31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 249/1

1.

2.

2.1.

2.2.

2.3.

2.4.

3.

3.1.

3.1.1.

3.1.2.

3.2.

3.3.

3.3.1.

3.3.2.

3.4.

3.5.

3.5.1.

3.5.2.

3.6.

3.6.1.

3.6.2.

3.6.3.

3.6.4.

3.7.

4.

5.

6.

6.1.

6.2.

6.3.

6.4.

6.5.

6.6.

6.7.

7.

7.1.

7.2.

7.2.1.

7.2.2.

7.2.3.

8.

9.

10.

1.

A Bizottság ebben az iránymutatásban meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

2.

A Bizottság 1994-ben fogadta el első iránymutatását a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról (1). 1997-ben a Bizottság a mezőgazdaságra vonatkozó különös szabályokkal egészítette ki iránymutatását (2). Az iránymutatás új változatát 1999-ben fogadták el (3). A Bizottság 2004-ben új iránymutatást (4) fogadott el, melynek hatályát először 2012. október 9-ig hosszabbították meg (5), majd ezt követően az iránymutatást felváltó új szabályok (6) hatálybalépéséig, összhangban az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i bizottsági közleményben meghatározott programmal (7).

3.

Abban a közleményben a Bizottság három célkitűzést fogalmazott meg az állami támogatási szabályozás korszerűsítését illetően:

4.

A közleményben a Bizottság közös megközelítés követésére szólított fel a különböző iránymutatások és keretszabályok következők céljából történő felülvizsgálatában: a belső piac erősítése, a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás előmozdítása az állami támogatások közös érdekű célkitűzésekhez való jobb hozzáigazításával, az ösztönző hatás fokozottabb ellenőrzése, a támogatás szükséges minimumra korlátozása és a támogatás versenyre és kereskedelemre gyakorolt potenciális negatív hatásainak elkerülése.

5.

A Bizottság a létező szabályok alkalmazása során nyert tapasztalatai alapján és a fent említett közös megközelítéssel összhangban felülvizsgálta a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására vonatkozó iránymutatást. A felülvizsgálat figyelembe veszi a Bizottság által elfogadott Európa 2020 stratégiát (8) és azt a tényt is, hogy az állami támogatás negatív hatásai akadályozhatják a termelékenység és a növekedés fellendítését, az esélyegyenlőség biztosítását a vállalkozások számára és a nemzeti protekcionizmus elleni küzdelmet.

6.

A megmentési és a szerkezetátalakítási támogatás az állami támogatások azon típusai közé tartozik, amelyek leginkább torzítják a versenyt. Bebizonyosodott, hogy a gazdaság sikeres ágazataiban megfigyelhető termelékenység-növekedés nem arra vezethető vissza, hogy a piacon jelenlévő összes vállalkozás termelékenysége nő, hanem sokkal inkább arra, hogy a hatékonyabb és technológiailag fejlett vállalkozások a kevésbé hatékony vagy elavult termékeket gyártó vállalkozások hátrányára növekednek. A kevésbé hatékony vállalkozások piacról való kilépése lehetővé teszi a hatékony versenytársaknak a növekedést, és egyben eszközök kerülnek vissza a piacra, ahol azokat produktívabb célokra lehet felhasználni. Az ebbe a folyamatba beavatkozó megmentési és szerkezetátalakítási támogatás jelentősen lelassíthatja a gazdasági növekedést az érintett ágazatokban.

7.

Ahol a problémákkal küzdő vállalkozás néhány része alapvetően életképes marad, a vállalkozás képes lehet egy olyan szerkezetátalakítás elvégzésére, amely a strukturálisan veszteséges tevékenységekből való kilépéséhez vezet, és lehetővé teszi a fennmaradó tevékenységek hosszú távú életképességet biztosító átszervezését. Az ilyen szerkezetátalakítás rendes esetben megvalósítható állami támogatás nélkül, hitelezőkkel kötött megállapodásokkal, vagy fizetésképtelenségi eljárásokkal vagy átszervezésekkel. A modern fizetésképtelenségi jognak segítséget kell nyújtania az életképes vállalkozásoknak a túléléshez, a munkahelyek megőrzéséhez és a beszállítóknak az ügyfeleik megtartásához, valamint a tulajdonosoknak ahhoz, hogy az értékeket életképes vállalkozásokban tartsák (9). A fizetésképtelenségi eljárások révén egy életképes vállalkozás visszakerülhet a piacra azáltal, hogy harmadik felek felvásárolják vagy a vállalkozást a tevékenység folytatása céljából, vagy annak különböző termelőeszközeit.

8.

Ebből következik, hogy a vállalkozások csak akkor lehetnek jogosultak állami támogatásra, ha kimerítették az összes piaci lehetőséget, és ha ilyen támogatás szükséges egy pontosan meghatározott közös érdekű célkitűzés megvalósításához. Ezen iránymutatás értelmében a vállalkozások tíz év alatt csak egyetlen egyszer kaphatnak támogatást („először és utoljára” elv).

9.

További aggályt jelent az állami támogatáshoz fűződő erkölcsi kockázat. A megmentésükre számító, nehéz helyzetbe került vállalkozások szélsőségesen kockázatos és fenntarthatatlan üzleti stratégiákat követhetnek. Továbbá, az egy adott vállalkozás számára kilátásba helyezett megmentési és szerkezetátalakítási támogatás mesterségesen csökkentheti a vállalkozás beruházási kiadásait, és ezáltal indokolatlan versenyelőnybe hozza a piacon.

10.

A nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatás a belső piacot is alááshatja azáltal, hogy a strukturális kiigazításból és az azt kísérő szociális és gazdasági problémákból származó terhek méltánytalanul magas hányadát más tagállamokra háríthatja. Ez önmagában véve nem kívánatos és a tagállamok között káros támogatási versenyt indíthat el. Az ilyen támogatás létrehozhat belépési korlátokat, alááshatja a határon átnyúló tevékenységek ösztönzőit, ami ellentétes a belső piac célkitűzéseivel.

11.

Ezért fontos biztosítani, hogy a támogatást csak olyan feltételek mellett nyújtsák, amelyek enyhítik a támogatás potenciálisan káros hatásait és előmozdítják a hatékonyságot a közkiadások területén. A szerkezetátalakítási támogatáshoz kapcsolódóan az életképesség helyreállítása, a saját hozzájárulás, valamint a versenytorzulást korlátozó intézkedések értékesnek bizonyultak az ilyen támogatás potenciálisan káros hatásainak csökkentésében. Ezek továbbra is alkalmazandók ezen iránymutatás értelmében, és – amennyiben az szükséges – kiigazításra kerülnek a Bizottság legutóbbi tapasztalatainak figyelembevétele érdekében. Bevezették a tehermegosztás fogalmát, többek között az erkölcsi kockázat kérdésének jobb kezelése érdekében. A megmentési és az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás esetében a potenciális káros hatásokat a támogatás időtartamának és formájának korlátozása révén csökkentik.

12.

Összegében és időtartamában korlátozott likviditási támogatás formájában nyújtott támogatás esetében jóval kevesebb aggály merül fel a támogatás potenciális káros hatásaival kapcsolatban, ami lehetővé teszi a támogatás kevésbé szigorú feltételek melletti jóváhagyását. Míg az ilyen támogatás elvileg egy teljes szerkezetátalakítási folyamat támogatására használható, a megmentési támogatás hat hónapos időszakra való korlátozása azt jelenti, hogy erre ritkán kerül sor; ehelyett a megmentési támogatást általában szerkezetátalakítási támogatás követi.

13.

A kevésbé versenytorzító támogatási formák alkalmazásának előmozdítása érdekében ezen iránymutatás új támogatási formát vezet be: az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatást. A megmentési támogatással közös, hogy az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás csak likviditási támogatás formáját öltheti, mely összegében és időtartamában korlátozott. Annak érdekében, hogy a teljes szerkezetátalakítási folyamatot támogathassa, az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás maximális időtartama 18 hónap. Ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás csak kkv-knak (10) és állami tulajdonban lévő kisebb vállalkozásoknak (11) nyújtható, ugyanis számukra, szemben a nagyvállalkozásokkal, nagyobb kihívást jelent a likviditáshoz való hozzáférés.

14.

Amennyiben az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (ÁGÉSZ) nyújtó, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtandó támogatás ezen iránymutatás hatálya alá tartozik, az értékelést ezen iránymutatás alapelveinek megfelelően kell elvégezni. Ugyanakkor, ahol az szükséges, az alapelvek alkalmazását hozzá kell igazítani az általános gazdasági érdekű szolgáltatások különös sajátosságaihoz, elsősorban a szolgáltatásnyújtás folyamatosságának biztosítása érdekében, a Szerződés 106. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

15.

A Bizottság versenyképes és fenntartható európai acéliparról szóló cselekvési terve (12) (acélipari cselekvési terv) intézkedések egész sorát határozza meg, melyek célja egy erős és versenyképes acélágazat előmozdítása. Az acélipari cselekvési terv számos olyan területet is azonosít, ahol az acélágazatban működő vállalkozásoknak az állami támogatási szabályoknak megfelelően állami támogatás nyújtható. Azonban a jelenlegi jelentős európai és globális kapacitásfelesleg mellett (13) a nehéz helyzetben lévő acélipari vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nem indokolt állami támogatást nyújtani. Ezért az acélágazatot ki kell zárni ezen iránymutatás hatálya alól.

