16.12.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 451/134 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „A Tiszta levegőt Európának” program
(COM(2013) 918 final)
Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról
(COM(2013) 920 final – 2013/0443 (COD))
Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról
(COM(2013) 919 final – 2013/0442 (COD))
Javaslat tanácsi határozatra a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról
(COM(2013) 917 final)
(2014/C 451/22)
Előadó: |
Antonello PEZZINI |
2014. január 13-án az Európai Parlament, január 15-én a Tanács és 2013. december 18-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „A Tiszta levegőt Európának” program
COM(2013) 918 final,
Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról
COM(2013) 920 final – 2013/0443 (COD),
Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról
COM(2013) 919 final – 2013/0442 (COD),
Javaslat tanácsi határozatra a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról
COM(2013) 917 final.
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2014. június 19-én elfogadta véleményét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. július 9–10-én tartott 500. plenáris ülésén (a július 10-i ülésnapon) 82 szavazattal 1 ellenében, 0 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1 |
Az EGSZB hangsúlyozza az egészséges környezet és az optimális levegőminőség biztosításának szükségességét, mivel ezek alapvető feltételek minden európai polgár megfelelő élet- és munkakörülményeihez, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek az Európa számára alapvető elemek már nem kapnak megfelelő súlyt az európai és nemzeti politikai menetrendek prioritásai között. |
1.2 |
Az EGSZB arra kéri az új Európai Parlamentet, az új Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy az európai intézmények jövőbeni fellépéseiben maximális politikai prioritást biztosítsanak az egészséges és tiszta levegő megőrzésére irányuló intézkedéseknek, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom teljes körű bevonása mellett.. |
1.3 |
Az EGSZB úgy véli, hogy a levegőszennyezés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt az emberi egészség és a környezet számára, mivel súlyos következményekkel jár a légzőszervi problémák, a korai halálozás, az eutrofizáció, valamint az ökoszisztémák romlása terén; ezért kedvezően fogadja az Európai Bizottság kezdeményezését, amely egy új „Tiszta levegőt” program létrehozására, valamint arra irányul, hogy az EU-ban a várható élettartamban bekövetkező csökkenés a 2005. évi 8,5 hónapról 2030-ig 4,1 hónapra mérséklődjön. Ezzel 180 millió életévet, a biodiverzitás számára pedig 200 ezer km2-nyi területet lehetne nyerni. |
1.3.1 |
Az EGSZB meggyőződése, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való átállás ösztönzésére Európában ki kell tűzni egy 2030-ra elérendő célt, amelyhez a vállalkozások és a befektetők számára biztosabb közép- és hosszú távú kilátások kapcsolódnak. |
1.4 |
Az EGSZB szerint fel kell gyorsítani az Euro 6-os korlátozások alkalmazását a könnyű dízelmotorok valós vezetési körülmények között mért NOx-kibocsátásaira, csakúgy mint a kétütemű motorok helyettesítését, mivel kétségesnek tartja, hogy ezen intézkedések bevezetése már 2020-tól képes lenne eredményeket felmutatni. |
1.5 |
Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a „Tiszta levegőt” programban, valamint a 2020–2030-ra szóló éghajlat- és energiapolitikai keretben meghatározott végső célját, amely szerint a kibocsátások határértékét a jelenlegi referenciaérték és a technikailag kivitelezhető maximális csökkentés (MTFR) közötti eltérés 70 %-os csökkentésében (gap closure) határoznák meg. |
1.6 |
