EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.14.
COM(2016) 581 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében:
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa
és az új külső beruházási terv felé
A munkahelyteremtés és a növekedés fellendítéséhez intelligens és fenntartható beruházásokra van szükség Európában és világszinten egyaránt.
A Bizottság 2014 novembere óta innovatív módon jelentős pénzügyi forrásokat mozgósított, lehetővé téve a közpénzek hatásának maximalizálását és a magánforrások bevonását. A bizottsági politikai fellépés elsősorban a fenntartható beruházásokra irányul – különösen az infrastruktúra és a kis- és középvállalkozások terén –, és konkrétan az uniós költségvetésből rendelkezésre álló szűkös erőforrások hatékonyabb felhasználása, valamint az általános üzleti környezetet javító intézkedések révén valósul meg.
A Bizottság továbbra is szorgalmazza az új megoldások alkalmazását, amelyek révén a lehető legjobban használható fel az állami forrásokból származó minden egyes euró, mozgósítható a magánszektor és kézzelfogható eredmények érhetők el a reálgazdaságban.
Ez a megközelítés máris ígéretes eredményeket hozott az Európai Unióban. Tekintettel erre, az európai beruházási terv középpontjában álló Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni mind működési idejét, mind pedig pénzügyi kapacitását tekintve.
Az új megközelítés az Unión kívül is hasznosnak fog bizonyulni az EU szomszédságában, illetve az Afrikában jelentkező számos kihívás kezelése terén. Mindezt figyelembe véve, illetve partnerországainkban a fenntartható fejlődés, a munkahelyteremtés és a növekedés előmozdítása, valamint a migráció kiváltó okainak kezelése céljából a Bizottság a mai napon előterjeszti az ambiciózus európai külső beruházási tervet.
I. Az európai beruházási terv – ESBA 2.0
Az európai beruházási terv hasznos eszköznek bizonyult a konkrét eredmények elérése és a pénzügyi válság utáni alacsony európai beruházási szintek fenntartható növekedésének ösztönzése terén. A garancia összetétele biztosítja a szűkös állami források optimális felhasználását és tőkeáttételi hatását, aminek köszönhetően kézzelfogható eredmények jelentkeznek a munkahelyteremtés és a növekedés terén. Az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport – amely a Bizottság stratégiai partnere az európai beruházási terv megvalósításában – az ESBA-n keresztül kevesebb mint egy év leforgása alatt 26 tagállamra kiterjedően csaknem 116 milliárd EUR-t mozgósított. Ugyanezen időszak alatt több mint 200 000 kkv vette igénybe az ESBA által kínált előnyöket 1 . Finnországtól Görögországig, Írországtól Horvátországig, az élvonalbeli ipari projektektől az európai agrár-élelmiszeripar kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok általi megújításáig, a szélerőműparkoktól az új egészségügyi technológiák bevezetéséig az ESBA minden területen valódi változásokat hoz, mivel olyan innovatív projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez a helyi közösségekben. Az ESBA ilyen módon tehát az ifjúsági munkanélküliség kezelését illetően is meghatározó szerephez jut 2 .
Az Európai Tanács 2016. június 28-i következtetései szerint „[a]z európai beruházási tervnek, és különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően már kézzel fogható eredményeket sikerült elérni, továbbá azok meghatározó jelentőségűek abból a szempontból is, hogy a szűkös költségvetési források intelligens felhasználása mellett hozzájárulnak a magánberuházások mozgósításához. A Bizottság a tervek szerint rövid időn belül az ESBA jövőjére vonatkozó javaslatokat fog közzétenni, amelyeknek a vizsgálatát az Európai Parlamenten és a Tanácson belül sürgősséggel kell lefolytatni” 3 . A ma elfogadott javaslattal a Bizottság további előlépést tett e prioritások mentén.
A Bizottság elkötelezett az iránt, hogy kétszeresére bővítse az ESBA-t mind működési idejét, mind pénzügyi kapacitását tekintve. Az ESBA-t eredetileg hároméves időtartamra hozták létre azzal a céllal, hogy legalább 315 milliárd EUR stratégiai beruházást mozgósítson. Az eszköz sikerére való tekintettel a Bizottság egy módosító rendelet előterjesztése mellett döntött, amely kiterjeszti az ESBA időbeli hatályát és kapacitását is fokozza. Ezáltal elkerülhetők az esetlegesen előforduló finanszírozási zavarok, a projektgazdák pedig biztosak lehetnek afelől, hogy a kezdeti beruházási időszak után benyújtandó projekteket is érdemes előkészíteniük. A kibővítésre irányuló, ma előterjesztett jogalkotási kezdeményezés a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakát fedi le, és a várakozások szerint összesen legalább 500 milliárd EUR összegű beruházást fog mozgósítani 2020-ig. Az ESBA kapacitásának további bővítése, valamint a beruházási cél megduplázására irányuló célkitűzés elérése érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy prioritásként járuljanak hozzá a kezdeményezés sikeréhez. A 2020 utáni időszakot illetően a Bizottság elő kívánja terjeszteni az ahhoz szükséges javaslatokat, hogy megőrizzék a stratégiai beruházások fenntartható szintjét.
