Brüsszel, 2016.1.27.

COM(2016) 31 final

2016/0014(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 9 final}
{SWD(2016) 10 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat okai és céljai

A gépjárművek típusjóváhagyását szabályozó jogi keretrendszer három jármű-kategóriát fed le: a gépjárműveket és pótkocsijaikat, a motorkerékpárokat és a vontatókat. E javaslat célja a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyását szabályozó jogi keretrendszer felülvizsgálata. A másik két jármű-kategóriára vonatkozó jogi keretrendszer 2013-ban már jelentős átdolgozáson esett át.

A gépjárművek és pótkocsijaik típus-jóváhagyási követelményeit jelenleg a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 (a „keretirányelv”) határozza meg. E keretrendszer célja, hogy az egységes környezetvédelmi és biztonsági célok elérését szolgáló összehangolt követelmények lefektetése révén elősegítse a gépjárművek és pótkocsik szabad mozgását a belső piacon. A 2007/46/EK irányelv hatálya a személyszállításra szolgáló (M kategóriájú) és az árufuvarozásra szolgáló (N kategóriájú) gépjárművekre, ezek pótkocsijaira (O kategória), valamint rendszereire és alkotóelemeire terjed ki. Az irányelv olyan keretrendszert biztosít, amely alapján egyedi biztonsági és környezetvédelmi követelményeket megállapító, különálló szabályozási aktusok működnek. Ezek a szabályozási aktusok a különböző típusú járművekre, rendszerekre és alkotóelemekre vonatkozó részletes műszaki követelmények széles körét határozzák meg.

A Bizottságnak az erős, versenyképes és fenntartható európai gépjárműiparra vonatkozó CARS2020 cselekvési tervben 2 tett vállalásai részeként 2013-ban sor került a gépjárművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó keretrendszer átfogó célravezetőségi vizsgálatára. Megerősítést nyert, hogy az EU-típusjóváhagyást szabályozó jogi keretrendszer alkalmas a fő célok, azaz a harmonizáció, a belső piac megfelelő működése és a tisztességes verseny megvalósítására. Világossá vált azonban az is, hogy az egyes tagállamok eltérően értelmezik és eltérő szigorúsággal alkalmazzák a követelményeket, ami csökkenti a keretrendszer hatékonyságát. A célravezetőségi vizsgálatra vonatkozó bizottsági szolgálati munkadokumentum ezért elismerte a fejlesztés szükségességét, és kiemelt feladatnak jelölte meg a 2007/46/EK irányelv felülvizsgálatát, melynek a következő területekre kell összpontosítania:

piacfelügyeleti intézkedések bevezetése a típus-jóváhagyási követelmények kiegészítése céljából;

a visszahívási és védintézkedési eljárások, valamint a meglévő járműtípusok jóváhagyásának kiterjesztésére vonatkozó feltételek tisztázása;

a típus-jóváhagyási keretrendszer végrehajtásának javítása a tagállamok hatóságai és műszaki szolgálatai által alkalmazott típus-jóváhagyási eljárások és a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárások harmonizálása és javítása által;

az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők, valamint a keretrendszer végrehajtásában részt vevő hatóságok és felek szerepének és feladatainak pontosítása; valamint

az alternatív típus-jóváhagyási rendszerek (kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása és egyedi jóváhagyások), valamint a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás alkalmasabbá tétele arra, hogy megfelelő rugalmasságot nyújtsanak a réspiacok, valamint a közép- és kisvállalkozások számára, az egyenlő versenyfeltételek torzítása nélkül.

Bár a célravezetőségi vizsgálat megerősítette, hogy a jelenlegi szabályozási keret érdemekkel bír a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén, a keretrendszert komoly kritika érte, miután egy német gyártóról (a VW-ről) kiderült, hogy több éven át szoftverekkel manipulálta járművei kibocsátási teljesítményét. A botrány kitörését követő héten a Bizottság bejelentette, hogy meg fogja erősíteni a típus-jóváhagyási rendszert, különösen azáltal, hogy megfelelő felügyeleti mechanizmusokat dolgoz ki a típus-jóváhagyási eljárások helyes és összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében. A járműipar belső piaca 28 tagállamot és egy technológiailag, illetve tudományosan folyamatosan fejlődő ágazatot foglal magában – egy ilyen belső piacon a szabályok jelentősen eltérő értelmezése és alkalmazása veszélyeztetheti a rendszer hatékonyságát, és ezáltal a fő szakpolitikai célok elérését, vagyis a polgárok biztonságának és egészségének garantálását, valamint a környezet védelmét. A VW-botrány után több érdekelt fél nyíltan sürgette a szabályozási keret felülvizsgálatát.

A felülvizsgálat célja e problémák és hiányosságok orvoslása, valamint a polgárok bizalmának helyreállítása, hogy nyugodtak lehessenek afelől, hogy a szabályozási rendszer megfelelő szintű egészség- és környezetvédelmet tud biztosítani.

1.2.Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és műszaki egységeinek jóváhagyásáról.

Az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK rendelet 3 , amely meghatározza az európai akkreditációs politikára (az Európai Unióban tanúsítványokat kibocsátó laboratóriumok és tanúsító/ellenőrző szervezetek felkészültségének ellenőrzésére), valamint a harmadik országokból származó termékek piacfelügyeletére és ellenőrzésére (a termékek eredettől független biztonságosságára) vonatkozó szabályokat.

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozat 4 , amely a termékekre vonatkozó európai uniós belső piaci jogszabályokban alkalmazandó egységes rendelkezéseket tartalmazza (például fogalommeghatározások, gazdasági szereplők kötelezettségei, védintézkedési záradék stb.).

2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az Európai Bizottság 2010-ben nyilvános konzultációt 5 indított, hogy megismerje az érdekeltek véleményét a keretirányelv felülvizsgálatára irányuló tervekről. A nyilvános konzultáció célja annak ellenőrzése volt, hogy a Bizottság szolgálatai által a gépjárművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javítására alkalmasnak talált területek helyesen jelölik-e ki a 2007/46/EK keretirányelv tervezett felülvizsgálatának terjedelmét és kiemelt témaköreit.

Negyven érdemi észrevétel érkezett, amelyekből összességében a kezdeményezés célkitűzéseinek nagymértékű támogatására derült fény. Míg a válaszadók 74 %-a egyetértett abban, hogy a jelenlegi típus-jóváhagyási keretrendszer meglehetősen magas színvonalú, 57,6 %-uk szerint ennek ellenére még többet lehetne tenni a piacfelügyeleti elvek jogi alkalmazásának hangsúlyozása és megfelelő fókuszálása érdekében. A válaszadók 47 %-a szerint a jelenlegi piacfelügyeleti rendelkezések hatástalanok, és csak 2,9 %-uk szerint hatásosak. Az eredmény egyértelműen jelzi, hogy az érdekeltek azon a közös állásponton vannak, hogy többet lehetne, és többet kellene tenni a típus-jóváhagyási keretrendszer által biztosított előzetes ellenőrzések utólagos piacfelügyeleti rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

A Bizottsági szolgálatai emellett külső tanulmányok elkészítésére is megbízást adtak, amelyek kiegészítik és támogatják a hatásvizsgálati folyamatot. 2011 első felében elkészült egy utólagos értékelési tanulmány 6 a keretirányelvről, amelyet 2011 második felében egy hatásvizsgálat 7 követett. Ez utóbbi a bizottsági szolgálatok által meghatározott és a nyilvános konzultáció keretében relevánsnak nyilvánított igényekre kidolgozott lehetséges opciók hatását vizsgálta. A nyilvános konzultáció és a hatásvizsgálat eredményei alapján meghatározásra került az ezen igényekre vonatkozó szakpolitikai alternatívák legkedvezőbb kombinációja.

A hatásvizsgálat elkészítésének és a keretirányelv felülvizsgálatának következő szakasza 2012–2013 során zajlott, egy célravezetőségi vizsgálattal kapcsolatos kísérleti projekt keretében. Az ebből a célból megrendelt tanulmány 2013 márciusában készült el. A célravezetőségi vizsgálattal kapcsolatos kísérleti projekt eredményeiről beszámoló bizottsági szolgálati munkadokumentum 8 , amely kiemelte a 2007/46/EK irányelv tervezett felülvizsgálatának prioritásait (lásd az 1.1. pontot), 2013 novemberében került közzétételre.

Az érdekeltek részt vettek a CARS 21 magas szintű munkacsoport munkájában, amelynek eredményeképpen számos javaslat született a típus-jóváhagyási keretrendszerrel kapcsolatban, amelyeket Bizottság beemelt a 2012 novemberében elfogadott CARS 2020 cselekvési tervbe.

Végül 2013 második felében, az Európai Bizottságnak a CARS 2020 cselekvési tervben foglalt vállalásaival összhangban egy, a versenyképességre gyakorolt hatást vizsgáló tanulmány egészítette ki a fent említetteket. A tanulmány megvizsgálta a kis- és középvállalkozásokat célzó enyhítések szükségességét, és arra jutott, hogy a szakpolitikai alternatívák fennmaradó kombinációja nem járna olyan jelentős hatásokkal az ágazat kis- és középvállalkozásaira, ami enyhítéseket tenne szükségessé.

Ezen felül a teljes hatásvizsgálati folyamat során szakmai információcsere zajlott a tagállami hatóságok között a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” (TCMV) elnevezésű bizottság és a típusjóváhagyó hatóságok szakértői csoportja (TAAEG) ülésein. A szakmai és felhasználói szervezetek a kezdeményezéssel kapcsolatos véleményüket a gépjárművekkel foglalkozó munkacsoport (MVWG) keretein belül osztották meg. A tanulmány készítésében részt vevő külső vállalkozók az adatok és vélemények összegyűjtése során szintén konzultáltak minden érdekelt féllel.

A VW-t érintő kibocsátási botrány kitörése nyomán az Európai Parlament 2015. október 5-én állásfoglalást fogadott el a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy jelentős mértékben erősítse meg a jelenlegi uniós típus-jóváhagyási rendszert, különösen a piacfelügyeletre, a koordinációra és az Unióban értékesített járművek nyomonkövetési rendszerére vonatkozó uniós felügyelet szigorítása révén.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke.

3.2.A szubszidiaritás elve

A gépjárművek típusjóváhagyásának keretéül szolgáló jogszabályok hozzájárulnak a belső árupiac megvalósításához. A javaslat célja e jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének hatékonyabbá tétele a belső piaci stratégia elmélyítésére szolgáló átfogó szakpolitikai célkitűzés részeként.

Bár saját területükön a tagállamok felelősek a jogszabályok végrehajtásáért, az általános érvényű feltételeken alapuló, a tagállamok által egységesen alkalmazott, harmonizált és összehangolt megközelítés biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a típus-jóváhagyási követelmények összehangolt értelmezése, végrehajtása és érvényesítése révén az Európai Unió egészére vonatkozóan biztosíthatóak legyenek az egyenlő versenyfeltételek és az azok alátámasztására szolgáló, összehangolt piacfelügyeleti előírások, amelyek megfelelő eszközöket biztosítanak a tagállamok számára a forgalomba hozatalt követő ellenőrzésekhez, valamint a piacon jelen lévő, a követelményeket nem teljesítő, illetve nem biztonságos termékek elleni hatékony és egységes fellépéshez.

Mivel a típusjóváhagyás és piacfelügyelet nemzeti szervezetei az egyes tagállamokban eltérőek, előfordulhat, hogy az Unió belső piacának szempontjából – mely piac már nem rendelkezik belső határokkal, és melyen a nemzeti határokon történő ellenőrzések gyakorlatilag megszűntek – nem egységes módon hajtják végre a rendelkezéseket. Ahhoz, hogy a követelményeknek nem megfelelő termékek forgalomba hozatalát meg tudják akadályozni a területükön, a tagállamok nagymértékben támaszkodnak a szomszédos országok végrehajtási politikájának hatékonyságára is. Következésképpen, ha valamely tagállamban a végrehajtás nem elég hatékony, az súlyosan veszélyeztetheti a többi tagállam által a követelményeknek nem megfelelő termékek piacra jutásának megelőzése érdekében tett erőfeszítéseket. Ezt a kölcsönös függést erősíti, hogy a végrehajtásért felelős hatóságok hatásköre az adott ország területére korlátozódik. Ha az országhatáron kívüli fellépésre van szükség, a hatóságoknak a más tagállambeli munkatársaikra kell támaszkodniuk.

Ez a típus-jóváhagyási keretrendszer azon alapelvéből ered, hogy minden új jármű, amelyet a tagállamok egyike által jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártottak, szabadon forgalomba hozható és nyilvántartásba vehető a többi tagállamban. Ez a jog minden járműre érvényes, a gyártás helyétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unión kívül gyártott járművek is szabadon importálhatók az Európai Unióba, amennyiben a gyártó tanúsítja, hogy a járművet az EU valamely tagállamában jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártották. A gépjárműipari ágazat globális jellegét, valamint az Európai Unión kívülről importált gépjárműipari termékek jelentős mennyiségét tekintve ez a fontos, határokon átnyúló dimenzió uniós szinten összehangolt cselekvést tesz szükségessé az egyenlő versenyfeltételek biztosításához.

Ha a tagállamok egyenként, a nemzeti szinten lépnének fel a piaci problémák ellen, felmerülne annak a kockázata, hogy ez akadályozná a gépjárműveknek a keretjogszabály által biztosított szabad mozgását. Ezért indokolt az uniós szintű cselekvés.

3.3.Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mert a belső piac zavartalan működésének biztosítására irányuló célkitűzések teljesítéséhez szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást nem tartalmaz, ugyanakkor nagyfokú közbiztonságot és környezetvédelmet garantál.

A típus-jóváhagyási eljárások megerősítése és végrehajtásuk további harmonizálása érdekében javasolt intézkedések a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó egységes keretrendszerben lefektetett alapelveken, valamint a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokat érintő, a 768/2008/EK határozat I. mellékletében lefektetett referenciarendelkezéseken alapulnak. Ahol szükséges és indokolt volt, ezeket a rendelkezéseket a gépjárműipar sajátosságaihoz igazították, különösen a már jól kidolgozott típus-jóváhagyási keretrendszer meglétének elismerése és a keretrendszerrel való teljes összhang biztosítása érdekében. Ez különösen igaz egyrészről a piafelügyeleti hatóságok közötti, másrészről a típus-jóváhagyási hatóságok és kijelölt műszaki szolgálataik közötti információcserére és együttműködésre vonatkozó rendelkezésekre.

3.4.A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet alkalmazása indokoltnak tekinthető, mivel biztosítja a rendelkezések közvetlen, harmonizált alkalmazását és végrehajtását, ugyanakkor nem igényel a tagállamok jogrendszerébe történő átültetést.

A javaslat továbbra is a gépjárművek EU-típusjóváhagyási keretrendszerében már bevezetett kétszintű megközelítésre épül. E megközelítés értelmében a jogi szabályozás három lépésben alakítandó ki:    

az alapvető rendelkezéseket és hatályt az EUMSZ 114. cikke alapján rendes jogalkotási eljárással az Európai Parlament és a Tanács határozza meg egy rendeletben,

az alapvető rendelkezésekkel összefüggő részletes műszaki specifikációkat a Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozzák meg,

az igazgatási rendelkezéseket, például az adatközlő lap és a típusbizonyítvány, a megfelelőségi nyilatkozat stb. mintáit meghatározó végrehajtási jogi aktusokat pedig a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkével összhangban fogadja el.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

E javaslat költségvetési vonzatai a következők:

a műszaki szolgálatok „közös értékelését” megszervező és abban részt vevő bizottsági alkalmazottak;

a szakértőkre háruló költségek visszatérítéséről szóló bizottsági szabályokkal összhangban a műszaki szolgálatok „közös értékelésében” részt vevő nemzeti értékelőkkel kapcsolatos költségek;

a szakértői értékelési rendszerhez (a műszaki szolgálatok közös ellenőrzéséhez) és a gépjárműipari termékek terén végzett tagállami piacfelügyeleti tevékenységek összehangolásához tudományos, műszaki és logisztikai támogatást nyújtó bizottsági alkalmazottak;

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó uniós szabályozási keretrendszer (e rendelet működésének és a felhatalmazáson alapuló/végrehajtási jogi aktusok előkészítésének) irányításával és továbbfejlesztésével, valamint a keretrendszer hatékony és eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok támogatásával és nyomon követésével foglalkozó bizottsági alkalmazottak;

a 10. cikk szerinti végrehajtási fórum üléseinek megszervezésével kapcsolatos költségek, beleértve a tagállamokból érkező résztvevők utazási költségeinek megtérítését;

a műszaki szolgálatok által végzett megfelelőségértékelésekre vonatkozó felülvizsgálati mechanizmus kidolgozásának és működtetésének költségei;

a gépjárművek Bizottság által végzett megfelelési és megfelelőségi vizsgálatainak költségei; valamint

a nemzetközi szabályozási együttműködésben, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában való részvétel költségei.

A költségekkel kapcsolatos részletes adatokat a pénzügyi kimutatás tartalmazza.

Tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret költségvetési korlátaira, a jogalkotási javaslat végrehajtását a meglévő erőforrásokra kell alapozni, és oly módon kell megtervezni, hogy az uniós költségvetésből ne kelljen további pénzügyi erőforrásokat igénybe venni hozzá. Az ebben a rendeletjavaslatban szereplő intézkedéseknek nem lesz a Bizottság hivatalos programjában már szereplő előirányzatokat meghaladó mértékű hatása az uniós költségvetésre, mivel a pénzügyi forrásokkal kapcsolatos követelmények címzett bevételek és belső átcsoportosítások révén fognak megvalósulni.

2020. december 31. után ezen összegekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével összhangban a 2021-től életbe lépő többéves pénzügyi keret fog vonatkozni.

5.OPCIONÁLIS ELEMEK

5.1.Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus az Európai Gazdasági Térséggel (EGT) összefüggő kérdéseket érint, ezért arra is ki kell terjeszteni.

5.2.Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi.

2016/0014 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A belső piac olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. A belső piac szabályainak átláthatónak, egyszerűnek és következetesnek kell lenniük, így garantálva a jogbiztonságot és az egyértelműséget mind a vállalkozások, mind a fogyasztók javát szolgálva.

(2)Ennek érdekében a 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 10 létrehozta a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek átfogó EU-típusjóváhagyási keretrendszerét.

(3)A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó uniós jogi keretrendszer 2013-ban végzett értékelése 11 azt mutatta, hogy a 2007/46/EK irányelvvel létrehozott keretrendszer alkalmas a fő célok, azaz a harmonizáció, a belső piac megfelelő működése és a tisztességes verseny megvalósítására, ezért azt továbbra is alkalmazni kell.

(4)Az értékelés azonban megállapította, hogy szükség van a típus-jóváhagyási követelményeket kiegészítő piacfelügyeleti rendelkezések bevezetésére; a visszahívási és védintézkedési eljárások, valamint a meglévő járműtípusok jóváhagyásának kiterjesztésére vonatkozó feltételek pontosítására; a típus-jóváhagyási keretrendszer végrehajtásának javítására a tagállami hatóságok és műszaki szolgálatok által alkalmazott típus-jóváhagyási és gyártásmegfelelőségi eljárások harmonizálása és fejlesztése révén; az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők, valamint a keretrendszer végrehajtásában részt vevő hatóságok és felek szerepének és feladatainak pontosítására; továbbá az alternatív típus-jóváhagyási rendszerek (kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása, illetve egyedi jóváhagyások), valamint a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás alkalmasabbá tételére arra, hogy megfelelő rugalmasságot nyújtsanak a réspiacok, valamint a közép- és kisvállalkozások számára, az egyenlő versenyfeltételek torzítása nélkül.

(5)Ezenkívül a típus-jóváhagyási keretrendszer végrehajtása során a közelmúltban felmerült problémák rávilágítottak a rendszer egyes hiányosságaira és arra, hogy egy szilárd, átlátható, kiszámítható és fenntartható, valamint magas szintű biztonságot, egészség- és környezetvédelmet biztosító szabályozási keretrendszer kialakításához alapvető felülvizsgálatra van szükség.

(6)E rendelet a belső piac megfelelő működése, a vállalkozások és a fogyasztók javának szolgálata, valamint a magas szintű biztonság, egészség- és környezetvédelem biztosítása érdekében meghatározza a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására, valamint a járművek egyedi jóváhagyására vonatkozó harmonizált szabályokat és alapelveket.

(7)E rendelet a biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságok megfelelő szintjének biztosítása érdekében meghatározza az M és N kategóriába tartozó gépjárművek és azok pótkocsijai (O kategória), valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásához szükséges lényegi műszaki és igazgatási követelményeket. Ezek a kategóriák a személyszállításra szolgáló gépjárműveket, az árufuvarozásra szolgáló gépjárműveket, illetve ezek pótkocsijait fedik le.

(8)A rendelet célja, hogy megerősítse a jelenlegi típus-jóváhagyási keretrendszert, elsősorban a piacfelügyeleti rendelkezések bevezetése révén. A piacfelügyeletet az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők kötelezettségeinek, a végrehajtásért felelős tagállami hatóságok kötelezettségeinek, valamint a súlyos biztonsági vagy környezeti kockázatot jelentő, illetve a típus-jóváhagyási követelményeknek nem megfelelő gépjárműipari termékek piacon történő megjelenése esetén alkalmazandó intézkedések meghatározásával kell bevezetni a gépjárműipari ágazatban.

(9)A típus-jóváhagyási előírások hatékony végrehajtását a gyártásmegfelelőségre vonatkozó rendelkezések megerősítése révén kell biztosítani, amit többek között a megfelelőség-ellenőrzési módszerek és az érintett termékek folyamatos megfelelőségének kötelező és rendszeres ellenőrzésével, valamint a típus-jóváhagyási hatóságok felügyelete alatt az egészjárműtípus-jóváhagyáshoz szükséges vizsgálatokat végző műszaki szolgálatok alkalmasságára, kötelezettségeire és teljesítményére vonatkozó követelmények megerősítésével lehet elérni. A műszaki szolgálatok megfelelő működésének biztosítása elengedhetetlen a magas szintű biztonság és környezetvédelem eléréséhez, valamint ahhoz, hogy a polgárok megbízzanak a rendszerben. A 2007/46/EK irányelv szerinti, a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumokat részletesebben meg kell határozni azok következetes végrehajtása érdekében. A tagállami műszaki szolgálatok értékelési módszerei jellemzően egyre inkább különböznek egymástól, ami a szolgálatok munkájának fokozódó összetettségére vezethető vissza. Ezért olyan eljárási kötelezettségeket kell előírni, amelyek garantálják a tagállami műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére, bejelentésére és nyomon követésére szolgáló tagállami gyakorlatok cseréjét és nyomon követését. Ezen eljárási kötelezettségek révén megszüntethetők a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumok értelmezése és a kijelölési módszerek alkalmazása terén fennálló különbségek.

(10)Az eddigieknél szükségesebbnek mutatkozik, hogy a kijelölő hatóságok ellenőrizzék és nyomon kövessék a műszaki szolgálatokat, mivel a műszaki fejlődés növeli annak kockázatát, hogy a műszaki szolgálatok nem rendelkeznek a kijelölésük hatókörén belül megjelenő új technológiák vagy eszközök vizsgálata tekintetében szükséges alkalmassággal. Mivel a műszaki fejlődés következtében lerövidül a termékek életciklusa, és mivel a helyszíni felügyeleti ellenőrzések gyakorisága eltérő az egyes kijelölő hatóságok esetében, minimumkövetelményeket kell meghatározni a műszaki szolgálatok felügyeletének és nyomon követésének gyakorisága tekintetében,

(11)A műszaki szolgálatoknak a részletes és szigorú kritériumok alapján történő tagállami kijelölését és nyomon követését ezért uniós szintű felügyeleti ellenőrzésnek kell alávetni, többek között oly módon, hogy a bejelentésük öt év után történő megújítását független ellenőrzésekhez kötik. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a folyamatos gyártói megfelelést a termékekre vonatkozó típusjóváhagyás elnyerése után is, meg kell erősíteni a műszaki szolgálatoknak a gyártókkal szembeni pozícióját, többek között a műszaki szolgálatok azon jogát és kötelességét, hogy előre be nem jelentett üzemlátogatásokat tehessenek, és fizikai vagy laboratóriumi vizsgálatokat végezhessenek az e rendelet hatálya alá tartozó termékeken.

(12)Az átláthatóság és a kölcsönös bizalom erősítése, valamint a műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére és bejelentésére, valamint a kiterjesztési és megújítási eljárásokra vonatkozó kritériumok további összehangolása és továbbfejlesztése érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal. A tagállamoknak konzultálniuk kell egymással és a Bizottsággal az e rendelet végrehajtása vonatkozásában általánosságban jelentőséggel bíró kérdésekről, valamint tájékoztatniuk kell egymást és a Bizottságot értékelési ellenőrzőlistájuk mintájáról.

(13)Ha a műszaki szolgálat kijelölése a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 értelmében vett akkreditálás alapján történik, az akkreditáló testületeknek és a kijelölő hatóságoknak meg kell osztaniuk egymással a műszaki szolgálatok alkalmasságának értékelésére vonatkozó információkat.

(14)A műszaki szolgálatok tagállami nyomon követésének fenntarthatósága és a műszaki szolgálatokra vonatkozó egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a tagállamoknak díjat kell kiszabniuk a műszaki szolgálatok kijelölésére és nyomon követésére vonatkozóan. Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot a díjak szintjének és szerkezetének meghatározása előtt.

(15)Amennyiben valamely műszaki szolgálat szakmai alkalmassága – a tagállamok részéről a követelmények egységes alkalmazására és ennek nyomon követésére tett intézkedések ellenére – kétséges, a Bizottságnak lehetőséget kell kapnia az egyedi esetek kivizsgálására.

(16)Annak érdekében, hogy a műszaki szolgálatok vizsgálatait és jelentéseit ne befolyásolják jogszerűtlen körülmények, a műszaki szolgálatok szervezeti felépítésében és működésében teljes pártatlanságot kell biztosítani. A műszaki szolgálatoknak feladataik egységes és módszeres ellátása érdekében megfelelő irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, beleértve a szakmai titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is. Munkájuk megfelelő elvégzése érdekében a műszaki szolgálatoknak mindenkor biztosítaniuk kell a személyzet megfelelő tudásszintjét, szakmai alkalmasságát és függetlenségét.

(17)Gondoskodni kell a műszaki szolgálatoknak a gyártóktól való függetlenségéről, többek között el kell kerülni, hogy a gyártók közvetlenül vagy közvetve fizessenek a műszaki szolgálatok által elvégzett típus-jóváhagyási ellenőrzésekért és vizsgálatokért. A tagállamoknak ezért olyan típus-jóváhagyási díjrendszert kell kialakítaniuk, amely fedezi a típus-jóváhagyó hatóság által kijelölt műszaki szolgálatok által végzett valamennyi típus-jóváhagyási vizsgálat és ellenőrzés költségét, a típus-jóváhagyás kiadásának igazgatási költségeit, valamint az utólagos megfelelés-ellenőrzési vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésének költségeit.

(18)Ahhoz, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények teljesüljenek, szilárd végrehajtási mechanizmusra van szükség a megfelelés biztosítása céljából. A gépjárműipart szabályozó jogszabályokban meghatározott, a típusjóváhagyásra és a gyártásmegfelelőségre vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása továbbra is a típusjóváhagyó hatóságok feladata kell, hogy legyen, mivel ez a kötelezettség szorosan kapcsolódik a típusjóváhagyások kiadásához, és teljesítéséhez a típusjóváhagyás tartalmának részletes ismerete szükséges. Ezért fontos a jóváhagyó hatóságok teljesítményét rendszeres szakértői értékelés keretében ellenőrizni annak érdekében, hogy a típus-jóváhagyási követelmények végrehajtása során valamennyi jóváhagyó hatóság egységes színvonalon és egységesen szigorúan járjon el. Ezenkívül fontos magának a típusjóváhagyásnak a helytállóságát is ellenőrizni.

(19)A nemzeti hatóságok közötti, egy koordináló hatóság irányítása alatt végzett, összehangolt értékelések révén megvalósuló szorosabb együttműködés és az információcsere alapvető jelentőségű az egységesen magas szintű biztonságnak, valamint egészség- és környezetvédelemnek a belső piacon való megvalósítása szempontjából. Mindehhez a szűkös erőforrások hatékonyabb nemzeti szintű felhasználására van szükség. E célból létre kell hozni egy fórumot, melynek keretében a tagállamok és a Bizottság információcserét folytathatnak, és összehangolhatják a típus-jóváhagyási jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeiket. A tagállamok között e tekintetben jelenleg fennálló, nem hivatalos együttműködést elősegítené a hivatalosabb keretek kialakítása.

(20)A 765/2008/EK rendeletben meghatározott, az uniós piacfelügyeletre és az Unió piacán forgalomba hozott termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályok a gépjárművekre és pótkocsijaikra, továbbá az ilyen járművekhez tervezett rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre is vonatkoznak, de nem gátolják meg a tagállamokat abban, hogy megválasszák az illetékes hatóságot e feladatok ellátására. A piacfelügyeleti feladatok megoszthatók a különböző nemzeti hatóságok között annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a 765/2008/EK rendelet alapján a tagállamokban létrehozott nemzeti piacfelügyeleti rendszerek jellemzőit. Az uniós és nemzeti szinten is hatékony koordinációnak és ellenőrzésnek garantálnia kell, hogy a jóváhagyó és a piacfelügyeleti hatóságok érvényesítsék az új típus-jóváhagyási és piacfelügyeleti keretrendszert.

(21)Annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a nemzeti illetékes hatóságok jogait és kötelezettségeit azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen piacfelügyeleti tevékenységeik hatékony összehangolását és egyértelművé lehessen tenni az alkalmazandó eljárásokat, piacfelügyeleti szabályokat kell meghatározni e rendelet keretében.

(22)A jóváhagyási eljárás átláthatóságának fokozása, az információcsere megkönnyítése és a piacfelügyeleti hatóságok, a jóváhagyó hatóságok és a Bizottság által végzett független ellenőrzések elősegítése érdekében a típus-jóváhagyási dokumentumokat elektronikus formátumban kell elkészíteni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a kereskedelmi érdekek és a személyes adatok védelmével kapcsolatos esetek kivételével.

(23)A nemzeti hatóságoknak az e rendeletben meghatározott piacfelügyeleti kötelezettségei részletesebbek a 765/2008/EK rendelet 19. cikkében leírtaknál, annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a típus-jóváhagyási keretrendszer sajátosságait, valamint azért, mert szükségesnek mutatkozott kiegészíteni e keretrendszert az e rendelet hatálya alá tartozó termékek megalapozott utólagos megfelelőség-ellenőrzését biztosító, hatékony piacfelügyeleti mechanizmussal.

(24)A nemzeti hatóságoknak az e rendeletben előírt részletesebb kötelezettségeinek magukban kell foglalniuk megfelelő számú forgalomba hozott jármű utólagos megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatát és ellenőrzését. Az ilyen utólagos megfelelőség-ellenőrzés alá vont járműveket megfelelő kockázatértékelés alapján kell kiválasztani, amelynek figyelembe kell vennie a lehetséges meg nem felelés súlyosságát és előfordulásának valószínűségét.

(25)A tagállamok által a nemzeti piacfelügyeleti kötelezettségeik keretében elvégzett vizsgálatoktól függetlenül a Bizottságnak is utólagos megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatokat és ellenőrzéseket kell szerveznie és végrehajtania, illetve ezek végrehajtását el kell rendelnie. Azokra az esetekre, ahol e vizsgálatok és ellenőrzések során a megfelelés hiányát állapítják meg, vagy megállapítást nyer, hogy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján adták meg, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy uniós szintű korrekciós intézkedéseket kezdeményezzen az érintett járművek megfelelőségének helyreállítására, valamint arra, hogy megvizsgálja a típusjóváhagyás helytelenségének okait. Az Unió általános költségvetésében megfelelő forrásokat kell biztosítani az említett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére. Tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret költségvetési korlátaira, a jogalkotási javaslat végrehajtását a meglévő erőforrásokra kell alapozni, és oly módon kell megtervezni, hogy ne járjon további pénzügyi kiadásokkal. A Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy a meg nem felelés megállapítása esetén közigazgatási bírságot szabjon ki.

(26)A járművek üzembiztonsága, a járműben utazók és más úthasználók védelme, valamint a környezetvédelem magas szintjének biztosítása érdekében folytatni kell a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó műszaki követelmények és környezetvédelmi normák harmonizálását és az új műszaki és tudományos eredményekhez való hozzáigazítását.

(27)E rendelet céljait nem érintheti, hogy bizonyos rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, illetve alkatrészek vagy tartozékok azután is beépíthetők vagy felszerelhetők, hogy a járművet forgalomba hozták, nyilvántartásba vették, illetve forgalomba helyezték. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóság azokat a járműbe beépíthető vagy arra felszerelhető rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, illetve alkatrészeket és tartozékokat, amelyek jelentős mértékben ronthatják a környezetvédelem vagy az üzembiztonság szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését, forgalomba hozataluk, nyilvántartásba vételük, illetve forgalomba helyezésük előtt ellenőrzésnek vesse alá.

(28)Az EU-típusjóváhagyási rendszernek lehetővé kell tennie, hogy valamennyi tagállam meggyőződhessen arról, hogy minden járműtípuson, valamint az adott járműtípushoz szánt rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek minden típusán elvégezték az ebben a rendeletben előírt vizsgálatokat és ellenőrzéseket a rendelet típus-jóváhagyási követelményeinek való megfelelés ellenőrzésére, és gyártó megszerezte a típusbizonyítványt. Az EU-típusjóváhagyási rendszer a gyártó kötelezettségévé teszi, hogy a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártsa. A járműgyártónak ezt minden egyes járműre vonatkozóan egy megfelelőségi nyilatkozat kibocsátásával kell igazolnia. Az érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező jármű forgalmazását és nyilvántartásba vételét az egész Unióban lehetővé kell tenni.

(29)A gyártás megfelelősége az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve, ezért a gyártó által a gyártásmegfelelőség biztosítására kialakított feltételeket jóvá kell hagyatni az illetékes hatósággal vagy egy erre kijelölt, kellően hozzáértő műszaki szolgálattal, és e feltételeket rendszeresen alá kell vetni független ellenőrzésnek is. Ezenkívül a jóváhagyó hatóságoknak biztosítaniuk kell az érintett termékek folyamatos megfelelőségének ellenőrzését.

(30)A típusjóváhagyások érvényességének fenntartásához a gyártónak tájékoztatnia kell az adott járműtípust jóváhagyó hatóságot a típus jellemzőiben, vagy a típus biztonsági és környezeti teljesítményére vonatkozó követelményekben bekövetkező bármilyen változásról. Ezért fontos, hogy a kiadott típusbizonyítványok érvényessége időben korlátozott legyen, és a bizonyítványokat csak akkor lehessen megújítani, ha a jóváhagyó hatóság meggyőződött róla, hogy a járműtípus továbbra is megfelel az alkalmazandó követelményeknek. Ezen túlmenően, a típusjóváhagyások kiterjesztésére vonatkozó követelményeket pontosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az eljárásokat egységesen alkalmazzák, és a típus-jóváhagyási követelményeket egységesen hajtsák végre az egész Unióban.

(31)A bejelentett súlyos biztonsági kockázatok, valamint közegészséget és a környezetet érintő veszélyek értékelését nemzeti szinten kell elvégezni, de az erőforrások megosztása és az azonosított kockázatok és veszélyek mérséklése érdekében tett korrekciós intézkedések összhangja céljából biztosítani kell az uniós szintű koordinációt azokban az esetekben, ahol a bejelentett kockázat vagy veszély egy tagállam területén túlra terjedhet.

(32)Annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek magas szintű biztonságot és környezetvédelmet biztosítanak, a gyártónak vagy az ellátási láncban részt vevő más gazdasági szereplőnek hatékony korrekciós intézkedéseket kell tennie, beleértve a járművek visszahívását, ha a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a 765/2008/EK rendelet 20. cikkében meghatározottak szerint súlyos veszélyt jelent a használókra vagy a környezetre. A jóváhagyó hatóságokat fel kell hatalmazni annak megítélésére és ellenőrzésére, hogy ezek az intézkedések kielégítők-e. A többi tagállam hatóságai számára biztosítani kell azt a jogot, hogy védőintézkedéseket tegyenek, ha úgy ítélik meg, hogy a gyártó korrekciós intézkedései nem elégségesek.

(33)Alternatív típus-jóváhagyási rendszerek révén megfelelő rugalmasságot kell biztosítani a kis sorozatban gyártott járművek gyártói számára. Lehetővé kell tenni számukra, hogy részesüljenek az Unió belső piaca által nyújtott előnyökből, amennyiben a járműveik megfelelnek a külön a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó EU-típusjóváhagyási követelményeknek. Bizonyos, korlátozott számú esetben helyénvaló lehetővé tenni a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti szintű típusjóváhagyását. A visszaélések elkerülése érdekében a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó egyszerűsített eljárásokat az erősen korlátozott számban való előállítás eseteire kell szűkíteni. Ezért pontosan meg kell határozni a kis sorozatban gyártott jármű fogalmát a gyártott járművek száma, a betartandó követelmények, valamint az ilyen járművek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek tekintetében. Hasonlóan fontos az egyedi járművekre vonatkozó alternatív jóváhagyási rendszer kidolgozása, különösen a több lépésben gyártott járművek jóváhagyásával kapcsolatos megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében.

(34)Az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának („ENSZ EGB”) a kerekes gépjárművekre és azokba szerelhető, illetve azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásnak („az 1958. évi felülvizsgált megállapodás”) 13 . Az Unió számos, az 1958. évig felülvizsgált megállapodás mellékletét képező előírást elfogadott, ezért kötelessége az ezekkel az előírásokkal összhangban kiadott típusjóváhagyásokat az ezekkel egyenértékű uniós követelményeknek megfelelőként elfogadni. A típus-jóváhagyási keretrendszer egyszerűsítése és az ENSZ EGB nemzetközi keretrendszeréhez történő hozzáigazítása érdekében az Unió a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 14 hatályon kívül helyezte egyes típus-jóváhagyási irányelveit, melyek helyébe a vonatkozó ENSZ EGB-előírások kötelező alkalmazása lépett. A típus-jóváhagyási eljárás adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek gyártói számára, hogy adott esetben közvetlenül az e rendelet mellékleteiben felsorolt, megfelelő ENSZ EGB-előírások szerinti jóváhagyás megszerzésével szerezzék meg az e rendeletnek megfelelő típusjóváhagyást.

(35)Következésképpen az ENSZ EGB azon előírásait és azok módosításait, amelyeket az Unió elfogadott vagy alkalmaz, a 97/836/EK tanácsi határozatnak 15 megfelelően, be kell építeni az EU-típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályokba. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa e rendelet mellékleteit és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a vonatkozó szabályozási aktusokban szereplő, az ENSZ EGB-előírásokra és ezek módosításaira való hivatkozások naprakészek legyenek.

(36)A belső piac működésének – különösen az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében való – javításához szükséges egyrészről, hogy a műszaki információk szabványosított formátumban történő elérése révén korlátlanul hozzá lehessen férni a járműjavítási és -karbantartási információkhoz, másrészről, hogy tényleges verseny legyen a járműjavítási és -karbantartási információs szolgáltatások piacán. A javítási és karbantartási információk biztosítására vonatkozó követelményeket eddig a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 , az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 , a 692/2008/EU bizottsági rendelet 18 és az 582/2011/EU bizottsági rendelet 19 határozta meg. Ezeket a követelményeket ebben a rendeletben egységes szerkezetbe kell foglalni, és a 715/2007/EK, az 595/2009/EK, a 692/2008/EU, valamint az 582/2011/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(37)A műszaki fejlődés, így az új jármű-diagnosztikai és -karbantartási módszerek és eljárások – például a járműadatokhoz és -szoftverekhez való távoli hozzáférés – megjelenése nem hátráltathatja e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását a független gazdasági szereplőknek a javítási és karbantartási információkhoz való hozzáférése tekintetében.

(38)E rendelet egységes feltételekkel történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 20 megfelelően kell gyakorolni.

(39)E rendelet további műszaki részletekkel való kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságaira vonatkozó típus-jóváhagyási követelményekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(40)A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E rendelkezések összehangolt végrehajtásának nyomon követése érdekében a tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a kiszabott szankciókról.

(41)A közérthetőség, ésszerűség és egyszerűsítés érdekében a 2007/46/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel felváltani. Egy rendelet elfogadása biztosítja, hogy a rendelkezések közvetlenül alkalmazandók, továbbá kellő időben és hatékonyabban naprakésszé tehetők legyenek a műszaki fejlődés és az 1958. évi felülvizsgált megállapodással összefüggő szabályozási változások tekintetében.

(42)Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelő módon végre tudja hajtani a megfelelőség-ellenőrzést, továbbá egyenlő versenyfeltételeket tudjon biztosítani a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok számára, a Bizottságnak hatáskört kell kapnia arra, hogy összehangolt közigazgatási pénzbírságot szabhasson ki az e rendeletet megsértő gazdasági szereplőkre, függetlenül attól, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység eredetileg hol kapott típusjóváhagyást.

(43)Amennyiben az e rendeletben foglalt intézkedések személyes adatok kezelésével járnak, az említett intézkedéseket a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 21 és 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 22 , valamint az ezekre vonatkozó nemzeti végrehajtási intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani.

(44)Annak érdekében, hogy a tagállamok, a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők felkészülhessenek az e rendelet által bevezetett új szabályok alkalmazására, a rendelet alkalmazásának kezdő dátumát úgy kell meghatározni, hogy a hatálybalépés dátuma utánra essen.

(45)Mivel e rendelet célját – azaz az M, N és O kategóriába tartozó járművek, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási és műszaki követelményekre, valamint az ilyen járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó harmonizált szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, a cél azonban nagyságrendje és hatásai okán az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk
Tárgy

(1)E rendelet meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi új jármű, valamint azok rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozó igazgatási és műszaki követelményeket. Ez a rendelet a járművek egyedi jóváhagyására is vonatkozik.

(2)E rendelet meghatározza az e rendelet szerint jóváhagyandó járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek, valamint az ilyen járművek alkatrészeinek és tartozékainak piacfelügyeletére vonatkozó követelményeket.

2. cikk
Hatály

(1)E rendelet hatálya kiterjed a közúti forgalomban történő használatra szánt M és N kategóriába tartozó gépjárművekre és ezek O kategóriába tartozó pótkocsijaira, ideértve az egy vagy több szakaszban tervezett és gyártott járműveket, továbbá az ilyen járművekhez és pótkocsikhoz tervezett és gyártott rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre, valamint alkatrészekre és tartozékokra.

(2)E rendelet hatálya nem terjed ki a következő járművekre:

a)a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 23 meghatározott mezőgazdasági és erdészeti járművek;

b)a 168/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 24 meghatározott két- vagy háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok;

c)a síneken használt járművek.

(3)A gyártó e rendelet szerinti típusjóváhagyást vagy egyedi járműjóváhagyást kérhet az alábbi járművekre és munkagépekre, amennyiben a jármű megfelel a rendeletben meghatározott lényegi követelményeknek:

a)    az elsősorban építési területeken vagy bányákban, kikötői vagy repülőtéri létesítményekben való használatra tervezett és épített járművek;

b)olyan járművek, amelyeket a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők használatára terveztek és építettek;

c)olyan önjáró jármű, amelyet kifejezetten munkavégzésre terveztek és gyártottak, és amely szerkezeti jellemzői miatt nem alkalmas személy- vagy áruszállításra.