Az EGSZB úgy véli, hogy ennek az eredménynek az eléréséhez – amelyet az összes okozó félnek alkalmaznia kell és végre kell hajtania – az alábbi intézkedések eltökélt véghezvitelére van szükség:
|
1.7 |
Az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal, hogy az uniós szabályozásokba be kell építeni a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló, 1979. egyezmény jegyzőkönyvének módosításait. |
1.8 |
Jóllehet a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló felülvizsgált irányelvjavaslat hosszú távú célkitűzései vitathatatlanok, az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2025-re elérendő célok nem kötelező érvényűek, hogy ezzel biztosítsák maradéktalan végrehajtásukat. |
1.9 |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a regionális politikai intézkedésekbe be kell építeni az egészséges és tiszta levegő megőrzését, mivel úgy véli, hogy – a nagy mennyiségben felhalmozódott szennyeződés, valamint a regionális meteorológiai körülmények miatt – a levegőminőség kezelése csak az uniós kibocsátáscsökkentési politikák támogatásával lehetséges. |
1.10 |
A nemzeti kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak, a levegő minőségére vonatkozó pontos tervek – azaz a levegőminőség védelmére vonatkozó regionális intézkedési tervek – kidolgozása révén, folyamatosan törekedniük kell olyan konkrét intézkedésekre, amelyek csökkentik a káros kibocsátásokat, különös figyelemmel a következő ágazatokra: termelés, mezőgazdaság, szolgáltatások, magánszektor, energiatermelés és -ellátás. Az Európai Bizottságnak egyértelmű üzenetet kellene közvetítenie az intézkedések hatékony alkalmazásáról a kötelezettségeket megszegő tagállamok elleni gyors és határozott fellépéssel. Az EGSZB elismeri azonban, hogy már több tagállamban tettek a megfelelő irányba mutató lépéseket. |
1.11 |
A különböző intézkedésekbe be kell vonni a szakmai szervezeteket, a szervezett civil társadalmat, az NGO-kat, a szolgáltatásokat, az összes szintű képzési központot és a kutatóközpontokat egy egyre jobb minőségű levegő célkitűzésének elérése érdekében, amely elengedhetetlen a polgárok és a környezet jóléte szempontjából. |
1.12 |
Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy meg van győződve arról, hogy új lendületet kell adni az európai gazdaság fenntartható fejlődésének, amely előtérbe helyezi polgárai életének, munkájának és egészségének minőségét, valamint a környezet védelmét, és szorosan kapcsolódik az Európa 2020 stratégia összes többi politikai prioritásához; teljes mértékben illeszkedik a minőségi gazdasági növekedésen alapuló, a bolygó egyensúlya felé történő átmenet globális stratégiájába, hozzájárul a szegénység és a társadalmi igazságtalanság megszüntetéséhez, ugyanakkor megőrzi az erőforrásokat a következő generációk számára. |
2. Bevezetés
2.1 |
A levegőszennyezés jelentős veszélyt jelent az emberi egészség és a környezet számára: légzőszervi problémák, korai halálozás, eutrofizáció, valamint az ökoszisztémák romlása a nitrogén- és a savas ülepedések miatt, és ez csupán néhány ennek a helyi és egyben határokon átnyúló problémának a következményei közül. |
2.2 |
Az utóbbi évtizedekben az EU és a nemzetközi közösség által elfogadott politikák már értek el sikereket a levegőszennyezéshez köthető bizonyos problémák mérséklése terén, például a savas esők jelenségét okozó kén-dioxid-kibocsátás csökkentése esetében, amelyet több mint 80 %-kal sikerült csökkenteni. |
2.3 |
Ugyanakkor a fenti eredmények ellenére az EU még messze van hosszú távú célja elérésétől, vagyis a levegőminőség oly mértékű javulásától, amellyel meg lehet szüntetni az emberi egészségben és a környezetben okozott jelentős károk kockázatát; a finom részecskék és a troposzférában található ózon továbbra is súlyos problémákat okoznak, amelyek az Európai Bizottság becslései szerint (1) évente mintegy 406 ezer halálesethez vezetnek. |
