1.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 204/1

I. RÉSZ

1. fejezet

2. fejezet

2.1.

2.2.

2.3.

2.4.

2.5.

3. fejezet

3.1.

3.2.

3.3.

3.4.

3.5.

3.6.

3.7.

II. RÉSZ

1. fejezet

1.1.

1.1.1.

1.1.1.1.

1.1.1.2.

1.1.1.3.

1.1.1.4.

1.1.2.

1.1.3.

1.1.4.

1.1.5.

1.1.5.1.

1.1.5.2.

1.1.6.

1.1.7.

1.1.8.

1.1.9.

1.1.10.

1.1.10.1.

1.1.10.2.

1.1.10.3.

1.1.11.

1.2.

1.2.1.

1.2.1.1.

1.2.1.2.

1.2.1.3.

1.2.1.4.

1.2.1.5.

1.2.1.6.

1.2.1.7.

1.2.2.

1.2.2.1.

1.2.2.2.

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

1.3.3.

1.3.4.

1.3.5.

1.3.6.

2. fejezet

2.1.

2.1.1.

2.1.2.

2.1.3.

2.1.4.

2.1.5.

2.1.6.

2.2.

2.3.

2.4.

2.5.

2.6.

2.7.

2.8.

2.8.1.

2.8.2.

2.8.3.

2.8.4.

2.8.5.

2.8.6.

2.9.

2.9.1.

2.9.2.

3. fejezet

3.1.

3.2.

3.3.

3.4.

3.5.

3.6.

3.7.

3.8.

3.9.

3.10.

3.11.

III. RÉSZ

1.

2.

3.

4.

5.

6.

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(2)

Ugyanakkor az általános tilalom ellenére szükség lehet állami támogatásra a piaci hiányosságok kezeléséhez, a jól működő és igazságos gazdaság biztosítása érdekében. Ezért a Szerződés lehetőséget biztosít számos szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatban állami támogatás nyújtására. A mezőgazdasági és erdészeti ágazat szempontjából különösen fontos, hogy egyrészt a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban összeegyeztethetőnek minősül a belső piaccal a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás. Másodsorban a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatást, feltéve, hogy az nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelem feltételeit.

(3)

A mezőgazdasági ágazat sajátosságai miatt továbbá a Szerződés 42. cikke értelmében a versenyszabályok csak az Európai Parlament és a Tanács által meghatározott mértékben alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására.

(4)

A Bizottság ezekben az iránymutatásokban meghatározza azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyek teljesülése esetén a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek támogatása a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és meghatározza a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésében szereplő feltételeket teljesítő térségek azonosítására vonatkozó kritériumokat. A 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott támogatás tekintetében a Bizottság ebben a dokumentumban meghatározza azokat a feltételeket, amelyek ellenőrzésre kerülnek annak megállapításához, hogy valamely, természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatásnak minősülő intézkedésre valóban vonatkozik-e az említett cikk.

(5)

A mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatások a szélesebb értelemben vett közös agrárpolitikába (a KAP-ba) épülnek be. A KAP keretében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek részére. Mivel valamely állami támogatás gazdasági hatásai nem változnak attól függően, hogy azt (akár részben) az Unió vagy kizárólag egy tagállam finanszírozza-e, a Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatások ellenőrzésére irányuló politikája, valamint az Unió saját közös agrárpolitikája alapján nyújtott támogatás között elvileg összhangnak és koherenciának kell lennie. Az állami támogatás alkalmazása ezért csak abban az esetben indokolható, ha összhangban van a szakpolitikai célkitűzésekkel, és különösen a KAP-reform (1) 2020-ig megvalósítandó célkitűzéseivel. Ebből következően amikor a Bizottság alkalmazza és értelmezi ezen iránymutatások szabályait egy-egy konkrét támogatási program kapcsán, figyelembe veszi a KAP-ra vonatkozó szabályokat és politikákat is.

(6)

A következő európai uniós jogi aktusok különösen fontosak a KAP-hoz kapcsolódó állami támogatások megítélése szempontjából:

(7)

A KAP két pilléren alapszik: az első pillér a mezőgazdasági piacok működéséhez és az élelmiszer-ellátási lánchoz (1308/2013/EU rendelet, 3/2008/EK rendelet, 228/2013/EU rendelet és 229/2013/EU rendelet), valamint a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményektől és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményétől függő közvetlen kifizetésekhez (1307/2013/EU rendelet) kapcsolódó eszközökből áll. Ezek az eszközök együttesen alkotják az Unióban tevékenykedő mezőgazdasági termelők támogatásának alapját, és teremtik meg az egész Unióban a fenntartható gazdálkodás folytatásának feltételeit. Az első pillérbe tartozó intézkedések a tagállamok számára kötelezőek, és igen kevés kivételtől eltekintve nem nyújtható hozzájuk társfinanszírozás. Ez biztosítja, hogy közös politika kerüljön alkalmazásra a belső piacon. A KAP második pillére az 1305/2013/EU rendelet által szabályozott vidékfejlesztési politika, amelynek célja a mezőgazdaság versenyképességének, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak, az éghajlatváltozás elleni fellépésnek és a vidéki térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének javítása. A vidékfejlesztési intézkedések főleg önkéntes, szerződéses jellegű intézkedések, amelyeket egy stratégiai kereten belül társfinanszíroznak és dolgoznak ki, és amelyeket az Unió nemzeti, regionális és helyi szintű vidékfejlesztési prioritásainak megfelelő vidékfejlesztési programok által hajtanak végre.

(8)

A Szerződés 39. cikkének (1) bekezdése szerint a KAP célkitűzései: a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, valamint a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása. A Szerződés 39. cikkének (2) bekezdése szerint a KAP és az alkalmazásához szükséges különleges módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét, a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét, valamint azt a tényt, hogy a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat.

(9)

A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, és új kihívásokkal kell szembenéznie az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, valamint a vidéki gazdaság életben tartása terén. E jelentős kihívások kezeléséhez a Bizottság „A KAP jövője 2020-ig” című közleményben (10) a 2014 és 2020 közötti KAP számára a következő célkitűzéseket vázolta fel: 1. fenntartható élelmiszer-termelés; 2. a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés; valamint 3. kiegyensúlyozott területi fejlődés.

(10)

A KAP szerves részeként a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési politikának az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia: 1. a mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása; 2. a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés biztosítása; valamint 3. a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének megvalósítása, munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve. E vidékfejlesztési célkitűzések teljesítésére a következő uniós vidékfejlesztési prioritások keretében kell törekedni: 1. a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben; 2. a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása; 3. az élelmiszerlánc szervezésének, így többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az előmozdítása; 4. a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással érintett ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; 5. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; valamint 6. a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben (11).

(11)

A KAP célkitűzései továbbá a Bizottság 2010. március 3-i, „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményének (12) és az erőforrás-hatékony Európára irányuló kiemelt kezdeményezésnek (13) a versenyképességgel, az éghajlattal, az energiával és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzései körébe is beletartoznak.

(12)

A mezőgazdaságra, az erdészetre és a vidéki térségekre vonatkozó állami támogatási politikát be kell építeni az állami támogatási szabályozás átfogó korszerűsítésére irányuló bizottsági kezdeményezésbe is. Az állami támogatások szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményében (14) a Bizottság három, az állami támogatások ellenőrzésének korszerűsítésével megvalósítandó célkitűzést hirdetett meg: 1. a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés ösztönzése a versenyző belső piacon; 2. a Bizottság előzetes ellenőrzésének a belső piacra legnagyobb hatást gyakorló esetekre történő összpontosítása, ugyanakkor a tagállamokkal való együttműködés erősítése az állami támogatásokra vonatkozó szabályok végrehajtása terén; valamint 3. a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb határozathozatal. A közleményben a Bizottság közös megközelítés követésére szólított fel a különböző iránymutatások és keretszabályok felülvizsgálata terén, hogy erősödhessen a belső piac, szükségesnek tartotta a közkiadások hatékonyságának növelését az állami támogatások közös érdekű célokra való fordítása révén, továbbá az ösztönző hatás alaposabb ellenőrzését és a támogatásoknak a szükséges minimumra való korlátozását, valamint a támogatások által a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt lehetséges negatív hatások elkerülését. Az ezen iránymutatásokban meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek az említett közös értékelési elveken alapulnak, és a bejelenthető támogatási programok, valamint az egyedi támogatások esetében alkalmazandók.

(13)

Amennyiben a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekről van szó, a Szerződés 42. cikkének megfelelően a Szerződés 107–109. cikkében megállapított, állami támogatásokra vonatkozó szabályok csak olyan mértékben alkalmazandók, ahogyan azt az Európai Parlament és a Tanács meghatározza.

(14)

Az általános szabály az, hogy az 1308/2013/EU rendelet 211. cikke (1) bekezdésének megfelelően az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére. Engedélyezhetők ugyanakkor különböző eltérések ettől az általános elvtől, ezeket többek között az 1308/2013/EU rendelet 211. cikkének (2) bekezdése, az 1307/2013/EU rendelet 13. cikke, a 3/2008/EK rendelet 13. cikkének (6) bekezdése, a 228/2013/EU rendelet 23. cikke, valamint a 229/2013/EU rendelet 17. cikke állapítja meg.

(15)

A vidékfejlesztés támogatása tekintetében az állami támogatási szabályok alkalmazhatóságára vonatkozó általános elvet ebben az összefüggésben az 1305/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdése határozza meg. Az említett rendelet 81. cikkének (2) bekezdése és 82. cikke értelmében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók az 1305/2013/EU rendelettel összhangban és annak megfelelően teljesített tagállami kifizetésekre, illetve a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozásra.

(16)

Ezért az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók sem a vidékfejlesztés támogatásának társfinanszírozására (sem az EMVA-ból finanszírozott, sem a nemzeti részre), sem az ilyen támogatásokon felüli kiegészítő nemzeti finanszírozásra, amennyiben a szóban forgó intézkedés a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, és a vidékfejlesztési program részét képezi.

(17)

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok ugyanakkor teljes mértékben alkalmazandók minden, a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső, társfinanszírozott támogatási intézkedésre (mind az EMVA-ból finanszírozott, mind a nemzeti részre), valamint az ilyen intézkedésekhez nyújtott, az 1305/2013/EU rendeletben előírt kiegészítő nemzeti finanszírozásra a következő esetekben: a) vidéki térségekben folytatott tevékenységeket támogató intézkedések és b) erdészeti intézkedések.

(18)

Amennyiben egy tagállam kizárólag nemzeti forrásokból (vagyis EMVA társfinanszírozás nélkül) kíván finanszírozni egy nagyrészt egy adott vidékfejlesztési intézkedés feltételeivel összhangban kialakított intézkedést („vidékfejlesztési jellegű intézkedés”), az állami támogatásokra vonatkozó szabályok teljes mértékben alkalmazandók, függetlenül attól, hogy az intézkedés a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozik-e.

(19)

A Bizottság ezen iránymutatásokat támogatási programokra és egyedi támogatásokra alkalmazza.

(20)

Ezek az iránymutatások az elsődleges mezőgazdasági termeléshez, a mezőgazdasági termékek másik mezőgazdasági terméket eredményező feldolgozásához, valamint a mezőgazdasági termékek forgalmazásához nyújtott állami támogatásokra alkalmazandók.

(21)

Az ezen iránymutatások I. részének 2.1. szakaszában kifejtett általános megfontolások alapján a vidékfejlesztési politikával való összhang biztosítása és az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés egyszerűsítése érdekében indokolt ezen iránymutatásokba foglalni egyes, a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső, az EMVA-ból társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket, a kiegészítő nemzeti finanszírozási intézkedéseket vagy a tisztán nemzeti forrásokból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű intézkedéseket is. Ezért ezen iránymutatások megállapítják a mezőgazdasági ágazat mellett az erdészeti ágazatnak és a vidéki térségekben működő vállalkozásoknak nyújtott olyan állami támogatásokra vonatkozó összeegyeztethetőségi kritériumokat is, amelyek egyébként a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül esnek.

(22)

Az állami támogatásoknak és azok állami támogatásokra vonatkozó általános elveknek való megfelelésének vizsgálatakor a Bizottság a lehetséges mértékben figyelembe fogja venni az 1305/2013/EU rendeletben, annak végrehajtási rendelkezéseiben és az ahhoz kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt feltételeket.

(23)

A fent említett megfontolásokra tekintettel ezen iránymutatások alkalmazási köre a támogatások következő kategóriáira terjed ki:

(24)

A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztéshez nyújtott, az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkében és az 1305/2013/EU rendelet 42–45. cikkében említett támogatásra, amely konkrét helyi problémák kezelése céljából helyi partnerségek által tervezett és végrehajtott egyedi projekteket érint, alkalmazhatók ezen iránymutatások, amennyiben a támogatás megfelel a kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó, ezekben az iránymutatásokban meghatározott feltételeknek.

