10.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/57

Előadó:

Alberto MAZZOLA

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság határozottan támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy kiterjesszék mind időtartamában, mind pénzügyi keretösszegének tekintetében az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA), amelynek célja és lényege, hogy biztosítsa a fenntarthatóságot és a biztonságot a befektetők és projektgazdák részére. Az EGSZB az ESBA időbeli hatályának meghosszabbítását és a keretösszegek megnövelését is támogatja a hosszabb távú kilátások érdekében, aminek révén biztosítható az intézkedések kiszámíthatósága és folytonossága.

1.2.

Üdvözli, hogy az ESBA első évében rögtön sikerült az előre jelzett beruházások értékét mobilizálni és különösen sikeresnek ítéli a kkv-k részére nyújtott beruházási keretet. Az EGSZB által létrehozott Egységes Piac Megfigyelőközpontnak biztosítania kell az ESBA kkv-k irányába nyújtott tevékenységének folyamatos nyomon követését a hatásmutatókon keresztül.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az ESBA 2.0 projektnek egyre több magántőkét kellene bevonnia, meghaladva az első évben elért 62 %-ot. Ezzel kapcsolatban az EGSZB szerint alaposan meg kellene fontolni az ESBA hatókörének a bankok mellett más pénzügyi ágakra, azaz a kötvénypiacra, illetve a biztosítási és nyugdíjalapokra történő kiterjesztését. Az európai és nemzetközi biztosítási és nyugdíjalapok döntő szerepet játszhatnak a beruházásokban.

1.4.

Az EGSZB fontosnak tartja a piacvezérelt irány fenntartását, komolyan figyelembe véve az ESBA foglalkoztatási és szociális hatását és megerősítve az ESBA addicionalitását a többi uniós eszközhöz és az EBB általános tevékenységéhez képest. Az EGSZB sajnálja, hogy az ESBA nem biztosítja, hogy a forrásokat azokban az országokban fektessék be, ahol a leginkább szükség van rájuk. Kéri, hogy az ESBA biztosítsa az EU kiegyensúlyozott földrajzi lefedettségét, figyelembe véve minden egyes ország általános gazdasági tevékenységét, a munkahelyteremtést és a kezdeményezés kereslet- és piacvezérelt jellegét, előre meghatározott kvóták nélkül, illetve megfelelő rugalmassági szinteket tartva fenn azok között a szektorok között, amelyekben felhasználják.

1.5.

Az EGSZB álláspontja szerint a jelentős beruházási volumenek alapján az ESBA 2.0-nak a jövő szektoraira kellene koncentrálnia, ilyenek például az Ipar 4.0, az intelligens energia-, digitális és közlekedési infrastrukturális hálózatok és a környezetvédelem, a határokon átnyúló projektek, köztük a nagy volumenű európai projektek a GDP legmagasabb gazdasági multiplikátoraival rendelkező ágazatokban, a beruházási potenciál összegén alapulva, nem tévesztve szem elől a mezőgazdaságot, hogy optimalizálni lehessen annak növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatását, ideértve más uniós finanszírozások megnyílásának lehetőségét, illetve a biztonsági és védelmi iparhoz kötődő duális technológiákat, ennek megfelelően módosítva az EBB köréből kizárt ágazatok jegyzékét.

1.6.

Az EGSZB javasolja az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) megerősítését, amelynek fokoznia kellene saját tevékenységeit a különböző országokban, illetve proaktív szerepet kellene játszania különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban, hogy megerősítse a nemzeti fejlesztési bankok szerepét, illetve a területi segítségnyújtási platformok létrehozását. Fontolóra kell venni azt a lehetőséget is, hogy a strukturális és beruházási alapokat az ESBA-projektek zökkenőmentes és bürokratikus terhek nélküli társfinanszírozására használják, illetve gondoskodjanak a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott párbeszéd javításáról.

1.7.

