(1)

Az Európai Unió hatásköreinek bővülésével a polgárok egyre többször kerülnek kapcsolatba úgy az Unió intézményeivel, szerveivel és hivatalaival, hogy az eljárási jogaik védelme nem mindig megfelelő.

(2)

Az Unióban, amelyben a jogállamiság érvényesül, biztosítani kell, hogy az eljárási jogok és kötelezettségek meghatározása, kialakítása és teljesülése mindig megfelelő legyen. A polgárok magas szintű átláthatóságot, hatékonyságot, gyors végrehajtást és reagáló képességet várhatnak el az Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól. A polgárok emellett megfelelő tájékoztatásra is jogosultak az ügyükben a további lépések megtételének lehetőségeire vonatkozóan.

(3)

Az Uniónak a megfelelő ügyintézésre vonatkozó meglévő szabályai és elvei igen sokféle jogforrásban elszórtan találhatók meg: az elsődleges jogban, a másodlagos jogban, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában, a nem kötelező erejű szabályokban és az uniós intézmények egyoldalú kötelezettségvállalásaiban.

(4)

Az évek során az Unió számos ágazati közigazgatási eljárást dolgozott ki kötelező erejű rendelkezések és nem kötelező erejű szabályok formájában, ugyanakkor nem feltétlenül vette figyelembe a rendszer általános koherenciáját. Az eljárások bonyolult sokfélesége hiányosságokat és következetlenségeket eredményezett az eljárásokban.

(5)

Az a tény, hogy az Uniónak nincs koherens és átfogó, kodifikált közigazgatási jogi szabályrendszere, a polgárok számára megnehezíti az uniós jog értelmében fennálló közigazgatási jogaik megértését.

(6)

2000 áprilisában az európai ombudsman a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatot javasolt az intézményeknek abban a meggyőződésben, hogy ugyanazon helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatnak kellene vonatkoznia minden uniós intézményre, szervre és hivatalra.

(7)

2001. szeptember 6-i állásfoglalásában a Parlament módosításokkal jóváhagyta az európai ombudsman szabályzattervezetét, és felkérte a Bizottságot arra, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 308. cikke alapján terjesszen elő rendeletre irányuló javaslatot a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatról.

(8)

A különböző intézmények által ezt követően elfogadott – többnyire az ombudsman szabályzatán alapuló – meglévő belső magatartási kódexek korlátozott hatást fejtenek ki, eltérnek egymástól és jogilag nem kötelező erejűek.

(9)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése biztosította az Unió számára a közigazgatási eljárásról szóló rendelet elfogadásnak jogalapját. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 298. cikke rendeletek elfogadásáról rendelkezik annak biztosítása céljából, hogy feladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és hivatalai egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta) a Szerződésekkel megegyező jogi kötőerővel ruházta fel.

(10)

A Charta V. címének (A polgárok jogai) 41. cikke tartalmazza a megfelelő ügyintézéshez való jogot; e cikk rendelkezése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A Charta 41. cikke ezenkívül – nem kimerítő módon – felsorol néhány, a megfelelő ügyintézéshez való jog fogalommeghatározásába beleértendő jogot, ilyen a meghallgatáshoz való jog, mindenkinek a személyére vonatkozó iratokba való betekintéshez fűződő joga, az igazgatási szervek azon kötelezettsége, hogy döntéseiket indokolják, továbbá az intézmények és az alkalmazottaik által feladatuk teljesítése során okozott károk megtérítésének lehetősége és a nyelvi jogok.

(11)

A hatékony uniós közigazgatás a közérdek szempontjából létfontosságú. A túl sok szabály és eljárás, illetve azok hiánya is vezethet hivatali visszássághoz, ami az egymásnak ellentmondó, következetlen vagy nem egyértelmű szabályok és eljárások létezéséből is fakadhat.

(12)

A megfelelő felépítésű és következetes közigazgatási eljárások a hatékony ügyintézést, valamint az uniós jog általános alapelveként és a Charta 41. cikke szerint garantált megfelelő ügyintézéshez való jog megfelelő érvényesítését egyaránt támogatják.