(25)

Ezen iránymutatások elviekben a kkv-knak és nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra is vonatkoznak. A nagyvállalkozásokat általában kevésbé érintik a piaci hiányosságok, mint a kkv-kat. Emellett a nagyvállalkozások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nagyobb valószínűséggel jelentős szereplők a piacon, és ezért a nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás bizonyos esetekben különösen torzíthatja a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon. Mivel a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben működő nagyvállalkozásoknak és egyéb nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás a verseny hasonló torzulását idézheti elő, az ezen iránymutatásokban megállapított, a nagyvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályokat össze kell hangolni az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokkal, és azokra alkalmazni kell az ezen iránymutatások I. részének 3. fejezetében meghatározott közös értékelési elveket. E közös értékelési elvek sérelme nélkül a vidékfejlesztési intézkedések tekintetében a nagyvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályokat a vidékfejlesztési politikával való összhang és koherencia érdekében összhangba kell hozni az 1305/2013/EU rendelet megfelelő szabályaival. Az állattenyésztési ágazatot érintő, az 1305/2013/EU rendelet hatályán kívül eső támogatási intézkedések tekintetében a Bizottság fenntartja korábbi politikáját, amely szerint a nagyvállalkozásoknak maguknak kell finanszírozniuk ezen intézkedések költségeit. Ezért az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatást a kkv-kra kell korlátozni.

(26)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások (15) elvben nem tartoznak ezen iránymutatások hatálya alá. A Bizottság megítélése szerint a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások – mivel puszta létük van veszélyben – nem tekinthetők egyéb közérdekű célkitűzések elősegítésére alkalmas eszközöknek addig, ameddig életképességük nem biztosított. Ezért amennyiben a támogatás kedvezményezettje a (35) 15. pont értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, a támogatást a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (16) vagy az azt módosító vagy felváltó rendelkezések szerint kell értékelni. Ez az elv nem alkalmazandó a természeti katasztrófák és a rendkívüli események által okozott károk ellentételezésére nyújtott, az ezen iránymutatások II. részének 1.2.1.1. és 2.1.3. szakaszában említett támogatás esetében, amely a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal. Ha egy a mezőgazdasági vagy erdészeti ágazatban működő vállalkozás nehéz pénzügyi helyzetét az ezen iránymutatások II. részének 1.2.1.2., 1.2.1.3., 1.2.1.5., 2.1.3. vagy 2.8.5. szakaszában említett kockázati esemény okozta, az ilyen kockázati események által okozott veszteségek vagy károk ellentételezésére vagy orvoslásához, illetve a növénykárosítók felszámolásához kapcsolódó költségek fedezésére támogatást lehet nyújtani ezen iránymutatásoknak megfelelően, és a támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében továbbra is a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülhet. Ezenkívül a közegészség védelme érdekében és a vészhelyzetre tekintettel az elhullott állatok megsemmisítéséhez és elszállításához nyújtott, az 1.2.1.4. szakaszban szereplő támogatás, valamint az 1.2.1.3. szakaszbeli (375) c) pontban említett, állatbetegségek esetén végrehajtott felszámolási intézkedésekhez nyújtott támogatás esetében bizonyos feltételek mellett indokolt elkerülni a vállalkozások gazdasági helyzete alapján történő megkülönböztetést.

(27)

Az olyan vállalkozásnak nyújtott támogatás értékelésekor, amellyel szemben még nem teljesített, valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget (17). Ez nem vonatkozik a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatásokra.

(28)

A Bizottság nem engedélyezi az akár harmadik országokba, akár tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó olyan támogatásokat, amelyek közvetlenül az exportált mennyiségekhez kapcsolódnak, sem a hazai áruknak az importált áruk rovására történő felhasználásától függő támogatásokat, sem pedig a forgalmazási hálózat létrehozására és működtetésére vagy az exporttevékenységekkel kapcsolatos bármely egyéb kiadások fedezésére szolgáló támogatásokat. Elviekben nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez, illetve olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

(29)

A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a – például adójellegű díjakon alapuló – finanszírozási rendszert be kell jelenteniük, amennyiben a rendszer a támogatási intézkedés szerves részét képezi (lásd a T-275/11. sz. ügyben hozott ítélet 41–44. pontját) (18).

(30)

A Bizottság az ezen iránymutatások vagy bármely más vonatkozó állami támogatási szabály hatálya alá nem tartozó támogatási intézkedéseket eseti alapon, közvetlenül a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése alapján értékeli, figyelembe véve a Szerződés 107., 108. és 109. cikkében meghatározott szabályokat, a KAP-ot és analógia útján ezen iránymutatásokat, ha lehetséges. Az ezen iránymutatások hatálya alá nem tartozó állami támogatást bejelentő tagállamoknak be kell bizonyítaniuk, hogy a szóban forgó állami támogatás megfelel az ezen iránymutatások I. részének 3. fejezetében meghatározott közös értékelési elveknek. A Bizottság az ilyen intézkedéseket csak akkor hagyja jóvá, ha az ágazat fejlődéséhez történő pozitív hozzájárulás egyértelműen túlsúlyban van a belső piaci verseny torzulásának és a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolásának kockázatával szemben.

(31)

Az állami támogatási szabályozás egyszerűsítése érdekében és a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben működő vállalkozások és más vállalkozások közötti hasonlóságok miatt a támogatások összeegyeztethetőségének kritériumait megállapító általános állami támogatási eszközöket alkalmazni kell az ezen iránymutatások hatálya alá tartozó ágazatokra. Ez különösen a következő jogi eszközökre vonatkozik: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás, a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (19) vagy az azt módosító vagy felváltó rendelkezések, a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás (20) vagy az azt módosító vagy felváltó rendelkezések, az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló uniós iránymutatás (21), illetve az azt módosító vagy felváltó rendelkezések, a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatás (22) vagy az azt módosító vagy felváltó rendelkezések, a képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumairól szóló bizottsági közlemény (23), illetve az azt módosító vagy felváltó rendelkezések, a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumairól szóló bizottsági közleménye (24), illetve az azt módosító vagy felváltó rendelkezések, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogi eszközök (25).

(32)

A fenti horizontális eszközök alkalmazandók a mezőgazdasági termékek termelésére, feldolgozására és forgalmazására is, kivéve, ha ezen iránymutatások különleges szabályokat írnak elő. Ezek az iránymutatások a környezetvédelem területén különleges támogatási intézkedésekről rendelkeznek, ilyen például az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos, valamint az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás (a II. rész 1.1.5. szakasza), a Natura 2000 területekhez és a víz-keretirányelvhez (26) kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás (a II. rész 1.1.6. szakasza), valamint az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatás (a II. rész 1.1.8. szakasza). Az elsődleges mezőgazdasági termelés területén a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához nyújtott beruházási támogatásokat az ezen iránymutatások II. részének 1.1.1.1. szakaszában meghatározott szabályok alapján értékelik. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozások részére nyújtott környezetvédelmi támogatás akkor minősül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha megfelel a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatásban foglalt feltételeknek. Az energia-megtakarítással, bioüzemanyagokkal és megújuló forrásból származó energiával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatások nem tartoznak ezen iránymutatások II. része 2. és 3. fejezetének hatálya alá, mivel az ilyen támogatásoknak a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatásnak kell megfelelniük, hacsak nem élveznek mentességet a bejelentési kötelezettség alól. A megújuló forrásból származó energia előállításához, valamint a bioüzemanyagok mezőgazdasági üzemekben történő előállításához kapcsolódó elsődleges mezőgazdasági termelés terén történő beruházásokhoz nyújtott támogatások azonban ezen iránymutatás hatálya alá tartozhatnak, amennyiben az előállított mennyiség nem haladja meg a szóban forgó mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafelhasználását (1.1.1.1. szakasz).

(33)

Az ágazat sajátosságai miatt a regionális állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatás (27) nem alkalmazandó az elsődleges mezőgazdasági termékek termeléséhez nyújtott támogatásra. Alkalmazandó azonban – az ezen iránymutatásokban meghatározott mértékben – a mezőgazdasági termékek feldolgozására és a mezőgazdasági termékek forgalmazására.

(34)

Az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályok és ezen iránymutatások célzottabb rendelkezései egyaránt vonatkozhatnak az erdészeti ágazatban vagy vidéki térségekben működő vállalkozásokra. Az erdészeti ágazatban vagy vidéki térségekben működő vállalkozások számára nyújtott támogatások adott esetben az állami támogatásra vonatkozó általános uniós szabályok (különösen a regionális állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatás, a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere, valamint a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás) feltételei alapján és azoknak megfelelően is összeegyeztethetőnek minősíthetők.

(35)

Ezen iránymutatások alkalmazásában:

(36)

Amennyiben teljesülnek a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének feltételei, a tagállamoknak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelenteniük a Bizottságnak a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatást, és nem hajthatják végre a tervezett intézkedést, amíg az eljárásban végső határozat nem születik; kivételt képeznek ez alól azok az intézkedések, amelyek megfelelnek a valamely csoportmentességi rendeletben meghatározott feltételeknek.

(37)

A támogatási program keretében nyújtott egyedi támogatás továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, ha a támogatás összege meghaladja a következő bejelentési küszöbértékeket:

(38)

Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Bizottság általában azt elemzi, hogy a támogatási intézkedés kialakítása biztosítja-e azt, hogy a támogatásnak valamely közös érdekű célkitűzés eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt potenciálisan negatív hatásait.

(39)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közlemény a Bizottság által végzett összeegyeztethetőség-értékelések során valamennyi támogatási intézkedésre alkalmazható közös elvek azonosítására és meghatározására szólított fel. E célból a Bizottság csak azokat a támogatási intézkedéseket tekinti a Szerződéssel összeegyeztethetőnek, amelyek az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

(40)

Egyes programkategóriák általános egyenlegét ezenkívül a (720)–(723) pontokban kifejtetteknek megfelelően utólagos értékelésnek kell alávetni. Ilyen esetekben a Bizottság korlátozhatja az érintett programok időtartamát (rendszerint négy évre vagy annál rövidebb időtartamra), későbbi hosszabbításuk ismételt bejelentésének lehetősége mellett.

(41)

Emellett ha az állami támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolt feltételek (beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben ez az intézkedés szerves részét képezi) szükségképpen az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható összeegyeztethetőnek a belső piaccal (38). Különösen a következő támogatások járnak szükségképpen az uniós jog megsértésével:

(42)

A közös értékelési elveket a KAP sajátos környezetében kell vizsgálni. Ezért ezen általános versenypolitikai megfontolások valamennyi, ezen iránymutatások hatálya alá tartozó támogatásra vonatkoznak, kivéve, ha a mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó különleges megfontolások miatt ezen iránymutatások I. részének 3.1–3.7. szakasza eltéréseket ír elő.

(43)

A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás célkitűzése a fenntartható élelmiszer-termelés biztosítása, valamint az erőforrások hatékony és fenntartható használatának előmozdítása az intelligens és fenntartható növekedés elérése érdekében.

(44)

A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatásnak szorosan kapcsolódnia kell a KAP-hoz, meg kell felelnie az ezen iránymutatások (10) pontjában említett vidékfejlesztési célkitűzéseknek, és összeegyeztethetőnek kell lennie a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének szabályaival.

(45)

Az állami támogatásokra vonatkozó általános elvekkel együtt a vidékfejlesztési célkitűzéseket is figyelembe kell venni a támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor.

(46)

A Bizottság úgy véli, hogy az 1305/2013/EU rendelet, annak végrehajtási aktusai és a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján és azokkal összhangban, illetve egy vidékfejlesztési program keretében, kiegészítő nemzeti finanszírozásként végrehajtott intézkedések önmagukban megfelelnek a vidékfejlesztési célkitűzéseknek és hozzájárulnak azok teljesítéséhez.

(47)

A vidékfejlesztési programoknak megfelelően az EMVA-ból társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedésekkel való összhang megteremtése érdekében a kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű intézkedések tekintetében a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy az elbírálandó állami támogatás hogyan illeszkedik a vonatkozó vidékfejlesztési programokhoz és mennyiben felel meg azoknak. Minden bejelentéshez csatolni kell az erre vonatkozó dokumentációt.

(48)

A Bizottság úgy tekinti, hogy a vidékfejlesztési célkitűzésekhez való hozzájárulás elve érvényesül az ezen iránymutatások II. részének 1.2., 1.3., 2.8. és 2.9. szakaszában szereplő, a vidékfejlesztés alkalmazási körén kívül eső támogatási intézkedések esetében, mivel a Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett arra vonatkozóan, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a vidékfejlesztési célkitűzések megvalósításához.

(49)

Egy egyedileg bejelenthető beruházási projektekre irányuló támogatás program keretében történő odaítélésekor a támogatást nyújtó hatóságnak igazolnia kell, hogy a kiválasztott projekt hozzájárul a program célkitűzéséhez, és ezáltal a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások célkitűzéseihez. E célból a tagállamok figyelembe vehetik a támogatást igénylő által közölt információkat, amelyeknek ismertetniük kell a beruházás pozitív hatásait.

(50)

A mezőgazdasági ágazat sajátos jellege miatt (39), habár az állami támogatásra vonatkozó szabályok általában alkalmazandók ebben az ágazatban, alkalmazásuk továbbra is a KAP első pillérének rendeleteiben meghatározott rendelkezésektől függ. Más szóval, az állami támogatási intézkedések tagállamok általi alkalmazása nem élvezhet elsőbbséget az 1308/2013/EU rendelettel (40) szemben. Ebből következően a Bizottság nem engedélyez olyan állami támogatást, amely összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre irányadó rendelkezésekkel, vagy amely akadályozná a közös szervezés megfelelő működését.

