EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.12.9.
COM(2015) 633 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
Digitális szerződések Európa részére - Az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázása
1. Háttér
Az európai elektronikus kereskedelem piaca az elmúlt években rohamosan nőtt a teljes kiskereskedelmi ágazatban. Az elektronikus kereskedelem a teljes EU növekedésének fő hajtóereje, ugyanakkor még mindig jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik. Ahelyett, hogy a legteljesebb mértékben kihasználnák az elektronikus kereskedelem nyújtotta lehetőségeket, a vállalkozások és a fogyasztók túl gyakran kénytelenek a saját hazai piacukra szorítkozni.
A legfontosabb adatok
Az elektronikus kereskedelem, mint a növekedés fő hajtóereje: Az elektronikus kiskereskedelem értéke az EU-ban 2014-ben 13,4%-kal nőtt 2013-hoz képest, és elérte a 370 milliárd eurót
. A kiskereskedelmi vállalkozások teljes forgalmán belül az elektronikus kereskedelem részaránya 85%-kal nőtt 2009 és 2014 között
, ami azt mutatja, hogy a kiskereskedelem sokkal gyorsabban növekszik online, mint offline módon.
Az elektronikus kereskedelem növekedési potenciálja továbbra is kiaknázatlan: Az elektronikus kereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmi ágazatban Európában továbbra is sokkal alacsonyabb, mint az USA-ban: 2014-ben az e-kereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelemben 7,2%-ot tett ki az EU-ban, szemben az amerikai egyesült államokbeli 11,6%-kal
. Ugyanebben az évben az uniós kiskereskedők mindössze 12%-a értékesített a fogyasztók számára az interneten keresztül más uniós országokba, míg háromszor annyi (37%)
belföldön. A fogyasztóknak csak 15%-a vásárolt online egy másik uniós országból, míg körülbelül háromszor annyi (44%) belföldön
.
Ennek alapján az Európai Bizottság elfogadta a digitális egységes piaci stratégiát
, amely a további európai növekedés céljából egyik fő prioritásként az egységes digitális piac megteremtését határozta meg. A digitális egységes piaci stratégia a határokon átívelő európai elektronikus kereskedelem valamennyi jelentős akadályának kezelésével foglalkozik. Ezen akadályok közös kezelése, valamint a vállalkozások és a fogyasztók helyzetének javítása várhatóan növelni fogja a digitális egységes piacot és az uniós gazdaság egészét.
A kereslet és kínálat közötti eltérés csökkenthető. Az uniós vállalkozások fokozhatják versenyképességüket azáltal, ha könnyebbé válik a nem csupán saját nemzeti piacaikon vagy néhány szomszédos ország piacán történő értékesítés. A kínálat növekedése a versenyt is intenzívebbé teszi. Ez lehetővé teszi, hogy a termékek szélesebb választéka álljon a fogyasztók rendelkezésére versenyképesebb árakon. A magas szintű védelmet biztosító fogyasztóvédelmi jogok egységesítése növelni fogja a fogyasztók külföldön történő vásárlásba vetett bizalmát.
2. Az első fontos lépés az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázása felé
A digitális egységes piaci stratégia egyik fő célkitűzése „Európa-szerte jobb hozzáférés biztosítása az online javakhoz és szolgáltatásokhoz a fogyasztók és a vállalkozások számára”. A stratégia a tagállamok szerződési jogai közötti különbségekben látta a tagállamok közötti határokon átnyúló e-kereskedelem egyik akadályát.
Ennek következtében, a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem virágzásához szükséges megfelelő feltételek megteremtése érdekében a digitális egységes piaci stratégia jogalkotási javaslatokat hirdetett meg a határon átnyúló szerződésekre vonatkozó egyszerű és hatékony szabályok megalkotása céljából a fogyasztók és a vállalkozások számára a digitális tartalom szolgáltatására és az áruk online értékesítésére vonatkozó szerződési szabályok harmonizálása révén.
Ahogyan az a Bizottság 2015. évi munkaprogramjában szerepel, a Bizottság a mai napon javaslatot fogad el (i) a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések egyes szempontjairól, és (ii) az áruk online és más módon történő távolsági értékesítésére vonatkozó szerződések egyes szempontjairól szóló irányelvekre vonatkozóan. Ezek a javaslatok, az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságáról szóló rendeletre irányuló javaslattal együtt a digitális egységes piaci stratégia keretében elfogadott első új jogalkotási kezdeményezéseket jelentik.
