52014PC0724

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmonizált fogyasztói árindexekről és a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről /* COM/2014/0724 final - 2014/0346 (COD) */


INDOKOLÁS

1.       A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank az Európai Unió megfelelő működésének biztosítása és különösen a hatékony monetáris politika megvalósítása érdekében az uniós inflációs mutatók harmonizálását írja elő.

A harmonizált fogyasztói árindexek kulcsfontosságúak az alábbiak értékelése és mérése szempontjából:

· konvergencia az Unión belüli árstabilitás tekintetében, valamint

· az euróövezeti monetáris politika eredménye az árstabilitásra vonatkozó cél elérése tekintetében.

A harmonizált inflációs mutatók emellett a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló bizottsági eljárás keretében a nemzeti versenyképesség értékelésére is használatosak.

E célból szükséges, hogy a fogyasztói árindexek minden országra, illetve minden termékkategóriára kiterjedően összehasonlíthatók legyenek. Kellőképpen részletesnek és ésszerű időn belül előállíthatónak kell lenniük. A fogyasztói árindexekből számított inflációs adatoknak objektív és elfogulatlan döntéshozatali alapot kell képezniük.

Ezen túlmenően az összehasonlítható és megbízható fogyasztói árindexek – egyéb forrásokkal együtt – értékes információt jelentenek olyan gazdasági értékek deflálásakor, mint például a bérek, nyugdíjak, kamatlábak és a nemzeti számlák adatai. Ezek a becsült mennyiségi idősorok az infláció hatása nélkül szemléltetik egy adott gazdasági jelenség alakulását, és lényeges hozzájárulást jelentenek a politikai és gazdasági döntéshozatalhoz.

1995 októberében sor került a harmonizált fogyasztói árindexekről (HICP) szóló tanácsi rendelet kidolgozására és elfogadására, majd az ezt követő 17 év során 20 végrehajtási rendelet született.

A maximális összehasonlíthatóságot biztosító egységes szabályok továbbra is nagy jelentőséggel bírnak a HICP fő felhasználói – különösen a Bizottság és az Európai Központi Bank – számára, ám az eredeti jogi keret elfogadása óta bizonyos paraméterek megváltoztak:

· Az európai statisztikai rendszer (ESR) kidolgozása nyomán sokkal elfogadottabbá vált az a nézet, miszerint a fogyasztói árindexekkel kapcsolatos számos módszertani kérdésben harmonizált megközelítésre van szükség.

· Az elmúlt években tapasztalt gyors ütemű technológiai fejlődés következtében drasztikusan megváltoztak az adatgyűjtés és az index-összeállítás technikai vonatkozásai. A nagy teljesítményű informatikai rendszerek olyan módszerek alkalmazását teszik lehetővé, amelyek akár csak két évtizede még fel sem merültek: a szkenneradatok térnyerése forradalmasítja az adatgyűjtési gyakorlatokat, az árak különböző internetes forrásainak használata pedig szüntelenül fejlődik.

· A Lisszaboni Szerződés új komitológiai struktúrát hozott létre és bevezette a felhatalmazáson alapuló, illetve a végrehajtási jogi aktusokat. Ezt a jogi keretnek is tükröznie kell.

Mindezek a változások szükségessé teszik a HCIP-re vonatkozó joganyag újraszövegezését, hogy a jogalap korszerűbbé és ésszerűbbé váljon, valamint jobban illeszkedjen a napjainkban felmerülő tényleges és potenciális szükségletekhez. A HICP-rendelet felülvizsgálata nyomán az érdekelt feleknek lehetőségük nyílik arra, hogy mérlegeljék és racionalizálják a meglévő szabályokat és a javaslatokat, valamint azok helytállósága és a különböző felhasználók érdekei alapján konkrét sajátosságokra összpontosítsanak.

Az operatív célok kialakításához és az előrelépés értékeléséhez a fogyasztói árindexet befolyásoló eseményekkel és fejleményekkel kapcsolatos információk számos olyan szakpolitikai területen elengedhetetlenül szükségesek, ahol az EU tevékeny szerepet játszik. Az uniós jog emellett a lehető legjobb minőségű deflátorok szolgáltatására kötelezi az Eurostatot – a HICP ebben a tekintetben szintén értékes hozzájárulást jelent. Elengedhetetlen, hogy az indexek időszerűek, pontosak, teljesek, koherensek és a különféle termékcsoportok tekintetében uniós szinten összehasonlíthatók legyenek. Ezeknek a követelményeknek csakis a HICP-re vonatkozó európai jog korszerűsítése révén lehet eleget tenni.

A javasolt HICP-rendelet rögzíti az európai statisztika gyakorlati kódexének azon elveit, amelyek a minőség iránti elkötelezettségre, a megbízható módszertanra, a költséghatékonyságra, a relevanciára, a pontosságra, a megbízhatóságra, a koherenciára és az összehasonlíthatóságra vonatkoznak.

2.       AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A HICP-rendelet tervezetéről szakértői csoportok tárgyaltak, amelyekben a statisztikák előállítói – különösen a nemzeti statisztikai hivatalok – és a statisztikák felhasználói, köztük az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok egyaránt képviseltették magukat. Konzultációra került sor az európai statisztikai rendszer bizottságával is.

Hatásvizsgálat készítése nem tűnt szükségesnek.

3.       A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat célja, hogy létrehozza a harmonizált indexek tagállamok általi előállításának közös jogi keretét, amely magában foglalja az adatok gyűjtését, összeállítását és feldolgozását, valamint a harmonizált fogyasztói árindexek benyújtását. Mindez az uniós inflációs mutatók szisztematikus előállításához szükséges.

Ez a javaslat egyszerűsíti és egyértelműsíti az ilyen indexek összeállítására vonatkozó követelményeket. A javaslat elsősorban:

· a termékcsoportok világosan meghatározott kategóriáira alkalmazandó, új általános keretet biztosít;

· pontos és egyértelmű alkalmazási kört határoz meg;

· a különleges területeken – így az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem és biztosítás terén – fenntartja a különleges intézkedéseket;

· a szabályok alkalmazását illetően kezeli az értelmezésbeli esetleges eltéréseket és az adatszolgáltatók részéről felmerülő nehézségeket;

· biztosítja, hogy a hasonló termékcsoportokat Unió-szerte azonos módon kezeljék;

· megszünteti a feleslegessé vált rendelkezéseket; valamint

· tisztázza azokat a rendelkezéseket, amelyek a múltban félreértésekre adtak okot.

Amennyiben további pontosításra vagy a végrehajtás tekintetében egységes feltételekre van szükség, a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikkével összhangban lehetőséget biztosít felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok elfogadására.

A fogyasztói árindexek teljes mértékű összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében elsősorban az alábbiak tekintetében van szükség egységes feltételekre:

· a HICP bontása az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozásának (ECOICOP) kategóriái szerint;

· a harmonizált indexek előállításához használt módszertan;

· a statisztikai egységek jelentése és felhasználása;

· a harmonizált indexek számításához használt súlyok és a súlyok metaadatai;

· a harmonizált indexek és részindexek továbbításának éves ütemterve;

· az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványok;

· az adatok felülvizsgálatának feltételei;

· a felhasználásra szánt alapvető információk és módszerek a kísérleti tanulmányok értékelése alapján; valamint

· a minőségbiztosítás technikai követelményei az éves minőségjelentések tartalmával kapcsolatban, az ilyen jelentések Eurostatnak történő benyújtására vonatkozó határidő, illetve a nyilvántartás szerkezeti felépítése.

