EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.10.12.

COM(2016) 590 final

2016/0288(COD)

NOTE
This language version reflects the corrections done to the original EN version transmitted under COM(2016) 590 final of 14.9.2016 and retransmitted (with corrections) under COM(2016) 590 final/2 of 12.10.2016

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról

Jogszabály-átdolgozás

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 303 final/2}
{SWD(2016) 304 final}
{SWD(2016) 305 final}
{SWD(2016) 313 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret legutolsó, 2009-es felülvizsgálata óta az ágazatban jelentős fejlődés ment végbe, és szerepe az online gazdaság támogatásában erősödött. A piaci szerkezetek szintén változáson mentek át: a monopolisztikus piaci erők mindinkább visszaszorulnak, és ugyanekkor az összekapcsolódás a gazdasági élet minden területét szinte teljesen áthatja. A fogyasztók és a vállalkozások a telefonos és más hagyományos hírközlési szolgáltatások helyett egyre inkább az adat- és internet-hozzáférési szolgáltatásokat veszik igénybe. A változások nyomán a hagyományos távközlési szolgáltatókkal új, korábban ismeretlen piaci szereplők léptek versenybe (pl. úgynevezett hálózatsemleges online szolgáltatók: olyan szolgáltatók, amelyek az interneten keresztül alkalmazások és szolgáltatások széles körét kínálják, ideértve a hírközlési és kommunikációs szolgáltatásokat). Ugyanakkor az online tartalomszolgáltatások – mint például a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete, a gépek közötti (M2M) kommunikáció – számának és népszerűségének növekedésével fokozta a jó minőségű – helyhez kötött, illetve vezeték nélküli – kapcsolat iránti keresletet is. Az elektronikus hírközlő hálózatok szintén fejlődésen mentek keresztül. A fő változások közé a következők tartoznak: i. a kizárólagosan IP-alapú környezetre történő, folyamatban lévő átállás, ii. az új és megerősített alapul szolgáló hálózati infrastruktúra által biztosított, az optikai kábelhálózatok gyakorlatilag korlátlan átviteli kapacitását támogató lehetőségek, iii. a helyhez kötött és a mobil hálózatok közeledése egymáshoz a végfelhasználóknak kínált zökkenőmentes szolgáltatás biztosítása tekintetében, valamint iv. innovatív hálózatüzemeltetési megközelítések – különösen szoftverdefiniált hálózatok és hálózati funkció virtualizálása (NFV) – kialakítása. Ezek a használatot és működést érintő változások a jelenlegi szabályok tekintetében olyan új kihívásokat jelentenek, melyek jelentősége közép- és hosszú távon feltehetően fokozódni fog, ezért figyelembe kell őket venni az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret felülvizsgálatakor.

E felülvizsgálatot az európai digitális egységes piaci stratégia 1 fényében kell tekintetbe venni. A digitális egységes piaci stratégia felismerte a digitális ágazatban zajló paradigmaváltás jelentőségét, és kimondta, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások számára méltányos versenyfeltételek mellett lehetővé kell tenni az online tevékenységekhez való zökkenőmentes hozzáférést és ilyen tevékenységek végzését. A stratégia keretében emellett kijelentették, hogy a „Bizottság 2016-ban javaslatokat terjeszt elő a távközlési szabályozási keret nagyszabású megváltoztatása érdekében, a következőkre összpontosítva: i. a frekvenciapolitika és -kezelés következetes megközelítése az egységes piacon, ii. az egységes szabályozás hiányának kezelése révén a valóban egységes piac feltételeinek megteremtése, ezáltal méretgazdaságosságot biztosítva a hatékony hálózatüzemeltetők és szolgáltatók számára, valamint a fogyasztók hatékony védelmét lehetővé téve, iii. egyenlő versenyfeltételek és a szabályok következetes alkalmazása a piaci szereplők számára, iv. a nagy sebességű, széles sávú hálózatokba történő beruházás ösztönzése (többek között az egyetemes szolgáltatási irányelv felülvizsgálata), valamint v. hatékonyabb intézményi szabályozási keret.”

A Bizottság – e kötelezettségvállalásnak megfelelően és a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó követelményekkel 2 összhangban – utólagos értékelést végzett. Ennek keretében felmérte az uniós szabályozási keret hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, egységességét és uniós hozzáadott értékét, rámutatva azon területekre, ahol a keret célkitűzéseinek gyengítése nélkül lehetőség nyílik egyszerűsítésre.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Mivel az elektronikus hírközlő hálózatokon nyújtott internetszolgáltatások jelentik a digitális termékek és szolgáltatások gerincét, e javaslat magas fokú szinergiát biztosít a digitális egységes piacról szóló stratégiában szereplő más kezdeményezésekkel.

A javaslat emellett a meglévő ágazatspecifikus szabályozást is kiegészíti. A javaslat mindenekelőtt maradéktalanul összhangban van a 2014/61/EU irányelvvel (a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv), amely átfogó szabálykészletet biztosít a széles sávú infrastruktúrák kiépítésére. E javaslat a közelmúltban elfogadott, nyílt internet-hozzáférést biztosító és a barangolási (roaming) felárat eltörlő (EU) 2015/2120 rendelettel együtt szavatolja a végfelhasználó magas szintű védelmét egyéb, ágazatspecifikus szabályokat igénylő területeken. A spektrumgazdálkodásra vonatkozó javasolt szabályok e terület jelenlegi eszközeire építenek, mindenekelőtt a következőkre: 676/2002/EK határozat (rádióspektrum-határozat), 2002/622/EK határozat (rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoportra vonatkozó határozat), valamint a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló 243/2012/EU határozat. Végezetül előkészíti a személyes adatokra és az elektronikus hírközlésről szóló 2002/58/EK irányelvnek a digitális egységes piaci stratégia részeként bejelentett felülvizsgálatát.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Míg e javaslat az elektronikus hírközlési szolgáltatási ágazatnak mint hálózatos iparágnak a sajátosságaiból fakadó szabályozási kérdésekkel foglalkozik, számos terület jelenlegi uniós szabályozására épít, kiegészítve azt. A piacszabályozás területén a javaslat az uniós versenyjog elvein alapul, akárcsak a meglévő szabályozási keret. Ezen túlmenően megállapítja azokat az intézkedéseket – mint például a hálózatkiépítés feltérképezése –, amelyek az állami támogatás szempontjából is értékes információkat nyújtanak, erősítve a két szakpolitika közötti összhangot.

A végfelhasználók védelmét tekintve a javasolt szabályok kiegészítik a horizontális fogyasztóvédelmi jogot, mivel egyrészt az ágazat sajátosságaira vonatkoznak, másrészt pedig egyszerűsítik a jelenlegi ágazatspecifikus szabályokat azon területeken, ahol a horizontális szabályok a legutolsó, 2009-es felülvizsgálat óta változáson mentek át. A javaslat ily módon nem okoz átfedéseket olyan területeken, ahol a horizontális szabályok önmagukban megfelelő szintű védelmet nyújtanak a végfelhasználóknak.

A kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok fontos eszközként szolgálnak a piaci hiányosságok által sújtott területeken az internetkapcsolat hiányosságainak javítására, és oly módon kell őket elosztani, amely lehetővé teszi a rendelkezésre álló források maximalizálását. A javaslat e célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy megfelelő feltételeket teremt a magánberuházásoknak, így a közpénzeket azon területekre lehet irányítani, ahol azokra a legnagyobb szükség van.

A javaslat fenntartja a jelenlegi kiegészítő jelleget az elektronikus hírközlésre és az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szakpolitika között, mivel továbbra is biztosítja, hogy a szabályozási keret nem sérti az uniós szinten, illetve nemzeti szinten az uniós jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedéseket, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedéseket. A műsorszórási jel átvitelére vonatkozó szabályozás és a tartalomszabályozás egymástól való megkülönböztetése nem sérti az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség és a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

•Megfelelés a nemzetközi jogi kötelezettségeknek

A javaslat összhangban van a jelenlegi nemzetközi jogi kötelezettségekkel, ideértve a GATS-t, a GATS távközlésről szóló mellékletét és a GATS referenciadokumentumot.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén alapul, mivel célja az elektronikus hírközlés belső piacának megvalósítása és működésének biztosítása.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Mivel a javaslat egy meglévő keret felülvizsgálatából áll, a szubszidiaritás vizsgálata a következőkre összpontosított: a mindenütt elérhető és akadálytalan internetkapcsolatra irányuló új célkitűzés, a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreinek harmonizálása, a spektrummal kapcsolatos kérdések harmonizálása, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata.

Mindenütt elérhető és akadálytalan internetkapcsolat

Mindenütt elérhető, nagy kapacitású internetkapcsolat nélkül az egységes piac nem tudja humán tőkéjének jelentős részét kiaknázni. Ez nemcsak a területi kohéziót akadályozza, hanem azt is, hogy a vállalkozások hatékony termelésre, valamint innovatív és versenyképes szolgáltatások nyújtására legyenek képesek. Az internetkapcsolat alapvetően fontos társadalmi-gazdasági szerepet tölthet be azáltal, hogy megelőzi az elszigetelődést és az elnéptelenedést, és a peremterületeket összeköti az EU központibb régióival A tagállamok helyzete az internetkapcsolat tekintetében nagy különbségeket mutat. Igen jelentős eltérések figyelhetők meg, melyek nem magyarázhatók kizárólag a földrajzi helyzet, a lakosság, a GDP vagy a vásárlóerő különbségeivel, hanem a múltban hozott és a jelenlegi eltérő szakpolitikai döntések hozadékai. Amennyiben a keretből kimarad a mindenütt elérhető és akadálytalan internetkapcsolat elérését célzó uniós fellépés mint külön célkitűzés, az hozzájárul e különbségek fennmaradásához, ami mind az egységes piacot, mind a fogyasztói érdekeket nézve negatív hatásokkal jár. 

A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörének harmonizációja

Az intézményi struktúra nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé a nemzeti szabályozó hatóságok és a tagállamok számára, így a szabályozás úgy alakítható, hogy megfeleljen a specifikus nemzeti vagy helyi körülményeknek. E rendszer ugyanakkor jelentős hiányosságokkal jár olyan területeken, ahol az összhang alapvetően fontos lenne, vagy jobban szolgálná a közös európai érdekeket. A szabályozás egyes területei összehangoltabb vagy nagyobb harmonizációt mutató uniós szintű megközelítést igényelnek. Ez többek között a nemzeti szabályozó hatóságok által ellátott feladatok harmonizálásának biztosításával érhető el; e hatóságok – az intézményi struktúra pillérjeként – a továbbiakban részt vesznek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) munkájában. A nemzeti szabályozó hatóságok feladatainak harmonizálása nem járhat politikai függetlenségük csökkenésével, ellenkezőleg: kiterjesztésként szolgál a beavatkozással szembeni védelemre teljesen új hatáskörökben.

A spektrummal kapcsolatos kérdések harmonizációja

A spektrum – akárcsak más erőforrások, így a számok és bizonyos mértékig a földterület – szűkös erőforrás, amely a tagállamokhoz tartozik, és melynek irányítása és kiosztása során figyelembe kell venni a tagállami sajátosságokat és szükségleteket. Ugyanakkor összehangoltabb és egységesebb uniós szabályozásra van szükség a piacra lépés tekintetében az olyan akadályok kiküszöbölése érdekében, amelyek a spektrum, a számok vagy a földterület egyedi használati jogának kiosztására vonatkozó, indokolatlanul különböző feltételek miatt keletkeznek. Egységes uniós szintű szabályok szükségesek a következők érdekében: i. annak lehetővé tétele, hogy a szolgáltatók kiterjesszék szolgáltatásaikat más tagállamokra; ii. megfelelő méretű piac létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az élen járó tagállamok részesüljenek annak előnyeiből; iii. korszerű vezeték nélküli kapacitásokhoz való, kellő időben történő hozzáférés biztosítása az uniós polgároknak és a vállalkozásoknak, hogy kiaknázhassák a digitális környezet, az innovatív szolgáltatások és alkalmazások előnyeit, és képesek legyenek az olyan mobil gazdaság irányába tartó, folyamatosan fejlődő digitális gazdaság előnyeinek kereskedelmi célú fejlesztésére és alátámasztására, ahol a spektrumpolitika fontos szerepet tölt be; iv. annak lehetővé tétele, hogy a lemaradó országok felzárkózhassanak és bekapcsolódjanak a digitális egységes piacba, ezáltal lehetővé téve a fejlettebb tagállamoknak, hogy határaikon belül fokozzák a polgárok közötti, valamint a kereskedelmi célú kommunikációt; továbbá v. valamennyi spektrumfelhasználó számára egységes bánásmód biztosítása az Unióban. Végezetül pedig annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet tölthessen be a világban az új és továbbfejlesztett szolgáltatások terén, mint például az 5G, a berendezések gyártóinak és a hírközlési szolgáltatóknak megfelelő méretgazdaságosságra van szükségük. Ez nem csupán műszaki harmonizációt jelent, hanem mindenekelőtt olyan belső piacot, amely nagy vonalakban összehangolt módon fejlődik tovább annak érdekében, hogy a szolgáltatások és eszközök esetében érvényesülhessenek a stabil és összehangolt szabályokból fakadó előnyök.

Szolgáltatások

A szolgáltatások terén a hálózati hozzáférést szolgáltatásokkal csomagban kínáló helyi elektronikus hírközlési szolgáltatók és a globális OTT-szolgáltatók közötti verseny megerősíti az EU azzal kapcsolatos jogát, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében fellépjen. Ezen túlmenően uniós szintű fellépés szükséges a végfelhasználó védelmét biztosító szabályok széttagoltságának csökkentése érdekében is, hiszen az növeli a határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra háruló igazgatási költségeket és hátráltatja az innovatív szolgáltatások fejlesztését, miközben azt eredményezi, hogy az Unióban a fogyasztóvédelem szintje nem egységes és nem megfelelő.

•Arányosság

A javaslat megfelel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvének, mivel nem lép túl a célkitűzések megvalósításához szükséges mértéken. Célzott módosításokat eszközöl a jelenlegi kereten a piaci és technológiai változásokra és mindenekelőtt arra reagálva, hogy uniós szintű megoldás szülessen a teljes mértékben működőképes digitális egységes piac alapjául szolgáló nagyon nagy kapacitású hálózatok rendelkezésre állása és széles körű elterjedése iránti igényre.

A hozzáférés szabályozása tekintetében a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre továbbra is megmarad annak biztosítása terén, hogy a piaci hiányosságokat megfelelő módon orvosolni tudják, és hogy a szabályozás hozzájáruljon a közös szakpolitikai célkitűzésekhez. A javasolt szabályok további eszközöket biztosítanak a szabályozó szerveknek az internetkapcsolattal összefüggő jelenlegi kihívások kezelésére, ugyanakkor ezek alkalmazása a tagállami körülményektől függ, melyek értékelése a nemzeti szabályozó szervek feladata. A szabályozói felügyeletnek a BEREC által betöltött szerep jelentőségének növelése révén történő célzott erősítését az indokolja, hogy nyilvánvaló az egységesség hiánya a végrehajtásban, holott ez kulcsfontosságú lenne a belső piac előmozdítása terén.

Hasonlóképpen a spektrum terén is megosztott a hatáskör a Bizottság és a tagállamok között. A javasolt szabályok átfogó keretet biztosítanak az egységes spektrumgazdálkodás számára az EU egészében, míg a tagállamok megfelelő mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tagállami körülményekhez illeszkedő szabályok végrehajtása és alkalmazása tekintetében. A spektrumgazdálkodás lényeges, határokon átnyúló vonatkozásai és az internetkapcsolatra a belső piacon gyakorolt szélesebb körű hatásai következtében bizonyos uniós szintű koordinációs eljárások váltak szükségessé.

A végfelhasználó védelmére vonatkozó szabályok teljes körű harmonizációt vezetnek be, célzott kivételekkel (pl. a szerződések maximális időtartama tekintetében), ugyanakkor a harmonizáció a javaslat által érintett területekre korlátozódik.

Mivel a jogi forma irányelv, a tagállamok bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkeznek majd a végrehajtás nemzeti jogba illesztése terén.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexre irányuló javaslat a négy meglévő irányelv (keretirányelv, engedélyezési irányelv, hozzáférési irányelv, egyetemes szolgáltatási irányelv) horizontális átdolgozásából 3 és egyetlen irányelvbe történő beépítéséből áll. Az egyes irányelvek az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatókra alkalmazandó intézkedéseket tartalmaznak. A felülvizsgálat lehetővé teszi a jelenlegi szerkezet egyszerűsítését annak érdekében, hogy a célravezető szabályozás célkitűzésével összhangban megerősítse annak egységességét és hozzáférhetőségét. Emellett lehetőséget nyújt a szerkezetnek az új piaci realitásokhoz való hozzáigazítására, mivel a hírközlési szolgáltatások nyújtása már nem feltétlenül jár együtt hálózat biztosításával.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A javaslatot kísérő, a jelenlegi szabályok célravezetőségét vizsgáló szolgálati munkadokumentum következtetése szerint az elektronikus hírközlési szabályozási kerete nagyrészt elérte a végfelhasználóknak jelentős előnyöket kínáló, versenyképes ágazat biztosítására vonatkozó általános célkitűzést. Ugyanakkor, habár a fő konkrét célkitűzések – a verseny elősegítése, a belső piac fejlesztése, a végfelhasználók érdekeinek előmozdítása – továbbra is relevánsak, szükségesnek tűnik a szabályozási keret felülvizsgálata a digitális egységes piac internetkapcsolat iránti fokozott igényének kezelése, valamint a piaci és technológiai változások figyelembevételével a rendelkezések egyszerűsítése érdekében.

Konkrétabban a specifikus értékelési kritériumokat tekintve a megállapítások a következőképpen foglalhatók össze:

Relevancia: Általánosságban az értékelés során bebizonyosodott, hogy a keret konkrét célkitűzései – a verseny elősegítése, a belső piac megvalósítása, a végfelhasználók érdekeinek előmozdítása – továbbra is érvényesek, ugyanakkor az egységes piacra vonatkozó célkitűzés még relevánsabbá vált. A hatékony és fenntartható verseny az eredményes beruházás és a belső piac fejlesztésének motorja. Végső soron a végfelhasználók érdekeit szolgálja, mivel ösztönzi az innovációt és a választék, az ár és a minőség tekintetében maximális előnyöket biztosít.

Az internetkapcsolat – ahogyan azt a technológiai változások, valamint a változó fogyasztói igények és piaci kereslet változásai is alátámasztják – ugyanakkor a digitális társadalom és gazdaság mögöttes hajtóerejévé vált, a Juncker-Bizottság számára pedig kulcsfontosságú a digitális egységes piac megvalósításához. Ezért meg kell fontolni a jelenlegi szakpolitikai célkitűzéseknek és szabályozási eszközöknek a jövőbeli szükségletekkel összhangban történő kiigazítását az infrastruktúra kiépítésének és az ezzel összefüggő összekapcsolási szolgáltatások széles körű elterjedésének további támogatása érdekében.

A legtöbb szabályozási terület ma is legalább ugyanolyan releváns, mint 2009-ben volt; ez különösen igaz a spektrumgazdálkodásra, mivel a spektrum alapvetően fontos, de szűkös erőforrás a jelenlegi és jövőbeli mobil és helyhez kötött vezeték nélküli hálózatok kiépítéséhez, valamint a hozzáférés szabályozására, amely a hálózatok tekintetében a továbbra is fennálló belépési akadályok felszámolását célzó eszköz. Például, habár az egyetemes szolgáltatási szabályok egyes konkrét elemeinek létjogosultságát a piaci fejlemények megkérdőjelezik, egy olyan védőháló koncepciója, amely biztosítja, hogy minden polgár részt vehessen a teljes mértékben megvalósult digitális társadalomban, még nagyobb jelentőségre tesz szert a digitális egységes piacon. Hasonlóképpen, míg a végfelhasználó védelmére vonatkozó egyes rendelkezések kiigazításra szorulhatnak a technológiai, piaci vagy jogszabályi változások nyomán, a végfelhasználó védelmére vonatkozó alapvető szükségletek, amelyekre e rendelkezések vonatkoznak, továbbra is relevánsak, és konkrét célkitűzéseik nem vesztettek jelentőségükből.

Eredményesség: Széles körben elismert, hogy a szabályozási keret általánosságban hatékonynak bizonyult az ágazat versenyképességének elősegítése szempontjából. Ez pedig jelentős végfelhasználói előnnyel járt, mint például a széles körben elérhető alapszintű széles sávú lefedettség, a jelentős mértékű árcsökkenés, valamint a megnövekedett választék.

A verseny fokozásához különösen a hozzáférés és a spektrum szabályozása, valamint a piaci belépésre vonatkozó rendelkezések járultak hozzá. Ugyanakkor a hozzáférés szabályozása inkább a szolgáltatások, nem pedig a hálózat szintjén növelte a versenyt, és bár a nagyon nagy kapacitású hálózatokba való beruházások terén történt előrelépés, ez nem minden tagállamban a közpolitikai menetrendben tervezetteknek és a várható jövőbeli igényeknek megfelelő ütemben valósult meg. Habár a vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára rendelkezésre bocsátott jelentős mennyiségű spektrum fontos eredmény, a spektrumgazdálkodás terén nem valósult meg a legutóbbi felülvizsgálatban megfogalmazottaknak megfelelő ütemű fejlődés, ez pedig a 4G hálózat kiépítése és elterjedése tekintetében késlekedést és szétaprózottságot okozott.

Az egységes piaci célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítések meglehetősen szerény eredménnyel jártak. A szabályozói következetesség csak korlátozott mértékben valósult meg, ami hatással van a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra, és csökkenti a kiszámíthatóságot a szolgáltatók és befektetőik számára. A jelenlegi keret az előzetes piacszabályozásért felelős nemzeti szabályozó hatóságokhoz tartozó hatáskörök közül igen keveset harmonizál, és lehetővé teszi, hogy a tagállamok a keret égisze alatt olyan más hatóságokat bízzanak meg feladatok elvégzésével, amelyek esetében nem teljesülnek ugyanazon, a függetlenségre vonatkozó követelmények. Ez nagy eltéréseket eredményez, mivel az előzetes piacszabályozáson túl nincs olyan hatáskör, amelyet mind a 28 nemzeti szabályozó hatóság (melyek ugyanakkor a BEREC tagjai is) ellátna.

Ami még ennél is fontosabb, a rendelkezésre álló, az együttműködést és az összhangot biztosítani célzó eszközök olyan helyzet kialakulásához vezettek, ahol nem mindig a legmegfelelőbb szabályozási megoldásokat követték, ez pedig hatással volt a végfelhasználót érintő eredményekre is. Az összhangra vonatkozó, uniós szintű ellenőrzések – a jelenlegi irányítási szerkezeten keresztül – hozzájárulnak a hozzáférés szabályozásának kiszámíthatóbbá tételéhez az EU egészében; hatásuk ugyanakkor jelentősen korlátozott a korrekciós intézkedéstervezeteket tekintve. Hasonlóképpen az összhang hiánya a spektrumgazdálkodás területén, valamint az, hogy a spektrumkiosztás koordinálása terén hiányzik az intézményi struktúra, a végfelhasználók számára olyan negatív következményekkel járt, mint például a 4G késedelmes kiépítése az EU területének nagy részén.

A keret jelentős eredményeket ért el a végfelhasználók védelme és biztonsági háló garantálása (egyetemes szolgáltatás) terén, ugyanakkor a fogyasztói elégedettség viszonylag lassan nő. Az is egyértelmű, hogy vannak olyan, a végfelhasználó védelmét célzó ágazatspecifikus rendelkezések, amelyek a technológiai, piaci és tágabb jogszabályi változások következtében már nem felelnek meg a kitűzött céloknak.

Hatékonyság: Bár nem volt lehetséges a pontos költségszámítás, az értékelés rámutatott arra, hogy a keret által biztosított előnyök – a legtöbb szolgáltató, végfelhasználók és a társadalom egésze számára – jelentősen meghaladják a végrehajtásból fakadó költségeket. Ugyanakkor, míg bizonyos fokú összetettség szükséges lehet a megfelelően célzott beavatkozás érdekében (pl. megfelelő hozzáférési szabályozás), számos olyan terület létezik, ahol az igazgatási teher a rendelkezések hatékonyságának csökkentése nélkül mérsékelhető lenne (sőt bizonyos esetekben javítaná is a hatékonyságot). Ide tartoznak például a hosszabb előzetes piacszabályozási ciklusok, a végződtetési piacokon korrekciók elrendelésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése, valamint az egymást átfedő fogyasztóvédelmi rendelkezések észszerűsítése.

Uniós hozzáadott érték: A szabályozó keret alapvetően fontos eszköz volt ahhoz, hogy az egységes piacon megvalósuljon a verseny, ez pedig nemzeti szinten ilyen mértékben nem lett volna lehetséges. A keret, amely új szintre emelte az ágazatban megvalósított nemzeti szabályozási gyakorlatot, az Unió egészében az „osztályelső”-modellek előmozdítására törekedett, ugyanakkor az egyes szabályozási területeken eltérő sikert ért el. Az uniós fellépés révén a végfelhasználókat megillető védelem átfogóbbá vált (bár nem lett homogén), mint anélkül lett volna.

Összhang: Az elektronikus hírközlés szabályozási keretét alkotó különböző eszközök célkitűzéseik megvalósítása során kölcsönösen erősítették egymást. Ugyanakkor két kérdést kell részletesebben megvizsgálni a felülvizsgálat során: i. a versenyképes hálózati kiépítés ösztönzését célzó szabályozás és ii. az ágazatban érvényes uniós finanszírozási és állami támogatási szabályok közötti összhangot, valamint az egyes ágazatspecifikus rendelkezések és a horizontális fogyasztóvédelmi jogszabályok közötti esetleges átfedéseket.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2015. szeptember 11-én 12 hetes nyilvános konzultáció kezdődött e témában, amely során észrevételeket gyűjtöttek az értékelési eljáráshoz a jelenlegi szabályok felmérése és az azzal kapcsolatos vélemények megismerése céljából, hogy a piaci és technológiai fejlemények tükrében szükséges-e a keret kiigazítása. A konzultáció nem csupán a jelenlegi keret általános értékelésére vonatkozott, hanem annak részletesebb értékelésére és konkrét elemeinek felülvizsgálatára is a következők tekintetében: i. a hálózati hozzáférés szabályozása, ii. spektrumgazdálkodás és vezeték nélküli kapcsolat, iii. az elektronikus hírközlési szolgáltatások ágazatspecifikus szabályozása, iv. az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó szabályok, valamint v. intézményi szerkezet és irányítás.

A konzultáció széles körű és részletes volt, és nagy számú észrevétel érkezett fogyasztóktól, elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások biztosítóitól, nemzeti és uniós üzemeltetői szervezetektől, civil társadalmi szervezetektől, műsorszolgáltatóktól, technológiai szolgáltatóktól, internetszolgáltatóktól és online szolgáltatóktól, az internetkapcsolatra támaszkodó vállalkozásoktól és a tágabb digitális gazdaság szereplőitől, nemzeti hatóságoktól minden szinten, nemzeti szabályozó szervektől és más érdekelt felektől. Észrevételek érkeztek a szakpolitika által érintett érdekeltektől, a szakpolitikát végrehajtó szereplőktől, valamint olyan szereplőktől, akiket deklarált érdekek fűznek a szakpolitikához. A konzultációra 244 online választ küldtek be; valamennyi tagállamból, illetve az Unión kívülről is érkeztek válaszok az érdekeltektől. 2015. november 11-én, a nyilvános konzultáció mintegy félidejében nyilvános meghallgatásra is sor került.

A nyilvános konzultáció mellett a BEREC további hozzájárulást nyújtott az értékelési és felülvizsgálati folyamathoz, és 2015 decemberében közzétette véleményét 4 . A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó tanácsadó csoport szintén véleményt nyilvánított a digitális egységes piacra vonatkozó stratégiáról és a keret felülvizsgálatáról 5 .

A konzultáció során a következő tendencia bontakozott ki:

• Az internetkapcsolat a digitális társadalom és gazdaság elismert mögöttes hajtóereje, technológiai változások, valamint a változó fogyasztói igények és piaci kereslet által alátámasztva.

• A válaszadók szerint a jó internetkapcsolat a digitális egységes piac megvalósításának elengedhetetlen feltétele. Számos válaszadó rámutatott arra, hogy szükség van szakpolitikai intézkedésekre és a jelenlegi szakpolitikai és szabályozási eszközök esetleges kiigazítására az infrastruktúra jövőbeli igényeknek megfelelő kiépítésének támogatása érdekében.

• Több olyan válasz érkezett, mely szerint a jelenlegi szabályozási keret nem mozdítja kellőképpen elő a belső piacot. A válaszadók általánosságban úgy vélik, hogy a szabályozói keretet a jelenlegi piaci dinamikáknak megfelelően ki kell igazítani. Sokan elismerték ugyanakkor a távközlési piacok liberalizálása nyomán elért eredményeket, különösen a végfelhasználóknál jelentkező előnyök és a legtöbb tagállam piacán tapasztalható verseny tekintetében.

• A spektrumot illetően elismerték a vezeték nélküli internetkapcsolat és a vezeték nélküli széles sávú kapcsolat jelentőségét. Általánosságban az iparág támogatja az összehangoltabb megközelítést, és a beruházások szempontjából nagyobb biztonságot igényel, valamint azzal kapcsolatos lehetőségeket, hogy az EU egészében új, vezeték nélküli és mobil hírközlő hálózatot építsenek ki, ideértve az 5G-t. A válaszok tanúsága szerint a spektrum tekintetében egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a rugalmasabb hozzáférés és felhasználás.

• A tagállami hatóságok általánosságban hangsúlyozták a műszaki harmonizáció terén elért eredményeket, valamint annak szükségességét, hogy a további koordináció alulról építkező jellegű és önkéntes legyen; egyes hatóságok a harmonizáció és a rugalmasság megfelelőbb egyensúlyát tartják szükségesnek. Általánosan elismert annak jelentősége, hogy a jövőben a spektrumhozzáférés és -használat tekintetében nagyobb fokú rugalmasság szükséges.

• Számos tagállam közigazgatása felismerte, hogy szükség van a távközlési szabályok aktualizálására; ezt számos ok indokolja a következő generációs infrastruktúrákba való beruházás szükségességétől a technológiai és piaci változásokra való reagálás szükségességéig. Emellett többen szorgalmazzák az érintett szabályok rugalmasabbá tételét és egyszerűsítését is.

• Míg a hagyományos távközlési vállalatok úgy vélik, hogy a helyzet a rövid távú gazdasági megtérüléseket előnyben részesítette a hosszú távú beruházásokkal és az innovációval szemben, az alternatív szolgáltatók, a BEREC és a fogyasztói szervezetek szerint a keret égisze alatt nagyrészt megvalósultak a jelenlegi célkitűzések.

• A távközlési szolgáltatások felhasználói általában előnyben részesítik a jelenlegi hozzáférési rendeletet, míg egyesek úgy vélik, hogy a hangsúlyt a szolgáltatások közötti versenyre lenne érdemes helyezni az alapul szolgáló infrastruktúra helyett, és érdemes lenne hangsúlyozni az infrastruktúra-megosztás szükségességét.

• A válaszadók túlnyomó többsége úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak lehetőséget kell nyújtania az egyetemes szolgáltatási szabályozás teljes átdolgozására. A tagállamok közigazgatásai szerint fenn kell tartani az egyetemes szolgáltatást, ugyanakkor tagállami szinten rugalmasság szükséges a finanszírozás és a széles sávra vonatkozó alkalmazás tekintetében. A BEREC támogatja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek eszközei tekintetében a jelenlegi választék fenntartását.

• Míg több tagállam közigazgatása, a szabályozói közösség és a fogyasztói szervezetek továbbra is szükségesnek tartanak magas szintű minimumharmonizáción alapuló ágazatspecifikus végfelhasználói védelmet, a távközlési ágazat inkább a horizontális jogalkotásra támaszkodna és teljes körű harmonizálást szorgalmaz, különösen a szolgáltatások tekintetében. Általában a távközlési ágazat, továbbá egyes közigazgatások szerint azonos szolgáltatásokra azonos szabályoknak kellene vonatkozniuk, míg más közigazgatások, az úgynevezett hálózatsemleges online szereplők, szoftver- és berendezés-értékesítők, kábelszolgáltatók és műsorszolgáltatók szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatások jelenlegi meghatározás szerinti fogalma kellőképpen szilárd.

• Habár széles körben elismert, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és a spektrumgazdálkodással foglalkozó hatóságok szerepe a továbbiakban is fontos marad, a válaszadók nagy csoportja kiemelte, hogy az uniós szintű intézményi szerkezetet felül kell vizsgálni a jogbiztonság és az elszámoltathatóság növelése érdekében.

A Bizottság az értékelési folyamat részeként több vizsgálat elvégzését is megrendelte. A vizsgálatok végrehajtása során nyilvános műhelytalálkozókra került sor, így az érdekeltek ismertetni tudták észrevételeiket, és visszajelzést adhattak a folyamatban lévő értékelési munkáról:

2016. április 6-án nyilvános munkaértekezletre került sor a WIK, az IDATE és a Deloitte által végzett, a hálózati beruházásokra vonatkozó európai szabályozási (mindenekelőtt hozzáférési) rendszerekre vonatkozó SMART 2015/002 tanulmány időközi megállapításainak validálása céljából;

2016. május 2-án pedig nyilvános munkaértekezletet tartottak a WIK, az CRIDS és a Cullen által végzett SMART 2015/003 tanulmány („Substantive issues for review in the areas of market entry, management of scarce resources and general end-user issues”, „A felülvizsgálat lényegi kérdései a piacra való belépés, a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás és általános végfelhasználó kérdések területén”) időközi megállapításainak validálására.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság az alábbi független szakértők tanácsaira támaszkodott:

Más uniós intézmények, elsősorban az Európai Parlament 6 és az Európai Tanács 7 szakpolitikai ajánlásai.

Három felülvizsgálati tanulmány:

„Support for the preparation of the impact assessment accompanying the review of the regulatory framework for e-communications” (Az elektronikus hírközlés szabályozási keretének felülvizsgálatát kísérő hatásvizsgálat előkészítésének támogatása) (SMART 2015/0005),

„Regulatory, in particular access, regimes for network investment models in Europe” (SMART 2015/0002),

„Substantive issues for review in the areas of market entry, management of scarce resources and general consumer issues” (SMART 2015/0003).

Emellett számos más tanulmány eredménye is felhasználásra került a felülvizsgálati folyamatban. E tanulmányokat a hatásvizsgálat 6.1.4. szakasza sorolja fel.

A SMART 2015/0005 8 vizsgálat keretében magas szintű szakértői panel által végzett tanulmány.

•Hatásvizsgálat

A hozzáférés szabályozása

Új generációs hozzáférés (NGA), továbbá hangsúly a jó minőségű internetkapcsolaton

E szerint az opció szerint a keret fő elvei továbbra is érvényesek ugyan, de jelentős kiigazítások szükségesek annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges ösztönzők mind az inkumbens szolgáltatók, mind pedig a versenytársak számára ahhoz, hogy gazdaságilag életképes beruházásokat vagy társberuházásokat valósítsanak meg, melyek elvben képesek minden polgárnak és vállalkozásnak nagyon magas kapacitású internetkapcsolat biztosítására Európában.

Spektrum

Kötelező és érvényesíthető szabályok a spektrumgazdálkodás erősítésére az EU-ban, nagyobb hangsúlyt fektetve arra, hogy a spektrumszabályokat a jövőbeli 5G-kihívásokhoz igazítsák

A cél a keretnek az általános összekapcsolhatóság és az 5G-hálózatok bevezetése terén végbemenő változásokhoz való igazítása és nagyobb egységesség biztosítása a tagállamok intézkedéseit (mindenekelőtt azokat, amelyek a piaci feltételeket és a piaci szabályozást érintik) tekintve. Mindezt a következőképpen kívánja megvalósítani: a keret nagyobb mértékű kiigazításával, jogilag érvényesíthető eszközökkel és olyan szakértői értékelési mechanizmus révén, amely lehetővé teszi, hogy a BEREC, a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálják az egyes tagállamok tervezett sprektrumkiosztási eljárásait, amelyek nagyobb hatást gyakorolnak a piacra és az üzleti téren tapasztalható fejleményekre. Ezen túlmenően ez az opció nagyobb hangsúlyt helyez a sűrű 5G-hálózatok érdekében szükséges beruházási környezetre.

Egyetemes szolgáltatás

További alkalmazkodás a tendenciákhoz, hangsúlyt helyezve a hangkommunikációra és a megfizethető széles sávra

Ez az opció az egyetemes szolgáltatás megfizethetőségével kapcsolatos uniós kötelezettséget helyezi előtérbe, ideértve megfizethető hangkommunikáció és alapszintű széles sávú internet-hozzáférés biztosítását az EU-ban, valamint a különleges egyetemes díjszabásban részesülő fogyasztók szerződéskötésre való jogát. Uniós szinten a széles sávú internetkapcsolat olyan online szolgáltatások minimumlistája alapján meghatározott funkcionális internetkapcsolattal definiálható, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználók részvételét a civil társadalomban, és amelyek részletesebb meghatározása a tagállamok feladata lesz. Biztosítani kell e helyhez kötött szolgáltatások megfizethetőséget, méghozzá közvetlen támogatáson keresztül, ugyanakkor a tagállamok a legkiszolgáltatottabb helyzetű végfelhasználók számára megfizethetőséget biztosító intézkedéseket vezethetnek be mobilszolgáltatások esetében is, amennyiben a megfizethetőség hiánya bizonyított. E szolgáltatások rendelkezésre állását elsősorban más szakpolitikai eszközök (magánberuházásra irányuló ösztönzők, állami támogatás, spektrummal összefüggő lefedettségi kötelezettségek stb.) segítik elő, és nemzeti szinten csak kivételes, kellőképpen indokolt esetben szerepelhetnek. Figyelembe véve az egyetemes széles sávú internet-hozzáférés kedvezményezettjeinek tágabb (a távközlési ágazaton túli) körét, ez az opció az általános költségvetésen (mint az egyetemes szolgáltatás biztosításának méltányosabb és legkisebb torzulást okozó támogatási módon) keresztül történő finanszírozásra támaszkodik.

Szolgáltatások

Internet-hozzáférési szolgáltatások és az elsősorban a számozási erőforrásokhoz kapcsolódó elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási kötelezettségek

Ez az opció más opciókra épül. Az internet-hozzáférési szolgáltatások szabályozása mellett korlátozott ágazatspecifikus szabálykészlet alkalmazását javasolja a személyközi kommunikációs szolgáltatások esetében, függetlenül attól, hogy azokat hagyományos módon (beszédalapú távbeszélő szolgáltatás vagy sms) vagy internet-hozzáférési szolgáltatásokon keresztül nyújtják-e. Ezen opció keretében mindenekelőtt megállapításra kerülnek azok a területek, amelyek jellegüknél fogva továbbra is ágazatspecifikus védelmet igényelnek, továbbá javasolt, hogy a vonatkozó szabályok egyformán vonatkozzanak minden, funkcionálisan egyenértékű szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra. Számos esetben ez az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a számot használó, személyközi kommunikációs szolgáltatásokat jelentik ( a „használat” a szolgáltatás előfizetőinek való számbiztosítást jelenti, vagy olyan szolgáltatás nyújtását, amely ilyen számokon keresztül lehetővé teszi a más szolgáltatók előfizetőivel való kommunikációt). A kulcsterületeken, mint például a biztonság, valamint az interoperabilitás kötelezővé tételének hatásköre, a vonatkozó szabályok minden személyközi kommunikációs szolgáltatásra érvényesek. Javasolt, hogy a végfelhasználókra vonatkozó szabályokat a jelenlegi, minimális harmonizációt biztosító megközelítés helyett a lehető legnagyobb mértékben harmonizálják annak érdekében, hogy csökkenjen a megfelelés terhe, és elkerülhető legyen a tagállamok között a piaci feltételek torzítása. A szabályozási teher mérséklése érdekében javasolt a szabályozási kötelezettségek feloldása, amennyiben azokra a továbbiakban nincs szükség, vagy az általános fogyasztóvédelmi szabályok már megfelelő védelmet biztosítanak. Az egyik kulcsfontosságú példa a nemzeti szabályozó hatóságok kiskereskedelmi árakra vonatkozó közvetlen szabályozási hatáskörének eltörlése.

A személyközi kommunikációs szolgáltatásokra alkalmazandó szabályozási kötelezettségek legtöbbje a nyilvános számozási források használatához kapcsolódna – megerősítve azt a megközelítést, amelyet a szabályozó szervek már legalább a keret legutóbbi felülvizsgálata óta beazonosítottak 9 , de amelyet az érintett szolgáltatók nagyrészt elleneztek, és amely a gyakorlatban kevéssé elterjedt. A segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférés hatókörét a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások fogalmának felhasználásával újra kell definiálni, de eközben figyelembe kell venni, hogy egyes online szolgáltatások nem tudják garantálni az ilyen hívások minőségét. A számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokra irányadó szabályok többek között a szerződés időtartamára, az átláthatóságra, a szolgáltatás minőségére vonatkozó tájékoztatásra, a végfelhasználót átvevő szolgáltató által irányított számhordozhatóságra, a fogyasztást figyelemmel kísérő eszközökre, az árakat és a szolgáltatások minőségét összehasonlító eszközökre, illetve a csomagok esetében – a szerződéses csapdák elkerülése érdekében – a szolgáltatóváltással kapcsolatos szabályokra vonatkoznak.

Emellett egyes, közpolitikai érdekeket érintő területek – mint például a biztonság – mindenfajta személyközi kommunikációs szolgáltatás (vagyis ideértve azokat, amelyeket internet-hozzáférési szolgáltatásokon keresztül nyújtanak, de amelyek nem használnak számozási erőforrásokat) esetében szabályozási kötelezettséget írnak elő.

A továbbítási kötelezettségek és az elektronikus műsortájékoztatók

Azon lehetőség fenntartása, hogy a tagállamok továbbítási kötelezettségeket és az elektronikus műsortájékoztatókra vonatkozó kötelezettségeket írjanak elő

Ez az opció fenntartaná a továbbításra és az elektronikus műsortájékoztatókra vonatkozó jelenlegi szabályokat. Ugyanakkor pontosítja, hogy a továbbítási kötelezettségekbe beletartozhatnak a rádiós és televíziós csatornák mellett más adatok is, amelyek támogatják a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és az elektronikus műsortájékoztatókat.

Számozás

Az uniós keret kiigazítása a számozás területén, a piacon a verseny kapcsán felmerült kérdések kezelése érdekében

Ezen opció értelmében a keretet úgy kellene kiigazítani, hogy a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatóitól eltérő vállalkozásoknak is engedélyezzék számok kiosztását. Ez az opció lehetővé tenné az EU-n belül egyes számozási erőforrások extraterritoriális használatát, amennyiben megfelelő védintézkedések állnak rendelkezésre a végfelhasználók védelmére minden olyan tagállamban, ahol a számokat használják

Irányítás

A BEREC/RSPG tanácsadó szerepe, a BEREC számára bizonyos normatív hatáskörökkel, valamint a piaci felülvizsgálat és a spektrumkiosztás folyamatának javítása

Ez az opció mindenekelőtt a következőket irányozza elő: a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreinek esetében alapszintű harmonizáció, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a BEREC feladatainak összehangolása, továbbá a BEREC irányítási szerkezetének jelentős mértékű összehangolása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel.

Ezen túlmenően a BEREC további feladatokat kap, úgymint a transznacionális piacok azonosítására és a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintára vonatkozó, kötelező erejű határozatok elfogadásának hatásköre; kvázi kötelező erejű intézkedések elfogadásának hatásköre a piacszabályozásra vonatkozó nemzeti intézkedéstervezetekre irányuló belső piaci eljárások vonatkozásában (dupla ellenőrzési rendszer – lásd az alábbiakban), továbbá az EU-ban egységes maximális hívásvégződtetési díjak megállapítása; útmutatások nyújtása számos területen: földrajzi felmérések, transznacionális kereslet kiszolgálását célzó közös megközelítések, a referenciaajánlatok minimumkövetelményei, a számozási erőforrások kezelése, a szolgáltatás minőségének paraméterei, a vonatkozó mérési módszerek és a nemzeti szabályozó hatóságok által a maximális szimmetrikus hívásvégződtetési díjak meghatározásakor alkalmazandó költségmodellek műszaki részletei. Emellett felhatalmazást kap arra, hogy közvetlenül a szolgáltatóktól kérjen információkat.

A BEREC feladata lesz emellett az is, hogy létrehozza a számok extraterritoriális használatára és az ezzel kapcsolatos, határokon átnyúló szabályozásra vonatkozó nyilvántartást, valamint egy másik uniós nyilvántartást az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára. Emellett felkérést kap arra, hogy támogassa a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok munkáját a szabványosítás területén azáltal, hogy segíti őket az interoperabilitás hiányának feltárásában, a végpontok közötti összeköttetés lehetséges zavarainak azonosításában, vagy abban az esetben, ha a segélyhívó szolgálatokhoz való tényleges hozzáférést bármi veszélyezteti.

A korrekciós intézkedéseket tekintve „dupla ellenőrzési rendszer” bevezetése javasolt: amennyiben a BEREC és a Bizottság álláspontja megegyezik a nemzeti szabályozó hatóság által javasolt korrekciós intézkedéstervezetet illetően, a Bizottság felszólíthatja a nemzeti szabályozó hatóságot, hogy módosítsa vagy vonja vissza az intézkedéstervezetet és szükség esetén jelentse be újra a piacelemzést. A BEREC emellett további normatív és tanácsadó feladatokat is ellát majd.

A spektrum tekintetében a nemzeti szabályozó hatóságokat csak az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó spektrumkiosztás szabályozási és piacalakítási feltételei tekintetében ruházzák fel döntéshozatali jogkörrel. Ezen túlmenően a BEREC-en belül bevezetésre kerül a szakértői értékelési rendszer mint új koordinációs mechanizmus. E mechanizmus értelmében a nemzeti szabályozó hatóságoknak be kell jelenteniük a spektrumkiosztás ezen aspektusaira vonatkozó intézkedéstervezeteiket annak érdekében, hogy a BEREC felülvizsgálja őket, és nem kötelező jellegű véleményt adjon ki róluk.

Emellett a Bizottságot általános normatív hatáskörrel ruházzák fel egyes spektrumkiosztási elemek meghatározására vonatkozó kritériumok megállapítása tekintetében, messzemenőkig figyelembe véve az RSPG által adott tanácsot, bizottsági eljárásrend (Hírközlési Bizottság) alapján – az egyes nemzeti szabályozó hatóságok és BEREC-en belüli szakértői értékelés számára nyújtott iránymutatás érdekében. Az RSPG tanácsadó szerv marad, amely véleményt fogalmaz meg a Bizottság számára végrehajtási intézkedések bizottsági eljárásrend szerinti elfogadását megelőzően.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az előnyben részesített opció keretében javasolt szakpolitikai intézkedések támogatják a REFIT célkitűzéseit, és az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére törekednek, összhangban a felülvizsgálat REFIT-tel kapcsolatos lehetőségeiről szóló értékelés megállapításaival. A hozzáférés, a spektrum, az egyetemes szolgáltatás, a szolgáltatások/végfelhasználók, a számozás és az irányítás területén javasolt változások jó részének a célja a szabályok egyértelművé tétele; annak biztosítása, hogy a felek könnyen megérthessék jogaikat és kötelességeiket; valamint a túlszabályozás megelőzése és az adminisztratív terhek csökkentése.

A javasolt változások közé a következők tartoznak: a hozzáférési szabályozás észszerűsítése és földrajzi szempontból célzottá tétele; az általános engedélyezés igénybe vétele (ahol csak lehetséges) egyéni spektrumengedélyek helyett; a spektrum tekintetében másodlagos piacok elősegítse; a feleslegessé vált egyetemes szolgáltatási kötelezettségek (például a távbeszélő állomások és telefonkönyvek biztosítására vonatkozó követelmények) felszámolása; az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek hatókörének szűkítése és az ágazati megosztási mechanizmus felszámolása; a szabályozási keret hatókörének egyértelművé tétele és a feleslegessé vált fogyasztóvédelmi kötelezettségek felszámolása, amennyiben e kérdésekre horizontális jogszabályok vagy a piac révén már megoldás született, a gépek közötti kommunikáció összefüggésében a számozásra vonatkozó szabályok és irányítás egyértelművé tétele; a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörének összehangolása a BEREC-kel.

Az előnyben részesített opcióban szereplő, az egyszerűsítést célzó intézkedések az egységes piac szempontjából is jelentősek, mivel nagyobb fokú egységességet tudnak biztosítani a hozzáférésre vonatkozó korrekciós intézkedések és a spektrumkiosztási folyamatok terén, melyek jelenleg kihívások elé állítják azokat a szolgáltatókat, amelyek több tagállamban igényelnek spektrumhasználatot, ráadásul a határterületeken interferenciákat is okozhatnak (eltérő ütemtervek esetében). Hasonlóképpen a szabványosított nagykereskedelmi korrekciós intézkedések – például az üzleti hozzáférési eszközök, az egynél több tagállamban működő vállalkozások, valamint a spektrumengedélyek meghosszabbítása tekintetében – előmozdítják egy másodlagos páneurópai spektrumpiac létrejöttét és az ilyen engedélyek jogosultjai számára a beruházások tekintetében kedvezőbb feltételeket teremtenek.

•Alapjogok

A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket. A javasolt intézkedések mindenekelőtt fokozottabb internet-összeköttetésre és a végfelhasználókat védő korszerűbb szabályokra irányulnak. Mindezzel pedig biztosítható lesz a megkülönböztetéstől mentes hozzáférés bármilyen tartalomhoz és szolgáltatáshoz, ideértve a közszolgáltatásokat, és hozzájárul a szólásszabadság és a vállalkozások letelepedése szabadságának előmozdításához, továbbá lehetővé teszi, hogy a tagállamok a jövőben jóval kisebb költségek árán tudjanak eleget tenni a Chartában foglaltaknak.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A megvalósítás figyelemmel kísérését a Bizottság a továbbiakban az alábbiak alapján biztosítja:

Az Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés

Az Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés mind a 28 tagállamot lefedi; átfogó adatokat nyújt és elemzi a digitális gazdaság piaci, szabályozási és fogyasztóvédelmi fejleményeit, ideértve a következőket:

A digitális menetrend eredménytáblája 10 , amely az európai digitális gazdaságban bekövetkezett fejlődést méri. Az adatokat a tagállami szabályozó hatóságok, az Eurostat és más releváns források szolgáltatják; a menetrend tartalmaz a digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatójából származó adatokat is annak minden paramétere általános helyzetére és minden tagállamra vonatkozóan 11 . A jelentésben szereplő mutatók lehetővé teszik az európai országok közötti, valamint az időbeli előrehaladás felmérését.

Az európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról szóló távközlési jelentések, amelyek átfogó adatokat nyújtanak, és az ágazat piaci, szabályozási és fogyasztóvédelmi fejleményeit elemzik.

A háztartásokra vonatkozó éves Eurobarométer felmérés

Az aktuális Eurobarométer felmérés információkat nyújt az elektronikus hírközlési piacok végfelhasználókat érintő teljesítményét illetően, az alapszolgáltatási platformok elterjedésével és a szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatos fogyasztói attitűdök, valamint számos fogyasztóvédelmi kérdés tekintetében.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat a következő érdemi változtatásokkal módosítja a jelenlegi keretet:

A szakpolitikai célkitűzések módosítása:

A 3. cikk egyszerűsíti a jelenlegi célkitűzések ismertetését, és a meglévő célkitűzések – a verseny, a belső piac és a végfelhasználók érdekeinek előmozdítása – új célkitűzéssel egészíti ki azokat, amely nagyon nagy kapacitású internetkapcsolathoz való széleskörű hozzáférés biztosítására és az ilyen internetkapcsolat elterjedésére irányul az EU egészében.

A hozzáférés szabályozásához kapcsolódó módosítások:

A hozzáférés szabályozásához kapcsolódó módosítások célja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra vonatkozó hozzáférési szabályozás megerősítése és javítása a valamennyi szolgáltatóra kiterjedő infrastruktúra-szintű verseny és hálózatkiépítés további ösztönzése érdekében, valamint nagyon nagy kapacitású hálózatok Unió-szerte való kiépítésének lehetővé tétele céljából.

Az első és a második kategóriában (a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra vonatkozó hozzáférési szabályozás, valamint a valamennyi szolgáltatóra kiterjedő infrastruktúra-szintű verseny és hálózatkiépítés ösztönzése) a következő rendelkezések és változások relevánsak:

A 61. és 65. cikk a piacelemzési eljárást módosítja, a jelenlegi bevált gyakorlatot kodifikálva, célzottabb és jogbiztonságot nyújtó hozzáférési szabályozás érdekében, célzottabbá téve a földrajzi fókuszt, biztosítandó, hogy a hozzáférési kötelezettségek kizárólag akkor legyenek alkalmazandók, ha kiskereskedelmi piaci hiányosságok kiküszöbölése és a végfelhasználót érintő eredmények biztosítása érdekében szükségesek. A szabályok emellett a szabályozó szervek tekintetében megfogalmazzák azt a kötelezettséget, hogy piacelemzéseikben vegyék figyelembe a kereskedelmi hozzáférésre vonatkozó megállapodásokat és minden egyéb már elrendelt szabályozási kötelezettséget, például a szimmetrikus kötelezettségeket. Ezen túlmenően a cikk rendelkezik arról, hogy a jelenleg háromévente végzett piac-felülvizsgálatra ötévente kerüljön sor, ami lehetővé teszi a szolgáltatók számára a hosszabb távú tervezést, a nemzeti szabályozó szerveknek pedig nagyobb rugalmasságot biztosít a piac-felülvizsgálatok időzítése terén. A 66. cikk e célkitűzésekre a szabályozási kötelezettségek elrendelésére és felülvizsgálatára vonatkozó megfelelő szabályok aktualizálásával és módosításával reflektál (például a piaci feltételek változásakor).

A 70. cikk támogatja az infrastruktúra-szintű verseny fokozását az olyan elektronikus hírközlési építményekhez (alépítmények, oszlopok stb.) való hozzáférés biztosításával, amelyek jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók birtokában vannak.

Emellett, szintén az infrastruktúra-szintű verseny támogatása érdekében, az 59. cikk egyértelművé teszi azokat a feltételeket, amelyek értelmében kötelezettségek róhatók minden szolgáltatóra (szimmetrikus kötelezettségek) a nem megkettőzhető eszközökhöz (például az épületen belüli vonalak és kábelek) való hozzáférés biztosítása érdekében. A beruházási ösztönzők védelme érdekében az ilyen hozzáférés a végfelhasználótól számított első koncentrációs pontra korlátozódik, de korlátozott esetekben – a legnehezebben elérhető, gyéren lakott területeken – ezen túlra is kiterjeszthető az alternatív hálózat kiépítésének elősegítésére.

