok általi összehangolása;

c)az érintett tagállam területén belül a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából végzett egyéb bűnüldözési tevékenységek;

d)a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok területére történő beutazásával és ottani tartózkodásával kapcsolatos feltételek vizsgálata és döntések meghozatala, beleértve a tartózkodási engedélyeket és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat, valamint a harmadik országbeli állampolgárok kiutasítását.

(2)A SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférés és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének joga ugyanakkor feladataik gyakorlása során a nemzeti jogban meghatározott, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságokat, valamint koordinációs hatóságaikat is megilleti.

(3)A SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférés és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének jogát azon illetékes hatóságok is gyakorolhatják, amelyek az (1) bekezdés c) pontjában említett feladatokat hajtják végre a szóban forgó feladatok elvégzése során. E hatóságok hozzáférésére az egyes tagállamok joga vonatkozik.

(4)Az e cikkben említett hatóságokat fel kell venni az 53. cikk (8) bekezdésében említett jegyzékbe.

44. cikk
Járműveket nyilvántartó hatóságok

(1)Az 1999/37/EK tanácsi irányelvben 75 említett, a járművek forgalmi engedélyének kiállításáért felelős tagállam szolgálatai kizárólag annak ellenőrzése céljából férhetnek hozzá az e rendelet 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és l) pontja szerint a SIS-ben rögzített alábbi adatokhoz, hogy a nyilvántartásba vétel céljából számukra bemutatott jármű lopott, jogellenesen használt vagy elveszett-e vagy büntetőeljárásban bizonyítékként keresik-e:

a)a nemzeti jog meghatározása szerinti gépjárművekre vonatkozó adatok, függetlenül a meghajtórendszertől;

b)a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű utánfutókra, valamint a lakókocsikra vonatkozó adatok;

c)az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített járműforgalmi engedélyekre és rendszámtáblákra vonatkozó adatok.

A járművek forgalmi engedélyének kiállításáért felelős szolgálatoknak az említett adatokhoz való hozzáférését az adott tagállam nemzeti joga szabályozza.

(2)Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül azok, amelyek állami szolgálatok, jogosultak a SIS-ben rögzített adatokhoz közvetlenül hozzáférni.

(3)Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül azok, amelyek nem állami szolgálatok, a SIS-ben rögzített adatokhoz kizárólag az e rendelet 43. cikkében említett hatóságon keresztül férhetnek hozzá. Ez a hatóság jogosult közvetlenül hozzáférni az említett adatokhoz, és azokat az adott szolgálatnak továbbítani. Az érintett tagállam megköveteli az adott szolgálattól és annak alkalmazottaitól a hatóság által számukra továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó korlátozások tiszteletben tartását.

(4)E rendelet 39. cikkét nem kell alkalmazni az e cikkel összhangban biztosított hozzáférésre. A SIS-hez való hozzáférés során felfedett, bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozó információknak az (1) cikkben említett szolgálatok által a rendőrséggel vagy az igazságügyi hatóságokkal való közlését a nemzeti jog szabályozza.

45. cikk
A hajók és légi járművek nyilvántartásba vételét végző hatóságok

(1)A hajókra – beleértve a hajómotorokat és a légi járműveket is – vonatkozó regisztrációs igazolványok kiállításáért vagy forgalomirányítás biztosításáért felelős tagállami szolgálatok kizárólag annak ellenőrzése céljából férnek hozzá az e rendelet 38 cikk (2) bekezdésének megfelelően a SIS-ben rögzített alábbi adatokhoz, hogy a számukra lajstromozásra bemutatott vagy forgalomirányítás alá tartozó hajók, beleértve a hajómotorokat is, légi járművek vagy konténerek lopottak, jogellenesen használtak vagy elveszettek-e vagy büntetőeljárásban bizonyítékként keresik-e azokat:

a)hajókra vonatkozó adatok;

b)hajómotorokra vonatkozó adatok;

c)légi járművekre vonatkozó adatok.

A (2) bekezdésre is figyelemmel, az adott tagállami szolgálatok ezen adatokhoz való hozzáférését a tagállamok joga szabályozza. Az a)–c) pontban felsorolt adatokhoz való hozzáférést az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

(2)Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül az állami szolgálatok jogosultak közvetlenül hozzáférni a SIS-ben rögzített adatokhoz.

(3)Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül a nem állami szolgálatok kizárólag az e rendelet 43. cikkében említett hatóságon keresztül férhetnek hozzá a SIS-ben rögzített adatokhoz. A fenti hatóság jogosult közvetlenül hozzáférni az adatokhoz, és az említett adatokat az adott szolgálatnak továbbítani. Az érintett tagállam előírja, hogy a fenti szolgálat és alkalmazottait tartsák tiszteletben a hatóság által számukra továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó korlátozásokat.

(4)E rendelet 39. cikkét nem kell alkalmazni az e cikkel összhangban biztosított hozzáférésre. A nemzeti jog szabályozza, hogy az (1) cikkben említett szolgálatok miként közölhetik a SIS-hez való hozzáférés során felfedett, bűncselekmény gyanúját megalapozó információkat a rendőrséggel vagy az igazságügyi hatóságokkal.

46. cikk
Az Europol hozzáférése a SIS-adatokhoz

(1)A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) megbízatásának keretei között jogosult hozzáférni a SIS-ben rögzített adatokhoz, és lekérdezni azokat.

(2)Ha az Europol lekérdezése során az derül ki, hogy egy figyelmeztető jelzés van a SIS-ben, az Europol az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott csatornákon keresztül tájékoztatja a kibocsátó tagállamot.

(3)A SIS-ben végzett lekérdezés révén szerzett információ felhasználásához az érintett tagállam hozzájárulása szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi az ilyen információ felhasználását, annak Europol által kezelésére az (EU) 2016/794 rendelet az irányadó. Az Europol kizárólag az érintett tagállam hozzájárulásával továbbíthat ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(4)Az Europol további információkat kérhet az érintett tagállamtól az (EU) 2016/794 rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(5)Az Europol:

a)a (3), (4) és (6) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolja össze a SIS részeit, és az ott lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbítja semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és -kezelés céljára, továbbá nem tölti le, és más módon sem másolja le a SIS részeit;

b)a SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférést az Europol erre külön engedéllyel rendelkező személyi állományára korlátozza;

c)elfogadja és alkalmazza a 10. és 11. cikkben előírt intézkedéseket;

d)az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé teszi az Europol azon tevékenységének felülvizsgálatát, amelyet a SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó joga gyakorlása során végez.

