INDOKOLÁS

Tunézia és az Európai Unió euromediterrán társulási megállapodást kötött, amely 2000. március 1-je óta van hatályban. A megállapodás alapján az európai szomszédságpolitika (ENP) keretében 2005 májusában mindkét fél jóváhagyta az EU–Tunézia cselekvési tervet, öt éves időtartamra. Az EU és Tunézia közötti kapcsolatok ennek keretében fejlődtek és jelentős mértékben elmélyültek. Az előrehaladott státusz megadásáról szóló tunéziai javaslat[1] benyújtása 2010 márciusában további lendületet adott e kapcsolatoknak, és komoly előrelépést jelentett a politikai kapcsolatok, a biztonság, a gazdaság, a kereskedelem terén és különböző ágazatokban, valamint a népek közötti kapcsolatok tekintetében.

Mivel a jelenlegi ENP cselekvési terv 2010-ben lejárt, a Bizottság helyénvalónak tartotta, hogy a kiemelt partnerségről szóló közös dokumentum célkitűzései és kihívásai alapján tárgyalásokat folytasson egy új cselekvési tervről, majd elfogadja azt. A két fél azonban 2010 szeptemberében megállapodott, hogy a 2005. évi cselekvési tervet az új cselekvési terv elfogadásáig továbbra is alkalmazza.

Az EU és Tunézia közötti kapcsolatok háttere olyan globális politikai helyzet, melyet a régió2011 eleje óta tartó folyamatos változása jellemez.

A közös közlemény[2], amely „Az átalakuló szomszédság új megközelítése – Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” címet viseli, olyan új megközelítést vázolt fel, amelynek célja magasabb szintű differenciálás a partnerek között, hogy mindegyikük saját törekvései, szükségletei és kapacitása, ugyanakkor a kölcsönös elszámoltathatóság, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság univerzális értéke melletti elkötelezettsége, valamint a közösen megállapított prioritásokra vonatkozó végrehajtási kapacitása alapján is fejlessze kapcsolatait az EU-val. Ez az új cselekvési terv – a kiemelt partnerség és a két fél közötti sokrétű kapcsolatok teljes körű figyelembevételével – egyértelműen meghatározza az EU–Tunézia kapcsolatok kiemelt célkitűzéseit.

Az Európai Bizottság, valamint az uniós tagállamok szolgálataival szoros együttműködésben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) tájékozódási célú megbeszéléseket folytatott Tunéziával, amelyek eredményeként megállapodás született a cselekvési terv tervezetéről, különösen a program keretében megvalósítandó kiemelt intézkedések jegyzékéről. Az EU–Tunézia Társulási Tanács legutóbbi, 2014. április 14-i ülésén mindkét fél egyetértett abban, hogy közel állnak a megállapodás elfogadásához. A szakmai konzultációk befejezéséről szóló értesítés levélváltás útján megtörtént.

Az új EU–Tunézia cselekvési terv meghatározza az arra irányuló konkrét lépéseket, hogy a felek eleget tegyenek az euromediterrán társulási megállapodás szerinti kötelezettségeiknek. Az euromediterrán megállapodás átfogó célkitűzéseivel összhangban tágabb keretet nyújt az EU és Tunézia közötti kapcsolatok további megszilárdításához a jelentős mértékű gazdasági integráció megvalósítása és a politikai együttműködés elmélyítése érdekében. Az európai szomszédsági eszközről szóló rendelettel[3] összhangban, a cselekvési terv alapvető hivatkozási pontot jelent az ENP keretében az uniós prioritások meghatározására vonatkozóan. A többek között partnerségen, közös tulajdonon, valamint teljesítményalapú differenciáláson és egyedi igényekhez szabott segítségnyújtáson alapuló, egységes szakpolitikai hátteret nyújtó ENP továbbra is a kapcsolatok mozgatórugója lesz. Az Európai Bizottság és az Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: főképviselő) együttes javaslatot nyújtott be az EU–Tunézia Társulási Tanácsban a cselekvési terv végrehajtására vonatkozó ajánlás elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló tanácsi határozatról, amelynek a szövege a mellékletben található.

Az Európai Bizottság és a főképviselő ezért felkéri a Tanácsot, hogy fogadja el a tanácsi határozatra irányuló mellékelt együttes javaslatot.

2014/0316 (NLE)

Együttes javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás által létrehozott Társulási Tanács keretében a kiemelt partnerséget végrehajtó EU-Tunézia cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására irányuló ajánlás elfogadása tekintetében képviselt uniós álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)       1995. július 17-én aláírták az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodást, amely 1998. március 1-jén lépett hatályba.

(2)       A felek szándékában áll az európai szomszédságpolitika (ENP) keretében a kiemelt partnerséget végrehajtó új EU–Tunézia cselekvési terv (2013–2017) jóváhagyása, amely tükrözi a két fél közötti különleges partnerséget és hozzájárul az említett megállapodás végrehajtásához olyan konkrét intézkedések kidolgozásának és elfogadásának köszönhetően, amelyek célja az euromediterrán megállapodás célkitűzéseinek elérése,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás által létrehozott Társulási Tanács keretében a kiemelt partnerséget végrehajtó EU–Tunézia cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására irányuló ajánlás elfogadása tekintetében képviselt uniós álláspont a Társulási Tanács e határozathoz csatolt ajánlástervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               Az EU–Tunézia Társulási Tanács 2010. május 11-én fogadta el azt.

[2]               COM(2011) 303, 2011.5.25.

[3]               232/2014/EU rendelet, 2014.3.11.

MELLÉKLETEK

a következőhöz

Együttes javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás által létrehozott Társulási Tanács keretében a kiemelt partnerséget végrehajtó EU–Tunézia cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására irányuló ajánlás elfogadása tekintetében képviselt uniós álláspontról

1. MELLÉKLET

Tervezet

Ajánlás

a kiemelt partnerséget végrehajtó EU–Tunézia

ENP cselekvési terv (2013–2017) végrehajtásáról

Az EU–Tunézia Társulási Tanács,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodásra és különösen annak 80. cikkére,

mivel:

(1)          Az euromediterrán megállapodás 80. cikke feljogosítja a Társulási Tanácsot arra, hogy megfelelő ajánlásokat tegyen a megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében.

(2)          Az euromediterrán megállapodás 90. cikke értelmében a felek meghozzák azokat az általános vagy konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesíthessék a megállapodás szerinti kötelezettségeiket, és gondoskodnak arról, hogy a megállapodásban meghatározott célkitűzések teljesüljenek.

(3)          Az euromediterrán megállapodásban részes felek jóváhagyták a kiemelt partnerséget végrehajtó EU–Tunézia európai szomszédságpolitikai (ENP) cselekvési terv (2013–2017) szövegét.

(4)          Az EU–Tunézia ENP cselekvési terv elősegíti a megállapodás végrehajtását azoknak a felek közötti közös megegyezés tárgyát képező konkrét intézkedéseknek a kidolgozása és elfogadása révén, amelyek gyakorlati útmutatásként szolgálnak a megállapodás végrehajtásához.

(5)          A cselekvési terv kettős célt szolgál, egyrészt megállapítja a konkrét lépéseket az euromediterrán megállapodásban a felek tekintetében meghatározott kötelezettségek teljesítésére, másrészt az euromediterrán megállapodás átfogó célkitűzéseivel összhangban tágabb keretet nyújt az EU és Tunézia közötti kapcsolatok további megszilárdításához a jelentős mértékű gazdasági integráció és a politikai együttműködés elmélyítése érdekében,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ AJÁNLÁST:

Egyetlen cikk

A Társulási Tanács azt ajánlja a feleknek, hogy hajtsák végre a kiemelt partnerséget végrehajtó EU–Tunézia ENP cselekvési tervet (2013–2017), amennyiben a végrehajtás az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás célkitűzéseinek az elérésére irányul.

Kelt [...]

a Társulási Tanács részéről

az elnök

2. MELLÉKLET

A Tunézia és az Európai Unió közötti kapcsolatok: kiemelt partnerség A 2013-2017-es időszakra vonatkozó cselekvési terv Összefoglalás

I.            BEVEZETÉS

Tunézia történetében 2011. január 11-én új fejezet kezdődött, amelyet az emberi méltóságért és a szabadságért kirobbantott békés forradalom jelzett, amelynek egyetlen szereplője a tunéziai nép volt. Ez a forradalom teremtette meg az alapjait egy valóságos demokrácia kialakításának, amely a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására épül.

Ezek az – azóta az Európai Unióval közösen vallott – értékek motiválják a két fél arra irányuló törekvéseit, hogy kapcsolataikat, azaz kiemelt partnerségüket magasabb, stratégiai szintre emeljék. A forradalomnak köszönhetően immár gyökeresen különböző perspektívák nyílnak meg a Tunézia és az Európai Unió közötti kapcsolatok terén. Az EU célja, hogy hosszú távon elkötelezze magát a tunéziai demokratikus átmenet mellett, annak tudatában, hogy a siker kedvező hatással lesz mind Tunézia jólétére, mind a térség egészére. A tunéziai átmenet támogatása történelmi lehetőség az EU számára, hogy a szomszédságpolitika 2011-ben elfogadott új irányvonalának megfelelően, a partnerség jegyében érdemi és hatékony választ adjon az arab tavasz okozta, és a Tunézia előtt álló kihívásokra.

Új szomszédságpolitika

Az Európai Unió a szomszédságában végbemenő történelmi kihívásokra új megközelítést határozott meg a gyors ütemben fejlődő partnerországok és a reformok által támasztott igények kezelése érdekében, az egészséges demokráciák építéséhez és konszolidációjához, a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés támogatásához és a határon átívelő kapcsolatok irányításához.

Ez az új megközelítés[1] a kölcsönös elszámoltathatóságon, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság egyetemes értékeinek tiszteletben tartására vonatkozó közös kötelezettségvállaláson alapul. Az új megközelítés az eddigieknél jóval differenciáltabb, így lehetővé teszi, hogy a támogatást a partnerország EU-hoz való közeledésének ambíciói, különleges igényei és rendelkezésére álló kapacitásai, valamint a reformok végrehajtásában, a demokrácia és a jogállam megszilárdításában, csakúgy mint az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletben tartása terén elért előrehaladás szerint határozza meg. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a kapcsolatok erősítése szélesebb körű gazdasági integrációban, valamint szorosabb politikai együttműködésben tükröződjön a kormányzás, a biztonság, a konfliktusok megoldása és a nemzetközi fórumokon közös érdekű kérdésekről szóló közös kezdeményezések elfogadása terén.

A szomszédságpolitika új megközelítése nevezetesen a következőket célozza: a) nagyobb támogatás biztosítása a demokrácia elmélyítése és a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása iránt elkötelezett partnerek számára; b) egy olyan fenntartható és inkluzív gazdaság fejlesztésének támogatása, amely csökkenti a társadalmi és regionális egyenlőtlenségeket, új munkahelyeket teremt és javítja a lakosság életszínvonalát, c) szorosabb partnerség megteremtése az emberekkel és a civil társadalommal a partnerországokban.

Új prioritások Tunézia számára

A tunéziai forradalom egy jobb élet reményét hordozza magában a tunéziai polgárok számára, jelezve a szakítást a korábbi fejlődési mintával, amelyre hosszú ideig hatással volt a gazdaság és társadalom strukturális széttagoltsága.

Az új megközelítés így egy új, magát inkluzívnak és kiegyensúlyozottnak valló társadalmi projekt felépítésén, a jó kormányzáson és az átláthatóságon, valamint a javak igazságos elosztásán alapul.

Elsőbbséget élveznek a következő területek: a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió, a régiók fejlesztése, a biztonság és a stabilitás, az átmeneti igazságszolgáltatás a demokratikus átmenet folyamatának hosszú távon történő megszilárdítása érdekében.

Ezek a prioritások hangsúlyozzák többek között az emberi jogokat és az alapvető jogokat tiszteletben tartó demokratikus intézmények létrehozásához szükséges reformok meggyorsítása melletti elkötelezettséget, valamint megerősítik Tunézia elkötelezettségét egy nyitott és modern társadalom, egy plurális kulturális térség és egy cselekvő társadalmi szerkezet felépítésére.

A reformfolyamatot erősíteni fogják a gazdasági és szociális területen is, a gazdaság fellendítése és a foglalkoztatás terén a tudásra és az innovációra alapuló magas szinten fenntartható növekedés ösztönzése érdekében.

Különös erőfeszítést szentelnek majd az igazságos, szolidáris szociálpolitika kialakításának, amely a lakosság minden kategóriája és valamennyi régió számára előnyös, továbbá a gazdasági szerkezet korszerűsítésének, amely mindenekelőtt a magas technológiai tartalmat hordozó és környezettudatos innovatív tevékenységek felé, valamint a versenyképesség és az üzleti környezet javítására irányul a magánkezdeményezések és a köz- és magánszféra közötti partnerség elősegítése érdekében.

Kiemelt partnerség

Ebben az összefüggésben minden feltétel adott ahhoz, hogy Tunézia és az Európai Unió kapcsolatai elmélyüljenek, és az integráció terén magasabb és stratégiaibb szintre lépjenek, figyelembe véve a felek kölcsönösen magas szintű ambícióit. Az Európai Unióhoz való közeledés Tunézia külpolitikájának állandó és alapvető választását jelenti[2], párhuzamosan a maghrebi integráció elősegítésével és az arab, a földközi-tengeri és afrikai országokkal fenntartott kapcsolatok megszilárdításával. Tunézia és az Európai Unió egyaránt osztják azt a nézetet, miszerint a gazdasági liberalizáció, valamint a gazdasági és társadalmi integráció erősítése a növekedés és a munkahelyteremtés forrását jelentik, a szolidáris fejlődés és a közös jólét érdekében.

A kiemelt partnerség keretében Tunézia a lehető legmagasabb szintre kíván elérni az EU-val folytatott integráció tekintetében.

Ez az új státusz kifejezi a két fél azon szándékát, hogy olyan mértékben közeledjenek egymáshoz, amely túllép a szabadkereskedelem korlátain, és magában foglalja a személyeknek a felek számára kölcsönösen előnyös tényleges mobilitását és a tudás jobb megosztását.

E partnerségben az emberi és tudományos dimenzió szem előtt tartása lényeges a civil társadalom szereplői, a magánszféra, a kutatók és diákok, valamint a helyi és regionális hatóságok közötti közeledés elősegítése érdekében, és az határozott politikai jelzést küld a két fél polgárai és üzleti körei számára.

Ez a 2013–2017-es időszakra vonatkozó, közösen kidolgozott és folyamatosan fejlődő cselekvési terv jelenti a referenciakeretet azon prioritási területek meghatározására, amelyek lehetővé teszik a két fél közötti kapcsolatok valamennyi (politikai, gazdasági, tudományos, társadalmi, kulturális és emberi) szinten történő erősítését.

E folyamatosan fejlődő keretben és a kiemelt partnerség végrehajtása alapján a felek, a kapcsolataik elmélyítésére irányuló törekvésük jegyében, az Európai Unióról szóló szerződés 8. cikkével és az EU és Tunézia arra irányuló célkitűzésével összhangban megállapodnak abban, hogy mérlegelik, a kölcsönös kapcsolataikat szabályozó új megállapodás elfogadásának lehetőségét.

Az Európai Unió és Tunézia közötti kiemelt partnerség kulcselemei

Az Európai Unió és Tunézia közötti kapcsolatok erősítése a kiemelt partnerség keretében a következő szempontokra összpontosít:

a) Mélyreható politikai együttműködés. A felek törekednek arra, hogy új lendületet adjanak a párbeszédnek és a politikai együttműködésnek. Különösen a magas szintű politikai párbeszéd, a parlamenti együttműködés, a biztonsági kérdések terén folytatott együttműködés, a demokrácia és a jogállam kérdésében folytatott együttműködés, valamint a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok és alapvető szabadságok területén folytatott együttműködés fokozását, továbbá az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés megerősítését tervezik. Ez a dimenzió szintén magában foglalja a fokozott együttműködést a biztonság, az igazságszolgáltatás, a határigazgatás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében.

b) Szélesebb körű gazdasági és társadalmi integráció az Európai Unióval, amely lehetővé teszi a közös gazdasági térség megteremtését. A kiemelt partnerség a partnerek mélyrehatóbb integrációját is célozza a gazdasági, társadalmi és humán szempontok figyelembevételével. Figyelembe veszi a mostani demokratikus átmenetben Tunézia előtt álló kihívásokat, beleértve a gazdaság fellendítését és a szolidáris és fenntartható fejlődés követelményeit. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekedve a Tunézia és az Európai Unió közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (ALECA) megkötését tervezik, amely hozzájárul Tunéziának az Unió belső piacához való fokozatos integrációjához a közös gazdasági térség kialakításának befejezése érdekében.

Tunézia jogszabályainak fokozatos közelítésével kíván munkálkodni a fokozott szabályozási harmonizáció megvalósításán. Ebből a célból, a cselekvési tervvel összhangban, Tunézia és az Európai Unió együtt határozzák meg azokat az ágazatokat, amelyek esetében a harmonizáció érdekében tett erőfeszítések prioritást élveznek. Ezt követően a tunéziai jogszabályok és az uniós vívmányok közötti különbségek azonosítása után Tunézia a nemzeti harmonizációs programjában meghatározza az uniós vívmányokkal való harmonizáció célkitűzéseit, és az EU kísérő intézkedéseket vezet be e célkitűzések megvalósításának támogatására.

Az integrációt támogatja majd egy megerősített párbeszéd a társadalmi–gazdasági reformokról, beleértve a gazdasági teljesítményt, a kkv-k támogatását, a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással foglalkozó integrált stratégia kidolgozását, valamint egy kibővített ágazati együttműködést, amely kiterjed az olyan kulcsfontosságú területekre, mint az energiaügy, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság, a környezetvédelem vagy az éghajlatváltozás (lásd a 2. mellékletet).

c) A népek közötti szorosabb partnerség. A kiemelt partnerség nem képzelhető el az emberek közötti kapcsolatok megerősítése nélkül, az egyének és a szervezetek közötti közeledés és közvetlen együttműködés révén. Ebben az összefüggésben, az oktatás, a szakképzés, a foglalkoztatás, a kutatás-innováció, az egészségügy, a kultúra és az ifjúság területén folytatott együttműködés és cserék meghatározó szerephez jutnak. A párbeszéd elmélyül majd a migráció, mobilitás és biztonság területén is egy mobilitási partnerség megkötése érdekében, amelynek célja egy kiegyensúlyozott és felelős keret megteremtése a következő kérdésekben: a személyek mozgása, a legális migráció kezelése, a migráció és a fejlődés közötti kapcsolatok, a migránsok jogainak védelme és az illegális migráció elleni küzdelem, a migrációval kapcsolatos szervezett bűnözés, valamint a visszafogadás.

Hasonlóképpen, az Európai Unió és Tunézia közötti kapcsolatok erősítése magában foglalja az összes nem állami szereplő és a civil társadalom széles körű mozgósítását, amelyek fontos szerepet játszanak a demokratizálás sikerében. Konzultációs mechanizmusokat hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a civil társadalom teljes mértékben betöltse közvetítői szerepét a hatóságokkal és az európai intézményekkel folytatott párbeszédben, különösen e cselekvési terv véglegesítésével és végrehajtásával összefüggésben.

Új módszer

Az Európai Unió és Tunézia által a kapcsolataik terén tervezett minőségi ugrás bizonyos elvekre és eszközökre támaszkodik a megfelelő célok teljesítésének biztosítása érdekében.

Célzott, pontos és konkrét kötelezettségvállalások 5 éves időszakra A mélyreható kapcsolatok magukban foglalják, hogy a partnerek határozottan kötelezettséget vállalnak egyes kiemelt ágazatban annak érdekében, hogy szembenézzenek a demokratikus átmenettel kapcsolatos kihívásokkal: a gazdasági fellendülés, a kkv-k és a fenntartható és inkluzív fejlődés elősegítése, a foglalkoztatás, az életkörülmények javítása és az egyenlőtlenség elleni küzdelem, a jogállam megszilárdítása, a jó kormányzás és a demokratikus pluralizmus, az igazságszolgáltatás függetlensége, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, a biztonsági szektor reformja, a média függetlensége és a civil társadalom támogatása. A kiemelt partnerségnek hozzá kellene járulnia a társadalmaink közötti legszélesebb értelemben vett közeledéshez is a kultúrák közötti bővített párbeszéd révén.

Az európai uniós ügynökségekben és programokban való részvétel. A másik eszközt, amely hozzájárulhat a Tunézia és az Európai Unió között kívánt legnagyobb integrációhoz Tunézia részvétele jelenti az Unió egyes ügynökségeiben és programjaiban, amelyekre vonatkozóan a jogalap előírja harmadik országok részvételét. Ebből a szempontból a cselekvési terv pontosítja a követendő gyakorlati eljárást.