Az EUMSZ 291. cikkével összhangban tehát a javasolt rendelet végrehajtási jogköröket ruház a Bizottságra.

Az EUMSZ 290. cikkével összhangban a javasolt rendelet általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot a rendelet nem lényegi részeinek kiegészítése vagy módosítása céljából. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság:

· biztosítsa, hogy a HICP bontására használt egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) nemzetközi szinten összehasonlítható legyen;

· megállapítsa azt a küszöbértéket, amely alatt nem kötelező benyújtani a harmonizált indexek részindexeit; valamint

· meghatározza azon részindexek jegyzékét, amelyeket a tagállamok nem kötelesek előállítani.

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős adminisztratív többletterhet a tagállamokra.

A felülvizsgált HICP-rendeletre vonatkozó javaslat egyetlen jogi eszközt kíván létrehozni, amely valamennyi egységes feltételre kiterjed. Jelenleg 20 különböző végrehajtási rendelet van hatályban. Az új rendelet ezeket egyetlen jogi aktusban ötvözné, amely nagyobb fokú egyértelműséget biztosítana az érdekeltek és a tagállamok számára, továbbá könnyebbé és hatékonyabbá tenné az adminisztrációt. Ily módon tehát a HICP új jogi keretére vonatkozó stratégiáról szóló javaslat egyik fő célkitűzése a követelmények és végrehajtásuk egyszerűsítése.

4.       KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A rendeletjavaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.

2014/0346 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a harmonizált fogyasztói árindexekről és a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[1],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) rendeltetése, hogy harmonizált módon mérjék az inflációt a tagállamokban. A Bizottság és az Európai Központi Bank a tagállamok árstabilitásának értékelése során felhasználja a HICP-t az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 140. cikke értelmében.

(2)       A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) mutatóként használja a HICP-t annak érdekében, hogy mérje a Szerződés 127. cikkének (1) bekezdésében rögzített árstabilitási cél teljesítését, ami a Szerződés 127. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt jelentőséggel bír az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása szempontjából.

(3)       A 2494/95/EK tanácsi rendelet[2] meghatározta a harmonizált fogyasztói árindexek kidolgozásának egységes keretét. Ezt a jogi keretet a jelenlegi igényekhez és a technológiai fejlődéshez kell igazítani.

(4)       Ez a rendelet figyelembe veszi a Bizottságnak a szabályozás javítására irányuló programját és különösen az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című bizottsági közleményt[3]. A statisztika terén a Bizottság a statisztika szabályozási környezetének egyszerűsítését és javítását jelölte ki prioritásként[4].

(5)       A HCIP-t az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozásának (ECOICOP) kategóriái szerint kell bontani. Ez az osztályozás azt hivatott biztosítani, hogy a magánfogyasztásra vonatkozó valamennyi európai statisztika következetes és összehasonlítható legyen. Az ECOICOP-nak emellett az UN COICOP-pal, vagyis az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának nemzetközi szabványával is konzisztensnek kell lennie, ezért igazodnia kell az UN COICOP változásaihoz.

(6)       A rendes HICP alapját a megfigyelt árak képezik, amelyek magukban foglalják a termékadókat is. Az inflációt tehát befolyásolja a termékek adókulcsainak változása. Az infláció elemzése, valamint a tagállamok konvergenciaértékelése érdekében szükség van az adóváltozások inflációra gyakorolt hatására vonatkozó információk gyűjtésére. E célból a HICP számítását változatlan adótartalmú árak alapján is el kell végezni.

(7)       A lakásokra vonatkozó árindexek és különösen a sajátlakás-árindexek meghatározása fontos lépés a HICP helytállóságának és összehasonlíthatóságának javítása felé. A lakásárindexek a sajátlakás-árindexek összeállításának nélkülözhetetlen alapját jelentik. A lakásárindexek emellett önmagukban is fontos mutatónak számítanak.

(8)       Az árindexek bázisidőszakát rendszeres időközönként aktualizálni kell. A harmonizált indexek és az eltérő időpontokban felvett részindexeik vonatkozásában közös bázisidőszakokat rögzítő szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az így összeállított indexek összehasonlíthatók és helytállók legyenek.

(9)       A fogyasztói árindexek fokozatos harmonizálásának előmozdítása érdekében kísérleti tanulmányokat kell indítani, amelyek felmérik a pótlólagos alapinformációk használatának vagy az új módszertani megközelítések alkalmazásának megvalósíthatóságát.

(10)     A jó minőségű harmonizált indexek előállításának különböző szakaszairól módszertani kézikönyvben kell útmutatást adni, ezáltal támogatva a tagállamokat az összehasonlítható fogyasztói árindexek előállításában. A módszertani kézikönyvet az európai statisztikai rendszer keretében, a tagállamokkal szorosan együttműködve a Bizottságnak (Eurostatnak) kell kidolgoznia, illetve rendszeresen frissítenie. Az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett éves HICP-nyilvántartásban a tagállamoknak adott esetben tájékoztatniuk kell a Bizottságot (Eurostatot) az alkalmazott és a módszertani kézikönyvben javasolt statisztikai módszerek közötti eltérésekről.

(11)     A Bizottságnak (Eurostatnak) ellenőriznie kell a tagállamok által a harmonizált indexek számításához használt forrásokat és módszereket, valamint nyomon kell követnie a jogi keret tagállami végrehajtását. E célból a Bizottság (Eurostat) rendszeres párbeszédet folytat a tagállami statisztikai hatóságokkal.

(12)     A háttér-információk kulcsfontosságúak annak megállapítása szempontjából, hogy a tagállamok által benyújtott részletes harmonizált indexek kellőképp összehasonlíthatók-e. Ezen túlmenően a tagállamokban használt átlátható összeállítási módszerek és gyakorlatok valamennyi érdekeltnek segítenek a harmonizált indexek megértésében és minőségük további javításában. Ezért meg kell határozni a harmonizált metaadatok szolgáltatására vonatkozó szabályrendszert.

(13)     A harmonizált indexek minőségének biztosítása érdekében a bizalmas adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat), a nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank között a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[5] összhangban kell megosztani.

(14)     Mivel e rendelet célját, nevezetesen a harmonizált indexekre vonatkozó egységes statisztikai szabványok létrehozását a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(15)     Annak érdekében, hogy biztosított legyen a HICP bontására használt egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának nemzetközi szintű összehasonlíthatósága, illetve az UN COICOP változásaihoz való igazodás, hogy megállapítsák azt a küszöbértéket, amely alatt nem kötelező benyújtani a harmonizált indexek részindexeit, valamint hogy összeállítsák azon részindexek jegyzékét, amelyeket a tagállamok nem kötelesek előállítani, a harmonizált indexek tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során biztosítania kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, időben történő és megfelelő átadását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(16)     A fogyasztói árindexek teljes körű összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében egységes feltételekre van szükség a következők vonatkozásában: a HICP ECOICOP-kategóriák szerinti bontása, a harmonizált indexek előállítása során alkalmazott módszertan, a statisztikai egységek által szolgáltatott információk, a súlyok és a súlyokra vonatkozó metaadatok megadása, a harmonizált indexek és részindexek továbbításának éves ütemterve, az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványok, a felülvizsgálatok egységes feltételei, a részletesebb alapinformációk vagy a kísérleti tanulmányok értékelésén alapuló, javított módszerek, továbbá a minőségbiztosítás technikai követelményei az éves minőségjelentések tartalmával kapcsolatban, az ilyen jelentések Bizottságnak (Eurostatnak) történő benyújtására vonatkozó határidő és a nyilvántartás szerkezete. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[6]  megfelelően kell gyakorolni.