(4)A gyártó e rendelet szerinti egyedi jóváhagyást kérhet az alábbi járművekre:

a)a kizárólag az utakon való versenyre szolgáló járművek;

b)konkrét tesztelési program végrehajtásához a gyártó felelőssége mellett az utakon használt járműprototípusok, feltéve, hogy ezeket kifejezetten erre a célra tervezték és gyártották.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a típusjóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

2.„piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, biztonságot vagy a közérdek védelmének egyéb vonatkozásait;

3.„jármű”: a 10. és 11. pontban meghatározott valamennyi gépjármű vagy annak pótkocsija;

4.„rendszer”: olyan berendezések összessége, amelyek a járműben egy vagy több meghatározott funkciót látnak el, és amelyre e rendelet vagy a IV. mellékletben felsorolt bármely szabályozási aktus követelményei vonatkoznak;

5.„alkotóelem”: olyan berendezés, amelyet a jármű részeként történő használatra terveztek, és amelyre a járműtől függetlenül típusjóváhagyás adható, és amelyre e rendelet vagy a IV. mellékletben felsorolt bármely szabályozási aktus követelményei vonatkoznak;

6.„önálló műszaki egység”: olyan berendezés, amelyet a jármű részeként történő használatra terveztek, és amelyre külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban adható típusjóváhagyás, és amelyre e rendelet vagy a IV. mellékletben felsorolt bármely szabályozási aktus követelményei vonatkoznak;

7.„alkatrész”: a jármű összeállításához, javításához és karbantartásához használt termékek, valamint a pótalkatrészek;

8.„tartozék”: alkatrésznek nem minősülő termék, amely a járműbe beépíthető vagy arra felszerelhető;

9.„gyártó”: a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának, egy jármű egyedi jóváhagyásának, vagy az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárásának valamennyi vonatkozásáért, a gyártás megfelelőségének biztosításáért, valamint a legyártott járműre, rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre, alkatrészre vagy tartozékra vonatkozó piacfelügyeleti ügyekért felelős természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e vagy sem az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy különálló műszaki egység tervezésének és gyártásának valamennyi szakaszában;

10.„gépjármű”: motorral hajtott, önálló mozgásra tervezett és gyártott, legalább négy kerékkel rendelkező, teljes, befejezett vagy nem teljes jármű, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát;

11.„pótkocsi”: önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy egy gépjármű vontassa;

12.„jóváhagyó hatóság”: a tagállamnak a Bizottságnál bejelentett (egy vagy több) hatósága, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának vagy egy jármű egyedi jóváhagyásának, az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárásának, valamint a típusbizonyítvány kiadásának és adott esetben visszavonásának vagy elutasításának valamennyi vonatkozásában illetékes, a többi tagállam jóváhagyó hatóságával szemben kapcsolattartóként működik, kijelöli a műszaki szolgálatokat, és gondoskodik arról, hogy a gyártó eleget tegyen a gyártás megfelelőségével kapcsolatos kötelezettségeinek;

13.„piacfelügyeleti hatóság”: a tagállam területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős (egy vagy több) nemzeti hatóság;

14.„nemzeti hatóság”: jóváhagyó hatóság vagy bármely egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos piacfelügyeletért, határellenőrzésért vagy nyilvántartásba vételért valamely tagállamban;

15.„forgalomba hozatal”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az Unióban;

16.„nyilvántartásba vétel”: a jármű közúti forgalomba helyezésének állandó jellegű vagy ideiglenes közigazgatási engedélyezése, beleértve a jármű azonosítását és sorozatszámmal való ellátását;

17.„forgalomba helyezés”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első rendeltetésszerű használata az Unióban;

18.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a gyártó képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

19.„egészjárműtípus-jóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy nem teljes, teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

20.„többlépcsős típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel egy vagy több jóváhagyó hatóság igazolja, hogy – a gyártási állapottól függően – egy nem teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

21.„nem teljes jármű”: olyan jármű, amelynek az elkészüléséhez még legalább egy további gyártási szakasz szükséges annak érdekében, hogy e rendelet és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

22.„EU-típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel e rendelet és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

23.„típusbizonyítvány”: az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan tanúsítja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa típusjóváhagyásban részesült;

24.„a gyártó képviselője”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól jogszerű meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártót képviselje a jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság előtt, és eljárjon a gyártó nevében az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

25.„importőr”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országban gyártott járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot hoz forgalomba;

26.„nemzeti típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel az adott tagállam nemzeti jogszabályaiban foglalt vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek; a jóváhagyás érvényessége a tagállam területére korlátozódik;

27.„megfelelőségi nyilatkozat”: a IX. mellékletben meghatározott, a gyártó által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy a gyártott jármű megfelel a jóváhagyott járműtípusnak;

28.„forgalmazó”: kereskedő, az ellátási láncban szereplő, a gyártótól és az importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmaz;

29.„forgalmazás”: a piacon valamely jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék kereskedelmi tevékenység során – fizetés ellenében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása terjesztés vagy használat céljára;

30.„lépésenkénti típusjóváhagyás”: az az eljárás, amely a jármű részét képező rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre érvényes valamennyi EU-típusbizonyítvány lépésenkénti összegyűjtéséből áll, és végeredményként egészjárműtípus-jóváhagyáshoz vezet;

31.„egylépéses típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság egy lépésben igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa egészében megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

32.„vegyes típusjóváhagyás”: olyan lépésenkénti típusjóváhagyás, amelynek során egy vagy több rendszer jóváhagyására az egész jármű jóváhagyásának utolsó szakaszában kerül sor, anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EU-típusbizonyítványt kellene kiállítani;

33.„befejezett jármű”: olyan jármű, amelyet többlépcsős típusjóváhagyásnak vetettek alá, és amely megfelel e rendelet és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok vonatkozó műszaki követelményeinek;

34.„teljes jármű”: olyan jármű, amelyet nem kell befejezni ahhoz, hogy e rendelet és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

35.„járműtípus”: olyan járművek kategóriája, amelyek legalább a II. melléklet B. részében meghatározott alapvető jellemzők tekintetében megegyeznek, és amelyek között változatok és kivitelek is lehetnek;

36.„műszaki szolgálat”: a jóváhagyó hatóság által vizsgálati laboratóriumként vizsgálatok elvégzésére, illetve megfelelőségértékelő szervként a kezdeti értékelés, valamint egyéb vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére kinevezett szervezet vagy testület;

37.„alapjármű”: olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

38.„rendszer típusjóváhagyása”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy a rendszer típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

39.„önálló műszaki egység típusjóváhagyása”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy önálló műszaki egység egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

40.„alkotóelem típusjóváhagyása”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy alkotóelem a járműtől függetlenül megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

41.„virtuális vizsgálati módszer”: számításokat is magában foglaló számítógépes szimuláció, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység fizikai jelenléte nélkül igazolja, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelel a IV. mellékletben felsorolt valamely szabályozási aktus műszaki követelményeinek;

42.„egyedi járműjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy adott, egyedi vagy nem egyedi jármű megfelel az európai uniós egyedi járműjóváhagyás és a nemzeti egyedi járműjóváhagyás vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

43.„kifutó sorozatú jármű”: olyan, készleten lévő jármű, amely nem vagy tovább nem forgalmazható, vehető nyilvántartásba vagy helyezhető forgalomba, mivel olyan új műszaki követelmények léptek hatályba, amelyekre vonatkozóan nem kapott típusjóváhagyást;

44.„alternatív követelmények”: olyan közigazgatási rendelkezések és műszaki követelmények, amelyek célja az üzembiztonság, a környezetvédelem és a munkavédelem olyan szintjének biztosítása, amely a gyakorlatban megvalósítható legnagyobb mértékben egyenértékű a IV. mellékletben felsorolt egy vagy több szabályozási aktusban előírt szinttel;

45.„pótalkatrészek”: az adott jármű eredeti alkatrészeinek pótlására a járműbe beépítendő vagy arra felszerelendő termékek, beleértve a jármű használatához szükséges termékeket, a tüzelőanyag kivételével;

46.„járműjavítási és -karbantartási információk”: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, időszaki átvizsgálásához, javításához, újraprogramozásához vagy újraindításához, valamint alkatrészek és tartozékok a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos márkakereskedőik és szervizeik rendelkezésére bocsátanak, az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve;

47.„független gazdasági szereplő”: a hivatalos márkakereskedőtől és szerviztől eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gépjárművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz, ideértve a szervizberendezések, szerszámok és pótalkatrészek javítóit, gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók megjelentetőit, az autóklubokat, a közúti segélyszolgálatokat, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket, az alternatív tüzelőanyaggal működő járművek berendezéseinek beépítői, gyártói és javítói számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket; ide tartoznak az adott járműgyártó forgalmazási rendszerébe tartozó hivatalos szervizek, márkakereskedők és forgalmazók is, amennyiben olyan járművekkel kapcsolatban is nyújtanak javítási és karbantartási szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában nem tagjai a járműgyártó forgalmazási rendszerének;

48.„hivatalos szerviz”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt a gyártó forgalmazási rendszerébe tartozó járművek vonatkozásában;

49.„független szerviz”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt a gyártó forgalmazási rendszerén kívül eső járművek vonatkozásában;

50.„a jármű fedélzeti diagnosztikai (OBD) információi”: a járműben található vagy a motorhoz csatlakoztatott olyan rendszerrel kapcsolatos adatok, amely képes a működési hibákat felismerni és adott esetben azokat egy figyelmeztető rendszer segítségével jelezni, számítógépes memóriában tárolt adatok segítségével a hibák valószínűsíthető helyét meghatározni, és ezeket az adatokat a járművön kívül elérhetővé tenni;

51.„kis sorozatban gyártott jármű”: a XII. mellékletben meghatározott éves mennyiségi korlátokat meg nem haladó darabszámban forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járműtípus;

52.„különleges rendeltetésű jármű”: olyan M, N vagy O kategóriába tartozó jármű, amely különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik abból a célból, hogy különleges körülményeket és/vagy berendezéseket igénylő feladatot lásson el;

53.„félpótkocsi”: vontatott jármű, amelynek a tengelye/tengelyei (egyenletes terhelés esetében) a jármű tömegközéppontja mögött helyezkedik/helyezkednek el, és amely olyan kapcsoló berendezéssel van ellátva, amely lehetővé teszi vízszintes és függőleges erők átvitelét a vontató járműre;

54.„nemzeti akkreditáló testület”: valamely tagállam egyetlen olyan testülete, amely az államtól származtatott hatáskörében akkreditálást végez a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 11. pontjának megfelelően;

55.„helyszíni ellenőrzés”: olyan ellenőrzés, amelyet a típusjóváhagyó hatóság a műszaki szolgálat vagy annak alvállalkozója vagy leányvállalata telephelyén végez;

56.„helyszíni felügyeleti ellenőrzés”: olyan időszaki helyszíni ellenőrzés, amely különbözik a kezdeti kijelölés céljából elvégzett helyszíni ellenőrzéstől és a kijelölés megújítása céljából elvégzett helyszíni ellenőrzéstől is.

4. cikk
Jármű-kategóriák

(1)E rendelet alkalmazásában a következő jármű-kategóriákat kell alkalmazni:

a)Az M kategóriába elsősorban személyek, illetve poggyászuk szállítására tervezett és épített gépjárművek, nevezetesen az alábbiak tartoznak:

i.M1 kategória:a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező gépjárművek, amelyeken nincs hely álló utasok számára. Az ülőhelyek száma egy is lehet, amely a vezetőülés;

ii.M2 kategória:a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg az 5 tonnát. Ezeken a gépjárműveken lehet hely álló utasok számára is;

iii.M3 kategória:a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja az 5 tonnát. Ezeken a gépjárműveken lehet hely álló utasok számára is.

b)Az N kategóriába elsősorban árufuvarozásra tervezett és épített gépjárművek, nevezetesen az alábbiak tartoznak:

i.N1 kategória:olyan gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát;

ii.N2 kategória:olyan gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát;

iii.N3 kategória:olyan gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 12 tonnát.

c)Az O kategóriába áru- vagy személyszállításra, valamint személyek elhelyezésére tervezett és épített pótkocsik, nevezetesen az alábbiak tartoznak:

i.O1 kategória:olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 0,75 tonnát;

ii.O2 kategória:olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát;

iii.O3 kategória:olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát;

iv.O4 kategória:olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 10 tonnát.

(2)A járművek, járműtípusok, változatok és kivitelek kategóriákba sorolására vonatkozó feltételeket a II. melléklet határozza meg.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a II. mellékletet a jármű-alkategóriák, járműtípusok és felépítménytípusok kategorizálása tekintetében módosító jogi aktusokat fogadjon el a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében.

II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

5. cikk
Általános lényegi követelmények

(1)A járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek és önálló műszaki egységeknek meg kell felelniük a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok követelményeinek.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a technológiai és szabályozási változások figyelembe vétele érdekében a 88. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyek a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó követelményeket tartalmazó szabályozási aktusokra vonatkozó hivatkozások beillesztése, illetve aktualizálása révén módosítják a IV. mellékletet.

6. cikk
A tagállamok kötelezettségei

(1)A tagállamok létrehozzák vagy kijelölik a jóváhagyó hatóságokat és a piacfelügyeleti hatóságokat. A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett hatóságok létrehozásáról, illetve kijelöléséről.

Az értesítésnek tartalmaznia kell az említett hatóságok nevét, címét, e-mail címét és illetékességi körét. A Bizottság a jóváhagyó hatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

(2)A tagállamok kizárólag az e rendelet követelményeinek megfelelő járművek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét illetve forgalomba helyezését engedélyezik.

(3)A tagállamok a 52. cikkben meghatározott esetek kivételével nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az olyan járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek.

Ettől a szabálytól eltérve, a tagállamok nem kötelesek engedélyezni olyan járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek e rendelettel összhangban kaptak típusjóváhagyást, de meghaladják a 96/53/EK tanácsi irányelv 25 I. mellékletében meghatározott, harmonizált méreteket.

(4)A tagállamok a 765/2008/EK rendelet III. fejezetének megfelelően megszervezik és elvégzik a piacra belépő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletét és ellenőrzését.

(5)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok, amennyiben szükségesnek és indokoltnak ítélik, jogosultak legyenek a gazdasági szereplő telephelyére belépni, és ott a szükséges járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek mintáit lefoglalni a megfelelőségi vizsgálat céljából.

(6)A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik típus-jóváhagyási tevékenységeiket. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és ezek eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Az érintett tagállamok az eredmények összefoglalását a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, különösen a megadott típusjóváhagyások számát és a megfelelő gyártók nevét.

(7)A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik felügyeleti tevékenységeiket. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és ezek eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Az érintett tagállam az eredmények összefoglalóját a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

7. cikk
A jóváhagyó hatóságok kötelezettségei

(1)A jóváhagyó hatóságok csak olyan járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket hagyhatnak jóvá, amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(2)A jóváhagyó hatóságoknak függetlenül és pártatlanul kell végezniük a feladataikat. Amennyiben a kereskedelmi titkok védelméhez szükséges, a jóváhagyó hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az uniós felhasználók érdekeinek védelme érdekében figyelembe véve a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséget is.

(3)Amennyiben egy tagállamban egynél több jóváhagyó hatóság felel a járművek jóváhagyásáért, az egyedi járműjóváhagyást is beleértve, a tagállamnak ki kell jelölnie egyetlen típusjóváhagyó hatóságot, amely a többi tagállam jóváhagyó hatóságával való információcseréért és az e rendelet XV. mellékletében meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felel.

Az egy tagállamon belüli jóváhagyó hatóságoknak a feladataik és funkcióik szempontjából lényeges információk megosztása révén együtt kell működniük egymással.

(4)Ha egy jóváhagyó hatóság a 8. cikk (5) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése, az 52. cikk (4) bekezdése vagy az 54. cikk szerinti tájékoztatást kap, meg kell hoznia minden szükséges intézkedést a megadott jóváhagyás felülvizsgálata, és adott esetben, az igazolt eltérések okától és súlyosságától függően a jóváhagyás helyesbítése vagy visszavonása érdekében.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a jóváhagyó hatóságok nemzeti szintű kinevezésére, felülvizsgálatára és értékelésére vonatkozó közös kritériumok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8. cikk
A piacfelügyeleti hatóságok kötelezettségei

(1)A piacfelügyeleti hatóságok rendszeresen ellenőrzik, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e e rendelet követelményeinek, továbbá rendszeresen ellenőrzik a típusjóváhagyások helytállóságát. Az ellenőrzéseknek megfelelő mértékűnek kell lenniük, és dokumentumok ellenőrzésével, valamint statisztikailag értékelhető mintákon történő, valós vezetési körülmények között és laboratóriumban végzett vizsgálatokkal kell elvégezni őket. Ennek során a piacfelügyeleti hatóságok figyelembe veszik a kialakult kockázatértékelési elveket, a panaszokat és az egyéb információkat.

(2)A tevékenységeik elvégzéséhez szükségesnek tartott mértékben a piacfelügyeleti hatóságok előírják a gazdasági szereplők számára a dokumentációk és információk rendelkezésre bocsátását.

(3)A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tekintetében a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő módon figyelembe veszik a gazdasági szereplők által bemutatott megfelelőségi nyilatkozatokat.

(4)A piacfelügyeleti hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a területükön lévő felhasználókat megfelelő időben figyelmeztetni tudják bármely járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatos veszélyről a sérülések és más károk megelőzése vagy kockázatuk csökkentése céljából.

A piacfelügyeleti hatóságok együttműködnek a gazdasági szereplőkkel az olyan intézkedéseket illetően, amelyekkel megelőzhetők vagy csökkenthetők az utóbbiak által forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek által okozott veszélyek.

(5)Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatóságai úgy döntenek, hogy a 49. cikk (5) bekezdésével összhangban egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonnak a piacról, értesíteniük kell az érintett gazdasági szereplőt és adott esetben az érintett jóváhagyó hatóságot.

(6)A piacfelügyeleti hatóságok függetlenül és pártatlanul végzik feladataikat. Amennyiben a kereskedelmi titkok védelméhez szükséges, a piacfelügyeleti hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az európai uniós felhasználók érdekeinek védelméhez szükséges lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséget is.

(7)A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik felügyeleti tevékenységeiket. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és ezek eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Az érintett tagállam az eredmények összefoglalóját a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(8)A különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak össze kell hangolniuk piacfelügyeleti tevékenységeiket, együtt kell működniük egymással, és meg kell osztaniuk egymással és a Bizottsággal e tevékenységeik eredményét. Adott esetben a piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell állapodniuk a munkamegosztásról és a szakosodásról is.

(9)Amennyiben egy tagállamban több hatóság felelős a piacfelügyeletért és a külső határellenőrzésekért, e hatóságoknak együtt kell működniük egymással a feladataik és funkcióik elvégzése szempontjából lényeges információk megosztása révén.

(10)A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy meghatározza az (1) bekezdésben említett mintákon végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatok mértékét, hatókörét és gyakoriságát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk
A Bizottság által végzett megfelelőség-ellenőrzés és a végrehajtás koordinációja a tagállamokkal

(1)    A már forgalomba hozott járműveken, rendszereken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken a Bizottság megfelelő mértékű vizsgálatokat és ellenőrzéseket szervez és végez, vagy elrendeli ezek elvégzését, annak érdekében, hogy ellenőrizze, az érintett járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e a típusjóváhagyásnak és a vonatkozó jogszabályoknak, valamint hogy biztosítsa a típusjóváhagyások helytállóságát.

A (2) bekezdéssel összhangban ezeket a vizsgálatokat és ellenőrzéseket a gyártók vagy a gazdasági szereplők által rendelkezésre bocsátott új járműveken is lehet elvégezni.

A forgalmi engedély jogosultjának beleegyezése esetén a vizsgálatokat és ellenőrzéseket nyilvántartásba vett járműveken is el lehet végezni.

(2)A típusjóváhagyás birtokában lévő gyártóknak vagy a gazdasági szereplőknek kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a Bizottság által kiválasztott, statisztikailag értékelhető számú, sorozatgyártású járművet, rendszert, alkotóelemet és önálló műszaki egységet, amely megfelel az adott típusjóváhagyás alapján forgalomba hozható járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek. E járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket a Bizottság által kért időpontban, helyen és időtartamra kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(3)Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja végezni az (1) és (2) bekezdésben említett vizsgálatokat, a tagállamoknak minden olyan adatot a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyek kapcsolódnak a megfelelőség-ellenőrzés alá vont járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyásához. Ezen adatoknak legalább a 26. cikk (1) bekezdése szerinti típusbizonyítványban és annak mellékleteiben szereplő információkat kell tartalmazniuk.

A lépésenkénti vagy többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás keretében típusjóváhagyást kapott járművek esetében a tagállamoknak a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek alapul szolgáló típusjóváhagyása tekintetében is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a 26. cikk (1) bekezdése szerinti típusbizonyítványt és annak mellékleteit.

(4)A járműgyártóknak nyilvánosságra kell hozniuk a megfelelés-ellenőrzési vizsgálatokhoz szükséges, harmadik felektől származó adatokat. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy meghatározza a nyilvánosságra hozandó adatok körét és a nyilvánosságra hozatal feltételeit, figyelembe véve a kereskedelmi titkoknak és a személyes adatoknak az uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelő védelmét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a vizsgált vagy ellenőrzött járművek nem felelnek meg az e rendelet a IV. mellékletben felsorolt bármely szabályozási aktus szerinti típus-jóváhagyási követelményeknek, vagy hogy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján adták meg, a Bizottság az 54. cikk (8) bekezdésével összhangban haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy hozza meg az összes megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy a járművek megfeleljenek az említett követelményeknek, vagy korlátozó intézkedéseket hoz, vagyis a megállapított meg nem felelés súlyosságától függően arra kötelezi a gazdasági szereplőt, hogy vagy vonja ki az érintett járműveket a piacról, vagy ésszerű időn belül hívja vissza őket.

Ha a vizsgálatok és ellenőrzések alapján megkérdőjeleződik a típusjóváhagyás helytállósága, a Bizottság értesíti az érintett jóváhagyó hatóságo(ka)t és a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot.

A Bizottság valamennyi, általa végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatot követően jelentést tesz közzé a megállapításairól.

10. cikk
A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum

(1)A Bizottság létrehozza és vezeti a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot (a továbbiakban: a fórum).

A fórum tagjait a tagállamok nevezik ki.

(2)A fórum feladata a típusjóváhagyásért és a piacfelügyeletért felelős nemzeti hatóságok hálózatának koordinálása.

A fórum tanácsadói feladatokat is ellát, többek között előmozdítja a bevált gyakorlatokat, elősegíti a végrehajtási problémákkal kapcsolatos információcserét és a koordinációt, munkamódszereket és -eszközöket dolgoz ki, kifejleszti az elektronikus információcsere eljárását, értékeli az összehangolt végrehajtási projekteket, a szankciókat és a közös ellenőrzéseket.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fórum összetételének, kinevezési eljárásának, részletes feladatainak, munkamódszereinek és eljárási szabályzatának meghatározása céljából.

11. cikk
A gyártók általános kötelezettségei

(1)A gyártó gondoskodik arról, hogy az általa gyártott járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, amelyeket forgalomba hoznak vagy forgalomba helyeznek, az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően gyártsák és hagyják jóvá.

(2)A többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás esetében a gyártó felel a járműgyártás adott szakaszában általa hozzáadott rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és gyártásuk megfelelőségéért is. A korábbi gyártási szakaszokban már jóváhagyott alkotóelemeket, rendszereket vagy önálló műszaki egységeket módosító gyártó felel a módosított alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység jóváhagyásáért és gyártásának megfelelőségéért. Az előző gyártási szakasz gyártója tájékoztatja a következő szakasz gyártóját minden olyan változásról, amely érintheti az alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység típusának vagy az egész jármű típusának jóváhagyását. Ezt a tájékoztatást rögtön az egészjárműtípus-jóváhagyásra vonatkozó új kiterjesztés megadásakor, de legkésőbb a nem teljes jármű gyártásának első napján kell rendelkezésre bocsátani.

(3)Ha a gyártó a nem teljes járművet úgy módosítja, hogy a jármű a módosítást követően már más kategóriába tartozik, és ezért a típusjóváhagyás korábbi szakaszában már vizsgált követelmények megváltoznak, a módosított jármű kategóriájára vonatkozó követelményeknek való megfelelésért is ő felel.

(4)Az Unión kívül letelepedett gyártó az EU-típusjóváhagyás céljára egy, az Unióban letelepedett képviselőt nevez ki, aki vagy amely a jóváhagyó hatóság előtt képviseli őt. A gyártó a piacfelügyeletre vonatkozóan is kijelöl egy, az Unióban letelepedett képviselőt, aki vagy amely azonos lehet az EU-típusjóváhagyás céljára kijelölt képviselővel.

(5)A gyártó felelősséggel tartozik a jóváhagyó hatóság felé a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért, valamint a gyártás megfelelőségének biztosításáért, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szakaszában.

(6)A gyártó olyan eljárásokat alakít ki, amelyek biztosítják, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek sorozatgyártása továbbra is megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

(7)A 36. cikk szerint a járművekre szerelt, jogszabályban előírt táblákon, valamint az alkotóelemeken vagy önálló műszaki egységeken feltüntetett típus-jóváhagyási jeleken kívül a gyártónak a nevét, bejegyzett márkanevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint az Unión belüli elérhetőségét is fel kell tüntetnie a forgalmazott járművein, alkotóelemein és önálló műszaki egységein, illetve, amennyiben ez nem lehetséges, az alkotóelem vagy önálló műszaki egység csomagolásán vagy egy kísérő dokumentumban.

12. cikk
A gyártók kötelezettségei a követelményeknek nem megfelelő vagy súlyos kockázatot jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik vonatkozásában

(1)Ha a gyártó megítélése szerint valamely forgalomba hozott vagy forgalomba helyezett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján kapta meg, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék megfelelősége helyreálljon, illetve adott esetben kivonja a piacról vagy visszahívja azt.

A gyártó haladéktalanul, részletesen tájékoztatja a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot a meg nem felelésről és a meghozott intézkedésekről.

(2)Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a gyártó haladéktalanul és részletesen tájékoztatja a meg nem felelésről és a megtett intézkedésekről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazták vagy forgalomba helyezték.

(3)A gyártó a 24. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagot a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül megőrzi.

A járműgyártó a 34. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatok másolatát a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja.

(4)A gyártó valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a jóváhagyó hatóságon keresztül, az adott nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségét igazoló EU-típusbizonyítvány másolatát vagy az 55. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt az adott nemzeti hatóság által könnyen érthető nyelven.

A gyártó a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

13. cikk
A gyártó képviselőjének piacfelügyelettel kapcsolatos kötelezettségei

(1)A gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak fel kell jogosítania a gyártó képviselőjét legalább arra, hogy:

a)az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén hozzáférhessen a 22. cikkben említett adatközlő mappához és a 34. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozathoz. E dokumentumoknak a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül a jóváhagyó hatóságok rendelkezésére kell állnia;

b)a jóváhagyó hatóság indokolással ellátott kérése nyomán minden olyan információt és dokumentációt e hatóság rendelkezésére bocsásson, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásmegfelelőségének alátámasztásához szükséges;

c)a jóváhagyó vagy piacfelügyeleti hatóságok kérésére azokkal együttműködjön a megbízása körébe tartozó járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette súlyos veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedéssel kapcsolatban;

d)haladéktalanul tájékoztassa a gyártót a megbízatás hatálya alá tartozó járműveket, rendszereket, alkotóelemeket, önálló műszaki egységeket, alkatrészeket vagy tartozékokat érintő kockázatokra, gyanítható váratlan eseményekre és meg nem felelési problémákra vonatkozó panaszokról és jelentésekről;

e)megszüntesse a megbízást, ha a gyártó nem tesz eleget az e rendeletben foglalt kötelezettségeinek.

(2)Ha a gyártó képviselője az (1) bekezdés e) pontjában említett okokból megszünteti a megbízatást, erről haladéktalanul értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot és a Bizottságot.

(3)A módosítások részleteinek legalább az alábbi szempontokra ki kell terjedniük:

a)a korábbi meghatalmazott képviselővel kötött megbízás megszűnésének időpontja, valamint a gyártó új képviselőjével kötött megbízás kezdetének időpontja;

b)az az időpont, ameddig a gyártó korábbi képviselőjét fel lehet tüntetni a gyártó által rendelkezésre bocsátott információkban, ideértve a promóciós anyagokat is;

c)a dokumentumok átadása, ideértve a titoktartási szempontokat és a tulajdonjogokat is,

d)a gyártó korábbi képviselőjének a megbízatás lejárta utáni kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a gyártó vagy a gyártó új képviselője számára továbbítsa mindazokat a panaszokat vagy jelentéseket, amelyek az azon járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos kockázatra vagy gyanítható váratlan eseményekre vonatkoznak, amelyek tekintetében őt a gyártó képviselőjévé kijelölték.

14. cikk
Az importőrök kötelezettségei

(1)Az importőrök csak EU-típusjóváhagyással vagy nemzeti típusjóváhagyással rendelkező járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, illetve a 765/2008/EK rendelet követelményeinek megfelelő alkatrészeket és tartozékokat hoznak forgalomba.

(2)Valamely típusjóváhagyással rendelkező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatala előtt az importőr meggyőződik róla, hogy a 24. cikk (4) bekezdésben meghatározott információs csomagot a jóváhagyó hatóság összeállította, és hogy a rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen fel van tüntetve az előírt típus-jóváhagyási jel, és az megfelel a 11. cikk (7) bekezdése szerinti követelményeknek.

Jármű esetében az importőr gondoskodik a jármű előírt megfelelőségi nyilatkozattal való ellátásáról.

(3)Ha az importőr úgy ítéli meg, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, különösen, ha nem felel meg a típusjóváhagyásának, akkor addig nem hozza forgalomba, nem engedi forgalomba helyezni vagy nyilvántartásba venni az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított. Továbbá, ha úgy ítéli meg, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében az importőr a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatja erről.

(4)Az importőr a nevét, márkanevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint az elérhetőségét feltünteti a járművön, rendszeren, alkotóelemen, önálló műszaki egységen, alkatrészen vagy tartozékon, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor a rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék csomagolásán vagy az azt kísérő dokumentumon.

(5)Az importőr biztosítja, hogy a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a 63. cikkben előírt, az érintett tagállamok hivatalos nyelvén vagy nyelvein írt útmutató és információk kísérjék.

(6)Az importőr a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében kivizsgálja és nyilvántartja az általa forgalomba hozott járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel és tartozékokkal kapcsolatos panaszokat, nyilvántartást vezet az említettek visszahívásáról, és folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat e nyomon követés eredményeiről.

15. cikk
Az importőrök kötelezettségei a követelményeknek nem megfelelő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik és önálló műszaki egységeik, illetve a súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik tekintetében

(1)Amennyiben az importőr által forgalomba hozott valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, az importőr haladéktalanul megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelősége helyreálljon, illetve szükség szerint kivonja azt a piacról, vagy visszahívja azt.

(2)Ha egy jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőr haladéktalanul és részletesen tájékoztatja a súlyos veszélyről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalomba hozták.

Az importőr a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságokat tájékoztatja a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást ad különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által tett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(3)Az importőr a jármű forgalomba hozatalát követő tíz évig, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt évig biztosítja, hogy a megfelelőségi nyilatkozat egy példánya a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon, továbbá gondoskodik arról, hogy a 24. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagot a hatóságok kérésére a rendelkezésükre lehessen bocsátani.

(4)Az importőr a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének alátámasztásához szükséges. Az importőr a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

16. cikk
A forgalmazók kötelezettségei

A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a járművön, rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen elhelyezték-e a hatóságilag előírt adattáblát vagy a típus-jóváhagyási jelet, továbbá a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a 63. cikkben előírt, az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein megfogalmazott dokumentumok, útmutatók és biztonsági tájékoztatók kísérik-e, valamint hogy a gyártó és importőr eleget tett-e a 11. cikk (7) bekezdésében, illetve a 14. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

17. cikk
A forgalmazók kötelezettségei a követelményeknek nem megfelelő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik és önálló műszaki egységeik, illetve a súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik tekintetében

(1)Ha a forgalmazó megítélése szerint valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, addig nem forgalmazhatja, veheti nyilvántartásba vagy helyezheti forgalomba az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított.

(2)Az a forgalmazó, amely úgy ítéli meg, hogy az általa forgalmazott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének helyreállításához, illetve szükség esetén a piacról történő kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedések 12. cikk (1) bekezdése vagy 15. cikk (1) bekezdése szerinti meghozatala érdekében értesíti a gyártót vagy az importőrt.

(3)Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a forgalmazó haladéktalanul, részletesen tájékoztatja a súlyos veszélyről a gyártót, az importőrt, valamint azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazzák. A forgalmazó az említetteket tájékoztatja a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást ad különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által tett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(4)A forgalmazó a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

18. cikk
Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

E rendelet alkalmazásában az importőr vagy a forgalmazó gyártónak minősül, és a 8., 11. és 12. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá, amennyiben a saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz vagy vesz nyilvántartásba egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, illetve felelős annak forgalomba helyezéséért, vagy olyan mértékben módosít egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, hogy fennáll az a lehetőség, hogy az a vonatkozó követelményeknek már nem felel meg.

19. cikk
A gazdasági szereplők azonosítása

A jóváhagyó hatóságok vagy piacfelügyeleti hatóságok kérésére a jármű forgalomba hozatalát követő tíz évig, illetve a rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék forgalomba hozatalát követő öt évig a gazdasági szereplők rendelkezésre bocsátják a következőkkel kapcsolatos információkat:

a)minden olyan gazdasági szereplő személye, aki a részükre járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállított;

b)minden olyan gazdasági szereplő személye, akinek részére járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállítottak.

III. FEJEZET
EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

20. cikk
EU-típusjóváhagyási eljárások

(1)Egészjárműtípus-jóváhagyás kérelmezésekor a gyártó az alábbi eljárások közül választhat:

a)lépésenkénti típusjóváhagyás;

b)egylépéses típusjóváhagyás;

c)vegyes típusjóváhagyás.

Emellett a gyártó nem teljes vagy befejezett járművek esetében választhatja a többlépcsős típusjóváhagyást.

(2)A rendszerek típusjóváhagyása, alkotóelemek típusjóváhagyása és önálló műszaki egységek típusjóváhagyása esetében kizárólag az egylépéses típusjóváhagyás alkalmazható.

(3)Többlépcsős típusjóváhagyást olyan nem teljes vagy befejezett jármű kaphat, amely a jármű gyártási állapotát figyelembe véve megfelel a 22. cikkben meghatározott adatközlő mappában megadott adatoknak és a IV. mellékletben felsorolt, vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

A többlépcsős típusjóváhagyás alkalmazandó a más gyártó által a gyártás után átalakított vagy módosított teljes járművekre is.

(4)Az utolsó gyártási szakaszra vonatkozó EU-típusjóváhagyás csak azután adható meg, ha a jóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy az utolsó szakaszban jóváhagyott járműtípus az adott időpontban megfelel valamennyi alkalmazandó műszaki követelménynek. Az ellenőrzés a többlépcsős eljárás során a nem teljes járműre megadott EU-típusjóváhagyások hatálya alá tartozó minden követelményre kiterjedő dokumentáció-ellenőrzést foglal magában, még abban az esetben is, ha azt eltérő jármű-kategóriára adták meg.

(5)A típus-jóváhagyási eljárás (1) bekezdés szerinti megválasztása nem érinti az alkalmazandó lényegi követelményeket, amelyeknek a jóváhagyott járműtípus meg kell, hogy feleljen az egész járműre vonatkozó típusjóváhagyás kiadásának időpontjában.

(6)    A többlépcsős típusjóváhagyást egyetlen gyártó is alkalmazhatja, feltéve, ha ezt nem az egyetlen lépésben legyártott járművekre vonatkozó követelmények megkerülése céljából teszi. A rendelet 39., 40. és 47. cikke alkalmazásában az egy gyártó által gyártott járművek nem minősülnek több lépésben gyártott járműveknek.

21. cikk
Az EU-típusjóváhagyás kérelmezése

(1)A gyártó az EU-típusjóváhagyás iránti kérelmet és a 22. cikkben meghatározott adatközlő mappát benyújtja a jóváhagyó hatóságnak.

(2)Egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, kizárólag egy tagállamban.

(3)A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek minden egyes jóváhagyandó típusára külön kérelmet kell benyújtani.

22. cikk
Adatközlő mappa

(1)A 21. cikk (1) bekezdésében említett adatközlő mappának a következőket kell tartalmaznia:

a)egylépéses vagy vegyes típusjóváhagyás esetében az I. mellékletben, lépésenkénti típusjóváhagyás esetében a III. mellékletben meghatározott adatközlő lap;

b)minden adat, rajz, fénykép és egyéb lényeges információ;

c)járművek esetében a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően választott eljárás/eljárások megnevezése;

d)a jóváhagyó hatóság által a kérelmezési eljárással kapcsolatban kért bármilyen további információ.

(2)Az adatközlő mappát a Bizottság által meghatározott elektronikus formátumban kell benyújtani, vagy papír alapon is benyújtható.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosítsa az I. és III. mellékletet abból a célból, hogy az adatközlő lap, valamint a (2) bekezdésben említett összehangolt elektronikus formátum mintájának aktualizálása révén igazodjon a műszaki fejlődéshez és szabályozási változásokhoz.

23. cikk
Bizonyos EU-típusjóváhagyások iránti kérelmekkel együtt

benyújtandó kiegészítő információk

(1)A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 22. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint az IV. mellékletben felsorolt alkalmazandó jogi aktusokban előírt valamennyi EU-típusbizonyítványt, a vizsgálati jegyzőkönyveket is beleértve.

Rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása iránti kérelem esetében a IV. mellékletben felsorolt, alkalmazandó jogi aktusok értelmében a jóváhagyó hatóság számára az egészjárműtípus-jóváhagyás megadásáig vagy elutasításáig hozzáférést kell biztosítani az adatközlő mappához.

(2)A vegyes típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 22. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint az IV. mellékletben felsorolt alkalmazandó jogi aktusokban előírt EU-típusbizonyítványokat, a vizsgálati jegyzőkönyveket is beleértve.

Az olyan rendszerek esetében, amelyekre vonatkozóan EU-típusbizonyítványt nem mutatnak be, a kérelemhez a 22. cikkben meghatározott adatközlő mappán kívül csatolni kell az I. mellékletben meghatározott – az adott rendszernek a jármű-jóváhagyási szakaszban történő jóváhagyásához szükséges – adatokat, valamint az EU-típusbizonyítvány helyett a vizsgálati jegyzőkönyvet.

(3)A többlépcsős típusjóváhagyás iránti kérelemhez a következő információkat kell csatolni:

a)az első szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek az alapjármű gyártási állapota tekintetében lényegesek;

b)a második és minden további szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek a mindenkori gyártási szakasz tekintetében lényegesek, valamint a járműre vonatkozó, az előző gyártási szakaszban kiadott EU-típusbizonyítvány másolata az összes olyan részletes adattal együtt, amelyek a járművön a gyártó által végzett módosításokat vagy kiegészítéseket leírják.

Az a) és b) pontban említett információk a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban nyújthatók be.

(4)    A jóváhagyó hatóságnak és a műszaki szolgálatoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük jármű szoftvereihez és algoritmusaihoz.

A jóváhagyó hatóság – kérését megindokolva – további információk benyújtását is előírhatja a gyártónak annak érdekében, hogy el tudja dönteni, milyen vizsgálatok szükségesek, vagy hogy megkönnyítse e vizsgálatok elvégzését.

IV. FEJEZET
AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK VÉGREHAJTÁSA

24. cikk
Az EU-típusjóváhagyási eljárások végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)A járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek egy adott típusára csak egy EU-típusjóváhagyás bocsátható ki.

(2)A 21. cikkel összhangban benyújtott kérelem beérkezését követően a jóváhagyó hatóság csak akkor adja meg az EU-típusjóváhagyást, ha meggyőződött a következő feltételek teljesüléséről:

a)a 29. cikkben meghatározott gyártásmegfelelőség;

b)az adott típusú járműre, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre még nem adtak ki típusjóváhagyást;

c)a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel az alkalmazandó követelményeknek;

d)a lépésenkénti, a vegyes vagy a többlépcsős eljárás szerinti egészjárműtípus-jóváhagyás esetében a jóváhagyó hatóság a 20. cikk (4) bekezdésével összhangban ellenőrzi, hogy a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek rendelkeznek-e az egészjárműtípus-jóváhagyás megadása időpontjában érvényes követelményekre vonatkozó, különálló típusjóváhagyásokkal.

(3)Az EU-típusjóváhagyásra az V. mellékletben meghatározott eljárásokat, a többlépcsős típusjóváhagyásra a XVII. mellékletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, az V. és XVII. melléklet módosítására irányuló jogi aktusokat fogadjon el a szabályozási változásoknak és a műszaki fejlődésnek az EU-típusjóváhagyásra vonatkozó eljárások aktualizálása útján történő figyelembe vétele érdekében, illetve a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárások tekintetében.

(4)A jóváhagyó hatóság információs csomagot állít össze, amely a 22. cikkben meghatározott adatközlő mappából, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvekből és minden más olyan dokumentumból áll, amelyet a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság a feladatai ellátása során az adatközlő mappához csatolt.

Az információs csomagnak tartalmaznia kell egy tartalomjegyzéket, amely egyértelműen jelöli az oldalszámokat és a dokumentumok formátumát, és időrendi sorrendben dokumentálja az EU-típusjóváhagyás lefolytatását.

A jóváhagyó hatóság az információs csomagot az érintett EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követő tíz éven keresztül rendelkezésre bocsátja.

(5)Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa – annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel – súlyosan veszélyezteti a biztonságot, vagy súlyosan károsíthatja a környezetet vagy a közegészséget, elutasítja az EU-típusjóváhagyás megadását. Ilyen esetben azonnal részletes aktát küld a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak, amely tartalmazza a döntése indoklását és a megállapításait alátámasztó bizonyítékokat.

(6)A 20. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban a lépésenkénti, a vegyes és a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárások esetében a jóváhagyó hatóságnak el kell utasítania az EU-típusjóváhagyás megadását, ha úgy találja, hogy a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg az e rendelet vagy a IV. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti követelményeknek.

A jóváhagyó hatóságnak fel kell kérnie a rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket jóváhagyó hatóságokat, hogy járjanak el az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

25. cikk
A kibocsátott, módosított, elutasított és visszavont EU-típusjóváhagyások bejelentése

(1)A jóváhagyó hatóság minden egyes jóváhagyott jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusára vonatkozóan az EU-típusbizonyítvány kiadását vagy módosítását követő egy hónapon belül megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak az EU-típusbizonyítvány másolatát, annak mellékleteivel együtt, beleértve a 23. cikkben említett vizsgálati jegyzőkönyveket is. A másolatot egy biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül vagy biztonságos elektronikus fájl formájában kell elküldeni.

(2)A jóváhagyó hatóság háromhavonta megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak az általa az előző időszakban kiadott, módosított, elutasított vagy visszavont, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EU-típusjóváhagyások jegyzékét. A jegyzék a XIV. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

(3)Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság valamely másik tagállam jóváhagyó hatóságának vagy a Bizottságnak a kérésére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül vagy biztonságos elektronikus fájl formájában elküldi a kért EU-típusbizonyítvány másolatát a mellékletekkel együtt.

(4)A jóváhagyó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait és a Bizottságot minden EU-típusjóváhagyás elutasításáról vagy visszavonásáról, valamint döntésének indokairól.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a XIV. melléklet módosítására irányuló jogi aktusokat fogadjon el a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásainak kiadásáról, módosításáról, elutasításáról és visszavonásáról szóló értesítések mintájának aktualizálása céljából.

26. cikk
Az EU-típusbizonyítvány

(1)Az EU-típusbizonyítványhoz a következőket kell mellékelni:

a)a 24. cikk (4) bekezdésében említett információs csomag;

b)rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetében a 28. cikk (1) bekezdésében említett szabályozási aktusok által előírt vizsgálati jegyzőkönyvek, egészjárműtípus-jóváhagyás esetében pedig a vizsgálati eredménylap;

c)a megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult személy(ek) neve és aláírásmintája, valamint a vállalatnál betöltött pozíciójukra vonatkozó nyilatkozat;

d)egész járműre vonatkozó típusjóváhagyás esetében a megfelelőségi nyilatkozat kitöltött példánya.

(2)Az EU-típusbizonyítványt a VI. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell kiállítani, és a VII. mellékletben meghatározott harmonizált rendszernek megfelelően kell megszámozni. A vizsgálati eredménylapot a VIII. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell rendelkezésre bocsátani. E dokumentumokat elektronikus formában is rendelkezésre kell bocsátani.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a VI., VII. és VIII melléklet módosítására irányuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy igazodjon a műszaki fejlődéshez és szabályozási változásokhoz a típusbizonyítvány, annak számozási rendszere, illetve a vizsgálati eredménylap mintájának aktualizálása, valamint a vonatkozó elektronikus formátumok meghatározása révén.

(3)A járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek minden típusának vonatkozásában a jóváhagyó hatóság:

a)kitölti az EU-típusbizonyítvány megfelelő rovatait, beleértve annak mellékleteit;

b)összeállítja az információs csomag tartalomjegyzékét;

c)a kitöltött EU-típusbizonyítványt és annak mellékleteit haladéktalanul kiadja a gyártónak.

(4)Ha az EU-típusjóváhagyás érvényességét a 37. és 41. cikknek, valamint a IV. melléklet III. részének megfelelően korlátozták, vagy arra e rendelet vagy a IV. mellékletben meghatározott szabályozási aktusok bizonyos rendelkezései nem vonatkoznak, az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni e korlátozásokat vagy a vonatkozó rendelkezések alóli felmentéseket.

