52014DC0903

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Európai beruházási terv /* COM/2014/0903 final */


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Európai beruházási terv

                                                                                                                           

„A Bizottság elnökeként az első prioritás számomra Európa versenyképességének megerősítése és a beruházások ösztönzése a munkahelyteremtés céljából.”

„Intelligens beruházásokra, nagyobb összpontosításra, kevesebb szabályozásra és nagyobb rugalmasságra van szükségünk [az uniós szinten rendelkezésre álló] közpénzek felhasználásakor.”

„Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy az elkövetkező három évben akár 300 milliárd eurót mozgósítsunk a reálgazdaságba eszközölt állami és magánbefektetések céljaira.”

E többletberuházásoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: infrastruktúra, különösen a széles sávú hálózatok és energiahálózatok, valamint közlekedési infrastruktúra az ipari központokban; oktatás, kutatás és innováció; valamint megújuló energia és energiahatékonyság. Jelentős összegeket kell az olyan projektek számára továbbítani, amelyek segítenek a fiatal generációnak abban, hogy ismét munkahelyet találjanak.”

(Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által az Európai Parlamentben 2014. július 15-én bemutatott politikai iránymutatás).

1. Európai beruházási terv

Európának halaszthatatlanul szüksége van egy beruházási tervre. A beruházások szintje a 2007-es tetőzés után a gazdasági és pénzügyi válság következtében jelentős mértékben, körülbelül 15 %-kal visszaesett az Unióban[1]. A jelenlegi szint jócskán elmarad a múltbeli tendenciától, a következő évekre szóló előrejelzés szerint pedig csupán részleges helyreállás várható. Ennek eredményeként a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a hosszú távú növekedés és a versenyképesség akadályokba ütközik.

Egyszerű vagy egyetlen megoldás nem létezik. A gazdasági helyzettel kapcsolatos általános bizonytalanság, az uniós gazdaság egyes területein az állami és a magánszektor nagymértékű eladósodottsága, illetve ennek a hitelkockázatokra gyakorolt hatása szűkre szabja mozgásterünket. Ugyanakkor jelentős mértékű megtakarításokat és – a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest – magas szintű pénzügyi likviditást lehetne mozgósítani. Ezen túlmenően Európában rengeteg a felmerülő beruházási szükséglet és a forrásokat kereső, gazdaságilag életképes projekt. Az előttünk álló kihívás az, hogy a megtakarításokat és a pénzügyi likviditást gyümölcsöző módon használjuk fel a fenntartható munkahelyek és az európai növekedés támogatása érdekében.

Egyszerre több fronton kell cselekednünk, a gazdaság kínálati és keresleti oldalát egyaránt kezelve[2]. Elengedhetetlenül szükséges az átfogó gazdasági környezetbe vetett bizalom; a kiszámítható és világos szakpolitikai döntéshozatal és szabályozási keret; a szűkös állami források hatékony felhasználása; a fejlesztés alatt álló beruházási projektek gazdasági potenciáljába vetett bizalom; valamint a projektgazdák ösztönzéséhez, a beruházások beindításához és a magánbefektetők érdeklődésének felkeltéséhez elegendő kockázatviselési képesség. Ezekkel a kérdésekkel az állami hatóságoknak valamennyi szinten foglalkozniuk kell.

A tagállamok, csakúgy mint a regionális hatóságok egyértelmű szerephez jutnak a szükséges strukturális reformok megvalósítása, a költségvetési felelősség érvényesítése, a szabályozási biztonság megteremtése és a munkahelyteremtést, illetve növekedést ösztönző beruházások fellendítése terén. A költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamoknak még több beruházást kell megvalósítaniuk. A korlátozottabb költségvetési szabadsággal rendelkező tagállamoknak pedig a beruházás- és növekedésösztönző költségvetési kiadásokat kell prioritásként kezelniük, jobban ki kell használniuk az uniós finanszírozási forrásokat, és olyan környezetet kell teremteniük, amely erőteljesebben ösztönzi a magánberuházásokat. Nemzeti és regionális szinten sok minden elérhető. A Bizottság más intézményekkel és a tagállamokkal együtt a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének keretében fogja irányítani és nyomon követni az előrelépéseket.

A beruházási terv kiegészíti ezeket az erőfeszítéseket. Alapját három, egymást kölcsönösen erősítő rész képezi. Az első az elkövetkező három év során legalább 315 milliárd EUR összegű további beruházás mozgósítása, ezáltal maximalizálva az állami források hatását és lendületet adva a magánberuházásoknak. A második a célzott kezdeményezések, amelyek biztosítják, hogy ez a többletberuházás valóban kielégítse a reálgazdaság szükségleteit. A harmadik pedig a szabályozás fokozott kiszámíthatóságát és a beruházás akadályainak felszámolását biztosító intézkedések, amelyek eredményeként Európa vonzóbbá válik, így a beruházási terv hatása megsokszorozódik.

Az első két rész tekintetében az európai beruházási tervet a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közösen, stratégiai partnerként indítja azzal a határozott céllal, hogy valamennyi szinten mozgósítsák az érdekelteket. A harmadik részt illetően a Bizottság a hamarosan elkészülő munkaprogramja, valamint a többi uniós intézménnyel és a tagállamokkal együttműködve az európai szemeszter keretében fog eljárni.

1. ábra: Európai beruházási terv

A terv hatása a további szereplők – a tagállamok, a nemzeti fejlesztési bankok, a regionális hatóságok és a magánbefektetők – csatlakozásának köszönhetően megsokszorozódik. Mindannyiuk elengedhetetlen szerephez jut. A Bizottság különösen üdvözlendőnek tartja, hogy a beruházási terv egyre nagyobb támogatást kap, amint azt az utóbbi néhány hét során a terv kapcsán európai és globális szinten elhangzott kedvező nyilatkozatok is alátámasztják[3].

A most kezdődő és 2017 végéig tartó időszakra azt tűztük ki célul, hogy legalább 315 milliárd EUR összegű, további reálgazdasági köz- és magánberuházást mozgósítsunk. A beruházási terv kiegészíti a meglévő intézkedéseket, és az új, illetve meglévő eszközök segítségével mozgósított minden egyes állami euróból a lehető legtöbbet fogja kihozni. Ha a terv valamennyi vonatkozásában gyorsan cselekszünk, együttes erővel sokkal többet érhetünk el, mint koordináció nélkül, és akár 315 milliárd EUR-nál több forrással is számolhatunk.