(51)

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése elveinek való megfelelésre vonatkozó további egyedi feltételeket ezen iránymutatások II. részének a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló, elsődleges mezőgazdasági termeléshez kötődő beruházások támogatásáról szóló 1.1.1.1. szakasza, a termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatásról szóló 1.1.4. szakasza, valamint a termelési kapacitás megszüntetéséhez nyújtott támogatásról szóló 1.2.2. szakasza határozza meg.

(52)

A Szerződés 11. cikke kimondja, hogy: „A környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába.” A KAP első és második pillérében található jelentős környezetvédelmi intézkedések jogalapja a Szerződés 11. cikke. Ezzel a követelménnyel összhangban a vidékfejlesztésre vonatkozó uniós prioritásokat a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani. A Szerződés 11. cikkében előírt, a környezet védelmére vonatkozó cél elérésének uniós előmozdítása keretében a „szennyező fizet” elvét is figyelembe kell venni (41). Ezért az állami támogatásokra vonatkozó jövőbeni bejelentésekben különös figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi kérdésekre. A jövőben az állami támogatásokra vonatkozó valamennyi bejelentésnek értékelést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a támogatott tevékenység várhatóan jár-e környezeti hatással. Amennyiben a tevékenység környezeti hatással jár, az állami támogatásra vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell olyan információkat, amelyek igazolják, hogy a támogatási intézkedés nem sérti az alkalmazandó uniós környezetvédelmi jogszabályokat. Például valamely, a termelés növelését célul kitűző és a szűkös erőforrások megnövekedett használatával vagy a szennyezés növekedésével járó beruházásokra vonatkozó támogatási program esetében be kell mutatni, hogy a program nem eredményezi az alkalmazandó uniós jogszabályoknak – így a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályoknak (42) és az 1307/2013/EU rendelet szerinti kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó jó mezőgazdasági és környezeti állapot feltételeinek (GAEC) – a megsértését. Amennyiben a vidékfejlesztési program részét képező állami támogatást jelentenek be, az ilyen állami támogatási intézkedésre vonatkozó környezetvédelmi követelménynek meg kell egyeznie a vidékfejlesztési intézkedésre vonatkozó környezetvédelmi követelménnyel.

(53)

Annak értékeléséhez, hogy az állami támogatás szükséges-e egy közös érdekű célkitűzés megvalósításához, először is azonosítani kell a támogatás által kezelendő problémát. Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor olyan lényegi fejlődést eredményezhet, amelyet a piac önmagában nem tudna megvalósítani.

(54)

Az állami támogatási intézkedések – bizonyos feltételek mellett – korrigálhatják a piaci hiányosságokat, ezáltal hozzájárulnak a piacok hatékony működéséhez és fokozzák a gazdaság versenyképességét. Továbbá ott, ahol a piacok hatékony eredményeket tudnak felmutatni, ezek azonban méltányossági vagy kohéziós szempontból nem kielégítőek, állami támogatást lehet alkalmazni a kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérése érdekében.

(55)

Ezen iránymutatások alkalmazásában a Bizottság az ezen iránymutatások II. részében meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő támogatási intézkedések tekintetében úgy ítéli meg, hogy a piac állami beavatkozás nélkül nem tudja megvalósítani a várt célkitűzéseket. Ezért úgy kell tekinteni, hogy az ilyen támogatás szükséges az ezen iránymutatások I. részének 3.1. szakaszában meghatározott közös érdekű célkitűzések eléréséhez.

(56)

A javasolt támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie az adott szakpolitikai célkitűzés eléréséhez. Egy támogatási intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek, ha a KAP célkitűzéseihez és különösen a vidékfejlesztéshez való ugyanazon pozitív hozzájárulás elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy a támogatások más, kevésbé torzító típusaival. Fontos szem előtt tartani, hogy az említett célkitűzések elérésére lehetnek egyéb, alkalmasabb eszközök, mint például szabályozás, piaci alapú eszközök, az infrastruktúrafejlesztés és az üzleti környezet fejlesztése.

(57)

A Bizottság úgy véli, hogy az ezen iránymutatások II. részének vonatkozó szakaszaiban meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő, a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyéb támogatások tekintetében az állami támogatás megfelelő szakpolitikai eszköz.

(58)

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy egy kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű támogatási intézkedést alkalmaz, holott ugyanerről az intézkedésről a vonatkozó vidékfejlesztési program is rendelkezik, a tagállamnak be kell mutatnia e nemzeti támogatási eszköz előnyeit a vidékfejlesztési programban szereplő kérdéses intézkedéssel szemben.

(59)

Támogatás különböző formákban nyújtható. A tagállamnak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a támogatást abban a formában nyújtsa, amely várhatóan a legkisebb verseny- és kereskedelemtorzulással jár.

(60)

Ha az ezen iránymutatások II. részében leírt valamely támogatási intézkedésre vonatkozóan meghatározott forma kerül előírásra, akkor ezen iránymutatások alkalmazásában az adott forma megfelelő támogatási eszköznek minősül.

(61)

A Bizottság emellett – az EMVA-ból társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések vagy az azokhoz kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott vidékfejlesztési intézkedések tekintetében – megfelelő támogatási eszköznek tekinti az adott vidékfejlesztési intézkedésben előírt formában nyújtott támogatást is.

(62)

Olyan beruházási támogatások esetében, amelyek vidékfejlesztési program részeként vagy egy ilyen vidékfejlesztési intézkedés kiegészítő finanszírozása formájában nem tartoznak az 1305/2013/EU rendelet hatálya alá, ha a támogatást közvetlen anyagi előnnyel járó támogatási formák valamelyikében ítélik oda (például közvetlen támogatások, az adók, a társadalombiztosítási járulékok vagy más kötelező díjak kapcsán biztosított mentességek vagy kedvezmények stb.), a tagállamnak bizonyítania kell, miért kevésbé megfelelőek más, potenciálisan kisebb torzító hatással járó olyan támogatási formák, mint a visszafizetendő előlegek, illetve az adósság- vagy tőkeeszközökre épülő támogatási formák (például alacsony kamatozású kölcsönök vagy kamatkedvezmények, állami garanciák vagy kedvező feltételek melletti alternatív tőkejuttatás).

(63)

Az ezen iránymutatások II. részének 2.8. szakaszában szereplő erdészeti intézkedések kapcsán a tagállamoknak igazolniuk kell, hogy a kitűzött ökológiai, védelmi és rekreációs célok nem érhetők el az ezen iránymutatások II. részének 2.1–2.7. fejezetében szereplő vidékfejlesztési jellegű erdészeti intézkedésekkel.

(64)

Számos támogatási kategória, mint például a piackutatási tevékenységek költségeihez, a termékkoncepció kialakításához és a terméktervezéshez vagy a minőségrendszerek elismertetésére irányuló pályázatok készítéséhez nyújtott támogatások, a tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz, a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz, a promóciós intézkedésekhez, az állatbetegségek vagy a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzése és felszámolása során felmerült költségekhez nyújtott támogatások és az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatások esetében a támogatást támogatott szolgáltatások formájában, közvetve, természetben kell biztosítani a végső kedvezményezetteknek. Ezekben az esetekben a támogatást a szóban forgó szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző fél számára kell kifizetni.

(65)

A támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálata nem érinti a vonatkozó közbeszerzési szabályokat, valamint a szolgáltatást nyújtó fél kiválasztásának folyamata során az átláthatóság, a nyitottság és a megkülönböztetés-mentesség elvét.

(66)

A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatása van. Egy támogatásnak akkor van ösztönző hatása, ha oly módon változtatja meg valamely vállalkozás magatartását, hogy az az érintett ágazat fejlődéséhez hozzájáruló olyan többlettevékenységekbe kezd, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, esetleg másképpen végezne. A támogatás azonban nem szolgálhat valamely tevékenység azon költségeinek fedezésére, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.

(67)

Az uniós jogszabályokban, illetve ezen iránymutatásokban kifejezetten előírt kivételek hiányában a pusztán a vállalkozások pénzügyi helyzetének javítására irányuló, de az ágazat fejlődéséhez semmilyen módon hozzá nem járuló állami támogatásokra vonatkozó egyoldalú intézkedések, és különösen a kizárólag az ár, a mennyiség, a termelési egység vagy a termelési eszköz egysége alapján nyújtott támogatások a belső piaccal összeegyeztethetetlen működési támogatásnak minősülnek. Ezen túlmenően az ilyen támogatások – természetüknél fogva – nagy valószínűséggel beavatkoznak a belső piac szervezését szabályozó mechanizmusokba.

(68)

Ezen okok vezérelték a Bizottságot, amikor úgy döntött, hogy csak abban az esetben engedélyezi a kötelező előírásoknak való megfelelés megkönnyítését szolgáló támogatásokat, ha ez megfelel a vidékfejlesztési politika céljainak.

(69)

Ugyanezen okokból az ezen iránymutatások II. részének 1.2. és 2.8.5. szakasza alapján nyújtott támogatásokat azon, a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban működő vállalkozások megsegítésére kell korlátozni, amelyek annak ellenére szembesülnek különféle nehézségekkel, hogy ésszerű erőfeszítéseket tettek az ilyen kockázatok lehető legkisebbre csökkentésére. Az állami támogatásnak nem lehet az a hatása, hogy a vállalkozásokat szükségtelen kockázatok vállalására csábítsa. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban működő vállalkozásoknak maguknak kell viselniük a termelési módszerek vagy a termékek meggondolatlan megválasztásának következményeit.

(70)

Ugyanezen okból kifolyólag a Bizottság úgy véli, hogy abban az esetben, ha az adott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka már a kedvezményezett támogatási kérelmének a nemzeti hatóságok számára történő benyújtása előtt megkezdődött, a támogatás nem jelent ösztönzést a kedvezményezett számára.

(71)

A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a kérelmező nevét és a vállalkozás méretét, a projekt vagy tevékenység leírását, beleértve annak helyszínét és kezdési, illetve befejezési dátumát, a megvalósításhoz szükséges támogatási összeget és az elszámolható költségeket.

(72)

Ezenkívül a nagyvállalkozásoknak a kérelemben ki kell fejteniük, hogy milyen helyzet állt volna elő a támogatás igénybevétele nélkül – ezt a helyzetet nevezik kontrafaktuális forgatókönyvnek vagy alternatív projektnek vagy tevékenységnek –, és dokumentumokkal kell alátámasztaniuk a kérelemben ismertetett kontrafaktuális forgatókönyvet.

(73)

A kérelem beérkezésekor a támogatást nyújtó hatóságnak ellenőriznie kell a kontrafaktuális forgatókönyv hitelességét, és igazolnia kell, hogy a támogatás rendelkezik a szükséges ösztönző hatással. A kontrafaktuális forgatókönyv akkor hiteles, ha valósághű, és azon döntéshozatali tényezőkön alapul, amelyek akkor voltak érvényben, amikor a kedvezményezett meghozta döntését az érintett projektről vagy tevékenységről.

(74)

A (70)–(73) ponttól eltérően a kkv-k részére, adókedvezmények formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a támogatási program objektív kritériumok alapján és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát, és ha a támogatási programot a támogatott projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó munkák megkezdése előtt elfogadták és hatályba léptették. Nem alkalmazandó azonban az utóbbi követelmény az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi – adókedvezmények formájában megvalósított – programok hatálya is kiterjedt.

(75)

A (70)–(74) ponttól eltérően az ezen iránymutatásokban szereplő következő támogatási kategóriák esetében nem szükséges az ösztönző hatás, vagy azt adottnak veszik:

(76)

Az egyedileg bejelenthető beruházási támogatások tekintetében a tagállamnak a fent meghatározott követelményeken túl egyértelműen bizonyítania kell, hogy a támogatás tényleges hatást gyakorol a beruházási döntés meghozatalára. Az átfogó értékelés érdekében a tagállamnak nemcsak a támogatott projekttel kapcsolatban kell tájékoztatást nyújtania, hanem átfogóan ismertetnie kell a kontrafaktuális forgatókönyvet is, vagyis azt a helyzetet, amikor egyetlen hatóság sem nyújt támogatást a kedvezményezettnek.

(77)

A tagállamoknak a vizsgált beruházási projekthez kapcsolódó hivatalos vállalati dokumentumokra, kockázatértékelésekre – ideértve a helyszínspecifikus kockázatok értékelését –, pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre, szakértői véleményekre és egyéb tanulmányokra kell támaszkodniuk. A tagállamokat segíthetik az ösztönző hatás fennállásának bizonyításában a keresleti, költség- és pénzügyi előrejelzések, a beruházási bizottsághoz benyújtott, a különböző beruházási forgatókönyveket ismertető dokumentumok, valamint a pénzügyi intézményekhez benyújtott dokumentumok.