A mai javaslat fő elemei a következők:
ESBA 2.0 – A működési idő meghosszabbítása, a kapacitás bővítése és az addicionalitás fokozása (első pillér):
A mai javaslat a működési idő meghosszabbításán és a pénzügyi kapacitás bővítésén túlmenően az addicionalitást is fokozza, elsősorban a piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre helyezve a hangsúlyt, így biztosítva a magánforrások nagyobb mértékű bevonását. A kezdeményezés hatásának maximalizálása érdekében az ESBA-nak a beruházási volumen növelése mellett a továbbiakban is alapvetően a termelékenységet és a versenyképességet javító beruházási projektek minőségére kell összpontosítania. Mivel a határon átnyúló infrastrukturális projektek és a kapcsolódó szolgáltatások az egységes piac szempontjából rendkívül jelentősek, ezek kimondottan nagy addicionalitást képesek biztosítani. Emellett az ESBA a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektet majd az ágazatközi fenntartható beruházásokra, hogy előmozdítsa a párizsi megállapodás (COP21) célkitűzéseinek elérését, valamint az erőforrás-hatékony, körforgásos és karbonmentes gazdaságra való átállás megvalósítását 4 , a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban. A javaslat értelmében a finanszírozás nagyobb hányada irányulna a kkv-kra, mivel rendkívül gyors volt a kkv-keret piaci felhasználása, és az ESBA teljesítménye ezen a területen jócskán meghaladja a várakozásokat. Végül, egy sor új – a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjából, illetve az ESBA-ból származó forrásokat összevonó – finanszírozási eszközt irányoztak elő a szociális vállalkozás és a mikrofinanszírozás támogatásának megerősítése céljából 5 .
Az ESBA 2.0 fontos célkitűzése az ESBA földrajzi lefedettségének kiterjesztése, valamint felhasználásának fokozása a kevésbé fejlett, illetve átalakulóban lévő régiókban. E tekintetben kulcsfontosságú az ESBA egyéb uniós finanszírozási forrásokkal – köztük az európai strukturális és beruházási alapokkal – való ötvözése 6 . A Bizottság a mai napon elfogadta a közös rendelkezésekről szóló rendelet egyszerűsítésére vonatkozó javaslatot, az ilyen forrásötvözés megkönnyítése érdekében. Emellett regionális és helyi szinten is megerősítik az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot, hogy az tevékenységével aktívan elősegítse az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikálását.
A javaslat előirányozza továbbá a beruházási döntések és az irányítási eljárások átláthatóságának fokozását is. A beruházási bizottságnak döntéseiben – amelyeket nyilvánosságra hoznak – részletesebben meg kell majd indokolnia, miért tartja helyénvalónak az egyes műveleteket illetően az uniós garancia nyújtását, kiemelt figyelmet szentelve az addicionalitásnak. Ezen túlmenően az uniós garanciában részesülő műveletek aláírását követően a mutatókat tartalmazó eredménytáblát is közzéteszik. A javaslat ugyancsak előírja az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA) számára, hogy tájékoztatást kell nyújtaniuk a végső kedvezményezetteknek – köztük a kkv-knak – az ESBA-támogatás lehetőségéről.
Megerősített technikai segítségnyújtás (második pillér):
Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform az egyes helyszínekhez közelebb fog technikai segítségnyújtást biztosítani az érintett helyi szereplőkkel kötött megállapodások révén. Célirányosabb és fokozottan testre szabott technikai segítségnyújtás vehető majd igénybe a több tagállamot érintő projektek, a COP21 céljainak megvalósítását elősegítő projektek, valamint az ESBA és más uniós finanszírozási források – például az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – ötvözése esetében is. Az ESBA 2.0-ra irányuló javaslat ebben az összefüggésben azt is előirányozza, hogy a Platformnak tevékenyen hozzá kell járulnia az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikálására vonatkozó cél eléréséhez, azáltal, hogy szükség esetén támogatja az EBB erőfeszítéseit az új projektek helyi szinten történő kidolgozása érdekében.
E tekintetben a Bizottság fel fogja térképezni annak lehetőségét, hogy kijelölt európai beruházási küldöttek tevékenykedjenek a tagállamokban működő képviseleti hivatalokban, akik egyetlen beruházási politikai csapat tagjaiként folytatnának együttműködést a Bizottság érintett szolgálataival.
