Brüsszel, 2016.8.24.

COM(2016) 551 final

2016/0264(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 282 final}
{SWD(2016) 283 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az Unió szociális dimenziójának növekvő fontossága

Az Európai Unió politikai napirendjének középpontjában a magas versenyképességű szociális piacgazdaság, a növekedés elősegítése, az Unió valamennyi polgára számára elérhető jobb munkahelyek, társadalmi haladás és társadalmi igazságosság biztosításának célkitűzése áll. Az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris Unió kiteljesítéséről szóló 2015 júniusi jelentése 1 kiemelte az erős szociális Európa kiépítésének fontosságát. Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő 2015. szeptemberi beszéde tartalmazta ezt a törekvést, hangsúlyozva, hogy „a konvergencia folyamatát a tagállamokban és a társadalmakban egyaránt meg kell újítanunk, oly módon, hogy annak középpontjában a termelékenység, a munkahelyteremtés és a társadalmi igazságosság álljon.”

Ezt a célt erőteljesen követi az átdolgozott európai szemeszter, a gazdaságpolitikák uniós szintű összehangolásának éves ciklusa, összhangban a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítése felé tett lépésekről szóló 2015. októberi közleménnyel. A gazdasági és szociális célok helyes egyensúlya az európai szemeszteren belül különösen fontos a gazdasági és monetáris unió fenntarthatósága és legitimációja szempontjából. Ezért a szociális és foglalkoztatási célok előtérbe kerültek az európai szemeszter keretében, a szociális és foglalkoztatási kihívásokat értékelő, valamint a szakpolitikai reformokat elősegítő, bevált módszereken alapuló országjelentésekkel és országspecifikus ajánlásokkal együtt.

A Bizottság a szociális jogok európai pillérének létrehozását is javasolta 2 , amelynek célja felfelé irányuló konvergencia kialakításának elősegítése a foglalkoztatás és a társadalmi körülmények terén, valamint a gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése. E pillérnek az uniós szociális vívmányokra kell épülnie és azokat kell kiegészítenie annak érdekében, hogy számos, a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek szempontjából alapvető jelentőségű területen szakpolitikai iránymutatást nyújtson. Létrehozását követően a pillér olyan referenciakeretté válik majd, amely az abban részt vevő tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményének követésére, a nemzeti szintű reformfolyamatok beindítására és konkrétabban az euróövezeten belül a megújult konvergenciafolyamat iránytűjeként szolgál. Ez biztosítani fogja, hogy a gazdasági fejlődés nagyobb mérvű társadalmi fejlődést és kohéziót eredményezzen, összhangban az Európa 2020 stratégiával és annak inkluzív növekedésre vonatkozó céljával.

Ezt az EU szociális céljai iránti erőteljes elkötelezettséget szilárd tényadatokkal kell alátámasztani. Tekintettel arra is, hogy a széles értelemben vett (a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre kiterjedő) szociálpolitikai kiadások a legtöbb tagállamban a GDP több mint egynegyedét és az állami kiadások több mint felét képviselik, kiemelt figyelmet kell fordítani a szakpolitikai eredményekre, a költséghatékony megoldásokra és azokra az erőfeszítésekre, amelyek nemzetközi összehasonlítások, referenciamutatók használata és kölcsönös tanulás révén vezetnek jobb eredményekhez.

Az EU-nak megbízható és időszerű társadalomstatisztikákra van szüksége a szociális helyzet, valamint a különböző gazdasági fejlemények és szakpolitikák által a tagállamokban és régióikban uralkodó társadalmi körülményekre és a népesség különféle csoportjainak helyzetére gyakorolt hatások figyelemmel kísérése érdekében. Ennek érdekében szükséges, hogy bizonyos témák – például a szegénység és a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek, a készségek, a foglalkoztatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, a szociális védelmi kiadások – bemutatása megbízható és időszerű statisztikákkal történjen.

Európai társadalom- és foglalkoztatási statisztikák

Az európai statisztikai rendszer (ESR) 3 állítja elő azokat a statisztikai adatokat, amelyek alapján a tagállamok teljesítményének az európai szemeszter keretében végzett értékelése, az Európa 2020 stratégia fő célkitűzéseinek nyomon követése, a foglalkoztatásra és szociális fejlesztésre irányuló számos bizottsági értékelési keret alkalmazása, és a 2020 utáni Európára vonatkozó majdani stratégiai jövőkép kialakítása történik. Az évek során az ESR olyan korszerű eszköztárat teremtett, amelynek segítségével uniós és tagállami szinten egyaránt jobb szakpolitikai döntéseket eredményező, jobb minőségű, és összehasonlítható statisztikák készíthetők.

Az európai statisztikai rendszernek egyre inkább szembe kell néznie az elemzési, kutatási és szakpolitikai döntéshozatali célú statisztikai információk iránti növekvő igénnyel. Emellett a statisztikai adatoknak továbbra is meg kell felelniük a hivatalos statisztikákkal szemben támasztott magas minőségi standardoknak, így az időszerűség követelményének is.

Az uniós szinten használatos társadalomstatisztikák forrásai sokrétűek: népszámlálások, összesített adminisztratív adatok, a vállalkozások adatai, valamint az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött, magánszemélyekre és háztartásokra vonatkozó adatok. A jelenlegi javaslat a társadalomstatisztikai adatok fent említett utolsó forrására vonatkozik.

A személyekre és háztartásokra vonatkozó, az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák (a továbbiakban:mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák) előállításának jelenlegi rendszere számos különálló tárgykör-specifikus rendeletből tevődik össze, amelyek pontosan meghatározzák a vizsgálandó témaköröket és az adatgyűjtés szakmai követelményeit (például mintaméret, minőségi kritériumok és a továbbításra vonatkozó előírások). Európai társadalomstatisztikai felmérés jelenleg öt különböző jogalap alapján végezhető, amelyek a munkaerő-felmérésre (LFS) 4 , a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó európai statisztikákra (EU-SILC) 5 , a felnőttoktatási felmérésre (AES) 6 , az európai egészségfelmérésre (EHIS) 7 , valamint az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) a háztartásokban történő használatára irányuló felmérésre (IKT-HH) 8 vonatkoznak. Két európai felmérés mindössze nem hivatalos megállapodás alapján készül: a háztartási költségvetési felmérés (HBS) és a harmonizált európai időmérleg-felmérés(HETUS).

Ez a kezdeményezés része a „Célravezető és hatásos szabályozás” elnevezésű programnak (REFIT), és célja a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák ésszerűsítése, az adatgyűjtési folyamat hatékonyabbá, és az elkészült statisztikák relevánsabbá tétele. A javasolt rendeletnek hosszú távra garantálnia kell az adatok összehasonlíthatóságát és koherenciáját. Az európai társadalomstatisztikai felmérések rendszerének kellően erősnek és hatékonynak kell lennie, és biztosítania kell a statisztikák kiváló minőségének fenntartását ez komoly kihívást jelenthet a statisztika e területének folytonos változása miatt, tekintettel a módszertan és az informatika használatának gyors megújulására, új adatforrások hozzáférhetővé válására, az adatfelhasználók változó igényeire és elvárásaira, valamint a rendelkezésre álló erőforrásokra nehezedő folyamatos nyomásra.

A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

Egyre inkább szükségessé válik, hogy a statisztikák megbízhatóak, időszerűek, és kiváló minőségűek legyenek, annak érdekében, hogy a politikai döntéshozók, vállalkozások és az állampolgárok megfelelő, tényekkel alátámasztott döntéseket hozhassanak. Az ilyen minőségű statisztikák biztosítása azonban kihívást jelent az ESR-rel szemben: az adatok iránti folyamatosan növekvő igény és a statisztikai felmérésekre választ adóknak a terhek csökkentése iránti igénye együttesen mind nyomást gyakorolnak a statisztikák előállítására. A legújabb statisztikai kezdeményezések ezért az európai statisztikai rendszeren belüli koordináció és együttműködés egyszerűsítését és javítását célozzák annak érdekében, hogy az európai statisztikák előállítását hatékonyabbá tegyék és csökkentsék a válaszadók terheit. Ennek egyik példája az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet 9 , amelyet 2015-ben módosítottak az ESR irányításának egyértelművé tétele valamint a koordináció és együttműködés eszközeinek javítása céljából uniós és nemzeti szinten egyaránt. Egyéb kezdeményezések – például ez a javaslat, és a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet (FRIBS) – a Bizottság REFIT-kezdeményezésének részét képezik, és céljuk az európai statisztikák előállításának egyszerűsítése és ésszerűsítése a célzott tárgykörökben.

A 2013-tól 2017-ig tartó időszakra vonatkozó európai statisztikai program 10 a „polgárok Európájára” vonatkozó statisztikákat (tehát a társadalmi statisztikák) a statisztikai információs rendszer három pillére – a gazdasági, társadalmi és környezeti pillér – egyikének tekinti. A pillérek mindegyike egy sor elsődleges statisztikát takar, amelyek biztosítani fogják a szükséges adatokat a szakpolitikai mutatók és a számviteli rendszerek számára. Annak érdekében, hogy az európai statisztikai program céljai a leghatékonyabban és legkövetkezetesebben teljesíthetők legyenek, e rendelet átfogó jogi keretet teremt a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák előállításához.

Az európai statisztikai rendszer 2020-ig szóló távlati terve 11 az európai statisztikák előállításának modernizálását, és ezáltal a kiváló minőségű európai statisztikák előnyei és fontossága, valamint az előállításukkal járó költségek és terhek közötti egyensúly további javítását tűzi ki célul. Ezáltal az ESR hozzá fog járulni az uniós intézmények szakpolitikáik kialakításához szükséges információigényének és a társadalom szélesebb körei statisztikai szükségleteinek megfelelő kielégítéséhez, miközben kellő figyelmet fordít a háztartásokra és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek csökkentésének szükségességére.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A szakpolitikáknak az Unió politikai prioritásaival egybevágó kialakítása és értékelése jó elemző és nyomonkövetési eszközöket igényel, különösen a foglalkoztatással, a növekedéssel és beruházással, az egységes digitális piaccal, a mélyebb és méltányosabb európai monetáris unióval (EMU), a migrációval, a belső piaccal, az energiaunióval és az éghajlatváltozással kapcsolatos politikai prioritások tekintetében. Ezen túlmenően a politikai prioritások a különböző, a társadalmi és gazdasági statisztikák körébe tartozó tárgyköröknek is megfelelnek,, ami szükségessé teszi az adatforrások közötti nagyobb koherencia biztosítását, és új, innovatív források és megközelítések használatának megkönnyítését. Az Európa 2020 stratégia mutatókat használ a kiemelt célok – például a foglalkoztatás elősegítése, az oktatási szintek továbbfejlesztése, és a társadalmi befogadásnak a szegénység csökkentése által történő előmozdítása – nyomon követésére. E mutatók kiszámítása időszerű statisztikai információkat igényel. Ezeket a statisztikai információkat a lehető leghatékonyabb módon kell előállítani, korszerű statisztikai adatgyűjtési és -előállítási módszerek alkalmazásával. A különböző tárgykörök összehangolásának jelenlegi hiánya megnehezíti a különféle meglévő adatgyűjtésekből származó adatok elemzését. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez – amely a szegénység felszámolásával és a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójával egyaránt foglalkozik – kapcsolódó statisztikai követelmények szempontjából ugyancsak hasznos lesz a jelen javaslatból eredő integráltabb és időszerűbb mutatók használata.

Azok a prioritások, amelyekkel a szakpolitikáknak foglalkozniuk kell, változhatnak, és a kiváló minőségű európai társadalomstatisztikák iránti igény várhatóan tovább fog növekedni a jövőben – például amikor elkezdődik a szociális jogok tervezett európai pillérje céljainak megvalósítására irányuló munka. A kiváló minőségű statisztikákra továbbá azért is szükség van, hogy a szakpolitikai döntéshozók képesek legyenek a jelenlegi helyzeten túlmutató új szakpolitikai keretek és célkitűzések azonosítására és kidolgozására. Az európai statisztikák jelentősége nem korlátozódik a jelenlegi stratégiák által lefedett időtartamra. Egy példa a közelmúltból: Az Európa 2020 stratégián belül a mutatókon alapuló célkitűzések meghatározását kizárólag az tette lehetővé, hogy az európai statisztikai alap kellően gazdag volt ahhoz, hogy ezek a célok mérhetők és nyomon követhetők legyenek Amint ez alkalommal a meglévő adatok új célra történő felhasználása egyértelművé tette, nagyon fontos olyan alapvető statisztikai adatok előállítása és naprakészen tartása, amelyek elég rugalmasak ahhoz, hogy gyorsan hozzáigazíthatók legyenek új szakpolitikai követelményekhez.

