8.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 332/77


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK rendelet módosításáról

(COM(2015) 45 final – 2015/0028 (COD))

(2015/C 332/09)

Előadó:

Thomas McDONOGH

2015. február 12-én az Európai Parlament, 2015. február 20-án pedig a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK rendelet módosításáról

(COM(2015) 45 final – 2015/0028 (COD)).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2015. május 5-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2015. május 27–28-án tartott, 508. plenáris ülésén (a május 27-i ülésnapon) 161 szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az európai uniós szabályozás módosítására irányuló javaslatot el kell fogadni annak érdekében, hogy teljesüljenek azok az ajánlások és döntések, amelyeket az alaprendelettel összefüggésben 2014. június 18-án hoztak, amikor a WTO Vitarendezési Testülete (DSB) elfogadta a vizsgálóbizottság és a fellebbezési testület jelentéseit.

1.2.

A kíméletes állatvágásra vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket a különböző hatóságoknak, köztük az EU-nak is szigorúan érvényre kell jutatniuk. Minden lehetséges lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy megszüntessük a fókapopuláció szükségtelen szenvedését. A fiatal fókák Kanadában szokásos, tavaszi lemészárlása például olyan gyakorlat, amely leginkább barbárnak minősíthető, és amely ellen állatjogvédő szervezetek folyamatosan küzdenek az egész világon. Az EGSZB elítéli ezt a vágásmódot.

1.3.

Reális, ellenőrizhető kvótákat kell bevezetni az inuit közösségek hagyományos, létfenntartási célú vadászatát illetően, ideértve a megengedhető leölési módszerek meghatározását is. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani az állatjóléti kívánalmakat is.

1.4.

Szükség van a kvóták, vadászati korlátozások és más előírások betartásának megfelelő felügyeletére és ellenőrzésére is.

1.5.

A nyomonkövetési rendszer minimumkövetelményeit olyan feltételekként lehetne meghatározni, amelyeket az EU-ba importálni kívánó gazdasági szereplőknek kellene teljesíteniük, így például az alábbi három kulcsfontosságú elvárást (1):

1.

Azonosítási követelmények

2.

Adatrögzítési és nyilvántartási követelmények

3.

Nyomonkövetési jelentések készítésére (ellenőrzésre) való képesség.

2.   Bevezetés

2.1

A fókatermékek kereskedelméről szóló 2009. szeptember 16-i 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („az alaprendelet”) általános tilalmat rendel el a szóban forgó termékek uniós piacon való forgalomba hozatalára vonatkozóan.

2.2

Az alaprendelet kivételt tesz az általános tilalom alól olyan fókatermékek esetében, amelyek az inuit és egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és hozzájárulnak e közösségek létfenntartásához („az őslakosokkal kapcsolatos kivétel”).

2.3

Kivételt tesz továbbá a kizárólag a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából folytatott fókavadászatból származó fókatermékek nonprofit alapon történő, nem kereskedelmi célú behozatala kapcsán („a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos kivétel”), valamint az alkalmi jellegű, és kizárólag az utazók vagy családjuk személyes használatára szolgáló áruk behozatalára vonatkozóan.

2.4

A 2010. augusztus 10-i 737/2010/EU bizottsági végrehajtási rendelet részletes szabályokat állapít meg az alaprendelet végrehajtására vonatkozóan.

2.5

E két jogi aktus (együttesen: „az uniós fókatermék-szabályozás”) ellen Kanada és Norvégia kifogást emelt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az „Európai Közösségek – a fókatermékek behozatalának és forgalmazásának tiltására irányuló intézkedések” című vitában (DS400 és DS401).

2.6

A WTO jelentései megállapították, hogy a fókatermékekre vonatkozó tilalom a fókák jólétével összefüggő erkölcsi aggályok miatt elvileg igazolható, ugyanakkor nem értettek egyet a két kivétellel, nevezetesen az őslakosokkal és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos kivétellel.

2.7

A tengeri erőforrásokkal kapcsolatos kivétel a jelentések szerint azért nem igazolható, mert a kereskedelmi célú vadászat és a tengeri erőforrások fenntartását szolgáló vadászat közötti esetleges eltérés (kisebb nagyságrend, non-profit jelleg) nem elégséges a különbség alátámasztására.

