EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.12.9.
COM(2015) 627 final
2015/0284(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának a belső piacon történő biztosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SWD(2015) 270 final}
{SWD(2015) 271 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat okai és céljai
Az internet fontos tartalomelosztó csatornává vált. 2014-ben az európai internetfelhasználók 49 %-a fért hozzá online zenéhez, videóhoz és játékokhoz 1 , ez az arány pedig a jövőben várhatóan emelkedni fog. A táblagépek és okostelefonok szintén megkönnyítik ezt a felhasználást, minthogy az EU-ban a magánszemélyek 51%-a kapcsolódik az internetre mobileszközzel 2 .
Az online tartalomszolgáltatások gyors terjedése és a hordozható eszközök akár határokon átnyúló alkalmazásának növekedése azt jelenti, hogy az európaiak napjainkban az Unióban bárhol igénybe vehetnek online tartalomszolgáltatásokat. A Bizottság digitális egységes piaci stratégiájának 3 egyik legfőbb célkitűzése, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára a szélesebb körű internetes hozzáférést a különböző tartalmakhoz.
A határokon átnyúló hordozhatóság azokat az online tartalomszolgáltatásokat érinti, amelyekhez a fogyasztók jogosultak hozzáférni, vagy amelyeket online vásároltak vagy béreltek a lakóhelyük szerinti országban, és amelyekhez továbbra is hozzáféréssel kívánnak rendelkezni, amikor az Unión belül utaznak. Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága iránti fogyasztói kereslet jelentős, és várhatóan növekedni fog 4 . Ugyanakkor, az emberek gyakran az Unión belüli utazásaik során nem, vagy csak korlátozott mértékben élvezhetik a határokon átnyúló hordozhatóság előnyeit. Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának hiánya vagy az azzal kapcsolatos problémák az Unióban a jogtulajdonosok engedélyezési gyakorlatából és/vagy a szolgáltatók kereskedelmi gyakorlatából erednek.
E javaslat célja a határokon átnyúló hordozhatóság előtti akadályok felszámolása a felhasználói igényeknek való hatékonyabb megfelelés, továbbá a fogyasztók, a szolgáltatók és a jogtulajdonosok javára történő innováció előmozdítása. A javaslat közös megközelítést vezet be az Unióban, egyúttal fenntartja a jogtulajdonosok védelmének magas szintjét. Mindezzel hozzájárul a belső piac, mint olyan belső határok nélküli térség működéséhez, ahol biztosított a szolgáltatásnyújtás és a szolgáltatások igénybevételének szabadsága.
•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja
A digitális egységes piaci stratégia egy sor olyan kezdeményezést terjeszt elő, amelyek célja a digitális tartalmak és szolgáltatások belső piacának megteremtése. Ez a javaslat a stratégia szerinti első kezdeményezések egyike. A javaslatot új kezdeményezések követik majd a stratégiában meghatározott területeken, köztük a szerzői jog terén. A határokon átnyúló hordozhatóság akadályainak felszámolása az első jelentős lépés, amely a fogyasztók számára fontos tartalomhoz való határokon átnyúló hozzáférésének egy konkrét akadályát orvosolja. A célzott korai beavatkozás e területen azért is időszerű, mivel közeledik az a nap, amikortól az utazóknak nem kell barangolási díjat fizetniük az Unión belül 5 .
E javaslat célja annak megállapítása, hogy a javaslat hatályán belüli határokon átnyúló hordozhatóság alkalmazásában hol kerül sor a 96/9/EK irányelv 6 , a 2001/29/EK irányelv 7 , a 2006/115/EK irányelv 8 és a 2009/24/EK irányelv 9 értelmében művek és más védett tartalmak felhasználására.
A javaslat kiegészíti a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet 10 és a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK irányelvet 11 .
Ez a javaslat hozzájárul az audiovizuális médiaszolgáltatások határokon átnyúló elérhetőségének javításához is, ennélfogva kiegészíti a 2010/13/EU irányelvet 12 .
•A javaslat egyéb uniós szakpolitikákkal való összhangja
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikke alapján az Unió a Szerződések szerinti tevékenységei során figyelembe veszi a kulturális szempontokat. A javaslat javítja a kulturális tartalmak elérését, mivel az Unión belüli utazás során könnyebbé válik a hozzáférés, ezáltal lehetővé válik a fogyasztók számára, hogy jobban megismerjék a tartalmakat.
E javaslat hozzájárul a fogyasztók érdekeinek előmozdításához, ezáltal összhangban áll az uniós fogyasztóvédelmi szakpolitikákkal és az EUMSZ 169. cikkével.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul. Ez a cikk juttat hatáskört az EU számára, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek tárgya a belső piac létrehozása és működése. Ide tartozik a szolgáltatásnyújtás és a szolgáltatások igénybevételének szabadsága.
A javaslat hatálya alá tartozó online tartalomszolgáltatások elsődlegesen az uniós szinten harmonizált szerzői és szomszédos jogokon alapulnak. Az EU harmonizálta a szerzői jog területét azon jogok tekintetében, amelyek fontosak a művek és egyéb védett tartalmak online terjesztése szempontjából (különösen a többszörözéshez, a nyilvánossághoz közvetítéshez és a hozzáférhetővé tételhez fűződő jogokat).
Ez a kezdeményezés e harmonizált jogok határokon átnyúló gyakorlását érinti, minthogy az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságával foglalkozik. Mivel az uniós szerzői jogi keretben harmonizált jogokat érintené, jogalapként az EUMSZ 114. cikkére kell épülnie, a javasolt jogi aktus pedig a rendelet.
Az online tartalomszolgáltatások egyes elemei, például a sportesemények, a hírek és a politikai viták nem feltétlenül állnak szerzői jogi védelem alatt. Ugyanakkor, ha e tartalom bármely eszköz, köztük műsorszolgáltató szervezetek általi közvetítés része, a jogtulajdonosok hivatkozhatnak az uniós szinten harmonizált szomszédos jogokra, például a többszörözés vagy a hozzáférhetővé tétel jogára. Ezenfelül, a sportesemények, hírek és aktuális események közvetítését gyakran kísérik a szerzői jog által védett elemek, mint például a kezdő vagy a záró videofelvételek vagy a kísérőzene. Ezek a tartalmak a harmonizált uniós keret hatálya alá tartoznak. Emellett a társadalom számára kiemelten jelentős vagy a nagy közérdeklődésére számot tartó eseményekkel összefüggő közvetítések egyes vonatkozásait a 2010/13/EU irányelv harmonizálta. Annak érdekében, hogy a fogyasztók maximálisan részesülhessenek a határokon átnyúló hordozhatóság előnyeiben, fontos az ilyen közvetítések valamennyi elemét beépíteni a javaslatba.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az online tartalomszolgáltatások hordozhatósága lényegében határokon átnyúló jellegű kérdés. Ezenfelül, mivel a szerzői és szomszédos jogok uniós szinten harmonizáltak, kizárólag az Unió módosíthatja a jogi keretet. A tagállamok ezért jogalkotással nem léphetnek fel, hogy biztosítsák a határokon átnyúló hordozhatóságot. Ezt az intézkedést csak uniós szinten lehet megtenni.