(78)

Ebben az összefüggésben a jövedelmezőségi szintet értékelhetik az ágazatban bevett módszertani gyakorlatok alkalmazásával, amelyeknek részét képezhetik a projekt nettó jelenértékének (NPV) (43), a belső megtérülési rátának (IRR) (44) és a befektetett tőke átlagos megtérülésének (ROCE) megállapítására szolgáló módszerek. A projekt jövedelmezőségét a vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákhoz kell hasonlítani. Ha ezek az értékek nem állnak rendelkezésre, a projekt jövedelmezőségét a vállalkozás tőkeköltségének egészéhez vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérülésekhez kell hasonlítani.

(79)

Amennyiben nem ismert konkrét kontrafaktuális forgatókönyv, vélelmezhető az ösztönző hatás, ha finanszírozási hiány áll fenn, azaz ha a beruházási költségek – az előzetes üzleti terv alapján – meghaladják a beruházás várható működési nyereségének nettó jelenértékét.

(80)

Amennyiben a támogatás nem változtatja meg a kedvezményezett magatartását azáltal, hogy további beruházásra ösztönzi, a támogatás nem gyakorol pozitív hatást az érintett ágazat fejlődésére. Ezért a támogatás nem kerül jóváhagyásra azokban az esetekben, ahol úgy tűnik, hogy hasonló beruházásra a támogatás nélkül is sor kerülne.

(81)

A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás akkor minősül arányosnak, ha a kedvezményezettenkénti támogatási összeg a megvalósítandó közös célkitűzés eléréséhez minimálisan szükséges összegre korlátozódik.

(82)

Annak érdekében, hogy a támogatás arányos legyen, a Bizottság elvben úgy tekinti, hogy a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegét. Ez nem érinti a környezetvédelmi vagy egyéb állami ösztönzőkre vonatkozó, ezen iránymutatások II. részének 1.1.3. és 1.2.2. szakaszában kifejezetten meghatározott szabályokat.

(83)

A kiszámíthatóság és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a Bizottság ezen iránymutatásokban maximális támogatási intenzitásokat alkalmaz a támogatásokra. Ha nem állapítható meg a maximális támogatási intenzitás, például a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás esetében, akkor a támogatás arányosságának biztosítása céljából nominálisan meghatározott maximális támogatási összegek kerülnek megállapításra.

(84)

Ha helyesen számítják ki az elszámolható költségeket és betartják az ezen iránymutatások II. részében meghatározott maximális támogatási intenzitásokat vagy maximális támogatási összegeket, az arányosság követelménye teljesítettnek tekinthető.

(85)

A maximális támogatási intenzitást és támogatási összeget a támogatást nyújtó hatóságnak kell kiszámítania a támogatás nyújtásakor. Az elszámolható költségeket egyértelmű, konkrét és naprakész igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során az adók vagy egyéb terhek levonása előtti számadatokat kell figyelembe venni.

(86)

A hozzáadottérték-adó (héa) nem támogatható, kivéve, ha a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(87)

Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatási összeg megegyezik a támogatás bruttó támogatási egyenértékével.

(88)

A több részletben kifizetendő támogatást a nyújtásakor érvényes értékére kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket is a támogatás nyújtásakor érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontálásra használandó kamatláb a támogatás nyújtásának napján érvényes diszkontráta.

(89)

Az adókedvezmények útján nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteinek diszkontálására az adókedvezmény érvényesítésének különböző időpontjaiban érvényes diszkontrátákat kell alkalmazni.

(90)

A vidéki térségekben nyújtott beruházási támogatások tekintetében a nagyberuházási projektek esetében a maximális támogatási intenzitást a (35) 31. pontban meghatározott kiigazított támogatási összegre kell csökkenteni. Emellett a nagyberuházási projektekre nem vonatkoznak a kkv-knak járó megnövelt támogatási intenzitások.

(91)

Amennyiben az ezen iránymutatások II. részének 1.1.5.1., 1.1.8., 2.3. és 3.4. szakasza szerinti kötelezettségvállalások az 1305/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott egységektől eltérő egységekben kerülnek kifejezésre, a tagállamok ezen eltérő egységek alapján számíthatják ki a kifizetéseket. Ilyen esetekben a tagállamoknak biztosítaniuk kell a meghatározott éves maximális összegek betartását.

(92)

Az 1.1.5.1. szakaszban említett, a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vonatkozó kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó támogatás kivételével az ezen iránymutatások II. részének 1.1.5.1., 1.1.8., 2.3. és 3.4. szakasza szerinti támogatások nem nyújthatók számosállat-egységenként. Az állatok különböző kategóriáinak számosállat-egységre történő átváltására vonatkozó átváltási arányokat az 1305/2013/EU rendelet végrehajtási aktusának II. melléklete határozza meg.

(93)

Az ezen iránymutatások II. részének 1.1.5., 1.1.6., 1.1.7., 1.1.8., 2.3., 3.4. és 3.5. szakaszában említett intézkedésekre vagy műveleti típusokra vonatkozóan a tagállamok a többletköltségekre és az elmaradt bevételre vonatkozó általános feltevések alapján határozhatják meg a támogatás összegét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a számítások és a megfelelő támogatás a) kizárólag ellenőrizhető elemeket tartalmazzanak; b) megfelelő szakértelemmel kiszámított számadatokon alapuljanak; c) egyértelműen megjelöljék a használt számadatok forrását; d) adott esetben a regionális vagy a helyi feltételek és a tényleges földhasználat figyelembevétele érdekében differenciáltak legyenek; valamint e) ne tartalmazzanak beruházási költségekhez kapcsolódó elemeket.

(94)

A Bizottság a támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor figyelembe veszi a támogatás kedvezményezettje által kötött biztosításokat, illetve azon biztosításokat, amelyeket a kedvezményezett megköthetett volna. A versenytorzulás kockázatának elkerülése érdekében a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás tekintetében csak olyan vállalkozások számára nyújtható maximális támogatási intenzitású támogatás, amelyek esetében nincs mód e veszteségeket fedező biztosítás kötésére. Ezért a kockázatkezelés további javítása céljából a kedvezményezetteket – amikor csak lehetséges – biztosítás megkötésére kell ösztönözni.

(95)

Az egyedileg bejelenthető beruházási támogatás általános szabályként akkor korlátozódik a szükséges minimumra, ha a támogatás összege megfelel az érintett térségben a beruházás megvalósításához szükséges, a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti – támogatás nélküli – helyzethez képest felmerülő nettó többletköltségeknek. A nagyvállalkozásoknak bejelentett program keretében nyújtott beruházási támogatás esetében a tagállamoknak – hasonlóképpen – „nettó többletköltség” megközelítés alkalmazásával kell gondoskodniuk arról, hogy a támogatás összege a szükséges minimumra korlátozódjon.

(96)

A támogatási összeg nem lépheti túl azt a minimálisan szükséges összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi, így például nem vezethet a projekt belső megtérülési rátájának olyan mértékben történő növeléséhez, hogy az meghaladja az érintett vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákat, illetve – ha ezek az értékek nem állnak rendelkezésre – a vállalkozás tőkeköltségének egészét, vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérüléseket.

(97)

Nagyvállalkozásoknak bejelentett program alapján odaítélt beruházási támogatás esetében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a támogatás összege megfeleljen a beruházás érintett térségben történő megvalósításához szükséges, a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti – támogatás nélküli – helyzethez képest felmerülő nettó többletköltségeknek. A felső határértékeket az ezen iránymutatások (96) pontjában ismertetett módszer és a maximális támogatási intenzitások együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(98)

Az egyedileg bejelenthető beruházási támogatások esetében a Bizottság az ezen iránymutatások (96) pontjában rögzített módszerrel vizsgálja, hogy a támogatás összege túllépi-e azt a minimálisan szükséges összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi. Az ösztönző hatás elemzésénél alkalmazott számítások felhasználhatók annak megállapításánál is, hogy a támogatás arányos-e. A tagállamnak dokumentumok, például a (77) pontban említett dokumentumok alapján kell bizonyítania az arányosságot. Ez a követelmény nem vonatkozik az elsődleges mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos beruházási támogatásra.

(99)

Egyidejűleg több program keretében is nyújtható támogatás, illetve a támogatás ad hoc támogatással halmozható, ha az adott tevékenységhez vagy projekthez nyújtott állami támogatás teljes összege nem haladja meg az ezen iránymutatásokban meghatározott felső támogatási határokat.

(100)

Az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatás bármilyen más állami támogatással halmozható, amennyiben ezeket más-más azonosítható elszámolható költségekre nyújtják. Az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatás kizárólag abban az esetben halmozható bármilyen más állami támogatással ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódóan, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatástípusra ezen iránymutatások értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

(101)

Az ezen iránymutatások II. részének 1.1.2. és 3.3. szakasza szerinti, azonosítható elszámolható költségek nélküli támogatások bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatási intézkedéssel halmozhatók. Az azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások az ezen iránymutatásokban, más állami támogatási iránymutatásokban, valamely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek egyedi körülményei szerint meghatározott vonatkozó legmagasabb teljes finanszírozási határértékig halmozhatók más, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatással.

(102)

A mezőgazdasági ágazat részére nyújtott állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az 1305/2013/EU rendelet 81. cikkének (2) bekezdésében és 82. cikkében említett kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az ezen iránymutatásokban megállapított értékeket.

(103)

Ha az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy egyéb szervei által központilag kezelt, sem közvetlen, sem közvetett tagállami ellenőrzés alatt nem álló uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartották-e a bejelentési küszöbértékeket, valamint a maximális támogatási intenzitásokat és felső határokat, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányokat.

(104)

Az ezen iránymutatások szerint engedélyezett támogatások nem halmozhatók csekély összegű támogatással ugyanazon elszámolható költségek tekintetében, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az ezen iránymutatásokban megállapított értékeket.

(105)

Az ezen iránymutatások (143) e) pontjában említett, mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatások nem halmozhatók az ezen iránymutatások 1.2.1.1., 1.2.1.2. és 1.2.1.3. szakaszában említett, anyagi károk ellentételezése céljából nyújtott támogatásokkal.

(106)

Az ezen iránymutatások II. részének 1.1.5.1., 1.1.6., 1.1.8. és 3.5. szakasza szerinti, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok, valamint az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett egyenértékű gyakorlatok kettős finanszírozását ki kell zárni. Az ezen iránymutatások (724) pontjában szereplő felülvizsgálati záradéknak is biztosítania kell a kettős finanszírozás elkerülését.

(107)

Az ezen iránymutatások II. részének 1.1.4. szakaszában említett, a mezőgazdasági ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás nem halmozható az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében meghatározott, a mezőgazdasági ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek létrehozásához nyújtott támogatással. Az 1.1.2. szakaszban említett, fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatás nem halmozható az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és iii. alpontjában említett, fiatal mezőgazdasági termelők számára vagy mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott, vállalkozás beindításához kapcsolódó támogatásokkal, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az ezen iránymutatásokban megállapított értékeket.

(108)

Egy támogatás összeegyeztethetősége érdekében korlátozni kell a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulását okozó negatív hatásait, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak.

(109)

A támogatási intézkedés negatív hatásainak értékelése során a Bizottság a verseny torzulását vizsgáló elemzését a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás által az érintett termékpiacokon jelen lévő vállalkozások közti versenyre várhatóan gyakorolt hatásokra összpontosítja (45).

(110)

A Bizottság első lépésben abból indul ki, hogy amennyiben a támogatás jól irányzott, arányos és a nettó többletköltségekre korlátozódik, a támogatás negatív hatása enyhül, és kisebb annak kockázata, hogy a támogatás szükségtelenül torzítja a versenyt. Másodszor a Bizottság maximális támogatási intenzitásokat állapít meg. Ezek a támogatás összeegyeztethetősége szempontjából alapvető követelményt jelentenek, amelynek célja, hogy megelőzze az állami támogatás felhasználását olyan projektekben, amelyeknél a támogatási összeg és az elszámolható költségek aránya túlzottan magasnak tekinthető, és különösen nagy valószínűséggel jár torzító hatással. Általában minél erősebbek a támogatott projekt által valószínűleg előidézett pozitív hatások, és minél nagyobb a támogatás iránti valószínű igény, annál magasabb a támogatási intenzitás felső határa.

(111)

Mindazonáltal még a szükséges és arányos támogatás is eredményezheti a kedvezményezettek viselkedésének a verseny torzulásához vezető megváltozását. Ez valószínűbb a mezőgazdasági ágazatban, amely a nagyszámú kisvállalkozás részvétele által jellemzett elsődleges mezőgazdasági termelés egyedi szerkezete miatt eltér a többi piactól. Az ilyen piacokon a verseny torzulásának kockázata még akkor is nagy, ha csak kis összegű támogatást nyújtanak.

(112)

A versenynek és a kereskedelemnek a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás miatti potenciális torzulása két fő formában jelentkezhet. Ezek egyrészt a termékpiacot érintő torzulások, másrészt helyspecifikus hatások. Mindkét típus vezethet a belső piac gazdasági teljesítményét rontó allokációs, valamint eloszlási problémákhoz, mivel a támogatás hatással van a gazdasági tevékenységek régiók szerinti eloszlására.

(113)

Az ágazat fejlődésére gyakorolt pozitív hatások miatt a Bizottság alapvetően úgy véli, hogy amennyiben egy támogatás megfelel az ezen iránymutatások II. részének vonatkozó szakaszaiban meghatározott feltételeknek, és nem haladja meg a vonatkozó maximális támogatási intenzitásokat, a versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatás a minimumra korlátozott.