A 63. és 64. cikk felhatalmazást ad a BEREC-nek a transznacionális piacok beazonosítására, valamint a transznacionális kereslet meghatározására, akkor is, ha a piacok országos vagy helyi jellegűek maradnak. A BEREC a nemzeti szabályozó szerveknek szóló útmutatásokat fogadhat el olyan közös megközelítések elfogadásáról korrekciós intézkedések elrendelése esetén, amelyek segíthetnek eleget tenni a transznacionális keresletnek. A 64. cikk emellett felhatalmazza a Bizottságot, hogy a BEREC támogatásával a határokon átnyúló kommunikáció iránti kereslet kiszolgálására alkalmas nagykereskedelmi hozzáférési termékekre vonatkozó összehangolt műszaki előírásokat állapítson meg, különösen üzleti felhasználók tekintetében, abban az esetben, ha az ilyen harmonizált termékek hiánya hátrányos a belső piacra nézve.

A 73. cikk uniós szintű eljárást vezet be a hívásvégződtetésért alkalmazható maximális díjak – amely a legtöbb tagállamban hasonló módon szabályozott, stabil piac – megállapítására szolgáló kötelező közös módszertan meghatározása érdekében. Emellett mechanizmust hoz létre a hívásvégződtetésért alkalmazható maximális díjak uniós szintű megállapítása érdekében annak érdekében, hogy mérsékelje a nemzeti szabályozó szervekre nehezedő adminisztratív terhet, lehetővé téve számukra, hogy erőfeszítéseiket a legösszetettebb széles sávú piacok elemzésére összpontosítsák.

Végezetül a nagyon nagy kapacitású hálózatok az Unió egész területén való kiépítésének fenntartása érdekében a követező változtatások javasoltak:

A 22. cikk értelmében a nemzeti szabályozó szerveknek az ország egész területén fel kell mérniük a széles sávú hálózatok és a beruházási tervek helyzetét annak érdekében, hogy a piacelemzésekben megfelelőbben figyelembe vehessék a földrajzi sajátosságokat. A nemzeti szabályozó szerveknek emellett be kell azonosítaniuk az úgynevezett „digitális kirekesztés veszélye által fenyegetett területeket”, ahol egy szolgáltató vagy közigazgatási szerv sem épített ki nagyon nagy kapacitású hálózatot, vagy tervezi ilyen kiépítését, vagy a meglévő hálózatot legalább 100 Mbps letöltési sebességű teljesítményre bővíti, vagy ezt tervezi. A nemzeti szabályozó szervek közzétehetik a kijelölt, „digitális kirekesztés veszélye által fenyegetett területek” jegyzékét, és pályázati felhívást tehetnek közzé annak érdekében, hogy e nehezen hozzáférhető területeken előmozdítsák a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését.

A 72. cikk egyértelművé teszi, hogy mely körülmények között biztosítható árképzési rugalmasság jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak a verseny torzítása nélkül. Az árképzési rugalmasság előnyös lehet az új hálózatokba beruházók számára, amennyiben nem hátráltatja a szolgáltatási lánc alacsonyabb szintjein folyó (downstream) versenyt.

A 74. cikk a IV. melléklettel együtt rendelkezéseket vezet be az új infrastruktúrákba történő kereskedelmi társberuházás elősegítésére és a szükséges szabályzási következmények levonására. Az új hálózati elemeknek a jelentős piaci erővel rendelkező hálózattulajdonosok és a hozzáférést kérők közötti megosztása nagyobb kockázatmegosztást jelent a hagyományos hozzáférési termékekhez viszonyítva, és tartósabb alapot biztosíthat a fenntartható verseny számára, ha a társberuházás kialakítására vonatkozó megfelelő feltételek teljesülnek. Ez lehetővé tenné a szabályozott hozzáférés kiigazítását, így a társberuházók más vállalkozásokhoz képest lépéselőnyhöz jutnának. Ugyanakkor továbbra is helyénvaló maradhat, hogy a szabályozott hozzáférési termékek a beruházást megelőzően elérhető kapacitás erejéig olyan vállalkozások számára is rendelkezésre álljanak, amelyek nem vettek részt a beruházásban.

A 77. cikk egyszerűsített szabályozási modellt kínál a jelentős piaci erővel rendelkező, kizárólag nagykereskedelmi hálózatoknak, méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes hozzáférési szabályok betartásával, továbbá szükség esetén jogvitarendezés hatálya alá vonva a folyamatokat. A rendelkezések, amelyek szigorú feltételeket írnak elő ahhoz, hogy egy hálózatot „csak nagykereskedelmi” hálózatnak lehessen tekinteni, különösen megfelelők lehetnek olyan helyi, nagyon nagy kapacitású hálózatok esetében, amelyek esetében feltételezhető, hogy a jövőben jelentős piaci erővel fognak rendelkezni. A 76. cikk pontosítja az önkéntes szétválás folyamatát, és a szétválás folyamatában részt vevő szolgáltató által nyújtott kötelezettségvállalások formájában jogbiztonságot vezet be.

Végezetül a 78. cikk egyértelművé teszi a nemzeti szabályozó szervek szerepét abban, hogy – az új hálózatokra való átállás további támogatásának eszközeként – figyelemmel kísérik azokat a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, amelyek a meglévő (például hagyományos rézalapú) hálózatokról újakra állnak át.

A spektrumgazdálkodáshoz kapcsolódó módosítások:

A 45. cikk egyértelművé teszi azokat az általános célkitűzéseket és elveket, amelyek útbaigazításként szolgának a tagállamoknak a nemzeti szintű spektrumgazdálkodás terén. Ezek a következő témákkal foglalkoznak: egységesség és arányosság az engedélyezési eljárásokban, a megfelelő lefedettség biztosításának jelentősége, az időzítéssel kapcsolatos megfontolások a spektrum rendelkezésre állásának biztosítása során, a határokon átnyúló vagy a káros zavarások megelőzése, a „használd vagy elveszíted” elv megállapítása, valamint a megosztott spektrumhasználat, a spektrumkereskedelem és a spektrumbérbeadás előmozdítása. A cikk emellett mechanizmust vezet be a harmonizált spektrum egyértelműen meghatározott feltételek esetén történő, ideiglenes alternatív használatának engedélyezésére.

A 46. cikk nagyobb hangsúlyt fektet az általános engedélyekre az egyéniek helyett, valamint a spektrum uniós joggal összhangban lévő megosztott használatára annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti hatóságok a későbbiekben kidolgozzák az 5G-fejleményekhez legmegfelelőbb engedélyezési modelleket. Emellett felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy kötelező erejű intézkedéseket fogadjon el az engedélyezési rendszerek különböző típusai közötti összhang érdekében.

A 47. cikk meghatározza a rádiófrekvenciák általános engedélyezéséhez és használati jogához kapcsolódó engedélyezési feltételeket, és bizottsági végrehajtási rendelkezéseket ír elő bizonyos feltételek (például a lefedettségre vonatkozó kötelezettségek meghatározásának és mérésének kritériumai) egységességének biztosítása érdekében, melyek jelentősége a spektrumhatékonyság részeként nő. Emellett hangsúlyt helyez az olyan kötelezettségekre, mint amilyen például az infrastruktúra megosztására a végfelhasználók internetkapcsolatának javítása érdekében, különösen kevésbé sűrűn lakott területeken.

A 48–54. cikk a spektrumengedélyezés kulcsfontosságú szempontjaira vonatkozik, a tagállami gyakorlatok egységességének javítása érdekében például a következő területeken: i. az érvényesség minimális ideje (25 év); ii. egyértelmű és egyszerűbb folyamat a spektrumkereskedés és -bérbeadás vonatkozásában; iii. a következetes alkalmazás objektív kritériumai a versenyjog elvei alapján a verseny ösztönzését célzó intézkedések (például a spektrumkorlátok, a spektrum bizonyos célra való fenntartása új belépők esetében és nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek) tekintetében; iv. a következetesség és a kiszámíthatóság növelését célzó folyamatok az egyéni rádióspektrum-használati jogok megadásakor és megújításakor; v. egyértelműbb feltételek a meglévő jogok korlátozása vagy visszavonása tekintetében, ideértve a „használd vagy elveszíted” elv alkalmazását és a nemzeti hatóságok jogérvényesítő szerepének megerősítését. E cikkek emellett felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy közös maximális határidőket megállapító intézkedéseket fogadjon el a harmonizált spektrum használatának engedélyezésére valamennyi tagállamban, valamint a kiválasztási folyamatok főbb elemeinek koordinálására és a kialakításukra vonatkozó kritériumok meghatározására.

Az 55. és 56. cikk egyszerűsíti a vezeték nélküli helyi hálózathoz (Wi-Fi) való hozzáférés feltételeit az internetkapcsolat, valamint az alacsony teljesítményű, széles sávú hozzáférési pontok (kiscellák) kiépítése és biztosítása iránti növekvő igényeknek való megfelelés érdekében, a nagyon sűrű hálózatok telepítési költségeinek csökkentése céljából.

A 28. cikk koordinációs kötelezettséget vezet be a tagállamok között a határokon átnyúló interferenciaproblémák kezelésére; e folyamatba bevonja az RSPG-t, a Bizottságot pedig végrehajtási hatáskörrel ruházza fel annak érdekében, hogy az – messzemenőkig figyelembe véve az RSPG tanácsát – kötelező erejű intézkedéseket fogadhasson el a határokon átnyúló viták rendezésére.

A javaslat a nemzeti szabályozó szervekre az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó spektrumkiosztás piaci és gazdasági szabályozási szempontjai tekintetében hatásköröket ruház. A hatóságok emellett abban a tekintetben is hatáskörrel rendelkeznek majd, hogy kivételes intézkedésekről határozzanak a hálózati/spektrummegosztás és a nemzeti barangolás területén, az internetkapcsolattal nem rendelkező területek lefedettségének biztosítása érdekében. A nemzeti szabályozó szervek fellépéseinek alapjául e téren a piacok megbízható, a versennyel kapcsolatos szempontokra is kiterjedő gazdasági elemzése szolgál. Annak érdekében, hogy az Unió egészében biztosítható legyen a gazdasági, piaci és versenyfeltételekre és így a piac működésére hatást gyakorló kiosztási feltételek következetes alkalmazása, a 35. cikk szakértői értékelési mechanizmust vezet be, amely segítségével a BEREC felülvizsgálja a nemzeti spektrumkiosztási tervezetek piaci és gazdasági szabályozási szempontjait, és nem kötelező véleményt fogalmaz meg.

A 37. cikk olyan keretet vezet be a tagállamok számára, amely elősegíti az önkéntes, páneurópai vagy több országra is kiterjedő kiosztási eljárásokat.

Az egyetemes szolgáltatási szabályozás módosításai:

A javaslat célja az egyetemes szolgáltatási szabályozás modernizálása a következők révén: a hagyományos szolgáltatások (nyilvános telefonállomások, részletes telefonkönyvek és tudakozószolgálatok) uniós szintű kötelező biztosításának eltörlése, hangsúly helyezése az alapszintű széles sávú internetkapcsolatra mint egyetemes szolgáltatásra, amely széles sávú kapcsolaton keresztül használható online szolgáltatások dinamikus alapvető listájára hivatkozva definiálható. A tagállami beavatkozásoknak a rendelkezésre álló internetkapcsolat megfizethetőségére érdemes koncentrálniuk, nem pedig a hálózatok kiépítésére, melyek tekintetében léteznek megfelelőbb eszközök.

Az egyetemes szolgáltatás megfizethetőségét biztosítani kell legalább egy helyhez kötött internetkapcsolat esetében, de a tagállamok a legkiszolgáltatottabb felhasználók esetében a megfizethetőségre vonatkozó intézkedéseket a mobil szolgáltatásokra is kiterjeszthetik.

A 79. cikk kötelezettséget ró a tagállamokra, hogy megfizethető áron biztosítsák valamennyi végfelhasználó számára a funkcionális internet-hozzáféréshez és hangkommunikációhoz való csatlakozást legalább egy helyhez kötött hálózat esetében. A megfizethetőség biztosítása érdekében a 80. cikk felhatalmazza a tagállamokat, hogy írják elő a vállalkozások számára különleges díjszabási lehetőségek alkalmazását az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű végfelhasználók számára és/vagy biztosítsanak az érintett végfelhasználóknak közvetlen támogatást, emellett szerződéskötési jogot keletkeztet a különleges díjszabásban részesülő fogyasztók számára.

Míg a tagállami beavatkozásoknak a rendelkezésre álló internetkapcsolat megfizethetőségére, nem pedig a hálózatok kiépítésére érdemes összpontosítaniuk, a 81. cikk lehetővé teszi a tagállamoknak a helyhez kötött hozzáférés biztosítására (rendelkezésre állására) vonatkozó rendelkezés beemelését a hatókörbe (vagy más, rendelkezésére álló szakpolitikai eszköz használatát), ha bizonyított, hogy az ilyen kapcsolat rendes kereskedelmi körülmények között nem biztosítható.

Felismerve a rugalmasság szükségességét a tagállamok eltérő helyzetéből adódó problémák leküzdésére, a 82. cikk lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy nemzeti szinten rendelkezzenek az olyan szolgáltatásokról, amelyek jelenleg az uniós szintű egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartoznak (például nyilvános telefonállomások, részletes telefonkönyvek és tudakozószolgálatok), amennyiben ennek szükségességét megfelelően bizonyítják, és a finanszírozási szabályozást is megfelelően átalakítják.

A 85. cikk megállapítja, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség a továbbiakban már nem ágazati finanszírozással, hanem az általános költségvetésen keresztül finanszírozandó.

A szolgáltatást és a végfelhasználó védelmét érintő módosítások:

Az elmúlt évek piaci és szabályozási változásainak tükrözése érdekében, továbbá mert továbbra is szükségesek ágazatspecifikus szabályok, a 2. cikk (4) bekezdése módosítja az „elektronikus hírközlési szolgáltatás” fogalmát. A szolgáltatási kategóriák három típusát különíti el: i. internet-hozzáférési szolgáltatás, ii. személyközi kommunikációs szolgáltatások – ide két alkategória tartozik: i. számalapú, illetve számfüggetlen, valamint iii. teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből álló szolgáltatások, például gépek közötti kommunikációra vagy műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások. Több, a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezés csak az internet-hozzáférési szolgáltatásokra és számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokra lesz alkalmazandó.

A személyközi, számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásokra csak akkor vonatkoznak kötelezettségek, ha a közérdek specifikus szabályozási kötelezettségek alkalmazását kívánja meg a személyközi kommunikációs szolgáltatások minden típusa esetén, függetlenül attól, hogy e szolgáltatások használnak-e számokat. Ez különösen a biztonsági rendelkezésekre vonatkozik (40. cikk). Ezen túlmenően, ha a végpontok közötti összeköttetést vagy a segélyhívó szolgálatokhoz való tényleges hozzáférést bármi veszélyezteti, a Bizottság megállapíthatja, hogy az interoperabilitás biztosítására intézkedések szükségesek, például szabványosítási folyamat indítása révén. A nemzeti szabályozó hatóságok szükség esetén elrendelhetik ilyen szabványok alkalmazását (59. cikk)

A javaslat csökkenti a szabályozásból eredő terheket, mivel eltörli azokat a szabályozási kötelezettségeket, amelyekre a továbbiakban már nincs szükség, vagy amelyekről az általános fogyasztóvédelmi jog megfelelően rendelkezik. Az egyik kulcsfontosságú példa a nemzeti szabályozó szervek arra vonatkozó hatáskörének eltörlése, hogy közvetlenül állapítsanak meg kiskereskedelmi árakra vonatkozó szabályozást jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók esetében (az egyetemes szolgáltatásról szóló irányelv 17. cikkének hatályon kívül helyezése). Emellett egyes rendelkezések – amelyek a következőkre vonatkoznak: szerződések, átláthatóság, a fogyatékkal élő végfelhasználók számára biztosított hozzáférés egyenértékűsége, a tudakozószolgálatok, a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitása – egyszerűsítésre vagy részben törlésre kerültek, mert átfedések voltak köztük horizontális szabályokkal, vagy más szempontból váltak feleslegessé (95–98. cikk, 103–105. cikk).

Néhány új rendelkezés hivatott az új kihívásokra megoldást találni, ilyen például a szerződések jobb olvashatóságát elősegítendő a szerződés alapvető információit összefoglaló rövid kivonat, a fogyasztást ellenőrző eszközök, melyek tájékoztatják a végfelhasználókat jelenlegi kommunikációs forgalmukról, az árat és minőséget összehasonlító eszközök rendelkezésre állásának javítása, az egyre növekvő számú csomagok esetében a szolgáltatóváltásra vonatkozó szabályok a szerződéses csapdák elkerülése érdekében (a kulcsfontosságú ágazatspecifikus szabályok, például a szerződések maximális időtartama és a szerződés megszüntetésének joga az egész csomagra vonatkozna), valamint a nemzetiség vagy a lakhely szerinti ország alapján történő megkülönböztetés tilalma (92., 95., 96., 98. és 100. cikk).

Míg a szerződések maximális időtartama általában 2 év, lehetőség van hosszabb távú külön megállapodást kötni a végfelhasználókkal a fizikai összeköttetés létrehozásához való hozzájárulás visszatérítésének elősegítéseként és a hálózat állóeszköz-beruházási költségeihez nyújtott, részletfizetési alapú hozzájárulásokon keresztül a hálózatkiépítés támogatásaként (a „felhasználói csoportra” vonatkozó megközelítés, 98. cikk).

A számozásra vonatkozó rendelkezések módosítása:

A gépek közötti szolgáltatások piacán jelentkező, a verseny kapcsán felmerülő kérdések (melyek közül a legfontosabb az adott szolgáltató tekintetében előforduló szerződéses csapda) kezelésére a javaslat lehetővé teszi a nemzeti szabályozó szerveknek, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy hírközlő hálózatok szolgáltatóitól eltérő vállalkozásoknak is számot oszthasson ki, ugyanakkor ezt nem írja elő a hatóságok számára (88. cikk). Ugyanezen cikk értelmében a nemzeti szabályozó hatóságoknak határozniuk kell a számozási erőforrásokról a számoknak az EU-n belüli extraterritoriális használata tekintetében, reagálva a számozási erőforrások ilyen, az ország területén kívül történő használata iránti növekvő igényekre, különösen a gépek közötti alkalmazások esetében.

A közérdekű szolgáltatások részére szolgáló egységesített távbeszélő hívószámok tekintetében a hangsúly az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott segélyvonalak tényleges megvalósításán marad (90. cikk), míg a 116-os számtartományba tartozó számokra vonatkozó általános keret esetében továbbra is a 2007/116/EK határozat az irányadó. Mivel az elmúlt években nem mutatkozott kereslet az európai távbeszélő-számozási tartomány iránt, a megfelelő rendelkezés törlésre került (az egységes szolgáltatási irányelv 27. cikke).

A segélyhívási célú kommunikációra vonatkozó rendelkezések módosításai:

A javaslat rendelkezik a jogi egyértelműségről a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférésnek valamennyi számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató számára történő biztosítása tekintetében. A javasolt rendelkezések felváltják a Bizottság jelenlegi, arra vonatkozó megbízását, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján műszaki végrehajtási rendelkezéseket állapítson meg a „112” egységes európai segélyhívószámhoz való tényleges hozzáférés uniós szintű, egységes biztosítása érdekében a hívó fél helye, a hívásnak a „közbiztonsági válaszpontokhoz” való irányítása, valamint a fogyatékkal rendelkező végfelhasználók hozzáférése tekintetében. Az ilyen megközelítés biztosítja a segélyhívási célú kommunikáció műszaki megoldásai határokon átnyúló kiépítését és működését (102. cikk.)

Az irányítást illető módosítások:

Az 5., 6. és 8. cikk megerősíti a független nemzeti szabályozó szervek szerepét azáltal, hogy e szabályozó szervek vonatkozásában az EU egészére nézve meghatározza a minimális hatásköröket és megerősíti a függetlenségükre vonatkozó követelményeket, kinevezési követelményeket és jelentéstételi kötelezettségeket írva elő.

A 12. cikk bizonyos változtatásokat vezet be az általános engedélyezések tekintetében. A szolgáltatóknak bejelentést kell tenniük a BEREC-nél, amely a bejelentést közös információs pontként továbbítja az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak. A BEREC uniós szintű nyilvántartást hoz létre.

A 27. cikk a vállalkozások között felmerülő, határokon átnyúló viták rendezésére szolgáló eljárásról gondoskodik megerősítve a BEREC szerepét azáltal, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak előírja a testülettel való konzultációt.

A 33. cikk „dupla ellenőrzési rendszert” vezet be olyan esetekben, amikor a BEREC és a Bizottság álláspontja megegyezik a nemzeti szabályozó szerv által javasolt, a Bizottságnak és a testületnek a 32. cikk szerint bejelentett korrekciós intézkedéstervezetet illetően. Ilyen esetekben a Bizottság felkérheti a szabályozót, hogy módosítsa vagy vonja vissza az intézkedéstervezetet, és szükség esetén újra jelentse piaci elemzését számukra.

ê 2002/19/EK (kiigazított szöveg)

2016/0288 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó hálózatokhoz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról („Hozzáférési irányelv”) Ö az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról Õ

Jogszabály-átdolgozás

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Ö Unió működéséről szóló Õ szerződésre és különösen annak 95. Ö 114. Õ cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 12 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 13 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ê

(1)A 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14 , a 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 , a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 és a 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 jelentősen módosultak. Mivel most további módosításokra kerül sor, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê 2002/21/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A távközlés jelenlegi keretszabályozása a monopóliumról a teljes körű versenyre történő áttérés során sikeresen megteremtette a távközlési ágazatban a hatékony verseny feltételeit.

ê 2002/21/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

1999. november 10-én a Bizottság közleményt terjesztett az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé, „Az elektronikus hírközlési infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások új keretfeltételeinek kidolgozásáról – a hírközlési keretszabályozás 1999. évi felülvizsgálata” címmel. Ebben a közleményben a Bizottság – a távközlési szolgáltatások belső piacának a nyílt hálózatellátás bevezetése révén történő létrehozataláról szóló, 1990. június 28-i 90/387/EGK tanácsi irányelv 18 8. cikke alapján fennálló kötelezettségének megfelelően – felülvizsgálta a távközlés meglévő keretszabályozását.. A Bizottság emellett nyilvános konzultáció végett számos ágazatpolitikai javaslatot terjesztett elő az elektronikus hírközlési infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások új keretszabályozására vonatkozóan.

ê 2002/21/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

2000. április 26-án a Bizottság közleményt terjesztett az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé, a hírközlési keretszabályozás 1999. évi felülvizsgálatára vonatkozóan folytatott nyilvános konzultáció eredményeiről és az új keretszabályozás irányairól. A közlemény tartalmazta a nyilvános konzultáció összefoglalását, továbbá alapvető irányokat határozott meg az elektronikus hírközlési infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások új keretszabályozásának kidolgozására vonatkozóan.

ê 2002/21/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni európai tanácsi ülés rávilágított a digitális, tudásalapú gazdaságra történő áttérésben rejlő növekedési, versenyfokozó és munkahely-teremtési potenciálra. Különösen hangsúlyozta, hogy milyen fontos az európai vállalkozások és polgárok számára egy olcsó, világszínvonalú hírközlési infrastruktúrához és a szolgáltatások széles választékához való hozzáférés.

ê 2009/136/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások meglévő keretszabályozását keretszabályozásának alkotó Ö részét képező Õ öt irányelv (az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [hozzáférési irányelv] 19  2002/19/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [engedélyezési irányelv] 20  2002/20/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [keretirányelv] 21  2002/21/EK irányelv, a 2002/22/EK irányelv [egyetemes szolgáltatási irányelv] 22 , valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv] 23  [a továbbiakban együtt: a keretirányelv és a különös irányelvek]) működését a Bizottság köteles rendszeresen felülvizsgálni különösen annak meghatározása céljából, hogy a technológiai változások és a piaci fejlemények tükrében igényelnek-e módosítást ð  24  ï .

ò új szöveg

(3)A digitális egységes piaci stratégia keretében a Bizottság felvázolta, hogy a távközlési keretszabályozás felülvizsgálata olyan intézkedésekre fog összpontosítani, amelyek célja a nagy sebességű széles sávú hálózatokba való beruházás ösztönzése, az egységes piaci megközelítés következetesebb alkalmazása a rádióspektrum-politikában és a spektrumgazdálkodásban, a valódi egységes piaci feltételek érvényesítése az egységes szabályozás hiányának orvoslása által, egyenlő versenyfeltételek és a szabályok következetes alkalmazásának biztosítása valamennyi piaci szereplő számára, valamint hatékonyabb szabályozási intézményi keret szavatolása.

(4)Ez az irányelv a célravezető szabályozásra irányuló azon gyakorlat része, amelynek hatóköre négy irányelvre (keretirányelv, engedélyezési irányelv, hozzáférési irányelv, egyetemes szolgáltatási irányelv) és egy rendeletre (BEREC-rendelet 25 ) terjed ki. Az irányelvek mindegyike elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőire és szolgáltatások nyújtóira vonatkozik, az ágazatban alkalmazott szabályozási előzményekkel összhangban, melynek keretében a vállalkozások vertikálisan integráltak voltak, vagyis hálózatüzemeltetés és szolgáltatásnyújtás terén egyaránt aktívak. A felülvizsgálat lehetőséget nyújt a négy irányelv átdolgozására, hogy – a REFIT célkitűzésének megfelelően – a jelenlegi szerkezet egyszerűsítésével egységesebbé és hozzáférhetőbbé tegye azt. Emellett lehetőséget nyújt a szerkezetnek az új piaci realitások szerinti kiigazítására, mivel a hírközlési szolgáltatások nyújtása ma már nem feltétlenül kapcsolódik hálózatüzemeltetéshez. A jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően az átdolgozás olyan új jogi aktus elfogadását jelenti, amely a korábbi jogi aktus érdemi módosításait és nem módosított rendelkezéseit egyetlen szövegbe foglalja. Az átdolgozásra irányuló javaslat egyrészt a korábbi jogi aktuson eszközölt érdemi módosításokat tartalmazza, másodsorban pedig a korábbi jogi aktus érdemi módosításainak és nem módosított rendelkezéseinek kodifikációját foglalja magában.

ê 2002/20/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(5)Ennek az irányelvnek a célja Ez az irányelv egy olyan jogi keret létrehozása Ö olyan jogi keretet hivatott létrehozni Õ, amely biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásának és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, amelyet kizárólag az ebben az irányelvben megállapított feltételek és a Szerződés 46. Ö 52. Õ cikke (1) bekezdésének megfelelő korlátozások – különösen a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos intézkedések – korlátozhatnak.

ê 2002/21/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(6)Ennek az irányelvnek és a különös irányelveknek a rendelkezései nem sértik az egyes tagállamok azon lehetőségét, hogy ð az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. és 45. cikkében meghatározott okokból ï megtegyék a szükséges intézkedéseket alapvető biztonsági érdekeik védelmében, a közrendð, közerkölcsïés közbiztonság védelmében, valamint a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének és üldözésének lehetővé tétele végett, ideértve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó konkrét és arányos kötelezettségek nemzeti szabályozó hatóságok által történő megállapítását.

ê 2002/21/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(7)A távközlési ágazat, a médiaágazat és az információtechnológiai ágazat konvergenciája magában foglalja azt, hogy minden átviteli hálózatnak és szolgáltatásnak  ð elektronikus hírközlő hálózatnak és elektronikus hírközlési szolgáltatásnak ï Ö a lehető legnagyobb mértékben Õ egy egységes Ö , egyetlen irányelv által létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex Õ keretszabályozás hatálya alá kell tartoznia, Ö  azon ügyek kivételével, amelyekre rendeletekkel megállapított, közvetlenül alkalmazandó szabályok irányadók Õ. Ez a keretszabályozás jelen irányelvből és négy különös irányelvből áll: az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből („engedélyezési irányelv”) 26 , az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből („hozzáférési irányelv”) 27 , az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből („egyetemes szolgáltatási irányelv”) 28 , végül a távközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből 29 (a továbbiakban: a különös irányelvek). Az átvitel ð elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások  ï szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától. Ez a keretszabályozás Ö kódex Õ ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára, így a műsor-szolgáltatási tartalomra, pénzügyi szolgáltatásokra és egyes, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, ezért tehát nem sérti az ilyen szolgáltatások tekintetében – a közösségi Ö az uniós Õ jognak megfelelően – közösségi Ö uniós Õ vagy nemzeti szinten a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, valamint a médiapluralizmus védelme érdekében hozott intézkedéseket. A televízió-műsorok tartalmára a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsiirányelv 30  2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 vonatkozik. ð Az audiovizuális politika és tartalom szabályozását általános érdekű célok – így a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a pártatlanság, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi befogadás, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme – érdekében alkalmazzák. ïAzátvitel ð  elektronikus hírközlés ï szabályozásának és a tartalom szabályozásának egymástól való elválasztása nem sérti az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség és a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

ê 2002/21/EK (8) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(8)Ez az irányelv nem terjed ki a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 hatálya alá tartozó berendezésekre ð nem érinti a 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezéseket ï, kiterjed azonban a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezésekre.

ê 2009/140/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(9) Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – különösen a végberendezéstől végberendezésig érvényesülő műszaki átjárhatóság tekintetében – teljesíthessék a keretirányelvben Ö az ebben az irányelvben Õ és az egyedi irányelvekben kitűzött célokat, a keretirányelv az irányelv hatályát ki kell terjeszteni hatályának célszerű kiterjednie a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 33  Ö a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34  Õ értelmében vett rádióberendezésekre és távközlő végberendezések bizonyos vetületeire, valamint a digitális televíziózás céljára használt fogyasztói berendezésekre, a fogyatékkal élők hozzáférésének megkönnyítése érdekében. ð Fontos, hogy a szabályozó hatóságok a fogyatékkal élő felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében ösztönözzék a hálózatüzemeltetők és a végberendezés-gyártók közötti együttműködést. A rádióspektrum rádiós végberendezések céljából történő nem kizárólagos használatát – jóllehet nem kapcsolódik gazdasági tevékenységhez – szintén indokolt ezen irányelv hatálya alá vonni az engedélyezésükre irányadó szabályrendszerre vonatkozó összehangolt megközelítés biztosítása érdekében. ï

ê 2002/21/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az audiovizuális politikát és a tartalom szabályozását általános érdekű célok – így a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a pártatlanság, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi integráció, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme – érdekében alkalmazzák. A Bizottság „A Közösség audiovizuális politikájának alapelvei és iránymutatásai a digitális korszakban” című közleménye és az e közleményt üdvözlő, 2000. június 6-i tanácsi következtetések meghatározzák a Közösség által az audiovizuális politika végrehajtása érdekében megteendő kulcsfontosságú lépéseket.

ê 2002/22/EK (50) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy a Szerződés 30. és 46. cikkében meghatározott okokból, és különösen a közbiztonság, a közrend és a közerkölcs érdekében intézkedjenek.

ê 2002/21/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) 35 vonatkozik.

ê 2002/21/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(10)A műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályai terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 1. cikkében foglalt, „információs társadalommal összefüggő szolgáltatás” fogalma online gazdasági tevékenységek széles körét fedi le. E tevékenységek legnagyobb részére nem terjed ki ennek az irányelvnek az alkalmazási köre, mert ezek a tevékenységek teljes egészében vagy részben nem az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak. ðAz ezen irányelv hatálya alá tartozó egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások megfelelhetnek a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében foglalt, az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatására” vonatkozó fogalommeghatározásnak is. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra irányadó rendelkezések az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkoznak, amennyiben ezen irányelv vagy más uniós jogi aktusok nem tartalmaznak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó konkrétabb rendelkezéseket. ï Ö Ugyanakkor az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások, mint Õ A a beszédalapú telefonszolgáltatások, ð üzenetszolgáltatások ï és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak. Ugyanazon vállalkozás, például egy internetszolgáltató, egyszerre kínálhat elektronikus hírközlési szolgáltatást, pl. internet-hozzáférést, és az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokat, mint például web alapú ð és nem kommunikációval összefüggő ï tartalomszolgáltatást is.

(11)Ugyanaz a vállalkozás, például egy kábelüzemeltető, kínálhat mind elektronikus hírközlési szolgáltatást – például televíziójel-átvitelt –, mind pedig az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szolgáltatást – például rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatási ajánlat piaci értékesítését; és ezért erre a vállalkozásra – tartalomszolgáltatóként vagy elosztóként végzett tevékenységeivel kapcsolatban – az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseknek megfelelően és az ezen irányelv I. mellékletében megállapított feltételjegyzék sérelme nélkül, további kötelezettségek róhatók.

ò új szöveg

(12)A szabályozási keretnek ugyanakkor ki kell terjednie a minden elektronikus hírközlő hálózatra, ideértve a rádióspektrum egyre gyakoribbá váló saját célú felhasználását olyan új típusú hálózatok által, amelyek kizárólag mobil rádióberendezések autonóm rendszereiből állnak, melyek központi irányítás vagy központosított hálózati-üzemeltető nélkül, vezeték nélküli hálózattal csatlakoznak egymáshoz, és működésük nem feltétlenül köthető bármely konkrét gazdasági tevékenységhez. Az ötödik generációs mobiltávközlő környezet kialakítása során ilyen hálózatokat várhatóan mindenekelőtt épületeken kívül, közutakon, valamint a következő területeken való felhasználás céljából alakítanak ki: közlekedés, energia, K+F, e-egészségügy, a közrend védelme, katasztrófasegély, a dolgok internete, gépek közötti kapcsolat és összekapcsolt autók. Ennek eredményeként, amennyiben a tagállamok a 2014/53/EU irányelv 7. cikke alapján további követelményeket vezetnek be az ilyen rádióberendezések üzembe helyezése és/vagy használata tekintetében a rádióspektrum eredményes és hatékony használatával, a káros zavarás elkerülésével kapcsolatban, azoknak tükrözniük kell a belső piac elveit.

(13)Az elektronikus hírközlő hálózatok képességeire vonatkozó követelmények folyamatosan nőnek. Míg a múltban a hangsúly elsősorban a mindenki és az egyes egyéni felhasználók számára rendelkezésre álló sávszélességen volt, mára egyéb paraméterek, így a késleltetés, a rendelkezésre állás és a megbízhatóság is egyre fontosabbak. Az ez iránti igényre adott jelenlegi válasz az, hogy az optikai kábelt a felhasználóhoz egyre közelebb helyezik el, és a jövőben a „nagyon nagy kapacitású hálózatok” olyan teljesítményparamétereket igényelnek majd, amelyek megfelelnek annak a teljesítménynek, amelyre az optikai kábelelemeken alapuló hálózat legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig képes. Ez a vezetékes hálózat esetében olyan hálózati teljesítménynek felel meg, amely az optikai kábeles hálózat által a kiszolgáló helyként tekintett társasház kiszolgálása tekintetében elérhető, míg a mobilinternet esetében olyan hálózati teljesítményhez hasonlítható, mint amely optikai kábel használatával a kiszolgáló helyként tekintett bázisállomásig elérhető. A végfelhasználói tapasztalatban a hálózatot és a hálózati végpontot összekötő eszközök különböző tulajdonságai miatt mutatkozó különbségek nem vehetők figyelembe annak megállapítása céljából, hogy a vezeték nélküli hálózat hasonló hálózati teljesítményt képes-e biztosítani. A technológiasemlegesség elvével összhangban nem lehet kizárni más technológiákat és adattovábbítási eszközöket, amennyiben képességeiket tekintve összehasonlíthatók a vázolt alapforgatókönyvvel. Az ilyen „nagyon nagy kapacitású hálózatok” kialakítása feltehetően tovább bővíti a hálózatok képességeit, és megnyitja az utat a megerősített rádióinterfészeken és sűrűbb hálózati architektúrákon alapuló jövőbeli mobilhálózatos generációk kiépítése előtt.

ê 2009/136/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(14)Egyes fogalommeghatározásokat ki kell igazítani, hogy azok megfeleljenek a technológiasemlegesség elvének, és lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel. ð A technológiai és piaci átalakulások eredményeként a hálózatok egyre inkább az internetprotokoll-alapú (IP) technológia felé mozdulnak el, lehetővé téve, hogy a végfelhasználók az egymással versengő, hangszolgáltatást nyújtó szolgáltatók egyre szélesebb köréből válasszanak. Ezért a kizárólag a 2002/22/EK irányelvben használt „nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások” fogalmát, amelyet széles körben úgy tekintenek, hogy az a hagyományos analóg telefonszolgáltatásokra vonatkozik, fel kell váltani a korszerűbb és technológiailag semleges „hangkommunikációval”. ï Különösen a A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételeket kell különválasztani külön kell választania nyilvánosan elérhető távbeszélő Ö hangkommunikációs Õ szolgáltatás – vagyis a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő szám vagy számok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló elektronikus hírközlési szolgáltatás – fogalmát ténylegesen meghatározó elemektől, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás vonal- vagy csomagkapcsolási technológián alapul-e. Az ilyen szolgáltatás – természetéből adódóan – kétirányú, amely mindkét fél számára lehetővé teszi a kommunikációt. Az a szolgáltatás, amely nem felel meg mindezen feltételeknek – mint például egy ügyfélszolgálati honlapon található automatikus átirányító alkalmazás –, nem tekinthető Ö ilyen Õ nyilvánosan elérhető távbeszélő szolgáltatásnak. A nyilvánosan elérhető távbeszélő Ö hangkommunikációs Õ szolgáltatások a kifejezetten a fogyatékkal élő végfelhasználók részére szánt, szöveges vagy szimultán kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó kommunikációs eszközöket is magukban foglalják.

ò új szöveg

(15)A kommunikációs célra használt szolgáltatások és megvalósításuk műszaki módja jelentős változáson ment át. A végfelhasználók a hagyományos beszédalapú telefonszolgáltatás, a szöveges üzenetek (sms) és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett mindinkább ezekkel funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat – például internetes hangtovábbítási (VoIP) szolgáltatásokat, üzenetküldési szolgáltatásokat és web alapú e-mail-szolgáltatásokat használnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók funkcionálisan egyenértékű szolgáltatások használatakor hatékony és ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, az elektronikus hírközlési szolgáltatások jövőorientált fogalommeghatározásának nem csupán műszaki paramétereken, hanem funkcionális megközelítésen kell alapulnia. A szükséges szabályozás hatókörének a közérdekű célok eléréséhez szükséges mértékűnek kell lennie. Habár a „jelátvitel” fontos paraméter marad annak megállapítása során, hogy egy adott szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik-e, indokolt, hogy a fogalommeghatározás a kommunikációt lehetővé tevő más szolgáltatásokra is kiterjedjen. A végfelhasználó szempontjából nem releváns, hogy a szolgáltató maga végzi-e a jelátvitelt, vagy a kommunikáció internet-hozzáférési szolgáltatáson keresztül valósul-e meg. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások módosított fogalommeghatározásába így három szolgáltatástípust célszerű belefoglalni, melyek között lehetnek részleges átfedések: internet-hozzáférési szolgáltatás az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően, személyközi kommunikációs szolgáltatások ezen irányelv meghatározása szerint, valamint a teljes egészében vagy nagyrészt jeltovábbításból álló szolgáltatások. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának el kell oszlatnia a korábbi fogalommeghatározás alkalmazása során megfigyelt kétértelműségeket, és lehetővé kell tennie a keretben foglalt konkrét jogoknak és kötelezettségeknek a különböző szolgáltatástípusoknak megfelelő, célzott, rendelkezésenkénti végrehajtását. A személyes adatok elektronikus hírközlési szolgáltatások általi feldolgozása során – függetlenül attól, hogy díjazás keretében történik-e – be kell tartani a 95/46/EK irányelvet, amelyet 2018. május 25-én felvált az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 37 . 

(16)Annak érdekében, hogy egy szolgáltatás az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának hatókörébe tartozzon, rendes körülmények között díjazás fejében kell nyújtani. A digitális gazdaságban a piaci szereplők egyre inkább úgy vélik, hogy a felhasználókra vonatkozó információk pénzben kifejezett értékkel bírnak. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat gyakran a pénztől eltérő ellentételezésért nyújtják, például személyes vagy más adatokhoz való hozzáférés biztosítása révén. A díjazás fogalmába ezért bele foglalni az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltatás nyújtója személyes adatot – például nevet, e-mail-címet vagy más adatokat – kérelmez, a végfelhasználó pedig a szolgáltatásnyújtónak aktívan, közvetlenül vagy közvetve ilyen adatot bocsát rendelkezésre. Ezenfelül az olyan helyzeteket is magában kell foglalnia, ahol a szolgáltató anélkül gyűjt adatot, hogy azt a felhasználó aktívan rendelkezésre bocsátaná, többek között személyes adatokat, ideértve az IP-címet vagy más automatikusan keletkező információt, mint például a tárolt sütik által gyűjtött és továbbított információk. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 38 57. cikkére vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a Szerződés értelmében díjazásnak minősül az is, ha a szolgáltatónak harmadik fél, nem pedig a szolgáltatás igénybevevője fizet. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni azokat a helyzeteket is, ahol a végfelhasználó a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként hirdetésekkel szembesül, vagy az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltató az összegyűjtött személyes adatokat pénzre váltja.

(17)A személyközi kommunikációs szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek személyek közötti interaktív információcserét tesznek lehetővé: idetartoznak az olyan szolgáltatások, mint az egyének közötti hagyományos hangalapú telefonálás, de az e-mailek összes típusa, az üzenetküldési szolgáltatások vagy a csoportos csevegés is. A személyközi kommunikációs szolgáltatások kizárólag a hírközlés küldője által meghatározott, véges számú, azaz nem potenciálisan korlátlan számú természetes személy közötti kommunikációra vonatkoznak. A jogi személyek közötti kommunikáció abban az esetben tartozik e fogalom hatálya alá, ha az érintett jogi személyek nevében természetes személyek járnak el, vagy legalább a kommunikáció egyik végpontján a résztvevők természetes személyek. Az interaktív kommunikáció alapvetése, hogy a szolgáltatás az információ címzettje számára lehetővé teszi a válaszadást. Az olyan szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így például a lineáris műsorszórás, az online videotéka szolgáltatás, a weboldalak, a közösségi hálók, a blogok vagy a gépek közötti információcsere nem tekinthetők személyközi kommunikációs szolgáltatásnak. Kivételes esetben az olyan szolgáltatás sem tekinthető személyközi kommunikációs szolgáltatásnak, amelynek a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló része egy másik szolgáltatásnak csupán járulékos funkciója, objektív műszaki okokból kifolyólag nem használható a fő szolgáltatás nélkül, és beépítése nem az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerülésére szolgál. Elvben ilyen kivételt képeznek például az online játékokhoz tartozó kommunikációs csatornák, az adott szolgáltatás kommunikációs funkciójának jellemzőitől függően

(18)A nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő számok segítségével megvalósuló, személyközi kommunikációs szolgáltatások a nyilvános (csomag- vagy vonalkapcsolási technológián alapuló) kapcsolt távbeszélő hálózatra kapcsolódnak. Az ilyen számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások magukban foglalják az olyan szolgáltatásokat, amelyekhez a végpontok közti összeköttetés biztosítása céljából végfelhasználói számok vannak rendelve, és azokat, amelyek a végfelhasználók számára lehetővé teszik az olyan személyek elérését, akik ilyen számmal rendelkeznek. Egy szám azonosítóként való használatát önmagában nem szabad egyenértékűnek tekinteni a szám segítségével a nyilvános kapcsolt távbeszélő hálózatra történő kapcsolódással, így ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy szolgáltatás számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásnak minősüljön. A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásokra csak akkor vonatkozhatnak bizonyos kötelezettségek, ha a közérdek a személyközi kommunikációs szolgáltatások minden típusára sajátos szabályozási kötelezettségek kiszabását követeli meg, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás nyújtásához szükség van-e számra. A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásokat indokolt eltérő módon kezelni, mivel részét képezik a nyilvánosan rendelkezésre álló, interoperábilis ökoszisztémának, és részesülnek annak előnyeiből.

ê 2002/22/EK (6) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(19)A hálózati végpont a szabályozás szempontjából határt képez az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozás, valamint a távközlő végberendezésekre vonatkozó szabályozás között. A hálózati végpont helyének meghatározása a nemzeti szabályozó hatóság feladata, amely hatóság – amennyiben szükséges – az érintett vállalkozások javaslata alapján jár el.ð  A nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott gyakorlat alapján és figyelembe véve a helyhez kötött, illetve a vezeték nélküli topológiák széles skáláját, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) – a Bizottsággal szoros együttműködésben – iránymutatásokat kell elfogadnia arra vonatkozóan, hogy a különböző konkrét esetekben ezen irányelvvel összhangban hogyan lehet megállapítani a hálózati végpontot.ï

ò új szöveg

(20)A műszaki fejlődés lehetővé teszi, hogy a felhasználók ne csupán hanghívással, hanem más személyközi kommunikációs szolgáltatásokon keresztül is elérjék a segélyhívó szolgáltatásokat. A segélyhívási célú kommunikáció fogalmának ezért valamennyi olyan személyközi kommunikációs szolgáltatásra ki kell terjednie, amely lehetővé teszi a segélyhívó szolgáltatások elérését. A fogalom a segélyhívó rendszerek uniós jogban már lefektetett elemeire épül, azaz a „közbiztonsági válaszpont” (KBVP) és „a legmegfelelőbb KBVP” 39 , valamint a „segélyhívó szolgáltatások” 40 fogalmára.

ê 2002/21/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(21)A nemzeti szabályozó hatóságoknak ð és más illetékes hatóságoknak ïtevékenységüket a célok és elvek összehangolt együttesére kell alapozniuk, és szükség esetén az e keretszabályozás szerinti feladataik ellátása során tevékenységeiket össze kell hangolniuk más tagállamok szabályozó hatóságainak ð és a BEREC-nek a ï tevékenységeivel.

ê 2002/21/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(22)Az ezen irányelv és a különös irányelvek alapján létrehozott nemzeti szabályozó ð illetékes ï hatóságok tevékenységei a kultúra, a foglalkoztatás, a környezet, a társadalmi kohézió és a területrendezés terén hozzájárulnak a szélesebb körű politikák megvalósításához.

ò új szöveg

(23)Az Európai digitális egységes piaci stratégia politikai céljainak szabályozási intézkedésekké való alakítása érdekében a keretnek a már meglévő három fő célkitűzésen (a verseny, a belső piac és a végfelhasználói érdekek előmozdítása) túlmenően az összekapcsolhatóság vonatkozásában egy további cél elérése is törekednie kell, amelyet az elérendő eredmények tekintetében a következőképpen lehet megfogalmazni: a rendkívül nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil kapcsolatok elérhetővé tétele és használata valamennyi uniós polgár és vállalkozás körében: ezt a tényleges és tisztességes verseny, a hatékony beruházások és a nyílt innováció, a hatékony spektrumhasználat, a belső piacot jellemző közös szabályok és kiszámítható szabályozási módszerek, valamint a polgárok érdekeinek védelmét szolgáló ágazatspecifikus szabályok teszik lehetővé. A tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és más hatóságok, valamint az érdekeltek szempontjából az összekapcsolhatóságra vonatkozó fenti célkitűzés egyrészről az adott területen gazdasági szempontból fenntartható mértékű, lehető legnagyobb kapacitású hálózatok és szolgáltatások biztosítását jelenti, másrészről a területi kohézió megteremtését, vagyis azt, hogy a különböző területeken rendelkezésre álló kapacitások közeledjenek egymáshoz.

ê 2002/21/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(24)A tagállamokra vonatkozó azon elvárás Ö elv Õ, amely szerint ð hogy az európai uniós jogszabályokat technológiai szempontból semleges módon alkalmazzák ï gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok messzemenően figyelembe vegyék a szabályozás technológiasemlegességének kívánalmát, azaz Ö a nemzeti szabályozó Õ ð vagy más illetékes ï Ö hatóságok Õ ne tegyék kötelezővé és ne részesítsék előnyben valamely konkrét technológiafajta alkalmazását, nem zárja ki azt, hogy indokolt esetben ð , a szabályozási keret célkitűzéseinek elérése céljából,ï bizonyos konkrét szolgáltatások előmozdítása érdekében arányos lépések tehetők, pl. a digitális televíziózás mint a spektrumhatékonyság fokozásának eszközével kapcsolatban. ð Nem zárja ki továbbá annak figyelembevételét, hogy egyes átviteli médiumok olyan fizikai jellemzőkkel és architektúrával rendelkeznek, amely a szolgáltatás minősége, a kapacitás, a karbantartási költségek, az energiahatékonyság, a kezelési rugalmasság, a megbízhatóság, a szilárdság és a méretezhetőség, valamint végső soron a teljesítmény szempontjából magasabb színvonalat képviselnek, ami a különböző szabályozási célkitűzések megvalósítására irányuló intézkedésekben tükröződhet. ï 

ê 2009/140/EK (53) preambulumbekezdés

(25)Párhuzamosan ösztönözni kell mind a hatékony befektetéseket, mind a versenyt, a gazdasági növekedés, az innováció és a fogyasztói választás lehetőségének növelése érdekében.

ê 2009/140/EK (54) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(26)A verseny leginkább az új és meglévő infrastruktúrákba való, gazdaságilag hatékony szintű beruházásokon keresztül mozdítható elő, amelyekhez szabályozás is járul, amennyiben az a kiskereskedelmi szolgáltatások terén a hatékony verseny eléréséhez szükséges. Az infrastruktúra-alapú verseny hatékony szintje az infrastruktúra megkettőzésének olyan mértékét jelenti, amely mellett a beruházók a piaci részesedések alakulásával kapcsolatos ésszerű észszerű várakozások alapján jogosan számíthatnak a tisztességes megtérülésre.

ê 2009/140/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(27)A lisszaboni menetrendben kitűzött célok elérése érdekében mMegfelelő ösztönzőket kell biztosítani a tartalomban gazdag internetes szolgáltatások innovációját támogató és az Európai Unió nemzetközi versenyképességét fokozó új Ö , nagyon  Õnagy sebességű ð kapacitású ï hálózatokba történő befektetések számára. E hálózatokban hatalmas lehetőség rejlik a tekintetben, hogy Unió-szerte előnyöket biztosíthatnak a fogyasztók és a vállalkozások számára. Éppen ezért alapvető fontosságú ezen új hálózatok fejlesztésében a fenntartható beruházások előmozdítása, és eközben a szabályozás kiszámíthatósága és következetessége révén a verseny biztosítása, valamint a fogyasztók választási lehetőségeinek növelése.

ê 2009/140/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(28)A cél a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzetes ágazatspecifikus szabályok fokozatos csökkentése, végül pedig az elektronikus hírközlés versenyjog általi kizárólagos szabályozása. Figyelembe véve azt, hogy az elektronikus hírközlés piacai erős versenydinamikát tanúsítottak az elmúlt években, fontos, hogy az előzetes szabályozási kötelezettségeket csak olyan esetben alkalmazzák, ha Ö az érintett kiskereskedelmi piacokon Õ nincs hatékony és fenntartható verseny.

ò új szöveg

(29)Az elektronikus hírközlés egyre több ágazat számára alapvető fontosságú. A dolgok internete jól szemlélteti, hogy az elektronikus kommunikációt lehetővé tevő, rádióhullámon történő jelátvitel hogyan fejlődik folyamatosan, és hogyan alakítja a társadalmi és üzleti valóságot. E fejlemények minél hatékonyabb kiaknázása érdekében új vezeték nélküli hírközlési technológiákat és spektrumgazdálkodási alkalmazásokat kell bevezetni és alkalmazni. Mivel a spektrumra támaszkodó egyéb technológiák és alkalmazások iránt szintén egyre nő a kereslet, és mivel ezek az elektronikus kommunikációba való integráció vagy azzal való kombináció révén fokozhatók, a spektrumgazdálkodásban – amikor erre lehetőség van – a spektrumhasználat hatékonyságának fokozása érdekében ágazatközi módszereket kell bevezetni.

ê 2009/140/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(30)Annak ellenére, hogy a spektrumgazdálkodás továbbra is a tagállamok hatáskörében marad, aAz közösségi Ö uniós Õ szintű stratégiai tervezés, koordináció, és – adott esetben – harmonizáció segíthet annak biztosításában, hogy a spektrum használói teljes mértékben kihasználják a belső piac előnyeit, és hogy az EU érdekei világszerte hatékonyan védhetők legyenek. E célok érdekében adott esetben olyan többéves rádióspektrum-politikai jogalkotási programokat kell Ö lehet Õ létrehozni Ö elfogadni Õ, ð , köztük elsőként a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározottat 41 , ïamelyek kijelölik a közösségi Ö az uniós Õrádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és összehangolásának politikai irányvonalait és célkitűzéseit. E politikai irányvonalak és célkitűzések vonatkozhatnak a belső piac létrehozásához és működéséhez szükséges rádióspektrumok elérhetőségére és hatékony használatára, Ö ezen irányelvvel összhangban. Õ emellett adott esetben vonatkozhatnak az általános felhatalmazások vagy egyéni használati jogok megadásával kapcsolatos eljárások harmonizációjára is, amennyiben ez a belső piac előtt álló akadályok felszámolásához szükséges. A politikai irányvonalaknak és célkitűzéseknek összhangban kell állniuk ezen irányelv és az egyedi irányelvek rendelkezéseivel.

ê 2009/140/EK (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(31)A spektrumgazdálkodás és -felosztás jelenlegi rendszere általánosságban olyan közigazgatási határozatokon alapszik, amelyek nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia és a gazdaság változásaival, különösen a vezeték nélküli technológia gyors fejlődésével és a sávszélesség iránti növekvő kereslettel. Ö A rádióspektrum-használat optimumának meghatározása egyre kevésbé igazodik országhatárokhoz. Õ A nemzeti politikák között ð a rádióspektrum-gazdálkodás terén ï fennálló indokolatlan széttagoltság miatt, ð például amiatt, hogy a rádiófrekvenciákhoz való hozzáférésnek és azok használatának feltételei az adott üzemeltető jellegétől függően eltérőek, előfordulhat, hogy ï a spektrum felhasználói magasabb költségeket viselnek és piaci lehetőségektől esnek el., miközben – a belső piac, a fogyasztók és a gazdaság egésze kárára – lelassul az innováció Ö Mindez lassíthatja az innovációt, Õ ð korlátozhatja a befektetéseket, csökkentheti a gyártók és a szolgáltatók rendelkezésére álló méretgazdaságossági előnyöket, feszültségeket kelthet a jogtulajdonosok között, és nagy eltéréseket okozhat a spektrumhoz való hozzáférés költségei tekintetében. A széttagoltság végső soron torzíthatja a belső piac működését, ï Ö és káros lehet mind a fogyasztók, mind a gazdaság egésze számára Õ. Emellett a rádiófrekvenciákhoz való hozzáférésnek és azok használatának feltételei az adott üzemeltető jellegétől függően eltérőek lehetnek, míg az e szolgáltatók által kínált elektronikus szolgáltatások egyre nagyobb átfedést mutatnak, ami feszültséget kelt a jogtulajdonosok között, ellentmondásos helyzetet teremt a spektrumhoz való hozzáférés költségei tekintetében, és torzíthatja a belső piac működését.

