2.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/121

Előadó:

Javier DOZ ORRIT

1.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a terrorizmus és annak finanszírozása, a pénzmosás, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemnek az uniós politikák állandó prioritásának kell lennie.

1.2.

Az EGSZB alapvetően egyetért a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv (1) módosítására irányuló javaslatban foglalt intézkedésekkel és ezek nemzeti jogba való átültetésének sürgősségével.

1.3.

Mivel világjelenségről van szó, az EGSZB amellett szól, hogy az EU és a tagállamok a jövőben még jelentősebb szerepet vállaljanak, és húzószerepet játsszanak a pénzmosás és az ehhez kapcsolódó súlyos bűncselekmények elleni küzdelem területén aktív nemzetközi szervezetekben és fórumokon. Nemzetközi és globális szinten összehangolt cselekvésre és intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy határozottabban léphessünk fel és eredményesebbek lehessünk, és ebben Európa mértékadó szerepet játszhat.

1.4.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az irányelvhez való alkalmazkodás jelentős erőfeszítést igényel a vállalkozások és a kötelezett szolgáltatók, valamint az ellenőrző hatóságok részéről. Ugyanakkor fontos, hogy ezt az erőfeszítést mindenki megtegye, hogy teljesíteni lehessen a mindenki által elfogadott célkitűzéseket, többek között gondoskodni kell arról, hogy a pénzügyi rendszert és a többi kötelezettet ne lehessen bűncselekmények elkövetésére kihasználni. Az EGSZB azt javasolja, hogy vizsgálják meg ezen intézkedések végrehajtásának hatásait.

1.5.

Az EGSZB ugyanakkor aggodalmát fejezi ki, mivel számos tényező súlyosan visszavetheti a pénzmosás elleni negyedik és ötödik irányelv hatékonyságát a gyakorlatban. Először is, a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok 2016. július 14-én közzétett jegyzékében nem szerepel több olyan ország vagy joghatóság sem, amelyek vonatkozásában egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy pénzmosási célú adóparadicsomként működnek, és a Panama-iratokban említett 21 ország közül egyik sem szerepel benne. Mivel a pénzmosás elleni ötödik irányelv szerinti kötelezően alkalmazandó fokozott átvilágítási intézkedések kizárólag a kiemelt kockázatúnak nyilvánított harmadik országokra alkalmazandók, az EGSZB azt javasolja, hogy vagy készítsenek egy újabb jegyzéket a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról, vagy terjesszék ki a pénzmosás elleni ötödik irányelv 18a. cikkében előírt intézkedések alkalmazási körét. Az EGSZB kiemelten fontosnak tartja a bankszámlák valódi tulajdonosai, a vállalkozások, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és a tranzakciók nemzeti nyilvántartásainak létrehozását és azt, hogy ezek hozzáférhetők legyenek a kötelezett szolgáltatók számára.

1.6.

Az EGSZB arra kéri az európai intézményeket, hogy erősítsék meg az adóparadicsomok megszüntetésére irányuló politikáikat. Szükségesnek tartja, hogy a pénzmosás elleni ötödik irányelvben előírt valamennyi – így különösen a bankszámlák valódi tulajdonosai, a vállalkozások, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és a tranzakciók azonosítására vonatkozó – kötelezettséget terjesszenek ki minden olyan területre vagy joghatóságra, amelynek szuverenitása a tagállamoktól függ.

1.7.

Még erőteljesebben hangsúlyozni kell a pénzmosás elleni küzdelem intézkedéseinek fontosságát, amelyekkel fel kell lépni az adókijátszás és adókikerülés, a korrupció és más kapcsolódó bűncselekmények – fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem stb. –, valamint a gazdasági bűnözésben részt vevő szervezetek ellen. Új kezdeményezések kidolgozása szükséges az említett bűncselekmények és a pénzmosással való kapcsolódásaik ellen. Emellett intézkedéseket kell megállapítani a tisztességtelen adóverseny ellen.

1.8.

A terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelem szorosabb együttműködést igényel a tagállamok különböző hírszerző és nemzetbiztonsági szolgálatai között, valamint e szolgálatok és az Europol között.