(114)

Mivel azonban a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás, illetve a más ágazatokban – például az élelmiszer-feldolgozás terén – működő vállalkozásoknak (46) nyújtott beruházási támogatás rendszerint hasonló módon torzítja a versenyt és a kereskedelmet, a versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásra vonatkozó általános versenypolitikai megfontolásoknak egyenlő mértékben kell vonatkozniuk valamennyi ágazatra. Ebből következően a mezőgazdasági termékek feldolgozásához és a mezőgazdasági termékek forgalmazásához, az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott beruházási támogatások esetében be kell tartani a (115)–(127) pontokban foglalt feltételeket.

(115)

A támogatási programok nem vezethetnek a verseny vagy a kereskedelem jelentős torzulásaihoz. A beruházási támogatási programok azonban kumulatív alapon még olyan esetekben is vezethetnek nagymértékű torzuláshoz, amikor a torzulások egyedi szinten korlátozottnak tekinthetők (feltéve, hogy a beruházási támogatásra vonatkozó valamennyi feltétel teljesül). Az ilyen torzulások érinthetik a kínálati piacokat azáltal, hogy kapacitásfelesleget hoznak létre, vagy növelik azt, illetve oly módon hozzák létre, növelik vagy tartják fenn néhány kedvezményezett jelentős piaci erejét, hogy az negatívan érinti a dinamikus ösztönzőket. A beruházási támogatási programok keretében nyújtott támogatások emellett a gazdasági tevékenységek jelentős mértékű visszaeséséhez vezethetnek az Európai Gazdasági Térség (EGT) más térségeiben. Egy olyan beruházási támogatási program esetében, amely bizonyos ágazatokra összpontosít, az ilyen torzulások kockázata még hangsúlyosabban jelentkezik.

(116)

Az érintett tagállamnak ezért bizonyítania kell, hogy az esetleges negatív hatások a minimumra korlátozódnak, figyelembe véve például az érintett projektek méretét, az egyedi és a halmozott támogatási összegeket, a várható kedvezményezetteket, valamint a megcélzott ágazatok jellemzőit. Ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja a várható negatív hatásokat, hasznos, ha a tagállam benyújtja a rendelkezésére álló hatásvizsgálatokat, valamint a hasonló korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket.

(117)

Az egyedi beruházási támogatás negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság külön hangsúlyt fektet a hanyatló piacokon történő kapacitásfelesleg-kiépítéshez kapcsolódó negatív hatásokra, a piacról való kilépés megelőzésére és a jelentős piaci erő fogalmának meghatározására. E negatív hatásokat, amelyeket a támogatás pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell, a (118)–(127) pont ismerteti.

(118)

A verseny és a kereskedelem potenciális torzulásainak azonosítása és értékelése érdekében a tagállamoknak olyan bizonyítékokat kell benyújtaniuk, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy azonosítsa az érintett termékpiacokat (azaz a támogatás kedvezményezettjének magatartásában bekövetkező változás által érintett termékeket), és meghatározza az érintett versenytársakat és ügyfeleket/fogyasztókat.

(119)

A Bizottság különböző szempontok alapján értékeli ezeket a potenciális torzulásokat; ilyen szempont lehet az érintett termék piacának struktúrája, a piac teljesítménye (hanyatló vagy növekvő piac), a támogatás kedvezményezettjeinek kiválasztási folyamata, a piacra lépés és a piacról való kilépés korlátai, valamint a termékdifferenciálás.

(120)

Amennyiben egy vállalkozás szisztematikusan állami támogatásra támaszkodik, az annak a jele lehet, hogy a vállalkozás egyedül nem képes helytállni a versenyben, vagy hogy versenytársaihoz képest indokolatlan előnyöket élvez.

(121)

A Bizottság a termékpiacokat érintő potenciális negatív hatások két fő forrását különbözteti meg:

(122)

Annak értékelése érdekében, hogy egy támogatás eredményeképpen létrejöhetnek vagy fennmaradhatnak-e alacsony hatékonyságú piaci struktúrák, a Bizottság figyelembe veszi a projekt által létrehozott további termelési kapacitást, valamint azt, hogy a piac alulteljesítő-e.

(123)

Amennyiben a szóban forgó piac növekvő, az általában kevésbé vet fel aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a támogatás esetleg negatívan fogja érinteni a dinamikus ösztönzőket, vagy hogy indokolatlanul akadályozza a kilépést vagy a belépést.

(124)

A hanyatló piacok esetében indokoltabb az óvatosság. E tekintetben a Bizottság megkülönbözteti azokat az eseteket, amelyeknél – hosszú távon nézve – az érintett piac strukturálisan hanyatlik (vagyis negatív növekedési ütemet mutat), és azokat az eseteket, amelyeknél az érintett piac relatív mértékben hanyatlik (vagyis pozitív növekedési ütemet mutat, de nem lépi túl a növekedési ütem referenciaértékét).

(125)

A piaci alulteljesítés mértékét általában az EGT projektkezdést megelőző három évi GDP-jéhez (viszonyítási érték) hasonlítva vizsgálják, illetve megállapítható a következő 3–5 évre előre jelzett növekedési ütemek alapján is. A lehetséges mutatók közé tartozik az érintett piacon várható jövőbeli növekedés és az ebből következően várható kapacitáskihasználási arány, valamint a kapacitásnövekedésnek az árakon és a haszonkulcson keresztül a versenytársakra gyakorolt valószínű hatása.

(126)

Bizonyos esetekben a termékpiac EGT-n belüli növekedésének értékelése nem feltétlenül alkalmas a támogatás hatásainak teljes körű értékeléséhez, különösen akkor, ha a piac világméretű. Ilyen esetekben a Bizottság figyelembe fogja venni a támogatásnak az érintett piaci struktúrákra gyakorolt hatását, különösen pedig azt, hogy mennyire képes EGT-beli termelőket kiszorítani.

(127)

A jelentős piaci erő fennállásának értékeléséhez a Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett helyzetét a támogatás igénybevételét megelőző időszakban, valamint a beruházás véglegesítését követően várható piaci pozícióját. A Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett és versenytársai piaci részesedését, valamint egyéb lényeges tényezőket is, például – a piaci koncentrációt, a piacra lépés esetleges korlátait (47), a vevői erőt (48) és a bővülés és a piacról való kilépés korlátait vizsgálva – a piaci struktúrát.

(128)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell a következő információk átfogó állami támogatási honlapon való közzétételéről nemzeti vagy regionális szinten:

(129)

Adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az egyedi támogatási összegre vonatkozó információt meg lehet adni a következő tartományok formájában (millió EUR-ban): 0,06–0,5, kizárólag az elsődleges mezőgazdasági termelésre vonatkozóan; 0,5–1; 1–2; 2–5; 5–10; 10–30; illetve 30 és afelett.

(130)

Amennyiben az egyedi támogatás az 1305/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik, és vagy az EMVA-ból társfinanszírozott, vagy egy ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatás, akkor az érintett tagállam dönthet úgy, hogy nem teszi közzé a (128) pontban említett állami támogatási honlapon, feltéve, hogy az egyedi támogatást az 1306/2013/EU rendelet 111., 112. és 113. cikke szerint már közzétették. Ebben az esetben a tagállamnak a (128) pontban említett honlapon meg kell említenie az 1306/2013/EU rendelet 111. cikkében említett weboldalt.

(131)

Ezeket az információkat a támogatást odaítélő határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (49). A tagállamoknak csak 2016. július 1-jét követően kell közzétenniük a fent említett információkat (50).

(132)

Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak eleget kell tenniük az ezen iránymutatások III. részének 2. fejezetében előírt jelentéstételi és felülvizsgálati követelményeknek.

(133)

Ez a szakasz a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházásokra, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokra vonatkozik.

(134)

Az ezen iránymutatások II. részének 1.1.1.1., 1.1.1.2., 1.1.1.3. és 1.1.1.4. szakasza alapján nyújtott valamennyi beruházási támogatásnak meg kell felelnie a következő feltételnek: ha a közös piacszervezés – az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által finanszírozott közvetlen támogatási programokat is beleértve – korlátozza a termelést vagy az egyes vállalkozások, mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozóüzemek szintjén nyújtható uniós támogatást, akkor nem nyújtható állami támogatás olyan beruházáshoz, amelynek eredményeként a termelés meghaladná az említett korlátokat.

(135)

Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások (134) pontjában meghatározott, beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételnek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(136)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásra vonatkozik. A beruházást egy vagy több kedvezményezett hajtja végre, vagy az olyan tárgyi eszközt, illetve immateriális javakat érint, amelyet vagy amelyeket egy vagy több kedvezményezett használ.

(137)

Ez a szakasz vonatkozik továbbá a bioüzemanyagok előállításához és a megújuló forrásból származó energia mezőgazdasági üzemekben történő előállításához kapcsolódó azon, tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházásokra is, amelyek teljesítik a következő feltételeket:

(138)

Amennyiben több mezőgazdasági üzem hajtja végre a megújuló forrásból származó energia saját energiaszükséglet fedezése céljából történő előállítására vagy bioüzemanyagok mezőgazdasági üzemben történő előállítására irányuló beruházást, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegével egyenlő.

(139)

A tagállamok kötelesek megkövetelni, hogy az energiát fogyasztó vagy előállító, megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrák terén végrehajtott beruházások megfeleljenek a minimális energiahatékonysági követelményeknek, amennyiben nemzeti szinten létezik ilyen követelmény.

(140)

Az olyan rendszerekre irányuló beruházások, amelyeknek elsődleges célja a biomassza-alapú villamosenergia-termelés, csak abban az esetben támogathatók, ha a tagállamok által meghatározott minimális arányban hőenergiát is hasznosítanak.

(141)

A tagállamok kötelesek küszöbértékeket megállapítani az egyes létesítménytípusokban a bioenergia-termeléshez – beleértve a bioüzemanyagok előállítását is – felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, valamint cukor- és olajnövények maximális arányára vonatkozóan. A bioenergetikai projektekhez nyújtott támogatásnak az olyan bioenergiára kell korlátozódnia, amely megfelel az uniós jogszabályokban, így a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének (2)–(6) bekezdésében meghatározott alkalmazandó fenntarthatósági kritériumoknak.

(142)

Ha a létesítmény gyártókapacitása meghaladja a kedvezményezett vagy kedvezményezettek ezen iránymutatások (137) és (138) pontjában említett átlagos éves fogyasztását, a tagállamoknak meg kell felelniük a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatásban előírt feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha az ilyen támogatás mentes a bejelentési kötelezettség alól.

(143)

A beruházásnak a következő célkitűzések legalább egyikét kell szolgálnia:

(144)

A támogatás a következő elszámolható költségekre terjed ki:

(145)

Nem nyújtható támogatás a következőkhöz:

(146)

A (145) c) ponttól eltérve nyújtható támogatás az ezen iránymutatások (143) e) pontjában foglalt célkitűzés teljesítése érdekében történő állatvásárláshoz.

(147)

A (145) c) ponttól eltérve nyújtható támogatás az állatállomány genetikai minőségének javítását szolgáló tenyészállat-vásárláshoz, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

(148)

A (145) d) ponttól eltérve nyújtható támogatás az előírásoknak való megfelelés érdekében a következő feltételekkel:

(149)

Az új és a már meglévő öntözött területeken az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül kizárólag azok minősülnek elszámolható költségeknek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

(150)

Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából – a tagállamok által megállapítandó és indokolandó módon – öntözött területnek minősíthetők olyan, aktuálisan nem öntözött területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött.

(151)

2017. január 1-jétől öntözés esetében csak azok a tagállamok folyósíthatnak támogatást, amelyek a beruházással érintett vízgyűjtő kerület tekintetében biztosítják, hogy a különböző vízhasználatok a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése első francia bekezdésével összhangban megfelelően hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez a mezőgazdasági ágazatban, figyelemmel adott esetben a költségmegtérítés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira, valamint az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati feltételeire is.

(152)

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértékeket:

(153)

A fenti (151) pontban említett támogatási intenzitások mértéke 20 százalékponttal növelhető a következők esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot:

(154)

A (143) d) pontban említett nem termelő beruházások és a (143) e) pontban említett, a termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(155)

A (143) e) pont szerinti, megelőzési célú beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 80 %-ot. Mindazonáltal ez a mérték legfeljebb 100 %-ra növelhető abban az esetben, ha a beruházást több kedvezményezett közösen valósítja meg.

(156)

A mezőgazdasági üzem területén található kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel a közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások (134) pontjában meghatározott, beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételnek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(157)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik.

(158)

A támogatás olyan – természetes tájak és épületek formájában fennmaradt – kulturális vagy természeti örökség megőrzéséhez nyújtható, amelyet a tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismertek kulturális vagy természeti örökségként.

(159)

A kulturális és természeti örökség megőrzéséhez kapcsolódóan a következő költségek számolhatók el:

(160)

A következő támogatási intenzitásokat kell alkalmazni:

(161)

A gazdasági épületek áthelyezésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások (134) pontjában meghatározott, beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételnek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(162)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik.