A beruházási akadályok felszámolása és az egységes piac további mélyítése (harmadik pillér):
Az általános üzleti környezet igen fontos tényező a fenntartható beruházások népszerűsítése szempontjából. Az üzleti környezet javítására irányuló erőfeszítések egy részét nemzeti szinten kell végrehajtani, míg más kihívások európai szinten kezelhetők eredményesen. Az európai beruházási környezet javítását célzó intézkedései keretében a Bizottság már konkrét kezdeményezéseket terjesztett elő a beruházásélénkítés és a reálgazdaság finanszírozásának ösztönzése érdekében. Ezek közé tartozik az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó tőkekövetelmények csökkentése a biztosítók és viszontbiztosítók számára, valamint egy gyakorlati útmutató elfogadása arról, hogy miként alkalmazandók az állami támogatási szabályok az infrastrukturális projektek állami finanszírozása terén. Ezen túlmenően az energiaunió, a tőkepiaci unió, az egységes piaci és a digitális egységes piaci stratégia, csakúgy, mint a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag és a nemzetközi kereskedelmi, illetve beruházási megállapodások mind tartalmaznak olyan célzott intézkedéseket, amelyek – maradéktalan végrehajtásuk esetén – felszámolják az akadályokat, előmozdítják az innovációt és tovább javítják a beruházási környezetet. Az energiaunió például egyes ágazatokban – így az energiahatékonyság terén – hozzájárul majd az állami számvitellel kapcsolatos előzetes bizonyosság fokozásához. Az Eurostat továbbfejlesztette és egyértelműsítette a vonatkozó számviteli szabályokat (ESA 2010), különösen a köz-magán társulások (PPP) tekintetében. A PPP-k statisztikai besorolására vonatkozó útmutató, amelyet az EBB-vel együttműködve dolgoztak ki és főként a magánszektorbeli szereplőknek szól, 2016. szeptember 29-én válik nyilvánosan elérhetővé. Az útmutató közzétételét aktív tájékoztató kampány fogja kísérni. Emellett, a június 1-i közleményben említetteknek megfelelően az Eurostat szorosan nyomon követi, hogy az állami számviteli szabályok miként befolyásolják a PPP-k létrehozását a különböző ágazatokban, és adott esetben további intézkedéseket fog hozni.
A tőkepiaci unió 7 elő fogja segíteni a beruházások pénzügyi akadályainak felszámolását. Ezzel összefüggésben napirenden van a Szolvencia II. irányelv további módosítása a biztosítók infrastrukturális vállalati beruházásait, illetve a kockázati tőkére vonatkozó szabályozási keretet illetően. A Bizottság a banki jogszabályok közelgő, még az idén elfogadásra kerülő felülvizsgálatának részeként javasolni fogja a bankokra vonatkozó tőkekövetelmények csökkentését, amennyiben infrastrukturális eszközökbe kívánnak beruházni. Az áruk és szolgáltatások egységes piacának további megerősítését szolgáló kezdeményezések szintén meghatározó jelentőséggel bírnak az európai beruházások teljes potenciáljának kiaknázása szempontjából. Az egységes piaci stratégia hozzájárul majd az új üzleti lehetőségek megteremtéséhez és a meglévő szabályozási és adminisztratív akadályok lebontásához, különösen ami az Európa-szerte terjeszkedni kívánó szolgáltatókat illeti. Jelenleg is folyik a munka az egységes piaci szabályok érvényesítésére irányuló konkrét javaslatok, az üzleti szolgáltatásokat, a vállalati szerkezetátalakítást és a fizetésképtelenséget érintő intézkedések, valamint egy egyszerű, modern és csalásbiztos héarendszer kialakítása kapcsán. A digitális egységes piaci stratégiának köszönhetően kiszámíthatóbbá válik a szabályozás a digitális ágazatban. A Bizottság jelenleg vizsgálja egy egységes uniós engedélyezési keret kialakításának lehetőségét, amely közvetlenül alkalmazandó lenne az uniós dimenziójú nagyprojektekre, illetve a nemzeti társfinanszírozást mozgósító fő beruházási platformokra.
A tagállamoknak még több erőfeszítést kell tenniük az európai szemeszter keretében azonosított beruházási akadályok felszámolásához szükséges reformok végrehajtása érdekében. Olyan területekről van szó, mint például a fizetésképtelenség, a közbeszerzés, az igazságszolgáltatási rendszer és a közigazgatás, illetve az ágazatspecifikus szabályozások hatékonysága. Az országspecifikus ajánlásokban azonosított reformok jelentik annak nélkülözhetetlen előfeltételét, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve fenntartható és növelhető legyen a beruházási szint a tagállamokban. A beruházást érintő reformokra vonatkozó ajánlásokról a különböző tanácsi formációk az ősz folyamán fognak tárgyalni. Mindezt figyelembe véve és a 2017. évi európai szemeszter előkészítése jegyében a Bizottság ugyancsak frissíteni fogja a tagállamok beruházási környezetével kapcsolatos kihívásokról készített értékeléseit, amelyeket az éves növekedési jelentéssel együtt hoznak majd nyilvánosságra.
II. Az európai külső beruházási terv
A beruházás szintén kulcsfontosságú tényező a fejlesztési politika és a segélynyújtás átalakítása terén, hogy azok nagyobb mértékben elősegítsék a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását, és kezeljék az EU szomszédságában, illetve Afrikában fennálló sokrétű kihívásokat. Az intelligens és fenntartható beruházás meghatározó szerepet játszhat a foglalkoztatás és a növekedés fellendítésében a fejlődő országokban, mivel fokozhatja a stabilitást és javíthatja a helyi körülményeket a konfliktus által érintett, instabil országokban.