Konkrétan ez azt jelenti, hogy a két irányelv teljes mértékben harmonizálni fogja a felek legfontosabb, a digitális tartalomszolgáltatásra és az áruk online értékesítésre vonatkozó szerződésből eredő kötelező jogait és kötelezettségeit, és hozzá fog járulni a digitális egységes piac gyorsabb növekedéséhez:
A szerződési jogok különbözőségéből adódó költségek csökkentése: A fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozó, jelenleg tagállamonként eltérő jogszabályok akadályozzák a digitális tartalmak és az áruk határokon átnyúló kereskedelmét. A jelenlegi javaslatok biztosítani fogják, hogy e szabályok minden tagállamban azonosak legyenek. Az egész Unióra kiterjedő szabályok a digitális tartalom tekintetében megakadályozzák, az áruk tekintetében pedig megszüntetik majd a széttöredezett jogi helyzetet. Emellett a határokon átnyúló értékesítés során a vállalkozásoknak már nem eltérő szabályokhoz kell igazítaniuk a szerződéseiket, ezáltal elkerülhetik a járulékos költségeket.
Jogbiztonság teremtése a vállalkozások számára: A mostani helyzettel szemben, amikor sokrétű jogi keret érvényesül, a vállalkozások a jövőben az Unió egész területén a fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozó egységes jogszabályok alapján végezhetik az online digitális tartalomszolgáltatást és áruértékesítést a fogyasztók részére. Ez növelni fogja a jogbiztonságot és vállalkozásbarát jogi környezet teremt, ami különösen jótékony hatású lesz a kis- és középvállalkozások számára.
Az Unión belüli online vásárlás előnyössé tétele a fogyasztók számára: A határokon átnyúló online vásárlással szembeni fogyasztói bizalmatlanság egyik fő oka, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában alapvető szerződési jogaikkal. A fogyasztókat az Unió egész területén egyértelmű, teljes mértékben harmonizált jogok fogják megilletni, ezért nagyobb bizalmuk lesz a digitális tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférés vagy a határokon átnyúló áruvásárlás során. Jelentős mértékben emelkedni fog a fogyasztóvédelem általános szintje is az EU-ban. Az online áruértékesítés tekintetében, hibás áruk esetében, ez különösen a bizonyítási teher megfordítására nyitva álló időszak két évre történő meghosszabbítására vonatkozik, amely így összhangba kerül a törvényi garancia időtartamával, ami ugyancsak két év. Két tagállam kivételével, ahol a védelem szintje változatlan marad, ez javítani fogja a fogyasztóvédelmet minden európai fogyasztó számára. Lehetővé teszi a fogyasztók számára a határokon átnyúló online vásárlást, és a fogyasztói jogok gyakorlását is meg fogja könnyíteni.
A fogyasztók által hibás digitális tartalommal összefüggésben elszenvedett kár enyhítése: A mostani helyzettel szemben, amikor nincsenek az Unió egész területén érvényes, kifejezetten a digitális tartalomszolgáltatásra vonatkozó szerződéses szabályok, a fogyasztók egyértelmű, és kifejezetten a digitális tartalomra vonatkozó jogokkal fognak rendelkezni a digitális tartalom kapcsán felmerülő problémák esetében. Ez jogorvoslati lehetőséget fog biztosítani számukra, enyhítve a hibás digitális tartalom vásárlásából eredő, a jelenlegi helyzetben bekövetkező kárukat. Figyelemmel a technológiai és kereskedelmi szempontból gyorsan változó piaci helyzetre, az uniós szabályok technológiailag semlegesek és időtállóak; ezért egyenlő versenyfeltételeket fognak teremteni a digitális tartalom valamennyi érintett típusa esetében.
Általában véve, a fogyasztók és a vállalkozások érdekeinek egyensúlyba hozása: Azáltal, hogy reflektálnak a piaci tendenciákra, és hatékonyan hozzák egyensúlyba a különböző érdekeket, a két irányelv kedvező helyzetet teremt mind a fogyasztók, mind a vállalkozások részére, és mindenki számára biztosítja a gazdasági haszonszerzés feltételeit.
A mindennapi élet javítása...
Az irányelvek konkrétan javítani fogják a mindennapi életet az európai vállalkozások és fogyasztók számára. Ma a vállalkozásoknak határokon átnyúló értékesítés esetén időt és pénzt kell fordítaniuk a fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozó külföldi jogszabályok megismerésére, és a szerződések megfelelő kialakítására. Például tagállamonként eltérő az az időtartam, amely alatt egy kereskedő felelősséggel tartozik egy hibás számítógép eladása miatt, két évtől egészen a számítógép teljes élettartamáig terjedhet. A jövőben az ilyen szerződéses jogorvoslatokra vonatkozó nemzeti jogszabályok az Európai Unió egész területén azonosak lesznek: a megtakarított időt és pénzt új termékek létrehozására, vagy versenyképesebb eladási árak kialakítására lehet majd fordítani.