A terv végső soron három összefüggő szakpolitikai célt szolgál:

§ a lefelé mutató beruházási tendenciák megfordítása, valamint a munkahelyteremtés és a gazdasági fellendülés előmozdítása anélkül, hogy ez károsan érintené a tagállami államháztartásokat vagy új adósságot hozna létre;

§ határozott közeledés gazdaságunk hosszú távú szükségleteinek kielégítése felé és versenyképességünk javítása;

§ humántőkénk, termelési kapacitásunk, tudásunk és fizikai infrastruktúránk európai dimenziójának megerősítése, különös hangsúlyt fektetve az egységes piac szempontjából létfontosságú összeköttetésekre.

Haladéktalanul cselekednünk kell, hogy gyors, ugyanakkor a jövőben is fenntartható eredményeket érjünk el. Az Európai Parlamentet szorosan bevonjuk a beruházási terv kialakításába, az Európai Tanácsot pedig felkérjük, hogy 2014. december 18–19-i ülésén hagyja jóvá az átfogó megközelítést.

A Bizottság és az EBB 2015 elején valamennyi szinten felveszi a kapcsolatot az érdekelt szereplőkkel. A szigorú nyomon követés biztosítani fogja az állami kockázatviselési képesség helyes kihasználását és gondos kezelését, valamint azt, hogy a célzott projektek munkahelyteremtést, gazdasági növekedést és Európa versenyképességének növekedését eredményezzék.

2. További legalább 315 milliárd EUR összegű beruházás mozgósítása uniós szinten

A terv első része további legalább 315 milliárd EUR beruházás mozgósítása a következő három év folyamán. Az itt bemutatottak kizárólag az uniós szintű intézkedéseken alapulnak. A Bizottság felkéri a tagállamokat és az egyéb gazdasági szereplőket, hogy csatlakozzanak és egészítsék ki a kezdeményezést. A gyors végrehajtás biztosítása érdekében a javasolt intézkedéseket az uniós költségvetésnek a 2014–2020 közötti időszakra szóló, jelenleg hatályos többéves pénzügyi keretéből finanszíroznánk.

A siker érdekében az uniós költségvetés egyes részeit eltérő módon kell felhasználni mind uniós, mind nemzeti szinten. Az alapvető elgondolás szerint a közpénzek révén nagyobb kockázatviselési képességet biztosítunk, hogy ösztönözzük a projektgazdákat, és olyan életképes beruházási projekteket tegyünk vonzóvá magánbefektetők számára, amelyek máskülönben nem valósulhatnának meg. Ez az uniós közforrások legjobb felhasználása.

Uniós szinten mindez az új Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozásával jár, amely kockázati támogatást nyújt majd a hosszú távú beruházásoknak, és biztosítja a kockázatfinanszírozáshoz való jobb hozzáférést a kkv-k, illetve a közepes piaci tőkeértékű vállalatok[4] számára. Nemzeti szinten az európai strukturális és beruházási alapok stratégiaibb felhasználása lényeges javulást eredményezhet.

Az Európai Tanácsot felkérjük, hogy hagyja jóvá az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozását, és kötelezze el magát az európai strukturális és beruházási alapok hatékonyabb felhasználása, konkrétan a pénzügyi eszközök felhasználásának megkétszerezése mellett. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozását célzó jogalkotási javaslattal[5] az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – uniós jogalkotóként – gyorsított eljárás keretében kell foglalkoznia, hogy a jogszabály 2015 júniusáig hatályba léphessen.

2.1. Az új Európai Stratégiai Beruházási Alap

A Bizottság az EBB-vel együttműködve – annak széles körű szakértelmét és bizonyított teljesítési képességét kiaknázva – létrehozza az új Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) (lásd a 2. ábrát). Az Alap az EBB-csoport részeként jön létre[6].

Az Alap a meglévő struktúrákhoz képest eltérő kockázati profillal fog rendelkezni, biztosítani fogja a kockázatviselési képesség további forrásait, és az EBB által, illetve a meglévő uniós programokon keresztül jelenleg is finanszírozott projekteket kiegészítve a nagyobb társadalmi és gazdasági értéket képviselő projektekre fog irányulni. A támogatható projektek köre nyitott, így a folyamatosan alakuló piaci igényeknek megfelelően alakítható lesz.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap felállítása kapcsán az uniós költségvetésen belül 16 milliárd EUR összegű garanciát hozunk létre az Alap támogatására. Az EBB 5 milliárd EUR-t különít el erre a célra. Az Alap tehát számottevő finanszírozási kapacitással fogja megkezdeni működését, ugyanakkor képes lesz idővel tovább bővíteni tevékenységi körét. A tagállamok közvetlenül vagy nemzeti fejlesztési bankjaik, illetve hasonló intézményeik révén járulhatnak hozzá az Alaphoz tőke formájában. Fontos, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának összefüggésében az államháztartás értékelésekor a Bizottság kedvező elbírálásban részesíti majd az Alaphoz való tőke-hozzájárulásokat. Magánbefektetők is bekapcsolódhatnak az Alap szintjén.

2. ábra: Az új Európai Stratégiai Beruházási Alap – kezdeti struktúra (csak az EU)

Az uniós garanciát az uniós költségvetésbe ágyazott rugalmassági mozgástér, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, valamint a Horizont 2020 program keretében meglévő uniós források képezik. Az új Alapnak köszönhetően e meglévő uniós források reálgazdaságra kifejtett hatása megsokszorozódik ahhoz képest, amit egyébként elértek volna. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap valamennyi beavatkozására az állami támogatásra vonatkozó meglévő elszámolási eljárások alkalmazandók[7].

Az Alap feladata, hogy fokozott kockázatviselési képességet biztosítson, továbbá elsősorban magánforrásokból, de ugyanúgy állami forrásokból is további beruházásokat mozgósítson meghatározott ágazatokban, illetve területeken. A területeket az alábbiakban mutatjuk be.

Becsléseink szerint az Alap összességében 1:15 arányú multiplikátorhatást érhet el a tényleges gazdasági beruházások terén. Ez az Alap kezdeti kockázatviselési képességéből adódik, amelynek köszönhetően többletfinanszírozás nyújtható és több befektető vonható be, amint azt a 3. ábra is szemlélteti. Ez azt jelenti, hogy az Alap által nyújtott egy euró kockázatbiztosítás átlagosan 15 euró reálgazdasági befektetést eredményezhet, amely egyébként nem valósult volna meg. Az 1:15 multiplikátorhatás az uniós programok és az EBB korábbi tapasztalatain alapuló óvatos becslés. A végleges multiplikátorhatás a tevékenységek összességétől és az egyes projektek egyedi jellemzőitől függ.