1.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi és gazdasági partnerségi megállapodásokba egy új fejezetet kell illeszteni az adókijátszás és az adókikerülés, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedésekről. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy a folyamatban lévő – különösen a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről tartott – tárgyalások során, valamint a már hatályos szerződéseknél azok felülvizsgálatakor fogalmazza meg a fentieket uniós javaslatként.

1.10.

A tagállamok pénzügyi információs egységeinek munkája és ezek állandó európai koordinációja alapvető fontosságú. Az EGSZB véleménye szerint érdemes lenne kialakítani egy európai eszközt a technológiai változások nyomon követésére, koordinálására és előrejelzésére.

1.11.

A pénzmosás elleni küzdelem rendkívüli jelentősége miatt, illetve annak érdekében, hogy minden tagállamban egyenlően és hatékonyan alkalmazzák a kapcsolódó szabályokat, nagyon fontos, hogy a javasolt intézkedésekre vonatkozó szövegek és elképzelések minél világosabbak legyenek. Ez egyúttal a szükséges jogbiztonságot is elősegíti mindazok számára, akiknek alkalmazniuk kell ezeket a szövegeket.

1.12.

Európai szinten össze kell hangolni a pénzmosásra, az adókijátszásra, a korrupcióra és a terrorizmus finanszírozására irányuló és az ezekhez kapcsolódó bűncselekmények összességének jogi szabályozását (meghatározások és büntetések). Emellett a pénzmosás elleni irányelvek rendelkezéseinek nemteljesítéséből fakadó szankciókat is össze kell hangolni.

1.13.

Az EGSZB azt javasolja, hogy ne csak az ügyfeleket kövessék nyomon, hanem vezessenek be ellenőrző intézkedéseket a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban kötelezett szolgáltatók leányvállalatai vonatkozásában is.

1.14.

Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy fontolja meg a polgárok jogainak védelmére irányuló kiegészítő intézkedések meghozatalát a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy a kötelezett szolgáltatók részéről nyilvántartott információk jogellenes vagy visszaélészszerű használatára vonatkozóan.

1.15.

Az EGSZB üdvözli a szóban forgó javaslatok gyors feldolgozását, és reméli, hogy ezek hamarosan és rövid határidőn belül hatályba léphetnek, megőrizve az eredmények minőségét. Ehhez a szövegek tagállami átültetésére és alkalmazására vonatkozó realisztikus ütemtervre, valamint egyértelmű iránymutatásokra van szükség.

2.1.

A Franciaországban, Belgiumban és más európai országokban elkövetett brutális terrortámadások és az adóparadicsomokban a bűncselekményekből származó pénzösszegek tisztára mosásáról szóló kiszivárogtatások – az utolsót az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (2) (ICIJ) végezte a Panama-iratokról – miatt az Európai Bizottság új intézkedésekre tett javaslatot a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználása ellen. Az Európai Bizottság a pénzmosás elleni ötödik irányelvre irányuló javaslattal együtt egy másik javaslatot is elfogadott 2016. július 5-én a pénzmosással kapcsolatos információkhoz való adóhatósági hozzáférés megkönnyítéséről (3), illetve egy közleményt is az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről (4).

2.2.

Az Európai Parlament egy nemrég készült tanulmányában (5) rámutatott: „A Panama-iratok nyilvánvalóvá tették az adóparadicsomoknak az adókikerülés megkönnyítésében játszott szerepét, valamint az olyan adókikerülési gyakorlatok agresszív jellegét is, amelyek elmossák az adókijátszás és az adócsalás közötti különbséget. Ebben az értelemben a titkolózás által okozott átláthatatlanság, a nyomon követhetőség hiánya és az adóügyi információk cseréjének mellőzése fontos szerepet játszott a gazdasági szankciók be nem tartásában, és hasznos és szükséges információkat rejtett el a szervezett bűnözéssel kapcsolatban, ideértve a terrorcselekményekkel kapcsolatos pénzmosást, a korrupciót és a kábítószer-kereskedelmet”.

2.3.

Az ICIJ hozta nyilvánosságra a Panama-iratokat. Az Offshore Leaks Database  (6) nevű adatbázisa 45 131 uniós vállalatra vonatkozó hivatkozást tartalmaz (7). A Mossack Fonseca irodája által adókijátszásra és adókikerülésre, valamint pénzmosásra használt 21 terület közül három uniós tagállam, három pedig valamely uniós tagállam fennhatósága alá tartozó joghatóság (8).