A hatékonyságot illetően csak az uniós beavatkozás biztosíthatja, hogy a fogyasztók online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférésének feltételei az Európai Unió területén belül ne legyenek eltérőek. Az uniós intézkedés egyértelmű előnyökkel jár a jogtulajdonosok és a szolgáltatók számára is azáltal, hogy az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának biztosítása Európában egységes feltételeket teremt. Az intézkedés fokozottabb jogbiztonságot garantál, és a határokon átnyúló hordozhatóság érdekében nem kell majd újratárgyalni a meglévő engedélyek teljes hálózatát.
•Arányosság
A javaslat célja az online tartalomszolgáltatás határokon átnyúló hordozhatóságának megkönnyítése (meghatározza a szolgáltatásnyújtás, továbbá a szolgáltatáshoz való hozzáférés és a szolgáltatás igénybevétele helyét), emellett kötelezettséget állapít meg, amely szerint a szolgáltató bizonyos feltételek mellett engedélyezi a határokon átnyúló hordozhatóságot. A javaslat tartalma nem terjed túl az azonosított problémák megoldásához szükséges mértéken. Nem érinti alapjaiban a jogok engedélyezését, ezért korlátozott hatást gyakorol a jogtulajdonosok és a szolgáltatók üzleti modelljeire. A javaslat nem kötelezi a jogtulajdonosokat és a szolgáltatókat, hogy újratárgyalják a szerződéseket, mivel ki nem kényszeríthetővé minősíti mindazokat a szerződéses rendelkezéseket, amelyek ellentétesek a határokon átnyúló hordozhatóság biztosításának kötelezettségével.
Ráadásul a javaslat nem hárít aránytalan költségeket a szolgáltatókra. A javaslat nem követeli meg, hogy az online tartalomszolgáltatók intézkedéseket hozzanak az ilyen szolgáltatás minőségének az előfizető lakóhelye szerinti tagállamon kívüli garantálására. Emellett a javaslat nem írja elő az ingyenes szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy biztosítsák a határokon átnyúló hordozhatóságot, ha nem szolgáltatnak az előfizető lakóhelye szerinti tagállamban, mivel e követelmény nagyfokú változást jelentene a szolgáltatásnyújtás módjában, és aránytalan költségekkel járna.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A rendelet közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, és mindenhol ugyanakkor lép hatályba . Ez a legalkalmasabb eszköz az online tartalmak hordozhatóságának uniós szintű biztosításával kapcsolatos cél elérésére. A rendelet lehetővé teszi a hordozhatósági szabályok egységes alkalmazását valamennyi tagállamban, és garantálja, hogy a különböző tagállamokban működő jogtulajdonosokra és online szolgáltatókra pontosan ugyanazok a szabályok vonatkozzanak.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Nem alkalmazható.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
2013 decembere és 2014 márciusa között az uniós szerzői jogi szabályok felülvizsgálatáról széleskörű nyilvános konzultációra került sor. A szerzői jog területiségével kapcsolatos kérdésekre adott válaszokban a különböző érdekelti csoportok kifejezetten felvetették a határokon átnyúló hordozhatóság problémáját. 2013-ban a Bizottság párbeszédet folytatott az érdekeltekkel, „Licences for Europe” (Európai tartalomfelhasználási engedélyezési kezdeményezés) címen 13 . Egy munkacsoport kimondottan a határokon átnyúló hordozhatóság kérdésére összpontosított.
2015 első tíz hónapjában a Bizottság széleskörű megbeszéléseket folytatott az érdekeltekkel (fogyasztók, jogtulajdonosok, sportszervezetek, műsorszolgáltatók, online szolgáltatók), többek között erre szervezett érdekelti műhelytalálkozók során, hogy értékeljék a lehetséges uniós beavatkozás hatását e területen, és megvitassák a rendelkezésre álló lehetőségeket.
Az érintett érdekelt felek javaslattal kapcsolatos meglátásait összefoglalva: a fogyasztók általában támogatják az online tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférés javítását, köztük az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát; a tartalomipar, a jogtulajdonosok és a szolgáltatók képviselői nem ellenzik az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát, de az e területre vonatkozó jogszabályi kötelezettségekkel szemben általában az ágazattól kiinduló megoldásokat és a puha jogi eszközöket részesítenék előnyben.
Noha egy, a határokon átnyúló hordozhatóságot ösztönző nem kötelező jogi eszköz, például ajánlás támogathatná a piaci fejlesztéseket e területen, azonban az ilyen eszköz hatékonysága igen korlátozott lenne. Ajánlás esetén a hatékonyság a különböző piaci szereplők kereskedelmi döntéseitől függne. Ily módon nem vezetne egységes végrehajtáshoz, és nem lenne elégséges annak biztosításához, hogy az online tartalomszolgáltatás hordozhatóságát tekintve a fogyasztók számára ugyanazokat a feltételeket kínálják az egész Unió területén.
A javaslat számos, az érdekeltek által jelzett kívánságot figyelembe vett, különösen a következőket: ne rójanak a hordozhatóság biztosításával kapcsolatos kötelezettséget azokra a szolgáltatókra, akik ingyen és a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam azonosítása nélkül nyújtják a szolgáltatást; ne kötelezzék a szolgáltatókat a lakóhely szerinti tagállamban biztosított szolgáltatás minőségével megegyező minőségű szolgáltatásnyújtásra a határokon túl; hagyják a felekre, hogy megállapodjanak az azt biztosító feltételekben, hogy a szolgáltatást a rendelettel összhangban nyújtsák.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Az elmúlt években jogi 14 és gazdasági 15 tanulmányok születtek a hatályos szerzői jogi szabályok különböző vonatkozásairól, többek között az uniós szerzői jogi szabályok online közvetítésekkel összefüggő területiségéről.
A digitalizálás tartalomkészítésre és -továbbításra gyakorolt hatásairól, valamint a tartalomhoz való, határokon átnyúló hozzáféréséről további tanulmányok készültek 16 . A sportot érintően is sor került tanulmányokra 17 .
•Hatásvizsgálat
A javaslathoz hatásvizsgálat készült 18 . 2015. október 30-án a Szabályozói Ellenőrzési Testület pozitív véleményt adott a hatásvizsgálatra, azzal a feltétellel, hogy a jelentés egyes elemeit javítani kell. A végleges hatásvizsgálat figyelembe vette e megjegyzéseket.