(17)     Amennyiben a Bizottság e rendelettel összhangban végrehajtási intézkedéseket és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, maradéktalanul figyelembe kell vennie a költséghatékonyság elvét.

(18)     A 223/2009/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben az európai statisztikai rendszer bizottsága felkérést kapott szakmai iránymutatás nyújtására.

(19)     A 2494/95/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy

E rendelet meghatározza a fogyasztói árak és a lakásárak harmonizált indexeinek (HICP, illetve HPI) uniós, nemzeti és szubnacionális szintű fejlesztésére, előállítására és közzétételére vonatkozó közös keretet.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(a) „statisztikák fejlesztése”: a statisztikák előállítása és közzététele során használt statisztikai módszerek, szabványok és eljárások kidolgozása és továbbfejlesztése új statisztikai mérőszámok és mutatók kialakítása céljából.

(b) „statisztikák előállítása”: a statisztikák összeállításának valamennyi lépése, beleértve a statisztikák gyűjtését, tárolását, feldolgozását és elemzését.

(c) „statisztikák terjesztése”: a statisztikák, a statisztikai elemzések és a nem bizalmas jellegű információk hozzáférhetővé tétele a felhasználók számára;

(d) „termékek”: az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] (a továbbiakban: ESA 2010) A. mellékletének 3.01. pontjában meghatározott jószágok és szolgáltatások;

(e) „fogyasztói árak”: a háztartások által az egyes termékek vásárlásakor, pénzügyi ügyletek során fizetett beszerzési árak;

(f) „beszerzési ár”: a beszerző által a termékért ténylegesen kifizetett ár, beleértve minden adót, csökkentve a termékre jutó támogatással, figyelembe véve a nagy tételben vagy csökkentett áron történő vásárlás esetén nyújtott engedményeket, valamint figyelmen kívül hagyva a hitelfelvételből eredő kamatokat és szolgáltatási díjakat, illetve azokat a külön díjakat, amelyek a vásárláskor meghatározott időszakon belüli fizetés elmulasztásából erednek;

(g) „harmonizált fogyasztói árindexek (HICP)”: a tagállamok mindegyike által előállított, összehasonlítható fogyasztói árindexek;

(h) „változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói árindexek (HICP-CT)”: olyan indexek, amelyek a fogyasztói árak változását mérik egy adott időszakban, figyelmen kívül hagyva a termékadókulcsok ugyanazon időszakban bekövetkezett változásainak hatását;

(i) „szabályozott árak”: a kormány által közvetlenül meghatározott vagy jelentős mértékben befolyásolt árak;

(j) „sajátlakás-árindex (OOH-index)”: a háztartási szektoron belül újonnan rendelkezésre álló lakások, valamint a háztartások által tulajdonosi-lakói minőségben vásárolt egyéb termékek tranzakciós árában bekövetkezett változások mérésére szolgáló index;

(k) „lakásárindex (HPI)”: a háztartások által vásárolt lakások tranzakciós árában bekövetkezett változások mérésére szolgáló index;

(l) „HICP-részindex”: az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozásának (a továbbiakban: ECOICOP) valamely kategóriájára vonatkozó árindex, a mellékletben meghatározottaknak megfelelően;

(m) „harmonizált indexek”: a HICP, a HICP-CT, az OOH index és a HPI;

(n) „Laspeyres-index”: az az árindex, amelynek képlete:         

ahol P a vizsgált két időszak árszintjének relatív indexe, Q a vásárolt mennyiség, t0 a bázisidőszak, tn pedig az az időszak, amelyre az indexet számítjuk;

(o) „Laspeyres-típusú index”: a bázisidőszakhoz képest változatlan kiadások – tehát a háztartások bázisidőszakkal azonos fogyasztási szerkezete – alapján az átlagos árváltozások mérésére szolgáló index;

(p) „index bázisidőszaka”: az az időszak, melynek vonatkozásában az indexet 100 indexpontban állapítják meg;

(q) „alapinformáció” a HICP és a HICP-CT vonatkozásában: azok az adatok, amelyek tartalmazzák

– a HICP-részindexek e rendelet szerinti számítása céljából figyelembe veendő termékek beszerzési árát,

– a termékárat meghatározó valamennyi jellemzőt és az adott fogyasztási cél szempontjából lényeges egyéb jellemzőket,

– a kivetett adókra és jövedéki adókra vonatkozó információkat,

– az arra vonatkozó információt, hogy teljes mértékben vagy részlegesen szabályozott árról van-e szó, valamint

– az adott termékek fogyasztásának szintjét és összetételét tükröző valamennyi súlyt;

(r) „alapinformáció” az OOH-index és a HICP-CT vonatkozásában: azok az adatok, amelyek tartalmazzák

– a HPI-indexek e rendelet szerinti számítása céljából figyelembe veendő, háztartások által vásárolt lakások valamennyi tranzakciós árát,

– a lakásárat meghatározó valamennyi jellemzőt és az egyéb lényeges jellemzőket.

(s) „háztartás”: az ESA 2010 A. melléklete 2.119. pontjának a) és b) pontjában meghatározott háztartások, függetlenül az állampolgárságtól és a tartózkodás jogállásától;

(t) „a tagállam gazdasági területe”: az ESA 2010 A. mellékletének 2.05. pontjában meghatározott terület, beleértve az országhatárokon belül elhelyezkedő, területen kívüli enklávékat, viszont kizárva a világ többi részén elhelyezkedő területi enklávékat;

(u) „háztartások végső fogyasztási kiadása”: a végső fogyasztási kiadás azon része, amelyet

– háztartások,

– pénzügyi ügyletek során,

– a tagállam gazdasági területén,

– az ESA 2010 A. mellékletének 3.101. pontjában meghatározottak szerint egyéni igények és szükségletek közvetlen kielégítését szolgáló termékekre,

– az összehasonlított időszakok egyikében vagy mindkettőben fordítanak;

(v) „az előállítási módszer jelentős változása”: olyan változás, amely valamely időszakban a becslések szerint egy adott harmonizált index vagy részindex éves változásának ütemét nagyobb mértékben befolyásolja, mint

– 0,1 százalékpont az összes cikket magában foglaló HICP, az OOH vagy a HPI esetében, valamint

– 0,3, 0,4, 0,5, illetve 0,6 százalékpont az ECOICOP valamely főcsoportja, csoportja, osztálya, illetve alosztálya (öt számjegyű) esetében.

3. cikk A harmonizált indexek összeállítása

(1)          A tagállamok a 2. cikk m) pontjában meghatározottak szerint a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a harmonizált indexeket.

(2)          A harmonizált indexek összeállításakor a Laspeyres-típusú képlet alkalmazandó.

(3)          A HICP és a HICP-CT alapját a háztartások végső fogyasztási kiadásában szereplő árváltozások és terméksúlyok képezik.

(4)          A HICP nem terjed ki a háztartások közötti ügyletekre, kivéve azt az esetet, mikor a bérlők magánszemély lakástulajdonosnak fizetnek lakbért, és utóbbi a háztartások (bérlők) által vásárolt szolgáltatások piaci termelőjeként jelenik meg.

(5)          A HICP-részindexek összeállítása az ECOICOP kategóriái szerint történik. A HICP ECOICOP-kategóriák szerinti bontására vonatkozó egységes feltételek elfogadása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

4. cikk A harmonizált indexek összehasonlíthatósága

(1)          Annak érdekében, hogy a HICP- vagy OOH-indexeket összehasonlíthatónak lehessen tekinteni, az országok között a részletesség bármely szintjén jelentkező különbségek kizárólag az árváltozások vagy a kiadási szerkezet eltéréseit tükrözhetik.