2.4 |
A finom részecskék és az ózon továbbra is súlyos egészségi kockázatokat hordoznak: az ezekre az anyagokra vonatkozó határértékeket rendszeresen túllépik. |
2.5 |
Az Európai Bizottság becslései szerint a társadalom levegőszennyezésből adódó egészségügyi kiadásai 330–940 milliárd euróra rúgnak évente; míg a 2030-ig kitűzött célok 44–140 milliárd eurónyi megtakarítást tennének lehetővé. |
2.6 |
Az Európai Bizottság szerint 2010-ben az EU-ban a levegőszennyezés nem csupán több százezer korai halálozásért tehető felelőssé, de a földterületek mintegy kétharmad részét is káros szennyeződéseknek tette ki. És mindezért a kibocsátások okolhatók. |
2.7 |
Ami az európai polgárok egészségét illeti, mintegy 4 milliárd euróra becsülik az egészségügyi kiadásokat és 100 millióra az évente elveszett munkanapok számát. |
2.8 |
Nemzetközi szinten a tagállamok 2012 decemberében úgy határoztak, hogy felülvizsgálják a levegőminőségre vonatkozó éves normákat, és a szálló por esetében 12 μg/m3 küszöbértéket határoznak meg, amely jóval alatta van a jelenlegi uniós normának (25 μg/m3); Kínában a kormány úgy határozott, hogy – csak a pekingi agglomerációban – beruház a levegőminőség ellenőrzésébe, és e célra 160 milliárd eurót fog fordítani a következő öt esztendőben. Az EU így lemaradni látszik a nemzetközi intézkedésekhez képest. |
3. Általános megjegyzések
3.1 |
Az EGSZB egyetért a levegőminőség jelentős javítására irányuló általános célkitűzéssel, mely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás révén valósulhatna meg, az egészség és a környezet védelmében, ahogyan azt a levegőszennyezésről szóló átdolgozott 2005. évi stratégia, majd pedig a „Tiszta levegőt Európának” program rögzítette. |
3.2 |
Ezeknek a kibocsátáscsökkentési céloknak a meghatározása az egyes tagállamok számára már az elejétől fogva költséghatékonysági vizsgálatok alapján történik az eltérő környezeti körülmények miatt. Az előírt kibocsátáscsökkentési értékek országonként eltérőek a következő elvnek megfelelően: „azonos mértékű csökkentés helyett differenciált megközelítés”. |
3.2.1 |
Tekintetbe véve a levegőszennyezés okozta károkat az egészségre, az életminőségre és az ökoszisztémákra nézve, az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a levegőminőség nem szerepel megfelelő súllyal az európai és a nemzetközi politikai menetrendben, és a fenntarthatóbb gazdaság felé tartó átmenet elősegítése szempontjából fontosnak tartja a vállalkozások és a befektetők számára egy közép- és hosszú távú perspektívával rendelkező, 2030-ra elérendő cél meghatározását. |
3.3 |
A levegőszennyezésről szóló stratégia felülvizsgálatában megfogalmazott cél, hogy véget vessenek a létező minőségi normák jelenlegi megsértésének, hogy legkésőbb 2020-tól lehetővé váljon azok teljes körű betartása az Euro 6 szabvány alkalmazása révén a könnyű dízelmotorok „normál vezetése” során mért NOx-kibocsátásának csökkentésével. Az EGSZB kétségbe vonja, hogy ezek az intézkedések elérhetővé tennék a kívánt hatásokat 2020-ra, mivel a kötelezettség csak 2017-ben lép hatályba, és a jelenlegi gépjárműpark megújulása vélhetőleg nem fejeződik be 2017-re. |
3.4 |
A stratégia továbbá helyi és regionális szinten végrehajtott intézkedéseken alapul, és magában hordozza az ilyen jellegű intézkedések összes természetes korlátait: eddig a regionális szinten hozott intézkedések hatása korlátozott maradt elsősorban a nagy mennyiségben felhalmozódott szennyeződés és a regionális éghajlati viszonyok sajátosságai miatt. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a levegőminőség kezelése ezeken a szinteken csak akkor működhet, ha az EU forrásoknál történő kibocsátáscsökkentésre vonatkozó politikái támogatják. |