3. ábra: Az Alap multiplikátorhatása (a tapasztalat alapján átlagolva)

Viszonyítási alapként az EBB 2012-es tőkeemelésének becsült multiplikátorhatása 1:18 volt, és ez a várakozás beigazolódni látszik. Hasonlóképpen a COSME programon belül a kkv-k jelenlegi hitelgarancia-eszköze keretében minden 1 milliárd EUR finanszírozás legalább 20 milliárd EUR összegű tőkét jelent a kkv-k számára, ami 1:20 arányú multiplikátorhatásnak felel meg.

Az Alap önálló irányítási struktúrával fog rendelkezni. Irányítása a jóváhagyott beruházási iránymutatással összhangban fog zajlani. Irányító testülete biztosítja a beruházási iránymutatás betartását, valamint annak érvényesítését az Alap prioritásaiban és tevékenységében. A konkrét projekteket azok életképessége alapján egy független beruházási bizottság bírálja majd el, gondoskodva arról, hogy az állami támogatás ne zárja ki vagy ne szorítsa ki a magánberuházást. A projektgazdák és a beruházók igénybe vehetik az EBB-csoport szakmai tanácsadását, tapasztalatát és támogatását. Az EBB-csoport emellett szakembereket is az Alap rendelkezésére bocsát több területen, mint például termékfejlesztés, projektportfóliók összeállítása és strukturálása, technikai segítségnyújtás, finanszírozási képesség, pénzgazdálkodás, eszköz-forrás gazdálkodás, garanciavállalás, portfóliókezelés, számvitel és beszámolás.

Összességében, ha az uniós szintű 21 milliárd EUR kezdeti hozzájárulással rövid időn belül létrejön az Alap, akkor három éven belül potenciálisan akár 315 milliárd EUR további forrás válhat elérhetővé. A tagállamok és a nemzeti fejlesztési bankok bekapcsolódásával természetesen fokozódni fog a hatás.

2.2. Az új Alap hosszú távú beruházási projekteket támogat

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap európai jelentőségű stratégiai beruházásokat fog támogatni a következő területeken: infrastruktúra, konkrétan széles sávú hálózatok és energiahálózatok, valamint közlekedési infrastruktúra, különösen az ipari központokban; oktatás, kutatás és innováció; valamint megújuló energia és energiahatékonyság. Nem lesznek előre meghatározott tematikus vagy földrajzi előirányzatok, ami garantálja, hogy a projektek kiválasztása azok saját érdemei alapján történjen, és az Alap hozzáadott értéke maximális legyen. Az Alap tevékenysége rugalmas lesz, hiszen a különböző régióknak különböző dolgokra van szüksége a beruházások beindításához.

Az Alap e területekre irányuló tevékenységei kiegészítik az EBB hagyományos tevékenységi körét és a folyamatban lévő uniós programokat, például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (infrastrukturális beruházások) és a Horizont 2020 programot (innováció és K+F). Az Európai Stratégiai Beruházási Alap jellemzően nagyobb kockázati fedezetet fog biztosítani a különböző projektek számára, és így jelentősen előmozdítja a projektek biztonságosabb részeibe irányuló magánbefektetéseket. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap felállításával egyidejűleg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Horizont 2020 keretében a jóváhagyott munkaprogramok értelmében jelenleg is lényeges finanszírozási források állnak rendelkezésre, és 2015-ben további források válnak elérhetővé projektfinanszírozás céljából.

Ennek kiegészítéseként az EBB-csoport 2015 elejétől saját forrásaira támaszkodva fog tevékenységeket indítani, így megadja a kezdeti lendületet a terv végrehajtásának.

A lehetséges beavatkozási területeket tekintve az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak nem csupán önálló projektek finanszírozására lesz lehetősége, hanem magánbefektetők és/vagy nemzeti fejlesztési bankok által létrehozott magánfinanszírozási struktúrák támogatására is, amilyen például az európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA)[8]. Ez további multiplikátorhatást eredményez és maximalizálja a gyakorlati hatásokat.

Amint azt a 2. ábra is szemlélteti, az elképzelések szerint az Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásainak háromnegyede ilyen jellegű tevékenységekre fog irányulni (ami mintegy 240 milliárd EUR beruházást eredményez).

2.3. Az új Alap a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok beruházásait is támogatja

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap mindemellett a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok kockázatfinanszírozását is támogatja Európa-szerte, és az operatív végrehajtást illetően az Európai Beruházási Alapra (EBA, az EBB-csoport tagja) támaszkodik[9]. A nagyobb összegű közvetlen tőkebefektetések, valamint a kkv-hitelek magas színvonalú értékpapírosításához nyújtott további garanciák útján ez elősegíti, hogy az érintett vállalkozások áthidalják a tőkehiányt. Ez hatékony módszer a munkahelyteremtés és a növekedés beindítása szempontjából, ideértve a fiatalok munkához juttatását is.

Az EBA széles körű tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen jellegű tevékenységek terén. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak tehát az a feladata, hogy kibővítse az EBB tevékenységét, és így egyúttal új csatornákat teremtsen a nemzeti fejlesztési bankok számára, hogy azok kialakíthassák az e területre vonatkozó saját tevékenységüket. Mindez kiegészíti a kkv-kre vonatkozó, többek között a COSME és a Horizont 2020 program keretében kezdeményezett, meglévő tevékenységeket. Az említett két programból már 2015 folyamán jelentős finanszírozási források válnak elérhetővé.

Amint azt a fenti 2. ábra is szemlélteti, az Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásainak negyede ilyen jellegű tevékenységekre fog irányulni (ami mintegy 75 milliárd EUR beruházást eredményez).

2.4. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap révén mozgósított 315 milliárd EUR-n kívül az európai strukturális és beruházási alapok hatása is tovább fokozható

A 2014 és 2020 közötti időszakban 450 milliárd EUR (a nemzeti társfinanszírozással együtt 630 milliárd EUR) finanszírozási forrás válik elérhetővé az európai strukturális és beruházási alapok részeként Elengedhetetlen, hogy a tagállamok és a regionális hatóságok a kulcsterületekre összpontosítva a lehető legtöbbet hozzák ki az uniós alapokból olyan módon, hogy a multiplikátorhatásnak köszönhetően minden egyes befektetett euró megtérüljön.

