EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.11.

COM(2016) 63 final

2016/0037(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség partnerállamai, és másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

A tanácsi határozatra irányuló csatolt javaslat az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség (EAC) partnerállamai, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás (az EAC-vel kötendő GPM) aláírásának és ideiglenes alkalmazásának jogi eszköze. Az EAC partnerállamai Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda.

A tárgyalások 2014. október 14-én Brüsszelben a főtárgyalók szintjén lezárultak. A megállapodást 2014. október 16-án Brüsszelben parafálták.

Kenya jelenleg a piaci hozzáférésről szóló rendeletben meghatározott rendszer kedvezményezettje. A régió más országai a legkevésbé fejlett országok közé való besorolásuk értelmében jelenleg a „fegyver kivételével mindent” kezdeményezés kedvezményezettjei.

A megállapodás – hatálybalépésétől kezdve – azonos hozzáférési feltételeket fog biztosítani az EAC-partnerállamok számára.

·Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

A javaslat az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok csoportja, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodást 1 (a továbbiakban: az AKCS–EU partnerségi megállapodás) hajtja végre, amely a WTO előírásaival összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodások megkötésére szólít fel.

·A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

Az EAC-vel kötendő GPM fejlődésorientált kereskedelmi megállapodás. Aszimmetrikus piaci hozzáférést kínál az EAC-partnerállamok számára, ami lehetővé teszi, hogy megvédjék az érzékeny ágazatokat a liberalizációval szemben; számos biztosítékot tartalmaz, valamint magában foglalja a fiatal iparágak védelméről szóló záradékot; exportkönnyítő rendelkezéseket tartalmaz a származási szabályok vonatkozásában; valamint megszünteti az exporttámogatásokat a Felek közötti kereskedelemben. Ezen rendelkezések előmozdítják a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia célkitűzésének megvalósulását és összhangban állnak az EUMSZ 208. cikkének (2) bekezdésével.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

A tanácsi határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés és különösen annak 207. cikke (3) és (4) bekezdése, valamint 209. cikke (2) bekezdése, összefüggésben a 218. cikk (5) bekezdésével. 

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A közös kereskedelempolitika az EUMSZ 3. cikke szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

·Arányosság

Ez a javaslat szükséges az Uniónak az AKCS-EU partnerségi megállapodásban vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez.

·A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat megfelel az EUMSZ 218. cikke (5) bekezdésének, amely nemzetközi megállapodások megkötése esetén a határozatok Tanács általi elfogadását írja elő. Nincs más olyan jogi eszköz, amely útján elérhetőek lennének e javaslat célkitűzései.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

·Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tárgytalan.

·Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

·Hatásvizsgálat

·Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

·Alapvető jogok

A javaslatnak nincs hatása az alapvető jogok uniós védelmére.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

·Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az EAC-vel kötendő GPM egyúttal a regionális szintű tárgyalások folytatásáról is rendelkezik a szolgáltatások, a versenypolitika, a beruházások és a magánszektor fejlesztése, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, valamint a közbeszerzések átláthatósága terén.

2016/0037 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség partnerállamai, és másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) és (4) bekezdésére, valamint 209. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikk (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára 2 ,

mivel:

(1)A Tanács 2002. június 12-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy gazdasági partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat kezdjen az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával.

(2)A tárgyalások lezárultak, és 2014. október 16-án parafálták az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség partnerállamai (a Burundi Köztársaság, a Kenyai Köztársaság, a Ruandai Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság és az Ugandai Köztársaság), másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás).

(3)Az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás 3 a WTO előírásaival összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodások megkötését írja elő.

(4)A megállapodást – feltételezve annak későbbi időpontban történő megkötését – az Unió nevében kell aláírni.

(5)A megállapodás 139. cikkének (4) bekezdése alapján – amely a megállapodás hatálybalépéséig előírja annak ideiglenes alkalmazását – az Unió hatáskörébe tartozó tárgykörök tekintetében a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Unió nevében aláírja az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség partnerállamai, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodást – feltételezve az említett megállapodás későbbi időpontban történő megkötését.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke teljes mértékben felhatalmazza a főtárgyaló által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodás Unió nevében történő aláírására, feltételezve annak megkötését.

3. cikk

(1)Az Unió hatáskörébe tartozó tárgykörök tekintetében a megállapodás annak 139. cikke (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ideiglenesen alkalmazandó.

(2)A megállapodás alábbi rendelkezését az Unió nem alkalmazza ideiglenesen:

–102. cikk (3) bekezdés.

(3)A Bizottság értesítést tesz közzé a megállapodás ideiglenes alkalmazásának dátumáról.

4. cikk

A megállapodás nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy kötelezettségeket ír elő, amelyekre közvetlenül hivatkozni lehet az uniós és tagállami bíróságok és törvényszékek előtt.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ

1.A JAVASLAT CÍME:

A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség partnerállamai, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

2.KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

Alcím és jogcímcsoport: 12. alcím, 120. jogcímcsoport

A 2014. évben a költségvetésben szereplő összeg: 16 185 600 000 EUR

3.PÉNZÜGYI HATÁS

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása.

4.CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Az Európai Unió saját forrásainak védelmében a megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy a partnerország helyesen alkalmazza a „Pénzügyi hatás” című harmadik pont szerinti kereskedelmi koncessziók alkalmazásához megállapított feltételeket, elsősorban az igazgatási együttműködésre vonatkozó különös rendelkezésekről szóló 16. cikket (az úgynevezett OLAF-záradék), a származási szabályokról szóló jegyzőkönyvet (a megállapodás 1. jegyzőkönyve) és a vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvet (a megállapodás 2. jegyzőkönyve). Ezek a rendelkezések kiegészítik a minden importált árura alkalmazandó európai uniós vámügyi jogszabályokat (elsősorban az Európai Unió vámkódexét és annak végrehajtási rendelkezéseit), valamint a tagállamoknak a saját források ellenőrzésével kapcsolatos felelősségéről szóló jogszabályokat (elsősorban az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletet).

(1)    HL L 317., 2000.12.15., 3. o., A Luxembourgban 2005. június 25-én (HL L 209., 2005.8.11., 27. o.) és Ouagadougouban 2010. június 22-én (HL L 287., 2010.11.4., 3. o.) aláírt megállapodások által módosított megállapodás.

(2)    HL C […], […], […] o.

(3)    HL L 317., 2000.12.15., 3. o., A Luxembourgban 2005. június 25-én (HL L 209., 2005.8.11., 27. o.) és Ouagadougouban 2010. június 22-én (HL L 287., 2010.11.4., 3. o.) aláírt megállapodások által módosított megállapodás.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.11.

COM(2016) 63 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozatához

az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség (EAC) partnerállamai, és másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

CSATOLMÁNY

GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

AZ EGYRÉSZRŐL A KELET-AFRIKAI KÖZÖSSÉG PARTNERÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI

KÖZÖTT

A MEGÁLLAPODÁS RÉSZES FELEI

A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG

A KENYAI KÖZTÁRSASÁG

A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG

A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG

AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG

a továbbiakban: „az EAC-partnerállamok”,

egyrészről, valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

ÉS

AZ EURÓPAI UNIÓ

(a továbbiakban: az EU)

másrészről

EMLÉKEZTETVE a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett kötelezettségvállalásaikra (a továbbiakban: WTO-egyezmény);

TEKINTETTEL az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni államok csoportját (AKCS-államok) létrehozó, 1975. június 6-án Georgetownban aláírt megállapodásra;

TEKINTETTEL az első alkalommal 2005. június 25-én Luxembourgban és második alkalommal 2010. június 22-én Ougadougouban módosított, az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a Cotonoui Megállapodás);

TEKINTETTEL a Kelet-afrikai Közösséget (EAC) létrehozó, 1999. november 30-án Arushában aláírt szerződésre és a Kelet-afrikai Vámunió létrehozásáról szóló jegyzőkönyvére;

ÚJRA HANGSÚLYOZVA Afrika szélesebb egysége és az Afrikai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés célkitűzéseinek elérése iránti kívánságát;

TEKINTETTEL az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ);

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az EAC-partnerállamok és az EU, illetve tagállamai megállapodtak, hogy kereskedelmi és gazdasági együttműködésük célja az EAC-partnerállamok gördülékeny és fokozatos világgazdasági integrációja, megfelelő tekintettel politikai döntéseikre, fejlettségi szintjükre és fejlesztési prioritásaikra, ezáltal előmozdítva az EAC-partnerállamok fenntartható fejlődését és hozzájárulva a szegénység felszámolásához;

ÚJRA MEGERŐSÍTVE azt is, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásnak (GPM) összhangban kell állnia a Cotonoui Megállapodás célkitűzéseivel és alapelveivel, különösen 3. része II. címének gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló rendelkezéseivel;

ÚJRA MEGERŐSÍTVE, hogy a GPM-nek fejlesztési eszközül kell szolgálnia, és elő kell mozdítania a fenntartható növekedést, fokoznia kell az EAC-partnerállamok termelését és kínálati oldali kapacitását, támogatnia kell az EAC-partnerállamok gazdaságainak szerkezeti átalakulását, valamint diverzifikációjukat és versenyképességüket, illetve a kereskedelem fejlődéséhez, a beruházások és technológiák vonzásához, továbbá munkahelyteremtéshez kell vezetnie az EAC-partnerállamokban;

ÚJRA HANGSÚLYOZVA annak biztosításának szükségességét, hogy különös hangsúlyt kapjon a regionális integráció és valamennyi EAC-partnerállam különleges és megkülönböztetett elbánásban részesüljön, miközben a legkevésbé fejlett EAC-partnerállamok továbbra is különleges elbánásban részesülnek;

ELISMERVE, hogy jelentős beruházásokra van szükség az EAC-partnerállamok életszínvonalának emeléséhez;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKK

A megállapodás hatálya

A Felek gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: GPM) hoznak létre. Ez a megállapodás a következőkre terjed ki:

(a)Általános rendelkezések

(b)Árukereskedelem

(c)Halászat

(d)Mezőgazdaság

(e)Gazdasági és fejlesztési együttműködés

(f)Intézményi rendelkezések

(g)Viták elkerülése és vitarendezés

(h)Általános kivételek

(i)Általános és záró rendelkezések

(j)Mellékletek és jegyzőkönyvek a fentiekhez

2. CIKK

Célkitűzések

1.E megállapodás célkitűzései a következők:

(a)a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban egy megerősített és stratégiai kereskedelmi és fejlesztési partnerség létrehozásával hozzájárul a gazdasági növekedéshez és fejlődéshez;

(b)az EAC-ban előmozdítja a regionális integrációt, a gazdasági együttműködést és a jó kormányzást;

(c)elősegíti az EAC fokozatos világgazdasági integrációját politikai döntéseivel és fejlesztési prioritásaival összhangban;

(d)termelésük, kínálatuk és kereskedelmi kapacitásuk fokozásával támogatja az EAC gazdaságainak szerkezeti átalakulását, valamint diverzifikációjukat és versenyképességüket;

(e)fejleszti az EAC kapacitását a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések terén;

(f)hatásos, kiszámítható és átlátható regionális kereskedelmi és befektetési szabályozási keretet hoz létre és valósít meg az EAC-partnerállamokban, így javítva a beruházások növekedésének feltételeit és a magánszektorból kiinduló kezdeményezéseket; valamint

(g)a szolidaritás és a kölcsönös érdekek alapján erősíti a Felek között meglévő kapcsolatokat. E célból – a WTO-tagságukból eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban – ez a megállapodás erősíti a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatokat, a Felek közötti kereskedelem fokozatos, aszimmetrikus liberalizációja révén támogatja a Felek közötti új kereskedelmi dinamikát, valamint megerősíti, szélesíti és mélyíti az együttműködést a kereskedelem és a beruházások szempontjából lényeges valamennyi területen.

2.A Cotonoui Megállapodás 34. és 35. cikkével összhangban e megállapodás célja továbbá:

(a)egy megállapodás létrehozása az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994) XXIV. cikkével összhangban;

(b)az EAC-partnerállamok által végzett kereskedelem folytatásának megkönnyítése a Cotonoui Megállapodásban foglaltaknál nem kevésbé kedvező feltételek szerint;

(c)más témákkal kapcsolatos potenciális tárgyalások keretének és hatályának létrehozása, ideértve a szolgáltatások kereskedelmét, a Cotonoui Megállapodásban meghatározott kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket és a mindkét Fél érdekében álló többi területet.

3. CIKK

Időszakonkénti felülvizsgálati záradék

A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás hatályba lépését követő öt (5) éven belül lezárják a tárgyalásokat az alább felsorolt témákban:

(a)Szolgáltatások kereskedelme;

(b)Kereskedelemhez kapcsolódó kérdések, nevezetesen:

(i)Versenypolitika;

(ii)Beruházások és a magánszektor fejlesztése;

(iii)Kereskedelem, környezet és fenntartható fejlődés;

(iv)Szellemi tulajdonjogok;

(v)Közbeszerzések átláthatósága;

(c)Minden olyan további terület, amelyről a Felek megállapodhatnak.

4. CIKK

Alapelvek

E megállapodás alapelvei a következők:

(a)a Cotonoui Megállapodás vívmányaira való alapozás;

(b)az integráció erősítése az EAC-régióban;

(c)aszimmetria biztosítása az EAC-partnerállamok javára a kereskedelem liberalizálásában, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések és a kereskedelemvédelmi eszközök alkalmazásában;

(d)az EAC-partnerállamok számára annak lehetővé tétele, hogy regionális preferenciákat tartsanak fenn más afrikai országokkal és régiókkal anélkül, hogy ezeket kötelességük lenne kiterjeszteni az EU-ra is; valamint

(e)hozzájárulás az EAC-partnerállamok termelési, kínálati és kereskedelmi kapacitásának javításához.

II. RÉSZ: ÁRUKERESKEDELEM

5. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.E rész rendelkezéseit az EU-ból vagy az EAC-partnerállamokból származó valamennyi árura alkalmazni kell.

2.Az árukereskedelem területén meghatározott célkitűzések a következők:

(a)teljesen vámmentes és kontingensmentes piacra jutási feltételek biztosítása az EAC-partnerállamokból származó áruknak az EU piacára a megállapodásban megállapított módozatokkal összhangban biztonságos, hosszú távú és kiszámítható alapon;

(b)az EAC-partnerállamok árupiacainak az EU-ból származó áruk előtti következetes és fokozatos liberalizációja a megállapodásban megállapított módozatokkal összhangban; valamint

(c)a piacra jutási feltételek megőrzése és javítása annak biztosítása végett, hogy az EAC-partnerállamok teljes mértékben kihasználhassák a GPM nyújtotta előnyöket.

I. CÍM: VÁMOK ÉS AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

6. CIKK

Vám

1.A vám magában foglal minden olyan illetéket vagy díjat, amelyet áru behozatalára vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, valamint az ilyen behozatallal kapcsolatosan alkalmazott különadót vagy pótdíjat is, a következők kivételével:

(a)a belső adókkal megegyező, importált és helyben gyártott árukra egyaránt kivetett díjak a 20. cikk rendelkezéseivel összhangban;

(b)a VI. cím rendelkezéseivel összhangban alkalmazott dömpingellenes, kiegyenlítő vagy védintézkedések; valamint,

(c)a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban kivetett illetékek vagy egyéb díjak.

2.Az alapvám, amelyre az egymást követő csökkentéseket alkalmazzák, minden termék esetében a Felek vámtarifajegyzékében meghatározott alapvám.

7. CIKK

Áruk besorolása

1.A megállapodás hatálya alá tartozó, kereskedelemben részt vevő áruk besorolására minden Fél saját megfelelő vámnómenklatúráját használja, amely összhangban van a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről (a továbbiakban: harmonizált rendszer) szóló nemzetközi egyezménnyel.

2.A Felek megosztják egymással az összes szükséges információt, a vámtarifa módosítását vagy a harmonizált rendszerben, az alkalmazott vámjaikban, illetve az I. és a II. mellékletben felsorolt termékek esetében a vonatkozó nomenklatúrákban bekövetkezett változást követő három hónapon belül.

8. CIKK

Illetékek és egyéb díjak

A 6. cikk c) pontjában említett illetékek és egyéb díjak összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik, és ezek nem jelenthetik a hazai termékek közvetett védelmét, illetve a behozatal költségvetési célú megadóztatását. Konzuli szolgáltatásért nem számítható fel kereskedelmi vonatkozású illeték és díj.

9. CIKK

Származási szabályok

E rész alkalmazásában a „származó” fogalma azt jelenti, hogy megfelel az e megállapodás 1. jegyzőkönyvében meghatározott származási szabályoknak.

10. CIKK

AZ EAC-partnerállamokból származó termékekre vonatkozó vámok

Az EAC-partnerállamokból származó termékek az I. mellékletben meghatározott feltételek mellett vámmentesen vihetők be az EU-ba.

11. CIKK

Az EU-ból származó termékekre vonatkozó vámok

Az EU-ból származó termékek a II. mellékletben található vámtarifa-liberalizációs menetrendben meghatározott feltételekkel összhangban importálhatók az EAC-partnerállamokba.

12. CIKK

A fennálló helyzet fenntartása

1.A Felek megállapodnak, hogy nem emelik a liberalizáció hatálya alá tartozó termékekre alkalmazott vámjaikat, a 48., a 49. és az 50. cikkel összhangban elfogadott intézkedések kivételével.

2.A szélesebb körű afrikai regionális integrációs folyamatok kilátásainak megőrzése céljából, a Felek a GPM Tanácsban dönthetnek úgy, hogy módosítják a IIa., a IIb.és a IIc. mellékletben előírt vámtételek szintjét, amelyek az EU-ból származó adott termékre az EAC-partnerállamokba történő behozatalkor alkalmazhatók. A Felek biztosítják, hogy egy ilyen módosítás nem vezethet oda, hogy e megállapodás összeegyeztethetetlen legyen az 1994. évi GATT XXIV. cikkében foglalt követelményekkel.

13. CIKK

Az áruk mozgása

1.Az egyik Féltől származó árura csak egyszer vethető ki vám a másik Fél területén.

2.Teljes mértékben visszatérítik az egy EAC-partnerállamba történő bevitelkor kifizetett vámot azokra az árukra vonatkozóan, amelyek elhagyják az első importálás szerinti EAC-partnerállamot egy másik EAC-partnerállam felé. A vámot az áruk felhasználása szerinti EAC-partnerállamban kell megfizetni.

3.A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az áruk mozgásának megkönnyítése és a vámeljárások egyszerűsítése végett.

14. CIKK

Kiviteli vámok és adók

1.Az egyik Fél nem hoz létre a másik Félhez való árukivitelhez kapcsolódó olyan új vámot vagy adót, amely meghaladja a hasonló termékre belső értékesítéskor kivetettet.

2.Az 1. bekezdés sérelme nélkül az EAC-partnerállamok, az EU-nak történő bejelentést követően, kivethetnek ideiglenes vámot vagy adót az áruexportra a következő feltételekkel:

(a)a belföldi ipar fejlesztésének támogatása céljából;

(b)az árfolyamstabilitás fenntartása érdekében, ha egy exportcikk világpiaci árának emelkedése a valuta felértékelődésével fenyeget.

(c)a bevételek, az élelmezésbiztonság és a környezet védelme érdekében.

3.Ilyen adó korlátozott számú termékre korlátozott időszakra tehető kötelezővé, és megújítása tekintetében a GPM Tanács 48 hónap elteltével felülvizsgálja.

4.A megállapodás hatálybalépésének napjától az EAC-partnerállamok által bármely jelentősebb kereskedő gazdaságba exportált termékre alkalmazott bármely, adók formájában vagy azokkal kapcsolatban alkalmazott kedvezőbb elbánást alkalmazzák az EU területére szánt hasonló termékek vonatkozásában is.

5.A 14. és a 15. cikk alkalmazásában „jelentősebb kereskedő gazdaság” minden fejlett ország, illetve bármely olyan ország, amely a 15. cikkben említett szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző évben a világ áruexportjának több mint egy 1 %-át adta, vagy bármely önállóan, közösen vagy szabadkereskedelmi megállapodás révén működő országcsoport, amely a 15. cikkben említett szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző évben a világ áruexportjának több mint 1,5 %-át adta 1 .

15. CIKK

Szabadkereskedelmi megállapodásból származó kedvezőbb elbánás

1.Az ebben a részben szabályozott áruk tekintetében az EU minden olyan kedvezőbb elbánást biztosít az EAC-partnerállamok számára, amely annak következtében alkalmazandó, hogy az EU a megállapodás aláírását követően harmadik Féllel kötött szabadkereskedelmi megállapodás szerződő felévé válik.

2.Az ebben a részben szabályozott áruk tekintetében az az EAC-partnerállamok minden olyan kedvezőbb elbánást biztosítanak az EU számára, amely annak következtében alkalmazandó, hogy az EAC-partnerállamok a megállapodás aláírását követően valamely jelentősebb kereskedő gazdasággal kötött szabadkereskedelmi megállapodás szerződő felévé válnak. Amennyiben az EU be tudja bizonyítani, hogy kedvezőtlenebb elbánásban részesül, mint amelyet az EAC-partnerállamok egy másik jelentősebb kereskedő gazdaságnak felajánlottak, akkor a Felek a lehetőségekhez mérten konzultálnak és eseti alapon közösen döntenek arról, hogy mi az e bekezdés rendelkezéseinek legjobb végrehajtási módja.

3.E rész rendelkezései nem értelmezhetők úgy, mint amelyek a Feleket arra kötelezik, hogy kölcsönösen kiterjesszék annak következtében alkalmazandó preferenciális elbánásaikat, hogy valamely Fél a megállapodás aláírásának napján harmadik Féllel kötött szabadkereskedelmi megállapodás szerződő fele.

4.A 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az EAC-partnerállamok, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni csoportok országai vagy más afrikai országok és régiók közötti kereskedelmi megállapodások tekintetében.

5.E cikk alkalmazásában a szabadkereskedelmi megállapodás olyan megállapodás, amely alapvetően liberalizálja a kereskedelmet, és lényegében felszámolja a diszkriminatív intézkedéseket és/vagy megtiltja új, illetve fokozott diszkriminációt jelentő intézkedések bevezetését a Felek között a megállapodás hatálybalépésével egy időben vagy ésszerű határidőn belül.

16. CIKK

Az igazgatási együttműködésre vonatkozó különös rendelkezések

1.A Felek megállapodnak, hogy az igazgatási együttműködés elengedhetetlen az e rész alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2.Amennyiben valamely Fél objektív információk alapján az igazgatási együttműködés elmulasztását és/vagy szabálytalanságot vagy csalást állapít meg, az érintett Fél e cikknek megfelelően ideiglenesen felfüggesztheti az érintett termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.

3.E cikk alkalmazásában az igazgatási együttműködés elmulasztása többek között a következőket jelenti:

(a)az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;

(b)a származási igazolás utólagos ellenőrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés;

(c)az adott kedvezményes bánásmód megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló igazgatási együttműködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.

4.Szabálytalanság vagy csalás többek között akkor állapítható meg, ha – kielégítő magyarázat nélkül – a másik Fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladó, gyors növekedés következik be az áruimportban, és ez szabálytalanságra vagy csalásra utaló objektív információval párosul.

5.Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye:

(a)Az a Fél, amely objektív információk alapján az igazgatási együttműködés elmulasztását és/vagy szabálytalanságot vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a vezető tisztviselők bizottságát erről a megállapításról és az objektív információkról, továbbá a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a vezető tisztviselők bizottsága keretében mindkét Fél számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

(b)Amennyiben a Felek a fentiek szerint konzultációkat kezdtek a vezető tisztviselők bizottsága keretében, de az értesítéstől számított három hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett Fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. A GPM Tanács haladéktalanul értesítést kap az ideiglenes felfüggesztésről.

(c)Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre kell korlátozni. Nem haladhatják meg a hat hónapos időtartamot, és az meghosszabbítható. Időszakonkénti konzultációk tárgyát képezi a vezető tisztviselők bizottsága keretében, elsősorban megszüntetésük végett, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek már nem állnak fenn.

6.A vezető tisztviselők bizottsága e cikk 5. bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett Fél hivatalos közlönyében értesítést tesz közzé az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították az igazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését.

17. CIKK

Igazgatási hibák kezelése

Abban az esetben, ha az illetékes hatóság a preferenciális exportrendszer kezelésekor – és különösen a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor – hibát követett el, amennyiben a hiba kihatással van a behozatali vámra, a következményekkel szembesülő Fél felkérheti az vezető tisztviselők bizottságát, hogy a helyzet megoldása érdekében vizsgálja meg az összes megfelelő intézkedés elfogadásának lehetőségét.

18. CIKK

Vámérték-megállapítás

1.A Felek közötti kereskedelemre vonatkozó vámértékek megállapítását a GATT 1994 VII. cikke és a GATT 1994 VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás szabályozza.

2.A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.