Egy ambiciózusabb technikai és pénzügyi segítség, Tunézia prioritásaihoz igazítva és a szomszédságpolitika új irányvonalaival összhangban, a társulási megállapodás célkitűzései végrehajtásának támogatásra, valamint az Európai Unió 2014-től kezdődő pénzügyi tervének keretében. A kiemelt partnerség magában foglalja azt az elvárást, hogy az Európai Unió a reformtörekvések szintjének, az ország egyedi igényeinek, a rendelkezésre álló kapacitásainak, valamint a reformok hatékony végrehajtása irányában történt előrelépésnek megfelelő pénzügyi támogatást biztosít Tunéziának.

Az EU már megerősítette azt a döntését, miszerint jelentős mértékben növeli Tunéziának nyújtott támogatását, legalább 400 millió eurós kötelezettségvállalással vissza nem térítendő támogatás formájában a 2011–2013 közötti időszakban (a forradalom előtti időszak 240 millió eurós kötelezettségvállalásához képest). A rendelkezésre álló alapokat elsődlegesen a demokratikus állam megteremtéséhez szükséges reformokat kísérő intézkedésekre (támogatás választások megszervezéséhez, a biztonsági ágazat, az igazságszolgáltatás és a média reformja, az átmeneti igazságszolgáltatás folyamatának és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának támogatása), valamint a gazdaság további fellendítésére és a társadalmi kohézió erősítésére (gazdasági reformok, munkahelyteremtés elősegítése és a regionális fejlesztés támogatása, valamint a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelem, intézményfejlesztés stb.) fordítják.

Másrészt, egyes tagállamok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) következetes támogatást nyújtanak, nevezetesen többek között a beruházás, az infrastruktúrák, a magánszféra és a foglalkoztatás támogatása terén a G-8 tagállamai által vállalt kötelezettségek révén (Deauville-i partnerség). E támogatás programozása a megfelelő eljárások követésével, figyelembe veszi a cselekvési tervben, valamint az összes vonatkozó eszközben vállalt kötelezettségeket, beleértve az EU–Tunézia munkacsoport 2011. szeptember 28–19-i következtetéseit.

Adaptív jelleg és időközi értékelés Az ötéves időszakra elfogadott cselekvési tervet a társulási tanács felülvizsgálhatja a végrehajtásban elért eredmények vagy a Tunéziában vagy az Európai Unióban kialakult helyzet miatti esetleges új igények alapján. A társulási megállapodásban létrehozott szervek feladata lesz megfelelő javaslatok előterjesztése.

A cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése. A reformok kialakítása számos kulcsfontosságú ágazatban megköveteli a pontos célkitűzések meghatározását és a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátását. Az optimális végrehajtás biztosítása érdekében, valamint egyrészről a célkitűzések és az e célkitűzések végrehajtása során elért előrelépések, másrészt a biztosított támogatás közötti kapcsolat érdekében, a rendszeres nyomon követést a társulási bizottság és a társulási megállapodás keretében létrehozott albizottságok, valamint az egyes felek saját eredményjelentései által biztosítják.

A két fél felülvizsgálja az albizottságokat, hogy összetételüket és feladataikat a kiemelt státusz jelentette új ambíciókhoz igazítsák.

II.          CSELEKVÉSI TERV

Annak érdekében, hogy a cselekvési tervnek egyszerre stratégiai és operatív jelleget adjanak, a két félnek korlátozott számú területre és elérendő célkitűzésre kell összpontosítania együttműködését, az 1. melléklet táblázatában szereplő összefoglalásnak megfelelően.

Ezenfelül a cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében meg kell erősíteni a társadalmi–gazdasági reformokról – nevezetesen a foglalkoztatáspolitikáról és a társadalmi befogadásról, valamint a tudásalapú fenntartható növekedés megteremtésére irányuló kilábalási stratégiákról – szóló párbeszédet, valamint a kibővített ágazati együttműködést, amely kiterjed az olyan kulcsfontosságú területekre, mint az energiaügy, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság, a környezetvédelem vagy az éghajlatváltozás.

Ez utóbbi továbbra is a társulási megállapodás végrehajtásának referenciadokumentuma. Az kiterjed a társulási megállapodás részét képező valamennyi területre, és felöleli a Tunézia és az Európai Unió közötti együttműködést, beleértve a társulási bizottság és az albizottságok munkáját. Az albizottságok feladata lesz a cselekvési tervben jelzett elsődleges célkitűzések alapján e célkitűzések eléréséhez szükséges konkrét fellépések meghatározása.

Az elkövetkező időszakra vonatkozóan, a felek prioritásaikat a következő területekre összpontosítják:

Jogállamiság és demokrácia

1)           Demokratikus választási rendszer létrehozása, nevezetesen a választások lebonyolításával és megszervezésével megbízott „független közjogi szervezet” függetlenségének és működésének megszilárdítása révén.

2)           Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, professzionalizmusának és hatékonyságának növelése (az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, az eljárások időtartama), az emberi jogok tiszteletben tartásának, az ártatlanság vélelmének és a tisztességes eljáráshoz való jognak a szavatolása.

3)           A biztonsági ágazat reformjának végrehajtása egy átfogó és mélyreható reform keretében, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog területén a nemzetközi normák tiszteletben tartása érdekében.

4)           Az emberi jogok védelmének megszilárdítása, beleértve a nők és a gyermekek jogait.

5)           A média reformjának végrehajtása és az ágazat professzionálissá tétele.

6)           A civil társadalom szerepének és kapacitásainak megerősítése.

Együttműködés a migráció, a mobilitás és a biztonság területén

7)           Párbeszéd a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról, valamint mobilitási partnerség létrehozása.

Szélesebb körű gazdasági és társadalmi integráció

8)           Gazdasági reform az inkluzív növekedés, a versenyképesség és üzleti és befektetési környezet javítása tekintetében.

9)           A gazdasági integráció elmélyítése és mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötése, valamint az uniós vívmányokhoz való közelítés.

10)         A kompetenciák fejlesztése és az ismeretekhez és innovációhoz való hozzáférés.

11)         Foglalkoztatás, társadalmi kohézió és integráció, valamint regionális és helyi fejlesztés.

12)         Mezőgazdasági és vidékfejlesztés.

Fenntartható fejlődés

13)         Stratégiák és programok kidolgozása és végrehajtása a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében, beleértve a környezetvédelem javítását, a 2011. júniusi többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági közleményben[3] foglalt szándékkal összhangban, miszerint az uniós költségvetésen belül az éghajlattal kapcsolatos kérdések részarányát legalább 20 %-kal növelik.

Az 1. mellékletben található táblázat referenciakeretet nyújt e prioritások felülvizsgálatára, feltüntetve a mutatókat, a végrehajtási időkeretet, valamint a mozgósított forrásokat.

A.          Politikai együttműködés

I.            Politikai és stratégiai párbeszéd és együttműködés

1.           A politikai és stratégiai párbeszéd erősítése

            Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A politikai párbeszéd erősítése, nevezetesen a Tunézia–Európai Unió közötti csúcstalálkozók ad hoc alapon történő megszervezésével, rendszeres találkozók megtartásával, mind miniszteri és vezető tisztviselői szinten.

· Tunéziai képviselők ad hoc jelleggel történő részvételének elősegítése a Tanács közös kül- és biztonságpolitikáért felelős bizottságainak és munkacsoportjainak informális ülésein.

· Fokozottabb koordináció multilaterális fórumokon/intézményekben (ENSZ stb.), a politikai álláspontok közelítése és összehangolása érdekében a közös érdekű kérdésekben.

· Együttműködés a diplomácia területén, nevezetesen a Tunéziai Diplomáciai Képzési és Tanulmányi Intézet és a tagállamok diplomáciai felsőoktatási intézményei és akadémiái közötti együttműködés és tapasztalatcsere megteremtésével.

2.           Parlamenti együttműködés

            Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A parlamenti együttműködés fejlesztése, nevezetesen a parlamenti közgyűlés támogatásával, az Európai Parlament és a tunéziai parlament közötti közös parlamenti bizottság felállításával, a tunéziai parlament és az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés közötti együttműködés és partnerség erősítése, valamint a tunéziai és uniós politikai pártok és parlamenti csoportok közötti cserék erősítése.

3.           A párbeszéd és az együttműködés erősítése a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés területén.

            Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A Tunézia és az EU közötti együttműködés és párbeszéd erősítése a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében.

· Hozzájárulás a béke és a biztonság partnerségének fejlesztéséhez Afrikában, mindkét fél érdekeinek figyelembevételével.

· Tunézia részvételének elmélyítése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mediterrán partnerségében kapcsolattartó csoport és önkéntes alapon történő kétoldalú hozzájárulások útján.

4.           A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozására, a hagyományos fegyverek átadására vonatkozó ellenőrzésre, valamint a kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek terjesztése elleni küzdelemre vonatkozó együttműködés elmélyítése.

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

Tömegpusztító fegyverek és kettős felhasználású termékek:

· Együttműködés és hozzájárulás a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem területén hatályos nemzetközi kötelezettségek maradéktalan végrehajtásához, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerepének támogatása.

· A felek nemzetközi kötelezettségvállalásainak és különösen a vonatkozó nemzetközi határozatoknak megfelelően – ideértve az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozatot – a kettős felhasználású termékek hatékony ellenőrzését és a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik proliferációjának büntetését nemzeti szinten lehetővé tévő rendszer további végrehajtása.

· A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződések és eszközök aláírásához, megerősítéséhez vagy az azokhoz való csatlakozáshoz szükséges intézkedések meghozatala.

· A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének büntetését lehetővé tévő nemzeti jogszabályok elfogadása.

· Az Európai Unió támogatásával hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszer felállítása, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését.

Hagyományos fegyverek:

· Rendszeres politikai párbeszéd kialakítása a hagyományos fegyverek transzferéről, és az együttműködés erősítése azok illegális kereskedelmének megelőzése terén.

· Az együttműködés erősítése egy olyan ENSZ-szerződés elfogadása céljából, amely kötelező erejű közös normákat állapít meg a hagyományos fegyverek globális kereskedelmére vonatkozóan.

· Hatékony nemzeti ellenőrzési rendszer bevezetése a hagyományos fegyverek és lőszerek exportja tekintetében, beleértve a végfelhasználók ellenőrzését.

5.           Együttműködés a polgári védelem területén

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A regionális együttműködés folytatása a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás terén, beleértve a technológiai kockázatokat.

· Operatív intézkedések kidolgozása a tunéziai szervek és az Európai Bizottság szervei között az uniós polgári védelmi mechanizmus megfigyelési és tájékoztatási központjával való együttműködés tekintetében – a mechanizmus működésbe lépése során.

II.          Demokrácia, jogállamiság és kormányzás

6.           Tunézia és az EU/Európa Tanács jogi keretének közelítése a következő területeken

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A Tunézia és az Európa Tanács közötti együttműködés fokozása az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia elősegítése terén, különös tekintettel Tunéziának az Európa Tanács egyezményeihez történő esetleges csatlakozására.

7.           A demokráciát és a jogállamiságot biztosító intézmények megerősítése

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Alkotmányos, jogalkotási és szabályozási rendelkezések elfogadása a jogállamiság (a parlament szerepe, a politikai pártok függetlensége stb.) erősítése céljából.

· Az intézmények és a demokratikus szereplők (parlament, politikai pártok stb.) igazgatási kapacitásának erősítése.

· Demokratikus választási keret elfogadása, független bizottság létrehozása a választások megszervezésére és a tunéziai civil társadalmi szervezetek kapacitásainak erősítése a választási megfigyelés területén, a (többek között nemzetközi szereplők általi) választási megfigyelésről szóló szabályozási rendelkezések elfogadása.

8.           Az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának erősítése, valamint erőfeszítések a fogva tartási körülmények javítására.

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Az igazságszolgáltatási ágazat reformja és korszerűsítése az igazságszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának, szakmaiságának, felelősségének és jobb működésének garantálása érdekében, megfelelő esetben az ENSZ és az Európa Tanács által kidolgozott normák alkalmazásával.

· Az igazságszolgáltatás reformja keretében, az ágazat Tunézia általi korszerűsítésére irányuló erőfeszítések technikai támogatása, beleértve az igazgatás számítógépesítését, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítását és a rendszer szereplői kapacitásának megerősítését.

· Az átmeneti igazságszolgáltatás mechanizmusainak/fellépéseinek megteremtése.

· A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv reformja az emberi jogok területén a nemzetközi joggal való harmonizáció érdekében.

· A fogva tartási körülmények és a börtönélet javítását célzó fellépések erősítése, nevezetesen a kiskorúakra vonatkozóan, valamint a fogvatartottak jogainak biztosítása, beleértve a bűnüldöző szervek képzését és kapacitásainak erősítését.

III.         Az emberi jogok és az alapvető szabadságok területét érintő kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd és együttműködés

9.           Az emberi jogok és az alapvető szabadságok területét érintő kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd és együttműködés

            Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Az EU és Tunézia közötti párbeszéd és együttműködés erősítése az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására és elősegítésére vonatkozóan.

· Az együttműködésről szóló párbeszéd elmélyítése a nemzetközi intézményeken – nevezetesen az ENSZ-en – belül.

10.         A nemzetközi egyezmények végrehajtása az emberi jogok területén, valamint az ENSZ eljárásai és különleges mechanizmusai keretében folytatott együttműködés.

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A nemzetközi jog ratifikált nemzetközi egyezményei elsőbbsége elvének biztosítása.

· A Tunézia által ratifikált nemzetközi egyezmények átültetésének és végrehajtásának fokozatos befejezése[4] a fenntartások eltávolítása céljából.

· Együttműködés az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalával, valamint az ENSZ emberi jogokkal kapcsolatos különleges mechanizmusaival, nevezetesen azáltal, hogy a főbiztos 2011. február óta állandó meghívást kap a tunéziai hatóságok részéről.

· Miután Tunézia (2012 májusában) átesett a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésen, a Tunézia által e keretben elfogadott ajánlások végrehajtásának támogatása.

11.         A véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság tiszteletben tartása az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban.

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jog erősítése, valamint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés szerinti bizottság vonatkozó ajánlásaival összhangban, beleértve az NGO-kra és a nem állami szereplőkre vonatkozókat.

· Az új sajtótörvény módosítása, a nemzetközi normákkal való harmonizációja érdekében; a sajtóval kapcsolatos bűncselekmények és a rágalmazás miatti szabadságvesztéssel járó szankciók eltörlése és az információforrás védelmének garantálása.

· Az új technológiákhoz való szabad és korlátozás nélküli hozzáférés biztosítása, beleértve az internetet, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának és az információk interneten történő terjesztése szabadságának szavatolása, a nemzetközi normákkal összhangban.

· A tunéziai és európai non-profit szféra közötti cserék megkönnyítése és az együttműködésüket célzó kezdeményezések támogatása.

12.         A nők és a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A nők elleni megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény és a polgári, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szabadságjogok egyenlősége elvének végrehajtása.

· A megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről, a nemek közötti egyenlőségről szóló jogszabályok megszilárdítása, a nők közéletben, politikai, kulturális és gazdasági életben való részvételének és integrációjának elősegítése.

· A nemek közötti egyenlőség biztosítása és a nőkkel szembeni megkülönbözetés és erőszak elleni küzdelem érdekében tett fellépések folytatása a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján, a jogszabályi keret erősítése, amely jobb védelmet nyújt a nők számára az erőszak minden formája ellen, beleértve a családon belüli erőszakot.

· A civil társadalom szerepének erősítése a nők és gyermekek jogainak előmozdítása és védelme érdekében, valamint a hálózatépítés elősegítése ezen a területen.

· A gyermekek jogainak erősítése az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának ajánlásai alapján, különösen a gyermekek védelme az erőszak valamennyi formája, valamint az elhanyagolás és a kizsákmányolás ellen.

13.         A halálbüntetés eltörlése, valamint a kínzás és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A halálbüntetéssel kapcsolatos de facto moratórium fenntartása.

· Párbeszéd a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek felülvizsgálata tárgyában a halálbüntetés eltörlése céljából.

· A halálbüntetés tárgyában a transzregionális kezdeményezéshez való társulás terve, az EU támogatásában az ENSZ Közgyűlés keretében.

· A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyvnek a tunéziai hatóságok általi ratifikációját követően nyújtott technikai segítség a jegyzőkönyvben előírt megelőzés elleni nemzeti hatóság felállításához.

14.         A civil társadalom szerepének előmozdítása és az emberi jogi aktivisták védelme

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A teljes tunéziai társadalom részvételének erősítése a közéletben és a politikai életben, különösen az alapvető szabadságok területén történő garanciák megszilárdításával és az együttműködés és a párbeszéd mechanizmusainak megteremtésével.

· A civil társadalom különböző szereplői és az érdekelt felek részvételének erősítése az alkotmányos és jogalkotási reformokra irányuló javaslatokban, azok kidolgozásában és a végrehajtás nyomon követésében.

15.         Együttműködés a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma egyetemes alkalmazásának érdekében

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Nemzeti jogszabályok elfogadása a Római Statútum végrehajtásáról és tapasztalatcsere a Római Statútum végrehajtásához szükséges jogi kiigazításokról.

· Az ügyészek, az ügyvédek és a biztonsági erők képzésének támogatása a Nemzetközi Büntetőbíróság kompetenciájának területein, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság ítélkezési gyakorlata és a nemzeti ítélkezési gyakorlat Nemzetközi Büntetőbíróság által lefedett területeinek tanulmányozása révén.

IV.         Kontinentális és regionális szintű együttműködés és kezdeményezések

16.         A kontinentális és regionális integrációs kezdeményezések és projektek végrehajtásának támogatása.

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A régión belüli – köztük a Maghreb-országokon belüli – integráció támogatása, nevezetesen az Arab Maghreb Unió és az Agadiri folyamat keretein belül.

· Az együttműködés fokozása a maghrebi regionális intézményeken, az 5+5 Fórumon, a Mediterrán Fórumon, Unió a Mediterrán Térségért, az Afrikai-EU Partnerség és a regionális szervezeteken, köztük a Szahara és Száhel Megfigyelőközponton belül.

· Párbeszéd elindítása a háromoldalú együttműködés lehetőségeiről, a tunéziai és európai köz- és magánszféra képviselőinek bevonásával, hogy ezáltal lendületet adjanak az afrikai fejlődésnek.

V. Együttműködés a jogérvényesülés és biztonság területén

17.         Az államok közötti jogi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó jogszabályok elfogadásának támogatása és megfelelő kísérő intézkedések meghozatala

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A lehető leghamarabb vita indítása a fő nemzetközi egyezményekről, különös tekintettel azokra, amelyeket a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében a családjogra vonatkozóan dolgoztak ki.

· A konkrét megoldások további elősegítése a szülői felelősséggel kapcsolatos konfliktusok megelőzése, kezelése és megoldása érdekében, beleértve az elvált vegyes párok gyermekeinek kérdését.

· A nemzetközi gyermekvédelemmel és családi jogi kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd további folytatása Tunéziának a határon átnyúló családi kérdésekről szóló máltai igazságügyi konferenciában (a máltai folyamatban) való részvételével összefüggésben.

· A következő főbb nemzetközi egyezmények aláírására, ratifikációjára és végrehajtására vonatkozó lehetőségek tanulmányozása: 1965. évi hágai egyezmény a külföldi kézbesítéséről szóló bírósági és bíróságon kívüli iratoknak polgári és kereskedelmi ügyekben; a 1970. évi hágai egyezmény a külföldön történő bizonyításfelvételről polgári és kereskedelmi ügyekben; a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény; a szülői felelősségről és a gyermekek nemzetközi védelméről szóló 1996. évi Hágai Egyezmény.

18.         A két fél igazságügyi együttműködésének és jogrendszerei harmonizációjának megszilárdítása

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A Tunézia és az EU igazságügyi együttműködéséről és az annak fokozását célzó intézkedések áttekintése.

· A Tunézia által ratifikált ENSZ- egyezményekben előírt intézkedések végrehajtásának folytatása (az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény (UNTOC) és az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezménye (UNCAC)).

· Tunézia igazságszolgáltatásának korszerűsítését és függetlenségét célzó támogatási program kialakítása.

19.         A Tunézia és az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai és rendőrségei közötti együttműködés erősítése

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A Tunézia és az EU közötti, különösen az uniós tagállamok és tunéziai partnereik jogi és biztonsági területen működő oktatási intézményei közötti tapasztalatcsere meglévő keretében történő együttműködés áttekintése, annak fokozása céljából.