A végleges hatásvizsgálat az alapforgatókönyvet (nincs politikai beavatkozás) és három szakpolitikai alternatívát tekint át. Az 1. alternatíva az érdekelteknek nyújtott bizottsági iránymutatásból állt, amely arra ösztönözné az online tartalomszolgáltatókat, hogy biztosítsák szolgáltatásaik határokon átnyúló hordozhatóságát az EU-ban. A 2. alternatíva olyan uniós beavatkozást foglalt magában, amely értelmében az online tartalomszolgáltatás határokon átnyúló hordozhatóság melletti biztosítását, az ilyen szolgáltatáshoz való hozzáférést, és annak igénybevételét úgy kell tekinteni, hogy arra a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban kerül sor. A 3. alternatíva a fenti mechanizmusokon felül i. előírná az online tartalomszolgáltatók számára a kötelezettséget, hogy biztosítsák e szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát, és ii. megállapítaná, hogy a határon átnyúló hordozhatóságot korlátozó szerződéses rendelkezések nem kényszeríthetők ki.
A fogyasztók, a jogtulajdonosok és a szolgáltatók szempontjából a meghatározott célkitűzés teljesítésére a 3. alternatíva lenne a leghatékonyabb. Az alapforgatókönyv és az 1. alternatíva szerint az audiovizuális ágazat jogtulajdonosai, és kisebb mértékben a kiemelt sporttartalmak jogtulajdonosai valószínűleg vonakodnának a tartalmuk hordozhatóságának engedélyezésétől. Az alapforgatókönyv, az 1. és a 2. alternatíva szerint a szolgáltatók továbbra is korlátozhatnák a határokon átnyúló hordozhatóságot, és sokan közülük problémákkal (szerződéses korlátozások) szembesülnének ennek kínálata során. A licenciaszerződések hálózatának újratárgyalása miatt mind a jogtulajdonosoknál, mind a szolgáltatóknál emelkednének az ügyleti költségek. Ezen alternatívákat követve a határokon átnyúló hordozhatóságra történő átállás hosszabb lenne. Ezek az alternatívák a fogyasztók számára nem biztosítanának homogén szolgáltatást. Egyedül a 3. alternatíva biztosítaná hatékonyan, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelően a határokon átnyúló hordozhatóságot felkínálják. Ezért a 3. alternatíva tűnt a legmegfelelőbb szakpolitikai választásnak.
Az előnyben részesített alternatíva megfelelne a fogyasztói elvárásoknak. A szolgáltatók olyan mechanizmus előnyeiben részesülhetnek, amely meghatározza a szolgáltatás helyét a hordozhatóság céljaira, és megfelelőbb választ adhatnak ügyfeleik igényeire. Ami a tartalomipart érinti, a leginkább érintett ágazat a tartalom engedélyezésének módja szempontjából az audiovizuális és a kiemelt sporttartalmak ágazata. Ugyanakkor, mivel az online tartalomszolgáltatások hordozhatósága nem bővíti a szolgáltatást felhasználók körét, és ekként nem érinti az engedélyek területi kizárólagosságát, az ágazatra gyakorolt hatás várhatóan marginális lesz.
A potenciális költségek megoszthatók a beavatkozással közvetlenül összefüggő költségek, azaz a szolgáltatóknak az előfizetők lakóhelye szerinti tagállam azonosításával kapcsolatos költségei, és azon költségek között, amelyek felmerülhetnek ugyan, de csak közvetetten kapcsolódnak a beavatkozáshoz, azaz az engedélyek új szabályokhoz történő hozzáigazításának költségei, valamint a szolgáltatóknak a műszaki infrastruktúra kiigazításával kapcsolatos költségei. Az ilyen, a beavatkozással közvetlenül összefüggő műszaki költségek várhatóan nem lesznek jelentősek, és azokat a szolgáltatók rutinjellegű szoftverkarbantartás során felmerülő költségei elnyelhetik. A szerződéses megállapodásokkal összefüggő költségeket nehéz megbecsülni. A javaslathoz ugyanakkor nincs szükség a szerződések újratárgyalására. A javaslat a határokon átnyúló hordozhatóság melletti szolgáltatásnyújtás minőségére nem állapít meg követelményeket, ezért ebben a vonatkozásban nem jár költségvonzattal (a szolgáltatók ezt önként, illetve a fogyasztókkal vagy jogtulajdonosokkal kötött szerződésben vállalhatják).
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslat egyaránt alkalmazandó valamennyi vállalkozásra, ideértve a mikrovállalkozásokat és a kkv-kat is. Valamennyi vállalkozás részesülhet a mechanizmus előnyeiben, amely megjelöli a szolgáltatás helyét a javaslatban meghatározott hordozhatóság céljaira. A kkv-k e szabályok alóli kivonása aláásná az intézkedés hatékonyságát, minthogy számos online szolgáltató kkv. Mivel a javaslat nem jár jelentős költségvonzattal, a mikrovállalkozások és a kkv-k miatt nem szükséges a megfelelési költségeket minimalizálni.
A javaslat a versenyképességre pozitív hatást gyakorol, mivel az online tartalomszolgáltatások terén segíti az innovációt, és több fogyasztó érdeklődését felkeltheti ezek iránt. A javaslatnak nincs hatása a nemzetközi kereskedelemre.
A javaslat előmozdítja a tartalomszolgáltatások online használatát. Az online környezetre vonatkozik, mert elsődlegesen itt keletkeznek a hordozhatóság iránti igények. A javaslat elősegíti az innovációt és a fejlődést a piacon, mivel az alkalmazott eszközöktől vagy technológiáktól függetlenül valamennyi online tartalomszolgáltatásra vonatkozik. A javaslat ezért figyelembe veszi az új technológiai fejlesztéseket, továbbá „digitális és internetkész”.
•Alapvető jogok
A javaslat korlátozott hatást gyakorol a szerzői jogra, a tulajdonhoz való jogra és a vállalkozás szabadságára, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája (16. és 17. cikk) is elismeri. A Szerződésben biztosított, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos alapvető szabadságra tekintettel az intézkedés indokolt. A fent említett szabadságok korlátozása (a szolgáltatás helyének a hordozhatóság céljaira történő azonosítását szolgáló mechanizmuson, a határokon átnyúló hordozhatóság felkínálásának kötelezettségén, valamint az e kötelezettséggel ellentétes szerződéses rendelkezések ki nem kényszeríthetőségének előírásán keresztül) indokolt lehet az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága belső piacon történő biztosításának célkitűzésére tekintettel.
4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A javaslat hatásainak nyomon követése két fázisból áll.
Az első fázis közvetlenül a jogalkotási aktus elfogadását követően indul, és az alkalmazás kezdetéig tart. Arra összpontosít, hogy a piaci szereplők miként vezetik be a rendeletet a tagállamokban a következetes megközelítés biztosítása érdekében. A Bizottság találkozókat szervez a tagállami képviselőkkel és a megfelelő érdekeltekkel, hogy felmérje, miként segítsen az új szabályokra való átállásban.