3.5 |
Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak számos egyformán lényeges és fontos szempontot kell figyelembe vennie:
|
3.5.1 |
Az EGSZB úgy véli, hogy uniós és tagállami szinten is fenn kell tartani a kutatás és az innováció, illetve az oktatás és a képzés számára biztosított prioritást, melyeknek a gazdasági növekedés újraindítására és a fenntartható foglalkoztatásra, illetve az európai gazdaság minőségi újraiparosítására kell irányulniuk, elsősorban a kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások számára anélkül, hogy alávetnénk őket a jelenlegi európai költségvetési korlátozásoknak. |
3.6 |
Ezenkívül az EGSZB szerint biztosítani kell az új, felülvizsgált stratégia és az Unió többi politikája közötti koherenciát. Így például megjegyzendő, hogy jóllehet a házi tűzifa égetése finom szálló por (PM 2,5) kibocsátásával jár, ösztönzi a foglalkoztatást mint alternatív energiaforrás, ugyanakkor szükség lenne a készülékek kibocsátás szempontjából történő besorolására, valamint gazdaságosságuk értékelésére. |
3.7 |
Az EGSZB mindenesetre úgy véli, hogy az éghajlatról szóló nemzetközi egyezményekben 2015-ig figyelembe kellene venni számos egyformán lényeges és fontos tényezőt. |
3.8 |
Az EGSZB hangsúlyozza a köz-magán társulások európai szintű ösztönzésének fontosságát, a Tiszta égbolt 2 2014–2020 kezdeményezés számára indított közös vállalkozás mintájára, a légi közlekedés kibocsátásainak csökkentése érdekében, valamint a 71/2008/EK rendelet és a Horizont 2020 program kutatási tevékenységeihez való hozzájárulás céljából. |
4. Részletes megjegyzések (I)
4.1 Az 1979. évi egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről.
4.1.1 |
A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezmény (LRTAP-egyezmény), amely az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) égisze alatt jött létre, nemzetközi szinten a fő jogi keretét jelenti a levegőszennyezés korlátozására és fokozatos csökkentésére irányuló együttműködés és intézkedések számára, nyolc jegyzőkönyve, köztük az 1999. évi jegyzőkönyv révén. |
4.1.2 |
Az EGSZB egyetért a jegyzőkönyv módosításainak közösségi elfogadásával. |
4.2 A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló felülvizsgált irányelvjavaslat
4.2.1 |
Az irányelvjavaslat rögzíti a tagállami kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket 2020-ig, 2025-ig és 2030-ig, minden egyes tagállam esetében, a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), az ammónia (NH3), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, a finom szálló por (PM 2,5) és a metán (CH4) éves kibocsátásának százalékában, e szennyezőanyagok 2005-ben a tagállamokban mért összes kibocsátásához viszonyítva. |
4.2.2 |
Az elmúlt 20 évben jelentős előrelépés történt az Unióban az emberi eredetű légköri kibocsátások és a levegőminőség területén az Unió és a tagállamok által a levegőszennyezéssel kapcsolatban elfogadott szakpolitikáknak és stratégiáknak köszönhetően, melyek azt a hosszú távú célt tartják szem előtt, hogy a levegő minősége ne jelentsen semmilyen jelentős veszélyt és kockázatot az emberi egészségre és a környezetre, ahogyan az a 7. környezetvédelmi cselekvési programban áll (2). |
4.2.3 |
Ez magától értetődőnek tűnik, ugyanakkor a fejlődés egyértelműen lelassult a levegőminőség tekintetében, és a jelenlegi célok nem érik el azt a szintet, amelyet a tagállamok elérhetnének, ha teljes mértékben megfelelnének a hatályos európai jogszabályok által előírt kötelezettségeknek. |
4.2.4 |
Jóllehet a hosszú távra javasolt minőségi célokat gyakorlatilag senki nem vitatja, az EGSZB csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a 2025-re kitűzött célok nem kötelező érvényűek, tekintettel a jelenleg hatályos célok betartatásával kapcsolatos nehézségekre. |