(2)          A harmonizált indexeknek az e rendeletben meghatározott fogalmaktól vagy módszerektől eltérő bármely részindexei összehasonlíthatónak tekintendők, amennyiben a kapott index a becslések szerint következetesen

(a) az előző évhez képest egy éven keresztül átlagosan legfeljebb 0,1 százalékkal tér el az e rendeletben meghatározott módszertani megközelítés alapján összeállított indextől a HICP esetében;

(b) az előző évhez képest egy éven keresztül átlagosan legfeljebb 1 százalékkal tér el az e rendeletben meghatározott módszertani megközelítés alapján összeállított indextől az OOH és a HPI esetében.

Amennyiben ilyen számításra nincs lehetőség, részletesen ismertetni kell az e rendelet fogalmaitól és módszereitől eltérő módszertan alkalmazásának következményeit.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosításáról a harmonizált indexek nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

(4)          Az egységes feltételek biztosítása érdekében az összehasonlítható harmonizált indexek előállításának megfelelő módszertana végrehajtási jogi aktusok formájában kerül meghatározásra. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

5. cikk Adatkövetelmények

(1)          A tagállamok országukra vonatkozó reprezentatív alapinformációkat gyűjtenek a harmonizált indexekről és azok részindexeiről.

(2)          Az információt a 696/93/EGK tanácsi rendeletben[8] meghatározott statisztikai egységektől nyerik.

(3)          A háztartások végső fogyasztási kiadásában szereplő termékekről információt szolgáltató statisztikai egységek szükség szerint együttműködnek az alapinformációk gyűjtése vagy rendelkezésre bocsátása során. A statisztikai egységek pontos és teljes információt szolgáltatnak, kérésre elektronikus formában is. A hivatalos statisztikák összeállításáért felelős nemzeti szervek kérésére a statisztikai egységek elektronikus formában információt – például szkenneradatokat – szolgáltatnak a harmonizált indexek előállításához, az összehasonlíthatósági követelményeknek való megfelelés megállapításához és a harmonizált indexek minőségének értékeléséhez szükséges részletességgel. Az ilyen információ szolgáltatására vonatkozó egységes feltételek meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

(4)          A harmonizált indexeket és azok részindexeit az indexek 2015-ös közös bázisidőszakához arányosítják. Az arányosítás a 2016. januári indexszel lép hatályba.

(5)          A harmonizált indexek és részindexeik arányosítását a harmonizált indexeket érintő jelentős módszertani változás esetében vagy 2015-től kezdve tízévenként újra elvégzik. Az index új bázisidőszakára történő áttérés a következő naptári év januári indexével lép hatályba. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a harmonizált indexek jelentős módszertani változásokhoz kapcsolódó újraarányosítására vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából.

(6)          Annak érdekében, hogy a tagállamokra ne háruljon szükségtelen teher, és amennyiben a harmonizált indexek részindexei csupán bizonyos küszöbérték felett jelentősek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon küszöbérték meghatározása céljából, amely alatt nem kötelező a részindexek rendelkezésre bocsátása.

(7)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon ECOICOP-részindexek jegyzékének meghatározása céljából, amelyeket a tagállamok nem kötelesek előállítani, mivel azok nem a magánfogyasztásra vonatkoznak vagy mert a módszertani harmonizáció mértéke nem kielégítő.

6. cikk Gyakoriság

(1)          A tagállamok havonta a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a HICP-t, a HICP-CT-t és ezek részindexeit, beleértve a hosszabb időszakokra vonatkozóan előállított részindexeket is.

(2)          A tagállamok negyedévente a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az OOH-indexeket és a HPI-t. Ezek az adatok önkéntes alapon havi rendszerességgel is benyújthatók.

(3)          A tagállamok nem kötelesek havonta vagy negyedévente részindexeket előállítani, amennyiben az ennél ritkább adatgyűjtés esetén is teljesülnek a 4. cikkben meghatározott összehasonlíthatósági követelmények. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) az ECOICOP és az OOH azon kategóriáiról, amelyek tekintetében a havi, illetve negyedévenkénti ütemezésnél ritkábban kívánnak adatgyűjtést végezni.

(4)          A tagállamok minden évben felülvizsgálják és frissítik a harmonizált indexekre vonatkozó részindexsúlyokat. A súlyok és a súlyok metaadatainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó egységes feltételek meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

7. cikk Határidők, adatcsereszabványok és felülvizsgálatok

(1)          A tagállamok a havi idősorok esetében legkésőbb 20 naptári nappal a bázishónap végét követően, a negyedéves idősorok esetében pedig legkésőbb 85 naptári nappal a bázisnegyedévet követően a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a harmonizált indexeket és valamennyi részindexet.

(2)          A tagállamok az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványoknak megfelelően a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat.

(3)          A harmonizált indexek már közzétett részindexei felülvizsgálhatók.

(4)          Az (1) bekezdésben említett, a harmonizált indexek és a részindexek benyújtására vonatkozó éves ütemterv, a (2) bekezdésben említett, az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványok, valamint a (3) bekezdésben említett egységes felülvizsgálati feltételek részletes meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

8. cikk Kísérleti tanulmányok

(1)          Amennyiben jobb minőségű alapinformációkra van szükség a harmonizált indexek összeállításához, vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett módszerekben megállapításra kerül az indexek jobb összehasonlíthatósága iránti igény, a Bizottság (Eurostat) a tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó kísérleti tanulmányokat indíthat.

(2)          A kísérleti tanulmányok a jobb alapinformációk megszerzésének vagy az új módszertani megközelítések bevezetésének megvalósíthatóságát mérik fel.

(3)          A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal és a harmonizált indexek fő felhasználóival szorosan együttműködve értékeli a kísérleti tanulmányok eredményét, figyelembe véve az árakra vonatkozó jobb információk meglétének előnyeit az adatok gyűjtéséből és összeállításából eredő többletköltségekhez képest.

(4)          A jobb alapinformációk vagy javított módszerek bevezetésére a kísérleti tanulmányok értékelése alapján, végrehajtási jogi aktusok formájában kerül sor. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

9. cikk Minőségbiztosítás

(1)          A tagállamok biztosítják a rendelkezésre bocsátott harmonizált indexek minőségét. E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egységes minőségértékelési szempontok követendők.

(2)          A tagállamok a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják:

(a) a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat felölelő éves egységes minőségjelentést;

(b) a használt adatforrásokra, meghatározásokra és módszerekre vonatkozó részleteket tartalmazó éves nyilvántartást, amely magában foglalja az alkalmazott, illetve a módszertani kézikönyvben javasolt statisztikai módszerek közötti esetleges eltéréseket; valamint

(c) az összehasonlíthatósági követelményeknek való megfelelés megállapításához és a harmonizált indexek minőségének értékeléséhez szükséges részletességű egyéb kapcsolódó információkat, amennyiben a Bizottság (Eurostat) kéri ezeket.

(3)          Amennyiben egy tagállam jelentős változást kíván bevezetni a harmonizált indexek vagy részindexek előállítási módszereiben, a tagállam legkésőbb három hónappal az ilyen változás hatálybalépése előtt tájékoztatja a Bizottságot (Eurostatot). A tagállam a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátja a változás számszerűsített hatását.