ê 2009/140/EK (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A rádióspektrum-használat optimumának meghatározása egyre kevésbé igazodik országhatárokhoz. A spektrumhasználati jogokhoz való hozzáférés rendszerének széttagoltsága korlátozza a beruházásokat és az innovációt, és sem a szolgáltatóknál, sem a berendezések gyártóinál nem teszi lehetővé a méretgazdaságosság kihasználását, ami akadályozza a rádióspektrumot használó elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának fejlődését.

ê 2009/140/EK (30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(32)Ezen irányelv spektrumgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a rádióspektrum-gazdálkodásért felelős nemzetközi és regionális szervezetek, így a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) munkájával, annak érdekében, hogy az egész Közösségben Ö Unióban Õ, valamint a tagállamok és az ITU egyéb tagjai között biztosított legyen a frekvenciahasználat összehangolása és hatékony irányítása.

ê 2002/21/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(33)A szabályozói és üzemeltetői funkciók elkülönítésének elvével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szabályozó hatóság – vagy ð és más illetékes ï hatóságok– függetlenségét határozataik pártatlanságának biztosítása érdekében. A függetlenség e követelménye nem sérti a tagállamok intézményeinek autonómiáját és a tagállamok alkotmányos kötelezettségeit, sem a Szerződés 295. cikkében megállapított, a tulajdoni rendszerre irányadó tagállami szabályokra vonatkozó semlegesség elvét. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ð és más illetékes hatóságoknak ï rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges minden erőforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében.

ò új szöveg

(34)Meg kell határozni azon feladatok listáját, amelyekkel a tagállamok csak olyan, általuk nemzeti szabályozó hatósággá kijelölt testületeket bízhatnak meg, amelyek esetében a politikai függetlenség és a szabályozói képesség biztosított, megkülönböztetve az ilyen feladatokat azoktól a szabályozói feladatoktól, amelyekkel a nemzeti szabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok is megbízhatók. Ezért amikor ezen irányelv arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak egy illetékes hatóságot kell megbízniuk egyes feladatokkal, illetve felruházniuk egyes hatáskörökkel, a tagállamok az adott feladattal megbízhatják a nemzeti szabályozó hatóságot vagy más illetékes hatóságot.

ê 2009/140/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(35)A keretszabályozás hatékonyabb alkalmazásának biztosítása, továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörének megerősítése és döntéseinek kiszámíthatósága érdekében meg kell erősíteni Ö a 2009-es felülvizsgálatkor megerősítették Õe hatóságok függetlenségét. Ebből a célból a nemzeti jognak kifejezett rendelkezést kell tartalmaznia Ö a nemzeti jogba kifejezett rendelkezést kellett illeszteni Õ , amely biztosítja, hogy az előzetes piacszabályozásért vagy a vállalkozások közötti jogviták rendezéséért felelős nemzeti szabályozó hatóságok feladataik ellátása során védve legyenek az eléjük kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben. Ilyen külső nyomás esetén a nemzeti szabályozó hatóságok nem képesek megfelelő nemzeti szabályozó hatóságként eljárni a keretszabályozás alapján. Ebből a célból, hogy ne merülhessen fel ésszerű észszerű kétség a nemzeti szabályozó hatóság pártatlansága és külső tényezőktől való befolyásolhatatlansága felől, előre meg kell Ö kellett Õ határozni a hatóság vezetője felmentésének indokait. ð A tisztviselők önkényes felmentésének elkerülése érdekében a felmentett személyek számára jogot kell biztosítani arra, hogy az illetékes bíróságtól kérjék annak vizsgálatát, hogy a felmentés jogos indok – például az ezen irányelvben meghatározott ok – alapján történt-e. A vezetők vagy munkatársak felmentése kizárólag a személyes készségekkel vagy a szakmai képesítéssel kapcsolatos okból történhet. ï Fontos, hogy az előzetes piacszabályozásért felelős nemzeti szabályozó hatóságok saját költségvetéssel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi különösen elegendő számú szakképzett személyzet felvételét. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezt a költségvetést évente nyilvánosságra kell hozni. ð A költségvetésük jelentette korlátokon belül a hatóságok számára önállóságot kell biztosítani emberi és pénzügyi erőforrásaik kezelése terén. A pártatlanság biztosítása érdekében azon tagállamoknak, amelyek tulajdonosi jogokat vagy ellenőrzést gyakorolnak olyan vállalkozások felett, amelyek igazgatási díjak formájában hozzájárulnak a nemzeti szabályozó hatóság vagy más illetékes hatóságok költségvetéséhez, biztosítaniuk kell, hogy a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységek ténylegesen elkülönüljenek a költségvetés feletti ellenőrzés gyakorlásától. ï

ò új szöveg

(36)A nemzeti szabályozó hatóságok vezetői és munkatársai külső nyomás általi befolyásolhatatlanságának biztosítása érdekében tovább kell erősíteni e hatóságok függetlenségét, és ehhez meg kell határozni a kinevezéshez szükséges képesítésre vonatkozó minimális követelményeket és a megbízatások minimális időtartamát. Továbbá a megbízatások egynél több alkalommal való meghosszabbításának tilalma, valamint az igazgatóság és a felső vezetés tekintetében megfelelő rotációs rendszer előírása révén elkerülhető a szabályozás ágazat általi befolyásolása, biztosítható a folytonosság és növelhető a függetlenség.

(37)A nemzeti szabályozó hatóságoknak feladataik végrehajtása tekintetében elszámoltathatóaknak kell lenniük, és elő kell írni számukra az ezzel kapcsolatos jelentéstételt. A jelentéstétel éves kötelezettség, és nem öltheti eseti jelentésételi felkérések formáját, mivel előfordulhat, hogy az utóbbi aránytalan terhet jelent, így csökkentheti a hatóságok függetlenségét és akadályozhatja feladataik végzését. Az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata 42 szerint ugyanis a terjedelmes és feltétel nélküli jelentéstételi kötelezettségek közvetlenül befolyásolhatják az egyes hatóságok függetlenségét.

(38)A tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottság felé, hogy melyek a nemzeti szabályozó hatóságaik és más illetékes hatóságaik. A szolgalmi jogok megadásában illetékes hatóságok tekintetében e jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez elegendő a 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 7. cikkének (1) bekezdésében említett egyablakos információs pontra való hivatkozást megadni.

ê 2002/20/EK (4) preambulumbekezdés

Ez az irányelv valamennyi elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás engedélyezésére kiterjed, függetlenül attól, hogy e hálózatok és szolgáltatások nyilvánosak-e vagy sem. Ez azért fontos, hogy a szolgáltatók mindkét csoportja élvezhesse a tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos jogok, feltételek és eljárások előnyeit.

ê 2002/20/EK (5) preambulumbekezdés

Ezt az irányelvet a rádiófrekvencia-használati jog megadására csak akkor lehet alkalmazni, ha az ilyen használat magában foglalja elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás – általában díjazás ellenében történő – nyújtását. A rádiós végberendezéseknek meghatározott rádiófrekvenciák adott felhasználó általi nem kizárólagos használatán alapuló, saját célú felhasználása, amely nem gazdasági tevékenységgel függ össze – így például polgári sáv rádióamatőrök általi használata –, nem minősül elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának, és ennélfogva nem tartozik ezen irányelv hatálya alá. Az ilyen felhasználásra a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 vonatkozik.

ê 2002/20/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A feltételes hozzáférésű rendszerek szabad mozgásával és az ilyen rendszereken alapuló védett szolgáltatások nyújtásának szabadságával kapcsolatos rendelkezéseket a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 állapítja meg. Az ilyen rendszerek és szolgáltatások engedélyezésére ezért ennek az irányelvnek nem szükséges kiterjednie.

ê 2002/20/EK (7) preambulumbekezdés

(39)A lehető legkevésbé terhes engedélyezési rendszert kell alkalmazni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának lehetővé tételére, új elektronikus hírközlési szolgáltatások fejlődésének, valamint páneurópai hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások fejlődésének ösztönzése érdekében, továbbá annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók kihasználhassák az egységes piac méretgazdaságosságából adódó előnyöket.

ê 2002/20/EK (8) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(40)E célokat a legjobban úgy lehet elérni,  ð A szolgáltatók és a fogyasztók számára úgy lehet a legtöbb előnyt biztosítani, ï ha egy ð  a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő összes elektronikus hírközlő hálózatra és elektronikus hírközlési szolgáltatásra ï valamennyi elektronikus hírközlési hálózatra és elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó általános felhatalmazási rendszer jön létre, amely nem teszi szükségessé a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett döntését, illetve közigazgatási intézkedését, és amelyben az egyetlen eljárási követelmény a ð deklaratívïbejelentés. Amennyiben a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók számára tevékenységük megkezdésének bejelentését írják elő, ð e bejelentést a közös információs pontként működő BEREC-nél kell megtenni. Ez a bejelentés a szolgáltatók számára nem járhat adminisztratív költséggel, és lehetővé kell tenni, hogy azt a nemzeti szabályozó hatóságok weboldalán keresztül lehessen megtenni. A BEREC-nek időben továbbítania kell a bejelentést az összes olyan tagállam nemzeti szabályozó hatóságának, ahol az elektronikus hírközlő hálózatok vagy szolgáltatások nyújtói elektronikus hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást kívánnak nyújtani. A tagállamok továbbá bizonyítékot kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a bejelentés jogilag elismert postai vagy elektronikus átvételi elismervénnyel vagy tértivevénnyel történt. Ez az igazolás semmiképpen nem tekinthető a nemzeti szabályozó hatóság vagy bármely más hatóság közigazgatási aktusának, illetve ilyen aktus nem írható elő. ï megkövetelhetik ezenkívül a bejelentés megtételének jogilag elismert postai vagy elektronikus átvételi elismervénnyel vagy tértivevénnyel történő igazolását. Ez az igazolás semmiképpen nem tekinthető a bejelentés átvételére illetékes nemzeti szabályozó hatóság közigazgatási aktusának, illetve ilyen aktust nem írható elő..

ò új szöveg

(41)A BEREC-hez eljuttatott bejelentésnek mindössze az üzemeltető vagy a szolgáltató által tett, az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot tartalmazó nyilatkozatot kell tartalmaznia. Az üzemeltető vagy szolgáltató számára csupán azt lehet előírni, hogy a nyilatkozathoz mellékelje az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott információkat. A tagállamok semmilyen további vagy külön jelentéstételi kötelezettséget nem írhatnak elő.

(42)Az ezen irányelvben meghatározott egyéb típusú elektronikus hírközlő hálózatoktól és hírközlési szolgáltatásoktól eltérően, a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nem veszik igénybe a nyilvános számozási forrásokat, és nem képezik részét a nyilvánosan biztosított interoperábilis ökoszisztémának. Ezért ezeket a szolgáltatástípusokat nem indokolt az általános felhatalmazási rendszer hatálya alá vonni.

ð új szöveg

(43)A rádiófrekvencia ð spektrum ï-használati, számhasználati, illetve létesítménytelepítési jogok megadásakor az illetékes hatóságok tájékoztathatják Ö hatóságoknak tájékoztatniuk kell Õ azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az ilyen jogokat megadják, az általános felhatalmazásban szereplő vonatkozó feltételekről.

ê 2002/20/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(44)Az általános felhatalmazásokban csak olyan feltételek szerepelhetnek, amelyek az elektronikus hírközlési ágazatra jellemzőek. Az általános felhatalmazás nem köthető olyan feltételekhez, amelyek az egyéb meglévő, nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó nemzeti jog révén már alkalmazandók. Ugyanakkor ð Például ï a nemzeti szabályozó hatóságok a hálózatüzemeltetőket és a szolgáltatókat tájékoztathatják ð az alkalmazandó környezetvédelmi és területrendezési követelményekről ï a tevékenységeiket érintő egyéb jogszabályokról, például weboldalaikon található hivatkozások útján..

ê 2009/140/EK (73) preambulumbekezdés

(45)Kívánatos, hogy az engedélyben megszabható feltételek tartalmazzanak a fogyatékkal élő felhasználók javát szolgáló különös hozzáférési feltételeket, továbbá eleget tegyenek annak az igénynek, hogy a hatóságok és a segélyhívó szolgálatok jelentős katasztrófák előtt, közben és után tájékoztatni tudják egymást és a nagyközönséget. Figyelemmel továbbá a műszaki innováció fontosságára, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szigorúan olyan egyedi korlátozásokkal és feltételekkel, amelyeket e jogok kísérleti jellege indokol – kísérleti célra is kiadhassanak spektrumhasználati engedélyeket.

ê 2002/20/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(46)Az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vállalkozások jogait és kötelezettségeit az ilyen felhatalmazásba kifejezetten bele kell foglalni annak érdekében, hogy a Közösség Ö az Unió Õ egészében garantáltak legyenek az egyenlő feltételek, valamint a nyilvános hírközlő hálózatok közötti, összekapcsolásra vonatkozó, határokon átnyúló tárgyalások megkönnyítése érdekében.

ê 2002/20/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(47)Az általános felhatalmazás a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat feljogosítja arra, hogy Ö ezen Õ az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („hozzáférési irányelv”) 46 feltételei szerint az összekapcsolásról tárgyalásokat folytassanak. Azok a vállalkozások, amelyek nem a nyilvánosság számára biztosítanak elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, kereskedelmi feltételek mellett tárgyalhatnak az összekapcsolásról.

ê 2002/20/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A rádiófrekvenciák és a nemzeti számozási tervben szereplő számok – köztük a rövid kódok – használatához továbbra is szükség lehet egyedi jogok megadására. A számokra vonatkozó jogok európai számozási terv alapján is adhatók, ideértve például a „3883” virtuális országkódot, amelyet a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) tagországaihoz rendeltek. Ezeket a használati jogokat nem lehet korlátozni, kivéve ha ez a rádiófrekvenciák korlátos voltára és hatékony felhasználásuk biztosításának szükségességére tekintettel elkerülhetetlen.

(48)A nem a nyilvánosság számára nyújtott elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében helyénvaló kisebb számú és enyhébb feltételeket szabni, mint ami a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében indokolt.

(49)Azokat az egyedi kötelezettségeket, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és ð a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő ï elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóit – a közösségi Ö az uniós Õ jognak megfelelően – Ö az ezen irányelvben Õ az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben („keretirányelv”) 47 meghatározott jelentős piaci erejük révén terhelhetik, az általános felhatalmazásból eredő általános jogoktól és kötelezettségektől elkülönülten kell megállapítani.

ê 2002/20/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(50)Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak az általános felhatalmazásban szereplő, az összekapcsolásra vagy a szolgalomra vonatkozó jogaik megerősítésére lehet szükségük, különösen a regionális vagy helyi közigazgatási szervekkel vagy a más tagállamokban lévő szolgáltatókkal folytatott tárgyalások megkönnyítése érdekében. E célból a nemzeti szabályozó hatóságoknak ð BEREC-nek, amelyhez beérkeznek a nyilvános vagy magán hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó értesítések, ï– vagy kérelemre, vagy az általános felhatalmazás alapján tett bejelentésre automatikus válaszként – nyilatkozatot kell adniuk Ö adnia Õ a vállalkozások részére. Az ilyen nyilatkozatok önmagukban nem alapozhatnak meg jogokra vonatkozó igényeket, és az általános felhatalmazás szerinti jog, továbbá a használati jog és mindezen jogok gyakorlása nem függhet a nyilatkozattól.

ê 2002/20/EK (30) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(51)Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára igazgatási díj fizetése írható elő, a nemzeti szabályozó hatóságnak ð vagy más illetékes hatóságnak ï a felhatalmazási rendszer fenntartásával és a használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából. Az ilyen díjat az említett tevékenységek tényleges igazgatási költségeinek fedezésére kell korlátozni. E célból a beszedett díjakról és a felmerült igazgatási költségek teljes összegéről szóló éves beszámoló révén a nemzeti szabályozó hatóságok ð és más illetékes hatóságok ï bevételeit és kiadásait átláthatóvá kell tenni. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára annak ellenőrzését, hogy az igazgatási költségek és a díjak egyensúlyban vannak-e.

ê 2002/20/EK (31) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(52)Az igazgatási díjak rendszere nem torzíthatja a versenyt, és nem akadályozhatja a piacra lépést. Az általános felhatalmazási rendszer keretében már nem lesz lehetséges az egyes vállalkozásokhoz igazgatási költségeket és ezekből eredően díjakat rendelni, kivéve a számhasználati és rádiófrekvencia ð spektrum ï-használati jogok, valamint a létesítmények telepítésére vonatkozó jogok megadásának esetét. Minden alkalmazandó igazgatási díjnak meg kell felelnie valamely általános felhatalmazási rendszer elveinek. Az ilyen díj-hozzárendelési feltételeknek egy tisztességes, egyszerű és átlátható alternatívájára lehet példa a forgalomhoz kapcsolódó elosztási kulcs. Ha az igazgatási díjak nagyon alacsonyak, átalánydíjak vagy az átalánydíjat forgalomhoz kapcsolódó elemmel kombináló díjak is megfelelőek lehetnek. ð Amennyiben az általános felhatalmazási rendszer igen kis piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásokra, például közösségi alapú hálózati szolgáltatókra, valamint olyan szolgáltatókra is kiterjed, amelyek üzleti modellje jelentős mértékű piaci penetráció esetén is csak nagyon korlátozott bevételt tesz lehetővé, a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy az igazgatási díjak kiszabása tekintetében megfelelő de minimis küszöbértéket határozzanak meg. ï 

ê 2002/20/EK (33) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(53)A tagállamoknak szükségük lehet az általános felhatalmazások és a használati jogok esetében alkalmazandó jogok, feltételek, eljárások, költségek és díjak módosítására, amennyiben ez tárgyilagos mérce szerint indokolt. Az ilyen változtatásokról minden érdekelt felet kellő időben, megfelelően értesíteni kell, elegendő lehetőséget adva e feleknek az ilyen módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. ð Figyelembe véve, hogy garantálni kell a jogbiztonságot, és elő kell mozdítani a szabályozás terén a kiszámíthatóságot, a meglévő rádióspektrum-használati vagy létesítménytelepítési jogok korlátozását vagy visszavonását kiszámítható és átlátható eljárásoknak kell szabályozniuk. Ezért szigorúbb követelményrendszer vagy bejelentési mechanizmus vezethető be olyan esetekben, amikor a használati jogok odaítélése versenyeztetési vagy összehasonlító eljárások alapján történt. Kerülni kell a szükségtelen eljárásokat a meglévő létesítménytelepítési vagy rádióspektrum-használati jogok olyan kisebb mértékű módosítása esetén, amikor a módosítás nem érinti harmadik felek érdekeit. Nem tekinthető úgy, hogy a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének alkalmazása nyomán a spektrumhasználatban bekövetkező változások kellő alapot képeznek az érintett jogok visszavonására, mivel ezek nem jelentik új jogok odaítélését. ï 

ê 2002/20/EK (34) preambulumbekezdés

Az átláthatóság mint cél megköveteli, hogy a szolgáltatók, fogyasztók és más érdekelt felek könnyen hozzáférjenek a jogokkal, feltételekkel, eljárásokkal, költségekkel, díjakkal kapcsolatos információkhoz, továbbá az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására, a rádiófrekvencia- és számhasználati jogokra, és a létesítménytelepítés jogára vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információkhoz, valamint a nemzeti frekvenciahasználati tervekkel és a nemzeti számozási tervekkel kapcsolatos információkhoz. A nemzeti szabályozó hatóság fontos feladata az ilyen adatok szolgáltatása és azok naprakészen tartása. Amennyiben az említett jogokkal a közigazgatás más szintjén foglalkoznak, a nemzeti szabályozó hatóságnak törekednie kell egy olyan felhasználóbarát eszköz létrehozására, amely az ilyen jogokra vonatkozó információkhoz való hozzáférésre szolgál.

ê 2002/20/EK (35) preambulumbekezdés

Az egységes piacnak az ezen irányelv szerinti nemzeti engedélyezési rendszereken alapuló megfelelő működését a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie.

ê 2002/20/EK (36) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlési ágazat új keretszabályozásának minden elemére egyetlen alkalmazási időpont vonatkozzon, fontos, hogy ezen irányelv nemzeti átültetésének folyamata és a meglévő engedélyek új szabályokhoz igazítása párhuzamosan történjen. Egyedi esetekben azonban, amennyiben az ezen irányelv hatálybalépésének napján meglévő engedélyeknek az ezen irányelv szerinti általános felhatalmazással és egyedi használati jogokkal történő felváltása a meglévő engedély alapján működő szolgáltatók kötelezettségeinek növekedéséhez vagy jogaik csökkenéséhez vezetne, a tagállamok az ilyen engedélyek kiigazítására ezen irányelv alkalmazásának időpontját követően további 9 hónapot vehetnek igénybe, kivéve ha ez más vállalkozások jogaira és kötelezettségeire hátrányos hatást gyakorolna.

ê 2002/20/EK (37) preambulumbekezdés

Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek között az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférésre vonatkozó valamely engedélyhez fűzött feltétel eltörlése komoly nehézséget okozna egy vagy több olyan vállalkozásnak, amely e feltétel előnyeit élvezte. Ilyen esetben – valamely tagállam kérésére – a Bizottság további átmeneti intézkedéseket engedélyezhet.

ê 2002/20/EK (38) preambulumbekezdés

Mivel a tervezett intézkedés céljait – nevezetesen az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek harmonizációját és egyszerűsítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ê 2009/140/EK (70) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(54)A jogok és kötelezettségek kisebb mértékű módosításai főként adminisztratív jellegűek, amelyek nem érintik az általános felhatalmazások és egyedi Ö egyéni Õ használati jogok lényegét, és ezáltal nem vezetnek viszonylagos előnyhöz a többi vállalkozáshoz képest.

ê 2002/21/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(55)A nemzeti szabályozó hatóságoknak ð és más illetékes hatóságoknak ï tájékoztatást kell kapniuk a piaci szereplőktől ahhoz, hogy feladataikat eredményesen végezhessék el. Ilyen tájékoztatáskérésre szükség lehet a Bizottság ð vagy a BEREC ï nevében is, hogy teljesíthesse Ö teljesíthessék Õ a közösségi Ö az uniós Õ jog szerinti kötelezettségeiÖ ke Õt. A tájékoztatáskérésnek arányosnak kell lennie, és nem róhat aránytalan terhet a vállalkozásokra. A nemzeti szabályozó hatóságokhoz ð és más illetékes hatóságokhoz ï eljutó információnak nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, kivéve amennyiben ez az információ az adatok nyilvánosságára vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban, továbbá az üzleti titokra vonatkozó közösségi Ö uniós Õ és nemzeti jogra is figyelemmel, bizalmas.

ê 2009/140/EK (16) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(56)Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatékonyan láthassák el szabályozási feladataikat, az általuk összegyűjtött adatoknak számviteli adatokat is tartalmazniuk kell azokról a kiskereskedelmi piacokról, amelyek olyan nagykereskedelmi piacokhoz kapcsolódnak, amelyeken valamely üzemeltető jelentős piaci erővel rendelkezik és ennek folytán működését a nemzeti szabályozó hatóság szabályozza. Az adatoknak olyan adatokat is tartalmazniuk kell, amelyek alapján a nemzeti szabályozó hatóság értékelni tudja ð a használati jogokhoz kapcsolódó feltételek teljesülését, valamint ï a tervezett műszaki fejlesztéseknek vagy a hálózat topológiáján elvégezni kívánt módosításoknak a verseny alakulására, illetve a másoknak kínált nagykereskedelmi termékekre gyakorolt lehetséges hatását. ð A rádióspektrum-használati jogokhoz kötődő, a lefedettséggel kapcsolatos követelményekre vonatkozó információk alapvető fontosságúak a hálózatkiépítéssel kapcsolatban a nemzeti szabályozó hatóságok által készített feltérképezés teljességének biztosításához. E tekintetben a hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy előírják a hálózatkiépítéssel kapcsolatos feltérképezéshez megfelelő pontosságú, helyi szintű bontású információk benyújtását. ï 

ê 2002/20/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(57)A szolgáltatók számára ð hálózatüzemeltetőket és ï Ö a szolgáltatókat, valamint az érintett illetékes hatóságot terhelő Õ beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek megállapítása mind a vállalkozás, mind az érintett nemzeti szabályozó hatóság számára nehézségekkel járhat .ð enyhítése érdekében ï Ezért az ilyen kötelezettségnek arányosnak, tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és a feltétlenül szükséges mértékre korlátozottnak kell lennie. ð Ezen belül el kell kerülni, hogy az illetékes hatóságok és a BEREC egymással párhuzamosan ugyanazon információk benyújtását írják elő, ï Nem szükséges Ö és nem szabad előírni Õ az általános felhatalmazásÖ ok Õban szereplő vagy a használati joghoz fűzött Ö kapcsolódó Õ valamennyi feltétel tekintetében a megfelelés rendszeres igazolását megkövetelni. A vállalkozásoknak ð tudniuk kell ï joguk van megtudni, hogy az általuk szolgáltatandó adat felhasználására milyen célból kerül majd sor. Az adatszolgáltatás nem lehet a piacra jutás feltétele. Statisztikai célból előírható, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók a tevékenységük megszüntetését jelentsék be.

ê 2002/20/EK (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(58)Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon kötelezettségétÖ A tagállamok azon kötelezettsége Õ, hogy a közösségi Ö az uniós Õ érdekeknek a nemzetközi megállapodások keretében történő védelméhez szükséges minden tájékoztatást megadjanak. Ö tájékoztatásokat megadják, Õ Ez az irányelv nem érinti továbbá azokat a beszámolási kötelezettségeket Ö valamint azon beszámolási kötelezettségek Õ, amelyeket a nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó jogszabályok – így például a versenyjogi szabályok – írnak elő, Ö nem sérülhetnek Õ .

ê 2002/21/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(59)Egy nemzeti szabályozó  ð illetékes ï hatóság által az üzleti titokra ð és a személyes adatok védelmére ï vonatkozó közösségi Ö uniós Õ és nemzeti szabályok szerint bizalmasnak minősített adat csak abban az esetben továbbítható a Bizottságnak és más nemzeti szabályozó hatóságoknak, ð valamint a BEREC-nek, ï ha az ilyen adatcsere ezen irányelv vagy a különös irányelvek rendelkezéseinek alkalmazásához feltétlenül szükséges. Az adatcserének a célja szempontjából lényeges és arányos mértékre kell korlátozódnia.

ò új szöveg

(60)A széles sávú elektronikus hírközlő hálózatokat a technológia, a topológia, az alkalmazott csatorna és a tulajdonviszonyok tekintetében egyre nagyobb változatosság jellemzi, ezért a szabályozói beavatkozásnak – ahhoz, hogy hatékony lehessen, és ott érjen el hatást, ahol az szükséges – a hálózati kiépítésre vonatkozó részletes információkra és előrejelzésekre kell támaszkodnia. Ezen információk között kell szerepelniük a nagyon nagy kapacitású hálózatok létesítésére, valamint a meglévő rézkábeles és egyéb olyan hálózatok jelentős korszerűsítésére vagy bővítésére vonatkozó terveknek, amelyek nem minden tekintetben felelnek meg a nagyon nagy kapacitású hálózatokra vonatkozó teljesítménybeli követelményeknek: ilyen az optikai szál elosztószekrénybe vezetése olyan aktív technológiákkal együttesen, mint a vektorizálás. A nemzeti szabályozó hatóságok által gyűjtendő információk részletessége és területi pontossága a konkrét szabályozói célkitűzés függvénye kell, hogy legyen, és igazodnia kell az adott szabályozói célhoz. Ezért a területi egységek nagysága – a konkrét tagállami körülmények és a helyi szinten rendelkezésre álló adatok függvényében – tagállamonként eltérő. A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) 3. szintje valószínűleg a legtöbb esetben nem kellően kis területi egység. A nemzeti szabályozó hatóságoknak az említett feladatok végzésekor a BEREC bevált módszereket tartalmazó iránymutatására kell támaszkodniuk, ezen iránymutatásokat pedig a nemzeti szabályozó hatóságok által a hálózatkiépítéssel kapcsolatos feltérképezés során összegyűjtött tapasztalatokra kell építeni. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a szolgáltatásminőséggel kapcsolatban megfelelő eszközöket kell a végfelhasználók rendelkezésére bocsátaniuk, hogy azok minél jobban megismerjék a rendelkezésre álló összekapcsoltsági szolgáltatásokat.

(61)A „digitális kirekesztés” veszélye által fenyegetett egyes konkrét, jól meghatározott területek esetében a nemzeti szabályozó hatóságok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ajánlattételi felhívást tegyenek közzé olyan vállalkozások kiválasztása céljából, amelyek hajlandóak nagyon nagy kapacitású hálózatokba beruházni. A kiszámítható befektetési környezet kialakítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítése iránt érdeklődő vállalkozások részére információt nyújtsanak arról, hogy az adott területen léteznek-e vagy tervbe vannak-e véve egyéb hálózatfejlesztések, például a 100 MB/s-nál alacsonyabb letöltési sebességűek tekintetében.

ê 2002/21/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(62)Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok ð és más illetékes hatóságok ï a javasolt határozatokról minden érdekelt féllel konzultáljanak, ð az adott kérdés összetettségét szem előtt tartva elegendő időt biztosítsanak számukra, hogy megtegyék észrevételeiket ï , és a végső határozat elfogadása előtt vegyék figyelembe azok észrevételeit. Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szintű határozatok ne legyenek hátrányosak az egységes piacra vagy a Szerződés egyéb céljaira, a nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyos határozattervezeteket véleményezésre a Bizottság és más nemzeti szabályozó hatóságok részére is meg kell küldeniük. Helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóságok az érdekelt felekkel minden olyan intézkedéstervezetről konzultálnak, amely befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A 6. Ö 24. Õ és 7. Ö 34.Õ cikkben említett eljárások alkalmazásának eseteit ez az irányelv és a különös irányelvek határozzák határozza meg.

ê 2009/136/EK (49) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(63)A fogyasztókkal folytatott konzultációkkal és a polgárok érdekeinek megfelelő kezelésével kapcsolatos meglévő hiányosságok kiküszöbölése kellő figyelembevétele érdekében a tagállamoknak megfelelő konzultációs mechanizmust kell életbe léptetniük. Ez a mechanizmus olyan testület formáját ölthetné, amely – a nemzeti szabályozó hatóságtól, valamint a szolgáltatóktól függetlenül – kutatást végezne a fogyasztással kapcsolatos olyan kérdésekről, mint például a fogyasztói magatartás és a szolgáltatóváltási mechanizmusok, továbbá átlátható módon működne és hozzájárulna az érintettek konzultációja terén már meglévő mechanizmusokhoz. Ezenkívül létre lehetne hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a jogszerű tartalom előmozdításához kapcsolódó kérdésekben való megfelelő együttműködést. Egy ilyen mechanizmus alapján elfogadott bármilyen Ö Semmiféle, ilyen mechanizmus alapján elfogadott Õ együttműködési eljárás sem teheti azonban lehetővé az internethasználat rendszeres felügyeletét.

ê 2002/21/EK (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(64)Ha ugyanazon tagállamban működő vállalkozások között az ezen irányelv vagy a különös irányelvek hatálya alá tartozó tárgyban jogvita merül fel, pl. a hozzáférési és összekapcsolási kötelezettséggel vagy az előfizetői ð a végfelhasználói ï névjegyzékek átadásának módjával kapcsolatban, azon sértett fél számára, amelyik jóhiszeműen tárgyalt, de nem ért el megállapodást, lehetővé kell tenni, hogy a jogvita megoldása végett a nemzeti szabályozó hatósághoz fordulhasson. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a felekre kötelező döntést hozzanak a vitában. A nemzeti szabályozó hatóságnak a valamely tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti jogvita megoldásában történő közreműködése során az ezen irányelv , illetve a különös irányelvek alapján fennálló kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására kell törekedni.

ê 2002/21/EK (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(65)A nemzeti jog, illetve a közösségi Ö az uniós Õ jog alapján biztosított jogorvoslati jogokon kívül szükség van egy, a jogvitában érintett bármelyik fél kérelmére megindítható egyszerű eljárásra az olyan határokon átnyúló jogviták megoldására, amelyek nem tartoznak az egyetlen nemzeti szabályozó hatóság hatáskörébe ð olyan vállalkozások között merülnek fel, amelyek több tagállamban is biztosítanak vagy jogosultak biztosítani elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokatï.

ê 2009/140/EK (50) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(66)A BEREC fontos feladatai közé tartozik, hogy a határokon átnyúló jogvitákkal kapcsolatban adott esetben véleményeket bocsásson ki. Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak ð az egyes vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek kiszabására, illetve a jogviták egyéb módon történő megoldására irányuló intézkedéseik meghozatalakor teljes mértékbenï figyelembe kell venniük a BEREC véleményét.

ò új szöveg

(67)Ha a tagállamok nem egyeztetnek egymással a saját területükön belüli spektrumhasználat megszervezése tekintetében, akkor olyan jelentős, interferencia okozta problémák keletkezhetnek, amelyek komolyan befolyásolhatják a digitális egységes piac fejlődését. A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a határokon átnyúló káros zavarások elkerülése érdekében, és e célból együtt kell működniük egymással. Egy vagy több tagállam, illetve a Bizottság kérésére a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoportot (RSPG) meg lehet bízni a határokon átnyúló koordináció elősegítésének feladatával. Az RSPG által javasolt megoldásra támaszkodva egyes helyzetekben végrehajtási intézkedésre lehet szükség a határokon átnyúló zavarások végleges megszüntetése céljából, illetve annak érdekében, hogy végre lehessen hajtani olyan, az uniós jog szerinti koordinált megoldást, amelyben két vagy több tagállam kétoldalú tárgyalások keretében megállapodott.

(68)A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) egy olyan magas szintű bizottsági tanácsadó csoport, amely a 2002/622/EK bizottsági határozattal 48 jött létre abból a célból, hogy hozzájáruljon a belső piac fejlesztéséhez, és segítse az uniós rádióspektrum-politika kidolgozását, figyelembe véve különböző gazdasági, politikai, kulturális, stratégiai, egészségügyi és szociális szempontokat, valamint technikai paramétereket. A csoportot a stratégiai spektrumpolitikáért átfogó szakpolitikai felelősséggel rendelkező testületek vezetőinek kell alkotniuk. Feladata, hogy tanácsokkal lássa el a Bizottságot a spektrumpolitikával kapcsolatos stratégiai célok, prioritások és menetrendek kialakítása során. Mindez várhatóan tovább növeli a spektrumpolitika láthatóságát a többi uniós szakpolitikai területen, és biztosítja az ágazatok közötti koherenciát mind nemzeti, mind uniós szinten. A csoport feladata továbbá, hogy kérésre az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is tanácsot nyújtson. Az RSPG továbbá fórumot biztosít a tagállamok számára a rádióspektrummal kapcsolatos, ezen irányelv szerinti kötelezettségeik végrehajtásának koordinálásához, és fontos szerepet játszik olyan, a belső piac szempontjából alapvető jelentőséggel bíró területeken, mint a határokon átnyúló koordináció vagy a szabványosítás. Műszaki vagy szakértői munkacsoportok is felállíthatók, hogy segítsék a plenáris üléseken zajló egyeztetéseket, amelyek során a tagállamok és a Bizottság magas rangú képviselői kialakítják a szakpolitikai kereteket.

ê 2002/22/EK (47) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(69)A versenykörnyezetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak a végfelhasználói jogokhoz kapcsolódó ügyek intézése során figyelembe kell venniük az érdekelt felek, köztük a felhasználók és a fogyasztók álláspontját. ð A bírósági eljáráson kívüli jogvitarendezési eljárások gyors és költséghatékony eszközt jelenthetnek a végfelhasználók, különösen a fogyasztók, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára jogaik érvényesítéséhez. ï A fogyasztók és a nyilvánosan elérhető Ö elektronikus Õ hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti Ö szolgáltatókkal fennálló Õ jogviták rendezése céljából Ö a fogyasztók számára Õ ð a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 már most biztosít ï hatékony ð , megkülönböztetéstől mentes és olcsó eljárásokat, amennyiben az irányelv szempontjából releváns szerződéses vitákról van szó, és az érintett fogyasztó és az érintett vállalkozás lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezik az Unióban ï eljárásoknak kell rendelkezésre állniuk. ð Mivel sok tagállam már a fogyasztóktól eltérő olyan végfelhasználók számára is létrehozott jogvitarendezési eljárásokat, akikre nem vonatkozik a 2013/11/EU irányelv, észszerű fenntartani az ágazatspecifikus jogvitarendezési eljárásokat mind a fogyasztók, mind pedig – amennyiben a tagállamok az eljárások hatályát kiterjesztik rájuk – más végfelhasználók, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára. ï A tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezéséért felelős testületekre vonatkozó elvekről szóló, 1998. március 30-i 98/257/EK bizottsági ajánlást 50 . ð Figyelembe véve, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kiterjedt szakértelemmel rendelkeznek, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy vitarendezési testületként működjenek egy olyan, a hatóságon belül felállított külön testület formájában, amely senkitől nem kaphat utasítást. Az ezen irányelv szerinti olyan jogvitarendezési eljárásokra, amelyeket a fogyasztók igénybe vehetnek, a 2013/11/EU irányelv II. fejezetében meghatározott minőségi követelményeknek kell vonatkozniuk  ï.

ê 2009/140/EK (72) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(70)Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó ð az illetékes ï hatóságok hatékonyan felléphessenek az általános felhatalmazásra, illetve a használati jogokra vonatkozó feltételekÖet figyelemmel kísérjék és teljesülésüket biztosítsákÕ figyelemmel kísérése és kielégítésének biztosítása érdekében, ÖésÕ e célból különösen hatáskörrel rendelkezzenek arra,  ð ezen belül biztosítsák az eredményes és hatékony spektrumhasználatot, valamint a lefedettséggel és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését, és ennek érdekében ï hogy e feltételek megsértése esetén hatékony pénzbírságot vagy közigazgatási szankciókat szabhassanak kiszabjanak ki. ð A vállalkozásoknak a lehető legpontosabb és legteljesebb információkat kell biztosítaniuk az illetékes hatóságok részére, hogy azok elvégezhessék felügyelettel kapcsolatos feladataikat. Annak érdekében, hogy például versenyellenes erőforrás-halmozás révén ne lehessen korlátozni a piacra történő belépést, javítani kell a tagállamok által a spektrumjogokhoz kapcsolt feltételek érvényesítését, és ebben nem csupán a nemzeti szabályozó hatóságoknak, hanem valamennyi illetékes hatóságnak részt kell vennie. A végrehajtási feltételek közé kell tartoznia – a hosszú távra szóló jogok ellensúlyozása érdekében – a „használd, vagy elveszíted” elv alkalmazásának. Ezzel összefüggésben a spektrumkereskedelmet és a spektrum bérbeadását olyan módszereknek kell tekinteni, amelyek a jogoknak az eredeti jogtulajdonos általi tényleges használatát biztosítják. Annak érdekében, hogy a spektrumhasználat elmaradása miatti szankciók kiszabásának eshetősége tekintetében garantálni lehessen a jogbiztonságot, előre meg kell határozni a használat mértékét, többek között az idő, a mennyiség vagy a spektrum azonosítója tekintetében. ï

ê 2002/20/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(71)Az általános felhatalmazáshoz Ö felhatalmazásokhozÕ és az egyedi Ö egyéni Õ használati jogÖokÕhoz fűzött feltételek körének olyannak kell lennie, amely a közösségi jog szerinti és a közösségi jognak megfelelő Ö az uniós és a Õ nemzeti jog szerinti követelmények és kötelezettségek teljesítéséhez kifejezetten szükséges.

ê 2002/21/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(72)A nemzeti ð Az illetékes ï szabályozó hatóság határozata által érintett valamennyi fél számára biztosítani kell a jogot arra, hogy az érintett felektől független Ö olyan Õ szervezethez forduljon jogorvoslatért Ö, amely független az érintett felektőlÕ ð, és védve van az eléje kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szembenï. Ez a szervezet lehet bíróság. Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy minden olyan vállalkozás, amely úgy véli, hogy létesítménytelepítési jog megadása iránti kérelmét nem az ebben az irányelvben meghatározott alapelvekkel összhangban kezelték, jogosult legyen az ilyen határozatok ellen jogorvoslattal élni. Ez a jogorvoslati eljárás nem sérti Ö sértheti Õ a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken belüli hatáskörmegosztást és a jogi, illetve természetes személyek nemzeti jog szerinti jogait. ð A tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell az ilyen határozatok tényleges bírósági felülvizsgálatához való jogot.ï

ê 2009/140/EK (14) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(73)A piaci szereplők jogbiztonságának szavatolása céljából a jogorvoslati szerveknek hatékonyan kell teljesíteniük feladataikat, különösen el kell kerülni a jogorvoslati eljárás indokolatlan hosszúra nyúlását. A nemzeti szabályozó ð Az illetékes ï hatóság határozatának hatályát felfüggesztő ideiglenes intézkedések csak sürgős esetekben, az intézkedést kérő félnek okozott súlyos, helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében hozhatók, valamint ha az érdekek egyensúlyban tartása ezt megkívánja.

ê 2009/140/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(74)A jogorvoslati szervek igen különböző módon élnek a nemzeti szabályozó hatóságok határozatait felfüggesztő ideiglenes intézkedések alkalmazásának lehetőségével. A következetesség növelése érdekében közös, a közösségi Ö az uniós Õ ítélkezési gyakorlattal összhangban lévő normákat kell követni. A jogorvoslati szerveknek is jogot kell biztosítani arra, hogy a BEREC által közzétett rendelkezésre álló információt igényelhessék. Mivel a jogorvoslathoz való jog nagyon fontos a keretszabályozás egészének működése szempontjából, valamennyi tagállamra kiterjedő mechanizmust kell létrehozni a jogorvoslatokra és ð az illetékes ï a szabályozó hatóságok határozatait felfüggesztő határozatokra vonatkozó információk összegyűjtésére és Ö a Õ Bizottságnak ð , valamint a BEREC-nek ïtörténő jelentésére. ð A mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a Bizottság vagy a BEREC adatbázis létrehozása céljából megkapja a tagállamoktól a határozatok és ítéletek szövegét. ï

ê 2002/21/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(75)A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a hírközlési bizottsággal folytatott konzultációt követően ð a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét, ï rendelkezhessen arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vonja vissza intézkedéstervezetét abban az esetben, ha az intézkedés az érintett piacok meghatározásával vagy a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások kijelölésével vagy kijelölésének mellőzésével kapcsolatos, és a szóban forgó határozat akadályt jelentene az egységes piac számára vagy összeegyeztethetetlen lenne a közösségi Ö az uniós Õ joggal, és különösen a nemzeti szabályozó hatóságok által követendő ágazatpolitikai célkitűzésekkel. Ez az eljárás nem sérti a 98/34/EKaz (EU) 2015/1535 irányelvben előírt értesítési eljárást és a Bizottságnak a közösségi Ö az uniós Õ jog megsértése tekintetében a Szerződés szerint fennálló előjogait.

ê 2009/140/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(76)A Ö 24. cikkben Õ 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. cikkében előírt nemzeti konzultációt a keretirányelv Ö az ezen irányelv Õ 7. Ö 34. Õ és 7a. Ö 35. Õ cikkében előírt közösségi Ö uniós Õ konzultáció előtt kell megtartani annak érdekében, hogy a közösségi Ö az uniós Õkonzultáció során megjelenhessen az érdekeltek álláspontja. Ezzel elkerülhető lenne egy második közösségi Ö uniós Õkonzultáció szükségessége abban az esetben, ha a tervezett intézkedés a nemzeti konzultáció eredményeként módosul.

ê 2009/140/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(77)Fontos, hogy a keretszabályozás végrehajtása kellő időben történjen. Ha a Bizottság olyan határozatot hozott, amelyben valamelyik nemzeti szabályozó hatóságot egy tervezett intézkedés visszavonására kötelezte, a nemzeti szabályozó hatóságnak be kell nyújtania a Bizottságnak az átdolgozott intézkedést. Annak érdekében, hogy a piaci szereplők tisztában lehessenek a piac-felülvizsgálat időtartamával, továbbá a jogbiztonság növelése érdekében az átdolgozott intézkedés Bizottságnak történő, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. cikke Ö 34. cikk Õszerinti bejelentésére határidőt kell megállapítani.

ê 2009/140/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(78)A közösségi Ö Az uniós Õ mechanizmus, amelynek révén a Bizottság megkövetelheti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a szabályozni kívánt piacok meghatározásával és a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők megállapításával kapcsolatban tervezett intézkedésüket visszavonják, nagymértékben hozzájárult az egységes szemléletmód kialakításához azon körülmények azonosításában, amelyek fennállása esetén előzetes szabályozás alkalmazható, illetve amelyek esetén az üzemeltetők e szabályozás hatálya alá tartoznak. A Bizottság által végzett piacfigyelés és különösen a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. Ö és 7a. Õ cikkében előírt eljárás Ö eljárások Õ kapcsán szerzett tapasztalatok szerint a korrekciós intézkedések nemzeti szabályozó hatóságok általi alkalmazásában – hasonló piaci feltételek fennállása esetén is – meglévő következetlenségek alááshatják az elektronikus hírközlés belső piacát. A Bizottság ð Bizottságnak és a BEREC-nek – illetékességi körükön belül –  ï ennélfogva ð részt kell venniük ï a nemzeti szabályozó hatóságok által javasolt intézkedéstervezetekre vonatkozó vélemények kiadásával részese lehet a jogorvoslatok alkalmazásában kialakított magasabb szintű következetesség biztosításának Ö biztosításában Õ. ð Továbbá abban az esetben, ha a BEREC is osztja a Bizottság aggályait, a Bizottságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoktól kérje az intézkedéstervezetek visszavonását. ï A Bizottságnak a határozat és/vagy az ajánlás meghozatalát megelőzően konzultálnia kell a BEREC-kel a nemzeti szabályozó hatóságok piacelemzéssel kapcsolatos szakértelmének hasznosítása érdekében.

ê 2009/140/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(79)Mivel a közösségi Ö az uniós Õ konzultációs mechanizmus rövid határidőket tartalmaz, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni ajánlások és/vagy iránymutatások elfogadására a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti információcsere eljárásainak egyszerűsítése céljából, például a stabil piacokra vonatkozóan vagy azon esetek tekintetében, amikor egy korábban bejelentett intézkedés csak kisebb mértékben módosítandó. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy bizonyos esetekben az eljárások egyszerűsítése céljából lehetővé tegyék az értesítési eljárás alóli mentesítést.

ê 2002/21/EK (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(80)A nemzeti szabályozó hatóságok számára elő kell írni az egymással, ð a BEREC testülettel ï és a Bizottsággal folytatandó átlátható együttműködést, hogy ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek következetes alkalmazása minden tagállamban biztosított legyen. Ez az együttműködés többek között a hírközlési bizottságban vagy az európai szabályozószerveket tömörítő csoport keretében valósulhat meg. A tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy ezen irányelv és a különös irányelvek alkalmazásában mely szervek minősülnek nemzeti szabályozó hatóságnak.

ê 2009/140/EK (18) preambulumbekezdés

(81)Annak érdekében, hogy a keretszabályozás valóban hozzájárulhasson a belső piac kialakításához és kiteljesítéséhez, a nemzeti szabályozó hatóságok mérlegelési szabadságát össze kell egyeztetni a koherens szabályozási gyakorlat kialakításának és a keretszabályozás következetes alkalmazásának igényével. Ezért kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok támogassák a Bizottság és a BEREC belső piaccal összefüggő tevékenységét.

ê 2002/21/EK (38) preambulumbekezdés

(82)Azok az intézkedések, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet érinthetik, olyan intézkedések, amelyek közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális hatást gyakorolhatnak a tagállamok közötti kereskedelem szerkezetére oly módon, amely az egységes piac akadályát képezheti. Ezek közé olyan intézkedések tartoznak, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a más tagállambeli üzemeltetőkre vagy felhasználókra, ezek között szerepelnek többek között: olyan intézkedések, amelyek a más tagállamok felhasználói által fizetendő árakat érintik; olyan intézkedések, amelyek egy másik tagállamban letelepedett vállalkozás elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására való képességét érintik, és különösen olyan intézkedések, amelyek a tagországok közötti szolgáltatásnyújtás képességét érintik; valamint olyan intézkedések, amelyek a piaci szerkezetet vagy a piacra jutást érintik és más tagállamok vállalkozásaira nézve következményekkel járnak.

ê 2009/140/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(83)A keretirányelv és az egyedi irányelvek Ö Ezen irányelv Õműködésének felülvizsgálata során a Bizottság megvizsgálja Ö Bizottságnak meg kell vizsgálnia Õ, hogy a piaci fejlemények fényében, valamint tekintettel a versenyre és a fogyasztóvédelemre, továbbra is szükség van-e a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 8–13a. cikkében, valamint a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikkében meghatározott, előzetes ágazatspecifikus rendelkezésekre vonatkozó előírásokra, vagy módosítani kell-e, illetve hatályon kívül kell-e helyezni az említett rendelkezéseket.

ê 2002/21/EK (40) preambulumbekezdés

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat szerint kell elfogadni.

ò új szöveg

(84)Mivel a nemzeti szabályozó hatóságok átfogó gazdasági szakértelemmel és piaci ismeretekkel rendelkeznek, és az általuk végzett értékelések tárgyilagos és szakmai jellegűek, az egyéb piacszabályozói feladataikkal való összhang biztosítása érdekében e hatóságoknak meg kell határozniuk a kiválasztási eljárások azon elemeit és a spektrumhasználati joghoz fűzött azon feltételeket, amelyek a legnagyobb hatással vannak a piaci feltételekre és a versenyre, így például a piacra való belépésre és a terjeszkedésre. Idetartoznak például a spektrum ezen irányelv szerinti gazdasági értékelésének paraméterei, a szabályozási és piacformálási intézkedések, például spektrumkorlátok alkalmazása, a spektrum bizonyos célra való fenntartása vagy a nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek kiszabása, illetve a használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettséget érintő feltételek meghatározásának módja. Ezen tényezők egységesebb használata és meghatározása elősegíthető lenne egy olyan koordinációs mechanizmus alkalmazásával, amelynek keretében a BEREC, a Bizottság és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai – a nyilvános nemzeti konzultációval párhuzamosan – még azelőtt megtekinthetnék a tervezett intézkedéseket, hogy egy tagállam használati jogok odaítéléséről döntene. Előfordulhat, hogy a nemzeti szabályozó hatóság által meghatározott intézkedés csak egy kis szeletét képezi a nemzeti szintű, általános intézkedésnek, amely adott esetben magában foglalja a rádióspektrum-használati jogok megadását, kereskedelmét és haszonbérbe adását, időtartamát, megújítását vagy módosítását, valamint a kiválasztási eljárást vagy a használati jogokhoz kapcsolódó feltételeket. Ezért az intézkedéstervezetekről való értesítéssel egy időben a nemzeti szabályozó hatóságok a rádióspektrum-használati jogok korlátozására irányuló adott kiválasztási eljáráshoz kapcsolódó olyan egyéb intézkedéstervezetekről is információval szolgálhatnak, amelyek nem képezik részét a szakértői értékelési mechanizmusnak.

ê 2002/20/EK (24) preambulumbekezdés

(85)Amennyiben a rádiófrekvenciák adott vállalkozások részére történő harmonizált kijelöléséről európai szinten született megállapodás, a tagállamoknak a nemzeti frekvenciahasználati tervben szereplő rádiófrekvenciák használatára vonatkozó jogok megadása során szigorúan alkalmazniuk kell az ilyen megállapodásokat.

(86)A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor rádiófrekvenciák használata várhatóan több országot is érint, a használati jogok megadásakor mérlegeljék közös jóváhagyás kiadását.

ê 2009/140/EK (58) preambulumbekezdés

(87)Valamennyi, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 19. cikkének (1) bekezdése40. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatnak a szabályozási alapelvekre, megközelítésekre és módszertanra kell korlátozódnia. A kétségek elkerülése érdekében nem rendelkezhet olyan részletekről, amelyeknek rendszerint a nemzeti körülményeket kell tükrözniük, és nem tilthatja meg az olyan alternatív megközelítéseket, amelyektől jogosan várható, hogy egyenértékű hatással járnak. Az ilyen határozatnak arányosnak kell lennie, és nem befolyásolhatja a nemzeti szabályozó hatóságoknak a belső piac számára akadályt nem jelentő döntéseit. 

ê 2002/21/EK (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(88) A Közösség Ö Az Unió Õ és a tagállamok a szabványokkal, valamint a távközlő hálózatok és távközlési szolgáltatások keretszabályozásával kapcsolatban kötelezettségvállalásokat tettek a Kereskedelmi Világszervezetben.

ê 2002/21/EK (30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(89)A szabványosításnak elsősorban piacvezérelt folyamatnak kell maradnia. Azonban még mindig lehetnek olyan helyzetek, amikor az együttműködési képességnek Ö interoperabilitásnak Õ az egységes piacon belüli biztosítása érdekében helyénvaló megkövetelni a meghatározott közösségi Ö uniós Õ szintű szabványoknak való megfelelést. Nemzeti szinten a tagállamokra a 98/34/EK az (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezései vonatkoznak. A televíziójelek átvitelére vonatkozó szabványok használatáról szóló, 1995. október 24-i 95/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51 nem tett kötelezővé semmilyen konkrét digitális televízió-átviteli rendszert vagy szolgáltatási követelményt. A Digitális Videó Műsorterjesztési Csoport révén az európai piaci szereplők kifejlesztették azoknak a televízió-átviteli rendszereknek a családját, amelyeket az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) szabványosított, és amelyek a Nemzetközi Távközlési Unió ajánlásaiba is bekerültek. Az ilyen szabványok bevezetésének kötelezővé tételére vonatkozó bármilyen döntést teljes körű nyilvános konzultációnak kell megelőznie. Az ezen irányelv szerinti szabványosítási eljárások nem sértik az 1999/5/EK irányelv rendelkezéseit, a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 1973. február 19-i 73/23/EGK tanácsi irányelv 52 rendelkezéseit és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelv 53  a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv, a kisfeszültségi irányelv (2014/35/EU) és az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2014/30/EU irányelv rendelkezéseit.