16.

A 2010/787/EU (14) tanácsi határozat meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén 2027-ig működési, szociális és környezetvédelmi támogatás nyújtható a nem versenyképes termelés számára a szénágazatban (15). A jelenlegi szabályok a 2002–2010 (16) és az 1993–2002 (17) között alkalmazott, korábbi ágazatspecifikus szabályokat követik, melyek elősegítették a szénágazatban működő, nem versenyképes vállalkozások szerkezetátalakítását. Ennek eredményeként, valamint tekintettel arra, hogy folyamatosan szükség van az uniós széntermelés strukturális kiigazításának támogatására, a jelenlegi szabályok szigorúbbak a korábbiakhoz képest, és előírják a szén támogatott termelésének és értékesítésének végleges beszüntetését, valamint a nem versenyképes termelési egységek végleges bezárását legkésőbb 2018. december 31-ig. E szabályok alkalmazásában számos tagállam fogadott el és hajt végre az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások által működtetett, nehéz helyzetben lévő szénbányák végleges bezárását célzó terveket (18). Ezért a szénágazatot ki kell zárni ezen iránymutatás hatálya alól.

17.

A Bizottság tapasztalata, melyet a pénzügyi és gazdasági válságban a pénzügyi intézmények megmentése és szerkezetátalakítása terén nyert, azt mutatja, hogy a pénzügyi ágazatra alkalmazandó különös szabályok előnyösek lehetnek a pénzügyi intézmények és a pénzügyi piacok különös sajátosságaira tekintettel. Ezért a pénzügyi ágazatra meghatározott szabályok hatályába tartozó vállalkozások ki vannak zárva ezen iránymutatás hatálya alól.

18.

A Bizottság ezt az iránymutatást fogja alkalmazni valamennyi nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtott támogatásra, kivéve a szénágazatban (19) működő vállalkozásokat, az acélágazatban (20) működő vállalkozásokat, valamint a pénzügyi intézményekre (21) vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozó vállalkozásokat, az egy adott ágazatban működő, nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra vonatkozó bármely különös szabály sérelme nélkül (22). A Bizottság ezt az iránymutatást fogja alkalmazni a halászati és akvakultúra-ágazatra, feltéve, hogy a támogatás megfelel a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások vizsgálatáról szóló iránymutatásban (23) meghatározott szabályoknak, valamint a mezőgazdasági ágazatra, beleértve az elsődleges mezőgazdasági termelőágazatot (24).

19.

Amennyiben egy tagállam ezen iránymutatásnak megfelelően tervez vállalkozásnak támogatást nyújtani, objektíven indokolnia kell, hogy az érintett vállalkozás e szakasz értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozás, a 29. pontban a megmentési támogatásra és az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó rendelkezésektől függően.

20.

Ezen iránymutatás értelmében valamely vállalkozás akkor nehéz helyzetben lévő vállalkozás, ha állami beavatkozás nélkül majdnem biztosra vehető, hogy rövid vagy középtávon üzleti tevékenységének feladására kényszerül. Ezért egy vállalkozás akkor tekintendő nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, ha a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

21.

Egy újonnan alapított vállalkozás ezen iránymutatás szerint nem jogosult támogatásra még akkor sem, ha eredeti pénzügyi helyzete bizonytalan. Ez akkor fordul elő például, amikor új vállalkozás jön létre egy korábbi vállalkozás felszámolásából vagy az csupán átveszi egy ilyen vállalkozás eszközeit. Elvileg egy vállalkozás az érintett tevékenységi területen folytatott műveletek megkezdésétől számított első három éven keresztül tekintendő újonnan alapítottnak. Csak ezen időszak után válik jogosulttá az ezen iránymutatás szerinti támogatásra, feltéve ha:

22.

Egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó, vagy ilyen vállalatcsoport által átvett vállalkozás általában nem jogosult az ezen iránymutatás szerinti támogatásra, kivéve, ha bizonyítható, hogy a vállalkozás nehézségei saját működésére, és nem a költségeknek a csoporton belüli önkényes felosztására vezethetők vissza, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek. Amennyiben egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás leányvállalatot hoz létre, a leányvállalat – az őt ellenőrző, nehéz helyzetben lévő vállalkozással együtt – csoportnak minősül, és így az ebben a pontban meghatározott feltételek szerint juthat támogatáshoz.

23.

Egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás – mivel puszta létezése van veszélyben – nem tekinthető megfelelő eszköznek egyéb közérdekű célkitűzések támogatására mindaddig, amíg a vállalkozás életképessége nem biztosított. Következésképpen, a Bizottság úgy véli, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás kizárólag az ezen iránymutatásban meghatározott feltételek teljesülése esetén járulhat hozzá úgy a gazdasági tevékenységek fejlődéséhez, hogy ne befolyásolná hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, még akkor is, ha az ilyen támogatást már engedélyezett program szerint nyújtják.

24.

Ezért az állami támogatás területén és más területeken számos rendelet és közlemény tiltja a támogatásnyújtást nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. Az ilyen rendeletek és közlemények értelmében, amennyiben azokban máshogy nem szerepel:

25.

Ezen iránymutatás három támogatástípussal foglalkozik: megmentési támogatás, szerkezetátalakítási támogatás és ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás.

26.

A megmentési támogatás jellegénél fogva sürgős és ideiglenes támogatást jelent. Elsődleges célja, hogy lehetővé tegye egy problémákkal küzdő vállalkozás felszínen maradását a szerkezetátalakítási vagy felszámolási terv kidolgozásához szükséges rövid ideig. Az általános elv szerint a megmentési támogatás lehetővé teszi a pénzügyi helyzetének számottevő romlásával – ami súlyos likviditási válság vagy technikai fizetésképtelenség formájában jelenik meg – szembesülő vállalkozás ideiglenes támogatását. Az ilyen ideiglenes támogatás elegendő időt biztosíthat a nehézségeket előidéző körülmények elemzéséhez és a nehézségek megoldására irányuló megfelelő terv kidolgozásához.

27.

A szerkezetátalakítási támogatás gyakran folyamatosabb támogatással jár és helyre kell állítania a kedvezményezett hosszú távú életképességét egy megvalósítható, koherens és messze nyúló szerkezetátalakítási terv alapján, miközben lehetővé teszi a megfelelő saját hozzájárulást és tehermegosztást és korlátozza a potenciális versenytorzulást.

28.

Az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás valamely vállalkozás szerkezetátalakításának támogatására kidolgozott likviditási támogatás, mely biztosítja a kedvezményezettnek azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a hosszú távú életképességének helyreállítását célzó megfelelő intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához. Ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás csak kkv-knak és állami tulajdonban lévő kisebb vállalkozásoknak nyújtható.

29.

A 19. ponttól eltérően megmentési támogatás, valamint kkv-k és állami tulajdonban lévő kisebb vállalkozások esetében, ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás nyújtható olyan vállalkozásoknak is, amelyek nincsenek a 20. pont értelmében vett nehéz helyzetben, de kivételes és előre nem látható körülmények miatt sürgős likviditási szükségletekkel találják magukat szemben.

30.

A szerkezetátalakítás általában az érintett tevékenységek leépítését vagy megszüntetését vonja maga után. Ilyen megszorításokra gyakran – a támogatásnyújtás feltételeként megkövetelhető kapacitáscsökkentésen túl – az ésszerűsítés és hatékonyság érdekében van szükség. Bármi legyen is az ok, az ilyen intézkedések általában munkaerő-csökkentéshez vezetnek a kedvezményezettnél.

31.

A tagállamok munkaügyi jogszabályai tartalmazhatnak olyan általános szociális biztonsági programokat, amelyek keretében bizonyos juttatásokat fizetnek közvetlenül az elbocsátott munkavállalóknak. Az ilyen programok nem tekintendők a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatásnak.

32.

Az alkalmazottaknak fizetett ilyen szociális biztonsági juttatások mellett az általános szociális biztonsági programok gyakran azt is előírják, hogy a kormánynak fedeznie kell a vállalkozás által az elbocsátott dolgozóknak nyújtott azon juttatások költségét, amelyek meghaladják a vállalkozás törvényben előírt vagy szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ha az ilyen programok az automatikus jogosultság előre megszabott követelményeinek megfelelő valamennyi munkavállaló számára – általában ágazati korlátozás nélkül – elérhetők, a programok nem tartalmaznak a 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatást a szerkezetátalakítást végrehajtó vállalkozás szempontjából. Másrészről, ha a programokat meghatározott iparágakban történő szerkezetátalakítás támogatására használják fel, a programok – szelektív alkalmazásuk miatt – támogatást tartalmazhatnak (29).

33.