(5)Amennyiben a járműgyártó a vegyes típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság az információs csomagban feltünteti a 28. cikk (1) bekezdésében említett szabályozási aktusok által előírt, azon rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvekre vonatkozó hivatkozásokat, amelyekre nem bocsátottak ki EU-típusbizonyítványt.

(6)Amennyiben a gyártó az egylépéses típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság a VI. melléklet függelékében meghatározott minta alapján az EU-típusbizonyítványhoz csatolja a vonatkozó szabályozási aktusok jegyzékét.

27. cikk
A rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó különleges rendelkezések

(1)Európai uniós típusjóváhagyást olyan rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység kaphat, amely megfelel a 22. cikkben meghatározott adatközlő mappában megadott adatoknak és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

(2)Azon alkotóelemekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozóan – függetlenül attól, hogy javításra, szervizelésre vagy karbantartásra szánják-e azokat –, amelyek valamely járműhöz kapcsolódó rendszerre kiadott típusjóváhagyás hatálya alá tartoznak, e típusjóváhagyáson felül nincs szükség alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó típusjóváhagyásra, kivéve, ha a IV. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusok azt előírják.

(3)Ha az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt tölti be funkcióját, vagy mutatkoznak meg különleges jellemzői, és ezáltal a követelmények teljesülésének ellenőrzése csak akkor lehetséges, amikor az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység az említett többi járműrésszel együtt működik, az adott alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell.

Ilyen esetben az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni az alkotóelem vagy önálló műszaki egység felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat, és meg kell adni a járműbe való beszerelésére vonatkozó különleges feltételeket.

Az említett alkotóelem vagy önálló műszaki egység járműbe történő beszerelése esetén a jóváhagyó hatóság a jármű jóváhagyásakor ellenőrzi a felhasználásra vonatkozó korlátozások, illetve a beszerelési feltételek betartását.

28. cikk
Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

(1)Az e rendeletben és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek való megfelelést a kijelölt műszaki szolgálatok által végzett megfelelő vizsgálatok révén kell igazolni a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusoknak megfelelően.

(2)A gyártó a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt számú járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet bocsát a jóváhagyó hatóság rendelkezésére.

(3)A szükséges vizsgálatokat olyan járművökön, rendszereken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken kell elvégezni, amelyek megfelelnek a jóváhagyandó típusnak.

(4)Az (1) bekezdésben említett vizsgálati eljárások helyett a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával, a gyártó kérésére virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni a XVI. mellékletnek megfelelően.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően a XVI. melléklet módosítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy azon szabályozási aktusok jegyzékének aktualizálásával, amelyek tekintetében a gyártó vagy műszaki szolgálat virtuális vizsgálati módszereket alkalmazhat, valamint a virtuális vizsgálati módszerek alkalmazására vonatkozó feltételek aktualizálásával igazodjon a műszaki fejlődéshez és a szabályozási változásokhoz.

29. cikk
A gyártás megfelelőségével kapcsolatos intézkedések

(1)Az a jóváhagyó hatóság, amely EU-típusjóváhagyást adott meg, szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve megteszi a szükséges intézkedéseket a X. mellékletnek megfelelően annak megvizsgálására, hogy a gyártó a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártja-e.

(2)Az a jóváhagyó hatóság, amelyik az egész járműre vonatkozó típusjóváhagyást megadta, a járművek és a megfelelőségi nyilatkozatok közül vett, statisztikailag értékelhető számú mintán ellenőrzi a 34. és a 35. cikknek való megfelelést, és ellenőrzi a megfelelőségi nyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát.

(3)Az a jóváhagyó hatóság, amely EU-típusjóváhagyást ad meg, szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések továbbra is megfelelőek-e, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfeleljenek a jóváhagyott típusnak, a megfelelőségi nyilatkozatok pedig továbbra is megfeleljenek a 34. és 35. cikknek.

(4)Annak érdekében, hogy ellenőrizze a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység jóváhagyott típusnak való megfelelőségét, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak a gyártó telephelyén – többek között a gyártóüzemében – vett mintákon el kell végeznie az EU-típusjóváhagyáshoz előírt ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat.

(5)Ha a jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy a gyártó a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket már nem a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártja, vagy megállapítja, hogy a megfelelőségi nyilatkozatok már nem felelnek meg a 34. és 35. cikknek, és ennek ellenére a gyártás folytatódik, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi eljárást, vagy visszavonja a típusjóváhagyást.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően a X. melléklet módosítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a gyártás megfelelőségére vonatkozó eljárások aktualizálása révén igazodjon a műszaki fejlődéshez és szabályozási változásokhoz.

30. cikk
A típus-jóváhagyási és piacfelügyeleti költségekre vonatkozó nemzeti díjrendszer

(1)A tagállamok létrehoznak egy olyan nemzeti díjrendszert, amely fedezi a típusjóváhagyások és a piacfelügyeleti tevékenységek, valamint az általuk kijelölt műszaki szolgálatok által végzett típus-jóváhagyási vizsgálatok, valamint gyártásmegfelelőségi vizsgálatok és ellenőrzések költségeit.

(2)E nemzeti szintű díjakat az adott tagállamban típusjóváhagyást kérelmező gyártókra kell kivetni. A műszaki szolgálatok nem szedhetik be a díjakat közvetlenül.

(3)A nemzeti díjrendszernek fedeznie kell a Bizottság által a 9. cikkel összhangban végzett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatok és ellenőrzések költségeit is. A költségvetési rendelet 26 21. cikkének (4) bekezdésének megfelelően e hozzájárulások az Európai Unió általános költségvetése szempontjából külső címzett bevételnek minősülnek.

(4)A tagállamok értesítik nemzeti díjrendszerük részleteiről a többi tagállamot és a Bizottságot. Az első értesítést [date of entry into force of this Regulation + 1 year]-án/-én kell elküldeni. A nemzeti díjrendszerek ezt követő aktualizálásáról évente kell értesíteni a többi tagállamot és a Bizottságot.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza az (1) bekezdésekben említett nemzeti díjakra alkalmazandó, a (3) bekezdésben említett kiegészítő díjat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. FEJEZET
AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSAI ÉS ÉRVÉNYESSÉGE

31. cikk
Az EU-típusjóváhagyások módosítására és érvényességére vonatkozó általános rendelkezések

(1)A gyártó haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot az információs csomagban rögzített adatokban bekövetkező esetleges változásokról.

A jóváhagyó hatóság eldönti, hogy a változást az EU-típusjóváhagyásnak a 32. cikkben meghatározott eljárások szerint történő felülvizsgálatával vagy kiterjesztésével történő módosításával kell-e figyelembe venni, vagy a változás új típusjóváhagyást teszi szükségessé.

(2)A módosítás iránti kérelmet csak ahhoz a jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani, amely az eredeti EU-típusjóváhagyást megadta.

(3)Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a módosításhoz meg kell ismételni egyes ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat, ennek megfelelően tájékoztatja a gyártót.

(4)Ha a (3) bekezdésben említett ellenőrzések és vizsgálatok alapján a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az EU-típusjóváhagyás követelményei továbbra is teljesülnek, a 32. cikkben említett eljárásokat kell alkalmazni.

(5)Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az információs csomagban megadott adatokban bekövetkezett változások olyannyira lényegesek, hogy nem elegendő a meglévő típusjóváhagyás kiterjesztése, akkor elutasítja az EU-típusjóváhagyás módosítását, és új EU-típusjóváhagyás iránti kérelem benyújtására kötelezi a gyártót.

32. cikk
Az EU-típusjóváhagyások felülvizsgálata és kiterjesztése

(1)A módosítás „felülvizsgálatnak” minősül, ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az információs csomagban megadott adatokban bekövetkezett változás ellenére az adott típusú jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység továbbra is megfelel a típusra vonatkozó követelményeknek, és ezért nincs szükség az ellenőrzések vagy vizsgálatok megismétlésére.

Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság haladéktalanul kiadja az információs csomag módosított oldalait, egyértelműen feltüntetve a változás jellegét és az újbóli kiadás időpontját, vagy kiadja az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, aktualizált változatát, amelyhez mellékeli a változások részletes ismertetését.

(2)A módosítás „kiterjesztésnek” minősül, ha a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az információs csomagban rögzített információk megváltoztak, és az alábbiak bármelyike fennáll:

a)további ellenőrzésekre és vizsgálatokra van szükség annak igazolására, hogy a meglévő típusjóváhagyás alapjául szolgáló követelményeket továbbra is betartják;

b)az EU-típusbizonyítványban – kivéve annak mellékleteit – szereplő bármely információ megváltozott;

c)a jóváhagyott járműtípus, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység vonatkozásában a IV. mellékletben felsorolt valamely jogi aktus értelmében új követelmények léptek életbe.

Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság haladéktalanul egy kiterjesztési számmal ellátott, naprakész EU-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig kiadott, egymást követő kiterjesztések számánál eggyel nagyobb. A típusbizonyítványban világosan fel kell tüntetni a kiterjesztés okát és az új kiadás keltét, valamint az érvényességet.

(3)Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, aktualizált változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve az aktualizált változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kitűnjön.

(4)Nincs szükség a jármű típusjóváhagyásának kiterjesztésére, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az említett járműtípus tekintetében, vagy a járműtípus kategóriájától eltérő jármű-kategóriákat érintenek.

33. cikk
Az érvényesség megszűnése

(1)A járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó típusjóváhagyások korlátozott időre, 5 évre szólnak, a meghosszabbítás lehetősége nélkül. A típusbizonyítványon fel kell tüntetni annak érvényességi idejét. A típusbizonyítvány érvényességének megszűnését követően a bizonyítvány a gyártó kérelmére megújítható, de kizárólag azután, hogy a jóváhagyó hatóság ellenőrizte, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típus megfelel az adott típusú új járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó szabályozási aktusok valamennyi követelményének.

(2)Egy jármű EU-típusjóváhagyásának érvényessége a lejárat dátuma előtt megszűnik a következő esetekben:

a)a jóváhagyott járműtípus vonatkozásában új követelmények válnak kötelezővé a járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése tekintetében, és a típusjóváhagyást nem lehet a 32. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint kiterjeszteni;

b)a jármű jóváhagyott típusnak megfelelően történő gyártását önkéntes alapon véglegesen beszüntetik;

c)a típusbizonyítvány érvényessége a 37. cikk (6) bekezdése szerinti korlátozás következtében megszűnik;

d)a típusjóváhagyást a 29. cikk (5) bekezdésével vagy az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban visszavonják;

e)megállapítást nyer, hogy a típusjóváhagyás hamis nyilatkozatokon vagy meghamisított vizsgálati eredményeken alapszik, vagy olyan adatok visszatartására került sor, amelyek a típusjóváhagyás megadásának elutasításához vezettek volna.

(3)    Amennyiben a típuson belül csak egy változat, illetve a változaton belül csak egy kivitel típusjóváhagyásának érvényessége szűnik meg, a kérdéses jármű EU-típusjóváhagyásának érvényessége csak az adott változat vagy kivitel vonatkozásában szűnik meg.

(4)Amennyiben egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusának gyártását véglegesen beszüntetik, a gyártó haladéktalanul értesíti erről az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságot.

A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusára vonatkozó EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

(5)Amikor egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa esetében az EU-típusbizonyítvány érvényességének megszűnése esedékes, a gyártó haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

(6)A gyártó által küldött értesítés kézhezvételét követően az EU-típusjóváhagyást megadó hatóság haladéktalanul közli a járművek forgalmazásával, nyilvántartásba vételével, illetve forgalomba helyezésével kapcsolatos valamennyi releváns információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságával és a Bizottsággal.

Ebben a tájékoztatásban szerepelnie kell a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumának és a 19/2011/EU bizottsági rendelet 27 2. cikke szerinti jármű-azonosító számának (VIN).

VI. FEJEZET
MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

34. cikk
A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó általános rendelkezések

(1)A gyártó a jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártott valamennyi teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz papíralapú dokumentum formájában megfelelőségi nyilatkozatot mellékel.

A megfelelőségi nyilatkozatot a járművel együtt térítésmentesen a vevő rendelkezésére kell bocsátani. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy kiegészítő információkat nyújtsanak be a gyártónak.

A gyártó a jármű gyártásának időpontjától számított tíz évig a jármű tulajdonosának kérésére másodpéldányt bocsát ki számára a megfelelőségi nyilatkozatból, a kibocsátás költségeit meg nem haladó térítés ellenében. A „másodpéldány” szónak világosan láthatónak kell lennie a nyilatkozat másodpéldányainak előlapján.

(2)A gyártó a megfelelőségi nyilatkozat kiállításához a IX. mellékletben szereplő mintát használja.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a IX. melléklet módosítására irányuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a megfelelőségi nyilatkozat mintájának aktualizálásával igazodjon a műszaki fejlődéshez.

(3)A megfelelőségi nyilatkozatot az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

(4)A megfelelőségi nyilatkozat aláírására jogosult (egy vagy több) személynek a gyártó alkalmazásában kell állnia, és szabályszerű felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy a gyártó nevében a jármű tervezésével és szerkezetével, illetve a gyártás megfelelőségével kapcsolatos teljes jogi felelősséget vállalja.

(5)A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és az e rendeletben vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt korlátozásokon kívül nem tartalmazhat korlátozásokat a jármű használata tekintetében.

(6)Az (1) bekezdés sérelme nélkül a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatot a nyilvántartásba vételért felelős nemzeti hatóságokhoz elektronikus úton is továbbíthatja.

35. cikk
A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó különleges rendelkezések

(1)Nem teljes vagy befejezett jármű esetében a gyártó csak azokat az adatokat tölti ki a megfelelőségi nyilatkozatban, amelyek az aktuális jóváhagyási szakaszban végzett hozzáépítésekre és módosításokra vonatkoznak, és adott esetben mellékeli a megelőző szakaszokban kiadott valamennyi megfelelőségi nyilatkozatot.

(2)A 37. cikk szerint típusjóváhagyásban részesült járművek esetében a megfelelőségi nyilatkozat címében a következőnek kell szerepelnie: „A gépjárművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, ...-i (EU) .../201X európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke szerint típusjóváhagyásban részesített teljes/befejezett járművekhez (ideiglenes jóváhagyás)” [PO: please insert the reference].

(3)A 39. cikk szerint jóváhagyott járműtípusokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében a „Kis sorozatban típusjóváhagyásban részesített teljes/befejezett járművekhez” szövegnek kell szerepelnie, valamint ennek közvetlen közelében fel kell tüntetni a gyártás évét, amelyet az 1-es számjegy és a XII. mellékletben szereplő táblázatban feltüntetett határérték közé eső sorszám követ, amely az egyes gyártási évek tekintetében megadja a jármű sorszámát az adott évben gyártott sorozaton belül.

36. cikk
Az alkotóelemek és önálló műszaki egységek

jogszabályban előírt táblája és típus-jóváhagyási jele

(1)A járműgyártó a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott valamennyi járművön elhelyezi a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt jelöléssel ellátott, jogszabályban előírt táblát.

(2)Valamely alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártója – függetlenül attól, hogy azok egy rendszer részét képezik-e vagy sem – valamennyi, a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a IV. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusokban előírt típus-jóváhagyási jellel lát el.

Amennyiben az ilyen típus-jóváhagyási jel feltüntetése nem kötelező, a gyártó legalább a márkanevét vagy védjegyét, valamint a típusszámot vagy egy azonosító számot feltüntet az alkotóelemen vagy az önálló műszaki egységen.

(3)Az EU-típusjóváhagyási jelnek meg kell felelnie a VII. mellékletnek.

VII. FEJEZET
ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS ÚJ KONCEPCIÓK

37. cikk
Az új technológiákra és koncepciókra vonatkozó mentességek

(1)A gyártó kérelmezheti járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek olyan típusának EU-típusjóváhagyását is, amely az IV. mellékletben felsorolt egy vagy több szabályozási aktussal összeegyeztethetetlen új technológiák vagy koncepciók felhasználásával készült.

(2)A jóváhagyó hatóság megadja az (1) bekezdésben említett EU-típusjóváhagyást, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem ismerteti mindazon okokat, amelyek miatt az új technológiák vagy koncepciók a IV. mellékletben felsorolt egy vagy több szabályozási aktussal összeegyeztethetetlenné teszik az adott járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet;

b)az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem leírja az új technológia vagy új koncepció biztonságra és környezetvédelemre gyakorolt hatásait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy legalább az azon követelményekkel egyenértékű biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságok biztosítottak legyenek, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik;

c)a kérelem bemutatja azokat a vizsgálatokat és azok eredményeit, amelyek bizonyítják, hogy a b) pontban szereplő feltétel teljesül.

(3)Az új technológiák vagy koncepciók vonatkozásában mentességet biztosító EU-típusjóváhagyás megadását a Bizottságnak kell engedélyeznie. Az engedélyt végrehajtási jogi aktus útján kell megadni. Az említett végrehajtási jogi aktust a 87. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)A Bizottság engedélyező határozatának meghozataláig a jóváhagyó hatóság kiadhat kizárólag a jóváhagyó hatóság tagállamának területén érvényes ideiglenes EU-típusjóváhagyást a járműtípusra, amelyre mentesség megadását kérelmezték. A jóváhagyó hatóság a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó akta megküldésével haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az EU-típusbizonyítvány ideiglenes jellegének és korlátozott területi érvényességének a típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat fejlécéből egyértelműen ki kell tűnnie.

(5)A többi tagállam jóváhagyó hatóságai dönthetnek a (4) bekezdésben említett ideiglenes EU-típusjóváhagyás elfogadása mellett, feltéve, hogy az elfogadásról írásban tájékoztatják az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

(6)A Bizottság (3) bekezdésben említett engedélye adott esetben azt is meghatározza, hogy vonatkoznak-e rá korlátozások, különösen az érintett járművek maximális számára vonatkozóan. Az EU-típusjóváhagyás érvényessége minden esetben legalább 36 hónap.

(7)Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésben említett engedély kiadását megtagadja, a jóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti a (4) bekezdésében említett ideiglenes típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes EU-típusjóváhagyás a Bizottság elutasító határozatának keltétől számított hat hónap elteltével visszavonásra kerül.

Mindazonáltal az ideiglenes EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése előtt az ideiglenes EU-típusjóváhagyásnak megfelelően gyártott járművek forgalomba hozhatók, nyilvántartásba vehetők vagy forgalomba helyezhetők minden olyan tagállamban, amely az ideiglenes EU-típusjóváhagyást az (5) bekezdés szerint elfogadta.

38. cikk
Szabályozási aktusok későbbi kiigazítása

(1)Amennyiben a Bizottság engedélyezi az EU-típusjóváhagyás 37. cikk szerinti megadását, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket az érintett szabályozási aktusoknak a legújabb műszaki eredményekhez való hozzáigazítása érdekében.

Amennyiben a 37. cikk szerinti mentesség valamely ENSZ EGB-előírással kapcsolatos, a Bizottság javaslatot tesz az érintett ENSZ EGB-előírásnak a 97/836/EK tanácsi határozat III. mellékletében foglalt rendelkezések szerinti módosítására.

(2)Az érintett szabályozási aktusok módosítását követően az EU-típusjóváhagyás megadását engedélyező bizottsági határozatban szereplő korlátozásokat fel kell oldani.

(3)    Amennyiben az (1) bekezdésben említett szabályozási aktusok kiigazításához szükséges lépésekre nem került sor, a Bizottság az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó tagállam kérelmére határozat formájában engedélyezheti az ideiglenes EU-típusjóváhagyás kiterjesztését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

VIII. FEJEZET
KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEK

39. cikk
Kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyása

(1)A gyártó kérésére, a XII. melléklet 1. szakaszában meghatározott éves mennyiségi korlátokon belül a tagállamok EU-típusjóváhagyást adhatnak ki olyan járműtípusra, amely legalább a IV. melléklet I. részének 1. függelékében felsorolt követelményeket teljesíti.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a különleges rendeltetésű járművekre.

(3)A kis sorozatban gyártott járművek EU-típusbizonyítványait a VII. mellékletnek megfelelően kell számozni.

40. cikk
Kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása

(1)A gyártó a XII. melléklet 2. szakaszában megállapított éves mennyiségi korlátokon belüli kis sorozatban gyártott járműtípusra nemzeti típusjóváhagyást kérhet. E korlátok a jóváhagyott járműtípusnak egy adott évben az egyes tagállamok piacán való forgalmazására, nyilvántartásba vételére és forgalomba helyezésére vonatkoznak.

(2)Az (1) bekezdésben említett járműtípusok tekintetében a tagállamok eltekinthetnek a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok egy vagy több lényegi követelményétől, feltéve, hogy alternatív követelményeket határoznak meg.

(3)A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása céljából a jóváhagyó hatóság elfogadja a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokkal összhangban jóváhagyott rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket.

(4)A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusbizonyítványát a VI. melléklet szerinti mintának megfelelően kell kiállítani, de a fejlécében szerepeltetni kell a „Kis sorozatban gyártott jármű nemzeti típusbizonyítványa” szöveget, és fel kell rajta tüntetni a (2) bekezdés szerint engedélyezett felmentések tárgyát és jellegét. A típusbizonyítványokat a VII. mellékletben említett harmonizált rendszer szerint kell számozni.

41. cikk
A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának érvényessége

(1)A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának érvényessége azon tagállam területére korlátozódik, amelynek jóváhagyó hatósága megadta a típusjóváhagyást.

(2)A gyártó kérésére a jóváhagyó hatóság a típusbizonyítványt és annak mellékleteit ajánlott vagy elektronikus levélben megküldi a gyártó által megnevezett tagállamok jóváhagyó hatóságainak.

(3)A gyártó által kijelölt tagállamok jóváhagyó hatóságai a (2) bekezdésben említett dokumentumok kézhezvételétől számított három hónapon belül döntenek arról, hogy elfogadják-e a típusjóváhagyást.

A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják a nemzeti típusjóváhagyást, kivéve, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló nemzeti műszaki követelmények nem egyenértékűek a sajátjaikkal.

(4)A tagállamok jóváhagyó hatóságai két hónapon belül közlik a döntésüket a nemzeti típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatósággal.

(5)Olyan kérelmező kérésére, aki egy másik tagállamban kíván kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásával rendelkező járművet forgalomba hozni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni, a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság a másik tagállam nemzeti hatósága rendelkezésére bocsátja a típusbizonyítvány másolatát, az információs csomaggal együtt.

A másik tagállam nemzeti hatósága engedélyezi a jármű forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, kivéve, ha alapos oka van feltételezni, hogy a járműtípus jóváhagyásának alapjául szolgáló nemzeti műszaki előírások nem egyenértékűek a sajátjaival.

IX. FEJEZET
EGYEDI JÁRMŰJÓVÁHAGYÁS

42. cikk
A járművek egyedi európai uniós jóváhagyása

(1)A tagállamok egyedi európai uniós jóváhagyást adnak azon járműveknek, amelyek megfelelnek a IV. melléklet I. részének 2. függelékében, illetve különleges rendeltetésű járművek esetében a IV. melléklet III. részében meghatározott követelményeknek.

(2)A járművek egyedi európai uniós jóváhagyása iránti kérelmet a gyártó, a jármű tulajdonosa vagy az utóbbi képviselője nyújthatja be, feltéve, hogy a képviselő az Unióban letelepedett személy.

(3)Annak megállapításához, hogy a jármű megfelel-e az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a tagállamok nem hajthatnak végre roncsolásos vizsgálatokat, és e célból felhasználják a kérelmező által erre a célra biztosított valamennyi lényeges információt.

(4)Az egyedi európai uniós jármű-jóváhagyási bizonyítványokat a VI. mellékletben meghatározott mintának megfelelően kell kiállítani. A bizonyítványokat a VII. mellékletnek megfelelően kell számozni.

(5)A tagállamok engedélyezik az egyedi európai uniós jármű-jóváhagyási bizonyítvánnyal rendelkező járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését.

43. cikk
Egyedi nemzeti járműjóváhagyás

(1)A tagállamok mentességet biztosíthatnak valamely konkrét – adott esetben egyedi – jármű számára e rendelet egy vagy több rendelkezése vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok lényegi követelményeinek teljesítése alól, feltéve, hogy alternatív követelményeket támasztanak.

(2)Az egyedi nemzeti járműjóváhagyás iránti kérelmet a gyártó, a jármű tulajdonosa vagy az utóbbi képviselője nyújthatja be, feltéve, ha a képviselő az Unióban letelepedett személy.

(3)Annak megállapításához, hogy a jármű megfelel-e az (1) bekezdésben meghatározott alternatív követelményeknek, a tagállamok nem hajthatnak végre roncsolásos vizsgálatokat, és e célból felhasználják a kérelmező által erre a célra biztosított valamennyi lényeges információt.

(4)Az egyedi nemzeti járműjóváhagyás céljából a jóváhagyó hatóság elfogadja a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokkal összhangban típusjóváhagyásban részesült rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket.

(5)A tagállam haladéktalanul kiadja az egyedi nemzeti jármű-jóváhagyási bizonyítványt, ha a jármű megfelel a kérelemhez mellékelt leírásnak és a vonatkozó alternatív követelményeknek.

(6)Az egyedi nemzeti jármű-jóváhagyási bizonyítvány formátumának a VI. mellékletben említett EU-típusbizonyítvány mintáját kell követnie, és legalább azokat az információkat tartalmaznia kell, amelyek az 1999/37/EK tanácsi irányelvben 28 előírt nyilvántartásba vétel kérelmezéséhez szükségesek.

Az egyedi nemzeti jármű-jóváhagyási bizonyítványon szerepelnie kell a jármű jármű-azonosító számának, és az „Egyedi nemzeti jármű-jóváhagyási bizonyítvány” fejlécnek.

44. cikk
Az egyedi nemzeti járműjóváhagyás érvényessége

(1)Az egyedi nemzeti járműjóváhagyás érvényessége a jóváhagyást megadó tagállam területére korlátozódik.

(2)Amennyiben egy kérelmező egy másik tagállamban kíván forgalmazni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni egy egyedi nemzeti járműjóváhagyással bíró járművet, kérelmére a jóváhagyást megadó tagállam a rendelkezésére bocsát egy, a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki rendelkezéseket ismertető nyilatkozatot.

(3)Amennyiben egy jármű tekintetében egy másik tagállam a 43. cikknek megfelelően egyedi nemzeti járműjóváhagyást adott meg, a többi tagállam engedélyezi a jármű forgalmazását, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését, kivéve, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló alternatív követelmények nem egyenértékűek a sajátjaikkal.

(4)E cikk rendelkezéseit alkalmazni lehet az e rendelet szerint típusjóváhagyásban részesült, és első nyilvántartásba vételüket vagy forgalomba helyezésüket megelőzően módosított járművekre.

45. cikk
Különös rendelkezések

(1)A 43. és 44. cikkben előírt eljárásokat alkalmazni lehet konkrét járművek esetében a gyártási folyamat egymást követő szakaszai során, a többlépcsős típusjóváhagyásnak megfelelően.

(2)A 43. és 44. cikkben előírt eljárások nem léphetnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás rendes menetének egy közbenső lépcsője helyébe, valamint nem alkalmazhatók valamely jármű jóváhagyása első lépcsőjének megszerzése céljára.

X. FEJEZET
FORGALMAZÁS, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL,

ÉS FORGALOMBA HELYEZÉS

46. cikk
Nem kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)A 49. és a 51. cikkben foglaltak sérelme nélkül, azon járművek, amelyekre kötelező az egészjárműtípus-jóváhagyás, vagy amelyekre a gyártó ilyen típusjóváhagyást szerzett, kizárólag akkor forgalmazhatók, vehetők nyilvántartásba vagy helyezhetők forgalomba, ha rendelkeznek a 34. és 35. cikknek megfelelően kibocsátott, érvényes megfelelőségi nyilatkozattal.

A nem teljes járművek forgalmazása és forgalomba helyezése megengedett, azonban a járművek nyilvántartásba vételéért felelős nemzeti hatóságok elutasíthatják az ilyen járművek nyilvántartásba vételének és közúti használatának engedélyezését.

(2)A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény alól mentességet élvező járművek is forgalmazhatók, nyilvántartásba vehetők és forgalomba helyezhetők, amennyiben teljesítik e rendelet megfelelő műszaki követelményeit.

(3)A kis sorozatban gyártott járművek esetében a forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek éves száma nem haladhatja meg a XII. mellékletben meghatározott éves mennyiségi korlátokat.

47. cikk
Kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)Azokat a kifutó sorozatú járműveket, amelyek EU-típusjóváhagyása a 33. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint érvénytelenné vált, csak akkor lehet forgalmazni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni, ha megfelelnek a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek, továbbá a (2) és (4) bekezdésben meghatározott határidők teljesülnek.

Az első albekezdés kizárólag azokra a már az Unió területén található járművekre vonatkozik, amelyeket nem forgalmaztak, vettek nyilvántartásba vagy helyeztek forgalomba, mielőtt az EU-típusjóváhagyásuk érvényessége megszűnt.

(2)Az (1) bekezdés teljes járművekre az EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése napját követő 12 hónapon, befejezett járművekre pedig 18 hónapon keresztül alkalmazandó.

(3)Annak a gyártónak, amely kifutó sorozatú járművet kíván forgalmazni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni az (1) bekezdésnek megfelelően, egy erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania az EU-típusjóváhagyást megadó tagállam jóváhagyó hatóságához. Az említett kérelemnek ismertetnie kell mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek nem tudnak megfelelni az új típus-jóváhagyási követelményeknek, és tartalmaznia kell a szóban forgó járművek jármű-azonosító számát.

Az említett kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül az érintett nemzeti hatóság határozatot hoz arról, hogy engedélyezi-e a kérdéses járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését az érintett tagállam területén, és meghatározza azoknak a járműveknek a számát, amelyek tekintetében az engedély megadható.

(4)Csak azok az érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező, kifutó sorozatú járművek forgalmazhatók, vehetők nyilvántartásba és helyezhetők forgalomba az Unióban, amelyeknek típusjóváhagyása a 33. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint érvényességét vesztette, de amelyek megfelelőségi nyilatkozata a kiadás időpontját követően legalább három hónapig érvényes.

(5)Az e cikknek megfelelően forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek megfelelőségi nyilatkozatában szerepelnie kell egy külön bejegyzésnek, amely jelzi, hogy az adott jármű kifutó sorozatú jármű, illetve meghatározza azt a dátumot, ameddig a járművek az Unióban forgalmazhatók, nyilvántartásba vehetők vagy forgalomba helyezhetők.

(6)A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük azon járművek jármű-azonosító számáról, amelyek forgalmazását, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését e cikknek megfelelően engedélyezték.

48. cikk
Alkotóelemek és önálló műszaki egységek

forgalmazása és forgalomba helyezése

(1)Alkotóelemek és önálló műszaki egységek – beleértve az értékesítés utáni piacra szántakat is – csak akkor forgalmazhatók vagy helyezhetők forgalomba, ha megfelelnek a IV. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusokban megállapított követelményeknek, és a 36. cikk szerinti jelöléssel vannak ellátva.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre, amelyeket kifejezetten olyan új járművek számára készítettek vagy terveztek, amelyekre ez a rendelet nem vonatkozik.

(3)A tagállamok engedélyezhetik olyan alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését, amelyek a 37. cikk alapján mentességet kaptak, vagy amelyeket a 39., 40., 42. és 43. cikk szerinti, az adott alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket érintő jóváhagyással ellátott járművekben kívánnak használni.

(4)A tagállamok engedélyezhetik olyan járművekbe szánt alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését is, amelyek tekintetében e rendelet és a 2007/46/EK irányelv nem írt elő típusjóváhagyást az adott járművek forgalmazásának, nyilvántartásba vételének vagy forgalomba helyezésének időpontjában.

XI. FEJEZET
VÉDZÁRADÉKOK

49. cikk
Nemzeti szintű eljárás a súlyos veszélyt jelentő

járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek kezelésére

(1)Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatósága a 765/2008/EK rendelet 20. cikke vagy e rendelet 8. cikke alapján intézkedést hozott, vagy kellő oka van azt feltételezni, hogy egy e rendelet hatálya alá tartozó jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberi egészség vagy biztonság, illetve a közérdek védelmének más, e rendeletben szabályozott vonatkozásai szempontjából, haladéktalanul értesíti erről a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

(2)    Az (1) bekezdésben említett jóváhagyó hatóság e rendelet minden követelményére kiterjedő értékelést végez az érintett járműre, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozóan. Az érintett gazdasági szereplők teljes mértékben együttműködnek a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy tegye meg a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység említett követelményeknek való megfeleléséhez szükséges korrekciós intézkedéseket, vagy a veszély jellegétől függően hozzon korlátozó intézkedéseket a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység piacról történő kivonására vagy ésszerű időn belül történő visszahívására.

A második albekezdésben említett korlátozó intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(3)Az illetékes jóváhagyó tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólította a gazdasági szereplőt.

(4)A 11–19. cikkben meghatározott kötelezettségeknek megfelelően a gazdasági szereplő biztosítja, hogy meghoz minden megfelelő korrekciós intézkedést a követelményeknek meg nem felelő összes olyan jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tekintetében, amelyet az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vetetett, vagy forgalomba helyezett.

(5)Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a (2) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a nemzeti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti korlátozó intézkedést a követelményeknek meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nemzeti piacukon történő forgalmazásának, nyilvántartásba vételének vagy forgalomba helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve piacról való kivonása vagy visszahívása érdekében.

50. cikk
A nemzeti szinten meghozott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos

értesítési és kifogásolási eljárások

(1)A nemzeti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a 49. cikk (1) és (5) bekezdése szerint meghozott korlátozó intézkedésekről.

A tájékoztatásban megadnak minden rendelkezésre álló adatot, különösen a követelményeknek meg nem felelő jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, a származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott korlátozó nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat.

(2)A 49. cikk (1) bekezdésében említett jóváhagyó hatóság jelzi, hogy a megfelelőség hiánya a következők egyike miatt áll-e fenn:

a)a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem teljesíti az e rendeletben meghatározott, az emberi egészséggel és biztonsággal, a környezet védelmével vagy más, a közérdek védelmének egyéb vonatkozásaival kapcsolatos követelményeket;

b)a IV. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusok hiányosságai.

(3)Az eljárást elindító tagállamon kívüli tagállamok az (1) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott korlátozó intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(4)Amennyiben egy tagállami intézkedéssel szemben az e cikk (1) bekezdésében előírt tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül egy másik tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, a Bizottság a tagállam intézkedését a 51. cikknek megfelelően értékeli.

(5)A tagállam intézkedését megalapozottnak kell tekinteni, ha a tagállam által hozott korlátozó intézkedéssel szemben a (1) bekezdésben előírt tájékoztatás kézhezvételétől számítva egy hónapon belül sem egy másik tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást. A többi tagállam biztosítja a hasonló korlátozó intézkedések meghozatalát az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban.

51. cikk
Uniós védintézkedési eljárás

(1)Ha az 50. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás során kifogást emelnek egy tagállam valamely korlátozó intézkedésével szemben, illetve, ha a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel folytatott konzultációt követően haladéktalanul értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, vagy sem. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi a megfelelő gazdasági szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják a Bizottság határozatát, és erről értesítik a Bizottságot.

(2)Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a követelményeknek nem megfelelő járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonják a piacaikról, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ha a Bizottság a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítéli meg, az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett bizottsági határozattal összhangban visszavonja vagy átdolgozza az intézkedést.

(3)Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak találta, és az a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság a következő megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot:

a)szabályozási aktusok esetében javaslatot tesz az érintett aktus szükséges módosítására;

b)ENSZ EGB-előírások esetében a Bizottság a 97/836/EK tanácsi határozat III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban javaslatot tesz a vonatkozó ENSZ EGB-előírások szükséges módosításainak tervezetére.

52. cikk
A követelményeknek megfelelő, azonban súlyos biztonsági kockázatot vagy súlyos egészségügyi vagy környezeti veszélyt jelentő járművek, rendszerek, alkotóelem és önálló műszaki egységek

(1)Ha egy tagállam a 49. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően azt állapítja meg, hogy egyes járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek – jóllehet az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek, illetve megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a biztonságra nézve súlyos kockázatot jelentenek, vagy a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsíthatják, akkor e tagállam felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a forgalomba hozatala, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése időpontjában már ne jelentsen kockázatot, vagy a kockázat jellegétől függően korlátozó intézkedéseket tesz a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység piacról történő kivonására, illetve ésszerű időn belül történő visszahívására.

A tagállam mindezen megfelelő korrekciós intézkedések gazdasági szereplő általi megtételéig megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét.

(2)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott összes jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység tekintetében meghozzák a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(3)A tagállam az (1) bekezdésben meghatározott felszólítás kézhezvételét követő egy hónapon belül biztosítja a Bizottság és a többi tagállam számára az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, valamint a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység eredetével és ellátási láncával, a kapcsolódó kockázatok jellegével, csakúgy mint a megtett nemzeti korlátozó intézkedések jellegével és időtartamával összefüggő információkat.

(4)A Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal, az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel és különösen azzal a jóváhagyó hatósággal, amely a típusjóváhagyást megadta, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedést. Ezen értékelés alapján a Bizottság határoz arról, hogy az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

53. cikk
A követelményeknek meg nem felelő járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó általános rendelkezések

(1)Ha egy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező vagy jóváhagyási jellel ellátott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg a jóváhagyott típusnak vagy e rendelet előírásainak, vagy a jóváhagyást nem helytálló adatok alapján kapta meg, a jóváhagyó hatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok vagy a Bizottság a 765/2008/EU rendelet 21. cikkével összhangban meghozhatják a szükséges korlátozó intézkedéseket, a típusjóváhagyásnak az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyási hatóság általi visszavonását is beleértve, annak érdekében, hogy megtiltsák vagy korlátozzák a követelményeknek meg nem felelő jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazását, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amíg az érintett gazdasági szereplő meg nem teszi az összes megfelelő korrekciós intézkedést a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének biztosítására.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az EU-típusbizonyítványban vagy az információs csomagban szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.

54. cikk
A követelményeknek meg nem felelő járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos értesítési és kifogásolási eljárások

(1)Ha egy jóváhagyó hatóság vagy egy piacfelügyeleti hatóság úgy találja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendeletnek, vagy a típusjóváhagyást nem helytálló adatok alapján adták meg, vagy egy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező vagy jóváhagyási jellel ellátott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg a jóváhagyott típusnak, akkor az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban meghozhatja az összes megfelelő korlátozó intézkedést.

(2)A jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság vagy a Bizottság emellett felkéri az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot annak ellenőrzésére, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak, vagy adott esetben hogy a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfelelőségének helyreállítása megtörtént-e.

(3)Egészjárműtípus-jóváhagyás esetében, ha a jármű egy rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység miatt nem felel meg a követelményeknek, a (2) bekezdésben említett kérelmet annak a jóváhagyó hatóságnak is el kell küldeni, amely az adott rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre az EU-típusjóváhagyást megadta.

(4)Többlépcsős típusjóváhagyás esetében, ha egy befejezett jármű megfelelésének hiánya a nem teljes jármű részét képező rendszernek, alkotóelemnek vagy önálló műszaki egységnek, vagy magának a nem teljes járműnek tudható be, a (2) bekezdésben említett kérelmet annak a jóváhagyó hatóságnak is el kell küldeni, amely az adott rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre vagy nem teljes járműre az EU-típusjóváhagyást megadta.

(5)Az (1)–(4) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság e rendelet minden követelményére kiterjedő értékelést végez az érintett járműre, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozóan. A jóváhagyó hatóság a jóváhagyás alapjául szolgáló adatokat is ellenőrzi. Az érintett gazdasági szereplők teljes körűen együttműködnek a jóváhagyó hatósággal.

(6)Amennyiben a jóváhagyó hatóság, amely egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyását megadta, a megfelelés hiányát állapítja meg, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy tegye meg a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfeleléséhez szükséges valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést, és amennyiben szükséges, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a felszólítást követő egy hónapon belül meghozza az 53. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket.

(7)Az 53. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozó intézkedéseket hozó nemzeti hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(8)Ha egy jóváhagyó hatóság vagy piacfelügyeleti hatóság által, az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban meghozott korlátozó intézkedések bejelentését követő egy hónapon belül valamely tagállam kifogást emel a bejelentett korlátozó intézkedés vonatkozásában, vagy ha a Bizottság a 9. cikk (5) bekezdése alapján megállapítja a megfelelés hiányát, a Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és különösen a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatósággal, valamint értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés alapján a Bizottság úgy dönthet, hogy végrehajtási jogi aktusok útján meghozza a szükséges, az 53. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozó intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi a megfelelő gazdasági szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják a Bizottság határozatát, és erről értesítik a Bizottságot.

(9)Ha az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban meghozott korlátozó intézkedések bejelentését követő egy hónapon belül sem egy másik tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást egy tagállam által hozott korlátozó intézkedés vonatkozásában, az intézkedést megalapozottnak kell tekinteni. A többi tagállam biztosítja a hasonló korlátozó intézkedések meghozatalát az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban.

55. cikk
Olyan alkatrészek és tartozékok forgalomba hozatala és forgalomba helyezése,

amelyek súlyosan veszélyeztethetik az alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működését

(1)Tilos olyan alkatrészeket és tartozékokat forgalomba hozni vagy forgalomba helyezni, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését, kivéve, ha azokat valamely jóváhagyó hatóság az 56. cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban engedélyezte.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon követelmények meghatározására vonatkozóan, amelyeket az (1) bekezdésében említett alkatrészeknek vagy tartozékoknak teljesíteniük kell.

Ezek a követelmények a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokon alapulhatnak, vagy az alkatrésznek, illetve a tartozéknak az eredeti alkatrész, illetve tartozék környezeti vagy biztonsági teljesítményével való összehasonlításából állhatnak. A követelményeknek mindegyik esetben biztosítaniuk kell, hogy az alkatrészek és tartozékok ne befolyásolják hátrányosan a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a XIII. melléklet módosítására irányuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az alkatrészek és tartozékok jegyzékének az alábbiakra vonatkozó információkon alapuló aktualizálásával igazodjon a műszaki fejlődéshez és a szabályozási változásokhoz:

a)a kérdéses alkatrészekkel vagy tartozékokkal felszerelt járművek biztonságát vagy környezetvédelmi tulajdonságait érintő veszély súlyossága;

b)a kérdéses alkatrészek vagy tartozékok az 56. cikk (1) bekezdése szerinti lehetséges engedélyezésének hatása a fogyasztókra és az utópiacon jelen lévő gyártókra.

(4)Az (1) bekezdés nem vonatkozik az eredeti alkatrészekre és tartozékokra, valamint a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokkal összhangban típusjóváhagyásban részesített rendszer részét képező alkatrészekre és tartozékokra, kivéve, ha a típusjóváhagyás az (1) bekezdésben említett súlyos veszélytől eltérő szempontokat érint.

E bekezdés alkalmazásában az eredeti alkatrészek és tartozékok kifejezés olyan alkatrészeket és tartozékokat jelent, amelyeket a jármű gyártója által a kérdéses jármű összeszereléséhez megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak.

(5)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kizárólag versenyjárművekhez gyártott alkatrészekre és tartozékokra. A XIII. mellékletben felsorolt, versenyzéshez és az utakon is használt alkatrészek és tartozékok nem tehetők hozzáférhetővé közúti forgalomban való használatra tervezett járművek számára, kivéve, ha megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeinek, és a Bizottság engedélyezte a használatukat végrehajtási aktusok elfogadása révén. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

56. cikk
Azokra az alkatrészekre és tartozékokra vonatkozó, kapcsolódó követelmények,

amelyek súlyosan veszélyeztethetik az alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működését

(1)Az alkatrész vagy tartozék gyártója kérelmezheti az 55. cikk (1) bekezdésében említett engedély megadását oly módon, hogy kérelmet nyújt be a jóváhagyó hatósághoz, csatolva a kijelölt műszaki szolgálat által készített vizsgálati jegyzőkönyvet, amely tanúsítja, hogy az engedélyeztetni kívánt alkatrész vagy tartozék megfelel az 55. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek. A gyártó alkatrész- vagy tartozéktípusonként csak egy kérelmet nyújthat be, és csak egy jóváhagyó hatósághoz.

(2)Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alkatrész vagy tartozék gyártójára vonatkozó adatokat, az alkatrész vagy tartozék típusát, azonosítóját és cikkszámát, valamint azon jármű tekintetében, amelybe az alkatrészeket vagy tartozékokat be kívánják szerelni, a gyártó nevét, a jármű típusát és adott esetben a gyártási évét vagy az azonosítását lehetővé tévő más információt.