Az EGSZB az ESBA-intézkedések társadalmi dimenziójának megerősítését kéri például az oktatás, a képzés, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás terén, a kreatív és kulturális iparágak, az innovatív egészségügyi és orvosi megoldások, illetve a szociális szolgáltatások, a szociális lakhatás és a gyermekgondozás, valamint az idegenforgalmi és környezetvédelmi infrastruktúrák fejlesztése révén. Az európai beruházási tervnek egyértelműen támogatnia kellene a COP21 kötelezettségvállalásait.

1.8.

Az EGSZB javasolja, hogy az ESBA keretében nyújtott finanszírozások ismertségének növelése érdekében indítsanak erőteljes helyi tájékoztató kampányt az egész Unióban, jelenítsék meg az ESBA logóját a finanszírozott kezdeményezéseken – elsősorban a kkv-k esetében –, illetve erősítsék meg a párbeszédet a helyi és regionális önkormányzatokkal.

1.9.

Tekintettel arra, hogy mennyire fontos az ESBA sikere a civil társadalom és az európai márkanév szempontjából, az EGSZB azt kéri, hogy rendszeresen kérjenek tőle tájékoztató jelentéseket a finanszírozási és beruházási műveletekről és a garanciaalap működésének vizsgálatáról. Különös figyelem irányul majd a munkahelyteremtésre, a környezeti hatásokra, valamint az ESBA szabályzatának alkalmazására vonatkozó független szakértői jelentésekre és az eredményekre, egyértelmű társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi mutatók felhasználásával és egy ilyen kezdeményezés addicionalitásának ismertetésével.

1.10.

A szociális beruházások többszörösen kedvező hatásaira tekintettel – különösen a munkaerőpiac és az államháztartás vonatkozásában – az EGSZB úgy véli, hogy tovább kell vizsgálni, hogy milyen módon kapcsolható össze a „2. Juncker-terv” a szociális beruházási csomag célkitűzéseivel.

2.1.

Az Európai Tanács 2016. június 28-án arra a következtetésre jutott, hogy „[a]z európai beruházási tervnek és különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően már kézzel fogható eredményeket sikerült elérnie, továbbá azok meghatározó jelentőségűek abból a szempontból is, hogy a szűkös költségvetési források intelligens felhasználása mellett hozzájárulnak a magánberuházások mozgósításához.”

2.2.

Az európai beruházási terv 2014. novemberi közzétételét követően részben kezd visszatérni a gazdaságba és növekedésbe vetett bizalom, ugyanakkor még mindig van 22 millió munkanélküli, a beruházások mértéke 15 %-kal elmarad a 2008-as válság előtt regisztrált szinttől, és további évi 300 milliárd EUR beruházásra lenne szükség, hogy elérjük a válság előtti szintet. Az Unióban immár negyedik éve tart a szerény gazdaságélénkülés, a GDP 2 %-os növekedésével 2015-ben: a beruházási terv révén mozgásba hozott átfogó erőfeszítések máris kézzelfogható eredményeket hoznak, még ha a nagyberuházási projektek makrogazdasági hatásait nem is lehet azonnal érzékelni.

2.3.

Az ESBA működtetésének első éve bizonyította az eredeti terv helytállóságát: az EBB csoport által működtetett és társfinanszírozott ESBA a legjobb úton halad célja megvalósítása felé, nevezetesen, hogy legalább 315 milliárd eurónyi további beruházást mozgósítson a reálgazdaságban 2018 közepéig. Az első évben 115 milliárd EUR-t meghaladó összegben fogadtak el beruházásokat, amelyek 62 %-át magánbefektetők finanszírozták. 2016. november 15-én ez a szám 154 milliárd EUR és a várt összmennyiség 49 %-a (1).

2.4.

A kkv-ablak piaci felhasználása kiemelkedően gyors volt, az ESBA teljesítménye e területen messze felülmúlja a várakozásokat: 2016 júliusában ezért 500 millió EUR-val növelték a kkv-ablakot a 2015/1017/EU rendeletben meghatározott paramétereken belül. Az első év végén a kkv-k részére több mint 47 milliárd EUR értékben fogadtak el beruházásokat, amely egyenlő a teljes hároméves időszakra vonatkozó várakozás 64 %-ával.