Az elbocsátott munkavállalóknak biztosítandó bizonyos juttatások, mint pl. a végkielégítés fizetésére vagy a foglalkoztathatóságukat javító intézkedésekre vállalt kötelezettségek, amelyek a munkajogi szabályozások vagy a szakszervezetekkel kötött kollektív megállapodások alapján magát a vállalkozást terhelik, szokásos üzleti költségnek tekintendők, amelyeket a vállalkozásnak saját forrásaiból kell fedeznie. Ebből kifolyólag az államnak az ilyen költségekhez való bárminemű hozzájárulását támogatásnak kell tekinteni. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a kifizetéseket közvetlenül a vállalkozás kapja meg, vagy egy kormányhivatal adminisztratív intézkedésein keresztül jut el a munkavállalókhoz.

34.

A Bizottság a priori nem ellenzi az ilyen támogatást, amennyiben azt nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtják, mivel az érintett vállalkozás érdekein túlmutató gazdasági hasznot hoznak, lehetővé téve a strukturális változást és enyhítve a nehézségeket.

35.

A közvetlen pénzügyi támogatás biztosítása mellett gyakran nyújtanak ilyen támogatást olyan szerkezetátalakítási programokhoz kapcsolódóan, amelyek keretében képzéseket és pályatanácsadást végeznek, gyakorlati segítséget nyújtanak az alternatív munkahelyek keresésében és az áthelyezéssel kapcsolatban, illetve szakképzést és támogatást biztosítanak az új vállalkozások alapítását tervező alkalmazottak számára. Mivel az elbocsátott munkavállalók foglalkoztathatóságát javító intézkedések előmozdítják a szociális nehézségek csökkentésének célkitűzését, a Bizottság következetesen kedvezően ítéli meg a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtott ilyen támogatást.

36.

A Szerződés 107. cikkének (2) bekezdése és (3) bekezdése határozza meg azokat a körülményeket, amelyek mellett a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtott állami támogatás, mint a belső piaccal összeegyeztethető támogatás, jóváhagyható. A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján a Bizottság jogosult engedélyezni az „egyes gazdasági tevékenységek […] fejlődését előmozdító támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”. Ez az eset érvényes különösen akkor, amikor a támogatásra piaci hiányosság okozta egyenlőtlenségek kiigazítása, illetve a gazdasági és társadalmi kohézió biztosítása céljából van szükség.

37.

A nagyvállalkozások számára hozott támogatási intézkedéseket egyenként kell bejelenteni a Bizottságnak. Bizonyos feltételek mellett a Bizottság engedélyezhet kkv-k vagy állami tulajdonban lévő kisebb vállalkozások számára kisebb összegű támogatásokat nyújtó programokat: ennek feltételeit a 6. fejezet ismerteti (30).

38.

Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható-e, a Bizottság megvizsgálja, hogy teljesül-e a következő feltételek mindegyike:

39.

Amennyiben a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, a támogatás nem tekintendő a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

40.

A programok egyes kategóriáinak hatása utólagos értékelés tárgyát képezheti az ezen iránymutatás 118., 119 és 120. pontjában leírtaknak megfelelően.

41.

Másrészt, ha a támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolt feltételek (beleértve annak finanszírozási módszerét is, amennyiben ez a támogatási intézkedés szerves részét alkotja) szükségképpen az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek (31).

42.

A Bizottság ebben a fejezetben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a 38. pontban említett feltételek mindegyikét értékeli.

43.

Tekintettel arra, hogy a piacról való kilépés jelentős szerepet játszik a termelékenység-növekedés folyamatában, pusztán a vállalkozás piacról való kilépésének a megakadályozása nem indokolja elégségesen a támogatás nyújtását. Egyértelműen bizonyítani kell, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzést szolgál azáltal, hogy szociális nehézséget előz meg vagy piaci hiányosságot kezel (3.1.1. szakasz) a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállításával (3.1.2. szakasz).

44.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a kedvezményezett megszűnése valószínűleg komoly szociális nehézséggel vagy súlyos piaci hiányossággal járna, különösen a következők bizonyításával:

45.

Az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó szerkezetátalakítási támogatás nem korlátozódhat olyan pénzügyi támogatásra, amely a veszteséget előidéző problémák kezelése nélkül, kizárólag a múltbeli veszteségek kiegyenlítésére irányul. Ezért szerkezetátalakítási támogatás esetében a Bizottság az érintett tagállamtól a kedvezményezett hosszú távú életképességét helyreállító, megvalósítható, koherens és messze nyúló szerkezetátalakítási terv benyújtását kéri (32). A szerkezetátalakítás egy vagy több elemet foglalhat magában a következő elemek közül: a kedvezményezett tevékenységeinek hatékonyabb alapokon történő átszervezése és ésszerűsítése, amelybe jellemző módon beletartozik a veszteséges tevékenységektől való visszavonulás, azoknak a meglévő tevékenységeknek az átszervezése, amelyek ismét versenyképessé tehetők és – lehetőség szerint – új és életképes tevékenységek irányában végrehajtott diverzifikáció. Ez jellemzően pénzügyi szerkezetátalakítással is jár új vagy meglévő részvényesektől származó tőkeinjekciók, vagy meglévő hitelezők általi adósságcsökkentés formájában.

46.

Emiatt a támogatásnyújtás feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet valamennyi ad hoc támogatás esetén jóvá kell hagyatni a Bizottsággal.

47.

A szerkezetátalakítási tervnek ésszerű határidőn belül és a jövőbeni működési feltételekre vonatkozó reális feltételezések alapján helyre kell állítania a kedvezményezett hosszú távú életképességét, kizárva a szerkezetátalakítási tervben nem szereplő bármilyen egyéb állami támogatást. A szerkezetátalakítási időszaknak a lehető legrövidebbnek kell lennie. A Bizottságnak benyújtandó szerkezetátalakítási tervnek tartalmaznia kell az összes vonatkozó részletet, különösen az ebben a szakaszban (3.1.2.) meghatározott információt.

48.

A szerkezetátalakítási tervnek meg kell neveznie a kedvezményezett nehéz helyzetét okozó tényezőket és a kedvezményezett gyengeségeit, valamint körvonalaznia kell, hogy a tervezett szerkezetátalakítási intézkedések hogyan oldják meg a kedvezményezett mögöttes problémáit.

49.

A szerkezetátalakítási tervnek információt kell tartalmaznia a kedvezményezett üzleti modelljéről, és ismertetnie kell, hogy a terv hogyan mozdítja elő a hosszú távú életképességét. Az információnak ki kell terjednie a kedvezményezett szervezeti struktúrájára, finanszírozására, a vállalatirányításra és minden más kapcsolódó szempontra. A szerkezetátalakítási tervben értékelni kell, hogy a kedvezményezett nehézségei elkerülhetők lettek volna-e megfelelő és kellő időben hozott irányítási intézkedésekkel, és ha igen, bizonyítani kell, hogy megfelelő irányítási változtatásokat tettek. Amennyiben a kedvezményezett nehézségei az üzleti modelljének vagy vállalatirányítási rendszerének hiányosságaiból adódnak, megfelelő módosításokat kell bevezetni.

50.

A tervezett szerkezetátalakítás várt eredményeit egy alapforgatókönyvben és egy pesszimista (a legrosszabb esetet feltételező) forgatókönyvben kell ismertetni. Ebből a célból a szerkezetátalakítási tervben figyelembe kell venni többek között az érintett termékpiacon a kereslet és a kínálat jelenlegi helyzetét és várható alakulását, az iparág költségeit befolyásoló legfontosabb tényezőket, az alapforgatókönyv és a kedvezőtlen forgatókönyv feltételezései, valamint a kedvezményezett erősségei és gyengeségei szerint. A feltételezéseket össze kell hasonlítani az ágazatra vonatkozó megfelelő referenciaértékekkel, és adott esetben hozzá kell igazítani az ország- vagy ágazatspecifikus körülményekhez. A kedvezményezettnek piaci felmérést és érzékenységi elemzést kell benyújtania, mely ismerteti a kedvezményezett teljesítményét meghatározó paramétereket és a legfontosabb jövőbeni kockázati tényezőket.

51.

A kedvezményezett életképessége helyreállításának elsősorban belső intézkedésekre kell épülnie, és maga után kell vonnia mindenekelőtt a középtávon strukturálisan veszteséges tevékenységektől való visszavonulást. Az életképesség helyreállítása nem függhet az olyan külső tényezőkre vonatkozó optimista feltételezésektől, mint pl. az árváltozások, a szűkös erőforrások iránti kereslet vagy kínálat, és nem kapcsolható ahhoz sem, hogy a kedvezményezett különösen jól teljesít a piacon, lekörözi versenytársait, vagy új tevékenységekbe kezd vagy olyan területekre terjeszkedik, amelyeken korábban nem volt tapasztalata (kivéve, ha ez kellően indokolt és a diverzifikáció és az életképesség miatt szükséges).

52.

A vállalkozás akkor éri el a hosszú távú életképességet, amikor valamennyi költségének (ideértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket) fedezése után megfelelő tőkemegtérülést tud biztosítani. A szerkezetátalakításon keresztülment vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy a piacon saját erőből versenyezzen.

53.