Az Európai Tanács 2016. június 28-án jóváhagyta a harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keretre vonatkozó bizottsági javaslatot 8 . Az új keret azon az előfeltételezésen alapul, hogy a migrációs kihívás kezeléséhez közös erőfeszítésre van szükség, amely teljes mértékben beépül az EU és partnerországai közti átfogó kapcsolatrendszerébe, és valamennyi releváns uniós szakpolitika és eszköz támogatását élvezi. A migrációs áramlatok kezelése érdekében folyamatban van a partnerországokkal kötendő paktumok kidolgozása, amelyek a rövid távú célkitűzésekre irányulnak, amilyen a tengeri életmentés, a visszatérés arányának növelése, valamint annak biztosítása, hogy a migránsok és a menekültek otthonuk közelében maradhassanak.
Mind Afrika, mind az EU szomszédsága tekintetében új megközelítésbe kell helyezni a migráció kiváltó okait jelentő tényezők kezelését és a partnereknek a következmények kezeléséhez nyújtott támogatást a beruházások finanszírozása és a magánberuházások akadályainak elhárítása révén. 2015-ben több mint 60 millió ember hagyta el származási helyét a jobb élet reményében, egyesek a konfliktusok és háborúk elől menekülve, míg mások az otthoni gazdasági lehetőségek korlátozottsága miatt. Világszinten az észak-afrikai és közel-keleti országokban torlódott fel a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek mintegy 40 %-a, míg további 30 %-uk a Szubszaharai-Afrika területén tartózkodik. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek magas száma és a rossz gazdasági kilátások együttese közös kihívás elé állítja az Uniót és partnerországait.
Az EU külső szakpolitikái – mindenekelőtt fejlesztési és szomszédságpolitikája – az uniós értékek és érdekek előmozdítására törekednek, többek között a jólét előmozdítása révén. A gazdasági növekedés a fenntartható fejlődés előfeltétele, ám a fejlődő országokban a gazdasági növekedés 2003 óta most van a legalacsonyabb szinten. Az Afrikában és az EU szomszédságában kialakult instabilitást és konfliktusokat a globális gazdasági válság tovább súlyosbította, ami az általános eladósodottság növekedését eredményezte. A vállalkozások hitelszűkével küszködnek, és az olyannyira szükséges beruházások finanszírozási forrásai egyre zsugorodnak. A természeti erőforrások fenntarthatatlan használata gyakran elzárja a fejlődő országokat a gazdasági növekedés potenciális forrásaitól.
Ami a fejlődő országokba irányuló közvetlen külföldi befektetést (kkb) illeti, annak csupán 6 %-a irányul az instabil országokba 9 , így itt az egy főre eső beruházás szintje az egyéb fejlődő országokhoz képest csaknem ötször alacsonyabb. A vállalkozásindítás költségei terén is hasonló a helyzet: az instabil országokban e költségek háromszor olyan magasak, mint a nem instabil helyzetű országokban. Afrikában a növekedés – a folytatódó demográfiai növekedés ellenére – évek óta a legalacsonyabb szintre lassult. A fennálló komoly biztonsági problémákhoz társulva ez a tendencia súlyosbítja a szegénységet, visszaveti a fenntartható fejlődést és olyan gazdasági és társadalmi körülmények kialakulásához vezet, amelyek gyakran a migráció kiváltó okai között szerepelnek.
A beruházásra fordított kiemelt figyelem az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének, fenntartható fejlesztési céljainak 10 , illetve a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési programjának is kulcseleme. A legszegényebb instabil országok számára a szegénység elleni küzdelemre és a fenntartható fejlődés elérésére irányuló erőfeszítéseikhez továbbra is nélkülözhetetlen a hivatalos fejlesztési támogatás, ám ezzel egyidejűleg egyre nagyobb súllyal esnek latba a partnerországaink érdekeit szolgáló egyéb finanszírozási megoldások, köztük a beruházás, a kereskedelem, a hazai erőforrások mozgósítása és a jó kormányzás. A gazdaság terén új megközelítésre van szükség, amely képes mozgósítani mindenekelőtt a magánberuházásokat, és lehetővé teszi a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez szükséges nagyságrendű beruházások megvalósítását. A nemzetközi közösség – többek között az Unió és tagállamai – által Addisz-Abebában tett kötelezettségvállalások 11 célja az inkluzív gazdasági jólét előmozdítása, ami az emberek jóllétének fokozását, ugyanakkor a környezet védelmét is szolgálja. E folyamat 12 meghatározó mozzanata az elérhető és stabil forráshoz jutás lehetőségének kiterjesztése.
Ez az új, célzott megközelítés elősegíti a fenntartható fejlődés támogatását partnerországainkban, amelyek ennek köszönhetően a jövő növekedési piacaivá válnak. Emellett a kereskedelem és a beruházás révén új lehetőségeket teremt a magánvállalkozások – köztük az európai cégek – számára, így az európai gazdasági diplomáciának is kedvez és hozzájárul Európa gazdasági növekedéséhez. Az új megközelítés az EU által a partnerországoknak ajánlott új partnerségi keret végrehajtását is támogatja.