Rendkívül hatékonyan növelhető az alapok hatásfoka, ha a pénzügyi eszközök a hagyományos vissza nem térítendő támogatások helyett kölcsönök, tőkebefektetés és garanciák formájában kerülnek felhasználásra. Ezek az eszközök számos állami hatóság számára viszonylag újak, ám nagy potenciál rejlik bennük, és alkalmazásuk esetén bizonyítottan képesek eredményeket elérni. A beruházási terv összefüggésében a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy lényegesen javítják az innovatív pénzügyi eszközök felhasználását olyan beruházási kulcsterületeken, mint például a kkv-k támogatása, az energiahatékonyság, az információs és kommunikációs technológiák, a közlekedés és a K+F támogatása. Ennek következtében a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban összességében megkétszereződne az európai strukturális és beruházási alapok innovatív pénzügyi eszközeinek felhasználása[10].

A felsorolt eszközöknek köszönhetően hozzáférhetővé váló források az egyéb befektetők és kedvezményezettek mozgósított forrásaival együtt a multiplikátorhatásból adódóan további gazdasági beruházásoknak adnak lendületet. A gazdaságban jelentkező végső multiplikátorhatás a konkrét projektek és az igénybe vett eszközök függvénye. A közelmúltbeli kkv-kezdeményezésen[11] felül további uniós szintű pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre azonnali használatra. Ezek az úgynevezett „kulcsrakész” megoldások is felhasználhatók annak érdekében, hogy az irányító hatóságok számára gördülékenyebbé váljon a pénzügyi eszközök használata. A Bizottság minden egyes tagállammal külön fog tárgyalni a szükséges gyakorlati teendőkről, és ennek kapcsán iránymutatást is ad. Az eredmények nyomon követése érdekében kifejezetten ezt a célt szolgáló monitoringrendszer kerül bevezetésre.

A 2014 és 2020 közötti programozási időszak egészére nézve az új megközelítés érvényesítése esetén közel 30 milliárd EUR-t különítenének el az innovatív pénzügyi eszközökre, ami a közvetlen tőkeáttétel révén további 40–70 milliárd EUR beruházást, a reálgazdaságban pedig még ennél is nagyobb multiplikátorhatást eredményezne. A 2015–2017 közötti időszakban mozgósítható említett többletberuházás óvatos becslés szerint 20 milliárd EUR lenne.

Mindemellett a tagállamok és a régiók is fokozhatják az uniós források multiplikátorhatását azáltal, hogy a nemzeti társfinanszírozást a jogilag meghatározott minimális szint fölé emelik. Mivel a saját állami források korlátozottak, e növekedés bázisát a magánforrások képezhetnék, ahogy arra egyes tagállamokban már van is példa[12].

Továbbá felszólítjuk a tagállamokat, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel a 2007–2013 közötti programozási időszak keretében még rendelkezésre álló uniós forrásokat, és gondoskodjanak róla, hogy e források felhasználása teljes mértékben támogatja a most bemutatott beruházási tervet. A Bizottság e célból támogatást és iránymutatást nyújt.

Végül, mivel az EBB az új beruházási terv végrehajtásával egyidejűleg új kölcsönöket is fog folyósítani, a tagállamok számára célszerű, hogy a meglévő nemzeti forrásaik kihasználásának maximalizálása céljából együttműködjenek az EBB-vel.

3. A beruházásfinanszírozás reálgazdaságba irányítása

A terv második részét olyan célzott kezdeményezések alkotják, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a létrehozott, kiegészítő beruházásfinanszírozás teljesítse a reálgazdaság szükségleteit. Vagyis a kiegészítő állami és magánforrásokat olyan életképes projektekbe kell irányítani, amelyek valódi hozzáadott értéket teremtenek az európai szociális piacgazdaság számára. Ez nem csupán az új Európai Stratégiai Beruházási Alapra és az európai strukturális és beruházási alapokra igaz, hanem általános kihívást jelent egész Európa számára.

E rész fő célja, hogy alapvetően új megközelítést honosítson meg az európai beruházási projektek meghatározása és előkészítése tekintetében, azáltal, hogy javítja azokat a módokat, ahogyan a magánbefektetők és a hatóságok megközelítik a beruházási projekteket és hozzáférnek az azokra vonatkozó információkhoz. Ez szorosan összefügg, ugyanakkor messze túlmutat annak a kérdésén, hogy azonosítsanak 300 milliárd EUR értékű olyan projektet, amelyek részesülhetnek az e terv első részében tárgyalt kiegészítő finanszírozási forrásokból.

Az Európai Tanács felkérést kap arra, hogy támogassa az uniós szintű projektportfolió létrehozására, valamint – a 2015. júniusig kialakítandó beruházási tanácsadó „Platform” révén – a technikai segítségnyújtás megerősítésére irányuló javaslatot.

3.1. Uniós szintű projektportfólió létrehozása

Számos érdekelt fél számára nem a finanszírozás hiánya jelenti a fő problémát, hanem az életképes projektek látszólagos hiánya. A beruházási munkacsoport kezdeti munkája (amit az EBB és a Bizottság közösen, a tagállamok közreműködésével végez, és amelyről várhatóan az év végéig közzéteszi a jelentését) azonban azt jelzi, hogy jelentős számú, potenciálisan életképes projekt alkalmas az európai szintű befektetésre. Mindemellett a magánbefektetők gyakran nincsenek tisztában az e projektekben rejlő lehetőségekkel, és a szóban forgó projektek eredendően összetett jellege, valamint a megfelelő kockázatértékeléshez szükséges információk hiánya miatt vonakodnak attól, hogy egyedül befektessenek azokba. Ez elsősorban a nagyléptékű, hosszú távú infrastrukturális beruházási projektek esetében fordul elő.

Ahhoz, hogy a beruházások megvalósuljanak, nagy szükség van olyan független és átlátható értékelésekre, amelyek megerősíthetik, hogy egy projekt gazdaságilag életképes-e, és különösön azt, hogy megfelel-e valamennyi vonatkozó szabályozási és adminisztratív követelménynek. A nagyobb átláthatóság és a kockázatok megértése elő fogja segíteni a magánszektor beruházásainak vonzását és mozgósítását.