A szerkezetátalakítási támogatást nyújtani szándékozó tagállamoknak az állami támogatás nélküli helyzetet bemutató hiteles, alternatív forgatókönyvben kell ismertetniük, hogy a 3.1.1. szakaszban szereplő releváns célkitűzés vagy célkitűzések miért nem, vagy miért csak kisebb mértékben valósulna vagy valósulnának meg az állami beavatkozás nélküli esetben. Az ilyen forgatókönyvek kiterjedhetnek például a következőkre: adósság-átütemezés, eszközértékesítés, magántőke előteremtése, versenytársnak történő eladás vagy szétválás, minden esetben fizetésképtelenségi eljárás vagy átszervezés révén vagy másmilyen módon.

54.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogatást olyan formában ítéljék oda, mellyel a legkevésbé torzító módon biztosítható a célkitűzés elérése. Nehéz helyzetben lévő vállalkozások esetében ez annak biztosításával valósítható meg, hogy a támogatást a kedvezményezett problémáinak megoldását szolgáló, megfelelő formában nyújtják, és a támogatást megfelelően ellentételezik. Ez a szakasz meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket teljesíteni kell annak érdekében, hogy egy támogatási intézkedés megfelelő legyen.

55.

A Bizottság általi jóváhagyáshoz a megmentési támogatásnak a következő feltételeket kell teljesítenie:

56.

A kedvezményezett által a megmentési támogatásért fizetendő ellentételezés mértékének tükröznie kell a kedvezményezett hitelképességét, figyelmen kívül hagyva a likviditási nehézségek és az állami támogatás átmeneti hatásait, és ösztönöznie kell a kedvezményezettet arra, hogy a lehető leghamarabb visszafizesse a támogatást. A Bizottság ezért az ellentételezést a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (33) meghatározott referencia-kamatlábnál nem kisebb kamatlábon írja elő a normális fedezeti szinteket kínáló, gyenge vállalkozások számára (jelenleg: 1 éves IBOR kamatlábak plusz 400 bázispont) (34), és legalább 50 bázisponttal növeli az olyan megmentési támogatás esetében, amely engedélyezését az 55. d) pont ii. alpontjának megfelelően meghosszabbították.

57.

Amennyiben bizonyítható, hogy az 56. pontban meghatározott kamatláb nem megfelelő referenciaérték, pl. mert jelentősen eltér a kedvezményezett által nemrég kibocsátott hasonló instrumentumok piaci árától, a Bizottság ennek megfelelően kiigazíthatja az ellentételezés szükséges mértékét.

58.

A tagállamok szabadon választhatják meg a szerkezetátalakítási támogatás formáját. Ennek során azonban biztosítják, hogy a kiválasztott eszköz megfelelő az alkalmazásával orvosolni kívánt problémák megoldására. A tagállamoknak különösen azt kell elemezniük, hogy a kedvezményezettek problémái likviditáshoz vagy fizetőképességhez kapcsolódnak-e, és az azonosított problémák megoldására megfelelő eszközöket kell kiválasztaniuk. Például fizetőképességi problémák esetében megfelelő lehet az eszközök növelése feltőkésítéssel, míg az olyan helyzetekben, ahol a problémák elsősorban a likviditáshoz kapcsolódnak, elégséges lehet a hitelek vagy hitelgaranciák formájában történő segítségnyújtás.

59.

A szerkezetátalakítási támogatást nyújtani szándékozó tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás nélkül a kedvezményezettet oly módon alakították volna át, adták volna el vagy számolták volna fel, amely nem vezetett volna a 3.1.1. szakaszban azonosított közös érdekű célkitűzés megvalósításához. Ez a bizonyítás részét képezheti az 53. pontnak megfelelően benyújtott elemzésnek.

60.

A megmentési támogatást arra az összegre kell korlátozni, amellyel biztosítható, hogy a kedvezményezett hat hónapig fenntarthassa üzleti tevékenységét. Ennek az összegnek a megállapításakor tekintetbe kell venni az I. mellékletben található képlettel kiszámított összeget. Bármilyen támogatás, amely meghaladja a képlettel kiszámított összeget, csak akkor engedélyezhető, ha a támogatást kellően indokolják a kedvezményezett következő hat hónapra szóló likviditási igényeit ismertető likviditási tervvel.

61.

A szerkezetátalakítási támogatás összegét és intenzitását szigorúan a kedvezményezett, a részvényesek vagy a kedvezményezettet magában foglaló vállalatcsoport meglévő pénzügyi erőforrásainak ismeretében a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni. Biztosítani kell a szerkezetátalakítás költségeihez való saját hozzájárulás és a tehermegosztás elégséges mértékét, aminek a részleteit ez a szakasz (3.5.2.) ismerteti. Az értékelés figyelembe veszi az előzőleg nyújtott megmentési támogatásokat.

62.

Jelentős hozzájárulásra (35) van szükség a szerkezetátalakítási költségekhez a támogatás kedvezményezettje, annak részvényesei vagy hitelezői, illetve a kedvezményezettet magában foglaló vállalatcsoport, vagy új befektetők saját forrásaiból. Az ilyen saját hozzájárulásnak rendes esetben összehasonlíthatónak kell lennie a nyújtott támogatásnak a kedvezményezett fizetőképességére vagy likviditási helyzetére gyakorolt hatásaival. Például, ha a nyújtandó támogatás javítja a kedvezményezett sajáttőke-helyzetét, a saját hozzájárulásnak hasonlóképpen tartalmaznia kell a saját tőkét javító intézkedéseket, mint pl. friss tőke előteremtése eredeti részvényesektől, a meglévő tartozások és adóslevelek (capital notes) leírása, hitel-tőke konverzió vagy új külső tőke előteremtése piaci feltételek mellett. A Bizottság figyelembe fogja venni a saját hozzájárulásnak a nyújtott támogatáshoz viszonyított hatását, amikor a versenytorzulást korlátozó intézkedések szükséges mértékét értékeli a 90. pont szerint.

63.

A hozzájárulásnak – kizárva a jövőbeni várt nyereséget, mint például a cash-flow – ténylegesnek, vagyis valósnak és a lehető legmagasabbnak kell lennie. Az állam vagy állami vállalat hozzájárulása csak akkor vehető figyelembe, ha az támogatástól mentes. Ilyen eset állhat fenn akkor, amikor a hozzájárulás a támogatást nyújtó hatóságtól független szereplőtől (pl. állami tulajdonú banktól vagy állami holdingtársaságtól) származik, és az úgy dönt, hogy saját üzleti érdekei alapján fog beruházni (36).

64.

A saját hozzájárulás rendes esetben akkor tekintendő megfelelőnek, ha összege megfelel a szerkezetátalakítási költségek legalább 50 %-ának. Kivételes körülmények között és különösen nehéz helyzetekben, melyeket a tagállamnak bizonyítania kell, a Bizottság a szerkezetátalakítás költségeinek 50 %-ánál kevesebb hozzájárulást is elfogadhat, feltéve, hogy e hozzájárulás összege jelentős marad.

65.

Ha az állami támogatást olyan formában nyújtják, amely javítja a kedvezményezett sajáttőke-helyzetét, pl. az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt, tőkeinjekciót biztosít vagy adósságot ír le, az azzal a hatással járhat, hogy megvédi a részvényeseket és az alárendelt hitelezőket annak a döntésüknek a következményeitől, hogy a kedvezményezettbe befektessenek. Ez erkölcsi kockázatot teremthet, és alááshatja a piaci fegyelmet. Következésképpen a veszteségek fedezésére támogatás csak olyan feltételek mellett nyújtható, amelyek a meglévő befektetők közötti megfelelő tehermegosztással járnak.

66.

A megfelelő tehermegosztás rendes esetben azt jelenti, hogy az eredeti részvényeseknek, és adott esetben az alárendelt hitelezőknek a veszteségeket teljes mértékben viselniük kell. Az alárendelt hitelezőknek hozzá kell járulniuk a veszteségek viseléséhez, vagy hitel-tőke konverzió, vagy az érintett instrumentumok tőkeösszegének leírása révén. Ezért állami beavatkozásra csak azután kerülhet sor, hogy a veszteségeket teljes mértékben elszámolták és a meglévő részvényeseknek és alárendelt hitelezőknek tulajdonították (37). Minden esetben, a jogi lehetőségek kimerítésével meg kell akadályozni, hogy a szerkezetátalakítási időszakban forráskiáramlás történjen a kedvezményezettől a tőketulajdonosokhoz vagy alárendelt hitelezőkhöz, kivéve, ha ez aránytalanul hátrányba hozná azokat, akik friss tőkét nyújtottak.

67.

A megfelelő tehermegosztás azt is jelenti, hogy a kedvezményezett sajáttőke-helyzetét javító bármilyen állami támogatást olyan feltételek mellett kell nyújtani, amelyek az államnak ésszerű részesedést biztosítanak a kedvezményezett jövőbeli nyereségéből, a vállalkozás veszteségek levonása után fennmaradó saját tőkéhez viszonyított állami tőkeinjekció összege tekintetében.

68.