Ez EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával 13 , illetve a felülvizsgált európai szomszédságpolitikával 14 maradéktalanul összhangban álló ezen célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottság most első ízben terjeszt elő egy olyan ambiciózus tervet, amely kimondottan Afrikára és az EU szomszédságára irányul. Ezt a fontos hozzájárulást az Unió bemutatja majd partnereinek a soron következő New York-i ENSZ-közgyűlésen is, amely esemény fő napirendi pontja a hosszú távú migrációs tendenciák kezelésével kapcsolatos globális felelősségmegosztás lesz.
|
A külső beruházási csomag A Bizottság által ma elfogadott külső beruházási csomag az alábbi elemekből tevődik össze: 1.Az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról (EFFA), valamint az EFFA-garancia és az EFFA garanciaalapjának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat; 2.A Bizottság jelentése a 466/2014/EU határozat alkalmazásának félidős értékeléséről, amely mérlegre állítja az EBB számára biztosított uniós garanciát és az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletekből fakadó veszteségeket; 3.Az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletekből fakadó veszteségek tekintetében az EBB számára uniós garancia biztosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat; 4.A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB 2015. évi, uniós költségvetési garancia hatálya alá tartozó külső tevékenységéről; 5.A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat; 6.Az afrikai beruházási platformot létrehozó egyedi intézkedésről és a C(2015) 5210 határozat visszavonásáról szóló bizottsági határozat tervezete; 7.A szomszédsági beruházási platformról és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz részét képező Szomszédsági Beruházási Keretről szóló C(2016) 3436 bizottsági határozat módosításáról szóló biztossági határozat tervezete; valamint 8.Az EFFA garanciaalapjához való hozzájárulást szolgáló, a 11. Európai Fejlesztési Alapból finanszírozandó egyedi intézkedésről szóló bizottsági határozat tervezete. |
Az európai külső beruházási terv fő elemei
A külső beruházási terv koherens európai megközelítésbe helyezi az Unión kívüli beruházásokat azáltal, hogy a meglévő eszközöket három lényeges innovatív elemmel ötvözi. Először is, egyetlen koherens tervben fogja össze a különféle intézkedéseket, amelyek a forráshoz jutásra és a gazdaságilag életképes projektek kidolgozására összpontosítva az üzleti és a tágabb szakpolitikai környezet javítását célozzák a partnerországokban. Másodszor, bevezeti a beruházásfinanszírozási kérelmek egyablakos ügyintézési rendszerét, így biztosítja a hatékonyságot és az állami pénzügyi intézmények, illetve a magánszektor bevonását. Harmadszor, egy új garanciamechanizmuson keresztül kezeli a magánberuházás iránti sajátos igényeket a kockázatosabb környezetben.
A külső beruházási terv új megközelítésbe helyezi a fenntartható fejlődéshez nyújtott uniós támogatás módját, valamint azonosítja, előkészíti és támogatja az Európán kívüli országokat célzó beruházási projekteket. A terv integrált partnerségi keretet biztosít, amely lehetővé teszi az EU, a tagállamok, a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az egyéb donorok, a közigazgatási szervek és a magánszektor teljes körű együttműködését. Ezáltal javul a szűkös közforrások felhasználásának módja és a közigazgatási szervek, illetve a magánbefektetők közötti, beruházási projektekkel kapcsolatos együttműködés 15 . A terv egyúttal a korrupció elleni küzdelemhez szükséges reformokat is előmozdítja, valamint javítja a gazdasági kormányzást és a helyi üzleti környezetet, az érintett partnerországokkal való teljes körű együttműködés keretében.
A külső beruházási terv célja, hogy forrásbevonás révén – különös tekintettel a magánforrásokra – fellendítse a beruházásokat és a munkahelyteremtést Afrikában és az EU szomszédságában. A terv az ESBA kapcsán szerzett tapasztalatokra épül, és felhasználja a Bizottság, az EBB és a fejlődő országok számára beruházási kereteket biztosító további intézmények szakértelmét.
A terv a nemzetközi együttműködés és fejlesztés meglévő eszközeivel párhuzamosan, azokat kiegészítve fog működni. Konkrétan az Afrikával foglalkozó uniós szükséghelyzeti alap 16 és a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap 17 keretében a partnerországokkal közösen megvalósított projekteket fogja kiegészíteni a partnerségi keret rövid távú céljainak elérése érdekében. Ennek módja az olyan hosszabb távú fejlesztési stratégiák megerősítése, amelyek tényleges gazdasági lehetőségeket biztosítanak a helyi lakosok és a visszailleszkedő migránsok számára, és ennek köszönhetően kezelik a migráció kiváltó okait. A terv így meghatározó eszközzé válik a fenntartható fejlődési célok elérése és a további fejlesztési célú erőforrások mozgósítása terén, a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési programmal összhangban. Az EU szomszédságában a gazdasági fejlődés támogatásával előmozdítja a fokozatos stabilizációt és a tűzoltó intézkedésektől a strukturális válaszok felé való elmozdulást. A terv lehetőséget nyújt a fenntartható és megújuló energiára irányuló beruházások megvalósítására, ami szintén hozzájárul a COP 21 céljainak eléréséhez.
A külső beruházási terv az alábbi három fő részre bontható, amelyek mindegyike a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés átfogó célkitűzésének elérését szolgálja:
i. beruházások mozgósítása;
ii. a technikai segítségnyújtás fokozása; valamint
iii. a gazdasági és strukturális reformok támogatása az üzleti és a tágabb szakpolitikai környezet javítása érdekében.