(163)

A gazdasági épület áthelyezésének közérdekű célt kell szolgálnia. Az e szakasz alapján nyújtott támogatás indokául felhozott közérdeket meg kell határozni az érintett tagállam vonatkozó rendelkezéseiben.

(164)

A következő támogatási intenzitásokat kell alkalmazni:

(165)

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások (134) pontjában meghatározott, beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételnek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(166)

A környezetvédelem és az energiatermelés terén nyújtott állami támogatásokra vonatkozó horizontális szabályokban foglaltaknak megfelelően a bioüzemanyagok fejlettebb változatainak előállítására való átállás ösztönzése érdekében e szakasz alapján nem nyújtható támogatás élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításához.

(167)

Ez a szakasz a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba való, a mezőgazdasági termékek (35) 11., illetve (35) 12. pont szerinti feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatásokra vonatkozik.

(168)

A tagállamok beruházási támogatásokat nyújthatnak a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatban, ha a támogatás az alábbi támogatási aktusok egyikének minden feltételét teljesíti:

(169)

A (168) c) pont szerint kizárólag a következő költségek számolhatók el:

(170)

A következő költségek nem számolhatók el:

(171)

Ezen iránymutatások szerint a maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

(172)

A fenti (171) pontban említett támogatási mértékek 20 százalékponttal növelhetők a következő műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a 90 %-ot:

(173)

A (37) a) pontban említett bejelentési küszöbértéket meghaladó egyedi támogatásokról a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében tájékoztatni kell a Bizottságot.

(174)

A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatást és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(175)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik.

(176)

A támogatás mikro-, illetve kisvállalkozásnak minősülő üzemmel rendelkező, az ezen iránymutatások (35) 29. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak megfelelő fiatal mezőgazdasági termelőknek, valamint mezőgazdasági kisüzemeknek nyújtható. A mezőgazdasági kisüzemek fogalmát a tagállamoknak objektív kritériumok alapján kell meghatározniuk, és azoknak a mikro- és kisvállalkozásokra kell korlátozódniuk.

(177)

A tagállamoknak a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozóan meg kell határozniuk egy felső és egy alsó küszöbértékeket a mezőgazdasági üzem – 1242/2008/EK bizottsági rendelet (54) 5. cikkében meghatározott standard termelési értékben számított – termelési potenciálja vagy egy azzal egyenértékű tényező alapján. A fiatal mezőgazdasági termelők számára tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie, mint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó felső küszöbértéknek.

(178)

Ha a támogatást olyan fiatal mezőgazdasági termelőnek nyújtják, aki jogi személyként hoz létre mezőgazdasági üzemet, a fiatal mezőgazdasági termelőnek tényleges és hosszú távú ellenőrzést kell gyakorolnia a jogi személy felett az irányításra, a hasznokra és a pénzügyi kockázatokra vonatkozó döntések tekintetében. Ha a jogi személy tőkéje több természetes személytől származik, vagy több természetes személy vesz részt a jogi személy irányításában, ideértve olyan személyeket is, akik nem fiatal mezőgazdasági termelők, akkor a fiatal mezőgazdasági termelőnek egyedül vagy másokkal közösen kell képesnek lennie az ilyen tényleges és hosszú távú ellenőrzés gyakorlására. Ha egy jogi személy felett egy másik jogi személy gyakorol ellenőrzést egyedül vagy másokkal együtt, akkor ezeknek a követelményeknek az említett másik jogi személy felett ellenőrzést gyakorló természetes személyekre vonatkozóan kell teljesülniük.

(179)

A támogatás nyújtásának feltétele, hogy üzleti tervet kell benyújtani az érintett tagállam illetékes hatóságához, és a terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat elfogadásának időpontjától számítva kilenc hónapon belül meg kell kezdeni.

(180)

Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatás esetében az üzleti tervnek elő kell írnia, hogy a kedvezményezettnek a tevékenysége megkezdésétől számított 18 hónapon belül meg kell felelnie az aktív mezőgazdasági termelő 1307/2013/EU rendelet 9. cikkében meghatározott fogalmának.

(181)

Azok a fiatal mezőgazdasági termelők, akik nem rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, akkor jogosultak támogatás igénybevételére, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy a támogatás odaítélésére vonatkozó határozat meghozatalának napjától számított 36 hónapon belül megszerzik a szóban forgó szakképzettséget és szakmai alkalmasságot. Az üzleti tervnek tartalmaznia kell ezt a kötelezettségvállalást.

(182)

Az üzleti tervnek legalább a következőket kell ismertetnie:

(183)

A támogatást egy legfeljebb ötéves időszakon keresztül legalább két részletben kell nyújtani vagy folyósítani. A fiatal mezőgazdasági termelők esetében az utolsó összegnek vagy a támogatás utolsó részletének a kifizetését a (179) pontban említett üzleti terv megfelelő végrehajtásának feltételéhez kell kötni.

(184)

A támogatás maximális összege fiatal mezőgazdasági termelőnként 70 000 EUR, illetve mezőgazdasági kisüzemenként 15 000 EUR lehet. A tagállamoknak az érintett terület társadalmi-gazdasági helyzetét figyelembe véve kell meghatározniuk a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás összegét.

(185)

A mezőgazdasági üzemek átruházásához nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(186)

Ez a szakasz olyan, elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik, amelyek véglegesen átruházzák mezőgazdasági üzemüket egy másik, elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásra.

(187)

A támogatás olyan, az 1307/2013/EU rendelet V. címével létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételre jogosult vállalkozásoknak nyújtható, amelyek támogatási kérelmük benyújtásának napján már legalább egy éve jogosultak részt venni az említett rendszerben, és vállalják, hogy teljes mezőgazdasági üzemüket és a kapcsolódó támogatási jogosultságokat véglegesen átruházzák egy másik vállalkozásra.

(188)

A támogatást vagy éves kifizetések, vagy egyszeri kifizetés formájában kell nyújtani.

(189)

A támogatást a mezőgazdasági üzem átruházásának időpontja és 2020. december 31. között kell folyósítani.

(190)

A támogatás azon éves kifizetés 120 %-ának felel meg, amelyre a kedvezményezett a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében jogosult.

(191)

A Bizottság kedvezően ítéli meg a termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatást, mivel az összefogásra ösztönzi a mezőgazdasági termelőket. Ezért a termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek.

(192)

Ez a szakasz a teljes mezőgazdasági ágazatra vonatkozik (55).

(193)

Kizárólag azok a termelői csoportok vagy szervezetek támogathatók, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatósága üzleti tervük alapján hivatalosan elismert.

(194)

A tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállam ellenőrzi, hogy az üzleti terv célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport vagy szervezet hivatalos elismerésének időpontjától számított ötéves időszakon belül.

(195)

A termelői csoport vagy szervezet keretében elfogadott megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak meg kell felelniük az 1308/2013/EU rendelet 206–210. cikke értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.

(196)

A termelői csoportok vagy szervezetek részére a tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás alternatívájaként ugyanakkora összeg erejéig támogatás nyújtható közvetlenül a termelők részére is a csoport vagy szervezet működtetési költségeihez az annak megalakulását követő első öt évben fizetett hozzájárulásaik ellentételezésére.

(197)

A tagállamok azt követően is nyújthatnak támogatást a termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez, hogy azokat elismerték az 1308/2013/EU rendelet feltételei szerint termelői szervezetekként.

(198)

A támogatásban kizárólag a kkv-k meghatározása (56) alá tartozó termelői csoportok és szervezetek részesülhetnek. A Bizottság nem engedélyezi az e szakasz hatálya alá tartozó költségekre irányuló, nagyvállalkozások (57) részére nyújtott állami támogatást.

(199)

Az e szakasz alapján engedélyezett támogatási programok esetében követelmény, hogy e programokat a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésére irányadó rendeletekben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében ki kell igazítani.

(200)

Az elszámolható költségek közé tartozhatnak a megfelelő helyiségek bérlésének és az irodai berendezések – ideértve a számítógépes hardvert és szoftvereket is – beszerzésének költségei, az adminisztratív személyzet költségei, valamint az általános, jogi és adminisztrációs költségek. Amennyiben a helyiségeket megvásárolják, a helyiségekkel kapcsolatos elszámolható költségeknek a piaci áron számított bérleti költségek mértékére kell korlátozódniuk.

(201)

Nem nyújtható támogatás:

(202)

A támogatásnak átalányösszegű támogatásként, évenkénti részletekben kell kifizetésre kerülnie az attól az időponttól számított első öt éven keresztül, amikor az illetékes hatóság a termelői csoportot vagy szervezetet üzleti terve alapján hivatalosan elismerte. A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizethetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról.

(203)

A termelői csoportok vagy szervezetek részére a tevékenységük megkezdésével összefüggő költségekhez nem kapcsolódó kiadások – mint például a beruházási vagy promóciós tevékenységekkel kapcsolatos kiadások – fedezésére nyújtott támogatások az ilyen típusú támogatásokra irányadó szabályokkal összhangban kerülnek értékelésre.

(204)

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(205)

A teljes támogatási összeg legfeljebb 500 000 EUR lehet. A támogatás mértékének fokozatosan csökkennie kell.

(206)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik.

(207)

Az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(208)

Ez a szakasz az olyan vállalkozások, illetve vállalkozások olyan csoportjai számára nyújtott támogatásra vonatkozik, amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveleteknek a tagállamok által meghatározandó mezőgazdasági földterületen – többek között, de nem kizárólag az ezen iránymutatások (35) 50. pontjában meghatározottak szerinti mezőgazdasági területen – történő végrehajtását, amelyek egy vagy több agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak.

(209)

Az intézkedésnek a környezetvédelem és az éghajlat szempontjából pozitív szerepet játszó mezőgazdasági gyakorlatok megőrzését, valamint e gyakorlatok szükséges módosításainak az előmozdítását kell céloznia.

(210)

A támogatás csak azokra az önkéntes kötelezettségvállalásokra terjed ki, amelyek túlmutatnak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott idevágó kötelező előírásokon, az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken, a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó kapcsolódó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken. Minden ilyen kötelező előírást és követelményt azonosítani és ismertetni kell a Bizottsághoz tett bejelentésben.

(211)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az ezen intézkedés keretébe tartozó műveletek végrehajtását vállaló vállalkozások számára biztosítsák a műveletek végrehajtásához szükséges ismereteket és információkat, például az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó szaktanácsadás útján és/vagy azáltal, hogy az ezen intézkedés alapján nyújtott támogatásnak feltételéül szabják a megfelelő képzés elvégzését.

(212)

Az ezen intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok a várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően (58). A kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak.

(213)

Az 1305/2013/EU rendelet 47. cikkében előírt és az az alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, a területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályoknak adott esetben teljesülniük kell.

(214)

A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozásoktól eltérő földkezelőknek és a kedvezményezettek egyéb ilyen csoportjainak az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez ezen iránymutatások II. részének 3.4. szakasza szerint nyújtható támogatás.

(215)

Az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések keretében az állattenyésztés extenzívvé tételére tett kötelezettségvállalásoknak teljesíteniük kell legalább a következő feltételeket:

(216)

Az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések keretében a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vagy a génerózióval fenyegetett növénygenetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalások esetében az alábbiakat kell előírni:

(217)

A haszonállatok következő fajainak tekintetében nyújtható támogatás: szarvasmarha; juh; kecske; lófélék; sertések és szárnyasok.

(218)

A helyi fajták akkor tekinthetők a tenyésztésből történő kivonás szempontjából veszélyeztetettnek, ha teljesülnek a következő feltételek, és ha ezeket a feltételeket a Bizottsághoz tett bejelentés ismerteti és tartalmazza:

(219)

A növénygenetikai erőforrások akkor tekinthetők a génerózió veszélyének kitettnek, ha a Bizottsághoz tett bejelentés tartalmazza és ismerteti a génerózió megfelelő bizonyítékait tudományos eredmények alapján vagy a honos fajták/primitív helyi fajták előfordulásának csökkenésére vonatkozó mutatók, a populációik sokféleségének csökkenésére vonatkozó mutatók, illetve adott esetben a helyi szinten jellemző mezőgazdasági gyakorlat módosulásaira vonatkozó mutatók alapján.

(220)

Támogatásban részesülhetnek a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, valamint fenntartható használatára és fejlesztésére irányuló, az e szakasz (208)–(219) pontja szerinti rendelkezések hatálya alá nem tartozó műveletek.

(221)

A támogatás – a (220) pontban említett, a genetikai erőforrások megőrzésére irányuló műveletekhez nyújtott támogatások kivételével – a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében biztosít ellentételezést a kedvezményezetteknek. A támogatást évente kell nyújtani.

(222)

A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében – kellően indokolt esetekben – átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható támogatás olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez, amelyek adott területek kereskedelmi célú használatáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani.

(223)

A támogatás szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordítható az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-ának megfelelő értékben. A vállalkozások csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szintet 30 %-ban kell megállapítani.

