EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2016.2.2.
COM(2016) 50 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról
Az Európai Unióban és az azon kívüli közelmúltbeli támadások nyilvánvalóvá tették az EU számára annak szükségességét, hogy valamennyi szakpolitikájának bevonásával kell fellépnie a terrorizmus megelőzése és leküzdése érdekében. A terrorista szervezeteknek és a terroristáknak finanszírozásra van szükségük a hálózatuk fenntartásához, a toborzáshoz és az ellátáshoz, és a terrorcselekmények elkövetéséhez. A finanszírozási források elvágása, ilyen pénzek használatakor a lelepleződés elkerülésének megnehezítése, valamint a finanszírozási folyamatból származó bármely információ leghatékonyabb módon történő felhasználása mind, jelentősen hozzájárulhatnak a terrorizmus elleni küzdelemhez.
A terrorizmus finanszírozásának jelensége nem új kihívás. Olyan fontos jellemzői, mint például a szervezett bűnözéssel való kapcsolata, több éve ismeretesek. Az uniós büntetőjog, a rendőrségi együttműködés, valamint a pénzmosás megakadályozására és leküzdésére irányuló jogszabályok már most is komoly hozzájárulást tesznek. Azonban új trendek is mutatkoznak, ami például olyan bűnszervezetek, mint a Dáis megjelenésében, valamint a visszatérő külföldi terrorista harcosok szerephez jutásában látszik.
A mostani biztonsági kihívások eltökélt, gyors és összehangolt fellépést igényelnek a vonatkozó jogszabályok modernizálása, teljes körű végrehajtásának biztosítása, a jobb együttműködés, valamint a kulcsfontosságú információk cseréje érdekében. Ez uniós szintű és annál szélesebb körű fellépést is igényel.
Az európai biztonsági stratégia hangsúlyozta, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek hatékonyabban és átfogóbban kezelik a terrorizmus finanszírozását. A stratégia rávilágított a szervezett bűnözéssel való kapcsolatra, ami a terrorizmust olyan csatornákon keresztül segíti, mint a fegyverekkel való ellátás, a kábítószer-csempészetből származó bevételek, valamint a pénzügyi piacokra való beszivárgás. Az Európai Parlament üdvözölte az európai biztonsági stratégiát. A munka további intenzívebbé tételét támogatták a bel- és igazságügyi, valamint az Ecofin Tanács és az Európai Tanács 2015. december 18-i következtetései. A Külügyek Tanácsa is foglalkozott az üggyel 2015. december 14-én, ugyanabban a hónapban korábban pedig a Bizottság irányelvjavaslatot nyújtott be a terrorizmus elleni küzdelemről, amely a terrorizmusfinanszírozást átfogó bűncselekményként vezeti be
.
A nemzetközi szinten, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által folytatott munka jó kiindulópontot biztosít. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa messzemenő globális konszenzust tanúsított a terrorizmus finanszírozásának leküzdését illetően. 2014-ben további kötelezettségeket írt elő a terrorizmus finanszírozásának büntetendősége tekintetében, aminek eredményeképpen elfogadták az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet – a Bizottság 2015. októberben írta alá a kiegészítő jegyzőkönyvet. 2015. decemberében a Biztonsági Tanács egy másik határozatot fogadott el, amely még konkrétabban célozta meg a Dáis finanszírozását, és kiterjesztette a korábbi al-Kaida szankciórendszert.
Ez a közlemény a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fokozása érdekében a meglévő uniós szabályokra épülő cselekvési tervet mutat be azzal a céllal, hogy e szabályokat az új fenyegetésekhez igazítsa, politikánkat és gyakorlatainkat pedig a nemzetközi szabványokkal összhangban aktualizálja. A tagállamok már most is többféleképpen léphetnek fel a meglévő keretelvek jobb kihasználása érdekében.
Két fő cselekvési irányvonalat lehet meghatározni:
Hogyan lehet hatékonyabban felderíteni és megakadályozni a terrorista szervezeteket és támogatóikat abban, hogy pénzeszközöket és egyéb eszközöket mozgassanak; és biztosítani, hogy a pénzügyi mozgások ahol csak lehetséges, segítsék a bűnüldözést a terroristák nyomon követésében és a bűncselekmények elkövetésének megakadályozásában;
Hogyan lehet még jobban elvágni a terrorista szervezetek bevételi forrásait elsősorban a pénzteremtő kapacitásaik megcélzásával.
A hatékonyság érdekében a fellépéseknek nemcsak a terrorista szervezetekre kell koncentrálniuk, hanem ki kell terjedniük a szövetségeseikre, például a külföldi terrorista harcosokra, a pénzügyi támogatókra és pénzforrásokat, valamint bárkire, aki tudatosan segíti a terrorista tevékenységeket. Fellépésre van szükség az EU-n belül és a külkapcsolatok terén egyaránt: különösen fontos az FATF munkájára építeni.
A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem létfontosságú a polgárok biztonsága szempontjából. A terrorizmus finanszírozási lehetőségeinek elvágását célzó további lépések azonban az EU egész területén kihathatnak a polgárok életére és a vállalkozások gazdasági tevékenységére is. A jobb szabályozási elvek érdekében a Bizottság hatásvizsgálatokat fog végezni az ebben a cselekvési tervben meghatározott jogalkotási lépések előkészítése érdekében. A Bizottság figyelembe fogja venni az egyrészt a biztonság fokozásának igénye, másrészt az alapvető jogok, ezen belül az adatvédelem és a gazdasági szabadságok, védelmének szükségessége közötti egyensúlyt.
1.
A pénzeszközök mozgásának megakadályozása és a terrorizmusfinanszírozás azonosítása
A terrorista hálózatok különböző országok felett átívelően működnek, és nagyban támaszkodnak arra, hogy képesek legyenek egy adott országban végrehajtandó terrorcselekményt egy másik országból finanszírozni. A pénzügyi műveletek korlátozása és nyomon követése blokkolhatja a tevékenységük finanszírozásához szükséges pénzmozgásokat, valamint segítheti a terrorista hálózatok azonosítását és a támadások utáni nyomozást a terroristák és támogatóik elfogása érdekében.