2.5.

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közös kezdeményezéseként, de saját irányítással, az ESBA számos szektorban segít finanszírozni az innovációval és az infrastruktúrákkal kapcsolatos projekteket: 2016. november 15-én a kutatás és fejlesztés (20 %), az energia (22 %), a digitalizáció (12 %), a közlekedés (7 %), a környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása (4 %), valamint a szociális infrastruktúra (4 %) terén.

2.6.

Az EGSZB üdvözölte az európai beruházási terv elindítását, és méltányolta a hangnemváltást, azaz a megszorításokra és a költségvetési konszolidációra helyezett hangsúly csökkentését. Kiemelte, hogy a „beruházási terv a helyes irányba mutat, de számos komoly kérdést vet fel a tervnek Európa óriási beruházási igényéhez viszonyított volumenével, a várt fellendítő hatás magas fokával, a megfelelő beruházási projektek lehetséges áramlásával, a kkv-k – ezen belül különösen a mikro- és kisvállalkozások – részvételével és a terv ütemezésével összefüggésben” (2). Az EGSZB sajnálja azonban, hogy az ESBA nem biztosítja, hogy a forrásokat azokban az országokban fektessék be, ahol a leginkább szükség van rájuk. Azok az országok, amelyek ellen a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágának keretében túlzottdeficit-eljárás van folyamatban, nem profitálhatnak a lehetséges rugalmassági intézkedésekből (ECOFIN 2012 és ECOFIN 2014).

2.7.

Az EGSZB felhasználja azokat az ESBA-val kapcsolatos – nagyrészt pozitívnak ítélt – tapasztalatokat és véleményeket, amelyeket a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom képviselői a 2016. november 10-én tartott meghallgatáson kifejtettek.

3.1.

Az Európai Bizottság javasolja az ESBA időbeli hatályának meghosszabbítását további két évvel, azaz 2020-ig, az uniós garancia megnövelését 16 milliárd EUR-ról 26 milliárd EUR-ra, és az EBB által nyújtott tőke megemelését 5 milliárd EUR-ról 7,5 milliárd EUR-ra azzal a céllal, hogy mintegy 500 milliárd EUR összegben mobilizáljanak befektetéseket az adott időszakban. Ezen célból javasolja továbbá a garanciaalap 1,1 milliárd EUR-val történő növelését, elérve ezáltal a 9,1 milliárd EUR-t. Ezt a növekedést elsősorban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásaiból és az EBB ESBA-val kapcsolatos műveleteiből származó nyereségből finanszírozzák.

3.2.

Az ESBA 2.0 többéves stratégiai céljai a növekedés ösztönzéséhez szükséges beruházások támogatására a következő kiemelt szektorokban kerülnek meghatározásra az EU költségvetési prioritásaival összhangban:

3.3.

Az Európai Bizottság szándéka szerint a kezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy az EBB és az EBA nagyobb volumenű finanszírozási és beruházási műveleteket hajtson végre ezeken a területeken, és – az EBB esetében – azok kockázatosabb, de gazdaságilag életképes projektekre is kiterjedjenek a kapott uniós garanciáknak köszönhetően. Az ezzel járó multiplikátorhatás következtében az 1 EUR összegű garancia 15 EUR összegű projektberuházást tud eredményezni, összesen legalább 500 milliárd EUR értékben mostantól kezdődően a jelenlegi többéves pénzügyi keret lejártáig.

3.4.

Az Európai Bizottság a következő változtatásokat javasolja a 2015/1017/EU rendeletre vonatkozóan:

4.1.

Az EGSZB üdvözli és határozottan támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy kiterjessze az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időbeli hatályát és finanszírozási kapacitását, amelynek célja és lényege, hogy előmozdítsa a beruházások megnövelését az Európai Unióban, továbbá megerősíti azt a korábban már kifejtett álláspontot (3), hogy egy olyan, a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére irányuló európai tervre van szükség, amelyben egy ambiciózusabb ESBA szerepel a növekedést célzó egyéb uniós programokkal együtt, ilyenek például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a strukturális alapok. Az EGSZB támogatja más uniós alapok megnyitását a beruházási garancia pénzügyi támogatására az adott ágazatokban.