A második fázis a rendelet alkalmazásának kezdetével indul, és a szabályok hatásaira összpontosít. E nyomon követés során különös figyelmet fordítanak a kkv-kat és a fogyasztókat érintő hatásra.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az 1. cikk meghatározza a javaslat célkitűzését és hatályát. A javaslat általános megközelítést vezet be annak garantálására, hogy az Unióban a hordozhatóság mellett biztosított online tartalomszolgáltatások előfizetői e szolgáltatásokat akkor is igénybe vehessék, ha ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak (határokon átnyúló hordozhatóság).
A 2. cikk tartalmazza a fogalommeghatározásokat. E fogalommeghatározásokat egységesen kell értelmezni az Unióban. Az „előfizető” eszerint az a fogyasztó, aki online tartalomszolgáltatásra irányuló szerződés alapján hozzáférhet ilyen szolgáltatáshoz vagy azt használhatja a lakóhelye szerinti tagállamban. A „fogyasztó” minden olyan természetes személy, aki az e rendelet hatálya alá tartozó szerződések keretében nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.
A 2. cikkben szerepel a „lakóhely szerinti tagállam”, az „ideiglenes tartózkodás”, az „online tartalomszolgáltatás” és a „hordozható” fogalmának meghatározása is. A „lakóhely szerinti tagállam” az a tagállam, amelyben az előfizető szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Az „ideiglenes tartózkodás” azt jelenti, hogy az előfizető a lakóhelye szerinti tagállamon kívül tartózkodik. Az „online tartalomszolgáltatásra” akkor terjed ki a javaslat, ha: i. a szolgáltatást jogszerűen nyújtják online a lakóhely szerinti tagállamban; ii. a szolgáltatást hordozhatóság mellett biztosítják; iii. a szolgáltatás a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 értelmében vett audiovizuális médiaszolgáltatás, vagy olyan szolgáltatás, amelynek legfőbb jellemzője a művekhez, más teljesítményekhez vagy műsorszolgáltató szervezetek közvetítéseihez való hozzáférés biztosítása. E rendelet alkalmazásában a „hordozhatóság” azt jelenti, hogy az előfizető ténylegesen hozzáfér az online tartalomszolgáltatáshoz és azt használhatja a lakóhely szerinti tagállamban anélkül, hogy a szolgáltatás egy adott helyre korlátozódna. Az online tartalomszolgáltatások esetében két forgatókönyv állhat elő: i. (közvetlenül vagy közvetve) díjfizetés ellenében igénybe vehető szolgáltatások; és ii. díjfizetés nélkül nyújtott szolgáltatások, feltéve, hogy az előfizető lakóhelye szerinti tagállamot a szolgáltató azonosítja. A közvetett díjfizetésre példa, ha az előfizető olyan szolgáltatáscsomagot vásárol, amely egyesíti a távközlési szolgáltatást és egy másik szolgáltató által biztosított online tartalomszolgáltatást. Ha az előfizető díjfizetés nélkül vesz igénybe online tartalomszolgáltatást, a szolgáltató csak akkor köteles arra, hogy biztosítsa az előfizető számára a határokon átnyúló hordozhatóságot, ha a szolgáltató azonosítja az előfizető lakóhelye szerinti tagállamot. Ha például a fogyasztó csak elfogadja egy ingyenes online tartalomszolgáltatás feltételeit, de nem regisztrál e szolgáltatás weboldalán (így a szolgáltató nem azonosítja e fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamot), a szolgáltató nem köteles e szolgáltatás határokon átnyúló hordozhatóságát biztosítani.
A 3. cikk kötelezettséget ró a szolgáltatóra, hogy tegye lehetővé az előfizető számára az online tartalomszolgáltatás igénybevételét, mialatt az előfizető ideiglenesen másik tagállamban tartózkodik. Ez ugyanazon tartalomra, ugyanolyan típusú és számú eszközökre és ugyanarra a funkcionalitási tartományra vonatkozik, mint amit a lakóhely szerinti tagállamban kínálnak. Ugyanakkor a kötelezettség nem terjed ki az e szolgáltatás biztosítására abban az esetben alkalmazandó minőségi követelményre, ha a szolgáltatást a lakóhely szerinti tagállamban nyújtják. A határokon átnyúló hordozhatósággal kapcsolatos forgatókönyvek szerint a szolgáltatót nem terheli felelősség azzal kapcsolatban, hogy a szolgáltatás minősége alacsonyabb, például az internetkapcsolat korlátai miatt. Mindazonáltal, ha a szolgáltató kifejezetten vállalja bizonyos szolgáltatási minőség garantálását az előfizetők számára, míg azok ideiglenesen másik tagállamban tartózkodnak, a szolgáltatót e megállapodás köti. E rendelet arra is kötelezi a szolgáltatót, hogy tájékoztassa az előfizetőt az online tartalomszolgáltatás által abban az esetben képviselt minőségről, ha e szolgáltatáshoz az előfizető a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban fér hozzá, illetve ott veszi azt igénybe.
A 4. cikk olyan mechanizmust hoz létre, amely meghatározza a szolgáltatás helyét a hordozhatóság céljaira: a szolgáltatásnyújtást, továbbá az ideiglenesen másik tagállamban tartózkodó előfizető által a szolgáltatáshoz való hozzáférést és annak használatát úgy kell tekinteni, hogy arra kizárólag a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban kerül sor. A szerzői és szomszédos jogok engedélyezése tekintetében ez azt jelenti, hogy a vonatkozó szerzői jogi cselekményeket, amelyekre akkor kerül sor, amikor a szolgáltatást határokon átnyúló hordozhatóság mellett biztosítják a fogyasztó számára, úgy kell tekinteni, hogy kizárólag a lakóhely szerinti tagállamban következnek be. Ez a rendelkezés a szolgáltatás határokon átnyúló hordozhatóság melletti biztosításával, továbbá a szolgáltatáshoz történő ilyen hozzáféréssel és a szolgáltatás ilyen igénybevételével összefüggő valamennyi más célra is vonatkozik.
Ezen túlmenően az 5. cikk megállapítja, hogy a határokon átnyúló hordozhatóság biztosításának kötelezettségével ellentétes bármely szerződéses rendelkezés, különösen az online tartalomszolgáltatás határokon átnyúló hordozhatóságával kapcsolatos fogyasztói lehetőségeket, vagy a szolgáltató szolgáltatásnyújtási képességét korlátozó rendelkezés nem kényszeríthető ki. Nem kényszeríthető ki továbbá az a szerződéses kikötés sem, amely ellentétes a szolgáltató számára a határokon átnyúló hordozhatóság kötelezettségének való megfelelést lehetővé tevő jogi mechanizmussal. Ez vonatkozik valamennyi szerződéses megállapodásra, ideértve a jogtulajdonosok és a szolgáltatók, továbbá a szolgáltatók és ügyfeleik közötti megállapodásokra is. Ugyanakkor a jogtulajdonosok megkövetelhetik, hogy a szolgáltató vegyen igénybe eszközöket annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltatást e rendelettel összhangban nyújtják. A javaslat olyan biztosítékot állapít meg, hogy az ehhez szükséges eszközök ésszerűek legyenek és ne lépjenek túl a rendeltetésük teljesítéséhez szükséges mértéken.