(13)

2013. január 15-i állásfoglalásában az Európai Parlament a megfelelő ügyintézéshez való jog nyitott, hatékony és független európai közigazgatás útján történő garantálása érdekében az európai közigazgatási eljárásjogról szóló rendelet elfogadására szólított fel. Az Unió intézményei, szervei és hivatalai közös közigazgatási eljárási szabályrendszerének létrehozása javítaná a jogbiztonságot, pótolná az Unió jogrendszerének hiányosságait, és ezáltal hozzájárulna a jogállamiság elvének való megfeleléshez.

(14)

E rendelet célja olyan eljárási szabályok létrehozása, amelyeket az uniós közigazgatásnak be kell tartania az igazgatási tevékenységeinek végrehajtása során. Ezen eljárási szabályok célja, hogy biztosítsák egyrészt a nyitott, hatékony és független közigazgatást, másrészt a megfelelő ügyintézéshez való jog megfelelő érvényesülését.

(15)

Az EUMSZ 298. cikkével összhangban ez a rendelet nem alkalmazandó a tagállamok közigazgatására. Ez a rendelet nem alkalmazandó továbbá a jogalkotási eljárásokra, a bírósági eljárásokra, valamint a közvetlenül a Szerződéseken alapuló nem jogalkotási aktusok, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok elfogadásához vezető eljárásokra.

(16)

Ez a rendelet a konkrét közigazgatási eljárásokról rendelkező uniós jogi aktusok sérelme nélkül alkalmazandó az uniós közigazgatásra. Az ágazatspecifikus közigazgatási eljárások azonban nem teljesen koherensek és kimerítőek. Az uniós közigazgatás igazgatási tevékenységei általános koherenciájának, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog maximális tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a konkrét közigazgatási eljárási jogokról rendelkező jogi aktusokat ezért e rendelettel összhangban kell értelmezni, és a hiányosságaikat e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel kell pótolni. Ez a rendelet az uniós jog szerinti valamennyi közigazgatási eljárásra vonatkozóan állapít meg alapszabályként jogokat és kötelezettségeket, ezáltal mérsékli az alkalmazandó eljárási szabályoknak az ágazatspecifikus jogszabályokból fakadó széttagoltságát.

(17)

Az e rendeletben megállapított közigazgatási eljárási szabályok célja a megfelelő ügyintézés számos különféle jogforrásban – az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának fényében – létrehozott alapelveinek végrehajtása. Ezek az alapelvek az alábbiakban szerepelnek, és megfogalmazásuknak elő kell mozdítania e rendelet értelmezését.

(18)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt jogállamiság elve az Unió legalapvetőbb értéke. Ezen elv szerint az Unió minden fellépésének a Szerződéseken kell alapulnia a hatáskör-átruházás elvével összhangban. Ezen túlmenően a jogállamiság elvéből következő jogszerűség elve megköveteli, hogy az uniós közigazgatás tevékenységeinek végrehajtása a jogszabályok teljes körű betartásával történjen.

(19)

Az uniós jog szerinti jogi aktusoknak eleget kell tenniük az arányosság elvének. Ez megköveteli, hogy az uniós közigazgatás intézkedései megfelelőek és szükségesek legyenek a kérdéses intézkedés jogos célkitűzéseinek megvalósításához: amennyiben több, potenciálisan megfelelő intézkedés közül lehet választani, a legkevésbé terhelő lehetőséget kell választani, és a közigazgatás által kirótt terhek nem lehetnek aránytalanok a kitűzött célokhoz képest.

(20)

A megfelelő ügyintézéshez való jog megköveteli, hogy az uniós közigazgatás a pártatlanságot, a méltányosságot és időszerűséget garantáló közigazgatási eljárások szerint hozzon közigazgatási intézkedéseket.