(6)Az adatok csak technikai célokból másolhatók, feltéve hogy az ilyen másolásra azért van szükség, hogy az Europol jogszerű engedéllyel rendelkező személyi állománya közvetlen lekérdezést végezhessen. Az e rendeletben foglalt rendelkezések az ilyen másolatokra is vonatkoznak. A technikai másolatot a SIS-adatok tárolására kell használni az említett adatok lekérdezése során. Az adatokat a lekérdezést követően törölni kell. Az ilyen felhasználás nem minősülhet a SIS adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. Az Europol nem másolja át más Europol-rendszerekbe a figyelmeztető jelzések adatait, vagy a tagállamok által kibocsátott vagy a CS-SIS-ből származó kiegészítő adatokat.

(7)Hálózaton kívüli adatbázis kialakításával járó, a (6) bekezdésben említett bármely másolat legfeljebb 48 órára hozható létre. Ez az időtartam rendkívüli helyzetben meghosszabbítható. A rendkívüli helyzet elmúltával e másolatokat meg kell semmisíteni. Az Europol e meghosszabbításokról jelentést tesz az európai adatvédelmi biztosnak.

(8)Az Europol megkaphatja és kezelheti a megfelelő SIS figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kiegészítő információkat, feltéve hogy megfelelően alkalmazzák a (2)–(7) bekezdésben említett adatkezelési szabályokat.

(9)Az Europolnak naplófájlt kell vezetnie a SIS valamennyi hozzáféréséről és lekérdezéséről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok biztonsága és sértetlensége céljából. Az ilyen naplófájlok és dokumentáció nem tekinthető a SIS bármely része jogellenes letöltésének vagy másolásának.

47. cikk
Az Eurojust hozzáférése a SIS-adatokhoz

(1)Az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik megbízatásuk keretei között jogosultak a SIS-ben a 26., 32., 34., 38. és 40. cikkel összhangban megbízatásuk keretei között rögzített adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére.

(2)Amennyiben az Eurojust egy nemzeti tagja valamely lekérdezés folyamán a SIS-ben figyelmeztető jelzést talál, tájékoztatja erről a kibocsátó tagállamot.

(3)E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érintené a 2002/187/IB határozat azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai vagy azok segítői által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, vagy az említett határozat értelmében létrehozott közös ellenőrző szerv hatáskörét.

(4)Az Eurojust nemzeti tagjai vagy segítőik általi hozzáféréseket és lekérdezéseket, továbbá a lekérdezett adatok minden felhasználását a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplózni kell.

(5)A SIS részeit tilos adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Eurojust által vagy az Eurojustnál üzemeltetett számítógépes rendszerrel, továbbá az ott található, a nemzeti tagok és segítőik által hozzáférhető adatokat tilos átküldeni ilyen számítógépes rendszerbe. Tilos a SIS bármely részét letölteni. A hozzáférés és lekérdezés naplózása nem minősül a SIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának.

(6)A SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférés a nemzeti tagokra és segítőikre korlátozódik, és nem terjeszthető ki az Eurojust személyzetére.

(7)A biztonság és a titoktartás szavatolására hivatott, a 10. és 11. cikkben előírt intézkedéseket el kell fogadni és alkalmazni kell.

48. cikk
Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatai, a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatok, és a migrációkezelést támogató csoport tagjainak SIS-adatokhoz való hozzáférése

(1)Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikke (8) bekezdésének megfelelően, az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak, illetve a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatoknak a tagjai, és a migrációkezelést támogató csoportok tagjai – megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a SIS-ben rögzített adatokhoz, és lekérdezni azokat.

(2)Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak, illetve a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatoknak a tagjai, és a migrációkezelést támogató csoportok tagjai az (1) bekezdésnek megfelelően, a 49. cikk (1) bekezdésében említett, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által létrehozott és karbantartott technikai interfész útján férnek hozzá a SIS-ben rögzített adatokhoz, és kérdezik le azokat.

(3)Ha az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak, illetve a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatoknak egy tagja, vagy a migrációkezelést támogató csoport egy tagja általi lekérdezés során az derül ki, hogy a SIS-ben figyelmeztető jelzés van, erről tájékoztatni kell a kibocsátó tagállamot. Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének megfelelően, a csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a kiutasítási feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a SIS-beli figyelmeztető jelzésre reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

(4)Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak, illetve a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatoknak egy tagja, vagy a migrációkezelést támogató csoport egy tagja által végzett valamennyi hozzáférést és valamennyi lekérdezést a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően naplózni kell, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor az említettek felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez hozzáfértek.

(5)A SIS-ben rögzített adatokhoz való hozzáférést az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak, illetve a kiutasítási feladatokban közreműködő személyi állományból álló csapatoknak egy tagjára, vagy a migrációkezelést támogató csoport egy tagjára kell korlátozni, és az nem terjeszthető ki a csapat/csoport más tagjaira.

(6)A 10. és 11. cikkben előírt, a biztonságra és a titoktartásra irányuló intézkedéseket el kell fogadni és alkalmazni kell.

49. cikk
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáférése a SIS-adatokhoz

(1)A 48. cikk (1) bekezdése és e cikk (2) bekezdése alkalmazásában, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehoz és karbantart egy olyan technikai interfészt, amely közvetlen összeköttetést tesz lehetővé a Központi SIS-szel.

(2)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a 26., 32., 34., 36. cikknek és a 38. cikk (2) bekezdése j) és k) pontjának megfelelően jogosult hozzáférni a SIS-ben rögzített adatokhoz és ellenőrizni azokat abból a célból, hogy ellássa az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelettel rábízott feladatokat.

(3)Ha az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végzett ellenőrzés során az derül ki, hogy a SIS figyelmeztető jelzést tartalmaz, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet 22. cikkében meghatározott eljárás alkalmazandó.

(4)E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érintené az (EU) 2016/1624 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség személyzete által történő jogosulatlan vagy hibás kezelése miatti felelősségre vonatkoznak.

(5)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez hozzáfértek.

(6)Tilos a SIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a SIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér, kivéve ha az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában erre a feladatok ellátása céljából van szükség. Tilos a SIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a SIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának.

(7)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek el kell fogadnia és alkalmaznia kell a 10. és 11. cikkben előírt, a biztonságra és a titoktartásra irányuló intézkedéseket.

50. cikk
A hozzáférés korlátozása

A végfelhasználók, köztük az Europol, az Eurojust nemzeti tagjai és asszisztenseik, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csak a feladataik elvégzéséhez szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.

51. cikk
A figyelmeztető jelzések megőrzési időtartama

(1)A SIS-ben e rendelet alapján rögzített, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat rögzítették.