ê 2002/21/EK (31) preambulumbekezdés

Az információ szabad áramlása, a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség biztosítása érdekében fogyasztói szinten ösztönözni kell a digitális interaktív televíziós szolgáltatások és a továbbfejlesztett digitális televíziókészülék együttműködési képességét. Kívánatos, hogy a fogyasztók – tekintet nélkül az átviteli módra – minden digitális interaktív televíziós szolgáltatás vételére képesek legyenek, tekintettel a technológiasemlegességre, a jövőbeni technológiai fejlődésre, a digitális televíziózás elterjedése elősegítésének szükségességére és a digitális televíziós szolgáltatások piacain tapasztalható verseny állapotára. A digitális interaktív televíziós platformok üzemeltetőinek olyan nyílt alkalmazási program interfész (API) bevezetésére kell törekedniük, amely megfelel valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabványoknak vagy előírásoknak. Ösztönözni kell és meg kell szervezni a meglévő API-król az új nyílt API-kra történő átállást, pl. az érintett piac összes szereplője közötti egyetértési megállapodásokkal. A nyílt API-k elősegítik az együttműködési képességet, vagyis az interaktív tartalom közvetítő mechanizmusok közötti hordozhatóságát és az ilyen tartalom teljes funkcionalitását a továbbfejlesztett digitális televíziókészülékeken. Figyelembe kell venni azonban azt az igényt, hogy a vevőberendezés működését ne gátolják, és azt védjék a rosszhiszemű támadásoktól, pl. vírusoktól.

ò új szöveg

(90)Azon szolgáltatók számára, amelyek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy mindkettőt nyújtanak, elő kell írni, hogy tegyenek intézkedéseket a hálózatok és a szolgáltatások biztonságának garantálására. Az ezen intézkedések által a hálózatok és a szolgáltatások tekintetében biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. A biztonsági intézkedéseknek legalább az alábbi tényezők összes releváns szempontját figyelembe kell venniük: a hálózatok és a berendezések biztonsága tekintetében: fizikai és környezeti biztonság, az ellátás biztonsága, a hálózatokhoz való hozzáférés ellenőrzése és a hálózatok integritása; a biztonsági esemény kezelése tekintetében: biztonsági események kezelési eljárásai, a biztonsági események észlelésének képessége, az azokról való jelentéstétel és kommunikáció; az üzletmenetfolytonosság-menedzsment tekintetében: a szolgáltatás folytonosságát szolgáló stratégiai terv és vészhelyzeti tervek, katasztrófaelhárítási képességek; a monitoring, az audit és a tesztelés tekintetében: a nyomon követésre és a naplózásra vonatkozó előírások, a vészhelyzeti tervek gyakorlása, a hálózat és a szolgáltatások tesztelése, biztonsági értékelések és a megfelelés nyomon követése; valamint a nemzetközi szabványoknak való megfelelés.

(91)A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások egyre nagyobb jelentőségére tekintettel gondoskodni kell arról, hogy – sajátos jellegüket és gazdasági fontosságukat szem előtt tartva – ezekre a szolgáltatásokra is megfelelő biztonsági követelmények vonatkozzanak. Az ilyen szolgáltatások nyújtóinak tehát a nyújtott elektronikus kommunikációs szolgáltatás biztonságát fenyegető kockázatokkal arányos mértékű biztonsági szintet kell biztosítaniuk. Tekintettel arra, hogy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói általában nem gyakorolnak tényleges ellenőrzést a hálózaton történő jelátvitel felett, az ilyen szolgáltatások esetében a fennálló kockázati szint bizonyos tekintetben alacsonyabb, mint a hagyományos elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében. Ezért azokban az esetekben, amikor a fennálló kockázatok konkrét értékelése ezt indokolja, a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó biztonsági követelmények lehetnek kevésbé szigorúak. Ezzel összefüggésben a szolgáltatások nyújtói számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy döntsenek a szolgáltatásaik tekintetében fennálló biztonsági kockázatok kezeléséhez általuk szükségesnek tartott intézkedésekről. Értelemszerűen ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az olyan személyközi kommunikációs szolgáltatásokra, amelyekhez számhasználat kapcsolódik, és amelyek esetében a szolgáltató nem gyakorol tényleges ellenőrzést a hálózaton történő jelátvitel felett.

(92)Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a nyilvános hírközlő hálózatok integritásának és rendelkezésre állásának fenntartásáról. Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek (ENISA) – egyebek mellett szakértői tevékenységgel és tanácsadással, valamint a legjobb gyakorlati megoldások cseréjének elősegítésével – hozzá kell járulnia az elektronikus hírközlés biztonságának fokozásához. Az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel, beleértve a hálózatok és a szolgáltatások biztonsági szintjének meghatározásához szükséges információhoz való hozzájutásra vonatkozó jogosultságot is. A hatóságoknak továbbá rendelkezniük kell a hálózatok vagy a szolgáltatások működésére nézve jelentős hatással járó, valós biztonsági eseményekkel kapcsolatos, átfogó és megbízható adatokhoz való hozzájutásra vonatkozó jogosultsággal is. A hatóságokat szükség esetén az (EU) 2016/1148 irányelv 54 9. cikkével létrehozott, számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportoknak (CSIRT-eknek) kell segíteniük. A számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok felkérhetők például arra, hogy az illetékes hatóságokat tájékoztassák a nyilvános hírközlő hálózatokat és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő biztonsági kockázatokról és eseményekről, és javasoljanak módszereket azok kezelésére.

(93)Ha az elektronikus hírközlés biztosítása olyan közjavakra támaszkodik, amelyek használata egyéni jóváhagyás alá esik, akkor a jóváhagyás kiadásáért felelős hatóságot a tagállamok felhatalmazhatják arra, hogy – az ezen irányelvben előirányzott eljárásokkal összhangban – az ilyen közjavak optimális felhasználásának biztosítása érdekében díjakat vessenek ki. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a tagállamok az ezen irányelvben meghatározottakon túlmenően semmilyen más díjat nem szabhatnak ki a hálózatok és az elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtásáért. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak a szóban forgó díjak kiszabása tekintetében egységes megközelítést kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy az általános felhatalmazási eljárás vagy az egyéni használati jogok kapcsán ne rójanak indokolatlan pénzügyi terhet az elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra.

ê 2002/20/EK (32) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(94)ð Az erőforrások optimális felhasználása érdekében a díjaknak tükrözniük kell az érintett piac gazdasági és technikai helyzetét, valamint a piac értékét meghatározó egyéb jelentős tényezőket. Ugyanakkor a díjakat úgy kell megszabni, hogy az lehetővé tegye a hálózatok és szolgáltatások nyújtása terén az innovációt, valamint a piaci versenyt. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a használati jogokért kivetett díjak olyan mechanizmus alapján kerüljenek meghatározásra, amely kellő védelmet biztosít az ellen, hogy bevételmaximalizálási politika, versenyellenes ajánlattétel vagy hasonló magatartás következtében a díjak értéke torzuljon. ï Az igazgatási díjak mellett a rádiófrekvenciák és számok használatára vonatkozóan használati díj is kivethető, az ilyen erőforrások legelőnyösebb felhasználását biztosító eszközként. Az ilyen díjak nem hátráltathatják az újító szolgáltatások és a piaci verseny fejlődését.Ez az irányelv nem sérti a használati jogra ð és az eszközkiépítési jogokra ï vonatkozó díjak felhasználási célját. Az ilyen díjak felhasználhatók például a nemzeti szabályozó hatóságok ð és más illetékes hatóságok ï olyan tevékenységeinek finanszírozására, amelyek igazgatási díjakkal nem fedezhetők. Ha a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárások esetében a rádiófrekvencia ð spektrum ï-használati jogra vonatkozó díj – teljes egészében vagy részben – egyszeri összegből áll, a fizetési szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen díj a gyakorlatban ne vezessen olyan feltételek alapján történő kiválasztáshoz, amelyek nem függnek össze a rádiófrekvenciák ð spektrum ï legelőnyösebb felhasználásának céljával. A Bizottság rendszeresen közzétehet a rádiófrekvenciák ð spektrum ïkijelölésére, a számok kijelölésére, illetve a szolgalmi jogok megadására vonatkozó legjobb gyakorlatról szóló teljesítményfelmérő tanulmányokat ð és egyéb szükségesnek ítélt iránymutatásokat ï .

ò új szöveg

(95)A rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó díjak szerepe a rádióspektrum optimális használatának biztosítása, és a gazdasági szereplők ezek alapján döntenek a szóban forgó jogok kérelmezéséről és igénybe vételéről. Az optimális használatot biztosító minimális érték meghatározására szolgáló indulóárak megállapításakor ezért a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az árak – az alkalmazott kiválasztási eljárás típusától függetlenül – az engedélyezési feltételek teljesítéséhez kapcsolódó azon költségeket is tükrözzék, amelyek olyan szakpolitikai célok elérése érdekében kerültek kiszabásra, amelyek a szokásos kereskedelmi feltételek alapján várhatóan nem teljesültek volna (ilyen például a területi lefedettséggel kapcsolatos feltétel). Ilyenkor az érintett piac versenyhelyzetét is szem előtt kell tartani.

(96)A rádióspektrum-források optimális használata a megfelelő hálózatok és az azokhoz kapcsolódó létesítmények rendelkezésre állásától függ. Ezzel összefüggésben a rádióspektrum-használati vagy létesítménytelepítési jogokhoz kapcsolódó díjak megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a források lehető leghatékonyabb kiaknázása érdekében biztosítani kell a folyamatos infrastruktúra-fejlesztést. A tagállamoknak ezért a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó díjak tekintetében gondoskodniuk kell olyan fizetési módozatokról, amelyek figyelembe veszik az adott forrás tényleges rendelkezésre állását, így elősegítve a fejlesztés előmozdításához szükséges beruházásokat. E módozatokat a rádióspektrum-használati jogok megadására irányuló eljárás megnyitása előtt, objektív, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes módon kell meghatározni.

ê 2002/21/EK (22) preambulumbekezdés

(97) Biztosítani kell, hogy a létesítmények telepítésére vonatkozó jog megadására gyors, megkülönböztetéstől mentes és átlátható eljárások álljanak rendelkezésre a tisztességes és hatékony verseny feltételeinek biztosítása érdekében. Ez az irányelv nem sérti azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek az ingatlan kisajátítását vagy használatát, a tulajdonosi jogok szokásos gyakorlását és a közterület szokásos használatát szabályozzák, továbbá nem sérti a tulajdoni rendszerre irányadó tagállami szabályokra vonatkozó semlegesség elvét.

ê 2009/140/EK (42) preambulumbekezdés

(98)Az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére kiadott, a köz- vagy a magántulajdonban lévő ingatlanok igénybevételére feljogosító engedélyek alapvető tényezőt képeznek az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az új hálózati elemek létesítése szempontjából. A szolgalmi jogok engedélyezésére vonatkozó eljárások feleslegesen bonyolult és hosszadalmas volta jelentősen akadályozza a verseny kialakulását. Ennek megfelelően egyszerűsíteni kell azt az eljárást, amelynek révén az engedéllyel rendelkező vállalkozások szolgalmi jogokhoz jutnak. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok koordinálják a szolgalmi jogok megszerzését, és ennek érdekében a vonatkozó információkat saját honlapjukon hozzáférhetővé tegyék.

ê 2009/140/EK (43) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(99)Annak érdekében, hogy a piacra való belépés vagy az új hálózatok kiépítése méltányos, hatékony és környezettudatos módon, a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőket az általuk üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében terhelő kötelezettségektől függetlenül legyen lehetséges, meg kell erősíteni a tagállamok jogait a szolgalmi jogok birtokosaival szemben. A létesítmények megosztásának fokozása jelentősen javíthatja a versenyt, és csökkentheti a vállalkozásoknál az elektronikus hírközlő infrastruktúra és különösen az új hozzáférési hálózatok kiépítése kapcsán jelentkező pénzügyi és környezeti vonatkozású összköltségetð , jól szolgálja a közegészséget és a közbiztonságot, továbbá segíti a település- és területrendezési célok megvalósítását ï. A nemzeti szabályozó ð Az illetékes ï hatóságokat fel kell jogosítani annak megkövetelésére, hogy a köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ingatlan felett vagy ingatlan alatt létesítmények telepítésére jogosult személyek Ö vállalkozások Õ ð– olyan konkrét területeken, amelyeken az említett közérdekek indokolják a megosztást –  ï megosszák az ilyen létesítményt vagy ingatlant (ideértve a fizikai helymegosztást is) annak érdekében, hogy ösztönözzék az infrastruktúrákba való hatékony beruházást és az innovációt egy megfelelő ideig tartó olyan nyilvános konzultációt követően, amelynek keretében minden érdekeltnek megadták a lehetőséget nézetei kifejtésére. ð Ez olyan esetekben lehet szükséges, amikor az altalaj túlterhelt, vagy természeti akadályon kell áthaladni. ï Ez a megosztás vagy összehangolás magában foglalhatja a létesítmény- vagy ingatlanmegosztással összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítását, ugyanakkor biztosítania kell az érintett vállalkozások kockázatvállalásának megfelelő jutalmazását. A nemzeti szabályozó ð Az illetékes ï hatóságoknak jogosultsággal kell rendelkezniük különösen annak előírására, hogy ð – környezetvédelmi okból vagy egyéb közérdekből kifolyólag – ï a hálózati elemeket és a kapcsolódó létesítményeket, például az alépítményeket, a kábelcsatornákat, a tartóoszlopokat, az ellenőrzőaknákat, a szekrényeket, az antennákat, a tornyokat és egyéb támasztószerkezeteket, az épületeket vagy az épületek bejáratait megosszák, továbbá az építési munkákat jobban összehangolják. ð  Ezzel szemben a nemzeti szabályozó hatóságok feladata kell, hogy legyen a létesítmény- vagy ingatlanmegosztással összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítása annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások kockázatvállalása megfelelően jutalmazva legyenï. Ö A 2014/61/EU irányelv által kiszabott kötelezettségek fényében Õ Azaz illetékes hatóságoknak és különösen a helyi hatóságoknak a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve megfelelő koordinációs eljárásokat kell létrehozniuk az állami építési munkák és az egyéb megfelelő, köztulajdonban lévő létesítmények vagy ingatlanok vonatkozásában, ideértve adott esetben az olyan eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy az érdekelt felek információkat kapjanak a megfelelő, köztulajdonban lévő létesítményekről vagy ingatlanokról, valamint a folyamatban lévő és a tervezett közmunkákról, hogy az érdekelt feleket időben értesítsék az ilyen munkákról, továbbá hogy a megosztást a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék.

ê 2002/21/EK (23) preambulumbekezdés

ð új szöveg

A közös eszközhasználat területrendezési, közegészségügyi, illetve környezetvédelmi okokból hasznos lehet, és azt a nemzeti szabályozó hatóságoknak önkéntes megállapodások alapján ösztönözniük kell. Amennyiben a vállalkozások számára nincsenek működőképes alternatívák, helyénvaló lehet a kötelező közös eszköz- vagy ingatlanhasználat. It covers inter alia: a fizikai helymegosztást, valamint az alépítmény, épület, antennatartó, antenna vagy antennarendszer közös használatát. A kötelező közös eszköz- vagy ingatlanhasználatot csak teljes körű nyilvános konzultációt követően lehet előírni a vállalkozások számára.

ê 2002/21/EK (24) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(100)Amennyiben a mobilszolgáltatóknak környezetvédelmi okokból tornyokon vagy antennatartókon osztozniuk kell, az ilyen kötelező közös használat közegészségügyi okokból az egyes üzemeltetők számára engedélyezett maximális sugárzási teljesítményszint csökkentéséhez vezethet, ez viszont szükségessé teheti, hogy a szolgáltatók – az országos lefedettség biztosítása érdekében – több adóállomást telepítsenek. ð Az illetékes hatóságoknak törekedniük kell a szóban forgó környezetvédelmi és közegészségügyi megfontolások összeegyeztetésére, figyelembe véve az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban szereplő elővigyázatossági megközelítést is. ï

ê 2002/20/EK (29) preambulumbekezdés

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a közösségi érdekeknek a nemzetközi megállapodások keretében történő védelméhez szükséges minden tájékoztatást megadjanak. Ez az irányelv nem érinti továbbá azokat a beszámolási kötelezettségeket, amelyeket a nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó jogszabályok – így például a versenyjogi szabályok – írnak elő.

ê 2002/21/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(101)A rádiófrekvenciákat szűkös, jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró közjavaknak kell tekinteni. ð A rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. ï A rádiófrekvenciák a rádiótávközlés-alapú elektronikus hírközlési szolgáltatások alapvető elemei, és amennyiben ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódnak Ö kapcsolódik Õ, azokat Ö azt Õ a nemzeti szabályozó hatóságoknak a tevékenységüket szabályozó összehangolt célok és elvek szerint, valamint tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok szerint ð , hatékonyan ï kell kiosztaniuk és kijelölniük, figyelembe véve a frekvenciahasználattal összefüggő demokratikus, társadalmi, nyelvi és kulturális érdekeket. Fontos a rádiófrekvenciák kiosztásának és kijelölésének lehető leghatékonyabb kezelése. A rádiófrekvenciák átadása a hatékony spektrumhasználat fokozásának hatásos eszköze lehet, mindaddig, ameddig a közérdek – különösen az ilyen átadások átláthatóságának és szabályozói felügyeletének biztosítására vonatkozó igény – védelmére megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre. Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i, 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat („rádióspektrum-határozat”) 55 megteremti a rádiófrekvenciák ð spektrum ï harmonizálásának keretszabályozását, és az ezen irányelv szerint tett lépéseknek az említett határozat alapján végzett munka megkönnyítésére kell irányulniuk.

ê 2009/140/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(102)A Közösség Ö Az Unió Õ rádióspektrum-politikával kapcsolatos tevékenységei nem sérthetik a közösségi Ö az uniós Õ vagy nemzeti szinten a közösségi Ö az uniós Õ joggal összhangban a közérdekű célok elérése érdekében, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatban hozott intézkedéseket, valamint a tagállamok saját rádióspektrumuk közrend, közbiztonság és védelem céljából való megszervezésére és felhasználására vonatkozó jogát. ð Mivel a rádióspektrum katonai vagy más nemzeti közbiztonsági célra való felhasználása kihat a spektrum belső piacon való rendelkezésre állására, a rádióspektrum-politika kialakításakor figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák összes területét és szempontját, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a tagállamok jogait. ï

ò új szöveg

(103)Az általános összekapcsolhatóság biztosítása valamennyi tagállamban alapvető fontosságú a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a közéletben való részvételhez és a társadalmi és területi kohézióhoz. Mivel az összekapcsolhatóság az európai társadalom és jólét lényegi elemének minősül, az uniós szintű hálózati lefedettség eléréséhez arra van szükség, hogy a tagállamok megfelelő lefedettségi követelményeket szabjanak ki; e követelményeknek az egyes területekhez kell igazodniuk és csak arányos mértékű terhet szabad jelenteniük annak érdekében, hogy ne gátolják a szolgáltatókat a fejlesztésekben. A területi lefedettségnek és a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti összekapcsoltságnak a lehető legnagyobb mértékűnek és megbízhatónak kell lennie az olyan, országhatárokon belüli és nemzetközi szolgáltatások és alkalmazások elősegítése érdekében, mint az „összekapcsolt” autók és az e-egészségügy. Ezért a szabályozási jogbiztonság és a beruházási igényekkel kapcsolatos kiszámíthatóság növelése érdekében, valamint azért, hogy minden polgár számára arányos és egyenlő mértékű összekapcsoltságot lehessen biztosítani, a tagállamok által a lefedettséggel kapcsolatban kiszabott kötelezettségeket uniós szinten össze kell hangolni. Ennek a koordinációnak – figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat – a lefedettséggel kapcsolatos kötelezettségek meghatározására és mérésére szolgáló olyan általános kritériumokra kell korlátozódnia, mint a népsűrűség vagy a domborzati, illetve topológiai jellemzők.

(104)Biztosítani kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a közegészséget veszélyeztető mértékű elektromágneses sugárzásnak, és annak érdekében, hogy a kiépítési feltételek hasonlóak legyenek, ezt az előírást szerte az Unióban egységesen kell kezelni, figyelembe véve különösen az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban 56 szereplő elővigyázatossági megközelítést.

(105) A spektrum harmonizálása és koordinálása, illetve a berendezésekre vonatkozó, a szabványosításra is kiterjedő szabályozás egymást kiegészítő tevékenységek, és ezeket közös céljaik elérése érdekében az RSPG támogatásával szorosan össze kell hangolni. A CEPT részére a rádióspektrum-határozat értelmében adott megbízásokat tartalmi és időbeli szempontból is össze kell hangolni a szabványügyi szervezetekhez, például az Európai Távközlési Szabványügyi Intézethez érkező szabványosítási kérelmek útján, többek között a rádió-vevőkészülékek paraméterei tekintetében; ez várhatóan megkönnyíti a jövőbeni rendszerek bevezetését, elősegíti a spektrummegosztási lehetőségeket és biztosítja a hatékony spektrumgazdálkodást.

(106)A harmonizált rádióspektrum iránti kereslet az Unió különböző részein eltérő. Azokban az esetekben, amikor regionális vagy nemzeti szinten nincs igény harmonizált sávra, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes jelleggel engedélyezzék a sáv alternatív használatát arra az időszakra, amíg nem merül fel az említett igény, és feltéve, hogy az alternatív használat nem befolyásolja az adott sáv más tagállam általi harmonizált használatát, és megszűnik, amint a harmonizált használat iránti igény felmerül.

ê 2009/140/EK (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(107)A technológia- és szolgáltatássemleges engedélyezésen keresztül – azaz annak lehetővé tételével, hogy a spektrum felhasználói maguk választhatják meg az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára rendelkezésre állónak nyilvánított, a vonatkozó nemzeti rádiófrekvencia-kiosztási tervekben Ö az uniós Õ a közösségi jogszabályokkal összhangban meghatározott frekvenciasávokban alkalmazandó legjobb technológiákat és szolgáltatásokat („technológia- és szolgáltatássemlegesség elve”) – Ö biztosított Õ fokozni kell a spektrumgazdálkodás és a spektrumhoz való hozzáférés Ö rugalmassága Õ rugamasságát. El kell érni, hogy a technológiák és a szolgáltatások közigazgatási kijelölésére csak akkor kerüljön sor, ha közérdekű célokról van szó, valamint e kijelölések egyértelműen indokoltak és felülvizsgálatuk rendszeres időközönként megtörténik.

ê 2009/140/EK (35) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(108)A technológiasemlegesség elve korlátozásainak megfelelőeknek kell lenniük, és azokat a káros zavarás elkerülésének szükségessége – például emissziós maszkok és energiaszint előírásával –, a közegészségügy védelme – a lakosságot érő elektromágneses sugárzás korlátozásával – és a szolgáltatások megfelelő működésének a szolgáltatás megfelelő szintű műszaki minősége révén történő biztosítása – azonos frekvenciasávban több szolgáltatás használatának nem szükségszerű kizárása mellett –, továbbá a méltányos spektrummegosztás igénye – különösen ha a spektrumhasználatot kizárólag általános felhatalmazás körébe tartozik–, a spektrum hatékony használatának fenntartása, illetőleg a közösségi Ö az uniós Õ joggal összhangban álló közérdekű cél megvalósítása kell, hogy indokolja.

ê 2009/140/EK (36) és (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(109)Kívánatos, hogy a spektrum felhasználói – a korábban szerzett jogokkal kapcsolatos átmeneti intézkedésekhez igazodva – szabadon megválaszthassák azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket a spektrumban kínálni kívánnak. Másrészről lehetővé kell tenni, hogy a szükségesnek ítélt körben és az arányosság szem előtt tartásával engedélyezhetők legyenek olyan intézkedések, amelyek egyértelműen meghatározott közérdekű célból szükségesek, így például az élet biztonsága szempontjából, a társadalmi, a regionális vagy a területi kohézió elősegítéshez vagy a spektrum elégtelen kihasználásának elkerüléséhez szükségesek. Az említett céloknak magukban kell foglalniuk – a közösségi Ö az uniós Õ joggal összhangban a tagállamok által meghatározott – kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását. Az életbiztonság védelmét vagy kivételesen más, a tagállamok által a közösségi Ö az uniós Õ joggal összhangban meghatározott közérdekű célok megvalósítását igénylő eseteket kivéve az intézkedések nem eredményezhetik bizonyos szolgáltatások kizárólagos használatát, hanem oly módon kell elsőbbséget biztosítaniuk, hogy ugyanabban a sávban – a lehetőségekhez mérten – egyidejűleg más szolgáltatások is nyújthatók, illetve más technológiák is alkalmazhatók legyenek. A kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdításával kapcsolatos esetleges kivételek körének és természetének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik.

ê 2009/140/EK (38) preambulumbekezdés

(110)Mivel a spektrum konkrét technológiák és szolgáltatások számára történő felosztása kivételt képezne a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elve alól és korlátozná a szolgáltatás, illetőleg az alkalmazott technológia megválasztásának szabadságát, a felosztásra irányuló javaslatoknak minden esetben átláthatónak kell lenniük, és nyilvános konzultációra kell őket bocsátani.

ò új szöveg

(111)Olyan kivételes esetekben, amikor a tagállamok úgy döntenek, hogy közrendészeti, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból korlátozzák az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, meg kell indokolniuk a korlátozást.

ê 2009/140/EK (31) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(112)A rádiófrekvenciákkal ð spektrummal ïvaló gazdálkodás során gondoskodni kell a káros zavarás elkerüléséről. Ennek megfelelően, hogy a szabályozói beavatkozás a káros zavarás megelőzéséhez szükséges mértékre szorítkozhasson, pontos meghatározást kell adni a káros zavarás fogalmára, ðfigyelembe véve azt is, hogy a hálózati és végfelhasználói berendezésekbe megbízható vételi technológiát kell beépíteni. A közlekedés határokon átnyúló ágazat, és a közlekedést érintő digitalizálás különféle kihívásokat jelent. A közlekedési eszközök (metró, autóbusz, gépkocsi, tehergépjármű, vonat stb.) egyre autonómabbak, és egyre elterjedtebbek az összekapcsoltsági megoldások. Az uniós egységes piacon a járművek könnyebben mozognak az országhatárok között. A járművek és a fedélzeti kommunikációs rendszerek biztonságos és hatékony működéséhez rendkívül fontos a megbízható kommunikáció biztosítása és a káros zavarások kizárása. ï

ò új szöveg

(113)A spektrum iránti igény növekedése, valamint a spektrumhoz való rugalmasabb hozzáférést és rugalmasabb spektrumhasználatot igénylő különféle alkalmazások és technológiák terjedése miatt a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megosztott spektrumhasználatot, és ennek érdekében meg kell határozniuk az egyes helyzeteknek leginkább megfelelő konkrét engedélyezési rendszereket, valamint az azokhoz kapcsolódó megfelelő és átlátható szabályokat, illetve feltételeket. A megosztott spektrumhasználat egyre növekvő mértékben biztosítja a hatékony és eredményes használatot, mivel – további spektrumforrások elérhetővé tétele érdekében – lehetővé teszi több független felhasználó vagy eszköz számára, hogy különböző jogi szabályozások alapján hozzáférjenek ugyanahhoz a frekvenciasávhoz, fokozza a spektrumhasználat hatékonyságát és az új felhasználókat hozzásegíti a spektrum használatához. A megosztott spektrumhasználat – amely történhet általános engedélyezés vagy engedélymentes használat alapján – bizonyos megosztási feltételek mellett lehetővé teszi több felhasználó számára, hogy ugyanazt a spektrumot különböző földrajzi helyekről, illetve különböző időpontokban elérjék és használják. A megosztott spektrumhasználat történhet továbbá olyan megoldások keretében kibocsátott egyéni használati jogok alapján, mint például az engedélyezett megosztott hozzáférés, amelynek során – a minimálisan garantált rádióátviteli minőség biztosítása érdekében – valamennyi felhasználó (a meglévő felhasználó és az új felhasználók) az illetékes hatóságok felügyelete alatt megállapodik a megosztott hozzáférés feltételeiben. A különböző engedélyezési rendszerek alapján történő megosztott spektrumhasználat lehetővé tétele esetén a tagállamoknak az egyes engedélyezési rendszerekre vonatkozóan nem szabad jelentősen eltérő használati időtartamokat meghatározniuk.

(114)A kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a befektetési stabilitás biztosítása érdekében a tagállamoknak előre meg kell határozniuk azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a jogtulajdonosok az egyéni használati jogokhoz és az általános felhatalmazásokhoz fűzött feltételek végrehajtásakor teljesítik-e a hatékony spektrumhasználat célkitűzését. Az érdekelteket be kell vonni az említett feltételek meghatározásába, és világosan tájékoztatni kell őket arról, hogy mi alapján fogják kötelezettségeik teljesítését értékelni.

(115)Figyelemmel a műszaki innováció fontosságára, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szigorúan olyan egyedi korlátozásokkal és feltételekkel, amelyeket e jogok kísérleti jellege indokol – kísérleti célra is kiadhassanak spektrumhasználati jogokat.

(116)A hálózati infrastruktúra megosztása és bizonyos esetekben a spektrummegosztás lehetővé teheti a rádióspektrum hatékonyabb és eredményesebb használatát, és biztosíthatja a hálózatok gyors kiépítését, különösen az alacsonyabb népsűrűségű területeken. A rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó feltételek meghatározásakor az illetékes hatóságoknak meg kell fontolniuk, hogy – a versenyjog elveit szem előtt tartva – az eredményes és hatékony spektrumhasználat biztosítása vagy a lefedettséggel kapcsolatos követelmények teljesülése érdekében vállalkozások közötti megosztási vagy koordinációs megoldásokat is engedélyezzenek.

(117)A piaci feltételek, valamint a piaci szereplők jelentősége és száma a tagállamok között eltérő lehet. Az, hogy a rádióspektrum-használati jogokhoz szükséges, illetve célszerű-e feltételeket kapcsolni, a nemzeti sajátosságoktól függhet, és ezt kellően figyelembe kell venni, e kötelezettségek alkalmazásának módját azonban bizottsági végrehajtási intézkedések révén uniós szinten össze kell hangolni annak érdekében, hogy a hasonló kihívások kezelése EU-szerte összehangoltan történjen.

ê 2002/20/EK (12) és (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(118)ðA használati jogok megadása során a szolgáltatás- és technológiasemlegesség követelménye, valamint a vállalkozások közötti jogátruházás lehetőségének bővülése megalapozza a nyilvánosságnak szánt elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, ami egyben a közérdekű célok elérését is segíti. ï Ez az irányelv nem érinti azt a lehetőséget, hogy a rádiófrekvenciák ð spektrum ï kijelölése akár közvetlenül az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói részére történjen, akár az ilyen hálózatokat és szolgáltatásokat felhasználó szervezetek részére történjen. Ezek a szervezetek lehetnek rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók. A tagállamok által a rádiófrekvencia-használati jog rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók számára történő megadására vonatkozóan elfogadott egyedi feltételek és eljárások sérelme nélkül, a közérdekű célok közösségi jognak megfelelő elérése érdekében, a rádiófrekvenciák kijelölésére vonatkozó eljárásnak minden esetben pártatlannak, átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie. A Bíróság joggyakorlatának megfelelően, a Szerződés 49. cikke által garantált jogok bármilyen nemzeti korlátozásának tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és arányosnak kell lennie, és az ilyen korlátozás nem lépheti túl a tagállamok által a közösségi jognak megfelelően meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükséges mértéket. Az adott rádiófrekvencia használatának jogához fűzött feltételek teljesítése és az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek teljesítése minden esetben annak a vállalkozásnak a kötelessége, amely az adott rádió frekvencia ð spektrum ï-használati jog jogosultja. ð Az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a műsorszolgáltatókra rótt egyes kötelezettségek – a tagállamok által az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott konkrét közérdekű célok elérése érdekében – a spektrumhasználati jogok megadására vonatkozó egyedi kritériumok és eljárások alkalmazását tehetik szükségessé. ï Ö A szóban forgó jogok megadására vonatkozó eljárásnak azonban minden esetben pártatlannak, átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie. A Bíróság joggyakorlata értelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke által garantált jogok bármilyen nemzeti korlátozásának tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és arányosnak kell lennie, és az ilyen korlátozás nem lépheti túl a célok eléréséhez szükséges mértéket. Õ ð Továbbá a nyílt eljárás nélkül odaítélt spektrumot nem szabad attól az általános céltól eltérő célokra használni, amelyre vonatkozóan odaítélésre került. Ilyen esetben az érdekelt feleknek lehetőséget kell biztosítani észrevételeik észszerű időn belül történő megtételére. ï A rádiófrekvencia-használati jog megadása iránti kérelmezési eljárás részeként a tagállamok meggyőződhetnek Ö tagállamoknak meg kell győződniük Õ arról, hogy a kérelmező képes lesz-e teljesíteni az ilyen joghoz fűzött Ö fűzendő Õ feltételeket. ð E feltételeknek tükröződniük kell a kiválasztási kritériumokban, amelyeket a kiválasztási versenyeljárások megkezdése előtt, objektív, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes módon kell meghatározni. ï Ennek Ö E kritériumok alkalmazása  Õ érdekében a kérelmezőtől kérhetik, hogy az e feltételek teljesítésére vonatkozó képességének bizonyítása céljából nyújtsa be a szükséges információkat. Amennyiben ilyen információt nem szolgáltat, a rádiófrekvencia-használati jogra vonatkozó kérelme elutasítható.

ò új szöveg

(119)A jogok odaítélését megelőzően a tagállamok csak azon elemek ellenőrzését írhatják elő, amelyeket egy átlagos gondossággal eljáró kérelmező bizonyítani tud, kellően figyelembe véve, hogy a rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy amennyiben a kritériumok teljesítése kezdetben észszerűen nem volt elvárható, a kiválasztási kritériumok teljesülése utólagosan ellenőrzésre kerüljön, például mérföldkövek révén. A hatékony és eredményes spektrumhasználat fenntartása érdekében a tagállamoknak – a korlátozott időre szóló, kísérleti jellegű használat elősegítésének sérelme nélkül – nem szabad jogokat odaítélniük olyan esetben, amikor a vizsgálat arra utal, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a feltételeknek. Ha a spektrumhasználati engedélyek időtartama kellően hosszú, az valószínűsíthetően növeli a befektetési környezet kiszámíthatóságát, és ezáltal gyorsítja a hálózatok kiépítettségét és javítja a szolgáltatások minőségét, továbbá biztosítja a spektrumkereskedelemhez és a spektrum bérbeadásához szükséges stabilitást. A spektrumhasználat időtartamát úgy kell meghatározni – azt az esetet kivéve, ha a jogot korlátlan időtartamra ítélték oda –, hogy szem előtt kell tartani az elérendő célokat és azt, hogy az időtartam kellően hosszú legyen a befektetések megtérüléséhez. Míg a hosszabb időtartam révén biztosítható a befektetési környezet kiszámíthatósága, az eredményes és hatékony spektrumhasználatot biztosító intézkedések révén – mint például az illetékes hatóság felhatalmazása arra, hogy a használati jogokhoz kapcsolódó feltételek nem teljesítése esetén módosítsa vagy visszavonja az adott jogot, vagy a rádióspektrum-kereskedelem és bérbeadás megkönnyítése – megelőzhető a rádióspektrum nemkívánatos halmozása és növelhető a spektrumforrásokhoz való hozzájutás rugalmassága. A díjak éves szintű megállapítása szintén alkalmas a spektrum jogosult általi használatának folyamatos értékelésére.

(120)A korábban már odaítélt jogok meghosszabbításának mérlegelésekor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy a meghosszabbítás mennyire segítené elő a szabályozási keret, illetve a nemzeti és az uniós jog egyéb célkitűzéseinek elérését. Az ilyen döntéseket nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható eljárás alapján kell meghozni, és annak vizsgálatára kell alapozni, hogy az érintett jogokhoz kapcsolódó feltételek hogyan teljesültek. Annak értékelésekor, hogy szükség van-e a jogok meghosszabbítására, a tagállamoknak a már odaítélt jogok meghosszabbítása által a versenyre gyakorolt hatást kell összevetniük azzal a hatással, amely a hatékonyabb kiaknázás vagy új, innovatív használati módok előmozdítása révén lenne elérhető akkor, ha a sáv új felhasználók előtt nyílna meg. Az illetékes hatóságok e tekintetben dönthetnek úgy, hogy csak korlátozott időtartamra adják a meghosszabbítást, így megelőzendő a korábbi használatot érintő komoly fennakadásokat. Az ezen irányelv hatályba lépése előtt odaítélt jogok meghosszabbítására vonatkozó döntések meghozatalakor be kell tartani minden meglévő alkalmazandó szabályt, ugyanakkor a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy döntéseik ne hátráltassák ezen irányelv célkitűzéseinek teljesülését.

(121)A meglévő használati jogok meghosszabbításakor a tagállamoknak nemcsak azt kell vizsgálniuk, hogy szükség van-e a jog meghosszabbítására, hanem felül kell vizsgálniuk a kapcsolódó díjakat is annak érdekében, hogy azok továbbra is az optimális használatot mozdítsák elő, figyelembe véve többek között a piac helyzetét és a műszaki fejlődést. A jogbiztonság érdekében a meglévő díjak kiigazításakor minden esetben ugyanazokat az elveket kell szem előtt tartani, mint az új használati jogok odaítélésekor.

(122)A hatékony rádióspektrum-gazdálkodás biztosítható a már odaítélt spektrum hatékony használatának elősegítése révén. Annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok jogbiztonságot élvezzenek, a használati jogok meghosszabbításának lehetőségét az adott jog lejárta előtt kellő időben kell mérlegelni. A folyamatos erőforrás-gazdálkodás érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett lehetőség mérlegelését saját kezdeményezésre és a jogosult kérésére is végezhessék. A jogok meghosszabbítása nem történhet a jogosult akarata ellenére.

ê 2009/140/EK (39) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(123)ð A rádióspektrumok átadása a hatékony spektrumhasználat fokozásának hatásos eszköze lehet. ï A rugalmasság és a hatékonyság ð , valamint a spektrum piac általi értékelésének lehetővé tétele ï érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok lehetővé tehetik ð tagállamoknak alapesetben lehetővé kell tenniük ï , hogy a spektrumfelhasználók ð spektrum ï használati jogaikat harmadik félre szabadon átruházhassák és harmadik félnek szabadon haszonbérbe adhassákð , egyszerű eljárást követve és a szóban forgó jogokhoz kapcsolódó feltételek, illetve a versenyszabályok betartása mellett, a témában illetékes nemzeti hatóságok felügyelete mellettï . Ez lehetővé teszi, hogy a spektrumot a piac értékelje. A hatékony spektrumhasználat biztosításával kapcsolatos hatáskörükre tekintettel kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok fellépjenek annak érdekében, hogy a kereskedés következtében a verseny ne torzuljon ott, ahol a spektrum kihasználatlan marad ð A jogok átadásának és haszonbérbe adásának megkönnyítése érdekében, a rádióspektrum-határozat szerint elfogadott harmonizációs intézkedések betartása mellett, a tagállamoknak a spektrumhasználati jogok felosztására vagy felbontására, illetve a használati feltételek felülvizsgálatára irányuló kérelmeket is mérlegelniük kellï.

ò új szöveg

(124)A rádióspektrum-használati jogok megadása vagy meghosszabbítása során hozott, kifejezetten a verseny előmozdítását célzó intézkedésekről annak a nemzeti szabályozó hatóságnak kell döntenie, amely rendelkezik a szükséges gazdasági, műszaki és piaci ismeretekkel. A spektrumkiosztási feltételek befolyásolhatják az elektronikus hírközlési piacot jellemző versenyhelyzetet és a piacra lépési feltételeket. A spektrumhoz való korlátozott hozzáférés – különösen akkor, ha a spektrum szűkös – akadályozhatja a piacra lépést, illetve hátráltathatja a beruházásokat, a hálózat kiépítését, az új szolgáltatások vagy alkalmazások nyújtását, az innovációt és a versenyt. Az új felhasználói jogok, köztük a jogátruházás vagy jog haszonbérbe adása útján megszerzett jogok, valamint a spektrumhasználatra vonatkozó új rugalmas kritériumok bevezetése szintén hatást gyakorolhat a verseny jelenlegi helyzetére. A verseny előmozdítását célzó bizonyos feltételek – nem megfelelő alkalmazásuk esetén – más hatással is járhatnak; például a spektrumkorlátok alkalmazása és a spektrum bizonyos célra való fenntartása a spektrum mesterségesen okozott szűkösségéhez vezethet, a nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek kiszabása piaci erő hiányában feleslegesen korlátozhat egyes üzleti modelleket, és a jogátruházások korlátozása gátolhatja a másodlagos piacok létrejöttét. Ezért ilyen feltételek kiszabása tekintetében következetes és objektív versenytesztre van szükség, és azt következetesen alkalmazni kell. Az ilyen intézkedéseknek tehát olyan alapos és objektív piacelemzésre kell támaszkodnia, amelynek során a nemzeti szabályozó hatóságok értékelik a piacot és az azon uralkodó versenyfeltételeket.

(125)Az RSPG véleménye szerint a rádióspektrum-határozat alapján harmonizált sávok használata tekintetében közös határidő elfogadása egyrészről szükséges lehet a határokon átnyúló zavarások elkerülése érdekében, másrészről elősegítheti a kapcsolódó műszaki harmonizációs intézkedésekben rejlő előnyök kiaknázását a berendezések gyártásával foglalkozó piac, illetve a nagyon nagy kapacitású elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások kiépítése szempontjából. E keretek célkitűzéseinek elősegítése és a koordináció megkönnyítése érdekében az említett közös határidőket bizottsági végrehajtási jogi aktusok révén kell meghatározni.

ê 2002/20/EK (21) és (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(126)Amennyiben Ö egy rádióspektrumsáv Õ a rádiófrekvenciák iránti kereslet egy adott tartományban meghaladja Ö a kínálatot Õ azok kínálatát, ð és ennek nyomán egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy korlátozni kell a rádióspektrum-használati jogokat, ïaz ilyen frekvenciák kijelölése Ö az ilyen jogok odaítélése Õ során – a megkülönböztetés elkerülése és a szóban forgó korlátos erőforrások legelőnyösebb használata érdekében – megfelelő és átlátható eljárásokat kell alkalmazni. ð Az említett korlátozásnak indokoltnak és arányosnak kell lennie, és olyan alapos piacelemzésre kell támaszkodnia, amelynek során figyelembe vették a felhasználók számára keletkező előnyöket, valamint a nemzeti és a belső piac célkitűzéseit. A korlátozási eljárásokra vonatkozó célokat előzetesen egyértelműen meg kell határozni. Annak mérlegelésekor, hogy melyik a legmegfelelőbb kiválasztási eljárás, a tagállamoknak – az uniós szinten hozott koordinációs intézkedésekkel összhangban – valamennyi érdekelt féllel kellő időben és átlátható módon konzultálniuk kell az eljárás indokairól, céljairól és feltételeiről. ï A tagállamok a rádiófrekvenciák ð rádióspektrum ï, valamint ð vagy ï a kivételes gazdasági értéket képviselő számok kijelölése esetében többek között versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárásokat alkalmazhatnak. Az ilyen eljárások lebonyolítása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a 8. cikk rendelkezéseit ð ezen irányelv céljait ï. ð Ha egy tagállam arra jut, hogy egy adott sávban további jogok bocsáthatók rendelkezésre, el kell indítania az erre vonatkozó eljárást. ï

ê 2002/20/EK (23) preambulumbekezdés

A versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárások feltételeinek kialakítása során, a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 8. cikkében foglalt célok megvalósuljanak.Ezért nem lenne ellentétes ezzel az irányelvvel, ha a verseny fokozásának ösztönzését célzó, tárgyilagos, megkülönböztetéstől mentes és arányos kiválasztási feltételek alkalmazása azt eredményezné, hogy bizonyos vállalkozások egy adott rádiófrekvenciára vonatkozó versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárásból ki lennének zárva. Előfordulhat, hogy egy tagállam úgy véli, hogy egy adott sávban további jogok bocsáthatók rendelkezésre. Ilyen esetben el kell indítania a szóban forgó jogok rendelkezésre bocsátására szolgáló eljárást.

e.

ò új szöveg

(127)Tekintettel a rádióspektrum iránti igény és a vezeték nélküli széles sávú internetkapcsolat iránti fogyasztói igény ugrásszerű növekedésére, a spektrumhasználat szempontjából hatékony, alternatív, kiegészítő jellegű vezeték nélküli széles sávú hozzáférési megoldásokra, így például kis hatótávolságon belül működő, kis teljesítményű vezeték nélküli hozzáférési rendszerekre van szükség: ilyenek a rádiós helyi hálózatok (RLAN) és a kiscelláknak nevezett kis teljesítményű hozzáférési pontok hálózatai. Az ilyen kiegészítő jellegű, vezeték nélküli hozzáférési rendszerek és különösen a nyilvánosság számára hozzáférhető RLAN hozzáférési pontok egyre nagyobb mértékben teszik lehetővé a végfelhasználók számára az internethez való hozzáférést, a mobilszolgáltatók számára pedig a mobilforgalom tehermentesítését. Az RLAN hozzáférési pontok anélkül veszik igénybe a harmonizált rádióspektrumot, hogy egyéni jóváhagyásra vagy rádióspektrum-használati jogokra lenne szükség. Az RLAN hozzáférési pontokat egyelőre többnyire magánfelhasználók használják a helyhez kötött, széles sávú csatlakozási lehetőségük helyi, vezeték nélküli kiterjesztéseként. Nem szabad megakadályozni, hogy a végfelhasználók – internet-előfizetésük keretein belül – az RLAN hozzáférési pontjukhoz való hozzáférést mások számára is lehetővé tegyék, hogy ezáltal növekedjen a hozzáférési pontok száma – különösen a sűrűn lakott területeken –, a rádióspektrum újrafelhasználásán keresztül lehetővé váljon a vezeték nélküli adatátviteli kapacitás maximalizálása, és létrejöjjön egy költséghatékony, más végfelhasználók számára hozzáférhető kiegészítő vezeték nélküli széles sávú infrastruktúra. Ezért azokat a szükségtelen korlátozásokat is le kell építeni, amelyek gátolják a végfelhasználókat abban, hogy a saját RLAN hozzáférési pontjaikhoz való hozzáférést vagy csatlakozást más végfelhasználók számára is lehetővé tegyék. Azok a hatóságok vagy szolgáltatók, amelyek például az e-kormányzati szolgáltatásokhoz, tömegközlekedési vagy forgalmi információkhoz való hozzáférés elősegítése érdekében munkatársaik, látogatóik vagy ügyfeleik számára elérhetővé teszik az RLAN-t, ezt a lehetőséget a polgárok számára általában is biztosíthatnák, és ezt – a verseny- és közbeszerzési szabályok által lehetővé tett mértékben – kiegészítő szolgáltatásként felvehetnék az általuk az adott helyszínen kínált szolgáltatások közé. Továbbá az olyan szolgáltatók esetében, amelyek magántulajdonú ingatlanon vagy behatárolt közterületen belül vagy annak környezetében olyan módon nyújtanak hozzáférési lehetőséget elektronikus hírközlő hálózatokhoz, hogy az nem üzleti alapú tevékenység, illetve a szolgáltatás csupán kiegészít valamely más, a szóban forgó hozzáféréstől független tevékenységet (például egy RLAN hotspot hozzáférhetővé tétele más kereskedelmi tevékenységek ügyfeleinek vagy a teljes nyilvánosságnak az adott területen), előírható, hogy teljesíteniük kell a rádióspektrum használatának jogához kapcsolódó általános felhatalmazás követelményeit, azonban nem írható elő számukra, hogy teljesítsék a nyilvános hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy a nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó, illetve a végfelhasználókra vagy az összekapcsolásra vonatkozó általános felhatalmazás követelményeit. Az ilyen szolgáltatókra azonban továbbra is vonatkozniuk kell az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 57 12. cikkében szereplő, a felelősséget érintő szabályoknak. Újabb technológiák jelennek meg, köztük a LiFi, amelyek optikai fény-alapú hozzáférési pontokkal kiegészítik az RLAN hozzáférési pontok és a vezeték nélküli hozzáférési pontok nyújtotta jelenlegi rádióspektrum-kapacitást, amelynek nyomán vezeték nélküli optikai kommunikációt lehetővé tevő hibrid helyi hálózatok jönnek létre.

(128)Mivel a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kis méretűek és a háztartási RLAN routerekhez hasonló, nem zavaró berendezésekkel működnek, továbbá figyelembe véve ezeknek a spektrumhasználatra és a vezeték nélküli technológiák fejlődésére gyakorolt kedvező hatását, műszaki jellemzőiket (például a kimeneti teljesítményt) uniós szinten kell meghatározni a helyi alkalmazásnak megfelelő, arányos módon, továbbá használatukat kizárólag az általános felhatalmazás hatálya alá kell vonni (az RLAN kivételével, amelyre a rádióspektrum használatához szükségesen túlmenően nem vonatkozhat semmilyen jóváhagyási követelmény), és az egyedi tervezési vagy egyéb engedélyek alá tartozó további követelményeket a minimálisra kell korlátozni.

ê 2002/19/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(129)Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) 58 meghatározza a Közösségen belül az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra – így a hang-, fax-, adat-, illetve képtovábbítására használt, helyhez kötött és mobil távközlő hálózatokra, kábeltelevíziós hálózatokra, földi műsorterjesztésre használt hálózatokra, műholdas hálózatokra és internethálózatokra – vonatkozó keretszabályozás célkitűzéseit. Ezeket a hálózatokat a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („engedélyezési irányelv”) 59 alapján már engedélyezhették, vagy pedig e hálózatok engedélyezése korábbi szabályozó intézkedések alapján történt. Ennek az irányelvnek a Ö hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó Õrendelkezéseit azokra a hálózatokra kell alkalmazni, amelyeket nyilvánosan elérhető, elektronikus hírközlési telefonszolgáltatások nyújtására használnak. Ez az irányelv kiterjed a szolgáltatók között a hozzáférés és az összekapcsolás tárgyában létrejött megállapodásokra. Ez az irányelv nem állapít meg Ö hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó Õ kötelezettségeket a nem nyilvános hálózatok számára, kivéve ha e hálózatok a nyilvános hálózatokhoz való hozzáféréssel rendelkeznek, és így a tagállamok által megállapított bizonyos feltételek vonatkoznak rájuk.

ê 2002/19/EK (2) preambulumbekezdés

A tartalomszolgáltatásokra, pl. a rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatási csomag értékesítésére vonatkozó ajánlatra, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozása nem terjed ki.

ê 2002/19/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(130)A „hozzáférés” kifejezésnek számos jelentése van, ezért szükséges pontosan meghatározni e kifejezés ezen irányelvben történő használatának módját, nem sértve a kifejezés más közösségi Ö uniós Õ intézkedésekben való használatának módját. Az üzemeltető lehet a szóban forgó hálózat vagy eszköz tulajdonosa, illetve bérelheti azt vagy annak egy részét.

ê 2002/19/EK (5) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(131)Nyílt versenypiacon nem létezhetnek olyan korlátozások, amelyek a vállalkozásokat megakadályozzák abban, hogy egymás között hozzáférési és összekapcsolási megállapodásokat – különösen határokon átnyúló megállapodásokat – kössenek, amennyiben a Szerződésben foglalt versenyszabályokat betartják. A tényleges versennyel, nagyobb választékkal és a fogyasztók ð végfelhasználók ï részére nyújtott versenyképesebb szolgáltatásokkal jellemezhető, hatékonyabb, valóban páneurópai piac létrehozatala keretében azoknak a vállalkozásoknak, amelyekhez hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó kérelem érkezik ð az általános felhatalmazás körébe tartozó más vállalkozásoktól, elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosítása érdekébenï, ilyen megállapodásokat elvileg kereskedelmi alapon kell kötniük, és a kapcsolódó tárgyalásokat jóhiszeműen kell lefolytatniuk.

ê 2002/19/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(132)Azokon a piacokon, ahol a vállalkozások között a tárgyalási pozíció tekintetében továbbra is nagy különbségek vannak, és ahol egyes vállalkozások a szolgáltatásaik teljesítése során a mások által biztosított infrastruktúrára támaszkodnak, helyénvaló a piac hatékony működését biztosító keretet létrehozni. A nemzeti szabályozó hatóságok részére hatáskört kell biztosítani arra, hogy abban az esetben, ha a kereskedelmi tárgyalás kudarcot vall, a végfelhasználók érdekében a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, továbbá a szolgáltatások együttműködési képességét Ö interoperabilitását Õ biztosítsák. Különösen a végpontok közötti összeköttetést biztosíthatják Ö tudják biztosítani Õ azon vállalkozásokat terhelő arányos kötelezettségek előírásával, amelyek ð az általános felhatalmazás körébe tartoznak és ïa végfelhasználókhoz való hozzáférést ellenőrzik. A hozzáférés eszközeinek ellenőrzése jelentheti a végfelhasználóhoz csatlakozó (helyhez kötött vagy mobil) fizikai összeköttetés tulajdonjogát vagy ellenőrzését és/vagy a valamely végfelhasználó hálózati végpontjához való hozzáféréshez szükséges nemzeti szám vagy számok megváltoztatásának vagy visszavonásának képességét. Erre lehetne szükség például akkor, ha a hálózatüzemeltetők indokolatlanul korlátoznák a végfelhasználó lehetőségeit az internetes portálokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megválasztásában.

ò új szöveg

(133)A nemzeti szabályozó hatóságoknak – a megkülönböztetésmentesség elvének figyelembevételével – gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi szolgáltató és üzemeltető – függetlenül méretétől és üzleti modelljétől, valamint attól, hogy vertikálisan integrált vállalkozás részeként vagy különállóan működik-e – észszerű feltételek mellett tudjon egymáshoz kapcsolódni, a végpontok között megvalósuló összekapcsoltság és a globális internetelérés érdekében.

ê 2002/19/EK (7) preambulumbekezdés

(134)Azok a nemzeti jogi vagy közigazgatási előírások, amelyek a hozzáférés vagy az összekapcsolás feltételeit az összekapcsolást kérő fél tevékenységéhez, konkrétan az e fél által a hálózati infrastruktúrába történő befektetés mértékéhez, nem pedig a nyújtott összekapcsolási vagy hozzáférési szolgáltatásokhoz kötik, a piac torzulását okozhatják, s ezért felmerülhet a versenyszabályokkal való összeegyeztethetetlenségük.