A jóváhagyó hatóság engedélyezi az alkatrész vagy tartozék forgalomba hozatalát és forgalomba helyezését, ha az (1) bekezdésben említett vizsgálati jegyzőkönyv és más bizonyítékok alapján úgy ítéli meg, hogy a kérdéses alkatrész vagy tartozék megfelel az 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A jóváhagyó hatóság haladéktalanul kiadja a gyártó számára a XI. melléklet 1. függelékében meghatározott mintának megfelelő, a XI. melléklet 2. pontjának megfelelően számozott engedélyt.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a XI. melléklet módosítására irányuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az engedély mintájának és számozási rendszerének aktualizálásával igazodjon a műszaki fejlődéshez és a szabályozási változásokhoz.

(3)A gyártó haladéktalanul értesíti az engedélyt megadó jóváhagyó hatóságot bármely olyan változásról, amely hatással van azokra a feltételekre, amelyek alapján az engedélyt kiadták. Az adott jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy felül kell-e vizsgálni az engedélyt, vagy új engedélyt kell-e kiadni, valamint arról, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.

A gyártó biztosítja, hogy az alkatrészt vagy tartozékot azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyek szerint az engedélyt megadták.

(4)A jóváhagyó hatóság az engedély kiadását megelőzően megbizonyosodik a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító intézkedések és eljárások meglétéről.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, felszólítja a gyártót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alkatrészek vagy tartozékok megfeleljenek a feltételeknek. Szükség esetén az engedélyt visszavonja.

(5)Az engedélyt megadó jóváhagyó hatóság egy másik tagállam nemzeti hatóságának kérésére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül egy közös, biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül a mellékletekkel együtt elküldi a kibocsátott engedély másolatát. A másolat biztonságos elektronikus fájlként is megküldhető.

(6)Abban az esetben, ha egy jóváhagyó hatóság nem ért egyet egy másik tagállam által kibocsátott engedéllyel, ennek indokait a Bizottság tudomására hozza. A Bizottság a jóváhagyó hatóságokkal folytatott konzultációt követően a nézeteltérés feloldása érdekében meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve – amennyiben szükséges – az engedély visszavonásának elrendelését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(7)Amíg az 55. cikk (3) bekezdésében említett jegyzék el nem készül, a tagállamok a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését érintő alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket tarthatnak fenn.

57. cikk
A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek visszahívására vonatkozó általános rendelkezések

(1)Az a gyártó, amely egészjárműtípus-jóváhagyást kapott, és e rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése, 17. cikkének (2) bekezdése, 49. cikkének (1) bekezdése, 49. cikkének (6) bekezdése, 51. cikkének (4) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 53. cikkének (1) bekezdése vagy a 765/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében járművek visszahívására köteles, erről haladéktalanul értesíti az egészjárműtípus-jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

(2)Az a gyártó, amely valamely rendszerére, alkotóelemére vagy önálló műszaki egységére vonatkozóan EU-típusjóváhagyást kapott, és e rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése, 17. cikkének (2) bekezdése, 49. cikkének (1) bekezdése, 49. cikkének (6) bekezdése, 51. cikkének (4) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 53. cikkének (1) bekezdése vagy a 765/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében valamely rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység visszahívására köteles, erről haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

(3)A gyártó megfelelő korrekciós intézkedésekre tesz javaslatot a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének helyreállítására, vagy adott esetben a 765/2008/EK rendelet 20. cikkében említett súlyos veszély elhárítására.

A jóváhagyó hatóság értékelést végez annak felmérésére, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elegendőek-e és időben megfelelők-e, és haladéktalanul értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságát és a Bizottságot az elfogadott korrekciós intézkedésekről.

58. cikk
A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek visszahívására vonatkozó különleges rendelkezések

(1)Ha egy jóváhagyó hatóság vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 57. cikk (3) bekezdésében említett korrekciós intézkedések nem elegendőek, vagy nem hajtják végre őket elég gyorsan, ezekről a kétségeikről haladéktalanul értesítik az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot és a Bizottságot.

Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság felszólítja a gyártót, hogy tegye meg a szükséges korrekciós intézkedéseket a bejelentett kétségek eloszlatása érdekében. Amennyiben a gyártó nem javasol és nem hajt végre hatékony korrekciós intézkedéseket, az EU-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság meghoz valamennyi szükséges korlátozó intézkedést, beleértve az EU-típusjóváhagyás visszavonását és a kötelező visszahívást is, és értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságát és a Bizottságot a meghozott korlátozó intézkedésekről. Az EU-típusjóváhagyás visszavonása esetén a jóváhagyó hatóság ajánlott levél vagy azzal egyenértékű elektronikus eszköz útján haladéktalanul értesíti a gyártót.

(2)Ha egy jóváhagyó hatóság az 58. cikk (1) bekezdése alapján úgy ítéli meg, hogy az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság által hozott korlátozó intézkedések nem elégségesek vagy nem hajtják végre őket elég gyorsan, tájékoztatja erről a Bizottságot, és meghozhatja a megfelelő korlátozó intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsa vagy korlátozza az érintett, nem megfelelő járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek az adott nemzeti piacon való forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, vagy annak érdekében, hogy kivonja őket a piacról, illetve visszahívja őket.

(3)A Bizottság megfelelő konzultációt folytat az érintett felekkel, és határozatot hoz arról, hogy az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság által hozott korlátozó intézkedések elégségesek voltak-e és kellő időben végrehajtották-e őket, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz a megfelelő intézkedésekre a megfelelőség helyreállítása és/vagy az 57. cikk (3) bekezdésében említett súlyos kockázat hatékony elhárítása érdekében. E határozatban ki kell térni arra is, hogy megfelelőek-e az azon jóváhagyó hatóságok által hozott intézkedések, amelyek az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság által hozott intézkedést nem elégségesnek vagy nem kellő időben végrehajtottnak találták. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság határozatának címzettjei az érintett tagállamok, és határozatát haladéktalanul megküldi a megfelelő gazdasági szereplőknek.

(4)    A tagállamok haladéktalanul végrehajtják a Bizottság határozatát, és erről értesítik a Bizottságot.

(5)Amennyiben az 57. cikk (3) bekezdésében említett, jóváhagyott korrekciós intézkedésekre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emel kifogást a korrekciós intézkedésekkel szemben, azok indokoltnak tekintendők. A többi tagállamnak biztosítania kell az említett korrekciós intézkedések alkalmazását a területükön forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozóan.

59. cikk
A gazdasági szereplők meghallgatáshoz való joga, értesítés a határozatokról és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek

(1)Azon esetek kivételével, amikor az emberi egészséget, a biztonságot vagy a környezetet fenyegető súlyos kockázat miatt azonnali intézkedésre van szükség, az érintett gazdasági szereplő számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy megfelelő időn belül észrevételeket nyújtson be a nemzeti hatóságnak, mielőtt a tagállamok nemzeti hatóságai a 49–58. cikk alapján bármilyen intézkedést elfogadnának.

Ha a gazdasági szereplő meghallgatása nélkül került sor intézkedésre, biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy a lehető leghamarabb észrevételeket tehessen, a nemzeti hatóságnak pedig ezt követően haladéktalanul felül kell vizsgálnia az intézkedést.

(2)A nemzeti hatóságok által hozott bármely intézkedés esetében pontosan meg kell jelölni, hogy az intézkedést mi indokolja.

Amennyiben az intézkedés címzettje egy adott gazdasági szereplő, haladéktalanul értesíteni kell őt erről, és egyidejűleg tájékoztatni kell az érintett tagállam jogszabályai szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és az ilyen jogorvoslatra vonatkozó határidőkről.

Ha az intézkedés általános hatályú, azt megfelelő módon ki kell hirdetni a nemzeti hivatalos lapban vagy azzal egyenértékű kiadványban.

(3)A nemzeti hatóságok által elfogadott bármely intézkedést haladéktalanul vissza kell vonni vagy módosítani kell, amint a gazdasági szereplő igazolja, hogy hatékony korrekciós intézkedéseket hozott.

XII. FEJEZET
NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK

60. cikk
Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges ENSZ EGB-előírások

(1)Azok az ENSZ EGB-előírások vagy azok módosításai, amelyeket az Unió megszavazott vagy amelyeket az Unió alkalmaz, és amelyeket a IV. melléklet felsorol, részét képezik a járművek EU-típusjóváhagyási követelményeinek.

(2)A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják az (1) bekezdésben említett ENSZ EGB-előírásokkal összhangban megadott jóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott szabályozási aktusokkal összhangban megadott megfelelő jóváhagyások és jóváhagyási jelek helyett.

(3)Ha az Unió egészjárműtípus-jóváhagyás céljából megszavazott egy ENSZ EGB-előírást vagy annak módosításait, a Bizottság a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy az ENSZ EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező erejűvé váljanak, illetve hogy módosítsa ezt a rendeletet.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza az ENSZ EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontját, és adott esetben átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

61. cikk
Az ENSZ EGB-előírások egyenértékűsége az EU-típusjóváhagyás vonatkozásában

(1)A IV. melléklet II. részében felsorolt ENSZ EGB-előírások az azoknak megfelelő szabályozási aktusokkal egyenértékűnek tekintendők, amennyiben hatályuk és tárgyuk azonos.

(2)A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják az (1) bekezdésben említett ENSZ EGB-előírásokkal összhangban megadott típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott szabályozási aktusokkal összhangban megadott megfelelő jóváhagyások és jóváhagyási jelek helyett.

62. cikk
Egyéb szabályozásokkal való egyenértékűség

Az Unió és harmadik országok között megkötött többoldalú vagy kétoldalú megállapodások keretében a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel elismerheti a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételek és rendelkezések és a nemzetközi szabályozásokban, illetve harmadik országbeli szabályozásokban rögzített feltételek és rendelkezések egyenértékűségét.

XIII. FEJEZET
MŰSZAKI INFORMÁCIÓK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

63. cikk
Felhasználóknak szánt információk

(1)A gyártó nem adhat meg olyan, az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban előírt, a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek típusára vonatkozó adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott típus adataitól.

(2)A gyártó a felhasználók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le.

(3)A (2) bekezdésben említett információkat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet forgalomba hozni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni kívánják. Az információkat a jóváhagyó hatóság általi elfogadást követően a használati útmutatóban közzé kell tenni.

64. cikk
Gyártóknak szánt információk

(1)A járműgyártó a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásához vagy az 55. cikk (1) bekezdése szerinti engedély megszerzéséhez szükségesek.

A jármű gyártója a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthet a nyilvánosan nem hozzáférhető – többek között a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó – információk bizalmas kezelése érdekében.

(2)A rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártója a járműgyártó rendelkezésére bocsát a típusjóváhagyásait érintő, a 27. cikk (3) bekezdésében említett, vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok által előírt korlátozásokra vonatkozó minden részletes információt.

XIV. FEJEZET
A JAVÍTÁSI ÉS KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓK ELÉRHETŐSÉGE

65. cikk
A gyártókra vonatkozó, a járműjavítási és -karbantartási információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségek

(1)A gyártók korlátlan, szabványosított hozzáférést biztosítanak a jármű fedélzeti diagnosztikai (OBD-) információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – köztük a kapcsolódó szoftverekhez –, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz a független gazdasági szereplők számára.

A gyártók szabványosított, biztonságos és távolról elérhető lehetőséget biztosítanak annak érdekében, hogy a független szervizek elvégezhessék azokat a beavatkozásokat, amelyekhez a jármű biztonsági rendszeréhez való hozzáférésre van szükség.

(2)Amíg a Bizottság nem fogadja el az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy hasonló szabványügyi testületek által készített vonatkozó szabványt, a jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat könnyen elérhető módon kell közzétenni, hogy azok a független gazdasági szereplők részéről ésszerű erőfeszítés megtételével feldolgozhatók legyenek.

A jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat a gyártók honlapján szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. Ez a hozzáférés a hivatalos márkakereskedők és szervizek számára biztosított szolgáltatáshoz vagy hozzáféréshez képest nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést.

(3)A Bizottság meghatározza és naprakészen tartja azokat a megfelelő technikai specifikációkat, amelyek szerint a jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat rendelkezésre kell bocsátani. A Bizottság figyelembe veszi a jelenlegi informatikai technológiákat, a várható jármű-technológiai fejlesztéseket, a meglévő ISO-szabványokat, valamint egy globális hatályú ISO-szabvány létrejöttének lehetőségét.

(4)A járműjavítási- és karbantartási információk hozzáférhetőségével, így különösen a járműjavítási és -karbantartási információk rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozó technikai specifikációkkal kapcsolatos részletes követelményeket a XVIII. melléklet tartalmazza.

(5)A gyártók ezenkívül oktatóanyagot bocsátanak a független gazdasági szereplők, valamint a hivatalos márkakereskedők és szervizek rendelkezésére.

(6)A gyártónak biztosítania kell, hogy az információs rendszer karbantartásához szükséges idő kivételével a járműjavítási és -karbantartási információk mindenkor hozzáférhetőek legyenek.

A járműjavítási és -karbantartási információk későbbi módosításait és kiegészítéseit a gyártónak ugyanakkor kell hozzáférhetővé tennie weboldalain, mint amikor a hivatalos szervizek rendelkezésére bocsátja azokat.

(7)Az OBD-kompatibilis cserealkatrészek és szervizalkatrészek, diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártása és karbantartása céljából a gyártók megkülönböztetés nélkül minden érdeklődő alkatrész-, diagnosztikaieszköz- és vizsgálóberendezés-gyártó vagy -szerviz számára rendelkezésre bocsátják a megfelelő OBD-, valamint járműjavítási és -karbantartási információkat.

(8)Az alternatív tüzelőanyaggal működő járművekben alkalmazott gépjárműipari berendezések tervezése, gyártása és szervizelése céljából a gyártók a megfelelő OBD-, valamint járműjavítási és -karbantartási információkat megkülönböztetés nélkül az alternatív tüzelőanyaggal működő járművekben használt autóipari berendezések minden érdekelt gyártója, beszerelője és szervize számára rendelkezésre bocsátják.

(9)A független szervizek számára térítésmentes hozzáférést kell biztosítani a járműgyártó központi adatbázisában vagy a járműgyártó megbízásából fenntartott adatbázisban tárolt járműjavítási és -karbantartási adatokhoz.

A független szervizek számára lehetővé kell tenni, hogy az általuk elvégzett javításokkal és karbantartásokkal kapcsolatos információkat bevihessék a megfelelő adatbázisba.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, a XVIII. melléklet módosítására és kiegészítésére irányuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a járművek OBD-információinak, valamint járműjavítási és -karbantartási információinak hozzáférhetőségére vonatkozó követelmények aktualizálása, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabványok elfogadása és integrálása révén igazodjon a műszaki fejlődéshez és a szabályozási változásokhoz, illetve megelőzze a visszaéléseket.

66. cikk
Több típusjóváhagyás birtokosaira vonatkozó kötelezettségek

(1)Egy rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásáért, vagy egy jármű gyártásának bizonyos szakaszáért felelős gyártó vegyes típusjóváhagyás, lépésenkénti típusjóváhagyás vagy többlépcsős típusjóváhagyás esetén felelős az adott rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel, vagy az adott szakasszal kapcsolatos javítási és karbantartási információknak a végső gyártó és a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátásáért.

(2)A végső gyártó felel azért, hogy az egész járműre vonatkozó információkat a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsássa.

67. cikk
A járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférési díja

(1)A gyártók a járműjavítási és karbantartási információkhoz való hozzáférésért ésszerű és arányos díjat számíthatnak fel, a 65. cikk (8) bekezdésében meghatározott adatok kivételével. A díjak meghatározásakor figyelembe kell venniük, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi igénybe a hozzáférést, annak érdekében, hogy a díjaknak ne legyen visszatartó hatása.

(2)A gyártók a járműjavítási és -karbantartási információkat, az olyan tranzakciós szolgáltatásokat is ide számítva, mint az átprogramozás vagy műszaki segítségnyújtás, óránkénti, napi, havi és éves alapon teszik hozzáférhetővé, a hozzáférés időtartamának hossza szerint változó díj ellenében.

Az időalapú hozzáférés mellett a gyártók tranzakciónkénti hozzáférést is felkínálhatnak, amely esetében a díjak számlázása tranzakciónként, és nem a hozzáférés időtartama alapján történik.

Ha a gyártók mindkét hozzáférési rendszert felkínálják, akkor a független szervizek választják ki a számukra kedvezőbb hozzáférési rendszert, amely időalapú vagy tranzakcióalapú is lehet.

68. cikk
A javítási és karbantartási információkra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének igazolása

(1)Az EU-típusjóváhagyást és a nemzeti típusjóváhagyást kérelmező gyártónak a típusjóváhagyás megadásától számított hat hónapon belül igazolnia kell a jóváhagyó hatóság felé a 65–70. cikknek való megfelelést.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett időszakon belül a gyártó nem igazolja a megfelelést, a jóváhagyó hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket a 69. cikknek megfelelően.

69. cikk
A jármű OBD-információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek teljesítése

(1)A jóváhagyó hatóság a saját kezdeményezésére, panasz alapján, vagy egy műszaki szolgálat értékelése alapján bármikor ellenőrizheti, hogy a gyártó teljesíti-e a 65–70. cikk előírásait, valamint a XVIII. melléklet 1. függelékében meghatározott, a jármű fedélzeti diagnosztikai, valamint járműjavítási és -karbantartási információihoz való hozzáférésre vonatkozó bizonyítvány feltételeit.

(2)Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a jármű OBD-információi, valamint a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségével kapcsolatos kötelezettségeit, akkor a szóban forgó típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság megteszi a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslása érdekében.

Ezek közé tartozhat a típusjóváhagyás visszavonása vagy felfüggesztése, bírság, vagy a 89. cikk szerint elfogadott más intézkedés.

(3)Ha egy független gazdasági szereplő vagy a független gazdasági szereplőket képviselő szakmai szervezet panaszt nyújt be a jóváhagyó hatóság számára arra vonatkozóan, hogy a gyártó nem tesz eleget a 65–70. cikk rendelkezéseinek, a jóváhagyó hatóság vizsgálatot folytat a gyártó megfelelésének ellenőrzésére.

(4)Az ellenőrzés során a jóváhagyó hatóság felkérhet egy műszaki szolgálatot vagy más független szakértőt annak értékelésére, hogy teljesítették-e a jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket.

70. cikk
A jármű-információkhoz való hozzáférés fóruma

(1)A 692/2008/EU rendelet 13. cikke (9) bekezdése értelmében létrehozott, jármű-információkhoz való hozzáférés fóruma a tevékenységét a XVIII. melléklet rendelkezéseinek megfelelően végzi.

(2)Az (1) bekezdésben említett fórum tanácsot nyújt a Bizottság számára a jármű OBD-információival, valamint a javítási és karbantartási információkkal való visszaélések megelőzését célzó intézkedésekkel kapcsolatban.

XV. FEJEZET
A MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE, KIJELÖLÉSE, BEJELENTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE

71. cikk
A műszaki szolgálatokért felelős típusjóváhagyó hatóság

(1)A tagállam által a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt típusjóváhagyó hatóság (a továbbiakban: típusjóváhagyó hatóság) felelős a műszaki szolgálatok és adott esetben a műszaki szolgálatok alvállalkozóinak vagy leányvállalatainak értékeléséért, kijelöléséért, bejelentéséért és ellenőrzéséért.

(2)A típusjóváhagyó hatóságot olyan módon kell létrehozni, szervezetileg felépíteni és működtetni, hogy objektivitása és pártatlansága biztosított legyen, továbbá hogy ne alakulhasson ki érdekellentét a típusjóváhagyó hatóság és a műszaki szolgálatok között.

(3)A típusjóváhagyó hatóság szervezetét úgy kell kialakítani, hogy a műszaki szolgálatok bejelentését más alkalmazottak végezzék, mint a műszaki szolgálatok értékelését.

(4)A típusjóváhagyó hatóság nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyeket a műszaki szolgálatok végeznek, és nem nyújthat tanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

(5)A típusjóváhagyó hatóság gondoskodik a birtokába kerülő információk bizalmas kezeléséről.

(6)A típusjóváhagyó hatóság elegendő számú felkészült alkalmazottal rendelkezik feladatai megfelelő ellátásához.

(7)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére, bejelentésére és ellenőrzésére szolgáló eljárásaikról, és az azokat érintő bármilyen változásról.

(8)A típusjóváhagyó hatóságot kétévente más tagállamok két típusjóváhagyó hatósága által végzett szakértői értékelésnek kell alávetni.

A tagállamok elkészítik és benyújtják a Bizottságnak a szakértői értékelésre vonatkozó éves tervet, amely biztosítja az értékelő és az értékelt típusjóváhagyó hatóságok megfelelő rotációját.

A szakértői értékelésnek magában kell foglalnia egy, az értékelt hatóság felelősségi területe alá tartozó műszaki szolgálatnál tett helyszíni látogatást is. A Bizottság részt vehet az értékelésben, és részvételéről kockázatértékelés alapján dönthet.

(9)A szakértői értékelés eredményét meg kell küldeni az összes tagállamnak és a Bizottságnak, az eredményekről pedig összefoglalót kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozni. A 10. cikkel létrehozott fórum keretében az eredményekről szóló, a Bizottság által készített értékelés alapján az összefoglalót meg kell tárgyalni és ajánlásokat kell megfogalmazni.

(10)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogyan jártak el a szakértői értékelési jelentésben megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban.

72. cikk
A műszaki szolgálatok kijelölése

(1)A típusjóváhagyó hatóságok a műszaki szolgálatokat szakterületüktől függően a következő tevékenységi kategóriák közül egyre vagy többre jelölik ki:

a)A. kategória: az e rendeletben és a IV. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett, a műszaki szolgálat saját létesítményeiben végzett vizsgálatok;

b)B. kategória: e rendeletben és a IV. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben végzett vizsgálatok felügyelete;

c)C. kategória: a gyártó gyártásmegfelelőséget biztosító eljárásainak értékelése és rendszeres ellenőrzése;

d)D. kategória: a gyártás megfelelőségének felügyeletét szolgáló vizsgálatok vagy ellenőrzések felügyelete vagy elvégzése.

(2)A tagállam jóváhagyó hatóságot is kijelölhet műszaki szolgálatként az (1) bekezdésben említett tevékenységi kategóriák közül egy vagy több tekintetében. Ha egy jóváhagyó hatóságot jelölnek ki műszaki szolgálatként, és a jóváhagyó hatóságot a tagállam finanszírozza, vagy a tagállam igazgatási és pénzügyi ellenőrzése alá tartozik, a 72–85. cikket, valamint az V. melléklet 1. és 2. függelékét kell alkalmazni.

(3)A műszaki szolgálatot az adott tagállam nemzeti joga szerint alapítják meg, és jogi személyiséggel kell rendelkeznie, kivéve a gyártónak a 76. cikk szerinti, akkreditált belső műszaki szolgálatát.

(4)A műszaki szolgálat felelősségbiztosítást köt a tevékenységeire, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti jogával összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel a megfelelőség értékeléséért.

(5)    A nem a 76. cikk értelmében kijelölt, harmadik országbeli műszaki szolgálatokat csak akkor lehet a 78. cikk szerint bejelenteni, ha az Unió és az adott harmadik ország közötti kétoldalú egyezmény lehetővé teszi az ilyen műszaki szolgálatok kijelölését. Ez nem akadályozza meg a (3) bekezdésnek megfelelően, valamely tagállam nemzeti jogszabálya szerint létrehozott műszaki szolgálatot abban, hogy harmadik országokban leányvállalatokat hozzon létre, feltéve, hogy a leányvállalatokat a kijelölt műszaki szolgálat közvetlenül irányítja és ellenőrzi.

73. cikk
A műszaki szolgálatok függetlensége

(1)A műszaki szolgálat, beleértve annak személyzetét, azokat a tevékenységeket, amelyekre kijelölték, az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzi, és független minden – különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő, főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntését vagy értékelési tevékenységeinek eredményeit.

(2)A műszaki szolgálat olyan harmadik félnek minősülő szervezet vagy szerv, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában nem vesz részt.

Az első albekezdés követelményeinek megfelelő szervezetnek vagy szervnek tekinthető az a szervezet vagy szerv is, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy függetlenségét és az összeférhetetlenség hiányát igazolják az adott tagállam kijelölést végző jóváhagyó hatósága felé.

(3)A műszaki szolgálat, ennek felső szintű vezetése és a 72. cikk (1) bekezdése értelmében számukra kijelölt tevékenységek elvégzéséért felelős munkatársak nem lehetnek azoknak a járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek a tervezői, gyártói, szállítói vagy karbantartói, amelyeket értékelnek, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben részt vevő feleket sem. Ez nem zárja ki az ilyen járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek használatát, ha az a műszaki szolgálat működéséhez szükséges, illetve az ilyen járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek személyes célra történő használatát.

(4)A műszaki szolgálat gondoskodik arról, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja azon tevékenységi kategóriák bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát, amelyeket számára kijelöltek.

(5)A műszaki szolgálat személyzetének minden olyan információ tekintetében, amely az e rendelet alapján ellátott feladatai végrehajtása során a birtokába jut, be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit, kivéve a jóváhagyó hatósággal szemben, valamint az uniós vagy nemzeti jogszabály által előírt esetekben.

74. cikk
A műszaki szolgálatok szakmai alkalmassága

(1)A műszaki szolgálatnak alkalmasnak kell lennie valamennyi tevékenység elvégzésére, amelyre a 72. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölését kéri. Bizonyítania kell a típusjóváhagyó hatóság számára, hogy teljesíti az összes alábbi követelményt:

a)személyzete megfelelő szakértelemmel, specifikus műszaki ismeretekkel és gyakorlati szakismerettel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik azon feladatok elvégzéséhez, amelyekre a kijelölést kéri;

b)rendelkezik azon eljárások leírásával, amelyek érintik azon tevékenységek elvégzését, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, megfelelően figyelembe tudja venni az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység technológiai összetettségét és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét. A műszaki szolgálatnak igazolnia kell az említett eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c)rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek az azon tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükségesek, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, továbbá rendelkezik minden szükséges felszereléssel és létesítménnyel.

(2)A műszaki szolgálatnak azt is igazolnia kell, hogy rendelkezik az olyan vizsgálatok és ellenőrzések elvégzéséhez szükséges megfelelő készségekkel, speciális műszaki tudással és igazolt tapasztalattal, amelyek célja annak értékelése, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusoknak, illetve azt is igazolnia kell, hogy megfelel az V. melléklet 1. függelékében felsorolt szabványoknak.

75. cikk
A műszaki szolgálatok leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)A kijelölő típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével a műszaki szolgálatok alvállalkozásba adhatnak egyes olyan tevékenységi kategóriákat, amelyekre a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket, vagy ezeket a tevékenységeket leányvállalataikkal is elvégeztethetik.

(2)Amennyiben a műszaki szolgálat bizonyos, a kijelölés tárgyát képező tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot vesz igénybe ezen feladatok elvégzéséhez, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 73. és 74. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell erről a típusjóváhagyó hatóságot.

(3)A műszaki szolgálatok teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozóik és leányvállalataik által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok székhelye hol található.

(4)A műszaki szolgálatok a típusjóváhagyó hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozók vagy a leányvállalatok képesítésének és az általuk elvégzett feladatoknak az értékelésére vonatkozó, megfelelő dokumentumokat.

76. cikk
A gyártó belső műszaki szolgálatai

(1)A gyártó belső műszaki szolgálata a 72. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, A. kategóriájú tevékenységekre csak a XV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok tekintetében jelölhető ki. A belső műszaki szolgálat a gyártó cég különálló, független részét képezi, és nem vehet részt az általa értékelt járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában.

(2)A belső műszaki szolgálatnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület e rendelet 1. és 2. függelékének és V. mellékletének megfelelően akkreditálta;

b)a belső műszaki szolgálatnak, beleértve a személyzetét is, szervezetileg azonosíthatónak kell lennie, és olyan jelentéstételi módszerekkel kell rendelkeznie azon gyártó cégen belül, amelynek részét képezi, amelyek biztosítják pártatlanságát, és ezt igazolnia kell a megfelelő nemzeti akkreditáló testület felé;

c)sem a belső műszaki szolgálat, sem személyzete nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a kijelölése szerinti tevékenységekkel kapcsolatos függetlenségét vagy feddhetetlenségét;

d)kizárólag annak a gyártó vállalatnak nyújthatja szolgáltatásait, amelynek a részét képezi.

(3)A belső műszaki szolgálatot nem kell a 78. cikk szerint bejelenteni a Bizottságnak, azonban a típusjóváhagyó hatóság kérésére a gyártó, amelynek részét képezi, vagy a nemzeti akkreditáló testület tájékoztatja az adott hatóságot az akkreditálásról.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően a XV. melléklet módosítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a szabályozási aktusok és korlátozások említett mellékletben foglalt jegyzékének aktualizálásával igazodjon a műszaki fejlődéshez és a szabályozási változásokhoz.

77. cikk
A műszaki szolgálatok értékelése és kijelölése

(1)A műszaki szolgálat kijelölése előtt a típusjóváhagyó hatóságnak értékelnie kell a műszaki szolgálatot egy értékelési ellenőrzőlista alapján, amely legalább az V. melléklet 2. függelékében felsorolt követelményeket tartalmazza. Az értékelésnek magában kell foglalnia a kérelmező műszaki szolgálat vagy adott esetben annak leányvállalata vagy alvállalkozója telephelyén végzett helyszíni ellenőrzést is, függetlenül attól, hogy a telephely az Unióban vagy azon kívül található-e.

A kérelmező műszaki szolgálat értékelését – a helyszíni ellenőrzést is beleértve – legalább két másik tagállam típusjóváhagyó hatóságának képviselőjéből álló közös értékelőcsoport végzi a Bizottság képviselőjével együtt és a kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságával összehangoltan. A kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam kijelölő típusjóváhagyó hatósága időben hozzáférést biztosít e képviselők számára a kérelmező műszaki szolgálat értékeléséhez szükséges dokumentumokhoz.

(2)A közös értékelőcsoport az értékelési folyamat során megállapításokat tesz az olyan esetekről, amelyekben a kérelmező műszaki szolgálat nem felel meg a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben, valamint az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek. A kijelölő jóváhagyó hatóság és a közös értékelőcsoport megvitatja e megállapításokat annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak a kérelem értékeléséről.

(3)A közös értékelőcsoport a helyszíni ellenőrzés után 45 napon belül jelentést készít, melyben megállapítja, hogy a kérelmező milyen mértékben felel meg az e rendelet 72–76. cikkében, 84. és 85 cikkében, valamint V. mellékletének 2. függelékében foglalt követelményeknek.

(4)A jelentésnek összefoglalást kell tartalmaznia a feltárt meg nem felelésekről. A jelentésben rögzíteni kell értékelőcsoport tagjainak eltérő véleményeit, valamint arra vonatkozó ajánlásukat, hogy a kérelmező műszaki szolgálatként kijelölhető-e.

(5)A tagállamok értesítik a Bizottságot a típusjóváhagyó hatóság azon képviselőinek nevéről, akik az egyes közös értékelésekre felkérhetők.

(6)A műszaki szolgálat alkalmasságát az V. melléklet 2. függelékének rendelkezései szerint kell értékelni.

(7)A típusjóváhagyó hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállam kijelölő hatóságát az értékelő jelentésről, a műszaki szolgálat alkalmasságára vonatkozó igazoló dokumentumokról, és azokról az intézkedésekről, amelyek a műszaki szolgálat rendszeres ellenőrzésére szolgálnak és biztosítják, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan megfeleljen e rendelet követelményeinek.

Az értesítést küldő típusjóváhagyó hatóságnak emellett bizonyítékokat kell benyújtania arról, hogy alkalmas személyzettel rendelkezik a műszaki szolgálatnak a 71. cikk (6) bekezdésével összhangban történő ellenőrzésére.

(8)A többi tagállam típusjóváhagyó hatósága és a Bizottság felülvizsgálhatja az értékelő jelentést és az igazoló dokumentumokat, kérdéseket tehet fel, jelezheti aggályait, és az értékelő jelentésről és az igazoló dokumentumokról való értesítést követő egy hónapon belül további igazoló dokumentumokat kérhet.

(9)A kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága a kérdéseket és aggályokat a beérkezésüket követő négy héten belül megválaszolja, és ugyanezen időn belül megküldi a kért további igazoló dokumentumokat is.

(10)A többi tagállam típusjóváhagyó hatósága vagy a Bizottság önállóan vagy közösen ajánlásokat intézhet a kérelmező műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságához a (9) bekezdésben említett válasz kézhezvételétől számított négy héten belül. A típusjóváhagyó hatóságnak figyelembe kell vennie ezeket az ajánlásokat a műszaki szolgálat kijelölésére vonatkozó döntés meghozatala során. Ha a típusjóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy a többi tagállam vagy a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat nem fogadja el, a döntés meghozatalát követő két héten belül meg kell indokolnia ezt.

(11)A műszaki szolgálatok kijelölésének érvényessége legfeljebb öt évre szólhat.

(12)Annak a jóváhagyó hatóságnak, amely műszaki szolgálatként szándékozik kijelölést kapni a 72. cikk (2) bekezdése szerint, független auditorok által végzett értékelés révén, dokumentumokkal kell igazolnia az e rendelet követelményeinek való megfelelést. Az auditorok nem tartozhatnak ugyanezen jóváhagyó hatósághoz, és meg kell felelniük az V. melléklet 2. függeléke szerinti követelményeknek.

78. cikk
A műszaki szolgálatok bejelentése a Bizottságnak

(1)A tagállamok közlik a Bizottsággal minden egyes kijelölt műszaki szolgálat nevét, címét – beleértve az elektronikus címet is –, felelős személyeit és tevékenységi kategóriáit. A bejelentésben egyértelműen meg kell határozni a kijelölés hatályát, vagyis azokat a megfelelőségértékelési tevékenységeket és eljárásokat, terméktípusokat és azokat a IV. mellékletben felsorolt területeket, amelyekre vonatkozóan a műszaki szolgálatot kijelölték, valamint a fent felsorolt adatokban bekövetkező későbbi változásokat.

A bejelentést azelőtt kell megtenni, mielőtt a kijelölt műszaki szolgálat megkezdi a 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott bármely tevékenységet.

(2)A bejelentéstől számított 28 napon belül egy tagállam vagy a Bizottság írásban kifogást emelhet, amelyben meg kell neveznie a kifogás mellett szóló, vagy a műszaki szolgálattal, vagy annak a típusjóváhagyó hatóság általi ellenőrzésével kapcsolatos érveit. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, a bejelentés hatálya felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a Bizottság konzultál az érintett felekkel, és végrehajtási jogi aktus révén dönt arról, hogy a bejelentésre vonatkozó felfüggesztés feloldható-e, vagy sem. Az említett végrehajtási jogi aktust a 87. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Amennyiben nem emelnek kifogást, vagy amennyiben a Bizottság azon a véleményen van, hogy a bejelentés teljes mértékben vagy részben elfogadható, a Bizottság az (5) bekezdéssel összhangban közzéteszi a bejelentést.

(3)Ugyanazt a műszaki szolgálatot több típusjóváhagyó hatóság is kijelölheti, és e típusjóváhagyó hatóságok tagállamai is bejelenthetik a Bizottságnak, függetlenül a műszaki szolgálat által a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatott tevékenységek kategóriájától vagy kategóriáitól.

(4)Ha a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok valamelyike előírja egy típusjóváhagyó hatóság számára egy bizonyos szervezet vagy illetékes szerv kijelölését olyan tevékenység elvégzéséhez, amely nem tartozik a 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységi kategóriákba, a tagállamnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell a bejelentést megtennie.

(5)A Bizottság az e cikk szerint bejelentett műszaki szolgálatok, szervezetek és illetékes szervek naprakész jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

79. cikk
A műszaki szolgálatok kijelölésének módosítása és megújítása

(1)Amennyiben a típusjóváhagyó hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a műszaki szolgálat már nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a hatóság korlátozza, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja a kijelölést, attól függően, hogy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket.

A típusjóváhagyó hatóságnak egy adott bejelentés felfüggesztéséről, korlátozásáról vagy visszavonásáról haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

A Bizottság ennek megfelelően aktualizálja a 78. cikk (4) bekezdésében említett, közzétett információkat.

(2)Amennyiben a kijelölést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a műszaki szolgálat megszüntette a tevékenységét, a kijelölő jóváhagyó hatóság az említett műszaki szolgálat ügyeinek dokumentációját elküldi egy másik műszaki szolgálatnak további feldolgozás céljából, vagy hozzáférhetővé teszi a jóváhagyó hatóságok, illetve a piacfelügyeleti hatóságok számára.

(3)A típusjóváhagyó hatóság értesíti a többi típusjóváhagyó hatóságot és a Bizottságot, ha a műszaki szolgálat meg nem felelése kihat a bejelentés módosítása által érintett műszaki szolgálat által kiadott ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján kiállított típusbizonyítványokra.

A bejelentést érintő változásokról szóló értesítést követő két hónapon belül a típusjóváhagyó hatóság jelentést nyújt be a meg nem felelésre vonatkozó megállapításairól a Bizottságnak és a többi típusjóváhagyó hatóságnak. Ha a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek biztonságosságának garantálásához szükséges, a kijelölő típusjóváhagyó hatóság utasítja az érintett jóváhagyó hatóságokat, hogy ésszerű időn belül függesszék fel vagy vonják vissza az összes jogtalanul kiállított típusbizonyítványt.

(4)A felfüggesztett, korlátozott vagy visszavont bejelentés által érintett műszaki szolgálat által kiadott ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján kiállított többi bizonyítvány az alábbi körülmények között érvényes marad:

a)a bejelentés felfüggesztése esetén azzal a feltétellel, hogy a felfüggesztést követő három hónapon belül a típusbizonyítványt kiállító típusjóváhagyó hatóság írásban megerősíti a többi tagállam típusjóváhagyó hatósága és a Bizottság számára, hogy a felfüggesztés idejére átveszi a műszaki szolgálat feladatait;

b)a bejelentés korlátozása vagy visszavonása esetén a korlátozástól vagy visszavonástól számított három hónapig. A bizonyítványokat kiállító típusjóváhagyó hatóság további három hónapos időszakokra, összesen legfeljebb tizenkét hónapra meghosszabbíthatja a bizonyítványok érvényességét, ha ezen időszakra átveszi a korlátozott vagy visszavont bejelentés által érintett műszaki szolgálat feladatait.

A műszaki szolgálat feladatait átvevő típusjóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti erről a többi típusjóváhagyó hatóságot, a többi műszaki szolgálatot és a Bizottságot.

(5)A műszaki szolgálat kijelölésének hatálya a 77. cikk szerinti eljárással, a 78. cikk szerinti bejelentés megküldésével kiterjeszthető.

(6)A műszaki szolgálat kijelölése csak azután újítható meg, hogy a típusjóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel e rendelet követelményeinek. Az értékelést a 77. cikk szerinti eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

80. cikk
A műszaki szolgálatok ellenőrzése

(1)A típusjóváhagyó hatóság folyamatosan ellenőrzi a műszaki szolgálatokat annak érdekében, hogy a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítva legyen.

A műszaki szolgálatok kérésre rendelkezésre bocsátják mindazon információkat és dokumentumokat, amelyek a típusjóváhagyó hatóság számára szükségesek az említett követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez.

A műszaki szolgálatok haladéktalanul értesítik a típusjóváhagyó hatóságot minden olyan, különösen a személyzetük, létesítményeik, leányvállalataik vagy alvállalkozóik tekintetében bekövetkező változásról, amely érintheti a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelésüket, vagy az azon járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési feladataik elvégzésére való alkalmasságukat, amelyek tekintetében kijelölték őket.

(2)A műszaki szolgálatok haladéktalanul válaszolnak a típusjóváhagyó hatóságtól vagy a Bizottságtól érkező, a műszaki szolgálatok által elvégzett megfelelőségértékelésekkel kapcsolatos kérésekre.

(3)A műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága gondoskodik arról, hogy a műszaki szolgálat teljesítse a (2) bekezdésben előírt kötelezettségét, kivéve, ha jogszerű oka van ezzel ellentétben eljárni.

Ha a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága jogszerű okra hivatkozik, értesíti erről a Bizottságot.

A Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal. Ezen értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén dönt arról, hogy a jogszerű ok megalapozott-e, vagy sem. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A műszaki szolgálat vagy a típusjóváhagyó hatóság kérheti, hogy minden, a többi tagállam hatóságai vagy a Bizottság számára továbbított információt bizalmasan kezeljenek.

(3)A típusjóváhagyó hatóság legalább 30 havonta értékeli a felelőssége alá tartozó valamennyi műszaki szolgálat esetében, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel-e a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek. Az értékelésnek a hatóság felelőssége alá tartozó minden egyes műszaki szolgálat esetében magában kell foglalnia egy helyszíni látogatást is.

A műszaki szolgálat értékelésének lezárást követő két hónapon belül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot ellenőrzési tevékenységeikről. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az értékelés összefoglalását, amelyet nyilvánosságra kell hozni.

(4)A műszaki szolgálat bejelentése után öt évvel és az azt követő minden ötödik évben a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága és a 77. cikk (1)–(4) bekezdése szerinti eljárással létrehozott közös értékelőcsoport elvégzi annak értékelését, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel-e a 72–76. cikkben, a 84. és 85. cikkben és az V. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek.

81. cikk
A műszaki szolgálatok alkalmasságának kétségbe vonása

(1)A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amelyben arra hívják fel a figyelmét, hogy aggály merült fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan megfelel-e az e rendelet szerint rá háruló követelményeknek és kötelezettségeknek. A Bizottság saját kezdeményezésre is indíthat ilyen vizsgálatokat.

A Bizottság megvizsgálja a műszaki szolgálat felelősségét azokban az esetekben, ahol beigazolódott vagy megalapozottan feltételezhető, hogy egy típusjóváhagyást hamis adatok alapján adtak meg, vagy meghamisították a vizsgálati eredményeket, vagy olyan adatokat, illetve műszaki specifikációkat tartottak vissza, amelyek a típusjóváhagyás megadásának elutasításához vezettek volna.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálat keretében a Bizottság konzultációt folytat a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságával. E tagállam típusjóváhagyó hatósága kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett műszaki szolgálat teljesítményével és a műszaki szolgálat függetlenségére és alkalmasságára vonatkozó követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos valamennyi idevágó információt.

(3)A Bizottság gondoskodik az általa lefolytatott vizsgálatok során birtokába jutott különleges adatok bizalmas kezeléséről.

(4)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a műszaki szolgálat nem vagy már nem felel meg a kijelölés követelményeinek, vagy a műszaki szolgálat felelős az (1) bekezdésben említett visszaélésekért, erről tájékoztatja a típusjóváhagyó hatóság tagállamát.

A Bizottság korlátozó intézkedések megtételére, ha szükséges, a kijelölés felfüggesztésére, korlátozására vagy visszavonására szólítja fel a tagállamot.

Amennyiben a tagállam nem hozza meg a szükséges korlátozó intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján felfüggesztheti, korlátozhatja vagy visszavonhatja az érintett műszaki szolgálat kijelölését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a döntéséről, és ennek megfelelően aktualizálja a 78. cikk (4) bekezdésében említett, közzétett információkat.

82. cikk
A műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére és ellenőrzésére vonatkozó információk cseréje

(1)A típusjóváhagyó hatóságok konzultálnak egymással és a Bizottsággal azokról a kérdésekről, amelyek általános jelentőséggel bírnak az e rendeletben a műszaki szolgálatok értékelésével, kijelölésével és ellenőrzésével kapcsolatban meghatározott követelmények végrehajtása tekintetében.

(2)A típusjóváhagyó hatóságok legkésőbb e rendelet hatálybalépése után két évvel értesítik egymást és a Bizottságot a 77. cikk (1) bekezdése szerint alkalmazott értékelési ellenőrzőlistájuk mintájáról, ezt követően pedig az ellenőrzőlistát érintő módosításokról mindaddig, amíg a Bizottság el nem fogadja az ellenőrzőlista harmonizált változatát. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az ellenőrzőlista mintájának meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)Amennyiben a 77. cikk (3) bekezdésében említett értékelő jelentések a típusjóváhagyó hatóságok általános gyakorlatában eltérésekre utalnak, a tagállamok vagy a Bizottság információcserét kérhet.

(4)Az információcserét a 10. cikkben említett fórum koordinálja.

83. cikk
A nemzeti akkreditáló testületekkel való együttműködés

(1)Amennyiben egy műszaki szolgálat kijelölésének alapja a 765/2008/EK rendelet értelmében vett akkreditáció, a tagállamok biztosítják, hogy a típusjóváhagyó hatóság folyamatosan tájékoztassa az adott műszaki szolgálat akkreditációját végző nemzeti akkreditáló testületet a műszaki szolgálat ellenőrzése alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos váratlan eseményekről és egyéb információkról, amennyiben ezek az információk jelentőséggel bírnak a műszaki szolgálat teljesítményének értékelése szempontjából.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága folyamatosan tájékoztassa az adott műszaki szolgálat akkreditálásáért felelős nemzeti akkreditáló testületet az akkreditáció tekintetében jelentőséggel bíró megállapításokról. A nemzeti akkreditáló testület tájékoztatja megállapításairól a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságát.