E prioritások az európai beruházási terv alapelvei mentén, az eddigi tapasztalatok figyelembevételével kerültek kialakításra. A strukturális és intézményi reform, valamint az átfogó üzleti környezet javítása nélkülözhetetlen a hosszú távú, fenntartható növekedés megalapozásához. Ennek hiányában félő, hogy a beruházások hatása csak rövid életű lesz.
A partnerországokban megvalósuló beruházások hatékony élénkítéséhez célirányos elemzésre és testre szabott válaszokra van szükség. Ez különösen igaz azokra a partnerországokra, amelyeket instabilitás, konfliktusok, jelentős kifelé irányuló migráció és gyenge közintézmények jellemeznek. E tekintetben célzott „beruházási ablakok” kerülnek kialakításra a terv keretében.
1. Beruházások mozgósítása
A Bizottság indítványozza, hogy a meglévő uniós források kiaknázásával – az európai beruházási tervhez és az ESBA-hoz hasonló módon – nyissanak utat a partnerországokra irányuló beruházási lehetőségek előtt. A külső beruházási terv központi eleme az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap 18 létrehozása. Az EFFA a meglévő vegyesfinanszírozási mechanizmusokból származó forrásokat kombináló regionális beruházási platformokból 19 , valamint az uniós költségvetés és a 11. Európai Fejlesztési Alap forrásaiból biztosított EFFA-garanciából 20 fog felépülni. Az EFFA irányítási struktúrája szoros összhangot biztosít az EBB meghosszabbításra javasolt külső hitelezési megbízatása keretében végrehajtott intézkedésekkel, köztük az ellenálló képességgel kapcsolatos új kezdeményezéssel, valamint az AKCS beruházási keretbe tartozó műveletekkel.
A várakozások szerint az EFFA további magán- és állami beruházási források bevonását fogja elősegíteni, így összesen akár 44 milliárd EUR beruházást mozgósíthat, az uniós költségvetésből és az Európai Fejlesztési Alapból származó 3,35 milliárd EUR-s hozzájárulást véve alapul. Az új Alap finanszírozási kapacitásának és hatékonyságának további növelése céljából a Bizottság felkéri a tagállamokat és az egyéb partnereket, hogy az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékben vállaljanak szerepet. Az uniós garanciához való megfelelő mértékű hozzájárulásuk esetén az alábbiakban ismertetett rugalmas feltételek mellett a további beruházások összege elérheti a 62 milliárd EUR-t. Amennyiben a vegyes finanszírozás terén is kellő mértékű lesz a hozzájárulás, ez az összeg akár 88 milliárd EUR-ra is emelkedhet.
1.1. Hogyan működik majd mindez a gyakorlatban?
A meglévő és jól működő vegyesfinanszírozási mechanizmusok új, kiegészítő garanciával való kombinációjának és egyetlen koherens keretbe helyezésének köszönhetően „egyablakos” rendszer jön létre az állami és magánbefektetők számára. A partnerek így rövid időn belül megtalálhatják a legmegfelelőbb termékeket, és egyúttal a projektek gyakorlati megvalósulása, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés előmozdítása is biztosított.
Az első két regionális beruházási platform Afrikát, illetve az EU szomszédságát (déli és keleti irányba) célozza, fenntartva a területi hatály más régiókra való későbbi kiterjesztésének lehetőségét. Az új platformok összefogják a meglévő vegyesfinanszírozási mechanizmusokat (az Afrikai Beruházási Keretet és a Szomszédsági Beruházási Keretet), újraértékelik a kitűzött célokat és új feladatokat is ellátnak. Az EFFA-garancia segíti majd a hitelezés bővítését és a tőkeáttételi hatás fokozását, ami a végső kedvezményezettek és a projektek előnyére válik. Az új megközelítés keretében lehetőség lesz a beruházás-központú kockázatmegosztásra más befektetőkkel, mindenekelőtt a magánszereplőkkel. Lehetővé válik a magánberuházások bevonása is, hiszen fel fogják számolni az ennek útjában álló jelenlegi akadályokat.
A konkrét projektekről valamennyi érdekelt fél egy gyors eljárás keretében közösen fog megállapodni. Az afrikai és az EU szomszédságában lévő országok ugyan sok esetben közös kihívásokkal néznek szembe, ám a regionális sajátosságokat és az ágazati jellegzetességeket is figyelembe kell venni. Ebből adódóan döntő fontosságú lesz a partnerországok széles körű bevonása és szerepvállalása a projektek kialakítása és végrehajtása során. Az érintett régiókban már jelenleg is aktív pénzügyi intézményeket fel fogják kérni, hogy álljanak elő saját javaslatokkal az új garancia előnyeinek kihasználása érdekében. Az EBB – amellett, hogy a végrehajtást végző legfontosabb pénzügyi intézmények egyike – tanácsadó szerepet is be fog tölteni a beruházási stratégia minőségének javítása és hatásának további fokozása céljából. A célterületek között szerepelnek a társadalmi-gazdasági ágazatok, különösen az infrastruktúra, beleértve az energiát, a vízellátást, a közlekedést, az információs és kommunikációs technológiákat, a környezetvédelmet és a szociális infrastruktúrát, továbbá a humántőke-beruházások és a mikro-, kis- és középvállalkozások forráshoz jutása, kiemelt figyelmet szentelve a munkahelyteremtésnek – és ezen belül például a fiatalok és a nők foglalkoztatottságának.