A társadalomstatisztikáknak az Unió prioritásaival és az EU erősebb szociális dimenziójával összhangban történő javításához a tagállamok szilárd elkötelezettségére, és a szakpolitikai döntéshozók illetve a statisztikusok szoros együttműködésére lesz szükség minden szakaszban. Döntő jelentősége lesz annak, hogy a szakpolitikai döntéshozók továbbra is megfelelő mértékben invesztáljanak a társadalomstatisztikákba, és biztosítsák a szükséges politikai támogatást, különösen az adminisztratív adatokhoz való hozzáférés tekintetében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az európai statisztikák tekintetében a jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 338. cikke jelenti. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges. A 338. cikk meghatározza az európai statisztikák készítésének követelményeit, és úgy rendelkezik, hogy ennek a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság jegyében és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének normáival összhangban kell történnie.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskörök esetén)

Mivel a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

Az európai statisztikai rendszer biztosítja a statisztikai információk infrastruktúráját. A rendszer úgy van kialakítva, hogy kielégítse a demokratikus társadalmakban a döntéshozatali folyamat körében felmerülő különféle felhasználói igényeket.

A jelen rendeletre irányuló javaslat kidolgozásának célja az ESR-partnerek fő tevékenységeinek védelme a hatékonyság egyidejű fokozásával, és annak biztosítása, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetők legyenek a szükségtelen módosítások és az átfedések a munkavégzés során.

A javaslat hatálya alá tartozó tárgyalt statisztikák készítése jelenleg különböző uniós szintű szabályok alapján történik. A javaslat egységes keretbe helyezve kívánja ésszerűsíteni és modernizálni a statisztikai adatgyűjtést. A politikai célok megvalósításához szükséges, az EU egészére kiterjedő, összehasonlítható statisztikák készítése kizárólag uniós szintű fellépéssel lehetséges.

A statisztikai adatokkal szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy koherensek és összehasonlíthatók legyenek. Egyértelmű európai keret – vagyis a közös statisztikai fogalmakat, jelentéstételi formátumokat és minőségi követelményeket meghatározó európai jogszabály – hiányában a tagállamok nem tudják megvalósítani a szükséges koherenciát és összehasonlíthatóságot.

A tagállamok önálló fellépésével nem érhető el megfelelően a javasolt fellépés célja, tehát a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák ésszerűsítése. Hatékonyabban lehet fellépni uniós szinten, a javasolt jogi aktus hatálya alá tartozó tárgykörökre vonatkozó statisztikai információk koherenciáját és összehasonlíthatóságát biztosító uniós jogszabály alapján. Eközben magát az adatgyűjtést a tagállamok végezhetik.

Az Unió ezért a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el ezen a területen.

Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az összes tagállamban azonos elvek alkalmazásával fogja biztosítani a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Hasonlóképpen biztosítani fogja, hogy a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák relevánsak maradjanak, és azokat a felhasználók igényeihez igazítsák. A rendelet a statisztikák készítését költséghatékonyabbá fogja tenni, miközben tiszteletben tartja a tagállami rendszerek sajátosságait.

A személyekre és háztartásokra vonatkozó statisztikákra irányadó jelenlegi uniós jogszabályokat az elmúlt években folyamatosan felülvizsgálták. Ennek során egyértelműen megmutatkozott, hogy e konkrét társadalmi tárgykörre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét szabályozó közös keretet létrehozó rendelet hatékonyabbá (jobb költség-haszon arány) és eredményesebbé tehetné ezt a folyamatot.

A rendelet várhatóan csökkenteni fogja a válaszadókra, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokra, a vállalkozásokra és az állampolgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív terheket. Ezt különösen a következőkkel fogja elérni: a fogalmak és módszerek szabványosítása, a párhuzamosságok megszüntetése, néhány területen az adattovábbítás gyakoriságának csökkentése, valamint a felmérések mellett többféle adatforrás fokozott használata.

Az arányosság elvével összhangban a javasolt rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: rendelet.

A javaslat célkitűzései és tartalma miatt a rendelet a legmegfelelőbb jogi aktus.

A megfelelő jogi aktus kiválasztása a jogszabály által elérni kívánt céltól függ. Tekintettel arra, hogy uniós szinten összehasonlítható statisztikai adatokra van szükség, az európai statisztika terén az a tendencia, hogy alapjogszabályként irányelvek helyett rendeleteket alkalmaznak. A rendeleti forma azért előnyösebb, mert azonos jogi helyzetet teremt az Unió egészében. Biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát az Unión belül, így kiváló minőségű európai statisztikák előállítását teszi lehetővé. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, vagyis azt nem kell átültetni a nemzeti jogba.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Mivel ezt a kezdeményezést a minőségi jogalkotásra vonatkozó új iránymutatás (COM (2015)215) elfogadását megelőzően indították útjára, nem került sor a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák készítése jelenlegi rendszerének teljes körű értékelésére. A bizottsági standardoknak megfelelően a vizsgálatok a hatályban lévő jogszabályok értékelésére – ide értve az európai statisztikai program értékelését is – az Eurostat által használt rendszer 12 alapján történtek, amely az egész folyamat központi részét képezte. Emellett minden évben sor kerül felhasználói felmérések végzésére a felhasználók, azok igényei és az Eurostat által nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettségük jobb megismerése céljából Az értékelés eredményeit az Eurostat a statisztikai adatok előállítási folyamata, és az elkészült statisztikák javítására használja. Ezeket felhasználják különféle stratégiai tervekhez, például a munkaprogramhoz és az irányítási tervhez.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az érdekelt felek három fő csoportjával folyt célzott konzultáció:

Adatelőállítók: ez a kategória a társadalomstatisztikai adatok gyűjtéséért és a statisztikák összeállításáért felelős hatóságokat foglalja magában. Elsősorban a nemzeti statisztikai hivatalokról van szó tagállami szinten, és az Eurostat-ról uniós szinten. Ebből a szempontból az adatelőállítók egyben az elsődleges adatszolgáltatók, azaz a háztartások közvetlen képviselői is.

Adatszolgáltatók: ez a kategória magában foglalja egyrészt a válaszadókat, másrészt azokat a nemzeti intézményeket, amelyek az adminisztratív adatállományok birtokosai, például a kormány társadalombiztosítási és adóügyi hivatalait. Szélesebb értelemben a nemzeti statisztikai hivatalok az elsődleges adatszolgáltatók (tehát a háztartások) képviselőinek minősülnek, tekintve, hogy e konzultáció céljából nehéz volna interjúkat lebonyolítani az egyéni háztartásokkal.

Adatfelhasználók: e csoporton belül különbséget lehet tenni intézményi felhasználók (maga a Bizottság, nemzeti kormányzati szervek, egyéb nemzetközi szervezetek, más uniós intézmények hivatásos alkalmazottai), valamint egyéb külső felhasználók, például az állampolgárok, a média és a tudományos élet szereplői között.

Külön kell említeni egy sajátos testületet: a 234/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal 13 2008-ban létrehozott európai statisztikai tanácsadó bizottságot (ESAC), amellyel mint adatfelhasználóval történt konzultáció. Az ESAC 24 tagból áll, akik képviselik a felhasználókat, válaszadókat, és a többi olyan érdekelt felet, amelyek számára az európai statisztika jelentőséggel bír (a tudományos közösséget, a szociális partnereket és a civil társadalmat is ideértve), valamint képviselik az intézményi felhasználókat (például a Tanácsot és az Európai Parlamentet). A 223/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében új jogszabályok előkészítése során konzultálni lehet az ESAC-kal.

A konzultációra a 2015 júliusa és decembere közötti időszakban került sor. Az eredményeket három különálló jelentésben 14 rögzítették.

A konzultációban résztvevő érdekelt felek által érzékelt problémák a következőképpen összefoglalhatók össze:

(1)Az adatfelhasználók aggódnak annak kockázata miatt, hogy a hivatalos európai statisztikák nem felelnek meg az igényeiknek, azaz nem relevánsak. Aggodalmaik számos, az adatok minőségére vonatkozó kérdésből adódnak, például abból, hogy az újonnan felmerülő társadalmi kérdésekre a statisztikák nem terjednek ki, hogy a statisztikák a korlátozott időtartamot fognak át, valamint a statisztikai adatsorok korlátozott összehasonlíthatóságából és koherenciájából.

(2)Az adatelőállítókat (nemzeti statisztikai hivatalok) a magas előállítási költségek aggasztják, és az, hogy a kialakulóban lévő társadalmi válságokkal összefüggésben szükségessé váló statisztikai információszolgáltatás rövid határidői miatt nyomás alá kerülnek. A válaszadói terhek kérdése szintén problematikus (mivel a túl nagy teher azzal a kockázattal jár, hogy a válaszadások mértéke csökken, és ezáltal az adatok minősége romlik). A nemzeti statisztikai hivatalok több támogatást igényelnének az előállítási költségek csökkentését célzó modernizálási folyamataikhoz (például technológiai, módszertani innováció, új adatforrások használata, adatgazdálkodás).

Az érdekelt felek által ismertetett megoldások három fő cselekvési területre oszthatók:

a hivatalos európai társadalomstatisztikák képessé tétele arra, hogy jobban alkalmazkodjanak a felmerülő információs szükségletekhez (a relevanciájuk javítása);

az európai társadalomstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának fokozása a jobb minőség biztosítása érdekében;

innovatív megközelítések alkalmazása az adatelőállítási költségek csökkentése és a válaszadói terhek mérséklése céljából.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az Eurostat széles körű megbeszéléseket folytatott a nemzeti statisztikai hivatalokkal a javaslatról. Munkacsoportokat (minden egyes statisztikai adatgyűjtésre vonatkozóan), valamint akciócsoportokat és igazgatói csoportokat hozott létre, amelyek rendszeres konzultációt folytattak a javaslatról. A javaslatot a 223/2009/EK rendelet alapján létrehozott európai statisztikai rendszer bizottságához (ESR-bizottság) is benyújtották. Az ESR-bizottság szakmai iránymutatást nyújt az ESR-nek az európai statisztikák kidolgozásához, elkészítéséhez és közzétételéhez. Elnöki feladatait a Bizottság (Eurostat) látja el, tagjai a nemzeti statisztikai hivatalok képviselői. Az Európai Gazdasági Térség (EEA) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai megfigyelőként vesznek részt a munkájában. Az Európai Központi Bank (EKB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és más nemzetközi szervezetek képviselői ugyancsak részt vehetnek az ESR-bizottság ülésein.

Számos további forrásból származó észrevétel és szakvélemény is felhasználásra került:

(1)A fentiekben ismertetett, az érdekelt felekkel tartott konzultációk az adatfelhasználók és adatszolgáltatók véleményére is kiterjedtek.

(2)Az ESAC, mint külső szakértői forrás véleményét is kikérték. .Az ESAC támogatását fejezte ki a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákról szóló keretrendeletre irányuló javaslat iránt. 15 . A keretrendeletet elengedhetetlennek tartja a Bizottság jelenlegi, átfogóbb szociális menetrendjének támogatása, és az Európa minden részéből származó társadalomstatisztikai adatok összehangolásának és egységességének érdekében

Hatásvizsgálat

E javaslatot hatásvizsgálat kíséri. A hatásvizsgálat feltárja a jelenleg tapasztalható problémákat, több olyan szakpolitikai lehetőséget mutat be, amely alkalmazható lenne e problémák kezelésére, és megvizsgálja az egyes opciók társadalmi és gazdasági hatását.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2016 márciusában pozitív véleményt adott a hatásvizsgálatról.

A hatásvizsgálat megállapítása szerint a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák terén felmerülő problémák két fő tényezőn alapulnak:

(1)a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák különböző tárgykörök közötti széttagoltsága; valamint

(2)a személyekre és háztartásokra vonatkozó adatok gyűjtésére használt módszerek rugalmatlansága.

A következő opciókat vizsgálták a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák széttagoltságának kezelésére.

Opció

Tartalma

1.0 Kiindulási pont: széttagolt adatelőállítás, a jogszabályok összehangolásának hiánya

A jelenlegi jogi szerkezet megtartása tárgykör-specifikus rendeletekkel és széttagolt folyamatokkal (különböző iránymutatások, eljárások és adatelőállítási módszerek)

1.1 Az adatelőállítási folyamatok széttagoltságának megszüntetése, a létező jogszabályok összehangoltságának hiánya

A jelenlegi tárgykör-specifikus uniós rendeletek megtartása, de az adatgyűjtés során használatos különféle adatelőállítási folyamatok, fogalommeghatározások és változók fokozott egységesítésével (a továbbiakban: a széttagoltság megszüntetése) a teljes adatgyűjtés során

1.2 Széttagolt adatelőállítási folyamatok, de a létező jogszabályok összehangolása

A mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikákról szóló jogszabályok összehangolása az adatelőállítási folyamatok széttagoltságának következetes megszüntetése nélkül

1.3 Az adatelőállítási folyamatok széttagoltságának megszüntetése, és a jogszabályok összehangolása

A jogszabályok összehangolása az adatelőállítási folyamatok széttagoltságának megszüntetésével egyidejűleg Ez az opció al-opciókat is tartalmaz, amelyek hatályukat és a rendszer egészének irányítását tekintve eltérnek egymástól

1.3a Az adatelőállítási folyamatok széttagoltságának megszüntetése, a létező jogszabályok összehangolása

Csak a jelenleg öt rendeletet (LFS, SILC, AES, EHIS és IKT-HH) foglalja magában

1.3b Az adatelőállítási folyamatok széttagoltságának megszüntetése, a mintavétel alapján készülő társadalomstatisztikák kezelésének összehangolása

A rendelet kiterjed a HBS/HETUS adatgyűjtésre is. A tagállamok közötti jelenlegi különbségek arra utalnak, hogy jelentős harmonizációra van szükség

Az adatgyűjtés rugalmatlanságának kezelésére az alábbi három opció került értékelésre.