(2)A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam a figyelmeztető jelzés SIS-ben való rögzítéstől számított öt éven belül felülvizsgálja megtartásának szükségességét. Az e rendelet 36. cikk alkalmazásában kibocsátott figyelmeztető jelzések legfeljebb egy évig őrizhetők meg.

(3)A 38. cikknek megfelelően rögzített, kitöltetlen hivatalos okmányokra és kiállított személyazonosító okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfeljebb 10 évig őrizhetők meg. A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések kategóriái esetében rövidebb megőrzési időszakok határozhatók meg a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok révén.

(4)Adott esetben az egyes tagállamok nemzeti joguknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat állapítanak meg.

(5)Amennyiben a SIRENE-iroda adatminőség koordinálásáért és ellenőrzéséért felelős személyi állománya számára világossá válik, hogy egy személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés elérte a célját és törölni kell a SIS-ből, a személyzet értesíti a figyelmeztető jelzést létrehozó hatóságot, hogy felhívja a hatóság figyelmét erre a kérdésre. A hatóság az említett értesítés beérkezésétől 30 nap áll rendelkezésére annak jelzéséhez, hogy a figyelmeztető jelzés törlésre került, illetve törölni kell, vagy hogy ismertesse a figyelmeztető jelzés megtartásának indokait. Ha a 30 napos időszak lejártáig nem érkezik ilyen válasz, a SIRENE-iroda személyzetének törölnie kell a figyelmeztető jelzést. A SIRENE-iroda beszámol a nemzeti felügyeleti hatóságának az e területen rendszeresen előforduló problémákról.

(6)A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam a felülvizsgálati időtartamon belül, a rendszerben naplózandó átfogó egyedi elbírálás alapján határozhat úgy, hogy a figyelmeztető jelzést a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés kiadásának célja miatt szükségesnek bizonyul. Ilyen esetben a (2) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell. A figyelmeztető jelzés meghosszabbítását közölni kell a CS-SIS-szel.

(7)A figyelmeztető jelzéseket a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati időszak elteltével automatikusan törlik, kivéve ha a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam a figyelmeztető jelzés meghosszabbításáról az (6) bekezdésnek megfelelően tájékoztatta a CS-SIS-t. A CS-SIS az adatoknak a rendszerből történő programozott törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a tagállamokat.

(8)A tagállamok statisztikát vezetnek azon figyelmeztető jelzések számáról, amelyek megőrzési időszakát az (6) bekezdéssel összhangban meghosszabbították.

XIII. FEJEZET

A FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK TÖRLÉSE

52. cikk
A figyelmeztető jelzések törlése

(1)A 26. cikk szerinti, átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket törölni kell azután, hogy az adott személyt átadták vagy kiadták a kibocsátó tagállam illetékes hatóságainak. E figyelmeztető jelzések akkor is törölhetők, ha az illetékes igazságügyi hatóság a nemzeti jognak megfelelően visszavonta a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló bírósági határozatot.

(2)Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi szabályok szerint kell törölni.

a)A 32. cikk szerinti eltűnt gyermekek esetében a figyelmeztető jelzést törölni kell:

–az ügy megoldódásakor, (például, amikor a gyermeket hazaszállították vagy a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai döntést hoztak a gyermek gondozásáról);

–a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 51. cikk szerinti lejáratkor;

–a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében; vagy

–a gyermek megtalálásakor.

b)    A 32. cikk szerinti eltűnt felnőttek esetében, amennyiben nem igényeltek védelmi intézkedéseket, a figyelmeztető jelzést törölni kell:

–a meghozandó intézkedés végrehajtásakor (a végrehajtó tagállam meggyőződött az adott személyek hollétéről);

–a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 51. cikk szerinti lejáratkor; vagy

–a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

c)    A 32. cikk szerinti eltűnt felnőttek esetében, amennyiben védelmi intézkedéseket igényeltek, a figyelmeztető jelzést törölni kell:

–a kért intézkedés végrehajtásakor (védelem alá helyezett személy);

–a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 51. cikk szerinti lejáratkor; vagy

–a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

A nemzeti jogra is figyelemmel, amennyiben valamely személyt az illetékes hatóság döntése nyomán zárt intézetben helyeztek el, a figyelmeztető jelzést az említett személy hazaszállításáig fenn kell tartani.

(3)A bírósági eljárás céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi szabályok szerint kell törölni:

A 34. cikk szerinti, bírósági eljárás céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölni kell akkor,

a)amikor a személy tartózkodási helyét közlik a kibocsátó tagállam illetékes hatóságával. Ha a továbbított információ alapján nem lehet fellépni, a kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a probléma megoldása érdekében tájékoztatja a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját:

b)a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 51. cikk szerinti lejáratkor; vagy

c)a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

Amennyiben egy tagállamban találatot értek el, és a cím részleteit továbbították a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak, majd ezt követően az utóbbi tagállamban jelzett találat ugyanazon címadatokat tárja fel, a találatot naplózni kell a végrehajtó tagállamban, de sem a cím részleteit, sem a kiegészítő információkat nem kell újra megküldeni a kibocsátó tagállamnak. Ilyen esetekben a végrehajtó tagállam tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot az ismételt találatokról, és a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam mérlegeli a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét.

(4)A rejtett, információkérő és célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi szabályok szerint kell törölni:

A 36. cikk szerinti, rejtett, információkérő és célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölni kell:

a)a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 51. cikk szerinti lejáratkor;

b)a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának törlésre vonatkozó határozata következtében.

(5)A lefoglalandó vagy bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi szabályok szerint kell törölni:

A 38. cikk szerinti, lefoglalandó vagy bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzést törölni kell:

a)a tárgy lefoglalása vagy annak megfelelő intézkedés esetén, amint megtörtént az ennek nyomon követéseként szükséges kiegészítő információk cseréje a SIRENE-irodák között, vagy a tárgyat más bírósági vagy közigazgatási eljárás keretében kezdik tárgyalni;

b)a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy

c)a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának törlésre vonatkozó határozata következtében.

(6)A 40. cikk szerinti, ismeretlen keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi szabályok szerint kell törölni:

(7)a)a személy személyazonosságának megállapításakor; vagy

(8)b)a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor.

XIV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

53. cikk
A SIS-adatok kezelése

(1)A tagállamok csak a 26., 32., 34., 36., 38. és 40. cikkben említett egyes figyelmeztető jelzés kategóriák esetében meghatározott célokból kezelhetik a 20. cikkben említett adatokat.

