EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2015.12.15.
COM(2015) 669 final
2015/0308(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló 768/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat okai és céljai
Jelenleg több mint 300 polgári és katonai hatóság létezik a tagállamokban, amelyek parti őrséggel kapcsolatos funkciók ellátásáért felelősek számos területen, úgymint a tengerbiztonság, a tengerhajózási biztonság, a felkutatás és mentés, a határellenőrzés, a halászati ellenőrzés, a vámfelügyelet, az általános bűnüldözés és a környezetvédelem. A nemzeti hatóságokat számos uniós ügynökség, különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal támogatja e feladatok ellátásában.
A Bizottság 2014-ben véglegesítette azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amelyben a partvédelmi feladatokat ellátó tagállami szervek és ügynökségek közötti megerősített együttműködés és koordináció szükségességét vizsgálták. Ez a tanulmány a szorosabb együttműködéssel kapcsolatban számos problémát azonosított különösen az operatív felügyelet és az adatmegosztás területén, amely előmozdítja ezeket a feladatokat.
A partvédelmi feladatokat ellátó hatóságok közötti együttműködés és koordináció megerősítésének szükségességét végül az uniós tengeri szállításra vonatkozó joganyagban, a Tanács által 2014-ben elfogadott európai uniós tengerhajózási biztonsági stratégiában és a Bizottság által 2015-ben elfogadott európai migrációs stratégiában is elismerték.
Ennek a partvédelmi feladatok ellátásában való európai együttműködést megerősítő jogalkotási javaslatnak a célja, hogy javítsa az érintett uniós ügynökségek közötti együttműködést és koordinációt annak érdekében, hogy előmozdítsa a szolgáltatásaik közötti szinergiákat, így lehetővé téve számukra, hogy hatékonyabb és költséghatékonyabb, többcélú szolgáltatást nyújthassanak a partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságok számára.
Ez a jogalkotási javaslat a Bizottság által javasolt, Európa külső határainak védelmét megerősítő intézkedéscsomag részét képezi – ideértve a partvédelmi feladatok ellátásában való európai együttműködést is –, amely az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló javaslatot és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot is tartalmazza. Az e javaslatban található lényeges módosítások megegyeznek az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet javasolt módosításaival és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatban foglalt, európai partvédelmi együttműködésről szóló javasolt rendelkezésekkel.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat összhangban áll a halászati ellenőrzési politikával, amelynek célja a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem fokozásával és egy hatékony uniós halászati ellenőrzési rendszer létrehozásával. A javaslat a közös halászati politikát kiegészítő integrált uniós tengerpolitika kidolgozásával és végrehajtásával is összhangban áll. Végül az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) hatásköreivel is összhangban áll, amelyek magukban foglalják az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtását és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A kezdeményezés célja, hogy javítsa a vonatkozó tagállami hatóságok, uniós ügynökségek és a partvédelmi feladatokat ellátó egyéb szervek közötti együttműködést és koordinációt az európai parti őrséggel kapcsolatos kapacitás/rendszer előmozdítása érdekében. Az alapvető probléma az, hogy a partvédelmi feladatokat, úgymint a határellenőrzést, a felkutatási és mentési műveleteket, a halászati ellenőrzést, szennyezéscsökkentést stb. jelenleg több mint 300 tagállami hatóság látja el, amelyek munkáját sokszor még nemzeti szinten sem hangolják össze megfelelően. A partvédelmi feladatokat ellátó hatóságok közötti együttműködés és koordináció megerősítése alapján ez a javaslat teljes összhangban áll az Unió migrációs, illetve közlekedési és mobilitási politikáival.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Ez a javaslat az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely megállapítja a KHP célkitűzéseinek megvalósításához szükséges rendelkezéseket.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetében)
A javaslat tárgya a tagállami és uniós – illetve indokolt esetben nemzetközi – szinten partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságoknak nyújtott támogatás. Ezért a KHP valamennyi szabályának való megfelelést biztosító, hatékony szabályozási rendszer bevezetését célzó szabályozási politika részét képezi, amely az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Tehát a szubszidiaritás elve ebben a kontextusban nem alkalmazandó.