· A vonatkozó nemzetközi egyezményekben előírt intézkedések végrehajtásának biztosítása.

20.         A korrupcióellenes küzdelem erősítése

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Az európai és tunéziai jogszabályokról és stratégiákról, valamint a nemzetközi jogi eszközök végrehajtásáról szóló információcsere, a bevált gyakorlatok cseréje a korrupcióellenes küzdelem területén, továbbá együttműködés kialakítása e területen, az Egyesült Nemzetek 2003. évi Korrupció elleni egyezményének végrehajtása keretében is.

· A tunéziai hatóságok erőfeszítéseinek támogatása a korrupció elleni küzdelem területén, beleértve a korrupciós ügyekre szakosodott igazságügyi központ létrehozását a tuniszi elsőfokú bíróság szintjén.

· A korrupcióellenes szervezetről szóló 2011. november 14-i 120. sz. rendelet működőképessé tételének felgyorsítására irányuló lehetőségek áttekintése.

· Tunézia erőfeszítéseinek támogatása a kölcsönös jogsegélyen keresztül a megbukott elnök és családtagjai által csalárd módon megszerzett, és az uniós tagállamok joghatóságai által befagyasztott vagyon és pénzeszközök hazaszállítása céljából, a vonatkozó nemzetközi egyezmények, köztük az Egyesült Nemzetek 2003. évi Korrupció elleni egyezménye keretében.

21.         Együttműködés a terrorizmus és a szervezet bűnözés elleni küzdelem terén

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Az együttműködés erősítése a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem területén a különböző igazságügyi és biztonsági szervek között, köztük a megfelelő nemzetközi jogi eszközök ratifikációja és végrehajtása alapján, valamint a tunéziai tisztviselőknek az uniós tagállamok szintjén meglévő egyedi és speciális képzésben történő részvételének elősegítésével a terrorizmus megelőzése és az ellene folytatott küzdelem területén.

· Együttműködés a bevált gyakorlatok cseréje és a technikai csere révén, és további erőfeszítések a fiataloknak az erőszakos radikalizáció és a szélsőségesség valamennyi formájának veszélyeiről szóló felvilágosító kampányok terén, annak érdekében, hogy körükben meggyökerezzen a nyitottság, a tolerancia és a szolidaritás kultúrája többek között a terrorizmus áldozataival szemben, valamint a fiatalok védelme azzal szemben, hogy maguk is bűnelkövetővé váljanak, különös tekintettel a terrorizmussal kapcsolatos bűnözésre.

· Tunézia erőfeszítéseinek támogatása a terrorizmus elleni küzdelemben az emberi jogok tiszteletben tartásának szavatolása céljából, beleértve a biztonsági ágazat reformját is.

22.         A szervezett bűnözés elleni küzdelem nemzetközi jogi eszközei

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Információ és tapasztalatcsere az ENSZ szervezett bűnözés elleni egyezményének végrehajtása területén (a 2000. évi egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei).

· Jogszabályok kialakítása a vonatkozó nemzetközi normákkal és jogi eszközökkel összhangban a szervezett bűnözés elleni küzdelem keretében.

23.         Az emberkereskedelem elleni küzdelem elleni módszerek és eszközök kialakítása és az emberkereskedelem áldozatainak védelme

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Az emberkereskedelem elleni küzdelemre és az emberkereskedelem áldozatainak védelmére vonatkozó jogszabályi keret elfogadása.

· Az igazságügyi és a biztonsági erők különböző szakmái kapacitásának erősítése, különös tekintettel a speciális képzésekre vonatkozó célzott fellépésekre az emberkereskedelem elleni küzdelem és az emberkereskedelem áldozatainak védelme területén.

· Párbeszéd megkezdése a közös küzdelemre vonatkozó megközelítés meghatározására, amely a toborzókat, az áldozatokat szállító személyeket, szervezőket, más közvetítőket, ügyfeleket és kedvezményezetteket célozza.

· A legkiszolgáltatottabb csoportok (nők és gyermekek) támogatásának erősítése.

· Az illegális migráció megelőzésére irányuló fellépések kialakítása, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok esetében, nevezetesen egy – többek között európai – támogatás rendelkezésre bocsátásával, amely a társfejlesztést, a megélhetési és foglalkoztatási eszközöket, valamint az életkörülmények és keretek javítását célozza a nagy migrációs nyomásnak kitett régiókban.

VI.         Együttműködés a migráció, a mobilitás és a biztonság területén

24.         A menedékkérők és a menekültek védelme

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Együttműködés Tunézia és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága között, lehetővé véve számára a megbízatása teljesítését.

· A menedékkérelemről szóló jogszabályok kidolgozása és végrehajtása Tunézia részéről, a nemzetközi elvek és normák alapján, valamint a menedékkérők és a menekültek azonosításának, védelmének, segítségnyújtásának és fogadásának feladatáért felelős hivatal felállítása és működése.

· Az Európai Unió támogatása Tunéziának a nemzeti jogszabályok kidolgozása és végrehajtása, valamint a menekültügy terén egy szakosított hivatal kapacitásainak megerősítése révén, ideértve a tanácsadást, a képzést és a technikai támogatást.

· Információcsere az Európai Unió és Tunézia között a menekültügy területén a szakpolitikákról, a jogszabályokról és a menekültügyi helyzetről.

25.         Együttműködés a migráció, a mobilitás és a biztonság területén

· A migrációról, mobilitásról és a biztonságról szóló párbeszéd kialakítása egy mobilitási partnerség megkötése céljából. A mobilitási partnerség címén előirányzott intézkedések végrehajtása.

VII.        Kábítószerek

26.         A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-függőség elleni küzdelem erősítése

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· Az ENSZ-egyezmények (1967, 1971, 1988) alapelvei, valamint az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének rendkívüli ülésszakán elfogadott elvek végrehajtásának támogatása.

· A bűnüldöző szervek e területtel kapcsolatos különleges képzésére vonatkozó fellépések.

· A megelőzésre, a kezelésre és a kábítószerfüggők rehabilitációjára vonatkozó programok kidolgozása és végrehajtása.

VIII.      A pénzmosás és a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények

27.         A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni erőfeszítések és együttműködés megerősítése

Konkrét célkitűzések, tevékenységek:

· A hatékony jogi keret kialakításának folytatása a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának területén az európai jogszabályokkal és a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban, az igazgatási és műszaki segítségre és a képzésre vonatkozó igények azonosítása.

· Az együttműködés fokozása a rendőri erők között és az olyan nemzetközi szervezetek között, mint a Pénzügyi Akció Munkacsoport és az Európa Tanács, valamint az uniós tagállamok megfelelő szolgálatai – nevezetesen az európai uniós pénzügyi hírszerző egységek hálózata (FIU-net) és a tunéziai pénzügyi hírszerző egységek hálózata – közötti információcsere tekintetében.

B.           Gazdasági és társadalmi integráció: egy közös gazdasági térség megteremtése felé

1. pillér – Makrogazdasági keret és államháztartás:

28.         A makrogazdasági keret stabilizálása

· A gazdasági növekedés újbóli fellendítése és ütemének felgyorsítása;

· A gazdaság ellenálló-képességének erősítése a makrogazdasági alapok megszilárdításával, különösen a külső kifizetések és az állami költségvetés területén;

· Az államadósság és a külső államadósság fenntarthatóságának biztosítása;

· Az államadósság kezelésének javításáról készült tanulmány következtetéseinek további végrehajtása, az államkincstár kibocsátásainak felügyelete, valamint az állami likviditás kezelésének ellenőrzése révén.

29.         Az államháztartási gazdálkodás megszilárdítása

· Az élelmiszer- és energiatámogatási rendszer reformjának megfontolása, annak érdekében, hogy a szociális transzfereket célirányosan a hátrányos helyzetűek felé irányítsák.

· A költségvetési gazdálkodás célkitűzéseken alapuló végrehajtásának folytatása;

· Az átláthatóság javítása a költségvetés területén, közép távon áttérve az állami, önkormányzati és közigazgatási intézmények, valamint a társadalombiztosítási pénztárak pénzügyi műveletei konszolidált eredményeinek közzétételére.

30.         Az adóreform folytatása

· Az adórendszer reformjának folytatása a méltányos adózás érdekében;

· Az adóigazgatás korszerűsítésének folytatása (szakmai képzés, számítógépesítés, új kommunikációs technológiák használata, az adóigazgatás és az informatikai rendszer irányítása);

· A jó adóügyi kormányzásról szóló párbeszéd további elmélyítése, beleértve a vállalkozások adózásáról szóló uniós magatartási kódexet, annak érdekében, hogy kedvező környezetet biztosítsanak Tunéziának a belső piaci integrációjához;

· A tagállamok adórendszereivel kapcsolatos tapasztalatcsere és a szakértelem megosztása.

31.         A közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai során az átláthatóság és a hatékonyság megerősítése, különösen a közbeszerzések és koncessziók esetében (ezt a fellépést a Belső piacalbizottságban fogják megvitatni)

· A tunéziai jogszabályok további közelítése a nemzetközi szabványokhoz és európai normákhoz a fokozatos nyitás, a hatékonyság, a felelősségvállalás, az átláthatóság, a tájékoztatáshoz való egyenlő hozzáférés és a versenyeztetés terén;

· Az igazgatási eljárások, a közbeszerzési szerződések végrehajtásának igazgatása és nyomon követése korszerűsítésének folytatása, különösen a közbeszerzési eljárások számítógépesítésének végrehajtása;

· Hatékony képzés nyújtása az állami és önkormányzati beszerzők/engedélyezésre jogosult tisztviselők, valamint a közbeszerzések ellenőrzéséért és végrehajtásáért felelős személyek számára;

· Az együttműködés és a tapasztalatcsere erősítése az adatvédelem és adatkezelés területén a tunéziai és az európai társszervek – különösen a közbeszerzések nemzeti megfigyelőközpontja és az Európai Unió közbeszerzésért felelős illetékes szervei – között;

· Az együttműködés és a tapasztalat és információcsere előmozdítása a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos viták rendezése terén, szükséges esetben kiigazítva azokat, a nemzetközi és európai normákkal összhangban.

2. pillér – Közigazgatás, versenyképesség és üzleti környezet:

2.1. Közigazgatás és igazgatási reform

32.         A közigazgatás erősítése

· A közigazgatásra vonatkozó kommunikációs stratégia kialakítása;

· A közigazgatásra vonatkozó lakossági portál kialakítása;

·  A lakosság közigazgatással kapcsolatos véleményének felmérése és a közpolitikák értékelésének erősítése, valamint teljesítménymutatók kialakítása, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntéshozatalt;

· Nemzeti feddhetetlenségi rendszer létrehozása.

33.         A belső kontrollrendszer erősítése a közszférán belül

· Az államháztartási belső ellenőrzésével kapcsolatos politikai és stratégiai dokumentum kidolgozása (pénzgazdálkodás, belső kontroll és belső ellenőrzés) a bevált gyakorlatokra és nemzetközi normákra alapozva, beleértve a nemzetközi keretek és normák és a jelenlegi tunéziai államháztartási belső kontrollrendszer közötti összehasonlító elemzéseket;

· Az összehasonlító tanulmány és a stratégiai dokumentum eredményeinek figyelembevételével, a jogszabályi és szabályozási keret erősítése, amennyiben szükséges, koordináció a belső ellenőrzés terén a közszférán belül, valamint megfelelő igazgatási és intézményi kapacitás kialakításának előmozdítása (képzések, útmutatók, kézikönyvek az ellenőrzésre vonatkozóan, auditszoftverek, tanúsítványok stb.);

· Fokozatos harmonizáció a nemzetközileg elismert normákkal és módszerekkel, valamint az európai uniós bevált gyakorlatokkal az állami bevételek és kiadások, eszközök és kötelezettségek kontrolljára és ellenőrzésére vonatkozóan,

34.         A külső pénzügyi ellenőrzések és külső audit erősítése

· A számvevőszék és az általános ellenőrző szerv ellenőrző módszereinek fokozatos közelítése a nemzetközi normákhoz, valamint az európai uniós bevált gyakorlatokhoz a külső audit területén;

· A Számvevőszék mint legfőbb ellenőrző intézmény igazgatási és eljárási kapacitásának erősítése azáltal, hogy a szerepét kizárólag a külső ellenőrzésekre összepontosítják, megerősítik a függetlenségét és biztosítják a költségvetésének parlament általi jóváhagyását és a jelentése nyilvánossá tételét;

· A magas rangú igazgatási és pénzügyi ellenőrző bizottság intézményi kapacitásainak erősítése az ellenőrző missziók koordinációja területén (programozás, ellenőrzés módszerei, munkaeszközök) és az azzal összefüggő jelentések nyomon követése;

· Az igazgatási kapacitás erősítése és a tapasztalatcsere kialakítása a szabálytalanságok korai felismerése és a csalások területén, amelyek hatással lehetnek a nemzeti és nemzetközi – köztük a közösségi – források allokációjára és kezelésére;

· A projektek, fellépések és közpolitikák értékelő misszióinak elősegítése, valamint az audit és értékelés eszközeinek fejlesztése

· A kapacitás erősítése az állami fellépés és a közigazgatás megfelelőségének ellenőrzése területén, valamint a „value for money” (ár–érték arány) megközelítés területén;

· Az állami könyvvizsgálók tanúsítási rendszerének felállítása;

· Együttműködés biztosítása a megfelelő uniós intézményekkel és szervekkel az uniós alapok kontrolljával és kezelésével kapcsolatos operatív ellenőrzési missziókban.

35.         A statisztikai módszerek európai normákhoz történő közelítésének elősegítése (a társulási megállapodás 60. cikke)

· Az európai és nemzetközi koncepciókkal, osztályozásokkal és normákkal való harmonizáció megszilárdítására irányuló stratégia kidolgozása, különösen a gazdasági, társadalmi és környezeti statisztika területén;

· A statisztikák minőségének (többek között a millenniumi fejlesztési célok, a fenntartható fejlődés és más területek releváns fejlesztési célkitűzéseinek tükrében), elérhetőségének és egyértelműségének (a statisztikák terjesztése és a felhasználók tudatossága), valamint aktualitásának és pontosságának (az adatok átadásának teljessége terén az Eurostat és a Tunéziai Statisztikai Hivatal között) javítása;

· Középtávú cselekvési terv kidolgozása a Tunéziai Statisztikai Hivatal és más (intézményi és jogi vonatkozású) statisztikai struktúrák korszerűsítésére, amelyek különösen a humán erőforrásokat, a programozást, valamint a statisztikák előállítását, elemzését és terjesztését stb. érintik;

· A Tunéziai Statisztikai Hivatal támogatása a nyilvános statisztikák minőségi címkéjének végrehajtására a bevált gyakorlatokkal összhangban európai szinten;

· Az együttműködési fellépések erősítése az EU és Tunézia között a statisztika területén a tunéziai nemzeti statisztikai rendszer fejlesztése és annak a nemzetközi statisztikai rendszerbe való legoptimálisabb integrációjának biztosítása érdekében;

· Aktív részvétel a statisztikák fejlesztésére vonatkozó (maghrebi és mediterrán) regionális stratégia kidolgozásában és végrehajtásában;

· A regionális és szubregionális együttműködés, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése, annak érdekében, hogy az hozzájáruljon az előállított statisztikai adatok minőségének javításához, és garantálja azok összehasonlíthatóságát nemzetközi szinten.

36.         A közigazgatás modernizációjának folytatása

· A közigazgatási szolgáltatások minőségének további javítása, a közigazgatási eljárások további korszerűsítése és a határidők csökkentése, valamint az e-kormányzat erősítése;

· A kapcsolatok javítása a felhasználókkal és a kommunikáció fejlesztése, különösen a meghallgatások mechanizmusának kialakításával és közvéleménykutatások megvalósításával;

· A közigazgatási szolgáltatásokra vonatkozó részvételi értékelési rendszer felállítása a különböző állami struktúrákon belül;

· Lakóhelyközeli szolgáltatások biztosítása a felhasználók számára, nevezetesen a közművek helyi központjainak kiterjesztésével, különösen olyan régiókban, ahol a közigazgatási szolgáltatások földrajzi lefedettsége alacsony;

· A szükséges mechanizmusok és eszközök létrehozása a közigazgatási okmányok hozzáférhetőségéről szóló kerettörvény alkalmazásának biztosítása érdekében;

· A korrupció elleni küzdelemhez való hozzájárulás a korrupciós ügyek bejelentésére szolgáló mechanizmusok kialakítása révén;

· A tunéziai tisztviselők képzésének támogatása a közösségi politikák és programok területén.

2.2. A tudást előnyben részesítő versenyképes gazdaság

37.         A tunéziai gazdaság teljesítményének és versenyképességének javítása

· A strukturális reformok folytatása a gazdaság versenyképességének erősítése és a Tunézia és az Európai Unió közötti gazdasági párbeszéd előmozdítása érdekében, valamint a koordináció elősegítése a gazdaság fellendítését célzó stratégia területén az Európa 2020 szellemében (a növekedés és a tartós foglalkoztatás érdekében);

· A gazdaság szerkezetének átalakítása egy olyan gazdasággá, amelyben a magas hozzáadott értéket nyújtó ágazatok jelentik a húzóágazatokat, továbbá a termelékenység növelése és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának fokozása;

· Az ipar korszerűsítési programjának folytatása, a tunéziai–európai strukturáló programok folytatásának biztosítása, amelyek célja a vállalatok versenyképességének és az innovációnak a támogatása, például a vállalatok versenyképességének és a piaci hozzáférésük megkönnyítésének támogatási programja (PCAM) és a kutatási és innovációs rendszer támogatási projekt (PASRI) révén, valamint az agrárszektor korszerűsítésére vonatkozó programok végrehajtásának meggyorsítása az Európai Unió támogatásával;

· A szolgáltatási szektor korszerűsítésére vonatkozó program végrehajtásának meggyorsítása az Európai Unió támogatásával, információs és készenléti rendszer kialakítása, a munkaerő-kereslet és -kínálat közötti jobb egyensúly, valamint együttműködés a minőségrendszerek és tanúsítási rendszerek és a vállalkozások, a szövetségek és a hálózatépítés területén;

· Kormánystratégia kialakítása a magánberuházások fejlesztésének területén, beleértve a privatizáció területét;

· Kormánystratégia kialakítása, amelynek célja az infrastruktúrák ágazatának megnyitása a magánszféra részvétele előtt, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségről szóló kerettörvény kidolgozása.

2.3. Vonzóbb üzleti környezet

38.         Az üzleti környezet javítása

· A beruházásokra és üzleti gyakorlatokra irányadó szabályozói keret felülvizsgálata és erősítése az egyszerűsítés, átláthatóság és hatékonyság érdekében;

· A beruházásokért felelős nemzeti hatóság létrehozása, amely a helyi és külföldi beruházók egyetlen tárgyalópartnere, valamint szuverén befektetési alap megteremtése;

· A vállalkozások számára kedvezőbb környezet elősegítése, különösen az igazságszolgáltatási rendszer reformjának folytatása, beleértve a bírósági végrehajtási eljárásokat, valamint a bírók specializációjának erősítése és a csődtörvény reformja révén;

· A tunéziai üzleti élet és a területen meglévő nemzetközi gyakorlatok igazgatási környezetének megfigyelését és nyomon követését lehetővé tévő mechanizmusok kialakítása;

· A tunéziai helyszín vonzerejének erősítése a magas hozzáadott értékű és innovatív tevékenységek számára, valamint a beruházások előmozdítása a térségben, többek között a térségbeli lehetőségek és sajátosságok felismerése és kihasználása révén.

39.         A beruházások és a partnerség előmozdítása, valamint a beruházások helyi beágyazottságának javítása

· A tunéziai és európai vállalatok és klaszterek közötti partnerségek kialakításának ösztönzése és a technológiai transzfer elősegítése;

· A helyi vállalatok mobilizálása a külföldi beruházások körül az innováció és az endogén gazdasági fejlődés ösztönzésére;

· A tunéziai és európai munkaadók szövetségei közötti együttműködés elősegítése és intézményesítése, valamint a Tunézia–EU gazdasági fórum szervezésének támogatása.

40.         A társasági jog harmonizációja valamennyi fél védelmének biztosítása és a vállalkozások tevékenységének elősegítése érdekében

· A társasági jog európai és nemzetközi normákhoz való közelítésének elősegítése;

· A részvényesek és más érdekelt felek védelmének javítása a vonatkozó európai normáknak és gyakorlatoknak megfelelően;

· Az európai és nemzetközi normákkal összhangban i. a magánszektor támogatása a különböző típusú vállalkozásoknak a jó kormányzásról szóló útmutatás véglegesítésében; ii. a jó kormányzásról szóló útmutatások kidolgozása a közjogi intézmények számára;

· A cégnyilvántartásoknak és a nemzeti hivatalos lapban való, harmadik felek tájékoztatására szolgáló közzététel rendszerének gyakorlati korszerűsítése.