A pénzügyi szolgáltatások újításai és a technológiai változások minden hasznuk ellenére új lehetőségeket teremtenek, amelyekkel néha visszaélhetnek a terrorizmusfinanszírozás elrejtésére. Az olyan új pénzügyi eszközök – mint például a virtuális fizetőeszköz – új kihívásokat teremtenek a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében. Az igen sokoldalú bűnözők gyorsan váltanak új csatornák felé, ha a meglévők túl kockázatossá válnak. Az innovatív pénzügyi eszközök, mint például a virtuális fizetőeszköz esetében fontos kezelni a névtelenségükhöz kapcsolódó kockázatokat. Ebben a kérdésben nem is annyira maga a fizetési forma fontos, hanem inkább az, hogy névtelenül lehet őket használni. Ezért a Bizottság már elkezdett rendszeres értékeléseket végezni a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos ismert és újonnan felmerülő kockázatokról
. Ez lehetővé teszi az EU számára a nemcsak a belső piacot, de az Unió biztonságát is érintő újonnan felmerülő kockázatok folyamatos értékelését.
Az Unió szintjén, valamint olyan nemzetközi fórumokon, mint például a FATF, végzett munka során a lehetséges joghézagokat és hiányosságokat tártak fel. A nyomozók által a támadásokat követően begyűjtött információk is lényeges információforrásként szolgáltak a közelmúltban potenciális kockázatként felmerülő kulcsterületek meghatározásában.
A pénzeszközök pénzügyi tranzakciók révén történő mozgásának felderítésekor vagy a terrorista hálózatok és szövetségeseik azonosításakor kulcsfontosságú eszköznek számítanak mind a pénzügyi hírszerző egységek, mind az olyan követő rendszerek mint a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó EU-USA program (TFTP), A meglévő kapacitásokat azonban meg lehet erősíteni, és azoknak egyszerre kell összpontosítaniuk egyrészt komplex és nagyszabású finanszírozási műveletekre, másrészt „alacsony költségű” terrorcselekményekre, amelyeknek még így is óriási romboló hatása lehet, és amelyek nehezen nyomon követhető, új fizetési módokat alkalmaznak. A reakciósebesség is létfontosságú, mivel a jelenlegi fizetési szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a terroristák nagyon gyorsan mozgassanak pénzeszközöket egyik helyről a másikra, ami azt is hangsúlyozza, hogy javítani kell az együttműködést és információcserét a pénzügyi és bűnüldözési hírszerző egységek között.
1.1.
A jelenlegi jogi kereten belül hozható azonnali intézkedések
A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet a jelenlegi jogi kereten belül többféleképpen is lehet fokozni:
A negyedik pénzmosási irányelvet 2015. május 20-án fogadták el. Az irányelv elsődleges célja, hogy megelőzze az uniós pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználását. Irányelvről lévén szó az első kulcsfontosságú lépés a gyors átültetés és végrehajtás. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy fogadják el a tényleges átültetés és az alkalmazás hatálybalépésének legkésőbb 2016-ra való előre hozatalába. A Bizottság készen áll arra, hogy segítse a tagállamok átültetési erőfeszítéseit, valamint a nemzetközi szabványok nemzeti jogba történő beépítését.
A Bizottság fel fogja gyorsítani a pénzmosási irányelvvel kapcsolatos munkáját, annak érdekében, meghatározza azon harmadik országokat, amelyek stratégiai hiányosságokkal rendelkeznek a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén. A pénzmosási irányelvben foglaltak szerint a tagállamoknak fokozott átvilágítási intézkedéseket kell végrehajtaniuk az ilyen jegyzékben szereplő országokból származó vagy oda irányuló pénzügyi mozgások tekintetében. A Bizottság júniusban terjeszti elő ezt a listát.
A tagállamoknak javítaniuk kell az uniós pénzügyi információs egységek és harmadik országbeli pénzügyi információs egységek, valamint a pénzügyi információs egységek és a magánszektor közötti információcserét is, összhangban a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival és bevált gyakorlataival. Az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot a pénzügyi információs egységek Egmont-csoportjával, hogy nemzetközi együttműködést mozdítson elő e területen.
1.2.
Új intézkedések a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos, terrorizmusfinanszírozás céljából elkövetett visszaélések kezelésére
A Bizottság a 4. pénzmosási irányelv következő pontokban történő módosítását fogja javasolni:
Ténylegesen érvényesíteni az EU kiemelt kockázatú harmadik országok listáját:
A 4. pénzmosási irányelv alapján, miután egy országot úgy vesznek jegyzékbe, mint amelyet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén stratégiai hiányosságok jellemeznek, az EU kötelezett szolgáltatóinak meg kell növelniük a pénzügyi tranzakciók nyomon követésének fokát és természetét (pl. fokozott átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni) az adott országból származó gazdasági szereplőkkel szemben. Ezen intézkedések pontos természetét azonban még nem határozták meg konkrétan a jogi szövegben. E kötelezettség egyértelművé tétele érdekében a Bizottság az FATF szabványokon alapuló részletes rendelkezések bevezetését javasolja az alkalmazandó konkrét fokozott átvilágítási intézkedések és ellenintézkedések meghatározásával. Ez a pontosítás biztosítani fogja, hogy a fokozott átvilágítási intézkedéseket és az ellenintézkedéseket az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében uniós szinten koordinálják és összehangolják.