•Arányosság
A javaslat célja az uniós parti őrség kapacitásának növelése annak érdekében, hogy többek között az összes kapcsolódó polgári és a katonai szereplő közötti együttműködés megerősítésével a parti őrség fel tudjon lépni a tengeri területeken felmerülő fenyegetésekkel és kockázatokkal szemben. Így elkerülhetők a párhuzamos erőfeszítések, ugyanakkor biztosítható, hogy a főbb szereplők (különösen az uniós ügynökségek) következetesen és hatékonyan lépnek fel, és közösen fejlesztik a szinergiákat. A javaslat figyelembe veszi azt, hogy fokozni kell a tengeri területek ellenőrzését, miközben csökkenteni kell az uniós és nemzeti hatóságok munkaterhelését.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Mivel a javaslat célja az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló rendelet módosítása, rendeletre irányuló javaslatot kell tenni.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan (a kezdeményezés célja az európai migrációs stratégiában foglalt, partvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások végrehajtása).
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tárgytalan.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
Tárgytalan: a partvédelmi kapacitásokkal kapcsolatos konkrét lépések nem függnek egyetlen korábban meghozott uniós lépéstől sem. Tehát nincs meglévő értékelhető szakpolitika.
A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság ugyanakkor megrendelt és 2014-ben elkészíttetett egy megvalósíthatósági tanulmányt 1 . Ez a tanulmány körülbelül 316 polgári és a katonai tagállami hatóságot azonosított, amelyek a partvédelmi feladatok ellátásáért feleltek, és 70 különböző struktúrában működtek együtt. Rámutatott a meglévő együttműködés legfontosabb hiányosságaira, például a más hatóságok hatásköreiről, jogköreiről és képességeiről szóló információk hiányára, a műveleti eszközök korlátozott számára, a rendszerek, folyamatok és eszközök közötti kölcsönös átjárhatóság hiányára, illetve a korlátozott együttes tervezésre és közös műveletekre.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A kezdeményezés nem képezi a célravezető és hatásos szabályozás program részét, de alkalmaznia kell annak alapvető elveit.
•Alapjogok
Tárgytalan.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ez a kezdeményezés az EFCA-hoz való uniós hozzájárulás összegének évente körülbelül 7,5 millió EUR-val való növekedését (30,148 millió EUR a 2017–2020 közötti időszakban) és 13 ideiglenes alkalmazott felvételét (lásd a csatolt pénzügyi kimutatást) vonja maga után.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Mivel ezt az intézkedést az EFCA fogja végrehajtani, az értékelését az ügynökség ötéves értékelése is tartalmazni fogja, amelynek a megállapításait és ajánlásait a Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve nyilvánosságra hozza őket.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Jelenleg az EFCA köteles hozzájárulni a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez. Az EFCA-nak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemmel kapcsolatban nemzetközi téren szerzett tapasztalata elengedhetetlen az európai partvédelmi kapacitás és határellenőrzés számára, mert a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz gyakran más tengeri bűncselekmények is kapcsolódnak. Az EFCA szakértelmet szerzett a kockázatkezelési stratégiákban, több ezer fogási tanúsítvány elemzése által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz kapcsolódó lehetséges érdekek azonosításában, a műveleti koordinációban és az ellenőrzésben, ideértve a nemzetközi színteret is. Az ügynökség e tekintetben aktívan támogatja a harmadik országokat képzések lebonyolítása és kapacitásépítési tevékenységek révén. Nemzetközi felhatalmazásának köszönhetően az EFCA már komoly szakértelmet szerzett a közös ellenőrzési platformok bevezetésében, és kiemelt fontosságú kapcsolatot tart fenn az uniós tagállamokkal és harmadik országokkal. A földközi-tengeri ellenőrzések vonatkozásában az EFCA nemrégiben ellenőröket cserélt Törökországgal, és rendszeresen képzési szemináriumokat tart, ahol uniós ellenőrök találkoznak Albániából, Törökországból, Libanonból, Izraelből, Egyiptomból, Tunéziából, Algériából és Marokkóból származó ellenőrökkel.