II. CÍM: NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK

19. CIKK

A mennyiségi korlátozások tilalma

1.A megállapodás hatálybalépésével megszűnik a Felek közötti importra, exportra vagy exporteladásra vonatkozó minden tilalom és korlátozás, függetlenül attól, hogy kontingensek, behozatali vagy kiviteli engedélyek, illetve egyéb intézkedések révén érvényesítették-e őket, kivéve a 6. cikk rendelkezései szerinti vámok, adók, illetékek és egyéb díjak. A Felek közötti kereskedelemben nem vezethető be ilyen új intézkedés. E cikk rendelkezései nem érintik e rész VI. címének rendelkezéseit.

2.E cikk 1. bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki a következőkre:

(a)Időszakosan alkalmazott exporttilalom vagy -korlátozás az exportáló Szerződő Fél számára alapvető élelmiszerből vagy egyéb termékből beálló kritikus hiány megelőzésére vagy enyhítésére;

(b)A nemzetközi kereskedelemben áruk osztályozására, minősítésére vagy forgalomba hozatalára szabványok vagy szabályozások alkalmazása esetében szükséges import- és exporttilalom vagy -korlátozás.

20. CIKK

A belső adózással és szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás

1.Az egyik Féltől származó importált termékre sem közvetlenül, sem közvetve nem vethető ki a másik Fél hasonló hazai termékére közvetlenül vagy közvetve kivetettet meghaladó belső adó vagy egyéb belső díj. Továbbá a Felek máshogyan sem alkalmazhatnak belső adót vagy egyéb belső díjat a termelésük védelme érdekében.

2.Az egyik Féltől származó importált termék nem részesülhet kevésbé kedvező elbánásban, mint a másik Fél hasonló hazai terméke a belső értékesítést, eladási ajánlatot, beszerzést, szállítást, forgalmazást vagy felhasználást érintő valamennyi törvény, előírás és követelmény tekintetében. E bekezdés rendelkezései nem akadályozzák meg az olyan differenciált belső szállítási díjak alkalmazását, amelyek kizárólag a szállító eszköz gazdasági működésén – és nem a termék származásán – alapulnak.

3.Egyik Fél sem vezet be vagy tart fenn a termékek megadott mennyiségben vagy arányban történő keverésére, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó olyan belső mennyiségi szabályozást, amely közvetlenül vagy közvetve előírná, hogy a szabályozás hatálya alá tartozó bármilyen termék megadott mennyiségét vagy arányát hazai forrásból kell beszerezni. Továbbá a Felek nem alkalmaznak belső mennyiségi szabályozást a termelésük védelme érdekében.

4.E cikk rendelkezései nem akadályozzák meg támogatás kizárólag nemzeti termelőknek történő kifizetését, beleértve a nemzeti termelők számára az e cikk rendelkezéseivel összhangban alkalmazott belső adókból vagy díjakból származó bevételekből történő kifizetéseket, valamint a nemzeti termék kormányzati beszerzésén keresztül megvalósított támogatásokat is.

5.E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közbeszerzést szabályozó törvényekre, előírásokra, eljárásokra és gyakorlatokra.

21. CIKK

Jó adóügyi kormányzás

A Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveivel kapcsolatos, az érintett hatóságok között megvalósuló együttműködés fontosságát a vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban.

III. CÍM: VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KERESKEDELEMKÖNNYÍTÉS

22. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelemkönnyítés jelentőségét a gyorsan fejlődő globális kereskedelmi környezetben, továbbá megállapodnak abban, hogy:

(a)megerősítik az együttműködést és biztosítják, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a kereskedelemkönnyítés előmozdítására vonatkozó célkitűzéseknek.

(b)az EAC-partnerállamoknak átmeneti időszakokra és kapacitásépítésre van szükségük, hogy zökkenőmentesen hajtsák végre e cím rendelkezéseit.

2.E cím célkitűzései a következők:

(a)a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése,

(b)a vámügyi jogszabályok és eljárások harmonizációjának előmozdítása regionális szinten,

(c)támogatás nyújtása az EAC-partnerállamoknak a kereskedelemkönnyítés előmozdítására,

(d)támogatás nyújtása az EAC-partnerállamok vámigazgatási szerveinek e megállapodás és más nemzetközi vámügyi bevált gyakorlatok végrehajtásához,

(e)az együttműködés fokozása a Felek vámhatóságai és más kapcsolódó határ-ellenőrzési hatóságok között.

23. CIKK

Vámügyi együttműködés és kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás

1.Az e címben található rendelkezések teljesítésének biztosítása és a 22. cikkben megállapított célkitűzésekre való hatékony válaszadás érdekében a Felek:

(a)információt cserélnek a vámjogszabályokról és -eljárásokról;

(b)közös kezdeményezések kialakítása a kölcsönösen elfogadott területeken;

(c)együttműködnek a következő területeken:

(i)a vámrendszerek és vámeljárások modernizációja, valamint a vámkezelési idő csökkentése;

(ii)a vámeljárások és kereskedelmi formalitások egyszerűsítése és harmonizációja, beleértve az importtal, exporttal és tranzittal kapcsolatosakat is;

(iii)a regionális tranzitrendszerek előmozdítása;

(iv)az átláthatóság előmozdítása a 24. cikk 3. bekezdésével összhangban;

(v)kapacitásépítés, beleértve a pénzügyi és technikai segítségnyújtást az EAC-partnerállamoknak,

(vi)a vámügy bármely egyéb területe, a Felek megállapodása szerint.

(d)ahol lehetséges, közös álláspontokat alakítanak ki a nemzetközi szervezetekben a vámügyi együttműködés és a kereskedelemkönnyítés terén, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Vámigazgatások Világszervezet (WCO), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD).

(e)országon belül és a határokon átívelve egyaránt előmozdítják az összes kapcsolódó ügynökség közötti koordinációt.

2.Az 1. bekezdés ellenére vámügyekben a Felek a 2. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kölcsönös adminisztratív segítséget nyújtanak egymásnak.

24. CIKK

Vámügyi jogszabályok és eljárások

1.A Felek megállapodnak abban, hogy saját kereskedelmi és vámjogszabályaikat és eljárásaikat a vámügy és a kereskedelem terén alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok és előírások alapján dolgozzák ki, beleértve a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, felülvizsgált Kiotói Egyezmény, a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló WCO-szabványrendszer, a WCO-adatkészlet és a HR-egyezmény lényegi elemeit.

2.A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó vámügyi jogszabályaik és eljárásaik a következőkön alapulnak:

(a)a jogszerű kereskedelem védelmének és megkönnyítésének szükségessége a vámügyi jogszabályokban meghatározott előírások hatékony végrehajtása és az azoknak való megfelelés révén;

(b)a gazdálkodókra nehezedő szükségtelen és diszkriminatív terhek elkerülésének, a csalás és a korrupció elleni védelem, illetve a vámügyi jogszabályokat és eljárásokat magas szinten betartó gazdálkodóknak nyújtandó további könnyítések szükségessége;

(c)az egységes vámokmány vagy elektronikus megfelelője használatának szükségessége, a vámnyilatkozatoknak az EU-ban, illetve az EAC-partnerállamokban történő kialakítása céljából;

(d)korszerű vámeljárások, ideértve a kockázatértékelést, az áru beléptetésére és kiadására vonatkozó egyszerűsített eljárásokat, az áru kiadását követő ellenőrzéseket, valamint a könyvvizsgálatot;

(e)a – többek között az információtechnológián alapuló – export-, import- és tranzitműveletekre vonatkozó rendszerek fokozatos fejlesztésén a gazdálkodók, a vámigazgatások és más ügynökségek közötti információcsere megkönnyítéséért;

(f)az az elv, hogy a vámszabályozások vagy eljárási követelmények kisebb megsértéseiért kiszabott büntetések arányosak legyenek, és ne késleltessék indokolatlanul a vámkezelést;

(g)kötelező vámügyi döntések rendszere, mégpedig a tarifális besorolás és a származási szabályok esetében, összhangban a regionális és/vagy nemzeti jogszabályokban megállapított szabályokkal;

(h)annak szükségessége, hogy olyan illetékeket és díjakat alkalmazzanak, amelyek arányosak az adott tranzakcióval kapcsolatban nyújtott szolgáltatással, és azok kiszámítása ne ad valorem alapon történjen. Az áruforgalommal kapcsolatos konzuli szolgáltatásért nem számítható fel díj vagy illeték;

(i)a szállítás előtti kötelező áruvizsgálatok – vagy ezeknek megfelelő eljárások – összes követelményének kiküszöbölése a szállítási előtti áruvizsgálatról szóló WTO-megállapodásnak megfelelően (WTO Agreement on Preshipment Inspection);

(j)a vámügynökségek kötelező igénybe vételére vonatkozó összes követelmény kiküszöbölése, valamint átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályok a vámügynökségek engedélyezése tekintetében.

3.A munkamódszerek javítása és a vámműveletek átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a Felek:

(a)további lépéseket tesznek a dokumentáció és kereskedelmi formalitások egyszerűsítése és szabványosítása felé, hogy lehetővé tegyék az áruk gyors kiadását és vámkezelését;

(b)olyan hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes eljárásokat biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a behozatalt, a kivitelt és az árutranzitot érintő vám- vagy más hivatali közigazgatási intézkedés, döntés és határozat elleni fellebbezést. Ezek az eljárásoknak egyszerűen elérhetőnek kell lennie valamennyi vállalat számára;

(c)biztosítják a vonatkozó nemzetközi egyezmények és okmányok alapelveit tükröző intézkedések alkalmazása révén a tisztességes eljárás fenntartását.

25. CIKK

A tranzitforgalom megkönnyítése

1.A Felek biztosítják a tranzitforgalom szabadságát területeiken keresztül, a tranzit számára legalkalmasabb útvonalon. A korlátozások, ellenőrzések és a követelmények megkülönböztetésmentesek, arányosak és egységesen alkalmazzák őket.

2.A Felek kérhetik, hogy a saját területükön keresztülmenő tranzitforgalom a kijelölt útvonalakon keresztül a megfelelő vámháznál lépjen be. Amennyiben az egyik Fél ilyen útvonalak használatát kérelmezi, azt a 1994. évi GATT V. cikkének (3) bekezdésével teljes összhangban kell megtenni.

3.A törvényes vámellenőrzések elvégzésének sérelme nélkül az egyik Fél a saját területén a tranzitáruknak olyan elbánást biztosít, amely nem kedvezőtlenebb a hazai áruknak biztosított elbánásnál.

4.A Felek vámzár alá helyezett szállítási rendszereket működtetnek, amelyek megfelelő garanciák biztosítása mellett vám vagy azzal azonos hatású egyéb díj befizetése nélküli árutranzitot tesznek lehetővé a regionális és/vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban.

5.A Felek előmozdítják és végrehajtják a regionális tranzitmegállapodásokat.

6.A Felek országon belül és a határokon átívelve egyaránt előmozdítják az összes érintett ügynökség közötti koordinációt.

7.A Felek jogszabályai a tranzittal kapcsolatos nemzetközi szabványokra és eszközökre támaszkodnak.

26. CIKK

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkben:

(a)biztosítják, hogy valamennyi jogszabály, eljárás, illetve díj és illeték, nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, lehetőleg elektronikus úton vagy bármely más megfelelő módon, valamint lehetőség szerint a szükséges magyarázatokkal;

(b)a vámügyi és kereskedelmi jellegű kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokról és eljárásokról időszerű és rendszeres konzultációkat tartanak a kereskedelmi ágazat képviselőivel;

(c)az új vagy módosított jogszabályok és eljárások bevezetése oly módon történik, hogy a kereskedők kellően felkészülve megfelelhessenek ezeknek.

(d)nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a lényeges igazgatási jellegű értesítéseket, köztük az ügynökségi követelményeket és a beléptetési eljárásokat, a kikötőkben és határállomásokon lévő vámhivatalok nyitvatartási idejét és működési eljárásait, valamint az információkéréssel megkereshető kapcsolattartó pontokat;

(e)ösztönzik a gazdasági szereplők és az érintett közigazgatási hivatalok közötti együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan hozzáférhető eljárások – a WCO által kihirdetett egyetértési megállapodásokon alapuló egyetértési megállapodások – igénybevételével;

(f)biztosítják, hogy vámügyi és egyéb kapcsolódó követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítik a kereskedő közösség igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

27. CIKK

Átmeneti rendelkezések

1.Tekintettel a vámügyek és a kereskedelemkönnyítés terén az EAC-partnerállamok meglévő kapacitásai fokozásának szükségességére és WTO-kötelezettségvállalásaik sérelme nélkül, a Felek megállapodnak abban, hogy az EAC-partnerállamok a megállapodás hatálybalépését követően öt (5) éves átmeneti időszakban részesülnek ahhoz, hogy megfelelhessenek a 23., a 24. és a 25. cikkben meghatározott kötelezettségeknek.

2.Ez az átmeneti időszak a GPM Tanács engedélyével meghosszabbítható.

28. CIKK

A vámügyi szabványok regionális szintű harmonizációja

A Felek elismerik a regionális szintű konszolidáció fontosságát a vámügyi szabványok és kereskedelemkönnyítési intézkedések harmonizációja tekintetében, beleértve szükség esetén a reformok megindítását a vámügyek és a kereskedelemkönnyítés területén.

29. CIKK

A vámügyekkel és kereskedelemkönnyítéssel foglalkozó különbizottság

1.A Felek létrehozzák a vámügyekkel és kereskedelemkönnyítéssel foglalkozó különbizottságot, amely a Felek képviselőiből áll, és:

(a)azon a napon és olyan napirenddel ülésezik, amelyben a Felek előzőleg megállapodtak.

(b)elnöki tisztjét a Felek felváltva töltik be.

(c)a GPM Tanácsnak tesz jelentést.

2.A vámügyekkel és kereskedelemkönnyítéssel foglalkozó különbizottság feladatai közé tartozik:

(a)az e cím és a származási szabályokkal kapcsolatos jegyzőkönyv végrehajtásának és igazgatásának figyelemmel kísérése;

(b)konzultációs és vitafórum biztosítása minden vámügyi kérdésben, többek között a származási szabályok, az általános vámeljárások, a vámérték-megállapítás, a vámtarifa-besorolás, a tranzit és a vámügyekben nyújtott kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás ügyében;

(c)a származási szabályok és a hozzájuk kapcsolódó vámeljárások, általános vámeljárások és a vámügyekben nyújtott kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás fejlesztésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos együttműködés fokozása;

(d)az együttműködés fokozása a kapacitás-építés és a technikai segítségnyújtás területén;

(e)a Felek által e cím tekintetében elfogadott minden más ügy kezelése.

IV. CÍM: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

30. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.E cím rendelkezései a Kereskedelmi Világszervezetnek az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodása (a továbbiakban: WTO SPS-megállapodás) hatálya alá tartozó intézkedésekre alkalmazandóak.

2.E cím alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában, a WTO SPS-megállapodás, a Codex Alimentarius Bizottság, az Állategészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény fogalommeghatározásai alkalmazandóak.

31. CIKK

Célkitűzések

Az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazása területén meghatározott célkitűzések a következők:

(a)a Felek régiók közötti és régión belüli kereskedelmének megkönnyítése a WTO-SPS megállapodással összhangban az emberi, állat- és növényegészség vagy élet megőrzése mellett;

(b)az elfogadott prioritást élvező ágazatokra és termékekre vonatkozó állat- és növény-egészségügyi (a továbbiakban: SPS) intézkedésekből eredő problémák kezelése, kellően figyelembe véve a regionális integrációt;

(c)az SPS-kérdésekkel kapcsolatos együttműködés megkönnyítésére vonatkozó eljárások és modalitások kialakítása;

(d)átláthatóság biztosítása a Felek között és a Felek területén belül folytatott kereskedelemre alkalmazandó SPS-intézkedések tekintetében;

(e)az intézkedések nemzetközi standardokkal való régión belüli harmonizációjának előmozdítása a WTO-SPS megállapodással összhangban, valamint megfelelő szakpolitikák, jogi, szabályozási és intézményi keret kialakítása az EAC-partnerállamokon belül;

(f)az EAC-partnerállamok tényleges részvételének előmozdítása a Codex Alimentarius Bizottságban, az Állategészségügyi Világszervezetben és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben;

(g)az EAC-partnerállamok és az EU intézményei és laboratóriumai közötti konzultáció és csere előmozdítása;

(h)a regionális és nemzeti szabványok meghatározására és végrehajtására vonatkozó kapacitás fejlesztésének megkönnyítése a nemzetközi követelményekkel összhangban a regionális integráció előmozdítása érdekében;

(i)az EAC-partnerállamok SPS-intézkedések végrehajtására és figyelemmel kísérésére vonatkozó kapacitásának létrehozása és megerősítése a Gazdasági és fejlesztési együttműködésről szóló V. rész VI. címének rendelkezései értelmében; valamint

(j)a technológiatranszfer előmozdítása.

32. CIKK

Jogok és kötelezettségek

1.A Felek újfent megerősítik az e címmel kapcsolatos azon nemzetközi szerződésekből és megállapodásokból fakadó jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeknek részes felei.

2.A Felek:

(a)szuverén joga, hogy állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket hajtsanak végre, feltéve hogy az ilyen intézkedések összhangban állnak a WTO SPS-megállapodás rendelkezéseivel;

(b)bármely új SPS-intézkedés bevezetése előtt konzultálnak a másik Féllel, a WTO SPS-megállapodásban előírt értesítési mechanizmusok révén, valamint adott esetben, a Felek kapcsolattartó pontjain keresztül;

(c)támogatják a másik Felet a megalapozott döntések meghozatalához szükséges információk gyűjtésében;

(d)előmozdítják a kapcsolatokat, a közös vállalkozásokat, a közös kutatás-fejlesztést az EAC-partnerállamok és az EU intézményei és laboratóriumai között.

33. CIKK

Az intézkedések tudományos indokolása

E cím rendelkezéseivel összhangban, a Felek biztosítják, hogy bármely SPS-intézkedés területükön történő bevezetése, megváltoztatása vagy módosítása tudományos indokokon alapul és megfelel a WTO SPS-megállapodásnak.

34. CIKK

Harmonizáció

1.A Felek célja, hogy elérjék saját szabályaik és eljárásaik harmonizációját az SPS-intézkedések – beleértve az ellenőrzést,
a tesztelési és tanúsítási eljárásokat – kidolgozására vonatkozóan, összhangban a WTO SPS
-megállapodással.

2.A vezető tisztviselők bizottsága kidolgozza a modalitásokat e harmonizációs folyamat támogatására és figyelemmel kísérésre.

35. CIKK

Egyenértékűség

A Felek alkalmazzák az egyenértékűség elvét a WTO SPS-megállapodás rendelkezéseivel összhangban. Ebből a célból valamennyi Fél kérésre ésszerű mértékű hozzáférést biztosít a másik Fél számára ellenőrzés, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.

36. CIKK

Körzetekre és területi egységekre osztás

A Felek eseti alapon elismerik a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségeket a növényi és állati termékek potenciális forrásaiként, figyelembe véve a WTO SPS-megállapodás 6. cikkének rendelkezéseit.

37. CIKK

Bejelentés, lekérdezés és átláthatóság

1.A WTO SPS-megállapodással összhangban a Feleknek átlátható módon kell eljárniuk az SPS-intézkedések alkalmazásában.

2.A WTO SPS-megállapodással összhangban a Felek elismerik a hatékony konzultációs, bejelentő és információcsere-mechanizmusok jelentőségét az SPS-intézkedések tekintetében.

3.Az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet egészségügyi és növény-egészségügyi importfeltételeinek minden olyan változásáról, amely érintheti az e cím hatálya alá tartozó kereskedelmet. A Felek azt is vállalják, hogy mechanizmusokat létesítenek az ilyen információcserére.

38. CIKK

Megfelelőségértékelés

A Felek, az SPS-szabványokkal való megfelelés biztosítása céljából, megállapodnak a megfelelőségértékelési eljárásokról.

39. CIKK

Információcsere és a kereskedelmi feltételek átláthatósága

Az együttműködés kiterjed a következőkre:

1.információmegosztás és konzultáció az olyan SPS-intézkedések változásairól, amelyek hatással lehetnek az egyik Fél exportérdekeltséget jelentő termékeire.

2.külön kérésre információcsere az olyan egyéb területekről, amelyek potenciálisan érinthetik a kereskedelmi kapcsolataikat, ideértve a sürgősségi riasztásokat, a tudományos véleményeket és rendezvényeket.

3.előzetes értesítés, annak biztosítására, hogy az EAC-partnerállamokat tájékoztassák az olyan új SPS-intézkedésekről, amelyek hatással lehetnek az EAC-partnerállamoknak az Európai Unióba irányuló exportjára. Ez a rendszer a WTO kötelezettségek szerinti meglévő mechanizmusokra épül, különös tekintettel a WTO SPS-megállapodás 7. cikkére.

4.az átláthatóság előmozdítása, tekintettel a mintavételre, az elemzésre és a takarmányok és élelmiszerek valamelyik Fél általi hivatalos ellenőrzését követő intézkedésekre.

40. CIKK

Illetékes hatóságok

1.Az EAC-partnerállamokban és az EU-ban az ebben a címben említett intézkedések végrehajtásában a Felek megfelelő SPS-hatóságai az illetékesek.

2.Az 1. bekezdésben említett illetékes hatóságok a WTO SPS-megállapodás értelmében rájuk ruházott feladatokkal rendelkeznek.

3.A Felek tájékoztatják egymást az 1. bekezdésben említett illetékes hatóságaikról és az azokkal kapcsolatos változásokról.

V. CÍM: SZABVÁNYOK, MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ÉS MEGFELELŐSÉGÉRTÉKLÉSI ELJÁRÁSOK

41. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.Ez a cím a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodásban (a továbbiakban: a TBT-megállapodás) meghatározott szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik.

2.E cím alkalmazásában a TBT-megállapodásban használt meghatározásokat kell alkalmazni.

42. CIKK

Jogok és kötelezettségek

1.A Felek újólag megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott jogaikat és kötelezettségeiket, egyúttal figyelembe véve más nemzetközi megállapodások szerinti jogaikat és kötelezettségeiket, amelynek mind az EAC-partnerállamok, mind az EU vagy annak tagállamai részes felei, beleértve azokat is, amelyek különösen a környezetvédelemmel és a biodiverzitással kapcsolatosak.

2.A Felek biztosítják, hogy a műszaki előírások sem céljukat, sem hatásaikat tekintve ne a kereskedelem elé szükségtelen akadályokat gördítő tartalommal készüljenek el, kerüljenek elfogadásra vagy alkalmazásra, figyelemmel a TBT-megállapodás rendelkezéseire.

43. CIKK

Kölcsönös elismerésről szóló megállapodások

A Felek megtárgyalhatnak kölcsönös elismerési megállapodásokat a kölcsönös gazdasági érdeknek számító ágazatokban.

44. CIKK

Átláthatóság és tájékoztatás

1.A Felek újólag megerősítik a műszaki előírásokról, szabványokról és megfelelőségértékelési eljárásokról szóló tájékoztatásra és információmegosztásra vonatkozó, a TBT-megállapodásban előírtak szerinti kötelezettségeiket.

2.A Felek információt cserélnek a tájékoztató pontokon keresztül az olyan kérdésekről, amelyek potenciálisan érinthetik a kereskedelmi kapcsolataikat, ideértve a sürgősségi riasztásokat, a tudományos véleményeket és rendezvényeket.

3.A Felek együttműködhetnek a tájékoztató pontok létrehozásában és fenntartásában, valamint a közös adatbázisok létrehozásában és karbantartásában.

45. CIKK

Harmonizáció

A Felek törekednek arra, hogy harmonizálják a szabványaikat, a műszaki előírásaikat és a megfelelőségértékelési eljárásaikat.

46. CIKK

Megfelelőségértékelés

1.A Felek megerősítik a megfelelőségértékelés iránti elkötelezettségüket a TBT-megállapodással összhangban.

2.A Felek, figyelembe véve műszaki előírásaik, szabványaik és megfelelőségértékelési infrastruktúrájuk közelítésének mértékét, a megfelelőségértékelési eljárások kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat mérlegelhetnek.

47. CIKK

Technikai szabályozó testületek

1.Az EAC-partnerállamok szabályozó testületei az e címben említett intézkedések végrehajtásában az illetékes hatóságok az EAC-partnerállamokban, amelyek felelősek és hatáskörrel rendelkeznek a szabványosítás, a mérésügy, az akkreditáció és a megfelelőségértékelés biztosítására és felügyeletére vonatkozóan.

2.Az Európai Bizottság az e cím végrehajtásáért felelős szerv az EU-ban.

3.Az EAC-partnerállamok a megállapodással összhangban tájékoztatják az EU-t a megfelelő szabályozó testületeikről.