A virtuális pénzváltó platform: Fennáll a kockázata annak, hogy a virtuális fizetőeszközben végrehajtott átutalásokat a terrorista szervezetek átutalásaik elrejtésére használhatják fel, mivel a virtuális fizetőeszközben folytatatott ügyleteket rögzítik ugyan, de nincs olyan jelentéstételi mechanizmus, mint amilyen a klasszikus bankrendszerben található a gyanús tevékenységek azonosítására. A virtuális fizetőeszközökre vonatkozóan jelenleg nincs uniós szabályozás. Első lépésként a Bizottság javasolni fogja, hogy a névtelen valutaátváltási műveleteket vonják az illetékes hatóságok ellenőrzése alá a pénzmosásról szóló irányelv alkalmazási körének a virtuális pénzváltó platformokra történő kiterjesztésével, és hogy azokat a pénzmosás / a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti jogszabályok alapján felügyeljék. Emellett a piac hatékonyabb ellenőrzését és jobb megértését segítené elő, ha a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv engedélyezési és felügyeleti szabályait alkalmaznák a virtuális pénzváltó platformokra. A Bizottság még vizsgálja ezen alternatívát. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy szabályozás alá vonják-e a virtuális fizetőeszközök pénztárca szolgáltatóit.
Előre fizetett eszközök (mint például az előre fizetett kártya) A terroristák előre fizetett kártyákat használtak a terrorista támadások névtelen finanszírozására
. Megfelelő és kiegyensúlyozott választ kell adnunk erre a kihívásra, mivel az előre fizetett eszközök egyben társadalmi értéket is képviselnek. Lehetővé teszik a gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy a pénzügyi szolgáltatásokból kirekesztett emberek számára, hogy olyan fizetési eszközzel rendelkezzenek, amelyek internetes hálózaton kívül (mint a készpénz) használhatók, vagy ami még ennél is fontosabb, online, áruk és szolgáltatások interneten történő vásárlására. Néhányan azért használnak előre fizetett kártyát, hogy internetes vásárlásuk során csökkentsék a csalás kockázatát, mivel a kitettségük a kártyájukon lévő elektronikus pénzösszegre korlátozódik. Néhány tagállam ilyen eszközökön fizeti ki a szociális juttatásokat. Egyesek, magánéletük védelme – ami az interneten bonyolított ügyletekkel kapcsolatban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert – szempontjából előnynek tartják az egyes előre fizetett kártyák által tulajdonosaik részére biztosított névtelenséget, jóllehet a névtelenséget azért is keresik vagy azért élnek vissza vele, hogy jogellenes cselekedeteket hajtsanak végre.
Az előre fizetett kártyák jelentette terrorizmusfinanszírozási kockázat alapvetően a hazai vagy nemzetközi rendszerek által kezelt, névtelen (feltölthető vagy nem feltölthető) elektronikus pénztárcákhoz kapcsolódik. Az alapkérdés az, hogy miként lehetne eloszlatni az ilyen általános használatú kártyák névtelensége körüli aggályokat azon előnyök megszüntetése nélkül, amelyeket ezek az eszközök normál használatuk esetén nyújtanak.
Az előre fizetett kártya kibocsátói már uniós szabályozás, azon belül pedig a pénzmosási jogszabály hatálya alá tartoznak. A fenti aggályok eloszlatása érdekében a Bizottság a pénzmosási irányelv,további módosításait terjeszti elő amelyek csökkenteni kívánják a meglévő mentességeket, például az olyan küszöbértékeket, amelyek alatt nem kötelező a személyazonosság megadása, nevezetesen a szemtől szemben használt kártyák esetében, valamint elő kívánják írni az ügyfél személyazonosítását és annak ellenőrzését az előre fizetett kártya online aktiválásakor. A Bizottság jelenleg vizsgálja az ilyen intézkedések részletes tervezetét, figyelembe véve azok hatásait és az arányosság követelményét.
Központosított bank- és fizetési számla nyilvántartások és központi adatlekérdező rendszerek: A bűnüldöző hatóságok gyakran úgy emlegetik a nemzeti szintű központi nyilvántartásokat – amelyek tartalmazzák egy adott személy adott országon belüli összes bankszámláját, vagy olyan más rugalmas mechanizmusokat, mint a központi lekérdezési rendszerek, hogy azok megkönnyítik a pénzügyi, ezen belül pedig az esetleges terroristafinanszírozási nyomozásokat is. Jelenleg nem minden tagállam rendelkezik ilyen nyilvántartással, és az uniós jogszabályok nem teszik ezt kötelezővé számukra. Az ilyen központi nyilvántartás vagy központi lekérdezési rendszerek megléte minden tagállamban közvetlen operatív támogatást nyújtana a pénzügyi információs egységek számára. Ez kezdetben sok tagállamban vita tárgyát képezte átfogóbb adatgyűjtési és -tárolási kérdések kapcsán, de a közelmúltbeli konzultációk arra engednek következtetni, hogy egy ilyen eszköz mára általánosabb támogatásnak örvend.
A Bizottság ezért a pénzmosási irányelv módosítása révén javasolni fogja a bank- és fizetési számlák központosított nyilvántartásának vagy elektronikus adatlekérdezési rendszerek létrehozását, amelyek hozzáférést biztosítanának a pénzügyi információs egységek és más illetékes hatóságok részére a bank- és fizetési számlák adataihoz.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság az ilyen központosított bank- és fizetési számlák nyilvántartásához való hozzáférés kibővítése céljából feltérképezi egy különálló, önálló jogi eszköz lehetőségét, amely mindenekelőtt az ilyen nyilvántartások más vizsgálatok céljából történő lekérdezését tenné lehetővé (pl. bűnügyi nyomozásokhoz, ideértve a vagyonvisszaszerzést, az adókihágásokat) és más hatóságok által (pl. adóhatóságok, vagyon-visszaszerzési hivatal, más bűnüldözési szolgálatok, korrupció elleni küzdelemért felelős hatóságok). Bármilyen kezdeményezést megfelelő biztosítékoknak kell kísérniük, nevezetesen az adatvédelem és a hozzáférési feltételek tekintetében.