84. cikk
A műszaki szolgálatok működési kötelezettségei

(1)A műszaki szolgálatok a 72. cikk (1) bekezdésének megfelelően látják el azokat a tevékenységeket, amelyekre kijelölték őket.

(2)A műszaki szolgálatnak mindenkor meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)lehetővé kell tennie a jóváhagyó hatósága számára, hogy megfigyelje a műszaki szolgálat teljesítményét a megfelelőségértékelés során;

b)a jóváhagyó hatóság kérésére tájékoztatást kell adniuk azokról a tevékenységi kategóriákról, amelyekre kijelölték őket.

(3)Ha a műszaki szolgálat úgy ítéli meg, hogy egy gyártó nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek, ezt jelentenie kell a jóváhagyó hatóságnak, hogy a jóváhagyó hatóság felszólíthassa a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére. Ha ezeket a korrekciós intézkedéseket a gyártó nem teszi meg, a jóváhagyó hatóság elutasítja a típusbizonyítvány kibocsátását.

85. cikk
A műszaki szolgálatok tájékoztatási kötelezettségei

(1)A műszaki szolgálatok tájékoztatják jóváhagyó hatóságukat a következőkről:

a)minden olyan meg nem felelés, amely szükségessé teheti a típusbizonyítvány elutasítását, korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását;

b)mindazon körülmények, amelyek kijelölésük hatályát vagy feltételeit érinthetik;

c)a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a tevékenységükre vonatkozó tájékoztatási kérelmek.

(2)A műszaki szolgálatok jóváhagyó hatóságuk kérésére tájékoztatást nyújtanak a kijelölésük keretében végzett tevékenységekről, továbbá minden általuk végzett egyéb tevékenységről, beleértve a határon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozói tevékenységeket is.

86. cikk
A típusjóváhagyó hatóságok tevékenységeihez kapcsolódó költségek fedezésére szolgáló nemzeti díjak

(1)A tagállamok a területükön székhellyel rendelkező, kijelölés iránti kérelmet benyújtó műszaki szolgálatokra díjakat szabnak ki, amelyek teljes egészében vagy részben fedezik a műszaki szolgálatokért felelős nemzeti hatóságoknak az e rendelettel összhangban végzett tevékenységeihez kapcsolódó költségeket.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben említett díjak szerkezetének és szintjének meghatározására, melynek során figyelembe kell vennie az emberi egészség és a környezet védelmére, az innováció támogatására és a költséghatékonyságra irányuló célkitűzéseket. A díjak megfelelő szintjének meghatározása során különös figyelmet kell fordítani a 83. cikkben említett nemzeti akkreditáló testület által kiállított, érvényes bizonyítványt benyújtó műszaki szolgálatokra és a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 29 értelmében kis- vagy középvállalkozásnak minősülő műszaki szolgálatokra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

XVI. FEJEZET
VÉGREHAJTÁSI ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK

87. cikk
Bizottsági eljárások

(1)A Bizottság munkáját a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

88. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében, a 5. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, az 55. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 65. cikk (10) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében és a 90. cikk (2). bekezdésébenben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól az e rendelet hatálybalépésével kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, az 55. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 65. cikk (10) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében és a 90. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (3) bekezdése, a 22. cikk (3) bekezdése, a 24. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (2) bekezdése, a 28. cikk (5) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése, a 34. cikk (2) bekezdése, a 55. cikk (2) és (3) bekezdése, az 56. cikk (2) bekezdése, a 60. cikk (3) bekezdése, a 65. cikk (10) bekezdése, a 76. cikk (4) bekezdése és a 90. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

XVII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk
Szankciók

(1)A tagállamok meghatározzák a gazdasági szereplők és a műszaki szolgálatok által az e rendeletben, különösen a 11–19. cikkben, a 72–76. cikkben, valamint a 84. és 85. cikkben meghatározott kötelezettségeikkel kapcsolatban elkövetett jogsértések esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)A gazdasági szereplők és a műszaki szolgálatok szankcióval sújtandó jogsértéseinek legalább a következőket magukban kell foglalniuk:

a)hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárás vagy visszahívást eredményező eljárások során;

b)a típusjóváhagyáshoz használt vizsgálati eredmények meghamisítása;

c)olyan adatok vagy műszaki specifikációk visszatartása, amelyek a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek visszahívásához vagy a típusbizonyítvány megtagadásához, illetve visszavonásához vezethetnek.

(3)A (2) bekezdésben meghatározott jogsértéseken túl a gazdasági szereplők szankcióval sújtandó jogsértéseinek legalább a következőket is magában kell foglalniuk:

a)az információkhoz való hozzáférés megtagadása;

b)jóváhagyás-köteles járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyás nélkül való forgalmazása, vagy dokumentumok és jelölések e szándékkal történő meghamisítása.

(4)A tagállamok yyyy/mm/dd-ig [PO: please insert the date 12 months after entry into force of this Regulation.] értesítik a Bizottságot az (1)–(3) bekezdés végrehajtását biztosító rendelkezéseikről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot az e rendelkezéseket érintő bármilyen későbbi módosításról.

(5)A tagállamok évente beszámolnak a Bizottságnak az általuk kiszabott szankciókról.

90. cikk
Közigazgatási bírságok

(1)Amennyiben a 9. cikk (1) és (4) bekezdésében vagy az 54. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság által végzett megfelelőség-ellenőrzés valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység esetében az e rendeletben meghatározott követelményeknek való meg nem felelést tár fel, a Bizottság közigazgatási bírságot szabhat ki e rendelet megsértéséért az érintett gazdasági szereplőre. Az előírt közigazgatási bírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A bírságoknak arányosaknak kell lenniük az uniós piacon nyilvántartásba vett nem megfelelő járművek számával vagy az uniós piacon forgalomba hozott, nem megfelelő rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek számával.

A Bizottság által kiszabott közigazgatási bírságok nem szabhatók ki a tagállamok által az ugyanazon jogsértések miatt a 89. cikkel összhangban kiszabott szankciókkal együtt, és nem megfelelő járművenként, rendszerenként, alkotóelemenként vagy önálló műszaki egységenként nem haladhatják meg a 30 000 EUR összeget.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 88. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett közigazgatási bírságok kiszámítási és beszedési módszereinek meghatározása céljából.

(3)E közigazgatási bírságok összegét az Európai Unió általános költségvetésének bevételeiként kell elszámolni.

91. cikk
A 715/2007/EK rendelet módosítása

(1)A 715/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.    A rendelet címének helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról”;

2.    az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    Emellett a rendelet szabályokat határoz meg a kibocsátáscsökkentő berendezések üzemelés közbeni megfelelésére, élettartamára, a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszereire és az üzemanyag-fogyasztás mérésére.”;

3.    a 3. cikk 14. és 15. pontját el kell hagyni;

4.    a 6–9. cikket el kell hagyni,

5.    a 13. cikk (2) bekezdésének e) pontját el kell hagyni;

6.    a rendelet a következő 11a. cikkel egészül ki:

11a. cikk

(1)    A jóváhagyó hatóságok megfelelő és reprezentatív minták alapján ellenőrzik a következőket:

a)    a forgalomba helyezett járművek megfelelnek a típusbizonyítványban és a megfelelőségi nyilatkozatban rögzített CO2- és tüzelőanyag-kibocsátási értékeknek;

b)    a vonatkozó vizsgálati eljárás során meghatározott CO2- és tüzelőanyag-kibocsátási értékek reprezentatívak a valós vezetési feltételek mellett mért kibocsátások szempontjából.

(2)    A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az a) és b) pontban említett ellenőrzési eljárások és az ellenőrzések eredményének figyelembevételéhez szükséges intézkedések meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a(z) […]. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

(2)Az 715/2007/EK rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XVIII. mellékletének 1. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

92. cikk
Az 595/2009/EK rendelet módosítása

(1)Az 595/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.    az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    E rendelet szabályokat határoz meg a használatban lévő járművek és motorok megfelelőségére, a kibocsátáscsökkentő berendezések élettartamára, a járművek OBD-rendszereire, az üzemanyag-fogyasztás mérésére, a CO2-kibocsátásra, valamint a járművek OBD-inek hozzáférhetőségére is.”;

2.    a 3. cikk 11. és 13. pontját el kell hagyni;

3.    a 6. cikket el kell hagyni;

4.    a 11. cikk (2) bekezdésének e) pontját el kell hagyni.

(2)Az 595/2009/EK rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XVIII. mellékletének 2. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

93. cikk
A 692/2008/EK rendelet módosítása

(1)A 692/2008/EK rendelet XIV. mellékletét el kell hagyni.

(2)A 692/2008/EK rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XVIII. mellékletének 3. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

94. cikk
Az 582/2011/EU rendelet módosításai

(1)Az 582/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.    a 2a–2h. cikket el kell hagyni.

2.    a XVII. mellékletet el kell hagyni.

(2)Az 582/2011/EU rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XVIII. mellékletének 4. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

95. cikk
A 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezése

A 2007/46/EK irányelv 201X. január 1-jétől hatályát veszti.

A 2007/46/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XVIII. mellékletének 5. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

96. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érvénytelenít semmilyen, valamely járműre, illetve rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre [PO: please insert the date of application as mentioned in Article 98] előtt megadott egészjárműtípus-jóváhagyást vagy EU-típusjóváhagyást.

(2)A jóváhagyó hatóságok az (1) bekezdésben említett egészjárműtípus-jóváhagyások, valamint járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásai kiterjesztését és felülvizsgálatát az e rendelet 31. és 32. cikkének megfelelően adják meg.

(3)Az (1) bekezdésben említett egészjárműtípus-jóváhagyások érvényességének legkésőbb [PO: please insert the date, which should be the date of application as mentioned in Article 98 + 5 years] meg kell szűnnie, és a jóváhagyó hatóságok ezeket az egészjárműtípus-jóváhagyásokat kizárólag az e rendelet 33. cikkének rendelkezéseivel összhangban újíthatják meg.

(4)Az e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt műszaki szolgálatokat a 77. cikkben említett értékelésnek kell alávetni.

Az e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt műszaki szolgálatok kijelölését az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül meg kell újítani, amennyiben az adott műszaki szolgálatok megfelelnek az e rendeletben foglalt vonatkozó követelményeknek.

Az e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt műszaki szolgálatok kijelölésének érvényessége legkésőbb e rendelet hatálybalépése után két évvel megszűnik.

97. cikk
Jelentéstétel

(1)A tagállamok 20xx. [PO: please insert the year, which should be the year of application as mentioned in Article 98 + 5 years] december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az e rendeletben meghatározott típus-jóváhagyási és piacfelügyeleti eljárások alkalmazásáról.

(2)Az (1) bekezdés értelmében benyújtott információk alapján a Bizottság 20yy. december 31-ig [PO: please insert the year, which should be the year 20xx as mentioned in paragraph 1 + 1 year] értékelési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, beleértve a 9. cikk szerinti megfelelőség-ellenőrzés működéséről.

98. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 201X. január 1-jétől kell alkalmazni.

[...] [PO: please insert the date 12 months after entry into force of this Regulation.] után azonban a nemzeti hatóságok a gyártó kérelme esetén nem utasíthatják el egy új járműtípus EU-típusjóváhagyását vagy nemzeti típusjóváhagyását, illetve nem tilthatják meg egy új jármű nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését, amennyiben az adott jármű megfelel e rendeletnek, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 30

Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika – Az áruk és szolgáltatások belső piaca

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 31 irányul

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A javaslat célja, hogy hozzájáruljon a következő általános célkitűzéshez: az áruk és szolgáltatások nyitott belső piacának biztosítása, amely elősegíti a növekedést és munkahelyteremtést.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés: Bizonyos ágazatokban a belső piacra vonatkozó, meglévő szabályok rendszeres felülvizsgálata és szükség esetén új kezdeményezések előterjesztése

2. sz. konkrét célkitűzés: Az uniós jog megfelelő alkalmazásának biztosítása

3. sz. konkrét célkitűzés: Az uniós vállalkozások támogatása érdekében egyenlő versenyfeltételek megteremtése a szabályozásban és nemzetközi szinten a piacra jutás kiegyensúlyozott feltételeinek biztosítása

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Az áruk belső piaca

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

   Az európai polgárok (a járműhasználók és az egyéb közúthasználók) előnyeit szolgálják azok az intézkedések, melyek arra irányulnak, hogy a nem biztonságos és nem megfelelő – egyben az emberi egészséget veszélyeztető közúti balesetekhez és levegőszennyezéshez hozzájáruló – gépjárműipari termékek esetében elkerülhető legyen a gépjárművek rossz biztonsági és környezeti teljesítménye.

   A gépjárműipari ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők előnyeit szolgálják azok az intézkedések, amelyek az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére, valamint arra irányulnak, hogy a szabályokat figyelmen kívül hagyó vagy megszegő szereplők ne juthassanak tisztességtelen versenyelőnyhöz. A piac nem megfelelő működéséből és a szabályozási hiányosságokból adódó hátrányoknak leginkább a gépjárműiparban tevékenykedő kkv-k vannak kitéve, ezért különös figyelmet kapott a tervezett intézkedések kialakítása során, hogy milyen lehetséges hatással vannak a kkv-kra.

   A nemzeti végrehajtó hatóságok előnyeit szolgálják azok az intézkedések, amelyek a szabályozási hiányosságok kezelésére és a hatóságokra nehezedő további terhek elkerülésére irányulnak oly módon, hogy lehetővé teszik a hiányosságoknak a hatóságok piacán jelen lévő, nem megfelelő és nem biztonságos termékekkel szemben való korrekciós intézkedések révén történő megszüntetését.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

   a végrehajtó hatóságok által a gépjárművekre és a járművek alkotóelemeire vonatkozóan kapott fogyasztói vélemények és/vagy panaszok változásai;

   az uniós piacon forgalomban lévő, az előírásoknak nem megfelelő, nem biztonságos gépjárműipari termékek számának/százalékának változásai (pl. meglévő felmérésekhez viszonyítva);

   az uniós hatóságok által (a gépjárműipari termékekre vonatkozó fokozott nyomonkövethetőségi követelményeket figyelembe véve) mind az Unión belüli, mind az Unión kívüli gyártóktól/importőröktől származó, az előírásoknak nem megfelelő, nem biztonságos termékekkel szemben hozott védintézkedések számának/arányának változásai;

   a járművekre vonatkozó RAPEX-bejelentések tendenciáinak változásai; valamint

   a gépjárműveket érintő önkéntes termékvisszahívások tendenciáinak változásai (mint a kiválasztott szakpolitikai alternatívák abból a szempontból vizsgált eredményességének mutatója, hogy mennyire képesek csökkenteni a biztonsági vagy környezetvédelmi kockázatot jelentő gépjárműipari termékek számát a piacon).

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A meglévő szabályozási keret kritikákat kapott amiatt, hogy nem biztosítja megfelelően a megbízható utólagos megfelelőségértékelést és a forgalomba hozatal utáni hatékony ellenőrzést. A bírálatok 2015 szeptemberében merültek fel, miután kiderült, hogy a VW éveken át manipulálta a kipufogógáz-kezelő berendezések vezérlését.

E kritikákra és a típus-jóváhagyási keretrendszer értékelése során azonosított hiányosságokra tekintettel e javaslat számos intézkedést tartalmaz, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

-    a termékek és a gazdasági szereplők feladatainak és felelősségének nyomonkövethetősége az ellátási láncban;

-    a gépjárművekre vonatkozó, műszaki harmonizációs jogszabályok végrehajtásában részt vevő nemzeti hatóságok felelőssége és együttműködése;

-    a műszaki szolgálatok által végzett típus-jóváhagyási és megfelelőségértékelési feladatok minősége;

-    a forgalomba hozatalt követő védintézkedési eljárások és a járművek visszahívására vonatkozó rendelkezések;

-    a gyártás megfelelőségének biztosítására szolgáló eljárások.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Saját területükön a tagállamok felelősek a jogszabályok végrehajtásáért, de az általános érvényű feltételeken alapuló, a tagállamok által egységesen alkalmazott, harmonizált és összehangolt megközelítés biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a típus-jóváhagyási követelmények összehangolt értelmezése, végrehajtása és érvényesítése révén az Európai Unió egészére vonatkozóan biztosíthatóak legyenek az egyenlő versenyfeltételek és az azok alátámasztására szolgáló, összehangolt piacfelügyeleti előírások, amelyek megfelelő eszközöket biztosítanak a tagállamok számára a forgalomba hozatalt követő ellenőrzésekhez, valamint a piacon jelen lévő, a követelményeket nem teljesítő, illetve nem biztonságos termékek elleni hatékony és egységes fellépéshez.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó jelenlegi irányelv felülvizsgálatára 2007-ben került sor. A végrehajtás során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az egységes végrehajtást biztosító mechanizmusok nem eléggé szilárdak és megalapozottak. Fontos különbségekre derült fény a szabályok értelmezése és alkalmazása terén, ami aláássa az irányelv fő célkitűzéseit, vagyis a gépjárművek megfelelő szintű biztonsági és környezeti teljesítményének elérését.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Várhatóan megerősödik a 2013-ban felülvizsgált többi (a mezőgazdasági traktorokra és a motorkerékpárokra vonatkozó) típus-jóváhagyási jogszabállyal való összhang.

Szinergiák várhatóak a piacfelügyelet területén is, mivel a javaslat a 765/2008/EK rendeletben foglalt új jogszabályi keret és a 768/2008/EK határozat alapelveire és szabványos referenciarendelkezéseire épül.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2017-től 2020-ig,

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 32

 Bizottság általi közvetlen irányítás

⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A Bizottság az említett intézkedések végrehajtását centralizált közvetlen irányítással, saját szolgálatai (különösen a műszaki és tudományos támogatást nyújtó JRC) révén kívánja biztosítani, mindez az igazgatási feltételekről szóló eszköz keretében lesz szabályozva.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az e rendelettel létrehozott „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság (TCMV) és a 10. cikk szerinti fórum lehetőséget biztosít a gépjárművek típusjóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó, megerősített szabályozási keretrendszer végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdések rendszeres megvitatására.

A tagállamoknak évente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak az általuk végrehajtott szankciókról.

A rendelet hatálybalépése után öt évvel a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot a rendeletben foglalt típus-jóváhagyási és piacfelügyeleti eljárások alkalmazásáról Ezen információk alapján a Bizottságnak is be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az új rendelet végrehajtásáról.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó érvényességi időtartam korlátozására irányuló intézkedések a műszaki szolgálatok átmeneti hiányához vezethetnek, és a gyártók számára késedelmet okozhatnak a termékeikre vonatkozó típusjóváhagyás megszerzése során.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A rendelet bevezeti a műszaki szolgálatok összehangolt felügyeletét, emellett megfelelő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz annak lehetővé tétele érdekében, hogy a 2007/46/EK irányelv alapján kijelölt műszaki szolgálatok az új rendelet rendelkezései alapján megújíthassák kijelölésüket a rendelet hatálybalépését követő két éven belül. A Bizottság iránymutatásokat kell kidolgoznia az új felügyeleti mechanizmus arányos és hatékony működésének biztosítása érdekében.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A felügyeleti ellenőrzési mechanizmus költségei a következők: az uniós tagállamok szakértőinek és a Bizottság képviselőjének részvételi költségei a műszaki szolgálatok közös ellenőrzésében. A hasznok a műszaki szolgálatok által végzett megfelelőségértékelési tevékenységek magas szintű megbízhatóságának garantálását foglalják magukban.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A szabályozási ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásán felül a Bizottság szolgálatai a Bizottság 2011. június 24-én elfogadott csalás elleni stratégiájával (CAFS) összhangban ki fognak dolgozni egy csalás elleni stratégiát többek között annak biztosítása érdekében, hogy a csalásellenes belső ellenőrzések tökéletesen összhangban legyenek a Bizottság csalás elleni stratégiájával, és hogy annak csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítését alkalmazzák a csalási kockázatot jelentő területek felismerésére, különösen az e rendelet szerinti végrehajtási tevékenységek finanszírozásával kapcsolatban. Elsősorban olyan intézkedésekre kerül sor, mint például:

- a rendelet végrehajtási intézkedéseinek finanszírozásához kapcsolódó határozatokkal, megállapodásokkal és szerződésekkel kifejezetten felhatalmazni a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot pénzügyi ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére;

- ellenőrizni a pályázati/ajánlattételi felhívás értékelési szakaszában a részvételre jelentkezőket/ajánlattevőket a közzétett kizárási kritériumok fényében, továbbá a nyilatkozatok és a korai előrejelző rendszer (EWS) alapján;

Ezenfelül a Bizottság ellenőrizni fogja az e rendelet szerinti végrehajtási tevékenységekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorú betartását.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Alcím: 02.03
Az áruk és szolgáltatások belső piaca

diff./nem diff. 33

EFTA-országoktól 34

tagjelölt országoktól 35

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1a

02.03.01 Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése

Diff.

IGEN

NEM

NEM

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.Az ebben a rendeletjavaslatban szereplő intézkedéseknek nem lesz a Bizottság hivatalos programjában már szereplő előirányzatokat meghaladó mértékű hatása az uniós költségvetésre, mivel a pénzügyi forrásokkal kapcsolatos követelmények címzett bevételek és átcsoportosítások révén fognak megvalósulni.

3.2.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

 

1a

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

FŐIGAZGATÓSÁG: GROW

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

2017–2020 ÖSSZESEN

A következő pénzügyi évek 36

• Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma: 02.03.01

Kötelezettségvállalási előirányzatok

1.

9,450

9,285

9,020

6,557

34,312

6,594

Kifizetési előirányzatok

2.

5,600

9,835

9,170

9,707

34,312

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 37

Költségvetési tétel száma

3.

A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

9,450

9,285

9,020

6,557

34,312

6,594

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

5,600

9,835

9,170

9,707

34,312



Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

4.

9,450

9,285

9,020

6,557

34,312

6,594

Kifizetési előirányzatok

5.

5,600

9,835

9,170

9,707

34,312

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

6.

A többéves pénzügyi keret
1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

9,450

9,285

9,020

6,557

34,312

6,594

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

5,600

9,835

9,170

9,707

34,312





A többéves pénzügyi keret fejezete

 

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

2017–2020 ÖSSZESEN

A következő pénzügyi évek 38

FŐIGAZGATÓSÁG: GROW (Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság)

• Humánerőforrás

1,206

1,206

1,206

1,206

4,824

1,206

• Egyéb igazgatási kiadások

0,235

0,240

0,244

0,249

0,968

0,254

DG GROW ÖSSZESEN

Előirányzatok

1,441

1,446

1,450

1,455

5,792

1,460

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,441

1,446

1,450

1,455

5,792

1,460

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

2017–2020 ÖSSZESEN

A következő pénzügyi évek

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

10,891

10,731

10,470

8,012

40,104

8,054

Kifizetési előirányzatok

7,041

11,281

10,620

11,262

40,104

1,460

3.2.3.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

2017–2020 ÖSSZESEN

A következő pénzügyi évek

TELJESÍTÉSEK

Típus 39

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

Költség

1. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 40 ...

A típus-jóváhagyási és piacfelügyeleti szabályok összehangolt, valamennyi tagállam általi végrehajtását biztosító mechanizmusok kidolgozása; fenntartható, hatékony és hiteles uniós szintű irányítás kialakítása; a belső és külső műszaki és tudományos tapasztalatokhoz való hozzáférés biztosítása; a tagállami végrehajtó hatóságok közötti összhang, együttműködés és erőforrás-megosztás erősítése.

- Teljesítés

A TCMV és a végrehajtási fórum ülései

20 ülésnap

0,500

20 ülésnap

0,510

20 ülésnap

0,520

20 ülésnap

0,530

2,06

20 ülésnap

0,541

- Teljesítés

Műszaki és tudományos támogatás (JRC)

7,700

7,500

7,200

4,700

27,100

4,700

- Teljesítés

A műszaki szolgálatok ellenőrzése/közös értékelése

1,250

1,275

1,300

1,327

5,152

1,353

1. konkrét célkitűzés részösszege

9,450

9,285

9,020

6,557

34,312

6,594

ÖSSZKÖLTSÉG

9,450

9,285

9,020

6,557

34,312

6,594

3.2.4.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017. év

2018. év

2019. év

2020. év

2017–2020 összesen

A következő pénzügyi évek

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE

Humánerőforrás (DG GROW)

1,206

1,206

1,206

1,206

4,824

1,206

Egyéb igazgatási kiadások (DG GROW)

0,235

0,240

0,244

0,249

0,968

0,254

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

1,441

1,446

1,450

1,455

5,792

1,460

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 41 bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó 
előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

1,441

1,446

1,450

1,455

5,792

1,460

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.4.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

A következő pénzügyi évek 42

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

9 (GROW)

9 (GROW)

9 (GROW)

9 (GROW)

9 (GROW)

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 43

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 yy  44

- a központban

- a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

9

9

9

9

9

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-szükségletet a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság személyzete fogja biztosítani, akik már most is a jelenlegi típus-jóváhagyási keretrendszer irányításával foglalkoznak és/vagy a Főigazgatáson belülről vagy kívülről kerültek átcsoportosításra (becsült szükségletek: 6 AD/teljes munkaidős egyenérték és 3 AST/teljes munkaidős egyenérték).

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A rendelet megfelelő végrehajtásának ellenőrzése; felhatalmazáson alapuló/végrehajtási jogi aktusok és iránymutatások kidolgozása; a műszaki szolgálatok közös értékelésének megszervezése és felügyelete, valamint a tagállamok által végzett kijelölési és ellenőrzési eljárás felügyelete; a piacfelügyeleti tevékenységek uniós szintű összehangolása

Külső munkatársak

3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.6.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

⌧A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

Összesen

A következő pénzügyi évek

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet: A nemzeti díjrendszer révén a tagállamok fogják finanszírozni saját típus-jóváhagyási és piacfelügyeleti tevékenységeiket, és hozzá fognak járulni a Bizottság által végzett, független megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatok költségeihez.

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

7,700

7,500

7,200

4,700

27,100

xx

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre (a 3.2.5. szakaszban megjelölt, tagállamoktól származó hozzájárulásokra) gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 45

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

6600. cikk

7,700

7,500

7,200

4,700

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

02.0301 Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(2) COM/2012/0636 final.
(3) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.
(4) HL L 218., 2008.8.13., 82. o.
(5) http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/automotive/documents/consultations/2010-internal-market/index_en.htm  
(6) http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/automotive/files/projects/report-internal-market-legislation_en.pdf  
(7) http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/automotive/files/projects/impact-assessment-internal-market-legislation_en.pdf  
(8) SWD(2013) 466 final.
(9) HL C , , o.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyására vonatkozó keretrendszer létrehozásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).
(11) Bizottsági szolgálati munkadokumentum a gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó európai uniós jogi keretrendszer célravezetőségi vizsgálatáról (SWD(2013) 466 final).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
(13) A Tanács 1997. november 27-i 97/836/EK határozata az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához („1958. évi felülvizsgált megállapodás”) való csatlakozásáról (HL L 346., 1997.12.17., 81. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).
(15) A Tanács 1997. november 27-i 97/836/EK határozata (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).
(17) A Bizottság 2008. július 18-i 692/2008/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 595/2009/EK rendelete a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).
(19) A Bizottság 2011. május 25-i 582/2011/EU rendelete az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. február 5-i 167/2013/EU rendelete a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 168/2013/EU rendelete a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).
(25) A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.)
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1–96. o.)
(27) A Bizottság 19/2011/EU rendelete a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és jármű-azonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 8., 2011.1.12., 1. o.).
(28) A Tanács 1999. április 29-i 1999/37/EK irányelve a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).
(29) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(30) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).
(31) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(32) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html
(33) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(34) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(35) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(36) 2020. december 31-e után ezen összegekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével összhangban a 2021-től életbe lépő többéves pénzügyi keret fog vonatkozni.
(37) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(38) 2020. december 31-e után ezen összegekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével összhangban a 2021-től életbe lépő többéves pénzügyi keret fog vonatkozni.
(39) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(40) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.
(41) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(42) Lásd a 38. lábjegyzetet.
(43) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(44) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(45) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Brüsszel, 2016.1.27.

COM(2016) 31 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

{SWD(2016) 9 final}
{SWD(2016) 10 final}


MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

Mellékletek jegyzéke

I. melléklet

Adatközlő lap – A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó adatok teljes jegyzéke

II. melléklet

Általános fogalommeghatározások, feltételek a járművek kategóriákba sorolásához, a járműtípusokhoz és a felépítménytípusokhoz

1. függelék:

Eljárás annak ellenőrzésére, hogy a jármű a terepjárók kategóriájába sorolható-e

2. függelék:

A különböző felépítményfajták kódjainak kiegészítésére használt számjegyek

III. melléklet

Adatközlő lap a járművek EU-típusjóváhagyásához

IV. melléklet

A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények

I. rész

A korlátlan sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó szabályozási aktusok

1. függelék:

A 39. cikk szerinti, kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó szabályozási aktusok

2. függelék:

A járművek 42. cikk szerinti egyedi EU-jóváhagyására vonatkozó követelmények

II. rész

Az I. részben említett irányelvek és rendeletek alternatívájaként elismert ENSZ EGB-előírások jegyzéke

III. rész

A különleges rendeltetésű járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelményeket tartalmazó szabályozási aktusok

1. függelék:

Lakóautók, mentőjárművek és halottszállító kocsik

2. függelék:

Páncélozott járművek

3. függelék:

Kerekes székkel használható járművek

4. függelék:

Egyéb különleges rendeltetésű járművek (beleértve a különleges csoportot, a berendezésszállítókat és a lakókocsikat)

5. függelék:

Önjáró daruk

6. függelék:

Kivételes rakományt szállító pótkocsik

V. melléklet

Az EU-típusjóváhagyás során követendő eljárások

1. függelék:

Azon szabványok, amelyeknek a 72. cikkben említett szervezeteknek meg kell felelniük

2. függelék:

A műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó eljárás

3. függelék:

A vizsgálati jegyzőkönyvek formátumára vonatkozó általános előírások

VI. melléklet

Az EU-típusbizonyítvány mintái

Függelék:

Azon szabályozási aktusok felsorolása, amelyeknek a járműtípus megfelel

VII. melléklet

Az EU-típusbizonyítvány számozási rendszere

Függelék:

Alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyási jele

VIII. melléklet

Vizsgálati eredmények

IX. melléklet

Megfelelőségi nyilatkozat

X. melléklet

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárások

XI. melléklet

Az alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működésének súlyos veszélyeztetésére alkalmas alkatrészek és tartozékok forgalomba hozatalát engedélyező tanúsítvány mintája és számozási rendszere

Függelék:

Az EU-típusjóváhagyási engedély mintája

XII. melléklet

Kis sorozatokra vonatkozó legnagyobb darabszámok

XIII. melléklet

A jármű biztonsága vagy környezetvédelmi jellemzői szempontjából alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működésének jelentős veszélyeztetésére alkalmas alkatrészek és tartozékok jegyzéke, teljesítménykövetelményei és a megfelelő vizsgálati eljárások, valamint jelölési és csomagolási előírások

XIV. melléklet

A szabályozási aktusokkal összhangban megadott, elutasított, illetve visszavont EU-típusjóváhagyások jegyzéke

XV. melléklet

Szabályozási aktusok, amelyek vonatkozásában a gyártó műszaki szolgálatként kijelölhető

Függelék:

Gyártó műszaki szolgálatként való kijelölése és alvállalkozók igénybevétele

XVI. melléklet

A gyártó vagy a műszaki szolgálat által használható virtuális vizsgálati módszerek alkalmazásának feltételei

1. függelék:

A virtuális vizsgálati módszerek használatának általános feltételei

2. függelék:

A virtuális vizsgálati módszerek használatának különös feltételei

3. függelék:

Validálási eljárás

XVII. melléklet

A többlépcsős EU-típusjóváhagyás során követendő eljárások

Függelék:

A gyártó kiegészítő táblájának mintája

XVIII. melléklet

Hozzáférés a jármű fedélzeti diagnosztikai információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz

1. függelék:

A jármű fedélzeti diagnosztikai, valamint járműjavítási és -karbantartási információihoz való hozzáférésre vonatkozó gyártói bizonyítvány

2. függelék:

A jármű OBD-információi

XIX. melléklet

Megfelelési táblázat


I. MELLÉKLET

ADATKÖZLŐ LAP – A JÁRMŰVEK, RENDSZEREK, ALKOTÓELEMEK ÉS ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK TELJES JEGYZÉKE (a)

I. rész

A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó, az e rendelet által és a IV. mellékletben említett szabályozási aktusok által előírt adatközlő lapok csak az ebből a teljes körű jegyzékből vett kivonatokból állhatnak, és követniük kell a teljes körű jegyzék számozási rendszerét.

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben fényképeket nyújtanak be, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha az e mellékletben említett rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek elektromos vezérlőeszközökkel rendelkeznek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

1.    ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.    Gyártmány (a gyártó márkaneve): …

1.2.    Típus: …

1.2.0.1.    Alváz: …

1.2.0.2.    Felépítmény/teljes jármű: …

1.2.1.    Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

1.2.2.    Többlépcsős típusjóváhagyás esetén az alap-/előző lépcsőhöz tartozó jármű típusjóváhagyására vonatkozó adatok, lépcsőnként felsorolva. (Az adatok táblázatos formában is megadhatók.)

Típus: …………………………………………………………………………

Változat(ok): …………………………………………………………………..

Kivitel(ek): …………………………………………………………………...

Típus-jóváhagyási szám, beleértve a kiterjesztés számát ……………………….

1.3.    Típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön/alkotóelemen/önálló műszaki egységen (1) (b): …

1.3.0.1.    Alváz: …

1.3.0.2.    Felépítmény/teljes jármű: …

1.3.1.    A jelölés helye: …

1.3.1.1.    Alváz: …

1.3.1.2.    Felépítmény/teljes jármű: …

1.4.    Jármű-kategória (c): …

1.4.1.    A jármű osztályozása(i) a rendeltetése szerint szállítható veszélyes áruk alapján: …

1.5.    A gyártó vállalat neve és címe: …

1.5.1.    Többlépcsős típusjóváhagyás esetén az alap-/előző lépcső(k)höz tartozó járművet gyártó vállalat neve és címe………

1.6.    A jogszabályban előírt táblák rögzítésének helye és módja, valamint a jármű azonosító számának helye: …

1.6.1.    Az alvázon: …

1.6.2.    A felépítményen: …

1.7.    (Nem meghatározott)

1.8.    Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: …

1.9.    A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: …

2.    ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐK

2.1.    A jóváhagyandó típust képviselő járműről/alkotóelemről/önálló műszaki egységről készített fényképek és/vagy rajzok (1): …

2.2.    A teljes jármű méretezett rajza: …

2.3.    A tengelyek és kerekek száma: …

2.3.1.    Ikerkerekekkel ellátott tengelyek száma és elhelyezkedése: …

2.3.2.    A kormányzott tengelyek száma és elhelyezkedése: …

2.3.3.    Hajtott tengelyek (száma, elhelyezkedése, összekapcsolása): …

2.4.    Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz): …

2.5.    Az oldalsó hossztartók anyaga (d): …

2.6.    A motor helye és elrendezése: …

2.7.    Vezetőfülke (motor feletti vezetőfülke vagy hagyományos motorház) (e): …

2.8.    A vezető helye: bal/jobb (1).

2.8.1.    A jármű jobboldali/baloldali közlekedésre van kialakítva (1).

2.9.    Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórudas pótkocsi: …

2.10.    Tüntesse fel, ha a járművet kifejezetten szabályozott hőmérséklet mellett történő áruszállításra tervezték: …

3.    TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (f) ( g ) ( 6 ) 

   (kg-ban és mm-ben) (Lásd a rajzokon, amennyiben vannak)

3.1.    Tengelytáv(ok) (teljesen terhelt állapotban) (g1):

3.1.1.    Két tengellyel rendelkező járművek: …

3.1.2.    Három vagy több tengellyel rendelkező járművek

3.1.2.1.    Az egymást követő tengelyek közötti távolság, a legelső tengelytől a leghátsó felé: …

3.1.2.2.    Teljes tengelytáv: …

3.2.    Nyeregszerkezet

3.2.1.    Félpótkocsik esetében

3.2.1.1.    A királycsap tengelye és a félpótkocsi leghátsó vége közötti távolság: …

3.2.1.2.    A királycsap tengelye és a félpótkocsi elejének tetszőleges pontja közötti legnagyobb távolság: …

3.2.1.3.    A félpótkocsi vonatkoztatási tengelytávja (az 1230/2012/EU bizottsági rendelet 1 I. melléklete D. részének 3.2. pontjában előírtak szerint): …

3.2.2.    Nyerges vontatók esetében

3.2.2.1.    Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb; nem teljes jármű esetében jelezni kell a megengedett értékeket) (g2): …

3.2.2.2.    A (szabványos) nyeregszerkezet legnagyobb magassága (g3): …

3.3.    A tengelyek nyomtávja(i) és szélessége(i)

3.3.1.    Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávjai (g4): …

3.3.2.    Az összes többi tengely nyomtávja (g4): …

3.3.3.    A leghosszabb hátsó tengely hossza: …

3.3.4.    A legelső tengely hossza (a gumiabroncsok legkülső pontjától mérve, a talajhoz közeli abroncskidudorodást figyelmen kívül hagyva): …

3.4.    A jármű mérettartománya (teljes)

3.4.1.    Felépítmény nélküli alváz esetében

3.4.1.1.    Hosszúság (g5): …

3.4.1.1.1.    Legnagyobb megengedett hosszúság: …

3.4.1.1.2.    Legkisebb megengedett hosszúság: …

3.4.1.1.3.    Félpótkocsik esetében a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (g6): …

3.4.1.2.    Szélesség (g7): …

3.4.1.2.1.    Legnagyobb megengedett szélesség: …

3.4.1.2.2.    Legkisebb megengedett szélesség: …

3.4.1.3.    Magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetében jelölni kell a szokásos haladási helyzetet): …

3.4.1.4.    Elülső kinyúlás (g9): …

3.4.1.4.1.    Megközelítési szög (g10): …… fok.

3.4.1.5.    Hátsó kinyúlás (g11): …

3.4.1.5.1.    Elhagyási szög (g12): …… fok.

3.4.1.5.2.    A kapcsolási pont kinyúlásának legkisebb és legnagyobb megengedett mértéke (g13): …

3.4.1.6.    Szabad magasság (a II. melléklet 1. függelékének 3. pontja szerint mérve)

3.4.1.6.1.    A tengelyek között: …

3.4.1.6.2.    Az első tengely(ek) alatt: …

3.4.1.6.3.    A hátsó tengely(ek) alatt: …

3.4.1.7.    Terepszög (g14): …… fok.

3.4.1.8.    A felépítmény és/vagy a belső szerelvények és/vagy a tartozékok és/vagy a hasznos terhelés tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei: …

3.4.2.    Felépítménnyel ellátott alváz esetében

3.4.2.1.    Hosszúság (g5): …

3.4.2.1.1.    Rakfelület hosszúsága: …

3.4.2.1.2.    Félpótkocsik esetében a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (g6): …

3.4.2.2.    Szélesség (g7): …

3.4.2.2.1.    A falak vastagsága (szabályozott hőmérséklet mellett történő áruszállításra tervezett járművek esetében): …

3.4.2.3.    Magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetében jelölni kell a szokásos haladási helyzetet): …

3.4.2.4.    Elülső kinyúlás (g9): …

3.4.2.4.1.    Megközelítési szög (g10): …… fok.

3.4.2.5.    Hátsó kinyúlás (g11): …

3.4.2.5.1.    Elhagyási szög (g12): …… fok.

3.4.2.5.2.    A kapcsolási pont kinyúlásának legkisebb és legnagyobb megengedett mértéke (g13): …

3.4.2.6.    Szabad magasság (a II. melléklet 1. függelékének 3. pontja szerint mérve)

3.4.2.6.1.    A tengelyek között: …

3.4.2.6.2.    Az első tengely(ek) alatt: …

3.4.2.6.3.    A hátsó tengely(ek) alatt: …

3.4.2.7.    Terepszög (g14): …… fok.

3.4.2.8.    A hasznos terhelés tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei (nem egyenletes terheléseloszlás esetében): …

3.4.2.9.    A jármű (M2 és M3) tömegközéppontjának elhelyezkedése a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg mellett, hossz-, kereszt- és függőleges irányban: …

3.4.3.    Alváz nélkül jóváhagyott felépítmény esetében (M2 és M3 kategóriájú járművek)

3.4.3.1.    Hosszúság (g5): …

3.4.3.2.    Szélesség (g7): …

3.4.3.3.    Névleges magasság (menetkész állapotban) (g8) a rendeltetés szerinti alváztípus(ok)on (állítható magasságú felfüggesztés esetében jelölni kell a szokásos haladási helyzetet): …

3.5.    Nem teljes jármű esetében a kormányzott tengely(ek)re jutó legkisebb tömeg:

3.6.    Menetkész tömeg (h)

a)    a legnagyobb és a legkisebb érték mindegyik változat esetében: …

b)    az egyes kivitelek tömege (táblázatban): …

3.6.1.    E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, középtengelyes pótkocsi vagy merev vonórudas pótkocsi esetében a kapcsolási pontra eső tömeg: …

a)    a legnagyobb és a legkisebb érték mindegyik változat esetében: …

b)    az egyes kivitelek tömege (táblázatban): …

3.6.2.    A nem kötelező felszerelések tömege (az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének 4. és 5. pontjában előírtak szerint): …

3.7.    Nem teljes jármű esetében a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege: …

3.7.1.    E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetében a kapcsolási pontra eső terhelés: …

3.8.    A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg (i) (3): …

3.8.1.    E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetében a kapcsolási pontra eső terhelés (3): …

3.9.    Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

3.10.    Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

3.11.    A vontatójármű által vontatható műszakilag megengedett legnagyobb tömeg 

az alábbiak esetében:

3.11.1.    Vonórudas pótkocsi: …

3.11.2.    Félpótkocsi: …

3.11.3.    Középtengelyes pótkocsi: …

3.11.3.1.    A kapcsolófej-túlnyúlás legnagyobb viszonya (j) a tengelytávhoz: …

3.11.3.2.    Legnagyobb V-érték: …… kN.

3.11.4.    Merev vonórudas pótkocsi: …

3.11.5.    A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege (3): …

3.11.6.    A fékezetlen pótkocsi legnagyobb tömege: …

3.12.    A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a kapcsolási ponton:

3.12.1.    a vontatójármű esetében: …

3.12.2.    félpótkocsi, középtengelyes pótkocsi vagy merev vonórudas pótkocsi esetében: …

3.12.3.    A vonószerkezet megengedett legnagyobb tömege (amennyiben nem a gyártó szerelte be): …

3.13.    Hátsó kilendülés (az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete C részének 6. és 7. pontja): …

3.14.    Motorteljesítmény/legnagyobb tömeg aránya: …… kW/kg.

3.14.1.    A motorteljesítmény és a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegének aránya (az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete C részének 5. pontja): ……kW/kg.