Opció

Tartalma

2.0 Kiindulási pont: a programot és a technikai részleteket jogszabályok határozzák meg

A program és az egyes technikai előírások változásai az Európai Parlament és a Tanács rendeletének módosítását teszik szükségessé

2.1 Jogszabályok által meghatározott programkészítés / rugalmas technikai előírások

A statisztikai programkészítést a Parlament és a Tanács határozza meg, a technikai előírások rugalmasabbak

2.2 Rugalmas programkészítés / rugalmas technikai előírások

A statisztikai programkészítés és a technikai előírások rugalmassága

A hatásvizsgálat eredményei alapján az 1.3a számú szakpolitikai lehetőség (A hatályos rendeletek egységes szerkezetbe foglalása, az adatelőállítási folyamatok széttagoltságának megszüntetése), valamint, hosszabb távra, az 1.3b számú szakpolitikai lehetőség (A mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák irányításának egységesítése, a különféle adatgyűjtésekre alkalmazott adatelőállítási folyamatok széttagoltságának megszüntetése) került kiválasztásra a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák széttagoltságának kezelése céljából. Ezek a szakpolitikai lehetőségek magukban foglalják a különböző konkrét tárgykörökre vonatkozó jelenleg hatályos uniós rendeletek, valamint az adateállőállítás és adatkezelés egységességének erősítését célzó intézkedések összehangolását. Ez a megközelítés biztosítaná leginkább, hogy lehetővé váljon: a mintavétel alapján készülő társadalomstatisztikák egyszerűbb hozzáigazítása a változó felhasználói igényekhez, a statisztikák minőségének javítása, innovatív módszerek használata, valamint a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák jelenlegi széttagolt szerkezetéből eredőköltségek csökkentése vagy korlátozása.

Attól függően, hogy nemzeti szinten miként alkalmazzák az adatelőállítási módszereket (például hogy bevezetnek-e technológiai és módszertani újításokat, könnyebben hozzáférhetők-e az adminisztratív nyilvántartások), a társadalomstatisztikai felmérések kezdeti tervezési szakaszában felmerült magasabb költségeket nagymértékben ellensúlyozhatná az adatgyűjtési szakasz költségeinek csökkentése, ami a statisztikai adatelőállítás teljes költségének kétharmadát képviseli.

A szabályozás célravezetősége és egyszerűsítés

A javaslat REFIT célja a magánháztartások és magánszemélyek által szolgáltatott adatok lehető leghatékonyabb felhasználása valamint a jelenlegi és jövőbeni európai statisztikai igények kielégítése, és ezzel egyidejűleg a válaszadói terhek csökkentése. Ezt az egyszerűsítést a jelenleg különálló rendeletek hatálya alá tartozó különféle európai statisztikai adatgyűjtések egységes keretbe foglalásával kell megvalósítani. Az adatelőállítókra és adatszolgáltatókra háruló, modellezett esetek alapján kiszámított költségek csökkentésének részleteit a hatásvizsgálat tartalmazza (7.4. szakasz A hatékonyságra gyakorolt hatások, és 4. melléklet A hatásvizsgálat készítéséhez használt elemzési modellek). A kiindulási pont szerinti feltételezés a tervezési szakaszban (uniós szinten) 10,3 millió EUR becsült költségnövekedéshez vezet, míg az adatgyűjtési szakaszban 20,8 millió EUR csökkenést eredményez (-10,4 millió EUR nettó jelenérték). A becsült költségek összege azonban a visszafogottabb feltevés szerinti -3,1 millió EUR nettó jelenérték és a kevésbé korlátozó alternatíva szerinti -34 millió EUR nettó jelenérték között változott.

Mivel a javaslat a magánháztartásoktól és magánszemélyektől gyűjtött adatokra vonatkozik, nincs hatása a vállalkozásokra, ideértve a mikrovállalkozásokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is.

A javaslat összhangban van a digitális ellenőrzéssel is, mivel az interoperabilitást és az újrahasznosíthatóságot mozdítja elő, a következők alkalmazásával:

Az adatsorokra vonatkozó azonos technikai előírások. Az előírások a következőket fogják magukban foglalni: a változók száma és ismertetése; a statisztikai besorolások; a statisztikai népességek; a megfigyelési egységek és a válaszadók jellemzői; a referencia-időszakok és -időpontok; valamint a földrajzi lefedettségre a mintajellemzőkre, a helyszíni munka, a szerkesztés és beszámítás, a súlyozás, becslés és varianciabecslés technikai szempontjaira vonatkozó követelmények.

Ugyanezek a standardok vonatkoznak az Eurostat és a tagállamok közötti információ-továbbításra, -cserére és -megosztásra. A standardok a koncepciókra, eljárásokra és termékekre is ki fognak terjedni, ideértve az adatokat és metaadatokat is.

Amennyiben az adatok minősége megfelel a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeknek, a tagállamoknak képesnek kell lenniük többféle forrásból – ideértve a különböző módszerek és innovatív megközelítések alkalmazásával nyert adatokat is, – származó adatok előállítására, amennyiben ezek a források biztosítják összehasonlítható, és a rendelet által előírt konkrét követelményeknek megfelelő adatok előállítását.

Alapjogok

A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét. A javaslattal kapcsolatos legfontosabb szempont annak a személyes adatok védelmére gyakorolt esetleges hatása (amelyre vonatkozó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke, az EUMSZ 16. cikke és másodlagos jogszabályok rögzítik 16 ). Azonban a kiválasztott szakpolitikai lehetőségek egyike sem eredményezne változásokat a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezésekben. A statisztikákra vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok kötelezik a nemzeti statisztikai hivatalokat az adatvédelem biztosítására. Szigorú szakpolitikai intézkedéseket írnak elő például annak biztosítására, hogy a válaszadók személye titokban maradjon, vagy a nyilvántartások névtelensége, és a kérdőívekre adott válaszok védelme érdekében.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Meghatározásra került egy hét éves bevezetési időszak a javaslat végrehajtására, amely 2019-től 2025-ig tart, a programot azonban azt követően is folytatni kell. Csak a jelenlegi többéves pénzügyi keret éveit vették figyelembe a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban. A finanszírozás folytatása attól függ, hogy létrejön-e megállapodás a következő többéves pénzügyi keretről, valamint hogy folytatják-e azokat a meghatározott programokat, amelyekből a finanszírozás van előirányozva.

A 2019-es és a 2020-as év tekintetében a finanszírozás a programokhoz rendelt előirányzatokból fog történni, és további finanszírozásra nincs szükség.

A 2019-es és 2020-as évre vonatkozó teljes előirányzat becsült összege 28.814 millió EUR. A részletes költségvetési vonzatokat a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendeletet az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2017-ben vagy 2018-ban fogadja el, majd röviddel ezután a Bizottság elfogadja a végrehajtási intézkedéseket.

A tagállamok várhatóan 2019-ben kezdik meg az új rendelet szerinti adattovábbítást a Bizottság részére.

A javasolt jogalkotási eszközt teljes körűen értékelni fogják, többek között annak érdekében, hogy felmérjék annak hatékonyságát és hatásosságát a kitűzött célok elérése terén, valamint hogy eldöntsék, szükség van-e új intézkedésekre vagy módosításokra.

Fontos, hogy először a jelenleg létező nyomon követési és értékelési eszközöket vizsgálják meg és alkalmazzák az Eurostat statisztikai adatainak előállításához. Ezek az eszközök már módot biztosítanak az új statisztikai kezdeményezés hatékonysága és hatásossága változásainak, valamint az előállított adatok minőségének elemzésére. A főbb eszközök a következők:

A jelenlegi európai statisztikai program a program szisztematikus félidős és záró értékelését írja elő. A társadalomstatisztikák e jelentéstételi mechanizmusok szerves részét képezik. 17

Az Eurostat irányítási terve előírja, hogy a különböző területekre, köztük a társadalomstatisztikák területére vonatkozó fő teljesítménymutatókra intézkedésekkel kell reagálni. 18

Rendszeresen elvégzik a felhasználók elégedettségi vizsgálatát. 19

Minden statisztikai tárgykört a tagállamok által rendszeresen elkészített minőségi jelentésekkel is nyomon követnek. Ezeket a jelentéseket az Eurostat a statisztikai minőségbiztosítás részeként elemzi. Ezek a jelentések a statisztikai eredmények minőségét is értékelik a 223/2009/EK rendeletben meghatározott, a relevanciára, pontosságra és megbízhatóságra, az időszerűségre és időbeli pontosságra, a koherenciára és összehasonlíthatóságra vonatkozó minőségi követelmények alapján.

A statisztikák előállításának költségeit a rendszeres adatgyűjtés részeként ugyancsak nyomon követik. Különösen a következő szempontokat kísérik figyelemmel részletesen (egyedi szinten és változók szintjén): a közigazgatási adatok használatának változásai, az adatgyűjtés módja (például internetes kikérdezés, személyes interjú), a minta nagysága, a kérdőívek hossza, az interjúk időtartama, és az adatgyűjtés gyakorisága. Ez lehetővé fogja tenni, hogy meghatározott technikák alkalmazása terén előrelépés történjen, és mérhetőek legyenek ezeknek a változásoknak a válaszadói teherre gyakorolt hatásai. Emellett a társadalmi témájú adatgyűjtés uniós szinten összesített költségének változását általános mutatóként fogják használni a javasolt jogszabályok végrehajtásának nyomon követésére. Ez a mutató különbséget tesz a nemzeti statisztikai hivatalok tervezési, adatgyűjtési, illetve adattovábbítási költségei között. Ezek a számadatok a tagállamok mérete, a statisztikával kapcsolatos elképzelései és egyéb szempontok nyilvánvaló különbsége miatt nem hasonlíthatók közvetlenül össze az összes tagállamban. Idővel azonban ezeket a mutatók használhatók lesznek arra, hogy nyomon kövessék a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák előállítási költségeinek alakulását uniós szinten és az egyes tagállamokban. Ezek a költségek kifejezhetők személyzeti kiadásként (például a teljes munkaidőben foglalkoztatott kikérdezők száma), vagy pénzügyi erőforrásként (például adott adatgyűjtéshez rendelt költségvetési előirányzat). Ebből a szempontból ezek a mutatók nagyon fontos információt nyújtanak a mintavétel alapján készülő társadalomstatisztikák előállítási költségének figyeléséhez, amely a javasolt új jogszabály által tárgyalt egyik fő kérdés. Olyan továbbfejlesztett és összehangolt keretet kell létrehozni a jelentési költségekre, amely a teljes ESR-re kiterjed és különbséget tesz a statisztikai adatelőállítás különböző szakaszai között.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelet 19 cikkből és 5 mellékletből áll.

Amint azt az 1. cikk („A Rendelet tárgya”) kifejti, a rendelet célja, hogy létrehozzák a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretét egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatok alapján. A 2. cikk a rendeletben használt egyes fogalmak meghatározását tartalmazza.

A rendeletben tárgyalt statisztikák a 3. cikkben felsorolt tárgykörök és témák szerint vannak rendezve, melyek a javasolt rendelt I. mellékletében tovább vannak részletezve. Javasoljuk, hogy a jogalkotó hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az I. mellékletben felsorolt részletes témák módosítására, hogy a begyűjtött adatokat a jövőbeni felhasználói igényekhez tudják igazítani. Javasoljuk továbbá, hogy a jogalkotó hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat egy többéves gördülő terv (4. cikk) kidolgozására és alkalmazására abból a célból, hogy a technológiai, társadalmi és gazdasági változásokból adódó specifikus felhasználói igények kielégíthetők legyenek.

A Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadására is fel kell hatalmazni az adatsorokra vonatkozó technikai előírások (6. cikk), az információk továbbításának és cseréjének standardjai (7. cikk), a mintavételi keretek jellemzői (11. cikk), valamint a minőségi jelentések (12. cikk) vonatkozásában. A minőségjelentésre vonatkozó követelmények összhangban vannak a 223/2009/EK rendelettel, amely referenciakeretet biztosít és előírja a tagállamok részére, hogy teljesítsék az említett rendeletben részletezett statisztikai elveket és minőségi kritériumokat.

Ez a javaslat lehetővé teszi és támogatja az adatgyűjtés új formáinak és alternatív adatforrásoknak a használatát, ideértve a közigazgatási adatokat, valamint a modellezésből és nagy adathalmazok mennyiségű adatból szerzett becsléseket (8. cikk) is. Azt is megköveteli a tagállamoktól, hogy kiváló minőségű mintavételi kereteket alkalmazzanak (11. cikk).

A javaslat a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák korszerűsítésének számos más fontos szempontjára is kitér:

Bevezeti a reprezentatív megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok készítését a statisztikák minőségének javítása és új módszerek kifejlesztésének és alkalmazásának elősegítése céljából (13. cikk).

Rendelkezéseket tartalmaz pénzügyi támogatás nyújtásáról a tagállamok számára bizonyos feltételek mellett (14. cikk).

Rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy olyan eltéréseket lehet engedélyezni, amelyek i. több időt biztosítanak a tagállamoknak, hogy – amennyiben szükséges – alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, és ii. néhány változtatást tesznek lehetővé a közös módszerek alkalmazási módja tekintetében, miközben biztosítják az előállított statisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát (17. cikk).

Emellett a rendelet tartalmazza a felhatalmazás gyakorlására vonatkozó szükséges rendelkezéseket is (15. cikk), amely összhangban van a jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodással 20 .

Az utolsó két cikk a bizottsági eljárásról (16. cikk), valamint a két, jelenleg hatályos rendelet hatályon kívül helyezéséről szól, amelyet az új rendelet vált fel teljes egészében (18. cikk).

A szabályozandó kérdésekre, a pontossági követelményekere, a mintajellemzőkre, az adatgyűjtés gyakoriságára és az adattovábbítás határidőire vonatkozó részletes információkat az öt melléklet tartalmazza.

2016/0264 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európa 2020 stratégia 21 és a gazdaságirányítás erősítésének kontextusában a társadalomstatisztikai mutatók fontos szerepet játszanak abban, hogy az Unió kulcsfontosságú prioritásai számára a növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, a készségek és mobilitás erősítése, valamint a digitális gazdaság területein információ és támogatás álljon rendelkezésre. A társadalomstatisztikai mutatóknak különösen szilárd alapot kell biztosítaniuk az Unió által a prioritások kezelése céljából bevezetett szakpolitikák fejlesztésére és nyomon követésére.

(2)Erre való tekintettel a társadalomstatisztikai mutatóknak a megkívánt kiváló minőségűeknek kell lenniük, különösen azok erőssége, időszerűsége, helytállósága, a felhasználók újabb kéréseihez való alkalmazkodóképessége, valamint összehasonlíthatósága és hatékonysága tekintetében.

(3)A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákat jelenleg a személyek és háztartások felméréséről, a demográfiai statisztikákról, a nép-és lakásszámlálásról szóló számos jogi aktus, valamint az elsősorban közigazgatási forrásokból gyűjtött statisztikák alapján gyűjtik. Egyes adatok üzleti felmérések eredményei. Az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás ellenére tovább kell integrálni a személyek és háztartások tekintetében végzett felméréseken alapuló statisztikai adatok gyűjtését.

(4)A technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen bővült a statisztikai célú közigazgatási források használatának lehetősége. Aktívan elő kell mozdítani a közigazgatási források használatát a társadalomstatisztikák területén, de eközben biztosítani kell e statisztikák minőségét, pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát is.

(5)A Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Az európai statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre” címet viselő közleménye 22 hangsúlyt helyezett a többféle adatforrás és az innovatív adatgyűjtési módszerek egyre terjedő használatára, valamint a statisztikai fogalmak és módszerek harmonizálásának növekvő fontosságára valamennyi tárgykört érintően. A statisztikai témájú jogszabályok olyan új generációjának alkalmazására hívott fel, amely szélesebb területeket ölel fel.

(6)2011-ben az európai statisztikai rendszer (ESR) Wiesbadenben elfogadta a háztartások és társadalomstatisztikák új koncepciós tervéről szóló memorandumát. Véleménye szerint a személyekkel és háztartásokkal kapcsolatos adatokat szolgáltató európai felméréseket ésszerűsíteni kell, és további, kevésbé gyakori mikroadat-gyűjtést kell alkalmazni az említett társadalmi alapfelmérések kiegészítésére. Emellett könnyebb hozzáférést kell biztosítani a közigazgatási adatokhoz, és nemzeti és uniós szinten egyaránt fejleszteni kell a meglévő adatforrások újbóli használatát, valamint az új adatforrásokhoz való hozzáférést.

(7)A fenti folyamatot fokozatosan egyszerűsíteni kell és a statisztikai jogalkotást ezen a területen korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a kiváló minőségű mutatók integráltabban, rugalmasabban és hatékonyabban jöhessenek létre. Ugyanakkor kellő figyelmet kell fordítani a felhasználók igényeire, a válaszadókra rakódó terhekre, a tagállamok erőforrásaira, az alkalmazott módszerek pontosságára, a statisztikai adatok előállításának technikai megvalósíthatóságára, arra, hogy mennyi időn belül állnak ezek az adatok rendelkezésre, valamint az eredmények megbízhatóságára.

(8)E rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, egyedi szinten, minta útján gyűjtött adatokon alapuló európai statisztika közös keretét. Meghatározza a gyűjtendő és tagállamok részére továbbítandó adatokat és információkat, és tartalmazza az adatokkal szemben támasztandó alapvető minőségi követelményeket. Rögzíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a végrehajtásukra vonatkozó intézkedésekben szerepeltetni kívánt részletesebb technikai előírásokat. Lehetővé teszi, hogy a különféle adatgyűjtéseket egy másikkal, valamint a közigazgatási adatok használatával egyesítsék, egységes szerkezetbe foglal egyidejűleg összevonják és egyszerűsítsék a hatályos jogszabályokat.

(9)A mintavétel alapján készülő európai statisztikai adatok referenciakeretének fokozottabb egyszerűsítése és racionalizálása érdekében, a személyekre és háztartásokra vonatkozó jelenlegi európai statisztikai adatokat egyetlen keretbe kell foglalni. Ez garantálná azt, hogy a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikai adatok, így a munkaerőpiacról, a jövedelmekről és életkörülményekről, az egészségről, oktatásról és képzésről, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatáról szóló adatok gyűjtését egységes, koherens és koordinált módon végezzék.

(10)Az időfelhasználás és a fogyasztás tárgykörébe tartozó adatgyűjtéseket jelenleg sok tagállam önkéntes alapon, kölcsönösen elfogadott általános iránymutatások alapján végzi. A fenti két tárgykört korszerűsíteni kell, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az új technológiai eredmények előnyeit. A fenti két terület adatgyűjtéseit e rendelettel összhangban kell megszervezni, hogy lehetőség nyíljon és alkalmat teremtsünk a további előrelépésre a jövőben, olyan adatokat biztosítva, amelyek aktuálisabbak, helytállóbbak, és amelyeket hatékonyabban állítanak elő. Addig a tagállamoknak nem szükséges módosítaniuk jelenlegi megközelítéseiken.

(11)Azok sajátosságai miatt az alapvetően közigazgatási forrásokon alapuló demográfiai statisztikák 23 , nép- és lakásszámlálások 24 , üzleti felmérések és statisztikák nem képezik e rendelet tárgyát, azokat külön, a jellemzőiknek megfelelő konkrét keretek útján kell szabályozni.

(12)A statisztikákat nem lehet a jövőben csupán a szakpolitikai döntéshozatal célját szolgáló számos információs forrás közül egynek tekinteni, hanem azok központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. A bizonyíték-alapú döntéshozatal a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 értelmében a statisztikákkal szemben az általuk szolgálni kívánt céloknak megfelelő magas minőségi követelmények teljesítését írja elő.

(13)A kiváló minőségű társadalmi adatok nem csupán szakpolitikai, de kutatási célokat is szolgálnak, és azokra az erős informatikai infrastruktúra elemeként is szükség van. Azok a kutatók, akik a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében az európai statisztikákról szóló 557/2013/EU bizottsági rendelet 26 alapján tudományos célokra mikroadatokhoz jutnak hozzá, jelentős hasznot húznak a jobban összekapcsolt statisztikai adatsorokból, amelyek viszont elősegítik a szakpolitikai hatásvizsgálati tanulmányokat.

(14)A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz és előírja, hogy a tagállamok tartsák be a rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségi jelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban egy ESR szabványt fogadott el a minőségi jelentések szerkezetére. E rendelet alapján ennek hozzá kell járulnia a minőségi jelentések harmonizálásához.

(15)A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok, így a bizalmas adatok továbbításáról is. Az e rendelet szerint hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a bizalmas adatok védelmét, és azt, hogy ne kerülhessen sor az adatok meg nem engedett közzététel nyilvánosságra hozatalára vagy nem statisztikai célú felhasználására az európai statisztikák előállítása és közzététele során.

(16)Statisztikákra nemzeti és regionális szinten egyaránt szükség van. Az 1059/2003/EK rendelet 27 értelmében a Bizottság részére a tagállamok által továbbított minden olyan statisztika esetében, amelyet területi egységek szerint bontani kell, a NUTS nómenklatúrát kell használni. Következésképpen a regionális statisztika összehasonlíthatósága érdekében a területi egységeket a NUTS nómenklatúra szerint kell meghatározni.

(17)A gazdasági, társadalmi és műszaki változások figyelembevétele érdekében a jogi aktusok elfogadására irányuló jogkört az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a Bizottságra kell átruházni az I. mellékletben meghatározott részletes témák tekintetében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy a jelen rendelet hatálya alá tartozó adatgyűjtések vonatkozásában a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal összhangban nyolc éves időszakra szóló gördülő tervet fogadjon el, vagy a meglévő gördülő tervet módosítsa. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is, és hogy ezeket a konzultációkat a jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban lefektetett elveknek megfelelően folytassa le. Különösen az egyenlő részvételt kell biztosítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében, az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egy időben kapjon meg minden dokumentumot, és szakértőik módszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)Annak érdekében, hogy egységes feltételek biztosítsanak e rendelet végrehajtásához, a végrehajtási jogköröket a Bizottságra kell ruházni a különleges adatsorok technikai előírásai, a technikai részleteket tekintetében, ha azok több adatsorral közösek, a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítéséhez szükséges technikai standardok, a mintavételi keretek tekintetében, adott esetben azok minimális követelményeinek meghatározásával, a minőségi jelentések módozatai és tartalma, valamint bármilyen eltérés tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni 28 .

(19)E rendelet végrehajtása főbb szempontokból a nemzeti statisztikai rendszerekhez való alkalmazkodást követelhetné meg, ezért a Bizottság eltéréseket engedélyezhet a tagállamok részére.

(20)Az Európai Unió és a Tanács 95/46/EK irányelvét 29 és az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletét 30 kell alkalmazni az e Rendelet tárgyát képező statisztikai adatokra. Különösen azokat a statisztikai adatokat kell jelentős közérdek miatt feldolgozott adatoknak tekinteni, amelyekre az uniós és nemzeti fellépések és stratégiák közegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság terén történő kialakítása és nyomon követése érdekében van szükség.

(21)E rendelet célját, nevezetesen a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozását egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatok alapján a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni; ezt a célt – a harmonizáció és összehasonlítás okán – uniós szinten jobban meg tudják valósítani. Ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően az Európai Unió intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)A mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikáknak és az adatgyűjtési folyamatnak hatékonyabbá és helytállóbbá kell válniuk. Hosszú távra biztosítani kell az adatok összehasonlíthatóságát és koherenciáját. A személyekre és háztartásokra vonatkozó egyéni szintű, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikákat jelenleg számos különálló jogi aktus szabályozza, amelyeket e rendelettel kell felváltani. Ezért hatályon kívül kell helyezni az Európai Parlament és a Tanács 557/68/EK rendeletét 31 és 1177/2003/EK rendeletét 32 .

(23)Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak.

(24)Az európai statisztikai rendszer bizottságával folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)E rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, e személyek és háztartások mintáiból egyedi szinten gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák közös keretét.

(2)E rendelet nem alkalmazandó a 763/2008/EK rendeletben 33 szereplő nép- és lakásszámlálásokra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„előzetesen ellenőrzött adatok vagy mikroadatok”: a tagállamok által kölcsönösen elfogadott, közös hitelesítési szabályok alapján ellenőrzött adatok vagy mikroadatok;

b)„tárgykör”: egy vagy több, meghatározott téma tárgyalása céljából kialakított adatsor;

c)„megfigyelési egység”: olyan azonosítható entitás, amelyről adatok közölhetők;

d)„téma”: a megfigyelési egységekről gyűjtendő információk tartalma. Az egyes témák több részletes témát tartalmaznak;

e)„közigazgatási nyilvántartás”: valamely nem statisztikai forrás, általában közigazgatási szerv által nem statisztika készítése céljából, hanem saját felhasználásra létrehozott adatok;

f)„eseti tárgy”: olyan téma, amely egy adott időpontban bizonyos felhasználók különös érdeklődésére tart számot, a hagyományos adatsorokban azonban nem szerepel; ;

g)„kiemelt mutató”: olyan, széles körben használt információ, amely uniós politika központi célkitűzésének nyomon követésére szolgál.

3. cikk

Adatsorok

(1)Az 1. cikk szerinti adatgyűjtést az alábbi tárgykörök szerinti felosztásban kell végezni:

a)munkaerőpiac,

b)jövedelem és életkörülmények,

c)egészség,

d)oktatás és képzés,

e)az információs és kommunikációs technológiák használata,

f)időfelhasználás,

g)fogyasztás.