1.A rendelet hatálya kiterjed a hajózási adatszolgáltatási rendszerekben elérhető, illetve az ügynökségek által fenntartott vagy a számukra elérhető más információs rendszerekben található adatok egyesítésével és elemzésével előállított információk megosztására. Ez elő fogja mozdítani az ügynökségek közötti információmegosztást. Ezenkívül lehetővé teszi az EFCA számára, hogy ügynökségek közötti információcserét lebonyolító rendszereket vezessen be, hogy elindítsa az összes vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt, továbbá állandó adatszolgáltatást és uniós adatcsomópontot hozzon létre. A halászatra alkalmazandó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedésekből szerzett tapasztalatának a közös alkalmazási terv fogalmán és az uniós ellenőrökön keresztül történő számbavételével és a különböző szakpolitikákhoz (emberkereskedelem, migránsok csempészete, halászat, határőrség, környezetvédelem, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, hajóbiztonság stb.) kapcsolódó felhatalmazásokkal rendelkező ellenőrök hatáskörének kiterjesztésével és velük közös műveletek szervezésével az EFCA képes lesz kellően előmozdítani a – többek között a műholdas hajómegfigyelési rendszereket (VMS) és az elektronikus jelentéstételi rendszereket is magukban foglaló – ellenőrzési és felügyeleti tevékenységei alkalmával összegyűjtött adatok cseréjét. A VMS-adatok műholdas megfigyelési rendszerekből kinyert adatok. Lehetővé teszik bármelyik hajó valós idejű földrajzi helyzetének és minden korábbi, tengeren megtett útjának mindenkori rögzítését. Ezek az adatok rendkívül hasznosak a migráció ellenőrzése szempontjából, mivel lehetővé teszik a határellenőrzést és a felkutatási és mentési műveleteket. Az adatok segítségével azonosíthatók azok a halászhajók, amelyek bevándorlók felvétele céljából megállnak egy kikötőben. Mivel ezek az adatok a hajó sebességét is tartalmazzák, lehetőség van például a migránsokkal való túlzsúfoltságuk vagy egy mögöttük lévő másik hajó vontatása miatt lassabban haladó hajók azonosítására. Az elektronikus jelentéstételi rendszereket a halászok használják a halászati tevékenységükre vonatkozó adatok elektronikus rögzítésére és bejelentésére. Ebből következően az adott területen végzett hasonló tevékenységekre vonatkozó adatokkal való összehasonlítás által lehetővé teszik a szokásostól eltérő vagy illegális tevékenységek azonosítását. Mivel ezek az adatok a kirakodási nyilatkozatot is magukban foglalják, így tudni lehet, hogy a hajó hol kötött ki, és hogy végül illegális migránsok szálltak-e fel rá.
2.A rendelet hatálya a legkorszerűbb technológián alapuló felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások nyújtására is kiterjed, ideértve a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrát és a bármilyen platformra telepített érzékelőket is. Az ügynökség ezáltal intézményesítheti a nemzeti, európai és nemzetközi partnerek közötti együttműködést. Az ügynökség így ki tud majd alakítani egy magas szintű nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti kockázati keretrendszert, amely összefogja a jelenleg működő nemzeti és regionális keretrendszereket. Ezenfelül lehetővé teszi a szabálytalan tevékenységek észlelését célzó tevékenységeknek a többi ügynökséggel összehangolt végrehajtását. Az elmúlt években az EFCA a hetedik keretprogram vonatkozó projektjeiben való részvétele és az EMSA-val az EFCA MARSURV IMDatE szolgáltatás létrehozásában való együttműködése által jelentős tapasztalatot szerzett a tengeri információk korrelációjában, elemzésében és értelmezésében. Manapság az EFCA híres arról, hogy képes részletes magatartásellenőrzésre, ami az elérhető őrjárati eszközök hatékonyabb felhasználását eredményezi. A Kopernikusz biztonsági szolgáltatások jövőbeli végfelhasználójaként nyilvántartott EFCA célja, hogy kapacitását és eredményeit továbbfejlessze és más ügynökségekkel is megossza.