Jobb együttműködés a pénzügyi hírszerzésben
Az európai biztonsági stratégia számos intézkedést határoz meg a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés megkönnyítése érdekében. Ezen intézkedések végrehajtását fel lehet gyorsítani különböző területeken:
Első lépésként a pénzügyi információs egységek információhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályok összehangolása a legfrissebb nemzetközi szabványokkal: A pénzügyi információs egységek fontos szerepet játszanak a terrorista hálózatok határokon átnyúló pénzügyi műveleteinek meghatározásában és pénzügyi támogatóik kilétének felderítésében. A nemzetközi szabványok jelenleg annak fontosságára helyezik a hangsúlyt, hogy kibővítsék a pénzügyi információs egységek rendelkezésére álló információk körét és az ahhoz való hozzáférést (ezt néhány tagállamban jelenleg korlátozza a gyanús ügyletekhez kapcsolódó előzetes bejelentés benyújtására vonatkozó előírás): ezt a pénzmosási irányelv módosításával lehet majd elérni.
Második lépésként a releváns információkhoz való hozzáférés, az információcsere és -felhasználás, valamint az operatív együttműködés útjában álló akadályok azonosítása és kezelése: A pénzügyi hírszerzési egység platformján belül jelenleg végeznek feltérképezést az információkhoz való hozzáférés, információcsere és -felhasználása, valamint az operatív együttműködés útjában álló gyakorlati akadályok azonosítása érdekében, hogy még 2016 vége előtt eredményeket mutassanak fel Az is elvárás, hogy a pénzügyi információs egységek szorosan együttműködjenek más bűnüldöző hatóságokkal. Ebben az összefüggésben a Bizottság azt is tovább fogja vizsgálni, hogy milyen eszközökkel lehetne segíteni a határokon átnyúló ügyek pénzügyi hírszerző egységek általi közös elemzését, és miként lehetne javítani a pénzügyi hírszerzés szintjt. A jelenlegi nemzetközi szintű eszmecserék alapján a pénzügyi információs egységeknek is át kell térniük a gyanún alapuló tájékoztatási rendszerről egy inkább hírszerzésen alapuló tájékoztatási rendszerre. A Bizottság e feltérképezés eredményei alapján dönt arról, hogy szükség van-e és ha igen, milyen intézkedések kellenek a pénzügyi információs egységek szervezeti státusza közötti különbségek áthidalásához, valamint elhárítja a hatékony együttműködés és információcsere útjában álló akadályokat.
Ezen felül a Bizottság a pénzmosási irányelvben előírtak szerint szupranacionális értékelést végez a pénzmosásról és a terrorizmusfinanszírozási kockázatokról. A rendszeres kockázatértékelések megfelelő általános keretet biztosítanak a vakfoltok felderítése érdekében, és választ adnak a terrorizmusfinanszírozás változó természetére, valamint az ahhoz kapcsolódó kockázatokra, tényeken alapuló és tényleges kockázatokhoz igazodó enyhítő intézkedésekkel. Az enyhítő intézkedések tartalmazhatnak a tagállamokhoz címzett ajánlásokat („követni vagy megmagyarázni” elv alapján) vagy uniós szintű új politikai kezdeményezések kidolgozását. A tagállamok ezen eljárás melletti politikai elkötelezettsége különösen fontos a Bizottság által ilyen ajánlások révén hozzájuk intézendő enyhítő intézkedések tekintetében.
Együttműködés a terrorizmusfinanszírozás nyomon követése és befagyasztása érdekében
A terrorizmus elleni küzdelem egy másik kulcsfontosságú területe az ENSZ-jegyzékein alapuló befagyasztási intézkedések hatékonyságának növelése. Az ENSZ-jegyzékeket (általában és az olyan kijelölt szervezetek, mint az al-Kaida és a Dáis tekintetében is) a lehető leggyorsabban kell alkalmazni, hogy maximalizálják a hatást és és minimálisra korlátozzák annak kockázatát, hogy a jegyzékben felsorolt személyek és szervezetek pénzt tudjanak kivenni a korlátozó intézkedések hatályba lépése előtt. Az uniós jogot tekintve, az ENSZ szintjén eldöntött korlátozó intézkedéseket uniós jogi aktusok útján kell az uniós jogba átültetni, amely uniós jogi aktusok a jegyzékben felsorolt személyek részére bizonyos eljárási biztosítékokat, és kötelezettségeket rónak a Bizottságra döntéshozatalának módjára vonatkozóan pedig bizonyos kötelezettségeket írnak elő. A Bizottság az Al-Kaida és a Dáis rendszer keretébe tartozó ENSZ-jegyzékeket a 2002. május 27-i 881/2002 tanácsi rendeletben szereplő jegyzékek módosítása révén ülteti át az uniós jogba. Miután a Bizottságot tájékoztatták az 1267-es szankcióbizottság által meghatározott új jegyzékekről, és miután elvégezték a szükséges prima facie vizsgálatokat, hogy tiszteletben tartottak-e bizonyos lényeges eljárási garanciákat, a Bizottságnak kötelező végigjárni a szerkesztés, belső konzultáció és az összes hivatalos uniós nyelvre történő fordítás jelentette kötelező folyamatát, mielőtt az új jegyzéket elfogadják és a Hivatalos Lapban közzéteszik. Ezen a ponton az új jegyzékek közvetlenül alkalmazandók az EU polgáraira, pénzügyi intézményeire és gazdasági szereplőire nézve, mivel uniós jogról van szó. Ez a folyamat jelenleg körülbelül öt munkanapig tart. Jóllehet az eljárást már egyszerűsítették, azonban a folyamathoz szükséges időt az FATF kritikával illette. Az EU és az ENSZ szintjén hozott további lépések, ezen belül a jobb koordináció és az előzetes információ megosztás lehetővé fogja tenni a Bizottság számára, hogy készenlétben álljon és azonnal elindítsa az eljárásokat, amint az új jegyzékről szóló határozat megszületik, és még jobban felgyorsítja az átültetési folyamatot.