(224)

Mindazonáltal ha valamely tagállam ellentételezni kívánja az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségek vállalása miatt felmerülő tranzakciós költségeket, e költségekre vonatkozóan meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia, például az ilyen kötelezettségeket nem vállaló vállalkozásoknál felmerült költségekkel való összehasonlítások bemutatása útján. A Bizottság következésképpen rendes esetben nem engedélyezi azokat az állami támogatásokat, amelyek a múltban vállalt kötelezettségvállalások teljesítésének folytatásához kapcsolódó tranzakciós költségek fedezését szolgálják, kivéve, ha a tagállam bizonyítja, hogy ezek a költségek továbbra is fel fognak merülni, illetve hogy új tranzakciós költségek merültek fel.

(225)

Amennyiben a tranzakciós költségeket átlagköltségek és/vagy átlagos mezőgazdasági üzemek alapján számítják ki, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy – különösen nagyvállalkozások esetében – nem fordul elő túlkompenzálás. Az ellentételezés összegének kiszámítása céljából a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a kérdéses tranzakciós költségek vállalkozásonként vagy hektáronként merültek-e fel.

(226)

Ennek az intézkedésnek a keretében nem nyújtható támogatás az ezen iránymutatások II. részének 1.1.8. szakaszában meghatározott, az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó intézkedés hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásokra.

(227)

A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzését célzó támogatások a következő műveletek költségeit fedezik:

(228)

Támogatás – a (220) pontban említett, a genetikai erőforrások megőrzésére irányuló műveletekhez nyújtott támogatás kivételével – a következő maximális összegek erejéig nyújtható: 600 EUR hektáronként és évente az egynyári növények esetében; 900 EUR hektáronként és évente a specializált évelő növények esetében; 450 EUR hektáronként és évente az egyéb földhasználati módok esetében; 200 EUR számosállat-egységenként és évente a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták esetében.

(229)

Ezek az összegek kellően indokolt esetekben növelhetők, figyelembe véve a Bizottsághoz tett bejelentésben megindokolandó egyedi körülményeket.

(230)

Az erdők genetikai erőforrásainak mezőgazdaság terén történő megőrzése kapcsán nyújtott támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(231)

Az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(232)

Ez a szakasz azokra az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik, amelyek aktív mezőgazdasági termelők, és önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak.

(233)

Támogatás csak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján megállapított vonatkozó kötelező előírásokon és egyéb vonatkozó kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra nyújtható. A vonatkozó követelményeket azonosítani és ismertetni kell a Bizottsághoz tett bejelentésben.

(234)

A támogatásra jogosult állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb színvonalat kell biztosítaniuk az alábbi területek egyikén:

(235)

Az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítését egy évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni, mely időtartam megújítható.

(236)

Egy szerződés megújítása automatikusan is történhet, ha ennek részleteit meghatározza a szerződés. Az állatjóléti kötelezettségvállalások fentiek szerinti megújítását szolgáló mechanizmust a tagállamoknak a vonatkozó nemzeti szabályaiknak megfelelően kell létrehozniuk. Ezt a mechanizmust az e szakasz alapján nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bejelentés részeként ismertetni kell a Bizottsággal. A megújításnak minden esetben feltétele a Bizottság által az e szakasz szerinti támogatások tekintetében jóváhagyott feltételek betartása.

(237)

A támogatást évente kell nyújtani, és a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében biztosíthat ellentételezést az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára.

(238)

A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az állatjóléti kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-ának megfelelő értékben. Mindazonáltal ha valamely tagállam ellentételezni kívánja az állatjóléti kötelezettségek vállalása miatt felmerülő tranzakciós költségeket, e költségekre vonatkozóan meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia, például az ilyen állatjóléti kötelezettségeket nem vállaló vállalkozásoknál felmerült költségekkel való összehasonlítások bemutatása útján. A Bizottság következésképpen rendes esetben nem engedélyezi azokat az állami támogatásokat, amelyek a múltban vállalt állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítésének folytatásához kapcsolódó tranzakciós költségek fedezését szolgálják, kivéve, ha a tagállam bizonyítja, hogy ezek a költségek továbbra is fel fognak merülni, illetve hogy új tranzakciós költségek merültek fel.

(239)

Amennyiben a tranzakciós költségeket átlagköltségek és/vagy átlagos mezőgazdasági üzemek alapján számítják ki, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy – különösen nagyvállalkozások esetében – nem fordul elő túlkompenzálás. Az ellentételezés összegének kiszámítása céljából a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a kérdéses tranzakciós költségek vállalkozásonként vagy hektáronként merültek-e fel.

(240)

A támogatás számosállat-egységeként legfeljebb 500 EUR lehet.

(241)

A Natura 2000 területekkel és a víz-keretirányelvvel kapcsolatos hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(242)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik.

(243)

A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozásoktól eltérő földkezelőknek megfelelően indokolt esetben ezen iránymutatások II. részének 3.5. szakasza szerint nyújtható támogatás.

(244)

A támogatás az érintett területeken az élőhelyvédelmi irányelv, a madárvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásával kapcsolatos hátrányokkal összefüggésben felmerült többletköltségek és elmaradt bevétel ellentételezése céljából nyújtható a kedvezményezetteknek (59).

(245)

Az élőhelyvédelmi irányelvvel és a madárvédelmi irányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak az 1306/2013/EU tanácsi rendelet 94. cikkében és II. mellékletében meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapoton és az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken túlmutató követelményekből származó hátrányok leküzdéséhez nyújtható.

(246)

A víz-keretirányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak olyan konkrét követelményekhez kapcsolódóan ítélhető oda, amelyek:

(247)

A (245) és a (246) pontban említett követelményeket azonosítani és ismertetni kell a Bizottsághoz tett bejelentésben.

(248)

A támogatás a következő területek tekintetében nyújtható:

(249)

A következő összegek erejéig nyújtható támogatás: hektáronként és évente legfeljebb 500 EUR a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban; ezt követően pedig legfeljebb 200 EUR hektáronként és évente. A víz-keretirányelvhez kapcsolódó támogatás összegének hektáronként és évente legalább 50 EUR-nak kell lennie.

(250)

Az 500 és 200 EUR értékű maximális összeg kivételes esetekben növelhető, figyelembe véve a megindokolandó egyedi körülményeket. A víz-keretirányelvhez kapcsolódó támogatás esetében alkalmazott 50 EUR értékű minimális összeg kellően indokolt esetekben csökkenthető, figyelembe véve a megindokolandó egyedi körülményeket.

(251)

A hegyvidéki területek és más, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára biztosított támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(252)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik.

(253)

Támogatás olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek vállalják, hogy mezőgazdasági tevékenységüket az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke alapján kijelölt területeken folytatják, és amelyek aktív mezőgazdasági termelők.

(254)

A támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások részére az érintett területen a mezőgazdasági termelést sújtó hátrányokkal összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy részének vagy egészének ellentételezése céljából nyújtható. A tagállamoknak bizonyítaniuk kell a szóban forgó hátrányokat, és bizonyítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy a kifizetendő ellentételezési összeg nem lépi túl az ezen hátrányok következtében elmaradt bevételt és felmerülő többletköltségeket.

(255)

A többletköltségeket és az elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján, az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti kifizetések figyelembevételével kell kiszámítani.

(256)

A többletköltségek és az elmaradt bevétel kiszámításakor a tagállamok – kellően indokolt esetekben – különbséget tehetnek a kifizetések szintje között a következőkre figyelemmel:

(257)

A támogatás évente, a mezőgazdasági terület hektárszáma alapján ítélendő oda.

(258)

A támogatás összegét a következő minimális és maximális összegek között kell megállapítani: legalább 25 EUR hektáronként és évente a támogatásban részesülő átlagos terület alapján, és maximum 250 EUR hektáronként és évente. Az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hegyvidéki területeken azonban a maximális összeg elérheti a 450 EUR-t hektáronként és évente.

(259)

A maximális összegek kellően indokolt esetekben növelhetők, figyelembe véve a Bizottsághoz tett bejelentésben megindokolandó egyedi körülményeket.

(260)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a támogatások összege a mezőgazdasági üzemek területére vonatkozóan meghatározandó küszöbérték felett fokozatosan csökkenjen, kivéve, ha a támogatás az ezen iránymutatások (258) pontja szerinti hektáronkénti és évenkénti minimális összegre korlátozódik. A bejelentésekben e célból fel kell tüntetni azon mezőgazdasági üzemek méretét, amelyek ilyen támogatás kedvezményezettjei lesznek.

(261)

Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek egy csoportja esetében a tagállamok e jogi személyek vagy csoportok tagjainak a szintjén alkalmazhatják a támogatás fokozatos csökkentését, amennyiben a nemzeti jog értelmében az egyes tagok a mezőgazdasági üzemek vezetőinek jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezeteinek megerősítéséhez.

(262)

A (253) pontban előírt támogatáson felül a tagállamok ezen intézkedés keretében 2014 és 2020 között támogatást nyújthatnak az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezetteknek is, amelyek az 1698/2005/EK rendelet (60) 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében támogathatók voltak a 2007–2013-as vidékfejlesztési programozási időszakban. Az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezettek esetében, amelyek az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett új területmeghatározás alapján már nem minősülnek támogathatónak, e támogatás összegének fokozatosan csökkennie kell egy legfeljebb négyéves időszak alatt; a csökkenés az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett területmeghatározás lezárultának időpontjától, legkésőbb 2018-ban kezdődik. A támogatás nyújtása a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programban, illetve – ha az intézkedést kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozzák – a vonatkozó állami támogatási határozatban az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontja ii. alpontjának megfelelően megállapított átlagos támogatási összeg legfeljebb 80 %-ával kezdődik, és legkésőbb 2020-ban ér véget, amikorra a kifizetés az említett támogatási összeg legfeljebb 20 %-ára csökken. Ha a csökkentés alkalmazása következtében a kifizetés szintje eléri a 25 EUR összeget, a tagállam továbbra is nyújthat támogatást ezen a szinten a fokozatos csökkentési időszak végéig.

(263)

A területmeghatározás lezárultát követően a továbbra is támogathatónak minősülő területeken gazdálkodó kedvezményezetteknek az ezen intézkedés szerinti teljes támogatást meg kell kapniuk.

(264)

Az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(265)

Ez a szakasz az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozik.

(266)

Olyan vállalkozásoknak, illetve vállalkozások olyan csoportjainak ítélhető oda támogatás a mezőgazdasági terület után hektáronként, amelyek önkéntes alapon vállalják, hogy áttérnek a 834/2007/EK tanácsi rendeletben (61) meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására, illetve a jövőben is folytatják azt, és amelyek aktív mezőgazdasági termelők.

(267)

Támogatás csak olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtható, amelyek túlmutatnak a Bizottsághoz tett bejelentésben ismertetendő alábbi előírásokon és követelményeken:

(268)

A kötelezettségeket egy öt évtől hét évig terjedő kezdeti időtartam alatt kell teljesíteni. Az ökológiai gazdálkodásra való áttéréshez nyújtott támogatás esetében a tagállamok azonban rövidebb, az áttérés időtartamának megfelelő kezdeti időszakot is meghatározhatnak. Amennyiben a támogatást az ökológiai gazdálkodás fenntartásához nyújtják, a tagállamok a kezdeti időszak lejártát követően lehetővé tehetik az éves alapon történő meghosszabbítást. A kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő, az ökológiai gazdálkodás fenntartására vonatkozó új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak.

(269)

Az 1305/2013/EU rendelet 47. cikkében előírt és az az alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, a területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályokat tiszteletben kell tartani.

(270)

A támogatás a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy része vagy egésze tekintetében biztosít ellentételezést a kedvezményezetteknek.

(271)

A támogatás szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordítható az adott kötelezettségvállalásra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-ának megfelelő értékben. A vállalkozások csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint 30 %. A támogatás odaítélése éves alapon történik.

(272)

Mindazonáltal ha valamely tagállam ellentételezni kívánja az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó kötelezettségek vállalása miatt felmerülő tranzakciós költségeket, e költségekre vonatkozóan meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia, például az ilyen kötelezettségeket nem vállaló vállalkozásoknál felmerült költségekkel való összehasonlítások bemutatása útján. A Bizottság következésképpen rendes esetben nem engedélyezi azokat az állami támogatásokat, amelyek a múltban vállalt ökológiai gazdálkodási kötelezettségvállalások teljesítésének folytatásához kapcsolódó tranzakciós költségek fedezését szolgálják, kivéve, ha a tagállam bizonyítja, hogy ezek a költségek továbbra is fel fognak merülni, illetve hogy új tranzakciós költségek merültek fel.

(273)

Amennyiben a tranzakciós költségeket átlagköltségek és/vagy átlagos mezőgazdasági üzemek alapján számítják, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy – különösen nagyvállalkozások esetében – nem fordul elő túlkompenzálás. Az ellentételezés összegének kiszámítása céljából a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a kérdéses tranzakciós költségek vállalkozásonként vagy hektáronként merültek-e fel.

(274)

E szakasz alapján nem ítélhető oda támogatás az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések alkalmazási körébe tartozó kötelezettségvállalások teljesítéséhez és a mezőgazdasági termékek termelőinek a minőségrendszerekben való részvételének ösztönzésére nyújtott támogatásról szóló szakasz szerinti költségek fedezéséhez.