3.A rendelet hatálya a nemzeti és uniós szintű kapacitásépítésre is kiterjed iránymutatások, ajánlások és bevált módszerek kidolgozása, valamint a személyzet képzésének és cseréjének előmozdítása által, amelynek célja a partvédelmi feladatokkal összefüggő információcsere és az azzal kapcsolatos együttműködés elősegítése. Az EFCA ezáltal fokozni fogja a tudatosságot a tengerbiztonság, a tengerhajózási biztonság, a felkutatás és mentés, a határellenőrzés és a halászati ellenőrzés területén. Képzési anyagok és kézikönyvek készítése és terjesztése által az ügynökség a szakértelmet is növelni fogja. Az EFCA szakértői ajánlásokat is megfogalmazhat a nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti szabályokkal kapcsolatos hatékony végrehajtási módszerekről.
4.A rendelet hatálya ezenkívül a kapacitásmegosztásra is kiterjed, ideértve a többcélú műveletek tervezését és végrehajtását, illetve az eszközök és más képességek ágazatok és államok közötti megosztását. Az EFCA így képes lesz ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeinek fokozására, a bűncselekmények felderítését célzó, új típusú műveletek végzésére, a csempészútvonalak elvágására, továbbá az uniós és nemzeti jog alkalmazásának biztosítására. A járőrhajók bérlése lehetővé és egyben hatékonnyá teszi nemcsak a jogellenes halászati tevékenységek és más bűncselekmények felderítésének többcélú megközelítését mozdítja elő, hanem általában az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzését is.
2015/0308 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló 768/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságok számos feladat végzéséért felelősek, ideértve többek között a tengerbiztonságot, a tengerhajózási biztonságot, a felkutatást és mentést, a határellenőrzést, a halászati ellenőrzést, a vámfelügyeletet, az általános bűnüldözést és a környezetvédelmet.
(2)A(z) XX/XX 2 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 3 létrehozott Európai Tengerbiztonsági Ügynökség támogatja a tagállami hatóságokat a legtöbb említett feladat ellátásában.
(3)E szervezeteknek ezért a tengeri helyzetismeret javítása, valamint a következetes és költséghatékony fellépések előmozdítása érdekében meg kell erősíteniük az egymással és a partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságokkal folytatott együttműködést.
(4)A 768/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Módosítások
A 768/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:
„j) együttműködik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel annak érdekében, hogy információk, felszerelések és képzések nyújtásával, valamint többcélú műveletek koordinálásával támogassa a partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságokat.”
2. A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:
„7a. cikk
Európai együttműködés a partvédelmi feladatok ellátásában
(1)A Hivatal az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel együttműködésben támogatja a nemzeti és uniós – illetve indokolt esetben nemzetközi – szinten partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságokat az alábbiak által:
a)megosztja a hajózási adatszolgáltatási rendszerekben elérhető, illetve az ügynökségek által fenntartott vagy a számukra elérhető más információs rendszerekben található adatok egyesítésével és elemzésével – a vonatkozó jogalapjukkal összhangban és a tagállamok adatok feletti tulajdonjogának sérelme nélkül – előállított információkat;
b)a legkorszerűbb technológián alapuló felügyeleti és kommunikációs szolgáltatásokat nyújt, ideértve a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrát és a bármilyen platformra – például távirányítású légijármű-rendszerekre – telepített érzékelőket is;
c)kapacitást épít iránymutatások, ajánlások és bevált módszerek kidolgozása, valamint a személyzet képzésének és cseréjének előmozdítása által, amelynek célja a partvédelmi feladatokról szóló információcsere és az azzal kapcsolatos együttműködés elősegítése;
d)kapacitást oszt meg, ideértve a többcélú műveletek tervezését és végrehajtását, illetve az eszközök és más képességek ágazatokon és határokon keresztül történő megosztását.