VI. CÍM: PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

48. CIKK

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

1.E cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a megállapodásban semmi sem akadályozza meg az EU-t, illetve az EAC-partnerállamokat abban, hogy a vonatkozó WTO-megállapodásokkal összhangban akár egyénileg, akár közösen dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket fogadjanak el. E cikk alkalmazásában a származást a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban állapítják meg.

2.Mielőtt végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki a bármelyik Féltől származó termékek tekintetében, a Feleknek meg kell vizsgálnia a vonatkozó WTO-megállapodásokban meghatározott építő jellegű jogorvoslatok alkalmazásának lehetőségét.

3.Ha valamelyik Fél dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedést ír elő, ahhoz egyetlen bírósági felülvizsgálati fórum tartozik, beleértve a fellebbezési szakaszt is.

4.Amennyiben regionális és nemzeti alapon egyaránt előírható dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedés, adott esetben a Felek biztosítják, hogy ilyen intézkedést ne alkalmazzon ugyanarra a termékre párhuzamosan regionális és nemzeti hatóság.

5.Bármelyik Fél bármilyen vizsgálat megindítása előtt értesíti az exportáló Felet a megfelelően dokumentált panasz kézhezvételéről.

6.E cikk rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan vizsgálat során, amelyet a megállapodás hatálybalépését követően indítanak.

7.A WTO vitarendezésre vonatkozó szabályai alkalmazandóak bármely dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéssel kapcsolatos vita esetében.

49. CIKK

Többoldalú védintézkedések

1.E cikk rendelkezéseire is figyelemmel, e megállapodásban semmi sem akadályozza meg az EAC-partnerállamokat és az EU-t abban, hogy intézkedéseket fogadjanak el az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XIX. cikkével, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodással, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezményhez (a továbbiakban: a WTO mezőgazdasági megállapodása) csatolt, mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 5. cikkével összhangban. E cikk alkalmazásában a származást a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban állapítják meg.

2.Az 1. bekezdés ellenére az EU – figyelembe véve a megállapodás általános fejlesztési célkitűzéseit és az EAC-partnerállamok gazdaságainak kis méretét – a bármely EAC-partnerállamból származó behozatalt kizárja az 1994. évi GATT XIX cikke, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás és a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 5. cikke alapján hozott intézkedéseknek a hatálya alól.

3.A 2. bekezdés rendelkezéseit öt (5) éves időtartamra alkalmazzák, amely a megállapodás hatálybalépésének napján kezdődik. Legkésőbb az említett időszak vége előtt százhúsz (120) nappal a GPM Tanács – az EAC-partnerállamok fejlesztési igényeit figyelembe véve – felülvizsgálja az említett rendelkezések működését annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazásukat kiterjesszék-e egy újabb időszakra.

4.Az 1. bekezdés rendelkezései a WTO vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés hatálya alá tartoznak.

50. CIKK

Kétoldalú védintézkedések

1.Miután alternatív megoldásokat is megvizsgáltak, a Felek az ebben a cikkben megállapított feltételek szerint és eljárással összhangban alkalmazhatnak a 10. és a 11. cikk rendelkezéseitől eltérő, korlátozott idejű védintézkedéseket.

2.Az 1. bekezdésben említett védintézkedésekre akkor kerülhet sor, ha az egyik Féltől származó valamely terméket olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételekkel viszik be a másik Fél területére, hogy az a következőket okozza, vagy a következők előidézésével fenyeget:

(a)súlyos kár az importáló Fél területén hasonló vagy e termékekkel közvetlenül versenyző terméket gyártó hazai iparnak; vagy

(b)zavarok valamely gazdasági ágazatban, különösen, ha ezek a zavarok jelentős társadalmi problémákat okoznak, vagy olyan nehézségeket, amelyek az importáló Fél gazdasági helyzetében komoly romlást idézhetnének elő; vagy

(c)zavarok a hasonló vagy e termékekkel közvetlenül versenyző mezőgazdasági termékek 2 piacain vagy a piacokat szabályozó mechanizmusokban.

3.Az ebben a cikkben említett védintézkedések nem haladhatják meg a 2. bekezdésben és az 5. bekezdés (b) pontjában meghatározott súlyos kár vagy zavarok orvoslásához vagy megelőzéséhez szükséges mértéket. Az importáló Fél védintézkedései csak egy vagy több alábbi intézkedésből állhatnak:

(a)az érintett termékre vonatkozó behozatali vámtétel további csökkentésének felfüggesztése a megállapodás alapján előírtak szerint,

(b)az érintett termékre vonatkozó vám növelése addig a mértékig, amely nem haladja meg a többi WTO-tag tekintetében alkalmazott vámot, valamint

(c)vámkontingensek bevezetése az érintett termék tekintetében.

4.Az 1–3. bekezdés sérelme nélkül, amennyiben valamely, az EAC-partnerállamokból származó terméket olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételekkel importálnak, hogy az az EU egy vagy több legkülső régiójában előidézi a 2. bekezdésben említett valamely helyzetet, vagy ilyen előidézésével fenyeget, az EU az érintett régióra vagy régiókra korlátozódó felügyeleti vagy védintézkedést hozhat a 6–9. bekezdésben megállapított eljárásoknak megfelelően.

5.(a)Az 1–3. bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az EU-ból származó valamely terméket olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételekkel importálnak, hogy az EAC-partnerállamokban előidézi a 2. bekezdésben említett valamely helyzetet, vagy ilyen előidézésével fenyeget, az EAC-partnerállamok a területükre korlátozódó felügyeleti vagy védintézkedést hozhat a 6–9. bekezdésben megállapított eljárásoknak megfelelően.

(b)Az EAC-partnerállamok védintézkedéseket hozhatnak a 6–9. bekezdésben megállapított eljárásoknak megfelelően, amennyiben az EU-ból származó valamely terméket a vámok csökkentésének következtében olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételekkel importálnak területükre, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket gyártó fiatal iparág tekintetében zavarokat okoz, vagy azok előidézésével fenyeget. Az ilyen rendelkezés csak az e megállapodás hatálybalépésének napjától számított tíz (10) éves időszakra alkalmazható. Ezt az időszakot azonban a GPM Tanács legfeljebb öt (5) évre meghosszabbíthatja.

6.(a)Az ebben a cikkben említett védintézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, amennyi a 2., 4. és 5. bekezdésben meghatározott súlyos kár vagy zavarok megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges lehet.

(b)Az ebben a cikkben említett védintézkedések nem alkalmazhatók két évnél hosszabb időszakra. Amennyiben a védintézkedések előírását indokoló körülmények továbbra is fennállnak, az ilyen intézkedések legfeljebb egy újabb két (2) éves időszakra hosszabbíthatók meg. Amennyiben az EAC-partnerállamok védintézkedést alkalmaznak, vagy amennyiben az EU egy vagy több legkülső régiójának területére korlátozódó intézkedést alkalmaz, ez az intézkedés legfeljebb négy évig alkalmazható, és amennyiben a védintézkedések előírását indokoló körülmények továbbra is fennállnak, legfeljebb egy újabb négyéves időszakra hosszabbítható meg.

(c)Az ebben a cikkben említett egy (1) évet meghaladó védintézkedések egyértelmű részeket tartalmaznak, amelyek fokozatosan vezetnek ahhoz, hogy a védintézkedések legkésőbb a meghatározott időszak végén megszűnjenek.

(d)Nem alkalmazható ebben a cikkben említett védintézkedés annak megszűnésétől számítva legalább egy (1) évig olyan termék importjára, amelyre korábban már alkalmaztak ilyet.

7.A fenti bekezdések végrehajtására a következő rendelkezések vonatkoznak:

(a)Amennyiben valamelyik Fél úgy véli, hogy fennáll a 2., a 4. és/vagy az 5. bekezdésben meghatározott körülmények egyike, kivizsgálás céljából haladéktalanul a vezető tisztviselők bizottsága elé utalja az ügyet;

(b)a vezető tisztviselők bizottsága ajánlást tehet a kialakult körülmények orvoslására. Ha a vezető tisztviselők bizottsága nem tesz ajánlást a körülmények orvoslására, vagy az ügynek a vezető tisztviselők bizottsága elé utalásától számított harminc (30) napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél a körülmények orvoslására megfelelő intézkedéseket fogadhat el e cikkel összhangban;

(c)Mielőtt ebben a cikkben meghatározott intézkedést hoz, vagy olyan esetekben, amelyekre a 8. bekezdés vonatkozik, az EAC-partnerállamok a lehető leghamarabb megadják a vezető tisztviselők bizottságának a helyzet alapos vizsgálatához szükséges valamennyi vonatkozó információt, hogy az érintett Felek számára elfogadható megoldást találjanak.

(d)Az e cikk szerinti védintézkedés kiválasztása során azt kell előnyben részesíteni, amely a legkevésbé zavarja a megállapodás működését;

(e)Az e cikk alapján hozott védintézkedésről haladéktalanul írásban értesítik a vezető tisztviselők bizottságát, amely időszakonként konzultál ezekről, különösen – amint a körülmények azt lehetővé teszik – a védintézkedés eltörlése ütemezésének kialakítása céljából.

8.Amennyiben kivételes körülmények azonnali intézkedést tesznek szükségessé, az érintett importáló Fél ideiglenesen meghozhatja a 3., 4. vagy 5. bekezdésben meghatározott intézkedéseket anélkül, hogy teljesítené a 7. bekezdésben foglalt követelményeket. Ilyen intézkedést az EU legfeljebb száznyolcvan (180) napig, az EAC-partnerállamok – illetve egy vagy több legkülső régiójának területére korlátozódó intézkedés esetében az EU – pedig legfeljebb kétszáz (200) napig alkalmazhat. Az ilyen ideiglenes intézkedés időtartama a 6. bekezdésben említett kezdeti időszak és hosszabbítások részének minősül. Az említett ideiglenes intézkedés meghozatalakor figyelembe veszik valamennyi érintett Fél érdekét, köztük a fejlettségi szintjét is. Az érintett importáló Fél tájékoztatja a másik érintett Felet, és vizsgálat céljából haladéktalanul a vezető tisztviselők bizottsága elé utalja az ügyet.

9.Ha egy importáló Fél valamely termék behozatalát olyan igazgatási eljárás alá veti, amely az e cikkben említett problémákat előidézni képes áruforgalomra vonatkozó mielőbbi információszolgáltatásra irányul, arról késedelem nélkül tájékoztatja a vezető tisztviselők bizottságát.

10.Nem lehet a WTO-megállapodásra hivatkozni annak érdekében, hogy az egyik Felet megakadályozzák az e cikkel összhangban álló védintézkedések elfogadásában.

III. RÉSZ HALÁSZAT

I. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

51. CIKK

Hatály és alapelvek

1.A halászati kereskedelmi és fejlesztési együttműködés a tengeri és a belvízi halászatra, valamint az akvakultúrára terjed ki.

2.A Felek elismerik, hogy az EAC-partnerállamok számára a halászat kulcsfontosságú gazdasági erőforrás, jelentősen hozzájárul gazdaságukhoz, és nagy potenciállal bír a leendő regionális gazdasági fejlődés és a szegénység csökkentése terén. Ezenkívül jelentős élelmiszerforrás és külkereskedelmi tétel is.

3.A Felek elismerik továbbá, hogy a halászati erőforrások mind az EU mind pedig az EAC-partnerállamok számára jelentős érdekeltséget jelentenek, és megállapodnak, hogy – a gazdasági, környezeti és társadalmi hatások figyelembevételével – kölcsönös érdekeik alapján együttműködnek a halászati ágazat fenntartható fejlesztésében és kezelésében.

4.A Felek megállapodnak, hogy a halászati ágazat gazdasági növekedésének előmozdítására és az EAC-partnerállamok gazdaságához történő hozzájárulás elősegítésére irányuló – és a hosszú távú fenntarthatóságot is figyelembe vevő – megfelelő stratégiát az ágazaton belüli hozzáadott értéket teremtő tevékenységek növelése jelenti.

52. CIKK

Együttműködési elvek

1.A halászati együttműködés alapelvei a következőket foglalják magukban:

(a)támogatás a regionális integráció fejlesztéséhez és erősítéséhez;

(b)a Cotonoui Megállapodás vívmányainak megőrzése;

(c)különleges és megkülönböztetett elbánás biztosítása;

(d)a rendelkezésre álló legjobb tudományos információk figyelembe vétele az erőforrások felméréséhez és az azokkal való gazdálkodáshoz;

(e)működő nyomonkövetési rendszer biztosítása a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokhoz az EAC-partnerállamokban;

(f)összhang biztosítása a meglévő nemzeti törvényekkel és vonatkozó nemzetközi eszközökkel – köztük az ENSZ Tengerjogi Egyezményével (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) –, valamint regionális és szubregionális megállapodásokkal;

(g)a kisüzemi / megélhetési halászat megőrzésének biztosítása, valamint prioritás az általa támasztott különleges igényeknek.

2.Fokozott beruházásokkal, kapacitásépítéssel és a jobb piacra jutás biztosításával ezek az irányadó elvek hozzájárulnak a meglévő belvízi és tengeri erőforrások és akvakultúra fenntartható és felelősségteljes fejlesztéséhez, valamint az ágazat által a jelenlegi és az eljövendő nemzedékek számára biztosított haszon optimalizálásához.

3.A Felek együttműködnek annak biztosításában, hogy a feldolgozó üzemek versenyképességének és termelési kapacitásának, a halászati ágazat diverzifikálásának javítására és a kikötői létesítmények fejlesztésére és javítására rendelkezésre álljon pénzügyi és más támogatás az EAC-partnerállamokban.

4.Az együttműködés területeinek részletes meghatározását a megállapodás V. részének IV. címe tartalmazza.

II. CÍM: TENGERI HALÁSZAT

53. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.E cím rendelkezései a tengeri halászati erőforrások felhasználására, megőrzésére és az azokkal való gazdálkodásra alkalmazandók az EAC-partnerállamok tekintetében a halászatból származó haszonnak a beruházások, kapacitásépítés és jobb piacra jutás révén történő optimalizálása érdekében.

2.Az együttműködés célkitűzései a következők:

(a)a halászat fenntartható fejlődésének és a halászati gazdálkodásnak az előmozdítása;

(b)az együttműködés erősítése a regionális integrációhoz szilárd alapot jelentő halászati erőforrások fenntartható kiaknázása és kezelése érdekében, tekintettel a tengerparti EAC-partnerállamok között megoszló, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományra és a vándorló fajokra és arra a tényre, hogy önmagában egyetlen EAC-partnerállamnak sincs kapacitása az erőforrások fenntarthatóságának biztosítására;

(c)biztosítani a halászati ágazatból származó haszon igazságosabb elosztását;

(d)biztosítani a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (illegal, unreported and unregulated – IUU) halászat elleni küzdelemhez szükséges nyomon követést, ellenőrzést és felügyeletet (monitoring, control & surveillance – MCS);

(e)a nemzetközi eszközökön – köztük az ENSZ Tengerjogi Egyezményén (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) – alapuló kizárólagos gazdasági övezetben és az EAC-partnerállamok fennhatósága alá tartozó vizekben élő tengeri erőforrások hatékony kiaknázásának, megőrzésének és kezelésének előmozdítása a Felek társadalmi és gazdasági hasznára.

(f)a bevált módszereken alapuló regionális és nemzetközi kereskedelem előmozdítása és fejlesztése;

(g)az EAC-partnerállamok számára – infrastruktúrát és kapacitásépítést is magában foglaló – kedvező környezet kialakítása, hogy az ipari és a kisüzemi halászat esetében egyaránt megbirkózzanak a szigorú piaci feltételekkel;

(h)a halászati ágazat termelékenységének és versenyképességének növelésére irányuló nemzeti és regionális politikák támogatása; valamint

(i)kapcsolatépítés más gazdasági ágazatokkal.

54. CIKK

Halászati gazdálkodás és állománymegőrzési kérdések

1.A fenntartható fogásmennyiség szintjének, a halászati kapacitásnak és más irányítási stratégiáknak a meghatározásakor óvatos megközelítést alkalmaznak, hogy el lehessen kerülni vagy vissza lehessen fordítani a nem kívánatos eredményeket – például a túlzott kapacitást vagy a túlhalászást –, valamint az ökoszisztémákra és a kisüzemi halászatra gyakorolt nem kívánatos hatásokat.

2.Területi vizei védelmében, valamint a kisüzemi és a part menti halászat fenntartását biztosítandó valamennyi EAC-partnerállam hozhat megfelelő intézkedéseket, ideértve a szezonális és a halászfelszereléssel kapcsolatos korlátozásokat is.

3.A Felek előmozdítják valamennyi érintett EAC-partnerállam tagságát az Indiai-óceáni Tonhal Bizottságban (Indian Ocean Tuna Commission, IOTC) és más releváns halászati szervezetekben. Az érintett EAC-partnerállamok az EU-val együtt összehangolják fellépéseiket, hogy az összes halfaj – köztük a tonhal és tonhalszerű erőforrások – esetében biztosítsák a halászati gazdálkodást és az állománymegőrzését, valamint elősegítsék a megfelelő tudományos kutatást.

4.Ha az illetékes nemzeti irányítóhatóságnak nem áll rendelkezésére kielégítő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy az EAC-partnerállamok valamely kizárólagos gazdasági övezetében meghatározza a fenntartható fogásmennyiség korlátait és célszintjeit, akkor ezt a tudományos elemzést az illetékes nemzeti hatósággal konzultálva – az IOTC-val és adott esetben más regionális halászati szervekkel együtt – a Felek támogatják.

5.A Felek megállapodnak, hogy megfelelő lépéseket tesznek, amennyiben az erőfeszítések fokozása az illetékes nemzeti hatóság által megállapított fenntartható célszint fölötti fogásmennyiségi szintet eredményez.

6.A kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és hosszú távon vándorló halállományok megőrzése és kezelése érdekében az EU és az EAC-partnerállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók megfeleljenek a vonatkozó nemzeti, regionális és szubregionális halászati gazdálkodási intézkedéseknek, valamint a megfelelő nemzeti törvényeknek és előírásoknak.

55. CIKK

Hajóparkkezelés és a kifogást követő szakaszra vonatkozó rendelkezések

1.Figyelemmel kísérik az IOTC-től és a többi vonatkozó regionális halászati szervezettől származó hajóparkkezelési és kifogás utáni intézkedéseket. Az EAC-partnerállamok és az EU minimumfeltételeket határoz meg az EAC-partnerállamok vizein működő európai uniós halászhajók nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére (MCS), ami kiterjed a következőkre:

(a)Valamennyi EAC-partnerállam esetében felállítanak egy hajómegfigyelési rendszert (Vessel Monitoring System – VMS), és minden EAC-partnerállam egymással kompatibilis VMS-t fog használni. A VMS-sel nem rendelkező EAC-partnerállamoknak az EU segít egy kompatibilis VMS létrehozásában.

(b)A kötelezően kompatibilis VMS mellett valamennyi tengerparti EAC-partnerállam további mechanizmusokat alakít ki az EU-val együtt a hatékony nyomon követés, ellenőrzés és felügyelet (MCS) biztosítására, az EU pedig támogatja az EAC-partnerállamokat abban, hogy egy ilyen közösen elfogadott rendszert létrehozzanak, és segíti őket ennek végrehajtásában.

(c)Az EU-nak és az EAC-partnerállamoknak jogában áll, hogy akár nemzetközi akár nemzeti vizeken megfigyelőket helyezzenek el, szigorúan ragaszkodva a megfigyelők telepítésére vonatkozó eljárásokhoz. A megfigyelőt a nemzeti kormány fizeti, a fedélzeten a költségeket azonban a hajótulajdonos állja. Az EU támogatja a megfigyelők képzésének költségeit.

(d)Régiószerte közös halászati jelentéstételi rendszereket alakítanak ki és használnak, jelentéstételi minimumkövetelményekkel.

(e)A fogását egy EAC-partnerállamban partra tevő vagy átrakodó hajó ezt egy kikötőben vagy külső kikötőben teszi meg. Tengeren tilos az átrakodás, kivéve a megfelelő regionális halászati gazdálkodási szervezet által meghatározott különleges körülmények között. A Felek együttműködnek az EAC-partnerállamok kikötőiben található kirakodási és átrakodási infrastruktúra fejlesztésében és korszerűsítésében, ideértve a haltermékek kapacitásfejlesztését is.

(f)A visszadobásról kötelező jelentést tenni. Prioritást kap a visszadobások elkerülése az IOTC és a megfelelő regionális halászati szervezetek alapelveivel összhangban álló szelektív halászati módszerek alkalmazása révén. A járulékos fogást – amennyire csak lehetséges – partra szállítják.

2.A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az EAC állampolgárainak szóló nemzeti/regionális képzési programok kifejlesztésében és végrehajtásában, hogy így segítsék elő tényleges részvételüket a halászati ágazatban. Ahol az EU kétoldalú halászati megállapodásokról egyezett meg, ott ösztönzést kap az EAC állampolgárainak foglalkoztatása. Az uniós hajókra felvett tengerészekre alkalmazzák a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatát.

3.A Felek összehangolt erőfeszítéseket tesznek a jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan (illegal, unreported & unregulated – IUU) halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására szolgáló eszközök javítása érdekében, és ebből a célból megteszik a megfelelő intézkedéseket. A jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan halászatban részt vevő halászhajót elkobozzák, tulajdonosa ellen pedig az illetékes hatóság vádat emel. Nem halászhatnak többé az EAC-partnerállamok vizein, kivéve, ha ezt előzetesen engedélyezi a lobogó szerinti állam és az érintett EAC-partnerállam, valamint – szükség szerint – az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet.

III. CÍM: A BELVÍZI HALÁSZAT ÉS AZ AKVAKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSE

56. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.E cím rendelkezései az EAC-partnerállamokban a belvízi halászat, a tengerparti területek és az akvakultúra fejlesztésére alkalmazandók, tekintettel a kapacitásépítésre, a technológiatranszferre, az egészségügyi és növény-egészségügyi normákra, a beruházásokra és ezek finanszírozására, a környezetvédelemre, valamint a jogszabályi és szabályozási keretekre.

2.A belvízi halászat és az akvakultúra fejlesztése terén való együttműködés célkitűzései a belvízi halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának előmozdítása, az akvakultúra-ágazat termelésének növelése, a kínálati oldali korlátok eltávolítása, a hal és a haltermék minőségének javítása, hogy megfeleljen a nemzetközi SPS-intézkedéseknek, jobb hozzáférés az EU piacaihoz, a régión belüli kereskedelmi akadályok kezelése, tőke és beruházás vonzása az ágazatba, kapacitásépítés, valamint a belvízi halászatot és az akvakultúrát fejleszteni kívánó magánbefektetők pénzügyi támogatáshoz jutásának javítása.

IV. RÉSZ: MEZŐGAZDASÁG

57. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.E rész rendelkezései a növényekre és az állatállományra alkalmazandók, beleértve a közvetlenül hasznos rovarokat.

2.E rész, valamint az V. rész II. címe alkalmazásában, a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(a)a mezőgazdaság magában foglalja a növényeket, az állatállományt, valamint a közvetlenül hasznos rovarokat.

(b)a WTO Mezőgazdasági Megállapodásának I. mellékletében megadott termékek minősülnek mezőgazdasági terméknek.

(c)a mezőgazdasági finanszírozás pénzügyi források nyújtását jelenti a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységek támogatására a teljes értéklánc mentén, mint a mezőgazdasági beszállítás, mezőgazdasági szolgáltatások, termelés, raktározás, forgalmazás, termékfeldolgozás és -értékesítés.

(d)a mezőgazdasági inputanyagok olyan anyagokat, berendezéseket és szerszámokat jelentenek, amelyeket a mezőgazdasági termékek előállításánál és kezelésénél használnak.

(e)a fenntartható mezőgazdasági technológia a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásaira különös figyelemmel megtervezett technológiát jelent.

(f)az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság azt jelenti, hogy fizikai és gazdasági értelemben minden ember mindenkor hozzájut biztonságos, kellő mennyiségű és tápláló élelmiszerhez az aktív és egészséges életvitelt fedező napi táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez.

(g)a megélhetésbiztonság a meghatározása szerint a jövedelemhez és forrásokhoz való megfelelő és fenntartható hozzáférés az alapvető szükségletek kiegyensúlyozott módon történő kielégítése céljából (beleértve az élelemhez, az ivóvízhez, az egészségügyi létesítményekhez, az oktatási lehetőségekhez és a lakhatáshoz való megfelelő hozzáférést, valamint a közösségi részvételhez és társadalmi integrációhoz szükséges időt).

(h)a természeti katasztrófa olyan természeti csapások következménye, mint például a szárazság, a földrengés, a földcsuszamlás, a vulkánkitörések, az árvizek, a kártevők és a betegségek.

(i)a mezőgazdasági kistermelők olyan korlátozott erőforrásokkal rendelkező termelők, akik két hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek és akik tevékenységének léptéke túl kicsi ahhoz, hogy a szükséges szolgáltatásokat odavonzzák a termelékenység jelentős növelése és a piaci lehetőségek kihasználása céljából.

