1.2.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/2 |
A Tanács következtetései az oktatási intézmények hatékony vezetéséről (1)
2014/C 30/02
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
MIVEL:
1. |
a Tanács a tanárok és az iskolavezetők szakmai fejlődéséről szóló 2009. november 26-i következtetéseiben felismerte, hogy a hatékony iskolai vezetés alapvető szerepet játszik az általános oktatási és tanulási környezet alakításában, a diákok, a szülők és a tanári kar ösztönzésében és támogatásában, és ezáltal magasabb szintű teljesítmény elérésének támogatásában, valamint hogy ezért rendkívül fontos, hogy az oktatási intézmények vezetői rendelkezzenek azokkal a képességekkel és tulajdonságokkal – vagy ki tudják ezeket fejleszteni –, amelyekre a rájuk háruló egyre nagyobb számú feladat ellátásához szükségük van; |
2. |
az Európai Tanács 2012. december 13–14-i következtetéseiben felszólította a Tanácsot, a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsan tegyék meg a „Gondoljuk újra az oktatást” című bizottsági közlemény nyomán elvégzendő lépéseket, és az ezt követő, 2013. február 15-i következtetéseiben – Beruházás az oktatásba és a képzésbe – A „Gondoljuk újra az oktatást című bizottsági közleményre adott válasz” – a Tanács felszólította a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg az oktatási szakma (köztük az iskolavezetők) szakmai profilját és teljes mértékben használják ki a nyitott koordinációs módszer keretében kialakított együttműködés és az egymástól való tanulás lehetőségét; |
3. |
az Európa 2020 stratégia, és különösen a 2013. évi éves növekedési jelentés felhívja a tagállamokat arra, hogy oly módon őrizzék meg a jövőbeli növekedési potenciált, hogy az oktatási és képzési beruházásokat prioritásként kezelik, illetve lehetőség szerint megerősítik, és biztosítják a források felhasználásának hatékonyságát, |
ÉS FIGYELEMMEL:
— |
a litván elnökség 2013. szeptember 9–10-én Vilniusban megtartott, „Vezetés az oktatásban” című konferenciájára, amely fórumot biztosított az uniós tagállamok, a tagjelölt államok, az EFTA-államok és az Európai Bizottság képviselői számára, hogy hozzájáruljanak az ezzel a fontos témával kapcsolatos szakpolitikai vitához, |
— |
a 2013. október 11–12-én Vilniusban, „Iskolafejlesztés uniós programok támogatásával – konferencia iskolavezetőknek” címmel a Comenius program keretében megtartott konferenciára, |
ÉRDEKLŐDÉSSEL VESZI TUDOMÁSUL:
a Bizottság „Megnyíló oktatás” című közleményét (2), amely felhívja a tagállamokat, hogy támogassák és dolgozzák ki a tanítás és a tanulás mindenki számára elérhető innovatív, az új technológiákat és a nyitott oktatási segédanyagokat megfelelően kiaknázó formáit,
HANGSÚLYOZZA, HOGY:
1. |
mivel az európai oktatási és képzési rendszerek a tudásalapú társadalom növekedésének, versenyképességének, valamint a társadalmi kohéziónak a legfontosabb mozgatóerői, minden szintjükön erős és hatékony vezetésre van szükség; az oktatási vezetőknek manapság egy sor kihívást jelentő feladattal kell szembenézniük, és nemcsak az oktatás színvonalának emeléséért és a tanulási eredmények javításáért tartoznak felelősséggel, hanem emberi és pénzügyi erőforrásokat is kezelniük kell; |
2. |
ahhoz, hogy valaki az oktatás területén vezető szerepet tudjon vállalni, az alapvető értékeken nyugvó, magasan fejlett kompetenciákkal kell rendelkeznie; a vezető szerep számos képességet kíván: ilyenek a szakmai elkötelezettség, a motiválás és ösztönzés képessége, valamint a hatékony és eredményes irányítási, pedagógiai és kommunikációs készségek; az oktatásügyben tevékenykedő jó vezetők stratégiai jövőképet dolgoznak ki intézményeik számára, magatartási mintául szolgálnak mind a tanítványok, mind a tanárok számára és kulcsszerepet töltenek be a tanulást ösztönző, hatásos és vonzó környezet létrehozásában; jelentős szerepük van az oktatás és a képzés különböző szintjei, a családok, a munka világa és a helyi közösség közötti jól működő kapcsolatok létrehozásában, melyek közös célja a tanulók eredményeinek a javítása; |
3. |
az oktatási intézményekben vezető pozíciót betöltő legalkalmasabb szakemberek kiválasztása, felvétele, felkészítése és megtartása, valamint a szakmai fejlődésükhöz szükséges kedvező feltételek biztosítása ennek megfelelően alapvető fontossággal bír és kiemelt figyelmet követel a döntéshozóktól; |
4. |
az oktatási intézmények vezetése akkor lehet hatékony, ha a következő feltételek teljesülnek:
|
ENNÉLFOGVA EGYETÉRT AZZAL, HOGY:
1. |