(2) Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, valamint az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség között a partvédelmi feladatokra vonatkozó együttműködés módozatait az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban együttműködési megállapodás keretében kell meghatározni.
(3) A Bizottság ajánlás formájában elfogadhat egy gyakorlati kézikönyvet a partvédelmi feladatok ellátásában való európai együttműködésről, amely nemzeti, uniós és nemzetközi szintű információcserére és együttműködésre vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált módszereket tartalmaz.”
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
1.4.Célkitűzés(ek)
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló 768/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 4
A DG MARE 06. számú ABB tevékenysége: A fenntartható halászatbiztosítása, a tengeri eredetű élelmiszerek stabil kínálatának garantálása, a tengeri gazdaság fejlesztése és virágzó part menti közösségek biztosítása.
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
☑ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 5 irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
A Bizottság megerősíti az Unió operatív kapacitásait az európai határok védelmére, valamint annak érdekében, hogy új közös európai szabályok alkalmazásával és szigorú betartatásával büntesse az embercsempészeket.
A Bizottság közös megközelítést kezdeményez uniós szinten a tervezett fellépésekről, hogy javítsa az illetékes tagállami hatóságok, uniós ügynökségek és a partvédelmi feladatokat ellátó egyéb szervek közötti együttműködést és koordinációt az európai parti őrséggel kapcsolatos kapacitás/rendszer előmozdítása érdekében.
Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt ösztönzést kap arra, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel közösen támogassa a nemzeti és uniós – illetve adott esetben nemzetközi – szinten partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságokat.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
sz. konkrét célkitűzés
Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal tapasztalatának és képességeinek kiaknázása az ellenőrzési politikák műveleti koordinációjában és a kapacitásépítésben, ideértve a közös halászati politika nemzetközi dimenzióját is; a nemzeti és uniós – illetve adott esetben nemzetközi – szinten partvédelmi feladatokat ellátó tagállami hatóságok támogatása.
A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
11.06
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
Hatékony helyzetismeret kialakítása és felderítési információk szerzése az uniós ügynökségek és a tagállamok között megosztott, közös uniós elismert operatív helyzetkép kidolgozásával.
Az uniós vizek felé tartó vagy vizeken lévő hajók és csónakok, illetve tevékenységeik felderítésének, azonosításának, osztályozásának és nyomon követésének nagy valószínűséggel való biztosítása.
Az operatív kapacitások – többek között a távirányítású légijármű-rendszerek – telepítése tekintetében a sokoldalúság, a gyorsreagálás, a hatékonyság és eredményesség megvalósítása ágazatközi megközelítésben.
Egyenlő feltételek megteremtése annak érdekében, hogy a tagállamok, az uniós ügynökségek és adott esetben harmadik országok partvédelmi feladatok ellátásában részt vevő műveleti személyzete a szakpolitikai célkitűzések megvalósításán dolgozzon, együttműködjön, személyzetet, információt és felderítési adatokat cseréljen egymással, valamint kövesse a közös módszertanokat közös iránymutatások fejlesztése, a bevált módszerek alkalmazása, az alapelvek tanítása és más kapacitásépítő projektek révén.
1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.
Hatékony helyzetismeret: azon partvédelmi feladatokban részt vevő uniós ügynökségek és tagállami szervek százalékos aránya, amelyek a közös uniós elismert operatív helyzetképpel összefüggő információkat hívnak le és töltenek fel.
Az észlelés nagy valószínűségű megvalósítása: az együttműködő rendszerek segítségével felderített útvonalak száma szúrópróbaszerűen összevetve nem együttműködő rendszerekkel felderített útvonalak számával, százalékban kifejezve..
Az azonosítás, osztályozás és nyomon követés nagy valószínűségű megvalósítása: minden egyes esetben az észlelt útvonalak számához viszonyítva, százalékban kifejezve.