(21)

A megfelelő ügyintézéshez való jog megköveteli, hogy a felek értesítést kapjanak a közigazgatási eljárás megindítására vonatkozó határozatokról, és e határozatok közöljék azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felek gyakorolhassák jogaikat a közigazgatási eljárás során. Kellően indokolt és kivételes esetekben, amennyiben a közérdek megköveteli, az uniós közigazgatás elhalaszthatja vagy elhagyhatja az értesítést.

(22)

A felek valamelyikének kérelme alapján indított közigazgatási eljárás esetén a megfelelő ügyintézéshez való jog a kérelem átvételének írásbeli elismerésével kapcsolatos kötelezettséget ró az uniós közigazgatásra. Az átvételi elismervényen fel kell tüntetni azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felek gyakorolhassák a védelemhez való jogaikat a közigazgatási eljárás során. Az uniós közigazgatásnak azonban jogosultnak kell lennie a céltalan vagy visszaélésszerű kérelmek elutasítására, mivel azok veszélyeztethetik az ügyintézési hatékonyságot.

(23)

A jogbiztonság érdekében a közigazgatási eljárásokat az események bekövetkezésétől számított ésszerű időn belül meg kell indítani. Ezért ennek a rendeletnek tartalmaznia kell elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket.

(24)

A megfelelő ügyintézéshez való jog megköveteli, hogy az uniós közigazgatás gondossági kötelezettséget teljesítsen, amely arra kötelezi a közigazgatást, hogy az eljárás minden szakaszában gondosan és pártatlanul, valamennyi releváns érdek figyelembevételével alakítsa ki és vizsgálja felül az ügyek valamennyi releváns ténybeli és jogi elemét. E célból az uniós közigazgatást fel kell hatalmazni a felek, a tanúk és a szakértők vallomásának felvételére, iratok bekérésére és látogatások vagy vizsgálatok lebonyolítására. A szakértők kiválasztásakor az uniós közigazgatásnak biztosítania kell, hogy szakmailag kompetensek legyenek és ne érintse őket összeférhetetlenség.

(25)

Az uniós közigazgatás általi vizsgálat során a feleket együttműködési kötelezettségnek kell terhelnie, melynek keretében segíteniük kell a közigazgatást az ügy tényállásának és körülményeinek megállapításában. A felek együttműködésre való felkérésekor az uniós közigazgatásnak ésszerű határidőt kell biztosítania számukra a válaszadásra, és emlékeztetnie kell őket az önvád tilalmára, amennyiben a közigazgatási eljárás szankcióhoz vezethet.

(26)

Az uniós közigazgatás általi elfogulatlan bánásmódhoz való jog a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jog következménye, és magában foglalja, hogy a személyzet tagjai tartózkodnak a közigazgatási eljárásban való részvételtől, amennyiben ahhoz közvetlenül vagy közvetve személyes érdekük fűződik, ideértve különösen a pártatlanságukat veszélyeztető családi vagy pénzügyi érdeket.

(27)

A megfelelő ügyintézéshez való jog megkövetelheti, hogy a közigazgatás bizonyos körülmények között vizsgálatokat folytasson, amennyiben ez az uniós jog szerinti kötelezettségek vagy célkitűzések teljesítéséhez szükséges. A felek jogainak védelme érdekében e vizsgálatoknak tiszteletben kell tartaniuk bizonyos feltételeket és eljárásokat.

(28)

A személyek ellen indított, őket esetlegesen hátrányosan érintő intézkedéssel záruló eljárások során teljesülnie kell a meghallgatáshoz való jognak. Ezt jogalkotási intézkedés nem zárhatja ki, illetve nem korlátozhatja. A meghallgatáshoz való jog megköveteli, hogy az érintett személy pontos és teljes körű követeléskimutatást és kifogásközlést kapjon, és lehetősége legyen a tények helytállóságával és relevanciájával, valamint a felhasznált iratokkal kapcsolatos észrevételei megtételére.