4.2.5 |
Az EGSZB szerint szélesebb fórumokat kellene szervezni szakmai és interaktív párbeszédek kibontakoztatására az irányelvjavaslat rendelkezéseinek az érvényesítéséhez. |
4.3 A közepes tüzelőberendezésekből származó kibocsátásokról szóló irányelvjavaslat
4.3.1 |
Az EGSZB szerint a közepes, 1 és 50 MW közötti névleges bemenő hőteljesítményű, széles körben alkalmazott tüzelőberendezésekből származó légköri szennyező anyagok kibocsátásai ellenőrzésének kiterjesztését egyszerűsített és kevéssé költséges eljárással kell megoldani, a kis- és középvállalkozások, illetve az induló vállalkozások, valamint a helyben nagy számban jelen lévő kisebb méretű infrastruktúrák fejlődésének ösztönzése érdekében. |
5. Részletes megjegyzések (II)
5.1 |
A légköri szennyező anyagokat különböző források bocsáthatják ki, és nagy távolságra képesek eljutni. |
5.2 |
A „Tiszta levegőt Európának” program teljes körű megvalósításához a régióknak – a szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalommal való konzultációt követően – ki kell dolgozniuk és el kell fogadniuk a levegőminőség védelmére vonatkozó regionális intézkedési terveket (PRIA), melyekben figyelembe kell venni a következőket:
|
5.3 |
Az Európai Bizottság „Tiszta levegőt” csomagja – a politikai menetrenddel ellentétesen – folytatja és megerősíti a levegőszennyezés elleni küzdelem folytatása érdekében eddig kidolgozott politikákat. |
5.3.1 |
Az EGSZB szerint a folyamat szempontjából alapvető fontosságú a helyi és regionális önkormányzatok bevonása a nemzeti hatóságokkal együtt, valamint a szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalommal együttműködve. |
5.4 A „Tiszta levegőt” csomag helyi végrehajtási terveivel kapcsolatos javaslatok
5.4.1 |
A „Tiszta levegőt” csomag helyi végrehajtása során azonosítani kell a különböző tervek között szükséges szinergiákat:
|
5.4.2 |
A területi szintű végrehajtás során figyelembe kellene venni a helyi gazdasági és termelési viszonyokhoz köthető, legsürgősebb intézkedéseket is, szabályozni kellene a biomassza égetését, valamint kötelezettségeket és ösztönzőket kellene biztosítani a gépjárműpark megújítására. |
5.5 |
A kén-dioxid-kibocsátás (SO2) további korlátozására vonatkozó intézkedésekre elsősorban azokban a régiókban van szükség, ahol jelentős az ipari égetési tevékenység, illetve energiatermelés és a tüzelőanyagok átalakulása történik. |
5.6 A mezőgazdaságban hozott intézkedések
5.6.1 |
A több tagállamban már hatályos intézkedések mintájára az EU egész területén, így elsősorban a túlnyomóan agrárjellegű régiókban intézkedéseket kell hozni az ammónia (NH3), a dinitrogén-oxid (N2O), a metán (CH4) és az illékony szerves vegyületek csökkentésére. A nitráttartalmú műtrágyák és a hígtrágya használata az NH3-kibocsátás fő forrása (98 %), amely, reakcióba lépve az SO2-vel és az NO2-vel ammóniumsókat hoz létre, melyek a szálló por fő komponensei. |
5.6.2 |
Nagyon fontosnak tűnik a nitrátirányelv (91/676/EGK) teljes mértékű betartatása, a trágya tárolására használt tartályok lezárása, anaerob biológiai lebontáson alapuló újrafeldolgozó rendszerek létrehozása a fermentációs maradék előállításához, melyek a műtrágyákhoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá a trágya, illetve a belőle származó, egészségre káros szennyvíz terjedésének kezelése. Az intézkedéseknek azonban tekintetbe kell venniük a gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek közötti egyensúlyt. A mezőgazdaságban a kibocsátások csökkentése nagyon összetett kérdés, ezért nagyobb mennyiségű forrást kell biztosítani kutatásra és fejlesztésre. |
5.6.3 |
Kevés szálló port kibocsátó mezőgazdasági járműveket kell használni. |