41.         A pénzügyi ellenőrzés európai és nemzetközi normáinak elfogadása és a tunéziai vállalatok számviteli rendszerének reformja az európai és nemzetközi számviteli standardokkal összhangban

· További erőfeszítések a jog szerinti könyvvizsgálat minőségének elősegítésére;

· A vállalatok számviteli rendszerének fejlesztésre irányuló erőfeszítések folytatása az európai és nemzetközi standardok elfogadása céljából;

· Az együttműködés biztosítása a számviteli standardalkotással megbízott uniós intézményekkel és hatóságokkal

42.         Fogyasztóvédelmi együttműködés

· Az együttműködés erősítése az Európai Unióval a kkv-barát politika területén az Euromediterrán Vállalkozások Chartájának végrehajtása révén, ihletet merítve különösen az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagból (Small Business Act) és orvosolva a kkv-k támogatásával kapcsolatos hiányosságokat;

· A tunéziai kkv-k Enterprise Europe Network-be történő szorosabb integrációjának elősegítése egy egyetértési megállapodás megkötése révén;

· Tunézia részvételének támogatása a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programban;

· A vállalatalapítás mechanizmusai javításának támogatása és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése azáltal, hogy megerősítik a sajátforrással történő finanszírozást biztosító eszközöket, valamint a fiatal vállalkozók és az innovációs tevékenységek javára szolgáló előfinanszírozási mechanizmusokat;

· A kkv-kat támogató struktúrák intézményi kapacitásai megerősítésének elősegítése, nevezetesen a befektetők, a marketing és az üzleti tervek kidolgozása stb. szempontjából;

· A befektetési alapok tevékenységeinek fejlesztése és szerepvállalásuk erősítése a régiókban.

3. pillér – Az integráció elmélyítése és egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötése

A két fél megerősítette elkötelezettségét gazdaságuk fokozatos integrációjának megvalósítására egy közös gazdasági térség megteremtése érdekében, a kereskedelem fokozott megkönnyítésével és egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdésével, Tunézia demokratikus és gazdasági reformfolyamat melletti elkötelezettségének jegyében.

Az átfogó és mélyreható és szabadkereskedelmi megállapodás értelmében javítani kell a piacra lépés lehetőségeit és a beruházási környezetet, valamint fokozni kell az e célból vállalt gazdasági reformok támogatását. A szabadkereskedelmi megállapodás, amely a társulási megállapodás szerves része lesz, így a közös érdekű területek alábbi széles körét öleli fel (nem kimerítő lista, a hangsúlyt a két fél által a jogszabályok közelítésének keretében kiválasztott prioritási területekre helyezik):

· A mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a halászati termékek és az ipari termékek piacra lépési lehetőségeinek javítására vonatkozó fokozott liberalizáció, figyelembe véve a két fél körülményeit;

· Az ipari termékek műszaki előírásai, a normák, a megfelelőség-értékelések és piacfelügyelet;

· Állat- és növény-egészségügyi intézkedések

· A szolgáltatások kereskedelmének további liberalizációja és a befektetések védelme;

· Közbeszerzések;

· Versenypolitika;

· Tőkemozgások és kifizetések;

· A szellemi tulajdonjogok védelme, beleértve a tunéziai és európai földrajzi jelzések oltalmát;

· Vámügyek;

· A kereskedelem megkönnyítése;

· A piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd;

· Kereskedelem és fenntartható fejlődés.

A szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásai során a felek figyelembe veszik egyes ágazatok érzékenységét, és kilátásba helyezik a kötelezettségvállalások aszimmetriáját, tekintettel a két fél fejlettsége közötti különbségekre. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak a közös érdekek alapján szintén meg kellene határoznia a prioritásokat az uniós vívmányokkal való jogszabályi közelítés céljából, és olyan dinamikus megközelítés elfogadásával, amely lehetővé teszi a jogszabályok későbbi további harmonizációját és a fokozatosságot a prioritások végrehajtásában.

A két fél így a szabadkereskedelmi megállapodás révén a következőket célozza:

3.1. Az árupiacokhoz való kedvezőbb hozzáférés a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok lebontása révén:

43.         Mezőgazdasági termékek, valamint állat- és növény-egészségügyi kérdések

· Adott esetben a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott és halászati termékek kereskedelmének liberalizációjára irányuló tárgyalások folytatása és befejezése;

· Az együttműködés fokozása az állat- és növényegészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság javítása érdekében, figyelembe véve az állatjólétet, és a mezőgazdasági termékek Tunézia és az EU közötti kereskedelmének megkönnyítése céljából;

· Az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (SPS) végrehajtásának, valamint az Állat-egészségügyi Világszervezet, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény és az Élelmezési Kódex (Codex Alimentarius) nemzetközi szabványai végrehajtásának folytatása;

· A tunéziai és uniós jogszabályok és szabályozások fokozatos közelítése a megfelelő szervezetek normái alapján az állategészségügy, a növényegészségügy és az élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint az állatjólét területén az egyenértékű védelem érdekében, beleértve az élő állatok, élelmiszerek és takarmányok higiéniára, azonosításra és nyomonkövethetőségre vonatkozó szabályait;

· Az élelmiszer-biztonságról szóló kerettörvény-tervezet elfogadása és végrehajtásának megkezdése;

· Az intézmények és laboratóriumok korszerűsítésének erősítése, beleértve a mezőgazdasági termékek tanúsítását;

· Együttműködés az állatbetegségek és a növényekre ártalmas szervezetek megelőzésére és felszámolására vonatkozó rendelkezések javítása érdekében, beleértve az egészségügyi szakmai szervezetek létrehozását;

· A műszaki szakértelem és tapasztalatok cseréje, beleértve az Európai Bizottság „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” képzési programjainak műhelyeiben való részvételt is;

· Az együttműködés folytatása az egészségügyi riasztás terén, különösen az uniós gyorsriasztási rendszer keretében;

· Az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzések korszerűsítése és erősítése a határállomásokon, beleértve az állat-egészségügyi határállomások infrastruktúráit;

44.         Ipari termékek

· A horizontális jogszabályok közelítésének befejezése az akkreditálás, a megfelelőségértékelés és a piacfelügyelet területén az új európai horizontális jogszabályi kerettel való harmonizáció érdekében;

· A kiválasztott prioritási ágazatok tekintetében az ágazati jogszabályok közelítésének befejezése, valamint az európai normák elfogadása, csakúgy mint az egymásnak ellentmondó normák felszámolása és további potenciális ágazatok azonosítása;

· Az akkreditálásért, szabványosításért, megfelelőségértékelésért, metrológiáért és piacfelügyeletért felelős intézmények korszerűsítésének befejezése, különösen az ikerprojektekkel és technikai segítségnyújtással kapcsolatos ajánlások végrehajtásával, valamint az információcsere és tapasztalatcsere révén és ezen intézményeknek az európai és nemzetközi struktúrákba történő integrációjával;

· Az építőanyagok és az elektromos termékek ágazatára vonatkozóan az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA) előkészületeinek befejezése, tárgyalások folytatása és a megállapodás megkötése e két kiemelt ágazatra vonatkozóan; a többi kiemelt ágazatot – nevezetesen a gépeket, nyomástartó berendezéseket és mérőműszereket – a jogszabályok összehangolásától függően fokozatosan hozzáadhatják a megállapodáshoz;

· A gazdasági szereplők, különösen a tunéziai kkv-k felvilágosításának folytatása, és a Tunézia által elfogadott uniós irányelvek és normák alkalmazásához szükséges támogatás rendelkezésre bocsátása;

· Az ACAA végrehajtása, kiterjesztése és fenntarthatósága a megfelelő uniós támogatásával.

45.         A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és fejlesztése

· A külkereskedelmi rendszer átalakításának folytatása a nem vámjellegű akadályok csökkentése érdekében és a tapasztalatcserét, tájékoztatást, valamint a jogszabályok ellenőrzését és alkalmazását megkönnyítő jogi eszközök és szervek erősítése;

· Az együttműködés erősítése a lehetőségekhez képest, különösen a piacvédelem terén az információcsere révén;

· A „kereskedelem technikai akadályai (TBT)” kapcsolattartó pontok erősítése az információk átadásának javítása és az EU és Tunézia közötti együttműködés fokozása érdekében, valamint, hogy támpontul szolgáljanak a szereplők számára.

46.         A származási szabályok felülvizsgálata

· A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötése;

· Az e szabályok felülvizsgálatáról szóló tárgyalások folytatása azok egyszerűsítése érdekében, és figyelembe véve az új technikai és technológiai változásokat az ipar területén, csakúgy mint a fejlődés prioritásait bizonyos tunéziai stratégiai ágazatokban – köztük a textil- és az élelmiszeripar területén – , annak érdekében, hogy csökkentsék az áreróziót a zónában.

47.         Vámügyi együttműködés

· A vámintézkedések végrehajtásának folytatása a kereskedelem megkönnyítésére, biztosítva a nemzetközi logisztikai lánc biztonságát (a számítógépes kockázatelemzés, az utólagos ellenőrzések, az ismert és elismert piaci szereplők esetében alkalmazott egyszerűsített vámkezelési eljárások fokozott használata, a jogszabályok átláthatósága, az egyablakos kísérleti rendszer tapasztalatainak kiterjesztése stb.);

· A munkák folytatása más érdekelt felekkel az integrált irányítás érdekében a határokon;

· Az engedélyezett gazdálkodó rendszeréről szóló párbeszéd erősítése a tunéziai szabályok uniós szabályokhoz való közelítése érdekében, arra tekintettel, hogy amint a feltételek teljesülnek, megkötik az engedélyezett gazdálkodó státuszának a tunéziai vámhatóságok és az uniós vámhatóságok általi kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást;

· A tunéziai vámhatóságok intézményi kapacitásának további erősítése;

· Részvétel a Vám 2020 programban.

48.         Szellemitulajdon-jogok: A tunéziai jogszabályok fokozatos közelítése az európai normákhoz, és e rendelkezések alkalmazásának erősítése az igazságügy szintjén is;

· A tunéziai jogszabályok közelítésének folytatása az uniós normákhoz az ipari tulajdon, a szerzői jog és a szomszédjog területén, valamint a társulási megállapodás által előírt nemzetközi egyezményekhez csatlakozás véglegesítése (az uniós normáktól való eltérésről szóló elemzés, harmonizált jogszabályok létrehozása); 

· A tunéziai jogszabályok közelítése az uniós jogszabályokhoz a földrajzi jelzések oltalma és az eredetmegjelölés területén (az uniós normáktól való eltérésről szóló elemzés, harmonizált jogszabályok létrehozása);

· Az igazgatási és igazságügyi kapacitás erősítése – különösen a kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelemre vonatkozóan – az intézményekkel, szervezetekkel és a magánszférával folytatott uniós szintű együttműködés révén (rendszeres fellépések bevezetése: cselekvési tervek, párbeszéd);

· Az eszközök erősítése a szellemi tulajdonjogok hatékony és visszatartó erejű védelmének biztosítása érdekében (a következők megerősítése révén: a vámhatóságok hatásköre és kapacitásai, a büntetés-végrehajtás és igazságügyi nyomon követés, a hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatásainak értékelése és a nemzeti innováció);

· A felvilágosító kampányok és képzések folytatása a szellemi tulajdonjog területén.

3.2. A szolgáltatók jobb piaci hozzáférése és a letelepedés szabadsága

49.         A szolgáltatások kereskedelmének és a letelepedésnek a liberalizációja

· A szolgáltatások kereskedelme és a letelepedés liberalizációjára irányuló tárgyalások folytatása és befejezése;

· Annak biztosítása, hogy a vállalkozások letelepedésének feltételei nem lesznek szigorúbbak, mint a társulási megállapodás megkötésének időpontjában;

· Keret kialakítása a megbeszélések megkönnyítésére a következő kérdésekben: i. a szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a két fél által kicserélt engedélyek végrehajtásának, valamint a szolgáltatók mobilitásának elősegítése érdekében, ii.a (25) bekezdés szerinti állandó intézkedések végrehajtása.

50.         A szolgáltatási szektor fejlesztése Tunéziában

· Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése (biztosítva, hogy az adminisztratív eljárások a szolgáltatások tevékenységeihez való hozzáférés és annak gyakorlása területén átláthatóak, arányosak, objektív kritériumokon alapulnak, és ezáltal kiszámíthatóságot és jogbiztonságot kínáljanak a szolgáltatók számára);

· A pénzügyi szolgáltatások reformja (a szabályozás és felügyelet területén az európai és nemzetközi normákhoz közelítés révén):

· A pénzpiacokra és a pénzügyi szereplőkre vonatkozó prudenciális szabályozási keret megerősítésének folytatása az uniós prudenciális keret irányába közelítve, a fokozatos liberalizáció céljából;

· A pénzpiacok felügyeleti hatóságai hatásköreinek, hatékonyságának és függetlenségének megerősítése a nemzetközi normákkal összhangban;

· A hitelintézetek pénzügyi tartalékainak konszolidációja és a prudenciális szabályok megerősítése a nemzetközi normák irányába tett fokozottabb közelítés érdekében; Banki betétbiztosítási rendszerek fejlesztése;

· A mikrofinanszírozási szektor fejlesztése, különösen a vidéki területeken és a kis- és középes méretű gazdaságokban dolgozó mezőgazdasági termelők igényeihez igazított pénzügyi szolgáltatások fejlesztése;

· A hitelminősítő intézetek tevékenységének fejlesztése és jogi keretének végrehajtása az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (OICV) elvei és az e területre vonatkozó uniós jogszabályok alapján;

· A postai szolgáltatások fejlesztésének folytatása Tunéziában, valamint ennek elősegítése megfelelő ágazati szabályozási keret létrehozásával;

· A tapasztalatok és szaktudás cseréje a postai ágazatra vonatkozó szabályozás terén a szabályozási keretek uniós konvergenciájával összefüggésben;

· Szabályozó hatóság létrehozása a postai szolgáltatások piacán az EU támogatásával.

51.         Az elektronikus kereskedelem előmozdítása és fejlesztése

· Együttműködés kialakítása a Network Marketing (hálózati értékesítési) tevékenységek elősegítése terén;

· A bevált gyakorlatok bevezetése európai és nemzetközi szinten;

· A megfelelő szabályozás létrehozása, amely lehetővé teszi a frissen végzett diplomások számára az immateriális gazdaság tevékenységeibe való integrációjukat, valamint munkájukkal hozzáadott értéket teremtsenek és az elhelyezkedés lehetőségét is megnyitja előttük.

52.         A tőkemozgások és folyó fizetések: A folyó fizetési műveletek liberalizációjának kiteljesítése és a tőkeforgalmi műveletek további liberalizációja:      

· A folyó fizetési műveletek liberalizációjának fokozatos megvalósítása és a tőkeforgalmi műveletek további liberalizációja a társulási megállapodás 34. cikkével összhangban;

· Információcsere a tőke szabad mozgása előtt álló akadályok megszüntetésére vonatkozó helyes gyakorlatokról.

3.3. Tisztességes versenykörnyezet

53.         Versenypolitika: A jogszabályokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségek végrehajtásának és megszilárdításának folytatása és hatékony versenypolitika végrehajtása (a társulási megállapodás 36. és 37. cikke)

· A jelenlegi rendszer értékelése (a jelenleg hatályos és végrehajtott jogszabályok) és megfelelő intézkedések elfogadása, különösen az antitröszt területén, a tunéziai szabályozásnak az uniós szabályozáshoz való közelítése megkönnyítése érdekében, a megkülönböztetésmentességre, az átláthatóságra és a tisztességes eljárásokra vonatkozó elvek biztosításával;

· A versenytanács státuszának további megerősítése.

54.         Állami monopóliumok: A társulási tanács 37. és 38. cikkével összhangban vállalt kötelezettségek végrehajtása

· Információcsere az állami monopóliumokról, a közvállalkozásokról és a kizárólagos vagy különleges jogokat élvező vállalatokról Tunéziának a társulási megállapodás 37. cikke végrehajtásában történő előrelépése megkönnyítésére.

55.         Állami támogatások: Az állami támogatásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségek végrehajtása, a társulási szerződés 36. cikkének megfelelően

· Átlátható feltételek megteremtése az állami támogatásokra vonatkozóan.

3.4. Mélyrehatóbb Dél-Dél irányú integráció

56.         Hozzájárulás az EU és valamennyi földközi-tengeri partner közötti szabadkereskedelmi térség megteremtéséhez

· A szabadkereskedelmi megállapodás további végrehajtása a földközi-tengeri partnerekkel regionális, a régión belüli vagy kétoldalú alapon;

· Az Agadiri arab-mediterrán szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása és kiterjesztése más földközi-tengeri partnerekre a megállapodás rendelkezéseivel összhangban;

· Megállapodás és mechanizmusok létrehozása a kereskedelem és a beruházások megkönnyítésére, valamint a Dél-Dél irányú integráció mélyebb integrációjának elősegítésére.

3.5. Az uniós vívmányokhoz való közelítés

· A tunéziai jogi és szabályozási keret fokozatos és sorrendben történő további közelítése az uniós vívmányokhoz, nevezetesen az intézményi támogatásra vonatkozó uniós jogi eszközökre támaszkodva, és különösen a belső piac vonatkozó területein.

· Ennek érdekében közös mechanizmus létrehozása az összehangolást igénylő kiemelt területek, a különböző szakaszok és a megvalósításához szükséges források azonosítása céljából. Az uniós vívmányokhoz való közelítés nemzeti programjának Tunézia általi kidolgozása az Unió támogatásával a cselekvési terv sikeres végrehajtása érdekében.

4. pillér – Együttműködés a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a szociális biztonság terén

57.         A foglalkoztatáspolitika reformjainak végrehajtása, beleértve a foglalkoztathatóság és a méltányos munka erősítését

· Integrált nemzeti foglalkoztatási stratégia kidolgozása és végrehajtása, szem előtt tartva az alkotmány elfogadását követő gazdasági és szociális programot és figyelembe véve az európai foglalkoztatási stratégia iránymutatásait, valamint a foglalkoztatással és a munkaüggyel kapcsolatos euromediterrán együttműködés keretében meghatározott kilenc prioritást;

· A képesítések jobb hozzáigazítása a munkaerő-piaci igényekhez, a szakmai integráció információs, orientációs és támogatási eszközének létrehozása;

· Tanúsítási rendszer kialakításának támogatása, megkönnyítve a képesítések elismerését, valamint a mobilitás, a szakmai előmenetel és a foglalkoztathatóság elősegítése;

· A foglalkoztatásról, a foglalkoztathatóságról és a tisztességes munkáról szóló konzultáció és párbeszéd folytatása, nevezetesen a foglalkoztatásról és a munkáról szóló euromediterrán miniszteri konferencia keretében, valamint a rugalmas biztonság, a társadalmi igazságosság és méltányosság elveivel összhangban;

· A termelő és hivatalos munkaerőpiacon való részvétel erősítése, nevezetesen a nők és fiatalok körében, valamint az aktív munkaerő-piaci politikák méltányosságának biztosítása, különösen a nők és a hosszú ideje munkanélküli frissen végzett fiatal felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci integrációjával;

· a munkahelyteremtés előmozdítását célzó intézkedések értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendszer végrehajtása, annak érdekében, hogy növeljék azok hatékonyságát, valamint az említett intézkedések jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek;

· Az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaerő-piaci nyomonkövetési rendszer kapacitásának növelése és korszerűsítése, nevezetesen a foglalkoztatással kapcsolatos információs rendszer és az állami és magánszereplők, valamint a civil társadalom hálózatépítése területén;

58.         Az alapvető szociális jogok és az alapvető munkaügyi normák maradéktalan végrehajtása és a szociális párbeszéd struktúráinak erősítése

· A párbeszéd és az együttműködés folytatása a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatában foglalt szabályokra vonatkozóan;

· A munkajogi jogszabályok fejlesztése a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében, a munkavállalók jogainak védelme mellett;

· Gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatok serkentése Tunéziában egy új társadalmi szerződés megkötésével és a szociális partnerek közötti tényleges szociális párbeszéddel: a háromoldalú struktúrák, valamint az önálló kétoldalú párbeszédek erősítése, beleértve a szociális partnerek kapacitásait is;

· A tisztességes munkára vonatkozó tunéziai program végrehajtása a Tunézia és az ILO általi elfogadását követően, valamint céljainak és mutatóinak nyomon követése.