A 6. cikk úgy rendelkezik, hogy a személyes adatok rendelet keretében történő feldolgozására a 95/46/EK irányelvvel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban kerül sor.
A 7. cikk értelmében a rendeletet alkalmazni kell bármely olyan szerződésre, amelyet a rendelet alkalmazásának időpontja előtt kötöttek, és bármely e napot megelőzően szerzett jogra, amennyiben ezek relevánsak a szolgáltatásnyújtás, a szolgáltatáshoz való hozzáférés vagy a szolgáltatás igénybevétele szempontjából.
A 8. cikk megállapítja, hogy a rendeletet a Hivatalos Lapban történő kihiredetését követő hat hónap után kell alkalmazni.
2015/0284 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának a belső piacon történő biztosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 20 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 21 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A belső piac olyan belső határok nélküli térség, amely többek között a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásán alapul, ezért szükséges arról rendelkezni, hogy a fogyasztók a tartalmakhoz (például zenéhez, játékokhoz, filmekhez vagy sporteseményekhez) hozzáférést biztosító online tartalomszolgáltatásokat ne csak a lakóhelyük szerinti tagállamban vehessék igénybe, hanem akkor is, amikor ideiglenesen az Unió egy másik tagállamában tartózkodnak. Ezért fel kell számolni az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférés és az azok igénybevétele előtti akadályokat.
(2)A hordozható eszközök, köztük a táblagépek és okostelefonok elterjedése egyre inkább megkönnyíti az ilyen online tartalomszolgáltatások használatát azáltal, hogy ezek az eszközök a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül biztosítanak hozzáférést az ilyen szolgáltatásokhoz. A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény tapasztalható az iránt, hogy a tartalomhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak lakóhelyük szerinti országban férhessenek hozzá, hanem akkor is, ha ideiglenesen az Unió egy másik tagállamában tartózkodnak.
(3)A fogyasztók egyre több szerződéses megállapodást kötnek szolgáltatókkal online tartalomszolgáltatások tárgyában. Ugyanakkor, az ideiglenesen az Unió egy másik tagállamában tartózkodó fogyasztók gyakran nem férnek hozzá online tartalomszolgáltatásokhoz vagy nem tudják azokat igénybe venni, jóllehet, lakóhelyük szerinti országukban erre jogot szereztek.
(4)Számos olyan akadály létezik, amely gátolja e szolgáltatásoknak az ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodó fogyasztók számára történő biztosítását. Egyes online szolgáltatások az uniós jog értelmében szerzői és/vagy szomszédos jogokkal védett tartalmakat, például zenét, játékokat vagy filmeket foglalnak magukban. Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok különösen abból fakadnak, hogy a szerzői és/vagy szomszédos jogokkal védett tartalom, például audiovizuális alkotások közvetítésére való jogosultság területi engedélyhez kötött, továbbá, hogy az online szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy csak bizonyos piacokat szolgálnak ki.
(5)Ugyanez vonatkozik más olyan tartalmakra, például sporteseményekre, amelyeket ugyan nem védenek az uniós jog szerint szerzői és/vagy szomszédos jogok, de a nemzeti jog szerint állhatnak ilyen jogi védelem vagy egy konkrét jogszabály értelmében védelem alatt, és amelyeket az ilyen események szervezői gyakran kötnek engedélyhez, vagy az online szolgáltatók csak területi alapon kínálnak. E tartalmak műsorszolgáltató szervezetek általi közvetítése az uniós szinten harmonizált szomszédos jogok által védett. Ezenfelül, e tartalmak közvetítését gyakran kísérik a szerzői jog által védett elemek, mint például kezdő vagy záró videofelvételek, kísérőzene vagy grafikák. Emellett, a társdalom számára kiemelten jelentős vagy a nagy közérdeklődésére számot tartó eseményekkel összefüggő, rövid híradás célját szolgáló közvetítések egyes vonatkozásait a 2010/13/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelve harmonizálta 22 . Végül, a 2010/13/EU irányelv értelmében vett audiovizuális médiaszolgáltatás kiterjed olyan szolgáltatásokra, amelyek hozzáférést biztosítanak tartalmakhoz, például sporteseményekhez, hírekhez vagy aktuális eseményekhez.
(6)Ezért az online tartalomszolgáltatásokat egyre inkább csomagokban értékesítik, amelyekben a szerzői vagy szomszédos jogokkal nem védett tartalom nem különíthető el a szerzői vagy szomszédos jogokkal védett tartalomtól anélkül, hogy a fogyasztók számára biztosított szolgáltatás értéke ne csökkenne jelenősen. Kifejezetten ez a helyzet a kiemelt tartalommal, például a sporteseményekkel, vagy a fogyasztók jelentős érdeklődésére számot tartó más eseményekkel. Annak érdekében, hogy a szolgáltatók teljeskörű hozzáférést biztosíthassanak a fogyasztók számára online tartalomszolgáltatásaikhoz, elengedhetetlen, hogy e rendelet kiterjedjen az online tartalomszolgáltatások által használt ilyen tartalomra is, és ennélfogva alkalmazni lehessen a 2010/13/EU irányelv értelmében vett audiovizuális médiaszolgáltatásokra, valamint a műsorszolgáltató szerveztek teljes közvetítéseire.
(7)A művekkel és más védett tartalommal kapcsolatos jogokat többek között a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23 , a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 , a 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 , továbbá a 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv harmonizálta 26 .
(8)Ezért az online tartalomszolgáltatóknak, akik műveket vagy más védett tartalmat, például könyveket, audiovizuális alkotásokat, zenei felvételeket vagy műsorokat használnak fel, rendelkezniük kell a megfelelő felhasználási jogosultsággal az érintett területek vonatkozásában.
(9)A szerzői és szomszédos jogokkal védett tartalom online szolgáltató általi közvetítéséhez a megfelelő jogtulajdonosok, azaz a szerzők, előadók, producerek vagy műsorszolgáltató szervezetek által biztosított engedély szükséges azon tartalom vonatkozásában, amely szerepel a közvetítésben. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a közvetítésre azért kerül sor, hogy lehetővé tegye a fogyasztó számára a letöltést az online tartalomszolgáltatás igénybevételéhez.