A beruházási munkacsoport a tagállamokkal együttműködve elvégzi a potenciálisan életképes európai jelentőségű projektek első átvilágítását. A Bizottság úgy véli, hogy ezt a munkát európai szinten, állandóbb jelleggel kell folytatni, hogy elősegítsék az európai jelentőségű projektek azonosítását és elindítását, valamint rendszeresen tájékoztassák a befektetőket a különböző projektek készültségi fokáról. A nemzeti fejlesztési bankok hasznosan hozzájárulhatnának ehhez a munkához.

A fentiekkel összefüggésben az EBB-csoporton belül létre lehetne hozni az európai jelentőségű, befektetésre alkalmas projektek átlátható portfólióját[13]. A projektek jegyzéke dinamikusan változna és néhány egyszerű és elismert gazdasági kritériumon alapulna. Idővel folyamatosan vennék fel és távolítanák el a projekteket. Ez nem jelenti azt, hogy a terv alapján, illetve az új Alap keretében az európai portfolióban szereplő minden egyes projekt finanszírozásban részesül vagy finanszírozásban kell, hogy részesüljön, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a köz- és magánszektorbeli befektetők releváns és átlátható tájékoztatást kapjanak. Az értékelt és a nem értékelt projektek jegyzékét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni egy weboldalon, amelyet össze lehetne kapcsolni a nemzeti és regionális szintű, hasonló jegyzékekkel.

E munka eredményeként idővel létrejöhetne az egyes feltételeknek megfelelő, életképes beruházási projektek európai tanúsítási rendszere. Az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok a későbbiekben felhasználhatnák ezt a tanúsítást a magánbefektetők érdeklődésének felkeltésére. Ez különösen hasznos lenne annak érdekében, hogy egyértelmű „hitelességi címkével” lássák el az európai beruházási projekteket. Mindez a G20-ak keretében kifejtett azon globális erőfeszítésekkel is összhangban van, amelyek a beruházási projektek kiválasztásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjére irányulnak.

3.2. Egyablakos „beruházási tanácsadó platform” létrehozása a szakértői erőforrások összefogásáért, és a technikai segítségnyújtás minden szinten történő megerősítéséért

Számos európai projekt és projektgazda továbbra is keresi a szükségleteihez igazított, legmegfelelőbb finanszírozási forrásokat. Gyakran iránymutatást igényelnek arra nézve is, hogy miként teljesíthetik a szabályozási követelményeket. A beruházási terv elsődlegesen arra irányul, hogy a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságainak szakértelmére építve Unió-szerte megerősített támogatást nyújtson a projektfejlesztéshez.

Ez különösen magában foglalja a projektek kialakításához nyújtandó technikai segítséget, innovatív pénzügyi eszközök használatát nemzeti és európai szinten, valamint a köz- és magánszektor közötti partnerségek alkalmazását. E célból egyablakos ügyintézést fognak létrehozni, amely valamennyi technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdésben eligazítást ad. Ez a következő három célcsoportra irányuló beruházási tanácsadó „Platform” formájában jön létre: a projektgazdák, a befektetők és az irányító hatóságok. A platform iránymutatást nyújt az adott befektető számára legmegfelelőbb tanácsadói támogatásról, és arról, hogy az EBB-csoport, a nemzeti fejlesztési bankok vagy más nemzetközi pénzügyi intézmények nyújtják-e azt.

Ez az új platform igénybe fogja venni a már rendelkezésre álló, sikeres eszközöket – mint például a továbbfejlesztendő és kibővítendő JASPERS programot, valamint az innovatív pénzügyi eszközök (Fi-Compass) alkalmazására szolgáló új tanácsadó platformot. A platform, amelyet az EBB-csoport alakít majd ki a nemzeti fejlesztési bankokkal és az Európa-szerte meglévő hasonló intézményekkel szoros együttműködésben, lehetővé fogja tenni az említett szervezetek számára, hogy egy hálózat keretében fokozzák az együttműködésüket.

3.3. Párbeszéd az európai, nemzeti és regionális szintű érdekeltekkel

A Bizottság és az EBB a nemzeti és a regionális hatóságok segítségével bevonja a befektetőket, a projektgazdákat és az intézményi szereplőket, hogy megkönnyítsék a jelentős beruházási projekteket, valamint biztosítsák, hogy a megfelelő projektek hozzájutnak a megfelelő finanszírozási forrásokhoz. „Beruházás Európába” címmel, nemzeti, transznacionális és regionális szintű műhelytalálkozókat is szerveznek, hogy az Európai Beruházási Bankkal közösen adjanak választ a konkrét kihívásokra. A figyelem a magán és állami projektgazdák, valamint a magánbefektetők mozgósítására fog irányulni, felhívva a figyelmet az uniós pénzügyi eszközökre, az Európai Stratégiai Beruházási Alap kiegészítő kockázatviselési képességére, valamint a nemzeti és uniós rendszerek közötti szinergiák maximális kihasználására.

4. A beruházási környezet javítása

A terv harmadik részének lényege a szabályozás kiszámíthatóságának fokozása azáltal, hogy Európa-szerte felszámolják a beruházások előtt álló akadályokat és az az európai beruházások optimális keretfeltételeinek megteremtése révén tovább erősítik az egységes piacot. Ugyanis az egységes piac Európa szerkezeti reformjának legnagyobb eredménye.

Sokat lehet tenni nemzeti szinten is. A Bizottság – a többi uniós intézménnyel együtt – a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében irányítja és figyelemmel kíséri az előrehaladást. A Bizottság 2015-ös munkaprogramjában hamarosan előterjeszti a kiemelt kezdeményezéseket, és az első intézkedéseket már az elkövetkező hetek során meg kell kezdeni.

Az Európai Tanács felkérést kap az átfogó megközelítés támogatására, továbbá az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – uniós jogalkotóként – gondoskodniuk kell a beruházások szabályozási környezetének javításához szükséges, soron következő jogalkotási intézkedések gyors elfogadásáról.