az innovatív vezetői módszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az oktatási intézmények a legfelkészültebb jelölteket tudják magukhoz vonzani és megtartani, valamint elősegíthetik, hogy a tanulási környezet képes legyen megbirkózni az oktatásban gyors tempóban megjelenő folyamatos újítások által jelentett kihívásokkal, és teljes mértékben ki tudja használni az azokban rejlő lehetőségeket; |
2. |
az oktatási intézmények vezetőinek szerepében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szakmaiságnak, emellett elsősorban a szükséges kompetenciák azonosításával, jobban strukturált karrierutak kidolgozásával, valamint a vezető pozícióba kerülő szakemberek egyéni továbbképzési igényeinek felmérésével és megfelelő képzési lehetőségek biztosításával erősíteni és támogatni kell ezt a szerepüket; |
3. |
megfelelő rugalmasságra, autonómiára és elszámoltathatóságra van szükség ahhoz, hogy az oktatási intézmények vezetői számára lehetővé váljon innovatív vezetési módszerek kidolgozása, valamint azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek arra ösztönzik a személyzet más tagjait is, hogy vállaljanak vezető szerepeket; |
4. |
a vezető szerepet betöltő személyeknek rendelkezniük kell az ilyen pozíciók betöltéséhez szükséges kompetenciákkal, vagy azokat meg kell szerezniük és rendszeresen frissíteniük kell, ideértve azokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az innovatív tanulást és az adott intézmény hatékony irányítását elősegítő új technológiákat és irányítási technikákat eredményesen ki tudják használni, |
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, HOGY:
bár a különböző oktatási és képzési rendszerek felépítése és tartalma kizárólag az egyes tagállamok felelősségi körébe tartozik, az oktatási intézmények vezetése területén a nyitott koordinációs módszer keretein belül folytatott és az uniós programok – különösen az Erasmus+ – hatékony alkalmazása révén megvalósított európai szintű együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztása hasznos lehet azáltal, hogy támogatja és kiegészíti az országos, regionális és helyi szinten hozott intézkedéseket,
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:
A. támogassák, nemzeti körülményeiktől függően és a méltányosság elvének megfelelő tiszteletben tartása mellett, az oktatási intézmények és az oktatási vezetők tényleges autonómiájának és elszámoltathatóságának megerősítését célzó új módszereket, különösen a következők révén:
1. |
az oktatási intézmények és az oktatási vezetők autonómiájának elősegítése a pedagógiai munka, valamint az erőforrások intézményen belüli elosztása terén, ugyanakkor annak a biztosítása, hogy az intézmények és a vezetők rendelkezésére álljanak azok az eszközök és támogatás, amelyek az egyes konkrét – és változó – helyi feltételekhez való alkalmazkodáshoz és a rájuk való sikeres válaszadáshoz szükségesek; |
2. |
a szerepek és felelősségi körök egyértelmű meghatározása, valamint lehetőségek teremtése az oktatási intézmények vezetőitől megkövetelt kompetenciáknak a szakmai fejlesztés különböző formáin – többek között az ilyen vezetők közötti hálózatépítésen – keresztül történő támogatására és megerősítésére; |
3. |
a megalapozott döntéshozatal és a fokozott elszámoltathatóság előmozdítása, például intelligens adatok használata, minőségbiztosítási mechanizmusokra vonatkozó előírások bevezetése, valamint a hátrányos helyzetű területeken lévő oktatási intézményeket célzó külön intézkedések kidolgozása révén; |
4. |
adatok gyűjtése a különböző nemzeti keretek között megvalósított oktatási vezetési módszerek hatékonyságáról és sikerességéről, különösen a rugalmasság, az autonómia és az elszámoltathatóság közötti optimális egyensúly megteremtése, valamint az oktatás színvonalára és a tanulási eredmények minőségére vonatkozó innovatív megközelítések hatásának felmérése érdekében, |
B. tegyék az oktatásban betöltött vezető szerepet vonzóbbá, különösen a következők révén:
1. |
biztosítsanak nagyobb hangsúlyt a szakmaiságnak, mert ennek segítségével nyerhetők meg a legfelkészültebb jelöltek; |
2. |
tegyék lehetővé – többek között a tisztán adminisztratív jellegű feladatok és az oktatáshoz és a tanuláshoz kötődő alapvető feladatok közötti optimálisabb egyensúly kialakítására irányuló törekvések révén –, hogy az oktatási intézmények vezetői elsősorban az oktatás és a tanulás színvonalának a saját intézményeikben történő emelésére összpontosíthassanak; |
3. |