(4)          Az egységes éves minőségjelentés tartalmára vonatkozó minőségbiztosítási technikai követelmények, a jelentés Bizottságnak (Eurostatnak) történő benyújtására vonatkozó határidő és a nyilvántartás szerkezetének meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

10. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)          A 4. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (5)–(7) bekezdésében említett felhatalmazás határozatlan időre szól.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (5)–(7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          A 4. cikk (4) bekezdése és az 5. cikk (5)–(7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az adott jogi aktusról szóló értesítést követő két hónapos időszakon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időszak leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogással élni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbítható.

11. cikk Bizottság

(1)          A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)          A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

12. cikk Hatályon kívül helyezés

(1)          A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok a 2015-re vonatkozó adatok továbbításáig továbbra is a 2494/95/EK rendeletnek megfelelően bocsátják rendelkezésre a harmonizált indexeket.

(2)          A 2494/95/EK rendelet 2016. január 1-jével hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

13. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Első ízben a 2016. januári adatokra alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL C […].

[2]               A Tanács 1995. október 23-i 2494/95/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.).

[3]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Intelligens szabályozás az Európai Unióban, COM(2010) 543.

[4]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az európai statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre, COM(2009) 404 végleges.

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

[6]               Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

[7]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 549/2013/EU rendelete az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

[8]               A Tanács 1993. március 15-i 696/93/EGK rendelete a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.).

MELLÉKLET

Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozása (ECOICOP)