A Bizottság eltérést engedélyezhet a 66. pontban meghatározott intézkedések teljes mértékű végrehajtása alól, amennyiben ezek az intézkedések máskülönben aránytalan eredményekhez vezetnének. Ilyen helyzet állhat elő akkor, amikor a támogatási összeg a saját hozzájárulás mértékéhez képest kicsi, vagy az érintett tagállam bizonyítja, hogy állami támogatás nélkül az alárendelt hitelezők gazdasági értelemben kevesebbet kapnának a rendes fizetésképtelenségi eljáráshoz képest.

69.

A Bizottság nem fogja szisztematikusan megkövetelni az elsőhelyi hitelezőktől a kedvezményezett sajáttőke-helyzetének helyreállításához való hozzájárulást. A Bizottság az ilyen hozzájárulást úgy értelmezheti, hogy az indokolja a versenytorzulás korlátozására irányuló intézkedések szükséges mértékének csökkentését, a 90. pontnak megfelelően.

70.

Az erkölcsi kockázat, valamint a túlzott kockázatvállalási ösztönzők csökkentése és a potenciális versenytorzulás korlátozása érdekében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak csak egyetlen egy szerkezetátalakítási művelethez nyújtható támogatás. Ezt nevezik „először és utoljára” elvnek. Amennyiben egy olyan vállalkozásnak, amely már részesült ezen iránymutatás szerinti támogatásban, további támogatásra van szüksége, az azt mutatja, hogy a vállalkozás nehézségei vagy visszatérő jellegűek, vagy azokkal nem foglalkoztak kellőképpen, amikor a korábbi támogatást nyújtották. Az ismételt állami beavatkozások erkölcsi kockázattal kapcsolatos problémákat okozhatnak és versenytorzulást eredményezhetnek, ami ellentétes a közös érdekkel.

71.

Tervezett megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás Bizottságnak történő bejelentésekor a tagállamnak közölnie kell, hogy az érintett vállalkozás kapott-e korábban megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatást, ideértve az ezen iránymutatás hatálybalépése előtt nyújtott, valamint a be nem jelentett támogatásokat is (38). Ha volt ilyen, és kevesebb mint 10 év (39) telt el a támogatás nyújtása, illetve a szerkezetátalakítási időszak vége vagy a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának leállítása óta (attól függően, hogy melyik a legutóbbi), akkor a Bizottság nem engedélyez több támogatást ezen iránymutatás szerint.

72.

Ettől a szabálytól a következő esetekben lehet eltérni:

73.

Az először és utoljára elv alkalmazását semmiképpen sem befolyásolja a kedvezményezett tulajdonviszonyaiban a támogatás nyújtása után bekövetkezett változás, illetve bármilyen bírósági vagy közigazgatási eljárás, amelynek eredményeképpen mérlege szilárdabb alapokra kerül, csökkennek kötelezettségei, illetve megszűnnek korábbi adósságai, amennyiben ugyanaz a vállalkozás folytatja az üzleti tevékenységet.

74.

Amennyiben egy vállalatcsoport megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatásban részesült, a Bizottság rendszerint nem engedélyez további megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatást a csoportnak vagy a csoporthoz tartozó vállalkozásoknak, kivéve akkor, ha eltelt 10 év a támogatás nyújtása, a szerkezetátalakítási időszak befejeződése vagy a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának leállítása óta, attól függően, hogy ezek közül melyik a legutóbbi. Ha egy vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozás megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatásban részesült, – a támogatás korábbi kedvezményezettjének kivételével – a csoport egésze, illetve a csoporthoz tartozó egyéb vállalkozások jogosultak maradnak megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra (feltéve, hogy megfelelnek ezen iránymutatás egyéb rendelkezéseinek). A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a csoport vagy a csoporthoz tartozó egyéb vállalkozások nem adják át a támogatást a támogatás korábbi kedvezményezettjének.

75.

Ha egy vállalkozás átveszi egy másik vállalkozás eszközeit, különösen egy olyan vállalkozásét, amellyel szemben kezdeményezték a 73. pontban említett eljárások valamelyikét vagy a nemzeti jogszabályok alapján kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak, és amely már részesült megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatásban, a vevőre nem alkalmazandó az „először és utoljára” elv, feltéve, hogy nincs gazdasági folytonosság a régi vállalkozás és a vevő között (41).

76.

Szerkezetátalakítási támogatás nyújtásakor versenytorzulást korlátozó intézkedéseket kell hozni, hogy a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni a kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, és hogy a pozitív hatások túlszárnyalják a kedvezőtleneket. A Bizottság az ilyen intézkedések megfelelő formáját és hatályát e szakasz (3.6.2.) szerint értékeli.

77.

A 84. pont sérelme nélkül a versenytorzulást korlátozó intézkedések általában strukturális intézkedések formáját öltik. Bizonyos esetekben, ahol az a versenytorzulás kezeléséhez szükséges, a Bizottság elfogadhat a 84. pontban meghatározottaktól különböző magatartási jellegű intézkedéseket, vagy piacnyitó intézkedéseket az egyébiránt előírt néhány vagy összes strukturális intézkedés helyett.

78.

A versenytorzulást korlátozó intézkedések kidolgozására (a 3.6.2.2. szakaszban) meghatározott feltételekkel összhangban elvégzett értékelés alapján a szerkezetátalakítási támogatásban részesülő vállalkozásokat felkérhetik, hogy eszközöket idegenítsenek el, vagy csökkentsék kapacitásukat vagy piaci jelenlétüket. Ilyen intézkedésekre különösen azon a piacon vagy azokon a piacokon kerülhet sor, ahol a vállalkozás a szerkezetátalakítást követően jelentős piaci pozícióval fog rendelkezni, különösen ott, ahol jelentős kapacitásfelesleg van. A versenytorzulást korlátozó elidegenítéseket indokolatlan késedelem nélkül, minden esetben a szerkezetátalakítási terv időtartamán belül kell elvégezni, figyelembe véve az elidegenítendő eszköz típusát és az elidegenítést akadályozó bármilyen tényezőt (42). A hosszú távú életképesség helyreállításához mindenképpen szükséges elidegenítések, a leírások és a veszteséges tevékenységek megszüntetése – a 3.6.2.2. szakaszban meghatározott elvek fényében – általában nem tekintendők elégségesnek a versenytorzulás kezeléséhez.

79.

Annak érdekében, hogy az ilyen intézkedések erősítsék a versenyt és hozzájáruljanak a belső piachoz, elő kell segíteniük az új versenytársak piacra lépését, a meglévő kisméretű versenytársak expanzióját vagy a határon átnyúló tevékenységet. A nemzeti határok között maradást és a belső piac széttöredezését el kell kerülni.

80.

A versenytorzulást korlátozó intézkedések nem eredményezhetik a piac szerkezetének romlását. A strukturális intézkedéseknek ezért rendes esetben olyan életképes, önálló üzletágaknak a vállalkozás folytatásának elve melletti elidegenítéseként kell megvalósulniuk, amelyek – amennyiben azokat megfelelő vevő működteti – képesek hosszú távon eredményesen versenyezni. Amennyiben nincs ilyen vállalkozás, a kedvezményezett leválaszthat, majd elidegeníthet egy már meglévő és megfelelően finanszírozott tevékenységet, ezáltal létrehozva egy új és életképes, a piacon versenyképes vállalkozást. Azok a strukturális intézkedések, amelyek kizárólag eszközelidegenítés formáját öltik, és amelyekkel nem jár a piacon verseny- és életképes vállalkozás létrehozása, a verseny megőrzése tekintetében kevésbé eredményesek. A Bizottság az ilyen intézkedéseket ezért csak kivételes esetekben fogadja el, amennyiben az érintett tagállam bizonyítja, hogy a strukturális intézkedések más formái nem alkalmasak, illetve más strukturális intézkedések komolyan veszélyeztetnék a vállalkozás gazdasági életképességét.

81.

A kedvezményezettnek elő kell segítenie az elidegenítéseket, pl. azáltal, hogy elhatárolja a tevékenységeket, és hogy beleegyezik abba, hogy nem vonja el az elidegenített üzletág ügyfeleit.

82.

Amennyiben úgy tűnik, hogy nehéz lesz vevőt találni a kedvezményezett által elidegeníteni kívánt eszközökre, amint a kedvezményezett ilyen nehézségekről értesül, alternatív elidegenítéseket vagy az érintett piaccal vagy piacokkal kapcsolatosan meghozandó intézkedéseket kell azonosítani az eredeti elidegenítés sikertelensége esetén.

83.

A magatartási jellegű intézkedések célja biztosítani, hogy a támogatást csak a hosszú távú életképesség helyreállításának finanszírozására fordítják, és nem arra, hogy meghosszabbítsák a piaci szerkezet súlyos és tartós torzulásait, vagy arra, hogy a kedvezményezettet megóvják az egészséges versenytől.

84.

Minden esetben a következő, magatartási jellegű intézkedéseket kell alkalmazni a strukturális intézkedések hatásai aláásásának elkerülése érdekében és azokat elvileg a szerkezetátalakítási terv időtartamára kell előírni:

85.