2.8

Az őslakosokkal kapcsolatos kivétel a jelentések szerint elvileg legitim különbségtételt testesít meg, a fellebbezési testület azonban úgy ítélte, hogy kialakításának és alkalmazásának egyes aspektusai „önkényes és megalapozatlan diszkriminációt” jelentenek.

2.9

Az Európai Unió 2014. július 10-én értesítette a Vitarendezési Testületet abbéli szándékáról, hogy WTO-kötelezettségeinek tiszteletben tartása érdekében végrehajtja a testület e vitával kapcsolatos határozatait és ajánlásait.

2.10

2014. szeptember 5-én az Európai Unió, Kanada és Norvégia megegyeztek abban, hogy a Vitarendezési Testület ajánlásainak és döntéseinek végrehajtásához szükséges ésszerű időkeret 16 hónap. Ennek megfelelően az ésszerű időkeret 2015. október 18-án fog lejárni.

2.11

E jogalkotási javaslat célja a Vitarendezési Testület alaprendeletre vonatkozó ajánlásainak és határozatainak végrehajtása. E jogalkotási javaslat egyszersmind jogalapját képezi a 737/2010/EU rendelet említett döntésekhez való hozzáigazításának is.

2.12

A tengeri erőforrásokkal kapcsolatos kivételre vonatkozó aggályok a szóban forgó kivételnek az alaprendeletből való törlésével okafogyottá válnak. Az őslakosokkal kapcsolatos kivétel kialakítására és alkalmazására vonatkozó aggályokra a szóban forgó kivétel módosítása ad választ: a kivétel alkalmazását az állatjólét tiszteletben tartásához köti, valamint korlátozza a fókatermékek forgalomba hozatalát, ha a vadászat nagyságrendje vagy egyéb körülmények arra engednek következtetni, hogy a vadászatot elsősorban kereskedelmi okokból folytatták.

2.13

Mindemellett az Európai Bizottság szakértői együttműködnek kanadai szakértőkkel egy olyan tanúsítási rendszer kidolgozásában, melynek keretében a kanadai inuitok is élvezhetik az uniós fókatermék-szabályozás inuitokkal kapcsolatos kivételéből fakadó előnyöket.

2.14

A különböző érintett kormányoknak marketingstruktúrát kellene kialakítaniuk az inuitok termékeire vonatkozóan.

3.   Általános megjegyzések

3.1

A fókavadászat az inuit és más őslakos közösségek kultúrájának és identitásának szerves része, és jelentős mértékben hozzájárul e közösségek létfenntartásához. A fókavadászat teljes tilalma, amelyet több évvel ezelőtt vezettek be a közvélemény nyomására, súlyos válságot okozott a jellemzően szegény és a fennmaradását biztosítani képtelen inuit közösség számára. Jelenleg az inuitok 90 %-a munkanélküli, és közülük sokan teljes mértékben a szociális védelmi rendszertől függenek. Ez az oka annak, hogy az inuit és egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott fókavadászatot a közelmúltban ismét engedélyezték, amennyiben az a létfenntartásukat szolgálja.

3.2

Az EGSZB azt javasolja, hogy vonják be az inuit közösséget az Európai Bizottság és a kanadai kormány között zajló folyamatba, hogy együtt találják meg a legjobb módját egyrészt az inuitok létfenntartási joga biztosításának, másrészt a fókák nemzetközi kereskedelemtől és kihalástól való védelmének.

3.3

Az inuit és egyéb őslakos közösségek által folytatott fókavadászat során éppen úgy nem alkalmazható következetesen és hatékonyan olyan leölési módszer, amely valóban humánus lenne, mint a többi fókavadászat során. Ugyanakkor az 1007/2009/EK rendelet célkitűzéseinek fényében indokolt az inuit és egyéb őslakos közösségek által folytatott vadászatból származó termékek uniós piacon való forgalomba hozatalát ahhoz a feltételhez kötni, hogy e vadászatot olyan módon folytassák, amely az elejteni kívánt állatok számára a lehető legkevesebb fájdalmat, szorongást, félelmet és egyéb szenvedést okoz.

3.4

Az 1007/2009/EK rendelet kivételként lehetővé teszi olyan fókatermékek forgalomba hozatalát is, amelyek esetében a vadászatot kizárólag a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából folytatták.