01.                   ÉLELMISZEREK ÉS ALKOHOLMENTES ITALOK

01.1.                Élelmiszerek

01.1.1.             Kenyér és gabonafélék

01.1.1.1.          Rizs

01.1.1.2.          Lisztek és egyéb gabonafélék

01.1.1.3.          Kenyér

01.1.1.4.          Egyéb pékáru

01.1.1.5.          Pizza és quiche

01.1.1.6.          Tésztafélék és kuszkusz

01.1.1.7.          Reggeli gabonapelyhek

01.1.1.8.          Egyéb gabonatermékek

01.2.1.             Hús

01.1.2.1.          Marha és borjú

01.1.2.2.          Sertés

01.1.2.3.          Bárány és kecske

01.1.2.4.          Baromfi

01.1.2.5.          Egyéb húsfélék

01.1.2.6.          Ehető belsőség

01.1.2.7.          Szárított, sózott vagy füstölt húsfélék

01.1.2.8.          Egyéb húskészítmények

01.3.1.             Halak és tengeri állatok

01.1.3.1.          Friss vagy hűtött hal

01.1.3.2.          Fagyasztott hal

01.1.3.3.          Friss vagy hűtött tengeri állatok

01.1.3.4.          Fagyasztott tengeri állatok

01.1.3.5.          Szárított, füstölt vagy sózott halak és tengeri állatok

01.1.3.6.          Egyéb tartósított vagy feldolgozott, halakból és tengeri állatokból előállított készítmények

01.4.1.             Tej, sajt és tojás

01.1.4.1.          Friss zsíros tej

01.1.4.2.          Friss alacsony zsírtartalmú tej

01.1.4.3.          Tartós tej

01.1.4.4.          Joghurt

01.1.4.5.          Sajt és túró

01.1.4.6.          Egyéb tejtermékek

01.1.4.7.          Tojás

01.5.1.             Olajok és zsiradékok

01.1.5.1.          Vaj

01.1.5.2.          Margarin és egyéb növényi zsiradékok

01.1.5.3.          Olívaolaj

01.1.5.4.          Egyéb étolajok

01.1.5.5.          Egyéb étkezési állati zsiradékok

01.6.1.             Gyümölcs

01.1.6.1.          Friss vagy hűtött gyümölcs

01.1.6.2.          Fagyasztott gyümölcs

01.1.6.3.          Szárított gyümölcs és diófélék

01.1.6.4.          Tartósított gyümölcs és gyümölcsalapú termékek

01.7.1.             Zöldségfélék

01.1.7.1.          Friss vagy hűtött zöldségfélék, kivéve a burgonyát és az egyéb gumósokat

01.1.7.2.          Fagyasztott zöldségfélék, kivéve a burgonyát és az egyéb gumósokat

01.1.7.3.          Szárított zöldségfélék, kivéve a tartósított és feldolgozott zöldségféléket

01.1.7.4.          Burgonya

01.1.7.5.          Zöldségszirom

01.1.7.6.          Egyéb gumósok és gumósokból készült termékek

01.8.1.             Cukor, lekvár, méz, csokoládé és egyéb édességek

01.1.8.1.          Cukor

01.1.8.2.          Dzsemek, lekvárok és méz

01.1.8.3.          Csokoládé

01.1.8.4.          Cukrásztermékek

01.1.8.5.          Jégkrém és fagylalt

01.1.8.6.          Mesterséges édesítőszerek

01.9.1.             Máshova nem sorolt élelmiszerek

01.1.9.1.          Szószok, ízesítők

01.1.9.2.          Só, fűszerek és fűszernövények

01.1.9.3.          Bébiételek

01.1.9.4.          Készételek

01.1.9.9.          Máshova nem sorolt egyéb élelmiszerek

01.2.                Alkoholmentes italok

01.2.1.             Kávé, tea és kakaó

01.2.1.1.          Kávé

01.2.1.2.          Tea

01.2.1.3.          Kakaó és csokoládépor

01.2.2.             Ásványvíz, üdítőital, gyümölcs- és zöldséglevek

01.2.2.1.          Ásványvíz vagy forrásvíz

01.2.2.2.          Üdítőitalok

01.2.2.3.          Gyümölcs- és zöldséglevek

02.                   SZESZES ITALOK, DOHÁNYÁRUK ÉS KÁBÍTÓSZEREK

02.1.                Szeszes italok

02.1.1.             Égetett szeszes italok

02.1.1.1.          Pálinka és likőrök

02.1.1.2.          Alkoholtartalmú üdítőitalok

02.1.2.             Bor

02.1.2.1.          Szőlőbor

02.1.2.2.          Egyéb gyümölcsből készült bor

02.1.2.3.          Szeszezett bor

02.1.2.4.          Boralapú italok

02.1.3.             Sör

02.1.3.1.          Lager sör

02.1.3.2.          Egyéb alkoholtartalmú sör

02.1.3.3.          Alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sör

02.1.3.4.          Söralapú italok

02.2.                Dohány

02.2.0.             Dohány

02.2.0.1.          Cigaretta

02.2.0.2.          Szivar

02.2.0.3.          Egyéb dohánytermékek

02.3.                Kábítószerek

02.3.0.             Kábítószerek

02.3.0.0.          Kábítószerek

03.                   RUHÁZAT ÉS LÁBBELI

03.1.                Ruházat

03.1.1.             Ruházati méteráru

03.1.1.0.          Ruházati méteráru

03.1.2.             Felső- és alsóruházat

03.1.2.1.          Férfiruházat

03.1.2.2.          Női ruházat

03.1.2.3.          Csecsemő- (0-tól 2 éves korig) és gyermekruházat (3-tól 13 éves korig)

03.1.3.             Egyéb ruházati cikkek és kiegészítők

03.1.3.1.          Egyéb ruházati cikkek

03.1.3.2.          Ruházati kiegészítők

03.1.4.             Ruházat tisztítása, javítása és kölcsönzése

03.1.4.1.          Ruhatisztítás

03.1.4.2.          Ruházat javítása és kölcsönzése

03.2.                Lábbeli

03.2.1.             Cipő és egyéb lábbeli

03.2.1.1.          Férfilábbeli

03.2.1.2.          Női lábbeli

03.2.1.3.          Csecsemő- és gyermeklábbeli

03.2.2.             Lábbeli javítása és kölcsönzése

03.2.2.0.          Lábbeli javítása és kölcsönzése

04.                   LAKÁSSZOLGÁLTATÁS, VÍZ, VILLAMOS ENERGIA, GÁZ ÉS EGYÉB TÜZELŐANYAGOK

04.1.                Tényleges lakásbérleti díjak

04.1.1.             Bérlők által fizetett tényleges lakásbérleti díjak

04.1.1.0.          Bérlők által fizetett tényleges lakásbérleti díjak

04.1.2.             Egyéb tényleges lakásbérleti díjak

04.1.2.1.          Bérlők által a másodlagos tartózkodási helyként szolgáló ingatlanért fizetett lakásbérleti díjak

04.1.2.2.          Bérlők által fizetett garázsbérleti díjak és egyéb bérleti díjak

04.2.                Beszámított lakásbérleti díjak

04.2.1.             Saját használatú lakástulajdon beszámított bérleti díja

04.2.1.0.          Saját használatú lakástulajdon beszámított bérleti díja

04.2.2.             Egyéb beszámított lakásbérleti díjak

04.2.2.0.          Egyéb beszámított lakásbérleti díjak

04.3.                Lakáskarbantartás és -javítás

04.3.1.             Lakáskarbantartáshoz és -javításhoz vásárolt anyagok

04.3.1.0.          Lakáskarbantartáshoz és -javításhoz vásárolt anyagok

04.3.2.             Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások

04.3.2.1.          Vízvezeték-szerelők által nyújtott szolgáltatások

04.3.2.2.          Villanyszerelők által nyújtott szolgáltatások

04.3.2.3.          Fűtési rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások

04.3.2.4.          Festők és mázolók által nyújtott szolgáltatások

04.3.2.5.          Ácsok által nyújtott szolgáltatások

04.3.2.9.          Egyéb lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások

04.4.                Vízellátás és egyéb lakásszolgáltatások

04.4.1.             Vízellátás

04.4.1.0.          Vízellátás

04.4.2.             Hulladékszállítás

04.4.2.0.          Hulladékszállítás

04.4.3.             Szennyvízelvezetés

04.4.3.0.          Szennyvízelvezetés

04.4.4.             Máshova nem sorolt egyéb lakásszolgáltatások

04.4.4.1.          Többlakásos házak karbantartási díjai

04.4.4.2.          Védelmi szolgáltatások

04.4.4.9.          Egyéb lakásszolgáltatások

04.5.                Villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

04.5.1.             Villamos energia

04.5.1.0.          Villamos energia

04.5.2.             Gáz

04.5.2.1.          Földgáz és városi gáz

04.5.2.2.          Cseppfolyósított szénhidrogének (bután, propán stb.)

04.5.3.             Folyékony tüzelőanyagok

04.5.3.0.          Folyékony tüzelőanyagok

04.5.4.             Szilárd tüzelőanyagok

04.5.4.1.          Szén

04.5.4.9.          Egyéb szilárd tüzelőanyagok

04.5.5.             Hőszolgáltatás

04.5.5.0.          Hőszolgáltatás

05.                   LAKBERENDEZÉS, LAKÁSFELSZERELÉS ÉS RENDSZERES LAKÁSKARBANTARTÁS

05.1.                Bútorok, lakberendezési cikkek, szőnyegek és egyéb padlóburkolatok

05.1.1.             Bútorok és lakberendezési cikkek

05.1.1.1.          Lakásbútorok

05.1.1.2.          Kerti bútorok

05.1.1.3.          Világítóberendezések

05.1.1.9.          Egyéb bútorok és lakberendezési cikkek

05.1.2.             Szőnyegek és egyéb padlóburkolatok

05.1.2.1.          Szőnyegek

05.1.2.2.          Egyéb padlóburkolatok

05.1.2.3.          Padlószőnyegek lerakásával és falburkolatok felhelyezésével kapcsolatos szolgáltatások

05.1.3.             Bútorok, lakberendezési cikkek és padlóburkolatok javítása

05.1.3.0.          Bútorok, lakberendezési cikkek és padlóburkolatok javítása

05.2.                Lakástextíliák

05.2.0.             Lakástextíliák

05.2.0.1.          Bútorszövetek és függönyök

05.2.0.2.          Ágynemű

05.2.0.3.          Asztalnemű és fürdőszobai textíliák

05.2.0.4.          Lakástextíliák javítása

05.2.0.9.          Egyéb háztartási textíliák

05.3.                Háztartási készülékek

05.3.1.             Elektromos és nem elektromos tartós háztartási gépek és készülékek

05.3.1.1.          Hűtőszekrények, fagyasztók és kombinált hűtőszekrények

05.3.1.2.          Mosógépek, szárítógépek és mosogatógépek

05.3.1.3.          Tűzhelyek és sütők

05.3.1.4.          Fűtőberendezések és légkondicionálók

05.3.1.5.          Takarítóberendezések

05.3.1.9.          Egyéb tartós háztartási gépek és készülékek

05.3.2.             Elektromos háztartási kisgépek

05.3.2.1.          Élelmiszer-feldolgozó készülékek

05.3.2.2.          Kávéfőző gépek, teafőzők és hasonló készülékek

05.3.2.3.          Vasalók

05.3.2.4.          Kenyérpirítók és grillsütők

05.3.2.9.          Egyéb elektromos háztartási kisgépek

05.3.3.             Háztartási gépek és készülékek javítása

05.3.3.0.          Háztartási gépek és készülékek javítása

05.4.                Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés

05.4.0.             Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés

05.4.0.1.          Üvegáru, kristályáru, kerámia és szaniterkerámia

05.4.0.2.          Evőeszközök, fém- és nemesfém tálalóeszközök

05.4.0.3.          Nem elektromos konyhai eszközök és cikkek

05.4.0.4.          Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés javítása