(10)A megfelelő jogok megszerzésére nem mindig van lehetőség, különösen, ha az adott tartalommal kapcsolatos jog kizárólagos licencia hatálya alatt áll. A területi kizárólagosság garantálása érdekében az online szolgáltatók gyakran vállalják a jogtulajdonosokkal, köztük műsorszolgáltató szervezetekkel vagy rendezvényszervezőkkel kötött licenciaszerződéseikben annak megakadályozását, hogy előfizetőik a szolgáltató számára biztosított licencia hatálya alá tartozó területen kívül is hozzáférhessenek a szolgáltatáshoz vagy azt igénybe vegyék. Ezek a szolgáltatókat terhelő szerződéses korlátozások megkövetelik a szolgáltatóktól, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, mint például a szolgáltatásaikhoz az érintett területen kívüli IP-címről való hozzáférés letiltása. Ezért az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának egyik akadálya éppen az online tartalomszolgáltatók és az előfizetőik közötti szerződésekben keresendők, amelyek viszont az e szolgáltatók és a jogtulajdonosok közötti szerződések területi korlátozó záradékait tükrözik.
(11)Ezenfelül a Bíróság a Football Association Premier League és mások ítéletében, C403/08 és C429/08, EU:C:2011:631, megállapította, hogy a szolgáltatásnyújtás egyes korlátozásai nem indokolhatók a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének célkitűzésével.
(12)Ennélfogva e rendelet célja, hogy kiigazítsa a jogi keretet annak garantálása érdekében, hogy a jogok licenciába adása többé ne jelentsen akadályt az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtt az Unióban, és hogy e határokon átnyúló hordozhatóságot biztosítani lehessen.
(13)E rendeletet ezért alkalmazni kell azon online tartalomszolgáltatásokra, amelyeket a szolgáltató, miután megszerezte az adott területre vonatkozó jogosultságot a jogtulajdonostól, szerződés alapján biztosít előfizetői számára bármilyen eszközzel, ideértve az azonnali adatátvitelt, a letöltést, vagy bármely, e tartalom felhasználását lehetővé tevő technikát. A tartalommal kapcsolatos figyelmeztetések fogadására irányuló regisztráció vagy a HTML-sütik puszta elfogadása nem tekinthető szerződésnek az e rendelet értelmében vett online tartalomszolgáltatás biztosítása szempontjából.
(14)E rendelet alkalmazási köre nem terjedhet ki olyan online szolgáltatásra, amely nem minősül a 2010/13/EU irányelv értelmében vett audiovizuális médiaszolgáltatásnak, és amely csak járulékos jelleggel használ fel műveket, egyéb tartalmakat vagy műsorszolgáltató szervezetek közvetítéseit. E szolgáltatások körébe tartoznak olyan weboldalak, amelyek csak járulékos jelleggel használnak fel műveket vagy egyéb védett tartalmakat, például grafikus elemeket vagy háttérzenét, ha e weboldalak elsődleges célja például áruk értékesítése.
(15)A rendeletet csak az olyan online tartalomszolgáltatásra kell alkalmazni, amelyhez az előfizetők ténylegesen hozzáférnek vagy amelyet ténylegesen használhatnak a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban, anélkül, hogy ez adott helyszínre korlátozódna, mivel nem helyénvaló előírni a hordozható szolgáltatásokat a lakóhely szerinti országban nem kínáló szolgáltatók számára, hogy ezt tegyék a határokon túl.
(16)E rendeletet azokra az online tartalomszolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeket díjfizetés ellenében nyújtanak. E szolgáltatások biztosítói helyzetüknél fogva azonosíthatják az előfizetőik lakóhelye szerinti tagállamot. Az online tartalomszolgáltatás igénybevételének jogát akkor kell díjfizetés ellenében megszerzettnek tekinteni, ha e kifizetést közvetlenül az online tartalomszolgáltató felé teljesítik, vagy másik fél, például olyan szolgáltató felé, aki távközlési szolgáltatást és egy másik szolgáltató által működtetett online tartalomszolgáltatást kombináló csomagot kínál.
(17)E rendelet alkalmazási köre kiterjed azokra az online tartalomszolgáltatásokra is, amelyeket díjfizetés nélkül nyújtanak, amennyiben a szolgáltatók azonosítják az előfizetőik lakóhelye szerinti tagállamot. Azoknak a díjfizetés nélkül nyújtott online tartalomszolgáltatásoknak, amelyek szolgáltatói nem azonosítják az előfizetőik lakóhelye szerinti tagállamot, kívül kell esniük e rendelet alkalmazási körén, mivel felvételük döntő változást jelentene e szolgáltatások teljesítésének módjában és aránytalan költségekkel járna. Ami az előfizető lakóhelye szerinti tagállam azonosítását illeti, az olyan információ, mint a licencdíjfizetés a lakóhely szerinti tagállamban nyújtott más szolgáltatásokért, az internetes vagy telefonkapcsolatra vonatkozó szerződés megléte, az IP-cím vagy az azonosítás más módjai akkor vehetők alapul, ha ésszerűen utalnak a szolgáltató számára az előfizetőik lakóhelye szerinti tagállamra.
(18)Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának biztosításához elő kell írni, hogy az online tartalomszolgáltatók lehetővé tegyék előfizetőik számára a szolgáltatásnak az ideiglenes tartózkodásuk szerinti tagállamban való igénybevételét azzal, hogy hozzáférést biztosítanak ugyanahhoz a tartalomhoz, ugyanolyan típusú és számú eszközökkel, ugyanannyi felhasználó számára, ugyanolyan funkcionalitások mellett, mint a lakóhely szerinti tagállamban. Ez a kötelezettség kötelező erejű, ezért a felek azt nem zárhatják ki, attól nem térhetnek el, és nem változtathatják meg annak joghatását. A szolgáltató bármely olyan intézkedése, amely megakadályozná az előfizetőt abban, hogy a szolgáltatáshoz hozzáférjen vagy azt igénybe vegye, míg ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodik, például a szolgáltatás funkcionalitásainak vagy a szolgáltatásnyújtás minőségének korlátozása az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának biztosításával kapcsolatos kötelezettség megkerülését jelentené, így ellentétes lenne e rendelettel.
(19)Annak előírása, hogy az ideiglenesen nem a lakóhelyük szerinti tagállamban tartózkodó előfizetők számára nyújtott online tartalomszolgáltatások teljesítése ugyanolyan minőségű legyen, mint a lakóhely szerinti tagállamban, a szolgáltatók számára és végső soron a fogyasztók számára nagy költségeket jelentene. Ezért nem helyénvaló e rendeletben előírni, hogy az online tartalomszolgáltató olyan intézkedéseket hozzon, amelyek az ideiglenesen másik tagállamban tartózkodó előfizető által választott helyi online hozzáférés által biztosított minőséget meghaladó szolgáltatási minőséget garantáljanak. Ilyen esetekben a szolgáltató nem vonható felelősségre, ha a szolgáltatás minősége alacsonyabb. Mindazonáltal, ha a szolgáltató kifejezetten vállalja bizonyos szolgáltatási minőség garantálását az előfizetők számára, míg azok ideiglenesen másik tagállamban tartózkodnak, a szolgáltatót e megállapodás köti.