ê 2002/19/EK (8) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(135)A saját ügyfeleikhez történő hozzáférést ellenőrző hálózati szolgáltatók az ellenőrzést valamely közzétett számozási vagy címzési tartományból származó egyedi számok vagy címek révén gyakorolják. Lehetővé kell tenni, hogy más hálózatüzemeltetők forgalmat továbbítsanak az ilyen ügyfelekhez, és ezért lehetővé kell tenni azt is, hogy egymással közvetlenül vagy közvetve összekapcsolhatók legyenek. Ezért fenn kell tartani ð Ezért helyénvaló meghatározni ï azokat a meglévő jogokat és kötelezettségeket, amelyek az összekapcsolásról folytatható tárgyalásokkal kapcsolatosak. Helyénvaló továbbá fenntartani a korábban a 95/47/EK irányelvben megállapított azon kötelezettségeket, amelyek szerint a televíziós szolgáltatások elosztásához használt és a nyilvánosság számára nyitott, teljesen digitális elektronikus hírközlő hálózatoknak képesnek kell lenniük széles képformátumú televíziós szolgáltatások és televízióműsorok elosztására, hogy ezáltal a felhasználók az ilyen műsorokat abban a formátumban vehessék, amelyben azokat továbbították..

ê 2002/19/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(136)Az együttműködési képesség Ö interoperabilitás Õ hasznos a végfelhasználók számára, és e keretszabályozás egyik fontos célja. Az együttműködési képesség Ö interoperabilitás Õ ösztönzése a nemzeti szabályozó hatóságok e keretszabályozásban meghatározott egyik célkitűzése, amely keretszabályozás továbbá előírja a Bizottság számára a szolgáltatások, a műszaki interfészek és/vagy a hálózati funkciók nyújtására vonatkozó szabványok és/vagy előírások jegyzékének közzétételét az elektronikus hírközlés harmonizálásának ösztönzése végett. A tagállamoknak a szolgáltatások együttműködési képességének Ö interoperabilitásának Õ biztosításához és a felhasználók választási szabadságának növeléséhez szigorúan szükséges mértékben kell ösztönözniük a közzétett szabványok és/vagy előírások használatát.

ò új szöveg

(137)Jelenleg mind a végpontok közti összeköttetés, mind a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltétele, hogy a végfelhasználók számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást vegyenek igénybe. Újabb technológiai fejlemények, illetve a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások további terjedése azzal járhat, hogy a kommunikációs szolgáltatások nem lesznek kellően interoperábilisak. Ennek következtében a piacra jutás tekintetében jelentős akadályok képződhetnek, és a további innováció is korlátokba ütközhet, ami a végfelhasználók közti tényleges összeköttetéseket, illetve a segélyhívó szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférést egyaránt veszélyeztetheti.

(138)Ilyen jellegű interoperabilitási problémák felmerülése esetén a Bizottság az uniós és a tagállami piacok tényszerű értékelését tartalmazó jelentést kérhet a BEREC-től. A BEREC jelentése és más rendelkezésre álló információk alapján, továbbá figyelembe véve a belső piacra gyakorolt hatásokat, a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e a nemzeti szabályozó hatóságok részéről szabályozói beavatkozásra. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a szabályozói beavatkozást, végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyekben meghatározza a nemzeti szabályozó hatóságok általi esetleges szabályozói beavatkozás jellegét és célját, ezen belül is azokat a kötelező intézkedéseket, amelyek értelmében az összes vagy egyes szolgáltatóknak kötelező bizonyos szabványok vagy előírások alkalmazása. Az „európai szabvány” és a „nemzetközi szabvány” fogalmának meghatározását az 1025/2012/EU rendelet 60 2. cikke tartalmazza. A nemzeti szabályozó hatóságoknak – az egyes nemzeti sajátosságok fényében – meg kell vizsgálniuk, hogy a végpontok közti tényleges összeköttetés, illetve a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében bármilyen beavatkozás szükséges és indokolt-e, és amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási intézkedéseivel összhangban arányos kötelezettségeket kell előírniuk.

(139)Olyan helyzetekben, amikor a vállalkozások nem férhetnek hozzá az első elosztási pont előtt a nem megkettőzhető eszközöket jól helyettesítő alternatívákhoz, a nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettséget írhassanak elő valamennyi üzemeltető számára, függetlenül piaci erejüktől. Ennek megítélésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a hálózatok megkettőzhetőségét a jövőben befolyásoló bármely műszaki vagy gazdasági akadályt. Az a tény, hogy egynél több ilyen infrastruktúra létezik, önmagában nem feltétlenül elegendő annak vélelmezéséhez, hogy az eszköz megkettőzhető. Az első elosztási pontot objektív kritériumok alapján kell meghatározni.

(140)Alacsonyabb népsűrűségű területeken indokolt lehet az első koncentrációs ponton túli vezetékekre és kábelekre is kiterjeszteni a hozzáférési kötelezettségeket, ugyanakkor ügyelve arra, hogy a kötelezettség hatálya alá tartozó pontok a végfelhasználókhoz a lehető legközelebb essenek, ha bizonyított, hogy a megkettőzés az első koncentrációs ponton túl nem volna lehetséges.

(141)Ilyen esetekben az arányosság elvének érvényre juttatása érdekében helyénvaló lehet, ha a nemzeti szabályozó hatóságok kizárják az első elosztási ponton túli kötelezettségek hatálya alól a tulajdonosok és/vagy vállalkozások egyes kategóriáit azon az alapon, hogy jelentős piaci részesedés hiányában a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség veszélyeztetheti az újonnan kiépített hálózati elemek kifizetődőségét. A strukturálisan elkülönített vállalkozások számára nem helyénvaló előírni ilyen hozzáférés-biztosítási kötelezettséget, amennyiben kereskedelmi alapon alternatív hozzáférést kínálnak egy nagyon nagy kapacitású hálózathoz.

(142)A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában kifejezetten hasznos lehet az aktív vagy passzív infrastruktúra megosztott használata, illetve közös kiépítése a versenyjog szabályaival összhangban, ugyanis ezáltal maximalizálható a nagyon nagy kapacitású összekapcsoltság az Unió egészében, különösen a kevésbé sűrűn lakott területeken, ahol a megkettőzés nem oldható meg, és így a felhasználók eleshetnek a jó minőségű kapcsolattól. Biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kivételes esetekben az uniós joggal összhangban előírják a megosztott használatot vagy a közös kiépítést, esetleg a helyhez kötött barangoló hozzáférést, ha bizonyítani tudják annak előnyeit a megkettőzés jelentős akadályainak felszámolása vagy egyéb jelentős korlátozások feloldása szempontjából, legyenek azok a végfelhasználói választékkal, a szolgáltatás minőségével vagy a területi lefedettséggel kapcsolatosak, és figyelemmel egyéb szempontokra is, különösen az infrastruktúra bővítésére való ösztönzés fenntartására.

ê 2009/140/EK (65) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(143)Miközben olyan célok elérése érdekében, mint a végberendezéstől végberendezésig megvalósuló összekapcsolhatóság vagy a szolgáltatások átjárhatósága, bizonyos körülmények között helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóság jelentős piaci erővel nem rendelkező üzemeltetőkre szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettségek megállapítása a keretszabályozással, különösen pedig az uniós keretszabályozásban előírt bejelentési eljárásokkal összhangban történjék.

ê 2002/19/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(144)A versenyszabályok önmagukban nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy a digitális televíziózás területén a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust biztosítsák. A 95/47/EK irányelv a születőben lévő digitális televíziós iparág részére biztosított egy kezdeti keretszabályozást, amelyet fenn kell tartani, beleértve különösen a feltételes hozzáférés tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történő biztosítására vonatkozó kötelezettséget, annak érdekében, hogy a műsorok és szolgáltatások széles köre álljon rendelkezésre. A technológiai és a piaci fejlődés szükségessé teszi ð a feltételes hozzáférés tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történő biztosítására vonatkozó ï e kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatát, amely felülvizsgálatot vagy valamely tagállamnak kell végeznie saját nemzeti piaca tekintetében, vagy pedig a Bizottságnak kell végeznie a Közösség Ö az Unió Õ tekintetében, különösen annak meghatározása céljából, hogy indokolt-e a kötelezettségek kiterjesztése új átjárókra, pl. elektronikus műsortájékoztatókra (EPG-k) és alkalmazási program interfészekre (API-k), olyan mértékben, amilyen mértékben ez a végfelhasználók meghatározott digitális műsorterjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállam meghatározhatja azokat a digitális műsorterjesztési szolgáltatásokat, amelyekhez a végfelhasználók hozzáférését az adott tagállam által szükségesnek tartott bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéssel biztosítani kell.

ê 2002/19/EK (11) preambulumbekezdés

(145)A tagállamok engedélyezhetik továbbá a nemzeti szabályozó hatóságuk számára a digitális műsorterjesztési szolgáltatáshoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek felülvizsgálatát, annak piacelemzéssel történő felmérése érdekében, hogy visszavonják-e vagy módosítsák-e az olyan üzemeltetőkre szolgáltatókra vonatkozó feltételeket, amelyek az érintett piacon nem rendelkeznek jelentős piaci erővel. Az ilyen jellegű visszavonás vagy módosítás nem befolyásolhatja hátrányosan a végfelhasználók ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférését, sem a tényleges verseny kilátásait.

ê 2002/19/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A meglévő megállapodások folytonosságának biztosítása és a joghézag elkerülése érdekében gondoskodni kell arról, hogy az egyetemes szolgáltatásnak és az együttműködési képességnek a nyílt hálózatellátás (ONP) elvei alkalmazása révén történő biztosítását szolgáló távközlési összekapcsolásról szóló, 1997. június 30-i 97/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 61 4., 6., 7., 8., 11., 12. és 14. cikke alapján előírt hozzáférési és összekapcsolási kötelezettségeket, továbbá a nyílt hálózatellátás (ONP) beszédalapú telefóniára történő alkalmazásáról, valamint a távközlési egyetemes szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről szóló, 1998. február 26-i 98/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 62 16. cikke alapján előírt, különleges hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket, valamint a nyílt hálózatellátás bérelt vonalakra történő alkalmazásáról szóló, 1992. június 5-i 92/44/EGK tanácsi irányelv 63 alapján bérelt vonali átviteli kapacitás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket kezdeti lépésként az új keretszabályozásba is beépítsék, de a piaci helyzet fényében haladéktalanul felül is vizsgálják. Ennek a felülvizsgálatnak ki kell terjednie a helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 64 hatálya alá tartozó szervezetekre is.

ê 2002/19/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A felülvizsgálatot versenyjogi módszertanon alapuló gazdasági piacelemzés alkalmazásával kell elvégezni. A cél a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzőleg ágazatokhoz kötött szabályok fokozatos csökkentése. Az eljárás ugyanakkor figyelembe veszi a piac átmeneti problémáit is, így például a nemzetközi barangolással kapcsolatos problémákat, valamint figyelembe veszi a technológiai fejlődés eredményeképpen új szűk keresztmetszetek felmerülésének lehetőségét, ami előzetes szabályozást tehet szükségessé, pl. a szélessávú hozzáférési hálózatok területén. Előfordulhat, hogy a verseny a piac különböző szegmenseiben és a különböző tagállamokban eltérő sebességgel fejlődik, és a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy enyhíthessék a szabályozási kötelezettségeket azokon a piacokon, amelyeken a verseny a kívánt eredményeket hozza. Annak biztosítása érdekében, hogy a hasonló körülmények között lévő piaci szereplőket a különböző tagállamokban hasonló módon kezeljék, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek harmonizált alkalmazását biztosítsa. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és a versenyjog végrehajtására felhatalmazott nemzeti hatóságoknak adott esetben össze kell hangolniuk lépéseiket annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb jogorvoslatot alkalmazzák. A Közösség és tagállamai a Kereskedelmi Világszervezet alapvető távközlésről szóló megállapodása keretében a távközlési hálózatok összekapcsolására vonatkozó kötelezettségeket vállaltak, s ezeket a kötelezettségvállalásokat tiszteletben kell tartani.

ê 2002/19/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A 97/33/EK irányelv számos kötelezettséget állapított meg a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások számára, nevezetesen az átláthatóságot, a megkülönböztetésmentességet, a számviteli szétválasztást, a hozzáférést és a költségalapúságot is magában foglaló árellenőrzést. A lehetséges kötelezettségek e skáláját fenn kell tartani, ezen túlmenően azonban – a túlszabályozás elkerülése érdekében – e kötelezettségeket az e vállalkozásokra alkalmazható kötelezettségek maximumaként kell megállapítani. Kivételesen, a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak vagy a közösségi jognak való megfelelés érdekében helyénvaló lehet a hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettségeket valamennyi piaci szereplőre vonatkozóan bevezetni, ahogy az jelenleg a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszerei esetében történik.

ê 2002/21/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(146)A ð nagyon nagy kapacitású kapcsolatok kiépítését és elterjedését, valamint a végfelhasználói előnyök maximalizálását támogató ï versenypiac fejlődésének biztosítása céljából bizonyos körülmények között előzetes kötelezettségekre van szükség. A jelentős piaci erőnek az a fogalommeghatározása, amely az egyetemes szolgáltatásnak és az együttműködési képességnek a nyílt hálózatellátás (ONP) elvei alkalmazása révén történő biztosítását szolgáló távközlési összekapcsolásról szóló, 1997. június 30-i 97/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 65 szerepel, az előzetes kötelezettségek küszöbeként hatékonynak bizonyult a piac megnyitásának kezdeti szakaszaiban, de e fogalmat most az összetettebb és dinamikusabb piacok helyzetéhez kell igazítani. Emiatt az ezen irányelvben alkalmazott fogalommeghatározása egyenértékű az Európai Közösségek Bíróságának és Elsőfokú Bíróságának esetjogában meghatározott erőfölény fogalmával.

ê 2002/21/EK (26) preambulumbekezdés

(147)Két vagy több vállalkozás nemcsak akkor minősülhet közös erőfölényt élvezőnek, ha közöttük szerkezeti vagy egyéb kapcsolódások vannak, hanem akkor is, ha az érintett piac szerkezete az összehangolt hatások kialakulásához vezet, vagyis ösztönzi a párhuzamos vagy összeegyeztetett versenyellenes magatartást a piacon.

ê 2002/21/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(148) Lényeges, hogy az előzetes szabályozóási kötelezettségeket csak akkor lehessen előírni , ha nincs hatékony verseny, azaz olyan ð nagykereskedelmi ï piacokon, ahol egy vagy több jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás található, ð ha ez szükséges a fenntartható versenynek a kapcsolódó kiskereskedelmi piacokon való biztosításához ï, és ahol a nemzeti és közösségi Ö uniós Õ versenyjogi jogorvoslatok nem elegendőek a probléma kezelésére. Ezért a A Bizottságnak közösségiÖ uniós Õ szintű iránymutatásokat kell kidolgoznia dolgozott ki a nemzeti szabályozó hatóságok számára a versenyjog alapelvei szerint, amelyeket e hatóságoknak egy adott piacon fennálló hatékony verseny megállapítása során, valamint a jelentős piaci erő felmérése során kell alkalmazniuk. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell azt, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás piacán egy adott földrajzi területen belül – amely lehet az érintett tagállam területének egésze vagy része, vagy tagállamok szomszédos területi részei együtt vizsgálva – hatékony-e a verseny. A hatékony verseny elemzésének ki kell terjednie arra, hogy a piacon a verseny a jövőben biztosított lesz-e, és így arra, hogy a hatékony verseny hiánya tartós-e. Az említett iránymutatásoknak az újonnan kialakuló piacok kérdésével is foglalkozni fognakÖ niuk kell Õ, amely piacokon a piacvezetőnek valószínűleg de facto lényeges piaci részesedése van, ugyanakkor nem lehet indokolatlan kötelezettségekkel terhelni. A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az iránymutatásokat annak biztosítására, hogy azok a gyorsan fejlődő piacon is megfelelőek maradjanak.,ð különösen a meglévő jogszabályok felülvizsgálata alkalmával, figyelemmel az esetjog fejlődésére, a gazdasági észszerűségre és a piaci tapasztalatokra ï. A nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük egymással abban az esetben, ha az érintett piac tagországok közötti piacnak minősül.

ê 2002/21/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(149)Annak meghatározása során, hogy valamely vállalkozás egy konkrét piacon jelentős piaci erővel rendelkezik-e, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a közösségi Ö az uniós Õ jog szerint kell eljárniuk, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a Bizottság Ö piacelemzésről és a jelentős piaci erőfölény értékeléséről Õ szóló iránymutatásait.

ò új szöveg

(150)A nemzeti szabályozó hatóságoknak a területükön található releváns földrajzi piacok meghatározásakor teljes mértékben figyelembe kell venniük a Bizottság ezen irányelvvel összhangban elfogadott, az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlását, valamint mérlegelniük kell a nemzeti és helyi adottságokat. Így a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk legalább az ajánlásban említett piacokat, beleértve azokat is, amelyek annak ellenére szerepelnek ott, hogy szabályozásukra már nem kerül sor az adott nemzeti vagy helyi szinten. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell azokat a piacokat is, amelyeket az ajánlás nem említ, de korábbi piacelemzések alapján a joghatóságuk alá tartozó terület szabályai vonatkoznak rájuk, vagy bármely egyéb olyan piacot, amely bizonyíthatóan megfelelhet az ezen irányelvben előírt hármas kritériumrendszernek.

(151)Tagországok közötti piac a piac földrajzi meghatározása alapján jelölhető ki, figyelembe véve a kínálati és keresleti oldal valamennyi tényezőjét a versenyjog elveinek megfelelően. Az ilyen elemzések elvégzésére a BEREC a legalkalmasabb szerv, ugyanis építhet a nemzeti piacok meghatározásában részt vevő nemzeti szabályozó hatóságok széleskörű kollektív tapasztalatára. Ha olyan tagországok közötti piac kerül azonosításra, ahol indokolt a szabályozói beavatkozás, az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük a megfelelő szabályozási mód megtalálásában és a Bizottság értesítésében. Akkor is együttműködhetnek ezen a módon, ha tagországok közötti piac nem kerül azonosításra, de az egyes országokban uralkodó piaci feltételek eléggé homogének ahhoz, hogy előnyös legyen az összehangolt szabályozás, például hasonlóak a költségek, a piacok felépítése vagy az üzemeltetők, vagy esetleg transznacionális, illetve hasonló a végfelhasználói kereslet.

(152)Bizonyos körülmények között a földrajzi piacok országos vagy az alatti szintű piacokként kerülnek meghatározásra, például a hálózat kiépítésének országos vagy helyi jellege miatt, ami korlátozza a vállalkozások lehetséges nagykereskedelmi piaci erejét, de ugyanakkor jelentős transznacionális kereslet mutatkozik egy vagy több végfelhasználói csoport részéről. Ez főleg az olyan üzleti végfelhasználókra lehet igaz, akik több tagállamban több helyszínen tevékenyek. Ha az ilyen transznacionális keresletet a szolgáltatók nem tudják megfelelően kiszolgálni például az országhatárok mentén vagy helyi szinten jelentkező akadályok miatt, belső piaci akadályról beszélünk. Ezért a BEREC-et fel kell hatalmazni arra, hogy útmutatást nyújtson a nemzeti szabályozó hatóságok számára a közös szabályozási elvekről annak érdekében, hogy a kínálati oldal fragmentációja esetén is biztosítható legyen a transznacionális kereslet kielégítő kiszolgálása, a hatékonyság és a méretgazdaságosság. A nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a BEREC által nyújtandó útmutatást a belső piac céljára kiható döntéseik meghozatalakor, amikor a nemzeti szinten jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára szabályozási kötelezettségeket írnak elő.

(153)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok nem követik a BEREC által az azonosított transznacionális kereslet kiszolgálása érdekében ajánlott közös megközelítést, és a transznacionális végfelhasználói kereslet kielégítő kiszolgálása nem biztosított, továbbá a belső piacon elkerülhető akadály keletkezik, szükség lehet az említett transznacionális kereslet kiszolgálására alkalmas nagykereskedelmi hozzáférési termékekre vonatkozó műszaki előírásoknak a BEREC útmutatásai alapján történő összehangolására.

(154)Az előzetes szabályozási beavatkozás célja mindig a végfelhasználók számára legkedvezőbb ár, minőség és választék biztosítása azáltal, hogy a kiskereskedelmi piacon valós és fenntartható verseny alakul ki. A nemzeti szabályozó hatóságok valószínűleg a nagykereskedelmi szintű szabályozás hiányában is egyre inkább úgy látják majd, hogy számos kiskereskedelmi piacon verseny alakult ki, különös tekintettel az innováció és a verseny terén várható fejleményekre.

(155)Az előzetes szabályozás alá vonandó nagykereskedelmi piacok azonosításának kiindulópontja a nemzeti szabályozó hatóságok számára a megfelelő kiskereskedelmi piacok elemzése. A kiskereskedelmi és nagykereskedelmi szinten érvényesülő valós verseny elemzését egy bizonyos idősíkban előretekintve kell végezni, figyelemmel a versenyjogi szabályokra, így a Bíróság idevágó ítélkezési gyakorlatára is. Amennyiben úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi piacok a megfelelő nagykereskedelmi piac(ok) előzetes szabályozása hiányában is valóban versenyorientáltak, a nemzeti szabályozó hatóságnak le kell vonnia azt a következtetést, hogy a szóban forgó nagykereskedelmi szinten nincs szükség szabályozásra.

(156)A szabályozatlan piacokra való fokozatos átmenet idején egyre gyakoribbá válnak majd az üzemeltetők közötti kereskedelmi megállapodások, és ha ezek fenntarthatóknak bizonyulnak, továbbá javítják a verseny dinamikáját, ez is alátámasztja azt a következtetést, hogy az adott nagykereskedelmi piacon nincs szükség előzetes szabályozásra. Ennek a fordítottja igaz, ha a szabályozatlan piacon előre nem látható módon felfüggesztik a kereskedelmi megállapodásokat. Az ilyen megállapodások elemzésekor tekintettel kell lenni arra, hogy a hálózattulajdonosokat a szabályozás lehetősége kereskedelmi tárgyalások megkezdésére ösztönözheti.Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok azt vizsgálják, hogy egy adott piacon szükség van-e előzetes szabályozásra, a szabályozás által a kapcsolódó piacokra gyakorolt hatás körültekintő vizsgálata érdekében fontos, hogy a piacokat koherens módon és lehetőleg egy időben, vagy a lehető legkisebb időbeli eltéréssel elemezzék.

(157)Amikor a kiskereskedelmi szinten jelentkező problémák megoldását a nagykereskedelmi szabályozás elemzésével keresik, a nemzeti szabályozó hatóságoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy több nagykereskedelmi piac is kihathat egy kiskereskedelmi piacra, és fordítva, egy nagykereskedelmi piac több különböző kiskereskedelmi piacra is befolyást gyakorolhat. Hasonlóképp egy adott piac versenydinamikáját befolyásolhatja a szomszédos, de nem alá- vagy fölérendelt piacok jellege is, amint ez megfigyelhető a vezetékes és a mobil szolgáltatások egyes piacai között. A szóban forgó értékelést a nemzeti szabályozó hatóságoknak minden esetleg szabályozandó nagykereskedelmi piac kapcsán el kell végezniük, megvizsgálva az építményekhez való hozzáférés javítására kínálkozó lehetőségeket, melyek általában a fenntarthatóbb verseny, többek között az infrastruktúrán alapuló verseny megteremtéséhez is hozzájárulnak, majd meg kell vizsgálniuk az esetleg előzetes szabályozás alá vonandó nagykereskedelmi piacokat abból a szempontból is, hogy vélhetően alkalmasak-e a kiskereskedelmi szinten azonosított versenyproblémák kezelésére. Az alkalmazandó intézkedés kiválasztásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell annak gyakorlati megvalósíthatóságát, és költség-haszon elemzést kell végezniük, figyelembe véve az intézkedésnek a kiskereskedelmi szinten azonosított versenyproblémák kezelésére való alkalmasságát. A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a csak bizonyos hálózati topológiák esetében megvalósítható intézkedések elrendelésének következményeit, mert előfordulhat, hogy ezek nem ösztönzik a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését, ami pedig a végfelhasználók érdeke. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót érintő intézkedésekkel kapcsolatos döntések meghozatala előtt a nemzeti szabályozó hatóságnak az értékelés minden egyes szakaszában meg kell állapítania, hogy az érintett kiskereskedelmi piacon valódi verseny alakulna-e ki egyrészt a vonatkozó kereskedelmi megállapodások vagy egyéb nagykereskedelmi piaci jellemzők ismeretében, ideértve bármely egyéb, már hatályos szabályozást, például a nem megkettőzhető eszközökhöz való hozzáférésre vonatkozó általános szabályokat vagy az e hozzáférés biztosítására vonatkozó, a 2014/61/EU irányelv szerint kötelezettségeket, másrészt a nemzeti szabályozó hatóság által korábban alkalmasnak ítélt, egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó szabályozás fényében. Az ilyen különbségek, ha nem vezetnek is egymástól különálló földrajzi piacok azonosításához, indokolhatják a megfelelő intézkedések differenciálását a különböző szintű versenyakadályoknak megfelelően.

(158)A nagykereskedelmi szintre vonatkozó előzetes szabályozás, amely elvileg kevésbé terhes, mint a kiskereskedelem szabályozása, elegendő lehet a kapcsolódó kiskereskedelmi értékesítési piac vagy piacok potenciális versenyproblémáinak megoldásához. Az elektronikus távközlésre vonatkozó szabályozási keret bevezetése óta a verseny működésében tapasztalt javulást jól szemlélteti a kiskereskedelmi piacok Unió-szerte megfigyelhető fokozatos liberalizációja. Ezenfelül a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások előzetes szabályozását a lehetőségeken belül egyszerűbbé és előreláthatóbbá kell tenni. Ezért a jelentős piaci erővel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozások előzetes szabályozására vonatkozó hatáskört vissza kell vonni.

(159)Amikor egy nemzeti szabályozó hatóság visszavonja a nagykereskedelmi piacra vonatkozó szabályozást, kellő időt kell hagynia a szabályozatlan piacra való átállás fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Ezen időszak meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie a hozzáférési szolgáltatásokat nyújtók és a hozzáférést kérők között a szabályozási kötelezettségek értelmében már életbe lépett megállapodásokat. Az ilyen megállapodások ugyanis egy meghatározott időszak erejéig szerződéses védelmet biztosíthatnak a hozzáférést kérők számára. A nemzeti szabályozó hatóságnak azt is számításba kell vennie, hogy a piaci szereplőknek valóban rendelkezésükre áll-e a kereskedelmi alapon történő nagykereskedelmi hozzáférés vagy a társberuházás lehetősége a piacon, illetve hogy el kell kerülni az esetleges jogbizonytalanság huzamos ideig való fennállását. A nemzeti szabályozó hatóság által elrendelendő átmeneti intézkedéseknek figyelemmel kell lenniük a korábbi megállapodások szabályozói felülvizsgálatának mértékére és időzítésére az átmeneti időszak során.

ê 2009/140/EK (48) preambulumbekezdés

(160)Annak érdekében, hogy a piaci szereplők számára kiszámíthatók legyenek a szabályozási feltételek, határidőt kell kitűzni a piac-felülvizsgálatokra. Fontos, hogy a piacelemzés rendszeres jelleggel, észszerű és alkalmas határidőhöz igazodva történjen. A határidőnek figyelembe kell vennie, hogy az adott piacon végeztek-e már korábban piacelemzést, és ezt megfelelően bejelentették-e. Ha a nemzeti szabályozó hatóság a határidőn belül nem végzi el a piacelemzést, az veszélyeztetheti a belső piacot, és azt eredményezheti, hogy a rendes jogsértési eljárások esetleg nem érik el időben a kívánt joghatást. Alternatív megoldásként az érintett nemzeti szabályozó hatóság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a piacelemzés elvégzéséhez a BEREC segítségét kérje. E segítségnyújtás történhet például egy, a többi nemzeti szabályozó hatóság képviselőiből álló munkacsoport révén.

ê 2009/140/EK (49) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(161)Az elektronikus hírközlési ágazatban jellemző intenzív technológiai innováció és a piacok jelentős dinamizmusa miatt a szabályozást gyorsan, összehangolt és harmonizált módon, közösségi Ö uniós Õ szinten szükséges elvégezni, mivel a tapasztalatok szerint akadályozhatja a belső piac fejlődését, ha a nemzeti szabályozó hatóságok eltérően hajtják végre a z uniós keretszabályozást, az elektronikus hírközlési ágazatban a szabályozást gyorsan, összehangolt és harmonizált módon, közösségi szinten szükséges elvégezni.

ò új szöveg

(162)Azonban a nagyobb stabilitás és a szabályozási intézkedések jobb kiszámíthatósága érdekében az egyes piacelemzések közötti időközt három évről öt évre kell növelni, hacsak a piaci változások időközben új elemzést nem tesznek szükségessé. Annak megítélésekor, hogy egy nemzeti szabályozó hatóság eleget tett-e a piac elemzésére és a tervezett intézkedésekről szóló értesítésre vonatkozó, legalább ötévente esedékes kötelezettségének, csak az indítja el az újabb ötéves piaci ciklust, ha a piac meghatározására és a jelentős piaci erő értékelésére vonatkozó új elemzésről tesz értesítést. Egy korábbi, felül nem vizsgált piacelemzés alapján hozott új vagy módosított szabályozásról szóló értesítés önmagában nem tekinthető elegendőnek e követelmény teljesítéséhez.

ê 2002/19/EK (15) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(163)Valamely konkrét kötelezettségnek a jelentős piaci erővel rendelkező valamely vállalkozásra vonatkozó bevezetése nem tesz szükségessé további piacelemzést, ugyanakkor szükségessé teszi annak igazolását, hogy a kötelezettség a szóban forgó ð piacon és a kapcsolódó kiskereskedelmi piacon az azonosított ï probléma jellegéhez képest megfelelő és arányos.

ê 2009/140/EK (56) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(164)A megállapítandó kötelezettségek és feltételek arányosságának felmérésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a saját tagállamukon belül különféle területeken létező eltérő versenyfeltételeket ð , különösen az ezen irányelvvel összhangban elvégzett feltérképezés eredményeit ï .

ê 2009/140/EK (57) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(165)Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok Ö azt mérlegelik, hogy Õ az árszabályozás érdekében hozzanak-e intézkedéseket, Ö és ha igen, milyeneket Õ, lehetővé kell tenniük a beruházó számára a tisztességes megtérülést az adott új beruházási projekt tekintetében. Különösen kockázatokat jelenthetneksak lehetnek az új hozzáférési hálózatokkal kapcsolatos beruházási projektek, amelyek olyan termékeket támogatnak, amelyek iránt a kereslet a beruházás időpontjában bizonytalan.

ò új szöveg

(166)Az egy piacelemzés alkalmával jelentős piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltatók számára előírt kötelezettségek felülvizsgálatakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelemmel kell lenniük az új fejlemények által a versenyre gyakorolt hatásokra, például a szolgáltatók között a közelmúltban létrejött önkéntes megállapodásokra, akár hozzáférésre, akár társberuházásokra vonatkoznak, hogy ezáltal biztosítsák azt a rugalmasságot, amelyet a hosszabb szabályozási ciklusok megkívánnak. Hasonlóképp kell eljárni akkor, ha a kereskedelmi megállapodások előre nem látható megszűnésére kerül sor Egy szabályozatlan piacon ilyenkor akár új piacelemzésre is szükség lehet.

ê 2002/19/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(167)A hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó feltételek – köztük az árak – átláthatósága segít felgyorsítani a tárgyalásokat, elkerülni a vitákat és meggyőzni a piaci szereplőket arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtása nem diszkriminatív feltételek mellett történik. A műszaki interfészek nyitottsága és átláthatósága különösen fontos lehet az együttműködési képesség interoperabilitás biztosításában. Abban az esetben, ha valamely nemzeti szabályozó hatóság információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettségeket ír elő, meghatározhatja az információ rendelkezésre bocsátásának módját is, így pl. a kiadvány jellegét (papír és/vagy elektronikus), valamint azt, hogy a tájékoztatás ingyenes legyen-e vagy sem, figyelembe véve az érintett információ jellegét és célját.

ò új szöveg

(168)A hálózati topológiák, hozzáférési módok és piaci körülmények 2002 óta tapasztalt sokféleségének fényében a 2002/19/EK irányelv II. mellékletében említett, a helyi hurkok átengedésére, valamint a digitális televízió- és rádiószolgáltatók hozzáférését szolgáló termékekre vonatkozó célok rugalmasabb módokon jobban megvalósíthatók, nevezetesen úgy, hogy a BEREC útmutatást készít a referenciaajánlatok minimumkövetelményeiről, és azt rendszeres időközönként felülvizsgálja. A 2002/19/EK irányelv II. melléletét ezért törölni kell.

(169)A megkülönböztetésmentesség elve biztosítja, hogy a piaci erővel rendelkező vállalkozások ne torzítsák a versenyt, különösen abban az esetben, ha azok olyan vertikálisan integrált vállalkozások, amelyek azoknak a vállalkozásoknak nyújtanak szolgáltatásokat, amelyekkel az értéklánc következő szintjén lévő („downstream”) piacokon versenyeznek.

ò új szöveg

(170)A nem az árban megjelenő diszkrimináció kezelése és megelőzése keretében a bemeneti termékek egyenértékűségének (EoI) alkalmazása nyújtja a legbiztosabb és leghatékonyabb védelmet. Ugyanakkor a szabályozott nagykereskedelmi bemeneti termékeknek az egyenértékűség elve szerinti biztosítása vélhetően magasabb megfelelési költségeket eredményez, mint a megkülönböztetésmentességet szolgáló más kötelezettségek. E magasabb megfelelési költségeket azonban az alárendelt piacokon megvalósuló verseny nagyobb dinamikájának fényében kell értékelni, figyelemmel arra is, hogy mennyire fontos a megkülönböztetésmentesség biztosítása olyankor, amikor a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra nem vonatkozik közvetlen árellenőrzés. A nagykereskedelmi bemeneti termékek új rendszereken keresztül, az egyenértékűség alapján történő nyújtása összességében előnyösebbnek tűnhet a nemzeti szabályozó hatóságok számára, és arányos is lehet amiatt, hogy az újonnan létesített rendszerek esetében a megfeleléssel, vagyis a bemeneti termékek egyenértékűségének biztosításával járó többletköltségek viszonylag alacsonyak. Másrészről a nemzeti szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell az új rendszerek kiépítését esetleg gátló, a további korszerűsítéshez kapcsolódó tényezőket, amennyiben ezekre szigorúbb szabályozási kötelezettségek vonatkoznának. Az olyan tagállamokban, ahol sok kisméretű, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató van, aránytalan lehet a bemeneti termékek egyenértékűségének előírása mindegyikük számára.

ê 2002/19/EK (18) preambulumbekezdés

(171)A számviteli szétválasztás lehetővé teszi a belső ártranszferek láthatóvá tételét, és adott esetben lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok számára a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek betartásának ellenőrzését. E tekintetben a Bizottság közzétette a liberalizált távközlési piacon a hálózatok összekapcsolásáról szóló, 1998. április 8-i 98/322/EK ajánlást (2. rész – Számviteli szétválasztás és költségszámítás). 66  számviteli elkülönítésről és a költségelszámolási rendszerekről szóló, 2005. szeptember 19-i 2005/698/EK ajánlást.

ò új szöveg

(172)Az elektronikus hírközlő hálózatok befogadására alkalmas építmények kulcsfontosságúak a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez, ugyanis megkettőzésük igen költséges, míg újbóli hasznosításuk jelentős megtakarításokat eredményezhet. Ezért a 2014/61/EU irányelvben a fizikai infrastruktúrára vonatkozóan előírt szabályokon felül konkrét megoldásra van szükség azokra az esetekre, ahol az építmények piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltató tulajdonában állnak. Amennyiben az ilyen építmények rendelkezésre állnak és újból használhatók, az azokhoz való hozzáférés igen nagyon előnyt jelent a versengő infrastruktúra kiépítésekor, ezért szükséges biztosítani, hogy az ezen eszközökhöz való hozzáférés önálló intézkedésként is rendelkezésre álljon az alárendelt piaci verseny és a kiépítési dinamika fokozásához, és ezt a lehetőséget bármely más orvoslat alkalmazása előtt fontolóra kell venni, nem csupán más nagykereskedelmi termékek vagy szolgáltatások ellensúlyozásaként, illetve nem csupán azon vállalkozások esetében, melyek élnek e nagykereskedelmi termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A nemzeti szabályozó hatóságok a meglévő építményeket a jogszabályban előírt könyv szerinti érték alapján értékelik, figyelembe véve az értékcsökkenést és a megfelelő árindexet, amely lehet a kiskereskedelmi árindex, de figyelmen kívül hagyva azokat az eszközöket, melyek értéke legalább negyven év alatt nullára csökkent, noha még használatban vannak.

ê 2009/140/EK (55) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(173)Az új és továbbfejlesztett infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosításának előírása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kellgondoskodniuk kell arról, hogy a hozzáférési feltételek tükrözzék a beruházási döntést alátámasztó körülményeket, figyelembe véve többek között a kiépítés költségeit, az új termékek és szolgáltatások elindításának kihasználtsági mutatóit és a várható kiskereskedelmi árszintet. Továbbá lehetővé kell tenni a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy adott esetben meghatározhassák a hozzáférés megfelelő felülvizsgálati időszakokon keresztül fennálló feltételeit, hogy ezáltal tervezési biztonságot nyújtsanak a beruházók számára. ð Amennyiben az árszabályozás megfelelő intézkedésnek tűnik, ï Ee feltételek a közösségi Ö az uniós Õ jogszabályokkal összhangban magukban foglalhatnak a szerződések tartalmától és időtartamától függő árképzési rendelkezéseket is, amennyiben azok nem gyakorolnak diszkriminatív hatást. Valamennyi előírt hozzáférési feltételnek tiszteletben kell tartania a fogyasztók és a vállalkozások számára kínált szolgáltatások terén fennálló hatékony verseny megőrzésének szükségességét.

ê 2002/19/EK (19) preambulumbekezdés

(174)A hálózati infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezővé tétele a verseny fokozását szolgáló eszközként indokolt lehet, de a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyensúlyt kell teremteniük az infrastruktúra tulajdonosát az infrastruktúrájának a saját javára történő hasznosítása tekintetében megillető jog és a más szolgáltatókat az egymással versengő szolgáltatások nyújtásához alapvető fontosságú eszközökhöz való hozzáférés tekintetében megillető jog között.

ò új szöveg

(175)Olyan földrajzi területeken, ahol előretekintve várható két hozzáférési hálózat létesülése, a végfelhasználók inkább profitálnak a hálózat minőségének az infrastruktúrán alapuló versenyben bekövetkező javulásából, mint az olyan területeken, ahol csak egy hálózat lesz. Az egyéb paramétereken, mint az áron és a választékon alapuló verseny lehetőségét befolyásolják az országos és helyi versenykörülmények. Amennyiben legalább egy hálózatüzemeltető észszerű kereskedelmi feltételek mellett biztosít nagykereskedelmi hozzáférést bármely érdeklődő vállalkozásnak, aminek révén fenntartható verseny jöhet létre a kiskereskedelmi piacon, nem valószínű, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségeket kell előírniuk vagy fenntartaniuk a jelentős piaci erővel rendelkezők számára, elegendő lesz az építményekhez való hozzáférés biztosításáról gondoskodni, és bízni lehet az általános versenyszabályok alkalmazásában. Ez fokozottan igaz, ha mindkét hálózat üzemeltetője kínál nagykereskedelmi hozzáférést észszerű feltételek mellett. A fent említett esetekben a nemzeti szabályozó hatóságok feladata az ex-poszt nyomon követés. Amennyiben előretekintve látszik vagy várható, hogy három hozzáférési hálózat-üzemeltető lesz jelen és verseng fenntarthatóan ugyanazon a kis- és nagykereskedelmi piacon (ez előfordulhat a mobilszolgáltatók esetében, de egyes földrajzi területeken a vezetékes hálózatok kapcsán is, ha az építményekhez való hozzáférés biztosított, és/vagy társberuházások valósultak meg, és így három vagy több szolgáltató rendelkezik a kiskereskedelmi kereslet kielégítéséhez szükséges hálózati eszközökkel), akkor nem valószínű, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok azonosítnak egy olyan szolgáltatót, amely jelentős piaci erővel rendelkezik, hacsak kollektív erőfölényt nem állapítanak meg, illetve hacsak úgy nem alakul, hogy e vállalkozások mindegyike más-más nagykereskedelmi piacon tesz szert jelentős erőfölényre (pl. a hanghívások végződtetésének piacán). A fenntartható és hatékony, infrastruktúrán alapuló versennyel jellemzett piacokon vélhetően elegendő az általános versenyszabályok alkalmazása.

ê 2002/19/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(176)A hálózati infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezővé tétele a verseny fokozását szolgáló eszközként indokolt lehet, de a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyensúlyt kell teremteniük az infrastruktúra tulajdonosát az infrastruktúrájának a saját javára történő hasznosítása tekintetében megillető jog és a más szolgáltatókat az egymással versengő szolgáltatások nyújtásához alapvető fontosságú eszközökhöz való hozzáférés tekintetében megillető jog között. Amennyiben az üzemeltetőkre olyan kötelezettségeket rónak, amelyek értelmében a hálózati elemekhez és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés iránti, illetve ezek használata iránti ésszerű észszerű kérelmeket teljesíteniük kell, az ilyen kérelmek csak olyan objektív kritériumok alapján utasíthatók el, mint a technikai megvalósíthatóság vagy a hálózat egysége fenntartásának szükségessége. Amennyiben a hozzáférés iránti kérelmet elutasítják, a sérelmet szenvedő fél az ügynek a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 20. és 21. Cikkében27.27. és 28. cikkben említett vitarendezési eljárás szerinti elbírálását kérheti. A hozzáférés biztosítására kötelezett üzemeltető számára nem lehet előírni, hogy olyan típusú hozzáférést szolgáltasson, amelynek szolgáltatásához nincs jogaÖ ra nincs módja Õ. Az, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan kötelezően biztosítandó hozzáférést írnak elő, amely rövid távon növeli a versenyt, nem csökkentheti a versenytársak ösztönzését arra vonatkozóan, hogy olyan alternatív lehetőségekbe fektessenek be, amelyek hosszú távon fogják fokozni a ð fenntartható ï versenyt Ö és/vagy a jobb teljesítőképességet és a végfelhasználói előnyöket Õ. A Bizottság közzétett egy közleményt 67 a versenyszabályoknak a távközlési ágazatbeli hozzáférési megállapodásokra történő alkalmazásáról, amely foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A nemzeti szabályozó hatóságok a közösségi Ö az uniós Õ joggal összhangban előírhatnak műszaki és működési feltételeket a kötelezően biztosítandó hozzáférés szolgáltatója és/vagy a kötelezően biztosítandó hozzáférés jogosultja számára. Különösen aA műszaki szabványok bevezetésének meg kell felelnie a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályai terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi az 1535/2015/EU irányelvnek.

ê 2002/19/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(177)Árellenőrzésre lehet szükség abban az esetben, ha egy bizonyos piacon végzett piacelemzés a hatékony verseny hiányát tárja fel. A szabályozási beavatkozás lehet viszonylag enyhe, így például kötelezés arra, hogy a közvetítőválasztás árai legyenek a 97/33/EK irányelvben megállapítottak szerint ésszerűek, vagy lehetnek sokkal komolyabbak, így például kötelezés arra, hogy az árak legyenek költségalapúak annak érdekében, hogy teljes mértékben indokolják az ilyen árakat abban az esetben, amikor a verseny nem elég erős a túlzottan magas árak megakadályozásához. Különösen, aA jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőknek szolgáltatóknak kerülniük kell az árprést, amely által a különbség a kiskereskedelmi áraik és azon árak között, amelyeket a hasonló kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó versenytársaiknak számolnak fel az összekapcsolási Ö és/vagy hozzáférési Õ szolgáltatásokért, nem megfelelő a fenntartható verseny biztosításához. Amikor a nemzeti szabályozó hatóság az ezen irányelv szerint előírt szolgáltatás kialakítása során felmerülő költségeket kiszámítja, helyénvaló a felhasznált tőke – így a megfelelő munkaerő- és építési költségek – észszerű megtérülésével is számolni, a tőke értékét szükség szerint úgy korrigálva, hogy az tükrözze az eszközök aktuális értékelését és a műveletek aktuális hatékonyságát. A költségmegtérülés módszerét a körülményekhez kell igazítani, figyelembe véve a hatékonyság, és a fenntartható verseny ð és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítése ï előmozdításának, valamint a fogyasztói előny maximalizálásának szükségességét, ð ezáltal maximalizálva a végfelhasználói előnyöketïð , és tekintettel kell lenni arra, hogy a nagykereskedelmi áraknak eléggé kiszámíthatóaknak és stabilaknak kell lenniük ahhoz, hogy a szolgáltatók érdekeltek legyenek új vagy továbbfejlesztett hálózatok kiépítésében a Bizottság iránymutatásainak 68 megfelelően. ï 

ò új szöveg

(178)A következő generációs széles sávú szolgáltatások iránti kereslet megjelenési idejének bizonytalanságára tekintettel a beruházások hatékonysága és az innováció ösztönzése megkívánja bizonyos mértékű árazási rugalmasság biztosítását az új vagy továbbfejlesztett hálózatok kiépítésébe befektető szolgáltatók számára. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókkal jellemzett piacokon a túlzó árak elkerülése érdekében az árképzési rugalmasságot ki kell egészíteni olyan biztosítékokkal, melyek óvják a versenyt és a végfelhasználók érdekeit, például gondoskodni kell szigorú megkülönböztetésmentességről, az alárendelt termékek műszaki és gazdasági megkettőzhetőségéről, valamint az infrastruktúraversenyből eredő igazolható kiskereskedelmi árkorlátozó hatás és/vagy a szabályozott hozzáférési termékeken nyugvó más árkorlátozó tényező érvényesüléséről. E biztosítékok alkalmazásának ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok más olyan körülményeket is azonosíthatnak, amelyek mellett nem indokolt szabályozott hozzáférési árakat előírni bizonyos nagykereskedelmi bemeneti termékek kapcsán; ilyen lehet, ha a végfelhasználói kereslet magas árrugalmassága nem teszi kifizetődővé a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára a versenyképes szintnél jelentősen magasabb árak kiszabását.

ê 2002/19/EK (21) preambulumbekezdés

(179)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság költségszámítási rendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségeket ír elő az árellenőrzés támogatása érdekében, maga is végezhet éves ellenőrzést az adott költségszámítási rendszernek való megfelelés biztosítása érdekében, feltéve hogy rendelkezik a szükséges, megfelelően képzett munkaerővel, vagy pedig előírhatja, hogy egy másik, az érintett üzemeltetőtől független, erre alkalmas szervezet végezze el az ellenőrzést.

ò új szöveg

(180)Az Unióban a hanghívás-végződtetés nagykereskedelmi díjszabása azon ez elven alapul, hogy a hívó fél hálózata fizet. A kereslet és a kínálat helyettesíthetőségének vizsgálata azt mutatja, hogy sem jelenleg, sem az előrelátható jövőben nincsenek olyan helyettesítő nagykereskedelmi termékek, melyek korlátozhatnák a hívásvégződtetés adott hálózaton belüli díjszabását. A hívásvégződtetési piachoz való kétoldalú hozzáférés ismeretében további lehetséges versenyakadályok is felmerülnek, többek között az üzemeltetők közötti kereszttámogatás. Ezek a potenciális versenyakadályok a vezetékes és a mobil hanghívás-végződtetési piacokon egyformán felmerülnek. Figyelembe véve a végződtetési üzemeltetők lehetőségét és hajlandóságát arra, hogy az árakat a költségeket jelentősen meghaladó szintre emeljék, középtávon a költségalapúság tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek ezen aggály kezelésére.

(181)Annak érdekében, hogy a hanghívások nagykereskedelmi végződtetésével kapcsolatos versenyakadályoknak az egész Unióban egységes kezelése ne járjon túlzott szabályozási teherrel, ennek az irányelvnek le kell fektetnie egy egységes megközelítést az árszabályozási kötelezettség megállapítása kapcsán, ezt pedig ki kell egészíteni a Bizottság által meghatározandó közös módszertannal és a BEREC által készítendő iránymutatással.

(182)A nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési díjak megállapítását egyszerűsítendő és adott esetben alkalmazásukat megkönnyítendő, az uniós vezetékes és mobil piacokon alkalmazandó díjakat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni. Ebben az irányelvben meg kell határozni a nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési díjak megállapításának alapjául szolgáló kritériumokat és paramétereket. E kritériumok és paraméterek alkalmazásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie többek között azt, hogy csak azokat a költségeket kell lefedni, melyek a nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési szolgáltatás nyújtásán felül merülnek fel; hogy a spektrumdíjak előfizető- és nem forgalomalapúak, ezért kizárandók, és további spektrumra elsősorban az adatforgalomhoz van szükség, így az a hívásvégződtetés költségei szempontjából nem releváns; hogy elismert tény, hogy a mobil hálózatokon a legkisebb hatékony méret a 20%-os piaci részesedésnek felel meg, ám a vezetékes hálózatokon az ennél kisebb szolgáltatók is lehetnek ugyanolyan hatékonyak, és dolgozhatnak ugyanolyan egységköltségek mellett, mint a hatékony szolgáltató, méretüktől függetlenül. A maximális szint pontos megállapításakor a Bizottságnak megfelelő súlyozást kell alkalmaznia az egyes tagállamokban található végfelhasználók számának tükrözésére, ha még fennállnak árkülönbségek. Az említett szint megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a BEREC és a nemzeti szabályozó hatóságok költségmodellekkel kapcsolatos, felbecsülhetetlen értékű tapasztalatait.

(183)Ez az irányelv a nagykereskedelmi hanghívás-végződtetésért vezetékes és mobil hálózatokon alkalmazható maximális díjakat állapítja meg, a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazandó, ezek alatti díjak pontos összegét az első felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja meghatározni. Az első alkalommal megállapított összeg később felülvizsgálatra kerül. A nemzeti szabályozó hatóságok által napjainkban alkalmazott, alulról építkező egyszerű LRIC-modellek és a fenti kritériumok alapján a hanghívás-végződtetési díjak jelenleg 0,4045 eurócent és 1,226 eurócent per perc között alakulnak a mobil, illetve 0,0430 eurócent és 0,1400 eurócent per perc között a vezetékes hálózatokon a kapcsolat legközvetlenebb helyi szintjén (a csúcsidőben és azon kívül felszámított díjak átlagaként). A díjak különbségét a különböző tagállamokban egyrészt a helyi feltételek és a relatív árstruktúrák különbségei, másrészt a modellek kiszámításának időzítésében található eltolódások magyarázzák. Ezenfelül a vezetékes hálózatokon a hívásvégződtetés költséghatékony díjszintje attól a hálózati rétegtől is függ, amely a végződtetést biztosítja. 

(184)A nagyon nagy kapacitású széles sávú szolgáltatások iránti kereslet megjelenési idejének bizonytalanságára, valamint a méretgazdaságosságra és a sűrűségre tekintettel a társberuházási megállapodások igen előnyösnek tűnnek a költségek és a kockázatok megosztása szempontjából, ily módon a kisebb üzemeltetők is gazdaságilag észszerű feltételek mellett fektethetnek be, ami ösztönzi a fenntartható, hosszú távú versenyt még ott is, ahol az infrastruktúra-alapú verseny esetleg nem hatékony. Amennyiben egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató társberuházási felhívást tesz közzé észszerű, megkülönböztetéstől mentes feltételekkel a nagyon nagy kapacitású hálózatok létesítéséhez jelentősen hozzájáruló új hálózati elemek kiépítésére, a nemzeti szabályozó hatóságnak általában tartózkodnia kell attól, hogy ezen irányelv szerinti kötelezettségeket írjon elő az új hálózati elemek kapcsán, de ezt a későbbi piacelemzések során felülvizsgálhatja. Mindaddig, amíg a társberuházásnak a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi versenyre gyakorolt kedvező hatását megfelelően szem előtt tartják, a nemzeti szabályozó hatóságok vélhetik úgy, hogy a meglévő, szabályozott nagykereskedelmi hozzáférés mellett kialakult piaci struktúra és dinamika miatt és kereskedelmi ajánlat hiányában indokolt védeni azon szereplők hozzáférési jogait is, akik nem vesznek részt a közös beruházási projektben, méghozzá úgy, hogy a meglévő hozzáférési termékeket fenn kell tartani, vagy – amennyiben a meglévő hálózati elemeket idővel leszerelik – az azokéhoz hasonló funkciókat lehetővé tévő hozzáférési termékek biztosítása révén.

ê 2009/140/EK (61) preambulumbekezdés

(185)A funkcionális szétválasztásnak, amely a vertikálisan integrált üzemeltetőket működési szempontból önálló gazdasági egységek létesítésére kötelezi, az a célja, hogy az értéklánc következő szintjén lévő piacon működő szolgáltatók, így a vertikálisan integrált üzemeltető saját szervezeti egységei is, teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékekhez jussanak. A funkcionális szétválasztás számos érintett piacon javíthatja a versenyt azáltal, hogy kevésbé ösztönöz a megkülönböztetésmentesség mellőzésére, és segíti a megkülönböztetésmentességet megkövetelő kötelezettségek betartásának ellenőrzését és kikényszerítését. Kivételes esetekben, ha a megkülönböztetésmentesség több érintett piacon rendszeresen nem valósult meg a gyakorlatban, illetőleg ha a korábban megfelelőnek ítélt egy vagy több korrekciós intézkedés igénybevételét követően ésszerű észszerű időn belül egyáltalán nincs vagy csekély a kilátás az infrastruktúra-szintű versenyre, indokolt lehet korrekciós intézkedésként funkcionális szétválasztást alkalmazni. Különösen fontos azonban biztosítani, hogy az intézkedés ne vegye el az érintett vállalkozás kedvét a hálózati beruházásoktól, és ne járjon hátrányos következményekkel a fogyasztók jólétével kapcsolatbani jólétre nézve. Az intézkedés alkalmazása szükségessé teszi a hozzáférési hálózathoz kapcsolódó különböző érintett piacok összehangolt elemzését– a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkébena 67. cikkben előírt piacelemzési eljárásnak megfelelően– szükségessé teszi a hozzáférési hálózathoz kapcsolódó különböző érintett piacok összehangolt elemzését. A piacelemzés és a funkcionális szétválasztás részletszabályainak megállapítása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak – figyelemmel a hálózat kiépítettségének mértékére és a technológiai fejlettség fokára, amely befolyásolhatja a vezetékes és a vezeték nélküli szolgáltatások helyettesíthetőségét – különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mely termékek mely önálló vállalkozás kezelésébe kerülnek. A belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a funkcionális szétválasztásra vonatkozó javaslatokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

ê 2009/140/EK (62) preambulumbekezdés

(186)Az anyavállalat gazdasági és vállalatvezetési felügyeleti jogainak megóvása érdekében a funkcionális szétválasztás alkalmazása nem akadályozhatja az egyes önálló vállalkozások közötti, megfelelő koordinációs mechanizmusokat.