· A szociális párbeszéd erősítése a vállalatokon belül, valamint a vállalatok konzultatív bizottságai tagjainak folyamatos képzésével, a munkahelyi konfliktusok megelőzése, a termelékenység és a foglalkoztathatóság javítása érdekében;

· A munkahelyi egészség, higiénia és a biztonság javítására és felügyeletére szolgáló rendszer erősítése, beleértve a témával kapcsolatos képzéseket, az elővigyázatosság elvének intézményesítése, a veszélyes és mérgező anyagok kezelésével kapcsolatos foglalkozási kockázatok megelőzése, valamint a bevált gyakorlatok és elemzések cseréje ezen a területen;

· A jogszabályok kidolgozása a munkahelyi egészség és biztonság területén, megelőzési stratégia kidolgozása a halálos és súlyos munkahelyi balesetek csökkentése érdekében, adattárak és tanúsítási útmutatók létrehozása, valamint a foglalkozási kockázatok feltérképezése;

· A munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó intézet megerősítése és átszervezése, annak érdekében, hogy az jobban alkalmazkodjon a munkahelyi egészség elősegítésével, a foglalkozási kockázatok megelőzésével kapcsolatos új nemzeti és nemzetközi követelményekhez, valamint az új tervezési és programozási megközelítésekhez a munkavállalók jólléte területén;

· A foglalkozási kockázatok kezelésére vonatkozó nemzeti program végrehajtása, beleértve egy, a foglalkozási kockázatokra való kitettséggel kapcsolatos speciális megelőzési intézkedés meghozatalát a mezőgazdasági és halászati ágazatban;

· A vállalati társadalmi felelősségvállalás, valamint az ENSZ globális megállapodását, az ILO multinacionális vállalatokról és szociálpolitikáról szóló háromoldalú nyilatkozatát, valamint az OECD-nek a területtel kapcsolatos gyakorlatait tiszteletben tartó üzleti gyakorlatok kialakításának előmozdítása.

59.         A társadalmi befogadás politikájának támogatása és a reformok folytatása a szociális védelem területén

· Az együttműködés folytatása a társadalmi befogadás integrált és jól teljesítő politikájának megerősítése és konszolidációja érdekében a civil társadalom bevonásával;

· Az abszolút vagy relatív szegénységben vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő népesség arányának az elismert nemzetközi normák szerinti legalacsonyabb szintre történő csökkentése, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a szegényekkel kapcsolatos információs rendszer létrehozása;

· Az aktív társadalmi befogadás biztosítása mindenki számára a munkaerő-piaci részvétel ösztönzésével, különösen a lakosság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjai számára;

· A szociális struktúrák és a civil társadalom szerepének erősítése a kirekesztés által leginkább fenyegetettek integrációja érdekében nyújtott támogatás és segítség terén, valamint a fogyatékossággal élő személyek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját célzó politika további végrehajtása;

· A nyugdíjrendszer reformja és a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása, valamint a nyugdíjrendszerek és egészségügyi ellátási rendszerek igazgatásáért felelős állami hatóságok intézményi kapacitásainak megerősítése;

· A szociális juttatások általánossá tétele érdekében végzett erőfeszítések, valamint a munkájukat gazdasági vagy technikai okok miatt elvesztő munkanélküliek szociális védelmét szabályozó rendelkezés javítása, nevezetesen a szociális védelem nemzeti rendszerének Tunézia általi létrehozásával.

60.         Az egyenlő bánásmód elvei alkalmazásának biztosítása a szociális biztonsági jogszabályok területén, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos elvek kialakítása Tunézia és az Európai Unió között

· Annak biztosítása, hogy a munkakörülmények, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében maradéktalanul érvényesüljön az egyenlő bánásmódra vonatkozó záradék a tunéziai munkavállalók és a jogszerűen alkalmazott uniós állampolgárok esetében egyaránt;

· A társulási megállapodás szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos rendelkezései értelmében vállalt kötelezettségek teljes körű alkalmazásának biztosítása a munkavállalók és családtagjaik tekintetében;

· A megkülönböztetésmentességről szóló záradék teljes körű alkalmazásának biztosítása a szociális biztonság területén a munkavállalók és családtagjaik tekintetében.

5. pillér – Kiegyensúlyozott és inkluzív regionális és helyi fejlesztés :

61.         A regionális fejlesztésre vonatkozó erőfeszítések támogatása a régiók között fennálló különbségek csökkentése érdekében, valamint a régiók helyi fejlesztési kapacitásainak előmozdítása

· A régiók között fennálló különbségek csökkentését célzó politikák és programok végrehajtásának támogatása, (nevezetesen a társadalmi-közösségi infrastruktúrák rehabilitációs és fejlesztési fellépéseinek végrehajtásával), a munkanélküliség, a szegénység és a létbizonytalanság elleni küzdelem támogatása, valamint a fejlesztési beruházások támogatása, különösen a kedvezőtlen helyzetű belső régiókban;

· Az integrált (vidéki/városi) fejlesztési programok végrehajtásának támogatása, valamint célzott fellépések a sajátos problémával küzdő régiókban (a migráció által nagy valószínűséggel érintett, magas munkanélküliség sújtotta, határ menti régiók);

· A régiók önfejlődésére vonatkozó helyi kapacitások javítása, a vidékfejlesztés elősegítése és a vidéki területek életkörülményeinek javítása a civil társadalom bevonásával;

62.         A decentralizált együttműködés és a határon átnyúló együttműködés megerősítése

· A területi együttműködés erősítése az Európai Unióval a gazdaság fejlesztésére, a területi marketingre és a gazdaság fellendítésére vonatkozó regionális stratégiák elemzésének és meghatározásának területén;

· A regionális szintű fejlesztésért és a gazdasági kormányzásért felelős szervek intézményi kapacitásainak megerősítése, valamint a helyi közösségek modernizációs programjainak támogatása és kapacitásainak megerősítése annak érdekében, hogy az a helyi szintű fejlesztés motorja legyen;

· A több ágazatot érintő regionális információk bővítése, mozgósítása és felhasználása a területi szakértelem, a regionális programozás és tervezés érdekében (a „gazdasági információk területi rendszerének” kölcsönös használata), a területi megfigyelő és gazdasági hírszerző egység fejlesztése, a regionális fejlesztéssel és a decentralizált együttműködés megerősítésével kapcsolatos nemzeti megfigyelőközpont létrehozása);

· A regionális fejlesztés és kohézió európai modelljével való harmonizáció elősegítése, továbbá a regionális és helyi fejlesztési intézmények közötti decentralizált együttműködés kialakítása, az ismeret- és kompetenciamegosztás és az együttműködés elősegítése az európai szervezetekkel közösen kidolgozott és végrehajtott projektek keretében.

63.         A decentralizációs folyamatok és a hatékony helyi kormányzás támogatása

· Intézményi támogatás a decentralizációs politika kialakításához és a közszolgálati feladatok fejlesztésének támogatása, központi és regionális szinten a decentralizáció kialakításának keretében;

· A helyi önkormányzatokat szabályozó jogszabályi és szabályozási rendszerek (jogszabályok és szabályozások), az intézményi és szervezeti rendszerek (hatáskörök), és a finanszírozási rendszerek (helyi adózás) reformjának támogatása;

· Támogatás a személyzeti erőforrás-gazdálkodásra, a kapacitáserősítési programokra, valamint a humán potenciál hasznosítására vonatkozó stratégia kialakításához, helyi szinten, célzott képzési, át- és továbbképzési programok révén, valamint képzési és támogatási struktúrák kialakítása a képviselők számára;

· A részvételi demokráciára alapuló kormányzási mód kialakításának elősegítése, valamint olyan projektek kidolgozásának támogatása, amelyek képesek a helyi önkormányzatokon keresztül a lakosság bevonására;

64.         Városfejlesztés és területrendezés

· Az igazgatás támogatása a területrendezés vagy városfejlesztés területén és a központi és helyi szint összehangolásának javítása;

· Az önkormányzatok kapacitásainak erősítése a várostervezés és a területrendezés kérdésében;

· A felügyeleti eszközök javítása a várostervezés és a területrendezés kérdésében, beleértve az erre a célra szánt megfigyelőközpontok létrehozását.

6. pillér – Korszerű infrastruktúra a versenyképes gazdaság szolgálatában:

6.1. Szállítás és logisztikai szolgáltatások

65.         A nemzeti közlekedéspolitika és a fenntartható közlekedésről szóló politika végrehajtása

· A fenntartható közlekedés nemzeti politikájának végrehajtása valamennyi közlekedési mód javítása érdekében, különösen a hatékony, biztonságos rendszerek biztosítása, valamint a közlekedés környezetre és éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése és a kutatás-fejlesztés támogatása érdekében;

· A MedaMos et SafeMed programok folytatása, az euromediterrán közlekedésről szóló párbeszéd (Euromed) keretében;

· Az infrastrukturális politika fejlesztésének folytatása a különböző közlekedési módokra vonatkozó infrastrukturális projektek meghatározásával és értékelésével, különösen szem előtt tartva a nemzetközi célkitűzéseket az üvegházhatásúgáz-csökkentés terén;

· A kikötői és repülőtéri infrastruktúra erősítése és korszerűsítése, valamint a tengeri kereskedelmi kikötők fejlesztése;

· A tengeri gyorsforgalmi úti kikötőként azonosított kikötők tekintetében bizonyos minőségi kritériumoknak való megfelelés (kikötői infrastruktúra, kikötői szolgáltatások, az igazgatási eljárások és ellenőrzések összehangolása, a tengeri intermodális szolgáltatások) biztosítása;

· Az ágazat stratégiáinak kidolgozása oly módon, hogy megfeleljen az Unióval folytatott kereskedelem alakulásával kapcsolatos célkitűzéseknek, az Unió a Mediterrán Térségért végrehajtása keretében.

· Az uniós műszaki előírások alkalmazásának előmozdítása a tunéziai vasúti hálózatok interoperabilitása tekintetében;

· További részvétel a mediterrán régió közlekedési infrastruktúrája – és különösen a jövőbeni transzmediterrán közlekedési hálózat – tervezési folyamatában, továbbá a transzeurópai közlekedési hálózattal való összeköttetések javításában;

66.         A szabályozás közelítése és az intézmények megerősítése

· Az euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás (open sky) megkötésére irányuló tárgyalások megkezdése;

· Az összes közlekedési módra vonatkozó szabályozási és jogszabályi keretek további közelítése az európai és nemzetközi normákhoz, valamint a tunéziai közlekedési struktúrák intézményi kapacitásának megerősítése;

· A tengerügyi hatóság struktúráinak megerősítése és a kikötői hatóságokhoz fűződő kapcsolatai harmonizációjának támogatása; 

·  A tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítése a fenntartható közlekedés terén és valamennyi közlekedési mód tekintetében.

67.         A logisztika fejlesztése és az intermodalitás előmozdítása

· A logisztikai szolgáltatások és tevékenység további korszerűsítése, beleértve a logisztikai megfigyelőközpont felállítását és a logisztikai fejlesztésre vonatkozó stratégia végrehajtását, valamint logisztikai platformok hálózatának létrehozását a Tunézia és az EU közötti kereskedelmi forgalom folyamatosságának biztosítása érdekében;

· Az együttműködés fejlesztése a nemzeti képzési rendszer javítása érdekében a logisztika és az új kommunikációs technológiák használatának területén (e-logisztika);

· Párbeszéd kezdeményezése az ellátási láncról azzal a céllal, hogy Tunézia bekapcsolódjék az EU által az ellátási lánc javítása és biztonságossá tétele érdekében elindított fellépésekbe.

6.2. Energiaügy

68.         Fokozatos konvergencia az uniós energiapolitika célkitűzéseivel;

· Energiapolitikai dokumentum kidolgozása az uniós energiapolitika célkitűzései felé való fokozatos közelítéssel;

· Az együttműködés elősegítése a tudományos kutatások és a technológiai transzfer területén.

69.         Az energetikai infrastruktúrák és hálózatok megerősítése, fejlesztése és optimalizálása

· A gáz-, villamosenergia- és kőolajhálózatok és -infrastruktúrák, valamint a Maghreb országokkal való és az euromediterrán térségen belüli összeköttetések fejlesztése és erősítése (különös tekintettel a gázvezetékekre és villamosenergia-összeköttetésekre Olaszországgal) Tunéziában (és különösen a belső régiókban).

70.         A megújuló energia használatának és az energiafogyasztás kézben tartásának elősegítése

· Törekvés az energiamérlegben a megújuló energia 20 %-os arányának elérésére 2020-ig;

· Együttműködés a tunéziai napenergiaterv keretében, valamint más tunéziai programokban, amelyek az energiafogyasztás kézben tartására irányulnak, a földközi-tengeri napenergiatervvel összhangban;

· Az intézmények támogatása és a tunéziai jogszabályok fokozatos konvergenciája az uniós jogszabályok és gyakorlatok irányába;

· Az EU „Intelligens energia” programjában való részvétel előkészítése.

71.         A tunéziai villamosáram‑ és gázpiac fokozatos integrációja az európai energiapiachoz

· A villamosenergia- és a gázágazat reformjának folytatása az uniós vívmányokhoz közelítve, beleértve a villamos energiáról és a gázról szóló jogszabályok elfogadását; szabályozó létrehozása és az ártorzulások fokozatos megszüntetése;

· Tunézia, Marokkó és Algéria villamosáram-piacának fokozatos integrációja.

72.         A politikai együttműködés megerősítése

· Az energiaügyi együttműködés erősítése Unió a Mediterrán Térségért keretében, köztük a földközi-tengeri napenergiaterv megvalósítása céljából, valamint további együttműködés a megújuló energia és energiahatékonyság kairói regionális központjának keretében.

6.3. Információs és kommunikációs technológiák (IKT)

73.         Az ágazati együttműködés megerősítése

· Az együttműködés folytatása az IKT területén egy egyetemes szintű inkluzív információs társadalom megteremtése érdekében, beleértve a tapasztalatcserét és a szakértelem megosztását az ágazatspecifikus szabályozás terén a szabályozási keretnek az uniós kerettel való összehangolása érdekében (például az elektronikus kommunikációs szabályozók euromediterrán hálózata (EMERG) révén);

· Az európai és tunéziai szabályozók/ügynökségek (Agence Nationale de Certification Électronique, Agence Nationale des Fréquences, Instance Nationale des Télécommunications) közötti intézményes együttműködés elősegítése, ideértve a ANCE integrálását az e-aláírásokról szóló projektekbe;

· Az együttműködés fejlesztése az elektronikus tanúsítás területén, az e-aláírás területével kezdve, és értékelve a technikai és/vagy jogi szakértelem megosztásának lehetőségeit;

· Tapasztalatcsere a digitális biztonság és a digitális szolgáltatások iránti bizalom (kiberbiztonság) területén;

· A tapasztalatok és szaktudás cseréje a távközlési piacok, valamint az e-kereskedelem növekedési kilátásainak értékelésére vonatkozó kapacitás megerősítése érdekében;

· Fokozott együttműködés kialakítása az információs társadalom és a digitális gazdaság terén a közös érdekű kérdésekben, referenciaként a cselekvési tervet szem előtt tartva;

· Az internet szabad használatának elősegítése, beleértve a tapasztalatcserét és a szakértelem megosztását az európai, nemzetközi és tunéziai fejleményekről, az internet szabályozási elveire vonatkozóan

· Az IKT-szektor versenyképességének és kapacitásainak további erősítése

· A kutatási és oktatási hálózatok együttműködésének folytatása és biztosítása, különösen a földközi-tengeri regionális hálózat (EUROMEDCONNECT) keretében, amely lehetővé teszi az egyedi elektronikus kutatási forrásokhoz való hozzáférést.

74.         A technológiai infrastruktúra fejlesztése

· Az inkluzív információs társadalom fejlesztése és az együttműködés előmozdítása, a kompetenciák fejlesztése és a tapasztalatcsere elősegítése az információs technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó területeken a közszférában, nevezetesen a nagy állami alkalmazásoknak az új gazdasági modell keretében történő szerkezetátalakítása terén, adott esetben a felhőalapú számítástechnikai technológiára – köztük az Open Gov-ra, az Open Data-ra és a SaaS-ra („Software as a Service”) – támaszkodva;

· A tapasztalatok és a szakértelem cseréjének megkönnyítése az információs technológiák fejlesztésére és használatára vonatkozó normák és szabványok meghatározásának és végrehajtásának területén;

· Tunézia arra irányuló célkitűzésének bemutatása és megvitatása, hogy a távközlési és az internetszolgáltatások regionális központjává váljon;

· A digitális földfelszíni televíziós hálózat (DTT) rövid távú kiterjesztésének elősegítése és a földfelszíni televíziózás hosszú távú kilátásainak értékelése.

7. pillér – Megerősített ágazati együttműködés

7.1. Mezőgazdaság és halászat

75.         Az agrárszektor modernizálásának támogatása

· A többéves mezőgazdasági és vidékfejlesztési program (ENPARD) kidolgozásának támogatása;

· A mezőgazdaság-fejlesztési nemzeti stratégia végrehajtásának támogatása a főbb irányvonalakkal összhangban az élelmezésbiztonság fokozása, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, az export értékmegállapítása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén;

· Az együttműködés, valamint az információcsere és a szakértelem megosztásának folytatása és erősítése az agrárpolitika terén;

· A mezőgazdasági korszerűsítési program támogatása, amely egyaránt érinti a mezőgazdasági üzemeket, valamint a mezőgazdasági támogatási intézményeket és struktúrákat;

· A tunéziai mezőgazdasági szakmai szervezetek kialakítása és megszilárdítása a képviseletük, valamint a mezőgazdasági és agráripari rendszerek elősegítésében és megszervezésében való hatékonyságuk javítása révén;

· A tunéziai szakképzési struktúrák és uniós partnereik közötti kapcsolatok előmozdítása irányító szerepük erősítése érdekében, a képzés, ismeretterjesztés, tanácsadás és forgalomba hozatal terén;

· A biogazdálkodásra vonatkozó nemzeti stratégia kidolgozása, valamint az uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal való közelítés támogatása;

· A halászati ágazat nemzeti stratégiájának végrehajtása a halászati erőforrások fenntartható kiaknázása, a kikötői infrastruktúra megerősítése, a halászati termékek árazásának javítása, a versenyképességük növelése, valamint a tengeri és édesvízi akvakultúra előmozdítása;

· Az együttműködés fejlesztése az Európai Unióval a földközi-tengeri regionális halászati gazdálkodási szervezetek (az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság – CICTA és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság – CGPM) keretében az erőforrások fenntartható kiaknázása érdekében.

7.2. Ipar

76.         A versenyképesebb, értékteremtő és növekedést serkentő ipar támogatása

· Az ipari stratégiák meghatározásának és végrehajtásának támogatása, elősegítve az ágazatok működésének beindítását és felemelkedését, amelyek a növekedés hajtóerejét jelentik, és nagy növekedési potenciállal rendelkeznek, valamint a tematikus technológiai és ipari hálózatok létrehozása és az innovációs klaszterek és központok fejlesztése;

· Az ipari és technológiai infrastruktúra kialakítása és megerősítése (ipari területek, technológiai parkok, ipari és technológiai komplexumok), valamint – különösen nemzetközi – vonzerejük elősegítése;

· A vállalatoknak nyújtott támogatási struktúrák korszerűsítése és regionális szintű hatásának javítása;

· Tunézia részvételének optimalizálása az euromediterrán ipari együttműködés horizontális és ágazati fellépéseinek és hálózatainak végrehajtásában és nyomon követésében, beleértve a versenyképes klaszterek hálózatait;

· Az ipari vállalatokra vonatkozó hivatkozások támogatása az európai és nemzetközi központi beszerző szervek és megrendelők körében, valamint tunéziai–európai uniós ipari és technológiai partnerségi szalon szervezése Tunéziában;

77.         A textil- és ruházati ágazat jövőjére vonatkozó párbeszéd folytatása         

· Az alvállalkozóból társvállalkozóvá való átmenet, valamint a termékfejlesztés támogatása, továbbá együttműködés a piacra jutást megkönnyítő címkézés bevezetésében;

· Az együttműködés és az ismeretátadás fejlesztése a textil- és bőripari végkikészítés területén (az energia- és vízfogyasztás kézben tartása), valamint együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje a logisztika, a multimodális közlekedés, a szennyvízkezelés és a műszaki textíliák terén;

7.3. Turizmus

78.         Az együttműködés fejlesztése az EU-val a turisztikai ágazat fejlesztési stratégiájának végrehajtása érdekében

· Annak elősegítése, hogy a turisztikai ágazat és annak vállalatai könnyebben alkalmazkodjanak a piac alakulásához és az új információs technológiákhoz (turisztikai e-kereskedelem, web kompatibilitás);

· A kínálat minőségének javítása és diverzifikációjának erősítése annak minden dimenziójában, valamint a szakmai kompetencia javítása az ágazatban.