3.15.    Hegymeneti elindulási képesség (önálló jármű) (4): …… %.

3.16.    Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek (választható) 

3.16.1.    Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: …

3.16.2.    Az egyes tengelyekre jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg, valamint félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetében a kapcsolási pontra eső, gyártó által meghatározott, tervezett terhelés, amennyiben az kisebb, mint a kapcsolási pontra eső műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: …

3.16.3.    Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg: …

3.16.4.    Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb vontatható tömeg: …

3.16.5.    A járműszerelvény nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: …

3.17.    Többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott jármű (csak a 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó, N1 kategóriájú, nem teljes vagy befejezett jármű esetében): igen/nem (1)

3.17.1.    A menetkész alapjármű tömege: …kg

3.17.2.    A 692/2008/EK rendelet XII. mellékletének 5. pontja szerint számított átlagos terhelés (alapértelmezett kiegészítő terhelés): …kg

4.    MOTOR (k) 

4.1.    A motor gyártója:  

4.1.1.    A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés szerint) vagy más azonosító jelölése: …

4.1.2.    Jóváhagyási szám (adott esetben), ideértve a tüzelőanyagot azonosító jelölést: …

(csak nehézgépjárműveknél)

4.2.    Belső égésű motor

4.2.1.    Egyedi motoradatok 

4.2.1.1.    Működési elv: szikragyújtású/kompressziógyújtású/vegyes üzemű motor (1)

Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (1)

4.2.1.1.1.    A vegyes üzemű motor típusa: 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (1) (x1)

4.2.1.1.2.    A gáz energiahányadosa a melegindítással végzett WHTC vizsgálati ciklus során: … %

4.2.1.2.    A hengerek száma és elrendezése: …

4.2.1.2.1.    Furat (l): …… mm

4.2.1.2.2.    Löket (l): …… mm

4.2.1.2.3.    Gyújtási sorrend: …

4.2.1.3.    A motor hengerűrtartalma (m): …… cm3 

4.2.1.4.    Sűrítési arány (2): …

4.2.1.5.    Az égéstér, a dugattyútető és szikragyújtású motor esetében a dugattyúgyűrűk rajzai: …

4.2.1.6.    Normál alapjárati fordulatszám (2): …… min-1 

4.2.1.6.1.    Emelt alapjárati fordulatszám (2): …… min-1

4.2.1.6.2.    Alapjárat dízelmotornál: igen/nem (1) (x1)

4.2.1.7.    Térfogatra vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom a kipufogógázban alapjáratban (2): …… % a gyártó meghatározása szerint (csak szikragyújtású motoroknál)

4.2.1.8.    Legnagyobb hasznos teljesítmény (n): ... kW … min-1 mellett (a gyártó által megadott érték)

4.2.1.9.    A motor megengedett legnagyobb fordulatszámának a gyártó által megadott értéke: …… min-1 

4.2.1.10.    Legnagyobb hasznos forgatónyomaték (n): ... Nm … min-1 mellett (a gyártó által megadott érték)

4.2.1.11.    (Csak az Euro VI esetében) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5., 7. és 9. cikkében előírt dokumentációcsomagra, amely lehetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára, hogy értékelje a kibocsátáscsökkentési stratégiákat és a motorban található, az NOx-szabályozási megoldások helyes működését biztosító rendszereket

4.2.2.    Tüzelőanyag 

4.2.2.1.    Könnyűgépjárművek: gázolaj/benzin/LPG/földgáz vagy biometán/etanol (E 85)/biodízel/hidrogén/hidrogén-földgáz keverék (1) (6)

4.2.2.2.    Nehézgépjárművek: gázolaj/benzin/LPG/H tartományú földgáz/L tartományú földgáz/HL tartományú földgáz/etanol (ED95)/etanol (E85)/LNG/LNG20 (1)(6)

4.2.2.2.1.    (Csak az Euro VI esetében) A gyártó által az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének 1.1.2. pontja szerint megadott tüzelőanyagok, amelyekkel a motor üzemeltethető (értelemszerűen)

4.2.2.3.    Tüzelőanyag-tartály töltőcsonkja: korlátozott keresztmetszet/címke (1)

4.2.2.4.    A jármű tüzelőanyagának típusa: egyfajta tüzelőanyag, kétfajta tüzelőanyag, rugalmas tüzelőanyag-felhasználás (1)

4.2.2.5.    A tüzelőanyag legnagyobb elfogadható biotüzelőanyag-tartalma: (a gyártó által megadott érték) … térfogatszázalék

4.2.3.    Tüzelőanyag-tartály(ok) 

4.2.3.1.    Üzemi tüzelőanyag-tartály(ok)

4.2.3.1.1.    Az egyes tartályok száma és térfogata: …

4.2.3.1.1.1.    Anyag: …

4.2.3.1.2.    A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, a zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt: …

4.2.3.1.3.    A tüzelőanyag-tartály(ok) járműben való pontos elhelyezkedését mutató rajzok: …

4.2.3.2.    Tartalék tüzelőanyag-tartály(ok)

4.2.3.2.1.    Az egyes tartályok száma és térfogata: …

4.2.3.2.1.1.    Anyag: …

4.2.3.2.2.    A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, a zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt: …

4.2.3.2.3.    A tüzelőanyag-tartály(ok) járműben való pontos elhelyezkedését mutató rajzok: …

4.2.4.    Tüzelőanyag-adagolás 

4.2.4.1.    Porlasztó(k)on keresztül: igen/nem (1)

4.2.4.2.    Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziógyújtású vagy vegyes üzemű motorok esetében): igen/nem (1)

4.2.4.2.1.    Rendszerleírás: …

4.2.4.2.2.    Működési elv: közvetlen befecskendezésű/előkamrás/örvénykamrás (1)

4.2.4.2.3.    Befecskendező szivattyú

4.2.4.2.3.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.4.2.3.2.    Típus(ok): …

4.2.4.2.3.3.    Legnagyobb tüzelőanyag-szállítás (1) (2): …… mm3/löket vagy ciklus … min-1 fordulatszámon, vagy választhatóan szállítási jelleggörbe: …

   (feltöltőnyomás-szabályozó alkalmazása esetén adja meg a jellemző tüzelőanyag-ellátási teljesítményt és az egyes fordulatszámokhoz tartozó feltöltőnyomást)

4.2.4.2.3.4.    Statikus előbefecskendezés (2): …

4.2.4.2.3.5.    Előbefecskendezési jelleggörbe (2): …

4.2.4.2.3.6.    Kalibrálási eljárás: próbapad/motor (1)

4.2.4.2.4.    Fordulatszám-szabályozó

4.2.4.2.4.1.    Típus: …

4.2.4.2.4.2.    Leszabályozási pont

4.2.4.2.4.2.1.    Leszabályozási fordulatszám terhelés mellett: …… min-1 

4.2.4.2.4.2.2.    Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül: …… min-1 

4.2.4.2.4.2.3.    Alapjárati fordulatszám: ….. min-1 

4.2.4.2.5.    Befecskendezési csőrendszer (csak nehézgépjárműveknél)

4.2.4.2.5.1.    Hosszúság: …… mm

4.2.4.2.5.2.    Belső átmérő: …… mm

4.2.4.2.5.3.    Közös nyomócső, gyártmány és típus: …

4.2.4.2.6.    Befecskendező fúvóka/fúvókák

4.2.4.2.6.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.4.2.6.2.    Típus(ok): …

4.2.4.2.6.3.    Nyitási nyomás (2): ... kPa vagy jelleggörbe (é): …

4.2.4.2.7.    Hidegindító berendezés

4.2.4.2.7.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.4.2.7.2.    Típus(ok): …

4.2.4.2.7.3.    Leírás: …

4.2.4.2.8.    Kiegészítő indító segédberendezés

4.2.4.2.8.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.4.2.8.2.    Típus(ok): …

4.2.4.2.8.3.    Rendszerleírás: …

4.2.4.2.9.    Elektronikusan vezérelt befecskendezés: igen/nem (1)

4.2.4.2.9.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.4.2.9.2.    Típus(ok):

4.2.4.2.9.3.    A rendszer leírása (nem folyamatos befecskendezésű rendszerek esetében az ezzel egyenértékű adatokat kell megadni): …

4.2.4.2.9.3.1.    Az elektronikus vezérlőegység (ECU) gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.2.    A tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.3.    A levegőáramlás-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.4.    A tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.5.    A fojtószelepház gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.6.    A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.7.    A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.8.    A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.2.9.3.9.    Szoftverkalibrálási szám(ok): …

4.2.4.3.    Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak szikragyújtású motorok esetében): igen/nem (1)

4.2.4.3.1.    Működési elv: szívó gyűjtőcső (egy-/többpontos/közvetlen befecskendezés (1)/egyéb (adja meg): … …

4.2.4.3.2.    Gyártmány(ok): …

4.2.4.3.3.    Típus(ok): …

4.2.4.3.4.    A rendszer leírása (nem folyamatos befecskendezésű rendszerek esetében az ezzel egyenértékű adatokat kell megadni): …

4.2.4.3.4.1.    Az elektronikus vezérlőegység (ECU) gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.2.    A tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.3.    A levegőáramlás-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.4.    A tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.5.    A nyomásszabályozó gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.6.    A mikrokapcsoló gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.7.    Az alapjárati állítócsavar gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.8.    A fojtószelepház gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.9.    A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.10.    A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.11.    A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa: …

4.2.4.3.4.12.    Szoftverkalibrálási szám(ok): …

4.2.4.3.5.    Befecskendező fúvóka/fúvókák: nyitási nyomás (2): …… kPa vagy jelleggörbe: …

4.2.4.3.5.1.    Gyártmány: …

4.2.4.3.5.2.    Típus: …

4.2.4.3.6.    Befecskendezés vezérlése: …

4.2.4.3.7.    Hidegindító berendezés

4.2.4.3.7.1.    Működési elv(ek): …

4.2.4.3.7.2.    Működési tartomány határai/beállítási értékei (1) (2): …

4.2.4.4.    Tápszivattyú

4.2.4.4.1.    Nyomás (2): ... kPa vagy jelleggörbe (2): …

4.2.5.    Elektromos rendszer 

4.2.5.1.    Névleges feszültség: …… V, pozitív/negatív testelés (1)

4.2.5.2.    Generátor

4.2.5.2.1.    Típus: …

4.2.5.2.2.    Névleges teljesítmény: …… VA

4.2.6.    Gyújtásrendszer (csak szikragyújtású motorok esetében) 

4.2.6.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.6.2.    Típus(ok): …

4.2.6.3.    Működési elv: …

4.2.6.4.    Az előgyújtás-szabályozó jelleggörbéje vagy jellegmezője (2): …

4.2.6.5.    Statikus előgyújtás (2): …… fok a felső holtpont előtt

4.2.6.6.    Gyújtógyertyák

4.2.6.6.1.    Gyártmány: …

4.2.6.6.2.    Típus: …

4.2.6.6.3.    Hézag beállítása: …… mm

4.2.6.7.    Gyújtótekercs(ek)

4.2.6.7.1.    Gyártmány: …

4.2.6.7.2.    Típus: …

4.2.7.    Hűtőrendszer: folyadék/levegő (1)

4.2.7.1.    A motorhőmérséklet-szabályozó rendszer névleges beállítási értéke: …

4.2.7.2.    Folyadékhűtés

4.2.7.2.1.    A folyadék jellege: …

4.2.7.2.2.    Keringető szivattyú(k): van/nincs (1)

4.2.7.2.3.    Jellemzők: ……….vagy

4.2.7.2.3.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.7.2.3.2.    Típus(ok): …

4.2.7.2.4.    Áttételi arány(ok): …

4.2.7.2.5.    A ventilátor és hajtószerkezetének leírása: …

4.2.7.3.    Léghűtés

4.2.7.3.1.    Ventilátor: van/nincs (1)

4.2.7.3.2.    Jellemzők: …….vagy

4.2.7.3.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.7.3.2.2.    Típus(ok): …

4.2.7.3.3.    Áttételi arány(ok): …

4.2.8.    Szívórendszer 

4.2.8.1.    Feltöltő: van/nincs (1)

4.2.8.1.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.8.1.2.    Típus(ok): …

4.2.8.1.3.    A rendszer leírása (pl. a legnagyobb feltöltőnyomás: …… kPa; adott esetben megkerülőszelep): …

4.2.8.2.    Töltőlevegő-hűtő: van/nincs (1)

4.2.8.2.1.    Típus: levegő-levegő/levegő-víz (1)

4.2.8.3.    Szívótorki nyomásesés a motor névleges fordulatszámán, 100 %-os terhelés mellett (csak kompressziógyújtású motoroknál)

4.2.8.3.1.    Legkisebb megengedett: ………. kPa

4.2.8.3.2.    Legnagyobb megengedett: ……… kPa

4.2.8.3.3.    (Csak az Euro VI esetében) Tényleges szívótorki nyomásesés a motor névleges fordulatszámán, a jármű 100 %-os terhelése mellett: … kPa

4.2.8.4.    A szívócsövek és tartozékaik (csillapítókamra, előmelegítő, kiegészítő levegő-beömlőnyílások stb.) leírása és rajzai: …

4.2.8.4.1.    A szívó gyűjtőcső leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt): …

4.2.8.4.2.    Légszűrő, rajzok: … vagy

4.2.8.4.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.8.4.2.2.    Típus(ok): …

4.2.8.4.3.    Szívászajcsökkentő, rajzok: … vagy

4.2.8.4.3.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.8.4.3.2.    Típus(ok): …

4.2.9.    Kipufogórendszer 

4.2.9.1.    A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza: …

4.2.9.2.    A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza: …

4.2.9.2.1.    (Csak az Euro VI esetében) A kipufogórendszer azon alkotóelemeinek leírása és/vagy rajza, melyek a motorrendszer részét alkotják

4.2.9.3.    Legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás a névleges motorfordulatszámon, 100 %-os terhelésnél (csak kompressziógyújtású motoroknál): …… kPa

4.2.9.3.1.    (Csak az Euro VI esetében) Tényleges kipufogási ellennyomás a névleges motorfordulatszámon, a jármű 100 %-os terhelése esetében (csak kompressziógyújtású motoroknál): … kPa

4.2.9.4.    Kipufogódob(ok) típusa, jelölése: …

   Ha a külső zaj miatt szükséges, a motorházban és a motoron alkalmazott csökkentő megoldások: …

4.2.9.5.    A kipufogónyílás elhelyezkedése: …

4.2.9.6.    Szálas anyagokat tartalmazó kipufogódob: …

4.2.9.7.    A teljes kipufogórendszer térfogata: …… dm3

4.2.9.7.1.    (Csak az Euro VI esetében) A kipufogórendszer elfogadható térfogata: … dm3 

4.2.9.7.2.    (Csak az Euro VI esetében) A kipufogórendszer azon részének térfogata, amely a motorrendszer részét alkotja: … dm3

4.2.10.    A beömlő- és kiömlőnyílások legkisebb keresztmetszete:

4.2.11.    Szelepvezérlési idők vagy ezzel egyenértékű adatok 

4.2.11.1.    Legnagyobb szelepemelkedés, nyitási és zárási szögek, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai a holtpontokhoz képest. Állítható vezérlés esetében a vezérlés legkisebb és legnagyobb értékei: …

4.2.11.2.    Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (1): …

4.2.12.    Légszennyezés elleni megoldások 

4.2.12.1.    Kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok): …

4.2.12.1.1.    (Csak az Euro VI esetében) Kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés: van/nincs (2)

Ha van, annak leírása és rajza:

Ha nincs, meg kell felelni az 582/2011/EU rendelet V. mellékletének

4.2.12.2.    További kibocsátáscsökkentő berendezések (amennyiben vannak és más pontban nem szerepelnek)

4.2.12.2.1.    Katalizátor: van/nincs (1)

4.2.12.2.1.1.    Katalizátorok és elemek száma (kérjük, az alábbi pontokban minden egyes külön egységre adja meg az információkat): …

4.2.12.2.1.2.    A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata: …

4.2.12.2.1.3.    A katalitikus folyamat típusa: …

4.2.12.2.1.4.    Teljes nemesfémtöltet: …

4.2.12.2.1.5.    Relatív koncentráció: …

4.2.12.2.1.6.    Hordozó (szerkezete és anyaga): …

4.2.12.2.1.7.    Cellasűrűség: …

4.2.12.2.1.8.    A katalizátor(ok) házának típusa: …

4.2.12.2.1.9.    A katalizátor(ok) elhelyezkedése (hely és vonatkoztatási távolság a kipufogócsőben): …

4.2.12.2.1.10.    Hőpajzs: van/nincs (1)

4.2.12.2.1.11.    Regeneráló rendszerek/kipufogógáz-utókezelő rendszerek eljárása, leírás: …

4.2.12.2.1.11.1.    Az I. típusú menetciklusok (vagy egyenértékű próbapadi ciklusok) száma, amelyek két, regenerálási fázist tartalmazó ciklus között játszódnak le az I. típusú vizsgálatnak megfelelő feltételek esetében („D” távolság a 83. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének 1. ábráján): …

4.2.12.2.1.11.2.    A két, regenerálási fázist tartalmazó ciklus közötti ciklusok számának megállapítására használt módszer leírása: …

4.2.12.2.1.11.3.    A regenerálás kiváltásához szükséges terhelés mértékét meghatározó paraméterek (azaz hőmérséklet, nyomás stb.): …

4.2.12.2.1.11.4.    A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének 3.1. szakasza szerinti vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: …

4.2.12.2.1.11.5.    Szokásos üzemi hőmérsékleti tartomány: ……… K

4.2.12.2.1.11.6.    Fogyó reagensek: vannak/nincsenek (1)

4.2.12.2.1.11.7.    A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: …

4.2.12.2.1.11.8.    A reagens szokásos üzemi hőmérsékleti tartománya: ……… K

4.2.12.2.1.11.9.    Nemzetközi szabvány: …

4.2.12.2.1.11.10.    A reagensfeltöltés gyakorisága: folyamatosan/karbantartáskor (1)

4.2.12.2.1.12.    A katalizátor gyártmánya: …

4.2.12.2.1.13.    Termékazonosító szám: …

4.2.12.2.2.    Oxigénérzékelő: van/nincs (1)

4.2.12.2.2.1.    Gyártmány: …

4.2.12.2.2.2.    Hely: …

4.2.12.2.2.3.    Szabályozási tartomány: …

4.2.12.2.2.4.    Típus: …

4.2.12.2.2.5.    Termékazonosító szám: …

4.2.12.2.3.    Légbefúvás: van/nincs (1)

4.2.12.2.3.1.    Típus (rezgőszelep, légszivattyú stb.): …

4.2.12.2.4.    Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs (1)

4.2.12.2.4.1.    Jellemzői (gyártmány, típus, áramlás stb.): …

4.2.12.2.4.2.    Vízzel hűtött rendszer: igen/nem (1)

4.2.12.2.5.    Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer: van/nincs (1)

4.2.12.2.5.1.    A berendezések és behangolási állapotuk részletes leírása: …

4.2.12.2.5.2.    A párolgási kibocsátást csökkentő rendszer rajza: …

4.2.12.2.5.3.    Az aktívszén-tartály rajza: …

4.2.12.2.5.4.    A száraz aktív szén tömege: …… g

4.2.12.2.5.5.    A tüzelőanyag-tartály elvi rajza, a befogadóképesség és a tartályanyag feltüntetésével: …

4.2.12.2.5.6.    A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs rajza: …

4.2.12.2.6.    Részecskeszűrő: van/nincs (1)

4.2.12.2.6.1.    A részecskeszűrő méretei, alakja és űrtartalma: …

4.2.12.2.6.2.    A részecskeszűrő kialakítása: …

4.2.12.2.6.3.    Elhelyezkedése (vonatkoztatási távolság a kipufogócsőben): …

4.2.12.2.6.4.    A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: …

4.2.12.2.6.4.1.    Az I. típusú menetciklusok (vagy egyenértékű próbapadi ciklusok) száma, amelyek két, regenerálási fázist tartalmazó ciklus között játszódnak le az I. típusú vizsgálatnak megfelelő feltételek esetében („D” távolság a 83. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének 1. ábráján): …

4.2.12.2.6.4.2.    A két, regenerálási fázist tartalmazó ciklus közötti ciklusok számának megállapítására használt módszer leírása: …

4.2.12.2.6.4.3.    A regenerálás kiváltásához szükséges terhelés mértékét meghatározó paraméterek (azaz hőmérséklet, nyomás stb.): …

4.2.12.2.6.4.4.    A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének 3.1. szakasza szerinti vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: …

4.2.12.2.6.5.    A részecskeszűrő gyártmánya: …

4.2.12.2.6.6.    Termékazonosító szám: …

4.2.12.2.6.7.    Szokásos üzemi hőmérséklet: ... (K) és nyomástartomány … (kPa)

   (csak nehézgépjárműveknél)

4.2.12.2.6.8.    Időszakos regeneráció esetében (csak nehézgépjárműveknél)

4.2.12.2.6.8.1.    ETC vizsgálati ciklusok száma két regeneráció között (n1): ... (az Euro VI-ra nem vonatkozik)

4.2.12.2.6.8.1.1.    (Csak az Euro VI esetében) Regeneráció nélküli WHTC vizsgálati ciklusok száma (n):

4.2.12.2.6.8.2.    ETC ciklusok száma a regeneráció alatt (n2): ... (az Euro VI-ra nem vonatkozik) 

4.2.12.2.6.8.2.1.    (Csak az Euro VI esetében) Regenerációval zajló WHTC vizsgálati ciklusok száma (nR):

4.2.12.2.6.9.    Egyéb rendszerek: vannak/nincsenek (1)

4.2.12.2.6.9.1.    Leírás és működés

4.2.12.2.7.1.    Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) van/nincs (1) …

4.2.12.2.7.1.1.    (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok száma a motorcsaládon belül

4.2.12.2.7.1.2.    Az OBD szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)

4.2.12.2.7.1.3.    Az OBD szerinti motorcsalád száma, amelybe az alapmotor/a motorcsalád tagja tartozik:

4.2.12.2.7.1.4.    A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében előírt, az említett rendelet X. mellékletében az OBD-rendszer jóváhagyása céljából meghatározott OBD-dokumentációra

4.2.12.2.7.1.5.    Adott esetben a gyártó hivatkozása az OBD-rendszerrel ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára

4.2.12.2.7.1.6.    Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor OBD-rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra

4.2.12.2.7.2.    A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza: …

4.2.12.2.7.3.    Az OBD-rendszer által ellenőrzött valamennyi alkotóelem, a rendeltetésével együtt: …

4.2.12.2.7.4.    Szöveges leírás (általános működési elvek) a következők tekintetében:

4.2.12.2.7.4.1.    Szikragyújtású motorok

4.2.12.2.7.4.1.1.    Katalizátor ellenőrzése: …

4.2.12.2.7.4.1.2.    Gyújtáshiba észlelése: …

4.2.12.2.7.4.1.3.    Oxigénérzékelő ellenőrzése: …

4.2.12.2.7.4.1.4.    Az OBD-rendszer által ellenőrzött egyéb alkotóelemek: …

4.2.12.2.7.4.2.    Kompressziógyújtású motorok: …

4.2.12.2.7.4.2.1.    Katalizátor ellenőrzése: …

4.2.12.2.7.4.2.2.    Részecskeszűrő ellenőrzése: …

4.2.12.2.7.4.2.3.    Az elektronikusan szabályozott tüzelőanyag-adagoló rendszer ellenőrzése: …

4.2.12.2.7.4.2.4.    A NOx-mentesítő rendszer ellenőrzése: …

4.2.12.2.7.4.2.5.    Az OBD-rendszer által ellenőrzött egyéb alkotóelemek: …

4.2.12.2.7.5.    A hibajelző aktiválásának feltételei (meghatározott számú menetciklus vagy statisztikai módszer): …

4.2.12.2.7.6.    Valamennyi használt OBD kimeneti kód és formátum (magyarázattal együtt): …

4.2.12.2.7.7.    A jármű gyártójának a következő kiegészítő információkat kell rendelkezésre bocsátania annak érdekében, hogy lehetővé tegye az OBD-rendszerrel kompatibilis csere- és pótalkatrészek, valamint diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártását.

4.2.12.2.7.7.1.    A jármű eredeti típusjóváhagyásához használt előkondicionálási ciklusok típusának és számának leírása.

4.2.12.2.7.7.2.    A jármű eredeti típusjóváhagyása során az OBD-rendszer által ellenőrzött alkotóelem tekintetében alkalmazott OBD-tesztciklus típusának leírása.

4.2.12.2.7.7.3.    Az összes ellenőrzött alkotóelem átfogó leírása, a hibaészlelés és a hibajelző aktiválásának stratégiájával (meghatározott számú menetciklus vagy statisztikai módszer) együtt, beleértve az OBD-rendszer által ellenőrzött egyes alkotóelemek másodlagosan érzékelt paramétereinek listáját. Az erőátviteli rendszer kibocsátással kapcsolatos egyes alkotóelemeihez, illetve az erőátviteli rendszer kibocsátással nem kapcsolatos egyes alkotóelemeihez kapcsolódó valamennyi OBD kimeneti kód és formátum felsorolása (és ezek tételes magyarázata), amennyiben az adott alkotóelem ellenőrzésének szerepe van a hibajelző aktiválásában, ideértve különösen a $05 mód ($21–FF vizsgálati azonosítók) adatainak, valamint a $06 mód adatainak átfogó ismertetését.

Az ISO 15765-4 (Közúti járművek – A vezérlőrendszer-hálózat (CAN) diagnosztikája – 4. rész: a szennyezőanyag-kibocsátással összefüggő rendszerekre vonatkozó előírások) szabvány szerinti adatátviteli kapcsolatot használó járműtípusok esetében átfogó ismertetést kell adni a $06 mód ($00–FF vizsgálati azonosítók) adatairól az OBD-rendszer által támogatott valamennyi azonosító tekintetében.

4.2.12.2.7.7.4.    A 4.2.12.2.7.7.3. pontban előírt információk megadhatók a 4.2.12.2.7.7.4.1. és 4.2.12.2.7.7.4.2. pontban ismertetett táblázat kitöltésével.

4.2.12.2.7.7.4.1.    Könnyűgépjárművek

Alkotóelem

Hibakód

Ellenőrzési stratégia

Hibaészlelési feltételek

Hibajelző aktiválásának feltételei

Másodlagos paraméterek

Előkondicionálás

Igazolási eljárás

Katalizátor

P0420

Az 1. és 2. oxigénérzékelő jelei

Az 1. és a 2. érzékelő jele közötti különbség

3. ciklus

Motor fordulatszáma, terhelése, levegő/tüzelőanyag üzemmód, katalizátor hőmérséklete

Két I. típusú ciklus

I. típus

4.2.12.2.7.7.4.2.    Nehézgépjárművek

Alkotóelem

Hibakód

Ellenőrzési stratégia

Hibaészlelési feltételek

Hibajelző aktiválásának feltételei

Másodlagos paraméterek

Előkondicionálás

Igazolási eljárás

Szelektív redukciós katalizátor

Pxxx

Az 1. és 2. NOx-érzékelő jelei

Az 1. és a 2. érzékelő jele közötti különbség

3. ciklus

Motor fordulatszáma, terhelése, katalizátor hőmérséklete, reagens aktivitása

Három OBD-tesztciklus (3 rövid ESC ciklus)

OBD-tesztciklus (rövid ESC ciklus)

4.2.12.2.7.7.5.    (Csak az Euro VI esetében) Az OBD-rendszer kommunikációs protokolljának szabványa: (7)

4.2.12.2.7.8.    (Csak az Euro VI esetében) A gyártó hivatkozása az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének d) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében előírt, a jármű fedélzeti diagnosztikájához, valamint javítási és karbantartási információihoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést célzó, a fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos információkra, vagy

4.2.12.2.7.8.1.    A 3.2.12.2.7.7. pontban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének 4. függelékében szereplő adatközlő lap mellékletére, mely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve:

Alkotóelem – Hibakód – Ellenőrzési stratégia – Hibaészlelési kritériumok – Hibajelző bekapcsolási kritériumai – Másodlagos paraméterek – Előkondicionálás – Igazolási eljárás

Katalizátor – P0420 – Az 1. és a 2. oxigénérzékelőtől jövő jelek – Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség – 3. ciklus – Fordulatszám, motorterhelés, levegő/tüzelőanyag arány, katalizátor-hőmérséklet – Két 1. típusú ciklus – 1. típus

4.2.12.2.7.9.    (Csak az Euro VI esetében) A járművön található OBD-alkotóelemek

4.2.12.2.7.9.1.    Az 582/2011/EU rendelet X. mellékletének 2.4.1. pontjában meghatározott alternatív jóváhagyást alkalmazzák? igen/nem (1)

4.2.12.2.7.9.2.    A járművön található OBD-alkotóelemek jegyzéke

4.2.12.2.7.9.3.    A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (9)

4.2.12.2.7.9.4.    Az OBD-rendszer külső kommunikációra szolgáló interfészének szöveges leírása és/vagy rajza (9)

4.2.12.2.8.    Egyéb rendszer (leírás és működés): …

4.2.12.2.8.1.    (Csak az Euro VI esetében) A NOx-szabályozási megoldások helyes működését biztosító rendszerek

4.2.12.2.8.2.    Használatkorlátozó rendszer

4.2.12.2.8.2.1    (Csak az Euro VI esetében) Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: igen/nem (1)

4.2.12.2.8.2.2.    A kúszó üzemmód aktiválása:

„kikapcsolás újraindítást követően”/„kikapcsolás tankolást követően”/„kikapcsolás leállást követően” (1)(7)

4.2.12.2.8.3.    (Csak az Euro VI esetében) A motorcsaládon belül a NOx-szabályozási megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett OBD szerinti motorcsaládok száma

4.2.12.2.8.3.1.    (Csak az Euro VI esetében) A motorcsaládon belül a NOx-szabályozási megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett OBD szerinti motorcsaládok (adott esetben):

4.2.12.2.8.3.2.    (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsalád száma, amelybe az alapmotor/a motorcsalád tagja tartozik:

4.2.12.2.8.4.    (Csak az Euro VI esetében) A reagens hatóanyag-tartalmának az a legalacsonyabb koncentrációja, amely még nem hozza működésbe a figyelmeztető rendszert (CDmin): (térfogatszázalék)

4.2.12.2.8.5.    (Csak az Euro VI esetében) Adott esetben a gyártó hivatkozása a NOx-szabályozási megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára

4.2.12.2.8.6.    (Csak az Euro VI esetében) A járművön található, a NOx-szabályozási megoldások helyes működését biztosító alkotóelemek

4.2.12.2.8.6.1.    A járművön található, a NOx-szabályozási megoldások helyes működését biztosító alkotóelemek jegyzéke

4.2.12.2.8.6.2.    Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozási megoldásainak helyes működését biztosító rendszernek a járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra

4.2.12.2.8.6.3.    A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (9)

4.2.12.2.8.6.4.    Az 582/2011/EU rendelet XIII. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott alternatív jóváhagyást alkalmazzák? igen/nem (1)

4.2.12.2.8.6.5.    Fűtött/fűtés nélküli reagenstartály és reagensadagoló rendszer (lásd a 49. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 2.4. szakaszát)

4.2.12.2.9.    Nyomatékkorlátozó: van/nincs (1)

4.2.12.2.9.1.    A nyomatékkorlátozó aktiválásának leírása (csak nehézgépjárműveknél): …

4.2.12.2.9.2.    A teljes terhelés jelleggörbéjére vonatkozó korlátozás leírása (csak nehézgépjárműveknél): …

4.2.13.    Füst opacitása 

4.2.13.1.    A fényelnyelési együttható jelének helye (csak kompressziógyújtású motoroknál): …

4.2.13.2.    Teljesítmény hat mérési ponton (lásd a 24. sz. ENSZ EGB-előírást)

4.2.13.3.    A próbapadon/ a járművön mért motorteljesítmény (1)

4.2.13.3.1.    Bejelentett fordulatszám- és teljesítményértékek

Mérési pontok

Motorfordulatszám (min-1)

Teljesítmény (kW)

1……

2……

3……

4……

5……

6……

4.2.14.    A tüzelőanyag-gazdaságosság befolyásolására tervezett berendezések részletezése (ha még nem szerepelnek más tételek alatt): …

4.2.15.    LPG-tüzelőanyagadagoló rendszer: van/nincs (1)

4.2.15.1.    A 34. számú ENSZ EGB-előírás szerinti típus-jóváhagyási szám: …

4.2.15.2.    Elektronikus motorvezérlő egység LPG tüzelőanyag adagolásához

4.2.15.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.15.2.2.    Típus(ok): …

4.2.15.2.3.    Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

4.2.15.3.    További dokumentáció

4.2.15.3.1.    A benzin- és az LPG-üzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

4.2.15.3.2.    A rendszer elrendezési rajza (villamos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): …

4.2.15.3.3.    A szimbólum rajza: …

4.2.16.    Földgáz-tüzelőanyagadagoló rendszer: van/nincs (1)

4.2.16.1.    A 34. számú ENSZ EGB-előírás szerinti típus-jóváhagyási szám: …

4.2.16.2.    Elektronikus motorvezérlő egység földgáz tüzelőanyag adagolásához

4.2.16.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.16.2.2.    Típus(ok): …

4.2.16.2.3.    Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

4.2.16.3.    További dokumentáció

4.2.16.3.1.    A benzin- és a földgázüzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

4.2.16.3.2.    A rendszer elrendezési rajza (villamos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): …

4.2.16.3.3.    A szimbólum rajza: …

4.2.17.    Nehézgépjárművek gázüzemű motorjaival kapcsolatos külön információk (más kialakítású rendszerek esetében az ezzel egyenértékű adatok)

4.2.17.1.    Tüzelőanyag: LPG/H tartományú földgáz/L tartományú földgáz/HL tartományú földgáz (1)

4.2.17.2.    Nyomásszabályozó(k) vagy párologtató/nyomásszabályozó(k) (1)

4.2.17.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.2.2.    Típus(ok): …

4.2.17.2.3.    Nyomáscsökkentő fokozatok száma: …

4.2.17.2.4.    Nyomás az utolsó fokozatban:

legkisebb: ….. kPa – legnagyobb: …. kPa

4.2.17.2.5.    A fő beállítási pontok száma: …

4.2.17.2.6.    Alapjárati beállítási pontok száma: …

4.2.17.2.7.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.3.    Tüzelőanyag-adagoló rendszer: keverőegység/gázbefúvás/folyadékbefecskendezés/közvetlen befecskendezés (1)

4.2.17.3.1.    A keverékminőség szabályozása: …

4.2.17.3.2.    A rendszer leírása és/vagy ábra és rajzok: …

4.2.17.3.3.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.4.    Keverőegység

4.2.17.4.1.    Száma: …

4.2.17.4.2.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.4.3.    Típus(ok): …

4.2.17.4.4.    Hely: …

4.2.17.4.5.    Beállítási lehetőségek: …

4.2.17.4.6.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.5.    Befecskendezés a szívó gyűjtőcsőbe

4.2.17.5.1.    Befecskendezés: egypontos/többpontos (1)

4.2.17.5.2.    Befecskendezés: folyamatos/egyidejűleg vezérelt/szekvenciálisan vezérelt (1)

4.2.17.5.3.    Befecskendező berendezés

4.2.17.5.3.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.5.3.2.    Típus(ok): …

4.2.17.5.3.3.    Beállítási lehetőségek: …

4.2.17.5.3.4.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.5.4.    Tápszivattyú (amennyiben van):

4.2.17.5.4.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.5.4.2.    Típus(ok): …

4.2.17.5.4.3.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.5.5.    Befecskendező fúvóka/fúvókák ...

4.2.17.5.5.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.5.5.2.    Típus(ok): …

4.2.17.5.5.3.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.6.    Közvetlen befecskendezés

4.2.17.6.1.    Befecskendező szivattyú/nyomásszabályozó (1)

4.2.17.6.1.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.6.1.2.    Típus(ok): …

4.2.17.6.1.3.    Befecskendezés vezérlése: …

4.2.17.6.1.4.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.6.2.    Befecskendező fúvóka/fúvókák ...

4.2.17.6.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.6.2.2.    Típus(ok): …

4.2.17.6.2.3.    Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (2): …

4.2.17.6.2.4.    Típus-jóváhagyási szám: …

4.2.17.7.    Elektronikus vezérlőegység (ECU)

4.2.17.7.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.7.2.    Típus(ok): …

4.2.17.7.3.    Beállítási lehetőségek: …

4.2.17.7.4.    Szoftverkalibrálási szám(ok): …

4.2.17.8.    Tüzelőanyag-specifikus tartozékok földgáz esetében

4.2.17.8.1.    1. változat (kizárólag többféle, meghatározott összetételű tüzelőanyaggal üzemelő motorok jóváhagyása esetén)

4.2.17.8.1.0.1.    (Csak az Euro VI esetében) Automatikusan alkalmazkodik? igen/nem (1)

4.2.17.8.1.0.2.    (Csak az Euro VI esetében) H tartományú földgáz/L tartományú földgáz/HL tartományú földgáz adott összetételéhez való kalibrálás (1)

Ht tartományú földgáz/Lt tartományú földgáz/HLt tartományú földgáz adott összetételéhez való átalakítás (1)

4.2.17.8.1.1.    Tüzelőanyag-összetétel:

metán (CH4):

alap: ……. mólszázalék

min. …. mólszázalék

max. ….. mólszázalék

etán (C2H6):

alap: ……. mólszázalék

min. …. mólszázalék

max. ….. mólszázalék

propán (C3H8):

alap: ……. mólszázalék

min. …. mólszázalék

max. ….. mólszázalék

bután (C4H10):

alap: ……. mólszázalék

min. …. mólszázalék

max. ….. mólszázalék

C5/C5+:

alap: ……. mólszázalék

min. …. mólszázalék

max. ….. mólszázalék

oxigén (O2):

alap: ……. mólszázalék

min. …. mólszázalék

max. ….. mólszázalék

inert (N2, He stb.):

alap: ……. mólszázalék

min. …. mólszázalék

max. ….. mólszázalék

4.2.17.8.1.2.    Befecskendező fúvóka/fúvókák

4.2.17.8.1.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.17.8.1.2.2.    Típus(ok): …

4.2.17.8.1.3.    Egyéb (adott esetben): …

4.2.17.8.2.    2. változat (kizárólag többféle meghatározott tüzelőanyag-összetételre vonatkozó jóváhagyás esetén):

4.2.17.9.    Adott esetben a gyártó hivatkozása a vegyes üzemű motor járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra (x1)

4.2.18.    Hidrogén-tüzelőanyagadagoló rendszer: van/nincs (1)

4.2.18.1.    A 79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 2 megfelelő EU-típusjóváhagyás száma: …

4.2.18.2.    Elektronikus motorvezérlő egység hidrogén tüzelőanyag adagolásához

4.2.18.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.18.2.2.    Típus(ok): …

4.2.18.2.3.    Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

4.2.18.3.    További dokumentáció

4.2.18.3.1.    A benzin- és a hidrogénüzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

4.2.18.3.2.    A rendszer elrendezési rajza (villamos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): …

4.2.18.3.3.    A szimbólum rajza: …

4.2.19.    Hidrogén-földgáz-tüzelőanyagadagoló rendszer: van/nincs (1)

4.2.19.1.    A hidrogén százalékos részaránya a tüzelőanyagban (a gyártó által előírt felső határérték): …

4.2.19.2.    A 110. sz. ENSZ EGB-előírás szerinti EU-típusjóváhagyási szám:

4.2.19.3.    Elektronikus motorvezérlő egység hidrogén-földgáz tüzelőanyag adagolásához

4.2.19.3.1.    Gyártmány(ok): …

4.2.19.3.2.    Típus(ok): …

4.2.19.3.3.    Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

4.2.19.4.    További dokumentáció

4.2.19.4.1.    A benzin- és a hidrogén-földgázüzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

4.2.19.4.2.    A rendszer elrendezési rajza (villamos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): …

4.2.19.4.3.    A szimbólum rajza: …

4.3.    Elektromos motor

4.3.1.    Típus (tekercselés, gerjesztés): …

4.3.1.1.    Legnagyobb óránkénti teljesítmény: …… kW

4.3.1.1.1.    Legnagyobb hasznos teljesítmény (n): … kW

(a gyártó által megadott érték)

4.3.1.1.2.    Legnagyobb 30 perces teljesítmény (n): … kW

(a gyártó által megadott érték)

4.3.1.2.    Üzemi feszültség: …… V

4.3.2.    Akkumulátor

4.3.2.1.    Cellák száma: …

4.3.2.2.    Tömeg: …… kg

4.3.2.3.    Kapacitás: …… Ah (amperóra)

4.3.2.4.    Elhelyezkedés: …

4.4.    Belső égésű motor vagy elektromotor kombináció

3.4.1.    Hibrid hajtású elektromos jármű: igen/nem (1)

4.4.2.    Hibrid hajtású elektromos jármű kategóriája: külső feltöltésű/nem külső feltöltésű (1)

4.4.3.    Üzemmódkapcsoló: van/nincs (1)

4.4.3.1.    Választható üzemmódok

4.4.3.1.1.    Tisztán elektromos: van/nincs (1)

4.4.3.1.2.    Csak tüzelőanyagot használó: van/nincs (1)

4.4.3.1.3.    Hibrid üzemmódok: vannak/nincsenek (1)

(ha vannak, rövid leírás): …

4.4.4.    Az energiatároló eszköz leírása: (akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor) 

4.4.4.1.    Gyártmány(ok): …

4.4.4.2.    Típus(ok): …

4.4.4.3.    Azonosító szám: …

4.4.4.4.    Az elektrokémiai pár fajtája: …

4.4.4.5.    Energia: ... (akkumulátorra: feszültség és kapacitás Ah 2 órán át, kondenzátorra: J,…)

4.4.4.6.    Töltő: fedélzeti/külső/nincs (1)

4.4.5.    Elektromos motor (az elektromos motorok típusainak leírása külön-külön) 

4.4.5.1.    Gyártmány: …

4.4.5.2.    Típus: …

4.4.5.3.    Elsődleges alkalmazás: hajtómotor/generátor (1)

4.4.5.3.1.    Hajtómotorként való használat esetén: egyes motor/több motor (számuk) (1): …

4.4.5.4.    Legnagyobb teljesítmény: …… kW

4.4.5.5.    Működési elv

4.4.5.5.5.1    Egyenáram/váltakozó áram/fázisok száma: …

4.4.5.5.2.    Külön gerjesztés/soros/összetett (1)

4.4.5.5.3.    Szinkron/aszinkron (1)

4.4.6.    Vezérlőegység 

4.4.6.1.    Gyártmány(ok): …

4.4.6.2.    Típus(ok): …

4.4.6.3.    Azonosító szám: …

4.4.7.    Teljesítményszabályozó 

4.4.7.1.    Gyártmány: …

4.4.7.2.    Típus: …

4.4.7.3.    Azonosító szám: …

4.4.8.    A jármű elektromos hatósugara: … km (a 101. sz. ENSZ EGB-előírás 9. melléklete szerint)

4.4.9.    A gyártó ajánlása az előkondicionálásra:

4.5.    CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás (o) (a gyártó által megadott érték)

4.5.1.    A kibocsátott CO2 tömege 

4.5.1.1.    A kibocsátott CO2 tömege (városi körülmények): …… g/km

4.5.1.2.    A kibocsátott CO2 tömege (városon kívüli körülmények): …… g/km

4.5.1.3.    A kibocsátott CO2 tömege (vegyes): …… g/km

4.5.2.    Tüzelőanyag-fogyasztás (az adatokat mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra külön-külön kell megadni) 

4.5.2.1.    Tüzelőanyag-fogyasztás (városi körülmények) … l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

4.5.2.2.    Tüzelőanyag-fogyasztás (városon kívüli körülmények) … l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

4.5.2.3.    Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes): … l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

4.5.3.    Elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása

4.5.3.1.    Tisztán elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása: … Wh/km

4.5.3.2.    Külső feltöltésű, hibrid hajtású elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása

4.5.3.2.1.    Elektromosenergia-fogyasztás (A. feltétel, vegyes): …Wh/km

4.5.3.2.2.    Elektromosenergia-fogyasztás (B. feltétel, vegyes): …Wh/km

4.5.3.2.3.    Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes): … Wh/km

4.5.4.    Nagy teljesítményű motorok CO2-kibocsátása (Csak az Euro VI esetében)

4.5.4.1.    A kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban (x3): … g/kWh

4.5.4.2.    A dízel üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban (x2): … g/kWh

4.5.4.3.    A vegyes üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban (x1): … g/kWh

4.5.4.4.    A kibocsátott CO2 tömege a WHTC-vizsgálatban (x3)(8): … g/kWh

4.5.4.5.    A dízel üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHTC-vizsgálatban (x2)(8): … g/kWh

4.5.4.6.    A vegyes üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHTC-vizsgálatban (x1)(8): … g/kWh

4.5.5.    Nagy teljesítményű motorok tüzelőanyag-fogyasztása (Csak az Euro VI esetében)

4.5.5.1.    Tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálatban (x3): … g/kWh

4.5.5.2.    Tüzelőanyag-fogyasztás dízel üzemmódban a WHSC-vizsgálatban (x2): … g/kWh

4.5.5.3.    Tüzelőanyag-fogyasztás vegyes üzemmódban a WHSC-vizsgálatban (x1): … g/kWh

4.5.5.4.    Tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálatban (8)(x3): … g/kWh

4.5.5.5.    Tüzelőanyag-fogyasztás dízel üzemmódban a WHTC-vizsgálatban (8)(x2): … g/kWh

4.5.5.6.    Tüzelőanyag-fogyasztás vegyes üzemmódban a WHTC-vizsgálatban (8)(x1): … g/kWh

4.5.6.    M1 kategóriájú járművek esetében a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 12. cikke szerinti, N1 kategóriájú járművek esetében az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 12. cikke szerinti, ökoinnovációs technológiával ellátott jármű: igen/nem (1)

4.5.6.1.    M1 kategóriájú járművek esetében a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5 5. cikkében, N1 kategóriájú járművek esetében a 427/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 6 5. cikkében említett, viszonyítási alapul vett jármű típusa/változata/kivitele (adott esetben): …

4.5.6.2.    Kölcsönhatások a különböző ökoinnovációs technológiák között: vannak/nincsenek (1)

4.5.6.3.    Az ökoinnovációs technológiák használatával kapcsolatos kibocsátási adatok (a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni) (w1)

Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó határozat (w2)

Az ökoinnovációs technológia kódja (w3)

1. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása

(g/km)

2. Az ökoinnovatív jármű CO2-kibocsátása

(g/km)

3. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (w4)

4. Az ökoinnovatív jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban

(= 3.5.1.3.)