4.2.

Ezeket a támogatási programokat csakúgy, mint az állami beruházásokat fenn kell tartani, nem pedig aláásni sajátosságaik tekintetében jelentőségük, illetve növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos lehetőségeik miatt.

4.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy az ESBA első évében rögtön sikerült az előre jelzett beruházások értékét mobilizálni, és közben az eredmények pontosabb kvalitatív-kvantitatív elemzésére vár, illetve sikeresnek ítéli a kkv-k részére nyújtott beruházási keretet. Ezzel megvalósul mindaz, amit az EGSZB az EBA-nak a kockázati tőkével kapcsolatos szerepéről, illetve a munkahelyteremtésnek és a vállalatok, különösképpen a kkv-k növekedésének a finanszírozásával kapcsolatban sürgetett (4).

4.4.

Az EGSZB véleménye szerint az ESBA kkv-kkal kapcsolatos sikereihez hozzájárultak a bankoktól a vállatokhoz irányuló pénzügyi utalások mechanizmusában fennálló problémák is, amit az EKB-nál érintetlenül hagyott letétek igazolnak: erre vonatkozóan az EGSZB Egységes Piac Megfigyelőközpontjának a hatásmutatókon keresztül folyamatosan nyomon kellene követnie az ESBA kkv-kkal kapcsolatos tevékenységét.

4.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az ESBA 2.0 projektnek egyre több magántőkét kellene bevonnia, lehetőség szerint meghaladva az első évben elért 62 %-ot. Ezzel kapcsolatban az EGSZB szerint alaposan meg kellene fontolni az ESBA hatályának a bankok mellett más pénzügyi ágakra, azaz pénzügyi szektorokra, kötvénypiacra, illetve biztosítási és beruházási alapokra történő kiterjesztését (5) Az EGS.ZB egyetért azzal, hogy létre kell hozni egy kiegészítő alapot, amelynek célja elsősorban a magánberuházások mobilizálása. Európai szinten az intézményi befektetők mintegy 13 500 milliárd EUR (6) értékben kezelnek eszközöket, melyek kevesebb mint 1 %-át ruházzák az infrastruktúrákba.

4.6.

Az EGSZB kéri az európai intézményeket, hogy vizsgálják meg a rugalmasság növelésének a lehetőségét a nehéz helyzetben lévő tagállamok esetében, hogy utóbbiak növelhessék a közberuházásokat, és az ESBA-n keresztül finanszírozhassák az infrastruktúrát, a kutatást, a magas színvonalú oktatást, a gyermekjóléti szolgáltatásokat, az egészségügyet és a szociális szolgáltatásokat.

4.6.1.

Az alapok növelése szükségessé teszi az egységes tőkepiac azon szabályainak módosítását – például a Szolvencia II –, amelyek megnehezítik az infrastruktúrákba történő beruházásokat az európai biztosítási és nyugdíjalapok részéről. Kanadában például ezen alapok részaránya az infrastruktúrákba, köztük az európai infrastruktúrákba történő beruházásokban eléri a kezelt eszközök 15 %-át. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az EBB és a biztosítási alapok által finanszírozott platform enyhíteni tudná ezt a problémát és garantálhatná ezen alapok megfelelő felhasználását.

4.7.

Az ESBA 2.0 kezdeményezés sikere érdekében az EGSZB fontosnak tartja, hogy fenntartsák a piacvezérelt irányt, továbbá megerősítsék az ESBA addicionalitását az EU más eszközeihez és az EBB általános tevékenységéhez képest: minden egyes projektet a saját érdemei és elvárt gazdasági eredményei alapján kell értékelni, azon túlmenően, hogy figyelembe veszik, hogy az adott projekt összhangban áll-e az EU politikájával.