· A beruházások és a finanszírozás szerkezetátalakítása a turisztikai ágazatban

79.         A partnerségi kapcsolatok és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése a beruházások és a turizmus népszerűsítésének területén a turizmushoz tartozó magánszféra bevonásával

· Tunézia részvételének elősegítése az innovációra, versenyképességre, címkézési rendszerekre vonatkozó uniós programokban, valamint a kínálatbővítés támogatása.

· A beruházási lehetőségekről és partnerségekről szóló fórumok, valamint promóciós kampányok szervezésének elősegítése a turisztika területén.

7.4. Az együttműködés erősítése a kézműipar területén

80.         Tunézia támogatása a kézművesség fejlesztéséről szóló nemzeti terv végrehajtásában, amely különösen az alábbiakat célozza:

· A kézműipari tevékenységek intézményi, szakmai, szabályozói, adózási és pénzügyi keretének megszilárdítása és korszerűsítése, valamint a kézműipar hosszú távú kommunikációs stratégiájának kidolgozása;

· A kézművesek és a kézműves vállalkozások ismereteinek és műszaki kompetenciájának fejlesztése az oktatás, képzés, szakmai gyakorlatok, kutatás és innováció struktúráinak és eljárásainak korszerűsítése, valamint a vállalkozásalapításhoz nyújtott támogatás révén;

· A kézműves vállalkozások korszerűsítésének előmozdítása, valamint a minőségfejlesztés, a piacfejlesztés és az infrastruktúrába és termelésbe történő beruházások támogatása.

7.5. Fogyasztóvédelmi együttműködés

81.         Fogyasztóvédelmi együttműködés

· A tapasztalatcserének és a szakértelem megosztásának fokozása a fogyasztóvédelem terén a fogyasztóvédelmi politika alkalmazásával kapcsolatos igazgatási kapacitások erősítése céljából;

· Tájékoztatás a tunéziai jogszabályoknak az uniós vívmányokhoz való közelítéséről a fogyasztóvédelem területén. A termékek címkézésére, összetételére, gyártására és leírására vonatkozó tunéziai jogszabályok elemzésének folytatása az Európai Unióban meglévő általános elvekhez való közelítés érdekében.

· Az egyesületek szerepének erősítése a fogyasztóvédelem terén;

· A tunéziai és európai fogyasztóvédelmi intézmények közötti ikerintézményi projekt ajánlásainak végrehajtása.

8. pillér – Fenntartható zöld gazdaság

8.1. Környezetvédelem és fenntartható fejlődés

82.         A fenntartható fejlődés elősegítése és megerősített környezetvédelmi politika kialakítása

· A stratégiai tervezés javítása a környezetvédelem terén, a fenntarthatóság értékelésének elősegítése és a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal megbízott nemzeti és helyi struktúrák erősítése;

· A biodiverzitás megőrzésére irányuló programok erősítése a jogszabályok javítása és a biológiai sokféleség stratégiai tervének alkalmazása révén a Biológiai Sokféleség Egyezmény 2011–2020-ra vonatkozó stratégiai tervének 20 célkitűzésével összhangban;

· Az ipari klaszterek szennyeződésmentesítésére vonatkozó programjának kidolgozása, valamint a hulladékgazdálkodásra, a fenntartható erdőgazdálkodásra és a part menti rombolás elleni küzdelem fellépéseire, az elsivatagosodásra és a talajromlásra vonatkozó nemzeti terv végrehajtásának támogatása;

· A nemzeti politika erősítése a vízgazdálkodás forrásainak mozgósítására a nem szokványos források igénybevételével, beleértve a tisztított szennyvíz újrahasznosítását.

83.         A környezetvédelmi irányítás javítása

· A környezetvédelmi fellépés terén érintett különböző partnerek (a civil társadalom és a tudományos szféra) részvételének fokozása a Riói Nyilatkozat 10. alapelvével összhangban;

· A környezetre vonatkozó adatok felügyeletének, gyűjtésének és kezelésének erősítése, továbbá a szennyezésmegelőzésre és -mentesítésre, valamint a környezet állapotának figyelemmel kísérésére vonatkozó intézkedések végrehajtásával foglalkozó struktúrák igazgatási kapacitásainak javítása;

· Kommunikációs stratégiák elfogadása a környezetvédelem terén, és a fenntartható fejlődésre vonatkozó oktatási programok támogatása.

84.         A zöld gazdaságra való áttérés támogatása

· A zöld beruházások jogi keretének kidolgozása és az ágazati és területi tervezési eszközök fejlesztése;

· Az ökoinnovációs és kiválósági platformok és hálózatok létrehozásának támogatása a zöld gazdaság, a technológiai és innovációs kutatások terén a tudományos ismeretek megosztása, valamint a zöld technológia terjesztése céljából;

· A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának támogatása a zöld gazdaság felé való átmenet terén.

85.         A regionális együttműködés erősítése a környezetvédelmi kérdések terén

· A regionális együttműködés erősítése a szomszédos országokkal, valamint a regionális és helyi hatóságok között, nevezetesen a Horizont 2020 program keretében, a Földközi-tenger megtisztítására irányulóan és a vízkészletekkel és az elsivatagosodással kapcsolatos problémákra vonatkozóan;

· Együttműködés a barcelonai egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében, valamint a szóban forgó egyezmény jegyzőkönyveinek ratifikálása és végrehajtása;

· Az Unióval folytatott együttműködés innovatív eszközeinek kialakítása a környezetvédelmi egyezmények és jegyzőkönyvek végrehajtására vonatkozóan, nevezetesen a biodiverzitás, az elsivatagosodás elleni küzdelem és a hulladékgazdálkodás terén;

· A Tunézia és a Európai Környezetvédelmi Ügynökség közötti együttműködés erősítése.

8.2. Éghajlatváltozás

86.         Az együttműködés fejlesztése az éghajlatváltozás területén

· Az éghajlatváltozási ügyekért felelős tunéziai intézményi keret erősítése, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény végrehajtásának folytatása. A 2010-es cancúni és a 2011-es durbani megállapodás végrehajtása. Nevezetesen:

· Együttműködés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődésről szóló stratégiák kidolgozásában az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való áttérés érdekében.

· Az üvegházhatású gázok nyilvántartásának létrehozása, valamint a nyomon követésre, jelentéstételre és hitelesítésre vonatkozó intézkedések végrehajtása (MRV-rendszer).

· Együttműködés a fejlesztés terén és az éghajlatváltozással kapcsolatos 2012 utáni rendszer kialakítása, beleértve az éghajlatváltozás enyhítését célzó, megfelelő nemzeti intézkedéseket (NAMA).

· Tapasztalatcsere és az éghajlatváltozás enyhítésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiák és tervek kidolgozása és végrehajtása.

· A kibocsátáskereskedelmi rendszer előkészítésére irányuló első intézkedések végrehajtása

· Nyomonkövetési és riasztási eszközök létrehozása euromediterrán szinten az éghajlatváltozás terén folytatott hatékonyabb együttműködés érdekében.

8.3. Integrált tengerpolitika

87.         Az összes kapcsolódó vagy a tengerre és a parti zónákra kiható tevékenység integrált megközelítésének kialakítása nemzeti és regionális szinten, a nemzetközi joggal összhangban

· Integrált tengerpolitika kidolgozása a különböző tengeri és tengerészeti érdekek, illetve a nemzetközi megállapodások figyelembevételével;

· Az igazgatás intézményi struktúráinak megerősítése a megfelelő szinteken a különböző gazdasági ágazatok tengerre gyakorolt hatása koordinációjának, valamint a tengerpolitikai tevékenységek irányításának megerősítése érdekében;

· A védett övezetek/biológiai tartalékok létrehozásának és kezelésének támogatása, a nemzetközi és regionális együttműködés keretében jelenleg kialakított ajánlások és tevékenységek tiszteletben tartása mellett, különös tekintettel a barcelonai egyezményre és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságra, valamint a barcelonai egyezmény tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó jegyzőkönyvének (ICZM) ratifikálása és végrehajtása.

C.          Emberi és tudományos dimenzió: a népek közötti kapcsolatok előmozdítása

1. pillér – Kompetenciafejlesztés és ismeretekhez való hozzáférés:

1.1. Oktatásügy

88.         Az oktatási rendszer minőségének és a programok tartalmának javítása

· Az oktatási rendszer minőségének és teljesítményének, – különös tekintettel a tanulmányi kudarcokra – , az oktatók képzésének, valamint az iskolai programoknak és kézikönyveknek a további javítása;

· Minőségi műszaki képzés és technológiai oktatás bevezetése és a tanulók e szakirányok felé irányítása;

· Az idegennyelv-tanítás erősítése és az interaktív képzés fejlesztése;

· Az információs technológia (IKT) használatának megerősítése és általánosabbá tétele az oktatási rendszerben

1.2. Szakképzés

89.         A nemzeti szakképzés korszerűsítése és az elhelyezkedési kilátásokat biztosító szakmai programok hasznosítása

· A szakképzési és foglalkoztatási minisztérium intézményi kapacitásainak erősítése a stratégia és az eredményorientált irányítás terén.

· A szakképzés reformstratégiájának kidolgozása és végrehajtása, a felsőoktatás arra irányuló reformjával összhangban, hogy az jobban megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek.

· Az országos képesítési keretrendszer végrehajtásának folytatása;

· Az euromediterrán vállalkozási charta további végrehajtása a vállalaton belüli képzés ösztönzése, valamint a szakképzésben tanulók esetében a vállalkozói szellem fejlesztése és a képzés nemzetközivé tételének javítása tekintetében; az elért haladás közös értékelése a regionális szempontból meghatározott mutatók révén.

1.3. Felsőoktatás

90.         A tunéziai felsőoktatási rendszer reformjának, valamint a bolognai folyamat elveivel való konvergenciájának támogatása

· A párbeszéd erősítése a tunéziai felsőoktatási rendszer reformjának és a bolognai folyamat elveihez történő konvergenciájának támogatása érdekében;

· Az alapképzés–mesterfokozat–doktori fokozat hármas struktúra reformjának véglegesítése, a doktori tanulmányokra vonatkozó fejlesztések megszilárdítása, a nemzeti értékelési, minőségbiztosítási és akkreditációs rendszer, valamint az országos képesítési keretrendszer kialakítása;

· A Tunézia és az uniós tagállamok között a doktori disszertációk közös diploma és közös felügyeleti programjainak erősítése, valamint a diákok, oktatók és kutatók mobilitásának elősegítése;

· Az átláthatóságot, összehasonlíthatóságot és a tanulmányok elismerését megkönnyítő eszközök bevezetése, mint a kreditátviteli és -gyűjtési rendszer;

· Az idegennyelv-oktatás erősítése.

91.         A tunéziai felsőoktatási rendszer minőségének és irányításának javítása, valamint a felsőfokú végzettségűek foglalkoztathatóságának erősítése;

· A felsőoktatási intézmények irányításának, autonómiájának és tanúsítási eljárásának erősítése, többek között tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok megosztása révén;

· A felsőfokú végzettségűek foglalkoztathatóságának erősítése az információs és orientációs rendszer javítása révén, együttműködve az oktatási rendszerrel, a felsőoktatással és a munkaadókkal.

· Az információs és orientációs rendszer javítása, együttműködve az oktatási rendszerrel, a felsőoktatással és a munkaadókkal;

· A szakmai képzések fejlesztése a felsőoktatás szintjén.

92.         Tunézia részvételének erősítése a külső együttműködés európai programjaiban

· Tunézia részvételének előmozdítása a felsőoktatási rendszer reformjának támogatására vonatkozó, valamint a meglévő egyetemi partnerségi és mobilitási programokban, valamint az e területre vonatkozó jövőbeni európai programokban;

· A potenciális jelentkezők, egyetemi hallgatók és oktatók számára nyújtott, e programokról szóló információs kampányok folytatása;

1.4. Tudományos és technológiai kutatás és innováció

93.         A nemzeti innovációs kutatási rendszerek szerepének erősítése a tudásalapú gazdaság felépítésében

· A nemzeti kutató-innovációs rendszer irányításának és a különböző szereplők közötti koordinációnak a javítása;

· A nemzeti kutató-innovációs rendszer és a termelő ágazatok közötti szinergiák erősítése az értékelési és interfész struktúrák kialakításával, az innovációs tematikus ágazati hálózatok fejlesztésével, amely összefogja a kutatási struktúrákat, az interfész struktúrákat és a gazdasági vállalatokat, továbbá az e hálózatok és európai partnereik közötti projektek elősegítésével;

· Az elemző és kísérleti laboratóriumok tunéziai hálózatának kiterjesztése

· A kutatási, technológiai és innovációs infrastruktúra kiépítése:

· Az euromediterrán vállalkozási charta innovációval kapcsolatos vonatkozásainak további végrehajtása, valamint az elért előrelépések közös értékelése a regionális szinten meghatározott mutatók alapján;

· A szabadalmakra és a technológia transzferére vonatkozó együttműködés és kölcsönös információcsere elősegítése.

· Az innovációhoz igazított finanszírozási eszközök kialakításának uniós támogatása;

· A kétoldalú és regionális politikai párbeszéd erősítése a kutatás és az innováció területén, nevezetesen a Földközi-tenger két partjának a nemzeti/regionális innovációs rendszerei közötti közeledés elősegítésével és a kutatás és a termelő ágazat közötti szinergiák, valamint a vállalati innovációs kapacitás erősítésével az egész euromediterrán térségben;

94.         Tunézia részvétele az Európai Kutatási Térségben

· A tunéziai kutatási és innovációs intézmények ismereteinek erősítése azoknak az Európai Kutatási Térségben való integrációja érdekében (FP7, CIP, Horizon2020, COST és az ügynökségek);

· A közös érdekű témák azonosítása a kutatás és az innováció területén, mindenekelőtt a kutatók cseréjének erősítése az oktatási és innovációs projektekben, valamint a kétoldalú és regionális együttműködés fokozása;

· A kölcsönös információcsere elősegítése az innovációs és a technológiafejlesztési stratégiákra vonatkozóan (különösen az EU 2020 stratégia keretében);

· A kutatási keretprogrammal kapcsolatos nemzeti és tematikus kapcsolattartó pontok hálózatának megerősítése;

· A tunéziai és az európai kutatók és a tudományos és technológiai együttműködésben részt vevő személyek mobilitásának és mozgásának elősegítése.

2. pillér – Az együttműködés fejlesztése az egészségügy területén

95.         Az egészségügy színvonalának, a kutatás és az egészségügyi felügyelet javítása Tunéziában

· Az egészségügyi ágazat reformjának előmozdítása, elősegítve a teljesítmény javítását és a régiók közötti különbségek csökkenését, valamint a tunéziai egészségügyi rendszer minőségi eszközének létrehozását

· A kórházi ellátórendszer információs rendszere számítógépesítésének támogatása és a kórházi tartózkodásra vonatkozó orvosi-gazdasági értékelés általánosításának támogatása;

· Az egészségügyi finanszírozási rendszer reformjának előmozdítása: a finanszírozási struktúra, a gondozási csomagok és a szolidaritás szintje;

· A minőségi ellátáshoz való hozzáférés nagyobb méltányosságát célzó megközelítés elősegítése, egy kórházfejlesztési, -felújítási és –átszervezési terv végrehajtása, (egészségügyi kártya, orvosi, építészeti és magas színvonalú programozásról szóló tanulmányok, valamint a beruházási tervek finanszírozása);

· A szervátültetés nemzeti stratégiájának megerősítése a végleges szervi elégtelenségek nemzeti nyilvántartásának létrehozása révén; 

· Az együttműködés erősítése a nemzetközi és európai szervezetekkel, többek között az egészségügyi kutatás és fejlesztés terén.

96.         A fertőző és nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése

· Az egészségügyre vonatkozó nemzetközi jogi eszközök – köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai, valamint a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény –végrehajtása;

· Az együttműködés előmozdítása az egészségügyi mutatók terén az információcsere nemzetközi hálózatain keresztül a fertőző és nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése területén;

· A szenvedélybetegségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó nemzeti stratégia fejlesztése és kidolgozása, valamint a jó egészség és az egészséges életmód előmozdítása minden életkorban, a krónikus betegségek kialakulásának annak megakadályozása vagy késleltetése érdekében;

· A kapacitások erősítése az egészségre leselkedő veszélyek felderítésére és az arra való reagálásra – beleértve a képzést –, nevezetesen egy számítógépes járványügyi felügyeleti rendszer felállítása, továbbá az egészségügyi kockázatok kezelésére vonatkozó stratégiák és programok kidolgozása révén;

3. pillér – Az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása az ifjúság, a kultúra és a média területén:

3.1. Kulturális együttműködés

97.         A kulturális együttműködés erősítése

· Tunézia kulturális politikájának és a kulturális élet szereplői kapacitásainak megerősítése, nevezetesen Tunéziának az európai projektekbe és programokba történő bevonásával, a kulturális szektor átszervezési és intézményesítési projektjeinek támogatásával, a bevált gyakorlatok elősegítésével és közös tanulmányok és projektek kidolgozásával a helyi kormányzás és a kultúra területén.

· A kulturális csere elősegítése Tunézia fokozott részvételével a kulturális együttműködési programokban a Földközi-tenger térségében;

· A tunéziai kulturális termékek európai térséghez való hozzáférésének fokozása a tunéziai művészek, szakmabeliek és gyakorló szakemberek mobilitásának elősegítésével, valamint a terület testvérintézményi együttműködések megteremtésével és a kulturális iparág támogatásával.

· A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO egyezmény – amelynek Tunézia is részes fele – végrehajtásának előmozdítása fenti fellépések révén.

3.2. Ifjúság

98.         Az együttműködés erősítése az ifjúság területén

· Az együttműködés erősítése a fiatalok nem formális tanulása és az ifjúsági vezetők képzése terén, a közös érdekű témákban az információcsere és bevált gyakorlatok megosztásának, a kultúrák közötti párbeszéd és a civil társadalom fejlesztésének elősegítése érdekében;

· Az ifjúsággal kapcsolatos együttműködés erősítése, valamint az egyesületi és közélet megerősítése különösen a környezetvédelem, az önkéntesség, a dohányzás és a kábítószerek elleni küzdelem, valamint a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése területén: AIDS/HIV.

3.3. Együttműködés az audiovizuális ágazat és a média területén

99.         Az együttműködés erősítése a média területén

· A párbeszéd és az együttműködés elősegítése és folytatása az audiovizuális ágazat és a média területén. Kiemelt figyelem fordítása az átlátható, hatékony és tervezhető szabályozási rendszer garantálására, egy független szabályozó hatósággal az audiovizuális szektor és a média területén.

D.          A cselekvési terv végrehajtásának támogatása és nyomon követése

1. pillér – Technikai és pénzügyi segítségnyújtás

1.           Az EU–Tunézia közötti partnerség pénzügyi dimenziója fontolóra veszi a reformok kidolgozását és végrehajtását, különösen az e cselekvési terv végrehajtási időszakának keretében és a sorozatos felülvizsgálatai során meghatározott prioritási területeken, a 2011-es[5] és 2012-es[6] uniós szomszédságpolitikával kapcsolatos közleményekkel összhangban.

A cselekvési terv végrehajtásának időszakában Tunéziának számos kihívással kell szembenéznie, amelyek egyrészt a fenntartható demokrácia kiépítésével, a gazdasági növekedés fellendítésével és a társadalmi kohézió elősegítésével, másrészt a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésével kapcsolatosak.

E megállapodás végrehajtása jelentős erőfeszítéseket követel meg az uniós vívmányokhoz közelítés, az intézmények korszerűsítése és az infrastruktúra fejlesztése terén.

Az Európai Unió pénzügyi támogatásának – amely a forradalmat követően növekedett – tovább kell növekednie ennek céljából, az Unióval való valóságos konvergenciapolitika és Tunéziának a reform erőfeszítései terén történő támogatása érdekében.

A jövőbeni technikai és pénzügyi támogatás területeit az e cselekvési tervben azonosított prioritások alapján fogják meghatározni, és azok Tunézia politikai és társadalmi-gazdasági reformtörekvésein alapulnak majd, az e cselekvési tervben rögzített feltételek szerint; ezekről a területekről a két fél fog dönteni a programozási gyakorlat keretében, a cselekvési tervről szóló tárgyalásoktól függetlenül.

A folyamat során Tunézia a sikeres integráció érdekében támogatást kap az Unió külső tevékenységeivel kapcsolatos és az új európai szomszédságpolitika keretében rendelkezésre álló valamennyi uniós finanszírozási eszközből, valamint az uniós intézmények és a tagállamok szakértelméből.

2.           A felek abban állapodtak meg, hogy feltérképezik azokat a lehetőségeket, amelyek révén Tunézia 2013-tól új szakaszba léphet a megfelelő közösségi pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés tekintetében, a regionális politikája és az EU-val való konvergenciája, továbbá az új végrehajtási eljárások elfogadásának támogatása céljából.