5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények között

Megtakarított CO2-kibocsátás

((1 – 2)
– (3 – 4)) * 5

xxxx/201x

Megtakarított CO2-kibocsátás összesen (g/km) (w5) 

(w) Ökoinnovációk.

(w2) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozat száma

(w3) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozatban a technológiához rendelt kód

(w4) Ha a jóváhagyó hatóság beleegyezésével az 1. típusú vizsgálati ciklus helyett a modellezés módszerét választják, ez az érték a modellezéssel kapott érték

(w5) Az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított CO2-kibocsátások összege

4.6.    A gyártó által megengedett hőmérsékletek

4.6.1.    Hűtőrendszer 

4.6.1.1.    Folyadékhűtés

Legmagasabb kilépő hőmérséklet: …… K

4.6.1.2.    Léghűtés

4.6.1.2.1.    Vonatkoztatási pont: …

4.6.1.2.2.    Legmagasabb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: …… K

4.6.2.    A töltőlevegő-hűtő legmagasabb kilépő hőmérséklete: …… K

4.6.3.    Legmagasabb kipufogógáz-hőmérséklet a kipufogócsőnek a kipufogó-gyűjtőcső vagy a turbófeltöltő külső peremével szomszédos pontján: …… K

4.6.4.    A tüzelőanyag hőmérséklete 

Minimum: …… K – maximum: …… K

Dízelmotorok esetében a befecskendező szivattyú bemeneténél, gázüzemű motorok esetében a nyomásszabályozó végfokozatánál

4.6.5.    A kenőanyag hőmérséklete 

Minimum: …. …… K – maximum: …… K

4.6.6.    Tüzelőanyag-nyomás 

Minimum: …… kPa – maximum: …… kPa

Csak földgázüzemű gázmotoroknál, a nyomásszabályozó végfokozatánál.

4.7.    A kibocsátásvizsgálathoz tartozó fordulatszámokon felvett teljesítmény

Berendezés

Alapjárat

Alacsony fordulatszám

Magas fordulatszám

A. fordulatszám (előnyben részesített fordulatszám) (2)

B. fordulatszám (n95h)

Pa

A motor működéséhez szükséges (a mért motorteljesítményből levonandó) segédberendezések

a 49. sz. ENSZ EGB-előírás 4. mellékletének 6. függeléke szerint

A motor működéséhez szükséges (a mért motorteljesítményből levonandó) segédberendezések.

Pb

A 49. sz. ENSZ EGB-előírás 4. mellékletének 6. függeléke szerint

nem szükséges segédberendezések/tartozékok

4.8.    Kenőrendszer

4.8.1.    A rendszer leírása 

4.8.1.1.    Kenőanyagtartály elhelyezkedése: …

4.8.1.2.    Adagolórendszer (szivattyúzás/befecskendezés a szívószelepbe/tüzelőanyaghoz keverés stb.) (1)

4.8.2.    Kenőolaj-szivattyú 

4.8.2.1.    Gyártmány(ok): …

4.8.2.2.    Típus(ok): …

4.8.3.    Tüzelőanyaghoz keverés 

4.8.3.1.    Százalékos arány: …

4.8.4.    Olajhűtő: van/nincs (1)

4.8.4.1.    Rajz(ok): …… vagy

4.8.4.1.1.    Gyártmány(ok): …

4.8.4.1.2.    Típus(ok): …

5.    ERŐÁTVITEL(p)

5.1.    Az erőátviteli rendszer rajza:

5.2.    Típusa (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.):

5.2.1.    Az elektromos/elektronikus alkotóelemek rövid ismertetése (amennyiben vannak): …

5.3.    A motor lendkerékének tehetetlenségi nyomatéka:

5.3.1.    Kiegészítő tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül: …

5.4.    Tengelykapcsoló

5.4.1.    Típus: …

5.4.2.    Legnagyobb nyomatékátalakítás: …

5.5.    Sebességváltó

5.5.1.    Típus (kézi/automata/CVT (fokozatmentes sebességváltó)) (1)

5.5.2.    Motorhoz viszonyított elhelyezkedés: …

5.5.3.    Vezérlés módja: …



5.6.    Áttételi viszonyszámok

Sebességfokozat

Belső áttételi viszonyszámok (a sebességváltó kimenő tengelyének fordulatszáma a motoréhoz viszonyítva)

Végáttételi arány(ok) (a sebességváltó kimenő tengelyének fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)

Összáttételi viszonyszám

CVT váltó esetében a legnagyobb érték (*)

1

2

3

CVT váltó esetében a legkisebb érték (*)

Hátramenet

(*) Fokozatmentes sebességváltó.

5.7.    A jármű legnagyobb tervezési sebessége (km/h) (q): …

5.8.    Sebességmérő

5.8.1.    A működés módja és a meghajtószerkezet leírása: …

5.8.2.    Műszerállandó: …

5.8.3.    A mérési mechanizmus tűrése (a 39. sz. ENSZ EGB-előírás 2.5.1. szakaszának megfelelően): …

5.8.4.    Összáttételi viszonyszám (a 39. sz. ENSZ EGB-előírás 2.2.2. szakaszának megfelelően) vagy azzal egyenértékű adat: …

5.8.5.    A sebességmérő skálájának vagy egyéb kijelzési módjának az ábrája: …

5.9.    Menetíró készülék: van/nincs (1)

5.9.1    Jóváhagyási jel: …

5.10.    Differenciálzár: van/nincs/választható (1)

5.11.    Sebességváltás-jelző

5.11.1.    Hangjelzés: van/nincs (1). Ha van, akkor a hang leírása és a járművezető fülében észlelhető hangerősség megadása db(A)-ban. (A hangjelzés bármikor ki- és bekapcsolható.)

5.11.2.    A 65/2012/EU bizottsági rendelet 7 I. mellékletének 4.6. pontja szerinti adatok (a gyártó által megadott érték)

5.11.3.    A sebességváltás-jelzőről készült fényképek és/vagy rajzok és a rendszer alkotóelemeinek és működésének rövid ismertetése:

6.    TENGELYEK

6.1.    Az egyes tengelyek leírása: …

6.2.    Gyártmány: …

6.3.    Típus: …

6.4.    Felemelhető tengely(ek) elhelyezkedése: …

6.5.    Terhelhető tengely(ek) elhelyezkedése: …

7.    FELFÜGGESZTÉS

7.1.    A felfüggesztés elrendezési rajza: …

7.2.    Az egyes tengelyek, tengelycsoportok vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kivitelezése: …

7.2.1.    Szintbeállítás: van/nincs/választható (1)

7.2.2.    Az elektromos/elektronikus alkotóelemek rövid ismertetése (amennyiben vannak): …

7.2.3.    Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: van/nincs (1)

7.2.3.1.    A hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)

7.2.3.2.    A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: …

7.2.4.    Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: van/nincs (1)

7.2.4.1.    A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)

7.2.4.2.    A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: …

7.3.    A felfüggesztés rugózó részeinek jellemzői (kivitelezés, anyagjellemzők és méretek): …

7.4.    Kanyarstabilizátor: van/nincs/választható (1)

7.5.    Lengéscsillapító: van/nincs/választható (1)

7.6.    Gumiabroncsok és keréktárcsák

7.6.1.    Gumiabroncs/keréktárcsa kombináció(k) 

(a)A gumiabroncsokra vonatkozóan meg kell adni a méretjelölést, a terhelhetőségi jelzőszámot, a sebességkategória-jelet és az ISO 28580 szabvány szerinti gördülési ellenállást (adott esetben) (r);

(b)a keréktárcsákra vonatkozóan meg kell adni a kerékpántmérete(ke)t és a besajtolási mélység(ek)et.

7.6.1.1.    Tengelyek

7.6.1.1.1.    1. tengely: …

7.6.1.1.2.    2. tengely: …

stb.

7.6.1.2.    Pótkerék, ha van: …

7.6.2.    A gördülési sugarak alsó és felső határértékei 

7.6.2.1.    1. tengely: …

7.6.2.2.    2. tengely: …

7.6.2.3.    3. tengely: …

7.6.2.4.    4. tengely: …

stb.

7.6.3.    A jármű gyártója által ajánlott abroncsnyomásérték(ek): …… kPa

7.6.4.    Az első és/vagy hátsó tengelyen a gyártó ajánlása szerint a járműtípushoz alkalmazható lánc/abroncs/keréktárcsa-kombináció:

7.6.5.    Az ideiglenes használatra szánt tartalék kerék rövid ismertetése (amennyiben van ilyen):

8.    KORMÁNYBERENDEZÉS

8.1.    A kormányzott tengely(ek) elvi rajza, amely mutatja a kormánygeometriát:

8.2.    Áttétel és vezérlés

8.2.1.    A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és a hátsó tengelyre külön megadva): …

8.2.2.    Csatlakozás a kerekekhez (ideértve a nem mechanikus módokat is; adott esetben az első és a hátsó tengelyre külön megadva): …

8.2.2.1.    Az elektromos/elektronikus alkotóelemek rövid ismertetése (amennyiben vannak): …

8.2.3.    Rásegítés módja (ha van): …

8.2.3.1.    Működési mód és ábra, gyártmány(ok) és típus(ok): …

8.2.4.    A teljes kormányszerkezet rajza, amelyen látható a kormányzás működését befolyásoló különböző berendezések elhelyezkedése a járműben: …

8.2.5.    A kormányberendezés kezelőszerveinek elvi rajza: …

8.2.6.    A kormányberendezés kezelőszervének beállítási tartománya és módja (amennyiben van ilyen): …

8.3.    A kerekek legnagyobb kormányzási szöge

8.3.1.    Jobbra: …… fok; a kormánykerék fordulatainak száma (vagy ezzel egyenértékű adat): …

8.3.2.    Balra: …… fok; a kormánykerék fordulatainak száma (vagy ezzel egyenértékű adat): …

9.    FÉKEK

(A következő adatokat kell megadni, adott esetben ideértve az azonosítás módját)

9.1.    A fékberendezés típusa és jellemzői (a 13-H sz. ENSZ EGB-előírás 2.6. szakaszában meghatározottak szerint), ideértve a fékdobok, féktárcsák, féktömlők adatait és rajzait, a fékpofa/tárcsafékbetét összeállítások és/vagy fékbetétek gyártmányát és típusát, a tényleges fékfelületet, a fékdobok, fékpofák, féktárcsák átmérőjét, a fékdobok tömegét, a fékállító berendezéseket, a tengely(ek) és a felfüggesztés lényeges részeit: …

9.2.    A 13-H sz. ENSZ EGB-előírás 2.3. szakaszában leírt fékrendszer működési sémája, leírása és/vagy rajza, ideértve az áttételek és a kezelőszervek részleteit és rajzait:

9.2.1.    Üzemi fékrendszer: …

9.2.2.    Biztonsági fékrendszer: …

9.2.3.    Rögzítőfékrendszer: …

9.2.4.    Bármilyen egyéb kiegészítő fékrendszer: …

9.2.5.    Leszakadási fékrendszer: …

9.3.    Pótkocsi vontatására tervezett járművek esetében a pótkocsi fékrendszerének vezérlése és áttétele: …

9.4.    A jármű alkalmas elektromos/pneumatikus/hidraulikus (1) üzemi fékkel felszerelt pótkocsi vontatására: igen/nem (1)

9.5.    Blokkolásgátló fékrendszer: van/nincs/választható (1)

9.5.1.    Blokkolásgátló rendszerrel ellátott járművek esetében a rendszer működésének leírása (beleértve valamennyi elektronikus részt), elektromos kapcsolási rajz, hidraulikus, illetve pneumatikus körök tervrajza: …

9.6.    A 13-H sz. ENSZ EGB-előírás 5. melléklete szerinti számítás és görbék: …

9.7.    Az energiaellátás leírása és/vagy rajza (a segédenergiával működő fékrendszerek esetében is meg kell adni): …

9.7.1.    Sűrített levegővel működő fékrendszerek esetében a p2 üzemi nyomás a nyomástartály(ok)ban: …

9.7.2.    Vákuumfékrendszer esetében a kezdeti energiaszint a nyomástartály(ok)ban: …

9.8.    A fékrendszerre vonatkozó számítás: a kerék kerületén számított teljes fékerő és a fékezéshez kifejtett erő arányának meghatározása: …

9.9.    A fékberendezés rövid ismertetése a 13. sz. ENSZ EGB-előírás 2. mellékletének 12. szakasza szerint: …

9.10.    Az I. típusú és/vagy a II. típusú vagy a III. típusú vizsgálatok alóli mentesség igénylése esetében a 13. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 2. függelékének megfelelő jelentés száma: …

9.11.    A tartós fékrendszer(ek) típusának/típusainak adatai: …

10.    FELÉPÍTMÉNY

10.1.    A felépítmény típusa a II. melléklet C. részében meghatározott kódokkal megadva: …

10.2.    Felhasznált anyagok és az összeállítás módja: …

10.3.    Ajtók, zárszerkezetek és csuklópántok

10.3.1.    Ajtók elrendezése és az ajtók száma: …

10.3.1.1.    Méretek, a nyitás iránya és legnagyobb szöge: …

10.3.2.    A zárak és csuklópántok rajza és az ajtóban való elhelyezésük ábrázolása: …

10.3.3.    A zárak és csuklópántok műszaki leírása: …

10.3.4.    A bejáratok, fellépők és adott esetben a szükséges fogantyúk adatai, köztük a méreteik: …

10.4.    Látótér

10.4.1.    Az elsődleges referenciajelek adatai, olyan részletességgel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, és ellenőrizhető legyen az egyes referenciajelek helyzete a többihez és az R ponthoz viszonyítva: …

10.4.2.    Azoknak az alkatrészeknek az elhelyezkedését mutató rajz(ok) vagy fénykép(ek), amelyek a menetirány szerinti látótér 180o-os szögébe esnek: …

10.5.    Szélvédő és egyéb ablakok

10.5.1.    Szélvédő

10.5.1.1.    Felhasznált anyagok: …

10.5.1.2.    A beszerelés módja: …

10.5.1.3.    Dőlésszög: …

10.5.1.4.    Típus-jóváhagyási szám(ok): …

10.5.1.5.    Szélvédőtartozékok és ezek beszerelési helyzete, az esetleges kapcsolódó elektromos/elektronikus alkotóelemek rövid ismertetésével: …

10.5.2.    Egyéb ablakok 

10.5.2.1.    Felhasznált anyagok: …

10.5.2.2.    Típus-jóváhagyási szám(ok): …

10.5.2.3.    Az ablakemelő mechanika elektromos/elektronikus alkotóelemeinek rövid ismertetése (ha vannak): …

10.5.3.    Nyitható tetőablak 

10.5.3.1.    Felhasznált anyagok: …

10.5.3.2.    Típus-jóváhagyási szám(ok): …

10.5.4.    Más üvegtáblák

10.5.4.1.    Felhasznált anyagok: …

10.5.4.2.    Típus-jóváhagyási szám(ok): …

10.6.    Szélvédőtörlő(k) 

10.6.1.    Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal): …

10.7.    Szélvédőmosó berendezés

10.7.1.    Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal), vagy önálló műszaki egységként jóváhagyott berendezés esetében a típus-jóváhagyási szám: …

10.8.    Jég- és páramentesítő

10.8.1.    Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal): …

10.8.2.    Legnagyobb villamosenergia-fogyasztás: … kW

10.9.    Közvetett látást biztosító eszközök

10.9.1.    Visszapillantó tükrök, minden tükörre megadva:

10.9.1.1.    Gyártmány: …

10.9.1.2.    Típus-jóváhagyási jel: …

10.9.1.3.    Változat: …

10.9.1.4.    Rajz(ok) a tükör azonosításához, bemutatva a tükör elhelyezkedését a jármű felépítményéhez viszonyítva: …

10.9.1.5.    A rögzítés módjára vonatkozó információk, megadva a járműszerkezet azon részét, amelyhez a tükröt rögzítették: …

10.9.1.6.    A hátrafelé irányuló látóteret befolyásoló, nem kötelező tartozékok: …

10.9.1.7.    A beállító rendszer elektronikus alkotóelemeinek (ha vannak ilyenek) rövid ismertetése: …

10.9.2.    Közvetett látást biztosító eszközök a tükrökön kívül: …

10.9.2.1.    Típus és jellemzők (például az eszköz teljes leírása): …

10.9.2.1.1.    Kamerából és monitorból álló rendszer esetében: észlelési távolság (mm), kontraszt, fénysűrűség-tartomány, zavaró fények kiküszöbölése, megjelenítés módja (fekete-fehér/színes), képfrissítés gyakorisága, a monitor fénysűrűség-tartománya: …

10.9.2.1.2.    Kellően részletes rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a beépítési utasításokat is; a rajzokon jelölni kell az EU-típusjóváhagyási jel helyét.

10.10.    Belső elrendezés

10.10.1.    Az utasok belső védelme 

10.10.1.1.    A mellékelt metszetek és nézetrajzok helyét mutató áttekintő ábrák vagy fényképek: …

10.10.1.2.    A referenciazóna fényképe vagy rajza, amelyen látható a 21. sz. ENSZ EGB-előírás 2.3.1. szakaszában említett, vizsgálat alól kivont terület is: …

10.10.1.3.    A belső berendezések fényképei, rajzai és/vagy robbantott ábrázolása, amely megmutatja az utastér belső részeit és a felhasznált anyagokat (kivéve a belső visszapillantó tükröket), a kezelőszervek elrendezését, a tetőt és a nyitható tetőt, a háttámlákat, az üléseket és az ülések hátsó részét: …

10.10.2.    A kezelőszervek, a visszajelző lámpák és a kijelzők elrendezése és jelölése 

10.10.2.1.    A szimbólumok, kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők elrendezéséről készült fényképek és/vagy rajzok: …

10.10.2.2.    A kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők, valamint adott esetben a járműnek a 121. sz. ENSZ EGB-előírás 1. táblázatában említett részeiről készült fényképek és/vagy rajzok: …

10.10.2.3.    Összefoglaló táblázat

A jármű a 121. sz. ENSZ EGB-előírás 1. táblázata alapján a következő kezelőszervekkel, kijelzőkkel és visszajelző lámpákkal van felszerelve:

Kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása kötelező, ha be vannak szerelve, és az e célból alkalmazott jelölések

Jelölés száma

Berendezés

Kezelőszerv/kijelző (*)

Azonosító jelölés (*)

Elhelyezkedés (**)

Visszajelző lámpa (*)

Azonosító jelölés (*)

Elhelyezkedés (**)

1

Világítás-főkapcsoló

2

Tompított fényszóró

3

Távolsági fényszóró

4

Helyzetjelző (oldalsó) lámpák

5

Első ködlámpa

6

Hátsó ködlámpa

7

Fényszórószint-állító berendezés

8

Várakozást jelző lámpa

9

Irányjelző lámpa

10

Vészjelző lámpa

11

Szélvédőtörlő

12

Szélvédőmosó berendezés

13

Szélvédőtörlő és -mosó

14

Fényszórótisztító berendezés

15

Szélvédő-párátlanító és -jégmentesítő berendezés

16

Hátsó szélvédőt párátlanító és jégmentesítő berendezés

17

Szellőzőventilátor

18

Dízel-előmelegítő

19

Hidegindító

20

Fékmeghibásodás-jelző

21

Tüzelőanyag-szintjelző

22

Akkumulátor töltöttsége

23

A hűtőközeg hőmérséklete

(*)    x = van

   = nincs vagy önállóan nem választható

   o = választható

(**)    d = közvetlenül a kezelőszerven, kijelzőn vagy visszajelző lámpán található

   c = a közelében található

Kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása opcionális, ha be vannak szerelve, és az e célból alkalmazott jelölések

Jelölés száma

Berendezés

Kezelőszerv/kijelző (*)

Azonosító jelölés (*)

Elhelyezkedés (**)

Visszajelző lámpa (*)

Azonosító jelölés (*)

Elhelyezkedés (**)

1

Rögzítőfék

2

Hátsó ablaktörlő

3

Hátsó ablakmosó

4

Hátsó ablaktörlő és -mosó

5

Szakaszos működésű szélvédőtörlő

6

Hangjelző készülék (kürt)

7

Motorházfedél (elülső fedél)

8

Csomagtérfedél (hátsó fedél)

9

Biztonsági öv

10

Motorolajnyomás-jelző

11

Ólommentes benzin

(*)    x = van

   = nincs vagy önállóan nem választható

   o = választható

(**)    d = közvetlenül a kezelőszerven, kijelzőn vagy visszajelző lámpán található

   c = a közelében található

10.10.3.    Ülések

10.10.3.1.    Ülőhelyek száma (s): …

10.10.3.1.1.    Elhelyezkedése és elrendezése: …

10.10.3.2.    Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülés(ek): …

10.10.3.3.    Tömeg: …

10.10.3.4.    Jellemzők: alkotóelemként típusjóváhagyással nem rendelkező ülések esetében leírás és rajz a következőkről:

10.10.3.4.1.    Az ülések és az ülésrögzítések: …

10.10.3.4.2.    A beállító rendszer: …

10.10.3.4.3.    Az elmozdító- és rögzítőrendszer: …

10.10.3.4.4.    A biztonsági öv rögzítési pontjai (ha az ülésszerkezetbe vannak beépítve): …

10.10.3.4.5.    A jármű rögzítési pontként használt részei: …

10.10.3.5.    Az R pont koordinátái vagy rajza (t):    

10.10.3.5.1.    Vezetőülés: …

10.10.3.5.2.    A többi ülőhely: …

10.10.3.6.    A törzs tervezési dőlésszöge

10.10.3.6.1.    Vezetőülés: …

10.10.3.6.2.    A többi ülőhely: …

10.10.3.7.    Az ülés beállítási tartománya:

10.10.3.7.1.    Vezetőülés: …

10.10.3.7.2.    A többi ülőhely: …

10.10.4.    Fejtámlák 

10.10.4.1.    Fejtámlák típusa(i): egybeépített/leszerelhető/különálló (1)    

10.10.4.2.    Típus-jóváhagyási szám(ok), ha vannak: …

10.10.4.3.    Még nem jóváhagyott fejtámlák esetében

10.10.4.3.1.    A fejtámla részletes leírása, különös tekintettel a párnázat anyagára vagy anyagaira, és adott esetben megadva a merevítések és rögzítési pontok helyzetét és műszaki adatait azon üléstípus tekintetében, amelyre a jóváhagyást kérik: …

10.10.4.3.2.    Különálló típusú fejtámla esetében

10.10.4.3.2.1.    Annak a szerkezeti résznek a részletes leírása, ahová a fejtámlát rögzíteni kell: …

10.10.4.3.2.2.    A szerkezet és a fejtámla jellemző részeinek méretezett rajzai: …

10.10.5.    Az utastér fűtési rendszere 

10.10.5.1.    A járműtípus rövid ismertetése a fűtési rendszer tekintetében, ha az a motor hűtőközegének hőjét használja fel: …

10.10.5.2.    A járműtípus részletes ismertetése a fűtés tekintetében, ha a motor hűtőlevegője vagy a motor kipufogógázai hőforrásként szolgálnak, ideértve a következőket:

10.10.5.2.1.    A fűtési rendszer vázlatos rajza, jelölve annak elhelyezkedését a járműben: …

10.10.5.2.2.    A kipufogógázokat a fűtéshez felhasználó fűtési rendszerek hőcserélőjének, vagy azon részeknek, ahol a hőcsere végbemegy, a vázlatos rajza (a motor hűtőlevegőjét felhasználó fűtési rendszereknél): …

10.10.5.2.3.    A hőcserélő, illetve azon részek metszetrajza, ahol a hőcsere lezajlik, a fal vastagságának, a felhasznált anyagoknak és a felület jellemzőinek a feltüntetésével: …

10.10.5.2.4.    A fűtési rendszer további fontos elemeinek, így például a fűtőventilátornak a specifikációi, megadva a kialakítás módját és a műszaki adatokat: …

10.10.5.3.    A járműtípus rövid ismertetése az égéshő felhasználásával működő fűtési rendszerre és az automata vezérlésre való tekintettel: …

10.10.5.3.1.    Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés, a légszívó rendszer, a kipufogórendszer, a tüzelőanyag-tartály, a tüzelőanyag-ellátó rendszer (beleértve a szelepeket) és az elektromos csatlakozások elrendezési rajza, amely mutatja ezek helyét a járműben.

10.10.5.4.    Legnagyobb villamosenergia-fogyasztás: …… kW

10.10.6.    Ütközés esetén a kormányberendezés működését befolyásoló alkotóelemek 

10.10.6.1.    A járműtípus részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel a jármű kormányberendezés előtt elhelyezkedő részének szerkezetére, méreteire, vonalaira és anyagaira, beleértve azokat az alkotóelemeket, amelyeket arra terveztek, hogy a kormányberendezésnek történő ütközés esetén az energia egy részét elnyeljék: …

10.10.6.2.    Azoknak a 10.10.6.1. pontban leírtaktól különböző alkotóelemeknek a fényképe(i) és/vagy rajza(i), amelyeket a gyártó a műszaki szolgálattal egyetértésben a kormányberendezés ütközéskori működését befolyásolónak tekint: …

10.10.7.    Egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságai 

10.10.7.1.    A tető belső burkolására használt anyag(ok)

10.10.7.1.1.    Az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van(nak): …

10.10.7.1.2.    Nem jóváhagyott anyagok esetében

10.10.7.1.2.1.    Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

10.10.7.1.2.2.    Kompozit/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

10.10.7.1.2.3.    A bevonat típusa (1): …

10.10.7.1.2.4.    Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

10.10.7.2.    A hátfalhoz és az oldalfalakhoz használt anyag(ok)

10.10.7.2.1.    Az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van(nak): …

10.10.7.2.2.    Nem jóváhagyott anyagok esetében

10.10.7.2.2.1.    Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

10.10.7.2.2.2.    Kompozit/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

10.10.7.2.2.3.    A bevonat típusa (1): …

10.10.7.2.2.4.    Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

10.10.7.3.    A padlóhoz használt anyag(ok)

10.10.7.3.1.    Az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van(nak): …

10.10.7.3.2.    Nem jóváhagyott anyagok esetében

10.10.7.3.2.1.    Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

10.10.7.3.2.2.    Kompozit/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

10.10.7.3.2.3.    A bevonat típusa (1): …

10.10.7.3.2.4.    Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

10.10.7.4.    Az ülések kárpitozásához használt anyag(ok)

10.10.7.4.1.    Az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van(nak): …

10.10.7.4.2.    Nem jóváhagyott anyagok esetében

10.10.7.4.2.1.    Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

10.10.7.4.2.2.    Kompozit/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

10.10.7.4.2.3.    A bevonat típusa (1): …

10.10.7.4.2.4.    Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

10.10.7.5.    A fűtő- és szellőzőcsövekhez használt anyag(ok):

10.10.7.5.1.    Az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van(nak): …

10.10.7.5.2.    Nem jóváhagyott anyagok esetében

10.10.7.5.2.1.    Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/.…..

10.10.7.5.2.2.    Kompozit/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

10.10.7.5.2.3.    A bevonat típusa (1): …

10.10.7.5.2.4.    Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…….mm

10.10.7.6.    A csomagtartókhoz használt anyag(ok)

10.10.7.6.1.    Az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van(nak): …

10.10.7.6.2.    Nem jóváhagyott anyagok esetében

10.10.7.6.2.1.    Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

10.10.7.6.2.2.    Kompozit/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

10.10.7.6.2.3.    A bevonat típusa (1): …

10.10.7.6.2.4.    Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

10.10.7.7.    Egyéb célokra használt anyag(ok)

10.10.7.7.1.    Tervezett felhasználás: …

10.10.7.7.2.    Az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van(nak): …

10.10.7.7.3.    Nem jóváhagyott anyagok esetében

10.10.7.7.3.1.    Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

10.10.7.7.3.2.    Kompozit/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

10.10.7.7.3.3.    A bevonat típusa (1): …

10.10.7.7.3.4.    Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

10.10.7.8.    Teljes eszközként jóváhagyott alkotóelemek (ülések, válaszfalak, csomagtartók stb.)

10.10.7.8.1.    Az alkotóelem(ek) jóváhagyási száma: …

10.10.7.8.2.    A teljes eszközök (ülések, válaszfalak, csomagtartók stb.) esetében (1)

10.10.8.    A légkondicionáló rendszerben hűtőközegként használt gáz:

10.10.8.1.    A légkondicionáló rendszert úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, fluortartalmú, üvegházhatású gázokat tartalmazzon? igen/nem (1)

10.10.8.2.    Igenlő válasz esetében töltse ki az alábbi pontokat:

10.10.8.2.1.    A légkondicionáló rendszer rajza és rövid ismertetése, beleértve a hivatkozási számot vagy az alkatrészszámot és a szivárgásveszélyes alkotóelemek anyagát:

10.10.8.2.2.    A légkondicionáló rendszer szivárgása

10.10.8.2.4.    A rendszer elemeinek hivatkozási száma vagy alkatrészszáma, valamint anyaga, és a vizsgálat adatai (pl. a vizsgálati jegyzőkönyv száma, a jóváhagyás száma stb.): …

10.10.8.3.    A teljes rendszer összesített szivárgása: …

10.11.    Kiálló részek

10.11.1.    A mellékelt metszetek és nézetrajzok helyét mutató általános áttekintés (rajz vagy fényképek):

10.11.2.    Rajzok és/vagy fényképek például, amennyiben fontos, a következőkről: ajtó- és ablakoszlopok, levegőbelépő-rácsok, hűtőrácsok, szélvédőtörlők, esőelvezető csatornák, kilincsek, állítható sínek, légterelők, csuklópántok és ajtózárak, vonóhorog, szemek, dekorbetétek, jelvények, emblémák és bemélyedések, valamint minden egyéb kiálló rész és a külső felület egyéb olyan elemei, amelyek kritikus fontosságúnak tekinthetők (pl. világítóberendezés). Ha az előző mondatban felsorolt részek nem kritikus fontosságúak, dokumentáció céljából fényképekkel is helyettesíthetők, szükség esetén méretadatokkal és/vagy szöveges leírással kiegészítve:

10.11.3.    A külső felület elemeinek rajzai a 17. sz. ENSZ EGB-előírás 6.9.1. szakaszával összhangban: …

10.11.4.    A lökhárítók rajza: …

10.11.5.    A padlóvonal rajza: …

10.12.    Biztonsági övek és/vagy más utasbiztonsági rendszerek

10.12.1.    A biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek száma és helyzete, és azok az ülések, amelyeken azok használhatók

(L = bal oldal, R = jobb oldal, C = közép)

Teljes EU-típusjóváhagyási jel

Változat (adott esetben)

Az övet a testmagassághoz állító berendezés (van/nincs/választható)

L

C

R

L

C

R

(*)    A táblázat szükség szerint kiegészíthető, ha a jármű kettőnél több üléssort tartalmaz, vagy ha több mint három ülés található egymás mellett.

10.12.2.    A kiegészítő utasbiztonsági rendszerek jellege és elhelyezkedése (van/nincs/választható)

(L = bal oldal, R = jobb oldal, C = közép)

Első légzsák

Oldallégzsák

Övelőfeszítő berendezés

L

C

R

L

C

R

(*)    A táblázat szükség szerint kiegészíthető, ha a jármű kettőnél több üléssort tartalmaz, vagy ha több mint három ülés található egymás mellett.

10.12.3.    A biztonsági övek rögzítési pontjainak száma és helye, és a 14. sz. ENSZ EGB-előírásnak való megfelelés igazolása (típus-jóváhagyási szám vagy vizsgálati jegyzőkönyv): …

10.12.4.    Az elektromos/elektronikus alkotóelemek rövid ismertetése (amennyiben vannak): …

10.13.    Biztonsági övek rögzítési pontjai

10.13.1.    Fényképek és/vagy rajzok a felépítményről, a tényleges és valós rögzítési pontok, köztük az R pontok helyének és méreteinek feltüntetésével: …

10.13.2.    Az öv rögzítési pontjainak és a járműtest azon részeinek rajzai, amelyekhez kapcsolódnak (az anyag megjelölésével): …

10.13.3.    Azon biztonságiöv-típusok (u) megnevezése, amelyeknek a járműben található rögzítési pontokhoz való csatlakoztatása engedélyezett:



Rögzítési pont helye

Járműszerkezet

Ülésszerkezet

Első üléssor

Alsó rögzítési pontok

Felső rögzítési pontok

Alsó rögzítési pontok

Felső rögzítési pontok

Alsó rögzítési pontok

Felső rögzítési pontok

Második üléssor (*)

Alsó rögzítési pontok

Felső rögzítési pontok

Alsó rögzítési pontok

Felső rögzítési pontok

Alsó rögzítési pontok

Felső rögzítési pontok

(*)    A táblázat szükség szerint kiegészíthető, ha a jármű kettőnél több üléssort tartalmaz, vagy ha több mint három ülés található egymás mellett.

10.13.4.    Meghatározott típusú biztonsági öv leírása, amelynél az egyik rögzítési pont az ülés háttámlájában található vagy energiaelnyelő szerkezettel van ellátva: …

10.14.    Hátsó rendszámtábla felszerelési helye (szükség esetén mérettartomány megadásával, adott esetben rajzok is használhatók)

10.14.1.    A felső szél útfelülettől mért távolsága: …

10.14.2.    Az alsó szél útfelületétől mért távolsága: …

10.14.3.    A középvonalnak a jármű hosszirányú középsíkjától való távolsága: …

10.14.4.    A jármű bal szélétől való távolság: …

10.14.5.    Méretek (hossz × szélesség): …

10.14.6.    Dőlésszög a függőlegeshez képest: …

10.14.7.    Láthatósági szög a vízszintes síkban: …

10.15.    Hátsó aláfutás elleni védelem

10.15.0.    Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)

10.15.1.    A hátsó aláfutás elleni védelemhez szükséges járműrészek rajza, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza a legszélesebb hátsó tengely helyével és rögzítésével együtt, a hátsó aláfutás elleni védelem felszerelésének és/vagy rögzítésének rajza. Ha a hátsó aláfutás elleni védelem nem egy külön berendezés, a rajzról világosan ki kell derülnie, hogy a méretekre vonatkozó előírások teljesülnek: …

10.15.2.    Külön berendezés esetében a hátsó aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és rögzítőelemeivel együtt), vagy ha azt önálló műszaki egységként már jóváhagyták, annak típus-jóváhagyási száma: …

10.16.    Kerékdobok

10.16.1.    A jármű rövid leírása a kerékdobjai tekintetében: …

10.16.2.    A kerékdobok és a járművön való elhelyezkedésük részletes rajza, amelyen szerepelnek a 1009/2010/EU bizottsági rendelet 8 II. mellékletének 1. ábráján meghatározott méretek, és amely figyelembe veszi a gumiabroncsok és keréktárcsák szélsőséges kombinációit: …

10.17.    Jogszabályban előírt táblák

10.17.1.    A jogszabályban előírt táblák és feliratok, valamint a jármű-azonosító szám helyéről készített fényképek és/vagy rajzok: …

10.17.2.    A jogszabályban előírt táblák és feliratok fényképe és/vagy rajza (a kitöltött minta, méretekkel együtt): …

10.17.3.    A jármű-azonosító szám fényképe és/vagy rajza (a kitöltött minta, méretekkel együtt): …

10.17.4.    A gyártó nyilatkozata a 19/2011/EU bizottsági rendelet 9 I. melléklete B. részének 2. pontjában foglalt követelményeknek való megfelelésről.

10.17.4.1.    A jármű-azonosító számnak a 19/2011/EU bizottsági rendelet I. melléklete B. részének 2.1.b) pontjában említett, a jármű általános jelölésére szolgáló szakaszát (VDS), valamint adott esetben a jármű-azonosító számnak a 19/2011/EU bizottsági rendelet I. melléklete B. részének 2.1.c) pontjában említett, a jármű megkülönböztető jelölésére szolgáló szakaszát (VIS) alkotó, az ISO 3779-2009 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelést szolgáló karakterek magyarázata: …

10.17.4.2.    Ha a jármű-azonosító szám járműleíró szakaszában szereplő karaktereket használják az ISO 3779-2009 szabvány 5.4. szakaszában előírt követelményeknek való megfelelés céljából, meg kell adni ezeket a karaktereket: …

10.18.    Rádiózavar/elektromágneses összeférhetőség

10.18.1.    A felépítmény motorházat alkotó része, valamint az utastér ehhez legközelebb található részei alakjának és szerkezeti anyagainak leírása és rajzai/fényképei: …

10.18.2.    A motorházban elhelyezett fém alkotóelemek elhelyezésének rajza vagy fényképe (pl. fűtőberendezések, pótkerék, légszűrő, kormánymechanizmus stb.): …

10.18.3.    A rádiózavar-szűrő berendezés táblázata és rajza: …

10.18.4.    Az egyenáramú ellenállás névleges értékeinek műszaki jellemzői, és ohmos ellenállású gyújtókábelek esetében azok méterenkénti névleges ellenállása: …

10.19.    Oldalirányú védelem

10.19.0.    Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)

10.19.1.    A jármű oldalirányú védelemmel kapcsolatos részeinek rajza, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza, amelyen fel van tüntetve a tengely(ek) helyzete és rögzítése, valamint az oldalsó aláfutásgátló(k) rögzítéseinek és/vagy szerelvényeinek rajza. Ha az oldalirányú védelmet oldalsó aláfutásgátló(k) nélkül érik el, a rajzról világosan ki kell derülnie, hogy a méretekre vonatkozó előírások teljesülnek: …

10.19.2.    Oldalsó aláfutásgátló(k) esetében a berendezés(ek) teljes leírása és/vagy rajza (a rögzítésekkel és szerelvényekkel együtt), vagy az alkotóelem(ek) típus-jóváhagyási száma: …

10.20.    A felcsapódó víz elleni védelem

10.20.0.    Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)

10.20.1.    A jármű rövid leírása, tekintettel a felcsapódó víz elleni védőrendszerére és annak alkotóelemeire: …

10.20.2.    A felcsapódó víz elleni védőrendszer részletes rajza és a járművön való elhelyezkedése, feltüntetve a 109/2011/EU rendelet 10 VI. mellékletének ábráin meghatározott méreteket, figyelembe véve a gumiabroncsok és keréktárcsák szélsőséges kombinációit: …

10.20.3.    A felcsapódó víz elleni védőberendezés(ek) típus-jóváhagyási száma, ha van: …

10.21.    Oldalsó ütközés elleni védelem

10.21.1.    A jármű részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel az utastér (külső és belső) oldalfalainak szerkezetére, méreteire, vonalaira és az azt alkotó anyagokra, ideértve adott esetben a védelmi rendszerre vonatkozó konkrét adatokat: …

10.22.    Elülső aláfutás elleni védelem

10.22.0.    Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)

10.22.1.    A jármű elülső aláfutás ellen védelmet szolgáló részeinek rajza, azaz a jármű és/vagy alváz rajza, feltüntetve az elülső aláfutás elleni védelem helyét, beépítését és/vagy felszerelését. Ha a hátsó aláfutás elleni védelem nem egy külön berendezés, a rajzról világosan ki kell derülnie, hogy a méretekre vonatkozó előírások teljesülnek: …

10.22.2.    Külön berendezés esetében az elülső aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és rögzítőelemeivel együtt), vagy ha azt önálló műszaki egységként már jóváhagyták, annak típus-jóváhagyási száma: …

10.23.    Gyalogosok védelme

10.23.1.    A jármű elülső részének (külső és belső) fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, annak szerkezete, méretei, referenciavonalai és a felhasznált anyagok tekintetében, ideértve az esetleges beszerelt aktív védelmi rendszerekre vonatkozó részleteket.

10.24.    Elülső védelmi rendszerek

10.24.1.    Az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését bemutató általános áttekintés (rajzok vagy fényképek):

10.24.2.    Rajzok és/vagy fényképek, amennyiben fontos, a légbevezető rácsokról, a hűtőrácsról, a dekorbetétekről, a jelvényekről, emblémákról és bemélyedésekről, valamint minden egyéb kiálló részről és a külső felület egyéb olyan elemeiről, amelyek kritikus fontosságúnak tekinthetők (pl. világítóberendezés). Amennyiben az első mondatban felsorolt részek nem kritikus fontosságúak, dokumentáció céljából fényképekkel is helyettesíthetők, szükség esetén méretadatokkal és/vagy szöveges leírással kiegészítve:

10.24.3.    A szükséges szerelvények teljes körű leírása és a rögzítéshez szükséges teljes körű utasítások, beleértve a meghúzási nyomatékra vonatkozó előírásokat:

10.24.4.    A lökhárítók rajza:

10.24.5.    A padlóvonal rajza a jármű elejénél:

11.    VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK

11.1.    A valamennyi berendezést tartalmazó táblázat: szám, gyártmány, modell, típus-jóváhagyási jel, távolsági fényszóró legnagyobb fényerőssége, szín, visszajelző lámpa: …

11.2.    A világító- és fényjelző berendezések elhelyezkedését mutató rajz: …

11.3.    A 48. sz. ENSZ EGB-előírásban meghatározott valamennyi lámpa és fényszóró tekintetében meg kell adni a következő adatokat (szövegesen és/vagy ábrával)

11.3.1.    A világító felület kiterjedését mutató rajz: …

11.3.2.    A 48. ENSZ EGB-előírás 2.10. szakaszával összhangban a látható felület meghatározására használt módszer: …

11.3.3.    Vonatkoztatási koordináta-tengely és vonatkoztatási középpont: …

11.3.4.    Elrejthető lámpák működési módja: …

11.3.5.    Különleges beszerelési és kábelezési utasítások: …

11.4.    Tompított fényszórók: rendes elhelyezés a 48. ENSZ EGB-előírás 6.2.6.1. szakaszával összhangban:

11.4.1.    Alapbeállítási érték: …

11.4.2.    Ennek feltüntetési helye: …

11.4.3.

A fényszóró-szintállító berendezés leírása/rajza (1) és típusa (pl. automata, kézzel fokozatosan állítható, kézzel fokozatmentesen állítható):

11.4.4.

Kezelőszerv:

11.4.5.

Referenciajelek:

11.4.6.

A terhelési állapotokhoz tartozó jelölések:

11.5.    A lámpákon kívüli elektromos/elektronikus alkotóelemek rövid leírása (ha vannak): …

12.    VONTATÓJÁRMŰVEK ÉS PÓTKOCSIK, ILLETVE FÉLPÓTKOCSIK ÖSSZEKAPCSOLÁSA

12.1.    Felszerelt vagy felszerelendő vonószerkezet(ek) fajtája és típusa: …

12.2.    A felszerelt vonószerkezet(ek) D, U, S és V jellemzői vagy a felszerelendő vonószerkezet(ek) minimális D, U, S és V jellemzői: … daN

12.3.    Használati útmutató az adott típusú vonószerkezet járműre történő rögzítéséhez, valamint a járművön lévő, a gyártó által megadott rögzítési pontok fényképei vagy rajzai; kiegészítő információk, ha az adott típusú vonószerkezet használata a járműtípus meghatározott változataira vagy kiviteleire korlátozott: …

12.4.    Különleges vonószár vagy szerelőlemez beszerelésére vonatkozó információk: …

12.5.    Típus-jóváhagyási szám(ok): …

13.    VEGYES ADATOK

13.1.    Hangjelző készülék(ek):

13.1.1.    A készülék(ek) elhelyezése, rögzítésének módja, helyzete és iránya, méretekkel együtt: …

13.1.2.    A készülékek száma: …

13.1.3.    Típus-jóváhagyási szám(ok): …

13.1.4.    Elektromos/pneumatikus (1) körök rajza: …

13.1.5.    Névleges feszültség vagy nyomás: …

13.1.6.    A rögzítőberendezés rajza: …

13.2.    A jármű jogosulatlan használata ellen védő berendezések:

13.2.1.    Védőberendezés

13.2.1.1.    A jármű típusának részletes leírása, tekintettel a vezérlőrendszer vagy azon egység elrendezésére és kialakítására, amelyre a védőberendezés kifejti a hatását: …

13.2.1.2.    A védőberendezés és a járműre való felszerelésének rajza: …

13.2.1.3.    A berendezés műszaki leírása: …

13.2.1.4.    A használt zárkombinációk részletei: …

13.2.1.5.    Indításgátló:

13.2.1.5.1.    Típus-jóváhagyási szám, ha van: …

13.2.1.5.2.    Jóváhagyással még nem rendelkező indításgátlók esetében

13.2.1.5.2.1.    Az indításgátló, valamint a nem szándékos aktiválás megakadályozására szolgáló módszerek részletes műszaki leírása: …

13.2.1.5.2.2.    Az(ok) a rendszer(ek), amelyre/amelyekre a jármű indításgátlója a hatását kifejti: …

13.2.1.5.2.3.    A ténylegesen felcserélhető kódok száma, ha van ilyen: …

13.2.2.    Riasztóberendezés (ha van)

13.2.2.1.    Típus-jóváhagyási szám, ha van: …

13.2.2.2.    Jóváhagyással még nem rendelkező riasztóberendezés esetében:

13.2.2.2.1.    A riasztóberendezés és a jármű beépített riasztóberendezéssel kapcsolatban lévő részeinek részletes leírása: …

13.2.2.2.2.    A riasztóberendezés fő alkotóelemei: …

13.2.3.    Az elektromos/elektronikus alkotóelemek rövid ismertetése (amennyiben vannak): …

13.3.    Elvontató berendezés(ek)

13.3.1.    Elülső: vonóhorog/szem/más (1)

13.3.2.    Hátsó: vonóhorog/szem/más/nincs (1)

13.3.3.    Az elvontató berendezés(ek) elhelyezkedését, szerkezetét és felszerelését mutató rajz vagy fénykép az alvázról/járműtestről: …

13.4.    A tüzelőanyag-fogyasztás befolyásolására szolgáló, a motorhoz nem kapcsolódó esetleges berendezések adatai (ha más pontban nem szerepel): …

13.5.    A zajcsökkentést szolgáló, a motorhoz nem kapcsolódó esetleges berendezések adatai (ha más pontban nem szerepel): …

13.6.    Sebességkorlátozó készülékek

13.6.1.    Gyártó(k): …

13.6.2.    Típus(ok): …

13.6.3.    Típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak): …

13.6.4.    Sebesség vagy sebességtartomány, amelyre a sebességkorlátozást be lehet állítani: … km/h

13.7.    Adott esetben táblázat a jármű(vek)ben elhelyezett rádiófrekvenciás adókészülékek beépítéséhez és használatához: …

Frekvenciasávok (Hz)

Legnagyobb kimeneti teljesítmény (kW)

Az antenna elhelyezkedése a járművön, a beépítés és/vagy a használat egyedi feltételei

A típusjóváhagyást kérelmezőnek – adott esetben – a következőket is rendelkezésre kell bocsátania:

1. függelék 

A 10. sz. ENSZ EGB-előírás hatálya alá tartozó valamennyi elektromos és/vagy elektronikus alkotóelem jegyzéke, a gyártmány és típus feltüntetésével.