ê 2009/140/EK (64) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(187)Abban az esetben, ha egy vertikálisan integrált vállalkozás úgy dönt, hogy helyi hozzáférési hálózati eszközeinek jelentős részét vagy teljes egészét valamely, más tulajdonában lévő, önálló jogalanyra átruházza vagy a hozzáférési termékekkel folytatandó kereskedelmi tevékenység céljára önálló vállalkozást létesít, akkor a nemzeti szabályozó hatóságnak – annak érdekében, hogy az új rendszer megfeleljen Ö  ezen irányelv Õa 2002/19/EK irányelv (a hozzáférési irányelv) és a 2002/22/EK irányelv (az egyetemes szolgáltatási irányelv) rendelkezéseinek – fel kell mérnie, hogy a tervezett ügylet,ð valamint a vállalkozás által adott esetben kínált hozzáférési garanciák ï hogyan befolyásoljaák a vertikálisan integrált vállalkozás fennálló szabályozási kötelezettségeit. A nemzeti szabályozó hatóságnak újonnan elemeznie kell azokat a piacokat, amelyeken az önálló jogalany működik, és ennek megfelelően kell a kötelezettségeket megállapítania, fenntartania, módosítania vagy megszüntetnie. Ebből a célból lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a vállalkozástól tájékoztatást kérhessen.

ò új szöveg

(188)Az egy vagy több piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított, vertikálisan integrált vállalkozások önkéntes szétválását tervezhetőbbé és átláthatóbbá teszik az önként vállalt kötelezettségek, amelyek vonatkozhatnak például a tervezett szétválasztás menetének ismertetésére a mérföldkövek megadásával és az akkor várható következmények bemutatásával, ha egyes mérföldkövek elérése mégsem valósulna meg. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a hosszabb távú fenntarthatóság szempontjából kell értékelniük e vállalásokat, különösen a kötelezettség fennállásának időszaka tekintetében, és figyelemmel kell lenniük arra, hogy a piac stabilitásához és előreláthatóságához a nyilvános konzultációk keretében az érdekeltek milyen értéket társítottak.

(189)E vállalások között elképzelhető egy ellenőrző megbízott kijelölése, akinek személyét és megbízását a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia, valamint az, hogy a vállalkozás kötelezi magát arra, hogy rendszeres időközönként beszámol az elért haladásról.

(190)Előnyös lehet az egészséges nagykereskedelmi piac szempontjából, ha a hálózat tulajdonosa nem foglalkozik kiskereskedelmi szolgáltatásokkal, hanem csak nagykereskedelmi szolgáltatásokat kínál másoknak, ez ugyanis ösztönzi az alárendelt piacokon a kiskereskedelmi versenyt. Az ilyen szolgáltatók üzleti modellje azon potenciális pénzügyi befektetők számára is vonzóbb, akik kevésbé ingatag infrastrukturális eszközöket keresnek hosszú, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését is magában foglaló időtávra. Mindazonáltal a csak nagykereskedelemmel foglalkozó szereplő jelenléte önmagában még nem idéz elő valóban versenyorientált kiskereskedelmi piacot, és a csak nagykereskedelemmel foglalkozó szolgáltató is azonosítható jelentős piaci erővel rendelkezőként egy adott termékpiacon vagy földrajzi piacon. A csak nagykereskedelmi üzleti modellt követő szolgáltatók viselkedése kevésbé kockázatja a versenyt, mint a vertikálisan integrált vállalkozásoké, amennyiben valóban csak nagykereskedelmi termékekkel foglalkoznak, és nincs késztetésük a kiskereskedelmi szereplők közötti különbségtételre. A szabályozási beavatkozásnak ilyen esetben arányosan enyhébbnek kell lennie. Ugyanakkor a nemzeti szabályozó hatóságoknak képeseknek kell lenniük beavatkozni, ha olyan versenyakadály jelenik meg, amely kedvezőtlen a végfelhasználókra nézve.

(191)A hagyományos rézalapú hálózatokról a következő generációs hálózatokra való átállás megkönnyítése érdekében – ami a végfelhasználók érdekeit szolgálja – a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon kell követniük a hálózatüzemeltetők erre irányuló saját kezdeményezéseit, és szükség esetén meg kell határozniuk az átállás folyamatát, például elő kell írniuk előzetes értesítési és átláthatósági, valamint az összevethető hozzáférés biztosítására vonatkozó követelményeket, ha a hálózat tulajdonosának egyértelmű a szándéka és kellő a felkészültsége a rézalapú hálózat elhagyására. Az átállás indokolatlan késleltetésének elkerülése végett a nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell ruházni azzal a joggal, hogy visszavonhassák a megfelelő átállási folyamat meghatározását követően a rézhálózathoz való hozzáférés-biztosítási kötelezettségeket.

ê 2002/22/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(192) A hírközlési ágazat liberalizációja, valamint a hírközlési szolgáltatások fokozódó versenye és választékának növekedése együtt jár az egyetemes szolgáltatás nyújtását biztosító összehangolt keretszabályozás létrehozására irányuló intézkedésekkel. Az egyetemes szolgáltatás fogalmának a technológiai fejlődéshez, a piac alakulásához és a felhasználói kereslet változásához igazodva kell alakulnia. A közösségi távközlési piac teljes körű liberalizációja érdekében 1998-ban létrehozott keretszabályozás meghatározta az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek minimális körét, továbbá ezekre vonatkozóan költségszámítási és finanszírozási szabályokat határozott meg.

ê 2002/22/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(193)A Szerződés 153.Ö Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 169. Õ cikke szerint a Közösségnek Ö az Uniónak Õ hozzá kell járulnia a fogyasztók védelméhez.

A Közösség és tagállamai, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapvető távközlésről szóló megállapodása keretében kötelezettséget vállaltak a távközlő hálózatok és a távközlési szolgáltatások keretszabályozására. A WTO minden tagja jogosult meghatározni, hogy milyen egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket kíván fenntartani. E kötelezettségek nem fognak önmagukban versenyellenesnek minősülni, feltéve, hogy azokat átlátható, megkülönböztetéstől mentes és versenysemleges módon kezelik, és hogy nem jelentenek a tag által meghatározott egyetemes szolgáltatási típushoz szükségesnél nagyobb terhet.

ê 2002/22/EK (51) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Mivel a tervezett intézkedés céljait – nevezetesen a távközlési egyetemes szolgáltatások valamennyi európai felhasználó számára közös szintjének megállapítását, továbbá a nyilvános, helyhez kötött telefonhálózatokhoz és a kapcsolódó, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokhoz való hozzáférésre és ezek használatára vonatkozó feltételek harmonizációját, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások, az elektronikus hírközlő hálózatok és a kapcsolódó eszközök harmonizált keretszabályozásának kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2002/22/EK (5) preambulumbekezdés

Egy versenypiacon a nyilvánosan elérhető, helyhez kötött telefonszolgáltatásokat nyújtó valamennyi vállalkozásra vonatkoznia kell bizonyos kötelezettségeknek, míg más kötelezettségeknek csak a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra, illetve egyetemes szolgáltatás üzemeltetőjeként kijelölt vállalkozásokra kell vonatkozniuk.

ò új szöveg

(194)Az egyetemes szolgáltatás biztonsági hálóként működik, megfizethető áron biztosítja a végfelhasználók számára egy minimális szolgáltatáscsomag elérhetőségét, ha a hozzáférés hiányából adódóan szociális kirekesztettség veszélye állna fenn azáltal, hogy az állampolgár nem tud teljes mértékben részt venni a társadalmi és gazdasági életben.

(195)Alapszintű széles sávú internet-hozzáférés már szinte mindenhol van az Unióban, és igen széles körben használják mindenféle tevékenységhez. Az igénybevétel mértéke azonban elmarad az elérhetőségétől, sokan ugyanis tájékozatlanságból, a költségek miatt, készségek hiányában vagy tudatos döntésként nem rendelkeznek kapcsolattal. A megfizethető funkcionális internet-hozzáférés alapvető fontosságú a mai társadalmakban és a szélesebb gazdaságban. A digitális gazdaságban és társadalomban való részvétel alapfeltétele, nélkülözhetetlen online szolgáltatásokat nyújt.

ê 2002/22/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(196)Az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy a felhasználóknak – kérelemre – megfizethető áron csatlakozást kell biztosítani Ö minden végfelhasználó számára hozzáférést kell biztosítani megfizethető áron funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatáshoz, legalább helyhez kötött módon Õhelyhez kötött nyilvános telefonhálózathoz. ð A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megfizethető árú szolgáltatások nyújtását ne csak helyhez kötött módon, hanem a mozgásban lévő polgárok számára is előírhassák, ha ezt szükségesnek vélik e polgárok teljes körű társadalmi és gazdasági integrációjához. ï A követelmény egyetlen keskenysávú hálózati csatlakozásra korlátozódik, – amelynek biztosítását a tagállamok a végfelhasználó elsődleges helyére/lakóhelyére korlátozhatják –, és ez nem terjed ki az integrált szolgálatú digitális hálózatra (ISDN), amely két vagy több, egyidejűleg használható csatlakozást kínál. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét melyikÖ milyen kategóriájú Õ üzemeltető nyújtja. A helyhez kötött, nyilvános telefonhálózathoz történő csatlakozásnak képesnek kell lennie a beszédátvitelre és online szolgáltatásokhoz, így pl. a nyilvános Internet útján nyújtott online szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez elégséges sebességű adatátvitelre. Az adott felhasználó által tapasztalt internet-hozzáférési sebesség több tényezőtől függhet, beleértve az internetkapcsolat szolgáltatóját (szolgáltatóit), valamint azt az alkalmazást, amelyhez a csatlakozást használják. A nyilvános telefonhálózathoz egyetlen keskenysávon történő csatlakozás esetén elérhető adatátviteli sebesség az előfizető végberendezésének kapacitásától és a csatlakozástól függ. Ezért nem helyénvaló közösségi szinten egy bizonyos adatátviteli sebességet vagy bitsebességet előírni. A jelenleg rendelkezésre álló hangfrekvenciás modemek általában 56 kbit/s adatátviteli sebességet kínálnak, és a változó vonalminőség kiszolgálására automatikus adatátviteli sebesség-kiigazítást alkalmaznak, ami azt eredményezi, hogy az elért adatátviteli sebesség 56 kbit/s-nál kisebb lehet. A rugalmasságra egyrészt azért van szükség, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen szükség esetén olyan intézkedéseket tenni, amelyek biztosítják, hogy a csatlakozások ezt az adatátviteli sebességet támogatni tudják, másrészt azért, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen szükség szerint az 56 kbit/s felső határ alatti adatátviteli sebességet engedélyezni, pl. a vezeték nélküli technológiákban (így a cellás, vezeték nélküli hálózatokban) rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében azzal a céllal, hogy a lakosság nagyobb része férjen hozzá az egyetemes szolgáltatáshoz. Ez különösen fontos lehet egyes olyan, csatlakozni kívánó országokban, ahol a hagyományos telefoncsatlakozás viszonylag kevés háztartás számára áll rendelkezésre. Olyan konkrét esetekben, amikor a helyhez kötött, nyilvános telefonhálózathoz való csatlakozás egyértelműen nem elegendő a kielégítő internet-hozzáférés támogatására, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megkövetelhessék a csatlakozásnak az előfizetők többsége számára nyújtott szintre való fejlesztését annak érdekében, hogy a csatlakozás az internet-hozzáféréshez megfelelő adatátviteli sebességet támogassa. Amennyiben az ilyen külön intézkedések az érintett fogyasztók számára nettó költségterhet eredményeznek, a nettó hatást az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek bármely nettó költségszámításában figyelembe lehet venni.

ê 2009/136/EK (5) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(197)A helyhez kötött, nyilvános hírközlési hálózathoz történő csatlakozásnak képesnek kell lennie az online szolgáltatásokhoz, így pl. a nyilvános internet útján nyújtott online szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez elégséges sebességű adatátvitelre. Az adott felhasználó által tapasztalt internet-hozzáférési sebesség több tényezőtől függhet, beleértve az internetkapcsolat szolgáltatóját (szolgáltatóit), valamint azt az alkalmazást, amelyhez a csatlakozást használják. A nyilvános telefonhálózathoz egyetlen keskenysávon történő csatlakozás esetén elérhető adatátviteli sebesség az előfizető végberendezésének kapacitásától és a csatlakozástól függ. Ezért nem helyénvaló közösségi szinten egy bizonyos adatátviteli sebességet vagy bitsebességet előírni. ð A megfizethető funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatásnak elégségesnek kell lennie azon alapvető szolgáltatások eléréséhez és használatához, amelyeket a felhasználók többsége igénybe vesz. Ezen szolgáltatások listáját a tagállamoknak kell pontosabban meghatározniuk aszerint, hogy területükön mi biztosítja a megfelelő társadalmi befogadást és a digitális társadalomban és gazdaságban való részvételt. ï A rugalmasságra azért van szükség, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen szükség esetén olyan intézkedéseket tenni, amelyek biztosítják, hogy az adatcsatlakozás olyan elégséges adatátviteli sebességet támogasson, amely elegendő a tagállamok által meghatározott funkcionális internet-hozzáféréshez, kellően figyelembe véve a nemzeti piacok egyedi körülményeit, például az adott tagállamban az előfizetők többsége által használt, leginkább elterjedt sávszélességet vagy a technológiai megvalósíthatóságot, feltéve, hogy ezek az intézkedések a piactorzítás minimalizálására irányulnak. Amennyiben – kellően figyelembe véve a költségeket és a bevételeket, valamint az érintett szolgáltatások biztosításából eredő nem tárgyi hasznokat – ezek az intézkedések egy kijelölt vállalkozásra nézve méltánytalan terhet eredményeznek, ezt a szolgáltatási kötelezettségek bármely nettó költségszámításában figyelembe lehet venni. Végre lehet hajtani az alapul szolgáló hálózati infrastruktúra alternatív finanszírozását is, amely közösségi finanszírozást vagy a közösségi jognak megfelelő nemzeti intézkedéseket foglal magában.

ò új szöveg

(198)A végfelhasználókat nem szabad kötelezni olyan szolgáltatások használatára, melyeket nem szeretnének igénybe venni, ezért biztosítani kell, hogy kérhessék a megfizethető egyetemes szolgáltatásnak csak a hangkommunikációs szolgáltatásra való korlátozását.

ê 2009/136/EK (17) preambulumbekezdés

(199)A nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy nyomon kövessék az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe tartozó szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabásának alakulását és szintjét, még akkor is, ha egy tagállam nem jelölt ki vállalkozást egyetemes szolgáltatás nyújtására. Ilyen esetben aA nyomon követést úgy kell elvégezni, hogy az sem a nemzeti szabályozó hatóságokra, sem pedig az említett szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra nézve ne járjon túlzott adminisztratív terhekkel.

ê 2002/22/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(200)A megfizethető ár a tagállamok által a konkrét nemzeti feltételek fényében nemzeti szinten meghatározott ár, amely jelentheti a helyre való tekintet nélküli közös díjszabások meghatározását, vagy különleges díjszabási lehetőségeket ð vagy csomagokat ï az alacsony jövedelműek Ö vagy más különleges szociális helyzetű csoportok, így az idősek, a fogyatékossággal élők, valamint a vidéken, földrajzi elszigeteltségben élők igényeinek Õ kezelésérekielégítésére. A piac működésének megzavarását elkerülendő ezeknek a lehetőségeknek alapvető funkciókat kell magukban foglalniuk. Az egyéni fogyasztók ð végfelhasználók ï számára a megfizethetőség ð alapja a szerződéskötési jog, egy szám rendelkezésre állása, a szolgáltatással való folyamatos kapcsolat, és ï összekapcsolódik azzal, hogy kiadásaikat figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék.

ò új szöveg

(201)Ezentúl nem engedhető meg, hogy egy végfelhasználótól megtagadják a szolgáltatások meghatározott minimális készletének biztosítását. A szerződéskötési jog értelmében lehetővé kell tenni a megfizethető funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződés kötését legalább helyhez kötött módon bármely, az adott helyen ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozással azon végfelhasználók számára is, akiket különben elutasítanának alacsony jövedelmük vagy különleges szociális helyzetük miatt. A pénzügyi kockázatnak, például a számlák ki nem fizetése kockázatának a minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy megfizethető egységekben előre kifizetett szolgáltatásokat kínáljanak.

(202)Annak érdekében, hogy a polgárok elérhetők legyenek hangkommunikációs szolgáltatás révén, a tagállamoknak észszerű ideig fenn kell tartaniuk a telefonszám elérhetőségét olyan időszakokban is, amikor a hangkommunikációs szolgáltatást valaki nem használja. A vállalkozások számára lehetővé kell tenni olyan mechanizmusok alkalmazását, amelyekkel ellenőrizhetik, hogy a végfelhasználó továbbra is érdekelt-e a szám fenntartásában.

ê 2002/22/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(203)Az egyetemes szolgáltatás biztosítása (azaz szolgáltatások meghatározott minimális készletének megfizethető áron történő nyújtása minden végfelhasználó számára) során egyes szolgáltatásokat egyes végfelhasználók részére a szokásos piaci feltételekből eredőtől eltérő árakon nyújthatnak. AzonbanazAz ilyen szolgáltatások ilyen körülmények között történő nyújtására kijelöltt végző vállalkozások kompenzációjának nem feltétlenül kell a verseny bármiféle torzulását eredményeznie, feltéve, hogy Ö e Õa kijelölt vállalkozásokat a felmerülő konkrét nettó költség tekintetében kompenzálják, továbbá feltéve, hogy a nettó költségteher megtérülésének biztosítása versenysemleges módon történik.

ò új szöveg

(204)A megfizethetőséget biztosító intézkedések iránti szükséglet felmérése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon kell követniük az alacsony jövedelmű vagy más különleges szociális helyzetű végfelhasználóknak szánt díjszabási lehetőségek vagy csomagok alakulását és részleteit.

(205)Amennyiben a vállalkozások által kínált alaptarifákon vagy -csomagokon túlmutató intézkedések nem elegendőek az alacsony jövedelmű vagy más speciális szükségletű végfelhasználók szempontjából való megfizethetőség biztosításához, a közvetlen támogatás, például az ilyen végfelhasználók számára utalványok kibocsátása is alkalmazható alternatívaként a piactorzulás elkerülése érdekében.

ê 2009/136/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(206)A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fogyatékkal fogyatékossággal élő végfelhasználók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, Ö megfizethető Õszéles körben rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások piaca létrehozásának előmozdításáraÖ , ideértve az akadálymentes technológiákkal működő berendezéseket Õ. Ez többek közt az európai szabványokra való hivatkozás révén érhető el, Ö vagy Õ az elektronikus hozzáférhetőségre (e-hozzáférhetőségre) vonatkozóÖ a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv 69 szerinti követelmények bevezetésével. Õnek a közbeszerzési eljárásokban és a pályázatokkal kapcsolatos szolgáltatásokban való bevezetésével, valamint a fogyatékkal élő végfelhasználók jogait biztosító jogszabályok végrehajtásával. ð A tagállamoknak sajátos körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk a megfelelő intézkedéseket, vagyis lehetőségük van egyedi intézkedések bevezetésére, amennyiben a piac a szokásos gazdasági feltételek mellett nem kínál megfizethető, a fogyatékossággal élők számára akadálymentesített termékeket és szolgáltatásokat. ï 

ò új szöveg

(207)A funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességgel rendelkező vezetékes adatkapcsolat ma már szinte mindenhol elérhető, és a lakosság túlnyomó része által használt az Unióban. A standard vezetékes széles sávú lefedettség és elérhetőség az Unióban 2015-ben az otthonok 97%-ában biztosított, igénybevétele átlagosan 72%-os, a vezeték nélküli technológián alapuló szolgáltatásokat pedig ennél is nagyobb arányban veszik igénybe. Azonban vannak még különbségek a tagállamok között a vezetékes széles sávú hozzáférés elérhetőségében és megfizethetőségében a vidéki és a városi területeken egyaránt.

(208)A piac vezető szerepet játszik az egyre nagyobb kapacitású széles sávú hozzáférés elérhetővé válásában.Ahol a piac nem kellően erős ehhez, a funkcionális internet-hozzáférés elvileg költséghatékonyabb és kevésbé piactorzító módon biztosítható közrendi eszközök révén, mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség révén; elképzelhető például az ESBA és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök igénybevétele, az európai strukturális és beruházási alapokból származó közfinanszírozás, a kevésbé sűrűn lakott területeken a széles sávú hálózatok kiépítésének támogatásához a rádióspektrum-használati joghoz kapcsolódó lefedési kötelezettség előírása és az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő közberuházás.

ê 2009/136/EK (4) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(209)Az egyetemes szolgáltatás tekintetében alapvető követelmény, hogy a felhasználóknak kérelmükre megfizethető áron csatlakozást kell biztosítani a helyhez kötött nyilvános hírközlési hálózathoz. ð Amennyiben megfelelő értékelés és a nemzeti szabályozó hatóság által a hálózatkiépítés kapcsán végzett feltérképezés eredményeinek fényében előrevetíthető, hogy egyes területeken sem a piaci, sem az állami beavatkozástól nem várható a tagállamok által a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító kapcsolat kiépítése a végfelhasználók számára, akkor a tagállam számára kivételesen lehetővé kell tenni bizonyos vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok kijelölését e szolgáltatások nyújtására az ország meghatározott területein. ïA követelmény helyi, belföldi és nemzetközi hívások, telefaxhívások és adatszolgáltatások biztosítása, amelyetð A funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást biztosító egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget ï a tagállamok a végfelhasználó elsődleges helyére vagy lakóhelyére korlátozhatnakják. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a ð funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító ï csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét melyik üzemeltető nyújtja.

ê 2009/136/EK (16) preambulumbekezdés

(210)A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok feladata tárgyilagos szempontok alapján arról dönteni, hogy mely vállalkozásokat jelölik ki egyetemes szolgáltatónak, szükség szerint figyelembe véve a vállalkozások képességét és hajlandóságát az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek összességének vagy egy részének vállalására. Ez nem zárja ki azt, hogy a tagállamok a kijelölési eljárásba a hatékonyság érdekében indokolt egyedi feltételeket építsenek be, ideértve többek között a földrajzi területek vagy összetevők csoportosítását vagy a kijelölés minimális időtartamának megállapítását.

ò új szöveg

(211)Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító megfizethető kapcsolat kiépítésének költségeit az elektronikus hírközlési vállalatnál és a felhasználóknál várható pénzügyi teher felmérésével kell megbecsülni.

(212)Az ország teljes területére vonatkozó területi lefedettség a priori előírása a kijelöléskor vélhetően kirekeszt vagy eltántorít bizonyos vállalkozásokat az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kijelölés kérésétől. Az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó túlzottan hosszú vagy korlátlan ideig érvényes kijelölés szintén eleve kirekeszthet egyes vállalkozásokat.

ê 2002/22/EK (9) preambulumbekezdés

Ezen irányelv rendelkezései nem zárják ki eleve, hogy a tagállamok az egyetemes szolgáltatás hálózati és szolgáltatási elemeinek nyújtására különböző vállalkozásokat jelöljenek ki. A hálózati elemeket nyújtó kijelölt vállalkozások számára előírhatják, hogy olyan kiépítésről és karbantartásról gondoskodjanak, amely a helyhez kötött, nyilvános telefonhálózathoz történő csatlakozásra és a helyhez kötött, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokhoz történő hozzáférésre vonatkozó valamennyi ésszerű kérelem teljesítéséhez szükséges és azzal arányos.

ê 2002/22/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A telefonkönyvi információ és a tudakozószolgálat a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások tekintetében alapvető hozzáférési eszköz, és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség részét képezi. A felhasználók és a fogyasztók átfogó előfizetői nyilvántartásokat és olyan tudakozószolgáltatást igényelnek, amely kiterjed minden nyilvántartott telefon-előfizetőre és annak hívószámára (beleértve a helyhez kötött és a mobilszámokat), továbbá azt igénylik, hogy ez az információ kedvezményezéstől mentes módon jelenjen meg. A távközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 70 biztosítja az előfizetőknek a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát személyes adataik nyilvános telefonkönyvben történő feltüntetését illetően.

ê 2002/22/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A polgárok számára fontos, hogy megfelelően álljanak rendelkezésre nyilvános telefonállomások, a felhasználók számára pedig az, hogy a segélyhívó telefonszámokat és különösen az európai egységes segélyhívószámot („112”) ingyenesen hívhassák bármilyen telefonról, beleértve a nyilvános telefonállomásokat, bárminemű fizetőeszköz használatanélkül. Ha a „112” létezésére vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő információ, az megfosztja a polgárokat az e szám által európai szinten nyújtott fokozott biztonságtól, különösen más tagállamokban folytatott utazásaik során.

ê 2002/22/EK (13) preambulumbekezdés

A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak garantálására, hogy a fogyatékkal élő felhasználók és a különleges szociális helyzetű felhasználók hozzáférjenek minden helyhez kötött, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz, és az számukra megfizethető legyen. A fogyatékkal élő felhasználókra vonatkozó konkrét intézkedések között szükség szerint szerepelhet a számukra hozzáférhető nyilvános telefonállomások, nyilvános szövegmegjelenítő telefonok rendelkezésre bocsátása, illetve ezzel egyenértékű intézkedések a siket vagy beszédfogyatékos emberek számára, továbbá olyan szolgáltatások ingyenes nyújtása látássérült – vak vagy gyengénlátó – személyek számára, mint a tudakozószolgálat, illetve ezzel egyenértékű intézkedések, és kérésre a vak vagy csökkentlátó emberek számára a részletes számlák alternatív formában történő rendelkezésre bocsátása. Külön intézkedések megtételére lehet szükség továbbá ahhoz, hogy a fogyatékkal élő felhasználók és a különleges szociális helyzetű felhasználók számára biztosított legyen a „112” segélyhívó szolgálathoz való hozzáférés, továbbá, hogy nekik is hasonló lehetőségük nyíljon a különböző üzemeltetők vagy szolgáltatók közötti választásra, mint más fogyasztóknak. Paraméterek széles körére vonatkozóan születtek szolgáltatásminőségi szabványok azért, hogy értékelhető legyen az előfizetők által igénybe vett szolgáltatások minősége és az, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítésére kijelölt vállalkozások milyen teljesítményt érnek el az e szabványoknak való megfelelés terén. Szolgáltatásminőségi szabványok fogyatékkal élő felhasználók tekintetében még nem léteznek. Ki kell dolgozni a fogyatékkal élő felhasználókra vonatkozó teljesítményszabványokat és a vonatkozó paramétereket, ezekről pedig ezen irányelv 11. cikke rendelkezik. Ezen túlmenően a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy – ha és amennyiben szolgáltatásminőségi szabványok és paraméterek kidolgozására kerül sor – a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény adatainak közzétételét megköveteljék. Az egyetemes szolgáltatás nyújtója nem tehet olyan intézkedést, amellyel megfosztja a felhasználókat attól, hogy mind az általa az egyetemes szolgáltatás részeként nyújtott szolgáltatások, mind a különböző üzemeltetők, illetve szolgáltatók által kínált szolgáltatások előnyeiből egyszerre részesüljenek.

ê 2002/22/EK (14) preambulumbekezdés

A helyhez kötött, nyilvános telefonhálózathoz való hozzáférés és annak használata olyan fontos, hogy annak ésszerű kérelem alapján bárki számára rendelkezésre kell állnia. A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok feladata tárgyilagos szempontok alapján meghatározni, hogy mely vállalkozásoknak van egyetemes szolgáltatási kötelezettsége ezen irányelv alkalmazásában, szükség szerint figyelembe véve a vállalkozások képességét és hajlandóságát az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek összességének vagy egy részének vállalására. Fontos, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket a leghatékonyabb módon teljesítsék, hogy ezáltal a felhasználók általában a hatékony költséggazdálkodásnak megfelelő árakat fizessék. Hasonlóképpen fontos, hogy az egyetemes szolgáltatások üzemeltetői fenntartsák a hálózat egységét, valamint a szolgáltatás folyamatosságát és minőségét. A nagyobb verseny és választék kialakulása több lehetőséget biztosít arra, hogy jelentős piaci erővel nem rendelkező vállalkozások teljesítsék az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek összességét vagy egy részét. Ezért az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítésével bizonyos esetekben – többek között versenyeztetési és összehasonlító kiválasztási eljárások keretében – olyan üzemeltetőket is megbízhatnak, amelyek a hozzáférés és szolgáltatás nyújtásának leginkább költséghatékony eszközét mutatják be. Az ennek megfelelő kötelezettségek a nyilvánosan elérhető szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyekben feltételként feltüntethetők.

ê 2009/136/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(213)Amennyiben egy, Ö ezen irányelv 81. Õ a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 4. cikke szerint egyetemes szolgáltatás Ö a funkcionális internet-hozzáférési vagy a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött Õ biztosítására kijelölt vállalkozás úgy dönt, hogy az ország területén található, helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét, egyetemes szolgáltatási kötelezettségére tekintettel, vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra ruházza át, a nemzeti szabályozó hatóságnak értékelnie kell a tervezett ügylet hatását az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek az ország egész területén, vagy annak egy részén való folytonossága biztosítása érdekében. Ennek érdekében a vállalkozásnak előzetesen értesítenie kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket elrendelő nemzeti szabályozó hatóságot az átruházásról. A nemzeti szabályozó hatóság által elvégzett értékelés nem befolyásolhatja hátrányosan a tranzakció végrehajtását.

ò új szöveg

(214)A stabilitás és a fokozatos átállás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön a funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosításától eltérő egyetemes szolgáltatás nyújtását ezen irányelv hatálybalépésekor továbbra is a 2002/22/EK irányelv alapján biztosítsák, amennyiben ezek vagy ezekhez hasonló szolgáltatások szokásos kereskedelmi feltételek mellett nem érhetők el. A fizetős nyilvános telefonok, az előfizetői nyilvántartások és a tudakozószolgáltatások további biztosítása az egyetemes szolgáltatás jegyében, ahol ez bizonyíthatóan szükséges, kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok figyelembe vegyék az eltérő helyi körülményeket. E szolgáltatásokat azonban mindenképpen közforrásokból kell finanszírozni, akárcsak az egyéb kötelező egyetemes szolgáltatásokat.

ê 2002/22/EK (15) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(215)A tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük a fogyasztók ð végfelhasználók ï helyzetét a ð funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások ï nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások használata és különösen a megfizethetőség tekintetében. A ð funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatásokï telefonszolgáltatás megfizethetősége összefügg a telefonhasználati kiadások, valamint a telefonhasználat egyéb szolgáltatásokhoz hasonlított viszonylagos költsége tekintetében a felhasználók tudomására jutó információkkal, valamint azzal, hogy a fogyasztóknak mennyire van módjuk a kiadásaik ellenőrzésére. Ennélfogva a megfizethetőség azt jelenti, hogy a fogyasztókat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítésére kijelölt vállalkozásokra rótt kötelezettségek révén jogok illetik. E kötelezettségek között szerepel a részletes számlázás meghatározott szintje, a fogyasztóknak biztosított lehetőség bizonyos hívások (pl. emelt díjas szolgáltatásokhoz kapcsolódó emelt díjú hívások) szelektív letiltására, a fogyasztók lehetősége kiadásaik előrefizetés útján történő ellenőrzésére, és a fogyasztók lehetősége az előre fizetendő csatlakozási díj beszámítására. A piaci fejlemények fényében az ilyen intézkedések felülvizsgálatára és megváltoztatására lehet szükség. A jelenlegi feltételek nem indokolják az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel terhelt üzemeltetők számára annak előírását, hogy figyelmeztessék az előfizetőket egy előre meghatározott kiadási határ túllépése vagy szokatlan hívási magatartás esetén. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések jövőbeni felülvizsgálata során meg kell fontolni, hogy szükséges-e esetleg az előfizetőket ilyen okokból figyelmeztetni.

ê 2002/22/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(216)A számlák tartósan késedelmes fizetésének vagy nem fizetésének eseteit kivéve a ð megfizethető díjakra jogosult ï fogyasztókat védeni kell attól, hogy kifizetetlen számla miatt azonnal lekapcsolják őket a hálózatról, és különösen az emelt díjas szolgáltatásokra vonatkozó nagy számlákkal összefüggő jogviták esetében a jogvita rendezéséig a fogyasztók számára továbbra is hozzáférést kell biztosítani az alapvető telefonÖ hangkommunikációs Õ szolgáltatásokhoz. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ilyen hozzáférést csak akkor lehet továbbra is biztosítani, ha az előfizető tovább fizeti a vonalbérleti díjat.

ê 2002/22/EK (17) preambulumbekezdés

A minőség és az ár a versenypiac kulcsfontosságú tényezői, és a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük a szolgáltatás elért minőségének figyelemmel kísérésére olyan vállalkozásoknál, amelyeket egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítésére jelöltek ki. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen vállalkozások által elért szolgáltatásminőséggel összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő intézkedéseket tehessenek, ha ezt szükségesnek ítélik. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok azon vállalkozások elért szolgáltatásminőségét is figyelemmel kísérhessék, amelyek nyilvános telefonhálózatokat és/vagy nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat helyhez kötötten nyújtanak a felhasználóknak.

ò új szöveg

(217)Amennyiben a funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások vagy más egyetemes szolgáltatások 85. cikk szerinti biztosítása méltánytalan terhet eredményez egy vállalkozás számára, kellően figyelembe véve a költségeket és a bevételeket, valamint az érintett szolgáltatások biztosításából eredő nem tárgyi hasznokat, ezt a méltánytalan terhet figyelembe lehet venni az egyetemes kötelezettségek bármely nettó költségszámításában.

ê 2002/22/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(218)Amennyiben szükséges, a tagállamoknak mechanizmusokat kell kialakítaniuk az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségének finanszírozására olyan esetekben, amelyekben kimutatható, hogy a kötelezettségeket csak veszteségesen vagy olyan nettó költség mellett lehet teljesíteni, amely a szokásos kereskedelmi normáktól eltér. Fontos biztosítani azt, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét helyesen számítsák ki, és hogy az esetleges finanszírozásra úgy kerüljön sor, hogy az általa okozott, a piacot és a vállalkozásokat érintő torzulás minimális legyen, a finanszírozás pedig összeegyeztethető legyen Ö az Európai Unió működéséről szóló szerződés Õ Szerződés 87. és 88.Ö 107. és 108. Õ cikkének rendelkezéseivel.

ê 2002/22/EK (19) preambulumbekezdés

(219)Az egyetemes szolgáltatás nettó költségének kiszámításakor figyelembe kell venni az egyetemes szolgáltatás nyújtásából fakadó költségeket és bevételeket, valamint a nem tárgyi hasznot is, de ez a költségszámítás nem hátráltathatja azt az általános célt, hogy az árképzési struktúrák tükrözzék a költségeket. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek minden nettó költségét átlátható eljárások szerint kell kiszámítani.

ê 2002/22/EK (20) preambulumbekezdés

(220)A nem tárgyi haszon figyelembevétele azt jelenti, hogy a teljes költségteher meghatározásához az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek közvetlen nettó költségéből le kell vonni annak a közvetett haszonnak a pénzben kifejezett becsült értékét, amelyet a vállalkozás az egyetemes szolgáltatói pozíciójának köszönhetően szerez.

ê 2002/22/EK (21) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(221)Ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tisztességtelen méltánytalan terhet jelent egy vállalkozás számára, helyénvaló a tagállamok számára lehetővé tenni a nettó költségek hatékony megtérülését szolgáló mechanizmusok bevezetését. ð Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek minden nettó költségét közforrásokból kell fedezni. A funkcionális internet-hozzáférés nemcsak a hírközlési ágazat, hanem az egész online gazdaság és a teljes társadalom szempontjából előnyökkel jár. Az olyan kapcsolat biztosítása minél több végfelhasználó számára, amely lehetővé teszi a gyors széles sávú hozzáférést, lehetővé teszi az online szolgáltatások igénybevételét, vagyis a digitális társadalomban való részvételt. Az ilyen kapcsolat egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapján történő biztosítása legalább annyira szolgálja a közérdeket, mint az elektronikus hírközlési ágazat szolgáltatónak érdekeit. Ezért a tagállamoknak az egyetemes szolgáltatás keretében biztosított gyors széles sávú kapcsolatok nettó költségeit közforrásokból kell ellentételezniük, és ez az állami költségvetésből nyújtott támogatásnak minősül. ï Az állami pénzeszközök révén történő finanszírozás az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költsége megtérülésének egy módja. Az is ésszerű megoldás, ha a megállapított nettó költségeket átlátható módon, a vállalkozások által fizetendő hozzájárulás révén az összes felhasználótól nyerik vissza. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok az egyetemes szolgáltatás különböző elemeinek nettó költségeit különböző mechanizmusok révén finanszírozhassák, és/vagy néhány elem, vagy az összes elem nettó költségét akár a mechanizmusok valamelyike révén, akár a két mechanizmus kombinációja révén finanszírozhassák. A vállalkozások hozzájárulásaiból visszanyert költségek esetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hozzájárulás vállalkozások között történő megosztása céljából alkalmazott módszer tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapuljon, és megfeleljen az arányosság elvének. Ez az elv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy mentesítsék a jelentős piaci jelenlétet még el nem ért új belépőket. Minden finanszírozási mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a piaci résztvevők csak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek finanszírozásához járuljanak hozzá, és ne olyan egyéb tevékenységekhez, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez. A visszatérítési mechanizmusnak minden esetben tiszteletben kell tartania a közösségi jog elveit, valamint különösen a megosztási mechanizmusok esetében a megkülönböztetés-mentesség és az arányosság elvét. Minden finanszírozási mechanizmusnak biztosítania kell, hogy az egyik tagállamban lévő felhasználók ne járuljanak hozzá egy másik tagállamban nyújtott egyetemes szolgáltatások költségeihez, pl. amikor az egyik tagállamból hívást kezdeményeznek egy másik tagállamba.

ê 2002/22/EK (22) preambulumbekezdés

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét állami pénzeszközök segítségével finanszírozzák, ezt úgy kell érteni, hogy ebbe beletartozik az általános központi költségvetésből történő finanszírozás, beleértve egyéb állami finanszírozási forrásokat, mint pl. az állami lottó.

ê 2002/22/EK (23) preambulumbekezdés

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét meg lehet osztani a vállalkozások összes csoportja, vagy bizonyos meghatározott csoportjai között. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a megosztási mechanizmus tiszteletben tartsa az átláthatóság, a legkisebb piactorzulás, a megkülönböztetés-mentesség és az arányosság elvét. A legkisebb piactorzulás azt jelenti, hogy a hozzájárulásokat oly módon kell beszedni – például a hozzájárulások lehető legszélesebb körre történő kiterjesztésével –, hogy az a lehetséges minimumra csökkentse a végfelhasználókra háruló pénzügyi teher hatását.

ê 2002/22/EK (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(222)A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy azAz egyetemes szolgáltatás finanszírozásából részesülő vállalkozások – kérelmük indokolására – az ilyen finanszírozást igénylő konkrét elemekről kellően részletes tájékoztatást Ö kell, hogy adjanak Õadnak Ö a nemzeti szabályozó hatóságnak Õ. A tagállamok által az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségképzésére és finanszírozására vonatkozóan alkalmazott szabályozásról tájékoztatni kell a Bizottságot, hogy a szabályozásnak a Szerződéssel való összeegyeztethetőségéről meggyőződhessen. A kijelölt üzemeltetőknek érdekében áll az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek felmért nettó költségének emelése. Ezért aA tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek finanszírozására szánt összegek tényleges átláthatóságát és ellenőrzését. ð Az egyetemes szolgáltatás biztosításával járó költségek kiszámítását objektív és átlátható módszerrel kell végezni, törekedve arra, hogy az egyetemes szolgáltatás a lehető legköltséghatékonyabb módon legyen biztosítva, a piaci szereplők pedig egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek. Az átláthatóságot javítja, ha előre ismert az a módszertan, amellyel az egyetemes szolgáltatás nyújtásához szükséges egyes elemek nettó költsége kiszámításra kerül. ï 

ê 2002/22/EK (25) preambulumbekezdés

A hírközlési piacok az alkalmazott szolgáltatások tekintetében és a szolgáltatások felhasználóknak történő nyújtása során alkalmazott műszaki eszközök tekintetében folyamatosan fejlődnek. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyek meghatározása közösségi szinten történik, időszakonként felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy javaslat szülessen a kötelezettségek körének megváltoztatására vagy újbóli meghatározására. Az ilyen felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a fejlődő társadalmi, kereskedelmi és technológiai feltételeket, valamint azt a tényt, hogy a kötelezettségek körének bármilyen változtatását azon kettős szempont szerint kell vizsgálni, hogy milyen szolgáltatások válnak elérhetővé a lakosság jelentős többsége számára, és ebből következően a társadalmi kirekesztés milyen kockázata fenyegeti azokat, akik e szolgáltatásokat nem tudják megfizetni. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körének bármilyen változtatása esetén figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy ne részesítsék mesterségesen előnyben bizonyos technológiai megoldások választását a többihez képest, hogy az ágazati vállalkozásokra ne rójanak aránytalan pénzügyi terhet (és így ne veszélyeztessék a piac fejlődését és az innovációt), és hogy semmilyen finanszírozási teher ne sújtsa tisztességtelen módon az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat. A kötelezettségi kör bármilyen megváltoztatása automatikusan azt jelenti, hogy bármilyen nettó költség finanszírozható az ebben az irányelvben engedélyezett módszerek útján. A tagállamok számára nem megengedett, hogy a piaci szereplőket olyan intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi hozzájárulásokkal terheljék, amelyek nem képezik az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek részét. Az egyes tagállamok továbbra is szabadon vezethetnek be különleges intézkedéseket (az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körén kívül), és azokat a közösségi jognak megfelelően, de nem a piaci szereplők hozzájárulásai révén finanszírozhatják.

ê 2002/22/EK (26) preambulumbekezdés

A valamennyi hozzáférési és szolgáltatási piacon kialakuló hatékonyabb verseny nagyobb választási lehetőséget biztosít a felhasználóknak. A verseny hatékonyságának és a választási lehetőségeknek a mértéke a Közösség egészében, illetve a tagállamokon belül is földrajzi területek szerint, valamint hozzáférési és szolgáltatási piacok szerint eltérő. Egyes felhasználók teljes mértékben valamely jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás által nyújtott hozzáféréstől és szolgáltatásoktól függhetnek. Általánosságban a hatékonyság miatt és a hatékony verseny ösztönzése érdekében fontos, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás által nyújtott szolgáltatások tükrözzék a költségeket. Hatékonysági és szociális okokból a végfelhasználói díjszabásoknak a keresleti körülményeket és a költségkörülményeket is tükrözniük kell, feltéve, hogy ez nem vezet a verseny torzulásához. Fennáll a kockázat, hogy egy jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás különféle módokon járhat el a piacra jutás akadályozása vagy a verseny torzítása érdekében, pl. túlzott árak megállapítása, ragadozó árképzés, kiskereskedelmi szolgáltatások kényszerítő egymáshoz kapcsolása, vagy egyes ügyfelek kellőnél nagyobb előnyben részesítése útján. Ezért a nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy legvégső esetben és kellő mérlegelést követően valamely jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásra kiskereskedelmi szabályozást alkalmazzanak. Az ársapka-szabályozás, a földrajzi átlagolás vagy hasonló eszközök, valamint az olyan nem szabályozó jellegű intézkedések, mint a kiskereskedelmi díjszabások nyilvánosan elérhető összehasonlításai, alkalmazhatók azon kettős cél érdekében, amely egyrészt a hatékony verseny előmozdítása, másrészt a közérdekű szükségletek érvényesítése, amilyen például a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásoknak megfizethetőségének fenntartása bizonyos fogyasztók esetében. Szükség van a megfelelő költségszámítási információkhoz való hozzáférésre annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok teljesíthessék szabályozási kötelezettségeiket ezen a téren, beleértve az esetleges díjszabás-szabályozás bevezetését. A kiskereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást azonban csak akkor kell bevezetni, ha a nemzeti szabályozó hatóságok úgy vélik, hogy a vonatkozó nagykereskedelmi intézkedések vagy a közvetítőválasztásra, illetve előválasztásra vonatkozó intézkedések nem érnék el a hatékony verseny biztosításának és a közérdek érvényesítésének a célját.

ê 2002/22/EK (27) preambulumbekezdés

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság költségszámítási rendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségeket ír elő az árellenőrzés támogatása érdekében, maga is végezhet éves ellenőrzést az adott költségszámítási rendszernek való megfelelés biztosítása érdekében, feltéve hogy rendelkezik a szükséges, megfelelően képzett munkaerővel, vagy pedig előírhatja, hogy egy másik, az érintett üzemeltetőtől független, erre alkalmas szervezet végezze el az ellenőrzést.

ê 2002/22/EK (29) preambulumbekezdés

A nemzeti szabályozó hatóságok az érintett piac elemzésének fényében a jelentős piaci erővel rendelkező mobilszolgáltatóktól is megkövetelhetik, hogy tegyék lehetővé előfizetőik számára a hozzáférést a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások bármely velük összekapcsolt nyújtójának szolgáltatásaihoz hívásonkénti választás vagy előválasztás révén.

ò új szöveg

(223)Az áruk, szolgáltatások és személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében módot kell biztosítani arra, hogy bizonyos nemzeti számozási erőforrásokat, különösen bizonyos nem földrajzi számokat extraterritoriális módon lehessen használni, vagyis a számot kiadó tagállam területén kívül az Unió teljes területén is. Mivel a személyközi kommunikációban jelentős a csalás veszélye, az ilyen extraterritoriális számhasználatot csak a személyközi kommunikációtól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatásokban kell engedélyezni. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az erre vonatkozó nemzeti jogszabályok, különösen a fogyasztóvédelmi és a számok használatával kapcsolatos egyéb szabályozás a számhasználati jogot kiadó tagállamtól függetlenül érvényesíthető legyen. Ez feltételezi, hogy minden olyan tagállam nemzeti szabályozó hatósága és egyéb hatóságai, ahol a számot használják, alkalmazhatják nemzeti jogukat a számot használó vállalkozással szemben. Ezenfelül szükséges, hogy azon tagállamok hatóságai, ahol egy számot használnak, segítséget kérhessenek a szám kiadásáért felelős nemzeti hatóságtól az adott tagállamban alkalmazandó szabályok érvényre juttatásában. Az ilyen támogató intézkedések között szerepelniük kell visszatartó erejű szankcióknak, és súlyos szabálytalanság esetén maguk után vonhatják a vállalkozásnak kiosztott szám extraterritoriális használatával kapcsolatos jog megvonását. Az extraterritoriális számhasználathoz kapcsolódó követelmények nem sértik a tagállamok azon jogát, hogy eseti alapon meggátolhatják a hozzáférést egyes számokhoz vagy szolgáltatásokhoz, ha ez a csalások és a visszaélések elkerülése érdekében szükséges. A számok extraterritoriális használata nem hathat ki a barangoló szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szabályokra, különösen a szabályozott kiskereskedelmi árú és szabályozott nagykereskedelmi díjas barangolási szolgáltatás nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatának megakadályozását célzó szabályokra. A tagállamok számára továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a számozási erőforrások extraterritoriális használatáról megállapodásokat kössenek harmadik országokkal.

(224)Az elektronikus hírközlési szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében indokolt, hogy a tagállamok támogassák a számozási erőforrások vezeték nélküli aktiválását. Ez ugyanis lehetővé teszi a hírközlésieszköz-azonosítók átprogramozását az azokhoz való fizikai hozzáférés nélkül. Ez különösen a gépek közötti szolgáltatásoknál fontos, vagyis amikor korlátozott emberi közreműködéssel vagy emberi közreműködés nélkül, két eszköz vagy szoftverlapú alkalmazás között valósul meg automatizált adat- és információátvitel. Az ilyen szolgáltatások nyújtói nem feltétlenül rendelkeznek fizikai hozzáféréssel az eszközökhöz, ha azokat elszigetelt helyen vagy nagy számban használják, vagy esetleg a használat jellege miatt. E technológiák piacának fejlődése és térnyerése fényében a tagállamoknak technológiai semlegességre kell törekedniük a vezeték nélküli szolgáltatásnyújtás ösztönzésében.

ê 2002/21/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(225)A vállalkozások számára az elektronikus hírközlési ágazatban folytatott verseny szempontjából alapvetően fontos a számozási erőforrásokhoz átlátható, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján való hozzáférés. ð A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ne csak elektronikus hírközlő hálózatokat vagy szolgáltatásokat biztosító vállalkozásoknak oszthassanak ki számhasználati jogot, tekintettel a dolgok internetéhez kapcsolódó szolgáltatások számainak egyre növekvő jelentőségére. ï A nemzeti számozási tervek minden elemét a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell kezelniük, beleértve a hálózatok címzésében használt pontkódokat. Amennyiben a páneurópai szolgáltatások ð, a határokon átnyúló szolgáltatások, vagy különösen az új gépek közötti szolgáltatások – pl. összekapcsolt gépjárművek –ï fejlődésének támogatása végett a Közösségen Ö az Unión Õ belüli számozási erőforrások harmonizációjára van szükség, ðés amennyiben a kereslet nem fedezhető a meglévő számozási erőforrásokkal,ï a Bizottság végrehajtói hatáskörével élve műszaki végrehajtási intézkedéseket hozhat a ð a BEREC segítségével ï. Amennyiben a szolgáltatások teljes, globális együttműködési képességének biztosítása érdekében helyénvaló, a tagállamoknak a számozással kapcsolatos döntéseket hozó nemzetközi szervezetekben és fórumokon nemzeti álláspontjaikat a Szerződéssel összhangban össze kell hangolniuk. Ezen irányelv rendelkezései az internetnév- és internetcím-kiosztás terén nem állapítanak meg új feladatköröket a nemzeti szabályozó hatóságok számára.

(226)A frekvenciahasználati vagy számhasználati jogok megadásáról szóló határozatok közzétételére vonatkozó követelmény teljesíthető a határozatoknak egy internetes weboldalon történő nyilvánosságra hozatala által.

ê 2009/136/EK (43) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(227) A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra, valamint e szolgáltatás jelenleg korlátozott elérésére tekintettel a tagállamoknak nemcsak fenn kell tartaniuk egy ilyen hívószámot, de Ö továbbra is törekedniük kell Õ annak biztosítására is meg kell tenniük minden erőfeszítést, hogy a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó ð , jól működő szolgáltatás ï a „116000”-ás számon valóban rendelkezésre álljon a területükön. E célból adott esetben a tagállamoknak többek között az ezen szolgáltatás nyújtásában érdekelt felek meghívására közbeszerzési eljárást kell szervezniük.

ê 2009/136/EK (46) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(228)Az egységes piac azt is jelenti, hogy a végfelhasználók hozzá tudnak férni a más tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő valamennyi számhoz, és hozzáférnek a szolgáltatásokhoz Ö , többek között az ingyenes és az emelt díjas hívószámokhoz Õ a KözösségenÖ az Unión Õ belül nem földrajzi számok segítségével, beleértve többek között az ingyenes és az emelt díjas hívószámokat is.ð hacsak a hívott végfelhasználó úgy nem döntött kereskedelmi okokból, hogy korlátozza az egyes területekről való hozzáférést ï . A végfelhasználóknak hozzá kell férniük az európai távbeszélő számozási tartományból (ETNS) és az egyetemes nemzetközi ingyenes számok (UIFN) köréből származó számokhoz is. A számozási erőforrásokhoz és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférést csak objektíven indokolt esetekben szabad akadályozni, például a csalások vagy (pl. egyes emeltdíjas szolgáltatásokkal kapcsolatos) visszaélések elleni küzdelem érdekében, amikor a számot kizárólag belföldi hatályúként határozzák meg (pl. belföldi speciális szám), vagy ha az műszakilag vagy gazdaságilag nem kivitelezhető. ð Az érintett tagállamon kívülről hívást kezdeményező felekre vonatkozó díjszabásoknak nem kell azonosnak lenniük az adott tagállamon belülről hívást kezdeményező felekre vonatkozókkal. ïA felhasználókat előre és egyértelműen, teljeskörűen tájékoztatni kell az ingyenes számokra alkalmazható bármely díjról, mint például a szabványos nemzetközi hívókódokon keresztül hozzáférhető számok esetében alkalmazott nemzetközi hívási díjakról.

ê 2002/22/EK (38) preambulumbekezdés

ð új szöveg

Az egységes piac létfontosságú előfeltétele az, hogy a végfelhasználók a Közösségben valamennyi számozási erőforráshoz hozzáférjenek. Ennek a hozzáférésnek ki kell terjednie a díjmentes telefonra, az emelt díjas és egyéb nem földrajzi számokra, kivéve, ha a hívott előfizető kereskedelmi okokból a bizonyos földrajzi területekről történő hozzáférés korlátozását választotta. Az érintett tagállamon kívülről hívást kezdeményező felekre vonatkozó díjszabásoknak nem kell azonosnak lenniük az adott tagállamon belülről hívást kezdeményező felekre vonatkozókkal.

ò új szöveg

(229)Az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes piacának kiépítéséhez szükség van a végfelhasználókat a határokon túli elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételében akadályozó tényezők fölszámolására. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak nem szabad megakadályozniuk vagy korlátozniuk a végfelhasználók hozzáférését, illetve nem szabad hátrányosan megkülönböztetniük őket nemzetiségük vagy letelepedés szerinti tagállamuk alapján. A költségek és a kockázatok objektív módon indokolható különbözősége alapján mindazonáltal lehetővé kell tenni a különbségtételt, és ez túlmutathat az 531/2012/EU rendeletben előírt, a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használata kapcsán meghatározott intézkedéseken.