A Tunéziában végbement történelmi változások és az ország népének és ifjúságának a haladás és a jólét iránti a jogos törekvéseire tekintettel Tunéziának két olyan fontos prioritással kell szembenéznie, mint a munkahelyteremtés a fiatal és egyre képzettebb népesség számára, valamint egy méltányosabb regionális fejlesztés.

3.           Az EBB-vel és az EBRD-vel folytatott pénzügyi együttműködést is megerősítik az infrastrukturális beruházások, a pénzügyi szektor és a magánszféra és a partnerség, valamint a frissen végzett fiatalok foglalkoztatása érdekében az innovatív munkahelyteremtő ágazatok támogatására.

A két intézménnyel folytatott együttműködésre is törekedni fognak az új szomszédságpolitika irányvonalaival összhangban a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének és a garanciamechanizmusoknak a fejlesztése érdekében.

Az Európai Beruházási Alap megbízatásának az ENPI-ben előirányzott, a Földközi-tengeri térségre való kiterjesztéséről folytatott megbeszélések keretében megkezdik az együttműködést az Európai Beruházási Alappal az ENPI irányvonalával összhangban a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek javítása és a garanciamechanizmusok fejlesztése érdekében.

4.           A pénzügyi támogatás következetességén túl, a két fél folytatja erőfeszítéseit:

· a meglévő pénzügyi eszközök végrehajtásának optimalizálása, a célzottabb együttműködési programoknak és a Tunézia és az EU közötti hatékonyabb együttműködésnek köszönhetően, Tunézia felvevőképességének optimalizálása céljából;

· az EU által – külső fellépésének részeként – biztosított minden új, releváns és szükséges eszköz és tematikus program kihasználása, Tunézia igényeinek, reformok terén való előrehaladásának és felvevőképességének figyelembe vételével, és a segélyhatékonysági elvek, nevezetesen a közös programozás elveinek tiszteletben tartásával.

2. pillér – Az európai uniós programokban és ügynökségekben való részvétel

Az európai uniós programokban és ügynökségekben való részvétel

· Tunézia részvételének elősegítése a harmadik országok előtt is nyitva álló európai uniós ügynökségekben és programokban.

· Megállapodás megkötése Tunéziának a harmadik országok számára nyitott európai uniós programokban való részvétele céljából.

E.           Elfogadás és időtartam

Ezt a tervet benyújtják a Tunézia–EU Társulási Tanács elé, amely hivatalosan elfogadja azt. A terv öt évre szól.

Az Európai Unió és Tunézia teljes mértékben jogosult arra, hogy a terv végrehajtásával kapcsolatban egyoldalú ellenőrzéseket folytasson.

Az Európai Unió és Tunézia közötti kapcsolatok: kiemelt partnerség

A 2013-2017-es idŐszakra vonatkozó cselekvési terv

1. melléklet: Prioritásmátrix (2014. április)

Célkitűzések || Tunézia fellépései || Lehetséges uniós támogatás[7] || Mutatók és ütemezés

1) Demokratikus választási rendszer létrehozása, különösen a választások lebonyolításával és megszervezésével megbízott legfelsőbb független választási hatóság (ISIE) függetlenségének és működésének megszilárdítása révén || – A megfelelő alkotmányos, illetve jogszabályi normák és a szükséges átmeneti intézkedések elfogadása – Az önálló működéshez szükséges eszközök biztosítása a legfelsőbb független választási hatóság (ISIE) számára – Annak biztosítása, hogy a civil társadalom részt vegyen a választási jogszabályok kidolgozásában, valamint a választások lebonyolításában és megfigyelésében – A civil társadalommal való partnerség előmozdítása a részvételi megközelítés alkalmazása útján || – A legfelsőbb független választási szervezet közvetlen támogatása – A választási folyamattal összefüggő kérdésekkel (többek között a biztonsággal) kapcsolatos szakismeretek rendelkezésre bocsátása – Az EU választási megfigyelő missziójának aktív részvétele – A civil társadalmi szervezetek támogatása || – Az ISIE-ről szóló, 2012. december 20-i 23/2012. sz. sarkalatos törvény – A legfelsőbb független választási hatóság (ISIE) eredményes működése – Általános választások megszervezése a 2011. októberi demokratikus választási szabályok alapján – A választási folyamatról folytatott párbeszéd, beleértve a választási megfigyelő misszió (EOM) 2011. évi ajánlásainak a különböző illetékes hatóságok általi nyomon követését, előjogaik és különös kompetenciáik függvényében – A választások eredményének maradéktalan és tényleges közzététele, valamint a hibák kezelésére szolgáló eljárások kidolgozása Időzítés: rövid távon

2) Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, professzionalizmusának és hatékonyságának növelése (az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, az eljárások időtartama), az emberi jogok, az ártatlanság vélelme és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartásának biztosítása || – A jogállamiság megerősítése, a demokratikus átmenet elősegítése az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtási rendszer nemzetközi normáknak és előírásoknak megfelelő reformját célzó folyamat támogatása révén  – A nemzetközi normáknak megfelelő jogszabályi keret elfogadása – Megfelelő intézményi keret létrehozása a működés és a humán erőforrások, valamint a logisztikai erőforrások területén – A büntetés-végrehajtási rendszer korszerűsítése – A civil társadalommal való partnerség előmozdítása és a fenti reformok tekintetében részvételi megközelítés alkalmazása – Az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés elősegítése – Az alkotmányozó nemzetgyűlésnek (a továbbiakban: ANC) 2012 novemberében benyújtott, az átmeneti igazságszolgáltatásról szóló törvénytervezet elfogadása és végrehajtása – A törvényben előírt, átmeneti igazságszolgáltatásért felelős nemzeti hatóság (az igazságért és az emberi méltóságért felelős bizottság) létrehozása || – Technikai segítségnyújtás – A kapacitások fejlesztése – Az igazságügyi infrastruktúra korszerűsítésének támogatása – A civil társadalmi szervezetek támogatása – Szakértelem rendelkezésre bocsátása – Képzés – Technikai támogatás az átmeneti igazságszolgáltatásért felelős nemzeti hatóságnak || – A függetlenségre és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó törvényeknek az ANC és a jövőbeni parlament általi elfogadása és végrehajtása – A bírák jogállásáról szóló törvény, valamint a Bírák Legfelsőbb Tanácsáról szóló sarkalatos törvény elfogadása – A Bírák Legfelsőbb Tanácsa működésének megkezdése – A civil társadalom felkérése az EU és Tunézia által 2012-ben elindított, az igazságszolgáltatás reformját támogató program irányítóbizottságának ülésein való részvételre – A bíróságok fokozatos felújítása a nemzetközi előírásoknak megfelelően, az előirányzott eszközök és költségvetés függvényében – A jogszabályi, szabályozási és intézményi keretrendszer összehangolása a nemzetközi előírásokkal – A nem kormányzati szervezetek számára a börtönökbe való belépést engedélyező és e jogukat kiterjesztő rendelkezések végrehajtása – Az előzetes letartóztatások számának és a szabadságvesztéssel járó büntetések aránya alakulásának nyomon követését biztosító mechanizmus létrehozása Időzítés: középtávon

3) A biztonsági ágazat reformjának végrehajtása egy átfogó és mélyreható reform keretében a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog területén a nemzetközi normák tiszteletben tartásának biztosítása érdekében || – A megfelelő jogszabályi és szabályozási reformok elfogadása, beleértve a demokratikus felülvizsgálati mechanizmusokat és a felelősségmegosztást – A részvételi megközelítés jegyében annak biztosítása, hogy a civil társadalom részt vegyen a reformok kidolgozásában és nyomon követésében Az eredmények értékelése – Az érintettek szükséges képzésének biztosítása, többek között az emberi jogok tiszteletben tartása területén – A biztonsági erők ellátása a szükséges és igényeiknek megfelelő eszközökkel és felszerelésekkel, az erőszakos beavatkozás lehetőség szerinti mellőzésének szellemében E fellépés hatásainak értékelése [– A belső biztonsági erők szervezeti diagramjának és magatartási kódexének nyilvánosságra hozatala] || – A biztonsági ágazat reformprogramjának pénzügyi támogatása – Szakértelem rendelkezésre bocsátása és képzés – A civil társadalmi szervezetek támogatása || – A kormányzás terén a nemzetközi előírások átvételéről szóló jogszabályi rendelkezések ANC és a jövőbeni parlament általi elfogadása és tényleges végrehajtása, valamint a jogállamiság elveivel összhangban a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása és előmozdítása Időzítés: középtávon – A biztonsági szervek és erők demokratikus ellenőrzési mechanizmusának az ANC és a jövőbeni parlament általi elfogadása – A nemzeti biztonsági költségvetés nyomon követésével megbízott parlamenti bizottságok létrehozása Időzítés: középtávon – A határokra és a migrációra, valamint a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó szakértői vizsgálatok ajánlásainak validálása és végrehajtásuk megkezdése Időzítés: rövid és középtávon

4) Az emberi jogok védelmének megszilárdítása, beleértve a nők és a gyermekek jogait || – A nemzetközi egyezmények fokozatos és tényleges alkalmazásának biztosítása – Megfelelő jogszabályi és szabályozási reformok elfogadása – Annak biztosítása, hogy a civil társadalom részt vegyen a reformok kidolgozásában és nyomon követésében – A szükséges képzés biztosítása az érintett alkalmazottak számára – Az ENSZ emberi jogi főbiztosának, valamint az ENSZ emberi jogokkal kapcsolatos különleges mechanizmusainak szóló meghívás megerősítése – Független mechanizmus létrehozása a gyermekek jogainak nyomon követésére – A nők elleni erőszakról szóló kerettörvény kidolgozása a nemzetközi normákkal összhangban – A halálbüntetésre vonatkozó de facto moratórium fenntartása – Az ENSZ Közgyűlés keretében az EU által támogatott, halálbüntetésre irányuló transzregionális kezdeményezéshez való társulás fenntartása – A kínzás megelőzéséért felelős nemzeti hatóságról szóló sarkalatos törvény hatályba léptetése – A kínzás megelőzéséért felelős nemzeti hatóság létrehozása – Az emberi jogi hatóságra vonatkozó törvény felülvizsgálata az 1993. évi párizsi elvekkel összhangban || – Politikai párbeszéd és konzultáció az ENSZ fórumain – Szakértelem rendelkezésre bocsátása – Képzés – A civil társadalmi szervezetek támogatása – Technikai segítségnyújtás és intézményi támogatás || – A Tunézia által ratifikált nemzetközi egyezmények alkalmazását célzó jogi és szabályozási aktusok hatályba léptetése, majd fokozatos és eredményes végrehajtása Időzítés: hosszú távon – A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló (CEDAW) egyezménnyel kapcsolatos fenntartások visszavonását megerősítő okmány letétbe helyezése Időzítés: középtávon – A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás felülvizsgálata különösen a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a nők és a gyermekek jogai tekintetében, összhangban a nemzetközi normákkal Időzítés: középtávon – A gyermekek jogainak nyomon követésére szolgáló független mechanizmus létrehozásáról szóló jogszabályok elfogadása és végrehajtása Időzítés: rövid távon – Előrelépés a nemzetközi gyermekjogi egyezmény 3. fakultatív jegyzőkönyvének ratifikálása felé Időzítés: középtávon – A nők elleni erőszakról szóló kerettörvény kidolgozása és végrehajtása a nemzetközi normákkal összhangban Időzítés: középtávon – A halálbüntetés eltörléséről folytatott nemzeti párbeszéd továbbvitele Időzítés: középtávon – Az ANC-nek 2012 novemberében benyújtott törvénytervezet elfogadása és végrehajtása Időzítés: rövid távon – Az emberi jogi hatóságra vonatkozó törvény felülvizsgálata és a hatóság tényleges létrehozása az 1993. évi párizsi elvekkel összhangban – Az emberi jogi hatóság alapszabályának elfogadása és végrehajtása Időzítés: rövid és középtávon – Képzések szervezése az emberi jogok területén az érintett alkalmazottak számára Időzítés: végrehajtás a cselekvési terv teljes időszaka alatt

5) A média reformjának végrehajtása és az ágazat professzionálissá tétele || – Megfelelő alkotmányos, jogszabályi és szabályozási normák elfogadása – A szükséges képzés biztosítása az érintett intézmények számára – Annak biztosítása, hogy a civil társadalom részt vegyen a reformok kidolgozásában és nyomon követésében, különös tekintettel a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága terén tevékenykedő szakszervezetekre és szervezetekre || – Szakértelem rendelkezésre bocsátása – Képzés – A civil társadalmi szervezetek támogatása || – Az audiovizuális kommunikációért felelős hatóság tényleges működése Időzítés: rövid távon – A szakmai tevékenységük gyakorlása során az újságírók védelmét biztosító mechanizmusokról megkezdett párbeszéd továbbvitele Időzítés: rövid távon

6) A civil társadalom szerepének és kapacitásainak megerősítése || – Átlátható és nyitott keret biztosítása a civil társadalmi szervezetek és szereplők számára || – Szakértelem rendelkezésre bocsátása – Képzés – A civil társadalmi szervezetek támogatása || – Az egyesülési szabadságnak a 2011. szeptember 24-i 2011–88. sz. törvényerejű rendeletben előírt garantálását biztosító törvények elfogadása – Az egyesületek közfinanszírozására vonatkozó átlátható jogszabályok elfogadása Időzítés: rövid távon – Az EU-val folytatott párbeszéd keretében rendszeres tematikus és regionális konzultációk rendezése a civil társadalom tagjaival Időzítés: végrehajtás a cselekvési terv teljes időszaka alatt

7) Párbeszéd a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról, valamint mobilitási partnerség létrehozása || – A migrációról, a mobilitásról és a biztonságról szóló párbeszéd folytatása – Nemzeti migrációs, illetve a külföldön tartózkodó tunéziaiakra vonatkozó stratégia kidolgozása és végrehajtása – A mobilitási partnerség keretében tervezett intézkedések (kapacitásbővítés, tudásmenedzsment, adatgyűjtés stb.) végrehajtása – Annak biztosítása, hogy a civil társadalom részt vegyen a reformok kidolgozásában és nyomon követésében – Együttműködés az UNHCR-rel a regionális védelmi program végrehajtásában, törvény elfogadása és igazgatási kapacitás kialakítása a menekültügy terén – Együttműködés az EU-val a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, többek között az embercsempészet és emberkereskedelem terén – A migráció és a fejlesztés közötti kapcsolat megszilárdítását célzó fellépések végrehajtása – A migrációra, különösen a migrációs profilokra irányuló kutatás fejlesztése – Az egyrészről Tunézia, másrészről az Európai Unió és annak részt vevő tagállamai közötti mobilitási partnerség 8. cikkével összhangban a tunéziai munkavállalók és családtagjaik által az EU-ban szerzett nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javítása révén a tunéziai munkavállalók és családtagjaik szociális védelmének javítása a szociális biztonságnak a Tunézia és az EU közötti koordinációjáról a Társulási Tanács által – az EU–Tunézia euromediterrán társulási megállapodás 65–68. cikkével összefüggésben – hozott határozat végrehajtása útján – A nemzeti migrációs megfigyelőközpont létrehozása és ellátása a tanulmányok és migrációs profilok készítéséhez, valamint a migrációs politikák és szakismeretek kidolgozásához szükséges kapacitásokkal – Olyan kezdeményezések és programok létrehozása, amelyek lehetővé teszik a megfigyelőközpont számára, hogy a külföldön tartózkodó tunéziaiakat jobban bevonhassák az ország fejlesztésébe || – A mobilitási partnerség címén előirányzott intézkedések bevezetésére irányuló támogatás – Technikai segítségnyújtás és képzés a stratégia végrehajtása terén – Technikai segítségnyújtás és intézményi támogatás – A kapacitások megerősítése és szakértelem rendelkezésre bocsátása – Tapasztalat- és információcsere az EU és a tagállamok intézményeivel és hatóságaival – Képzés – A civil társadalmi szervezetek támogatása – Támogatás a képzés területén és technikai segítségnyújtás – Képzés – A civil társadalmi szervezetek támogatása – Ikerintézményi együttműködések és intézmények közötti cserék – Kapacitásnövelés a tunéziai vezető tisztviselők képzése révén a következő területeken: a szociális biztonsági rendszerekre vonatkozó közösségi szabályozás, a nyitott koordinációs módszer (OCM), a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI) – A társulási megállapodásban a szociális biztonsági rendszerek koordinációja tekintetében előírt intézkedések végrehajtására irányuló határozattervezet megvitatásának megkezdése a migrációs és szociális albizottság ülése(i) keretében – Technikai segítségnyújtás – Ikerintézményi együttműködés || – A stratégia végrehajtása – A stratégia célkitűzéseinek végrehajtása a nemzetközi normákkal összhangban Időzítés: középtávon – A mobilitási partnerségre irányuló tárgyalások keretében rendszeres konzultációk rendezése a civil társadalom tagjaival Időzítés: rövid távon – Az EU és a partnerségben részes fél tagállamok támogatási fellépéseinek meghatározása a mobilitási partnerség mellékletében Időzítés: végrehajtás a cselekvési terv teljes időszaka alatt – A chouchai tábor bezárását követően a biztonsági és humanitárius helyzet nyomon követését célzó tárcaközi bizottság létrehozása Időzítés: rövid távon – Az UNHCR tunéziai állandó képviselőjének részvétele e bizottság munkájában – A mobilitási partnerség keretében előirányzott intézkedések végrehajtása Időzítés: végrehajtás a cselekvési terv teljes időszaka alatt – A Társulási Tanácsnak címzett javaslat a határozattervezet elfogadásáról Időzítés: középtávon – Rendelet benyújtása, elfogadása és végrehajtása Időzítés: középtávon