(29)

A megfelelő ügyintézéshez való jog magában foglalja a közigazgatási eljárás feleinek azon jogát, hogy hozzáférhessenek saját aktájukhoz, ami szintén alapvető követelmény a meghallgatáshoz való jog érvényesítéséhez. Ha a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek védelme nem teszi lehetővé az aktához való teljes körű hozzáférést, a felek számára legalább az akta tartalmát kell megfelelően összefoglalni. A saját aktákhoz való hozzáférés megkönnyítése, és ezáltal az átlátható információkezelés biztosítása érdekében az uniós közigazgatásnak nyilvántartást kell vezetnie a beérkező és a kimenő leveleiről, a hozzá beérkezett iratokról és az általa hozott intézkedésekről, valamint mutatót kell készítenie az iktatott aktákról.

(30)

Az uniós közigazgatásnak ésszerű határidőn belül közigazgatási aktusokat kell elfogadnia. A lassú ügyintézés nem megfelelő ügyintézés. A közigazgatási aktusok késedelmes elfogadását meg kell indokolni, és a közigazgatási eljárás feleit megfelelően tájékoztatni kell erről, továbbá közölni kell velük a közigazgatási aktus elfogadásának várható napját.

(31)

A megfelelő ügyintézéshez való jog azt a kötelezettséget rója az uniós közigazgatásra, hogy egyértelműen közölje közigazgatási aktusainak indokait. Az indokolásban meg kell jelölni az aktus jogalapját, az elfogadásához vezető általános helyzetet, valamint az elérni kívánt általános célkitűzéseit. Az indokolásban egyértelműen és kétséget kizáróan közölni kell az aktust elfogadó illetékes hatóság érvelését, oly módon, hogy lehetővé tegye az érintett felek számára annak eldöntését, hogy kívánják-e bírósági felülvizsgálat iránti kérelem útján védeni jogaikat.

(32)

A hatékony jogorvoslathoz való jog szerint sem az Unió, sem a tagállamok nem lehetetleníthetik el és nem nehezíthetik meg túlságosan az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását. Inkább tényleges és hatékony bírói jogvédelmet kötelesek biztosítani, és nem alkalmazhatnak olyan szabályt vagy eljárást, amely akár ideiglenesen is akadályozhatja az uniós jog teljes hatékonyságát.

(33)

A hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében az uniós közigazgatásnak igazgatási intézkedéseiben meg kell neveznie azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek azon felek rendelkezésére állnak, akiknek jogait és érdekeit a szóban forgó intézkedések érintik. Amellett, hogy lehetőséget biztosítunk az adott fél számára, hogy bírósági eljárást indítson vagy panaszt nyújtson be az európai ombudsmanhoz, fel kell jogosítanunk arra is, hogy közigazgatási felülvizsgálatot kérjen, valamint tájékoztatást kell kapnia az eljárásról és az ilyen kérelem benyújtására vonatkozó határidőről is.

(34)

A közigazgatási felülvizsgálatra irányuló kérelem nem érinti a fél bírósági jogorvoslathoz való jogát. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem határideje céljából az igazgatási intézkedés akkor tekintendő véglegesnek, ha a fél az adott határidőn belül nem nyújt be közigazgatási felülvizsgálat iránti kérelmet, vagy amennyiben a fél benyújt ilyen kérelmet, az az igazgatási intézkedés számít véglegesnek, amely a közigazgatási felülvizsgálatot lezárja.

(35)

Az átláthatóság elve és a jogbiztonság elve szerint a közigazgatási eljárás feleinek képeseknek kell lenniük a nekik címzett közigazgatási aktusokból fakadó jogaik és kötelezettségeik egyértelmű értelmezésére. Az uniós közigazgatásnak ezért gondoskodnia kell arról, hogy közigazgatási aktusainak szövegezése egyértelmű, egyszerű és érthető nyelven történjen, és azok a felek értesítését követően hatályba lépjenek. E kötelezettség teljesítésekor az uniós közigazgatásnak megfelelően kell alkalmaznia információs és kommunikációs technológiákat, és alkalmazkodnia kell azok fejlődéséhez.