A fogyasztók ugyanolyan könnyen és megbízhatóan vásárolhatnak online vagy férhetnek hozzá digitális tartalmakhoz más uniós tagállamokban, mint saját országukban. A proaktív módon más tagállambeli kereskedőtől árut vásárló fogyasztók a jövőben ugyanolyan mértékű védelmet fognak élvezni, mint saját nemzeti joguk alapján. Ezenkívül ma az a fogyasztó, aki a gyenge képminőség miatt nem tudja online megnézni azt a filmet, amelyért fizetett, kártalanításként gyakran mindössze árengedményt kap a jövőben megnézendő filmekre, amelyeket esetlegesen ugyanilyen rossz képminőségben láthat. Ezentúl a fogyasztó jogosult lesz a hiba kijavíttatására, vételárcsökkentésre, vagy a szerződéstől való elállásra teljes kártalanítás mellett.
... és makrogazdasági előnyök előidézése
Ha a szerződési joggal kapcsolatos akadályok megszűnnének, további mintegy 122,000 vállalkozás kapcsolódna be a határokon átnyúló online értékesítésbe. A határokon átnyúló kereskedelem az Európai Unión belül mintegy 1 milliárd euróval növekedhetne. Az online kiskereskedelmi verseny fokozódása valamennyi tagállamban kiskereskedelmi árcsökkenést fog eredményezni, uniós szinten átlagosan 0,25%-os mértékben, ami az EU-ban közvetlenül növelni fogja a háztartások fogyasztását mintegy 18 milliárd euróval. Ezen túlmenően a termékek és szolgáltatások szélesebb skálája növeli a fogyasztói jólétet. 7,8 – 13 millió új fogyasztóval bővülhet a határokon átnyúló online vásárlók köre. A határokon átnyúló kereskedelem körében a vásárlónként évente elköltött átlagos összeg szintén növekedne 40 euróval. Összességében az EU reál GDP-je várhatóan évente körülbelül 4 milliárd euróval fog nőni.
Ezek a javaslatok kizárólag szerződési jogi rendelkezésekre vonatkoznak a vállalkozások és a fogyasztók közötti kapcsolat viszonylatában. Elismert tény, hogy a kis- és középvállalkozásoknak, mint rosszabb alkupozícióban lévő gyengébb feleknek, szintén szembe kell nézniük a szerződési joggal kapcsolatos nehézségekkel, különösen digitális tartalom használata esetén. Azonban, figyelembe véve különösen az érdekeltek és a tagállamok által kifejtett álláspontokat, a Bizottság úgy döntött, hogy ezt a kérdést a digitális egységes piaci stratégia keretében bejelentett egyéb kezdeményezések összefüggésben vizsgálja meg.
A digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében erre a mindkét javaslatot tartalmazó csomagra szükség van az e-kereskedelemben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához. A Bizottságnak párhuzamosan kell dolgoznia az áruk és a digitális tartalom tekintetében. Ezeket az irányelveket a digitális egységes piaci stratégiában előirányzott további intézkedések fogják kiegészíteni, amelyek például a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos terhekre, kiváló minőségű, határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások, vagy egy modern szerzői jogi keret kialakítására vonatkoznak. További fogyasztóvédelemi kezdeményezések – például azok, amelyek a digitális egységes piaci stratégia keretében kerültek bejelentésre a területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésére és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet
felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint az online vitarendezési platform
működésének megkezdésére vonatkozóan –, tovább fogják élénkíteni a tagállamok közötti kereskedelmet, és orvosolni fognak a vállalkozásokat és a fogyasztókat érintő olyan más fontos problémákat, mint például határokon átnyúló hatékony jogorvoslat és jogérvényesítés szükségessége.
3. A múlt tapasztalataiból tanulva – összpontosított, célzott megközelítés
A korábbi tapasztalatok tanulságait levonva és az érdekelt felek meghallgatását követően a Bizottság javaslatai ambiciózus, de reális megoldást kínálnak a szerződési joggal kapcsolatos akadályok megszüntetésére, és ahhoz, hogy ezáltal kiaknázhatók legyenek az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek az EU-ban.
Ezek a javaslatok a legmegfelelőbb mértékű beavatkozást irányozzák elő.