Az EU beruházási stratégiai partnereként az EBB támogatni fogja ezt az uniós kezdeményezést az EFFA keretében támogatásra jogosult beruházások finanszírozása és egyéb finanszírozási források – főként magánforrások – mozgósítása révén.
1.2. A hatás fokozása
Az ESBA-hoz és az uniós vegyesfinanszírozási mechanizmusok keretében már 2007 óta támogatott számos pénzügyi eszközhöz hasonlóan az új EFFA-garancia további beruházásokat, mindenekelőtt magánforrásokat fog mozgósítani. A Bizottság „beruházási ablakokat” alakít ki, amelyeken keresztül konkrét régiókba, országokba vagy ágazatokba irányítják a beruházásokat. A támogatásra jogosult partnerek (pénzügyi intézmények vagy magánbefektetők) számára a beruházási ablakok végrehajtását szolgáló garanciamegállapodások útján biztosítják a garanciát. E partnerek pedig hitelek, garanciák, saját tőke vagy hasonló termékek formájában támogatják a beruházási projektek kiválasztott portfólióját, és gondoskodnak róla, hogy a garanciafedezet eljusson a végső kedvezményezettekhez. A Bizottság óvatos becslések alapján azzal számol, hogy minden egyes, garanciával fedezett euró összesen több mint tíz euró beruházást fog mozgósítani.
A Bizottság innovatív rendszert javasol, amelyben az uniós költségvetésből fedezett 1,5 milliárd EUR-s garanciához egy 750 millió EUR-val 21 feltöltött garanciaalap társul annak érdekében, hogy az új EFFA-garancia maximális hatást tudjon kifejteni, és elérje az azonosított szükségletekhez igazodó eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeget. Az új EFFA-garancia hatása számottevően növekedhet, amennyiben a tagállamok legalább 750 millió EUR összegű kiegészítő hozzájárulás biztosítása mellett döntenek, amelyet második veszteségviselő garancia formájában nyújtanának, és igénybevételére kizárólag abban a kevéssé valószínű esetben kerülne sor, ha a veszteségek meghaladják az 1,5 milliárd EUR-t. A hozzájárulást nyújtó tagállamok garanciájuk összegén felül semmilyen függő kötelezettséget nem viselnének. A tagállamok előtt a készpénzes hozzájárulás lehetősége is nyitva áll. Fontos, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében végzett államháztartás-értékelés során a Bizottság kedvező elbánásban fogja részesíteni az Alaphoz való tagállami hozzájárulásokat, csakúgy, mint az ESBA összefüggésében alkalmazott megközelítés értelmében 22 . A tagállamok készpénz-hozzájárulásai alapvetően egyszeri intézkedéseknek minősülnek, így a tagállami garancia – amennyiben nem kerül lehívásra – elvileg nem érinti a költségvetési hiányt 23 .
Emellett az EFFA-garancia bővítéséhez hozzájáruló tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy hozzájárulásukat konkrét célokhoz rendeljék hozzá. Ez régiók vagy ágazatok szerinti bontásban történhet. Így jobban összhangba hozható a külső beruházási terv hatásának maximalizálására vonatkozó célkitűzés a tagállamok prioritásaival.
1.3. Ki hozza a döntéseket?
A Bizottság számára egy stratégiai testület és a két regionális beruházási platformmal foglalkozó egy-egy operatív testület biztosít tanácsadást. A Bizottság működteti az EFFA titkárságát, amely ellátja a külső beruházási terv céljainak megvalósításához szükséges valamennyi feladatot és szerepkört. A stratégiai testület – amely a tagállamokat és az EBB-t tömöríti, és társelnöki feladatait a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének képviselői látják el – stratégiai iránymutatást nyújt és segíti a Bizottságot az átfogó beruházási célok meghatározásában az EFFA-garancia felhasználása, a regionális beruházási platformok közötti, illetve a külső hitelezési megbízatással való koordináció és koherencia biztosítása, az ellenálló képességgel kapcsolatos kezdeményezés, valamint az EBB által kezelt AKCS beruházási keret terén. Az EBB tanácsadó szerepköre révén tevékenyen hozzájárul majd a garancia operatív irányításával kapcsolatos bizottsági munkához.
Az egyes programok vonatkozásában biztosított lesz a megalapozott szakmai értékelés és átvilágítás, csakúgy, mint a gyors végrehajtás. A programok bankképességét és kockázatait még a beruházási tervek bizottsági jóváhagyását megelőzően a jogosult partnerek értékelik és független szakértők hitelesítik, így biztosítva a hitelességet a magánszektor felé. A garancia gyakorlati végrehajtásának részleteiről az egyes beruházási ablakok tekintetében külön-külön döntenek majd.