(2)Az adatsorok az alább felsorolt és az I. mellékletben részletezett konkrét kérdések mellett olyan témákra vonatkoznak, amelyek minden tárgykör esetében előfordulnak:

a)a személy és a háztartás jellemzői,

b)munkaerő-piaci részvétel,

c)a foglalkoztatás időtartama és korábbi munkatapasztalat,

d)munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is,

e)iskolázottság és iskolai végzettség,

f)oktatásban és képzésben való részvétel,

g)egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők,

h)jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is,

i)életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, , a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is,

j)életminőség, ideértve a társadalmi részvételt, a kulturális életben való részvételt, és a jóllétet is,

k)időbeosztás, valamint

l)az információs társadalomban való részvétel.

(3)A pontossági követelményeket és az egyes tárgykörök esetében használatos minták jellemzőit a II. illetve a III. melléklet határozza meg.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben felsorolt részletes témák módosítása céljából annak érdekében, hogy azok tükrözzék a releváns műszaki, társadalmi és gazdasági változásokat, és kielégíthessék az új felhasználói igényeket. E felhatalmazás gyakorlásakor a Bizottság gondoskodik arról, hogy:

a)ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra vagy a válaszadókra;

b)felhatalmazáson alapuló jogi aktussal az I. mellékletben felsorolt részletes témáknak tárgykörönként legfeljebb 20 százaléka legyen módosítható. Olyan tárgykörök esetében, amelyek vonatkozásában évközi vagy éves gyakorisággal gyűjtenek adatokat, ezek a módosítások a részletes témák jegyzékének legfeljebb 10 százalékát érinthetik. E százalékos határértéknek négy egymást követő évben érvényben kell maradniuk. A módosítható részletes témák számát a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni.

4. cikk

Több évre szóló gördülő terv

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el nyolc éves időszakra szóló gördülő terv kialakítása vagy kiigazítása céljából a jelen rendelet hatálya alá tartozó, a IV. mellékletben meghatározott gyakoriságú adatgyűjtések vonatkozásában. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra vagy a válaszadókra.

(2)Ez a többéves gördülő terv meghatározza az alábbiakra vonatkozó adatgyűjtések időtartamát:

a)a tárgykörökhöz rendelt részletes témák,

b)a IV. mellékletben felsorolt, munkaerőpiac, jövedelem és életkörülmények tárgykörökhöz kapcsolódóan a felhasználók által igényelt eseti témák. Kivételes és indokolt esetekben ezek az adatok kiterjedhetnek az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő részletes témákra is.

(3)A tervnek az (1) bekezdés szerinti kiigazításait legkésőbb az egyes adatgyűjtési időszakoknak a tervben meghatározott kezdő időpontját megelőző 24 hónappal lehet megtenni. E kiigazítások célja a terv hatékonyságának, valamint annak biztosítása, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek.

5. cikk

Statisztikai népesség és megfigyelési egységek

(1)A statisztikai népesség az egyes tagállamokban szokásos lakóhellyel rendelkező, magánháztartásokban élő személyekből áll.

(2)Az adatgyűjtést minden tagállamban magánháztartásokból vagy magánháztartásokhoz tartozó olyan személyekből álló megfigyelési egységek mintáján kell végezni, akik az adott tagállamban szokásos lakóhellyel rendelkeznek.

6. cikk

Az adatsorokra vonatkozó technikai előírások

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az egyes adatsorok alább felsorolt technikai részleteit végrehajtási aktusokban határozza meg:

a)a változók száma és leírása;

b)a statisztikai besorolások;

c)a statisztikai népességek, megfigyelési egységek és a válaszadók pontos jellemzői;

d)a referencia-időszakok és -időpontok;

e)a lefedett földrajzi területtel kapcsolatos követelmények, a mintajellemzők, ideértve az almintákat is, a helyszíni munka, a szerkesztés és beszámítás, a súlyozás, becslés és variancia-becsléstechnikai szempontjai;

f)amennyiben a munkaerő-piac tárgykörben nagy mértékben összehasonlítható foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokra van szükség, az adatgyűjtés módszertana. Ez szükség esetén magában foglalhatja a kérdések sorrendjét és elhelyezését a kérdőívben. Ennek szükségességét megfelelően indokolni kell.

(2)Több adatsornál azonos részletek esetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az adatsorok alább felsorolt technikai részleteit végrehajtási aktusokban határozza meg:

a)a változók jegyzéke és leírásuk;

b)a statisztikai besorolások;

c)a statisztikai népesség és a megfigyelési egységek pontos jellemzői.

(3)A munkaerő-piaci tárgykörrel kapcsolatos, havi munkanélküliségi adatsorok vonatkozásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a továbbítandó idősorok változóinak, hosszának, minőségi követelményeinek és részletessége mértékének leírása céljából végrehajtási aktusokat fogadjon el.

(4)E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Az információtovábbításra és információcserére vonatkozó standardok

(1)A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítése céljából technikai standardokat kell bevezetni, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó statisztikák minőségirányításának és folyamatai dokumentálásának támogatása érdekében.

(2)A technikai standardoknak ki kell terjedniük a statisztikai fogalmakra, eljárásokra és termékekre, ideértve az adatokat és metaadatokat is.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdés szerinti technikai standardokat megállapító végrehajtási aktusok elfogadására. E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

Adatforrások és módszerek

(1)A tagállamok az 1. cikk szerinti adatokat az alábbi források egyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával biztosítják, feltéve, hogy azok megfelelnek a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek:

a)a válaszadók által közvetlenül szolgáltatott információk;

b)közigazgatási nyilvántartások és más források, módszerek vagy innovatív megközelítések, amennyiben olyan adatok előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók vagy megfelelnek az e rendeletben meghatározott vonatkozó egyedi követelményekkel.

(2)A tagállamok megküldik a Bizottságnak (az Eurostat-nak) a felhasznált forrásokra és módszerekre vonatkozó részletes információkat.

9. cikk

Az adatsorok gyűjtésének gyakorisága

Az adatsorok gyűjtésének gyakoriságát a IV. melléklet határozza meg.

10. cikk

Adattovábbítás és határidők

(1)Az adattovábbítási határidőket az V. melléklet határozza meg.

(2)A tagállamok minden adatsor tekintetében megküldik a Bizottságnak (az Eurostatnak) az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítót nem tartalmazó mikroadatokat.

(3)A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a havi munkanélküliségi statisztikák összeállításához előzetesen ellenőrzött összesített adatokat kell továbbítani.

(4)A tagállamok a jelen rendeletben meghatározott adatok gyűjtését és továbbítását 2019-ben kezdik meg.

11. cikk

Mintavételi keretek

(1)Az adatoknak a nemzeti szinten létrehozott mintavételi keretekből származó olyan reprezentatív mintákon kell alapulniuk, amelyek lehetővé teszik a személyek vagy háztartások véletlenszerű kiválasztását a kiválasztás ismert valószínűsége alapján. A mintavételi keretek kimerítően és kizárólagosan lefedik a vizsgálat tárgyát képező sokaságot. A kereteket rendszeresen frissíteni kell. A keretek tartalmazzák a mintavételi tervhez szükséges valamennyi, például a rétegződésre vonatkozó és a személyekkel vagy háztartásokkal való kapcsolatfelvételhez szükséges információt. A mintavételi keret – amennyiben az adatvédelmi szabályok ezt nem tiltják –, azokat az információkat is tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a személyeket más közigazgatási nyilvántartásokhoz hozzárendeljék.

(2)Amennyiben ilyen keret nem áll rendelkezésre az adott tagállamban, az alábbi kritériumoknak megfelelő más mintavételi kereteket kell alkalmazni. E mintavételi keretek:

a)meghatározzák a mintavételi egységeket, amelyek lehetnek személyek, háztartások, lakások vagy lakcímek;

b)alkalmasak a kiválasztás valószínűségének biztosítására;

c)rendszeresen frissítésre kerülnek.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap a mintavételi keretekre vonatkozó egységes előírásokat, különösen minimumkövetelményeket meghatározó végrehajtási aktusok elfogadására. E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

Minőség

(1)A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2)E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(3)A Bizottság (Eurostat) az előírásoknak való megfelelés szempontjából értékeli a metaadatok, a továbbított adatok és a mintavételi keretek minőségét.

(4)E célból a tagállamok a 10. cikkben felsorolt adatok és mikroadatok tekintetében továbbítják az alábbiakat:

a)az alkalmazott módszertant, valamint azt ismertető metaadatok, hogy a jelen rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b)a használt mintavételi keretekre a jelen rendelet által előírt minimumkövetelmények teljesítésére vonatkozó információkat, ideértve a mintavételi keretek kialakítására és kiigazítására vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó információkat isis;

(5)A tagállamoknak a metaadatokat és a (4) bekezdésben meghatározott információkat legkésőbb az adatok és mikroadatok továbbítására előírt határidő leteltét követő három hónapon belül továbbítaniuk kell. Ezeket a kiegészítő információkat olyan minőségi jelentések formájában kell megadni, amelyekből kitűnik, különösen, hogy a továbbított adatok és mikroadatok, valamint metaadatok és információk miként felelnek meg a minőségi követelményeknek.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap olyan, a minőségi jelentések részletes szabályait és tartalmát megállapító végrehajtási aktusok elfogadására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett értékelési eljárás keretében kell elfogadni.

(7)A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (az Eurostat-ot) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét.

(8)A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.

13. cikk

Megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok

Az adatsorok javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) szükség esetén és a tagállamok közreműködésével megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokat készít különösen a minőség javítása – az összehasonlíthatóságot is ideértve –, a fogyasztás és az időfelhasználás tárgyköre korszerűsítésének elősegítése, a felhasználói igényeknek való jobb megfelelés új módszereinek feltárása, az adatgyűjtés és az egyéb források alkalmazásának fokozottabb integrálása, valamint a tagállamok által végzett adatgyűjtés hatékonyságának növelése céljából, a technológiai fejlődés figyelembevételével.

14. cikk

Finanszírozás

(1)    E rendelet végrehajtásához az Unió támogatást nyújthat a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a)    az adatsorok gyűjtésének első négy éve során társadalomstatisztikai adatgyűjtések vagy adatgyűjtési módszerek, ezen belül mintavételi keretek kidolgozása és/vagy megvalósítása;    

b)    módszertanok, ezen belül a 13. cikk szerinti megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok kidolgozása:

c)    a IV. mellékletben foglaltak szerint a felhasználók által igényelt eseti tárgyú statisztikák, új és kiigazított változók és először használt jellemzők gyűjtése;

(2) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtása az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendeletének 34 7. cikke, az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete 35 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja, az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendeletének 36 6. cikke, az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendeletének 37 58. cikke, vagy az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendeletének 38 5. cikke cikkével összhangban történik.

(3)    Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A 3. cikk (4) bekezdésében és a 4. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás határozatlan időre szól, [Közzétételi hivatal: kérjük, írják be a rendelet hatályba lépésének pontos dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében és az 4. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott tárgykörre irányuló felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 39 megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 3. cikk (4) bekezdésének és 4. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott bizottság, az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk

Eltérések

(1)Ha a jelen rendelet vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedések vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság végrehajtási aktussal legfeljebb három évre szóló eltérést engedélyezhet. Eltérés csak akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti kiemelt mutatókra vonatkozó tagállami adatok összehasonlíthatóságát, és nem akadályozza a szükséges, időszerű és reprezentatív európai összesítések kiszámítását.

(2)Amennyiben az eltérés annak az időszaknak a végén, amelyre azt engedélyezték, továbbra is indokolt, a Bizottság végrehajtási aktussal újabb, legfeljebb három évre szóló eltérést engedélyezhet.

(3)Amennyiben valamely tagállam a szükséges adatsort a jelen rendeletben vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottaktól eltérő módszerekkel tudja csak előállítani, a Bizottság kivételesen, legfeljebb öt éves időszakra, végrehajtási aktussal engedélyezheti ilyen eltérő módszerek alkalmazását.

(4)Amennyiben az engedélyezés annak az időszaknak a végén, amelyre azt megadták, még mindig indokolt, a Bizottság végrehajtási aktusok révén maximum öt évre utólagos engedélyt adhat.

(5)Az (1) – (4) bekezdés alkalmazásában, a tagállamok az érintett jogi aktus hatályba lépésétől számított három hónapon belül vagy annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal, amelyre az aktuális eltérést engedélyezték vagy az engedélyt megadták, megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A (3) és (4) bekezdés szerinti engedély kérésekor az érintett tagállam részletesen ismerteti az alkalmazott módszereket, és bemutatja, hogy azok összehasonlítható eredményekhez vezettek.

(6)A Bizottság ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)Az 577/98/EK és az 1177/2003/EK rendelet 2018. december 31-ével hatályát veszti. Az adatok és metaadatok, köztük a minőségi jelentések továbbítására e rendeletben előírt követelményeket a fenti rendeletek hatályon kívül helyezéséig a referencia-időszakokra vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell.

(2)A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

19. cikk

Hatálybalépés

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)E rendeletet 2025. január 1-jétől kell alkalmazni a 3. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott tárgykörökre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az ABM/ ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a személyekre és háztartásokra vonatkozó, egyedi szinten minta útján gyűjtött adatokon alapuló európai statisztika közös keretének létrehozásáról

1.2.Az ABM/ ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 40  

3403 – Statisztikai információk előállítása.