(20)Annak biztosítása érdekében, hogy az online tartalomszolgáltatók teljesítésék a szolgáltatásaik határokon átnyuló hordozhatóságának biztosításával kapcsolatos kötelezettséget anélkül, hogy jogokat szereznének másik tagállamban, indokolt előírni, hogy az előfizetőiknek a lakóhelyük szerinti tagállamban hordozható online tartalomszolgáltatásokat jogszerűen kínáló szolgáltatók e szolgáltatásokat minden esetben jogosultak ezen előfizetőik számára nyújtani, ha azok ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak. Ezt annak meghatározásával lehet elérni, hogy az ilyen online tartalomszolgáltatás biztosítását, az ahhoz való hozzáférést és annak igénybevételét úgy kell tekinteni, mint amelyre az előfizető lakóhelye szerinti tagállamban kerül sor.
(21)A szerzői és szomszédos jogok licenciába adása tekintetében ez azt jelenti, hogy a művek és más védett teljesítmények többszörözésével, nyilvánossághoz közvetítésével és hozzáférhetővé tételével összefüggő azon megfelelő cselekményeket, továbbá a sui generis jogok által védett adatbázisokkal kapcsolatban a kinyerés és újrafelhasználás azon cselekményeit, amelyekre akkor kerül sor, amikor a szolgáltatást ideiglenesen a lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodó előfizetőnek nyújtják, úgy kell tekinteni, hogy az előfizető lakóhelye szerinti tagállamban teljesítik. Úgy kell tekinteni tehát, hogy a szolgáltatók e cselekményeket az érintett jogtulajdonosok által az ezen előfizetők lakóhelye szerinti tagállam tekintetében kiadott megfelelő engedély birtokában végzik. Ha a szolgáltatók akármikor is az érintett jogtulajdonos engedélye alapján végeznek az előfizető lakóhelye szerinti tagállamban közvetítési vagy többszörözési tevékenységet, az ideiglenesen a lakóhelye szerinti tagállamon kívüli tagállamban tartózkodó előfizetőnek lehetőséget kell biztosítani az e szolgáltatáshoz való hozzáférésre és e szolgáltatás igénybevételére, valamint adott esetben a megfelelő többszörözési cselekmény, például a letöltés elvégzésére, amelyekre jogosult lenne a lakóhelye szerinti tagállamban. Az online tartalomszolgáltatás szolgáltató általi biztosítása olyan előfizető részére, aki ideiglenesen a lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodik, és a szolgáltatás ilyen előfizető általi, e rendelettel összhangban történő igénybevétele nem minősülhet a szerzői és szomszédos jogok, vagy az ilyen szolgáltatásban foglalt tartalom felhasználása szempontjából releváns jogok megsértésének.
(22)A szolgáltatók nem lehetnek felelősek azon szerződéses rendelkezések megsértéséért, amelyek ellentétesek azzal a kötelezettségükkel, hogy lehetővé kell tenniük előfizetőik számára a szolgáltatás ideiglenes tartózkodási helyük szerinti tagállamban való igénybevételét. Ezért az olyan szerződéses kikötéseket, amelyek tiltják vagy korlátozzák az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát, ki nem kényszeríthetőnek kell minősíteni.
(23)A tartalomszolgáltatóknak biztosítaniuk kell előfizetőik megfelelő tájékoztatását az online tartalomszolgáltatásoknak az előfizetők lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő igénybevételének feltételeiről. A rendelet feljogosítja a jogtulajdonosokat, hogy megkövetelhessék, hogy a szolgáltató hatékony eszközöket vegyen igénybe annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltatást e rendelettel összhangban nyújtják-e. Fontos ugyanakkor annak biztosítása, hogy az ehhez szükséges eszközök ésszerűek legyenek, és ne lépjenek túl a rendeltetésük teljesítéséhez szükséges mértéken. A szükséges technikai és szervezeti intézkedésekre példa lehet a hely állandó megfigyelése helyett az IP-címek mintavételezése, a magánszemélyek átlátható tájékoztatása az azonosításhoz használt módszerekről és az azonosítás céljáról, illetve megfelelő biztonsági intézkedések. Tekintve, hogy az azonosítás szempontjából nem a hely számít, hanem hogy az előfizető melyik tagállamban veszi igénybe a szolgáltatást, nem kell erre a célra pontos helymeghatározó adatokat gyűjteni és feldolgozni. Ugyanígy, ha az előfizető azonosítása elegendő a szolgáltatás teljesítéséhez, akkor ezt nem kell előírni.
(24)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ennek megfelelően, ezt a rendeletet e jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez fűződő jogra, a véleménynyilvánítás szabadságára és a vállalkozás szabadságára. A személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozása során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, többek között a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke állapít meg, továbbá meg kell felelni a 95/46/EK irányelvnek 27 és a 2002/58/EK irányelvnek 28 . A szolgáltatóknak különösen biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet szerinti személyesadat-feldolgozás szükséges és arányos legyen az elérni kívánt célhoz viszonyítva.
(25)Ez a rendelet nem érintheti a versenyre vonatkozó rendelkezések, így különösen a Szerződés 101. és 102. cikkének alkalmazását. Az ebben a rendeletben foglalt szabályokat nem lehet úgy alkalmazni, hogy azok a versenyt a Szerződéssel ellentétesen, indokolatlanul korlátozzák.
(26)A tartalom licenciába adására irányuló szerződéseket általában viszonylag hosszú időre kötik. Ebből következően, és annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban lakó valamennyi fogyasztó időbeli szempontból egyenlő alapon és indokolatlan késedelem nélkül élvezhesse az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának előnyeit, e rendeletet alkalmazni kell olyan szerződésekre és jogokra is, amelyeket a rendelet alkalmazásának napját megelőzően kötöttek, illetve szereztek meg, amennyiben ezek relevánsak az ezen időpontot követően nyújtott online tartalomszolgáltatás határokon átnyúló hordozhatósága szempontjából. Erre azért is szükség van, hogy a belső piacon működő szolgáltatók számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak azzal, hogy lehetővé teszik a jogtulajdonosokkal hosszú távú szerződéseket kötött szolgáltatók számára, hogy biztosítsák előfizetőiknek a határokon átnyúló hordozhatóságot, függetlenül attól, hogy lehetőségük van-e újratárgyalni e szerződéseket. Ezenfelül e rendelkezésnek biztosítania kell, hogy amikor a szolgáltatók meghozzák a szolgáltatásaik határokon átnyúló hordozhatóságához szükséges intézkedéseket, e hordozhatóságot online tartalmuk egésze tekintetében kínálhassák. Végül lehetővé kell tenni a jogtulajdonosok számára, hogy ne kelljen újratárgyalniuk meglévő licenciaszerződéseiket azért, hogy a szolgáltatók biztosítani tudják a szolgáltatásaik határokon átnyúló hordozhatóságát.
(27)Mivel a rendelet ezért alkalmazandó lesz egyes, az alkalmazásának napját megelőzően kötött szerződésekre és szerzett jogokra, helyénvaló ésszerű időt biztosítani e rendelet hatálybalépésének és alkalmazásának napja között, lehetővé téve ezáltal a jogtulajdonosok és a szolgáltatók számára, hogy az új helyzethez való alkalmazkodáshoz szükséges lépéseket megtegyék, és a szolgáltatók módosíthassák szolgáltatásaik használati feltételeit.