Operatív kapacitások bevetése: a bevetett kontra tervezett operatív kapacitások, százalékban kifejezve.
Egyenlő feltételek: a tagállamok, uniós ügynökségek és adott esetben harmadik országok partvédelmi feladatokban részt vevő olyan műveleti személyzetének százalékos aránya, amely ágazatközi képzésben részesült.
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)
Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, valamint az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség között a partvédelmi feladatokra vonatkozó együttműködés módozatait az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban együttműködési megállapodás keretében kell meghatározni.
A Bizottság az 1224/2009/EU tanácsi rendelet 110. cikkével összhangban végrehajtási szabályokat fogadhat el.
1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték
Az EU részvétele létfontosságú lesz, mert a tagállamok fellépései nem teszik lehetővé a szakpolitikai célkitűzések megvalósítását:
A partvédelmi feladatok elvégzésének felelőssége 316 hatóság között oszlik meg a part menti uniós tagállamokban.
Bár az uniós ügynökségek már együttműködnek egymással, és szinergiákat alakítanak ki, még mindig megfigyelhető náluk az információmegosztás iránti hajlandóság hiánya.
A partvédelmi hatóságok és az uniós ügynökségek közötti megerősített kapacitásmegosztás hozzájárul majd a sokoldalúsághoz, a gyorsreagáláshoz, a hatékonysághoz és az eredményességhez.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A közös halászati politikára alkalmazandó ellenőrzési rendszerben részt vevő tagállamok koordinálása a közös alkalmazási terv alapelvén keresztül bizonyította, hogy mennyire releváns, hatékony és eredményes egyes halállományok, például a kékúszójú tonhal vagy a közönséges tőkehal stb. fenntarthatóságának fokozása.
1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
A tagállamok részesülhetnek az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) költségvetési előirányzataiból.
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik
–Beindítási időszak: 2016-től 2017-ig,
–azt követően: rendes ütem.
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 6
◻ Bizottság általi közvetlen irányítás
–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;
–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
☑ Közvetett irányítás, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap
–☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek
–◻ közjogi szervek
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak
–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
Megjegyzések
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek.
Ez a fellépés az EFCA nyomonkövetési és jelentéstételi szabályait fogja követni (különösen az EFCA munkaprogramjába és az éves jelentésébe történő bevonást, amelyeket az adminisztratív tanács vitat meg).
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.Felismert kockázat(ok)
A tagállamok és más uniós ügynökségek vonakodnak együttműködni és adatot cserélni.
2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk
E fellépés nyomon követése az EFCA belső ellenőrzési rendszere keretében fog történni.
2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése
Az EFCA lényegességi küszöbe 4500 EUR, a hibaarány becsült értéke ennél alacsonyabb.
A külső utólagos ellenőrzések és az importellenőrzési rendszer végrehajtási költségei az EFCA jelenlegi költségvetésének kevesebb mint 1%-át teszik ki (ha az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos befektetéseket és a részt vevő személyzet fizetését nem vesszük figyelembe);
Az arculatot és a bizalmat illetően rendkívül jelentős előnyök várhatók.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.
Ez a tevékenység a csalások és a szabálytalanságok elleni védelmet biztosító EFCA intézkedések alá fog tartozni. Az EFCA-t az Európai Számvevőszék és az IAS is ellenőrizheti.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
Jelenlegi költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési tétel |
Kiadás
|
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 7 |
EFTA-országoktól 8 |
tagjelölt országoktól 9 |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
11 06 64. jogcímcsoport – Európai Halászati Ellenőrző Hivatal |
nem diff. |
NEM |
NEM |
NEM |
NEM |
|
Létrehozandó új költségvetési tételek: Tárgytalan.