kutassanak fel és dolgozzanak ki vonzó megoldásokat az oktatási vezetők szakmai alapképzésére, a kezdeti gyakorlatszerzésben való támogatására és folyamatos szakmai továbbképzésére, többek között olyan egyéb érdekelt felekkel folytatott ágazatközi együttműködés keretei között, mint például az üzleti világ és a szociális partnerek; |
4. |
ösztönözzék a csapatmunkát és a rugalmas vezetési módszereket előtérbe helyező környezetek kialakítását, például azáltal, hogy lehetővé teszik az oktatási intézményekben csapatok eseti felállítását egy-egy adott probléma megoldásának céljából, illetve olyan iskolán kívüli hálózatok kiépítését, melyek célja a tapasztalatcsere és az együttműködés; |
5. |
segítsék elő konkrét intézkedések meghozatalát, az egymástól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét abból a célból, hogy az oktatási vezetők között megvalósuljon a nemek megfelelő egyensúlya, |
C. mozdítsák elő, ahol lehet, az oktatási intézmények hatékony vezetését elősegítő innovatív módszereket, különösen a következők révén:
1. |
az oktatási intézmények konkrét szükségleteinek figyelembe vétele, és a jövőbeli vezetők kiválasztása során megfelelő minőségbiztosítási kritériumok alkalmazása; |
2. |
az intézmények dolgozóiban rejlő vezetői potenciál felismerése és előmozdítása, különösen a „megosztott felelősség” módszerén keresztül, azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak számukra a más intézményekben dolgozó kollégákkal való együttműködésre, valamint ösztönzik és lehetővé teszik az ilyen vonatkozású képességek kifejlődését; |
3. |
innovatív tanítási és tanulási környezetek létrehozásának ösztönzése, többek között az információs és kommunikációs technológiákban és a nyitott oktatási segédanyagokban, mint pedagógiai forrásokban és irányítási eszközökben rejlő lehetőségek megfelelő kihasználása révén; |
4. |
az oktatásban játszott vezető szerephez kapcsolódó hatékony megközelítések kezdeményezésére és kidolgozására irányuló hálózatok létrehozása és fenntartása, valamint az oktatási intézmények vezetőinek körében az egymástól való tanulás elősegítése és ösztönzése, |
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
1. |
teljes mértékben használják ki a nyitott koordinációs módszerben rejlő lehetőségeket, ösztönözzék a bevált gyakorlatok alkalmazását, támogassák a szakmai irányítás fejlesztését az iskolai oktatás, a felnőttképzés, a szakoktatás és a szakképzés terén, valamint adott esetben adjanak rendszeres, politikai szintű visszajelzést; |
2. |
európai finanszírozás – többek között az Erasmus+ program és az európai strukturális alapok, és különösen az Európai Szociális Alap – segítségével mozdítsák elő a vezető szerep betöltéséhez kapcsolódó hatékony innovációs megoldásokat, valamint az oktatási intézmények vezetőinek szakmai továbbképzését célzó együttműködést és partnerségi kapcsolatokat, ideértve az iskolák, a felsőoktatási intézmények, a szakképző intézmények és az üzleti szektor közötti ágazatközi együttműködést; |
3. |
például az Erasmus+ program stratégiai partnerségi tevékenységein keresztül mozdítsák elő az oktatási intézmények eredményes vezetése terén a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint az innovatív megoldások kidolgozását, többek között azáltal, hogy az oktatási intézmények vezetőit olyan különböző érdekeltekkel – mind nemzetközi szinten, mind pedig a helyi közösség szintjén – folytatandó együttműködésre ösztönzik, mint a vállalatok, a civil társadalmi szervezetek és az oktatási intézmények különböző szintjei; |
4. |
tárják fel még alaposabban az olyan platformok, mint például az eTwinning által az innovatív vezetési módszerekkel kapcsolatos ágazatközi cserék támogatásában nyújtott lehetőségeket. Ezek a platformok olyan virtuális tereket hoznak létre, amelyeken keresztül az oktatásban tevékenykedő vezetők együttműködhetnek és terjeszthetik a hatékony és innovatív gyakorlatokat; |
5. |
ösztönözzék az oktatási intézmények eredményes vezetésére irányuló további kutatásokat, és gondoskodjanak a kutatási eredmények terjesztéséről; |
6. |
erősítsék meg az oktatási intézmények vezetésében érintett felek nemzeti és regionális hálózatainak támogatását, és európai szinten segítsenek biztosítani munkájuk eredményének megfelelő terjesztését és utókövetését, többek között az oktatási intézmények vezetésével foglalkozó Európai Szakpolitikai Hálózaton keresztül, valamint a nemzetközi együttműködés során gyűjtött kutatási eredmények teljes mértékű kihasználása révén. |
(1) E szöveg alkalmazásában a „vezetés” szó kizárólag az iskolákra, a szakoktatási és szakképzési, valamint a felnőttképzési intézményekre vonatkozik.
(2) 14116/13.