(2)Az adatok csak technikai célból másolhatók, feltéve, hogy a másolás a 43. cikkben említett hatóságok általi közvetlen lekérdezéshez szükséges. Az e rendeletben foglalt rendelkezések az ilyen másolatokra is vonatkoznak. Egy tagállam nem másolhatja át a másik tagállam által rögzített figyelmeztető jelzések adatait vagy kiegészítő adatokat saját SIS Nemzeti Részéből vagy a CS-SIS-ből más nemzeti adatállományokba.

(3)A hálózaton kívüli adatbázist eredményező, a (2) bekezdésben említett technikai másolatok legfeljebb 48 órára hozhatók létre. Ez az időtartam rendkívüli helyzet esetén meghosszabbítható. A rendkívüli helyzet elmúltával e másolatokat meg kell semmisíteni.

(4)A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek ezekről másolatokról, e nyilvántartást a nemzeti felügyeleti hatóságaik rendelkezésére bocsátják, valamint gondoskodnak arról, hogy az e rendeletben foglalt rendelkezéseket – különös tekintettel a 10. cikk rendelkezéseire – alkalmazzák az említett másolatokra.

(5)Az adatokhoz való hozzáférés csak a 43. cikkben említett nemzeti hatóságok hatáskörének korlátain belül és csak a jogszerű engedéllyel rendelkező személyzetnek engedélyezett.

(6)Az e rendelet 26., 32., 34., 36., 38., és 40. cikkében meghatározott figyelmeztető jelzések tekintetében, az azokban található adatoknak a rögzítésük céljától eltérő célokból történő bármely kezelésének egy konkrét ügyhöz kell kapcsolódnia, valamint azt a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének szükségességével, jelentős nemzetbiztonsági okkal vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljával kell indokolni. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam előzetes engedélyét.

(7)Az (1)–(6) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően nem rendeltetésszerű felhasználásnak minősül.

(8)Az egyes tagállamok megküldik az Ügynökség számára azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS-ben található adatok e rendelet szerinti közvetlen lekérdezésére, valamint a jegyzék valamennyi módosítását. Ez a jegyzék az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le. Az Ügynökség biztosítja, hogy a jegyzéket évente közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)Amennyiben az uniós jog nem ír elő külön rendelkezéseket, a SIS Nemzeti Részben rögzített adatokra az egyes tagállamok joga alkalmazandó.

54. cikk
SIS-adatok és nemzeti adatállományok

(1) Az 53. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan SIS-adatokat tároljanak, amelyekkel kapcsolatban a területükön intézkedésekre került sor. Az ilyen adatokat a nemzeti adatállományokban legfeljebb három évig lehet tárolni, kivéve, ha a nemzeti jog külön rendelkezései hosszabb megőrzési időtartamot írnak elő.

(2)Az 53. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan adatokat tároljanak, amelyek egy konkrét, az adott tagállam által a SIS-ben kibocsátott figyelmeztető jelzésben szerepelnek.

55. cikk
Tájékoztatás a figyelmeztető jelzés végre nem hajthatóságáról

Amennyiben egy kért intézkedés nem hajtható végre, a megkeresett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot.

56. cikk
A SIS-ben kezelt adatok minősége

(1)A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS-ben való rögzítés jogszerűségéért.

(2)Kizárólag a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam jogosult az általa rögzített adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

(3)Ha a figyelmeztető jelzést kibocsátótól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről – a kiegészítő információk cseréje révén – a lehető leghamarabb tájékoztatja a kibocsátó tagállamot, de legkésőbb 10 nappal azt követően, hogy a tévedésre utaló említett bizonyítékok a tudomására jutottak. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam ellenőrzi a közlést, és szükség esetén a kérdéses adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

(4)Ha a tagállamok nem tudnak megállapodásra jutni az azt követő két hónapon belül, hogy a (3) bekezdésben leírt bizonyíték először napvilágra került, az a tagállam, amely nem bocsátott ki figyelmeztető jelzést, döntéshozatal céljából az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok elé terjeszti az ügyet.

(5)A tagállamok kiegészítő információkat cserélnek abban az esetben, ha egy személy panaszt tesz arról, hogy a figyelmeztető jelzés nem rá vonatkozik. Amennyiben az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen két különböző személyről van szó, a panasztevő személyt tájékoztatni kell az 59. cikkben meghatározott intézkedésekről.

(6)Ha egy személy tekintetében a SIS már tartalmaz figyelmeztető jelzést, az újabb figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam a figyelmeztető jelzés rögzítéséről megállapodik az első figyelmeztető jelzést rögzítő tagállammal. E megállapodásra a kiegészítő információk cseréje alapján kerül sor.

57. cikk
Biztonsági incidensek

(1)Biztonsági incidensnek kell tekinteni bármely olyan eseményt, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a SIS biztonságát, és kárt vagy veszteséget okozhat a SIS-adatokban, különösen akkor, ha hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)A gyors, hatékony és megfelelő reagálás érdekében kezelni kell a biztonsági incidenseket.

(3)A tagállamok értesítik a Bizottságot, az Ügynökséget és a nemzeti felügyeleti hatóságot a biztonsági incidensekről. Az Ügynökség értesítik a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről.

(4)A tagállamok számára információkat kell adni, és az Ügynökség által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással voltak vagy lehettek a SIS egy tagállambeli vagy az Ügynökségen belüli működésére, vagy a többi tagállam által rögzített vagy küldött adatok elérhetőségére, sértetlenségére és bizalmas jellegére.

58. cikk
Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során arra derül fény, hogy a SIS-ben már létezik egy azonos személyazonosító adattal rendelkező személy, a következő eljárás alkalmazandó:

a)a SIRENE-iroda kapcsolatba lép a megkereső hatósággal annak tisztázása érdekében, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e;

b)amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy az új figyelmeztető jelzéssel érintett személy és a SIS-ben már szereplő személy azonos, a SIRENE-irodának az 56. cikk (6) bekezdésében említett, a több figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia. Amennyiben az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen két különböző személyről van szó, a SIRENE-iroda jóváhagyja a második figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó megkeresést, és kiegészíti azt a téves azonosítások elkerüléséhez szükséges adatokkal.

59. cikk
Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélés kezelése érdekében

(1)Ha az a személy, akire a figyelmeztető jelzés ténylegesen vonatkozik, összetéveszthető egy olyan személlyel, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a kibocsátó tagállam – az érintett személy kifejezett hozzájárulása alapján – a figyelmeztető jelzést kiegészíti az utóbbi személyre vonatkozó adatokkal a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében.

(2)Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:

a)az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire valójában a figyelmeztető jelzés vonatkozik;

b)azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.