8) Gazdasági reformok az inkluzív növekedés, a versenyképesség, valamint az üzleti és beruházási környezet javítása érdekében || – A közigazgatás reformja és korszerűsítésének konszolidációja, valamint az államháztartási gazdálkodás átláthatóságának megerősítése – A gazdaság ellenálló képességének erősítése a makrogazdasági alapok megszilárdítása révén – Az élelmiszer- és energiatámogatási rendszer reformjára irányuló konzultációs folyamat megindítása – Az adórendszer (jogszabályi és intézményi keret) reformjának végrehajtása – A belső és külső ellenőrzés, a számlaellenőrzések és az auditfolyamatok megerősítése a közszférában – A gazdaság versenyképességének megerősítése korszerűsítési, ösztönző és reformprogramok végrehajtása [és kedvező keretrendszer kialakítása] révén az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kézműves és idegenforgalmi ágazatban – A környezetbarát növekedés megerősítése a környezetbarát gazdaság ösztönzésére irányuló stratégiák végrehajtása révén || – A reformokat és a célkitűzés-alapú államháztartási gazdálkodást támogató programok végrehajtása révén biztosított támogatás – Szakértelem rendelkezésre bocsátása, képzés, intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés – Párbeszéd a kilábalási stratégiákról – Az ipari, mezőgazdasági, kézműves és idegenforgalmi ágazatban indított korszerűsítési programok támogatása – A civil társadalomnak nyújtott támogatás || – A kormányzásra és a korrupció elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégia validálása és végrehajtása Időzítés: hosszú távon - A célkitűzés-alapú államháztartási gazdálkodás végrehajtásának nyomon követése (időzítés: középtávon) Időzítés: közép távon - Az aktív államkincstár-gazdálkodás bevezetése Időzítés: középtávon - Az élelmiszer- és energiatámogatási rendszer reformjára irányuló tanulmány megkezdése Időzítés: rövid és középtávon - Az adóügyi reformprogram elfogadása Időzítés: középtávon - - A közbeszerzési eljárások dematerializációjára irányuló terv végrehajtása Időzítés: középtávon - A nagyléptékű állami alkalmazások (online kormányzati portál, nyílt adatportál) új generációjának előkészítése - Időzítés: hosszú távon - Új cselekvési terv kidolgozása és elfogadása az információkhoz való hozzáférés biztosításáról, figyelemmel a vonatkozó új sarkalatos törvényre Időzítés: rövid távon - Az állampolgárokkal folytatandó konzultációra irányuló stratégiai keret kidolgozása Időzítés: középtávon – A közszférabeli belső és külső ellenőrzés, számlaellenőrzések és auditfolyamatok átszervezésére és megerősítésére irányuló stratégia elfogadása és végrehajtása Időzítés: hosszú távon – Az idegenforgalmi ágazat korszerűsítési programjának elindítása, valamint a mezőgazdasági, ipari, szolgáltatási és kézműves ágazatban megkezdett korszerűsítési és modernizációs programok végrehajtásának folytatása Időzítés: középtávon

|| – A beruházási, üzleti és partnerségi környezet tekintetében a vállalkozásbarát politikák és eszközök megerősítése (elsősorban a külföldi beruházások védelmének megerősítése révén), valamint a vonatkozó jogszabályi és szabályozási keret felülvizsgálata – A gazdasági szereplők, különösen a tunéziai kkv-k körében végzett figyelemfelhívás, valamint a Tunézia által elfogadott uniós irányelvek és normák alkalmazásához szükséges támogatás rendelkezésükre bocsátása || – Szakértelem és képzés rendelkezésre bocsátása – Az innovációra és a magánszektorra irányuló szakpolitikák és finanszírozási programok támogatása – Az uniós beruházások bevonzását célzó támogatás – Intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés – A vállalkozási vegyes bizottság támogatása – A kis- és középvállalkozások (kkv-k) nemzetközi színtérre lépéséhez nyújtott támogatás, többek között az európai és tunéziai kkv-k között az Enterprise Europe Network keretében folytatott együttműködés révén || - – A köz- és magánszféra közötti partnerségek jogi és intézményi keretének véglegesítése Időzítés: rövid távon - – A beruházási törvény felülvizsgálata - - Időzítés: rövid távon - – A beruházásokért felelős nemzeti hatóság létrehozása Időzítés: középtávon – A vállalkozási vegyes bizottság működésének megkezdése Időzítés: rövid távon – A helyi és külföldi beruházások növekedésének aránya Tunéziában Időzítés: hosszú távon – Az európai kkv-knak címzett partnerségi kérelmek felvétele az Enterprise Europe Network adatbázisába Időzítés: középtávon - Az Enterprise Europe Network által szervezett találkozókon részt vevő kkv-k számának növekedése Időzítés: középtávon

|| – A nemzeti statisztikai rendszer irányításának, valamint a statisztikai termékek minőségének és hozzáférhetőségének javítása || – Szakértelem és képzés rendelkezésre bocsátása – A nemzeti statisztikai rendszer korszerűsítését célzó projektek támogatása – Intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés || – A nemzeti statisztikai rendszer korszerűsítését célzó cselekvési terv elfogadása Időzítés: középtávon – Az INS weboldalán elérhető statisztikai adatsorok száma – Az INS weboldalán rendelkezésre álló, a nemzetközi normáknak és előírásoknak megfelelően közzétett, hivatalos statisztikai adatsorok és módszertanok száma Időzítés: rövid távon – Az INS weboldalán az oldal átdolgozásához kapcsolódó adatlekérések száma Időzítés: rövid távon – Minőségügyi jelentések rendelkezésre állása statisztikai területenként Időzítés: rövid távon – Az adatok közzétételére vonatkozó ütemterv rendelkezésre állása Időzítés: rövid távon

|| – Közlekedési szolgáltatás- és infrastruktúra-fejlesztési politika és fenntartható nemzeti közlekedési politika kidolgozása – A logisztika fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásának támogatása – A távközlési hálózatok és infrastruktúrák fejlesztésének elősegítése – Az energetikai hálózatok, infrastruktúra és összeköttetések fejlesztése és megerősítése || – Szakértelem rendelkezésre bocsátása és képzés – Az uniós beruházások bevonzásához nyújtott támogatás – Intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés || – Közlekedéspolitika elfogadása Időzítés: hosszú távon – A légtér liberalizációjáról szóló (Open sky) megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdése Időzítés: rövid távon – A logisztika fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása Időzítés: rövid és középtávon – A távközlési törvény felülvizsgálata annak érdekében, hogy az összes régióban tartósan rendelkezésre álljanak nagy teljesítményű informatikai és távközlési hálózatok, és azokhoz megfelelő hozzáférést biztosítsanak Időzítés: középtávon – Egy célkitűzéseket és stratégiákat meghatározó energiapolitikai dokumentum kidolgozása Időzítés: hosszú távon

|| – A nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatok fejlődésének kedvező ágazati stratégiák kidolgozása és végrehajtása – A „Digitális Tunézia” nemzeti stratégiai terv kidolgozása és végrehajtása || – Szakértelem rendelkezésre bocsátása és képzés – Intézményi párbeszéd – Intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés || – A nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatoknak kedvező új iparstratégia kidolgozása és végrehajtása Időzítés: közép- és hosszú távon – Közös célkitűzéseket meghatározó ágazati partnerségi keret (textil- és ruhaipar, autóalkatrész) Időzítés: középtávon – Az ipari és technológiai infrastruktúrába eszközölt beruházások növekedésének aránya Időzítés: középtávon – Nemzeti stratégiai terv és a „Digitális Tunézia” cselekvési terv elfogadása a 2013–2018 közötti időszakra Időzítés: középtávon

9) Az integráció elmélyítése, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötése, valamint az uniós vívmányokhoz való közelítés || – A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások előkészítési szakaszának lezárása – A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdése – Az áruk, szolgáltatások és szolgáltatók piaci hozzáférési feltételeinek javítása – A horizontális jogszabályok (az akkreditálás, a megfelelőségértékelés és a piacfelügyelet területén) és az ágazati jogszabályok közelítése – Az akkreditálásért, szabványosításért, megfelelőségértékelésért, metrológiáért és piacfelügyeletért felelős intézmények korszerűsítésének folytatása és felgyorsítása – Az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA) megkötésére irányuló tárgyalások folytatása az EU-val először az építőanyagok és az elektromos termékek ágazatára vonatkozóan, később más prioritást élvező ágazatok hozzáadásával – A tunéziai jogszabályok uniós normákhoz történő közelítésének folytatása az ALECA keretében prioritásként meghatározott területeken – A kereskedelem megkönnyítését célzó vámintézkedések végrehajtásának folytatása – A fogyasztóvédelem szintjének javítása a következők révén: – a fogyasztóvédelmi politika alkalmazásáért felelős hatóságok kapacitásának megerősítése – az egyesületek szerepének megerősítése a fogyasztóvédelem terén || – Szakértelem rendelkezésre bocsátása és képzés – Intézményi párbeszéd – A minőségügyi, akkreditálási, megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti struktúrák korszerűsítése érdekében pénzügyi támogatás biztosítása a versenyképességet és a piachoz való hozzáférés megkönnyítését célzó, folyamatban lévő program révén – Az ellenőrzési infrastruktúra erősítése – Ikerintézményi együttműködés – A civil társadalomnak nyújtott támogatás – A cselekvési tervre irányuló tárgyalásoknak és a cselekvési terv végrehajtásának támogatása érdekében technikai segítségnyújtás és útmutatás biztosítása a társulási és átmeneti megállapodást támogató jelenlegi program, valamint az azt követő jövőbeni program útján || – A feltérképezési szakasz ajánlásaira irányuló tárgyalások megkezdése az ALECA keretében – A tárgyalások alatt konzultáció a civil társadalommal – Az ACAA megállapodás aláírása a prioritást élvező ágazatokra vonatkozóan Időzítés: középtávon – Az ALECA által lefedett területeken végrehajtott ikerintézményi projektek száma – A tárgyalási folyamatot és a cselekvési terv végrehajtását támogató program keretében megvalósított ikerintézményi és intézménytámogatási projektek száma Időzítés: rövid és középtávon

10) Kompetenciák fejlesztése és az ismeretekhez és innovációhoz való hozzáférés || – A nemzeti oktatási, felsőoktatási és szakképzési rendszerek reformja, minőségének fejlesztése és irányításának megerősítése || · Szakértelem rendelkezésre bocsátása és információcsere · Költségvetés-támogatás a folyamatban lévő PEFESE program révén · Intézményi támogatás a folyamatban lévő TEMPUS és ikerintézményi projektek révén · Az Európai Képzési Alapítvány módszertani támogatása · A jövőbeni Erasmus+ program révén a felsőoktatás és az ifjúságpolitika terén nyújtandó pénzügyi támogatás || – A foglalkoztathatóságon alapuló irányítási stratégiák elfogadása és végrehajtása az oktatási, felsőoktatási és szakképzési ágazatban Időzítés: közép- és hosszú távon – A képesítések és a szakmai tapasztalat minősítését és validációját biztosító nemzeti keretrendszer elfogadása és az alábbi statisztikai mutatók alapján történő végrehajtása Időzítés: középtávon – A Tunézia és az uniós tagállamok közötti közös felsőoktatási és disszertációs programok száma Időzítés: középtávon E statisztikák rendelkezésre állásától függően: – Az iskolarendszerben létrehozott szekciók és technikai területek száma (hosszú távon) – Internetkapcsolattal rendelkező iskolák százalékos aránya – Azon, felsőoktatási diplomával rendelkező fiatalok százalékos aránya, akik a diploma megszerzése után egy éven belül állást találtak – A középfokú oktatás záró szakaszában szakmai orientációs foglalkozáson részt vett tanulók százalékos aránya Időzítés: középtávon

|| – A nemzeti innovációs kutatási rendszerek szerepének erősítése – Tunézia Európai Kutatási Térséghez való közeledésének és integrációjának elősegítése – A PASRI program (Projet d'Appui au Système de Recherche et Innovation – a kutatási és innovációs rendszer támogatására irányuló program) végrehajtásának folytatása és a program regionális szintű megerősítése || || – Az Európai Kutatási Térségben részt vevő kutatóintézetek száma, valamint a közös projektek száma Időzítés: középtávon – A célzott európai kutatási programokban részt vevő diákok és kutatók számának növekedése Időzítés: középtávon

11) Foglalkoztatás, társadalmi kohézió és integráció, valamint regionális és helyi fejlesztés || – Integrált nemzeti foglalkoztatási és foglalkoztathatóság-fejlesztési stratégia kidolgozása és végrehajtása – A gazdasági és társadalmi átalakulás felgyorsítása egy új társadalmi szerződés, valamint a szociális partnerek közötti eredményes társadalmi párbeszéd révén A társadalmi integrációs politika előmozdítása, valamint a szegénység elleni küzdelmet és a veszélyeztetett népességkategóriák integrációját segítő intézkedések végrehajtása – A munkajog fejlesztése, azaz átláthatóbbá és korszerűbbé tétele a munkaerőpiac rugalmasságának növelése és ezzel egyidejűleg a munkavállalók jogainak védelme érdekében – Szociális védelmi minimum létrehozása – A mobilitási partnerségi megállapodás 8. cikkével összhangban a megállapodás 65. és azt követő cikkeiben előírt, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára irányuló intézkedések végrehajtása || – Szakértelem és képzés rendelkezésre bocsátása – Információcsere és intézményi párbeszéd – Intézményi támogatás és technikai segítségnyújtás – A civil társadalomnak nyújtott támogatás – A társadalombiztosítási pénztárak intézményi kapacitásának megerősítése, intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés – Technikai segítségnyújtás a szociális védelem terén (nyugdíjreform, az új egészségbiztosítási rendszer értékelése stb.) – Képzés, tapasztalatcsere és a szakértelem megosztása, tájékoztató kampányok – Tematikus program és együttműködés az EU szakosított intézményeivel || – Az integrált nemzeti foglalkoztatási stratégia végrehajtása Időzítés: középtávon – Új társadalmi szerződés megkötése, technikai albizottságok létrehozása Időzítés: rövid távon – A Társadalmi Párbeszéd Nemzeti Tanácsának létrehozása Időzítés: rövid távon – A foglalkoztatási, szakmai orientációs és munkaerő-piaci integrációs közszolgáltatók közötti kapcsolattartást szolgáló funkcionális eszköz(ök) rendelkezésre állása Időzítés: középtávon – Az aktív foglalkoztatáspolitikák rendszeres értékelését szolgáló rendszer Időzítés: középtávon – A méltányos munkára irányuló tunéziai program elfogadása Időzítés: középtávon – A korlátozott jövedelmű, rászoruló családokat nyilvántartó információs rendszer létrehozása Időzítés: középtávon – A szegénység elleni küzdelemre és a társadalmi integrációra irányuló stratégia kidolgozása és végrehajtásának megkezdése Időzítés: középtávon – A migrációs és szociális albizottság ülése megkezdi egy, a társulási megállapodásban a szociális biztonsági rendszerek koordinációja tekintetében előírt intézkedések végrehajtására irányuló határozattervezet megvitatását Időzítés: rövid távon – A Társulási Tanácsnak címzett javaslat a határozattervezet elfogadásáról Időzítés: középtávon

|| – Globális decentralizációs és helyi kormányzási folyamat, valamint az állami szolgálatok értékelésére irányuló folyamat elindítása – A regionális és helyi fejlesztésre, valamint a térségek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítések megerősítése – A regionális fejlesztésért felelős intézmények irányításának javítása – A regionális és helyi fejlesztési politikák hatékonyságának javítása || – Tunéziának a regionális fejlesztési folyamatban és az Unióval való kohézió javításában történő segítését célzó intézményi párbeszéd és tapasztalatcsere – Szakértelem és képzés rendelkezésre bocsátása – Folyamatban lévő költségvetés-támogatás a helyi hatóságok kapacitásnövelésére – A civil társadalomnak nyújtott támogatás – A regionális fejlesztési politikáknak és programoknak nyújtott támogatás – Intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés – Határokon átnyúló és decentralizált együttműködés – A helyi közösségek kapacitásnövelésének és a helyi választott tisztviselők képzésének folytatólagos támogatása – Hozzájárulás a regionális szintű fejlesztésért felelős szervek fejlesztéséhez || – A decentralizációra és a helyi kormányzás kiigazítására irányuló menetrend elfogadása Időzítés: középtávon – A helyi közösségeket irányító igazságszolgáltatási és szabályozási (törvények és rendeletek), intézményi és szervezeti (hatáskörök és illetékesség), valamint finanszírozási (helyi költségvetés) rendszerek reformjának megkezdése Időzítés: hosszú távú – A humán erőforrások helyi szintű igazgatására irányuló stratégia elfogadása Időzítés: hosszú távú – A decentralizáció végrehajtása keretében a központi és regionális szintű állami szolgálatok küldetéseinek támogatása Időzítés: hosszú távon – A tunéziai és európai helyi közösségek közötti partnerségek keretében megvalósított projektek száma Időzítés: rövid és középtávon

|| – Az egészségügyi ágazat reformjának végrehajtása oly módon, hogy az kedvezzen a teljesítmény javulásának, és jobb hozzáférést biztosítson a minőségi ellátáshoz || – Szakértelem és képzés rendelkezésre bocsátása – Hozzájárulás az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítéséhez – Intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés || - Az egészségügy reformjára irányuló stratégia kidolgozása Időzítés: rövid távon - Az egészségügyi reform végrehajtása - Időzítés: közép- és hosszú távon

12) Mezőgazdasági és vidékfejlesztés || – Többéves mezőgazdasági és vidékfejlesztési program végrehajtása a nemzeti mezőgazdaság stratégiai iránymutatásaival és az ENPARD-dal összhangban – A mezőgazdasági üzemek és ágazatok, valamint a mezőgazdaságnak technikai támogatást biztosító szervezetek, intézmények és struktúrák korszerűsítésére irányuló program megerősítése – A minőségi mezőgazdaság (földrajzi jelzéssel ellátott és biotermékek), valamint a halászati és akvakultúra-ágazat fejlesztésének támogatása || – Szakértelem és képzés rendelkezésre bocsátása – A jövőbeni ENPARD kísérleti projekt útján nyújtott támogatás – A mezőgazdaság korszerűsítésére irányuló programnak nyújtott támogatás – Intézményi támogatás és ikerintézményi együttműködés – Az FJ/OEM és a biotermékek tárgyában rendezett szemináriumok támogatása || - A többéves mezőgazdasági és vidékfejlesztési program kidolgozása és elindítása Időzítés: végrehajtás a cselekvési terv teljes időtartama alatt - A mezőgazdasági korszerűsítési program újraindítása (a részt vevő üzemek és támogató intézmények száma) - Időzítés: hosszú távú - A főbb mezőgazdasági ágazatok (szántóföldi kultúrák, zöldség-gyümölcs, hús, tej) újbóli aktivizálása Időzítés: rövid és középtávon - A szövetkezeti ágazatnak a lakosság 20 %-ára kiterjedő lefedettsége Időzítés: hosszú távú - A halászati és akvakultúra-ágazat, valamint az ökológiai termelés fejlesztését célzó stratégiák végrehajtása Időzítés: középtávon

13) A fenntartható fejlődés biztosítását célzó stratégiák és programok kidolgozása és végrehajtása || – A környezetgazdálkodás javítása és a közvetlen igazgatási megközelítés előmozdítása (decentralizáció, helyi szintű irányítás) különösen az információkhoz való hozzáférésre és a nyilvánosság részvételére irányuló nemzeti politikák és az ezekért felelős nemzeti hatóságok megerősítése révén – A fenntartható fejlődésre (környezetbarát gazdaság, éghajlat-változási politika, szervezetek társadalmi felelősségvállalása, innováció és ökotechnológiák) irányuló stratégiai tervezési keret létrehozása || – Szakértelem és képzés rendelkezésre bocsátása – Az intézményi és ikerintézményi együttműködés megerősítése – A civil társadalomnak nyújtott támogatás – Politikai és intézményi párbeszéd || -  Megerősített regionális és helyi szintű környezeti struktúrák és fellépések Időzítés: középtávon -  A környezetre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó információs rendszer létrehozása a civil társadalom részvételével Időzítés: középtávon – A fenntartható fejlődésre irányuló nemzeti stratégiának és a környezetbarát gazdaság stratégiai megközelítésének kidolgozása és a különböző érdekelt felek általi validálása - Időzítés: középtávon

|| – Nemzeti szennyezésmegelőzési, szennyezésmentesítési, hulladékkezelési, valamint a környezetgazdálkodás korszerűsítésére vonatkozó program kidolgozása || || - – Az ipari területek megtisztítására irányuló nemzeti program kidolgozása és végrehajtásának megkezdése Időzítés: középtávon - -  A hulladékágazat stratégiai felülvizsgálatának végrehajtása Időzítés: rövid távon

|| – A környezet- és éghajlatvédelmi, az elsivatagosodás elleni és a biológiai sokféleség megőrzését célzó nemzetközi regionális megállapodások és egyezmények végrehajtása – A kedvezőtlen helyzetű térségek fejlesztése, a déli országrészben fekvő nemzeti parkokban és az oázisokban, illetve azok közelében élő lakosság életfeltételeinek javítása a foglalkoztatást növelő és hozzáadott értéket képviselő helyi környezetvédelmi fellépések kidolgozásának és végrehajtásának ösztönzése, valamint különösen az ökoturizmus előmozdítása révén – Az éghajlatváltozás enyhítését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó stratégiák és programok végrehajtása || || – A biológiai sokféleség előmozdítására és a déli országrészben fekvő nemzeti parkokban és az oázisokban, illetve azok közelében élő lakosság életfeltételeinek javítására irányuló stratégia kidolgozása Időzítés: középtávon – Az éghajlatváltozásra irányuló nemzeti stratégia kidolgozása és validálása Időzítés: rövid távon – Az üvegházhatású gázok naprakész nyilvántartásának kidolgozása Időzítés: rövid távon – MRV-rendszer (nyomon követés, jelentéstétel és hitelesítés) bevezetése az energia-, ipari, mezőgazdasági és hulladékágazatban Időzítés: középtávon

[1]        Az átalakuló szomszédság új megközelítése c. 2011. május 25-i közlemény, COM (2011) 303.

[2]        A Tunézia és az Európai Unió közötti első együttműködési megállapodást 1969-ben írták alá, amelyet a társulási megállapodás 1995-ben történő megkötése követett. Ebben a keretben és az európai szomszédságpolitika tágabb összefüggésében 2005-ben elfogadták az első cselekvési tervet.

[3]               Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[4]               A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyv, a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezmény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló Második Fakultatív Jegyzőkönyve.

[5]               „Az átalakuló szomszédság új megközelítése”, COM(2011)303, 2011.5.25.

[6]               Európai szomszédságpolitika: erősebb partnerség kialakítása – JOIN(2013) 4 final, 2013.3.20.

[7]      A lehetséges uniós támogatásra vonatkozó tájékoztatás a jelenlegi szakaszban csak tájékoztató jellegű. A pénzügyi együttműködés prioritásairól a Felek a közös programozás keretében állapodnak meg, és azokat az egységes támogatási keretdokumentumban rögzítik. Az uniós támogatás a különféle rendelkezésre álló támogatási csatornák és pénzügyi eszközök (költségvetés-támogatás, ikerintézményi együttműködés, technikai segítségnyújtás – többek között a civil társadalomnak is –, valamint a tárgyi kapacitás megerősítése) útján nyújtható: a megfelelő eszközt a különböző területek azonosításának és a vonatkozó igények részletes feltérképezésének függvényében kell meghatározni.