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 41 irányul 

A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A szakpolitika kialakítása és értékelése – a Bizottság politikai prioritásai, különösen a munkahelyekkel és a növekedéssel, az egységes digitális piaccal, a mélyebb és tisztességesebb európai monetáris unióval (EMU), a migrációval és mobilitással kapcsolatos prioritásai tekintetében – jó elemző és monitorozási eszközöket igényel. Emellett a politikai prioritások a társadalomstatisztikák és gazdasági statisztikák számos különböző tárgykörének megfelelnek, amely az adatforrások közötti nagyobb koherenciát teszi szükségessé. Az Európa 2020 stratégia mutatókat használ a legfontosabb célok – így például a foglalkoztatás elősegítésének, az oktatási szintek továbbfejlesztésének, valamint a szegénység csökkentésével a társadalmi felzárkóztatás támogatásának – nyomon követésére. E mutatók kiszámítása időszerű statisztikai információkat igényel. Ezeket a statisztikai információkat a lehető leghatékonyabb módon kell előállítani, korszerű statisztikai adatgyűjtési és -előállítási módszerek alkalmazásával.

A javaslat növelni fogja a mutatókat igénylő színvonalas stratégiai kezdeményezések kielégítésének rugalmasságát.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás (ABM) / tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Kezelni i. a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák előállításának jelenlegi széttagoltságát; és ii. a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikákra vonatkozó jelenlegi adatgyűjtés merevségét.

A tevékenységalapú irányítás (ABM) / tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

3403 – Statisztikai információk előállítása

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat képessé fogja tenni a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikákat arra, hogy jobban alkalmazkodjanak a társadalom igényeihez. Emellett azáltal, hogy módot teremt a különböző tárgykörök közötti koherencia előmozdítására, a javaslat segítséget nyújt az Eurostatnak a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák minőségének biztosításában is. Megkönnyíti továbbá az innovatív statisztikai eszközök és módszerek alkalmazását, és lehetővé teszi a nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok közötti hatékonyabb együttműködést és koordinációt az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet alapján.

A javaslat egyszeri tervezési költséget fog jelenteni a nemzeti statisztikai hivatalok számára. A végrehajtás teljes költsége várhatóan csökken, azonban ez főként a különböző fölösleges és egymást átfedő adatgyűjtések csökkentése, valamint az adatelőállítási rendszerek újbóli használata miatt következik be. Attól függően, hogy miként valósítják meg az adatelőállítási módszereket nemzeti szinten (például hogy átvesznek-e technológiai és módszertani újításokat, vagy hogy jobb hozzáférést biztosítanak a közigazgatási nyilvántartásokhoz), a társadalomstatisztikai felmérések kezdeti tervezési szakaszában felmerült magasabb költségeket nagymértékben ellensúlyozhatná az adatgyűjtési szakasz költségeinek csökkentése, amely a statisztikai adatelőállítás teljes költségének kétharmadát képviseli. Az adatgyűjtés nagyobb rugalmasságából származó lehetséges költségnövekedéseket kontroll alatt lehetne tartani, ha – amint azt tervezik – a felmérések alapösszetevőit, amelyek nagymértékben meghatározzák a nemzeti statisztikai hivatalok költségeit, a keretjogszabályban rögzítik.

A javaslat elsősorban azért felel meg a REFIT program egyszerűsítési céljainak, mivel öt rendeletet egyetlen szabályozási keretbe foglal.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A Bizottság (Eurostat) közös európai statisztikai iránymutatásokat készít és követelményeket határoz meg a társadalomstatisztikai adatok kialakítására, előállítására és közzétételelterjesztésére vonatkozó minőségi jelentésekre. A tagállamok által az egyes adatgyűjtésekhez megkövetelt minőségi jelentéseknek konkrét, az adott adatgyűjtésre releváns ellenőrzéseket is tartalmazniuk kell. Ez fogja biztosítani a statisztikai adatok megfelelő minőségét.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Rövid és középtávon: a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák területén a hatályos rendeletek integrálása; a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikákhoz alkalmazott előállítási eljárás széttagoltságának megszüntetése, és az adatgyűjtés rugalmasságának javítása többszintű jogalkotással.

Hosszú távon: annak biztosítása, hogy a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák továbbra is értékes adatokat biztosítanak az uniós és a nemzet szakpolitikai döntéshozatalhoz; valamint a társadalomstatisztikák gyűjtéséhez használt módszerek hatékonyságának javítása.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az a feladat, hogy olyan statisztikákat állítsanak elő, amelyek (1) össze vannak hangolva és összehasonlíthatók az összes tagállam statisztikáival, valamint (2) amelyek az Unió igényei szerint készülnek, nem teljesíthetők pusztán nemzeti szinten. Csak akkor lehet uniós statisztikát készíteni, ha a tagállamok összehangolt módszertant alkalmaznak, és a statisztikát meghatározott közös teljesítmény és közös jellemzők alapján készítik. Ez csak uniós fellépéssel érhető el.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Több, különböző tárgykörre vonatkozó statisztikával foglalkozó rendeletet fogadtak el, amely következetlenséget és hatékonyság-hiányt okozott az adatgyűjtések között. Ez az első alkalom, hogy hét társadalomstatisztikai szakterületet lefedő keretrendeletre tettünk javaslatot. Ez a kezdeményezés ésszerűsíteni kívánja az öt jelenlegi jogalapot a munkaerő felmérésére, a jövedelmi és életkörülményekről szóló uniós statisztikákra, a felnőtt oktatásról szóló felmérésre, az európai egészségről szóló kikérdezéses felmérésre, valamint az IKT háztartásokban történő használatának felmérésére. Jogalapot kíván teremteni a jelenleg nem hivatalos megállapodás alapján folyó két európai társadalomstatisztikai felméréshez: a háztartási költségvetési felmérés (HBS) és a harmonizált európai időmérleg-felmérés(HETUS).

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat összeegyeztethető az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelettel.

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés érvényessége: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra 42 vonatkozik:

A javaslat megvalósítására rendelkezésre áll egy hét éves, 2019-től 2025-ig tartó bevezető időszak.

A program azonban azt követően is folytatódik.

Csak a jelenleg érvényben lévő többéves pénzügyi keret éveit vették figyelembe a pénzügyi kimutatásban (2019-2020).

A finanszírozás folytatása attól függ, hogy létrejön-e megállapodás a következő többéves pénzügyi keretről, valamint hogy folytatják-e azokat a meghatározott programokat, amelyekből a finanszírozás várható.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 43  

Bizottság általi közvetlen irányítás

a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

   végrehajtó ügynökségen keresztül

Megosztott irányítás a tagállamokkal

Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzés

[…]

[…]

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

Az egyes statisztikai adatgyűjtésekről jelenleg már rendszeresen szolgáltatnak mélyreható minőségügy jelentéseket a hatályos konkrét szabályoknak megfelelően. Az új javaslat alapján a jelentés küldése folytatódik és tovább fejlődik.

A támogatás kedvezményezettjeinek át kell adniuk az összegyűjtött adatokat és azzal együtt a minőségi jelentést is.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Mivel a javaslat esetében megválasztott irányítási módszer a Bizottság közvetlen irányítása, az ebben rejlő legfontosabb kockázatok a beszerzésekhez és támogatásokhoz kapcsolódó kockázatok.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A Bizottság (Eurostat) egy ellenőrzési stratégiát dolgozott ki a 2013-2017 közötti időszakra. Az e stratégiában szereplő intézkedések és eszközök teljes mértékben alkalmazhatók a statisztikák gyűjtésére a javasolt rendelet alapján. A stratégia révén bevezetett változásfajták csökkenthetik a csalások valószínűségét és hozzájárulhatnak azok megelőzéséhez. Ilyen változásfajták többek között: az egyszerűsítés, a költséghatékony monitorozási eljárások alkalmazása, valamint az előzetes és utólagos ellenőrzések. A stratégia tartalmazza a tudatosságot növelő intézkedéseket, valamint a képzést a csalások megelőzéséről.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a lehetséges hibaarány értékelése

A Bizottság (Eurostat) olyan kontrollstratégiát vezetett be, amely a 2016-2020 évekre szóló stratégiai tervben meghatározott belső ellenőrzés és kockázatkezelés célkitűzésével összhangban a 2 %-os fontossági kritérium alá kívánja csökkenteni a meg nem felelés kockázatát. A költségvetési rendelet szerint a pénzügy tranzakciók 100%-át (és így a költségvetés 100 %-át is) kötelező előzetes ellenőrzésnek vetik alá. Emellett az alapul szolgáló dokumentáció mélyreható elemzésén alapuló ellenőrzéseket folytatnak az éves kockázati elemzések alapján. Ezek az Eurostat által kezelt teljes költségvetés 4-6 %-ára terjedhetnek ki.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védelmi intézkedéseket.

A Bizottság 2011. június 24-i csalásellenes stratégiájával összhangban az Eurostat 2013. október 30-án csalásellenes stratégiát fogadott el a 2014-2017 közötti időszakra. Az Eurostat csalásellenes stratégiája három operatív célt határoz meg: i. az érvényben lévő csalásellenes intézkedések erősítése; ii. a csalásellenes eljárások erőteljesebb integrálása az Eurostat kockázatfelmérésébe és kockázatkezelésébe, valamint ellenőrzéseibe, tervezéseibe, jelentéseibe és monitoring tevékenységeibe; és iii. az Eurostat csalásellenes kapacitásainak és tudatosságának erősítése a Bizottság csalásellenes kultúrájának részeként. A csalásellenes stratégiát egy csalásellenes cselekvési terv kíséri. Alkalmazásának ideje alatt évente kétszer monitorozzák a csalásellenes stratégia végrehajtását, és jelentést küldenek a vezetőségnek.

2017-ben z Eurostat ki fogja értékelni a stratégia hatásait, és ennek megfelelően fogja frissíteni a stratégiát. 2016-ban el fogják végezni a csalásellenes cselekvési terv közbenső felülvizsgálatát is.

Az Eurostat stratégia felülvizsgálatát és a cselekvési terv felülvizsgálatát egyaránt 2016 februárjában fogják elvégezni az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) frissített módszertana és iránymutatásai alapján.

A támogatások valamennyi lehetséges címzettje köztestület (a 223/2009/EK rendelet szerint nemzeti statisztikai hivatal és egyéb nemzeti hatóság). Emellett a támogatásokat pályázat kiírása nélkül ítélik oda. Intézkedéseket hoztak a támogatások kezelésének nyomon követésére. Ezek figyelembe veszik a konkrét támogatási módszereket, és magában foglalják a támogatáskezelés előzetes és utólagos elemzését is.

A költségvetési rendelet 124. cikkének (1) bekezdése szerinti egységköltségek és átalányösszegek alkalmazása lényegesen csökkenti a támogatások kezeléséhez kapcsolódó hibák kockázatát, következésképpen egyszerűsíti az adminisztrációt.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Fejezet címe………………………...……………]

Diff./Nem diff 44 .

EFTA-országoktól 45

tagjelölt országoktól 46

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1a

04.030201 – Vizsg. Prog.: EASI – A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)

Diff.

IGEN

NEM

NEM

NEM

1a

09.040201 – Vezető az információs és kommunikációs technológiában (Vizsg. Prog.: Kutatási és innovációs keretprogram (Horizon 2020)

Diff.

IGEN

NEM

NEM

NEM

1a

29.020100 – Csatlakozó programok: ESP – Európai statisztika program 2013-2017; ESP18_20 – Európai statisztikai program (ESP) 2018-2020

Diff.

IGEN

NEM

NEM

NEM

1

13.036501 – Vizsg. Prog.: ERDF – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDA)

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

1

13.046101 – Vizsg. Prog.: KA – Kohéziós Alap (KA)

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3

17.030100 – Vizsg. Prog.: EGÉSZSÉGÜGY – Uniós fellépés az egészségügy területén (az egészségügyi programban)

Diff.