4.1. Egyszerűbb, hatékonyabb, és kiszámíthatóbb szabályozás valamennyi szinten

Az egységes piacon működő vállalkozások optimális keretfeltételei alapvető fontosságúak a teljes európai beruházási potenciál felszabadításához. A nemzeti és európai szintű szabályozási keretnek egyszerűnek, világosnak, kiszámíthatónak és stabilnak kell lennie ahhoz, hogy ösztönözze a hosszabb távú beruházásokat. Az adminisztratív terhek csökkentésére és a szabályozás egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések továbbra is lassúak és egyenetlenek, annak ellenére, hogy az Unió és tagállamai is jelentős erőfeszítéseket tettek. Ez különösen problémás a kkv-k esetében, amelyek munkahelyeket hoznak létre és az európai gazdaság gerincét alkotják. Ezért a növekedési feltételek javítása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a beruházási projektek sikeressé váljanak, és hatékonyan használják fel az e terv alapján – és annak keretein kívül – stratégiai beruházásokra fordított pénzt.

A szabályozás javítása a tagállamok és az európai intézmények közös felelőssége. Nem csupán a dereguláció tekintetében, hanem a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt hasznos, intelligens szabályozást illetően is. Ez kiterjed a – különösen a kkv-kat érintő – szükségtelen szabályozási terhek csökkentésére és az üzleti környezet javítására annak érdekében, hogy valamennyi szükséges szabályozás egyszerű, világos és a célnak megfelelő legyen. Ez azt jelenti továbbá, hogy javítják a nemzeti kiadások eredményességét, az adórendszerek hatékonyságát, és a közigazgatás valamennyi szintjének minőségét. A tagállamok feladata emellett az uniós jog megfelelő időben történő és teljes körű alkalmazása. Biztosítaniuk kell, hogy az átültető intézkedések egyszerűek, világosak és kevéssé terhesek legyen, elkerülve, hogy a túlszabályozás révén további terhek keletkezzenek az uniós jog nemzeti jogba való átültetése során.

A Bizottság a szabályozás javítását jelölte meg megbízatásának egyik legfontosabb prioritásaként. Ez már a Bizottság 2015. évi munkaprogramjában tükröződni fog. A Bizottság 2015-ben tovább erősíti a szabályozás javítására vonatkozó átfogó megközelítését, és új lendületet biztosít annak számára. A szabályozás révén el kell távolítani a növekedés akadályait, új lehetőségeket kell biztosítani a gazdasági fellendüléshez, és minimálisra kell csökkenteni a költségeket, továbbá garantálni kell a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. A Bizottság különösen fokozni fogja erőfeszítéseit a „Célravezető és hatásos szabályozás program” (REFIT) megvalósítására, és továbbra is együttműködik az uniós jogalkotóval a javasolt jogszabályi egyszerűsítések hatékony gyakorlati megvalósítása érdekében.

4.2. A hosszú távú finanszírozás új forrásai, beleértve a tőkepiaci unió létrehozása irányába tett lépéseket

Az EU pénzügyi szabályozási keretének közelmúltbeli reformja és a bankunió kiteljesítése elősegíti majd egy olyan átlátható, biztonságos, felelősségteljes és ellenállóképes pénzügyi szektor kialakítását, amely hozzájárul a stabilitás és a bizalom megszilárdulásához. A beruházások azonban továbbra is nagymértékben banki közvetítésre szorulnak; az infrastruktúra hosszú távú finanszírozása változatlanul korlátozott. Sok kkv továbbra is csak korlátozott mértékben fér hozzá a finanszírozáshoz, és tovább kell dolgozni a tőke Unión belüli szabad mozgásának megvalósításán.

A tőkepiaci unió (CMU) létrehozása idővel csökkenteni fogja az Unió pénzügyi piacainak széttagoltságát. A banki finanszírozásnak a mélyebb és fejlettebb tőkepiacokkal történő kiegészítése ahhoz is hozzájárul majd, hogy sokrétűbb finanszírozási kínálat álljon a kkv-k és a hosszú távú projektek rendelkezésére. A valódi, egységes tőkepiac létrehozása elősegíti az egyéb gazdasági szereplők finanszírozási költségeinek csökkentését. Ezért a tőkepiaci unió e terv fontos közép- és hosszú távú alkotóeleme.

A 2015 elején kezdődő széles körű konzultáció hozzájárul majd a beruházásfinanszírozás előtt álló akadályok eltávolítására és a tőkepiaci unió megvalósítására szolgáló intézkedések pontosabb meghatározásához és fontossági sorrendjének megállapításához.

A rövid távú fellépés fő területei a következők:

§ Az európai hosszú távú befektetési alapokról (EHTBA) szóló rendeletjavaslat elfogadása 2014 vége előtt. Az a cél, hogy az EHTBA-k 2015 közepére működőképessé váljanak, és hasznos eszközként szolgáljanak a hosszú távú projektekbe történő befektetések esetében. Az EHTBA-k kiegészítő szerepet játszhatnak továbbá a gazdaság többi szegmensébe irányuló állami vagy magán/állami beruházások megvalósítása terén.

§ A kiváló minőségű értékpapírosítási piacok újjáélesztése[14], anélkül, hogy megismételnék a válság előtt elkövetett hibákat. A Bizottság a biztosítási és a banki ágazatban nemrég meghozott intézkedések, és a területen kifejtett nemzetközi tevékenység alapján meg fogja vizsgálni, hogy milyen módon terjeszthetők elő a legmegfelelőbben az egyszerű, átlátható és következetes értékpapírosításra vonatkozó feltételek. Az említett eszközosztály újjáélesztése hozzá fog járulni a mély és likvid másodlagos piac kialakításához, szélesebb befektetői kör érdeklődésének felkeltéséhez, valamint ahhoz, hogy a finanszírozás oda kerüljön, ahol arra a legnagyobb szükség van.

§ Annak vizsgálata, hogy miként orvosolható a kkv-kra vonatkozó szabványos hitelinformációk jelenlegi hiánya, felhasználva e területen már megkezdett munkát, továbbá javítva az infrastrukturális projektek tervezésére, és az említett vállalkozások adósminősítésére vonatkozó információkat.

§ A magánszektorral együttműködve annak feltárása, hogy szélesebb, egész Európára kiterjedő körben miként ismételhető meg a legmegfelelőbben a zártkörű kibocsátási rendszerek egyes európai piacokon elért sikere.

§ A meglévő intézkedések – például a tájékoztatókról szóló irányelv – felülvizsgálata, a kkv-k adminisztratív terheinek könnyítése céljából, egyszerűsítve számukra a tőzsdei bejegyzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.