(28)Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának Unión belüli biztosításával kapcsolatos célkitűzés elérése érdekében helyénvaló rendeletet elfogadni, amely közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban. Erre annak biztosításához van szükség, hogy a határokon átnyúló hordozhatóságra vonatkozó szabályokat egységesen alkalmazzák valamennyi tagállamban, és azok egyidőben lépjenek hatályba valamennyi online tartalomszolgáltatás tekintetében. Csak a rendelet garantálja a jogbiztonság ahhoz szükséges mértékét, hogy a fogyasztók teljes körűen kihasználhassák a határokon átnyúló hordozhatóság előnyeit az Unióban.
(29)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a jogi keret olyan irányú kiigazítását, hogy biztosítani lehessen az Unióban az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát – a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, továbbá léptéke és hatásai miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Ezért e rendelet nem érinti lényegesen a jogok licenciába adásának módját, és nem kötelezi a jogtulajdonosokat és a szolgáltatókat arra, hogy szerződéseiket újratárgyalják. A rendelet nem követeli meg továbbá, hogy a szolgáltatók intézkedéseket hozzanak az online tartalomszolgáltatás minőségének garantálására az előfizető lakóhelye szerinti tagállamon kívül. Végül, e rendeletet nem kell alkalmazni azokra a szolgáltatókra, akik díjfizetés nélkül kínálják szolgáltatásaikat, és nem azonosítják az előfizető lakóhelye szerinti tagállamot. Ezért a rendelet nem jár aránytalan költségekkel,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Cél és alkalmazási kör
E rendelet általános megközelítést vezet be annak garantálására, hogy az online tartalomszolgáltatások előfizetői az Unióban e szolgáltatásokhoz akkor is hozzáférjenek és azokat akkor is igénybe vehessék, ha ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
a)„előfizető” az a fogyasztó, aki szolgáltatóval kötött, online tartalomszolgáltatásra irányuló szerződés alapján hozzáférhet ilyen szolgáltatáshoz vagy azt használhatja a lakóhelye szerinti tagállamban;
b)„fogyasztó” minden olyan természetes személy, aki az e rendelet hatálya alá tartozó szerződések keretében nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el;
c)„lakóhely szerinti tagállam” az a tagállam, amelyben az előfizető szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik;
d)„ideiglenes tartózkodás” az előfizető lakóhelye szerinti tagállamon kívüli tartózkodása;
e)„online tartalomszolgáltatás” az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott olyan szolgáltatás, amelyet a szolgáltató jogszerűen biztosít online a lakóhely szerinti tagállamban hordozhatósági alapon, és amely a 2010/13/EU irányelv értelmében vett audiovizuális médiaszolgáltatás, vagy olyan szolgáltatás, amelynek elsődleges jellemzője a művekhez, egyéb védett tartalmakhoz vagy műsorszolgáltató szervezetek közvetítéseihez való hozzáférésnek vagy ezek felhasználásának a biztosítása lineáris alapon vagy igény szerint,
amelyet kölcsönösen elfogadott feltételek alapján nyújtanak az előfizetőnek vagy
(1)díjfizetés ellenében; vagy
(2)díjfizetés nélkül, feltéve, hogy a szolgáltató azonosítja az előfizető lakóhelye szerinti tagállamot;
f)„hordozható” azt jelenti, hogy az előfizető ténylegesen hozzáfér az online tartalomszolgáltatáshoz és azt használhatja a lakóhelye szerinti tagállamban, anélkül, hogy a szolgáltatás egy adott helyre korlátozódna.
3. cikk
Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága biztosításának kötelezettsége
(1)Az online tartalom szolgáltatója lehetővé teszi egy adott tagállamban ideiglenesen tartózkodó előfizető számára, hogy az online tartalomszolgáltatáshoz hozzáférjen és azt használja.
(2)A szolgáltató kifejezett hozzájárulásának hiányában az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terjed ki az online tartalomszolgáltatás biztosítására alkalmazandó azon minőségi követelményre, amely a szolgáltatót a lakóhely szerinti tagállamban történő szolgáltatásnyújtás során terheli.
(3)Az online tartalom szolgáltatója tájékoztatja az előfizetőt az (1) bekezdés szerint nyújtott online tartalomszolgáltatás által képviselt minőségről.
4. cikk
A szolgáltatásnyújtás, az online tartalomszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szolgáltatás igénybevétele helyének meghatározása
Az online tartalomszolgáltatás 3. cikk (1) bekezdésével összhangban történő biztosítását az előfizető számára, illetve a szolgáltatáshoz való ilyen előfizetői hozzáférést vagy a szolgáltatás előfizető általi ilyen igénybevételét úgy kell tekinteni, hogy arra kizárólag a lakóhely szerinti tagállamban kerül sor, a 96/9/EK irányelv, a 2001/29/EK irányelv, a 2006/115/EK irányelv, a 2009/24/EK irányelv és a 2010/13/EK irányelv alkalmazásában is.
5. cikk
Szerződéses rendelkezések
(1)Nem kényszeríthető ki az olyan szerződéses rendelkezés, köztük a szerzői és szomszédos jogok tulajdonosa, más, az online tartalomszolgáltatásban foglalt tartalom felhasználása szempontjából releváns jogtulajdonos és a szolgáltató, illetve a szolgáltató és az előfizető közötti szerződéses rendelkezés, amely ellentétes a 3. cikk (1) bekezdésével és a 4. cikkel.
(2)Az (1) bekezdés ellenére a szerzői és szomszédos jogok tulajdonosa, vagy az online tartalomszolgáltatásban foglalt tartalomhoz fűződő jogok tulajdonosa előírhatja, hogy a szolgáltató igénybe vegyen olyan hatékony eszközöket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy az online tartalomszolgáltatást a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban nyújtják-e, feltéve, hogy az előírt eszközök ésszerűek és nem lépik túl a rendeltetésük teljesítéséhez szükséges mértéket.
6. cikk
Személyes adatok védelme
A személyes adatok e rendelet keretében történő, különösen az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési célú feldolgozását a 95/46/EK irányelvvel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban kell elvégezni.
7. cikk
Alkalmazás meglévő szerződésekre és már megszerzett jogokra
Ez a rendelet az alkalmazásának napját megelőzően megkötött szerződésekre és megszerzett jogokra is alkalmazandó, amennyiben ezek relevánsak az online tartalomszolgáltatás 3. cikk szerinti, az említett napot követő biztosítása, az ahhoz való hozzáférés vagy annak igénybevétele szempontjából.
8. cikk
Záró rendelkezések
(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2)Ezt a rendeletet [a kihirdetésének napját követő 6. hónap]-tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
elnök elnök