Először is, a javaslat az érdekeltek és a tagállamok által érzékelt valós problémákra vonatkozik. A Bizottság arra törekedett, hogy széles körű és kiegyensúlyozott véleményeket szerezzen be erről a kérdésről. Kiterjedt nyilvános és célzott egyeztetésekkel a Bizottság a javaslatokra vonatkozó előkészítési folyamat egésze során széles körű részvételt biztosított és ezáltal számos lehetőséget kínált az összes érintett fél (vállalkozások, fogyasztók, nemzeti hatóságok, jogászok és tudományos szakemberek) számára, hogy véleményt nyilvánítson.
Másodszor, a javaslatok kifejezetten figyelembe veszik a szerződési jogszabályok közelítését célzó korábbi erőfeszítésekből levont tanulságokat. Ennek eredményeként a Bizottság a fogyasztók számára kötelezően biztosítandó jogok teljes körű, célzott harmonizációjára összpontosít, ami által elháríthatók a határokon átnyúló kereskedelem konkrét és lényeges akadályai, sürgős lépéseket téve az online szférára vonatkozóan, aminek szükségességét az Európai Parlament is elismerte.. Ezen túlmenően az irányelv alkalmasabb eszközt jelent a rendeletnél, mivel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a végrehajtást saját nemzeti joguknak megfelelően szabadon alakítsák. Ez a célzott, a problémákat előtérbe helyező megközelítés az érdekelt felekkel folytatott egyeztetések fontos eredménye volt.
Végezetül, az érdemi tartalmat illetően a javaslatok új dinamikát kínálnak, mivel megfelelő egyensúlyt teremtenek egy uniós szintű, magas szintű fogyasztóvédelem, és a vállalkozások számára a teljes körű harmonizációnak köszönhetően megnyíló jelentősen megnövekedett lehetőségek között. A választott megközelítés olyan anyagi jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek a gyakorlatban értékesnek bizonyultak (például a törvényi garancia időtartama, jogorvoslati hierarchia), ezzel egyidejűleg azonban szükség esetén a legfrissebb tagállami adatokkal és tendenciákkal alátámasztott új megoldásokat is kínál (például a bizonyítási teher megfordítására nyitva álló időszak meghosszabbítása). A javaslatok fokozott mértékű és hatékonyabb fogyasztóvédelmet, valamint jogbiztonságot, és a vállalkozások számára csökkenő költségeket fognak eredményezni. Ez összességében növeli majd a fogyasztók bizalmát és felpezsdíti az üzleti tevékenységet az egész Európai Unióban.
4. Addig kell cselekedni, amíg nem késő
Most kell cselekednünk a digitális dimenzióval kapcsolatban...
A kereskedelmi és a technológiai változások nemcsak az EU-ban, hanem világszerte nagyon gyors ütemben zajlanak. Az Európai Uniónak most kell cselekednie annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti normák és a fogyasztók jogai a közös uniós szabályok szerint oly módon kerüljenek meghatározásra, hogy a közös uniós szabályok tiszteletben tartásával magas szintű fogyasztóvédelem, valamint a vállalkozások számára kedvező környezet alakuljon ki. Ezért rendkívül fontos egy olyan keret megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a digitalizálásból eredő előnyök realizálódjanak annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások versenyképesebbé váljanak, és a fogyasztók megbízhassanak a magas szintű európai fogyasztóvédelmi normákban. Ha az EU most cselekszik, meghatározhatja azt a szakpolitika irányvonalat és azokat a normákat, amelyek alapján a digitalizálás e fontos része végbemegy majd.
A vállalkozások esetében a jogi keret egyszerűsítése lényegi előfeltétele a versenyképességüknek és az Unió egész területén a digitális piacokon való aktív részvételüknek. A fogyasztók esetében a bizalom és a védelem különösen fontos az online környezetben annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a távolságból adódó kockázat (az eladóval való személyes kapcsolat hiánya, a termék fizikai érzékelésére való lehetőség hiánya), amely e tranzakciókkal szükségképpen együtt jár. Azonnali fellépés nélkül bizonyos módosításokhoz már túl késő lehet, és lehetőségek veszhetnek kárba. Az uniós vállalatok versenyképességének gyors megerősítése, és az uniós növekedés serkentése érdekében a Bizottság prioritásként kezeli a kiskereskedelem digitális dimenzióját, nevezetesen a digitális tartalomszolgáltatást és az áruk online értékesítését. A digitális dimenzió mindkét aspektusa alapvető fontosságú. A digitális tartalomszolgáltatás akadályaival kétségtelenül foglalkozni kell, mivel a digitális tartalomszolgáltatásban különösen jelentős növekedési potenciál rejlik.. A digitális tartalom tekintetében mindenfajta késedelem azzal a kockázattal jár, hogy széttöredezett jogi helyzet alakul ki, akadályokat támasztva mind a fogyasztókkal, mind a határokon átnyúló tranzakciókban részt vevő beszállítókkal szemben. Az árukkal kapcsolatban, még mindig ezek teszik ki az online piac messze legnagyobb részét: a digitális egységes piac 231 milliárd EUR-ra becsült teljes méretéből mintegy 212 milliárd EUR az áru-kiskereskedelemből ered. Nem jelentené a digitális egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázását, ha a két szempont közül csak az egyikkel foglalkoznánk.