2.4.

A pénzmosás elleni ötödik irányelv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló cselekvési terv  (9) javaslatainak egy részét a következőképpen határozza meg: a pénzmosás elleni negyedik irányelvet (10) módosító javaslatok és a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló irányelvet (11) módosító javaslatok. A cselekvési terv 2017. június 26-ról2017. január 1-re szeretné előrehozni a pénzmosás elleni negyedik irányelv nemzeti jogba történő átültetésére előírt határidőt, amely egybeesik a két 2016. július 5-i irányelv átültetésének határidejével.

2.5.

A pénzmosás elleni ötödik irányelv összetett szakpolitikai és jogszabályi kerete csak 2015-ben magában foglalt két másik kezdeményezést is: az Európai biztonsági stratégia  (12) című közleményt és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvre  (13) irányuló javaslatot, amely a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bűncselekmények újfajta osztályozását vezeti be.

2.6.

Az Európai Bizottság 2016. július 14-én elfogadott egy felhatalmazáson alapuló rendeletet és egy mellékelt jegyzéket a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapításáról (14), amely jegyzék tartalmazza a FATF által Busanban (Koreai Köztársaság) 2016. június 24-én jóváhagyott jegyzéket.

2.7.

A pénzmosás elleni ötödik irányelvre irányuló javaslat új kötelezettségvállalásokat fogalmaz meg a kötelezett szolgáltatók – pénzügyi intézmények, kapcsolódó szakemberek, bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók, szerencsejáték-szervezők, ingatlanszolgáltatók stb. – által az új és meglévő ügyfelekre kötelezően alkalmazandó ügyfél-átvilágításra vonatkozóan. Mindenekelőtt pedig a 18a. cikkben a kiemelt kockázatúnak nyilvánított harmadik országokban tevékenykedő ügyfelekre kötelezően alkalmazandó fokozott átvilágítási intézkedéseket ír elő. A tagállamok ellenintézkedéseket is alkalmazhatnak a kiemelt kockázatot jelentő joghatóságokra, ideértve például az ilyen területeken a fióktelepek vagy képviseleti irodák létrehozásának vagy pénzügyi tranzakciók végzésének tilalmát.

2.8.

Az egyik újdonság az, hogy a virtuális pénzváltó platformokat és letétkezelő pénztárca-szolgáltatókat is felveszi az alkalmazási körébe, és ezek az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásában szintén kötelezett szolgáltatóknak minősülnek. A javaslat korlátozza az előre fizetett kártyák online használatának anonimitását, és a személyes használat során az azonosítási kötelezettség alsó határát 250 euróról 150 euróra csökkenti.

2.9.

A pénzmosás elleni ötödik irányelv továbbá a pénzügyi információs egységek hatásköreinek megerősítését és a közöttük lévő együttműködés előmozdítását is szorgalmazza; emellett javasolja a bank- és fizetésiszámla-tulajdonosok azonosítását bank- és fizetési számlákra vonatkozó nemzeti automatizált központi nyilvántartások létrehozásával, valamint szorgalmazza a társaságok, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók, az alapítványok és a hasonló jogalanyok tényleges tulajdonosainak kötelező azonosítását és nyilvántartását (a 25 %-os részesedési küszöb 10 %-ra csökkentésével), illetve az ezekhez az információkhoz való nyilvános hozzáférést meghatározott feltételek mellett.

3.1.

A pénzmosáshoz és az adóparadicsomok által az egész népesség alapvető jogai ellen elkövetett különféle bűncselekmények igen súlyosak. A pénzmosás mértéke az európai és a nemzeti hatóságok által támogatott erőfeszítések ellenére továbbra is nő.

3.2.

A világ pénzforgalmának liberalizációja és az új digitális technológiáknak a tranzakciókban való alkalmazásának gyorsasága megnehezíti a pénzügyi rendszerek bűncselekmény céljára való felhasználásának megakadályozását. Az Európában legutóbb elkövetett dzsihádista terrorcselekmények felderítése új információkat szolgáltatott a terrorcselekményeknek a pénzmosás elleni negyedik irányelvben nem tárgyalt finanszírozási formáiról. Ez indokolttá teszi az irányelv hatálybalépése előtti módosítását és az átültetési határidejének előrehozását.

3.3.