(j)a fenntartható fejlődés e rész összefüggésében magában foglalja a gazdasági és társadalmi fejlődés alapját képező természeti erőforrások olyan módon történő kezelését és védelmét, amelynek célja a jelen és a jövő nemzedékek emberi szükségleteinek kielégítése.

58. CIKK

Célkitűzések

1.A Felek egyetértenek abban, hogy e rész alapvető célkitűzése a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, amely magában foglalja többek között a megélhetési és az élelmezésbiztonságot, a vidékfejlesztést és a szegénységcsökkentést az EAC-partnerállamokban.

2.E rész célkitűzései a következők:

(a)a Felek közötti együttműködés elősegítése a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozók jólétének megteremtése és életminőségének javítása érdekében a termelés, a termelékenység és piaci részesedés növelése révén.

(b)a megélhetési- és élelmezésbiztonság javítása az EAC-partnerállamokban a hozzáadottérték-teremtés ösztönzése, a terméshozam, a minőség, a biztonság, a piaci integráció, a kereskedelem, az elérhetőség és a hozzáférhetőség növelése révén.

(c)a jövedelemszerző munkavégzés biztosítása a modernizált agrárszektor értéklánca mentén.

(d)modern és versenyképes agráralapú ágazatok fejlesztése.

(e)a természeti és kulturális erőforrások fenntartható használatának és kezelésének ösztönzése a környezetbarát és fenntartható technológiák fejlesztésével, amelyek javítják a mezőgazdasági termelékenységet.

(f)hozzájárulás a versenyképességhez a hozzáadottérték-teremtés ösztönzésével az ellátási láncok mentén a piacra jutás érdekében.

(g)a termelői bevételek növelése a piacon a hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek értékesítésének fejlesztésével.

(h)a mezőgazdasági szektor és a vidéki gazdaság kiigazításának megkönnyítése, hogy meg tudjanak birkózni a globális gazdasági változásokkal.

(i)a mezőgazdasági kistermelők gazdasági teljesítményének mobilizálása és növelése a mezőgazdasági termelői szervezetek kapacitásépítése révén.

(j)a kereskedelmi és piaci könnyítés javítása a mezőgazdasági árucikkek tekintetében a devizabevételek növelése érdekében.

(k)az infrastruktúra javítása az EAC-partnerállamokon belül a termelés, termelékenység, a mezőgazdasági inputanyagok és termékek értékesítése és forgalmazása növelésére, különös tekintettel a raktározásra, osztályozásra, kezelésre, csomagolásra és szállításra.

59. CIKK

Általános elvek

1.A Felek elismerik a mezőgazdaság fontosságát az EAC-partnerállamok gazdaságában, a megélhetés fő forrásaként az EAC-partnerállamok lakosságának többsége számára, elsődleges tényezőjeként a megélhetési és élelmezésbiztonság biztosítására, potenciális ágazatként a magas növekedés és hozzáadottérték tekintetében, valamint az exportbevételek forrásaként.

2.A mezőgazdaságnak az EAC-partnerállamok gazdaságában betöltött multifunkcionális szerepe fényében, a Felek megállapodnak, hogy átfogó megközelítést alkalmaznak a mezőgazdaságra vonatkozóan a fenntartható fejlődés alapjaként.

3.A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a mezőgazdasági ágazat fenntartható növekedésének előmozdításában, figyelembe véve annak számos aspektusát, valamint az EAC-partnerállamok gazdasági, társadalmi, környezeti jellemzőinek és fejlesztési stratégiáinak sokféleségét.

4.A Felek elismerik, hogy a mezőgazdasági ágazat mélyebb integrációja az EAC-partnerállamokban hozzájárul a régióközi piacok bővüléséhez és növeli a beruházások és a magánszektor fejlesztésének hatókörét.

5.A Felek elismerik a mezőgazdasági termelés támogatásának, a hozzáadottérték-teremtés ösztönzésének, valamint a mezőgazdasági kereskedelem- és piacfejlesztési kezdeményezéseknek a megfelelő szabályozási keret megfelelő jogi eszközei és rendelkezései révén történő előmozdításának fontosságát a változó piaci feltételek megválaszolására. Ebben a tekintetben a Felek eltökéltek, hogy együttműködnek a szükséges beruházásoknak az EAC-partnerállamokba történő vonzása érdekében.

6.A Felek egyetértenek abban, hogy az e részben megvizsgált mezőgazdasági prioritások egyértelműen kapcsolódnak az élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal és szegénységcsökkentéssel kapcsolatos regionális átfogó politikai kerethez, hogy biztosítsa a regionális fejlesztési menetrend konzisztenciáját és iránymutatását.

60. CIKK

Átfogó párbeszéd

1.A Felek a mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről átfogó párbeszédet alakítanak ki az EAC és az EU között (a továbbiakban: mezőgazdasági párbeszéd) az e részben szereplő valamennyi kérdésesben. A mezőgazdasági párbeszéd nyomon követi az e részben foglaltak végrehajtása terén elért előrehaladást, és fórumot biztosít a cserék és együttműködés számára a Felek belső agárpolitikáiról, és különösen a mezőgazdaság szerepéről az EAC-partnerállamokban a mezőgazdasági jövedelmek, az élelmezésbiztonság, a fenntartható erőforrás-használat, a vidékfejlesztés és a gazdasági növekedés fokozása terén.

2.A mezőgazdasági párbeszédre a 106. cikk alapján felállított vezető tisztviselők bizottsága keretében kerül sor.

3.A Felek kölcsönös megállapodás alapján meghatározzák a mezőgazdasági párbeszédre vonatkozó munkaeljárásokat és módozatokat.

61. CIKK

Regionális integráció

A Felek elismerik, hogy a mezőgazdasági ágazatnak az EAC-partnerállamokban történő integrációja az akadályok fokozatos megszüntetésével és megfelelő szabályozási és intézményes keret biztosításával, a szakpolitikák harmonizációjával és konvergenciájával hozzájárul a regionális integrációs folyamat elmélyítéséhez, és így a regionális piacok bővítéséhez, amely növeli a beruházások és magánszektor fejlesztésének hatókörét.

62. CIKK

Támogató politikák

A Felek elismerik az e részben foglalt célkitűzések megvalósításának lehetővé tételét és elősegítését szolgáló politikák és intézményi reformok elfogadásának és végrehajtásának fontosságát.

63. CIKK

Fenntartható mezőgazdasági fejlesztés

A Felek együttműködnek a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés megvalósításában különös hangsúllyal az EAC-partnerállamok kiszolgáltatott vidéki lakosságára a változó világpiaci termelés és kereskedelmi szerkezet, valamint fogyasztói ízlésre és preferencia fényében.

64. CIKK

Élelmezés- és táplálkozásbiztonság

1.A Felek megegyeznek, hogy e megállapodás rendelkezéseinek lehetővé kell tennie az EAC-partnerállamok számára az élelmezés- és táplálkozásbiztonság és a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés megvalósítására, valamint a kereskedelmi mezőgazdasági piacok régióbeli kialakítására irányuló hatékony intézkedések végrehajtását az élelmezés- és táplálkozásbiztonság biztosítása érdekében.

2.A Felek biztosítják, hogy az e rész értelmében meghozott intézkedések az élelmezés- és táplálkozásbiztonság növelését célozzák, valamint olyan intézkedések elfogadásának elkerülését, amelyek veszélyeztethetnék az élelmezés- és táplálkozásbiztonság megvalósítását háztartási, nemzeti és regionális szinten.

65. CIKK

Értéklánc-szervezés

A Felek megegyeznek, hogy regionális stratégiát dolgoznak ki a mezőgazdaságban az ellátási kapacitások növelésére, a nagy értékű mezőgazdasági alágazatok azonosítására, amelyek tekintetében a régió versenyelőnnyel rendelkezik és kihasználja a befektetéseket, amelyek megkönnyíthetik az elmozdulást a komparatív előnyökről a versenyelőnyök felé.

66. CIKK

Korai riasztási rendszerek

A Felek elismerik az élelmezésbiztonsági információs rendszerek létrehozásának, javításának és megerősítésének szükségességét, beleértve a nemzeti korai riasztási rendszereket, valamint a sebezhetőségi elemzésre és nyomon követésre szolgáló rendszereket, továbbá a kapacitásépítési intézkedések végrehajtását, a meglévő nemzetközi és regionális mechanizmusokkal összhangban és azok révén.

67. CIKK

Technológia

A Felek elismerik a modern és fenntartható mezőgazdasági technológiák fontosságát és megegyeznek, hogy fejlesztik és előmozdítják a modern mezőgazdasági technológiák használatát, amely magában foglalja az alábbiakat:

(a)fenntartható öntözési és öntözéses tápanyag-utánpótlási technológiák

(b)szövetkultúra és mikroszaporítás

(c)nemesített vetőmagok

(d)mesterséges megtermékenyítés

(e)integrált növényvédelem

(f)termék csomagolása

(g)a kifogást követő szakasz kezelése

(h)akkreditált laboratóriumok

(i)biotechnológia

(j)kockázatértékelés és kockázatkezelés.

68. CIKK

Belpolitikai intézkedések

1.Mindkét Fél biztosítja az átláthatóságot a mezőgazdasági termékek kereskedelmével kapcsolatos mezőgazdasági támogatás területén. Ebből a célból, az EU rendszeresen jelentést készít a mezőgazdasági párbeszéd keretében az EAC-partnerállamok számára az ilyen támogatások jogalapjáról, formájáról és összegéről. Az ilyen információ megtettnek minősül, ha azt a Felek honlapjukon vagy nevükben más nyilvánosan elérhető internetes oldalon közzéteszik.

2.E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az EU nem nyújt exporttámogatást az EAC-partnerállamokba irányuló összes mezőgazdasági termékre. Ezt a tilalmat a GPM Tanács 48 hónap elteltével felülvizsgálja.

3.Ezenfelül, a vezető tisztviselők bizottsága megvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyek a Felek mezőgazdasági termékeinek egymás piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban felmerülhetnek. A vezető tisztviselők bizottsága ajánlásokat tehet a GPM Tanácsnak a 107. cikkel összhangban.

69. CIKK

Mezőgazdasági árucikkek termelése és értékesítése

1.A Felek elismerik az EAC-partnerállamok előtt az elsődleges mezőgazdasági alapanyagok exportjától való függésük miatti kihívásokat, amelyek ki vannak téve a jelentős áringadozásoknak és a romló kereskedelmi cserearányoknak, a devizabevételek tekintetében.

2.A Felek megállapodnak a következőkben:

(a)a köz- és magánszféra közötti partnerség erősítése a mezőgazdasági árucikkek termelésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos beruházások terén;

(b)együttműködés a réspiacokhoz való hozzáférés és az árukra vonatkozó előírásoknak való megfelelés megkönnyítésére szolgáló kapacitások fejlesztésben az ilyen piaci követelmények teljesítése érdekében.

(c)a mezőgazdasági termelés és az exporttermékek diverzifikációjának támogatása az EAC-partnerállamokban.

(d)a termelői bevételek növelése a piacon a hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek értékesítésének fejlesztésével.

70. CIKK

Nyomon követés

A Felek megegyeznek, hogy a GPM Tanács felülvizsgálja és nyomon követi az e megállapodás szerinti kötelezettségeik végrehajtását. A GPM Tanács hatékony felügyeletet nyújt a kötelezettségek teljesítésére az átláthatóság biztosítása révén és lehetőséget adva számukra, hogy értékeljék e kötelezettségek hozzájárulását a tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelem rendszerének a megteremtésére irányuló hosszú távú célkitűzéseikhez.

71. CIKK

Nettó élelmiszer-importőr országok

1.A Felek elismerik a nettó élelmiszer-importőr EAC-partnerállamok aggályai kezelésének fontosságát. E cikk célja ezért az, hogy segítse a nettó élelmiszer-importőr országokat az élelmezésbiztonság biztosítására irányuló programok kidolgozásában.

2.A Felek megállapodnak a következőkben:

(a)az élelmiszer-termelésre, -tárolásra és -forgalmazásra vonatkozó korlátozások kezelése az EAC-régióban

(b)az élelmiszersegélyeknek az EAC-partnerállamokból és más afrikai regionális gazdasági közösségekből történő beszerzése

(c)élelmiszersegélyek koordinációjának javítása

3.A Felek megegyeznek, hogy fenntartják az élelmiszersegélyek megfelelő szintjét, figyelembe véve az élelmiszersegélyben részesülők érdekeit és biztosítják, hogy a 2. bekezdésben említett intézkedések nem akadályozzák akaratlanul sem a szükséghelyzetek kezelésére irányuló élelmiszersegély célba juttatását.

4.A Felek biztosítják, hogy az élelmiszersegélyt azokkal az intézkedésekkel teljes mértékben összhangban nyújtsák, amelyek célja a kereskedelem eltérítésének megelőzése, amelyek magukban foglalják a következőket:

(a)annak biztosítása, hogy valamennyi élelmiszersegély-művelet szükség által vezérelt és teljes mértékben támogatás formájában történik;

(b)nem kötik azokat közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdasági termékeknek vagy más áruknak és szolgáltatásoknak a kereskedelmi exportjához.

72. CIKK

Bizonyos ágazatok jelentősége

1.A Felek elismerik a következőket:

(a)fontos a megfelelő hozzáférés biztosítása az élelmiszerhez, a tiszta és egészséges ivóvízhez, az egészségügyi létesítményekhez, az oktatási lehetőségekhez, a lakhatáshoz, a közösségi részvételhez és a társadalmi integrációhoz a vidéki lakosság megélhetésbiztonságának tekintetében;

(b)a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése, – beleértve a termelést, a feldolgozást, az értékesítést és a forgalmazást – döntő szerepet játszik az EAC-partnerállamok társadalmi-gazdasági vidékfejlesztésében és regionális integrációjában;

(c)technikai támogatási szolgáltatások, mint a mezőgazdasági kutatás, szaktanácsadás és tanácsadó szolgáltatások, képzések fontosak a mezőgazdasági termelékenység növelésében;

(d)a mezőgazdasági finanszírozás megkönnyítése fontos intézkedés az EAC-partnerállamokban a mezőgazdasági ágazat átalakítása tekintetében. Finanszírozásra van szükség a mezőgazdasági technológiafejlesztés, a mezőgazdasági hitel- és biztosítás, az infrastruktúrafejlesztés és a piacok, továbbá a gazdálkodók képzése tekintetében; valamint

(e)a fenntartható vidékfejlesztés fontos az EAC-partnerállamok vidéki lakosságának életszínvonala javítása érdekében.

2.A Felek megegyeznek, hogy együttműködnek a megélhetésbiztonság, a mezőgazdasági infrastruktúra, a technikai támogatási szolgáltatások, a mezőgazdasági finanszírozási szolgáltatások és a vidékfejlesztés terén az V. rész II. címében előírtak szerint.

73. CIKK

Információcsere és konzultáció

1.A Felek megállapodnak abban, hogy kicserélik tapasztalataikat és információikat a bevált gyakorlatokról, valamint konzultációt folytatnak az e rész célkitűzésének elérését illető valamennyi kérdéssel kapcsolatban.

2.A Felek megállapodnak a következőkben:

(a)a mezőgazdasági termeléssel, fogyasztással és kereskedelemmel, valamint a mezőgazdasági termékek piaci fejleményeivel kapcsolatos információk cseréje;

(b)információcsere a befektetési lehetőségekről és a mezőgazdasági ágazatban rendelkezésre álló ösztönzőkről, beleértve a kisebb léptékű tevékenységeket;

(c)információcsere a két Fél között a mezőgazdasági politikáról, jogszabályokról és rendelkezésekről;

(d)a mezőgazdasági ágazat átalakításának alátámasztásához szükséges politikai és intézményi változások megvitatása, valamint a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos regionális politikák kialakítása és végrehajtása a regionális integráció során;

(e)információcsere az új és megfelelő technológiákról, valamint a mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos politikákról és intézkedésekről.

74. CIKK

Földrajzi árujelzők

1.A Felek elismerik a földrajzi árujelzők jelentőségét a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából.

2.A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az olyan termékek azonosításában, elismerésében és nyilvántartásba vételében, amelyek az oltalom alatt álló földrajzi jelzések által biztosított védelemben, valamint az azonosított termékek védelmére irányuló egyéb intézkedésekben részesülhetnének.

V. RÉSZ: GAZDASÁGI ÉS FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

75. CIKK

Általános rendelkezések

1.A 2000. június 23-án Cotonouban aláírt, felülvizsgált AKCS–EU partnerségi megállapodás 34. és 35. cikkével összhangban, a Felek újra megerősítik, hogy a fejlesztési együttműködés partnerségük kulcsfontosságú eleme és lényeges tényező e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

2.A Felek megállapodnak, hogy kezelik az EAC-partnerállamok fejlesztési igényeit a termelési és ellátási kapacitás növelésével, gazdaságuk szerkezetváltásának és versenyképességének előmozdításával, gazdaságuk diverzifikálásával; hozzáadottértékük növelésével a fenntartható fejlődés előmozdítására és a regionális integráció támogatására.

3.A Felek elkötelezik magukat az együttműködés iránt annak érdekében, hogy elősegítsék e megállapodás végrehajtását és támogassák a regionális integrációs és fejlesztési stratégiákat. A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés alapjául a gazdasági és fejlesztési együttműködésről szóló rész, valamint a GPM fejlesztési mátrix szolgál, az EAC-partnerállamok regionális és nemzeti fejlesztési stratégiáik mellett. A mátrix és a megfelelő alapvető referenciaértékek, mutatók és célkitűzések, amelyek tükrözik az EAC-partnerállamok által azonosított igényeket az aláírás időpontjában, a IIIa. és a IIIb. mellékletekben szerepelnek. Ezeket öt (5) évente felül kell vizsgálni. Az együttműködés az EAC-partnerállamoknak nyújtott pénzügyi és nem pénzügyi támogatás formájában valósul meg.

4.E tekintetben, az EAC-partnerállamok és az EU közötti fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos finanszírozást e megállapodás végrehajtására vonatkozóan a Cotonoui Megállapodásban meghatározott szabályok és vonatkozó eljárások – elsősorban az Európai Fejlesztési Alap programozási eljárásai –, valamint az EU általános költségvetéséből finanszírozott, további vonatkozó eszközök keretében kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben – tekintettel a világpiacon kialakuló fokozott regionális integrációból és versenyből fakadó új kihívásokra – a Felek megállapodnak, hogy az egyik prioritás e megállapodás végrehajtásának támogatása. A Felek megállapodnak abban, hogy a Cotonoui Megállapodásban meghatározott pénzügyi eszközöket mozgósítják, hogy maximálisan ki lehessen használni e megállapodás várható előnyeit.

5.E megállapodás végrehajtása érdekében, a Felek vállalják, hogy közösen vagy egyénileg mozgósítanak forrásokat az X. cím erőforrások mozgósításáról szóló egyedi rendelkezései által nyújtott útmutatások szerint.

6.A 2005-ben elfogadott Párizsi Nyilatkozat a Segélyhatékonyságról című dokumentummal összhangban a Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás végrehajtásához az erőforrások elosztására és összehangolására a nemzeti és/vagy a regionális végrehajtási mechanizmusokat, alapokat vagy eszközöket veszik igénybe és adott esetben támogatják.

76. CIKK

Célkitűzések

A gazdasági és fejlesztési együttműködés célja:

(a)az EAC-partnerállamok gazdaságai versenyképességének fokozása

(b)az ellátási kapacitás fejlesztése és e megállapodás zökkenőmentes végrehajtásának lehetővé tétele

(c)az EAC-partnerállamok gazdaságainak szerkezetátalakítása a termelés, a forgalmazás, a szállítás, az értékesítés fejlesztésével erős, versenyképes és diverzifikált gazdasági bázis kialakítása révén

(d)a kereskedelmi kapacitás, valamint a beruházások vonzására vonatkozó kapacitás fejlesztése

(e)a kereskedelmi és beruházási szakpolitikák és szabályozások megerősítése

(f)a regionális integráció mélyítése

77. CIKK

Az együttműködés területei

A gazdasági és fejlesztési együttműködés a következő területekre terjed ki:

(a)infrastruktúra

(b)mezőgazdaság és állattartás

(c)a magánszektor fejlesztése

(d)halászat

(e)vízügy és környezetvédelem

(f)piacra jutási kérdések:

(i)állat- és növény-egészségügyi intézkedések (SPS)

(ii)a kereskedelem technikai akadályai (TBT)

(iii)vámügyek és kereskedelemkönnyítés az EAC-partnerállamokban

(g)GPM kiigazító intézkedések

(h)erőforrások mobilizálása

I. CÍM: INFRASTRUKTÚRA

78. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.A fizikai infrastruktúra fejlesztése terén folytatott együttműködés, különösképpen a szállításra, az energiaügyre, az információs és kommunikációs technológiákra terjed ki.

2.Az ezen a területen meghatározott célkitűzések a következők:

(a)az EAC-partnerállamok versenyképességének növelése;

(b)a kínálati oldalon fennálló korlátok kezelése intézményi, nemzeti és regionális szinteken; valamint

(c)a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakításának fokozása.

79. CIKK

Szállítás

1.Az együttműködés a szállítás terén magában foglalja a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedést.

2.Az ezen a területen meghatározott célkitűzések a következők:

(a)a nemzeti és regionális összeköttetések javítása a regionális integráció elmélyítése érdekében;

(b)az EAC-partnerállamok fenntartható és hatékony szállítási rendszereinek fejlesztése, szerkezeti átalakítása, helyreállítása, és modernizálása;

(c)az emberek mozgásának és az áruforgalomnak a fejlesztése; valamint

(d)a piacok elérhetőbbé tétele jobb közúti, légi, tengeri, belvízi és vasúti közlekedéssel. 

3.A 75. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)a szállítási rendszerek igazgatásának javítása;

(b)az infrastruktúra javítása, fejlesztése és modernizálása minden szinten, ideértve az intermodális infrastruktúra-hálózatok fejlesztését is;

(c)az EAC-partnerállamok intézményi, technikai és adminisztratív kapacitásainak megerősítése a szabványok, minőségbiztosítás, metrológia és megfelelőségértékelési szolgáltatások terén;

(d)technológiafejlesztés és -átadás, innováció, információcsere, hálózatok és piaci értékesítés;

(e)a gazdasági szereplők ösztönzése partnerségek, kapcsolatok és közös vállalkozások kialakítására;

(f)a szállítási ágazat biztonságának és megbízhatóságának javítása, beleértve a meteorológiai előrejelzést, a veszélyes áruk kezelését és a veszélyhelyzet-reagálást;

(g)regionális szállítási szakpolitikák kidolgozása és a szabályozási keretek.

80. CIKK

Energiaügy

1.Az energiaügyi együttműködés magában foglalja a köz- és a magánszféra részvételét az energiatermelésben -szállításban, -elosztásban és a határokon átnyúló energiakereskedelemben.

2.Az ezen a területen meghatározott célkitűzések a következők:

(a)a régió energiatermelési kapacitásának fejlesztése, növelése és bővítése;

(b)az alternatív energiaforrások számának növelése;

(c)a hálózatok fejlesztése, növelése és bővítése;

(d)az elosztás és a szállítás fejlesztése, növelése és bővítése;

(e)az EAC-partnerállamok modern, hatékony, megbízható, diverzifikált, fenntartható és megújuló, tiszta energiaforrásokhoz versenyképes árakon való hozzáférésének javítása;

(f)az energiatermelési, -elosztási és -gazdálkodási kapacitás fejlesztése nemzeti és regionális szinten;

(g)az energiaösszekapcsolhatóság előmozdítása az EAC-partnerállamokon belül és kívül a maximális energiafelhasználás érdekében; valamint

(h)olyan környezet kialakításának támogatása, amely elősegíti, hogy ez az ágazat beruházásokat vonzzon;

3.A 75. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)a meglévő energiaforrások, különösen a vízenergia, a kőolaj és a biomassza termelési, szállítási és elosztási kapacitása;

(b)az energiaszerkezet diverzifikálása társadalmilag és környezetvédelmi szempontból elfogadható, és a kőolajtól való függést csökkentő más potenciális energiaforrásokkal;

(c)többek között a vidéki energetikai infrastruktúra fejlesztése;

(d)megfelelő energiaügyi szabályozási és szakpolitikai reformok – többek között a kereskedelem és privatizáció – kidolgozása;

(e)a regionális összekapcsolhatóság és együttműködés az energiatermelés és -elosztás területén;

(f)az emberi erőforrásokkal összefüggő kapacitásépítés, az igazgatás, a szolgáltatási színvonal és az intézményi struktúrák fejlesztése;

(g)technológiafejlesztés és -átadás, kutatás-fejlesztés (K+F), innováció, információcsere, adatbázisok és hálózatok fejlesztése;

(h)partnerségek, kapcsolatok és közös vállalkozások.