3.5

Noha nem vonható kétségbe a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából folytatott vadászat fontossága, a gyakorlatban a vadászat ezen formáját mégis nehéz megkülönböztetni a nagyarányú, elsősorban kereskedelmi célú vadászattól. Ez pedig az érintett fókatermékek közötti indokolatlan megkülönböztetéshez vezethet. Ezért erről a kivételről a továbbiakban nem szükséges rendelkezni.

3.6

Fókatermékek forgalomba hozatala csak akkor megengedett, ha azok az inuit és egyéb őslakos közösségek által folytatott vadászatból származnak, feltéve hogy teljesül az alábbi feltételek mindegyike:

a)

a közösség hagyományos vadászatot folytatott;

b)

a vadászat hozzájárul a közösség létfenntartásához és azt elsősorban nem kereskedelmi okokból folytatták;

c)

a vadászatot olyan módon folytatták, amely az elejteni kívánt állatok számára a lehető legkevesebb fájdalmat, szorongást, félelmet és egyéb szenvedést okozta, figyelembe véve az adott közösség hagyományos életmódját és létfenntartási szükségletét.

3.7

Az EGSZB egyetért a fókatermékek forgalomba hozatalának feltételeivel, de azt javasolja, hogy az Európai Bizottság alakítsa ki a megfelelő egyensúlyt a fókák védelme és az inuitok fókavadászati szükségletének kielégítése között, mivel ez döntő a létfenntartásuk szempontjából. Az említett feltételek gyakorlatiatlan értelmezése a valóságban akadályozhatja az inuitok fókavadászatát.

3.8

Az EGSZB hasznosnak tartja:

a)

különleges jogállás bevezetését az inuitok által hagyományos vadászat útján előállított fókatermékekre, például az „inuitok által hagyományos módszerrel befogva” megjelöléssel. Ebben az esetben a további nemzetközi jogviták megelőzésére célszerű lehet egyértelműen „nem ipari betakarítás”-ként határozni meg e fogalmat;

b)

nyomonkövetési és címkézési rendszer, valamint egyedi logó bevezetését az inuitok tevékenységének figyelemmel kísérésére, továbbá a fogyasztók védelmére és tájékoztatására;

c)

behozatali kontingensek bevezetésének fontolóra vételét, amennyiben a rendelkezésekkel való visszaélés tapasztalható.

3.9

A fókatermékek behozatala akkor is megengedett, ha az alkalmi jellegű, és kizárólag az utazók vagy családjuk személyes használatára szolgáló árukból áll. Az ilyen áruk jellege és mennyisége nem lehet olyan, ami arra utalna, hogy behozatalukra kereskedelmi okokból kerül sor.

3.10

A nyomon követés további megszervezése a kialakított rendszer típusától és a különböző érintettekre ruházott felelősségi köröktől függ. A fókatermék-kereskedelem szabályozásának összefüggésében e minimumkövetelmények az alábbiak szerint értelmezendők:

Azonosítási követelmények

Az azonosítási követelmények elvben három elemből állnak:

a vadász (akár inuit/őslakos, akár engedéllyel rendelkező, erőforrás-gazdálkodásban részt vevő vadász) és egyedi azonosítószáma;

a gyűjtőállomás (kijelöli a területet/földrajzi elhelyezkedést);

a termék (alapvetően a vadász és a gyűjtőállomás közti ügyletet követi nyomon).

Előfordulhat, hogy a fentiek mellett vagy helyett a „vadászat” határozandó meg abban az esetben, ha nem kapcsolódik közvetlenül a vadászhoz, vagy pedig nincs gyűjtőállomás vagy az nem nemzeti szintű, csupán adott régiókat fed le.

3.11

Végleges és kötelező erejű határozatának meghozatala során a WTO-nak össze kell egyeztetnie közel 70 éves nemzetközi megállapodások egymásnak ellentmondó kitételeit. Ilyen kitétel például az, amely megtiltja az egyes országok közti „önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést”. Egy másik szerint pedig a nemzetek tehetnek olyan lépéseket, amelyek „a közerkölcs védelméhez szükségesek” (2).

3.12

Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik  (3).

Kelt Brüsszelben, 2015. május 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


(1)  A Bizottság finanszírozásában, a COWI tanácsadó cég által, az ECORYS-szal való együttműködésben készített tanulmány a fókatermékek kereskedelmére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről.

(2)  A. Butterworth és M. Richardson, Marine Policy, 38. szám, 457–469; 2013.

(3)  Mahatma Gandhinak tulajdonított idézet.