26.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 424/1


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedések

legjobb gyakorlatok (feltáró vélemény a görög elnökség felkérésére)

2014/C 424/01

Előadó:

Christa SCHWENG

2013. december 6-i levelében Theodoros SOTIROPOULOS nagykövet a görög elnökség nevében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikkének megfelelően felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy készítsen feltáró véleményt a következő tárgyban:

A fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedések – legjobb gyakorlatok

(feltáró vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2014. május 13-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. június 4–5-én tartott, 499. plenáris ülésén (a június 4-i ülésnapon) 124 szavazattal 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet politikai prioritásnak tekinti. Ahhoz, hogy a ma fiataljai a holnap Európáját alakíthassák, perspektívákra van szükségük a saját döntéseiknek megfelelő életre, melyhez a képzettségeiknek megfelelő munkahely is hozzátartozik. Csak a növekedésre irányuló stratégia – melynek célja a versenyképesség erősítése és a beruházók és háztartások bizalmának visszaszerzése –, valamint a fenntartható beruházások és egy konjunktúraprogram képesek ösztönözni a munkaerő iránti keresletet.

1.2

Ahhoz, hogy a vállalatokat arra biztassuk, hogy a gazdaságilag bizonytalan időkben is alkalmazzanak új, gyakran tapasztalatlan munkaerőt, megfelelő ösztönzők szükségesek. Ide tartozik egy olyan oktatásügy, amely szakmai és személyes szinten alapot ad a pályakezdéshez, a szakképzést közelebb hozza a munkaerő-piaci igényekhez, valamint erősíti a vállalkozói szellemet. Ezenkívül dinamikus és integratív munkaerőpiacra is szükség van, ahol az emberek olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek fontosak az európai gazdaság versenyképességéhez, a társadalmi összetartáshoz és a hosszú távon fenntartható növekedési kilátásokhoz. Megfelelő reformokkal egyensúlyt kell elérni a rugalmasság és a biztonság között. Ezt leginkább a szociális partnerek bevonása révén lehet elérni.

1.3

A fiatalokat a pályaválasztásnál képzett szakmai tanácsadóknak kell segíteniük. A középtávon, különösen helyi szinten szükséges munkaerő elemzése kedvező hatással lehet a pályaválasztásra. Azok a tagállamok, amelyekben az oktatási rendszer az elméleti mellett gyakorlati képzést is kínál, a válság folyamán a fiatalok európai összehasonlításban viszonylag alacsony szintű munkanélküliségével tűntek ki. Az EGSZB meg van győződve a munkán alapuló szakmai képzési modellek – mint például az egyes tagállamokban létező duális képzési rendszerek – sikerességéről. Ezek a képzési modellek különösen akkor sikeresek, ha minden érintett fél (munkaadók és munkavállalók, érdekképviseleti szervezeteik, valamint a közszféra is) vállalja a saját felelősségét.

1.4

Az iskolából a szakmai életbe való átmenet során fontos szerepet kapnak az állami foglalkoztatási szolgálatok is. Ezeknek azonban megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy ne csak a munkanélkülieket támogassák a munkakeresésben, hanem a keresleti oldallal is szoros kapcsolatot tartsanak fenn.

1.5

A szociális partnereknek a növekedési stratégiába, munkaerő-piaci reformokba, képzési programokba és az állami foglalkoztatási szolgálatok reformjaiba való bevonása, valamint az ifjúsági szervezeteknek az ifjúsági garancia megvalósításába való bevonása biztosítja a népesség széles körének egyetértését és ezáltal a társadalmi békét. Csak a közösen meghozott döntések képesek tartós változást előidézni.

2.   Bevezetés

2.1

A fiatalok munkanélkülisége elleni hatékony küzdelem a jelen egyik legnagyobb kihívása. A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája mindig magasabb volt, mint a 24–65 évesek korcsoportjáé, a pénzügyi és gazdasági válság azonban különösen erősen sújtotta a munkaerőpiacra belépni készülő fiatalokat. Míg az Eurostat (1) szerint a fiatalok munkanélküliségi rátája 2008 végéig a kétszerese volt az össznépességének, 2012 végére az össznépesség munkanélküliségi rátájának 2,6-szeresére emelkedett.

2.2

Ennek oka, hogy a gyenge, illetve negatív növekedés, a belső kereslet visszaesése, a közszférabeli megtakarítások és az ezzel összefüggő létszámstop miatt kevesebb a munkahely, ezt pedig súlyosbította a képzés és a munkaerőpiac terén idejében végrehajtandó strukturális reformok elmulasztása, a képzettségek hiánya és a munkaerőpiacon nem keresett képzettségek.