4.3. Az egyenlő versenyfeltételek megerősítése, valamint az egységes piacon történő beruházások előtt álló akadályok felszámolása

Az egységes piac lehetőségeinek maradéktalan hasznosítása és az uniós vállalatok boldogulását elindító ugródeszkává alakítása határozott erőfeszítéseket igényel. Bár egyes intézkedések a többieknél hosszabb távúak, e terv lényegi dimenzióját a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházás keretfeltételeinek javítása képezi. Rövid- és középtávon különösen fontos területek az alábbiak:

Az energia- és a közlekedési ágazat az egységes piac fontos dimenziója, ahol fel kell gyorsítani a közelmúltbeli reformok végrehajtását. Az európai energiaunió döntő szerepet fog játszani ezen a téren. Biztosítani kell a harmadik energiacsomag teljes körű végrehajtását. A határokon átnyúló energiakereskedelem szabályozása még mindig rendkívül széttagolt. Egyes tagállamokban továbbra is a piaci versenyt torzító kiskereskedelmi árszabályozást alkalmaznak, amit kezelni kell. Ezenfelül a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerettel kapcsolatos, közelmúltbeli határozatok nyomon követése érdekében. Szintén gyorsan végre kell hajtani – különösen a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező – közlekedési infrastruktúrákba és rendszerekbe irányuló beruházások előtt álló akadályok megszüntetésére vonatkozó szerkezeti reformokat. Annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac előnyeit, gondoskodni kell az egységes európai égbolt célkitűzéseinek megvalósításáról, valamint a negyedik vasúti csomag gyors elfogadásáról és azt követő végrehajtásáról.

§ Európának ki kell építenie a valóban összekapcsolt egységes digitális piacot, többek között az adatvédelmet és a távközlési szabályozást érintő gyors és ambiciózus jogalkotással, valamint a szerzői jog, illetve a digitális és az online vásárlásra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése révén. Az egységes digitális piacnak meg kell teremtenie az online tranzakciókkal kapcsolatos bizalmat és biztonságot, a különböző technológiai megoldások átjárhatóságát, valamint a digitális erőforrások és infrastruktúrák elérhetőségét (különösen a frekvenciagazdálkodási politikákat). Az egységes piacnak nyitva kell állnia az új üzleti modellek előtt, ugyanakkor gondoskodni kell az alapvető közérdekű célok teljesüléséről. A fogyasztóknak akadálytalan hozzáférést kell kapniuk az online tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz egész Európában, anélkül, hogy az állampolgárságukon vagy a lakóhelyükön alapuló hátrányos megkülönböztetéssel kellene szembesülniük.

A szolgáltatások és a termékek piacai egyre inkább összefonódnak. A reformok felgyorsítása érdekében szükség van a jogi formát, a részesedést és az engedélyezést érintő aránytalan követelmények kezelésére, valamint a kölcsönös elismerés javítására, különösen a komoly határokon átnyúló kereskedelmi lehetőségekkel rendelkező ágazatok és foglalkozások esetében. Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi szinten hatékonyan alkalmazzák a közbeszerzési szabályokat, és támogassák az e-közbeszerzési eszközöket. A kutatás és az innováció ösztönzése területén a tudástranszfer-akadályok számának csökkenése, a tudományos kutatáshoz való szabad hozzáférés, valamint a kutatók nagyobb mobilitása elősegítené az Unió versenyképességét.

§ A nemzetközi partnereinkkel folytatott párbeszéd előmozdítja a nyitott beruházásokat. Az európai vállalatok nemzetközivé válása javítja azok versenyképességét. A harmadik országokból származó befektetők fontos szerepet tölthetnek be az európai gazdaság támogatásában.

5. A soron következő lépések

Ez a beruházási terv nem „egyszeri” intézkedés, hanem „beruházások offenzívája”, amely az elkövetkező három évben fog kibontakozni. Ez a terv alapvetően megváltoztatja majd az európai beruházásokat alátámasztó közpolitikát és finanszírozási eszközöket ahhoz, hogy minden egyes elköltött euró a lehető legmagasabb gazdasági és társadalmi megtérülést érje el.

A mai napon ismertetett terv az első lépés az új irányban. A tagállamokat felkérjük, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, többek között azáltal, hogy további finanszírozást biztosítanak az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára, elmélyítve a tervnek a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Az intézkedéseket valamennyi szinten gyorsan és hatékonyan be kell vezetni ahhoz, hogy már 2015-ben kézzelfogható eredmények mutatkozzanak.

A Bizottság felkéri a 2014. december 18–19-i Európai Tanácsot, hogy támogassa a tervet, annak valamennyi részével együtt. Felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy – uniós jogalkotóként – gyorsítva tárgyalják a szükséges jogalkotási intézkedéseket, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap 2015. júniusig megkezdhesse működését, és ezt követően a terv többi része is gyorsan megvalósulhasson.

Az Európai Parlamentben, az állam-, illetve kormányfők ülésein, a Tanács illetékes formációiban, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának közreműködésével történő rendszeres helyzetfelmérés biztosítani fogja az ahhoz szükséges politikai felelősségvállalást, hogy az említett kezdeményezések sikereket hozzanak. A Bizottság és az EBB kapcsolatba fog lépni a legfontosabb nemzeti és regionális szintű érdekelt felekkel, hogy célzott nyomonkövetési tevékenységeket szervezzen a konkrét megoldások megvitatása és kidolgozása érdekében.

Ez a terv azon a feltételezésen alapul, hogy jelen szakaszban nem változtatnak a többéves pénzügyi kereten, illetve nem növelik az EBB tőkéjét. Az előrehaladástól függően 2016 közepéig – a többéves pénzügyi keretet félidős értékelésével egy időben – további intézkedéseket fognak mérlegelni.

1. MELLÉKLET: MELY VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ HATÁST FEJTI KI A BERUHÁZÁSI TERV?

2. MELLÉKLET: MIKÉNT FOG MŰKÖDNI AZ ÚJ ALAP A HOSSZÚ TÁVÚ BERUHÁZÁSOK ESETÉBEN?

EBB = Európai Beruházási Bank

3. MELLÉKLET: MIKÉNT FOGJA TÁMOGATNI AZ ÚJ ALAP A KKV-KAT ÉS A KÖZEPES PIACI TŐKEÉRTÉKŰ VÁLLALATOKAT?

EBA = Európai Beruházási Alap

4. MELLÉKLET: ÜTEMTERV ÉS MÉRFÖLDKÖVEK

[1] Egyes tagállamokban még drámaibb visszaesés tapasztalható. Ez a helyzet Olaszország (–25 %), Portugália (–36 %), Spanyolország (–38 %), Írország (–39 %) és Görögország (–64 %) esetében.