(36)

Az átláthatóság és az ügyintézési hatékonyság érdekében az uniós közigazgatásnak gondoskodnia kell arról, hogy az illetékes hatóság kijavítsa a közigazgatási aktusaiban előforduló elírásokat, illetve számtani vagy hasonló hibákat.

(37)

A jogállamiság elvéből következő jogszerűség elve a jogellenes közigazgatási aktusok helyesbítésének vagy visszavonásának kötelezettségét rója az uniós közigazgatásra. Tekintettel azonban arra, hogy a közigazgatási aktusok helyesbítése vagy visszavonása ütközhet a jogos elvárások védelmével és a jogbiztonság elvével, az uniós közigazgatásnak gondosan és pártatlanul kell értékelnie a helyesbítés vagy a visszavonás más felekre kifejtett joghatásait, és ezen értékelés következtetéseit bele kell foglalnia a helyesbítő vagy a visszavonó aktus indokolásába.

(38)

Az uniós polgárok jogosultak arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén írásban forduljanak az Unió intézményeihez, szerveihez és hivatalaihoz, és ugyanazon a nyelven kapjanak választ. Az uniós közigazgatásnak tiszteletben tartania a felek nyelvi jogait, mégpedig annak biztosításával, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásának nyelve a Szerződések valamelyik, az érintett fél által választott nyelve legyen. Az uniós közigazgatás által indított közigazgatási eljárás esetén az első értesítést a Szerződések nyelvei közül olyan nyelven kell szövegezni, amely megfelel az érintett fél tartózkodási helye szerinti tagállamnak.

(39)

Az átláthatóság elve és az iratokhoz való hozzáféréshez való jog különös jelentőséggel bír az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott jogalkotási aktusokat nem sértő közigazgatási eljárás során. Ezen elvek korlátozása szigorúan értelmezendő, annak érdekében, hogy eleget tegyen a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, ezért annak jogszabályi rendelkezés tárgyát kell képeznie és tiszteletben kell tartania a jogok és kötelezettségek lényegét, valamint az arányosság elve alá kell tartoznia.

(40)

A személyes adatok védelméhez való jog azt feltételezi, hogy – az EUMSZ 16. cikke alapján elfogadott jogalkotási aktusok sérelme nélkül – az uniós közigazgatás által felhasznált adatoknak pontosaknak, naprakészeknek és jogszerűen nyilvántartottaknak kell lenniük.

(41)

A bizalomvédelem elve a jogállamiságból fakad, és magában foglalja, hogy a közigazgatási szervek intézkedései kizárólag akkor ütközhetnek a szerzett jogokkal és a végleges jogi helyzetekkel, ha az a közérdek miatt feltétlenül szükséges. A közigazgatási aktusok helyesbítése vagy visszavonása esetén a jogos elvárásokat megfelelően figyelembe kell venni.

(42)

A jogbiztonság elve megköveteli, hogy az uniós szabályozás egyértelmű és pontos legyen. Ez az elv annak biztosítását célozza, hogy az uniós jog hatálya alá tartozó helyzetek és jogviszonyok előre láthatóak maradjanak, azaz az egyéneknek képeseknek kell lenniük arra, hogy kétséget kizáróan meggyőződjenek jogaikról és kötelezettségeikről, és megfelelő lépéseket tegyenek. A jogbiztonság elve szerint visszamenőleges intézkedések kizárólag jogilag indokolt körülmények között tehetők.

(43)

Az uniós közigazgatás tevékenységei általános koherenciájának biztosítása érdekében az általános hatályú közigazgatási aktusoknak eleget kell tenniük a megfelelő ügyintézés e rendeletben foglalt elveinek.