2.3

A fiatalok munkanélküliségi rátája a 15–24 éves munkanélküliek arányát fejezi ki a kereső tevékenységet folytató ugyanilyen korúak számához képest. 2013-ban az EU-28-ra vonatkozóan ez 23,3 % volt. Az Eurostat (2) második mutatóként a fiatal munkanélküliek arányát számolja ki (a 15–24 éves munkanélküliek arányát az ugyanilyen korú össznépességhez képest), amely az EU-ban 2013-ban 9,8 % volt. Ez a mutató azt jelzi, hogy ebben a korcsoportban számos fiatal képzésben vesz részt, és egyáltalán nem áll a munkaerőpiac rendelkezésére. A tagállamokat igen különbözően érinti a fiatalok munkanélkülisége: A fiatal munkanélküliek aránya a németországi 4 %-tól a spanyolországi 20,8 %-ig, a fiatalok munkanélküliségi rátája a németországi 7,9 %-tól a görögországi 58,3 %-ig terjed.

2.4

Még ha tisztázzuk is, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája nem adja meg, hogy az összes fiatal hány százaléka munkanélküli, akkor is megállapítható, hogy a fiatalok jelentős aránya keres munkát.

2.5

A fiatalok közül különös figyelmet érdemel az úgynevezett NEET-fiatalok (not in employment, education or training – nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő) csoportja: az Eurofound (3) szerint a NEET-fiatalok esetében nagyobb a veszélye annak, hogy később is csak bizonytalan munkahelyeket találnak, és a korán megélt frusztráció révén hajlamosabbá válnak a szegénységre, társadalmi kirekesztettségre és radikalizálódásra. Annak költségei, hogy ezek a fiatalok távol maradnak a munkaerőpiacról, óvatos becslések szerint is 153 milliárd eurót tesznek ki, ami az európai GDP 1,2 %-ának felel meg.

2.6

Az EU egyes tagállamaiban – a fiatalok munkanélküliségétől függetlenül – egyre nagyobb az olyan üres állások száma, amelyeket nem tudnak betölteni. Ez különböző ágazatokban dolgozó szakmunkásokat, a matematikával, informatikával és új technológiákkal kapcsolatos, magas képzettséget igénylő szakmákat érint, valamint középvezetői álláshelyeket is, ahol horizontális kompetenciákkal (kommunikációs készség, csapatszellem, vállalkozó szellem stb.) rendelkező emberekre van szükség.

3.   Európa válasza a fiatalok munkanélküliségére

3.1   Az ifjúsági garancia

3.1.1

Az Európai Bizottság közleményeiben (4) 2011 óta található meg az ifjúsági garancia ötlete. Az EU miniszteri tanácsa 2013. áprilisban fogadott el egy ajánlást az ifjúsági garancia létrehozásáról. Az ifjúsági garancia megvalósításának célja, hogy minden 25 év alatti fiatal tanulmányai befejezését vagy munkahelye elvesztését követően négy hónapon belül jó ajánlatot kapjon munkahelyre, továbbképzésre, szakmai gyakorlatra vagy gyakorlati helyre.

3.1.2

Az ifjúsági garancia intézkedéseinek többsége az Európai Szociális Alapból társfinanszírozható. Ezenfelül 20 tagállam számára a magas regionális ifjúsági munkanélküliségi rátájuk (legalább egy régióban 25 %-nál magasabb) alapján további eszközök állnak rendelkezésre a foglalkoztatási kezdeményezésből.

3.1.3

Az európai szemeszter keretében a megvalósítási tervek értékelését és felügyeletét be kell építeni az országspecifikus ajánlásokba, hogy biztosítható legyen, hogy az ifjúsági garancia összhangban álljon az „Európa 2020” stratégia céljaival.

3.1.4

Az Európai Beruházási Bank 2013-ban elindította a 6 milliárd euróval finanszírozott „Munkahelyek a fiatalok számára – Beruházás a készségekbe” programot. A program 2014-ben és 2015-ben is ugyanilyen összegű támogatásban részesül majd.

3.2   Az európai szociális partnerek cselekvési kerete a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemhez

Az európai szociális partnerek 2013. júniusban intézkedési keretet (5) fogadtak el az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozóan. Az intézkedési keret a jó gyakorlat jelenlegi és új példáin alapul a négy kiemelt területen: tanulás, átmenet a képzés és a munka közt, foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység. Célja, hogy a tagállami szociális partnereket arra ösztönözze, hogy saját környezetükben megoldásokat találjanak és azokat az adott nemzeti sajátosságokhoz igazítsák.

3.3   Az EGSZB hozzájárulása

3.3.1

Az EGSZB számos véleményben (6), konferencián és meghallgatáson (7) foglalkozott már a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével. A munkaerőpiac megfigyelőközpontja keretében új munkamódszerként alkalmazzák kísérleti tanulmányok kidolgozását bizonyos témákban. Ennek során néhány tagállamból összegyűjtik a szervezett civil társadalom álláspontját, annak megítélése céljából, hogy az európai politikák és intézkedések elérik-e a kívánt hatást. A fiatalok foglalkoztatásának fontos témája az egyik legelső ilyen tárgykör, melyet aktualitása miatt kiválasztottak egy kísérleti tanulmány elkészítéséhez.