2. A partnerországoknak biztosított technikai segítségnyújtás fokozása
A beruházások nagyobb mértékű mozgósításához pénzügyileg megalapozott, vonzó és érett projektekre van szükség. A külső beruházási terv keretében a Bizottság jelentős erőforrásokat különített el a technikai segítségnyújtásra, hogy több bankképes projekt kidolgozása és e projektek nemzetközi befektetői közösséggel való megismertetése révén segítsen a partnerországokba vonzani a beruházásokat. A Bizottság az EU saját, az európai beruházási terv kapcsán szerzett tapasztalatára épít, különösen ami az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja létrehozását illeti.
A technikai segítségnyújtás az EFFA regionális beruházási platformjain belül elkülönített technikai segítségnyújtási pénzügyi keretösszegek révén valósul majd meg, és elsődleges célja a projektek előkészítésének javítása és népszerűsítése, hogy több beruházást legyenek képesek vonzani. A partnerországokban már létező, a magánszektor fejlesztésére irányuló célzott tematikus, nemzeti és regionális uniós programok prioritásai kiigazításra kerülnek annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak a külső beruházási terv átfogó célkitűzéseihez, és mindenekelőtt fenntartható beruházásokat mozgósítsanak.
Az uniós finanszírozási lehetőségek és technikai segítségnyújtás láthatóságát és hozzáférhetőségét egy internetes projektportál fogja biztosítani.
Ezen túlmenően a Bizottság strukturált párbeszédet kíván folytatni, hogy feltárja a helyi magánszektor igényeit és korlátait, valamint fokozza az európai magánszektor potenciálját arra vonatkozóan, hogy beruházzon a partnerországokban működő vállalkozásokba és együttműködjön azokkal. A Bizottság továbbá a tagállamokkal egyeztetve előmozdítja és támogatja a partnerországokban az állami és a magánszektor közötti inkluzív szakpolitikai párbeszédet, amely a fő kihívások és lehetőségek azonosítását célozza. A Bizottság emellett célzott kapacitásépítést biztosít a magánszektor képviselői számára, beleértve a kereskedelmi kamarákat, a szociális partnereket, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, illetve a női vállalkozókat képviselő szervezeteket is.
3. A gazdasági kormányzás, illetve a tágabb szakpolitikai és üzleti környezet javítása, valamint a magánszektorral való együttműködés
A külső beruházási terv a partnerországok üzleti környezetének javítását is szolgálja. Ennek módja az EU és a partnerországok közötti gazdaság- és szociálpolitikai párbeszéd megerősítése a hatékonyabb jogi keretek, szakpolitikák és intézmények kialakítása érdekében, amelyek előmozdítják a gazdasági stabilitást, a fenntartható beruházást és az inkluzív növekedést. A szakpolitikai gyakorlati képzések, munkaértekezletek, ikerintézményi programok és szemináriumok keretében biztosított képzésnek köszönhetően a tisztviselők jobban tudják majd elemezni a gazdasági fejleményeket és képesek lesznek a hatékony politikák megfelelőbb kialakítására és végrehajtására. Az EU megerősíti a partnerországokkal folytatott politikai és szakpolitikai párbeszédet, hogy hozzájáruljon a fenntartható és inkluzív fejlődéshez, az emberi jogok tiszteletben tartásához, a korrupció, a szervezett bűnözés és a jogellenes pénzforgalom elleni küzdelemhez, valamint javítsa az uniós partnerek kereskedelmi kapcsolatait. Az érintett országokban tevékenykedő partnerintézményekkel szorosan koordinált párbeszédek eredményeként javulni fog a partnerországok piacainak szabályozása és fejlődése, bővülnek a munkalehetőségek, és lendületet kap a helyi magánszektor fejlődése.
A partnerországok üzleti és beruházási környezetének javulása mind a helyi magánszektor, mint a beruházni kívánó uniós vállalkozások számára kedvező lesz. Több munkahely jön létre, és szorosabbá válnak a partnerországok és az EU közötti gazdasági kapcsolatok, ami kölcsönös előnyökkel jár. A külső beruházási terv tehát kiegészíti az európai beruházási tervet.
Az Európai Unió – a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettsége jegyében – teljes mértékben ki fogja használni az energiapolitikai és klímadiplomáciai stratégiája keretében már meglévő kezdeményezéseket. Ugyancsak törekedni fog a vállalatokkal és az ágazati szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartásra, hogy ösztönözze a magánszektor kiterjedtebb szerepvállalását és a piaci alapú megoldások érvényesítését a fenntartható mezőgazdaság és agráripar, a fenntartható energia, az infrastruktúra és a szociális ágazatok terén.
III. Következő lépések
A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy kezeljék prioritásként az Európai Tanács júniusban megfogalmazott kéréseivel összhangban kidolgozott és ma elfogadott javaslatokat. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy erősítsék meg és terjesszék ki az ESBA-t, továbbá adják meg a külső beruházási terv elindításához szükséges kezdeti lendületet az EFFA létrehozása által, amelynek mihamarabb – legkésőbb a 2017 őszén esedékes EU–Afrika csúcstalálkozóig – működőképessé kell válnia. A Bizottság támogatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tárgyalási folyamat során, és továbbra is fenntartja a párbeszédet valamennyi érdekelt féllel.
A Bizottság az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos közelgő megbeszéléseken is fel fogja használni az ezen eszközök végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.