Ebben az összefüggésben és kiegészítő lépésként a Bizottság annak biztosításán munkálkodik, hogy az uniós pénzügyi intézmények és gazdasági szereplők az új ENSZ-jegyzék közzététele után azonnal, de még az uniós szintű átültetés előtt hozzáférhessenek az új ENSZ-jegyzékekhez, valamint hogy már az uniós jogi aktusok hatályba lépése előtt megkönnyítsék a pénzmosási irányelv szerinti átvilágítás eljárásokat. Ez azzal fog járni, hogy új ENSZ-jegyzékeket feltöltik a pénzügyi szankciók uniós adatbázisába, hogy azok azonnal hozzáférhetővé váljanak az uniós pénzügyi intézmények és a gazdasági szereplők számára. Közép és hosszú távon a Bizottság szolgálatai az ENSZ illetékeseivel közösen fognak munkálkodni azon, hogy egy olyan közös adatmegosztó rendszer kifejlesztését támogassák, amely lehetővé teszi, hogy az új jegyzékeket az uniós adatbázissal kompatibilis, letölthető közös formátumban tegyék közzé. Ez támogatni fogja az uniós pénzügyi intézmények erőfeszítéseit a pénzmosási irányelv előírásaival összhangban történő, megfelelő átvilágítási eljárások lefolytatására, hogy az uniós jogi aktus hatályba lépése előtt csökkentsék a pénzeszközök eltűnésének kockázatát.
|
Fellépések:
Felkérjük a tagállamokat, hogy:
-hozzák előbbre a negyedik pénzmosási irányelv nemzeti jogba való hatékony átültetését és hatálybalépését legkésőbb 2016. negyedik negyedévére;
A pénzmosási irányelvben foglaltak szerint a Bizottság:
-uniós feketelistát fogad el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságok jellemezett nagy kockázatú harmadik országokról legkésőbb 2016 második negyedévére;
-jelentést készít a pénzmosásról és a terrorizmusfinanszírozási kockázatokról végzett szupranacionális értékelésről, és ajánlásokat intéz a tagállamokhoz az e kockázatok kezelésére alkalmas intézkedésekről: 2017 második negyedéve.
A Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő a pénzmosási irányelv alábbi pontjainak módosítására, legkésőbb 2016 második negyedévére:
-Fokozott átvilágítási intézkedések/ellenintézkedések a nagy kockázatú harmadik országokkal szemben;
-A virtuális pénzváltó platformok;
-Előre fizetett eszközök;
-Központosított bank- és fizetési számla nyilvántartások vagy központi adatlekérdezési rendszerek;
-A pénzügyi információs egységek információhoz való hozzáférése és információcseréje.
A Bizottság az alábbi kezdeményezéseket fogja előmozdítani:
-hatékonyabbá teszi az ENSZ befagyasztási intézkedéseinek uniós átültetését, egyebek mellett az EU és az ENSZ közötti információcsere javításával: legkésőbb 2016 második negyedévére;
-a pénzügyi szankciók adatbázisa révén megerősíti a tagállamok, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és a gazdasági szereplők kapacitásait a korlátozó intézkedések – többek között az új ENSZ-jegyzékek – végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre vonatkozó információk megosztására: legkésőbb 2016 második negyedévére;
-megvizsgálja egy olyan önálló jogi eszköz lehetőségét, amely lehetővé teszi – a pénzmosási irányelv alkalmazási körén túlmenően – a bank- és fizetési számlák nyilvántartásához való kibővített hozzáférést más vizsgálatok és más hatóságok számára, legkésőbb 2016. második negyedévé;
-A pénzügyi információs egységek közötti együttműködés megerősítése megfelelő intézkedések révén: legkésőbb 2017 második negyedévére.
|
1.3.
Egyéb kezdeményezések a meglévő jogi keret kiegészítésére
A pénzmosás büntetőjogi meghatározásainak és szankcióinak harmonizációja
A terroristák gyakran bűncselekményből származó jövedelemből finanszírozzák tevékenységeiket, és pénzmosási mechanizmusokat alkalmaznak az ilyen bűncselekményből származó jövedelem átváltására, elrejtésére vagy megszerzésére. A pénzmosás uniós jogi keretének megerősítése hozzájárul a terrorizmusfinanszírozás problémájának hatékonyabb kezeléséhez. Az FATF idevágó ajánlása és az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló 198. egyezménye egyaránt előírja a pénzmosás bűncselekménnyé nyilvánításának bevezetését, ez azonban még nem tükröződik teljes mértékben az EU jogszabályaiban. Valamennyi tagállam bünteti a pénzmosást, de különbségek vannak a tagállamok között a pénzmosás meghatározása és az alkalmazott szankciók tekintetében. Ezek a különbségek akadályozzák a határon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködést, és közvetlenül kihatnak a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépésre. Az EUMSZ 83. cikkével összhangban a Bizottság irányelvet terjeszt elő a pénzmosás bűncselekményéről és szankcióiról. azzal a céllal, hogy minimumszabályokat vezessen be a (terrorista bűncselekményekre és más komoly bűncselekményekre alkalmazott) pénzmosás bűncselekményének meghatározására, valamint közelítse a szankciók.
A tiltott készpénzmozgás kezelése
A készpénzes fizetést széles körben használják terrorista cselekmények finanszírozására. Uniós jogszabály ellenőrzi azokat az EU területére belépő, vagy azt elhagyó személyeket, akik 10 000 EUR-nak megfelelő vagy annál több készpénzt tartanak maguknál. A Bizottság által készített értékelés hangsúlyozta, hogy e rendelet alkalmazási körét ki kell terjeszteni a postán feladott készpénzre és áruszállítmányokra, valamint engedélyezni kell, hogy a hatóságok alacsonyabb összegű készpénz esetén is intézkedjenek, ha tiltott tevékenység gyanúja áll fenn.
Az intézkedéseket ki lehetne terjeszteni a nemesfémek és az egyéb, potenciálisan könnyen készpénzzé tehető, nagy értékű árukra is. Ebben az összefüggésben a készpénzfizetések esetleges felső korlátjának jelentőségét is meg lehetne vizsgálni. Számos tagállamban vannak érvényben tiltások egy adott határérték feletti készpénzfizetésekre vonatkozóan.