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési tétel |
Kiadás
|
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
||
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
|
2. szám |
11 06 64. jogcímcsoport – Európai Halászati Ellenőrző Hivatal |
|
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) |
Év |
Év |
Év |
Év |
ÖSSZESEN |
||
|
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
||||
|
1. cím: Személyzeti kiadások |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
-1 |
1,800 |
1,550 |
1,450 |
1,464 |
6,264 |
|
Kifizetési előirányzatok |
-2 |
1,800 |
1,550 |
1,450 |
1,464 |
6,264 |
|
|
2. cím: Építési és egyéb igazgatási kiadások |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 166 |
0 166 |
0 166 |
0 166 |
0 664 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 166 |
0 166 |
0 166 |
0 166 |
0 664 |
|
|
3. cím: Működési kiadások |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(3a) |
5,930 |
5,880 |
5,730 |
5,680 |
23,220 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(3b) |
5,930 |
5,880 |
5,730 |
5,680 |
23,220 |
|
|
Az EFCA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1+1a +3a |
7 896 |
7 596 |
7 346 |
7 310 |
30 148 |
|
Kifizetési előirányzatok |
=2+2a |
7 896 |
7 596 |
7 346 |
7 310 |
30 148 |
|
|
+3b |
|||||||
|
|
5 |
„Igazgatási kiadások” |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
ÖSSZESEN |
|||||
|
FŐIGAZGATÓSÁG: TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI FŐIGAZGATÓSÁG |
||||||||||
|
• Humánerőforrás |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||
|
• Egyéb igazgatási kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||
|
TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
ÖSSZESEN |
|||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
7 896 |
7 596 |
7 346 |
7 310 |
30 148 |
||||
|
Kifizetési előirányzatok |
7 896 |
7 596 |
7 346 |
7 310 |
30 148 |
|||||
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás (III. CÍM)
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket |
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
ÖSSZESEN |
|||||
|
|
|
|
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
||||||
|
TELJESÍTÉSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Típus[1] |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
|
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
|
||||||||||||
|
Felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások nyújtása (tartalmazza a személyi jellegű ráfordításokat és adminisztratív költségeket)
|
Ügynökségközi információcserét megvalósító rendszerek (projektek száma) |
0,025 |
2 |
0,050 |
2 |
0,050 |
2 |
0,050 |
2 |
0,050 |
8 |
0,200 |
|
Megvalósíthatósági tanulmány |
0,100 |
1 |
0,100 |
|
|
|
|
|
|
1 |
0,100 |
|
|
Uniós adatmegosztó csomópont (projektek száma) |
0,040 |
1 |
0,050 |
3 |
0,200 |
3 |
0,100 |
3 |
0,050 |
10 |
0,400 |
|
|
Uniós adatmegosztó csomópont (tartalmazza a személyi jellegű ráfordításokat és adminisztratív költségeket)
|
Föld-megfigyelési és műholdas adatok elérhetősége (adathalmazok száma) |
0,100 |
5 |
0,500 |
5 |
0,500 |
5 |
0,500 |
5 |
0,500 |
20 |
2,000 |
|
Állandó adatcsere-szolgáltatás és elemzések továbbítása az érintett érdekelt felek számára |
0,488 |
1 |
0,550 |
1 |
0,500 |
1 |
0,450 |
1 |
0,450 |
4 |
1,950 |
|
|
Eszközök és más képességek közös bevezetése (tartalmazza a személyi jellegű ráfordításokat és adminisztratív költségeket)
|
Kiegészítő ellenőrző eszközök elérhetősége (engedélyezés napja) |
0,015 |
275 |
4,000 |
275 |
4,000 |
275 |
4,000 |
275 |
4,000 |
1100 |
16,000 |
|
Megnövelt ellenőrzési kapacitás (küldetések száma) |
0,008 |
15 |
0,120 |
15 |
0,120 |
15 |
0,120 |
15 |
0,120 |
60 |
0,480 |
|
|
Adatbázisok létrehozása (hardver, szoftver, megosztott kapacitás...) |
0,063 |
1 |
0,100 |
1 |
0,050 |
1 |
0,050 |
1 |
0,050 |
4 |
0,250 |
|
|
Kapacitásépítést célzó fellépések (tartalmazza a személyi jellegű ráfordításokat és adminisztratív költségeket)
|
Iránymutatások, kézikönyvek és ajánlások kidolgozása a partvédelemben érdekelt felek számára |
0,100 |
1 |
0,100 |
1 |
0,100 |
1 |
0,100 |
1 |
0,100 |
4 |
0,400 |
|