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedes jegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete
 

Szám

1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

Főigazgatóság: Eurostat

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

 Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma 29.020100

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

5,298

4,648

9,946

Kifizetési előirányzatok

(2)

2,649

4,444

7,093

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 47  

Költségvetési tétel száma

(3)

Előirányzatok a DG ESTAT részére
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

5,298

4,648

9,946

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

2,649

4,444

7,093




Főigazgatóság: EMPL

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

 Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma 04.030201

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

3,194

2,695

5,889

Kifizetési előirányzatok

(2)

1,597

2,625

4,222

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 48  

Költségvetési tétel száma

(3)

Előirányzatok a DG EMPL részére 
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

3,194

2,695

5,889

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

1,597

2,625

4,222



Főigazgatóság: Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (CONNECT)

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

 Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma 09.040201

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

2,000

0,000

2,000

Kifizetési előirányzatok

(2)

1,000

0,800

1,800

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 49  

Költségvetési tétel száma

(3)

Előirányzatok a DG CONNECT részére 
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

2,000

0,000

2,000

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

1,000

0,800

1,800

millió EUR (három tizedes jegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete
 

Szám

1. Intelligens és inkluzív növekedés

Főigazgatóság: Regionális és Várospolitikai (REGIO)

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

 Operatív előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,466

0,466

0,932

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,233

0,419

0,652

Költségvetési tétel száma: 13.046101

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,200

0,200

0,400

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,100

0,180

0,280

Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 50  

Költségvetési tétel száma

(3)

A DG REGIO részére előirányzott összeg
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

0,666

0,666

1,332

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

0,333

0,599

0,932






 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

11,159

8,008

19,167

Kifizetési előirányzatok

(5)

5,579

8,468

14,047

 Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

11,159

8,008

19,167

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

5,579

8,468

14,047

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

3. Biztonság és polgárság

FŐIGAZGATÓSÁG: SANTE

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

 Operatív előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,000

0,500

0,500

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,000

0,250

0,250

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 51  

Költségvetési tétel száma

(3)

A DG SANTE részére előirányzott összeg
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

0,000

0,500

0,500

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

0,000

0,250

0,250



 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,000

0,500

0,500

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,000

0,250

0,250

 Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

0,000

0,500

0,500

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

0,000

0,250

0,250

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

11,159

8,508

19,667

Kifizetési előirányzatok

(5)

5,579

8,718

14,297

 Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
(Referenciaösszeg)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

11,159

8,508

19,667

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

5,579

8,718

14,297





A többéves pénzügyi keret fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedes jegyig)

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Eurostat

 Humánerőforrás

4,164

4,164

8,328

• Egyéb igazgatási kiadások

0,404

0,414

0,818

DG ESTAT ÖSSZESEN

Előirányzatok

4,568

4,578

9,146

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

4,568

4,578

9,146

millió EUR (három tizedes jegyig)

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN
 

Kötelezettségvállalási előirányzatok

15,727

13,087

28,814

Kifizetési előirányzatok

10,147

13,296

23,443

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedes jegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 52

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Teljes költség

1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 53 ...

Az Unióban mintavétel alapján készülő társadalomstatisztikák előállítása széttagoltságának és az adatgyűjtés jelenlegi rendszere merevségének kezelése

- Teljesítés

A munkaerő felmérésének eseti modulja

0,067

30

2,000

30

2,000

60

4,000

- Teljesítés

A jövedelmi és életkörülmények statisztikájának eseti modulja

0,017

30

0,500

0

0,000

30

0,500

- Teljesítés

Az adatgyűjtés lebonyolítása

0,096

60

5,650

30

3,000

90

8,650

- Teljesítés

Módszertani és kísérleti tanulmányok

0,080

37

3,009

44

3,509

81

6,517

Az 1. sz. konkrét célkitűzés részösszege

157

11,159

104

8,509

261

19,667

2. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

- Teljesítés

Az 2. sz. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

157

11,159

104

8,509

261

19,667

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglaló

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedes jegyig)

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Humánerőforrás

4,164

4,164

8,328

Egyéb igazgatási kiadások

0,404

0,414

0,818

A többéves pénzügyi keret 
5. FEJEZETÉNEK részösszege

4,568

4,578

9,146

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 54  

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási jellegű
kiadások

A többéves pénzügyi
keret 5. FEJEZETÉNEK
részösszege

ÖSSZESEN

4,568

4,578

9,146

A humánerőforrásokhoz és más igazgatási jellegű kiadásokhoz szükséges előirányzatokat a főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés kezeléséhez már átadott és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokból, valamint – adott esetben – pótlólagos juttatásokból teljesítik, amelyeket az éves elosztási eljárás keretében, a költségvetési megszorítások fényében tudnak biztosítani.

3.2.3.2.A humán erőforrással szembeni becsült követelmények

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Teljes munkaidőnek megfelelő egységben kifejezendő becslés

Év
2019

Év
2020

29 01 01 01 (Központi iroda és a képviseletei)

24,45

24,45

XX 01 01 02 (Küldöttségek)

XX 01 05 01 (Közvetett kutatás)

10 01 05 01 (Közvetlen kutatás)

29 01 02 01 (AC, END, INT a „nemzetközi keretből”)

12

12

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 yy  55

- a központi irodában

- a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

36,45

36,45

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással, valamint – adott esetben –pótlólagos juttatásokból teljesítik, amelyeket az éves elosztási eljárás keretében, a költségvetési megszorítások fényében tudnak biztosítani.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Módszertani munka a felmérések, így az eseti modulok értelmes meghatározásához is

Az adatok átvételéhez, hitelesítéséhez és feldolgozásához szükséges informatikai munka

Az adatok elemzése, közzététele és a felhasználóknak nyújtott segítség

Külső munkatársak

Módszertani munka a felmérések, így az eseti modulok értelmes meghatározásához is

Az adatok átvételéhez, hitelesítéséhez és feldolgozásához szükséges informatikai munka

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki, mire van szükség: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket, valamint a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedes jegyig)

Év
N

Év
N+1

Év
N+2

Év
N+3

A táblázat a pénzügyi hatás időtartamának bemutatására további évekkel bővíthető (lásd az 1.6. pontot)

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN



3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedes jegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzat

A javaslat/kezdeményezés hatása 56

Év
N

Év
N+1

Év
N+2

Év
N+3

A táblázat a pénzügyi hatás időtartamának bemutatására további évekkel bővíthető (lásd az 1.6. pontot)

.......... cikk

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) https://ec.europa.eu/priorities/sites/beta-political/files/5-presidents-report_hu.pdf
(2) 2016. március 8-i COM/2016/0127
(3) Az ESR az európai unió statisztikai hatósága, azaz a Bizottság (Eurostat), valamint az európai statisztikák kifejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok közötti partnerség.
(4) A Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és az életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 452/2008/EK rendelete az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (HL L 145., 2008.6.4., 227. o.)
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1338/2008/EK rendelete a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 808/2004/EK rendelete az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 143., 2004.4.30., 49. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 99/2013/EU rendelete az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).
(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre, COM (2009) 404, 2009.8.18.
(12) Lásd http://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/evaluation . 
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 234/2008/EK határozata az európai statisztikai tanácsadó bizottság létrehozásáról és a 91/116/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 73., 2008.3.15., 13. o.).
(14)

   Az Eurostat nyilvános konzultációjának internetes oldala: http://ec.europa.eu/eurostat/about/opportunities/consultations/iess

A nyilvános konzultációról szóló jelentés: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/7237349/Open-public-consultation-report.pdf . 

Az adatfelhasználók konzultációja: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/7237349/Data-users-consultation-report.pdf .

Az adatelőállítók konzultációja:  http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/7237349/Data-producers-consultation-report.pdf .

(15) Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/42577/4167614/ESAC+opinion+3+Dec+2015/421abf9c-4300-445f-a840-f13cadeee306 .
(16) Az Európai Unió és a Tanács 95/46/EK irányelve, valamint az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete.
(17) Lásd http://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/general-evaluation-results .
(18) Az öt fő teljesítménymutató a következő: A külső felhasználók általi adatkivonások száma az Eurostat referencia adatbázisaiból (EuroBase és Comext) az Eurostat weboldalán; azoknak a felhasználóknak a százalékos aránya, akik az európai statisztikák általános minőségét „nagyon jónak” vagy „jónak” minősítik; azoknak a felhasználóknak a százalékos aránya, akik az európai statisztikák időszerűségét saját céljaikra „nagyon jónak” vagy „jónak” minősítik; azoknak a felhasználóknak a százalékos aránya, akik az európai statisztikák régiók és országok közötti összehasonlíthatóságát „nagyon jónak” vagy „jónak” minősítik; valamint a maradványhibák aránya.
(19) Lásd http://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/general-evaluation-results .
(20)

   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(21) A Bizottság közleménye – Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, 2010. március 3-i COM(2010) 2020.
(22) COM(2009) 404, 2009.8.10.
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. november 20-i 1260/2013/EU rendelete az európai demográfiai statisztikákról (HL L 330., 2013.12.10., 39. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).
(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
(26) A Bizottság 2013. június 17-i 557/2013/EU rendelete az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(31) A Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.).
(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és az életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).
(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 99/2013/EU rendelete az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1296/2013/EU rendelete az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikro-finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.)
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 282/2014/EU rendelete az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.03.21., 1. o.).
(39) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(40) ABM: (Activity Based Management) tevékenységalapú irányítás; ABB: (Activity Based Budgeting) tevékenységalapú költségvetés-tervezés.
(41) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(42) Megállapodás jött létre az Eurostat Főigazgatóság és a többi érintett főigazgatóság között az e javaslatban szereplő tevékenységek finanszírozásáról olyan formában, hogy valamennyi főigazgatóság átruházza a felhatalmazást az Eurostat Főigazgatóságra.
(43) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html .
(44) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(45) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(46) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(47) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(48) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(49) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(50) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(51) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(52) A teljesítések a szállítandó termékek és nyújtandó szolgáltatások (például a finanszírozott diákcserék száma, a megépített utak km-einek száma stb.)
(53) Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés
(54) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(55) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(56) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségekkel) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Brüsszel, 2016.8.24.

COM(2016) 551 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról

{SWD(2016) 282 final}
{SWD(2016) 283 final}


I. melléklet

Feldolgozandó témák

Tárgykör

Téma

Témák részletesen

Minden tárgykörre

Technikai tételek

Adatgyűjtéssel kapcsolatos információk

Azonosítás

Súlyok

Interjú jellemzői

Földrajzi elhelyezkedés

A személy és a háztartás jellemzői

Demográfia

Állampolgársági és migránsi háttér

A háztartás összetétele

Munkaerő-piaci részvétel

Fő tevékenységi státusz (önmeghatározással)

Az munkakör fő jellemzői

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség

Munkaerőpiac

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

Az országban tartózkodás időtartama

Munkaerő-piaci részvétel

Foglalkoztatotti jogállás

A szerződés időtartama

A szerződés időtartama – másodlagos információk

Teljes vagy részmunkaidős jogállás - indoka

Eltartotti önfoglalkoztatás

Vezetői feladatok

Az intézmény mérete

Munkahely

Otthoni munka

Munkakeresés

Munkavégzési hajlandóság

Rendelkezésre állás

Másodállás

Más munka keresése

A munka és a családi élet összeegyeztethetősége

Munkaerőpiacon jelen lévő fiatalok

A migránsok és közvetlen leszármazottaik munkaerő-piaci helyzete

Nyugdíjazás előtt

Ellátási szükségletek

A foglalkoztatás időtartama és a korábbi munkatapasztalat

A munka kezdete

Hogyan talált állást

Korábbi munkatapasztalat

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Munkaidő

Munkaórák száma

Munkaidő-beosztás

Munkaszervezés és munkaidő-beosztás

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel a formális és a nem formális oktatásban és képzésben (4 hetes)

Részvétel a formális és a nem formális oktatásban és képzésben (12 hónapos)

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Munkahelyi balesetek és munkával kapcsolatos egyéb egészségügyi problémák

Európai minimális egészségmodul

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Munkából származó jövedelem

Jövedelem és életkörülmények

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele - részletezve

Az országban tartózkodás időtartama

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

Munkaerő-piaci részvétel

A munkahely jellemzői

A szerződés időtartama

Foglalkoztatotti jogállás

Részletes munkaerő-piaci helyzet

Vezetői feladatok

A foglalkoztatás időtartama és a korábbi munkatapasztalat

Korábbi munkatapasztalat

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Tevékenységnaptár

Munkaórák száma

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

Egészségi állapot és fogyatékosság

Gyermekek egészségi állapota

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Egészségügy

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (gyermekek esetében)

Az egészséget befolyásoló tényezők

Életminőség, ideértve a társadalmi és kulturális életben való részvételt és a jóllétet is

Életminőség

Részvétel a társadalmi és kulturális életben

Jóllét

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Anyagi nélkülözés

Gyermekek nélkülözése

Fő lakhatási jellemzők

Lakáskörülmények, beleértve a lakásnélküliséget is

Lakhatási költségek, beleértve a beszámított lakbért is

Lakókörnyezet

Szolgáltatások, ezen belül a gondozási szolgáltatások igénybevétele

Megfizethetőség

Kielégítetlen szükségletek és annak okai

Gyermekgondozás

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Munkából származó jövedelem

Juttatásokból származó jövedelem

Nyugdíjból származó jövedelem

Egyéb jövedelem

Adók és járulékok

Teljes jövedelem

Túlzott eladósodottság

Hátralékok

Vagyoni helyzet

A fogyasztás fő összetevői

A hátrányos helyzet nemzedékek közötti átöröklődése

Egészség

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

Betegségek és krónikus betegségek

Balesetek és sérülések

Fájdalom

Mentális egészség

Életfunkcióbeli korlátok

A személyes ellátás nehézségei

A háztartás ellátásának nehézségei

A tevékenységek végzésének átmeneti korlátai (egészségügyi problémák miatt)

A részvétel akadályai meghatározott élethelyzetekben

Egészségügyi és hosszú távú ellátás igénybevétele

Gyógyszerek szedése

Megelőző ellátás

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Testmagasság és testsúly

Fizikai tevékenység

Étkezési szokások

Dohányzás

Alkoholfogyasztás

Társadalmi és környezeti tényezők

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

Oktatás és képzés

A személy és a háztartás jellemzői

Az országban tartózkodás időtartama

A foglalkoztatás időtartama és a korábbi munkatapasztalat

A munka kezdete

Munkaerő-piaci részvétel

Az intézmény mérete

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

Iskolázottság

Saját bevallású szakismeretek

Oktatásban és képzésben való részvétel

Hozzáférés a képzési lehetőségekről szóló információkhoz és eligazításhoz (12 hónapos)