(3)E cikk alkalmazásában kizárólag a következő személyes adatokat lehet a SIS-ben rögzíteni és ott tovább kezelni:

a)családi név/családi nevek

b)utónév/utónevek,

c)születési név/születési nevek

d)korábban használt nevek és esetleg külön rögzített álnevek;

e)bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

f)születési hely

g)születési idő;

h)nem;

i)fényképek és arcképmások;

j)ujjlenyomatok;

k)állampolgárság(ok);

l)az adott személy személyazonosító okmányának kategóriája

m)az adott személy személyazonosító okmányát kiállító ország;

n)az adott személy személyazonosító okmányának száma(i);

o)az adott személy személyazonosító okmányának kiállítási dátuma;

p)az áldozat címe;

q)az áldozat apjának neve;

r)az áldozat anyjának neve

(4)A (3) bekezdésben említett adatok rögzítéséhez és további kezeléséhez szükséges technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell megállapítani és fejleszteni.

(5)A (3) bekezdésben említett adatokat a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy amennyiben a személy ezt kéri, korábban törölni kell.

(6)A (3) bekezdésben említett adatokhoz csak a megfelelő figyelmeztető jelzéshez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok férhetnek hozzá. Az említett hatóságok is kizárólag a téves azonosítás elkerülése céljából tehetik meg ezt.

60. cikk
A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

(1)A tagállamok az általuk a SIS-ben kibocsátott figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhatnak létre. Az ilyen kapcsolat összefüggést teremt két vagy több figyelmeztető jelzés között.

(2)A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések alapján meghozandó egyedi intézkedéseket, vagy az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések megőrzési időtartamát.

(3)A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az e rendeletben megállapított hozzáférési jogokat. A figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáihoz hozzáférési joggal nem rendelkező hatóságok nem láthatják az olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kapcsolatokat, amelyekhez nincs hozzáférésük.

(4)A tagállamok a figyelmeztető jelzések között akkor hozhatnak létre kapcsolatot, ha arra a megfelelő működés érdekében szükség van.

(5)Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatnak egy másik tagállam általi létrehozása nemzeti jogával vagy nemzetközi kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen, meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy nemzeti területéről ne lehessen hozzáférni a kapcsolathoz, vagy hogy a területén kívül található hatóságai ne férjenek ahhoz hozzá.

(6)A figyelmeztető jelzések összekapcsolására vonatkozó technikai szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell megállapítani és fejleszteni.

61. cikk
A kiegészítő információ célja és megőrzési időtartama

(1)A kiegészítő információk kicserélésének elősegítése érdekében a tagállamok a SIRENE-irodában megőrzik a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatokra vonatkozó hivatkozást.

(2)Az információcsere eredményeként a SIRENE-iroda adatállományaiban tárolt személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig őrzi meg, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Az adatokat minden esetben törölni kell legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölték a SIS-ből.

(3)A (2) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan konkrét figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat tároljanak, amelyeket az érintett tagállam bocsátott ki, vagy amelyekkel kapcsolatban a területén intézkedést foganatosítottak. A nemzeti jog határozza meg, hogy az ilyen adatállományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok.

62. cikk
Személyes adatok átadása harmadik felek számára

A SIS-ben e rendelet szerint kezelt, kiegészítő információkra vonatkozó adatok nem adhatók át és nem tehetők hozzáférhetővé harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára.

63. cikk
Ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útlevelekre vonatkozó adatok cseréje az Interpollal

(1)A 62. cikktől eltérve – az Interpol és az Európai Unió közötti megállapodás megkötése függvényében – az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útleveleknek a SIS-ben rögzített útlevélszámát, kiállítási országát és az okmány típusát ki lehet cserélni az Interpol tagjaival a SIS és az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokra vonatkozó adatbázisa közötti kapcsolat létesítésével. A megállapodásnak elő kell írnia, hogy a valamely tagállam által rögzített adatok továbbításához azon tagállam beleegyezése szükséges.

(2)Az (1) bekezdésben említett megállapodásnak elő kell írnia, hogy a megosztott adatok az Interpol azon országokból származó tagjai számára legyenek csak hozzáférhetők, ahol biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. E megállapodás megkötése előtt a Tanács a Bizottság véleményét kéri arra nézve, hogy személyes adatok Interpol által, valamint az Interpolban tagsággal rendelkező országok által végzett gépi kezelése tekintetében a személyes adatok védelmének szintje megfelelő, és az alapvető jogokat és szabadságokat tiszteletben tartják.

(3)Az (1) bekezdésben említett megállapodás a tagállamok számára előírhatja továbbá – e rendelet megfelelő, az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útlevelekkel kapcsolatosan a SIS-ben rögzített figyelmeztető jelzésekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokra vonatkozó adatbázisához való, SIS-en keresztüli hozzáférést.

XV. FEJEZET

ADATVÉDELEM

64. cikk
Alkalmazandó jogszabályok

(1)A 45/2001/EK rendelet alkalmazandó az Ügynökség e rendeleten alapuló személyesadat-kezelésére.

(2)Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, amennyiben az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti rendelkezések nem alkalmazandók.

(3)Az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazandók az illetékes nemzeti hatóságok alábbi célokra irányuló személyesadat-kezelése tekintetében: a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve közbiztonság veszélyeztetésének megakadályozására vonatkozó biztosítékokat is.

65. cikk
A hozzáféréshez, a téves adatok helyesbítéséhez és a jogellenesen tárolt adatok törléséhez való jog

(1)Az érintetteknek azt a jogát, hogy hozzáférhessenek a SIS-ben e rendeletnek megfelelően rögzített, rájuk vonatkozó adatokhoz, és az ilyen adatok helyesbítését vagy törését kérjék, azon tagállam jogával összhangban kell gyakorolni, amely előtt erre a jogra hivatkoznak.

(2)Ha a nemzeti jog úgy rendelkezik, a nemzeti felügyeleti hatóság határoz arról, hogy közlik-e az információt, és ha igen, milyen eszközökkel.

(3)A figyelmeztető jelzést kibocsátótól eltérő tagállam csak akkor közölhet ilyen adatokkal kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Erre a kiegészítő információk cseréje révén kerül sor.

(4)A tagállamok döntést hoznak arról, hogy a nemzeti joggal összhangban részben vagy egészben nem közölnek információkat az érintettel, amennyiben és ameddig az ilyen részleges vagy teljes korlátozás – kellő tekintettel az érintett természetes személy alapvető jogaira és jogos érdekeire – egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a)ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b)elkerüljék a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának, a vádeljárás lefolytatásának vagy büntetőjogi szankciók végrehajtásának sérelmét;

c)biztosított legyen a közbiztonság védelme;

d)biztosított legyen a nemzetbiztonság védelme;

e)biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

(5)Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat helyesbíttetni, vagy a személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni.

