12.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/4

Értelmező közlemény az Izrael által 1967 júniusa óta megszállt területekről származó áruk eredetmegjelöléséről

(2015/C 375/05)

A nemzetközi joggal összhangban az Európai Unió nem ismeri el Izrael fennhatóságát az Izrael által 1967 júniusa óta megszállva tartott területek, nevezetesen a Golán-fennsík, a Gázai övezet és a Kelet-Jeruzsálemet is magába foglaló Ciszjordánia fölött, és e területeket az izraeli jog szerinti státusuktól függetlenül (1) nem tekinti Izrael területe részének (2). Az Unió egyértelművé tette, hogy a közel-keleti békefolyamat felei által elfogadott határmódosításokon kívül az 1967 előtti határok semmiféle módosítását nem ismeri el (3).

A termékek eredetmegjelölésére vonatkozó uniós jognak az Izrael által megszállt területekről származó termékekre való alkalmazásával kapcsolatosan több tagállam illetékes hatósága fogadott el közleményeket és útmutatókat. A fogyasztók, gazdasági szereplők és nemzeti hatóságok ténylegesen igénylik, hogy a termékek eredetmegjelölésével foglalkozó, meglévő uniós jognak az Izrael által megszállt területekről származó termékekre való alkalmazása terén világos szabályok érvényesüljenek (4). További cél, hogy biztosítsuk az Unió azon állásfoglalásainak és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartását, amelyek a nemzetközi joggal összhangban az Izrael által 1967 júniusa óta megszállt területeken gyakorolt izraeli fennhatóság el nem ismerésére vonatkoznak. E közlemény célja továbbá a nyitott és zökkenőmentes kereskedelem fenntartása; a közlemény nem akadályozza a kereskedelmi forgalmat és nem értelmezendő ilyenként.

Ez a közlemény nem hoz létre új jogalkotási szabályokat. Míg e közlemény a vonatkozó uniós jog Bizottság általi értelmezését tükrözi, a vonatkozó szabályok végrehajtása továbbra is elsősorban a tagállamok felelőssége marad. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, miközben a tagállamok megőrzik a szankciókkal kapcsolatos döntési jogukat, ügyelniük kell arra, hogy az uniós jog megsértését hatékony, arányos és visszatartó módon szankcionálják (5). E tagállami kötelezettség teljesítéséről a Szerződések őreként a Bizottság szükség esetén kötelezettségszegési eljárás útján gondoskodik. Ez a közlemény nem sérti az uniós jog által meghatározott egyéb követelményeket és a Bíróság által adott esetleges értelmezést.

A termékek kötelező eredetmegjelöléséről számos uniós jogszabály rendelkezik. E követelmény gyakran a „származási ország” megjelölésére vonatkozik (6), más esetekben, például az élelmiszerek esetében, egyéb kifejezéseket (pl. „eredet helye”) alkalmaz az uniós jog (7). Főszabály szerint az élelmiszerek származási országának meghatározása a vámügyi jogszabályokban megállapított nempreferenciális uniós származási szabályokon alapul (8), a vonatkozó uniós jog eltérő egyedi rendelkezéseire is figyelemmel.

5.	Ha a szóban forgó termék eredetmegjelölését kifejezetten megköveteli az uniós jog vonatkozó rendelkezése, annak pontosnak kell lennie, és az nem tévesztheti meg a fogyasztót.

6.	Ha nem kötelező az eredetmegjelölés, és arra önkéntes alapon sor kerül, a tájékoztatásnak pontosnak kell lennie, és az nem tévesztheti meg a fogyasztót (9).

Mivel a Golán-fennsík és Ciszjordánia (Kelet-Jeruzsálemet is beleértve) (10) a nemzetközi jog szerint nem része Izrael területének, a „product from Israel” (Izraelből származó termék) megjelölés (11) az e területekről származó termékek esetében pontatlannak és a hivatkozott jogszabályok értelmében megtévesztőnek tekintendő.

8.	Amennyiben az eredetmegjelölés kötelező, olyan másik kifejezést kell használni, amely figyelembe veszi e területek szokásos elnevezését.

A Palesztinából származó (12), nem a telepekről eredő termékek esetében a „product from the West Bank (Palestinian product)” („Ciszjordániából származó termék [palesztin termék]”) (13)„product from Gaza” („Gázából származó termék”) vagy „product from Palestine” („Palesztinából származó termék”) lehet a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő és a földrajzi eredet tekintetében nem megtévesztő megjelölés.

10.

A Ciszjordániából vagy a Golán-fennsíkról származó, a telepekről eredő termékek esetében nem elfogadható mindössze a „product from the Golan Heights” („a Golán-fennsíkról származó termék”) vagy a „product from the West Bank” („Ciszjordániából származó termék”) megjelölés használata. Jóllehet e megjelölések jelzik a termék eredetének tágabb körzetét vagy területét, azon kiegészítő földrajzi információ elhagyása, hogy a termék az izraeli telepekről származik, megtéveszti a fogyasztót a termék valódi eredete tekintetében. Ilyen esetekben az „Israeli settlement” („izraeli telep”) vagy ennek megfelelő kifejezést is alkalmazni kell (például zárójelben). Ennek megfelelően például a „product from the Golan Heights (Israeli settlement)” („a Golán-fennsíkról [izraeli telep] származó termék”) vagy a „product from the West Bank (Israeli settlement)” („Ciszjordániából [izraeli telep] származó termék”) megjelölés használható.