(230)A végfelhasználók védelmével kapcsolatos szabályok eltérő végrehajtása miatt jelentős belső piaci akadályok keletkeztek, amelyek mind az elektronikus hírközlési szolgáltatókra, mind a végfelhasználókra hatást gyakorolnak. Ezen akadályokat elhárítandó, az egész Unióban azonos szabályokat kell alkalmazni, melyek magas szintű közös védelmet biztosítanak. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó végfelhasználói jogok teljes, kalibrált harmonizációja jelentősen javítaná a jogbiztonságot mind a végfelhasználók, mind az elektronikus hírközlési szolgáltatók szempontjából, egyúttal csökkentve a piacra lépés akadályait és a szabályok fragmentációjából eredő, szükségtelen megfelelési terhet. A teljes harmonizáció hozzájárulna az egységes piac előtt álló azon akadályok megszüntetéséhez, melyek a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezésekből fakadnak, és védik a nemzeti szolgáltatókat a más tagállamokból származó vetélytársakkal szemben. A magas szintű közös védelem biztosítása érdekében a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések közül több is jelentős javításra szorul az egyes tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlatoknak megfelelően. A végfelhasználók jogainak teljes harmonizációja növeli bizalmukat a belső piac iránt, mivel az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor egyformán magas szintű védelemben részesülnek, akár saját tagállamukban tartózkodnak, akár más tagállamokban élnek, dolgoznak vagy utaznak. Indokolt fenntartani azt a lehetőséget a tagállamok számára, hogy magasabb szintű végfelhasználói védelmet írjanak elő, ha ez az irányelv kifejezetten lehetővé teszi az eltérést, valamint hogy egyes, ebben az irányelvben nem tárgyalt területeken is intézkedéseket hozzanak.

ê 2002/22/EK (30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(231)A szerződések a Ö vég Õfelhasználók és fogyasztók számára az információ átláthatóságátnak és a jogbiztonságnak a minimális szintjét biztosító fontos eszközként jelennek meg.Ö ot garantálják Õ . Egy versenykörnyezetben a legtöbb szolgáltató a kereskedelmi elvárások miatt szerződéseket köt ügyfeleivel. Az elektronikus Ö hírközlési Õ hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói ügyletekre ezen irányelv rendelkezései mellett alkalmazni kell a szerződésekkel kapcsolatos, meglévő közösségi Ö uniós Õ fogyasztóvédelmi jogszabályokban – különösen a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben 71 , és a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 72  a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 73 és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben – foglalt követelményeket. Különösen, a fogyasztók számára biztosítani kell a minimális szintű jogbiztonságot a közvetlen telefonszolgáltatásuk szolgáltatójával fennálló szerződéses jogviszonyuk tekintetében, oly módon, hogy a szerződési feltételeket, a szolgáltatás minőségét, a szerződés, illetve a szolgáltatás megszüntetésének feltételét, a kártérítési intézkedéseket és a jogviták rendezésének módját meg kell határozni szerződéseikben. Abban az esetben, ha a közvetlen telefonszolgáltatást nyújtóktól eltérő szolgáltatók kötnek szerződést a fogyasztókkal, az ilyen szerződéseknek is ugyanezen információkat kell tartalmazniuk. Az árak, díjszabások, szerződési feltételek átláthatóságát biztosító intézkedések növelik a fogyasztók lehetőségét arra, hogy optimalizálják választásukat, és így teljes mértékben kihasználják a versenyt.

ê 2009/136/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(232)A szerződésekre vonatkozóÖ , ebben az irányelvben szereplő Õ rendelkezéseket ð az ügyfél által fizetett bármely összegtől függetlenül kell alkalmazni. ï Ö E rendelkezéseket Õ nem csupán a fogyasztók, hanem a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározottmás végfelhasználók, így például a fogyasztók igényei szerint kialakított szerződéseket esetlegesen inkább előnyben részesítő mikro-vállalkozások, valamint kis és középvállalkozások esetében is alkalmazni kell ð , melyek tárgyalási pozíciója hasonló a fogyasztókéhoz, és ezért velük azonos szintű védelemre szorulnak ï . A szolgáltatókra nehezedő, felesleges adminisztratív terhek és a kis- és középvállalkozások meghatározásához kapcsolódó összetett kérdések elkerülése érdekében aA szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, így a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogyasztói jogokat ezen Ö vállalkozások Õegyéb végfelhasználók esetében nem automatikusan, hanem csak kérés esetén alkalmaznák ð alkalmazni kell, hacsak a vállalkozások úgy nem döntenek, hogy egyéni szerződési feltételekről állapodnak meg az elektronikus távközlési szolgáltatások nyújtóival ï. ð A mikro- és kisvállalkozásokkal ellentétben a nagyobb vállalatok általában erősebb tárgyalási pozícióval bírnak, ezért nem függnek ugyanazoktól a szerződéses tájékoztatási követelményektől, mint a fogyasztók. Egyéb követelményeket, például a számok átvihetőségét, melyek a nagyobb vállalkozások számára is fontosak, továbbra is minden végfelhasználó esetében tiszteletben kell tartani. ï A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a kis- és középvállalkozások e lehetőségről való tájékoztatása érdekében.

ò új szöveg

(233)Az elektronikus hírközlési ágazat sajátosságai a horizontális szerződési szabályokon túl megkövetelik néhány további, a végfelhasználókat védő előírás alkalmazását. A végfelhasználókat ugyanis tájékoztatni kell a kínált szolgáltatások minőségéről, az ajánlatok és a szerződésbontás feltételeiről, az alkalmazandó díjcsomagokról és a különleges árazási feltételek alá tartozó termékek díjairól. Ezek az információk lényegesek a legtöbb nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás esetében, ám ez alól kivételt képeznek a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozott döntéseket hozhassanak, fontos e lényeges információkat egyszerű és érthető formában megadni a szerződéskötés előtt. Szintúgy rendelkezésre kell bocsátani az alapvető szerződési feltételek összefoglalását. Az összehasonlíthatóság és a megfelelési költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a BEREC készítsen egy mintát a szerződések összefoglalásához.

(234)Az (EU) 2015/2120 rendelet elfogadásával az ebben az irányelvben szereplő, a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférést vagy azok használatát korlátozó, forgalomszabályozási feltételekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó, ebben az irányelvben szereplő előírások elavulttá válnak és hatályukat vesztik.

ê 2009/136/EK (24) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(235) A végberendezések tekintetében a fogyasztói szerződésnek ki kell térnie a berendezés használatára vonatkozó, szolgáltató általi összes korlátozásra – amennyiben az ilyen korlátozásokat a nemzeti jogszabályok nem tiltják –, például a nem kártyafüggetlen mobil eszközökre, valamint a szerződés (akár a meghatározott lejárati időpontban, akár előtte történő) megszűnésekor esedékes díjakra, ideértve a készülék megtartásával kapcsolatos költségeket is. ð A végberendezésekre vonatkozó megállapodások idő előtti felbontása esetén a fizetendő díjak és egyéb ajánlati előnyök a szokásos értékvesztés alapján és az eltelt idő figyelembevételével számítandók ki. ï

ê 2009/136/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(236)A közösségi jogszabályokban a szolgáltató fellépésével kapcsolatos kötelezettségeket nem túllépve,Ö A szolgáltató biztonsággal kapcsolatos, ezen irányelv szerinti alapvető felelősségének sérelme nélkül Õ a fogyasztói szerződésnek meg kell határoznia, hogy a szolgáltató milyen intézkedéseket tehet – ha egyáltalán tehet intézkedéseket – a biztonságot és az integritást befolyásoló eseményekkel, fenyegetésekkel és sebezhető pontokkal kapcsolatban.

ê 2009/136/EK (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(237) Az ajánlatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos átlátható, naprakész és összehasonlítható információk megléte a több szolgáltató versenyén alapuló piacokon alapvetően fontos elem a fogyasztók számára. A z elektronikus hírközlési szolgáltatások végfelhasználóinak és fogyasztóinak a könnyen hozzáférhető formában közzétett információk alapján könnyen össze kell tudniuk hasonlítani a piacon kínált különféle szolgáltatások árait. Annak érdekében, hogy a fogyasztók és végfelhasználók könnyen össze tudják hasonlítani az árakat ð és a szolgáltatásokat ï, a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az információk (többek között a díjszabások, ð a szolgáltatás minősége, a biztosított végberendezésekkel kapcsolatos korlátozások ï fogyasztási szokások és egyéb vonatkozó statisztikák) tekintetében nagyobb átláthatóságot követeljenek meg az elektronikus hírközlő hálózatokat működtető és/vagy ð a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő ï elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól. ð E követelményeknek kellő figyelemmel kell lenniük a szóban forgó hálózatok vagy szolgáltatások jellegére. ï Ö A hatóságoknak képeseknek kell lenniük Õ és annak biztosítására is, hogy harmadik feleknek joguk legyen díjmentesen használni az ilyen vállalkozások által közzétett, nyilvánosan hozzáférhető információkat ð az összehasonlításhoz ï. A nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük továbbá arra is, hogy hozzáférhetővé tegyék az árakra vonatkozó útmutatókat, különösen akkor, ha a piac nem biztosította azokat térítésmentesen vagy méltányos áron. A vállalkozások nem szedhetnek be díjat a már közzétett és ezért nyilvánossá vált információk ilyen jellegű felhasználásáért. A végfelhasználókat és a fogyasztókat emellett már a szolgáltatás megvásárlása előtt megfelelően tájékoztatni kell a kínált szolgáltatás áráról, illetve típusáról, különösen, ha egy díjmentes hívószámra esetleg egyéb díjakat szabnak ki. A nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megköveteljék az ilyen jellegű tájékoztatás általánossá tételét, valamint hogy a szolgáltatások egyes általuk meghatározott kategóriái esetében közvetlenül a hívás kapcsolása előtt is kötelezővé tehessék e tájékoztatást, hacsak nemzeti joguk másként nem rendelkezik. Azon hívástípusok meghatározásakor, amelyek esetében a kapcsolás előtt tájékoztatást kell nyújtani a díjszabásról, a nemzeti szabályozó hatóságok kellően figyelembe veszik a szolgáltatás jellegét, az alkalmazandó díjszabási feltételeket, valamint azt, hogy a szolgáltatást olyan szolgáltató kínálja-e, amely nem elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt. A 2000/31/EK irányelv (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) sérelme nélkül a vállalkozások – tagállami kérés esetén – a vonatkozó hatóságok által biztosított közérdekű információkat, többek között a leggyakoribb jogsértésekkel és azok jogkövetkezményeivel kapcsolatos információkat is kötelesek eljuttatni az előfizetőkhöz.

ò új szöveg

(238)A végfelhasználók gyakran nincsenek tisztában fogyasztási szokásaik árával, vagy nehezen becsülik fel idő- és adathasználatukat az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor. A jobb átláthatóság és a kommunikációs kiadások kontrollálása érdekében a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani olyan eszközöket, amelyekkel valós időben nyomon követhetik fogyasztásukat.

(239)A független összehasonlító eszközök, például a weboldalak hatékony eszközök lehetnek ahhoz, hogy a végfelhasználók felmérjék a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások különböző szolgáltatóinak erősségeit, és részrehajlástól mentes információkhoz jussanak az árakról, díjakról és minőségi jellemzőkről egy helyen. Az ilyen eszközöknek egyszerű, lényegre törő, de ugyanakkor hiánytalan és teljes körű információkat kell nyújtaniuk. Törekedniük kell arra, hogy a lehető legtöbb ajánlat adatait egyesítsék, így reprezentatív képet nyújtsanak a piac jelentős részéről. A tájékoztatásnak megbízhatónak, pártatlannak és átláthatónak kell lennie. A végfelhasználókat tájékoztatni kell ezen eszközök elérhetőségéről. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy területükön a végfelhasználók legalább egy ilyen eszközhöz ingyen hozzáférjenek.

(240)A független összehasonlító eszközöknek műveletileg függetlennek kell lenniük a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóitól. Fenntartásukat végezheti valamely magánvállalkozás, az illetékes hatóság vagy annak megbízottja, de mindenképpen meghatározott minőségi kritériumok alapján kell működniük, többek között meg kell adniuk tulajdonosuk nevét, pontos és naprakész információkat kell tartalmazniuk, meg kell adniuk a legutóbbi frissítés idejét, továbbá világos és objektív szempontok alapján – minél több ajánlat figyelembevételével és a piac jelentős részének lefedésével – kell elvégezniük a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások összehasonlítását. A tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy az összehasonlító eszközökben milyen gyakorisággal kell felülvizsgálni és frissíteni a végfelhasználók rendelkezésére bocsátott adatokat, figyelemmel arra, hogy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói milyen gyakran vizsgálják felül díjszabási és minőségi adataikat. Amennyiben egy tagállamban csak egy összehasonlító eszköz jött létre, és az felfüggeszti működését, vagy már nem felel meg az említett minőségi követelményeknek, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a végfelhasználók észszerű időn belül hozzáférést kapjanak egy másik országos szintű összehasonlító eszközökhöz.

ê 2009/136/EK (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(241)A ð nyilvános elektronikus ï hírközlési szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdések megválaszolása és a mások jogai és szabadságai védelmének ösztönzése érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a szolgáltatók segítségével az ilyen szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű tájékoztatást állítsanak össze és terjesszenek. Ez tartalmazhat ð a leggyakoribb jogsértésekkel és azok jogi következményeivel kapcsolatos, például ï a szerzői jogok megsértésével, más törvénybe ütköző használattal és az ártalmas tartalom terjesztésével kapcsolatos közérdekű információkat, valamint a személyes biztonságot fenyegető – például személyes adatok bizonyos körülmények között történő megadásakor fennálló – kockázatokkal szembeni védelemre, továbbá a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó tanácsokat és eszközöket, illetve a gyermekek és sérülékeny személyek védelmét lehetővé tevő könnyen használható és konfigurálható szoftverek vagy szoftveropciók elérhetőségét. A tájékoztatás Ö az ebben az irányelvben Õ a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 33. cikkének (3) bekezdésében meghatározott együttműködési eljárás révén koordinálható. Az ilyen közérdekű tájékoztatást szükség esetén aktualizálni kell, és könnyen érthető, az egyes tagállamok által meghatározott nyomtatott és elektronikus formában, valamint a nemzeti hatóságok weboldalain kell közzétenni. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy arra kötelezhessék a szolgáltatókat, hogy azok ezt az egységesített tájékoztatást a nemzeti szabályozó hatóságok által megfelelőnek ítélt módon valamennyi fogyasztójukhoz eljuttassák. A tájékoztatást – tagállami kérés esetén – a szerződéseknek is tartalmazniuk kell. Ezen információk terjesztése azonban nem róhat túlzott terheket a vállalkozásokra. A tagállamoknak ezt a terjesztést a vállalkozásoknak az előfizetőikkel ð a végfelhasználóikkal ï való kommunikáció során rendszerint alkalmazott módon kell kérniük.

ê 2009/136/EK (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(242)Vonatkozó közösségi Ö uniós Õ jogszabályok hiányában a tartalom, az alkalmazások és a szolgáltatások a nemzeti anyagi és eljárásjognak megfelelően minősülnek jogszerűnek vagy károsnak. A tagállamoknak – és nem az elektronikus hírközlő hálózatok működtetőinek és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak – a feladata, hogy a tisztességes eljárásnak megfelelően eldöntsék, hogy a tartalom, az alkalmazások, illetve a szolgáltatások jogszerűek vagy károsak-e vagy sem. A keretirányelv és a különös irányelvek Ö Ez az irányelv és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló 2002/58/EK irányelv Õ nem érintik a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) 74 , amely többek között az egyszerű továbbításra vonatkozó szabályokat tartalmaz az irányelvben meghatározottak szerinti közvetítő szolgáltatók tekintetében.

ê 2002/22/EK (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(243)A végfelhasználóknak hozzáféréssel kell rendelkezniük a hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban nyilvánosan elérhető információkhoz. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a területükön kínált szolgáltatások minőségét figyelemmel kísérjék. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy rendszerezett Ö nyomon kövessék a szolgáltatások minőségét és Õ Ö szisztematikus Õ adatgyűjtést végezzenek a területükön kínált szolgáltatások minőségével kapcsolatban Ö , kitérve a fogyatékossággal élő végfelhasználók számra nyújtott szolgáltatásokra. ÕÖ Ezeket az információkat Õ olyan szempontok alapján Ö kell gyűjteni Õ , amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók és tagállamok közötti összehasonlítást. Az Ö elektronikus Õ hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, versenykörnyezetben működő vállalkozások esetében valószínűsíthető, hogy a szolgáltatásaikra vonatkozó megfelelő és naprakész információkat kereskedelmi előnyszerzés érdekében nyilvánosan elérhetővé teszik. Ezzel együtt a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy előírhassák az ilyen információk közzétételét abban az esetben, ha kimutatható, hogy az ilyen információ ténylegesen nem áll a nyilvánosság rendelkezésére. ð A nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell írniuk a szolgáltatók által használandó mérési módszereket is annak érdekében, hogy a megadott adatok könnyebben hasonlíthatóak legyenek. Az uniós szintű összehasonlíthatóság előmozdítása és a megfeleléssel járó költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a BEREC iránymutatásokat fogadjon el a szolgáltatások releváns minőségi paramétereiről, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak messzemenően figyelembe kell venniük. ï 

ê 2009/136/EK (47) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(244)A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak és szolgáltatót válthassanak, amikor ez az érdekük Ö számukra az a legelőnyösebb Õ . Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során ne ütközzenek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat, díjakat stb. Ez nem zárja ki az ésszerűészszerű szerződéses minimumidőtartam előírását Ö meghatározását Õ a fogyasztói szerződésekbenð , amely nem lehet több 24 hónapnál ï. ð A tagállamok számára mindazonáltal lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ennél rövidebb maximális időtartamot is meghatározzanak a nemzeti körülmények, például a verseny intenzitása és a hálózati beruházások stabilitása fényében. Az elektronikus hírközlési szolgáltatási szerződéstől függetlenül a fogyasztók számára vonzóbb és kedvezőbb lehet az ennél hosszabb visszatérítési időszak alkalmazása a fizikai összeköttetés kapcsán. Az ilyen fogyasztói kötelezettségvállalások fontosak lehetnek a nagyon nagy kapacitású hálózatok egészen vagy csaknem a végfelhasználás helyéig történő kiépítésének ösztönzésében, ami elképzelhető kereslet-összevonó felhasználói csoportok révén is, csökkentve a hálózatüzemeltetők által vállalt kezdeti igénybevételi kockázatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatói közötti váltás ebben az irányelvben biztosított jogát mindazonáltal nem korlátozhatja a fizikai összeköttetésre vonatkozó szerződésben előírt visszatérítési időszak. ï

A számhordozhatóság alapvetően fontos tényező a fogyasztók választása és a versenyképes elektronikus hírközlési piacokon a hatékony verseny megkönnyítése érdekében, és azt minimális határidőn belül kell megvalósítani, úgy, hogy a hívószám aktiválása egy munkanapon belül megtörténjen, és a felhasználó ne tapasztaljon egy munkanapnál hosszabb szolgáltatáskiesést. Az illetékes nemzeti hatóságok előírhatják a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket és a technológiai fejlesztéseket. Mindazonáltal a tapasztalat néhány tagállamban azt mutatja, hogy előfordulhat, hogy a fogyasztókat hozzájárulásuk nélkül szolgáltatóváltásra kényszerítik Míg e kérdéssel elsősorban a bűnüldöző hatóságoknak kellene foglalkozniuk, a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy a szolgáltatóváltás tekintetében arányos minimális intézkedéseket – ideértve megfelelő szankciók kikényszerítését – írhassanak elő, ezáltal a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatokat, és biztosítva a fogyasztók védelmét az átállási folyamat során, de megtartva az eljárás előnyeit a fogyasztó számára.

ò új szöveg

(245)A fogyasztók számára lehetővé kell tenni a szerződés költségmentes felbontását akkor is, ha a szerződés időtartama a minimális szerződési időtartamot követően automatikusan meghosszabbodik.

(246)A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói által a szerződésben rögzített feltételeken végzett, a végfelhasználó szempontjából kedvezőtlen módosítások – úgymint a díjak, a díjcsomagok, az adatforgalmi korlátozások, az adatátviteli sebességek, a lefedettség vagy a személyes adatok feldolgozásának megváltozása – feljogosítják a végfelhasználót a szerződés költségmentes felbontására, még akkor is, ha e kedvezőtlen módosítások kedvező változásokkal járnak együtt.

(247)A szolgáltatóváltás lehetősége alapvető a hatékony verseny és a versenyt ösztönző környezet kialakulásához. Ha a szolgáltatóváltásról átlátható, pontos és időszerű információ áll rendelkezésre, az növeli a végfelhasználók ezzel kapcsolatos bizalmát, és hajlamosítja őket a versenyben való aktív részvételre. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatások folyamatosságát, hogy a végfelhasználókat a szolgáltatóváltásban ne akadályozza a szolgáltatás esetleges kimaradása.

ê 2002/22/EK (40) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(248)A számhordozhatóság ð az elektronikus távközlési ï a távközlési versenykörnyezetben a piacon fogyasztó általi választás a választék és a hatékony verseny egyik kulcsfontosságú előmozdítója.amelynek révén Azt jelenti, hogy azok a végfelhasználók, akik ezt kérik, a szolgáltatást nyújtó szervezettől Ö vállalkozástól Õ függetlenül megtarthatják hívószámukat (hívószámaikat) a nyilvános telefonhálózatban. Ez az irányelv nem terjed ki a helyhez kötött és nem helyhez kötött nyilvános telefonhálózati csatlakozások közötti számhordozhatóság szolgáltatására. A tagállamok azonban alkalmazhatnak a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozásra vonatkozó rendelkezéseket.

ê 2002/22/EK (41) preambulumbekezdés

(249)A számhordozhatóság hatását jelentősen erősíti, ha átlátható díjszabási tájékoztatás áll rendelkezésre mind a számukat hordozó végfelhasználók számára, mind pedig a számukat hordozó végfelhasználókat hívó végfelhasználók számára. A nemzeti szabályozó hatóságoknak – amennyiben megvalósítható – a számhordozhatóság alkalmazásának részeként meg kell könnyíteniük a díjszabások megfelelő átláthatóságát.

ê 2002/22/EK (42) preambulumbekezdés

(250)Annak biztosítása keretében, hogy a számhordozhatóság szolgáltatásához kapcsolódó összekapcsolási árak képzése költségalapú legyen, a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe vehetik az összehasonlítható piacokon alkalmazott árakat is.

ê 2009/136/EK (47) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(251) A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak és szolgáltatót válthassanak, amikor ez az érdekük számukra az a legelőnyösebb . Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során ne ütközzenek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat, díjakat stb. Ez nem zárja ki az ésszerű szerződéses minimumidőtartam előírását a fogyasztói szerződésekben. A számhordozhatóság alapvetően fontos tényező a fogyasztók választása és a versenyképes elektronikus hírközlési piacokon a hatékony verseny megkönnyítése érdekében, és azt minimális határidőn belül kell megvalósítani, úgy, hogy a hívószám aktiválása egy munkanapon belül megtörténjen, és a felhasználó ne tapasztaljon egy munkanapnál hosszabb szolgáltatáskiesést. Ö Az egyablakos ügyintézés és a zökkenőmentes szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében a szolgáltatóváltás folyamatát az átvevő szolgáltatónak kell irányítania. ÕAz illetékes A nemzeti ð szabályozó ï hatóságok előírhatják a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket és a technológiai fejlesztéseket. Mindazonáltal a tapasztalat néhány tagállamban azt mutatja, hogy előfordulhat, hogy a fogyasztókat hozzájárulásuk nélkül szolgáltatóváltásra kényszerítik. Míg e kérdéssel elsősorban a bűnüldöző hatóságoknak kellene foglalkozniuk, a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy a szolgáltatóváltás tekintetében arányos minimális intézkedéseket – ideértve megfelelő szankciók kikényszerítését – írhassanak elő, ezáltal a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatokat, és biztosítva a fogyasztók védelmét az átállási folyamat során, de megtartva az eljárás előnyeit a fogyasztó számára.

ò új szöveg

(252)A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokból és más szolgáltatásokból, például lineáris műsorszolgáltatásokból vagy készülékekből álló csomagok használata egyre elterjedtebb, és fontos eleme a versenynek. Jóllehet ezek a csomagok sokszor előnyösek a végfelhasználó szempontjából, megnehezíthetik, illetve költségessé tehetik a szolgáltatóváltást, és szerződéses csapdát idézhetnek elő. Amennyiben a szerződés felbontása és a szolgáltatóváltás tekintetében, valamint a valamely csomag részét képező termékek megszerzéséhez kötődő szerződéses kötelezettségek értelmében különböző szerződéses szabályok alkalmazandók, valóban sérül a végfelhasználóknak a csomag egyes részei vagy egésze tekintetében való szolgáltatóváltáshoz fűződő, ezen irányelv szerinti joga. Ennek az irányelvnek a szerződésekre, az átláthatóságra, a szerződés időtartamára és felbontására, valamint a szolgáltatóváltásra vonatkozó rendelkezései ezért a csomagok minden elemére alkalmazandók, kivéve ha a csomag nem elektronikus távközlési elemeire a fogyasztó szempontjából még kedvezőbb előírások vonatkoznak. Az egyéb szerződéses elemek, úgymint a szerződés megszegése esetén hozható intézkedések tekintetében a csomag megfelelő elemére vonatkozó szabályok alkalmazandók, például az áruk értékesítésére vagy a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések szabályai. Az említett okokból nem engedhető meg, hogy egy fogyasztó az eredeti szerződési időtartam szerződés szerinti meghosszabbodása miatt ne válthasson szolgáltatót.

ê 2009/136/EK (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(253)A hívásokat lehetővé tevő ð számfüggő személyközi kommunikációs ï elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak ð kötelező biztosítaniuk a segélyhívó szolgálatok elérését veszélyhelyzeti kommunikáció keretében. ïð Elképzelhető, hogy kivételes esetekben a műszaki megvalósíthatóság hiányában nem tudják biztosítani a segélyhívó szolgálatok elérését és/vagy a hívó helyének azonosítását. Ilyen esetben a szerződésben erről megfelelően tájékoztatni kell az ügyfelet. ï fogyasztóikat megfelelően tájékoztatniuk kell arról, hogy biztosítják-e vagy sem a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá tájékoztatniuk kell őket a szolgáltatások bármilyen korlátozásáról (mint például a hívó helyére vonatkozó információk biztosítására vonatkozó korlátozások vagy a segélykérő hívások irányítása). A szolgáltatóknak erről egyértelmű és átlátható információkat kell nyújtaniuk a fogyasztóik számára az első fogyasztói szerződésben, majd ð naprakésszé kell tenniük azokat ïa ð segélyhívó szolgálatokhoz való ï hozzáférés biztosításában bekövetkező bármilyen változás esetén, például a számlákon feltüntetett információk formájában. A ð kommunikációs ï szolgáltatás tervezett műszaki üzemi jellemzői és a rendelkezésre álló infrastruktúra alapján ez az információ magában foglalja a területi lefedettség esetleges korlátairól szóló tájékoztatást. Ahol a szolgáltatást nem kapcsolt távbeszélő hálózaton ð adott minőségű szolgáltatás nyújtására beállított kapcsolaton keresztül ï nyújtják, a tájékoztatás kiterjed az elérhetőség és a hívó helyére vonatkozó információ megbízhatóságának értékelésére a kapcsolt távbeszélő hálózaton nyújtott Ö az ilyen Õ szolgáltatással ð kapcsolattal ï való összevetésben és figyelembe véve az aktuális műszaki és minőségi követelményeket, valamint a 2002/22/EK irányelvben (egyetemes szolgáltatási irányelv) Ö az ebben az irányelvben Õ meghatározott szolgáltatásminőségi paramétereket.

ê 2009/140/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(254)Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékkal fogyatékossággal élők személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékkal fogyatékossággalélő végfelhasználókat, az idős korú és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében a Szerződés 95 Ö az EUMSZ 114 Õ . cikke szerinti intézkedések kidolgozása során a közösségi Ö az uniós Õ intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékkal fogyatékossággal élők szükségleteit.

ò új szöveg

(255)A végfelhasználóknak teljesen díjmentesen, bármilyen formában történő fizetés nélkül el kell tudniuk érni a segélyhívó szolgálatokat vészhelyzeti kommunikáció keretében bármilyen olyan eszközről, amely lehetővé teszi a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás nyújtását, akkor is, ha más tagállamban barangoló szolgáltatást vesznek igénybe. A vészhelyzeti kommunikáció nem csak hanghívást, hanem rövid szöveges üzenetet (SMS), videohívást vagy más kommunikációs formákat is támogat, ha azokat az adott tagállamban használni lehet a segélyhívó szolgálatok eléréséhez. Vészhelyzeti kommunikációt az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet 75 szerinti fedélzeti e-segélyhívó rendszerről is lehet indítani.

(256)A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a végfelhasználóknak a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megbízható és pontos hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgálatokhoz, figyelembe véve a nemzeti előírásokat és követelményeket. Amennyiben a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nem adott minőségű szolgáltatás nyújtására beállított kapcsolaton keresztül nyújtják, előfordulhat, hogy a szolgáltató nem tudja garantálni, hogy a szolgáltatásán keresztül indított segélyhívásokat mindig a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz irányítják. Az ilyen hálózatfüggetlen vállalkozások, vagyis a nyilvános kommunikációs hálózatüzemeltetővel nem integrált vállalkozások számára a hívó helyének azonosítása műszakilag nem minden esetben lehetséges. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a segélyhívó szolgálatok felé mihamarabb megbízható és pontos kapcsolat, illetve átirányítás váljon lehetővé annak érdekében, hogy a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó hálózatfüggetlen szolgáltatók más kommunikációs szolgáltatókhoz hasonló szinten tudják teljesíteni a segélyhívó szolgálatok elérhetőségére és a hívó helyének azonosítására vonatkozó kötelezettséget.

ê 2002/22/EK (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Fontos, hogy a felhasználók a „112” egységes európai segélyhívószámot és minden más, nemzeti segélyhívószámot ingyenesen, bármilyen telefonról, így nyilvános telefonállomásról is, mindennemű fizetőeszköz nélkül fel tudjanak hívni. A tagállamoknak már meg kellett tenniük a segélyhívó rendszerek nemzeti megszervezéséhez leginkább igazodó szükséges szervezeti intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e számra irányuló hívásokat megfelelően fogadják és kezeljék. A hívó helyére vonatkozó, a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére bocsátandó információ emelni fogja a védelem szintjét és a „112” szolgáltatások használóinak biztonságát, és műszakilag megvalósítható mértékben segítséget nyújt a segélyhívó szolgálatoknak feladataik teljesítéséhez, feltéve, hogy garantált a hívások és a kapcsolódó adatok továbbítása az érintett segélyhívó szolgálatokhoz. Az ilyen adatok átvételének és felhasználásának meg kell felelnie a személyes adatok kezelésére vonatkozó közösségi jognak. Az állandóinformációtechnológiai fejlődés ésszerű költség mellett egyre fokozódó támogatást nyújt a hálózatokon több nyelv egyidejű kezeléséhez. Ez pedig fokozott biztonságot jelent a „112” segélyhívószámot használó európai polgárok számára.

ê 2002/22/EK (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A nemzetközi telefonszolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés az európai polgárok és az európai vállalkozások számára létfontosságú. A „00” már mint a Közösség szabványos nemzetközi telefon-előtétszáma működik. A tagállamok határmenti, egymással szomszédos települései közötti hívásokra vonatkozóan különleges szabályozást lehet megállapítani, illetve folytatni. Az ITU – az E.164. ajánlásával összhangban – az európai telefonszámozási tartományhoz (ETNS) a „3883” kódot rendelte hozzá. A hívások ETNS-hez való csatlakoztatásának biztosítása érdekében a nyilvános telefonhálózatokat üzemeltető vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a „3883” kódot használó hívások közvetlenül vagy közvetve összekapcsolódjanak az ETNS-nek az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) megfelelő szabványaiban meghatározott hálózataival. Az ilyen összekapcsolási szabályokra az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv) 76 rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

ê 2009/136/EK (41) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(257) A tagállamoknak egyedi intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a segélyhívó szolgáltatások – beleértve a „112”-t – a fogyatékkal fogyatékossággal élő végfelhasználók, különösen a siket, halláskárosult, beszédsérült és siket-vak felhasználók számára is egyformán hozzáférhetők legyenek. Ez magában foglalhatja a halláskárosult felhasználók számára különleges végberendezések, szöveges szolgáltatások, vagy egyéb különleges berendezés biztosítását.

ê 2009/136/EK (39) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(258)A végfelhasználóknak a segélyhívó szolgáltatásokat a nemzeti távbeszélő számozási tervekben szereplő számon vagy számokon, hanghívások kezdeményezésére képes bármely távbeszélő szolgáltatás felhasználásával fel kell tudniuk hívni, és azokhoz hozzá kell férniük. A „112” mellett belföldi segélyhívó számokat is használó tagállamok az e segélyhívó számokhoz való hozzáférés tekintetében hasonló kötelezettségeket írhatnak elő a vállalkozások számára. A sürgősségi szolgálatoknak a „112” hívószámra érkező hívásokat legalább olyan gyorsan és hatékonyan kell kezelniük és megválaszolniuk, mint az egyéb belföldi segélyhívó számokra érkező hívásokat. Az Európai Unióban utazó polgárok védelmének és biztonságának javítása érdekében fontos a „112”-vel kapcsolatos tudatosság növelése. E célból a polgárok figyelmét nyomatékosan fel kell hívni arra, hogy bármely tagállamban való utazásuk esetén a „112” egységes segélyhívó számként használható a Közösség az ð Unió ï egész területén, különösen a nemzetközi autóbusz- és vasútállomásokon, kikötőkben vagy repülőtereken, valamint távbeszélő névsorokban, nyilvános távbeszélő állomásokban, ð , a végfelhasználóknak szánt dokumentumokban  ï az előfizetői és számlázási értesítőben a számlán nyújtott információkon keresztül. Ez elsősorban a tagállamok feladata, de a Bizottságnak is folytatnia kell a tagállami kezdeményezések támogatását és kiegészítését a „112” nagyobb tudatosítása, valamint a nyilvánosság „112”-vel kapcsolatos ismereteinek rendszeres értékelése érdekében. A hívó helymeghatározására vonatkozó információk nyújtásának kötelezettségét meg kell erősíteni a polgárok védelmének növelése érdekében. A vállalkozásoknak a sürgősségi szolgálatot ellátó hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a hívó helyére vonatkozó információt, amint a hívás a hatósághoz beérkezik, függetlenül az alkalmazott technológiától. Annak érdekében, hogy reagálni lehessen a technológiai fejlődésre – beleértve a hívás helyének meghatározásra vonatkozó információ egyre növekvő pontosságát eredményező fejlődést is –, a Bizottságot műszaki végrehajtási intézkedések elfogadásának jogkörével kell felruházni a „112” hívószám a Közösségben való hatékony elérhetőségének biztosítására a polgárainak érdekében. Ezek az intézkedések nem sérthetik a tagállamok sürgésségi szolgáltatásainak szervezését.

ò új szöveg

(259)A hívó helyére vonatkozó információ javítja a végfelhasználók védelmének és biztonságának szintjét, és segítséget nyújt a segélyhívó szolgálatoknak feladataik teljesítéséhez, feltéve, hogy a nemzeti közbiztonsági válaszpontok rendszere garantálja a hívások és a kapcsolódó adatok továbbítását a segélyhívó szolgálatokhoz. A hívó helyére vonatkozó adatok átvételének és használatának meg kell felelnie a személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jognak. A hálózatalapú helymeghatározást nyújtó vállalkozásoknak a hívó helyére vonatkozó információt az alkalmazott technológiától függetlenül a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére kell bocsátaniuk, amint a hívás oda beérkezik. Azonban a készülékalapú helymeghatározási technológiák lényegesen pontosabbaknak és költséghatékonyabbaknak bizonyultak az ENGOS és a Galileo műholdrendszerek, valamint más globális navigációs műholdrendszerek és a WIFI adatainak köszönhetően. Ezért a hálózatalapú helymeghatározást ki kell egészíteni a készülékalapú információkkal, még akkor is, ha az utóbbiak csak a segélyhívás kapcsolását követően válnak elérhetővé. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közbiztonsági válaszpontok képesek legyenek a hívó helyének meghatározását segítő információk lehívására és kezelésére. A hívó helyének meghatározását segítő információk megállapításának és továbbításának díjmentesnek kell lennie mind a végfelhasználó, mind a segélyhívást kezelő hatóság számára, függetlenül attól, hogy milyen eszközzel állapítják meg (készülék vagy hálózat) és továbbítják (hangkommunikáció, SMS vagy internetes protokoll).

(260)A hívó helyének pontos meghatározását, a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférését és a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz való hívástovábbítást lehetővé tévő technológiák fejlődésével való lépéstartás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a vészhelyzeti kommunikáció kompatibilitásának, interoperabilitásának, minőségének és folyamatosságának biztosításához szükséges intézkedések elfogadására. Ezek az intézkedések lehetnek funkcionális előírások, melyek a kommunikációs láncban részt vevő felek – személyközi kommunikációs szolgáltatók, elektronikus hírközlő hálózatüzemeltetők és közbiztonsági válaszpontok – szerepét határozzák meg, vagy lehetnek műszaki előírások, melyek az egyes funkciók teljesítésének műszaki eszközeit határozzák meg. Ezek az intézkedések nem lehetnek kihatással a tagállamok segélyhívó szolgálatainak szervezésére.

ê 2009/136/EK (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(261)Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal fogyatékossággal élő végfelhasználók is kiaknázhassák a verseny nyújtotta előnyöket, és élhessenek a végfelhasználók többségének rendelkezésére álló, a szolgáltatók közötti választás lehetőségével, az érintett nemzeti hatóságok – adott esetben és a nemzeti feltételekre figyelemmel – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által ð a fogyatékossággal élőkkel szemben ï teljesítendő fogyasztóvédelmi követelményeket határozhatnak meg. Ezen követelmények magukban foglalhatják különösen azt, hogy a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékkal fogyatékossággal élő végfelhasználók ugyanolyan feltételekkel – az árakat, és a díjszabást ðés a minőségetï is ideértve – vehessék igénybe szolgáltatásaikat, mint a többi végfelhasználó, függetlenül attól, hogy az előbbi szolgáltatások Ö e vállalkozások számára Õ jártak-e többletköltséggel. E követelmények a vállalkozások közötti nagykereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos követelményeket is magukban foglalhatnak. ð Annak érdekében, hogy a szolgáltatókra ne nehezedjen aránytalan teher, a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az egyenlő hozzáférés és választék biztosításának célja ilyen intézkedések nélkül is elérhető-e. ï 

ò új szöveg

(262)Az ebben az irányelvben előírt, a fogyatékossággal élő személyek számára a megfizethetőséget biztosító intézkedéseken felül a fogyatékossággal élő személyek által használható elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó fogyasztói végberendezések akadálymentesítése tekintetében számos kötelezően teljesítendő követelményt határoz meg a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ezért az ebben az irányelvben korábban szereplő, az akadálymentesített végberendezések rendelkezésre bocsátásának tagállamok általi ösztönzésére vonatkozó követelmény elavult, és hatályon kívül helyezendő.

ê 2002/22/EK (35) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(263)A tudakozószolgálatok és telefonkönyvek szolgáltatása Ö tekintetében tényleges verseny alakult ki, többek között a 2002/77/EK bizottsági irányelv 77 5. cikke értelmében. Õ már nyitott a versenyre. Ennek az irányelvnek a rendelkezései kiegészítik a 97/66/EK irányelv rendelkezéseit azzal, hogy az előfizetőket feljogosítják személyes adataik nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyvben történő szerepeltetésre.Ö E tényleges verseny fenntartása érdekében Õ mMinden szolgáltató, amely előfizetőjét Ö végfelhasználóit Õ telefonszámmal látja el, Ö továbbra is Õ köteles a vonatkozó információt tisztességes, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes módon rendelkezésre bocsátani.

ò új szöveg

(264)A végfelhasználókat tájékoztatni kell azon jogukról, miszerint ők dönthetnek arról, hogy bekerüljenek-e távbeszélő névsorba, vagy sem. A számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk a végfelhasználók döntését, amikor adatokat szolgáltatnak a tudakozószolgálatok szolgáltatóinak. A 2002/58/EK irányelv 12. cikke biztosítja a végfelhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát személyes adataik nyilvános telefonkönyvben történő feltüntetését illetően.

ê 2002/22/EK (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(265)A végfelhasználók számára garantálni kell az Közösségben Ö Unióban Õ értékesített, digitális televízióadás vételére szolgáló valamennyi berendezés tekintetében az együttműködési képességetinteroperabilitást. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen berendezések tekintetében harmonizált minimumszabványokat írhassanak elő. Ezek a szabványok a technológiai és piaci fejlemények fényében időről-időre kiigazíthatók lennének.

ê 2002/22/EK (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(266)Kívánatos a fogyasztók számára lehetővé tenni a digitális televíziókészülékek legteljesebb mértékű összekapcsolhatóságát. Az együttműködési képességinteroperabilitás fejlődőben lévő fogalom a dinamikus piacokon. A szabványügyi testületeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítására, hogy az érintett technológiákkal együtt megfelelő szabványok jöjjenek létre. Hasonlóan fontos biztosítani azt is, hogy a ðdigitálisï televíziókészülékeken olyan csatlakozók álljanak rendelkezésre, amelyek a digitális jel összes szükséges elemét továbbítani tudják, beleértve az audio- és a videóojeleket, a feltételes hozzáférésű információt, a szolgáltatási információt, az alkalmazási program interfészre (API) vonatkozó információt és a másolásvédelmi információt. EzÖ nnek Õ az irányelvÖ nek Õ ezért biztosítjaÖ nia kell Õ, hogy a ðcsatlakozókhoz kapcsolódó és/vagy azokban megvalósítottï digitális televíziókészülékek nyílt interfészének funkcionalitását ne korlátozzák a hálózatüzemeltetők, a szolgáltatók vagy a berendezésgyártók, és az a technológiai fejlődéssel együtt tovább fejlődjön. A ð csatlakoztatott ï digitális interaktív televíziószolgáltatások megjelenítése és bemutatása eseténtekintetében a közös szabvány piacvezérelt mechanizmus útján történő megvalósítása elismerten kedvező a fogyasztói haszonk számára. A tagállamok és a Bizottság a Szerződéssel összhangban lévő ágazatpolitikai kezdeményezéseket tehetnek e fejlődés ösztönzésére.

ê 2009/136/EK (38) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(267)Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv 78 5. cikke alapján a tudakozószolgáltatásokat versenyképes piaci feltételek mellett kell nyújtani, és ez gyakran így is történik. A (mind vonalashelyhez kötött, mind mobil) végfelhasználók adatainak adatbázisokba való gyűjtését biztosító nagykereskedelmi intézkedéseknek meg kell felelniük a személyes adatok védelmére vonatkozó garanciáknak, Ö amelyeket a 95/46/EK irányelv, majd a 2018. május 25-én a helyébe lépő (EU) 2016/697 rendelet 79 , és Õ beleértve a 2002/58/EK irányelv 12. cikkét (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) Ö 12. cikke biztosít Õ. Meg kell valósítani ezen adatok költségorientált biztosítását a szolgáltatók felé, lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak, hogy átfogó, összesített információt nyújtó, központosított mechanizmust hozzanak létre a tudakozószolgálatok számára, ugyanakkor észszerű és átlátható körülményekkel kell biztosítani a hálózati hozzáférést, annak érdekében, hogy a végfelhasználók teljes mértékben részesüljenek a verseny előnyeiből, Ö amely nagymértékben lehetővé tette Õ a kiskereskedelmi szabályozás e szolgáltatások tekintetében való eltörléséÖ t Õnek és a tudakozószolgáltatások észszerű és átlátható feltételek melletti nyújtásáÖ t Õnak végső céljával.

ò új szöveg

(268)A tudakozószolgálatokra vonatkozó egyetemes szolgáltatási kötelezettség eltörlését követően a tudakozószolgálatokhoz való hozzáférés jogára már nincs szükség, tekintettel arra, hogy e szolgáltatásoknak már működő piaca van. A nemzeti szabályozó hatóságoknak azonban továbbra is hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a hozzáférés és az adott piacon a verseny fenntartása érdekében kötelezettségeket és feltételeket írjanak elő azon vállalkozások számára, amelyek a végfelhasználókhoz való hozzáférést ellenőrzik.

ê 2002/22/EK (43) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(269)Jelenleg a tagállamok bizonyos továbbítási kötelezettségeket rónak a rádió- és televízióműsorok nyilvánosság számára történő közvetítését végző hálózatokra. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozások számára arányos kötelezettségeket állapítsanak meg, jogos közrendi megfontolások alapján, de e kötelezettségeket csak akkor lehet megállapítani, ha ezek a tagállamok által az közösségi Ö uniós Õ jognak megfelelően, egyértelműen meghatározott általános célok eléréséhez szükségesek, továbbá e kötelezettségeknek arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük, valamint e kötelezettségeket rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni. Ö Továbbítási kötelezettségek meghatározott médiaszolgáltatók által nyújtott meghatározott rádió- és televíziócsatornák és kiegészítő szolgáltatások tekintetében alkalmazhatók. Õ A tagállamok által bevezetett továbbítási kötelezettségeknek észszerűeknek kell lenniük, azaz egyértelműen meghatározott általános érdekű célok tükrében arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. ð A tagállamoknak objektíven meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban bevezetett továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és egyértelműen meghatározottak legyenek. A kötelezettségeket oly módon kell megfogalmazni, hogy azok kellően ösztönözzék az infrastruktúrába való hatékony befektetést. A kötelezettségeket legalább ötévente rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai és piaci fejlődéssel, és hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. ï és ezekhez Ö A kötelezettségekhez Õ szükség szerint az arányos díjazással kapcsolatos rendelkezés is fűzhető. Az ilyen továbbítási kötelezettségek között szerepelhet a kifejezetten a fogyatékkal élő felhasználók megfelelő hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbítása.

ê 2002/22/EK (44) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(270)A rádió- és televízióműsorok nyilvánosság számára történő közvetítését végző hálózatok közé a kábelhálózatok, Ö az IPTV, Õ a műholdas és a földi műsorterjesztő hálózatok tartoznak. De idetartozhatnak más hálózatok is, annyiban, amennyiben a végfelhasználók széles körben e hálózatokat használják a rádió- és televízióműsorok vételének fő eszközeként. ð A továbbítási kötelezettségek között szerepelhet a kifejezetten a fogyatékkal élő felhasználók megfelelő hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbítása. Ennek megfelelően a kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak többek között a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatások, mint a teletext, a feliratozás, a hangalámondás és a jelbeszéd. Mivel csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat egyre szélesebb körben nyújtanak és vesznek igénybe, valamint az elektronikus műsorújságok továbbra is fontosak a fogyasztók választási lehetőségei szempontjából, az e funkciókat támogató, programmal kapcsolatos adatok átvitelét fel lehet venni a továbbítási kötelezettségek közé. ï 

ê 2002/22/EK (39) preambulumbekezdés

(271)A korszerű telefonközpontokban általában rendelkezésre állnak a hangfrekvenciás tárcsázási és hívóvonal-azonosítási lehetőségek, és ezért ezeket egyre inkább alacsony költség mellett, vagy költségmentesen lehet szolgáltatni. A hangfrekvenciás tárcsázást egyre inkább használják arra, hogy a felhasználó különleges szolgáltatásokkal és eszközökkel lépjen kapcsolatba – beleértve az értéknövelt szolgáltatásokat –, és e lehetőség hiánya akadályozhatja a felhasználót az ilyen szolgáltatások igénybevételében. A tagállamok nem kötelesek az ilyen lehetőségek biztosításának kötelezettségét előírni, ha azok már rendelkezésre állnak. A 97/66/EK 2002/58/EK irányelv óvja a felhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát a részletes számlázás tekintetében azáltal, hogy a hívóvonal-azonosítás esetében lehetőséget biztosít számukra a magánéletük tiszteletben tartásához való joguk védelmére. Az említett szolgáltatások páneurópai alapon történő fejlesztése előnyös lenne a fogyasztók számára, és ez az irányelv ösztönzi az ilyen fejlesztést.

ê 2002/19/EK (22) preambulumbekezdés

(272)Az információk tagállamok általi közzététele biztosítani fogja azt, hogy a piaci szereplők és az esetlegesen piacra lépők megismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, és tudják, hol jutnak megfelelő részletes tájékoztatáshoz. A nemzeti közlönyben való közzététel segíti a más tagállamokban működő érdekelteket a megfelelő információkhoz való hozzájutásban.

ê 2002/19/EK (23) preambulumbekezdés

(273)A páneurópai elektronikus hírközlési piac tényleges és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak a végfelhasználók által fizetendő árak meghatározásához hozzájáruló díjakat figyelemmel kell kísérnie, és azokról tájékoztatást kell közzétennie.

ê 2002/19/EK (24) preambulumbekezdés

Az elektronikus hírközlési piacnak és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrának a fejlődése káros hatással lehet a környezetre és a tájképre. A tagállamoknak ezért figyelemmel kell kísérniük ezt a folyamatot és szükség szerint – az illetékes hatóságokkal való megfelelő megállapodások és más rendelkezések révén – intézkedniük kell minden ilyen hatás minimálisra csökkentése érdekében.

ê 2002/19/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(274)Az közösségi Ö uniós Õ jog helyes alkalmazásának meghatározása érdekében a Bizottságnak tudnia kell, melyek a jelentős piaci erővel rendelkezőként kijelölt vállalkozások, és a nemzeti szabályozó hatóságok milyen kötelezettségeket róttak a piaci szereplőkre. Az erre vonatkozó információk nemzeti közzététele mellett ezért szükséges, hogy a tagállamok ezeket az információkat a Bizottságnak is megküldjék. Amennyiben a tagállamok információt kötelesek küldeni a Bizottságnak, ez elektronikus formában is történhet, a megállapodás tárgyát képező megfelelő hitelesítési eljárásokra is figyelemmel.

ò új szöveg

(275)A piaci, társadalmi és technológiai fejlődés figyelembe vétele, a hálózatok és szolgáltatások biztonságát érintő kockázatok kezelése és a segélyhívó szolgálatokhoz segélyhívási célú kommunikáció révén való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a biztonsági kockázatok kezelésére irányuló intézkedések meghatározása, a digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek kiigazítása, a helyhez kötött és mobil piacokon egységes nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési díj meghatározása, az Unión belüli segélyhívási célú kommunikációval összefüggő intézkedések elfogadása, valamint ezen irányelv II., IV., V., VI., VIII., IX. és X. mellékletének kiigazítása vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(276)Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy határozatokat fogadjon el a tagállamok közötti határokon átnyúló káros zavarások kiküszöbölése érdekében, szabványok alkalmazását kötelezővé tegye, vagy szabványokat és/vagy előírásokat távolítson el a szabványok jegyzékének kötelező részéből, határozatokat hozzon annak megállapításáról, hogy egy harmonizált sávban a jogokra általános felhatalmazást vagy egyéni használati jogokat kell-e kiadni, a harmonizált rádióspektrum tekintetében meghatározza a kritériumok, szabályok és feltételek alkalmazásának módozatait, meghatározza a tagállamok által a harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó felhatalmazásokhoz kötött feltételek alkalmazásának módozatait, meghatározza azon sávokat, amelyekben a rádiófrekvencia-használati jogokat a vállalkozások egymásra átruházhatják, vagy egymásnak haszonbérbe adhatják, egységes elévülési határidőket határozzon meg, ameddig meghatározott harmonizált rádiófrekvencia-sávok használatát engedélyezni kell, átmeneti intézkedéseket fogadjon el a rádióspektrum-használati jogok időtartamára vonatkozóan, kritériumokat határozzon meg bizonyos kötelezettségek végrehajtásának koordinálására, műszaki jellemzőket határozzon meg a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok tervezéséhez, kiépítéséhez és működtetéséhez, kielégítse a számok iránti nemzetközi vagy egész Európát érintő keresletet, és meghatározza egy vagy több tagállam vagy az egész Európai Unió végfelhasználóinak a segélyhívó szolgálatokhoz való tényleges hozzáférését vagy a végpontok közötti összekapcsolhatóságot biztosító kötelezettségek jellegét és hatályát. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(277)ð Végezetül lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy szükség esetén – a BEREC véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve – ajánlásokat fogadjon el az érintett termék- és szolgáltatáspiacok azonosításával, a belső piac megszilárdítására irányuló eljárás szerint előírt értesítésekkel és a szabályozási keret rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásával kapcsolatban. ï

ê 2002/21/EK (39) preambulumbekezdés

(278)Ezen irányelv rendelkezéseit időszakonként felül kell vizsgálni, különösen a módosítás szükségességének a változó technológiai vagy piaci feltételek fényében történő meghatározására.

ê 2002/21/EK (42) preambulumbekezdés

(279)E területen bizonyos irányelveket és határozatokat hatályon kívül kell helyezni.

ê 2002/21/EK (43) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(280)A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a meglévő keretszabályozásról az új keretszabályozásra történő áttérést, és a Bizottság megfelelő időben különösen javaslatot tehet a helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 80 hatályon kívül helyezésére,Ö . Õ

ê 2002/21/EK (34) preambulumbekezdés

A 90/387/EGK irányelv 9. cikkével létrehozott „ONP-bizottság” és a távközlési szolgáltatások terén az általános felhatalmazásokra és egyedi engedélyekre vonatkozó közös szabályozási keretről szóló, 1997. április 10-i 97/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 81 14. cikkével létrehozott Engedélyezési Bizottság helyébe egyetlen bizottságnak kell lépnie.

ê 2002/21/EK (35) preambulumbekezdés

A nemzeti szabályozó hatóságoknak és a nemzeti versenyhatóságoknak biztosítaniuk kell egymás számára az ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges információkat a teljes körű együttműködés lehetővé tétele érdekében. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóságnak ugyanolyan szintű titoktartást kell biztosítania, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

ê 2002/21/EK (36) preambulumbekezdés

A Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy létre kívánja hozni az elektronikus hírközlő hálózatokkal és hírközlési szolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozószervek csoportját, amely a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködésének és koordinációjának alkalmas mechanizmusát jelentené, az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások belső piaca fejlődésének előmozdítása érdekében, valamint az ezen irányelvben és a különös irányelvekben meghatározott rendelkezések valamennyi tagállamban következetes alkalmazásának megvalósítása érdekében, különösen olyan területeken, ahol a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jog a megfelelő szabályok alkalmazásában jelentős mérlegelési jogkört biztosít a nemzeti szabályozó hatóságoknak.

ê 2002/21/EK (41) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(281)Mivel a tervezett intézkedés céljait – nevezetesen az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlő hálózatokra, a kapcsolódó létesítményekreeszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra ð , valamint a hálózatok és szolgáltatások, a spektrumfelhasználás és a számok engedélyezésének feltételeire, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és a kapcsolódó létesítményekhez való hozzáférésre és az ezek összekapcsolására, továbbá a végfelhasználók védelmére ï vonatkozó szabályozás harmonizált ð és egyszerűsített ï keretének kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az közösségi Ö uniós Õ szinten jobban megvalósítható, az Közösség Ö Unió Õ a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2002/20/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az elektronikus hírközlési keretszabályozás 1999. évi felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultációnak a Bizottság 2000. április 26-i közleményében szereplő eredményei, valamint a Bizottságnak a távközlési szabályozási csomag végrehajtásáról szóló ötödik és hatodik jelentésre vonatkozó közleményeiben szereplő megállapításai megerősítették, hogy szükség van a Közösség egészében az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások terén a piacra jutás szabályozásának fokozott harmonizációjára és terheinek csökkentésére.