Bizonyos kivételes körülmények mellett szükséges lehet a kedvezményezetteknek előírni, hogy tartózkodjanak az olyan üzleti magatartástól, amely meghatározott termékekhez vagy földrajzi piacokhoz kapcsolódó piaci részesedésük gyors kiterjesztését célozza olyan feltételek kínálása mellett, amelyekkel az állami támogatásban nem részesülő versenytársak nem tudnak lépést tartani (pl. árra vonatkozó vagy egyéb üzleti feltételek). Az ilyen korlátozások csak akkor kerülnek alkalmazásra, amikor sem strukturális, sem magatartási jellegű intézkedésekkel nem lehet megfelelően kezelni az azonosított versenytorzulásokat, és amikor az ilyen intézkedés önmagában nem korlátozza a versenyt az érintett piacon. Az ilyen követelmény alkalmazása céljából a Bizottság összehasonlítja a kedvezményezett által kínált feltételeket a jelentős piaci részesedéssel rendelkező, hiteles versenytársak által kínált feltételekkel.

86.

A Bizottság az összefoglaló értékelésében mérlegelni fogja a tagállamok lehetséges vállalásait olyan intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket vagy maga a tagállam vagy a kedvezményezett fogad el, és amelyek célja nyitottabb, stabilabb és kompetitívebb piacok előmozdítása, pl. a piacra való belépés és az arról való kilépés ösztönzésével. Ide sorolhatók különösen az olyan intézkedések, amelyek a kedvezményezett tevékenységeihez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó bizonyos piacok más uniós gazdasági szereplők előtti megnyitását célozzák, az uniós jognak megfelelően. Az ilyen kezdeményezések helyettesíthetnek más, versenytorzulást korlátozó intézkedéseket, melyeket rendes esetben a kedvezményezettől követelnének meg.

87.

A versenytorzulást korlátozó intézkedéseknek kezelniük kell az erkölcsi kockázatokkal kapcsolatos aggályokat és a lehetséges torzulásokat azokon a piacokon, amelyeken a kedvezményezett tevékenykedik. Az ilyen intézkedések mértékét különböző tényezők határozzák meg, mint pl.: a támogatás összege és jellege, és azok a feltételek és körülmények, amelyek mellett a támogatást nyújtották; a kedvezményezett mérete (43) és a piacon betöltött relatív jelentősége, valamint az érintett piac jellemzői; és az, hogy mekkora mértékben maradnak fenn erkölcsi kockázattal kapcsolatos aggályok a saját hozzájárulásra vonatkozó és a tehermegosztási intézkedések alkalmazását követően.

88.

A Bizottság a támogatás méretét – adott esetben közelítéssel – és jellegét abszolút értelemben, valamint a kedvezményezett eszközeihez és a piac egészének méretéhez viszonyítva fogja mérlegelni.

89.

A Bizottság megvizsgálja a kedvezményezett szerkezetátalakítás előtti és utáni méretét és a piacán vagy piacain betöltött relatív jelentőségét, hogy értékelhesse a támogatás említett piacokra gyakorolt várható hatásait az állami támogatás nélküli helyzet várható hatásainak viszonylatában. Az intézkedéseket a piaci jellemzőknek (44) megfelelően alakítják ki annak érdekében, hogy megőrizzék a hatékony versenyt.

90.

Az erkölcsi kockázattal kapcsolatos aggályok tekintetében a Bizottság értékelni fogja a saját hozzájárulás és a tehermegosztás mértékét is. A saját hozzájárulás és a tehermegosztás 3.5.2. szakaszban előírtat meghaladó mértékei azáltal, hogy korlátozzák a támogatási összeget és az erkölcsi kockázatot, csökkenthetik a versenytorzulást korlátozó intézkedések szükséges mértékét.

91.

Mivel a szerkezetátalakítási tevékenységek a belső piac aláásásával fenyegethetnek, a nemzeti piacok nyitottságának és versenyképességének megőrzését elősegítő, versenytorzulást korlátozó intézkedések pozitív elbírálás alá esnek.

92.

A versenytorzulást korlátozó intézkedések nem ronthatják a kedvezményezett lehetőségeit az életképesség helyreállítására. Ez az eset állhat fenn akkor, ha az intézkedés végrehajtása túlságosan költséges, vagy ha az intézkedés – az érintett tagállam által kellően indokolt kivételes esetekben – olyan mértékben csökkentené a kedvezményezett tevékenységét, ami rontja az életképesség helyreállítását. Az intézkedések nem történhetnek a fogyasztók és a verseny kárára.

93.

A szerkezetátalakítás szociális költségeinek a 32–35. pontban ismertetett típusának fedezésére nyújtott támogatást egyértelműen meg kell határozni a szerkezetátalakítási tervben, mivel a versenytorzulást korlátozó intézkedések mértékének meghatározásakor nem lehet figyelembe venni a kizárólag az elbocsátott munkavállalókat célzó szociális intézkedésekhez nyújtott támogatást. A Bizottság a közös érdeket szem előtt tartva a szerkezetátalakítási tervvel összefüggésben biztosítani fogja, hogy a szerkezetátalakítás szociális hatásai minimálisak legyenek a támogatást nyújtó országon kívüli tagállamokban.

94.

Ha előzőleg jogellenes támogatást nyújtottak egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, melynek tekintetében a Bizottság elutasító határozatot és visszatérítési határozatot fogadott el, és e visszatérítés nem történt meg, megsértve a 659/1999/EK tanácsi rendelet (45) 14. cikkét, az ugyanazon vállalkozásnak az ezen iránymutatás szerint nyújtandó bármilyen támogatás elbírálása során figyelembe kell venni egyrészt a korábbi és az új támogatás halmozott hatását, másrészt azt, hogy a korábbi támogatást nem fizették vissza (46).

95.

A Bizottság olyan feltételeket és kötelezettségeket írhat elő, melyeket szükségesnek ítél annak biztosításához, hogy a támogatás ne torzítsa a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben, abban az esetben, amikor az érintett tagállam nem vállalt kötelezettséget ilyen rendelkezések elfogadására. A Bizottság például felszólíthatja a tagállamot arra, hogy bizonyos intézkedéseket saját maga hozzon meg, a kedvezményezettnek bizonyos kötelezettségeket írjon elő, vagy tartózkodjon attól, hogy a kedvezményezettnek a szerkezetátalakítási időszakban más típusú támogatásokat nyújtson.

96.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy átfogó állami támogatási honlapon, nemzeti vagy regionális szinten, közzéteszik a következő információkat:

Ettől a követelménytől el lehet tekinteni azon egyedi támogatások odaítélésére vonatkozóan, amelyek nem haladják meg az 500 000 EUR-t (az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban tevékeny kedvezményezettek esetében pedig a 60 000 EUR-t). Adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetében az egyedi támogatási összegekre (48) vonatkozó információ a következő sávokban adható meg (millió EUR): [0,06–0,5] (az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban tevékeny kedvezményezettek esetében); [0,5–1]; [1–2]; [2–5]; [5–10]; [10–30]; [30 és annál több].

Ezeket az információkat a támogatás nyújtásáról szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (49). A tagállamoknak a fent említett információt 2016. július 1-je előtt nem kell közzétenniük (50).

97.

A Szerződés 174. cikke értelmében a gazdasági és társadalmi kohézió az Európai Unió egyik elsődleges célkitűzése, és a 175. cikk alapján az Unió egyéb politikáinak is hozzá kell járulniuk e célkitűzés megvalósításához (51). A Bizottság ezért figyelembe fogja venni a regionális fejlesztés szükségleteit a támogatott területeken nyújtott szerkezetátalakítási támogatás értékelésekor. Az a tény, hogy egy nehézségekkel küzdő vállalkozás támogatott területen helyezkedik el, még nem indokolja a szerkezetátalakítási támogatással kapcsolatos megengedő megközelítést: közép-, illetve hosszú távon nem segíti ugyanis az adott régiót, ha mesterségesen életben tart egyes vállalkozásokat. Továbbá a regionális fejlesztés előmozdítása terén a régió saját érdekét a legjobban az szolgálja, ha a forrásait mihamarabb olyan tevékenységek fejlesztésére fordítja, amelyek életképesek és fenntarthatók. Végül a verseny torzulását még a támogatott területeken lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén is a minimálisra kell korlátozni. E kontextusban ugyancsak figyelembe kell venni a lehetséges ártalmas továbbgyűrűző hatásokat, amelyek az érintett területen vagy egyéb támogatott területeken előfordulhatnak.

98.

Így a 3. fejezetben felsorolt feltételek egyformán alkalmazandók a támogatott területekre is, még akkor is, ha figyelembe veszik a regionális fejlesztés szükségleteit. Támogatott területeken, amennyiben az adott ágazatra vonatkozó állami támogatási szabályok másként nem rendelkeznek, a Bizottság oly módon fogja alkalmazni a versenytorzulást korlátozó intézkedésekre vonatkozó 3.6.2. szakasz rendelkezéseit, hogy korlátozza a régiót érő negatív rendszerszintű hatásokat. Ez megvalósulhat a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése tekintetében kevésbé szigorú követelmények alkalmazásával. Különbséget kell tenni a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult területek, illetve a 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében támogatható területek között, az előbbi területek súlyosabb regionális problémáinak figyelembevétele érdekében. Amennyiben a támogatott területeken fennálló sajátos körülmények azt szükségessé teszik – pl. a kedvezményezettnek nehézséget okoz új piaci források előteremtése azért, mert a kedvezményezett a támogatott területen található – a Bizottság elfogadhat a 64. pont értelmében a szerkezetátalakítási költségek 50 %-ánál kisebb hozzájárulást.