05.5.                Barkács- és kerti szerszámok, eszközök

05.5.1.             Tartós szerszámok és eszközök

05.5.1.1.          Motoros tartós szerszámok és eszközök

05.5.1.2.          Tartós szerszámok és eszközök javítása, lízingje és bérlése

05.5.2.             Kisebb barkács- és kerti szerszámok és különféle tartozékok

05.5.2.1.          Nem motoros, kisebb szerszámok

05.5.2.2.          Különféle kisebb szerszámok tartozékai

05.5.2.3.          Nem motoros, kisebb szerszámok és különféle tartozékok javítása

05.6.                Rendszeres lakáskarbantartáshoz igénybe vett termékek és szolgáltatások

05.6.1.             Háztartási fogyóeszközök

05.6.1.1.          Tisztító- és ápolószerek

05.6.1.2.          Egyéb nem tartós, kis háztartási cikkek

05.6.2.             Háztartási alkalmazottak szolgáltatásai és háztartási szolgáltatások

05.6.2.1.          Fizetett háztartási alkalmazottak szolgáltatásai

05.6.2.2.          Takarítási szolgáltatások

05.6.2.3.          Bútorok és lakberendezési tárgyak kölcsönzése

05.6.2.9.          Háztartási alkalmazottak egyéb szolgáltatásai és egyéb háztartási szolgáltatások

06.                   EGÉSZSÉGÜGY

06.1.                Egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök és készülékek

06.1.1.             Gyógyszerkészítmények

06.1.1.0.          Gyógyszerkészítmények

06.1.2.             Egyéb egészségügyi termékek

06.1.2.1.          Terhességi tesztek és mechanikus fogamzásgátlók

06.1.2.9.          Máshova nem sorolt egyéb egészségügyi termékek

06.1.3.             Gyógyászati segédeszközök és készülékek

06.1.3.1.          Dioptriás szemüvegek és kontaktlencsék

06.1.3.2.          Hallókészülékek

06.1.3.3.          Gyógyászati segédeszközök és készülékek javítása

06.1.3.9.          Egyéb gyógyászati segédeszközök és készülékek

06.2.                Járóbeteg-ellátás

06.2.1.             Egészségügyi szolgáltatások

06.2.1.1.          Általános orvosi ellátás

06.2.1.2.          Szakorvosi ellátás

06.2.2.             Fogászati szolgáltatások

06.2.2.0.          Fogászati szolgáltatások

06.2.3.             Paramedicinális szolgáltatások

06.2.3.1.          Laboratóriumi és röntgenszolgáltatások

06.2.3.2.          Termálfürdő, gyógytorna, mentőszolgálat és gyógyászati segédeszközök kölcsönzése

06.2.3.9.          Egyéb paramedicinális szolgáltatások

06.3.                Kórházi ellátás

06.3.0.             Kórházi ellátás

06.3.0.0.          Kórházi ellátás

07.                   KÖZLEKEDÉS

07.1.                Járművásárlás

07.1.1.             Személygépkocsi

07.1.1.1.          Új személygépkocsi

07.1.1.2.          Használt személygépkocsi

07.1.2.             Motorkerékpár

07.1.2.0.          Motorkerékpár

07.1.3.             Kerékpár

07.1.3.0.          Kerékpár

07.1.4.             Állati erővel vontatott járművek

07.1.4.0.          Állati erővel vontatott járművek

07.2.                Személyszállító járművek üzemeltetése

07.2.1.             Személyszállító járművek alkatrészei és tartozékai

07.2.1.1.          Gumiabroncsok

07.2.1.2.          Személyszállító járművek alkatrészei

07.2.1.3.          Személyszállító járművek tartozékai

07.2.2.             Üzemanyagok és kenőanyagok személyszállító járművekhez

07.2.2.1.          Dízel

07.2.2.2.          Benzin

07.2.2.3.          Egyéb üzemanyagok személyszállító járművekhez

07.2.2.4.          Kenőanyagok

07.2.3.             Személyszállító járművek karbantartása és javítása

07.2.3.0.          Személyszállító járművek karbantartása és javítása

07.2.4.             Személyszállító járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatások

07.2.4.1.          Garázsok, parkolóhelyek és személyszállító járművek bérlése

07.2.4.2.          Átkelési díjak és parkolóórák díja

07.2.4.3.          Gépjárművezető-oktatás, gépjárművezetői vizsga, gépjárművezetői engedély és műszaki vizsgáztatás díja

07.3.                Közlekedési szolgáltatások

07.3.1.             Kötöttpályás személyszállítás

07.3.1.1.          Személyszállítás vonaton

07.3.1.2.          Személyszállítás metrón és villamoson

07.3.2.             Közúti személyszállítás

07.3.2.1.          Személyszállítás autóbuszon és távolsági buszon

07.3.2.2.          Személyszállítás taxival és sofőrrel együtt bérelt személygépkocsin

07.3.3.             Légi személyszállítás

07.3.3.1.          Belföldi légi járatok

07.3.3.2.          Nemzetközi légi járatok

07.3.4.             Tengeri és belvízi személyszállítás

07.3.4.1.          Tengeri személyszállítás

07.3.4.2.          Belvízi személyszállítás

07.3.5.             Kombinált személyszállítás

07.3.5.0.          Kombinált személyszállítás

07.3.6.             Egyéb közlekedési és szállítási szolgáltatások

07.3.6.1.          Drótkötélpályás közlekedési eszközök, sikló és libegő

07.3.6.2.          Költöztetés és raktározás

07.3.6.9.          Máshova nem sorolt egyéb közlekedési és szállítási szolgáltatások

08.                   TÁVKÖZLÉS

08.1.                Postai szolgáltatások

08.1.0.             Postai szolgáltatások

08.1.0.1.          Levélkezelési szolgáltatások

08.1.0.9.          Egyéb postai szolgáltatások

08.2.                Telefon- és telefaxberendezések

08.2.0.             Telefon- és telefaxberendezések

08.2.0.1.          Vonalas telefonberendezések

08.2.0.2.          Mobil telefonberendezések

08.2.0.3.          Telefon- és telefaxberendezésekhez kapcsolódó egyéb berendezések

08.2.0.4.          Telefon- és telefaxberendezések javítása

08.3.                Telefon- és telefaxszolgáltatások

08.3.0.             Telefon- és telefaxszolgáltatások

08.3.0.1.          Vezetékes telefonos szolgáltatások

08.3.0.2.          Vezeték nélküli telefonos szolgáltatások

08.3.0.3.          Internetszolgáltatás

08.3.0.4.          Távközlési szolgáltatáscsomagok

08.3.0.5.          Egyéb adatátviteli szolgáltatások

09.                   SZABADIDŐ ÉS KULTÚRA

09.1.                Audiovizuális, fényképészeti és információfeldolgozó berendezések

09.1.1.             Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések

09.1.1.1.          Hang felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések

09.1.1.2.          Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések

09.1.1.3.          Hordozható hang- és képfeldolgozó berendezések

09.1.1.9.          Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas egyéb berendezések

09.1.2.             Fényképészeti, filmfelvevő berendezések és optikai eszközök

09.1.2.1.          Kamerák

09.1.2.2.          Fényképészeti és filmfelvevő berendezések tartozékai

09.1.2.3.          Optikai eszközök

09.1.3.             Információfeldolgozó berendezések

09.1.3.1.          Személyi számítógépek

09.1.3.2.          Információfeldolgozó berendezések tartozékai

09.1.3.3.          Szoftverek

09.1.3.4.          Számológépek és egyéb információfeldolgozó berendezések

09.1.4.             Kép-, hang- és adathordozók

09.1.4.1.          Műsoros kép-, hang- és adathordozók

09.1.4.2.          Üres kép-, hang- és adathordozók

09.1.4.9.          Egyéb kép-, hang- és adathordozók

09.1.5.             Audiovizuális, fényképészeti és információfeldolgozó berendezések javítása

09.1.5.0.          Audiovizuális, fényképészeti és információ-feldolgozó berendezések javítása

09.2.                Szabadidős és kulturális tevékenységet szolgáló egyéb tartós fogyasztási cikkek

09.2.1.             Szabadtéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek

09.2.1.1.          Lakóautók, lakókocsik és utánfutók

09.2.1.2.          Repülőgépek, sportrepülőgépek, vitorlázó repülőgépek, sárkányrepülők és hőlégballonok

09.2.1.3.          Hajók, kívül felszerelhető motorok és hajófelszerelések

09.2.1.4.          Lovak, pónik és tartozékok

09.2.1.5.          Tartós játék- és sporteszközök

09.2.2.             Hangszerek és beltéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek

09.2.2.1.          Hangszerek

09.2.2.2.          Beltéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek

09.2.3.             Szabadidős és kulturális tevékenységet szolgáló egyéb tartós fogyasztási cikkek karbantartása és javítása

09.2.3.0.          Szabadidős és kulturális tevékenységet szolgáló egyéb tartós fogyasztási cikkek karbantartása és javítása