5.6.4 |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazatra már egy sor rendelkezés vonatkozik, amelyek teljes végrehajtása még várat magára, és ismételten annak a meggyőződésének ad hangot, hogy az Európai Bizottság elszalasztotta az alkalmat egy, a kibocsátásokat szabályozó, egységes szerkezetbe foglalt jogi keret létrehozására. A szarvasmarha-fajták nem kerültek a közlemény hatálya alá. Vannak azonban más szabályok a szarvasmarha-fajtákkal kapcsolatban, amelyek az ammóniakibocsátás fő előidézői. |
5.7 A városközpontokban bevezetendő intézkedések
5.7.1 |
A városi agglomerációkban és a nagyforgalmú helyeken különös figyelmet kellene szentelni a PM2 és a PM10-kibocsátásnak (10 mikrométer alatti belső átmérőjű finom porok), a CO- és a CO2-kibocsátásnak (szén-monoxid és szén-dioxid), valamint az NOx csökkentésének. A dízelmotorokban a részecskeszűrők, csakúgy mint a kísérleti benzinszűrők, a kibocsátások több mint 90 %-át képesek felfogni (zárt rendszerű részecskeszűrők). |
5.7.2 |
A nagyforgalmú helyekre néző oktatási intézményekben és irodaházakban nagyon fontos az átlátszatlan és az átlátszó függőleges felületek szigetelése az illékony szerves vegyületek okozta, valamint a finomporszennyezés (PM10 és PM2,5) mérséklésére (3). |
5.8 A közlekedés terén helyi, regionális, tagállami és közösségi szinten bevezetendő intézkedések
5.8.1 |
Akár a kereskedelmi, akár a személyszállító járművek esetében, a közlekedés korlátozása érdekében, illetve ösztönzőként, az Euro 3-as szabványnak megfelelő járműveket Euro 5-ös és 6-os járművekkel kell helyettesíteni. Ugyanígy le kell cserélni a kétütemű, Euro 1-es motorokat (motorkerékpárokat, robogókat, láncfűrészeket és fűnyírókat). Ezért helyi, regionális és tagállami szinten a következő intézkedésekre lenne szükség: |
5.8.1.1 |
Amint lehetséges, még a 2017-es határidő eljövetele előtt, megfelelő módszerek elfogadása közösségi és tagállami szinten a könnyű dízelmotorú járművek NOx-kibocsátásainak mérésére, tekintettel a városi levegőminőségre gyakorolt negatív hatásukra. |
5.8.1.2 |
A GPL (cseppfolyósított propán-bután gáz) és a metán, továbbá a hidrogén, a cseppfolyósított földgáz, az etanol és egyéb bioüzemanyagok terjedésének elősegítése tagállami és regionális szinten. A villamos energia felhasználásával történő mobilitás ösztönzése és a feltöltéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése. A forgalomban lévő járművek kibocsátási kategóriájának azonosítása egy beépített elektronikus rendszer segítségével. |
5.8.1.3 |
A metángáz-szolgáltatás fejlesztése a vállalatoknak és a településeknek a hálózatépítésre vagy a meglévő hálózatok fejlesztésére uniós, tagállami és helyi szinten biztosított pénzügyi támogatással. |
5.8.1.4 |
A helyi tömegközlekedésbe történő beruházások finanszírozása tagállami és helyi szinten társfinanszírozott többéves uniós projekteken keresztül. Az autóbuszok legyenek:
|
5.8.1.5 |
Ki kellene használni a rögzített struktúrák, információs technológiák és közlekedési módok közötti lehetséges kölcsönhatásokat. Különösen támogatni kellene a fotokatalitikus vegyületeket használó anyagok alkalmazását, melyekben a titán-dioxid nanopigmentjei reakcióba lépnek, és lebontják a szennyező anyagok molekuláit, így azok ártalmatlanná válnak az egészségre (utak, közlekedési akadályok, burkolatok, egyéb épített műtárgyak). Ezzel kapcsolatban érdekesek az aktív COAT-Italcementi szabvány szerint épült autópályák, melyek tisztítják a levegőt, és az erős fénnyel szemben fényvisszaverő tulajdonságúak. |
Kelt Brüsszelben, 2014. július 10-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Henri MALOSSE
(1) COM(2013) 918 final.
(2) COM(2012) 710 final.
(3) Vö. UNI EN 15242/2008. sz. szabvány: Az épületek szellőzése – A levegőáramlás meghatározásának kiszámítási módszerei az épületekben, beleértve a beszivárgást is.