(6)Az érintett személyt a lehető legkorábban, de legkésőbb 60 nappal a hozzáférési kérelem benyújtását követően – illetve ha a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ennek figyelembevételével – tájékoztatni kell.

(7)Az érintett személyt a lehető legkorábban, de legkésőbb a helyesbítési vagy törlési kérelme benyújtásától számított három hónapon belül – illetve ha a nemzeti jog rövidebb időtartamot határoz meg, ennek figyelembevételével – tájékoztatni kell a helyesbítéshez és törléshez való joga gyakorlását követően tett intézkedésekről.

66. cikk
Jogorvoslatok

(1)Mindenkinek jogában áll bármely tagállam bíróságához vagy a nemzeti jog szerinti illetékes hatóságához keresetet benyújtani a rá vonatkozó figyelmeztető jelzés helyesbítése, törlése, vagy azzal kapcsolatos információk vagy kártérítés szerzése céljából.

(2)A tagállamok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a 70. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – végrehajtják az e cikk (1) bekezdésben említett bíróságok vagy hatóságok jogerős határozatait.

(3)Annak érdekében, hogy következetes áttekintés készüljön a jogorvoslatok működéséről, a nemzeti hatóságok egységes statisztikai rendszert dolgoznak ki az alábbiakra vonatkozó éves beszámolás céljából:

a)az érintettek által az adatkezelőhöz benyújtott hozzáférési kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor hozzáférést biztosítottak;

b)az érintettek által a nemzeti felügyeleti hatósághoz benyújtott hozzáférési kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor hozzáférést biztosítottak;

c)a téves adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti, az adatkezelőhöz intézett kérelmek száma, és azon esetek száma, amikor az adatokat helyreigazították vagy törölték;

d)a téves adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti, a nemzeti felügyeleti hatósághoz benyújtott kérelmek száma;

e)a bíróság előtt tárgyalt ügyek száma;

f)azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a bíróság az ügy bármely vonatkozása tekintetében a felperes javára döntött;

g)a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által létrehozott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, más tagállamok bíróságai vagy hatóságai által hozott jogerős határozatok kölcsönös elismerésének eseteivel kapcsolatos észrevételek.

A nemzeti felügyeleti hatóságok jelentéseit továbbítani kell a 69. cikkben meghatározott együttműködési mechanizmusnak.

67. cikk
A SIS Nemzeti Rész felügyelete

(1)Mindegyik tagállam gondoskodik arról, hogy az egyes tagállamokban a kijelölt, és az (EU) 2016/680 irányelv VI. fejezetében vagy az (EU) 2016/679 rendelet VI. fejezetében említett hatáskörökkel rendelkező nemzeti felügyeleti hatóság(ok) függetlenül ellenőrizze/ellenőrizzék a SIS személyes adatok területükön történő kezelésének vagy a területükről történő továbbításának jogszerűségét, beleértve a kiegészítő információk cseréjét és további kezelését.

(2)A nemzeti felügyeleti hatóság gondoskodik saját SIS Nemzeti Része keretében folytatott adatkezelési műveletek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről. Az ellenőrzést a nemzeti felügyeleti hatóságnak kell lefolytatnia, vagy közvetlenül egy független adatvédelmi ellenőrtől kell az ellenőrzést megrendelnie/megrendelniük. A nemzeti felügyeleti hatóság mindenkor megtartja az ellenőrzést a független ellenőr tevékenysége felett, és felelősséget vállal azért.

(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságaik rendelkezzenek az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal.

68. cikk
Az Ügynökség felügyelete

(1)Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy az Ügynökség e rendelettel összhangban végezze a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2)Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy legalább négyévente, a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően ellenőrizzék az Ügynökség által folytatott, a személyes adatok kezelését érintő tevékenységeket. Az említett ellenőrzésről szóló jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Ügynökségnek, a Bizottságnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az Ügynökség számára lehetőséget kell biztosítani észrevételei megtételére.

69. cikk
A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörükön belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a SIS összehangolt felügyeletét.

(2)Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet és az Unió egyéb alkalmazandó jogi aktusainak értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintettek jogainak gyakorlása révén felmerült problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos a (2) bekezdésben meghatározott célok érdekében évente legalább kétszer találkoznak az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Testületet terheli. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket közösen dolgozzák ki, az igényeknek megfelelően.

(4)Az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Testületnek kétévente együttes jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az összehangolt felügyelettel kapcsolatos tevékenységekről.

XVI. FEJEZET

FELELŐSSÉG

70. cikk
Felelősség

(1)Az egyes tagállamok felelősek a SIS Nemzeti Rész használata során bármely személynek okozott kárért. Ez vonatkozik a kibocsátó tagállam által okozott kárra is, ha ez utóbbi ténybeli tévedést tartalmazó adatokat vitt be a rendszerbe, vagy az adatokat jogellenesen tárolta.

(2)Amennyiben az a tagállam, amely ellen keresetet indítottak, nem azonos a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal, ez utóbbi – kérelemre – köteles a kártérítésként kifizetett összegeket megtéríteni, kivéve, ha a megtérítést kérelmező tagállam az adatokat e rendelet megsértésével használta fel.

(3)Amennyiben egy tagállam nem teljesíti az e rendeletből eredő kötelezettségeit, és ezzel a SIS-nek kárt okoz, az ilyen kárért e tagállam felelős, kivéve, ha az Ügynökség vagy a SIS-ben részt vevő más tagállamok elmulasztották megtenni a károkozás megelőzésére vagy hatásának minimalizálására irányuló észszerű lépéseket.

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. cikk
Nyomon követés és statisztika

(1)Az Ügynökség gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek nyomon követik a SIS működését a teljesítménnyel, költséghatékonysággal, biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célok tekintetében.

(2)A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az Ügynökség hozzáféréssel rendelkezik a Központi SIS-ben végzett adatkezelési művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3)Az Ügynökség napi, havi és éves statisztikákat készít, amelyek feltüntetik a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések számát, a találatok számát a figyelmeztető jelzés kategóriája szerint, továbbá azt, hogy hány alkalommal kérdezték le a SIS-t, és hányszor léptek be abba figyelmeztető jelzések rögzítése, frissítése vagy törlése céljából, minden esetben megadva az összesített, valamint a tagállamok szerint lebontott számokat. Ezek a statisztikák személyes adatokat nem tartalmazhatnak. Az éves statisztikai jelentést közzé kell tenni. Az Ügynökség összesített és tagállamok szerinti lebontott éves statisztikai adatokat is szolgáltat az e rendelet 26. cikke alapján kibocsátott figyelmeztető jelzések lekérdezését ideiglenesen blokkoló funkció használatáról, beleértve a 48 órás megőrzési időszak valamennyi meghosszabbítását is.