Fontos irányvonala volt a különböző érdekelt felekkel folytatott konzultációknak, hogy a digitális tartalommal kapcsolatos bármilyen szabályozás a lehető legnagyobb mértékben az áruk adásvételére vonatkozó szabályokon alapuljon, eltérések pedig csak a digitális tartalom egyedi jellemzőinek figyelembevétele érdekében megengedettek. Ez azt is mutatja, mennyire fontos, hogy a két szabályozás, amennyire csak lehetséges, egyidejűleg kerüljön megvitatásra az intézményközi eljárás során.
Ezek a fő okai annak, hogy a digitális tartalomra vonatkozó, valamint az online áruértékesítésre vonatkozó javaslat miért most, és miért együtt kerül napirendre.
... és biztosítani fogják az online és offline szabályok közötti összhangot
Tekintettel a többcsatornás elosztási modell (vagyis egyidejű online és offline értékesítés) növekvő jelentőségére, a Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az online és offline áruértékesítésre vonatkozó szabályokat összehangolja. Ez biztosítani fogja, hogy a fogyasztók és a vállalkozások olyan koherens jogi keretre hagyatkozhassanak, amely könnyen alkalmazható Európa minden részén.
A „Célravezető és hatásos szabályozás program“ (REFIT) keretében a Bizottság meg fogja vizsgálni a meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat. Ez a célravezetőségi vizsgálat a jelenlegi javaslatoknál sokkal kiterjedtebb lesz, és számos fogyasztóvédelmi irányelvet magában foglal majd, többek között a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvet (ennek online áruértékesítésre vonatkozó szabályait fogja a javaslat felváltani).
A javasolt jogszabályok tekintetében folytatott széles körű konzultáció számos olyan problémát hozott felszínre, amely az online és offline áruértékesítés vonatkozásában is releváns. Ily módon a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvre vonatkozó REFIT-eljárás keretében az e problémákkal kapcsolatban elvégzendő elemzés nagy része már az online áruértékesítésre vonatkozó javasolt jogszabályok kidolgozásakor elkészült.
Ezt az elemzést egészítik majd ki a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvnek az áruértékesítés vonatkozásában történő végrehajtására irányuló célravezetőségi vizsgálatból eredő adatok, amelyek 2016-re várhatóak. Ezért ezek az adatok, és így a REFIT-eljárás eredménye a jelen pillanatban még nem ismertek. Amennyiben a REFIT-eljárás eredménye megerősíti a folyamatban levő elemzések előzetes eredményeit – ami, úgy tűnik, az offline áruértékesítéssel kapcsolatos bizottsági kezdeményezés szükségességét fogja felvetni – e következtetések hozzájárulhatnának az online áruértékesítésre vonatkozó javaslat társjogalkotói által elért előrehaladáshoz, például a javaslat hatályának kiterjesztése által. Annak ellenére, hogy a határokon átnyúló online kereskedelmet gátló fő akadályokkal szembeni fellépés sürgős és elkerülhetetlen, a Bizottság célja az, hogy olyan koherens szabályokból álló jogi keretet biztosítson, amelyeket az Unió egész területén, mind az online, mind az offline értékesítés tekintetében alkalmazni kell.
5. Szándékból valóság
A digitális szerződésre vonatkozó javaslatok „ambiciózus jogalkotási
lépéseket jelentenek egy összekapcsolt digitalizált egységes piac létrehozása
felé, különösképpen … az online és digitális vásárlásokra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése és egyszerűsítése” által, amint azt iránymutatásában Juncker elnök kijelentette. E javaslatok a digitális egységes piaci stratégia terén elért első eredmények közé tartoznak, amelyek ezt az iránymutatást konkrét szakpolitikai intézkedésekké változtatják. Az első lépést jelentik annak a gazdasági növekedésnek a megvalósítása felé, amelyet egy vállalkozásbarát környezet és erőteljes fogyasztói bizalom által egy valódi digitális egységes piac eredményezhet. Most a társjogalkotókon múlik, hogy hogy ez a szándék az európai fogyasztók és vállalkozások számára valósággá válhasson. A Bizottság továbbra is szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.