Az EGSZB alapvetően egyetért a pénzmosás elleni ötödik irányelvben javasolt intézkedésekkel, és úgy véli, hogy ezek hasznos segítséget nyújthatnak a terrorizmus és a pénzmosás megszüntetéséhez.

3.4.

Egy fenntartás felmerülhet az alapvető jogok, így különösen a személyes adatok védelme kapcsán, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem megfelelően kezelik a nagy mennyiségű érzékeny információt. A pénzmosás elleni ötödik irányelvre irányuló javaslat számos óvintézkedést fogalmaz meg e tekintetben. A WikiLeaks (2010 és 2012) és a Snowden-iratok (2013) által feltárt egyes kormányzati gyakorlatok ismeretében azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság fontolja meg a polgárok jogainak a nyilvántartott információk visszaélészszerű felhasználása elleni védelmére irányuló kiegészítő intézkedések meghozatalát. Ezenkívül elemezze valamilyen közös büntetőjogi kategória létrehozásának lehetőségét az információk és személyes adatok jogellenes felhasználására vonatkozóan. Az EGSZB segítséget nyújthat egy ilyen tanulmány megalkotásában.

3.5.

Az EGSZB által a jelen véleményben támogatott európai szintű javaslatok és egyéb kezdeményezések, cselekvések mellett nagyon fontos, hogy az EU és a tagállamok a jövőben még jelentősebb szerepet vállaljanak, és húzószerepet játsszanak a pénzmosás és az ehhez kapcsolódó súlyos bűncselekmények elleni küzdelem területén aktív nemzetközi szervezetekben és fórumokon, mivel ezek a bűncselekmények általában átnyúlnak a határokon és világjelenségnek tekinthetők. Nemzetközi és globális szinten összehangolt cselekvésre és intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy határozottabban léphessünk fel és eredményesebbek lehessünk, és ebben Európa mértékadó szerepet játszhat.

3.6.

Továbbra is nagyon sok európai polgár szenved a válság következményeitől, a kiigazítási politikáktól és a szegénység és egyenlőtlenség növekedésétől, miközben arról értesülnek, hogy a multinacionális vállalatok adókikerülést és adókijátszást alkalmaznak, és a gazdasági, politikai, kulturális világ ismert személyiségei és a sportolók kikerülik az adófizetést és adóparadicsomokban mossák a pénzüket. Néhány folyamatot és joghatóságot pedig arra is felhasználnak, hogy Európában és a világ más részein a legborzasztóbb terrorcselekményeket elkövetni képes terrorszervezeteket finanszírozzák. Ez a helyzet tarthatatlan. Az európai és a nemzeti hatóságoktól hatékony intézkedéseket kell megkövetelni ennek felszámolása érdekében.

3.7.

A 3.2. pontban említettektől eltérően a pénzmosás elleni irányelvek célkitűzéseinek megvalósítása komoly nehézségekbe ütközhet az adóparadicsomok mint a pénzmosáshoz elengedhetetlen csomópontok megszüntetésére irányuló gyenge politikai fellépés következtében. Ennek másik oka lehet az, ha a pénzmosás elleni kezdeményezések nem kapcsolódnak megfelelően az ezt elősegítő bűncselekmények (adókijátszás, terrorista vagy bűnszervezetekhez tartozás, fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem stb.) elleni küzdelemmel kapcsolatos kezdeményezésekhez egy olyan környezetben, amelyet a tisztességtelen adóverseny gyakorlata jellemez az Unióban.

3.8.

Az Európai Bizottság által 2016. július 14-én közzétett, kiemelt kockázatot jelentő országokat tartalmazó jegyzék (15) a Panama-iratok jegyzékében foglalt egyetlen országot sem tartalmaz. Ez ellentmondásos, mivel az Európai Bizottság által a pénzmosás elleni ötödik irányelvre irányuló javaslat mellett felhozott egyik érv éppen az említett iratokban feltárt információ volt. A listán kizárólag egy kiemelt kockázatot jelentő ország szerepelt, amely nem működik közre: Észak-Korea. A II. csoportban – amely olyan országokat tartalmaz, amelyek kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF által kidolgozott cselekvési terv végrehajtásához technikai segítségnyújtást igényelnek – Irán szerepel. Az I. csoportban – amelyben olyan országok vannak feltüntetve, amelyek már megalkották cselekvési tervüket a listáról való lekerüléshez, amennyiben teljesítik a követelményeket – kilenc ország szerepel (ezek közül négy háborúban áll: Afganisztán, Irak, Szíria és Jemen). A terrorizmus finanszírozásához szükséges pénz egy része ezen országokon halad át. Ugyanakkor a témáról szóló összes elemzés és vizsgálat azt mutatja, hogy az egyéb bűncselekményekből eredő pénzmosást nem ezekben az országokban végzik.