(275)

Az ökológiai termékek elsődleges termelése, feldolgozása és forgalmazása terén megvalósuló beruházáshoz nyújtott támogatásokra a beruházási támogatásról szóló szakaszok rendelkezései irányadók.

(276)

A támogatás maximális összege a következő: 600 EUR hektáronként és évente az egynyári növények esetében; 900 EUR hektáronként és évente a specializált évelő növények esetében; 450 EUR hektáronként és évente az egyéb földhasználati módok esetében.

(277)

E felső határértékek kivételes esetekben túlléphetők, figyelembe véve a megindokolandó egyedi körülményeket.

(278)

A mezőgazdasági termékek termelőinek és azok csoportjainak a minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(279)

Ez a szakasz csak mezőgazdasági termékek termelőire vonatkozik. A (280) a) pontban említett támogatásra csak aktív mezőgazdasági termelők jogosultak.

(280)

A támogatás az ezen iránymutatások (282) pontjában említett minőségrendszerekhez kapcsolódó következő elszámolható költségeket fedezi:

(281)

A (280) a) és b) pontban említett támogatás nem nyújtható a maguk a kedvezményezettek által végzett ellenőrzés költségeihez kapcsolódóan, vagy amennyiben az uniós jogszabályok a díjak tényleges mértékének meghatározása nélkül úgy rendelkeznek, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket a mezőgazdasági termékek termelőinek vagy azok csoportjainak kell viselniük.

(282)

Az ezen iránymutatások (280) a) pontjában említett minőségrendszerek a következők:

(283)

A támogatásnak – objektív módon meghatározott feltételek mellett – az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(284)

Az ezen iránymutatások (280) b) és c) pontjában említett támogatások keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a kedvezményezettek számára, és azokat az ellenőrzési intézkedésekért felelős entitás, a kutatási szolgáltató vagy a tanácsadási szolgáltató számára kell kifizetni.

(285)

A fenti (280) a) pontban említett támogatás legfeljebb ötéves időszakon át nyújtható, és az összege kedvezményezettenként és évente legfeljebb 3 000 EUR lehet. A támogatás évente nyújtott ösztönző kifizetés formájában valósul meg, amelynek a szintjét a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek szintje alapján kell megállapítani.

(286)

A (280) b) és c) pontban említett támogatások mértéke elérheti a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

(287)

Ez a szakasz a mezőgazdasági ágazatban megvalósuló technikai segítségnyújtáshoz nyújtott támogatással foglalkozik, kivéve a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást, amely kizárólag elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásoknak nyújtható.

(288)

A technikai segítségnyújtást végezhetik termelői csoportok vagy más szervezetek is, függetlenül a méretüktől.

(289)

A támogatásnak – objektív módon meghatározott feltételek mellett – az érintett területen működő valamennyi jogosult számára elérhetőnek kell lennie. Amennyiben a technikai segítségnyújtást termelői csoportok vagy szervezetek végzik, az ilyen csoportokban vagy szervezetekben való tagság nem lehet feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek. A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett csoport vagy szervezet adminisztrációs költségeinek fedezése céljából fizetett hozzájárulás mértékének a szolgáltatásnyújtás költségeire kell korlátozódnia.

(290)

A tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, a technikai segítségnyújtásra vonatkozó támogatás általános feltételeinek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(291)

A támogatás szakképzéshez és készségek elsajátításához, többek között tanfolyamokhoz, workshopokhoz és személyre szabott tanácsadáshoz, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtható.

(292)

A támogatás rövid időtartamra szóló üzemvezetési csereprogramok és üzemlátogatások lebonyolításához is nyújtható.

(293)

A támogatás a következő elszámolható költségekre terjed ki:

(294)

A (293) d) i–iv. pontban említett költségek csak annyiban számolhatók el, amennyiben a demonstrációs projekt céljait szolgálják és a demonstrációs projekt időtartama alatt merülnek fel. Csak a demonstrációs projekt időtartamának megfelelő – általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek.

(295)

A tudástranszferhez kapcsolódó és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó feladatok ellátásához szükséges megfelelően képzett és rendszeresen továbbképzett személyzettel.

(296)

A (293) a), c) és d) i–iv. pontban említett támogatások keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a kedvezményezettek számára, és azokat a tudástranszferre és tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója számára kell kifizetni. A (293) d) v. pontban említett támogatást közvetlenül a kedvezményezettek számára kell kifizetni. A (293) d) i–iv. pontban említett, kisebb léptékű demonstrációs projektekhez nyújtott támogatás kifizethető közvetlenül a kedvezményezettek számára.

(297)

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(298)

A (293) d) pontban említett elszámolható költségek esetében a támogatás maximális összege egy 3 pénzügyi évet felölelő időszakban nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t.

(299)

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, a technikai segítségnyújtáshoz nyújtott támogatás általános feltételeinek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(300)

A támogatás célja hozzásegíteni a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozásokat és a fiatal mezőgazdasági termelőket ahhoz, hogy tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe vállalkozásuk és/vagy valamely beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatkímélőbbé és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbbá tétele érdekében.

(301)

A tanácsadásnak kapcsolódnia kell legalább egy uniós vidékfejlesztési prioritáshoz, és a következő elemek közül legalább egyre ki kell terjednie:

(302)

A tanácsadás kiterjedhet egyéb kérdésekre is, különösen az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel és a vízvédelemmel kapcsolatos információkra – az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében megállapítottak szerint –, vagy a mezőgazdasági üzem gazdasági és környezeti teljesítményével kapcsolatos kérdésekre, ideértve a versenyképességi vonatkozásokat is. Ez a rövid ellátási láncok kialakításához, az ökológiai gazdálkodáshoz, valamint az állattenyésztés egészségügyi vonatkozásaihoz kapcsolódó tanácsadást is magában foglalhat.

(303)

A támogatás keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a kedvezményezettek számára. A támogatást a tanácsadási szolgáltatás nyújtója részére kell kifizetni.

(304)

A tanácsadási szolgáltatás nyújtására kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, és a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal kell rendelkezniük, továbbá megbízhatóknak kell lenniük.

(305)

A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtóinak tiszteletben kell tartaniuk az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket.

(306)

Adott esetben, amennyiben az kellően indokolt, a tanácsadás részben csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő egyes résztvevők helyzetét.

(307)

A támogatási összeg tanácsadásonként legfeljebb 1 500 EUR lehet.

(308)

A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, a technikai segítségnyújtáshoz nyújtott támogatás általános feltételeinek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(309)

A támogatás keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a mezőgazdasági termelő számára. A támogatást a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatás nyújtójának kell kifizetni.

(310)

A támogatás a mezőgazdasági termelő, a mezőgazdasági háztartás tagjának minősülő természetes személy vagy egy mezőgazdasági munkavállaló betegség – ideértve az említett személyek gyermekének betegségét – vagy szabadság, szülési szabadság és szülői szabadság miatti távolléte során, illetve halála miatt szükségessé váló személyi helyettesítés kapcsán ténylegesen felmerülő költségek fedezésére nyújtható.

(311)

A helyettesítés teljes időtartama évente és kedvezményezettenként legfeljebb 3 hónap lehet, kivéve a szülési és szülői szabadság során történő helyettesítést, amely legfeljebb 6 hónap lehet az egyes esetekben. A Bizottság megfelelően indokolt esetekben mindazonáltal engedélyezhet hosszabb időtartamot.

(312)

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(313)

A mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(314)

Ez a szakasz a teljes mezőgazdasági ágazatra (68) vonatkozik.

(315)

A támogatásnak azt a célt kell szolgálnia, hogy előmozdítsa a legalább két szereplő részvételével megvalósuló együttműködés különböző formáit – függetlenül attól, hogy a szereplők a mezőgazdasági ágazatban tevékenykednek-e, de azzal a feltétellel, hogy az együttműködés csak a mezőgazdasági ágazat hasznát szolgálhatja – és különösen a következőket:

(316)

A támogatás különösen a következő tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésre ítélhető oda:

(317)

A klaszterek és hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás csak újonnan kiépített vagy új tevékenységbe kezdő klaszterek és hálózatok számára ítélhető oda.

(318)

A (316) a) és b) pontban említett tevékenységekhez nyújtott támogatások egyéni szereplők számára is odaítélhetők. Amennyiben a támogatást egyéni szereplők számára ítélik oda, a támogatott projekt vagy tevékenység eredményeit terjeszteni kell.

(319)

A rövid ellátási láncok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, a (316) d) és e) pontban említett támogatás csak olyan ellátási láncok esetében nyújtható, amelyekben a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között legfeljebb egy közvetítő található.

(320)

Az e szakasz értelmében nyújtott támogatásnak meg kell felelnie az 1308/2013/EU rendelet 206–210. cikke értelmében alkalmazott vonatkozó versenyjogi rendelkezéseknek, különösen a Szerződés 101. és 102. cikkének.

(321)

A támogatás a következő elszámolható költségekre terjed ki, amennyiben azok mezőgazdasági tevékenységek kapcsán merülnek fel:

(322)

A támogatás időtartamát legfeljebb hét évre kell korlátozni; ezen rendelkezés alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a kollektív környezetvédelmi fellépések.

(323)

A támogatás elérheti az elszámolható költségek 100 %-át.

(324)

A fenti (321) d) pontban említett közvetlen költségeknek a beruházási támogatásokra vonatkozó, a beruházási támogatásokról szóló szakaszban foglalt maximális támogatási intenzitásra kell korlátozódniuk.

(325)

Az állami támogatás megfelelő támogatási eszköz lehet bizonyos, a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó kockázattípusok vonatkozásában, mivel a mezőgazdasági tevékenység egészére jellemző, hogy fokozottan ki van téve különféle kockázatoknak és válságoknak. Különbségek vannak azonban az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások között, ez utóbbiaknak ugyanis általában jobb lehetőségeik vannak a kockázatok elhárítására. E szakasz egyes támogatási kategóriái ezért kizárólag az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára hozzáférhetők.

(326)

A kockázatok és válságok által érintett tevékenységekhez nyújtott állami támogatások kapcsán a Bizottság figyelembe veszi, hogy el kell kerülni az indokolatlan versenytorzulásokat, és ennek érdekében kötelezni kell a termelőket a veszteségekkel vagy a szóban forgó támogatási intézkedésekkel kapcsolatos költségek fedezéséhez való minimális hozzájárulás megfizetésére, illetve egyéb megfelelő intézkedéseket kell hozni a versenytorzulás kockázatának mérséklése és annak biztosítása érdekében, hogy az állami támogatás az elszenvedett károkkal arányos mértékű legyen. A Bizottság az értékelésében figyelembe veszi, hogy a kedvezményezettnek gondoskodnia kell megfelelő megelőző intézkedések megtételéről a nyújtott támogatás teljes összegének a lehető legkisebbre korlátozása érdekében.

(327)

A természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az alábbiakban meghatározott feltételeknek.

(328)

Ez a szakasz a mezőgazdasági ágazatra vonatkozik (70).

(329)

A Bizottság következetesen fenntartotta, hogy a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett „természeti csapások” és „rendkívüli események” fogalmát szűken kell értelmezni, mivel azok kivételt képeznek a belső piacon nyújtott állami támogatások Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított általános tilalma alól. Ezt az Európai Unió Bírósága is megerősítette (71).

(330)

Ez idáig a Bizottság a földrengéseket, a lavinákat, a földcsuszamlásokat és az árvizeket fogadta el természeti katasztrófának. Ezen túlmenően figyelembe veszi az állami támogatás modernizációjára irányuló kezdeményezés keretén belüli fejleményeket, amelyek lehetővé teszik a csoportmentesség biztosítását a természeti katasztrófák következő új kategóriái esetében is: tornádók, hurrikánok, vulkánkitörések és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtüzek. A Bizottság rendkívüli eseménynek fogadta el a korábbiakban többek között a háborút, a belső zavargásokat vagy sztrájkokat, valamint – bizonyos kikötésekkel és kiterjedésüktől függően – a súlyos nukleáris és ipari baleseteket, továbbá a jelentős veszteségeket okozó tüzeket (72). A Bizottság a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti állami támogatás nyújtására vonatkozó javaslatokat továbbra is eseti alapon fogja értékelni, figyelembe véve az e területen eddig követett gyakorlatát.

(331)

Az e szakasz alapján nyújtott támogatásnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

(332)

A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján a (331) a) pontban említett hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni.

(333)

A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás tagja. Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(334)

A támogatási programot az esemény bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni, és a támogatást az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(335)

A gyors válságkezelés megkönnyítése érdekében a Bizottság engedélyezi a földrengések, lavinák, földcsuszamlások és árvizek, valamint a tornádók, hurrikánok, vulkánkitörések és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtüzek által okozott károk ellentételezésére szolgáló támogatási keretprogramok előzetes létrehozását, feltéve, hogy egyértelműen meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek mellett ilyen természeti katasztrófák bekövetkezte esetén támogatás nyújtható (73). Az előzetes programok kapcsán a tagállamoknak eleget kell tenniük a (728) pontban meghatározott jelentéstételi kötelezettségnek.

(336)

A (330) pontban említettektől eltérő típusú természeti katasztrófák által okozott károk, valamint a rendkívüli események által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatást egyedileg kell bejelenteni a Bizottságnak.