2. függelék 

A 10. sz. ENSZ EGB-előírás hatálya alá tartozó) elektromos és/vagy elektronikus alkotóelemek általános elrendezésének, valamint a vezetékek általános elrendezésének a vázlata vagy rajza.

3. függelék 

A típus bemutatásához kiválasztott jármű leírása:

Felépítménykialakítás:

Bal- vagy jobbkormányos (1)

Tengelytáv:

4. függelék 

A gyártó vagy jóváhagyott/elismert laboratóriumok által szolgáltatott vizsgálati jegyzőkönyv(ek) a típusbizonyítvány kiállítása céljából.

13.7.1.    24 GHz-es, rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: igen/nem (1)

14.    VÁROSI ÉS TÁVOLSÁGI AUTÓBUSZOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

14.1.    Járműosztály: I. osztály/II. osztály/III. osztály/A. osztály/B. osztály (1)

14.1.1.    Az önálló műszaki egységként jóváhagyott felépítmény típus-jóváhagyási száma: …

14.1.2.    Azok az alváztípusok, amelyekre a típusjóváhagyással rendelkező felépítmény felszerelhető (gyártó(k) és a nem teljes jármű típusai): …

14.2.    Utastér (m2)

14.2.1.    Összesen (S0): …

14.2.2.    Felső szint (S0a) (1): …

14.2.3.    Alsó szint (S0b) (1): …

14.2.4.    Az álló utasok rendelkezésére álló terület (S1): …

14.3.    Az (ülő és álló) utasok száma

14.3.1.    Összesen (N): …

14.3.2.    Felső szint (Na) (1): …

14.3.3.    Alsó szint (Nb) (1): …

14.4.    Ülő utasok száma

14.4.1.    Összesen (A): …

14.4.2.    Felső szint (Aa) (1): …

14.4.3.    Alsó szint (Ab) (1): …

14.4.4.    Kerekes székeknek fenntartott helyek száma az M2 és M3 kategóriájú járművek esetében: …

14.5.    Utasajtók száma:

14.6.    Vészkijáratok száma (ajtók, ablakok, menekülőnyílások, összekötő lépcsőfeljáró és fél lépcsőfeljáró): …

14.6.1.    Összesen: …

14.6.2.    Felső szint (1): …

14.6.3.    Alsó szint (1): …

14.7.    Csomagterek térfogata (m3):

14.8.    Csomagszállításra szolgáló terület a tetőn (m2):

14.9.    A járműbe történő ki- és beszállást megkönnyítő műszaki berendezések (pl. rámpa, emelőpad, süllyesztő-emelő rendszer), ha fel vannak szerelve: …

14.10.    A felépítmény szilárdsága

14.10.1.    Típus-jóváhagyási szám, ha van: …

14.10.2.    Még nem jóváhagyott felépítmények esetében

14.10.2.1.    A járműtípus felépítményének részletes leírása, beleértve annak méreteit, formáját és az azt alkotó anyagokat, valamint az alvázkerethez való rögzítését: …

14.10.2.2.    A jármű és belső elrendezése azon részeinek rajzai, amelyek a felépítmény szilárdságára vagy a maradék térre hatással vannak: …

14.10.2.3.    A menetkész jármű tömegközéppontjának helyzete hosszirányban, keresztirányban és függőleges irányban: …

14.10.2.4.    A külső utasülések középvonalainak egymástól való legnagyobb távolsága: …

14.11.    A 66. és 107. sz. ENSZ EGB-előírás szakaszai, melyeket ennek a műszaki egységnek a vonatkozásában teljesíteni és igazolni kell:

14.12.    Az ülőhelyek, az állóhelyek, a kerekes széket használó(k) helye, valamint a csomagtér (ideértve az esetleges csomagtartókat és síléctartókat) vonatkozásában a belső elrendezést bemutató, méretezett rajz 

15.    VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

15.1.    A 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 szerinti villamos berendezések

15.1.1.    A vezetők túlmelegedése elleni védelem: …

15.1.2.    A megszakító típusa: …

15.1.3.    Az akkumulátor főkapcsolójának típusa és működése: …

15.1.4.    A menetíró biztonsági reteszének leírása és elhelyezése: …

15.1.5.    A tartósan feszültség alatt álló berendezések leírása. Meg kell adni az alkalmazott európai (EN) szabványt: …

15.1.6.    A vezetőtér hátoldalában elhelyezkedő elektromos berendezések szerkezete és védelme: …

15.2.    Tűzveszély megelőzése

15.2.1.    A vezetőtérben lévő, nehezen éghető anyag típusa: …

15.2.2.    A vezetőtér mögött lévő hőpajzs típusa (ha van): …

15.2.3.    A motor elhelyezkedése és hővédelme: …

15.2.4.    A kipufogórendszer elhelyezkedése és hővédelme: …

15.2.5.    A tartós fékrendszerek hővédelmének típusa és kialakítása: …

15.2.6.    Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések típusa, kialakítása és elhelyezése: …

15.3.    A felépítményre vonatkozó, a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti különleges követelmények (ha vannak ilyenek)

15.3.1.    Az EX/II típusú és az EX/III típusú járművekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelőséget célzó intézkedések leírása: …

15.3.2.    EX/III típusú járművek esetében a külső hővel szembeni ellenállás: …

16.    ÚJRAFELHASZNÁLHATÓSÁG, ÚJRAFELDOLGOZHATÓSÁG ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁG

16.1.    A jóváhagyandó típust képviselő jármű kivitele: …

16.2.    A jóváhagyandó típust képviselő jármű tömege felépítménnyel vagy a járóképes alváz tömege a felépítmény és/vagy a vonószerkezet nélkül, amennyiben a gyártó nem látja el felépítménnyel és/vagy vonószerkezettel (adott esetben folyadékkal, eszközökkel, pótkerékkel együtt), a vezető nélkül: …

16.3.    A jóváhagyandó típust képviselő jármű anyagainak tömege: …

16.3.1.    Az előkezelés során figyelembe vett anyagok tömege (V): …

16.3.2.    A szétszerelés során figyelembe vett anyagok tömege (V): …

16.3.3.    A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, újrafeldolgozásra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (V): …

16.3.4.    A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, energetikai hasznosításra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (V): …

16.3.5.    Anyagok szerinti bontás (V): …

16.3.6.    Az újrafelhasználható és/vagy újrafeldolgozható anyagok össztömege: …

16.3.7.    Az újrafelhasználható és/vagy hasznosítható anyagok össztömege: …

16.4.    Arányok

16.4.1.    Újrafeldolgozhatósági arány (Rcyc) (%): …

16.4.2.    Hasznosíthatósági arány (Rcov) (%): …

17.    A JÁRMŰJAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

17.1.    A járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést biztosító honlap címe: …

17.1.1.    A rendelkezésre állás kezdő napja (legkésőbb 6 hónappal a típusjóváhagyás napját követően): …

17.2.    A honlaphoz való hozzáférés feltételei: …

17.3.    A honlapon elérhető járműjavítási és -karbantartási információk formátuma: …

Magyarázó megjegyzések

(1)    A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

(2)    Adja meg a tűrést.

(3)    Kérjük, adja meg az egyes változatokra vonatkozó felső és alsó értékeket.

(4)    Kizárólag a terepjárók meghatározásának céljára.

(5)    Azok a járművek, amelyek benzinnel vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal egyaránt üzemeltethetőek, de olyan, csak vészhelyzet esetén vagy csak indításhoz használható benzinüzemű rendszerrel vannak felszerelve, amelyhez egy legfeljebb 15 literes benzintartály tartozik, a vizsgálat szempontjából olyan járműveknek minősülnek, amelyek csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működtethetőek.

(6)    Meg kell adni a jármű méreteit befolyásoló nem kötelező tartozékokat.

(7)    Az egytagú OBD szerinti motorcsaládok esetében dokumentálandó, amennyiben nem szerepel a 3.2.12.2.7.0.4. pontban említett dokumentációcsomag(ok)ban.

(8)    A hidegindítással és a melegindítással történő vizsgálati ciklust is magában foglaló kombinált WHTC-re vonatkozó érték az 582/2011/EU rendelet VIII. melléklete szerint.

(9)    Dokumentálni kell, ha még nem szerepel a 4.2.12.2.7.1.5. pontban említett dokumentációban.

(a)    A típusjóváhagyással rendelkező alkatrészek esetében az alkatrész leírása helyettesíthető a típusjóváhagyásra való hivatkozással. Ugyancsak nincs szükség az alkatrész leírására, ha annak szerkezete a csatolt ábrákból és rajzokból világosan látható. Azoknál a pontoknál, amelyek rajzok vagy fényképek csatolását írják elő, meg kell adni a csatolt dokumentumok számát.

(b)    Ha a típusazonosító jelölés olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkotóelem vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

(c)    A II. melléklet A. részében felsorolt meghatározásoknak megfelelően osztályozva.

(d)    Megjelölés az EN 10027-1:2005 szerint. Ha ez nem lehetséges, a következő információkat kell megadni:

– az anyag leírása;

– folyáshatár;

– legnagyobb húzófeszültség;

– szakadási nyúlás (%-ban);

– Brinell-keménység.

(f)    Ha a rendes vezetőfülkés változat mellett van hálóhelyes vezetőfülkés kivitel is, akkor a tömegeket és a méreteket mindkettőre meg kell adni.

( g )    ISO 612:1978 szabvány – Közúti járművek – Gépjárművek és vontatott járművek méretei – fogalmak és meghatározások.

(g1)    Gépjármű és vonórudas pótkocsi: 6.4.1. fogalom

Félpótkocsi és középtengelyes pótkocsi: 6.4.2. fogalom

Megjegyzés:

középtengelyes pótkocsi esetében a vonószerkezet tengelyét kell a legelső tengelynek tekinteni.

(g2)    6.19.2. fogalom

(g3)    6.20. fogalom

(g4)    6.5. fogalom

(g5)    6.1. fogalom, és a nem M1 kategóriájú járművek esetében: az 1230/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikkének (22) bekezdése.

(g6)    6.17. fogalom

(g7)    6.2. fogalom, és a nem M1 kategóriájú járművek esetében: az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének (23) bekezdése.

(g8)    6.3. fogalom, és a nem M1 kategóriájú járművek esetében: az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének (24) bekezdése.

(g9)    6.6. fogalom

(g10)    6.10. fogalom

(g11)    6.7. fogalom

(g12)    6.11. fogalom

(g13)    6.18.1. fogalom

(g14)    6.9. fogalom

(h)    A járművezető tömegét 75 kg-nak kell tekinteni.

A folyadékot tartalmazó rendszereket (kivéve a szennyvíz tárolására szolgálókat, amelyeket üresen kell hagyni) a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig kell feltölteni.

A 3.6(b) és 3.6.1(b) pontban említett információkat az N2, N3, M2, M3, O3 és O4 kategóriájú járművek esetében nem kell megadni.

(i)    Pótkocsik vagy félpótkocsik, illetve olyan járművek esetében, amelyekhez a vonószerkezet vagy a nyeregszerkezet irányába jelentős függőleges irányú erőt kifejtő pótkocsit vagy félpótkocsit kapcsoltak, e terhelés és a standard gravitációs gyorsulás hányadosa beleszámít a műszakilag megengedett legnagyobb tömegbe.

(j)    A „vonószerkezet kinyúlása”: a középtengelyes pótkocsi vonószerkezete és a hátsó tengely(ek) középvonala közötti vízszintes távolság.

(k)    Olyan jármű esetében, amely benzinnel, gázolajjal stb., vagy ezek és egy másik tüzelőanyag kombinációjával is működik, az adatokat ismételten meg kell adni.

Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt megadottakkal egyenértékű adatokat kell megadnia.

(l)    Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni.

(m)    Ezt az értéket ki kell számolni (π = 3,1416) és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.

(n)    Értelemszerűen a 715/2007/EK rendelet vagy az 595/2009/EK rendelet előírásai szerint meghatározva.

(o)    A 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 előírásai szerint meghatározva.

(p)    A meghatározott műszaki jellemzőket minden előterjesztett változatra meg kell adni.

(q)    Pótkocsik esetében a gyártó által megengedett legnagyobb sebesség.

(r)    A 300 km/h-nál nagyobb végsebességű járművekhez tervezett, Z kategóriájú gumiabroncsokról ezzel egyenértékű információkat kell megadni.

(s)    A feltüntetendő ülőhelyszám mozgó járműre vonatkozik. Moduláris elrendezés esetében tartomány is megadható.

(t)     „R pont” vagy „az ülés vonatkozási pontja”: a jármű gyártója által az egyes ülőhelyekre vonatkozóan, a 125. sz. ENSZ EGB-előírás III. mellékletében meghatározott háromdimenziós vonatkozási rendszerre tekintettel meghatározott tervezési pont.

(u)    A használandó szimbólumok és jelölések tekintetében lásd a 16. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3. szakaszát. Az „S” típusú biztonsági övek esetében meg kell adni a típus(ok) jellemzőjét.

(v)    E fogalmak meghatározása az ISO 22628:2002 számú, „Közúti járművek – újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság – számítási módszer” című szabványban található.

(x)    Vegyes üzemű motorok.

(x1)    Vegyes üzemű motor vagy jármű esetében.

(x2)    1B. típusú, 2B. típusú és 3B. típusú vegyes üzemű motorok esetében.

(x3)    Vegyes üzemű motorok és járművek kivételével.



II. RÉSZ

Az alábbi táblázat az I. részben felsorolt adatok kombinációit tartalmazza a járműtípus kivitelein és változatain belül

Sorszám

Valamennyi

1. kivitel

2. kivitel

3. kivitel

n. kivitel

Magyarázó megjegyzések

a)    A típuson belül minden változatra külön táblázatot kell összeállítani.

b)    Azokat az elemeket, amelyek egy változaton belül korlátozás nélkül kombinálhatóak, a „Valamennyi” oszlopban kell felsorolni.

c)    A táblázatban szereplő információkat ettől eltérő formátumban, illetve az I. rész szerint szolgáltatott információkkal összevonva is be lehet nyújtani.

d)    Minden egyes változatot és minden egyes kivitelt egy betűkből és számokból álló alfanumerikus kóddal kell azonosítani, amelyet az érintett jármű megfelelőségi nyilatkozatán (IX. melléklet) is fel kell tüntetni.

e)    A IV. melléklet III. része szerinti változatokat egyedi alfanumerikus kóddal kell azonosítani.


II. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, FELTÉTELEK A JÁRMŰVEK, A JÁRMŰTÍPUSOK ÉS A FELÉPÍTMÉNYTÍPUSOK KATEGÓRIÁKBA SOROLÁSÁHOZ

BEVEZETŐ RÉSZ

Fogalommeghatározások és általános rendelkezések 

1.    Fogalommeghatározások

1.1.

Ülőhely”: minden olyan hely, amely a legalább a következő méretekkel rendelkező, ülő személy elhelyezésére alkalmas:

a) a járművezető esetében egy 50 %-os felnőtt férfi próbabábu;

b) minden más esetben egy 5 %-os felnőtt nő próbabábu.

1.2.

Ülés”: olyan, egy vagy több darabból álló, teljes, kárpitozott szerkezet a jármű felépítményében, amely egy személy ülő helyzetben való elhelyezésére szolgál.

Az „ülés” kifejezés a különálló ülésekre, az üléspadokra, a lehajtható ülésekre, valamint a kivehető ülésekre egyaránt vonatkozik.

1.3.

Áruk”: elsősorban bármilyen ingóság.

A kifejezés magában foglalja az ömlesztett termékeket, a gyártott termékeket, a folyadékokat, az élő állatokat, a terményeket és az oszthatatlan rakományt is.

1.4.

Legnagyobb tömeg”: az I. melléklet 2.8. pontjában meghatározott „műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg”.

2.    Általános rendelkezések

2.1.    Ülőhelyek száma

2.1.1.

Az ülőhelyek számára vonatkozó követelmények a jármű közúti közlekedése során használt ülésekre vonatkoznak.

2.1.2.

A csak a jármű álló helyzetében használható, a felhasználók számára piktogrammal vagy megfelelő szöveggel egyértelműen jelölt ülésekre nem vonatkoznak.

2.1.3.

Az ülőhelyek megszámolására a következő követelmények vonatkoznak:

a)    a különálló üléseket egy ülőhelynek kell számolni;

b)    üléspad esetében ülőhelynek számít minden, az üléspárna szintjén mérve legalább 400 mm széles hely.

Ez a feltétel nem jelenti azt, hogy a gyártó nem alkalmazhatja az 1.1. pontban említett általános rendelkezéseket;

c)    a b) pontban említett hely nem számít azonban ülőhelynek, ha:

i.    az üléspad kialakítása – pl. rögzített konzol, ülőpárna nélküli rész vagy a normál ülőfelületet megszakító belső elem – nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu természetes ülőhelyzetet vegyen fel;

ii.    a feltételezett ülőhely előtt található padlólemez kialakítása (pl. a kardánalagút miatt) nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu lábai természetes helyzetet vegyenek fel.

2.1.4.

A 66. és 107. sz. ENSZ EGB-előírás hatálya alá tartozó járművek esetében a 2.1.3. b) pontban említett méretet hozzá kell igazítani az egy személy számára a különféle járműosztályok tekintetében előírt legkisebb hely méretéhez.

2.1.5.

Ha egy kivehető ülés rögzítőelemei be vannak szerelve a járműbe, a kivehető ülést is bele kell számolni a jármű ülőhelyeinek számába.

2.1.6.

A kerekes székben helyet foglaló személy számára kialakított helyet is ülőhelynek kell tekinteni.

2.1.6.1.

Ez a rendelkezés nem érinti a 107. sz. ENSZ EGB-előírás 8. mellékletének 3.6.1. és 3.7. szakaszában megállapított követelményeket.

2.2.    Legnagyobb tömeg

2.2.1.

Félpótkocsi vontatója esetében a jármű osztályozásakor figyelembe vett legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.2.2.

Középtengelyes pótkocsit vagy merev vonórudas pótkocsit vontató gépjármű esetében a gépjármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegbe bele kell számítani a vonószerkezet által a vontatójárműnek átvitt legnagyobb tömeget.

2.2.3.

Félpótkocsik, középtengelyes pótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömeg az a legnagyobb tömeg, amelyet egy tengely vagy egy tengelycsoport a talajra átvisz, amikor a pótkocsi össze van kapcsolva a vontatójárművel.

2.2.4.

Utánfutó-átalakító esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.3.    Speciális felszerelések

2.3.1.

Az elsősorban rögzített berendezésekkel – gépekkel vagy készülékekkel – ellátott járműveket N vagy O kategóriájúnak kell tekinteni.

2.4.    Egység

2.4.1.

Eltérő rendelkezések hiányában minden mértékegységnek és az ahhoz társított jelnek meg kell felelnie a 80/181/EGK tanácsi irányelv 13 rendelkezéseinek.

3.    Jármű-kategóriákba sorolás

3.1.

A járműtípusok jármű-kategóriákba sorolása a gyártó feladata.

Ehhez az e mellékletben felsorolt valamennyi feltételt teljesíteni kell.

3.2.

A jóváhagyó hatóság felkérheti a gyártót, hogy bocsásson a rendelkezésére megfelelő kiegészítő adatokat annak alátámasztására, hogy egy járműtípust a különleges csoporton belül (kód: „SG”) a különleges rendeltetésű járművek kategóriájába kell sorolni.



A. RÉSZ

Feltételek a járművek kategóriákba sorolásához 

1.    Jármű-kategóriák

Az EU-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás, valamint az egyedi európai uniós és a nemzeti járműjóváhagyás céljából a járműveket a 4. cikkben említett osztályozás szerint kell kategóriákba sorolni.

A jóváhagyást csak a 4. cikk (1) bekezdésében említett kategóriákra lehet megadni.

2.    Jármű-alkategóriák

2.1.    Terepjárók

Terepjáró”: olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely különleges műszaki jellemzőinek köszönhetően a szokásos közúti használaton kívüli közlekedésre is alkalmas.

E jármű-kategóriák esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolására vonatkozó feltételek az A. rész 4. szakaszában találhatók.

2.2.    Különleges rendeltetésű járművek

2.2.1.

A különleges rendeltetésű járművek alkategóriájába szánt nem teljes járművek esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot az S betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A különleges rendeltetésű járművek különféle típusait az 5. szakasz határozza meg és sorolja fel.

2.3.    Különleges rendeltetésű terepjárók

2.3.1.

Különleges rendeltetésű terepjáró”: olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely a 2.1. és 2.2. pontban említett különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik.

E jármű-kategóriák esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A különleges rendeltetésű járművek alkategóriájába szánt nem teljes járművek esetében a kategória jelzését egy S betűből álló második utótaggal kell kiegészíteni.

3.    A járművek N kategóriába való besorolásának feltételei

3.1.

Egy járműtípus N kategóriába való besorolásának alapját a jármű 3.2–3.6. pontban említett műszaki jellemzői képezik.

3.2.

Alapelv, hogy a járműnek az ülőhelyeket magában foglaló részét (részeit) teljesen el kell különíteni a raktértől.

3.3.

A 3.2. pontban említett követelményektől eltérve a jármű ugyanazon részében is lehet személyeket és árukat szállítani, amennyiben a raktér olyan rögzítőeszközökkel van felszerelve, amelyek megvédik az utasokat a menet közben, azaz többek között hirtelen fékezéskor, kanyarodáskor elmozduló rakománytól.

3.4.

A 3.3. pontban előírt, a rakomány rögzítésére, lekötözésére szolgáló eszközöket, valamint térelválasztó rendszereket, amelyeket a legfeljebb 7,5 tonna tömegű járművekhez terveztek, az ISO 27956: 2009 „Közúti járművek – rakományrögzítés árukihordó teherkocsikon – előírások és vizsgálati módszerek” szabvány 3. és 4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtervezni.

3.4.1.

A 3.4. pontban említett követelmények teljesítése a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal is igazolható.

3.4.2.

A 3.4. pontban foglalt követelmények teljesítése helyett a gyártó azt a lehetőséget is választhatja, hogy a jóváhagyó hatóság számára meggyőző módon igazolja, hogy a felszerelt rögzítőeszközök ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint amelyet az említett szabvány előír.

3.5.

A járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg:

a) N1 kategóriájú járművek esetében a hatot;

b) N2 vagy N3 kategóriájú járművek esetében a nyolcat.

3.6.

3.6.1.

E célból valamennyi konfiguráció esetében teljesülniük kell a következő egyenleteknek, különösen ha minden ülőhely foglalt:

a)    ha N = 0:

P – M ≥ 100 kg

b)    ha 0  < N ≤ 2:

P – (M + N × 68) ≥ 150 kg;

c)    ha N > 2:

P – (M + N × 68) ≥ N × 68;

ahol a betűk a következőket jelentik:

P: a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

M: a menetkész tömeg;

N: a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma.

3.6.2.

A menetkész tömegbe (M) bele kell számítani azoknak a berendezéseknek a tömegét is, amelyeket azért szerelnek a járműre, hogy azon el lehessen helyezni az árut (pl. tartály, felépítmény stb.), mozgatni lehessen az árut (pl. daru, lift stb.), illetve rögzíteni lehessen az árut (pl. rakományrögzítő eszközök).

3.6.3.

A 3.6.1. pontban említett képletek alkalmazása során nem kell a menetkész tömegbe (M) beleszámítani azoknak a berendezéseknek a tömegét, amelyeket nem a 3.6.2. pontban említett célokra használnak (mint például kompresszor, csörlő, áramfejlesztő, adó-vevő készülékek stb.).

3.7.

A 3.2–3.6. pontokban említett követelményeket a járműtípuson belül minden változatnak és kivitelnek teljesítenie kell.

3.8.

A járművek N1 kategóriába való besorolásának feltételei.

3.8.1.

Minden vonatkozó feltétel teljesülése esetén a járművet az N1 kategóriába kell besorolni.

Ha egy vagy több feltétel nem teljesül, a járművet az M1 kategóriába kell sorolni.

3.8.2.

Azon járművek esetében, amelyeknél a vezetőtér és a rakomány egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BB” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános feltételeken kívül a 3.8.2.1–3.8.2.3.5. pontokban megadott feltételeknek is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.

3.8.2.1.

Egy teljes vagy részleges fal vagy térelválasztó jelenléte az üléssor és a raktér között nem jelenti azt, hogy nem kell az előírt követelményeknek megfelelni.

3.8.2.2.

A feltételek a következők:

a)    az árurakodás egy külön e célra tervezett és épített hátsó ajtón, lenyitható hátsó ajtón vagy oldalsó ajtón át lehetséges;

b)    a hátsó ajtó vagy a lenyitható hátsó ajtó rakodónyílására vonatkozó követelmények:

i.    amennyiben a jármű csak egy sor üléssel van felszerelve, illetve az egyetlen ülés a vezetőülés, a rakodónyílás magassága legalább 600 mm kell, hogy legyen;

ii.    amennyiben a jármű két vagy több sor üléssel van felszerelve, a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, teljes felülete pedig 12 800 cm² kell, hogy legyen;

c)    a raktérre vonatkozó követelmények:

raktér”: a jármű azon része, amely az üléssor(ok) mögött helyezkedik el, illetve a járművezető ülése mögött, amennyiben a járműben az egyetlen ülés a vezetőülés;

i.    a raktér felülete általában sík kell, hogy legyen;

ii.    amennyiben a jármű csak egy sor üléssel vagy egyetlen üléssel van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40 %-a kell, hogy legyen;

iii.    amennyiben a jármű két vagy több üléssorral van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 30 %-a kell, hogy legyen.

Ha a leghátsó üléssor üléseit különleges szerszámok nélkül, könnyen el lehet távolítani, a raktér hosszára vonatkozó követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy valamennyi ülés be van szerelve a járműbe;

iv.    a raktér hosszára vonatkozó követelményeknek úgy kell teljesülniük, hogy a legelső, illetve (az esettől függően) leghátsó sor ülései függőleges támlával az utasok általi szokásos használatnak megfelelő helyzetbe vannak állítva.

3.8.2.3.

A mérésre vonatkozó különleges feltételek

3.8.2.3.1.

Fogalommeghatározások

a)    a rakodónyílás magassága”: az ajtónyílás alsó részének legmagasabb pontját, valamint felső részének legalacsonyabb pontját érintő két vízszintes sík közötti függőleges távolság;

b)    a rakodónyílás felülete”: a lehető legszélesebbre kitárt hátsó ajtó(k) vagy lenyitható hátsó ajtó mellett keletkező legnagyobb nyílás – a jármű középvonalára merőleges – függőleges síkon keletkező derékszögű vetületének legnagyobb felülete;

c)    tengelytáv”: a 3.8.2.2. és 3.8.3.1. pontban megadott képletek alkalmazása céljára a következők egymástól mért távolsága:

i.    kéttengelyes jármű esetében az első tengely középvonala és a második tengely középvonala, vagy

ii.    háromtengelyes jármű esetében az első tengely középvonala, valamint a második és a harmadik tengelytől egyenlő távolságban húzódó képzeletbeli tengely középvonala.

3.8.2.3.2.

Az ülések beállítása

a)    Az üléseket a leghátsó helyzetbe kell állítani;

b)    ha a háttámla állítható, olyan szögbe kell dönteni, hogy a háromdimenziós H-pont-vizsgáló eszköz törzsszöge 25o legyen;

c)    ha a háttámla nem állítható, a járműgyártó által tervezett helyzetben kell lennie;

d)    ha az ülés magassága állítható, a lehető legalacsonyabbra kell beállítani.

3.8.2.3.3.

A jármű állapota

a)    a járművet a legnagyobb tömegének megfelelő mértékben kell terhelni;

b)    a jármű kerekeinek egyenesen előre kell nézniük.

3.8.2.3.4.

A 3.8.2.3.2. pont követelményei nem alkalmazandók, ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel.

3.8.2.3.5.

A raktér hosszának mérése

a)    ha a járműben nincs fal vagy térelválasztó, akkor az üléstámla tetejének leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, a csukott ajtó vagy a csukott lenyitható hátsó ajtó közötti távolságot kell mérni;

b)    ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel, akkor a fal vagy a térelválasztó leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, illetve értelemszerűen a csukott ajtó vagy lenyitható hátsó ajtó közötti távolságot kell mérni;

c)    a hosszra vonatkozó követelményeknek legalább a raktér padlójának szintjén a jármű középvonalán áthaladó hosszanti függőleges síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.

3.8.3.

Azon járművek esetében, amelyekben a vezetőtér és a rakomány nem egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BE” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános feltételeken kívül a 3.8.3.1–3.8.3.4. pontokban megadott feltételeknek is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.

3.8.3.1.

Ha a jármű felépítménye zárt típusú, a következő követelmények érvényesek:

a)    az árurakodás hátsó ajtó, lenyitható hátsó ajtó, panel révén vagy egyéb módon lehetséges kell, hogy legyen;

b)    a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, felülete pedig legalább 12 800 cm² kell, hogy legyen;

c)    a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40 %-a.

3.8.3.2.

Amennyiben a jármű raktere nyitott, csak a 3.8.3.1. pont a) és c) alpontja alkalmazandó.

3.8.3.3.

A 3.8.3. pontban említett rendelkezések alkalmazásakor a 3.8.2.3.1. pontban megadott fogalommeghatározások alkalmazandók. 

3.8.3.4.

A raktér hosszára vonatkozó követelményeknek azonban a raktér padlójának szintjén, a jármű középvonalán áthaladó hosszanti síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.

4.    A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolásának feltételei

4.1.

Az M1 és N1 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha egyidejűleg megfelelnek az összes alábbi feltételnek:

a)    legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

b)    legalább egy differenciálzárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;

c)    önálló járműként fel tudnak menni egy legalább 25 %-os emelkedőn;

d)    az alábbi hat követelmény közül ötnek megfelelnek:

i.    a megközelítési szög legalább 25°;

ii.    az elhagyási szög legalább 20°;

iii.    a terepszög legalább 20°;

iv.    a szabad magasság az első tengely alatt legalább 180 mm;

v.    a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm;

vi.    a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm.

4.2.

A legfeljebb 12 tonna legnagyobb tömegű M2, N2 vagy M3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:

a)    valamennyi tengelyük egyidejűleg meghajtható, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;

b)    i.    legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

   ii.    legalább egy differenciálzárral vagy egy azonos hatású mechanizmussal rendelkeznek;

   iii.    önálló járműként fel tudnak menni egy 25 %-os emelkedőn;

c)    amennyiben legnagyobb tömegük nem haladja meg a 7,5 tonnát, az alábbi hat követelmény közül legalább ötnek, illetve ha tömegük több mint 7,5 tonna, legalább négynek megfelelnek:

i.    a megközelítési szög legalább 25°;

ii.    az elhagyási szög legalább 25°;

iii.    a terepszög legalább 25°;

iv.    a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;

v.    a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm;

vi.    a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.3.

A 12 tonnánál nagyobb tömegű M3 vagy N3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:

a)    valamennyi tengelyük egyidejűleg meghajtható, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;

b)    i.    legalább a tengelyek felét (illetve háromtengelyű jármű esetében két tengelyt, öttengelyű esetében pedig három tengelyt) egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

ii.    legalább egy differenciálzárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;

iii.    önálló járműként fel tudnak menni egy 25 %-os emelkedőn;

c)    az alábbi hat követelmény közül legalább négynek megfelelnek:

i.    a megközelítési szög legalább 25°;

ii.    az elhagyási szög legalább 25°;

iii.    a terepszög legalább 25°;

iv.    a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;

v.    a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm;

vi.    a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.4.

Az ebben a szakaszban említett geometriai követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárás leírását az 1. függelék tartalmazza.



5.    Különleges rendeltetésű járművek

Megnevezés

Kód

Fogalommeghatározás

5.1.

Lakóautó

SA

Szálláshelyet magában foglaló, M kategóriájú jármű, amely legalább az alábbi felszereléseket tartalmazza:

a)    ülések és asztal;

b)    alvóhely, amely az ülésekből átalakítható is lehet;

c)    főzési lehetőség;

d)    tárolóhely.

Ezeket a felszereléseket a lakótérben szilárdan rögzíteni kell.

Az asztal azonban olyan kialakítású is lehet, hogy könnyűszerrel el lehessen távolítani.

5.2.

Páncélozott jármű

SB

A szállított utasok vagy áruk védelmére szolgáló, golyóálló páncéllemezzel ellátott jármű.

5.3.

Mentőjármű

SC

Beteg vagy sérült személyek szállítására szolgáló, M kategóriájú jármű, amely erre a célra különleges felszereléssel rendelkezik.

5.4.

Halottszállító kocsi

SD

Elhunyt személyek szállítására szolgáló, M kategóriájú jármű, amely erre a célra különleges felszereléssel rendelkezik.

5.5.

Kerekes székkel használható jármű

SH

Olyan M1 kategóriájú jármű, amelyet kifejezetten úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy alkalmas legyen egy vagy több, kerekes székben ülő személlyel való közúti közlekedésre.

5.6.

Lakókocsi

SE

Az ISO 3833:1977 szabvány 3.2.1.3. fogalmában meghatározott, O kategóriájú jármű.

5.7.

Önjáró daru

SF

N3 kategóriájú, nem árufuvarozásra kialakított jármű, amely 400 kNm-el egyenlő vagy annál nagyobb emelőnyomatékú daruval rendelkezik.

5.8.

Különleges csoport

SG

Azok a különleges rendeltetésű járművek, amelyek nem tartoznak az ebben a szakaszban említett egyik meghatározásba sem.

5.9.

Utánfutó-átalakító

SJ

Olyan O kategóriájú jármű, amelyet nyeregszerkezettel szereltek fel a félpótkocsi alátámasztása céljából, hogy ez utóbbi pótkocsiként működjön.

5.10.

Kivételes rakományt szállító pótkocsi

SK

Olyan O4 kategóriájú jármű, amelyet oszthatatlan rakomány szállítására terveztek, és amelyre méretei miatt sebesség- és közlekedési korlátozások érvényesek.

Ide tartoznak a hidraulikus modulokkal rendelkező pótkocsik, függetlenül attól, hogy hány ilyen moduljuk van.

5.11.

Kivételes rakományt szállító gépjármű

SL

Olyan N3 kategóriájú közúti vontató vagy közúti nyerges vontató, amely valamennyi következő feltételnek megfelel:

5.12.

Berendezésszállító

SM

Olyan (a 2.3. pontban meghatározott) N kategóriájú terepjáró, amelyet úgy terveztek meg és alakítottak ki, hogy meghatározott cserélhető berendezéseket húzzon, toljon, szállítson vagy működtessen;

Ha a jármű kiegészítő rakfelülettel rendelkezik, legnagyobb hosszúsága nem haladhatja meg a következő értéket:

6.    Megjegyzések

6.1.

A típusjóváhagyás nem adható meg az alábbiakra:

a) az A. rész 5. szakaszában meghatározott utánfutó-átalakítóra;

b) a C. rész 4. szakaszában meghatározott merev vonórudas pótkocsira;

c) olyan pótkocsira, amelyben a közúti közlekedés során személyeket lehet szállítani.

6.2.

A 6.1. pont nem sérti a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyására vonatkozó 40. cikk rendelkezéseit.


B. RÉSZ

A járműtípusokra, változatokra és kivitelekre vonatkozó feltételek 

1.    M1 kategória

1.1.    Járműtípus

1.1.1.

Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a gyártó vállalat neve.

A vállalat tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)    önhordó felépítmény esetében a felépítmény alapvető fontosságú elemeinek kialakítása és összeszerelése.

Ugyanez vonatkozik az olyan járművekre is, amelyek felépítményét szegecseléssel vagy hegesztéssel rögzítették egy külön keretre.

1.1.2.

Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédőkeret előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó, alapvető fontosságú elemeket különböző típusú felépítmények (pl. limuzin és kupé) gyártására használja, az érintett járműveket az 1.1.1. b) pontban foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.

1.1.3.

Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

1.2.    Változat

1.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 2. szakaszában található meghatározás szerint, amennyiben a gyártó az 1.1.2. pontban megadott feltételt alkalmazza;

b)    a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.    az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.    működési elv (szikragyújtás, kompressziógyújtás, egyéb);

iii.    belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L4, V6 vagy egyéb);

c)    a tengelyek száma;

d)    a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

e)    a kormányzott tengelyek száma;

f)    a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes).

g)    több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

1.3.    Kivitel

1.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)    belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

c)    a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

d)    tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

e)    az ülőhelyek maximális száma;

f)    elhaladási zajszint;

g)    kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro 5, Euro 6 vagy egyéb);

h)    vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;

i.    elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);

j)    vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás;

(k)    a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében meghatározott, innovatív technológiák egyedi kombinációjának megléte.

2.    M2 és M3 jármű-kategória

2.1.    Járműtípus

2.1.1.

Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a gyártó vállalat neve.

A vállalat tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)    kategória;

c)    a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i.    az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii.    önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

d)    a szintek száma (egy- vagy kétszintes);

e)    elemek száma (merev/csuklós);

f)    a tengelyek száma;

g)    az energiaellátás módja (fedélzeti vagy külső).

2.1.2.

Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.



2.2.    Változat

2.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők mindegyike tekintetében megegyeznek:

a)    a felépítmény típusa, a C. rész 3. szakaszában található meghatározás szerint;

b)    járműosztály vagy járműosztályok kombinációja a 107. sz. ENSZ EGB-előírás 2.1.1. szakaszában meghatározottak szerint (csak teljes és befejezett járművek esetében);

c)    a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

d)    a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.    az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.    működési elv (szikragyújtás, kompressziógyújtás, egyéb);

iii.    belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

e)    több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

2.3.    Kivitel

2.3.1.

Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi jellemzők mindegyike tekintetében megegyeznek:

a)    a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)    alkalmas-e a jármű pótkocsi vontatására, vagy sem;

c)    belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

d)    a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

e)    tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

f)    elhaladási zajszint;

g)    kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).

3.    N1 kategória

3.1.    Járműtípus

3.1.1.

Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a gyártó vállalat neve.

A vállalat tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)    önhordó felépítmény esetében a felépítmény alapvető fontosságú elemeinek kialakítása és összeszerelése;

c)    nem önhordó felépítmény esetében az alvázat alkotó, alapvető fontosságú elemek kialakítása és szerkezete.

3.1.2.

Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédőkeret előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó, alapvető fontosságú elemeket különböző típusú felépítmények (pl. eltérő tengelytávokkal és tetőmagasságokkal rendelkező zárt áruszállító és tehergépkocsi) gyártására használja, az érintett járműveket a 3.1.1. b) pontban foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.

3.1.3.

Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

3.2.    Változat

3.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 4. szakaszában található meghatározás szerint (teljes és befejezett járművek esetében), amennyiben a gyártó a 3.1.2. pontban megadott feltételt alkalmazza;

b)    a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)    a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.    az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.    működési elv (szikragyújtás, kompressziógyújtás, egyéb);

iii.    belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

d)    a tengelyek száma;

e)    a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

f)    a kormányzott tengelyek száma;

g)    több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

3.3.    Kivitel

3.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)    belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

c)    a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

d)    tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

e)    az ülőhelyek maximális száma;

f)    elhaladási zajszint;

g)    kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro 5, Euro 6 vagy egyéb);

h)    vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;

i.    elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);

j)    vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás.

4.    N2 és N3 jármű-kategória

4.1.    Járműtípus

4.1.1.

Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a gyártó vállalat neve.

A vállalat tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)    kategória;

c)    az alváz kialakítása és szerkezete, amely tekintetében egy adott termékcsalád megegyezik;

d)    a tengelyek száma.

4.1.2.

Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

4.2.    Változat

4.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a C. rész 4. szakaszában és a 2. függelékben említett strukturális elv vagy felépítménytípus (csak teljes és befejezett járművek esetében);

b)    a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)    a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.    az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.    működési elv (szikragyújtás, kompressziógyújtás, egyéb);

iii.    belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

d)    a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

e)    a kormányzott tengelyek száma;

f)    több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

4.3.    Kivitel

4.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)    alkalmas-e a jármű az alábbi pótkocsi vontatására, vagy sem:

i.    fékezetlen pótkocsi;

ii.    a 13. sz. ENSZ EGB-előírás 2.12. szakaszában meghatározott ráfutó fékezésű pótkocsi;

iii.    a 13. sz. ENSZ EGB-előírás 2.9. és 2.10. szakaszában meghatározott átmenő vagy félig átmenő fékezésű pótkocsi;

iv.    O4 kategóriájú pótkocsi, amely a szerelvény legnagyobb tömegét nem növeli 44 tonnánál nagyobbra;

v.    O4 kategóriájú pótkocsi, amely a szerelvény legnagyobb tömegét 44 tonnánál nagyobbra növeli;

c)    a motor hengerűrtartalma;

d)    a motor legnagyobb leadott teljesítménye;

e)    tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

f)    elhaladási zajszint;

g)    kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).

5.    O1 és O2 jármű-kategória

5.1.    Járműtípus

5.1.1.

Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a gyártó vállalat neve.

A vállalat tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)    kategória;

c)    a C. rész 5. szakaszában meghatározott típus;

d)    a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i.    az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii.    önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

e)    a tengelyek száma.

5.1.2.

Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

5.2.    Változat

5.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a 2. függelékben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);

b)    a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)    a fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófék/külső energiaforrású);

d)    több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

5.3.    Kivitel

5.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)    a felfüggesztés típusa (lég-, acél- vagy gumifelfüggesztés, torziós rúd vagy egyéb);

c)    a vonórúd elve (háromszög, cső vagy egyéb).

6.    O3 és O4 jármű-kategória

6.1.    Járműtípus

6.1.1.

Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a gyártó vállalat neve.

A vállalat tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)    kategória;

c)    a pótkocsi típusa a C. rész 5. szakaszában megadott fogalommeghatározásokhoz viszonyítva;

d)    a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i.    az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii.    önhordó felépítménnyel rendelkező pótkocsik esetében a járműfelépítményt alkotó, alapvető fontosságú elemek kialakítása és szerkezete;

e)    a tengelyek száma.

6.1.2.

Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

6.2.    Változatok

6.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi konstrukciós és kialakítási jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a 2. függelékben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);

b)    a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)    a felfüggesztés típusa (acél-, lég- vagy hidraulikus felfüggesztés);

d)    a következő műszaki jellemzők:

i.    meghosszabbítható-e az alváz;

ii.    rakfelület magassága (normális, alacsony rakterű, félig alacsony rakterű);

e)    több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

6.3.    Kivitelek

6.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)    a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)    a 96/53/EK tanácsi irányelv 14 I. mellékletének 3.2. és 3.3. pontjában említett, az egy tengelycsoportot alkotó két egymás utáni tengely közötti távolság szerinti alcsoportok, illetve azok kombinációja;

c)    a tengelyek meghatározása az alábbiak szerint:

i.    felemelhető tengelyek (száma és helye);

ii.