Az általános készpénzhasználaton túl a bűnüldöző hatóságok a nagy címletű bankjegyek – különösen az 500 EUR bankjegy – használatának problémájáról tettek jelentést. Az ilyen bankjegyek iránt nagy a kereslet a készpénz fizikai szállítását végző bűnözők körében, a bankjegyek nagy értéke és kis térfogata miatt. A Bizottság az Európai Központi Bankkal, az Europollal és az ügyben érintett más érdekeltekkel fog dolgozni.
Az uniós jogi keret kiegészítése a terroristák vagyoni eszközeinek nyomon követésére és befagyasztására
Számos ENSZ-határozat van a terrorizmushoz köthető személyek vagyonának befagyasztására. Ilyen ENSZ befagyasztási intézkedések végrehajtása van folyamatban a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az EUMSZ 215. cikke alapján. A Szerződés az EUMSZ 75. cikkében arról is rendelkezik, hogy bizonyos feltételek mellett a 67. cikkben megállapított célkitűzések elérése érdekében közigazgatási intézkedéseket hozhatnak a terrorizmus megelőzése és az az elleni küzdelem tekintetében. Az ilyen közigazgatási intézkedések célja a terrorizmusfinanszírozás megszüntetése, valamint a támogatók, például az adományszervezők eltántorítása az Unió egészére kiterjedő hatályú intézkedésekkel. Az ilyen intézkedések közös szabványokat vezetnének be a befagyasztandó eszközökről, arról milyen szereplők vesznek részt és milyen jogorvoslatok és biztosítékok alkalmazandóak, elsősorban az alapvető jogok vonatkozásában. Az EU-nak már vannak hatékony, a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban álló személyek vagyoni eszközeinek befagyasztására vonatkozó megállapodásai az ENSZ-rendszerrel összhangban, az EUMSZ 75. cikke olyan jogalapot biztosít, amely azokra a személyekre is kiterjed, akik az ENSZ által jegyzett nemzetközi csoportokon kívül rendelkeznek terrorista kapcsolatokkal.
Egy, a 75. cikk alkalmazásáról 2013-ban végzett hatásvizsgálati tanulmánnyal kapcsolatos kezdeti munkálatok során a Bizottság több alternatívát értékelt, többek között a nemzeti rendszereket kiegészítő, uniós jegyzékbe vételi és befagyasztási rendszer, annak lehetősége, hogy a Bizottság előírja a tagállamoknak a nemzeti befagyasztási rendszerek létrehozásának kötelezettségét, valamint az ilyen jegyzékek és befagyasztási határozatok kölcsönös elismerésének különböző módjait. A Bizottság a közelmúltbeli fejlemények és kihívások fényében felül fogja vizsgálni ezt az értékelést, tekintettel a meglévő befagyasztási rendszerek alkalmazási körére a legutóbbi ENSZ BT-határozatok alapján, a 75. cikk szerinti uniós rendszer alkalmazási körére és hozzáadott értékére, valamint az uniós és tagállami szinten már meglévő rendszerekkel való komplementaritásra, valamint az alapvető jogi biztosítékok és a hatékonyság közötti megfelelő egyensúly megtalálására. A terroristák vagyoni eszközeinek EUMSZ 75. cikke szerinti befagyasztását célzó lehetséges uniós rendszer értékelésének részeként a Bizottság jelenleg a nemzeti befagyasztási határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó intézkedéseket is vizsgál (pl. egy európai vagyoni eszköz befagyasztási parancs formájában).
Ezenkívül a bűnügyekben hozott ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerése is a biztonsági keret alapvető elemét képezi
. A terrorizmusfinanszírozás sikeres kezeléséhez egy sor kiegészítő megközelítésre van szükség. A terroristák vagyoni eszközeinek EUMSZ 75. cikke szerinti befagyasztását célzó lehetséges uniós rendszer értékelésén felül a Bizottság törekedni fog annak biztosítására, hogy a terrorizmust finanszírozó bűnözőket megfosszák vagyoni eszközeiktől. A terrorizmust finanszírozó szervezett bűnözési tevékenység felszámolása érdekében alapvető fontosságú, hogy e bűnözőket megfosszák a bűncselekményből származó jövedelemtől. A bűncselekményből származó vagyon elkobzása azon túl, hogy büntetés, a megelőzés eszköze is. E célból a Bizottság biztosítani kívánja, hogy a tagállamokban rendelkezésre álló minden típusú befagyasztást és vagyonelkobzást elrendelő határozatot a súlyos bűnözés területén a legmesszebbmenőkig végrehajtsanak az EU egész területén, az EUMSZ 82. cikkében előírt kölcsönös elismerés elve alapján. A kölcsönös elismerés eszközeire vonatkozó bármilyen kezdeményezés kellő figyelmet fog fordítani a biztosítási intézkedést elrendelő határozat és az elkobzási határozat alá vont személyek alapvető jogaira.
A nemzetközi ügyletek nyomon követése a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programról szóló, az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodás láthatóan hatékonyan működik. Egy hatásvizsgálatot követően a Bizottság 2013 novemberi közleménye megállapította, hogy egy uniós alapú rendszer felállítása (TFTS, a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszer), amely megduplázná a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programot (TFTP) nem lenne arányos vagy nem jelentene hozzáadott értéket. Mindenesetre érdemes lenne elemezni a TFTP-t kiegészítő mechanizmusok esetleges szükségességét az esetleges hézagok kitöltésére (pl. azok az ügyletek, amelyek ki vannak zárva az EU és az USA közötti TFTP megállapodás hatálya alól – nevezetesen az Európai Unión belül euróban végrehajtott kifizetések – és amelyeket másképpen nem lehet nyomon követni).
|
Fellépések:
A Bizottság az alábbi kezdeményezéseket fogja előmozdítani:
-A pénzmosás büntetőjogi meghatározásának és szankcióinak harmonizálására irányuló jogalkotási javaslat legkésőbb 2016 negyedik negyedévére;
-Jogalkotási javaslat a tiltott készpénzmozgások ellen: legkésőbb 2016 negyedik negyedévére;
-A terroristák vagyoni eszközeinek EUMSZ 75. cikke szerinti befagyasztását célzó uniós rendszer: Az értékelés lezárása legkésőbb 2016 negyedik negyedévére;
-A vagyoni eszközök befagyasztására és elkobzására vonatkozó végzések kölcsönös elismerésének megerősítése: legkésőbb 2016 negyedik negyedévére;
-Egy lehetséges európai rendszer, amely kiegészítené a jelenlegi EU-USA TFTP megállapodást az említett megállapodás alól kizárt ügyletek nyomon követésével: Az értékelés lezárása legkésőbb 2016 negyedik negyedévére.
|
2.