09.3.                Szabadidős tevékenységet szolgáló egyéb termékek, kertészkedés és hobbiállatok

09.3.1.             Játékok és hobbicikkek

09.3.1.1.          Játékok és hobbicikkek

09.3.1.2.          Játékok és partikellékek

09.3.2.             Sporteszközök, kempingcikkek és szabadtéri szabadidős tevékenységeket szolgáló felszerelések

09.3.2.1.          Sporteszközök

09.3.2.2.          Kempingcikkek és szabadtéri szabadidős tevékenységeket szolgáló felszerelések

09.3.2.3.          Sporteszközök, kempingcikkek és szabadtéri szabadidős tevékenységeket szolgáló felszerelések javítása

09.3.3.             Kertészkedési cikkek, növények és virágok

09.3.3.1.          Kertészkedési cikkek

09.3.3.2.          Növények és virágok

09.3.4.             Kedvtelésből tartott állatok és tartásukkal kapcsolatos termékek

09.3.4.1.          Hobbiállat vásárlása

09.3.4.2.          Hobbiállat tartásával kapcsolatos termékek

09.3.5.             Állatorvosi és egyéb szolgáltatások hobbiállatok számára

09.3.5.0.          Állatorvosi és egyéb szolgáltatások hobbiállatok számára

09.4.                Szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások

09.4.1.             Szabadidős és sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások

09.4.1.1.          Szabadidős és sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások – Látogatás

09.4.1.2.          Szabadidős és sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások – Részvétel

09.4.2.             Kulturális szolgáltatások

09.4.2.1.          Mozi, színház, koncert

09.4.2.2.          Múzeum, könyvtár, állatkert

09.4.2.3.          Televízió- és rádiódíj, előfizetések

09.4.2.4.          Kulturális tevékenységgel kapcsolatos felszerelés és kiegészítők kölcsönzése

09.4.2.5.          Fényképészeti szolgáltatás

09.4.2.9.          Egyéb kulturális szolgáltatások

09.4.3.             Szerencsejátékok

09.4.3.0.          Szerencsejátékok

09.5.                Újság, könyv, papír és írószer

09.5.1.             Könyvek

09.5.1.1.          Szépirodalom

09.5.1.2.          Tankönyv

09.5.1.3.          Egyéb tényirodalom

09.5.1.4.          Könyvkötészeti szolgáltatások és elektronikus könyvek letöltése

09.5.2.             Újságok és folyóiratok

09.5.2.1.          Újságok

09.5.2.2.          Magazinok és folyóiratok

09.5.3.             Különféle nyomdai termékek

09.5.3.0.          Különféle nyomdai termékek

09.5.4.             Papír és írószer, rajzeszközök

09.5.4.1.          Papírtermékek

09.5.4.9.          Egyéb papír és írószer, rajzeszközök

09.6.                Szervezett társasutazás

09.6.0.             Szervezett társasutazás

09.6.0.1.          Belföldi szervezett társasutazás

09.6.0.2.          Nemzetközi szervezett társasutazás

10.                   OKTATÁS

10.1.                Iskola-előkészítő és alapfokú oktatás

10.1.0.             Iskola-előkészítő és alapfokú oktatás

10.1.0.1.          Iskola-előkészítő oktatás (ISCED-97 0. szint)

10.1.0.2.          Alapfokú oktatás (ISCED-97 1. szint)

10.2.                Középfokú oktatás

10.2.0.             Középfokú oktatás

10.2.0.0.          Középfokú oktatás

10.3.                Középfokút követő, de nem felsőfokú oktatás

10.3.0.             Középfokút követő, de nem felsőfokú oktatás

10.3.0.0.          Középfokút követő, de nem felsőfokú oktatás (ISCED-97 4. szint)

10.4.                Felsőfokú oktatás

10.4.0.             Felsőfokú oktatás

10.4.0.0.          Felsőfokú oktatás

10.5.                Nem besorolható szintű oktatás

10.5.0.             Nem besorolható szintű oktatás

10.5.0.0.          Nem besorolható szintű oktatás

11.                   VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

11.1.                Étkeztetési szolgáltatások

11.1.1.             Éttermek, kávézók és hasonlók

11.1.1.1.          Éttermek, kávézók és táncos szórakozóhelyek

11.1.1.2.          Gyorséttermi és elvitelre szánt ételekhez kapcsolódó szolgáltatások

11.1.2.             Munkahelyi és diákétkeztetés

11.1.2.0.          Munkahelyi és diákétkeztetés

11.2.                Szálláshely-szolgáltatások

11.2.0.             Szálláshely-szolgáltatások

11.2.0.1.          Szállodák, motelek, fogadók és hasonló szálláshely-szolgáltatások

11.2.0.2.          Üdülőközpontok, kempingek, ifjúsági szállók és hasonló szálláshely-szolgáltatások

11.2.0.3.          Egyéb létesítmények szálláshely-szolgáltatásai

12.                   EGYÉB TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

12.1.                Testápolás

12.1.1.             Fodrászszalonok és testápolással foglalkozó létesítmények

12.1.1.1.          Férfi- és gyermekfodrászat

12.1.1.2.          Női fodrászat

12.1.1.3.          Testápolással kapcsolatos kezelések

12.1.2.             Elektromos testápolási készülékek

12.1.2.1.          Elektromos testápolási készülékek

12.1.2.2.          Elektromos testápolási készülékek javítása

12.1.3.             Egyéb testápolási készülékek, eszközök és termékek

12.1.3.1.          Nem elektromos készülékek

12.1.3.2.          Személyes higiéniát és jólétet szolgáló cikkek, ezoterikus termékek és szépségápolási termékek

12.2.                Prostitúció

12.2.0.             Prostitúció

12.2.0.0.          Prostitúció

12.3.                Máshova nem sorolt személyes tárgyak

12.3.1.             Ékszerek, órák és karórák

12.3.1.1.          Ékszerek

12.3.1.2.          Órák és karórák

12.3.1.3.          Ékszerek, órák és karórák javítása

12.3.2.             Egyéb személyes tárgyak

12.3.2.1.          Utazási cikkek

12.3.2.2.          Csecsemőknek készült cikkek

12.3.2.3.          Egyéb személyes tárgyak javítása

12.3.2.9.          Máshova nem sorolt egyéb személyes tárgyak

12.4.                Szociális védelem

12.4.0.             Szociális védelem

12.4.0.1.          Gyermekgondozási szolgáltatások

12.4.0.2.          Idősotthonok és fogyatékossággal élők otthonai

12.4.0.3.          Az otthoni élet fenntartásához nyújtott szolgáltatások

12.4.0.4.          Tanácsadás

12.5.                Biztosítás

12.5.1.             Életbiztosítás

12.5.1.0.          Életbiztosítás

12.5.2.             Ingatlannal kapcsolatos biztosítás

12.5.2.0.          Ingatlannal kapcsolatos biztosítás

12.5.3.             Egészséggel kapcsolatos biztosítás

12.5.3.1.          Egészséggel kapcsolatos állami biztosítás

12.5.3.2.          Egészséggel kapcsolatos magánbiztosítás

12.5.4.             Közlekedéssel kapcsolatos biztosítás

12.5.4.1.          Gépjármű-biztosítás

12.5.4.2.          Utasbiztosítás

12.5.5.             Egyéb biztosítás

12.5.5.0.          Egyéb biztosítás

12.6.                Máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások

12.6.1.             FISIM

12.6.1.0.          FISIM

12.6.2.             Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi szolgáltatások

12.6.2.1.          Banki és postahivatali díjak

12.6.2.2.          Brókerek és befektetési tanácsadók jutaléka és szolgáltatási díja

12.7.                Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások

12.7.0.             Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások

12.7.0.1.          Közigazgatási díjak

12.7.0.2.          Jogi szolgáltatások és számvitel

12.7.0.3.          Temetési szolgáltatások

12.7.0.4.          Egyéb díjak és szolgáltatások