3.9.

Sajnálatos, hogy egy olyan szervezet, mint az FATF, amely ilyen fontos munkát végez a nemzetközi pénzügyi bűncselekmények elemzésében és az ezek elleni küzdelemhez szükséges eszközök előterjesztésében, nem találta meg a megfelelő módot a kiemelt kockázatot jelentő országok listájának összeállításához. Logikus, hogy az Európai Bizottság az FATF ajánlásaira (16) és egyéb javaslataira támaszkodik a pénzmosás elleni küzdelemben. Ám ebben az esetben az ezekhez a javaslatokhoz való ragaszkodás ronthat a pénzmosás elleni ötödik irányelv hatékonyságán, mivel a 18a. cikkben foglalt fokozott intézkedéseket csupán a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokra kell alkalmazni.

3.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzmosás elleni ötödik irányelv gyakorlati végrehajtásához vagy a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok listájának alapos felülvizsgálatára van szükség, hogy felvegyék a listára azokat az országokat vagy területeket, ahol a pénzmosás főbb műveleteit végzik, vagy ki kell terjeszteni a 18a. cikk alkalmazási körét minden olyan kötelezett szolgáltatóra és joghatóságra, amely a pénzügyi információs egységek birtokában lévő információk alapján vélhetően pénzmosási műveleteket végez. Az EGSZB emellett javasolja, hogy készítsenek egy külön listát azokról a joghatóságokról, amelyek nem működnek együtt a gazdasági bűncselekmények üldözésében.

3.11.

Annak, hogy a pénzmosás nem elhanyagolható részét az uniós tagállamok fennhatósága alá tartozó joghatóságokban végzik, arra kellene ösztönöznie valamennyi uniós intézményt, hogy erős politikai kötelezettségvállalást tegyen a területén lévő adóparadicsomok felszámolására. Konkrétan a bankszámlák, a társaságok, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és tranzakciók valamennyi tényleges tulajdonosának azonosítására irányuló kötelezettségeket, amelyeket a pénzmosás elleni ötödik irányelvre irányuló javaslatban az Unió valamennyi kötelezett szolgáltatótól megkövetel, ki kellene terjeszteni minden olyan területre, amely a tagállamok fennhatósága alá tartozik, ideértve a különleges adójogszabályok hatálya alatt álló területeket is. Ennek kapcsán a kötelezett szolgáltatók számára lehetővé kellene tenni, hogy kötelességeik teljesítése érdekében a nemzeti (hatósági) nyilvántartások adataira is támaszkodhassanak. Ezenkívül a 18a. cikkben foglalt fokozott intézkedéseket az uniós tagállamok fennhatósága alá tartozó azon joghatóságokra is alkalmazni kellene, amelyek pénzmosási műveleteket hajtanak végre.

3.12.

Az adókijátszás és az adókikerülés szoros kapcsolatban áll a pénzmosással. A tisztára mosott pénz egy része adókijátszásból és adókikerülésből származik. A két bűncselekmény megelőzését és visszaszorítását össze kell hangolni nemcsak a jogalkotás, hanem a politikai fellépés és a hírszerzési szolgálatok és a rendőrségi és bírósági rendszerek fellépéseinek területén is. Az EGSZB pozitívan értékeli az Európai Bizottság legutóbbi kezdeményezéseit az Unió területén az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelemben, ám ezek még mindig nem elegendőek, ezért egyéb kiegészítő intézkedésekre van szükség, amelyek illeszkednek a pénzmosás ellen meghozott intézkedésekhez.