A finanszírozás forrásainak célba vétele
A terrorizmus finanszírozási lehetőségei nagyon különbözőek lehetnek. A finanszírozás származhat legitim, nonprofit szervezetekkel – mint például a karitatív szervezetekkel, legális vállalkozásokkal vagy gyűjtésekkel – való visszaélés nyomán. A terrorcselekményeket bűncselekmények, állami szponzorok és bukott államokban folytatott tevékenységek révén, valamint a nemzetközi kereskedelemmel való visszaélés útján is lehet finanszírozni. A Dáis jelentette jelenlegi terrorista veszély rámutatott néhány, újnak ugyan nem mondható, de különleges kérdésre. A Pénzügyi Akció Munkacsoport szerint a Dáis elsődleges jövedelemforrásai az elfoglalt területekről származó tiltott jövedelmek. A jövedelemforrások közé tartozik a bankrablás, zsarolás, az olajmezők és finomítók feletti ellenőrzés, a gazdasági javak elrablása, emberrablás váltságdíjért cserébe, készpénzcsempészet, valamint közösségi, szervezett finanszírozás.
Jóllehet a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelenlegi kerete – amint az az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiban szerepel és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslatban tükröződik – tartalmaz egy tiltást a gazdasági vagy pénzügyi forrásoknak a jegyzékben szereplő személyek és szervezetek részére történő rendelkezésre bocsátásról, – jelenleg hiányosságként róható fel, hogy a meglévő uniós eszközök a vámhatóságok számára sem teszik lehetővé a hatékony fellépést. A terroristák illegális eszközökkel is tehetnek szert pénzre (pl. kereskedelmi ügyletek elrejtésével; hibás áruérték feltüntetésével; fiktív számlák kiállításával; vagy csempészettel) és legális áruk kereskedelmével. A Bizottság egy olyan explicit jogalapot fog mérlegelni, amely lehetővé teszi, hogy az árukat ideiglenesen feltartóztassák, és hogy a pénzügyi információs egységek elvégezhessék a szükséges vizsgálatokat.
Ismerős kép a médiából a régészeti lelőhelyek Dáis által elkövetett rombolása, amit sokan a kulturális örökség elleni háborús bűncselekménynek tartanak. A felmérhetetlen károkon felül egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a Dáis tiltott ásatásokat végez a régészeti lelőhelyeken azért, hogy kulturális javak révén jusson bevételhez. Az Irakból és Szíriából jogtalanul kivitt kulturális javak jelentős bevételi forrást jelenthetnek a terroristák számára. Amikor az ilyen bevétel az európai piacokról származó jövedelemre épít, a kereskedelem felderítése és megakadályozása tényleges hatással lehetne a terrorista tevékenységek jelentős finanszírozási forrására.
Jelenleg két rendelet írja elő az Irakból és Szíriából jogellenesen kivitt kulturális javak kereskedelmi korlátozását és teremt jogalapot a behozatal ellenőrzésére, hatékonyságuk azonban korlátozott. Ezek a kereskedelemkorlátozások a konkrét szankciórendszer folytatásától függenek, és csak részleges választ adnak, valamint a vámhatóságokra nagy bizonyítási teher nehezedik az ilyen áruk származásának meghatározása céljából. E problémák egy részének megoldása érdekében a Bizottság átfogóbb választ mérlegel a kulturális javak – azok származási országától független – illegális kereskedelme révén történő terrorizmusfinanszírozás leküzdésére. A mérlegelendő alternatívák között szerepel a kulturális javak Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó tanúsítási rendszer bevezetése, amely kiegészülne az érdekeltek, pl. a múzeumok és a műtárgypiac részére történő iránymutatással.
A vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelmét egyre inkább a terrorista és ahhoz kapcsolódó tevékenységek további finanszírozási forrásaként tartják számon. A Bizottság hamarosan uniós cselekvési tervet terjeszt elő a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmével kapcsolatos tiltott pénzmozgásokról.
|
Fellépések:
A Bizottság az alábbi kezdeményezéseket fogja előmozdítani:
-Jogalkotási javaslat a vámhatóságok hatáskörének és együttműködésének megerősítésére és az árukereskedelemhez kapcsolódó terrorizmusfinanszírozás problémájának kezelésére: legkésőbb 2017 második negyedévére;
-Jogalkotási javaslat a kulturális javak illegális kereskedelme ellen: legkésőbb 2017 második negyedévére;
-EU cselekvési terv a vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelméről: legkésőbb 2016 első negyedévére.
|
3.
A külső dimenzió
A jelenlegi terrorista veszély természete miatt gyakran elmosódik a belső „itthon nevelt” terrorizmus és a nemzetközi csoportok által szervezett terrorizmus közötti különbség , jóllehet még mindig léteznek kizárólag az EU-ban működő csoportok. A finanszírozásnak, valamint a fegyverek beszerzésének gyakran van nemzetközi dimenziója.