99.

A Bizottság az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás értékelésekor figyelembe veszi az általános gazdasági érdekű szolgáltatások különös sajátosságait, valamint a szolgáltatásnyújtás folyamatosságának szükséges biztosítását, a Szerződés 106. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

100.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak szüksége lehet állami támogatásra annak érdekében, hogy olyan feltételek mellett folytathassák az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtását, amelyek összeegyeztethetők a hosszú távú életképességükkel. Ezért a 47. pont alkalmazásában a hosszú távú életképesség helyreállítása épülhet arra a feltételezésre, mely szerint bármilyen állami támogatás, mely teljesíti az ÁGÉSZ-keretszabályban (52), az ÁGÉSZ-határozatban (53), az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (54), az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (55), a légiközlekedési iránymutatásban (56), vagy a 3577/92/EGK tanácsi rendeletben (57) és a tengeri szállítási iránymutatásban (58) meghatározott összeegyeztethetőségi követelményeket, a továbbiakban is rendelkezésre áll a szerkezetátalakítási időszak előtti vagy alatti bármilyen megbízás időtartamára.

101.

Amikor a Bizottság az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat vizsgálja ezen iránymutatás alapján, figyelembe veszi a szóban forgó szolgáltatónak nyújtott összes állami támogatást, ideértve a közszolgáltatási kötelezettségekért járó bármilyen kompenzációt. Ugyanakkor, mivel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók rendes bevételeinek nagy része közszolgáltatásért járó kompenzációból származhat, az ilyen módon meghatározott teljes támogatási összeg igen nagy lehet a kedvezményezett méretéhez képest, és a kedvezményezett szerkezetátalakításához kapcsolódóan az államra nehezedő teher a ténylegesnél nagyobbnak tűnhet. Ezért a 3.5.2.1. szakaszban előírt saját hozzájárulás megállapításakor a Bizottság figyelmen kívül hagyja a közszolgáltatásért járó bármilyen kompenzációt, mely teljesíti az ÁGÉSZ-keretszabályban, az ÁGÉSZ-határozatban, vagy az 1370/2007/EK rendeletben vagy az 1008/2008/EK rendeletben, a légiközlekedési iránymutatásban vagy a 3577/92/EGK tanácsi rendeletben és a tengeri szállítási iránymutatásban meghatározott összeegyeztethetőségi követelményeket.

102.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközöket illetően nem célravezető előírni az ilyen eszközök elidegenítését a 3.6.2. szakaszban meghatározott, versenytorzulást korlátozó intézkedések révén. Ilyen esetekben a Bizottság alternatív intézkedések meghozatalát írhatja elő annak biztosítása érdekében, hogy a verseny ne torzuljon a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ilyen intézkedés irányulhat a tisztességes verseny mielőbbi bevezetésére a szóban forgó általános gazdasági érdekű szolgáltatás tekintetében.

103.

Amennyiben egy általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozás nem tud megfelelni ezen iránymutatás feltételeinek, a szóban forgó támogatás a belső piaccal nem összeegyeztethető. Ilyen esetekben a Bizottság engedélyezheti az ilyen támogatás kifizetését, amennyiben az szükséges az általános gazdasági érdekű szolgáltatás folyamatosságának biztosításához, amíg a szolgáltatás működtetésével új szolgáltatót nem bíznak meg. A Bizottság csak abban az esetben engedélyezi a támogatást, ha az érintett tagállam objektíven indokolja, hogy a támogatás összege és időtartama szigorúan arra a szintre korlátozódik, ami ahhoz szükséges, hogy a szolgáltatás működtetésével egy új szolgáltatót bízzon meg.

104.

Amennyiben a tagállamok az ezen iránymutatás alapján kívánnak támogatást nyújtani kkv-knak vagy állami tulajdonban lévő kisebb vállalkozásoknak, az ilyen támogatást rendes esetben programok keretében kell nyújtani. A programok alkalmazásával korlátozható az erkölcsi kockázathoz kapcsolódó versenytorzulás, mivel a tagállam előzetesen meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak történő támogatásnyújtás mellett dönthet.

105.

A programoknak meg kell határozniuk a műveletek során egy vállalkozásnak megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás nyújtására irányuló művelet részeként odaítélhető maximális támogatási összeget, beleértve a tervmódosítás esetét is. Az egy vállalkozásnak összesen nyújtott maximális támogatási összeg nem haladhatja meg a 10 millió EUR-t, ideértve a más forrásokból vagy más programok keretében szerzett támogatásokat is.

106.

Míg az ilyen programok összeegyeztethetőségének értékelése általában a 3., 4. és 5. fejezetben meghatározott feltételek alapján történik, bizonyos tekintetben helyénvaló egyszerűsített feltételeket biztosítani ahhoz, hogy a tagállamok ezeket a feltételeket a Bizottság újbóli bevonása nélkül alkalmazhassák, és csökkentsék az információszolgáltatás terén a kkv-kra és az állami tulajdonban lévő kisebb vállalkozásokra nehezedő terhet. Tekintettel a szóban forgó támogatás kis összegére és a kedvezményezettek kis méretére, a Bizottság úgy véli, hogy ilyen esetekben sokkal kisebb a jelentős versenytorzulás valószínűsége. Emiatt a 3., 4. és 5. fejezet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók ezekre a programokra, feltéve, hogy a 6.2., 6.3., 6.4. és 6.5. szakasz nem rendelkezik másképpen. Ez a fejezet az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatásokra, valamint a programok időtartamára és értékelésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

107.

Míg egyetlen kkv (59) megszűnése valószínűleg nem jár a 44. pont alkalmazása tekintetében szükséges mértékű szociális nehézséggel vagy piaci hiányossággal, a kkv-k tekintetében nagyobb a veszélye az értékek elvesztésének, amikor a hosszú távú életképességük helyreállítását célzó szerkezetátalakításra potenciálisan képes kkv-k likviditási problémák miatt nem tehetik meg a szerkezetátalakítást. Ezért a programok keretében nyújtott támogatások esetében elegendő a tagállamnak megállapítani, hogy a kedvezményezett megszűnése valószínűleg szociális nehézségekkel vagy piaci hiányossággal jár, nevezetesen:

108.

Az 50. ponttól eltérően a programok kedvezményezettjeinek nem kell benyújtaniuk piaci felmérést.

109.

Az 55. d) pontban meghatározott követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megmentési támogatást legfeljebb hat hónapig nyújtják, ez alatt az idő alatt elemzést kell készíteni a kedvezményezett helyzetéről. Ezen időszak vége előtt:

110.

Az 57. ponttól eltérően a tagállamoknak nem kell értékelniük, hogy az 56. pont szerint meghatározott ellentételezés megfelelő referenciaérték-e.

111.

A 64. ponttól eltérően a tagállamok megfelelőnek tekinthetik a saját hozzájárulást, ha annak összege középvállalkozások esetében legalább a szerkezetátalakítási költségek 40 %-a, vagy kisvállalkozások esetében legalább a szerkezetátalakítási költségek 25 %-a.

112.

Annak a tagállamnak, amely megmentési támogatást, szerkezetátalakítási támogatást vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatást szándékozik nyújtani, ellenőriznie kell, hogy teljesül-e a 3.6.1. szakaszban meghatározott „először és utoljára” elv. E célból a tagállamnak meg kell állapítania, hogy az érintett vállalkozás korábban kapott-e már megmentési támogatást, szerkezetátalakítási támogatást vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatást, ideértve az ezen iránymutatás alkalmazásának dátuma előtt nyújtott, valamint a be nem jelentett támogatásokat is. Ha volt ilyen, és kevesebb mint 10 év (60) telt el a megmentési támogatás vagy az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás nyújtása, illetve a szerkezetátalakítási időszak vége vagy a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának leállítása óta (attól függően, hogy melyik a legutóbbi), nem nyújtható további megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás, az alábbiak kivételével:

113.

A versenytorzulást korlátozó intézkedések várhatóan aránytalan hatást gyakorolnak a kisvállalkozásokra, különösen a tekintetben, hogy az ilyen intézkedések végrehajtása teherrel jár. A 76. ponttól eltérően ezért a tagállamoknak nem kell ilyen intézkedéseket megkövetelniük a kisvállalkozásoktól, kivéve, ha ezt az adott ágazatban az állami támogatási szabályok előírják. A kisvállalkozások rendes esetben nem növelhetik kapacitásukat a szerkezetátalakítási időszak alatt.

114.

Bizonyos esetekben lehet, hogy egy vállalkozás szerkezetátalakítási támogatás nélkül le tudja zárni a szerkezetátalakítást, feltéve, hogy hozzá tud jutni a megmentési támogatás feltételei alapján nyújtott támogatáshoz képest hosszabb időtartamú likviditási támogatáshoz. A tagállamok olyan programokat is bevezethetnek, amelyek lehetővé teszik likviditási támogatás (ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás) nyújtását egy hat hónapnál hosszabb időszakra, a következő feltételek mellett:

115.