3.13.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szoros együttműködést igényel a tagállamok különböző hírszerző és nemzetbiztonsági szolgálatai között, valamint e szolgálatok és az Europol között. El kell ismerni, hogy az együttműködés jelenlegi szintje nem megfelelő. Az európai és nemzeti felelősök nyilvános nyilatkozatai és az ilyen együttműködés megerősítéséhez nyújtott állampolgári segítség ellenére minden terrortámadás után egy újabb fontos hiányosságra derül fény a koordinációban. Egyes esetekben a koordináció hiányosságai ugyanannak a tagállamnak a különböző szolgálatai között merülnek fel. Minden eszközt be kell vetni ennek a helyzetnek a felszámolására.

3.14.

Az elmúlt években az Unió fontos szabadkereskedelmi és gazdasági partnerségi megállapodásokról tárgyalt és ilyen megállapodásokat kötött. Az Unió éppen ezekben a pillanatokban tárgyalja a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló nagy jelentőségű megállapodást. Ezek a megállapodások kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy kétoldalú vagy biregionális intézkedéseket hozhassanak az adókijátszás és az adókikerülés, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása ellen. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan illeszthetnének be egy ilyen jellegű fejezetet a jelenleg tárgyalt megállapodásokba és a már hatályban lévő megállapodásokba azok felülvizsgálata során. Az EGSZB teljesen egyetért az Európai Parlament e tárgyban megállapított, fent említett következtetéseivel (17).

4.1.

A tagállamok pénzügyi információs egységeinek fontos munkát kell végezniük az információszerzés, megfigyelés és megelőzés területén, ideértve a pénzmosásban és a terrorizmus finanszírozásában alkalmazható technológiákban történő gyors változások előrejelzését. Nagy szükség van a gyors nemzeti válaszadásra és az egyes tagállami vizsgálatok európai összevonására. A pénzügyi információs egységek állandó és gyors koordinálása elengedhetetlen. Az EGSZB véleménye szerint érdemes lenne kialakítani egy európai eszközt a technológia nyomon követésére, koordinálására és előrejelzésére.

4.2.

A pénzmosás elleni negyedik és ötödik irányelvben meghatározott kötelezett szolgáltatóknak ellenőrzési és megfigyelési feladatokat kell végezniük a gyanús személyek és mozgások vonatkozásában. Ezek az irányelvek ugyanakkor a kötelezett szolgáltatók által kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban végzett tevékenységekre vonatkozóan nem fogalmaznak meg követelményeket vagy előírásokat. Véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy jobban figyelik az ügyfeleket, mint magukat a szolgáltatókat.

4.3.

Az EGSZB „Korrupció elleni küzdelem” című, CCMI/132. számú véleményéből (18) különösen hasznosak az alábbi ajánlások a jelenlegi vélemény vonatkozásában: a) a korrupció elleni küzdelem ötéves koherens és globális stratégiájának és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervnek a kidolgozása; b) Európai Ügyészség felállítása és az Eurojust kapacitásainak megerősítése; c) a multinacionális vállatok kötelezése a tevékenységükre vonatkozó kulcsfontosságú pénzügyi adataik közzétételére minden országban, ahol tevékenykednek.

4.4.

Az EGSZB véleménye szerint európai szinten kellene összehangolni a pénzmosásra, az adókijátszásra, a korrupcióra és a terrorizmus finanszírozására irányuló és az ezekhez kapcsolódó bűncselekmények összességének büntetőjogi szabályozását (meghatározások és büntetések). Az Európai Bizottságnak és az Európai Bankhatóságnak elő kell mozdítania a kötelezettségeknek a kötelezett szolgáltatók általi nemteljesítésére vonatkozó szankciók összehangolását.

4.5.

A pénzmosás elleni küzdelem igen nagy jelentőséggel bír, ezért erélyes, lendületes és hatékony módon kell történnie. Ezért nagyon fontos, hogy a javasolt intézkedésekre vonatkozó szövegek és elképzelések minél világosabbak legyenek. Ez egyúttal a szükséges jogbiztonságot is elősegíti mindazok számára, akiknek alkalmazniuk kell ezeket a szövegeket, valamint elősegíti az Unió-szerte egységes alkalmazást.

4.6.

Az EGSZB üdvözli a szóban forgó javaslatok gyors feldolgozását, és reméli, hogy rövid időn belül jóváhagyják őket és hatályba léphetnek. Ez azonban nem mehet az eredmények minőségének rovására. Ehhez a szövegek tagállami átültetésére és alkalmazására vonatkozó realisztikus ütemtervre, valamint egyértelmű iránymutatásokra van szükség.