ê 2002/20/EK (2) preambulumbekezdés

A különböző elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint azok technológiáinak konvergenciája olyan engedélyezési rendszer kialakítását teszi szükségessé, amely minden összehasonlítható szolgáltatásra hasonló módon, az alkalmazott technológiától függetlenül vonatkozik.

ê 2002/20/EK (14) preambulumbekezdés

A tagállamok nem kötelesek jogot adni a nemzeti számozási terv számainak használatára vagy létesítmények telepítésére olyan vállalkozásoknak, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, ugyanakkor a tagállamok ennek megadásában nem is akadályozhatók.

ê 2002/20/EK (26) preambulumbekezdés

Ha a vállalkozások azt állapítják meg, hogy a létesítmény telepítésére vonatkozó jog iránti kérelmüket nem a 2002/21/EK irányelvben („keretirányelv”) meghatározott elvek szerint kezelték, vagy amennyiben az erre vonatkozó döntések indokolatlan késedelme tapasztalható, az említett irányelvnek megfelelően a vállalkozásoknak biztosítani kell a jogot arra, hogy a meghozott döntések, vagy a döntések késedelme ellen jogorvoslattal éljenek.

ê 2002/20/EK (27) preambulumbekezdés

Az általános felhatalmazásban szereplő feltételek nem teljesítésére vonatkozó szankcióknak a jogsértéssel arányosaknak kell lenniük. A rendhagyó eseteket kivéve, nem lenne arányos az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó vagy a rádiófrekvencia-használati vagy számhasználati jog felfüggesztése vagy visszavonása abban az esetben, ha valamely vállalkozás az általános felhatalmazásban foglalt egy vagy több feltételt nem teljesítené. Ez nem sérti azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak szükség szerint a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség elleni, vagy más vállalkozások gazdasági és működési érdekei elleni komoly fenyegetés esetében szükséges megtenniük. Ez az irányelv továbbá nem sérti a vállalkozások által a nemzeti jog alapján egymás ellen támasztott kártérítési igényeket.

ê 2002/19/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A televíziójelek átvitelére vonatkozó szabványok használatáról szóló, 1995. október 24-i 95/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 82 nem tett kötelezővé konkrét digitális televízióátviteli rendszert vagy szolgáltatási követelményt, és ez lehetőséget adott a piaci szereplőknek a kezdeményezésre és a megfelelő rendszerek kifejlesztésére. A Digitális Videó Műsorterjesztési Csoport révén az európai piaci szereplők olyan televízióátviteli rendszerek családját fejlesztették ki, amelyeket a műsorterjesztők világszerte elfogadtak. Ezeket az átviteli rendszereket az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) szabványosította és a Nemzetközi Távközlési Unió ajánlásai tartalmazták. Ami a széles képformátumú digitális televíziózást illeti, a széles formátumú televíziós szolgáltatások és televízió-műsorok referenciaformátuma a 16:9 képarány, és a korszerű televíziós szolgáltatások európai bevezetésére vonatkozó cselekvési tervről szóló, 1993. július 22-i 93/424/EGK tanácsi határozat 83 eredményeképpen ez a tagállami piacokon már elfogadott.

ê 2002/19/EK (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A technológiai és piaci fejlődés adott ütemére tekintettel, ennek az irányelvnek a végrehajtását az alkalmazása időpontját követő három éven belül felül kell vizsgálni annak megállapítása végett, hogy megfelel-e a céloknak.

ê 2002/19/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 84 összhangban kell elfogadni.

ê 2002/19/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Mivel a tervezett intézkedés céljait – nevezetesen azt, hogy létrejöjjön az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésnek és ezek összekapcsolásának harmonizált keretszabályozása – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2002/22/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tagállamoknak továbbra is gondoskodniuk kell arról, hogy területükön a II. fejezetben meghatározott szolgáltatások – a végfelhasználó földrajzi elhelyezkedésére tekintet nélkül – meghatározott minőségben és az adott nemzeti feltételekhez képest megfizethető áron minden végfelhasználó számára rendelkezésre álljanak. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel összefüggésben és a nemzeti feltételeknek megfelelően, a tagállamok egyedi intézkedéseket hozhatnak azzal a céllal, hogy biztosítsák a vidéken vagy földrajzilag elszigetelt területeken élő fogyasztók részére a II. fejezetben meghatározott szolgáltatásokhoz való hozzáférést, e szolgáltatások megfizethetőségét, valamint az e szolgáltatásokhoz azonos feltételek melletti hozzáférést különösen az idősek, a fogyatékkal élők és a különleges szociális helyzetűek számára. Az ilyen intézkedések között szerepelhetnek a különleges szociális helyzetű fogyasztókat közvetlenül megcélzó intézkedések, amelyek meghatározott fogyasztóknak támogatást nyújtanak, például egyedi kérelmek elbírálását követően hozott olyan egyedi intézkedések révén, mint például a tartozáselengedés.

ê 2002/22/EK (45) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tartalomszolgáltatások – mint például a hang- vagy televízióműsor-szolgáltatási tartalomcsomag értékesítésére vonatkozó ajánlat – nem tartoznak az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásának hatálya alá. Az ilyen szolgáltatások nyújtóira e tevékenységek tekintetében nem vonatkozhatnak egyetemes szolgáltatási kötelezettségek. Ez az irányelv nem sérti azokat az intézkedéseket, amelyeket ilyen szolgáltatások tekintetében nemzeti szinten – a közösségi jognak megfelelően – fogadnak el.

ê 2002/22/EK (46) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Amennyiben valamely tagállam a saját területének egészén más egyedi szolgáltatások nyújtását kívánja biztosítani, az e célból megállapított kötelezettségeknek költséghatékonyaknak kell lenniük, és e kötelezettségek nem tartozhatnak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe. Ennek megfelelően a tagállamok a közösségi jognak megfelelően kiegészítő intézkedéseket hozhatnak (mint pl. az infrastruktúra vagy a szolgáltatások fejlesztésének megkönnyítése akkor, ha a piac nem reagál megfelelő módon a végfelhasználók vagy a fogyasztók igényeire). A Bizottság e-Európa kezdeményezésére adott válaszként a 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni Európai Tanács felkérte a tagállamokat arra, hogy gondoskodjanak arról, hogy minden iskola hozzáférjen az Internethez és a multimédiás erőforrásokhoz.

ê 2002/22/EK (52) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 85 összhangban kell elfogadni,

ò új szöveg

(282)A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának 86 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek.

ê

(283)Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(284)Ez az irányelv nem érinti a XI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ê 2009/140/EK (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. rész KERET (az ágazat szervezésére vonatkozó általános szabályok)

1I. cím: Hatály, cél és fogalommeghatározások

I. FEJEZET

Ö TÁRGY Õ HATÁLY, CÉL ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály Ö Tárgy Õ és cél

ê 2009/140/EK 1. cikk, 1. pont, a) alpont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(1) Ez az irányelv létrehozza az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlő hálózatokra, a kapcsolódó létesítményekreeszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint a fogyatékkal élők hozzáférését megkönnyítő végberendezések egyes aspektusaira vonatkozó szabályozás harmonizált keretét. Megállapítja a nemzeti szabályozó ð és egyéb illetékes ï hatóságok feladatait, és eljárásokat alakít ki a keretszabályozásnak az Közösség Ö Unió Õ egészében történő harmonizált alkalmazására.

1. cikk

Cél és hatály

(1)(2) Ennek az irányelvnek a célja Ö egyrészt Õ az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása az engedélyezési szabályok és feltételek harmonizációja és egyszerűsítése révén, e hálózatok és szolgáltatások nyújtásának a Közösség egészében való megkönnyítése érdekében.

(2) Ezt az irányelvet az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyekre kell alkalmazni.

ê 2002/19/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1. cikk

Hatály és cél 

(1) A 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) szerinti keretben ez az irányelv harmonizálja azt, hogy milyen módon szabályozzák a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést, valamint ezek összekapcsolását. A cél az, hogy a belső piaci elvekkel összhangban, a hálózatok és szolgáltatások szolgáltatói közötti kapcsolatok olyan keretszabályozása jöjjön létre, amÖ i Õely ð a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez és elterjedéséhez, ï fenntartható versenyhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti együttműködési képességhezinteroperabilitáshoz és a fogyasztók ð végfelhasználók ï számára előnyökhöz vezet.

(2) Ez az irányelv jogokat és kötelezettségeket állapít meg az üzemeltetők számára és azon vállalkozások számára, amelyek az üzemeltetők hálózataihoz, illetve kapcsolódó eszközeihez kívánnak hozzáférni, illetve azokkal összekapcsolódni. Ez az irányelv célokat határoz meg a nemzeti szabályozó hatóságok számára a hozzáférés és az összekapcsolás tekintetében, valamint eljárásokat állapít meg annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok által előírt kötelezettségek felülvizsgálata megtörténjen, és e kötelezettségeket szükség szerint megszüntessék, amint a kívánt célok megvalósultak. Ebben az irányelvben a hozzáférés kifejezés nem jelenti a végfelhasználók általi hozzáférést.

ê 2009/136/EK 1. cikk, 1. pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) keretén belül ez az irányelv az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások végfelhasználók számára történő szolgáltatásával foglalkozik. Célja Ö Másrészt az Õ , hogy a hatékony verseny és választás révén az Közösség Ö Unió Õ egészében biztosítsa a jó minőségű, ð megfizethető ï , nyilvánosan elérhető szolgáltatások rendelkezésre állását ð nyújtását ï, és szabályozza azokat az eseteket, amikor a végfelhasználók ð , köztük a fogyatékkal élő felhasználók ï igényeit a piac nem elégíti ki megfelelően ð és meghatározza a szükséges felhasználói jogokat ï . Ez az irányelv a végberendezések egyes vonatkozásait illetően is tartalmaz rendelkezéseket, ideértve a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének megkönnyítését szolgáló rendelkezéseket is.

(2) Ez az irányelv megállapítja a végfelhasználók jogait, és ezekkel összhangban a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kötelezettségeit. Az egyetemes szolgáltatásnyújtás nyílt versenypiaci környezetben történő biztosítása tekintetében ez az irányelv meghatározza azoknak a meghatározott minőségű szolgáltatásoknak a minimális készletét, amelyekhez az egyedi nemzeti feltételekhez igazodó, megfizethető áron minden végfelhasználónak hozzáférése van, a verseny torzítása nélkül. Ez az irányelv továbbá kötelezettségeket állapít meg bizonyos kötelező szolgáltatások nyújtására vonatkozóan.

ê 2002/21/EK (kiigazított szöveg)

(2)(3) Ez az irányelv és a különös irányelvek nem sértik Ö a következőket: Õ 

- a nemzeti jog által az közösségi Ö uniós Õ jognak megfelelően megállapított, illetve az közösségi Ö uniós Õ jog által megállapított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségeket. ,

(3) Ez az irányelv és a különös irányelvek nem sértik - az közösségi Ö uniós Õ , illetve nemzeti szinten az közösségi Ö uniós Õ jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedéseket, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedéseket. , 

(4) Ez az irányelv és a különös irányelvek nem sértik - az 2014/53/EU1999/5/EK irányelv rendelkezéseit.,

ê 544/2009/EK 2. cikk (kiigazított szöveg)

(5) Ez az irányelv és a különös irányelvek nem érintik a Közösségen belüli nyilvános mobil hírközlő hálózatokra vonatkozó nemzetközi barangolás szabályozása céljából elfogadott egyedi intézkedéseketÖ - az 531/2012/EU rendelet és az (EU) 2015/2120 rendelet Õ.

ê 2009/136/EK (kiigazított szöveg)

(3) Ez az irányelv nem ad felhatalmazást, de nem is tiltja a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, hogy olyan feltételeket szabjanak, amelyek korlátozzák az egyes szolgáltatások vagy alkalmazások végfelhasználók általi hozzáférését és/vagy használatát, amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok megengedik és összhangban van a közösségi joggal, de kötelezettséget ír elő az ilyen feltételekről való tájékoztatásra vonatkozóan. A szolgáltatások és alkalmazások végfelhasználók általi elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történő használatára vonatkozó nemzeti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, ideértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkében meghatározott, a magánélethez és a tisztességes eljáráshoz való jogot is. 

(4) Ezen irányelvnek a végfelhasználói jogokra vonatkozó rendelkezéseit a fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi Ö uniós Õ szabályok, különösen a 93/13/EGK irányelv és a 97/7/EK Ö és a 2011/83/EU Õ irányelv, valamint az közösségi Ö uniós Õ jognak megfelelő nemzeti szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

ê 2002/21/EK

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, a) alpont

ð új szöveg

a)1. „elektronikus hírközlő hálózat”: olyan átviteli rendszerek – ð függetlenül attól, hogy állandó infrastruktúrán vagy központosított adminisztrációs kapacitáson alapulnak-e, vagy sem – ï és adott esetben esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszközök, valamint egyéb erőforrások, – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amelyek lehetővé teszik a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az Internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;

ò új szöveg

2. „nagyon nagy kapacitású hálózat”: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely vagy legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig teljes mértékben optikai szálas elemekből áll, vagy a szokásos csúcsidei feltételek mellett hasonló hálózati teljesítményre képes a rendelkezésre álló le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében. A hálózati teljesítmény hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy a végfelhasználó tapasztal-e eltéréseket annak a médiumnak az eredendően eltérő tulajdonságaiból adódóan, amelynek révén a hálózat a hálózati végponthoz kapcsolódik.

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, b) alpont (kiigazított szöveg)

b)3. „transznacionális piac”: az Közösségre Ö Unióra Õ vagy annak jelentős részére kiterjedő, a 1563. cikkel (4) bekezdésével összhangban meghatározott, egynél több tagállamban elhelyezkedő piac;

ê 2002/21/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

c)4. „elektronikus hírközlési szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében Ö , elektronikus hírközlő hálózatok révén Õ nyújtott szolgáltatás, amely ð magában foglalja az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „internet-hozzáférési szolgáltatást” és/vagy „személyközi kommunikációs szolgáltatást” és/vagy olyan szolgáltatást, amely ï teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből áll, Ö mint például Õ beleértve a ð gépek közötti szolgáltatások biztosítására és ï műsorterjesztőÖ ésre használt Õ hálózatokon nyújtott távközlési szolgáltatásokat és átviteli szolgáltatásokat, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatást, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat; nem foglalja magában a 98/34/EK irányelv 1. cikkében meghatározott olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt nem elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből állnak;

ò új szöveg

5. „személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül, véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t; nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, jelentéktelen járulékos funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt;

6. „számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely hozzárendelt számozási erőforrások révén, például nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal folytatott kommunikációt lehetővé téve kapcsolódik a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz;

7. „számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely nem kapcsolódik a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz hozzárendelt számozási erőforrások révén, például nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal folytatott kommunikációt lehetővé téve;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, c) alpont

d)8. „nyilvános hírközlő hálózat”: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan elérhetőhozzáférhető, a hálózati végpontok közötti adatátvitelt támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, d) alpont

ð új szöveg

da)9. „hálózati végpont”: az a fizikai pont, amelyen az előfizetőnek ð végfelhasználónak ï hozzáférést biztosítanak egy nyilvános hírközlő hálózathoz; a kapcsolót vagy útválasztót tartalmazó hálózatok esetében a hálózati végpontot különleges hálózati cím segítségével azonosítják, amely egy előfizetői ð végfelhasználói ï hívószámhoz vagy névhez kapcsolódhat;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, e) alpont

e)10. „kapcsolódó létesítmények”: azok a kapcsolódó szolgáltatások, az elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó fizikai infrastruktúrák és egyéb létesítmények vagy elemek, amelyek lehetővé teszik és/vagy támogatják az adott hálózat és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; idetartoznak többek között az épületek vagy az épületek bejáratai, az épületek kábelezése, az antennák, a tornyok és egyéb támasztószerkezetek, az alépítmények, a kábelcsatornák, a tartóoszlopok, az ellenőrzőaknák és a szekrények;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, f) alpont

ð új szöveg

ea)11. „kapcsolódó szolgáltatások”: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik és/vagy támogatják az adott hálózat és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, ð saját részre történő szolgáltatásnyújtást vagy automatizált szolgáltatásnyújtást, ï vagy erre alkalmasak; ide tartozik a számfordítás, illetve az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerek, a feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsortájékoztatók, ð a hangvezérlés, a több nyelvű szolgáltatás és a fordítás, ï valamint az egyéb szolgáltatások, mint például az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenlét-ellenőrző szolgáltatás;

ê 2002/21/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

f)12. „feltételes hozzáférésű rendszer”: minden olyan műszaki intézkedés, ð hitelesítési rendszer és/vagy ï illetve rendszer, amely által a valamely védett rádióműsor- vagy televízióműsor-terjesztő szolgáltatáshoz értelmezhető formában történő hozzáférés előfizetéshez vagy más formában megjelenő előzetes egyediegyéni engedélyhez kötött;

g) „nemzeti szabályozó hatóság”: a tagállam által az ezen irányelvben és a különös irányelvekben foglalt szabályozási feladatok bármelyikével megbízott szerv vagy szervek;

h)13. „felhasználó”: a nyilvánosan elérhetőhozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használó vagy kérelmező jogi személy vagy természetes személy;

n)14. „végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem szolgáltat nyilvános hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhetőhozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

i)15. „fogyasztó”: bármilyen olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti ð , kézműipari ï vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból nyilvánosan elérhetőhozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ, vagy kér;

j) „egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű, a 2002/22/EK irányelvben (egyetemes szolgáltatási irányelv) meghatározott minimális szolgáltatáskészlet, amely földrajzi helyzetre tekintet nélkül és a konkrét nemzeti feltételek fényében megfizethető áron minden felhasználó számára rendelkezésre áll;

k) „előfizető”: minden olyan természetes, illetve jogi személy, aki, illetve amely a nyilvánosan elérhető elektronikus szolgáltatás nyújtójával ilyen szolgáltatások igénybevétele céljából szerződést kötött;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, g) alpont

l) „egyedi irányelvek”: a 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv), a 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv), a 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 87 ;

ê 2002/21/EK

m)16. „elektronikus hírközlő hálózat szolgáltatása”: az ilyen hálózat létrehozása, üzemeltetése, ellenőrzése vagy rendelkezésre bocsátása;

o)17. „továbbfejlesztett digitális vevődekóder”: a digitális interaktív televíziós szolgáltatások vételére képes, televíziókészülékhez vagy integrált digitális televíziókészülékhez való csatlakoztatásra szánt kiegészítő egység;

p)18. „alkalmazási program interfész (API)”: a műsorterjesztők vagy szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott, alkalmazások közötti szoftver interfészek, valamint a továbbfejlesztett digitális vevődekóderekben digitális televíziós és rádiós szolgáltatáshoz rendelkezésre álló erőforrások közötti szoftver interfészek;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 2. pont, h) alpont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

q)19. „frekvencia-spektrumfelosztás”: egy adott frekvenciasáv elkülönítése egy vagy több rádiótávközlési szolgáltatásfajta általi használatra, szükség esetén meghatározott feltételekkel;

r)20. „káros zavarás”: olyan zavarás, amely veszélyezteti valamely rádiónavigáció-szolgáltatás vagy más biztonsági szolgáltatások működését, valamint amely egyébként akadályoz vagy többször ismételten megszakít valamely, az alkalmazandó nemzetközi, közösségi Ö uniós Õ vagy nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően működő rádiótávközlési szolgáltatást, illetőleg ilyen szolgáltatásban súlyos minőségromlást okoz;

s)21. „hívás”: nyilvánosan elérhető elektronikus ð , személyközi ï hírközlési kommunikációs szolgáltatás által révén létrehozott, kétirányú hangalapú kommunikációt lehetővé tevő csatlakozás;.

ò új szöveg

22. „hálózatok és szolgáltatások biztonsága”: az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások arra való képessége, hogy adott bizonyossággal ellenálljanak az olyan cselekményeknek, amelyek veszélyeztetik a rajtuk tárolt, továbbított vagy feldolgozott adatok vagy az említett hálózatok és szolgáltatások keretében nyújtott vagy rajtuk keresztül elérhető kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét és bizalmasságát;

ê 2009/140/EK 3. cikk, 1. pont (kiigazított szöveg)

(2) A következő fogalommeghatározást szintén alkalmazni kell:

23. „általános felhatalmazás”: a tagállam által létrehozott jogi keretszabályozás, amely ennek az irányelvnek megfelelően biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat, és az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatások valamennyi típusára vagy egyes típusaira vonatkozóan ágazatspecifikus kötelezettségeket állapít meg;.

ò új szöveg

24. „kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont”: vezeték nélküli hálózati hozzáférést biztosító, kis teljesítményű, kisméretű berendezés, amely kis hatótávolságon belül, engedélyköteles rádióspektrum vagy engedélymentes rádióspektrum vagy ezek kombinációjának használatával üzemel, és földi nyilvános mobilhírközlő hálózat része lehet, valamint egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkezhet, és tekintet nélkül az – akár helyhez kötött, akár mobil – hálózat topológiájára, lehetővé teszi a felhasználók számára az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való vezeték nélküli hozzáférést;

25. „rádiós helyi hálózat” (RLAN): kis teljesítményű, vezeték nélküli hozzáférési rendszer, amely kis hatótávolságon belül üzemel úgy, hogy a más felhasználók által a közelben használt hasonló rendszerek zavarásának a kockázata csekély, és amely nem kizárólagos alapon használ olyan rádióspektrumot, amely e célra történő elérhetőségének és hatékony használatának feltételei az Unió szintjén harmonizálva vannak;

26. „rádióspektrum megosztott használata”: két vagy több felhasználó hozzáférése ugyanazon frekvenciákhoz azoknak olyan meghatározott sávmegosztási mechanizmus keretében való használata céljából, amelyet a nemzeti szabályozó hatóság általános felhatalmazás, egyéni használati jogok vagy ezek kombinációja alapján engedélyezett, ideértve az olyan szabályozási elveket, mint például az engedélyezett megosztott hozzáférés, amelynek célja, hogy elősegítse a frekvenciasávok valamennyi érintett fél kötelező erejű megállapodása alapján, a használati jogaikban foglalt megosztási szabályokkal összhangban történő megosztott használatát annak érdekében, hogy minden felhasználó számára kiszámítható és megbízható megosztási mechanizmusokat garantáljon a versenyjog alkalmazásának sérelme nélkül;

27. „harmonizált rádióspektrum”: olyan rádióspektrum, amelynek a rendelkezésre állására és hatékony használatára irányadó feltételeket a 676/2002/EK határozat (rádióspektrum-határozat) 4. cikkének megfelelően műszaki végrehajtási intézkedés révén megállapították;

ê 2009/140/EK 2. cikk, 1. pont, a) alpont

ð új szöveg

a)28. „hozzáférés”: eszközöklétesítmények és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más vállalkozás számára, meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából, beleértve azt is, amikor ezeket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vagy műsorszolgáltatói tartalomszolgáltatás nyújtására használják. Ez magában foglalja többek között: a hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhözlétesítményekhez való hozzáférést, amely tartalmazhatja a berendezések helyhez kötött vagy nem helyhez kötött módon történő csatlakoztatását (ez különösen tartalmazza a helyi hurokhoz való hozzáférést és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhözlétesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést); továbbá a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és antennatartókat; a megfelelő szoftverrendszerekhez – köztük a működést támogató rendszerekhez – való hozzáférést; az informatikai rendszerekhez vagy adatbázisokhoz való hozzáférést előrendelés, ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából; a számfordításhoz vagy az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférést; a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez ð , köztük a szoftveresen emulált hálózatokhoz ï való hozzáférést különösen barangolás céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférést és a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

   ê 2002/19/EK

b)29. „összekapcsolás”: olyan nyilvános hírközlő hálózatok fizikai és logikai összekapcsolása, amelyeket ugyanaz a vállalkozás vagy különböző vállalkozások használnak, azzal a céllal, hogy az egyik vállalkozás ügyfelei számára lehetővé váljon az ugyanazon vállalkozás vagy egy másik vállalkozás ügyfeleivel való kommunikáció, vagy pedig a másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők kötött létrehozott különleges hozzáféréstípus;

c)30. „üzemeltető”: olyan vállalkozás, amely nyilvános hírközlő hálózatot vagy kapcsolódó eszközt szolgáltatlétesítményt üzemeltet, vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkezik;

d) „széles képformátumú televíziós szolgáltatás”: olyan televíziós szolgáltatás, amely teljes egészében vagy részben, széles képformátumban történő megjelenítésre készített és szerkesztett műsorokból áll. A széles képformátumú televíziós szolgáltatások referenciaformátuma a 16:9 képarány;

ê 2009/140/EK 2. cikk, 1. pont, b) alpont (kiigazított szöveg)

e)31. „helyi hurok”: az a fizikai érpár Ö útvonal Õ, amelyÖ en Õ a nyilvános, helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely hálózati végpontot összekapcsol egy kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel Ö összekapcsoló elektronikus kommunikációs jel végighalad; Õ.

ê 2002/22/EK 2. cikk

a) „nyilvános telefonállomás”: a nagyközönség rendelkezésére álló telefon, amelynek használata esetén a fizetőeszköz lehet pénzérme és/vagy hitelkártya/betéti kártya és/vagy előrefizetett kártya, beleértve a hívókóddal használatos kártyákat;

ê 2009/136/EK 1. cikk, 2. pont, b) alpont

ð új szöveg

c)32. „nyilvánosan elérhető távbeszélő szolgáltatás ð hangkommunikáció ï”: a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló szolgáltatás;

d)33. „földrajzi szám”: a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő olyan szám, amely számjegyszerkezetének egy része a hálózati végpont fizikai helyére történő hívásirányításra használt földrajzi jelentőséggel bír;

ê 2009/136/EK 1. cikk, 2. pont, d) alpont (kiigazított szöveg)

f)34. „nem földrajzi szám”: a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő olyan szám, amely nem földrajzi szám. Ide tartoznak többek közöttÖ , mint például Õ a mobil hívószámok, a díjmentes és az emelt díjas hívások hívószámai;. 

ò új szöveg

35. „közbiztonsági válaszpont” (KBVP): konkrét helyszín, ahol a beérkező segélyhívási célú kommunikációk első fogadása egy közigazgatási szerv vagy egy, a tagállam által elismert magánszervezet felelőssége mellett történik;

36. „a legmegfelelőbb KBVP”: az a központ, amelyet az illetékes hatóságok előzetesen kijelöltek az egy adott földrajzi területről érkező vagy bizonyos típusú segélyhívási célú kommunikációk kezelésére;

37. „segélyhívási célú kommunikáció”: a végfelhasználó és a KBVP között személyközi kommunikációs szolgáltatások révén azzal a céllal folytatott kommunikáció, hogy a végfelhasználó sürgősségi segélyt kérjen és kapjon a sürgősségi segélyszolgálatoktól;

38. „sürgősségi segélyszolgálat”: olyan szolgálat, amelyet az adott tagállam ilyenként elismer, és amely a nemzeti szabályozással összhangban azonnali és gyors segélynyújtást biztosít különösen olyan helyzetekben, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az életet vagy a testi épséget, az egyének vagy a közösség egészségét vagy biztonságát, a magán- vagy köztulajdont, illetve a környezetet;

ê 2002/21/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK

83. cikk

Ö Általános célkitűzések Õ Ágazatpolitikai célok és szabályozási elvek

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvben és a különös irányelvekben meghatározott szabályozási feladatok ellátása során a nemzeti szabályozó hatóságok ð és egyéb illetékes hatóságok ï a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott célok elérésérehez irányuló Ö szükséges és azokkal arányos Õ minden észszerű intézkedést meghozzanak. Az ilyen intézkedéseknek a célokkal arányosnak kell lenniük. ð A tagállamok és a BEREC egyaránt hozzájárulnak e célkitűzések eléréséhez. ï

ê 2009/140/EK 1. cikk, 8. pont, a) alpont

Ha a rádiófrekvenciákról szóló 9. cikk másként nem rendelkezik, a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a technológiasemleges szabályozás kívánalmát, és biztosítják, hogy – az ezen irányelvben és az egyedi irányelvekben meghatározott és különösen a hatékony verseny biztosítását célzó szabályozási feladatok ellátása során – a nemzeti szabályozó hatóságok is így járjanak el.

ê 2002/21/EK

ð új szöveg

A nemzeti szabályozó hatóságok ð és egyéb illetékes hatóságok ï hatáskörükön belül hozzájárulhatnak a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok többek között a következők révén mozdítják elő a versenyt az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások nyújtása terén:

ê 2009/140/EK 1. cikk, 8. pont, b) alpont

a) biztosítják, hogy a felhasználók, köztük a fogyatékkal élő, az időskorú és a szociális szempontból rászoruló felhasználók a választék, az ár és a minőség tekintetében maximális előnyhöz jussanak;

b) biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban, beleértve a tartalomszolgáltatást is, ne legyen versenytorzulás vagy versenykorlátozás;

ê 2002/21/EK

d) ösztönzik a rádiófrekvenciák és számozási erőforrások hatékony használatát és biztosítják ezek hatékony kezelését.

ò új szöveg

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, valamint a BEREC kötelesek:

a) előmozdítani valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára a nagyon nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil adatkapcsolatokhoz való hozzáférést és azok használatát;

b) előmozdítani a versenyt az elektronikus hírközlő hálózatok és a kapcsolódó létesítmények biztosítása terén, beleértve a hatékony, infrastruktúraalapú versenyt, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó szolgáltatások terén;

c) hozzájárulni a belső piac fejlődéséhez az elektronikus hírközlő hálózatok, a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében Unió-szerte még fennálló akadályok felszámolásával, továbbá az említett hálózatokra, létesítményekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehangolt feltételek kialakításának, az azokba való beruházás és azok biztosításának megkönnyítésével, közös szabályok és kiszámítható szabályozási elvek kialakításával, valamint előnyben részesítve a spektrum eredményes, hatékony és összehangolt használatát, a nyílt innovációt, a transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését, a páneurópai szolgáltatások rendelkezésre állását és interoperabilitását, valamint a végpontok közötti összeköttetést;

d) az uniós polgárok érdekeit – ezen belül hosszú távú érdekeit – előmozdítani a nagyon nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil kapcsolatok, valamint a személyközi kommunikációs szolgáltatások széleskörű elérhetőségének és használatának biztosítása, a tényleges verseny nyomán kialakuló lehető legelőnyösebb választék, ár és minőség lehetővé tétele, a hálózatok és szolgáltatások biztonságának fenntartása, a szükséges ágazatspecifikus szabályok segítségével a végfelhasználók egységesen magas szintű védelmének biztosítása, valamint meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő felhasználók, az idős korú felhasználók és a különleges szociális helyzetű felhasználók – többek között megfizethető árak iránti – igényeinek kielégítése révén.

ê 2002/21/EK

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok többek között a következőkkel járulnak hozzá a belső piac fejlődéséhez:

a) felszámolják az elektronikus hírközlő hálózatok, a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében európai szinten még fennálló akadályokat;

b) ösztönzik a transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését, a páneurópai szolgáltatások együttműködési képességét, valamint a végpontok közötti összeköttetést;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 8. pont, c) alpont

d) együttműködnek egymással, a Bizottsággal és a BEREC-kel a következetes szabályozási gyakorlat kialakulásának biztosítása, valamint ezen irányelv és az egyedi irányelvek következetes alkalmazásának biztosítása érdekében.

ê 2002/21/EK

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok többek között a következők révén mozdítják elő az Európai Unió polgárainak érdekeit:

a) biztosítják, hogy a 2002/22/EK irányelvben („egyetemes szolgáltatási irányelv”) meghatározott egyetemes szolgáltatáshoz mindenki hozzáférjen;

b) biztosítják a fogyasztók magas szintű védelmét a fogyasztók szállítókkal kötött ügyleteiben, különösen az egyszerű és olcsó, az érintett felektől független szervezet által folytatott jogvitát rendezését szolgáló eljárás elérhetővé tételével;

c) hozzájárulnak a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelmének biztosításához;

d) előmozdítják az egyértelmű adatok szolgáltatását, különösen a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások díjszabásainak és igénybevételük feltételeinek átláthatóságát megkövetelve;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 8. pont, f) alpont

e) kielégítik meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő, az időskorú és a szociális szempontból rászoruló felhasználók igényeit;

ê 2002/21/EK

f) gondoskodnak a nyilvános hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartásáról;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 8. pont, g) alpont

g) elősegítik, hogy a felhasználók hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat.

ê 2009/140/EK 1. cikk, 8. pont, h) alpont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)(5) A nemzeti szabályozó hatóságok ð és egyéb illetékes hatóságok ï a (2), (3) és (4) bekezdésben Ö és e bekezdésben Õ említett politikai célkitűzések elérésére érdekében objektív tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályozási alapelveket alkalmaznak többek között az alábbiak révén:

a) a szabályozás előreláthatóságánakkiszámíthatóságának elősegítése a következetes szabályozási megközelítéselvek megfelelő felülvizsgálati időszakokon átívelő alkalmazásának biztosításával ð , valamint egymással, a BEREC-kel és a Bizottsággal való együttműködés révén ï;

b) annak biztosítása, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között hasonló körülmények fennállása esetén ne legyen megkülönböztetés;

c) a fogyasztók érdekében a verseny megőrzése, valamint ahol lehet, az infrastruktúraalapú verseny előmozdítása;

ò új szöveg

 c) az uniós jog olyan mértékben technológiai szempontból semleges alkalmazása, hogy az összeegyeztethető legyen az (1) bekezdés célkitűzéseinek elérésével;

ê 2009/140/EK 1. cikk, 8. pont, h) alpont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

d) a hatékony befektetések és újítások előmozdítása az új és megújított infrastruktúrákban, ideértve annak biztosítását, hogy valamennyi hozzáférési kötelezettség esetében megfelelő módon figyelembe vegyék a beruházó vállalkozások kockázatát, valamint ideértve annak engedélyezését is, hogy a beruházók és a hozzáférést igénylő felek között a beruházási kockázatok diverzifikálását célzó különféle együttműködési formák jöjjenek létre, biztosítva egyúttal, hogy a piaci verseny fennmaradjon, és a megkülönböztetésmentesség elve érvényesüljön;

e) kellő figyelem fordítása a tagállamok különböző földrajzi térségeit jellemző, ð infrastruktúrával, ï versennyel és fogyasztókkal kapcsolatos számos feltételre;

f) előzetes szabályozási kötelezettségek megállapítása kizárólag abban az esetben, ha nincs ð az ahhoz szükséges mértékben, hogy ï tényleges és fenntartható verseny Ö alakuljon ki az érintett kiskereskedelmi piacon Õ, illetve amennyiben ez a feltétel teljesült, ezen kötelezettségek enyhítése vagy feloldása.

ê 2009/140/EK 1. cikk, 9. pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

8a4. cikk

A rádióspektrum-politika stratégiai tervezése és összehangolása

(1) A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal a rádióspektrum Európai Közösségen Ö Unión Õ belüli használatának stratégiai tervezése, összehangolása és harmonizációja során. E célból fontolóra veszik az uniós politikák többek között gazdasági, biztonsági, egészségügyi, közérdekkel, ð közbiztonsággal és honvédelemmel ï , szólásszabadsággal kapcsolatos, kulturális, tudományos, szociális és technikai szempontjait, valamint a rádióspektrum-felhasználó közösségek különböző érdekeit a rádióspektrum használatának optimalizálása és a káros interferenciazavarás elkerülése végett.

(2) A tagállamok az egymással és a Bizottsággal való együttműködés révén előmozdítják a rádióspektrum-politikai megközelítések összehangolását az Európai Közösségbe Ö Unióban Õ, és adott esetben előmozdítják a harmonizált feltételeket a rádióspektrum rendelkezésre állása és hatékony használata tekintetében, ami a belső piac létrehozásához és működéséhez szükséges.

(3) A tagállamok a 2002/622/EK bizottsági határozattal létrehozott, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport keretében együttműködnek egymással és a Bizottsággal, valamint kérésre az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy támogassák a rádióspektrum-politikai megközelítések stratégiai tervezését és összehangolását az Unióban.

(3)(4) A Bizottság – a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoportot létrehozó, 2002. július 26-i 2002/622/EK bizottsági határozattal 88 létrehozott rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – jogalkotási javaslatokat nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak többéves rádióspektrum-politikai programok létrehozására vonatkozóan. Ezek a programok ezen irányelv és az egyedi irányelvek rendelkezéseivel összhangban a rádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és összehangolásának politikai irányvonalait és céljait határozzák meg.

(4) Amennyiben a rádióspektrummal kapcsolatos ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekben az európai közösségi érdekek hatékony összehangolásához szükséges, a Bizottság – az RSPG véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – közös politikai célokat javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

ê 2002/21/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Ö II. cím: Intézményi szerkezet és irányítás Õ

II I. FEJEZET

Nemzeti szabályozó Ö és egyéb illetékes Õ hatóságok

35. cikk

Nemzeti szabályozó Ö és egyéb illetékes Õ hatóságok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben és a különös irányelvekben a nemzeti szabályozó hatóságokra ruházott ð előírt ï valamennyi feladatot Ö illetékes hatóság Õ a hatáskörrel rendelkező szerv végezze.

ò új szöveg

A nemzeti szabályozó hatóság köteles legalább:

–előzetes piaci szabályozást végrehajtani, beleértve a hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségek előírását;

–elvégezni a 22. cikkben említett feltérképezést;

–biztosítani a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogviták rendezését;

–ezen irányelvvel összhangban határozni a rádióspektrum-használati jogok megadására, módosítására vagy meghosszabbítására szolgáló tagállami eljárások piacformálási, verseny- és szabályozási elemeiről;

–általános felhatalmazásokat megadni;

–biztosítani a fogyasztóvédelem és a végfelhasználók jogainak meglétét az elektronikus hírközlési ágazatban;

–meghatározni a finanszírozási rendszer mechanizmusait, valamint felmérni a tisztességtelen terhet és kiszámítani az egyetemes szolgáltatás biztosításának nettó költségét;

–foglalkozni a nyílt internet-hozzáféréshez kapcsolódó kérdésekkel;

–számozási erőforrásokat biztosítani és kezelni a számozási terveket;

–biztosítani a számhordozhatóságot;

–elvégezni minden olyan egyéb feladatot, amelyet ezen irányelv a nemzeti szabályozó hatóságokra ró.

A tagállamok az ezen irányelvben előírt egyéb feladatokat is a nemzeti szabályozó hatóságokra ruházhatnak.

(2) Ugyanazon tagállam vagy különböző tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai és egyéb illetékes hatóságai a szabályozói együttműködés elősegítése érdekében egymással együttműködési megállapodásokat köthetnek.

ê 2002/21/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4)(3) A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságok ð és egyéb illetékes hatóságok ï által végzendő feladatokat könnyen hozzáférhető formában teszik közzé, különösen abban az esetben, ha e feladatokat egynél több szervre ruházzák. A tagállamok adott esetben gondoskodnak arról, hogy e hatóságok között, valamint e hatóságok és a versenyjog érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok, illetve a fogyasztóvédelmi jog érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok között a közös érdekű ügyekben konzultációra és együttműködésre kerüljön sor. Amennyiben az ilyen ügyekkel kapcsolatban egynél több hatóságnak van hatásköre, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyes hatóságok saját feladatainak könnyen hozzáférhető formában történő közzététele megtörténjen.

(6)(4) A tagállamok az ezen irányelv és a különös irányelvek alapján feladatokkal megbízott minden nemzeti szabályozó hatóságot ð és egyéb illetékes hatóságot ï és azok megfelelő feladatkörét, Ö valamint az azokban bekövetkező változásokat Õ bejelentik a Bizottságnak.

6. cikk

NA nemzeti szabályozó hatóságok Ö és egyéb illetékes hatóságok függetlensége Õ 

(2)(1) A tagállamok azáltal biztosítják a nemzeti szabályozó hatóságok ð és egyéb illetékes hatóságok ï függetlenségét, hogy gondoskodnak e hatóságoknak minden, elektronikus hírközlő hálózatokat, berendezéseket vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szervezettől való jogi elkülönüléséről és funkcionális függetlenségéről. Azok a tagállamok, amelyek elektronikus hírközlő hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat szolgáltató vállalkozásokat állami tulajdonban tartanak vagy ilyenekben meglévő ellenőrzésüket fenntartják, gondoskodnak arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

ê 2009/140/EK 1. cikk, 3. pont, a) alpont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok ð és egyéb illetékes hatóságok ï pártatlanul, átlátható módon és kellő időben intézkedve gyakorolják hatáskörüket. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő anyagi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok ellátásához.

ò új szöveg

7. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok tagjainak kinevezése és felmentése

(1) A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjait, illetve azok helyetteseit nyílt kiválasztási eljárást követően, legalább négyéves hivatali időre nevezik ki érdemeik, képességeik, ismereteik és tapasztalataik alapján az elismert szakmai tekintéllyel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek köréből. Tisztségüket nem tölthetik be kettőnél több cikluson keresztül, függetlenül attól, hogy azok egymás követik-e, vagy sem. A tagállamok a döntéshozatal folyamatosságát a testület és a felső vezetés tagjaira vonatkozó megfelelő rotációs rendszerrel biztosítják, mely szerint a testület első tagjait eltérő időtartamra nevezik ki, hogy az ő, illetve utódjaik megbízatása ne ugyanakkor járjon le.

ê 2009/140/EK 1. cikk, 3. pont, b) alpont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)(3a) A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett nemzeti szabályozó hatóság vezetője vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjai, illetve azok helyettesei kizárólag akkor legyenek elbocsáthatók Ö hivatali idejük alatt Õ, ha már nem felelnek meg ð az e cikkben meghatározott ï a feladataik teljesítéséhez szükséges, a nemzeti jogban előzetesen megállapított feltételeknek.

(3) A nemzeti szabályozó hatóság érintett vezetőjének vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjainak elbocsátásáról szóló határozatot az elbocsátás időpontjában nyilvánosságra kell hozni. A nemzeti szabályozó hatóság elbocsátott vezetőjének, vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjainak indokolást is kell kapnia, és joga van annak nyilvánosságra hozatalát kérni – amennyiben erre egyébként nem kerülne sor –, amely esetben a nyilvánosságra hozatalt biztosítani kell. ð A tagállamok biztosítják, hogy a szóban forgó határozatnak mind a tényszerűségét, mind a jogszerűségét felülvizsgálja a bíróság. ï

8. cikk

Ö A nemzeti szabályozó hatóságok politikai függetlensége és elszámoltathatósága Õ

(3a)(1) A (4) és az (5) bekezdésben Ö 10. cikkben Õ foglalt rendelkezések sérelme nélkül az előzetes piacszabályozásért vagy a vállalkozások közötti jogviták rendezéséért az ezen irányelv 20. és 21. cikkével összhangban felelős nemzeti szabályozó hatóságok az közösségi Ö uniós Õ jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatban függetlenül ð és tárgyilagosan ï járnak el, és más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban a nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére vagy felülbírálására kizárólag a 431. cikk szerint létrehozott jogorvoslati szervek rendelkeznek hatáskörrel.

ò új szöveg

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok évente jelentést készítenek többek között az elektronikus hírközlési piac állapotáról, az általuk kiadott határozatokról, az emberi és pénzügyi erőforrásaikról és azok rendeltetéséről, valamint a jövőbeli tervekről. E jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

ê 2009/140/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

9. cikk

Ö A nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási kapacitása Õ

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett nemzeti szabályozó hatóságok elkülönített éves költségvetéssel rendelkezzenek ð , és az előirányzott költségvetés végrehajtásában önállóságot élvezzenek ï. A költségvetést nyilvánosságra kell hozni.

ò új szöveg

(2) Azon kötelezettség sérelme nélkül, miszerint megfelelő anyagi és humán erőforrásokat kell biztosítani a nemzeti szabályozó hatóságok számára a rájuk bízott feladatok ellátásához, a pénzügyi önállóságuk ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban felügyeletnek vagy ellenőrzésnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok költségvetése fölötti ellenőrzést átlátható módon kell gyakorolni, és nyilvánosságra kell hozni.

ê 2009/140/EK (kiigazított szöveg)

(3) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében (BEREC) 89 való aktív részvételhez és az ahhoz való hozzájáruláshoz.

10. cikk

Ö A nemzeti szabályozó hatóságok részvétele a BEREC-ben Õ

(3b)(1) A tagállamok biztosítják azt, hogy a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és koherencia előmozdítására irányuló céljait a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok aktívan támogassák.

(3c)(2) A tagállamok biztosítják azt, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a legnagyobb mértékben figyelembe vegyék a BEREC által kiadott közös álláspontokat, amikor elfogadják nemzeti piacaikra vonatkozó határozataikat.

ê 2002/21/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

11. cikk

Ö Együttműködés a nemzeti hatóságokkal Õ

(5)(1) A nemzeti szabályozó hatóságok ð , az ezen irányelv szerinti egyéb illetékes hatóságok ï és a nemzeti versenyhatóságok ellátják egymást az ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges információval. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

ê 2002/20/EK

1. cikk

Cél és hatály

(1) Ennek az irányelvnek a célja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása az engedélyezési szabályok és feltételek harmonizációja és egyszerűsítése révén, e hálózatok és szolgáltatások nyújtásának a Közösség egészében való megkönnyítése érdekében.

(2) Ezt az irányelvet az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyekre kell alkalmazni.

ê 2002/20/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

II. FEJEZET

Általános felhatalmazás

1. szakasz: Általános rész

312. cikk

Elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó általános felhatalmazás

(1) A tagállamok biztosítják az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, az ebben az irányelvben foglalt feltételekre is figyelemmel. E céllal összhangban, a tagállamok nem akadályozhatnak meg egy vállalkozást elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában, kivéve, ha ez a Szerződés 46 Ö 52 Õ. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okokból szükséges. ð Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása szabadságának minden ilyen korlátozását kellően meg kell indokolni, és be kell jelenteni a Bizottságnak. ï

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása, illetve és ð a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő ï az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása – a 613. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek, illetve és az 546. és 88. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül – csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti.

(3) ð Amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a bejelentési kötelezettség indokolt, úgy a vállalkozásoktól csak azt követelheti meg ï Az érintett vállalkozástól megkövetelhető, hogy nyújtsonanak be jelentést ð a BEREC-nek ï, de nem írhatója elő számáukra, hogy mielőtt a felhatalmazásból eredő jogokat gyakorolnák, a nemzeti szabályozó hatóság ð vagy valamely egyéb hatóság ï kifejezett határozatát vagy bármely egyéb közigazgatási intézkedésének iratait beszerezze beék. Az egyes esetekben szükséges ð BEREC-nek tett ïbejelentést követően, ha az szükséges, a vállalkozás megkezdheti tevékenységét, szükség eseténadott esetben az 5., 6. és 7. cikkÖ ezen irányelv Õ használati jogokra vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel. ð A BEREC-nek elektronikus úton, haladéktalanul továbbítania kell minden bejelentést az összes olyan tagállam nemzeti szabályozó hatóságának, amelyet érint az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosítása. ï 

ð A nemzeti szabályozó hatóságnak az ezen irányelv átültetésének napjáig tett meglévő bejelentésekre vonatkozó, e bekezdés szerinti információkat legkésőbb [az átültetés időpontja]-án/-én a BEREC rendelkezésére kell bocsátani. ï 

ê 2009/140/EK 3. cikk, 2. pont

A különböző tagállamokban lévő vállalkozások számára határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások érintett tagállamonként nem kötelezhetők egynél több értesítésre.

ê 2002/20/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)(4) A (2) Ö (3) Õ bekezdésben említett bejelentés nem tartalmaz többet, mint valamely jogi vagy természetes személy által a nemzeti szabályozó hatóságnak ð BEREC-nek ï címzett nyilatkozatot az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról, valamint olyan minimális adatokat, amelyek ð a BEREC és ï a nemzeti szabályozó hatóság számára az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók nyilvántartása vagy jegyzéke vezetéséhez szükségesek. Ezt az adatkört az alábbiakra a szolgáltató azonosításához szükséges adatokra kell korlátozni: , így a társaság cégjegyzékszámára, a szolgáltató kapcsolattartóira, a szolgáltató címére, a hálózat vagy szolgáltatás rövid ismertetésére, és a tevékenység megkezdésének becsült időpontjára.:

ò új szöveg

1.a szolgáltató neve;

2.a szolgáltató jogállása, jogi formája és bejegyzési száma, amennyiben a szolgáltató az EU-ban kereskedelmi nyilvántartásban vagy egyéb hasonló közhitelű nyilvántartásban szerepel;

3.a szolgáltató uniós székhelye és – ha van – valamely tagállamban található másodlagos fiókirodája földrajzi helyének címe;

4.a kapcsolattartó személye és elérhetőségei;

5.a szolgáltatni kívánt hálózatok vagy szolgáltatások rövid leírása;

6.az érintett tagállamok; valamint

7.a tevékenység megkezdésének becsült időpontja.

A tagállamok semmilyen további vagy külön bejelentési kötelezettséget nem írhatnak elő.

ê 2002/20/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

613. cikk

Az általános felhatalmazáshoz, illetve a rádiófrekvenciaÖ spektrum Õ- és számhasználati jogokhoz fűzött feltételek, valamint az egyedi kötelezettségek

ê 2009/140/EK 3. cikk, 4. pont, a) alpont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazás, valamint a rádiófrekvencia ð spektrum ï-használati és a számhasználati jogok csak az Ö I. Õ mellékletben felsorolt feltételekhez köthetők. E feltételeknek megkülönböztetésmenteseknek, arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük, és a rádiófrekvencia ð spektrum ï-használati jogok tekintetében összhangban kell lenniük a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 945. és 51. cikkével ð , a számhasználati jogok tekintetében pedig a 88. cikkel ï .

ê 2002/20/EK (kiigazított szöveg)

è1 2009/140/EK 3. cikk, 4. pont, b) alpont

(2) Az általános felhatalmazásból eredő jogoktól és kötelezettségektől jogilag el kell különülniük azoknak az egyedi kötelezettségeknek, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára a 2002/19/EK irányelv („hozzáférési irányelv”) 13. cikk, a 36. cikk, 5a 46. cikkének (1) bekezdése, 5 48. cikkének (2) bekezdése, 6. és 8. cikke alapján, valamint è1 a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikke ç alapján előírhatók, illetve amelyek az említett Ö ezen Õ irányelv alapján egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szervezetek számára előírhatók. Annak érdekében, hogy az átláthatóság a vállalkozások számára biztosított legyen, az említett egyedi kötelezettségek egyes vállalkozások számára történő előírásának feltételeit és eljárását az általános felhatalmazásnak tartalmaznia kell.

(3) Az általános felhatalmazás csak olyan feltételeket tartalmazhat, amelyek kifejezetten az ágazatra vonatkoznak és szerepelnek az I. melléklet A., B és C részében; nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyek a vállalkozásokra más nemzeti jogszabályok alapján vonatkoznak.

(4) A tagállamok az általános felhatalmazásban szereplő feltételeket nem tüntethetik fel ismét a rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogok megadása kapcsán.

ê 2002/20/EK

ð új szöveg

914. cikk

A létesítménytelepítési jogok és az összekapcsolási jogok gyakorlását megkönnyítő nyilatkozatok

Abból a célból, hogy a szóban forgó jogok gyakorlását például más közigazgatási szinteken vagy az egyéb vállalkozásokkal való viszonyban megkönnyítsék, a nemzeti szabályozó hatóságok ð BEREC ï – valamely vállalkozás kérelmére – egy héten belül szabványosított nyilatkozatot bocsátanak ki, amelyben szükség esetén megerősítik, hogy a vállalkozás a 312. cikk (2) bekezdése alapján bejelentést nyújtott be, továbbá részletezik, hogy az általános felhatalmazás alapján elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó adott vállalkozás milyen körülmények között jogosult arra, hogy létesítménytelepítési jogot kérelmezzen, hogy az összekapcsolásról tárgyaljon, illetve hogy hozzáférést vagy összekapcsolást szerezzen. Az ilyen nyilatkozat esetleg a 312. cikk (2) bekezdésében említett bejelentést követő automatikus válaszként is kibocsátható.

2. szakasz: Az általános felhatalmazásból eredő jogok és kötelezettségek

ê 2002/20/EK (kiigazított szöveg)

415. cikk

Az általános felhatalmazásból eredő minimumjogok felsorolása

(1) A 312. cikk alapján felhatalmazott vállalkozások jogosultak:

a) elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani;

b) arra, hogy a szükséges létesítménytelepítéshezi jogokra vonatkozó kérelmük elbírálása Ö ezen Õ a 2002/21/EK irányelv („keretirányelv”) 11 43. cikkének megfelelően történjen. ;

ò új szöveg

c) a 13., a 46. és az 54. cikk hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal és elektronikus hírközlő hálózatokkal összefüggésben rádióspektrumot használni;

d) arra, hogy a szükséges számhasználati jogokra vonatkozó kérelmük elbírálása a 88. cikknek megfelelően történjen.

ê 2002/20/EK (kiigazított szöveg)

(2) Amennyiben az ilyen vállalkozások a nyilvánosság számára nyújtanak elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, az általános felhatalmazás arra is feljogosítja őket, hogy:

a) az 2002/19/EK Ö ezen Õ irányelv („hozzáférési irányelv”) feltételei mellett és annak Ö ezen irányelvnek Õ megfelelően, az Közösségben Ö Unióban Õ bárhol általános felhatalmazás hatálya alá tartozó, nyilvánosan elérhetőhozzáférhető hírközlő hálózatokat és hírközlési szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókkal az összekapcsolásról tárgyaljanak, és szükség szerint ez utóbbiak hálózatához hozzáférést nyerjenek, vagy ez utóbbiak hálózatával összekapcsolást valósítsanak meg;

   b) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („egyetemes szolgáltatási irányelvnek”) 90  Ö 81. vagy 82. cikknek Õ megfelelően lehetőséget kapjanak arra, hogy valamely egyetemes szolgáltatás különböző elemeinek nyújtására és/vagy a nemzeti terület különböző részeinek lefedésére jelöljék ki őket.

ê 2002/20/EK

ð új szöveg

1216. cikk

Igazgatási díjak

(1) Az általános felhatalmazás keretében szolgáltatást nyújtó vagy hálózatot szolgáltatóüzemeltető vállalkozások számára, illetve a használati joggal rendelkező vállalkozások számára kivetett igazgatási díjnak olyannak kell lennie:

a) amely csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezi, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és a 613. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülnek, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok – például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok – elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka költsége; és