81. CIKK

Információs és kommunikációs technológiák (IKT)

1.Az IKT-ágazat terén folytatott együttműködés a következőkre terjed ki: az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, versenyképesség, innováció, valamint az információs társadalommá való zökkenőmentes átmenet.

2.Az ezen a területen meghatározott célkitűzések a következők:

(a)az IKT-ágazat fejlesztése;

(b)az IKT hozzájárulásának előmozdítása a kereskedelem e-szolgáltatások, az e-kereskedelem, e-kormányzat, e-egészségügy, biztonságos tranzakciók révén történő könnyítéséhez, valamint a többi társadalmi-gazdasági ágazat fejlődéséhez.

3.A 75. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)IKT-összekapcsolódás és költséghatékonyság nemzeti, regionális és globális szinten;

(b)új számítógépes és kommunikációs technológiák terjesztése;

(c)az IKT-ra vonatkozó jogi és szabályozási keretek fejlesztése;

(d)technológiafejlesztés, -átadás és -alkalmazás, K+F, innováció, információcsere, hálózatok és piaci értékesítés;

(e)az emberi erőforrásokkal összefüggő kapacitásépítés, a szolgáltatási színvonal és az intézményi struktúrák fejlesztése;

(f)partnerségek, kapcsolatok és közös vállalkozások a gazdasági szereplők között;

(g)Az IKT-alapú szolgáltatások piaci rései fejlesztésének ösztönzése és támogatása.

II. CÍM: MEZŐGAZDASÁG

82. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.Az e cím szerinti együttműködés a növényekre és az állatállományra alkalmazandók, beleértve a közvetlenül hasznos rovarokat.

2.A Felek egyetértenek abban, hogy e cím fő célkitűzése a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, amely magában foglalja többek között a megélhetési és élelmezésbiztonságot, a vidékfejlesztést és a szegénységcsökkentést az EAC-partnerállamokban.

3.E cím egyéb célkitűzéseit a IV. rész 58. cikke szabályozza.

83. CIKK

Együttműködési területek

1.A Felek elismerik a mezőgazdasági ágazat fontosságát az EAC-partnerállamok gazdasága szempontjából és megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak átalakítása előmozdításában, hogy növeljék versenyképességét, biztosítsák az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot, a vidékfejlesztést, valamint megkönnyítsék a mezőgazdaság és a vidéki gazdaság kiigazítását a megállapodás végrehajtásának hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, különös figyelemmel a mezőgazdasági kistermelőkre.

2.A Felek megállapodnak, hogy a következő területeken működnek együtt:

(a) Regionális integráció

A mezőgazdasági termékek regionális és nemzetközi piacokra jutásának javítása, beleértve a piaci rendszerek fejlesztését és a piacfejlesztési stratégiákat;

(b) Támogató politikák

(i)nemzeti és regionális mezőgazdasági szakpolitikák, jogszabályi és szabályozási keretek kidolgozása, a szükséges kapacitás kiépítése és az intézményfejlesztés támogatása;

(ii)kapacitásépítés az EAC-partnerállamokban a növekvő kereskedelmi lehetőségek teljes mértékű kihasználásához és a kereskedelmi reformok előnyeinek maximális kiaknázásához,

(c) Fenntartható mezőgazdasági fejlesztés

(i)közös tevékenységek folytatása regionális alapon, beleértve a műtrágyagyártást, vetőmag-előállítást, állattenyésztés fejlesztést és az állatbetegségek elleni védekezést;

(ii)a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, piaci értékesítésének, elosztásának és szállításának (PMDT), valamint kezelésének előmozdítása és megerősítése;

(iii)kapacitásépítés a mezőgazdasági termeléssel, csomagolással és SPS-intézkedésekkel kapcsolatos nemzetközi szabványoknak való megfelelés céljából.

(d) Mezőgazdasági infrastruktúra

i.a mezőgazdasági támogató infrastruktúra fejlesztése, beleértve a fenntartható öntözési rendszereket, a vízvisszanyerést, -tárolás és -gazdálkodást, az értékesítést és a besorolást;

(ii)a kutatási és képzési infrastruktúra fejlesztése, tároló létesítmények, bekötő és megközelítő utak fejlesztése;

(iii)a mezőgazdasági feldolgozó infrastruktúra fejlesztése;

(iv)mezőgazdasági meteorógiai központ felállítása az EAC-partnerállamokban;

(v)modern piaci infrastruktúra fejlesztése a nemzeti és regionális piacok bővítésére.

(e) Élelmezés- és táplálkozásbiztonság

(i)a vidéki és a városi közösségek kapacitásépítése a jobb megélhetés, a szegénység felszámolásának és a fenntartható fejlődés előmozdítására;

(ii)a mezőgazdasági termelés diverzifikálása és az olyan termékek fejlesztése, amelyek kezelik az EAC-partnerállamok élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos igényeit;

(iii)olyan programok kialakítása és végrehajtása, amelyek a termelés növekedéséhez és nagyobb termelékenységhez vezetnek a mezőgazdasági ágazatban, különös hangsúllyal a mezőgazdasági kistermelőkre;

(iv)kapacitásfejlesztés a nemzeti és regionális élelmiszer-biztonsági megfelelőségre vonatkozóan; valamint

(v)társadalmi alkalmazkodási programok kialakítása és végrehajtása a természeti katasztrófák által hátrányosan érintett régiókban;

(f) Értéklánc-szervezés

(i)a fenntartható mezőgazdasági technológiák használatának és a mezőgazdasági termeléshez szükséges alapanyagokkal való ellátás előmozdítása;

(ii)a mezőgazdasági ágazat termelésének, termelékenységének és versenyképességének fokozása az agráralapú ágazatok támogatása révén;

(iii)a hozzáadottérték-teremtés előmozdítása a mezőgazdasági termékek ellátási láncán keresztül, hogy teljesítsék a nemzeti, regionális és nemzetközi piacok követelményeit; valamint

(iv)a mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése, forgalmazása és szállítása területén folyó tevékenységek fejlesztésének támogatása;

(g) Korai riasztási rendszer

(i)kapacitásépítés a fenyegető katasztrófák valószínű hatásaival kapcsolatos információk jóval előtte történő értékelésének és terjesztésének terén a vészhelyzeti intézkedések meghozatala és a korai válaszadás érdekében;

(ii)a nemzeti és regionális információs rendszerek fejlesztése és kezelése;

(iii)a katasztrófákra való válaszadásra vonatkozó korai előrejelző rendszerek és vészhelyzeti tervek és stratégiák kialakítása, megerősítése és összekapcsolása nemzeti és regionális szinten; valamint

(iv)az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó opciók támogatása az EAC-partnerállamokban.

(h) Mezőgazdasági árucikkek termelése és értékesítése

(i)a réspiacokhoz való hozzáférést szolgáló kapacitások fejlesztése és az árukra vonatkozó előírásoknak való megfelelés megkönnyítése az ilyen piaci követelmények teljesítése érdekében;

(ii)a mezőgazdasági termelés és az exporttermékek diverzifikációja az EAC-partnerállamokban;

(iii)modern piaci infrastruktúra fejlesztése a nemzeti és regionális piacok bővítésére; valamint

(iv)a termékcsomagolással és termékcímkézéssel kapcsolatos programok kialakítása, amelyek lehetővé teszik az EAC-partnerállamok termelői számára, hogy prémium árakat biztosítsanak a nyersanyagkivitelükre.

(i) Vidékfejlesztés

(i)kistermelői csoportok kapacitásépítése a teljes mezőgazdasági értéklánc mentén;

(ii)a szállítási, kommunikációs és piaci létesítmények javítása a mezőgazdasági input és a terméshozam értékesítése szempontjából;

(iii)az olyan társadalmi-kulturális korlátok kezelése, mint a nyelvi különbségek, az írástudási szint, a nemek közötti egyenlőségek, a népegészségügy, amely hatással van a gazdálkodási rendszerek jellegére;

(iv)a gazdálkodók hozzáférésének javítása a hitelrendszerekhez és a természeti és kulturális erőforrás-gazdálkodáshoz; valamint

(v)a releváns szakpolitikai intézkedések kialakítása a megfelelő mezőgazdasági inputanyagok mezőgazdasági kistermelők számára megfelelő időben történő rendelkezésre állításának támogatására.

(j) Nettó élelmiszer-importőr országok

Az élelmiszer-termelésre, -tárolásra és -forgalmazásra vonatkozó korlátozások kezelése az EAC-partnerállamokban.

(k) Megélhetésbiztonság

(i)kapacitásépítés a szociális szolgáltatások fejlesztésére a vidéki és városkörnyéki lakosság számára.

(ii)a mezőgazdasági termelésből származó háztartási összjövedelem javítása az EAC-partnerállamokban többek között a következők révén: diverzifikálás, hozzáadott-érték, a mezőgazdasági üzemeken kívüli foglalkoztatás és új fenntartható mezőgazdasági technológiák bevezetése;

(iii)a mezőgazdasági ágazat termelékenységének növelése az EAC-partnerállamokon belül; valamint

(iv)a fenntartható mezőgazdasági technológiák használatának fokozása;

(l) Technikai támogatási szolgáltatások

Az EU elkötelezi magát amellett, hogy kiszámítható és fenntartható módon megfelelő forrásokat és technikai segítségnyújtást biztosít az EAC-partnerállamok kapacitásépítéséhez a következő területeken:

(i)a technológia-, és tudástranszfer, valamint a K+F megerősítése;

(ii)az EAC-partnerállamok mezőgazdasági ágazatában a gépesítés fejlesztése és növelése;

(iii)a mezőgazdasági inputanyag üzemek és -elosztó rendszerek létesítése az EAC-partnerállamokban;

(iv)a beruházások előmozdítása és erősítése a mezőgazdasági kutatások, az ismeretek kiterjesztését biztosító szolgáltatások, a képzés és a kutatás-szaktanácsadás – a mezőgazdasági termelők közötti kapcsolatok terén;

(v)regionális kiválósági központok felállítása és erősítése, beleértve a meteorológiai központot, a biotechnológiát, a növény-és állategészségügyi és talajvizsgáló analitikai és diagnosztikai laboratóriumokat; valamint

(vi)a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a növénytermesztésben és állattenyésztésben, beleértve az állattenyésztéssel kapcsolatos szolgáltatásokat, az állatorvosi szolgálatokat és a növényvédelmi szolgálatokat.

(m) Mezőgazdasági finanszírozási szolgáltatások

(i)a vidéki pénzügyi szolgáltatások megerősítése a mezőgazdasági kistermelők, feldolgozók és kereskedők számára;

(ii)regionális tulajdonú mechanizmusok fejlesztése vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap létrehozása;

(iii)mezőgazdasági mikrofinanszírozási intézmények és biztosítási rendszerek fejlesztése;

(iv)bankok és más pénzügyi vállalkozások által nyújtott hitelekhez való hozzáférés megkönnyítése a feldolgozók, kereskedők és mezőgazdasági kistermelők számára; valamint

(v)az EAC-partnerállamok mezőgazdasági ágazatát kiszolgáló pénzügyi vállalkozásainak támogatása, valamint a magánszektor tőkepiacokhoz való hozzáférésének megkönnyítése mind a rövid, mind a hosszú távú tőke előteremtése érdekében.

(n) Földrajzi árujelzők 

(i)A földrajzi árujelzőkre vonatkozó politikák és jogi keretek fejlesztése;

(ii)A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozások létrehozása;

(iii)Gyakorlati kódex kialakítása a termékeknek a származásukkal kapcsolatos meghatározása érdekében;

(iv)a helyi szervezetek és intézmények támogatása a helyi érdekeltek koordinációjában a földrajzi árujelzők és termékmegfelelőség területén.

(v)kapacitásépítés a földrajzi jelzéssel ellátott termékek azonosítása, nyilvántartásba vétele, értékesítése, nyomonkövethetősége és megfelelősége tekintetében; valamint

(vi)az együttműködés ezen cím alatti, a jövőben esetlegesen felmerülő bármely egyéb területének fejlesztése.

III. CÍM: A MAGÁNSZEKTOR FEJLESZTÉSE

84. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.A magánszektor fejlesztése terén folytatott együttműködés magában foglalja a beruházásösztönzést és a vállalkozásfejlesztést.

2.E cím célkitűzései a következők:

(a)a beruházások és a magánvállalkozások kedvező környezetének kialakítása, beleértve új iparágak fejlesztését, a közvetlen külföldi befektetést és a technológiatranszfert;

(b)az ellátási kapacitások, a versenyképesség és a hozzáadottérték-teremtés erősítése,

(c)az uniós finanszírozó intézményektől, mint az Európai Beruházási Banktól származó beruházásfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása;

(d)kapacitásépítés és intézményi támogatás nyújtása az olyan magánszektor fejlesztésével foglalkozó intézményeknek, mint a beruházásösztönző ügynökségek, tetőszervezetek, kereskedelmi kamarák, szakmai szövetségek, kapcsolattartó pontok, valamint kereskedelemkönnyítésekkel foglalkozó intézmények;

(e)a beruházások előmozdítására és védelmére szolgáló szakpolitikai, jogi és szabályozási keret kialakítása és/vagy megerősítése,

(f)a közös AKCS-EU intézmények magánszektorra vonatkozó támogatási és végrehajtási mechanizmusainak javítása, beleértve többek között a Mezőgazdasági Fejlesztési Központot, az EAC-partnerállamokban a beruházások előmozdítására; valamint

(g)partnerségek, közös vállalkozások, alvállalkozások, kiszervezések és kapcsolatok létrehozása és megerősítése.

85. CIKK

Beruházásösztönzés

A Felek megállapodnak abban, hogy elősegítik a beruházásokat az EAC-partnerállamokban a következő területeken:

(a)reformok támogatása a szakpolitikai, jogi és szabályozási keretek területén;

(b)intézményi kapacitások megerősítésének támogatása, különös tekintettel az EAC-partnerállamok beruházásösztönző ügynökségeinek és a külföldi és helyi beruházások ösztönzésével és megkönnyítésével foglalkozó intézmények kapacitásépítésére;

(c)megfelelő igazgatási struktúrák létrehozásának támogatása, beleértve az egyablakos ügyintézést, a piacra lépés és a beruházások elindítása számára;

(d)kiszámítható és biztonságos beruházási környezet kialakításának és fenntartásának támogatása,

(e)az EAC-partnerállamok erőfeszítéseinek támogatása bevételtermelő eszközök kialakítására, a beruházási források mobilizálása érdekében;

(f)a kockázati biztosítási rendszerek létrehozása és támogatása kockázatenyhítő mechanizmusként annak érdekében, hogy fokozza az EAC-partnerállamokban a befektetői bizalmat;

(g)az EAC-partnerállamok beruházási ügynökségei és európai uniós partnereik közötti gyors információs rendszer létrehozásának támogatása;

(h)az európai uniós magánberuházások ösztönzése az EAC-partnerállamokban;

(i)a kkv-k beruházási igényeihez igazított pénzügyi keretek és eszközök létrehozásának támogatása; valamint

(j)partnerségek megkönnyítése közös vállalkozások és tőkefinanszírozás révén.

86. CIKK

Vállalkozásfejlesztés

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az EAC-partnerállamokban a vállalkozásfejlesztés terén a következők támogatása révén:

(a)az EU-EAC magánvállalkozások közötti párbeszéd, együttműködés és partnerségek elősegítése;

(b)erőfeszítések a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása és a mainstream üzleti tevékenységekbe történő integrációjuk érdekében;

(c)az EAC-partnerállamok cégei hatékony termelésének és értékesítésének elősegítése;

(d)az EAC-partnerállamok magánszektorbeli fejlesztési stratégiáinak végrehajtása;

(e)a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését és növekedését szolgáló kedvező környezet ösztönzése;

(f)magánszektorbeli szervezetek kapacitásainak megerősítése, hogy megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

(g)az innovációk kalózkodástól való védelme; valamint

(h)az EAC-partnerállamok kapacitásainak megerősítése a természeti források kutatására, kitermelésére és piaci értékesítésére vonatkozóan.

IV. CÍM: HALÁSZAT

87. CIKK

Az együttműködés területei

A halászati együttműködés a tengeri és a belvízi halászatra, valamint az akvakultúrára terjed ki.

88. CIKK

A tengeri halászat együttműködési területei

1.A tengeri halászat területén folytatott együttműködés a következő területekre terjed ki:

(a)halászati gazdálkodási és állománymegőrzési kérdések;

(b)hajóparkkezelés és a kifogást követő szakaszra vonatkozó rendelkezések;

(c)pénzügyi és kereskedelmi intézkedések; valamint

(d)a halászat és a halászati termékek, valamint a tengeri akvakultúra fejlesztése.

2.A meghatározott nemzeti és regionális szintű együttműködési területeken való intézkedések végrehajtása érdekében az EU hozzájárul az erőforrások mobilizálásához, ami a regionális kapacitásépítés támogatására is kiterjed.

3.A megállapodás III. részének és a 75. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)a halak és haltermékek tárolására, értékesítésére és forgalmazására vonatkozó infrastruktúra fejlesztése és javítása;

(b)kapacitásépítés nemzeti és regionális szinten az SPS/TBT/veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok műszaki követelményeivel való megfelelés érdekében, az EAC-partnerállamok kizárólagos gazdasági övezetei nyomon követési, ellenőrző és felügyeleti rendszereinek (MCS) fejlesztése, valamint a tengeri halászatra vonatkozó egyedi tanúsítási rendszer bevezetése és kezelése;

(c)beruházások és technológiatranszfer a halászati műveletek, a halfeldolgozás, a kikötői szolgáltatások, a kikötői létesítmények fejlesztése és javítása, a halászat diverzifikálása terén, hogy az a tonhalon kívül más, kevéssé vagy egyáltalán nem kiaknázott fajokra is kiterjedjen;

(d)közös vállalkozások és kapcsolatok a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal és a halászati kisüzemekkel a halászat ellátási láncán belül;

(e)hozzáadottérték-teremtés a halágazatban; valamint

(f)K+F az állományértékelésről és a fenntarthatóság szintjéről.

4.A Felek vállalják, hogy együttműködnek vegyes vállalatok létrehozásának előmozdításában a következő területeken: halászati műveletek, halfeldolgozás, kikötői szolgáltatások, a gyártási kapacitás növelése, a halászat és a kapcsolódó ágazatok versenyképességének javítása, további feldolgozás, kikötői létesítmények fejlesztése és javítása, valamint a halászat diverzifikálása, hogy az a tonhalon kívül más, kevéssé vagy egyáltalán nem kiaknázott fajokra is kiterjedjen.

89. CIKK

A belvízi halászat és az akvakultúra fejlesztése

Az belvízi halászat és az akvakultúra fejlesztése terén folytatott együttműködés magában foglalja a következő területeket:

(a)Kapacitásépítés és exportpiac-fejlesztés a következők révén:

(i)Kapacitásépítés az ipari és a kisüzemi termelésben, feldolgozásban és termékdiverzifikációban, ami erősíti a régió belvízi halászatának és akvakultúrájának a versenyképességét. Ez elérhető például kutatási és fejlesztési (K+F) központok létrehozásával, ideértve az akvakultúra kereskedelmi halgazdaságok számára történő fejlesztését is;

(ii)Kapacitásépítés az exportértékesítési láncok irányításához, többek között konkrét termékcsaládokhoz tanúsítási programok bevezetésével és irányításával; továbbá piaci promóció, hozzáadottérték-teremtés, illetve a kifogást követő veszteségek csökkentése a halászati termékeknél;

(iii)Kapacitásnövelés a régióban például a következők révén: az illetékes halászati hatóságok, valamint a kereskedelmi és halászszövetségek fejlesztése annak érdekében, hogy részt vehessenek az uniós Féllel folytatott halászati kereskedelemben, valamint képzési programok termékfejlesztési és márkapolitika terén.

(b)Infrastruktúra a következők révén:

(i)A belvízi halászati és akvakultúrához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése és javítása;

(ii)Az infrastruktúra – közte minden felszereléstípus – finanszírozásához való hozzáférés megkönnyítése.

(c)Technológia a következők révén:

(i)a műszaki képességek fejlesztése, többek között a hozzáadott értéket teremtő technológiák előmozdításával, például az EU-tól az EAC-partnerállamok felé történő halászati technológiatranszferrel;

(ii)a régió halászati gazdálkodási kapacitásának növelése, például kutatási és adatgyűjtési rendszerekkel, valamint a kifogással és a kifogást követő szakasz kezeléséhez kapcsolódó megfelelő technológiákhoz való hozzájárulással;

(d)Jogszabályi és szabályozási keretek

(i)a belvízi halászati és akvakultúra-szabályozás, illetve a nyomon követési, ellenőrző és felügyeleti (MCS) rendszerek kialakítása;

(ii)megfelelő szellemi tulajdonjogi jogszabályi és szabályozási eszközöket kialakítása, és kapacitásépítés ezek nemzetközi kereskedelemben történő végrehajtásához;

(iii)az ökocímkézés és a szellemi tulajdon védelme;

(e)Befektetés és pénzügyek a következők révén:

(i)a Felek érdekelt felei közötti vegyes vállalatok és más vegyes befektetési formák előmozdítása, például a belvízi halászatban és az akvakultúra-ágazatban létrejövő vegyes vállalatok befektetőinek azonosítására szolgáló módozatok meghatározásával;

(ii)a hitellehetőségekhez való hozzáférés biztosítása a kis- és középvállalkozások, valamint az ipari léptékű belvízi halászvállalkozások fejlődése érdekében;

(f)A környezet és a halállományok megőrzése a halászatban a következők révén:

(i)intézkedések annak biztosítására, hogy a halkereskedelem támogassa a környezet megőrzését és védelmet nyújtson a halállományok kimerülése ellen, valamint fennmaradjon a biodiverzitás és elővigyázatosan vezessenek be idegen fajokat az akvakultúrában; például annak révén, hogy idegen fajokat elővigyázatosan csak irányított/zárt térségekben és az összes érintett szomszédos országgal konzultálva vezetnek be.

(g)Társadalmi-gazdasági és szegénységenyhítő intézkedések a következők révén:

(i)a kis- és közepes méretű halászatok, feldolgozók és halkereskedők támogatása azáltal, hogy az EAC-partnerállamokban kapacitásépítést folytatnak az EU-val való kereskedelemben való részvétel érdekében.

(ii) a társadalom peremére szorult csoportoknak a halászati ágazatban történő részvétele például a nemek közötti egyenlőségnek a halászatban történő előmozdítása, és elsősorban a halászatban részt vevő vagy részt venni kívánó női kereskedők kapacitásfejlesztése. Ezekbe a folyamatokba bevonnak más hátrányos helyzetű csoportokat is, amelyeknek a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében lehetőségük van bekapcsolódni a halászatba.

V. CÍM: VÍZÜGY ÉS KÖRNYEZET

90. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.Az e cím szerinti együttműködés magában foglalja a természeti erőforrásokat, különös tekintettel a vízre, a környezetre és a biodiverzitásra.

2.E cím célkitűzései a következők:

(a)a kereskedelem és a környezet közötti kapcsolat erősítése;

(b)a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások, egyezmények és szerződések végrehajtásának támogatása;

(c)a környezetgazdálkodás és a szegénységcsökkentés közötti egyensúly biztosítása;

(d)a környezet védelme, valamint a biodiverzitás és a genetikai állomány megóvása;

(e)a természeti erőforrások méltányos és fenntartható felhasználásának előmozdítása;

(f)a közös természeti erőforrások fenntartható felhasználásának megkönnyítése és ösztönzése;

(g)a köz- és magánszektor részvételének előmozdítása a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás terén. 

91. CIKK

Víz-erőforrások

1.A vízerőforrások terén folytatott együttműködés magában foglalja az öntözést, a vízenergia-termelést, a vízelőállítást és -ellátást, valamint a vízgyűjtő területek védelmét.

2.Az ezen a területen meghatározott célkitűzések a következők:

(a)a víz-erőforrások fenntartható használatának és gazdálkodásának fejlesztése, valamint a lakosság megélhetésének javítása az EAC-partnerállamokban;

(b)a regionális együttműködés előmozdítása az országhatárokon átnyúló víz-erőforrások fenntartható felhasználásában;

(c)a vízellátó infrastruktúrák produktív célokból történő fejlesztése.

3.A 75. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)a vízellátó infrastruktúrák fejlesztése a régióban;

(b)a vonatkozó jogi és szabályozási keretek fejlesztése;

(c)integrált vízkészlet-gazdálkodás;

(d)az emberi erőforrásokkal összefüggő kapacitásépítés, a szolgáltatási színvonal, a vízgazdálkodás és az intézményi struktúrák fejlesztése;

(e)a gazdasági szereplők közötti partnerségek, kapcsolatok és közös vállalkozások kialakítása;

(f)technológiafejlesztés, -transzfer és -alkalmazások, K+F, innováció, információcsere és hálózatok;

(g)a vízszennyezettség ellenőrzésének, tisztításának és megóvásának, a szennyvízkezelés és -tisztítás fejlesztése;

(h)Fenntartható öntözési rendszerek ösztönzése.