(44)

E rendelet értelmezése során figyelembe kell venni különösen az egyenlő bánásmódot és a megkülönböztetésmentességet, amelyek a jogállamiság, valamint a hatékony és független európai közigazgatás elveinek elsődleges következményeiként alkalmazandóak az igazgatási tevékenységekre,

a)

jogalkotási eljárások;

b)

bírósági eljárások;

c)

közvetlenül a Szerződéseken alapuló nem jogalkotási aktusok, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok elfogadásához vezető eljárások.

a)

„uniós közigazgatás”: az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak igazgatása;

b)

„igazgatási tevékenységek”: az uniós közigazgatás által az uniós jogszabályok végrehajtása érdekében folytatott tevékenységek, a 2. cikk (2) bekezdésében említett eljárások kivételével;

c)

„közigazgatási eljárás”: az az eljárás, amelynek útján az uniós közigazgatás közigazgatási aktusokat készít elő, fogad el, hajt végre és juttat érvényre;

d)

„a személyzet tagja”: a személyzeti szabályzat 1a. cikke szerinti tisztviselő, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 1. cikkének elsőtől harmadik francia bekezdésében meghatározott alkalmazott;

e)

„illetékes hatóság”: az Unió intézménye, szerve vagy hivatala, illetve azok szervezeti egysége vagy az uniós közigazgatáson belül álláshelyet betöltő személy, aki vagy amely az alkalmazandó jogszabályok szerint felel a közigazgatási eljárásért;

f)

„fél”: az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a jogállását befolyásolhatja a közigazgatási eljárás kimenetele.

a)

hivatkozási szám és a dátum;

b)

az eljárás tárgya és célja;

c)

a legfontosabb eljárási lépések leírása;

d)

a személyzet felelős tagjának neve és elérhetőségei;

e)

az illetékes hatóság;

f)

a közigazgatási aktus elfogadásának határideje és a közigazgatási aktus határidőn belüli elfogadásának elmaradásából fakadó következmények;

g)

a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek;

h)

a 28. cikkben említett honlap címe, ha létezik ilyen honlap.

a)

hivatkozási szám és a dátum;

b)

a kérelem beérkezésének dátuma;

c)

a legfontosabb eljárási lépések leírása;

d)

a személyzet felelős tagjának neve és elérhetőségei;

e)

a közigazgatási aktus elfogadásának határideje és a közigazgatási aktus határidőn belüli elfogadásának elmaradásából fakadó következmények;

f)

a 28. cikkben említett honlap címe, ha létezik ilyen honlap.

a)

az eljáráshoz kapcsolódó összes releváns információhoz egyértelmű és érthető módon hozzájuthatnak;

b)

amennyiben lehetséges és megfelelő, távolról és elektronikus úton kommunikálhatnak és teljesíthetik az összes eljárási formalitást;

c)

használhatják a Szerződések nyelveinek bármelyikét, és a Szerződések általuk választott nyelvén lehet hozzájuk fordulni;

d)

értesítést kaphatnak az őket esetlegesen érintő valamennyi eljárási lépésről és határozatról;

e)

ügyvéddel vagy más, általuk választott személlyel képviseltethetik magukat;

f)

csak az ésszerű és a kérdéses eljárás költségeivel arányos díjakat kell megfizetniük.

a)

felveheti a felek, a tanúk és a szakértők vallomását,

b)

iratokat és nyilvántartásokat kérhet be,

c)

látogatást tehet és vizsgálatot folytathat.

a)

a közigazgatási eljárást megindító határozatról szóló értesítés, ha az eljárást az uniós közigazgatás kezdeményezte, vagy

b)

a kérelem átvételi elismervénye, ha a közigazgatási eljárás kérelem alapján indult.

a)

az alkalmazandó jogszabályokra mutató hivatkozás,

b)

a főbb jogi követelmények rövid kifejtése és közigazgatási értelmezése,

c)

a legfontosabb eljárási lépések leírása,

d)

a végleges aktus elfogadására hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése,

e)

az aktus elfogadására rendelkezésre álló határidő feltüntetése,

f)

a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek feltüntetése,

g)

a felek által az eljárás keretében az uniós közigazgatással folytatott kommunikációjuk során felhasználható formanyomtatványokra mutató hivatkozás.