11.

Az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokkal összhangban az eredetmegjelölés mindazonáltal kötelezővé válik, amennyiben ezen információ elmaradása az élelmiszerek esetében megtévesztené a fogyasztót a termék valódi eredete tekintetében (14), minden más termék esetében pedig az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információ elmaradását okozná, és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezetne, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg (15). Ilyen esetekben az előző pont példái releváns példák.

12.

A gazdasági szereplők számára különböző formákban állnak rendelkezésre a származásra vonatkozó információk (16). A termékek származására vonatkozó információ sok esetben a vámokmányokban lelhető fel. Amennyiben behozatalkor a termék preferenciális elbánásban részesül, azt a preferenciális származást igazoló, Izrael (17) vagy a palesztin hatóságok (18) által kibocsátott bizonyítéknak kell kísérnie. Más dokumentumok, így számlák, szállítólevelek és fuvarokmányok is tartalmazhatják a termék származására vonatkozó információt. Amennyiben a kísérő okmányokban nem áll rendelkezésre az információ, a gazdasági szereplők közvetlenül a szállítóhoz vagy az importőrhöz fordulhatnak a származásra vonatkozó információért.

(1) Az izraeli jogban Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík Izrael Államhoz csatolt terület, míg Ciszjordániára „területek”-ként hivatkoznak.

(2) Lásd a C-386/08. sz. Brita-ügyben hozott ítélet (EBHT 2010., I-1289. o.) 47. és 53. pontját.

(3) Lásd egyebek mellett a Külügyek Tanácsának 2012. május 14-i, 2012. december 10-i és 2014. november 17-i következtetéseit a közel-keleti békefolyamatról.

(4) Az uniós jognak megfelelő származási információk mibenlétére vonatkozó, ezen közleményben foglalt értelmezés a jelenleg hatályos rendelkezésekhez hasonló tartalmú és ezen közlemény által lefedett bármely jövőbeli rendelkezésre alkalmazandó.

(5) Lásd egyebek mellett a 68/88. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 2965. o.) 23. és 24. pontját, a C-326/88. sz. Hansen-ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-2911. o.) 17. pontját, a C–387-/02., C-391/02. és C-403/02. sz., Berlusconi és társai egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2005., I-3565. o.) 65. pontját.

(6) Lásd például: a kozmetikai termékek esetében a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontját (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.); a friss gyümölcs és zöldség esetében a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.) és az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.) 6. cikkét és I. melléklete A. részének 4. pontját; a halak esetében a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.) 38. cikkét; a bor esetében az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének e) pontját és a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 14-i 607/2009/EK bizottsági rendelet 55. cikkét; a méz esetében a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelv (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.) 2. cikkének (4) bekezdését; az olívaolaj esetében: az olívaolajra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 2012. január 13-i 29/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 12., 2012.1.14., 14. o.) 4. cikkét; a marha- és borjúhús esetében: a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.) 13–15. cikkét; a harmadik országokból származó, előre csomagolt baromfihús esetében a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírások tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról szóló, 2008. június 16-i 543/2008/EK bizottság rendelet (HL L 157., 2008.6.17., 46. o.) 5. cikkét; a friss, hűtött és fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.) XI. melléklete és az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származási országa vagy eredete helyének feltüntetése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2013. december 13-i 1337/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 335., 2013.12.14., 19. o.) 5–8. cikke.

(7) Az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontja és 26. cikke.

(8) Az 1169/2011/EU rendelet (33) preambulumbekezdése és 2. cikkének (3) bekezdése.

(9) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-I 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.) 6. cikkének (1) bekezdése, amely valamely gyakorlatot megtévesztővé tehető elemek között említi a „földrajzi vagy kereskedelmi eredet”-et is.

(10) 2005 óta a gázai övezetben nincs izraeli telep.

(11) Vagy ehhez hasonló kifejezések – kontextustól függő – használata, úgy mint „originating in” (származó), „product of” (gyártott) vagy „made in” (készült).

(12) Ez a megjelölés nem tekintendő a Palesztin Állam elismerésének és nem sérti a tagállamok e kérdésben elfoglalt egyedi álláspontját.

(13) Szükség esetén Kelet-Jeruzsálem is megemlíthető.

(14) Az 1169/2011/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése.

(15) A 2005/29/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése.

(16) Az élelmiszerek esetében lásd például a kiskereskedők és szállítóik közötti viszony tekintetében az 1169/2011/EU rendelet 8. cikkét.

(17) Erről lásd: Közlemény importőrök részére – Árubehozatal Izraelből az EU-ba (HL C 232., 2012.8.3., 5. o.)

(18) Számos Ciszjordániából, a Gázai övezetből és Kelet-Jeruzsálemből származó termék az 1997. február 24-én Brüsszelben aláírt, az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palsztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euromediterrán ideiglenes társulási megállapodás (HL L 187., 1997.7.16., 3. o.) hatálya alá tartozik.