92. CIKK

Környezetvédelem

1.A környezet területén folytatott együttműködés magában foglalja a környezet védelmében és a vele való fenntartható gazdálkodásban, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi szakpolitikák végrehajtását.

2.Ezen a területen az együttműködés célkitűzései a következők:

(a)a környezet és a biodiverzitás – a flóra, a fauna és a mikrobiális genetikai erőforrások, ezen belül ökorendszereik – védelme, helyreállítása és megóvása;

(b)olyan iparágak fejlesztése az EAC-partnerállamokban, amelyek környezetbarát technológiákat használnak;

(c)a technológiafejlesztés, -transzfer és -alkalmazás, a kutatás és fejlesztés, az innováció és az információcsere előmozdítása.

3.A 75. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások, egyezmények és szerződések végrehajtása;

(b)a környezet és a biodiverzitás méltányos és fenntartható használatának, megóvásának és gazdálkodásának erősítése és előmozdítása, beleértve az erdészeti és vadállománnyal kapcsolatos erőforrásokat;

(c)az intézményi és jogszabályi keretek, valamint a környezetvédelmi jogszabályok, szabályozások, előírások és szakpolitikák kidolgozására, végrehajtására, igazgatására és érvényesítésére vonatkozó képesség megerősítése;

(d)a gazdasági szereplők közötti partnerségek, kapcsolatok és közös vállalkozások kialakítása;

(e)a természeti és környezeti katasztrófák és a biodiverzitás csökkenésének megelőzése és mérséklése;

(f)a technológiafejlesztés, -adaptálás, -transzfer és -alkalmazás, K+F, innováció elősegítése;

(g)a tengerparti és tengeri erőforrások, valamint a hazai és vad bennszülött biológiai és genetikai erőforrások védelme és az ezekkel való gazdálkodás;

(h)alternatív környezetbarát tevékenységek és megélhetési módok fejlesztése;

(i)olyan termékek előállítása és szolgáltatások nyújtása, valamint kereskedelmük megkönnyítése, amelyek számára fontos az ökocímkézés;

(j)a termékekkel, valamint a termelési folyamattal, a szállítással, az értékesítéssel és a címkézéssel összefüggő követelményeikkel kapcsolatos információcsere és hálózatépítés;

(k)környezetbarát termékekkel összefüggő infrastrukturális létesítmények fejlesztése;

(l)a helyi közösségek integrálása a biodiverzitás, az erdészeti és vadállománnyal kapcsolatos erőforrások kezeléséhez;

(m)a hulladékgazdálkodás, valamint az ipari és a mérgező hulladékok kezelésének fejlesztése;

(n)az érdekeltek nemzetközi környezetvédelmi párbeszédben való részvételének előmozdítása.

VI. CÍM: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

93. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.Az e cím szerinti együttműködés magában foglalja a támogatást és kapacitásépítést a harmonizáció, a körzetekre vagy területi egységekre osztás, a megfelelőségértékelés, az információcsere és a kereskedelmi feltételek átláthatósága területén.

2.Az e cím szerinti együttműködés célkitűzései a következők:

(a)a Felek régiók közötti és régión belüli kereskedelmének megkönnyítése a WTO-SPS megállapodással összhangban az emberi, állat- és növényegészség vagy élet megőrzése mellett;

(b)az elfogadott prioritást élvező ágazatokra és termékekre vonatkozó SPS-intézkedésekből eredő problémák kezelése, kellően figyelembe véve a regionális integrációt;

(c)a növény-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos együttműködés megkönnyítésére vonatkozó eljárások és modalitások meghatározása;

(d)átláthatóság biztosítása a Felek között és a Felek területén belül folytatott kereskedelemre alkalmazandó SPS-intézkedések tekintetében;

(e)az intézkedések nemzetközi standardokkal való régión belüli harmonizációjának előmozdítása a WTO-SPS megállapodással összhangban, valamint megfelelő szakpolitikák, jogi, szabályozási és intézményi keret kialakítása az EAC-partnerállamokon belül;

(f)az EAC-partnerállamok tényleges részvételének előmozdítása a Codex Alimentarius Bizottságban, az Állategészségügyi Világszervezetben (OIE) és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben (IPPC);

(g)az EAC és az EU intézményei és laboratóriumai közötti konzultáció és csere előmozdítása;

(h)a regionális és nemzeti szabványok meghatározására és végrehajtására vonatkozó kapacitás fejlesztésének megkönnyítése a nemzetközi követelményekkel összhangban a regionális integráció előmozdítása érdekében;

(i)az SPS-intézkedések végrehajtására és figyelemmel kísérésére irányuló kapacitás létrehozása és megerősítése az EAC-partnerállamokban e cikkel összhangban; valamint

(j)a technológiatranszfer előmozdítása.

3.A 75. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)az EAC-partnerállamok támogatása az SPS-intézkedéseknek való megfelelés érdekében, beleértve a megfelelő szabályozási keretek, a szakpolitikák, az érintett nemzetközi szabványalkotó testületek munkájához kapcsolódó ügyek, képzések, tájékoztató rendezvények, kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás kidolgozását;

(b)az SPS-intézkedések EAC-partnerállamokban történő harmonizációjának támogatása és nemzeti SPS-koordinációs bizottságok felállítása, valamint a köz- és magánszféra kapacitásának előmozdítása az egészségügyi ellenőrzésére vonatkozóan. A prioritási területek magukban foglalják minőségösztönző program, képzés, tájékoztató rendezvények kidolgozását és végrehajtását, laboratóriumok építését, bővítését, korszerűsítését és akkreditációját.

(c)az érintett nemzetközi szabványalkotó testületek munkájához kapcsolódó ügyek támogatása. Ez az együttműködés magában foglalhatja a képzést, a tájékoztató rendezvényeket, a kapacitásépítést és a technikai segítségnyújtást;

(d)a halászati terület támogatása a halászati termékekre vonatkozó harmonizált regionális szabályozás, jogszabályok és szabványok kialakítása érdekében a Felek közötti és az EAC-régión belüli kereskedelem előmozdítására;

(e)támogatás az EAC-partnerállamok SPS-intézményeinek és az egyenértékű európai uniós SPS-intézmények közötti együttműködés előmozdítása érdekében.

(f)az SPS-megállapodás végrehajtásának támogatása, különösen az EAC-partnerállamok illetékes hatóságainak, bejelentő és információs pontjainak megerősítésével;

(g)az információ megosztás és -csere támogatása.

94. CIKK

Harmonizáció

1.A Felek célja, hogy megvalósítsák az SPS-intézkedéseik kialakítására vonatkozó szabályaik és eljárásaik harmonizációját, beleértve az ellenőrzést, a tesztelési és tanúsítási eljárásokat, a WTO SPS-megállapodásával összhangban.

2.Az EAC-partnerállamok az EU támogatásával az SPS-szabványaik harmonizációjára vonatkozó programot és határidőt fognak kidolgozni.

3.A vezető tisztviselők bizottsága adott esetben kidolgozza a modalitásokat e harmonizációs folyamat támogatására és figyelemmel kísérésre a régióban.

95. CIKK

Körzetekre és területi egységekre osztás

A Felek eseti alapon elismerik a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségeket a növényi és állati termékek potenciális forrásaiként, figyelembe véve a WTO SPS-megállapodás 6. cikkének rendelkezéseit.

96. CIKK

Különleges és megkülönböztetett elbánás, valamint technikai segítségnyújtás

1.Az EU úgy határoz, hogy technikai segítségnyújtást, továbbá különleges és megkülönböztetett elbánást biztosít a WTO SPS-megállapodás 9. és 10. cikkével összhangban.

2.A Felek együttműködnek EAC-partnerállamoknak az e cím rendelkezéseinek végrehajtása során felmerülő sajátos igényeinek kezelése érdekében.

3.A Felek megállapodnak abban, hogy a technikai segítségnyújtás tekintetében a következő területek élveznek prioritást:

(a)technikaikapacitás-építés az EAC-partnerállamok állami és magánszektorában az egészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrzés lehetővé tétele érdekében, ideértve a vizsgálati, tanúsítási, felügyeleti és ellenőrzési képzést és tájékoztató rendezvényeket;

(b)az SPS-intézkedések végrehajtásához és figyelemmel kíséréséhez szükséges technikai kapacitás megerősítése, többek között a nemzetközi szabványok szélesebb körű használatának előmozdításával;

(c)kockázatelemző, harmonizációs, megfelelési, tesztelési, tanúsító, szermaradvány-ellenőrző, nyomon követő és akkreditációs kapacitás építése, többek között laboratóriumok és más felszerelés korszerűsítésével vagy létrehozásával, hogy segítségükkel az EAC-partnerállamok megfelelhessenek a nemzetközi szabványoknak.

(d)az EAC-partnerállamok részvételének támogatása a megfelelő nemzetközi szabványalkotó testületek munkájában.

(e)az EAC-partnerállamok kapacitásának fejlesztése az értesítési eljárásokban való hatékony részvételre vonatkozóan.

VII. CÍM: A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI

97. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.Az e cím szerinti együttműködés magában foglalja a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodásban (a továbbiakban: WTO TBT-megállapodás) meghatározott műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítését, elfogadását és alkalmazását.

2.Az e cím szerinti együttműködés célkitűzései a következők:

(a)a kereskedelem technikai akadályainak fokozatos megszüntetése, a Felek közötti és az EAC-partnerállamokon belüli kereskedelem megkönnyítése érdekében;

(b)az EAC-partnerállamok közötti regionális integráció erősítése az EAC-partnerállamokban alkalmazott szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások harmonizációjával, a WTO TBT-megállapodással összhangban;

(c)nemzetközi műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása, ideértve az ágazatspecifikus intézkedéseket is;

(d)az EAC-partnerállamok és az EU szabványosítással, megfelelőségértékeléssel foglalkozó intézményei és szabályozó intézményei közötti funkcionális kapcsolatok, közös vállalkozások és kutatási-fejlesztési munka kialakítása;

(e)az EAC-partnerállamokból származó termékek piacra jutásának előmozdítása a termékeik biztonságának, minőségének és versenyképességének javítása révén;

(f)a műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra és megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó nemzetközi bevált gyakorlatok nagyobb fokú igénybevételének előmozdítása;

(g)annak biztosítása, hogy a szabványok és a műszaki előírások előkészítése, elfogadása és kidolgozása átlátható legyen, és ne okozzon szükségtelen akadályokat a Felek közötti kereskedelemben, összhangban a WTO TBT-megállapodás rendelkezéseivel;

(h)a megfelelő szabályozási keret, szakpolitikák és reform támogatása és kidolgozása az EAC-partnerállamokban a nemzetközileg elfogadott gyakorlatoknak való megfelelés érdekében;

(i)az EAC-partnerállamok támogatása a WTO TBT-megállapodás végrehajtásában és a TBT-követelményeknek való megfelelés érdekében a WTO TBT-megállapodással összefüggésben.

3.A 75. cikk rendelkezéseire figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)a nemzetközi szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelések nagyobb fokú igénybevételének támogatása és előmozdítása, beleértve az ágazatspecifikus intézkedéseket a Felek területén;

(b)az EAC-partnerállamok kapacitásépítésének támogatása a szabványosítás, a mérésügy, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési eljárások terén, beleértve a laboratóriumok és érintett intézmények korszerűsítését és felállítását, valamint a vonatkozó berendezések beszerzését;

(c)együttműködés a minőségirányítás és -biztosítás terén az EAC-partnerállamok számára fontossággal bíró, kiválasztott ágazatokban;

(d)az EAC-partnerállamok szabvány- és egyéb szabályozó testületeinek a nemzetközi szabványalkotó testületekben való teljes körű részvétele támogatása és ösztönzése, és a műszaki előírások alapjául szolgáló nemzetközi szabványok szerepének megerősítése;

(e)az EAC-partnerállamok megfelelőségértékelő szervezeteinek a nemzetközi akkreditáció elnyerésére irányuló erőfeszítéseinek támogatása;

(f)funkcionális kapcsolatok kialakítása a Felek szabványosítási, megfelelőség-értékelési és tanúsítási intézmények között;

(g)a bevált szabályozási gyakorlatokról szóló egyetértési megállapodás kidolgozásának támogatása, ideértve a következőket:

(i)átláthatóság a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésében, elfogadásában és alkalmazásában;

(ii)a szabályozási intézkedések és a kapcsolódó megfelelőségértékelési eljárások szükségessége és arányossága, amely magában foglalhatja a szállítók megfelelőségi nyilatkozatának használatát;

(iii)a nemzetközi szabványok használata a műszaki előírások alapjául, kivéve, amikor az említett nemzetközi szabványok nem bizonyulnának hatékony vagy alkalmas eszköznek a kitűzött jogos célok megvalósításához;

(iv)a műszaki előírások végrehajtása és piacfelügyeleti tevékenységek; valamint

(v)A műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások felülvizsgálatára vonatkozó mechanizmusok és módszerek létrehozása.

(h)azonosítás, rangsorolás és támogatás a műszaki előírásokat támogató szükséges technikai infrastruktúra, a méréstan, szabványosítás, vizsgálat, hitelesítés és akkreditáció fejlesztése során;

(i)a szabályozási, a műszaki és a tudományos együttműködés fokozása többek között információ-, tapasztalat- és adatcsere révén a műszaki előírások minőségének és szintjének javítása és a jogszabályok hatékony alkalmazása céljából.

(j)a megfelelő műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások összeegyeztethetőségének és konvergenciájának előmozdítása;

(k)a Felek mérésüggyel, szabványosítással, teszteléssel, tanúsítással és akkreditációval foglalkozó illetékes szervezetei közötti kétoldalú együttműködések fejlesztése és ösztönzése;

(l)a Felek közötti és az EAC-partnerállamok közötti együttműködés előmozdítása az érintett nemzetközi intézmények és szervezetek, és a TBT kérdésekkel foglalkozó fórumok munkájával kapcsolatban.

VIII. CÍM: VÁMÜGYEK ÉS A KERESKEDELEM KÖNNYÍTÉSE

98. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.A Felek elismerik az együttműködés jelentőségét a vámügyek és a kereskedelemkönnyítési kérdések terén a gyorsan fejlődő globális kereskedelmi környezetben.

2.A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést annak biztosítására, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a kereskedelem könnyítésének előmozdítására vonatkozó célkitűzéseknek.

3.A Felek elismerik a megfelelő igazgatási kapacitás szükségességét e célkitűzések teljesítése érdekében. Egyetértenek azzal, hogy az EAC-partnerállamoknak átmeneti időszakokra és kapacitásépítésre lesz szükségük, hogy zökkenőmentesen hajtsák végre e cím rendelkezéseit.

4.Az e cím szerinti együttműködés célkitűzései a következők:

(a)a Felek közötti kereskedelem elősegítése;

(b)a vámügyi jogszabályok és eljárások harmonizációjának előmozdítása regionális szinten;

(c)támogatás nyújtása az EAC-partnerállamoknak a kereskedelemkönnyítés előmozdítására;

(d)támogatás nyújtása az EAC-partnerállamok vámigazgatási szerveinek e megállapodás és más nemzetközi vámügyi bevált gyakorlatok végrehajtásához;

(e)az együttműködés fokozása a Felek vámhatóságai és más kapcsolódó határ-ellenőrzési hatóságok között.

5.A 75. cikk rendelkezéseire figyelemmel a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a)információcsere a vámjogszabályokról és -eljárásokról;

(b)közös kezdeményezések kialakítása a kölcsönösen elfogadott területeken;

(c)a következők támogatása:

(i)a vámrendszerek és vámeljárások modernizációja, valamint a vámkezelés idejének csökkentése,

(ii)a vámeljárások és kereskedelmi formalitások egyszerűsítése és harmonizációja, beleértve az importtal, exporttal és tranzittal kapcsolatosakat is;

(iii)a regionális tranzitrendszerek előmozdítása;

(iv)az átláthatóság előmozdítása a 134. cikkel összhangban;

(v)kapacitásépítés, beleértve az EAC-partnerállamoknak e területen nyújtott pénzügyi támogatást és technikai segítségnyújtást; valamint

(vi)a vámügy bármely egyéb területe, a Felek megállapodása szerint

(d)lehetőség szerint, közös álláspontok kialakítása a nemzetközi szervezetekben a vámügyek és a kereskedelemkönnyítés terén, különösen a WTO, WCO, ENSZ és az UNCTAD keretében.

(e)az összes kapcsolódó ügynökség közötti koordináció előmozdítása, országon belül és a határokon átívelve egyaránt.

6.A Felek a származási szabályokkal kapcsolatos 1. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kölcsönös adminisztratív segítséget nyújtanak egymásnak a vámügyekben az alábbiak szerint:

(a)olyan eljárások és gyakorlatok bevezetése, amelyek tükrözik a vámügyek és a kereskedelemkönnyítés területén alkalmazandó nemzetközi okmányokat és előírásokat, beleértve a WTO-szabályokat és a WCO okmányait és előírásait;

(b)a vámügyi szabványok és kereskedelemkönnyítési intézkedések harmonizációjának konszolidációjára irányuló tevékenységek végrehajtása;

(c)korszerű vámeljárások alkalmazása, beleértve a kockázatértékelést, kötelező határozatokat, egyszerűsített eljárásokat, az áruátengedést követő ellenőrzéseket és vállalatellenőrzési módszereket;

(d)a vámeljárások és más kereskedelmi eljárások automatizálása, beleértve a vámügyi és kereskedelmi információk elektronikus cseréjét is;

(e)vámtisztviselők és más érintett köz- és magánszférában dolgozó tisztviselők képzése a vámügyekkel és a kereskedelemkönnyítéssel kapcsolatosan; valamint

(f)a Felek által azonosítható bármely más terület.

IX. CÍM: GPM KIIGAZÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

99. CIKK

Hatály és célkitűzések

1.A Felek elismerik, hogy a vámtételek e megállapodás szerinti eltörlése és/vagy jelentős csökkentése kihívást fog jelenteni az EAC-partnerállamok számára. A Felek megállapodnak abban, hogy ezt a sajátos kihívást egy kompenzációs keret létrehozásával kezelik.

2.A Felek elismerik továbbá, hogy e megállapodás végrehajtása potenciális kihívásokat eredményezhet, többek között társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi téren az EAC-partnerállamok gazdaságai számára. A Felek megállapodnak abban, hogy ezeket a kihívásokat gazdasági és fejlesztési együttműködési fellépések révén kezelik.

3.Az e cím szerinti együttműködés célja az e megállapodás végrehajtásából eredő, a kiigazításokkal kapcsolatos tényleges és a potenciális kihívások kezelése.

100. CIKK

Együttműködési területek

1.A vámok csökkentésével kapcsolatos bevételkiesést illetően, az EU a következő lépéseket teszi:

(a)megerősített párbeszéd folytatása a költségvetési kiigazító intézkedésekről és reformokról; 

(b)az együttműködés módozatainak kialakítása a költségvetési reform támogatására;

(c)pénzügyi források nyújtása, hogy átmenetileg fedezze a vámtételek eltörléséből és jelentős csökkentéséből eredő megállapodás szerinti államháztartási bevételkiesést.

2.Annak biztosítására, hogy az EAC-partnerállamok gazdaságai teljes mértékben kihasználják e megállapodás előnyeit, az EU megállapodik, hogy az EAC-partnerállamokkal megfelelő együttműködési tevékenységeket folytat, amelyek célja:

(a)a termelőágazatok versenyképességének javítása az EAC-partnerállamokon belül;

(b)az EAC-partnerállamokban a munkaerő termelő és szakmai kapacitásainak javítása, beleértve a vállalatok bezárása miatt áthelyezett dolgozók képzését vagy új készségekkel való felvértezésüket új tevékenységek elvégzése érdekében stb.;

(c)a fenntartható környezetre irányuló támogatási intézkedések;

(d)kapacitásépítés a makrogazdasági fegyelem erősítése érdekében;

(e)az EAC-partnerállamokban az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot, a vidékfejlesztést, a megélhetésbiztonságot és az exportbevételeket érintő lehetséges hatások csökkentése;

(f)az e megállapodás végrehajtásának kihívásaival kapcsolatos egyéb lehetséges együttműködési területek kezelése.

X. CÍM: ERŐFORRÁSOK MOZGÓSÍTÁSA

101. CIKK

Elvek és célkitűzések

1.Elismerve az EU e megállapodás végrehajtásának támogatása iránti elkötelezettségét és az EAC-partnerállamoknak a fejlesztési igényeik finanszírozására tett saját erőfeszítéseit, a Felek megállapodnak abban, hogy mind közösen, mind egymástól függetlenül pénzügyi forrásokat mozgósítanak, hogy támogassák e megállapodás végrehajtását, a regionális integrációt és az EAC-partnerállamok fejlesztési stratégiáit.

2.Az erőforrások közös mozgósításának célja, hogy az egymásrautaltság szellemében kiegészítsék, támogassák és előmozdítsák az EAC-partnerállamok erőfeszítéseit az alternatív finanszírozási forrásokra való törekvésben az e megállapodásban szereplő regionális integráció és a fejlesztési stratégiák támogatására, különös tekintettel a GPM fejlesztési mátrixra.

102. CIKK

Kötelezettségek

1.Az EAC-partnerállamok a következő lépéseket teszik:

(a)források időben történő és kiszámítható lekötése finanszírozási mechanizmusaikból a GPM fejlesztési mátrixban szereplő regionális integráció és GPM-mel kapcsolatos fejlesztési stratégiák és projektek támogatására;

(b)fejlesztési stratégiák kialakítása kellő figyelemmel az EAC-partnerállamok azon jogára, hogy fejlesztési stratégiáik és prioritásaik irányvonalát és sorrendjét meghatározzák;

(c)a GMP-mel összefüggő források elosztására szolgáló GPM-alap létrehozása;

(d)a GPM fejlesztési mátrix prioritásainak belefoglalása a regionális és nemzeti stratégiákba,

2.Az EAC-partnerállamok kidolgozzák az alap kezelésére vonatkozó szabályokat és előírásokat, hogy biztosítsák az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a gazdaságosságot a források felhasználása során. A többi partner EAC GPM-alaphoz való hozzájárulásának sérelme nélkül, az uniós források elosztása az alap működési eljárásainak EU általi sikeres értékelésétől függ.

3.Az EU időben és kiszámítható módon forrásokat különít el, különös tekintettel az EAC-partnerállamoknak a kínálati oldalon lévő akadályaira, amelyek e megállapodással kapcsolatosan merülnek fel, beleértve az GPM fejlesztési mátrixban azonosított finanszírozási résekre, a következő révén:

(a)az Európai Fejlesztési Alap (EFA) (nemzeti és regionális eszközök);

(b)az EU költségvetése;

(c)bármely egyéb eszköz, amelyet az EU hivatalos fejlesztési támogatásához (ODA) használnak fel.

Az EU ezenfelül azon is munkálkodik, hogy tagállamaitól időben és kiszámítható módon forrásokat mozgósítson.

4.A Felek közösen vállalják, hogy törekednek a következő források mozgósítása érdekében:

(a)források a többi donortól (multilaterális és bilaterális donorok);

(b)vissza nem térítendő támogatások, koncessziós kölcsönök, a köz- és magánszféra partnersége, valamint különleges eszközök;

(c)a fejlesztési partnerektől kapott bármely egyéb hivatalos fejlesztési támogatás.

VI. RÉSZ: INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

103. CIKK

Hatály és célkitűzés

1.E rész rendelkezései a GPM Tanácsra, a vezető tisztviselők bizottságára, a tanácsadó bizottságra alkalmazandóak, valamint bármely olyan intézményre és bizottságra, amelyet e megállapodás értelmében létrehozhatnak. 

2.E rész célkitűzése, hogy olyan intézményeket hozzon létre, amelyek megkönnyítik e megállapodás céljainak megvalósítását.

104. CIKK

A GPM Tanács

1.E megállapodás hatálybalépésekor létrejön a GPM Tanács.

2.A GPM Tanács a Felek miniszteri szintű képviselőiből áll.

3.A GPM Tanács e megállapodás hatálybalépésétől számított hat (6) hónapon belül megalkotja saját eljárási szabályzatát.

4.A GPM Tanács elnöki tisztét a Felek egy-egy képviselője, társelnöki rendszerben látja el az eljárási szabályzatban meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

5.A GPM Tanács rendszeres – legfeljebb két (2) éves – időközönként ülésezik, valamint a Felek egyetértésével rendkívüli üléseket is tart, ha a körülmények úgy kívánják.

6.A GPM Tanács a következő feladatok ellátásáért felel:

(a)a megállapodás működése és végrehajtása, valamint célkitűzései teljesülésének figyelemmel kísérése;

(b)Az e megállapodás keretében felmerülő bármely jelentős ügy, valamint bármely egyéb közös érdekű és a Felek közötti kereskedelmet érintő kérdés vizsgálata, a VII. részben rögzített jogok sérelme nélkül; valamint

(c)a Feleknek az e megállapodás felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó javaslatainak és ajánlásainak vizsgálata.