(4)A tagállamok, valamint az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség benyújtják az Ügynökségnek és a Bizottságnak a (3), a (7) és a (8) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat. Ezek az információk tartalmazzák a járművek forgalmi engedélyének kiadásáért felelős tagállami szolgálatok által, valamint a hajókra – beleértve a hajómotorokat is –, a légi járművekre és a konténerekre vonatkozó regisztrációs igazolványok kiállításáért vagy forgalomirányítás biztosításáért felelős tagállami szolgálatok által vagy azok nevében végzett lekérdezések számára vonatkozó külön statisztikákat. A statisztikák a találatok számát is feltüntetik figyelmeztető jelzés kategóriák szerint.

(5)Az Ügynökség az összes általa készített statisztikai jelentést eljuttatja a tagállamokhoz, a Bizottsághoz, az Europolhoz, az Eurojusthoz és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséghez. Az Unió jogi aktusai végrehajtásának nyomon követése érdekében a Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy rendszeresen vagy alkalmanként nyújtson be további egyedi statisztikai jelentéseket a SIS és a SIRENE-kommunikáció teljesítményéről vagy használatáról.

(6)E cikk (3), (4) és (5) bekezdésének és a 15. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában, az Ügynökség a technikai helyszínein az e cikk (3) bekezdésében és a 15. cikk (5) bekezdésében említett adatokat tartalmazó központi adatbázist hoz létre, vezet be és üzemeltet, amely nem teszi lehetővé egyének személyazonosságának megállapítását, valamint lehetőséget nyújt a Bizottságnak és az (5) bekezdésben említett ügynökségeknek egyedi jelentések és statisztikák beszerzésére. Az Ügynökség a kommunikációs infrastruktúra keretében – amely kizárólag jelentéstételi és statisztikai célból ellenőrzi az egyedi felhasználói profilokat – biztonságos hozzáférési eszközök útján hozzáférést biztosít a központi adatbázishoz a tagállamok, a Bizottság, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára.

A központi adatbázis működésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az adatbázisra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell elfogadni.

(7)Két évvel azután, hogy a SIS megkezdte működését, majd ezt követően kétévente az Ügynökség az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést nyújt be a Központi SIS és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről – többek között annak biztonságáról – és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

(8)Három évvel azután, hogy a SIS megkezdte működését, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a Központi SIS-ről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célok fényében történő vizsgálatát, és annak értékelését, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e rendelet Központi SIS-re való alkalmazásának és a Központi SIS biztonságának vizsgálatát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

72. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

73. cikk
Az 515/2014/EU rendelet módosításai

Az 515/2014/EU rendelet 76 a következőkkel egészül ki:

A 6. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fejlesztési szakasz folyamán a tagállamok további 36,8 millió EUR költségvetési juttatásban részesülnek, amelyet az alapjuttatáshoz járuló egyösszegű támogatásként kell kiosztani, és e finanszírozást teljes egészében a SIS nemzeti rendszerekre kell fordítani azok gyors és hatékony korszerűsítése érdekében, összhangban a Központi SIS-nek az (EU) 2018/... rendeletben* és az (EU) 2018/... rendeletben** előírtak szerinti megvalósításával.

*A rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendelet, valamint a rendeletben (HL..

**A határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/... rendelet, valamint a rendeletben (HL)”.

74. cikk
Hatályon kívül helyezés

E rendelet alkalmazásának kezdő napján a következő jogi aktusok hatályukat veszítik:

Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről;

a Tanács 533/2007/IB határozata (2007. július 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról;

a Bizottság 2010/261/EU határozata (2010. május 4.) a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra működésére vonatkozó biztonsági tervről 77 .

75. cikk
Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)A rendelet a Bizottság által meghatározott időponttól alkalmazandó, miután:

a)elfogadták a szükséges végrehajtási intézkedéseket;

b)a tagállamok értesítették a Bizottságot arról, hogy megtették a SIS-adatok kezeléséhez és a kiegészítő információk kicseréléséhez e rendelet alapján szükséges műszaki és jogi lépéseket;

c)az Ügynökség értesítette a Bizottságot a CS-SIS-szel, valamint CS-SIS és a SIS Nemzeti Rész közötti együttműködéssel kapcsolatos tesztelési tevékenység befejezéséről.

(3)Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 78  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 79 irányul 

☑ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Előkészítési időszak: 2017

–Beindítási időszak: 2018-től 2020-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 89  

a Bizottság általi ☑közvetlen irányítás

–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

☑ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét beavatkozások végrehajtásával megbízott és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A SIS egyetlen egységes információs rendszer. Ennek megfelelően a két javaslatban (a jelenlegiben, és a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletben) előírt kiadások nem két külön összegnek, hanem egyetlen egységes kiadásnak tekintendők. A két javaslat végrehajtásához szükséges módosítások költségvetési vonzatait egyetlen pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei és a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.1.A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.2.Az operatív előirányzatoknak az eu-LISA-ra gyakorolt becsült hatása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.3.Az eu-LISA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

Összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A munkaerő-felvétel a tervek szerint 2018 januárjában valósul meg. 2018 elején a teljes személyzetnek rendelkezésre kell állnia, hogy időben megkezdődhessen a fejlesztés, és így az átdolgozott SIS II 2020-ban működésbe léphessen. A 3 új szerződéses alkalmazottra (CA) a projektvégrehajtással, valamint a beindítástól az adatgenerálásig tartó operatív támogatással és karbantartással kapcsolatos szükségletek ellátásához van szükség. Ezeket az erőforrásokat az alábbiakra fogják használni:

A projektcsoport tagjaiként a projektvégrehajtás támogatása, beleértve az alábbi tevékenységeket: a követelmények és a műszaki leírás meghatározása, a tagállamokkal való együttműködés és a végrehajtás során számukra nyújtott támogatás, az interfészvezérlési dokumentáció (ICD) frissítései, valamint a szerződés szerint teljesítendők nyomon követése, dokumentáció és frissítések, stb.

A szerződő féllel együttműködésben a rendszer beindítását célzó átmeneti tevékenységek (az adatkiadások nyomon követése, a működési folyamatok frissítése, képzések (ideértve a tagállamok képzési tevékenységeit is) támogatása, stb.