Részvétel a formális oktatási formákban (12 hónapos)

Legutóbbi részvétel formális oktatási formában – részletezve (12 hónapos)

IKT alkalmazása a legutóbbi formális oktatásban (12 hónapos)

A legutóbbi formális oktatásban való részvétel okai (12 hónapos)

A legutóbbi formális oktatás megfizetése és a képzési órák száma (12 hónapos)

A legutóbbi formális oktatás eredményei és a szerzett szakismeretek alkalmazása (12 hónapos)

Részvétel nem formális oktatási formákban (12 hónapos)

Nem formális oktatási formák – részletezve (12 hónapos időtartam)

IKT alkalmazása nem formális oktatási formákban (12 hónapos)

A nem formális oktatási formákban való részvétel okai (12 hónapos)

A nem formális oktatási formák megfizetése és a képzési órák száma (12 hónapos)

A nem formális oktatásban való részvétel eredményei és a szerzett szakismeretek (12 hónapos)

Az oktatásban és képzésben (12 hónapos) való részvétel akadályai

Informális tanulás

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

Az információs és kommunikációs technológiák használata

Részvétel az információs társadalomban

Hozzáférés az IKT-hoz

Az IKT használata és használatának gyakorisága

A használat akadályai és problémái

A használat hatása

Biztonság, adatvédelem, bizalom

Csatlakozás az internethez bárhonnan

Digitális készségek

Internetes tevékenységek

e-kereskedelem

Interakció közigazgatási szervekkel

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

Időfelhasználás

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Tartós fogyasztási cikkek a háztartásban

Gyermekgondozás

Beteg és idős emberek gondozása

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és munkaidő-beosztást is

Munkaórák száma

Munkaidő-beosztás

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Termelés saját fogyasztásra és értékesítésre, javítások

Munkából származó jövedelem

Teljes jövedelem

Időbeosztás

Időfelhasználás, tevékenységek fajtái

Párhuzamos tevékenységek

A tevékenység helye

Más személyek jelenléte a tevékenység során

A tevékenység értékelése

Fogyasztás

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Fő lakhatási jellemzők

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Munkaerő-piaci részvétel

A szerződés időtartama

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

Adók és járulékok

Nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem

Beszámított bérleti díj

Fő jövedelemforrások

Vagyoni helyzet

Adósság

Hátralékok

Fogyasztás a COICOP szerint

Határon átnyúló fogyasztási kiadások a COICOP szerint

Saját fogyasztás



II. melléklet

Pontossági követelmények

1.A pontossági követelmények valamennyi adatsor esetében standard hibák formájában kerülnek kifejezésre, és a tényleges becslések, valamint egy ország vagy egy NUTS 2 régió statisztikai populációja méretének folyamatos függvényeiként határozandók meg.

2.Adott becslés becsült standard hibája nem lehet nagyobb az alábbi összegnél:

3.Az f(N) függvény meghatározása: f(N)=a√N+b

4.A következő N, a és b paraméterértékeket kell alkalmazni.

N

a

b

Munkaerőpiac tárgykör: pontossági követelmények

A negyedéves becsült (nemzeti) munkanélküliség / 15–74 év közötti népesség aránya

Az ország magánháztartásban élő, 15–74 év közötti népessége millió főben, 3 tizedes jegyre kerekítve

7800

-4500

A negyedéves becsült (nemzeti) foglalkoztatottság / 15–74 év közötti népesség aránya

Az ország magánháztartásban élő, 15–74 év közötti népessége millió főben, 3 tizedes jegyre kerekítve

7800

-4500

A negyedéves becsült munkanélküliség / 15–74 év közötti népesség aránya az egyes NUTS 2 régiókban

A NUTS 2 régióban magánháztartásban élő, 15–74 év közötti népesség millió főben, 3 tizedes jegyre kerekítve

Lásd a 6. pontot.

Jövedelmi és életkörülmények tárgykör

A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya a népességhez viszonyítva

A magánháztartások száma az országban millióban kifejezve, 3 tizedes jegyre kerekítve

900

2600

Négy éven keresztül szegénységben élők aránya a népességhez viszonyítva

A magánháztartások száma az országban millióban kifejezve, 3 tizedes jegyre kerekítve

350

1000

A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya a népességhez viszonyítva az egyes NUTS 2 régiókban (lásd a 7. pontot)

A magánháztartások száma a NUTS 2 régióban millióban kifejezve, 3 tizedes jegyre kerekítve

600

0

Egészségügy tárgykör

Egészségügyi problémák miatt szokásos tevékenységükben súlyosan korlátozott népesség százalékos aránya (15 éves vagy a feletti korosztály)

Az ország magánháztartásban élő, 15 éves vagy a feletti lakossága millió főben, 3 tizedes jegyre kerekítve

1200

2800



Oktatás és képzés tárgykör

A formális oktatásban és képzésben résztvevők aránya (18–24 év közötti korosztály)

Az ország magánháztartásban élő, 18–24 év közötti lakossága millió főben, 3 tizedes számra kerekítve

200

1500

A nem formális oktatásban és képzésben résztvevők aránya (25–69 év közötti korosztály)

Az ország magánháztartásban élő, 25–69 év közötti lakossága millió főben, 3 tizedes számra kerekítve

400

2000

Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása tárgykör

Azon személyek százalékos aránya, akik az elmúlt évben árukat vagy szolgáltatásokat rendeltek az interneten magánhasználatra

Az ország magánháztartásban élő, 16–74 év közötti lakossága millió főben, 3 tizedes jegyre kerekítve

400

1300

Időfelhasználás tárgykör

Azon 15 éves vagy a feletti népesség százalékos aránya, amely napi átlagban idejének több mint 10%-át tölti fizetett munkavégzéssel

Az ország magánháztartásban élő, 15 éves vagy a feletti lakossága millió főben, 3 tizedes jegyre kerekítve

900

3500

Fogyasztás tárgykör

Azon háztartások százalékos aránya, amelyek esetében a lakhatással kapcsolatos kiadások, beleértve a víz, a villamos energia, a gáz és egyéb fűtőanyagok fogyasztásával kapcsolatos kiadásokat, meghaladják az összes kiadás 50%-át (lásd 8. pont)

A magánháztartások száma az országban millióban kifejezve, 3 tizedes jegyre kerekítve

900

2600

5.Amennyiben az országok a fentiekben kifejezett paraméterek alapján negatív f(N) értékeket érnek el, mentesülnek a megfelelő követelmény alól.

6.Az egyes NUTS 2 régiókban a becsült munkanélküliség 15–74 év közötti népességhez viszonyított aránya tekintetében az f(N) függvény az alábbiak szerint határozandó meg:


7.Az egyes NUTS 2 régiókban a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők becsült aránya tekintetében ezek a követelmények nem kötelezőek a 0,500 milliónál kevesebb lakosú NUTS 2 régiók esetében, feltéve, hogy a megfelelő NUTS 1 régió megfelel ezeknek a követelményeknek.

8.A Fogyasztás tárgykör tekintetében a pontossági követelmények teljesíthetők legfeljebb három egymást követő évre vonatkozó mikroadatok kombinálásával.



III. melléklet

Mintajellemzők

1.A Munkaerőpiac tárgykör mintajellemzői:

a)A referencia-negyedévre (az egymást követő referenciahetek összességére) vonatkozó nemzeti mintát egységesen kell elosztani a negyedév valamennyi hetére. A referencia-negyedévre vonatkozó mintát (minden egyes NUTS 2 régióban) a 3 hónapon belül az egyes hónapokban lévő hetek számával arányosan kell elosztani.

b)A mintának egy éven belüli rotációs szerkezetűnek kell lennie. 20%-os minimális mintaátfedést kell mutatnia az egymást követő évek azonos negyedévei között és 50%-os minimális mintaátfedést az egymást követő negyedévek között, a lemorzsolódás (attríció) figyelembevétele nélkül.

Az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az adatokat a teljes mintára biztosítani kell.

2.A Jövedelem és életkörülmények tárgykör mintajellemzői:

a)A mintának legalább hatéves rotációs rendszerrel kell rendelkeznie.

b)A mintát – az attríció figyelembevétele nélkül – egyenletesen kell elosztani a rotációs rendszer évei között, kivéve a minta méretváltozásainak időszakát.

3.Az időfelhasználás tárgykör mintajellemzői: a mintaegységekre megállapított jelentési időszakok:

a)egy egymást követő tizenkét hónapból álló időszakra osztandók el,

b)magában foglalják a munkaszüneti napokat is,

c)véletlenszerű mintavételezésen alapulnak.

4.A Fogyasztási tárgykör mintajellemzői: a mintával fedett egységekre megállapított jelentési időszakokat egy egymást követő tizenkét hónapból álló időszakra kell elosztani.



IV. melléklet

Az adatgyűjtés gyakorisága

1.A Munkaerőpiac tárgykör tekintetében az adatsoroknak negyedévente, évente, kétévente és nyolcévente gyűjtött információkból kell állniuk. Az eseti tárgyakkal kapcsolatos változók tekintetében négyévente kell adatokat gyűjteni.

2.A Jövedelem és életkörülmények tárgykör tekintetében az adatsoroknak éves, hároméves és hatéves információkból kell állniuk. Az eseti tárgyakkal kapcsolatos változók tekintetében kétévente kell adatokat gyűjteni.

3.Az Egészség tárgykör tekintetében hatévente kell adatokat gyűjteni.

4.Az Oktatás és képzés tárgykör tekintetében hatévente kell adatokat gyűjteni.

5.Az Információs és kommunikációs technológiák használata tárgykör tekintetében évente kell adatokat gyűjteni.

6.Az Időfelhasználás tárgykör tekintetében tízévente kell adatokat gyűjteni.

7.A Fogyasztás tárgykör tekintetében ötévente kell adatokat gyűjteni.



V. melléklet

Adattovábbítási határidők

A tagállamok a szükséges adatokat legkésőbb az alábbi határidőkig továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére.

(1)A Munkaerőpiac tárgykör tekintetében a tagállamok a következőket továbbítják:

1)A közvetlen azonosító nélküli előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az alábbi kétlépcsős eljárásban:

a)a jelen rendelet végrehajtásának első három évében a 10. cikk (4) bekezdése szerint:

negyedéves adatok esetében: adattovábbítás a referencia-időszak végétől számított tíz héten belül,

valamennyi egyéb adat esetében: adattovábbítás a következő év március 31-ig.

b)A végrehajtás negyedik évétől kezdődően az adattovábbítás a következőképpen történik:

negyedéves adatok esetében: az 1., 2. és 3. negyedév tekintetében az adatokat ugyanazon év május 29-ig, augusztus 29-ig, illetve november 29-ig, a 4. negyedévre vonatkozó adatokat a következő év február 28-ig kell továbbítani,

valamennyi egyéb adat esetében: adattovábbítás a következő év március 15-ig.

Azokban az években, amelyekben a fenti határidők szombatra vagy vasárnapra esnek, a tényleges határidő a következő hétfő.

Amennyiben a „Munkából származó jövedelem” részletező témacím alatt közigazgatási forrásból származó adatok felhasználására kerül sor, az adatok a referencia-időszak végétől számított huszonegy hónapon belül továbbíthatók a Bizottságnak (Eurostatnak).

2)A havi munkanélküliségi statisztikák összeállítása céljából összesített eredményeket a referencia-hónapot követő 25 napon belül kell továbbítani. A tagállamok nem továbbíthatnak adatokat a referencia-hónap utolsó hetéről, amennyiben az átnyúlik a következő hónapra.

(2)A Jövedelem és életkörülmények tárgykör tekintetében a tagállamok a közvetlen azonosító nélküli előzetesen ellenőrzött mikroadatokat a következő határidők szerint továbbítják:

a)az N. évi adatgyűjtésre vonatkozó változók tekintetében az N. év végéig. Kivételes esetekben, ha az igényelt, közigazgatási forrásból származó adatok nem állnak időben rendelkezésre, a jövedelemre vonatkozó ideiglenes mikroadatok az N. év végéig, a végleges adatok pedig az N+1. év február 28-ig továbbíthatók.

b)az N. évben záruló rotációs rendszer hat évére vonatkozó változók tekintetében a továbbítás határideje az N+1. év október 31-e.

(3)Az Egészség tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az adatgyűjtésre meghatározott nemzeti időszak végét követő kilenc hónapon belül továbbítják.

(4)Az Oktatás és képzés tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az adatgyűjtésre meghatározott nemzeti időszak végét követő hat hónapon belül továbbítják.

(5)Az Információs és kommunikációs technológiák használata tárgykör tekintetében a tagállamok az N vizsgálati év október 5-ig továbbítják az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat.

(6)Az Időfelhasználás tárgykör tekintetében a tagállamok a terepmunka befejezését követő minimum tizenöt hónapon belül továbbítják az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat.

(7)A Fogyasztás tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az adatgyűjtésre meghatározott referenciaév végét követő tizenöt hónapon belül továbbítják.