105. CIKK

A GPM Tanács hatáskörei

1.A GPM Tanács hatáskörrel rendelkezik, hogy döntéseket hozzon és írásban, a Felek közös egyetértésével a vezető tisztviselők bizottságától érkező ajánlásokat fogadhat el.

2.A meghozott döntések a Felek számára kötelezőek, és a Felek megtesznek minden olyan intézkedést, amely szükséges a döntéseknek a saját vonatkozó belső szabályaikkal összhangban történő végrehajtásához.

3.A GPM Tanács az e megállapodás hatályba lépését követő hat (6) hónapon belül megalkotja és elfogadja a választottbírói testület létrehozásához szükséges eljárási szabályzatot.

4.Az olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekben egy EAC-partnerállam egyénileg jár el, a GPM Tanács ilyen határozatainak elfogadásához az érintett EAC-partnerállam beleegyezése szükséges.

106. CIKK

A vezető tisztviselők bizottsága

1.E megállapodás hatálybalépésekor létrejön a vezető tisztviselők bizottsága.

2.E bizottság állandó titkárokból vagy főtitkárokból áll, – adott esetben – az EAC-partnerállamokból és az EU képviselőiből, vezető tisztviselői szinten.

3.Tekintettel bármely irányvonalra, amelyet a GPM Tanács adhat, a vezető tisztviselők bizottsága legalább évente egyszer ülést tart és bármely időpontban rendkívüli üléseket is tarthat, ha a körülmények úgy kívánják, és a Felek erről megegyeznek. A vezető tisztviselők bizottsága a GPM Tanács üléseit megelőzően is ülést tart.

4.A bizottság társelnöki posztját a Felek egy-egy képviselője látja el.

5.A vezető tisztviselők bizottsága a következő feladatok ellátásáért felel:

(a)támogatja a GPM Tanácsot feladatainak ellátásában;

(b)átveszi és áttekinti a különbizottságok, munkaülések, munkacsoportok vagy bármely, a bizottság által a 107. cikk 1. bekezdése értelmében létrehozott testület jelentését, valamint koordinálja azok tevékenységét, továbbá ajánlásokat tesz a GPM Tanács számára;

(c)jelentéseket és ajánlásokat nyújt be e megállapodás végrehajtásáról a GPM Tanácsnak vagy saját kezdeményezésére vagy a GPM Tanács kérésére, vagy az egyik Fél kérésére;

(d)A kereskedelem területén:

(i)felügyeli a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását és helyes alkalmazását, valamint felelős ezért, továbbá ebben a tekintetben megvitatja az együttműködés prioritásait és ajánlásokat fogalmaz meg;

(ii)a VII. rész I. címének rendelkezéseivel összhangban intézkedéseket tesz a jogviták elkerülése és rendezése érdekében, amelyek a megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban merülhetnek fel;

(iii)segíti a GPM Tanácsot feladatainak ellátásában, beleértve a GPM Tanács által meghozandó határozatokra vonatkozó ajánlások benyújtását;

(iv)figyelemmel kíséri a regionális integráció és a Felek közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődését;

(v)figyelemmel kíséri és értékeli a megállapodás végrehajtásának hatását a Felek fenntartható fejlődésére;

(vi)olyan intézkedéseket vitat meg és kezdeményez, amelyek elősegíthetik a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és üzleti lehetőségeket; valamint

(vii)megvitatja a megállapodással kapcsolatos ügyeket és valamennyi olyan kérdést, amely befolyásolhatja a megállapodás célkitűzéseinek megvalósulását.

(e)A fejlesztés területén:

(i)támogatja a GPM Tanácsot azon feladatainak ellátásában, amelyek az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos fejlesztési együttműködésre vonatkoznak;

(ii)nyomon követi az e megállapodásban rögzített együttműködési rendelkezések végrehajtását és koordinálja ezeket az intézkedéseket a harmadik Fél adományozókkal;

(iii)ajánlásokat tesz a Felek közötti, kereskedelmi vonatkozású együttműködéssel kapcsolatban;

(iv)rendszeres időközönként felülvizsgálja a megállapodásban meghatározott együttműködési területeket, és adott esetben új prioritások felvételére tesz ajánlást; valamint

(v)felülvizsgálja és megvitatja a regionális integrációval és a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos együttműködési ügyeket.

107. CIKK

A vezető tisztviselők bizottságának hatáskörei

1.A feladatainak ellátása során, a vezető tisztviselők bizottsága:

(a)adott esetben különbizottságokat, munkaüléseket, munkacsoportokat, vagy testületeket hoz létre, irányít és felügyel, amelyek célja a hatáskörébe tartozó ügyek kezelése, és meghatározza összetételüket és feladataikat, valamint eljárási szabályzatukat, amennyiben arról a megállapodás másként nem rendelkezik;

(b)határozatokat hoz és ajánlásokat tesz az e megállapodásban foglalt ügyekben, illetve amennyiben a GPM Tanács ilyen végrehajtási hatásköröket ruház rá, ezekben az esetekben a bizottság a 105. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban hoz határozatokat vagy tesz ajánlásokat; valamint

(c)a megállapodás szerinti összes kérdést megfontolhatja, és funkciói gyakorlása során megfelelő intézkedéseket hozhat.

2.A bizottság különleges munkaüléseket tart az 1. bekezdés (a) pontjában előírt feladatok ellátása céljából.

3.A bizottság a megállapodás hatálybalépésétől számított három (3) hónapon belül meghatározza saját eljárási szabályzatát.

108. CIKK

A GPM konzultatív bizottság

1.Létrejön a GPM konzultatív bizottság, amelynek feladata, hogy támogassa a vezető tisztviselők bizottságát a magánszektor, a civil társadalom, köztük az egyetemi közösség és a szociális és gazdasági partnerek szervezeteinek képviselői közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításában. Ez a párbeszéd és együttműködés felöleli az e megállapodásban szereplő és a végrehajtásával összefüggésben felmerülő valamennyi kérdést.

2.A GPM konzultatív bizottságban való részvételről a GPM Tanács dönt a vezető tisztviselők bizottságának ajánlásai alapján, azzal a céllal, hogy biztosítsa valamennyi érdekelt Fél széles körű részvételét.

3.A GPM konzultatív bizottság a vezető tisztviselők bizottságával folytatott konzultáció alapján vagy saját kezdeményezésére végzi tevékenységeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a vezető tisztviselők bizottsága részére. A Felek képviselői jelen vannak a GPM konzultatív bizottság ülésein.

4.A GPM konzultatív bizottság a felállításától számított három (3) hónapon belül a vezető tisztviselők bizottságával egyetértésben elfogadja eljárási szabályzatát.

VII. RÉSZ: VITÁK ELKERÜLÉSE ÉS VITARENDEZÉS

109. CIKK

Hatály és célkitűzés

1.Ez a rész, eltérő rendelkezés hiányában, az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely vitára vonatkozik.

2.E rész célja az, hogy elkerülje és rendezze a Felek közötti vitákat e megállapodás jóhiszemű értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, és lehetőség szerint kölcsönös megállapodással jussanak megoldásra.

I. CÍM: VITÁK ELKERÜLÉSE

110. CIKK

Konzultációk

1.A Felek konzultációt kezdeményeznek és törekszenek arra, hogy a megállapodás értelmezésére és alkalmazására vonatkozó jogvitákat jóhiszeműen rendezzék a közösen elfogadott megoldás elérése céljából.

2.Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek egy példányát a vezető tisztviselők bizottsága is megkapja, megjelölve a kérdéses intézkedést és a megállapodás azon rendelkezéseit, amelyekkel megítélése szerint az intézkedés nincs összhangban.

3.A konzultációkra a kérelem beérkezését követő húsz (20) napon belül kerül sor, és annak helyszíne, ha a Felek másként nem állapodnak meg, a bepanaszolt Fél területe. A konzultáció a bepanaszolt Fél kérelmének beérkezése napjától számított hatvan (60) napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásában megállapodnak. Az egyeztetés során közzétett információk bizalmasak maradnak.

4.Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a gyakorlatban lehetséges legrövidebb időn belül és minden esetben a kérelem beérkezésének napjától számított tizenöt (15) napon belül kerül sor, a kérelem beérkezésének napjától számított harminc (30) napon belül pedig lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásában megállapodnak.

5.Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz (10) napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a fenti 3., illetve a 4. bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, akkor bármely Fél kérheti, hogy választott bíróság rendezze a vitát a 112. cikkel összhangban.

6.A Felek megállapodhatnak a fenti 3–5. bekezdésben említett határidők módosításáról, tekintettel az ügy valamely Fél által tapasztalt nehézségére és összetettségére.

111. CIKK

Közvetítés

1.Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a Felek megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a közvetítés tárgya a konzultációs kérelemben megnevezett ügy.

2.Bármelyik Fél folyamodhat választottbírósági eljáráshoz a 112. cikk értelmében, anélkül, hogy igénybe venné a közvetítést.

3.Amennyiben a Felek a közvetítésre irányuló kérelemről szóló megállapodás időpontjától számított tizenöt (15) napon belül nem állapodnak meg egy közvetítőben, a vezető tisztviselők bizottságának az elnöke vagy annak küldötte sorshúzással egy közvetítőt jelöl ki azon személyek állományából, akik szerepelnek a 125. cikkben említett listán, és nem állampolgárai egyik Félnek sem. A kiválasztásra a közvetítésre irányuló kérelemről szóló megállapodás benyújtásától számított huszonöt (25) napon belül kerül sor mindegyik Fél képviselőjének jelenlétében. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő harminc (30) nappal ülést hív össze a Felekkel. A közvetítő az ülés előtt legkésőbb tizenöt (15) nappal átveszi mindegyik Fél beadványait, és a kiválasztását követően legkésőbb negyvenöt (45) nappal ismerteti véleményét.

4.A közvetítő véleménye ajánlásokat tartalmazhat arról, hogyan rendezhető a vita a megállapodás rendelkezéseivel összhangban. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.

5.A Felek megállapodhatnak a 3. bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy valamelyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére módosítja ezeket a határidőket az érintett Fél által tapasztalt nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.

6.A közvetítést magukban foglaló eljárások, különösen az ezen eljárások során közzétett információk és a Felek álláspontjai bizalmas természetűek maradnak.

II. CÍM: VITARENDEZÉS

112. CIKK

A választottbírósági eljárás kezdeményezése

1.Amennyiben a Feleknek a 110. cikkben előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a panaszos Fél értesítést adhat egy választottbírói testület létrehozására vonatkozó eljárás kezdeményezéséről, amelyet a 113. cikkel összhangban állítanak fel.

2.A választottbírói testület létrehozásáról szóló értesítést írásban kell benyújtani a bepanaszolt Fél számára, valamint a vezető tisztviselők bizottságához. A panaszos Fél értesítésében megjelöli a szóban forgó adott intézkedéseket, és egyértelműen kifejti, hogy ezek az intézkedések miképpen sértik e megállapodás rendelkezéseit.

113. CIKK

A választottbírói testület létrehozása

1.A választottbírói testület három választottbíróból áll.

2.A választottbírói testület létrehozása iránti értesítésnek az vezető tisztviselők bizottságához történő benyújtásának napjától számított tíz (10) napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

3.Amennyiben a Felek a 2. bekezdésében szereplő időszakon belül nem tudnak megegyezni a választottbírói testület összetételéről, mindegyik Fél öt (5) napon belül kijelölhet egy választottbírót a 125. cikk szerint létrehozott választottbírói névjegyzékről. Amennyiben a vitában résztvevő valamelyik Fél nem jelöl ki választottbírót, a vitában résztvevő másik Fél kérelmére ezt a választottbírót a vezető tisztviselők bizottságának elnöke vagy annak küldötte választja ki sorshúzással a 125. cikk szerint létrehozott jegyzék e Félre vonatkozó aljegyzékéről.

4.Amennyiben a Felek nem jutnak megállapodásra a választottbírói testület elnökét illetően a 2. bekezdésében meghatározott határidőn belül, a két választott bíró a kinevezésüktől számított öt (5) napon belül kijelöli a harmadik választott bírót, mint a testület elnökét a 125. cikk szerint létrehozott választottbírói névjegyzékről, és értesíti a vezető tisztviselők bizottságát erről a kinevezésről. Amennyiben elmulasztják kijelölni a testület elnökét, bármely Fél felkérheti a vezető tisztviselők bizottságának elnökét vagy az elnök küldöttét, hogy öt (5) napon belül sorsolás útján válassza ki a választottbírói testület elnökét a 125. cikk szerint létrehozott jegyzék elnökökre vonatkozó aljegyzékéről.

5.A választottbírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három választottbírót kiválasztják és azok elfogadták kinevezésüket az eljárási szabályzatnak megfelelően.

114. CIKK

A testület időközi jelentése

1.A választottbírói testület – általános szabályként legkésőbb a létrehozásának napjától számított kilencven (90) nappal – időközi jelentést ad a Feleknek, amely leíró szakaszt, megállapításokat és következtetéseket is tartalmaz. Amikor a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a vezető tisztviselők bizottságát írásban értesíteni, megadva a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját százhúsz (120) nappal meghaladóan. A jelentés ismertetésétől számított tizenöt (15) napon belül bármely Fél írásos észrevételt tehet a választottbírói testület számára időközi jelentésének pontosan meghatározott szempontjairól.

2.Sürgős esetekben, ideértve a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó eseteket, a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentésének a választottbírói testület létrehozásától számított harminc (30) napon belül, de legkésőbb negyvenöt (45) napon belül történő kibocsátása érdekében. Az időközi jelentés közlésétől számított hét (7) napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

3.A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli észrevételek vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését, és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le. A választottbírói testület végleges határozata tartalmazza az időközi felülvizsgálat szakaszában kifejtett érvek megvitatását, és világos válaszokat ad a két Fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.

115. CIKK

A választottbírói testület határozata

1.A választottbírói testület:

(a)határozatát a testület a létrehozásától számított százhúsz (120) napon belül közli a Felekkel és a vezető tisztviselők bizottságával;

(b)a fentiektől függetlenül, amennyiben ez a határidő nem teljesíthető, a választottbírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és a vezető tisztviselők bizottságát, megadva a késedelem okát és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. A határozatról szóló értesítés semmilyen körülmény között sem lehet később, mint a létrehozásának időpontjától számított százötven (150) nap;

2.Sürgős – többek között romlandó vagy szezonális áruval kapcsolatos – ügyben a választottbírói testület:

(a)a létrehozásától számított hatvan (60) napon belül közli határozatát.

(b)előzetes döntést hozhat a gyakorlatban lehetséges legrövidebb időn belül és minden esetben a létrehozásától számított hét (7) napon belül azzal kapcsolatosan, hogy sürgősnek ítéli-e az esetet.

3.A választottbírói testület határozata magában foglal ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy az a Fél, aki ellen panaszt emeltek, miként felelhet meg a rendelkezéseknek;

4.Az ésszerű időtartamról szóló 6–10. bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére a bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy késedelem nélkül és jóhiszeműen teljesítse a választott bírói testület határozatában foglaltakat;

5.Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, a Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a határozatban foglaltak teljesítésének határidejében. Ilyen esetben a bepanaszolt Fél legkésőbb huszonegy (21) nappal a választottbírói testület határozatának a Felekkel történt közlését követően értesíti a panaszos Felet és a vezető tisztviselők bizottságát a teljesítéshez szükséges időről.

6.Amennyiben a Felek nem értenek egyet a választottbírói testület határozatának teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamban, a panaszos Fél az 1. bekezdés szerinti értesítéstől számított tizennégy (14) napon belül írásban felkéri a választottbírói testületet az ésszerű időtartam hosszának meghatározására. Az ilyen kérelmet egyidejűleg kell közölni a másik Féllel, valamint a vezető tisztviselők bizottságával. A választottbírói testület a kérelem benyújtásától számított huszonegy (21) napon belül értesíti határozatáról a Feleket és a vezető tisztviselők bizottságát.

7.Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 113. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról való értesítés határideje a 6. bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított harmincöt (35) nap.

8.A választottbírói testület az ésszerű időtartam hosszának meghatározása során figyelembe veszi azt az időtartamot, amelyre rendes körülmények között a bepanaszolt Félnek szüksége van ahhoz, hogy a bepanaszolt Fél által a döntés teljesítéséhez szükségesként meghatározott intézkedésekhez hasonló jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket fogadjon el, valamint a testület különösen figyelembe veszi azokat a nehézségeket, amelyekkel az EAC-partnerállamok a szükséges kapacitás hiánya következtében szembesülhetnek.

9.Az ésszerű időtartam a Felek megállapodása alapján meghosszabbítható.

116. CIKK

A választottbírói testület határozatában foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

1.Az ésszerű időtartam lejárta előtt a bepanaszolt Fél köteles a panaszos Felet és a vezető tisztviselők bizottságát tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület határozatának teljesítése érdekében tett.

2.Ha az ésszerű időtartam végéig a bepanaszolt Fél nem felel meg a fenti 1. bekezdésnek, a panaszos Fél – a másik Félnek és a vezető tisztviselők bizottságának küldött értesítést követően – megfelelő intézkedéseket hozhat a 118. cikk 2. bekezdésével összhangban.

3.Amennyiben a Felek között nézeteltérés van azzal kapcsolatban, hogy a bepanaszolt Fél eleget tett-e a megállapodás rendelkezéseinek, bármely Fél írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy határozzon az ügyben. Az ilyen kérelem meghatározza a szóban forgó adott intézkedéseket, és egyértelműen megmagyarázza, hogy ezek az intézkedések mennyiben összeegyeztethető vagy összeegyeztethetetlen e megállapodás rendelkezéseivel és a választottbírói testület határozatával.

4.A választottbírói testület törekszik arra, hogy a fenti kérelem benyújtásának időpontjától számított kilencven (45) napon belül közölje határozatát. Sürgős – többek között romlandó vagy szezonális áruval kapcsolatos – ügyben, a választottbírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított harminc (30) napon belül közli határozatát.

5.Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni tizenöt (15) napon belül, a 113. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben, a határozatáról szóló értesítés határideje a fenti 3. bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított nyolcvan (80) nap.

117. CIKK

Ideiglenes jogorvoslatok az határozatban foglaltaknak való nem megfelelés esetén

1.Amennyiben a bepanaszolt Fél elmulasztja közölni a választottbírói testület határozatának teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az ésszerű időtartam lejárta előtt, illetve ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a 116. cikk 1. bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze a bepanaszolt Félre az e megállapodás rendelkezései alapján háruló kötelezettségekkel, akkor a panaszos Fél – a másik Felet értesítve – jogosult megfelelő intézkedéseket elfogadni.

2.Ezen intézkedések elfogadásakor a panaszos Fél törekszik olyan intézkedések kiválasztására, amelyek legkevésbé befolyásolják e megállapodás célkitűzéseinek elérését, és figyelembe veszi ezen intézkedéseknek a bepanaszolt Fél gazdaságára gyakorolt hatását. Emellett ha az EU jogot szerzett az ilyen intézkedések elfogadására, olyan intézkedéseket választ, amelyek kifejezetten e megállapodás betartatására irányulnak azon vagy azoknak az EAC-partnerállamoknak a tekintetében, amelynek vagy amelyeknek az intézkedéseiről megállapították, hogy megsértik ezt a megállapodást.

3.Az ésszerű időtartam lejártát követően bármikor, a panaszos Fél felkérheti a bepanaszolt Felet, hogy ideiglenes kártérítést ajánljon fel és a bepanaszolt Fél köteles ilyen ajánlatot tenni.

4.A kártérítés vagy a retorziós intézkedések ideiglenesek, és csak addig alkalmazandók, amíg a megállapodás rendelkezéseit bizonyítottan sértő intézkedéseket vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az említett rendelkezésekkel, vagy amíg a Felek nem állapodnak meg a vita rendezésében.

118. CIKK

A megfelelő intézkedések elfogadása után a határozat teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata

1.A bepanaszolt Fél értesíti a másik Felet és a vezető tisztviselők bizottságát azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület határozatának teljesítése érdekében hozott, valamint közli az arra irányuló kérelmét, hogy szüntessék meg a panaszos Fél megfelelő intézkedéseinek alkalmazását.

2.Amennyiben a Felek nem állapodnak meg az értesítésben közölt intézkedések és e megállapodás rendelkezéseinek összeegyeztethetőségéről az értesítés benyújtásának időpontjától számított harminc (30) napon belül, a panaszos Fél írásban felkéri a választottbírói testületet, hogy határozzon az ügyben. Erről a kérésről értesíteni kell a másik Felet és a vezető tisztviselők bizottságát. A választottbírói testület határozatáról a kérelem benyújtásának napjától számított negyvenöt (45) napon belül értesíteni kell a Feleket és a vezető tisztviselők bizottságát.

3.Amennyiben a választottbírói testület úgy dönt, hogy a teljesítés céljából hozott intézkedés nincs összhangban e megállapodás rendelkezéseivel, a választottbírói testület határozza meg, hogy a panaszos Fél folytathatja-e a megfelelő intézkedések alkalmazását. Amennyiben a választottbírói testület úgy határoz, hogy a teljesítés céljából hozott intézkedés összhangban van e megállapodás rendelkezéseivel, a határozat időpontját követően azonnal meg kell határozni a megfelelő intézkedéseket.

4.Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 113. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés időtartama a fenti 2. bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított hatvan (60) nap.

III. CÍM: KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

119. CIKK

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak az e rész szerinti jogvitában és az ilyen megoldásról értesítik a vezető tisztviselők bizottságát. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek említenie kell e követelményt és a választottbírósági eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról történő értesítést követően a választottbírósági eljárás lezárul.

120. CIKK

Eljárási szabályok

A vitarendezési eljárásokra a GPM Tanács által az e megállapodás hatályba lépését követő hat (6) hónapon belül elfogadandó eljárási szabályzat alkalmazandó.

121. CIKK

Információszolgáltatás és technikai tanácsadás

Bármely Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választottbírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, beleértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választottbírósági eljárást illetően szükségesnek ítél. A választottbírói testület jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni, amennyiben azt helyénvalónak tartja. A Felek területén letelepedett érdekelt természetes vagy jogi személyek és más harmadik Felek amicus curiae leveleket nyújthatnak be a választottbírói testületnek az eljárási szabályzatnak megfelelően. Az ilyen módon beszerzett bármely információt a megjegyzésekkel élő mindkét Féllel tudatni kell.

122. CIKK

A beadványok nyelve

1.A Felek írásos vagy szóbeli beadványait a Felek valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani.

2.A Felek törekszenek arra, hogy az ebben a részben meghatározott konkrét eljárások esetében közös munkanyelvben állapodjanak meg. Amennyiben a Felek képtelenek közös munkanyelvben megállapodni, mindkét Fél megszervezi írásos beadványai lefordítását és a meghallgatásokon a tolmácsolást a bepanaszolt Fél által választott nyelvre, és viseli ennek költségeit, kivéve, ha az egyben az említett Félnek is hivatalos nyelve 3 .

123. CIKK

Értelmezési szabályok

1.A választottbírói testületek a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezik e megállapodás rendelkezéseit, ideértve a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is.

2.A választottbírói testületek értelmezései és határozatai nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják az ebben a megállapodásban előírt jogokat és kötelezettségeket.

124. CIKK

A választottbírói testületek döntéshozatali eljárása

1.A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal hozzon határozatot. Amennyiben egy határozatot nem lehet konszenzussal elfogadni, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni.

2.A választottbírói testület bármely határozata felvázolja a ténymegállapításokat, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát és a döntésben tett megállapítások, ajánlások és következtetések indokolását. A vezető tisztviselők bizottsága nyilvánossá teszi a választottbírói testület határozatait.

3.A választottbírói testület határozata végleges és kötelező erejű a Felekre nézve.

125. CIKK

A választottbírók névjegyzéke

1.A vezető tisztviselők bizottsága e megállapodás hatályba lépésétől legkésőbb hat (6) hónappal összeállít egy legalább tizenöt (15) nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választottbíróként tevékenykedjenek. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a választottbíróként szolgáló Fél számára; és egy aljegyzék azon személyekről, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik betölthetik a választottbírói testület elnöki tisztét. Minden egyes aljegyzéken legalább öt (5) személy szerepel. A vezető tisztviselők bizottsága biztosítja, hogy a jegyzéket az eljárási szabályzatnak megfelelően mindig ezen a szinten tartsák.

2.Amennyiben a 113. cikk 2. bekezdése szerinti értesítés közzétételéig nem állítják össze az aljegyzékek valamelyikét, vagy az nem tartalmaz elég nevet, a választottbírókat az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül sorshúzással választják ki a megfelelő aljegyzékre vonatkozóan. Amennyiben csak az egyik Fél javasolt neveket, a három választottbírót sorshúzással választják ki e nevek közül.