Ezen okból lényeges, hogy az EU aktív játékos legyen a nemzetközi színtéren a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben, nevezetesen a releváns nemzetközi szervezeteken keresztül. Az EU tevékenyen támogatja az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiáját, valamint a releváns ENSZ BT-határozatok végrehajtását. Az EU aktív tagja a terrorizmus elleni küzdelem világfórumának is, amelynek munkája terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó tevékenységeket is magában foglal, továbbá arra ösztönözte a G20-csoportot, hogy hangsúlyozza a terrorizmushoz kapcsolódó pénzügyi mozgások megszüntetésének fontosságát
.
A Bizottság a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) tagja, és aktívan hozzájárul annak munkájához, valamint ajánlásainak az Európai Unióban történő végrehajtásához. Magától értetődő előnyökkel jár Európában, ha egységes hangon szólalunk meg az FATF-en belül. A vonatkozó ENSZ-határozatok és az Európai Tanács olyan eszközei, mint az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló 198. egyezménye, jelentős szerepet játszanak ebben az összefüggésben; a Bizottság támogatja az Unió tagállamait ezek végrehajtásában. A fentiekben kifejtettek szerint, az EU és az ENSZ közötti, a vagyoni eszközök befagyasztásáról folytatott fokozottabb információcserét is meg kell valósítani.
Ezen felül erős az igény arra, hogy az EU támogassa partnereinket, különös tekintettel a szomszédos országokra, akik az EU-t megtámadókkal azonos csoportok fenyegetéseivel néznek szembe. A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem azon szélesebb körű erőfeszítések részét képezheti, amelyek arra irányulnak, hogy támogassák a harmadik országokat az ENSZ biztonsági tanácsi határozatok és az FATF ajánlásainak teljesítésében annak érdekében, hogy jobban felvértezzék ezen országokat terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre, valamint hogy együttműködjenek az EU tagállamaival és ügynökségeivel való együttműködésre
. Az EU azzal is segíthet, hogy támogatja a partnerek olyan súlyos bűncselekményekkel szembeni erőfeszítéseit, mint a drogok vagy a lőfegyverek kereskedelme, amelyek a terrorizmusfinanszírozás forrásai.
Ebben az összefüggésben a Bizottság és a főképviselő el fogják mélyíteni az együttműködést harmadik országokkal a terrorista szervezetek jegyzékbe vétele és a jegyzék fenntartása érdekében, amennyiben a harmadik országok illetékes nemzeti hivatalai által összeállított jegyzékek alapul szolgálnak a terrorista szervezetek uniós szintű jegyzékbe vételéhez. Ez a munka a harmadik országokkal való további kapcsolattartásra is kiterjed a terrorizmus leküzdése érdekében hozott meglévő korlátozó intézkedések kiigazítása céljából. A terrorizmus elleni küzdelem érdekében a partnerekkel folytatott párbeszéd adja a leghatékonyabb keretet a korlátozó intézkedések kiigazításáról vagy végrehajtásáról szóló eszmecseréhez.
A harmadik országokat a kulturális javak tiltott kereskedelme és terrorizmusfinanszírozás érdekében történő felhasználása elleni küzdelemben is lehet segíteni. Ez a kapacitásépítés jelenlegi támogatási prioritásainak átalakítását vonhatja maga után (például a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – MENA), azzal a céllal, hogy kiemelt figyelmet kapjon kulturális örökségük védelme és fokozódjon a nemzetközi rendőrségi együttműködés a kulturális javak tiltott kereskedelme ellen.
A tettekhez végeredményben olyan globális megközelítésre van szükség, amelyben a biztonság az egyik legfontosabb külső prioritásunk. Széleskörű, globális konszenzus mutatkozik a közös fellépés szükségességével kapcsolatban, az EU-nak pedig élen kell járnia az erőfeszítésekben annak biztosítása érdekében, hogy a terrorizmusfinanszírozás elleni világszintű küzdelem hatékony legyen, és az uniós intézkedések kövessék a legutóbbi fejleményeket.
|
A Bizottság és a főképviselő:
-Technikai segítségnyújtási projekteket fog indítani a közel-keleti és észak-afrikai országok részére a kulturális javak kereskedelme elleni küzdelem érdekében: legkésőbb 2016 negyedik negyedévére;
-megerősíti a harmadik országoknak nyújtott támogatást az ENSZ BT-határozatok jogi követelményeinek és az FATF ajánlásainak teljesítése érdekében: folyamatban van;
-támogatja a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint a dél-kelet ázsiai régiók országait a terrorizmusfinanszírozás nyomon követése, felszámolása és megtagadása érdekében: legkésőbb 2016 negyedik negyedévére.
-elmélyíti a harmadik országbeli partnerekkel folytatott információcserét a terrorizmus elleni küzdelem érdekében hozott önálló uniós korlátozó intézkedések alapjául szolgáló jegyzékek összeállítására/fenntartására: folyamatban van.
|
4.
A jövőbeli irányvonal
Az európai biztonsági stratégia kiemelte, hogy valamennyi szereplő közös fellépésére van szükség az EU magas szintű belbiztonságának biztosítása érdekében. Ez magában foglalja az uniós intézmények, tagállamok és uniós ügynökségek fellépését, de az együttműködés javítását is, és mindenekelőtt az érintett hatóságok közötti információcserét. A tagállamoknak minden rendelkezésükre álló eszközt fel kellene használniuk az elfogadott uniós fellépés gyors végrehajtásának biztosítására. A Bizottság a társjogalkotókat is felkéri, hogy az elkövetkező bizottsági javaslatokkal kapcsolatos munkájukat időben végezzék el.
Ezenfelül a közös munka során az EU-nak és a tagállamoknak el kell mélyíteniük az együttműködést az EU pénzügyi intézményeivel és gazdasági szereplőivel, hogy megértsék a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzetközi szabváyok végrehajtásakor ez utóbbiak előtt álló kihívásokat, valamint fel kell mérniük, hogy a szakpolitikákat és gyakorlatokat miként lehet megerősíteni annak érdekében, hogy egy gyorsan változó környezetben kezelni tudják a legjelentősebb kockázatokat.
A Bizottság figyelemmel fogja kísérni a cselekvési terv előrehaladását, amelyről rendszeresen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.