4.8.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni az ESBA által támogatott projektek addicionalitását, megnövelve ezáltal a kockázatosabb projektek bankok általi hitelezhetőségét/finanszírozhatóságát. A jogosultsági kritériumok közé pedig fel kell venni, hogy a finanszírozott projektek piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek kezelésére irányuljanak, és hogy a határokon átnyúló infrastruktúra-projekteket, ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is, specifikusan olyan projektekként jelöljék meg, amelyek megfelelnek az addicionalitás követelményének, elősegítve ezáltal, hogy a beruházási terv valóban ösztönözze az európai gazdaságot és elősegítse a munkahelyteremtést, valamint a gazdasági és társadalmi kohéziót.

4.9.

Az EGSZB kifejezetten kéri, hogy az ESBA nagyobb intenzitással járjon el az oktatás és képzés, a készségek elsajátítását célzó szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területein, valamint a kreatív és kulturális iparágak, az egészségügyi, szociális és idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésében.

4.10.

Az EGSZB megítélése szerint az ESBA-nak biztosítania kell az EU kiegyensúlyozott földrajzi lefedettségét, figyelembe véve minden egyes ország átfogó gazdasági tevékenységét és az ESBA kereslet- és piacvezérelt jellegét, előzetes kvótameghatározás nélkül, illetve fenntartva a megfelelő rugalmassági szinteket a különböző szektorok között. Az EGSZB javasolja az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) megerősítését, amelynek fokoznia kellene saját tevékenységeit a különböző országokban. Fontolóra kell venni azt a lehetőséget is, hogy a strukturális és beruházási alapokat az ESBA-projektek zökkenőmentes és bürokratikus terhek nélküli társfinanszírozására használják.

4.10.1.

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) és a nemzeti fejlesztési bankok szerepét nemcsak azért kellene kiterjeszteni, hogy helyi szinten célzottabb technikai segítségnyújtási platformok jöjjenek létre szerte az EU-ban, hanem azért is, hogy javuljon a helyi és regionális önkormányzatok és az ESBA 2.0. közötti kommunikáció.

4.10.2.

A nemzeti fejlesztési bankok szintén lényegi szerepet játszanak az ESBA sikere szempontjából. Az EU és a nemzeti kormányok az ESBA-n keresztül segítették és továbbra is segíteniük kell mind a zöldmezős, mind pedig a barnamezős projektek egyre növekvő támogatását, melyek egyébként pénzügyi szempontból nem lennének életképesek. Ez különösen igaz azon projektek esetében, amelyek felhasználási/keresleti kockázata nem számszerűsíthető. E kockázat egy része a nemzeti fejlesztési bankok által nyújtott garanciák részleges felhasználása révén enyhíthető, melyek sok esetben a forgalomba nem hozható ügyletet az intézményi befektetők számára forgalmazhatóvá tudják tenni.

4.11.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy „az Európai Stratégiai Beruházási Alapba befizetett tagállami hozzájárulásokat ne vegyék figyelembe a költségvetési hiány kiszámításakor”, és bízik abban, hogy ezt az elvet kiterjesztik a többi beruházási programra is, például egy a stratégiai állami beruházásokra vonatkozó kiforrott aranyszabály formájában.

4.12.

Az EGSZB megítélése szerint az európai beruházások aktiválásához, de a külföldi beruházások (7) vonzásához is – amelyeket meg kell jelölni a szabályzatban a kölcsönösség feltételeivel –, valamint a garancia és a beruházás közötti 1:15 tőkeáttételi hatás céljának valós eléréséhez nemcsak a gazdaság fellendülését és a növekedést kell biztosítani Európában, hanem fel is kell gyorsítani a beruházási terv harmadik pillérének teljes körű alkalmazását a strukturális reformok megvalósítása, a beruházások előtt álló akadályok felszámolása és az ESBA hozzájárulásának integrálása révén.

4.13.