3.Amennyiben nem állítanak fel a fenti 1. bekezdésben előírt választottbírói jegyzéket vagy a 2. bekezdésben javasolt névjegyzéket, a választottbírósági eljárást kezdeményező Fél felkéri az Állandó Döntőbíróság főtitkárát, hogy lássa el a kinevezésre jogosult hatóság feladatait.

4.A választottbírók szakmai ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem, és megfelelnek a GPM Tanács által az e megállapodás hatályba lépését követő hat (6) hónapon belül elfogadandó eljárási szabályzat mellékletét képező magatartási kódexnek.

126. CIKK

Kapcsolatok a WTO Vitarendezési Testületével

1.Az e megállapodás szerint felállított választottbírói testületek nem döntenek az egyes Feleknek a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) létrehozásáról szóló egyezmény szerinti jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerülő vitákban.

2.E megállapodás vitarendezési rendelkezéseinek alkalmazása nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is. Ugyanakkor ha egy Fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e cím vagy a WTO-egyezmény szerint vitarendezési eljárást kezdeményezett, e Fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. A Felek továbbá nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely a megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti ugyanazon kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.

3.Az egyik Fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan vitarendezési eljárást kezdeményezhet, akár e rész értelmében vagy a WTO-megállapodás értelmében:

(a)egy vitarendezési eljárást e rész értelmében abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél az 112. cikk alapján választottbírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választottbírói testület közli határozatát a Felekkel, valamint az vezető tisztviselők bizottságával a 115. cikk értelmében, vagy amennyiben kölcsönösen elfogadott megoldást értek el a 119. cikk értelmében.

(b)egy vitarendezési eljárást a WTO-egyezmény értelmében abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a WTO-egyezményben foglalt, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés 6. cikke alapján választottbírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választottbírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezési egyetértés 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint.

4.E megállapodás egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy az egyik Fél a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. A WTO-egyezmény nem zárja ki, hogy az egyik Fél felfüggessze az e megállapodás szerinti kötelezettségeit.

127. CIKK

Határidők

1.Az ebben a részben meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választottbírói testületek határozatainak közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

2.Az ebben a részben említett határidők a Felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbíthatók.

VIII. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KIVÉTELEK

128. CIKK

Záradék az általános kivételekről

Amennyiben az ilyen jellegű intézkedések megfelelnek annak a követelménynek, hogy alkalmazásuk nem jelenti a nemzetközi kereskedelem burkolt korlátozását, illetve önkényes és megalapozatlan diszkrimináció eszközét a Felek között, ahol hasonló feltételek állnak fenn, a megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza az EU-t vagy az EAC-partnerállamokat olyan intézkedések elfogadásában vagy végrehajtásában, amelyek:

(a)a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme vagy a közrend fenntartása érdekében szükséges intézkedések;

(b)az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges intézkedések;

(c)az arany vagy ezüst importjához vagy exportjához kapcsolódó intézkedések;

(d)az e megállapodás rendelkezéseivel nem összeegyeztethetetlen jogszabályoknak vagy szabályozásnak való megfelelést biztosító intézkedések, ideértve a vámhatósági érvényesítéshez, a GATT II. cikkének (4) bekezdése és XVII. cikke szerint működtetett monopóliumok érvényesítéséhez, a szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok védelméhez, valamint a megtévesztő gyakorlat megelőzéséhez kapcsolódó intézkedéseket;

(e)a börtönmunka termékeire vonatkozó intézkedések;

(f)a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme érdekében alkalmazott intézkedések;

(g)a kimeríthető természeti erőforrások megőrzésére vonatkozó intézkedések, amennyiben ezeket az intézkedéseket a nemzeti termelés vagy fogyasztás korlátozásával összefüggésben vezetik be;

(h)az olyan nemzetközi áruegyezmény alapján fennálló kötelezettség következtében hozott intézkedések, amely megfelel a GATT Szerződő Felei elé terjesztett és azok által el nem utasított kritériumoknak, illetve a GATT Szerződő Felei elé terjesztett és azok által el nem utasított nemzetközi áruegyezmény alapján fennálló kötelezettség következtében hozott intézkedések 4 ;

(i)azok az intézkedések, amelyek olyan belföldi anyagok exportjára vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak, amelyek ezen anyagok belföldi feldolgozóipar által igényelt alapvető mennyiségeinek biztosításához szükségesek azokban az időszakokban, amikor az ilyen anyagok belföldi árát kormányzati stabilizációs terv részeként a világpiaci ár alatt tartják. Az ilyen intézkedések azonban nem járnak az ilyen belföldi iparág exportjának vagy az annak biztosított védelem szintjének növekedésével, és nem térnek el e megállapodás megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos rendelkezéseitől;

(j)alapvetőek az általánosan vagy helyileg hiánycikknek számító termékek beszerzéséhez vagy terjesztéséhez, feltéve hogy az intézkedések összhangban állnak azzal az elvvel, mely szerint az EU és az EAC-partnerállamok méltányos részre jogosult az ilyen termékek nemzetközi kínálatából, és a megállapodás más rendelkezéseivel ellentmondásban álló ilyen intézkedések azonnal megszűnnek, amint az elrendelésüket eredményező feltételek megszűnnek létezni.

129. CIKK

Biztonsági kivételek

1.E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:

(a)megkövetelné az EU-tól vagy az EAC-partnerállamoktól olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli; vagy

(b)az EU vagy az EAC-partnerállamok számára megtiltaná az olyan fellépést, amelyet az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítél a következők terén:

(i)a hasadó anyagok, illetve azon anyagok vonatkozásában, amelyekből a hasadó anyagokat nyerik;

(ii)a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések kereskedelme, valamint más áruk és anyagok ilyen jellegű kereskedelme vonatkozásában, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátását szolgálják;

(iii)nemzetbiztonsági vagy nemzetvédelmi szempontból nélkülözhetetlen kormányzati beszerzéssel kapcsolatos tevékenységek;

(iv)amelyet háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén hoznak; vagy

(c)gátolná az EU-t vagy az EAC-partnerállamokat abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott kötelezettségek nyomán lépéseket tegyen a nemzetközi béke és biztonság fenntartására. 

2.A vezető tisztviselők bizottságát a lehető legteljesebb mértékben tájékoztatják az 1. bekezdés (b) és (c) pontja értelmében hozott intézkedésekről és azok megszüntetéséről.

130. CIKK

Adózás

1.E megállapodásban vagy az e megállapodás alapján elfogadott bármely szabályozásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná valamelyik Felet abban, hogy a fiskális jogszabályai megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztesse a különösen a lakóhelyük vagy a tőkebefektetésük helye szerint eltérő helyzetben lévő adófizetőket.

2.A megállapodásban vagy a megállapodás alapján elfogadott rendelkezésekben semmi sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozná az adóelkerülés és az adócsalás megelőzésére szolgáló intézkedések elfogadását vagy végrehajtását a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások adózási rendelkezései vagy más adózási szabályozások, illetve hazai fiskális jogszabályok alapján.

3.E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek bármely adóügyi egyezményben előírt jogait és kötelezettségeit. E megállapodás vagy valamely ilyen egyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az egyezmény élvez elsőbbséget.

IX. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

131. CIKK

Fizetési mérleggel kapcsolatos nehézségek

1.Amennyiben valamelyik Félnek súlyos nehézségei vannak a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban, illetve ennek veszélye fenyeget, korlátozó intézkedéseket fogadhat el és tarthat fenn az árukkal kapcsolatban.

2.A Felek törekednek arra, hogy elkerüljék az 1. bekezdésben említett korlátozó intézkedések alkalmazását.

3.Az e cikk szerint elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedések nem megkülönböztetőek és korlátozott időtartamúak, továbbá nem haladják meg azt a mértéket, ami a fizetési mérleg és a külső finanszírozás helyzetének helyreállításához szükséges. A korlátozó intézkedések összhangban vannak a WTO-megállapodásokban megállapított feltételekkel, és adott esetben összeegyeztethetők a Nemzetközi Valutaalap Alapító Okiratával.

4.Minden Fél, amelyik korlátozó intézkedéseket tart fenn vagy fogadott el, haladéktalanul értesíti azokról és azok változásairól a másik Felet, és a lehető leghamarabb időbeli ütemezést nyújt be azok eltörlésére.

5.Haladéktalanul konzultációt kell tartani a GPM Tanácsban, ez a konzultáció értékeli az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetét és az e cikk alapján elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseket, figyelembe véve többek között az olyan tényezőket, mint:

(a)a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek természete és mértéke;

(b)a külső gazdasági és kereskedelmi környezet;

(c)a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.

6.A konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e a 3. és 4. bekezdésnek. Az árfolyamra, monetáris tartalékokra és a fizetési mérlegre vonatkozóan a Nemzetközi Valutaalap által rendelkezésre bocsátott valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást el kell fogadni, és a következtetések alapjául az Alap által az intézkedést elfogadó vagy fenntartó érintett Fél fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felméréseket kell használni.

132. CIKK

A Felek meghatározása és a kötelezettségek teljesítése

1.A megállapodás Szerződő Felei egyrészről a Kelet-afrikai Közösséget létrehozó szerződés szerződő felei, (a továbbiakban: EAC-partnerállamok), másrészről pedig az EU vagy tagállamai vagy az EU és tagállamai az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő, megfelelő hatáskörükben eljárva (a továbbiakban: EU).

2.A megállapodás alkalmazásában a „Fél” kifejezés az együttesen eljáró EAC-partnerállamokra, illetve adott esetben az EU-ra vonatkozik. A „Felek” fogalom az együttesen eljáró EAC-partnerállamokra és az EU-ra vonatkozik.

3.Az EAC-partnerállamok megbízzák egyik képviselőjüket, hogy nevükben eljárjon minden olyan, e megállapodás szerinti ügyben, amelyben megállapodásuk szerint együttesen járnak el.

4.A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.

133. CIKK

Kapcsolattartó pontok

1.A megállapodás hatékony végrehajtásához kapcsolódó kommunikáció megkönnyítésére a Felek a megállapodás hatálybalépésekor kijelölnek egy információcserében illetékes kapcsolattartó pontot. A kapcsolattartó pont kijelölése nem sérti az illetékes hatóságoknak a megállapodás egyes rendelkezései alapján történő konkrét kinevezését.

2.Az kapcsolattartó pont kérésére mindkét Fél megjelöli a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos bármely ügyben illetékes hivatalt vagy tisztviselőt, és a megkereső Féllel való kommunikáció megkönnyítéséhez biztosítja a szükséges támogatást.

3.A másik Fél kérésére bármely Fél– a jogszerűen lehetséges mértékig – tájékoztatást ad, és haladéktalanul válaszol a másik Félnek a Felek közötti kereskedelmet esetlegesen befolyásoló, meglévő vagy javasolt intézkedésekre vonatkozó kérdéseire.

134. CIKK

Átláthatóság és az információk bizalmas kezelése

1.Mindegyik Fél biztosítja, hogy törvényeiket, rendeleteiket, eljárásaikat és általános érvényű közigazgatási határozataikat, valamint a megállapodás hatálya alá tartozó kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos bármely nemzetközi kötelezettségvállalásukat haladéktalanul közzéteszik vagy nyilvánosságra hozzák, és ezekre felhívják a másik Fél figyelmét.

2.A megállapodás konkrét átláthatósági rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikkben említett tájékoztatást akkor tekintik teljesítettnek, ha a tájékoztatást megfelelő értesítés útján a Kelet-afrikai Közösség titkársága, az Európai Bizottság és a WTO rendelkezésére bocsátották, illetve amikor a tájékoztatást elérhetővé tették a Felek hivatalos, nyilvános és díjmentesen hozzáférhető weboldalán.

3.Ebben a megállapodásban semmi sem követeli meg egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információt adjon meg, amelynek közzététele akadályozná a bűnüldözést vagy más módon ellentétes a közérdekkel, illetve sértené egyes állami vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, kivéve addig a mértékig, ameddig az információ közzététele az e megállapodás VII. része szerinti vitarendezési eljárások összefüggésében szükséges. Amennyiben a 113. cikk szerint létrehozott testület úgy ítéli meg, hogy az ilyen közzététel szükséges, a testület biztosítja a bizalmas jelleg teljes körű oltalmát.

135. CIKK

Az Európai Unió legkülső régiói

1.Figyelembe véve az Európai Unió legkülső régiói és az EAC-partnerállamok közötti földrajzi közelséget, továbbá az e régiók és az EAC-partnerállamok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megerősítése érdekében a Felek törekszenek arra, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó összes területen könnyítsék az együttműködést az EU és az EAC-partnerállamok között.

2.Az e cikk 1. bekezdésében kifejtett célkitűzések megvalósítására lehetőség szerint törekedni kell az EAC-partnerállamok és az EU legkülső régióinak a megállapodás hatálya alá tartozó területeken az EU egyedi programjaiban való közös részvételének erősítése révén is.

3.Az EU törekszik arra, hogy biztosítsa az EU kohéziós és fejlesztési politikáinak különböző pénzügyi eszközei közötti koordinációt annak érdekében, hogy erősítse az együttműködést az EAC-partnerállamok és az EU legkülső régiói között az e megállapodásban szabályozott területeken.

4.A megállapodás egyik rendelkezése sem tiltja, hogy az EU alkalmazza azokat a meglévő intézkedéseket, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében a legkülső régiók strukturális társadalmi és gazdasági helyzetének kezelésére irányulnak.

136. CIKK

Más megállapodásokhoz fűződő viszony

1.A Cotonoui Megállapodás 3. részének II. címében szereplő fejlesztési együttműködési rendelkezések kivételével az e megállapodás rendelkezései és a Cotonoui Megállapodás 3. része II. címének rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenség esetén e megállapodás rendelkezései élveznek elsőbbséget.

2.Ebben a megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza valamelyik Felet abban, hogy a Cotonoui Megállapodás értelmében megfelelő intézkedéseket hozzon.

137. CIKK

Kapcsolatok a WTO-megállapodásokkal

A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodásban semmi sem kötelezi őket arra, hogy a WTO keretében vállalt kötelezettségeikkel nem összeegyeztethető módon járjanak el.

138. CIKK

Értesítések

Az e megállapodás szerinti értesítéseket írásban megküldik a Kelet-afrikai Közösség titkárságának vagy adott esetben az Európai Bizottságnak.

139. CIKK

Hatálybalépés

1.A megállapodást az egyes Felek alkalmazandó alkotmányos vagy belső szabályaival és eljárásaival összhangban írják alá, erősítik meg vagy hagyják jóvá

2.A megállapodás az azt a követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítették egymást az 1. bekezdésben említett belső jogi eljárások befejezéséről.

3.A hatálybalépéssel kapcsolatos értesítéseket az EAC-partnerállamok esetében a Kelet-afrikai Közösség főtitkárának, az uniós Fél esetében az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, akik a megállapodás letéteményesei. Mindegyik letéteményes értesíti a másik letéteményest, amikor a legutolsó megerősítő okiratot megkapta, jelezve a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások befejezését.

4.A megállapodás hatálybalépéséig az EAC-partnerállamok és az EU az e megállapodás saját hatáskörükbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazhatják. Ahol lehetséges, ez történhet ideiglenes alkalmazással, vagy a megállapodás megerősítésével.

5.Az ideiglenes alkalmazásról értesítést kapnak a letéteményesek. A megállapodás ideiglenes alkalmazására tíz (10) nappal azt követően kerül sor, hogy a Felek kölcsönösen értesítették egymást a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások befejezéséről.

6.Abban az esetben, ha a Felek a megállapodás valamely rendelkezését a 4. bekezdés alapján alkalmazzák, az ilyen rendelkezés bármely hivatkozása a megállapodás hatálybalépése vonatkozásában azt a napot jelenti, amelyik naptól kezdődően a Felek megállapodása szerint azt a rendelkezést a 4. bekezdés alapján alkalmazzák.

7.A 4. bekezdés ellenére az EAC-partnerállamok és az EU az ideiglenes alkalmazás előtt a megvalósítható mértékig egyoldalúan lépeseket tehetnek a megállapodás alkalmazása érdekében.

140. CIKK

Felmondás

1.Bármely Fél írásos értesítést küldhet a másik Félnek arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani ezt a megállapodást.

2.A felmondás egy évvel az értesítést követően lép hatályba.

141. CIKK

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről az EAC-partnerállamok területén. E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés ebben az értelemben értendő.

142. CIKK

Felülvizsgálati záradék

1.E megállapodást a hatálybalépésétől számított minden öt (5) év elteltével felülvizsgálják.

2.A megállapodás végrehajtását illetően bármely Fél tehet javaslatokat a kereskedelmi vonatkozású együttműködés kiigazítására, figyelembe véve a megállapodás végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.

3.Az 1. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, a Felek megállapodnak, hogy a Cotonoui Megállapodás lejártának fényében a megállapodás felülvizsgálható.

143. CIKK

Módosítási záradék

1.A Felek írásban megállapodhatnak e megállapodás módosításáról. Mérlegelés céljából bármely Fél nyújthat be a megállapodás módosítására irányuló javaslatokat a GPM Tanácshoz. A másik Fél észrevételeket tehet a módosításra vonatkozó javaslatokról a javaslat kézhezvételétől számított kilencven (90) napon belül.

2.Amennyiben a GPM Tanács elfogadja a megállapodás módosításait, ezeket a módosításokat be kell nyújtani a Feleknek – alkotmányos vagy belső jogszabályi követelményeikkel összhangban – megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra.

3.Egy módosítás a Felek megegyezése szerinti időpontban azt követően lép hatályba, hogy a Felek írásbeli jegyzéket cserélnek arról, hogy teljesítették a vonatkozó jogi követelményeket és eljárásokat.

144. CIKK

Új tagok csatlakozása a Kelet-afrikai Közösséghez

1.Az EAC új partnerállama az EAC-hoz való csatlakozása napjától kezdődően csatlakozik a megállapodáshoz a csatlakozási okmányban foglalt ilyen értelmű záradék révén. Amennyiben az EAC-hoz való csatlakozási okmány nem rendelkezik arról, hogy az EAC-partnerállam automatikusan csatlakozik a megállapodáshoz, az érintett EAC-partnerállam úgy csatlakozik, hogy letétbe helyez egy csatlakozási okmányt a Kelet-afrikai Közösség főtitkáránál, amely hitelesített másolatokat küld az EU-nak.

2.A Felek megvizsgálják az új EAC-partnerállamok csatlakozásának a megállapodásra gyakorolt hatásait. A szükséges átmeneti vagy módosító intézkedésekről a GPM Tanács dönthet.

145. CIKK

Új tagok csatlakozása az Európai Unióhoz

1.Az EU új tagállama az EU-hoz való csatlakozása napjától kezdődően csatlakozik a megállapodáshoz a csatlakozási okmányban foglalt ilyen értelmű záradék révén. Amennyiben az Unióhoz való csatlakozási okmány nem rendelkezik arról, hogy az EU-tagállam automatikusan csatlakozik a megállapodáshoz, az érintett EU-tagállam úgy csatlakozik, hogy letétbe helyez egy csatlakozási okmányt az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán, amely hitelesített másolatokat küld az EAC-partnerállamoknak.

2.A Felek megvizsgálják az új EU-tagállamok csatlakozásának a megállapodásra gyakorolt hatásait. A szükséges átmeneti vagy módosító intézkedésekről a GPM Tanács dönthet.

146. CIKK

Hiteles szövegek

A megállapodás a Felek következő nyelvein, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és szuahéli nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

147. CIKK

Mellékletek

Az e megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei e megállapodás szerves részét képezik.

I. melléklet	AZ EAC-partnerállamokból származó termékekre vonatkozó vámok
II. melléklet	Az EU-ból származó termékekre vonatkozó vámok
IIIa. melléklet	GPM fejlesztési mátrix
IIIb. melléklet	Fejlesztési referenciaértékek, célok és mutatók
IV. melléklet	Közös nyilatkozat az Európai Unióval vámuniót létesített országokról
1. Jegyzőkönyv	A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről
2. Jegyzőkönyv	A vámügyekben nyújtott kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról

(1)    A számítás a világ árukereskedelmének (az EU-n belüli kereskedelem kivételével) a vezető exportőreire vonatkozó, WTO által összeállított hivatalos adatokon alapul.

(2)    E cikk alkalmazásában a WTO mezőgazdasági megállapodásának I. mellékletében megadott termékek minősülnek mezőgazdasági terméknek.

(3)    E cikk alkalmazásában a hivatalos nyelvek a 146. cikkben szereplő nyelvek.

(4)    Az ebben a pontban szereplő kivétel kiterjed minden olyan árumegállapodásra, amely megfelel a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-án hozott 30 (IV) határozatában jóváhagyott elveknek.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.11.

COM(2016) 63 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség (EAC) partnerállamai, és másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

I. MELLÉKLET

AZ EAC-PARTNERÁLLAMOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ VÁMOK

1.A 4. bekezdés sérelme nélkül a megállapodás hatálybalépésének napján az EU vámjai (a továbbiakban: EU-vámok) teljes mértékben megszűnnek a valamely EAC-partnerállamból származó, a Harmonizált Rendszer 1–97. árucsoportjában szereplő valamennyi termék tekintetében, kivéve a 93. árucsoportban szereplőket. A 93. árucsoportban szereplő termékekre az EU továbbra is kiveti a legnagyobb kedvezmény szerinti vámokat.

2.Az Egyesült Nemzetek Szervezete által legkevésbé fejlett országként elismert bármely EAC-partnerállamból származó, az 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek behozatalára továbbra is vonatkoznak az 51. cikk 1 rendelkezései.

3.2015. október 1-jétől az 50. cikk rendelkezéseinek alkalmazása céljából olyan helyzetekben tekintik úgy, hogy zavarok merültek fel az 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek piacán, amikor az EU-ban a fehércukor piaci ára két egymást követő hónapban annak az árnak a 80 %-a alá csökken, amely az EU-ban az előző gazdasági év során a fehércukor piacán érvényesült.

4.Az 1. bekezdés nem alkalmazható az 1701 és 0803 00 19 vámtarifaszám alá tartozó, EAC-partnerállamokból származó és a francia tengerentúli megyékben szabad forgalomba bocsátott termékekre. E rendelkezés az e megállapodás hatálybalépésének napjától számított tíz (10) éves időszakra alkalmazandó. A Felek eltérő rendelkezése hiányában ezen időszak további tíz (10) éves időszakkal meghosszabbodik.

(1)    Ebben az alkalmazásban és az 50. cikktől eltérve az Egyesült Nemzetek Szervezete által legkevésbé fejlett országként elismert államra is vonatkozhatnak védintézkedések.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.11.

COM(2016) 63 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az egyrészről a Kelet-afrikai Közösség (EAC) partnerállamai, és másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

II. MELLÉKLET – 1. RÉSZ

AZ EU-BÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ VÁMOK

1.A IIa. mellékletben felsorolt áruk esetében az EU-ból származó és az EAC-partnerállamok területére importált termékekre vonatkozó vámok a megállapodás hatálybalépésével megszűnnek.

2.A IIb. mellékletben felsorolt áruk esetében az EU-ból származó és az EAC-partnerállamok területére importált termékekre vonatkozó vámok fokozatosan szűnnek meg a következő menetrenddel összhangban:

–hét évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 80 %-ára csökken;

–nyolc évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 70 %-ára csökken;

–kilenc évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 60 %-ára csökken;

–tíz évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 50 %-ára csökken;

–tizenegy évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 40 %-ára csökken;

–tizenkét évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 30 %-ára csökken;

–tizenhárom évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 20 %-ára csökken;

–tizennégy évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 10 %-ára csökken;

–tizenöt évvel a megállapodás hatálybalépése után a fennmaradó vámok megszűnnek.

3.A IIc. mellékletben felsorolt áruk esetében az EU-ból származó és az EAC-partnerállamok területére importált termékekre vonatkozó vámok fokozatosan szűnnek meg a következő menetrenddel összhangban:

–tizenkét évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 95 %-ára csökken;

–tizenhárom évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 90 %-ára csökken;

–tizennégy évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 85 %-ára csökken;

–tizenöt évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 80 %-ára csökken;

–tizenhat évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 70 %-ára csökken;

–tizenhét évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 65 %-ára csökken;

–tizennyolc évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 60 %-ára csökken;

–tizenkilenc évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 55 %-ára csökken;

–húsz évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 50 %-ára csökken;

–huszonegy évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 40 %-ára csökken;

–huszonkét évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 30 %-ára csökken;

–huszonhárom évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 20 %-ára csökken;

–huszonnégy évvel a megállapodás hatálybalépése után valamennyi vám az alapvám 10 %-ára csökken;

–huszonöt évvel a megállapodás hatálybalépése után a fennmaradó vámok megszűnnek.

4.A IId. mellékletben felsorolt áruk esetében az EU-ból származó és az EAC-partnerállamok területére importált termékek vámtételét az e mellékletben szereplő valamennyi tarifa-megszüntetési rendszerből ki kell zárni.