Támogatás hosszabb távú tevékenységekhez, dokumentációmeghatározás és szerződéses előkészületek a rendszer (pl. az arcképfelismerés miatti) átalakítása esetén vagy ha a SIS II működőképességének fenntartására (MWO) vonatkozó új szerződést további (műszaki vagy költségvetési) változtatások miatt módosítani kell

A működés megkezdését követően, a folyamatos karbantartás és műveletek alatt a háttérirodai támogatás végrehajtása

Meg kell jegyezni, hogy a három új erőforrás (teljes munkaidős egyenértékben számított szerződéses alkalmazott) kiegészíti annak a belső csoportnak az erőforrásait, amely szintén a projekt/szerződéses és pénzügyi nyomonkövetési/operatív tevékenységekkel foglalkozik majd. A szerződéses alkalmazottak igénybevétele megfelelő tartósságot és folyamatosságot biztosít a szerződéseknek az üzletmenet folytonosságának biztosítása, valamint a célból, hogy a projekt lezárása után ugyanazokat a szakembereket alkalmazzák az operatív támogatási tevékenységekhez. Ezenfelül az operatív támogatási tevékenység az adatgenerálási környezethez való hozzáférést tesz szükségessé, amivel nem lehet a szerződő felet vagy külső személyzetet megbízni.

3.2.3.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–☑    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–☑A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–☑    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (3) bekezdésével és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkének (3) bekezdésével és 66. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) értékeléséről. (HL...).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(3) COM(2016) 205 final, 2016.4.6.

(4) A Bizottság 2016/C 257/03. határozata (2016.6.17.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(6) (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés], valamint (EU) 2018/xxx rendelet [a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése].

(7) Lásd: „Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében” című közlemény, 4f. pont, COM(2016) 230 final, 2016.4.20.

(8) A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (3) bekezdésével és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkének (3) bekezdésével és 66. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) értékeléséről. (HL...).

(9) Magas szintű szakértői csoport – 2016. december 21-i elnöki jelentés.

(10) Az e javaslatba foglalt változtatások részletes magyarázatát lásd az „Egyéb elemek” című 5. szakaszban.

(11) A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.)

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről (HL L 381., 2006.12.28., 1. o.).

(13) COM(2015) 185 final.

(14) COM(2016) 230 final.

(15) COM(2016) 731 final.

(16) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1.o.); valamint a Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).

(17) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(18) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(19) A Tanács határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(20) Az eu-LISA-t a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.) hozta létre.

(21) A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (3) bekezdésével és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkének (3) bekezdésével és 66. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) értékeléséről. 

(22) European Commission FINAL REPORT — SIS II technical assessment (Európai Bizottság ZÁRÓJELENTÉS – a SIS II műszaki értékelése).

(23) European Commission FINAL REPORT — ICT Impact Assessment of Possible Improvements to the SIS II Architecture 2016 (Európai Bizottság ZÁRÓJELENTÉS – A SIS II felépítés esetleges fejlesztéseinek IKT hatásvizsgálata, 2016).

(24) „European Commission FINAL REPORT — ICT Impact Assessment of the technical improvements to the SIS II architecture – Final Report” (Európai Bizottság ZÁRÓJELENTÉS – A SIS II felépítés műszaki fejlesztéseinek IKT hatásvizsgálata),2016. november 10., (Wavestone).

(25) A Bizottság (EU) 2015/219 végrehajtási határozata (2015. január 29.) a SIRENE-kézikönyvről és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról szóló 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról (HL L 44., 2015.2.18., 75. o.).

(26) A Bizottság ajánlása Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) helyes alkalmazására, valamint kiegészítő információknak a SIS II-t végrehajtó és alkalmazó tagállamok illetékes hatóságai általi kicserélésére vonatkozó ajánlások és a bevált gyakorlatok katalógusának létrehozásáról (C(2015)9169/1).

(27) 1053/2013/EU rendelet (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.)

(28) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02).

(29) Wavestone „ICT Impact Assessment of the technical improvements to the SIS II architecture” (A SIS II felépítés műszaki fejlesztéseinek IKT hatásvizsgálata), 2016. november 10., 3 alternatíva, a SIS II Nemzeti Rész külön végrehajtása.

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről (HL L 381., 2006.12.28., 1. o.).

(33) COM (2016)731 final.

(34) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(37) HL L 239., 2000.9.22., 19. o . A legutóbb az 1160/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( HL L 191., 2005.7.22., 18. o. ) módosított egyezmény.

(38) HL L 328., 2001.12.13., 4. o .

(39) A Tanács 2001/886/IB határozata (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről ( HL L 328., 2001.12.13., 1. o. ).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 181., 2006.12.28., 4. o.).

(41) A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(42) A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (3) bekezdésével és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkének (3) bekezdésével és 66. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) értékeléséről. (HL...). 

(43) Az (EU) 2018/... rendelet.

(44) Az eu-LISA-t a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.) hozta létre.

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(46) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1.o.); valamint a Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).

(47) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(48) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(49) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(50) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről (HL L 381., 2006.12.28., 1. o.).

(52) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.25., 53. o.).

(55) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002.február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(56) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(57) COM (2016)731 final.

(58) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(59) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(60) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(61) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(62) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(63) A Tanács 2004/849/EK határozata (2004. október 25.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról(HL L 368., 2004.12.15., 26. o.).

(64) A Tanács 2004/860/EK határozata (2004. október 25.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról ( HL L 370., 2004.12.17., 78. o. ).

(65) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(66) A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(67) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(68) HL L 166., 2010.7.1., 17. o.

(69) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(70) A Bizottság 2010/261/EU határozata (2010. május 4.) a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra működésére vonatkozó biztonsági tervről (HL L 112., 2010.5.5., 31. o.).

(71) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(72) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(73) Az eu-LISA-t a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.) hozta létre.

(74) A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

(75) A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

(76) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(77) A Bizottság 2010/261/EU határozata (2010. május 4.) a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra működésére vonatkozó biztonsági tervről (HL L 112., 2010.5.5., 31. o.).

(78) tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(79) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(80) COM(2015) 185 final.

(81) COM(2016) 205 final.

(82) COM(2016) 230 final.

(83) Ares(2016)2231546 – 2016/5/12.

(84) COM(2016) 205 final.

(85) COM(2015) 185 final.

(86) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(87) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1.o.); valamint a Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).

(88) Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére,valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról,valamint a 767/2008/EK rendelet módosításáról, (COM(2016) 194 final).

(89) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_hu.html

(90) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(91) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(92) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(93) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(94) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(95) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(96) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(97) Az 1.4.2. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(98) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(99) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(100) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.