Az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatásnak a következő feltételeket kell teljesítenie:

116.

Az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás ellentételezését a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben meghatározott referencia-kamatlábnál nem kisebb kamatlábon kell megállapítani a normális fedezeti szinteket kínáló, gyenge vállalkozások számára (jelenleg: 1 éves IBOR kamatlábak plusz 400 bázispont) (61). A állami támogatásból való kilépés ösztönzése végett a ráta növekedése nem haladhatja meg az 50 bázispontot az első részlet kedvezményezettnek történő kifizetésétől számított 12 hónap lejárta után (ebbe nem tartozik bele a megmentési támogatás ezt közvetlenül megelőző időszaka).

117.

Az ideiglenes szerkezetátalakítási támogatást arra az összegre kell korlátozni, amellyel biztosítható, hogy a kedvezményezett 18 hónapig fenntarthassa üzleti tevékenységét. Ennek az összegnek a megállapításakor tekintetbe kell venni az I. mellékletben található képlettel kiszámított összeget; az olyan támogatás, amely meghaladja a képlettel kiszámított összeget, csak akkor nyújtható, ha a támogatást kellően indokolják a kedvezményezett következő 18 hónapra szóló likviditási igényeit ismertető likviditási tervvel.

118.

A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy korlátozzák bizonyos programok időtartamát (rendes esetben legfeljebb négy évre), és hogy végezzék el ezeknek a programoknak az értékelését.

119.

Azokat a programokat kell értékelni, amelyek esetében különösen nagy a potenciális versenytorzulás kockázata. Az ilyen programoknál fennáll a verseny jelentős korlátozásának kockázata, ha a végrehajtásukat nem vizsgálják felül kellő időben.

120.

Tekintve a célkitűzéseket, továbbá annak érdekében, hogy a tagállamokra ne nehezedjen aránytalanul nagy teher a kisebb támogatási projektek tekintetében, ez kizárólag a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező vagy új jellemzőket tartalmazó támogatási programok esetében, illetve várható jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változás esetén írható elő. Az értékelést az állami támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell elvégeznie közös módszertan (62) alapján, az értékelést pedig nyilvánosságra kell hozni. Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, az értékelést kellő időben – és a program lejártakor minden esetben – be kell nyújtani a Bizottság számára. Az értékelés pontos hatókörét és az értékelés elvégzésének módját a támogatási intézkedést jóváhagyó határozat állapítja meg. Az összes hasonló célra irányuló, későbbi támogatási intézkedés során figyelembe kell venni az említett értékelés eredményeit.

121.

A Bizottság lehetőség szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy egy hónapon belül döntést hozzon a 3. fejezetben meghatározott összes feltételnek és a következő kumulatív követelményeknek megfelelő megmentési támogatásokról:

122.

A kedvezményezett köteles teljes mértékben végrehajtani a szerkezetátalakítási tervet, és eleget tenni a Bizottság támogatást engedélyező határozatában megállapított minden egyéb kötelezettségnek. A Bizottság a támogatással való visszaélésnek tekinti a terv végrehajtásával kapcsolatos bármely mulasztást vagy az egyéb kötelezettségek be nem tartását, a 659/1999/EK rendelet 23. cikkének sérelme nélkül, és nem érintve a kereset Bírósághoz történő benyújtásának lehetőségét, a Szerződés 108. cikke (2) bekezdése második albekezdése szerint.

123.

Amennyiben a szerkezetátalakítási műveletek több éven keresztül tartanak és jelentős összegű támogatás kapcsolódik hozzájuk, a Bizottság előírhatja, hogy a szerkezetátalakítási támogatást részletekben folyósítsák, és az egyes részletek folyósítását a következőktől tegyék függővé:

124.

A szerkezetátalakítási támogatás jóváhagyását követően az érintett tagállam a szerkezetátalakítási időszakban kérheti a Bizottság hozzájárulását a szerkezetátalakítási terv és a támogatási összeg módosításához. A Bizottság a következő feltételek teljesülése esetén engedélyez ilyen változtatásokat:

125.

Ha a Bizottság által előírt feltételek vagy a tagállam által tett vállalások enyhülnek, a támogatási összeget megfelelően csökkenteni kell vagy más feltételek írhatók elő.

126.

Amennyiben az érintett tagállam a Bizottság kellő tájékoztatása nélkül változtatásokat eszközöl a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben, vagy a kedvezményezett eltér a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervtől, a Bizottság eljárást kezdeményez a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében, amint arról a 659/1999/EK rendelet 16. cikke (a támogatással való visszaélés) rendelkezik, a 659/1999/EK rendelet 23. cikkének sérelme nélkül, és nem érintve a kereset Bírósághoz történő benyújtásának lehetőségét, a Szerződés 108. cikke (2) bekezdése második albekezdése szerint.

127.

Amennyiben a szerkezetátalakítási támogatást ezen iránymutatás fényében vizsgálják, a szerkezetátalakítási időszak alatt nyújtott bármilyen más támogatások – még a már engedélyezett program keretében nyújtottak is – befolyásolhatják a Bizottságnak a versenytorzulást korlátozó intézkedések szükséges mértékére vonatkozó értékelését.

128.

Ezért a szerkezetátalakítási támogatás bejelentéseiben fel kell tüntetni minden olyan egyéb támogatást, amelyet a szerkezetátalakítási időszak alatt a kedvezményezettnek nyújtani terveznek, kivéve, ha arra a de minimis szabály vagy mentességi rendeletek irányadóak. A szerkezetátalakítási támogatás értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi az ilyen támogatást.

129.

A szerkezetátalakítási időszak alatt ténylegesen nyújtott bármely támogatást, beleértve a jóváhagyott programnak megfelelően nyújtott támogatást is, egyedileg be kell jelenteni a Bizottságnak, amennyiben arról a Bizottságot nem tájékoztatták, amikor meghozta határozatát a szerkezetátalakítási támogatásról.

130.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott programok keretében történő támogatásnyújtással ne lehessen megkerülni ezen iránymutatás követelményeit.

131.

A 659/1999/EK rendeletnek és a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletnek (63) megfelelően a tagállamoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. Ezeket az éves jelentéseket a Bizottság a honlapján közzéteszi.

132.

Amikor a Bizottság ezen iránymutatás alapján határozatot hoz, további jelentéstételi kötelezettségeket írhat elő a nyújtott támogatásra vonatkozóan. Ennek célja annak ellenőrzése, hogy betartották-e a támogatási intézkedést jóváhagyó határozatot. A Bizottság bizonyos esetekben kérheti egy ellenőrző megbízott, egy elidegenítésért felelős vagyonkezelő, vagy mindkettő kinevezését a támogatás jóváhagyásához kapcsolódó bármilyen feltételnek vagy kötelezettségnek való megfelelés biztosítása érdekében.

133.

A Szerződés 108. cikke (1) bekezdése szerint a Bizottság javasolja, hogy a tagállamok, amennyiben szükséges, módosítsák a létező támogatási programjaikat, és azokat legkésőbb 2015. február 1-jéig hozzák összhangba ezzel az iránymutatással. A jövőben a Bizottság csak e rendelkezések betartása esetén engedélyez támogatási programokat.

134.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a 133. pontban javasolt megfelelő intézkedésekhez az ezen iránymutatás Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított két hónapon belül adják kifejezett, feltétel nélküli beleegyezésüket. Bármely tagállam válaszának hiányában a Bizottság úgy tekinti, hogy a szóban forgó tagállam nem fogadja el a javasolt intézkedéseket.

135.

A Bizottság ezt az iránymutatást 2014. augusztus 1. és 2020. december 31. között fogja alkalmazni.

136.

A Bizottság a 2014. augusztus 1-jét megelőzően beérkezett bejelentéseket a bejelentés időpontjában hatályos feltételek alapján bírálja el.

137.

Minden olyan megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét, amelyet a Bizottság engedélye nélkül és ezáltal a Szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtottak, a Bizottság ezen iránymutatás alapján vizsgálja meg, amennyiben a támogatás egy részét, illetve egészét az iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után nyújtották.

138.

A Bizottság minden egyéb esetben a támogatás nyújtásának időpontjában alkalmazandó iránymutatás alapján folytatja le a vizsgálatot.

139.

A 136., a 137. és a 138. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság 2014. augusztus 1-jétől az 5. fejezet rendelkezéseit alkalmazza a nehéz helyzetben lévő, általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak nyújtott támogatások vizsgálatakor, függetlenül attól, hogy a támogatást mikor jelentették be vagy mikor nyújtották.

140.

Abban az esetben, amikor a Bizottság az ÁGÉSZ-keretszabály 9. bekezdése alapján ezen iránymutatás szerint olyan támogatást vizsgál, melyet 2012. január 31. előtt nyújtottak nehéz helyzetben lévő ÁGÉSZ-szolgáltatónak, az ilyen támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti, ha a támogatás megfelel az ÁGÉSZ-keretszabály rendelkezéseinek, a 9., 14., 19., 20., 24., 39. és 60. bekezdés kivételével.