[2]  Amint azt az EKB elnöke, Mario Draghi a Jackson Hole-ban tartott, 2014. augusztus 22-i beszédében kifejtette. Lásd:  http://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2014/html/sp140822.en.html

[3]  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései, 8. o.: „Az Európai Tanács támogatja az új Bizottság azon tervezett kezdeményezését, hogy a 2015–2017-es időszakban köz- és magánforrásból további 300 milliárd euró összegű beruházás valósuljon meg”, valamint a G20-ak által Brisbane-ben elfogadott, 2014. november 16-án közzétett cselekvési terv: „Az Európai Unió emellett októberben nagyszabású kezdeményezést jelentett be további köz- és magánberuházások mozgósításáról a 2015–2017-es időszakban. Szorgalmazzuk e csomagok mihamarabbi végrehajtását.” Lásd továbbá az EKB elnöke, Mario Draghi Jackson Hole-ban tartott, 2014. augusztus 22-i beszédét, amelyre a 2. lábjegyzet is utal.

[4]  A beruházási terv összefüggésében a 250–3000 főt foglalkoztató vállalatokat tekintjük közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak.

[5] A jogszabály valószínűleg az EUMSZ 172. cikkén, 182, cikkén, 175. cikkének (3) bekezdésén és adott esetben 173. cikkén alapuló rendelet lesz.

[6] A Bizottság és az EBB közös megállapodása értelmében az Alap egy elkülönített vagyonkezelő alap formájában fog működni az EBB-n belül. Ez biztosítja a gyors megalakulást, és az Alap kihasználja majd az EBB jelenlegi struktúrájában meglévő forrásokat, valamint annak hitelezési és kockázatkezelési szakértelmét.

[7]  Annak biztosítása érdekében, hogy a jelen kezdeményezés keretében támogatott infrastrukturális és projektberuházások megfeleljenek az állami támogatási szabályoknak, az adott projekteknek kielégítetlen igényeket kell kielégíteniük (tehát nem kettőzhetik meg a meglévő infrastruktúrát), a lehető legnagyobb mértékben be kell vonniuk a magánforrásokat, és nem szabad kiszorítaniuk a magánfinanszírozású projekteket. A támogatott projektek alapelvként valamennyi felhasználó – köztük a gazdasági versenytársak – előtt nyitottak és méltányos, ésszerű és megfelelő feltételek mellett igénybe vehetők, ezáltal megelőzve a belépési akadályok létrehozását. Az ilyen beruházások hatásának maximalizálása érdekében a Bizottság kidolgozza azon államitámogatás-értékeléssel kapcsolatos alapelveket, amelyeket az Európai Stratégiai Beruházási Alapból nyújtott támogatásra való jogosultság előfeltételeként érvényesíteni kell a projektben. Amennyiben a projekt eleget tesz ezen követelményeknek és támogatásban részesül az Alapon keresztül, a kiegészítő nemzeti támogatásokat egy egyszerűsített és gyorsított államitámogatás-értékelés keretében fogják megvizsgálni, és a Bizottság ezenfelül mindössze az állami támogatás arányosságát ellenőrzi (a túlkompenzáció elkerülése végett).

[8] COM(2013) 462 final, jelenleg zajlanak a kapcsolódó háromoldalú tárgyalások az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között. Ha a rendelet hatályba lép, közös uniós szabályozási keretként fog szolgálni, és lehetőséget teremt a hosszú távú – például az infrastrukturális projekteket vagy a kkv-kat célzó – beruházásokkal foglalkozó alapoknak, hogy tevékenységüket az egész EU-ra kiterjesszék. Ennek célja a hosszú távú befektetési tervekkel rendelkező befektetők érdeklődésének felkeltése.

[9] A támogatásnak összhangban kell állnia a kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló állami támogatásra vonatkozó bizottsági iránymutatással, vagy piaci árazást kell rá alkalmazni.

[10]  Ennek elérése érdekében arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy a partnerségi megállapodásukban szereplő előirányzatok bizonyos hányadát innovatív pénzügyi eszközökön keresztül használják fel a beruházási kulcsterületeken az alábbi megoszlás szerint: 50 % a kkv-k támogatására, 20 % a szén-dioxid-csökkentési intézkedésekre, 10 % az információs és kommunikációs technológiákra, 10 % a fenntartható közlekedés területére, 5 % a kutatás, fejlesztés és innováció támogatására, valamint 5 % a környezeti és erőforrás-hatékonyságra. Szintén elősegítheti az önfoglalkoztatás, a vállalkozói kezdeményezés és a mikrovállalkozások támogatását, hogy a mikrofinanszírozási eszközök felhasználásával kedvezményes hitellehetőségeket lehet igénybe venni.

[11]  A kkv-kezdeményezés olyan pénzügyi eszköz, amely egyesíti az európai strukturális és beruházási alapok, a COSME és a Horizont 2020 program, az EBA és az EBB forrásait. Kétféle eszközzel kívánja javítani a kkv-finanszírozást: a pénzügyi közvetítőknek nyújtott felső határ nélküli garanciákkal és a meglévő hitelportfóliók értékpapírosításával.

[12]  Az alapok folyamatban levő programjainak megzavarása nélkül elérhető eredményekből kiindulva a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban potenciálisan elérhetővé váló további beruházási források összege 26 milliárd EUR-ra becsülhető. Ez a pénzügyi eszközök felhasználásának megkétszerezésén felül értendő, és az 1. melléklet nem veszi számításba.

[13] A 2014. október 23–24-i Európai Tanács „üdvözölte a Bizottság és az Európai Beruházási Bank vezetésével létrejött munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a beruházásokat ösztönző konkrét intézkedéseket – többek között rövid és középtávon megvalósítható, potenciálisan életképes, európai érdekeltségű projekteket – határozzon meg.”

[14]  Az értékpapírosítás a bankok által gyakran alkalmazott pénzügyi gyakorlat, amelyet különböző típusú szerződéses követelések, például jelzáloghitelek egybegyűjtése és újracsomagolása alkot. Az értékpapírosítás eszközfinanszírozási módként vagy a kockázatok áthárításának és diverzifikálásának eszközeként alkalmazható.