Személyzet cseréje az EFCA, a tagállamok és harmadik országok között (kiküldetések száma) |
0,012 |
30 |
0,360 |
30 |
0,360 |
30 |
0,360 |
30 |
0,360 |
120 |
1,440 |
|
|
1. konkrét célkitűzés részösszege |
|
|
332 |
5,930 |
333 |
5,880 |
333 |
5,730 |
333 |
5,680 |
1,331 |
23,220 |
|
ÖSSZKÖLTSÉG |
|
|
332 |
5,930 |
333 |
5,880 |
333 |
5,730 |
333 |
5,680 |
1,331 |
23,220 |
3.2.3.Az EFCA humán erőforrására gyakorolt becsült hatás
3.2.3.1.Összegzés
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
ÖSSZESEN |
|
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
||
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás) |
1,260 |
1,085 |
1,015 |
1,025 |
4,385 |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolás) |
0,540 |
0,465 |
0,435 |
0,439 |
1,879 |
|
Szerződéses alkalmazottak |
|
|
|
|
0 |
|
Ideiglenes alkalmazottak |
1,800 |
1,550 |
1,450 |
1,464 |
6,264 |
|
Kiküldött nemzeti szakértők |
|
|
|
|
- |
|
ÖSSZESEN |
1,800 |
1,550 |
1,450 |
1,464 |
6,264 |
Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50%-át kell figyelembe venni), valamint nyújtsanak további magyarázatot a mellékletben.
Az ügynökség számára jelenleg rendelkezésre álló felvételi tartaléklisták és azon becslés alapján, hogy mennyi időt venne igénybe egy újabb felvételi eljárás lebonyolítása, az EFCA az alábbi kezdési időpontokat becsülte meg:
• 12 ideiglenes alkalmazott (9 AD és 3 AST) 2017 januárjában kezd.
1 ideiglenes alkalmazott (AST) 2018 januárjában kezd.
A 2017. évi személyzeti költségvetést úgy módosították, hogy figyelembe vegye a becsült beilleszkedési költségeket (költözés, beilleszkedési támogatás stb.).
Az alábbi táblázat mutatja a jelenlegi javaslat hatását a Hivatal létszámtervben szereplő összes álláshelyére.
|
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
|
Alapforgatókönyv – COM(2013)519 |
51 |
49 |
48 |
48 |
48 |
|
További álláshelyek |
- |
12 |
13 |
13 |
13 |
|
Összesen |
51 |
61 |
61 |
61 |
61 |
3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek
–☑ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
N.
|
N+1.
|
N+2.
|
N+3.
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
||||
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||
|
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) |
||||||||
|
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) |
||||||||
|
XX 01 05 01 (közvetett kutatás) |
||||||||
|
10 01 05 01 (közvetlen kutatás) |
||||||||
|
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 10 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||
|
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) |
||||||||
|
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) |
||||||||
|
XX 01 04 yy 11 |
– a központban
12
|
|||||||
|
– küldöttségeknél |
||||||||
|
XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban) |
||||||||
|
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban) |
||||||||
|
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) |
||||||||
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||
XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
|
|
Külső munkatársak |
Az V. melléklet 3. szakaszának tartalmaznia kell az egységnyi teljes munkaidős egyenérték (FTE) költségének számítására vonatkozó leírást.
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel 13 .
–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.
Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.
Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban: Tárgytalan.
–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
N.
|
N+1.
|
N+2.
|
N+3.
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
Összesen |
|||
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
||||||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
||||||||
3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás
–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési tétel: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 14 |
||||||
|
N.
|
N+1.
|
N+2.
|
N+3.
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
||||
|
… jogcímcsoport |
||||||||
Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.
Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.