Az EGSZB javasolja, hogy az ESBA keretében nyújtott finanszírozások ismertségének növelése érdekében indítsanak erőteljes helyi tájékoztató kampányt, és az ESBA logóját – elsősorban a kkv-k esetében – helyezzék el minden egyes finanszírozott szerződésen, mely ESBA-támogatást foglal magában. Az EGSZB álláspontja szerint az általa képviselt teljes civil társadalom, illetve a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából fontos a finanszírozási és beruházási tevékenységek, illetve a garanciaalap eredményeinek és működésének nyomon követése, ahogyan az ESBA-rendelet alkalmazásának és az eszközölt módosításoknak független szakértők általi értékelése is. Azt kéri tehát, hogy ezeket a jelentéseket ne csupán a Parlament és a Tanács részére nyújtsák be, hanem az EGSZB és az RB részére is.

5.1.

A kiemelt területeken az ESBA 2.0-nak kiegyensúlyozott és rugalmas finanszírozást kell biztosítania a potenciális beruházási volumen alapján a gazdaság különböző szektoraiban, különösképpen az energetikai és digitális szektor, a körforgásos gazdaság és a COP 21 céljai, a fenntartható közlekedés és a határokon átnyúló hálózatok területén, valamint a mezőgazdaság, a biogazdálkodás, a gyártó és a szolgáltató ágazatok területén is a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban, hogy a lehető legjobb hatást lehessen elérni a foglalkoztatásra nézve, ideértve a biztonsági és védelmi iparhoz kötődő duális technológiákat, egy egységes, pontosabban meghatározott európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) kialakításának támogatását. Ehhez „nagyobb mértékű közös koordinációra és tervezésre van szükség, egy európai védelmi unió létrehozását vetítve előre” (8).

5.1.1.

Az EGSZB különösképpen javasolja a feldolgozóipar (Ipar 4.0) digitalizációjának támogatását, valamint a számításifelhő-hálózatok és adatközpontok biztonságos és egységes fejlesztését.

5.2.

Az ESBA irányításával kapcsolatban az EGSZB véleménye szerint ajánlott lenne az Európai Bizottság képviselőinek (a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság kivételével) és az EBB képviselőinek rotációja az irányítóbizottságban, hogy a munkába bevonják az ágazati főigazgatóságok képviselőit is – például a közlekedési, a digitális és a környezetvédelmi szektorok esetében –, az összes szektor kiegyensúlyozott finanszírozásának előmozdítása érdekében. A beruházási bizottságnak is, amely arról dönt, hogy mely projekteket támogasson az EU garanciája, teljes egészében függetlennek kell lennie, átlátható döntéseket kell hoznia az EBB és az Európai Bizottság vagy más állami vagy magán közreműködő befolyásától mentesen. A bizottságot ugyanakkor ki kell bővíteni ágazati szakértőkkel, akik specifikus ismeretekkel rendelkeznek az adott földrajzi piacok helyzetére vonatkozóan.

5.3.

Az ESBA finanszírozási mérete jóval meghaladja bármely más uniós kezdeményezés méretét, ezáltal lehetővé teszi nagy léptékű, 10 milliárd EUR összeget meghaladó európai projektekre vonatkozó beruházások elvégzését is, amelyeket elsősorban magántőkéből finanszíroznak (9), és amelyek megvalósításához az EGSZB véleménye szerint szükség van az Európai Bizottság proaktív szerepének megerősítésére, hogy támogathassa különböző európai programok megosztott irányítását, illetve meghatározzon egy megfelelő szabályozási keretet különösképpen a közlekedési, az energia és az ikt-hálózatok ágazatában, amelyek a legmagasabb GDP gazdasági multiplikátorokkal rendelkeznek.

5.4.

Az EGSZB véleménye szerint az ESBA-nak nagyobb figyelmet kellene fordítania a közösségi digitális gazdaságra Európában, többek között az európai beruházási platformok előmozdítására is az ebben a szektorban induló, minőségi munkahelyeket létrehozó innovatív vállalkozások növekedésének elősegítése érdekében. Garantálni kell a munkavállalók jogait, valamint a fogyasztók védelmét.