3.3.2

Az ifjúsági foglalkoztatási csomagról szóló véleményében (8) az EGSZB megállapította: „Valódi növekedési stratégia szükséges uniós és tagállami szinten ahhoz, hogy elősegítsük egyre több stabil álláshely kialakulását. Ez összehangolt megközelítést kíván meg a versenyképesség fokozására, valamint a befektetők és a háztartások bizalmának helyreállítására törekvő valamennyi szakpolitika és erőfeszítés tekintetében.” Ezenkívül megállapította azt is, hogy az ifjúsági garancia 6 millió eurós finanszírozása nem lesz elegendő.

3.3.3

„A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere” tárgyában készült véleményében (9) az EGSZB utalt arra, hogy a szakmai gyakorlatok fontos kaput nyitnak a munkaerőpiac felé, de nem jelentenek kizárólagos gyógyírt a fiatalok munkanélküliségére. Amellett, hogy a szakmai gyakorlatokat nagyobb mértékben be kell építeni a tantervekbe és alapvető szociális védelemmel kell összekapcsolni, ki kell dolgozni olyan iránymutatásokat is, amelyek áttekintést nyújtanak a támogatási lehetőségekről a megosztott pénzügyi felelősséggel járó szakmai gyakorlati modellek kidolgozása érdekében.

3.3.4

Az EGSZB az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló határozatot (10) annak a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben betöltött fontos szerepe miatt is nyomatékosan üdvözölte. Az ÁFSz-eknek tudniuk kell közvetlenül, rugalmasan és kreatívan reagálni a környezetükben zajló változásokra és rövid távú fellépéseket fenntartható megoldásokkal kombinálni. Ennek megfelelő kapacitásban és az elegendő pénzügyi támogatásban kell megmutatkoznia. Az ÁFSz-eknek a munka kínálati oldalára kell erősebben koncentrálniuk, mivel a munkaadók egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek a szükséges munkaerő megtalálását illetően.

3.3.5

A „Megnyíló oktatás” című közleményhez (11) kidolgozott véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy a digitális megközelítés az oktatási rendszerekben hozzájárulhat ahhoz, hogy színvonalasabb és kreatívabb legyen a képzési kínálat. Ahhoz, hogy az „oktatás megnyitása” innovatív módon, új technológiákat és nyitott oktatási segédanyagokat felhasználva történjen egy mindenki számára hozzáférhető tanítási és tanulási környezetben, elengedhetetlen a tanároknak a kezdeményezés kialakításában és végrehajtásában való részvétele, valamint megfelelő képzésük. A sikerhez alapvető fontosságú az összes szereplő mozgósítása és a „tanulási partnerségek” létrehozásának támogatása a társadalomban.

3.3.6

Az alábbiakban EGSZB-tagok által ajánlott projekteket ismertetünk. Mivel többnyire viszonylag új projektekről van szó, gyakran nem állnak rendelkezésre adatok hatékonyságukról és eredményességükről, ezért az értékelés kizárólag a bizottsági tagok tapasztalataira támaszkodik.

3.4   Az oktatási rendszerek reformja

3.4.1

Az európai szemeszter keretében 16 tagállamnak ajánlották, hogy korszerűsítsék oktatási rendszerüket. 12 esetben azt ajánlották, hogy a szakképzést jobban igazítsák hozzá a munkaerő-piaci igényekhez, illetve erősítsék meg a duális szakképzést.

3.4.2

Az oktatási rendszer nemzeti hatáskörbe tartozik és továbbra is oda kell tartoznia. De tapasztalatcsere, társaktól való tanulás és pénzügyi ösztönzők segítségével az európai szint mégis fontos impulzusokat adhat. Az oktatási rendszereket úgy kell kialakítani, hogy a fiataloknak ne csak a kultúrájuk szempontjából alapvető technikákat tanítsák meg, hanem arra is felkészítsék őket, hogy képesek legyenek önállóan reagálni a változó követelményekre, és így személyes pályafutásuk részévé váljon az egész életen át tartó tanulás.

3.4.3

A megfelelő időben nyújtott pályaválasztási tanácsadás és tájékoztatás segíthet a saját adottságok és kompetenciák felismerésében, de fontos felvilágosítást adhat a munkaerőpiac alakulásáról is. Az olyan projektek, mint a „Wiener Töchtertag” (12) (amelynek keretében lányok üzemeket látogatnak, hogy új szakterületekkel és álláslehetőségekkel ismerkedjenek meg), ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy felkeltsük a lányok érdeklődését a műszaki képzések iránt is.

3.4.4

A korai iskolaelhagyásnak sokféle oka lehet, ezért testre szabott intézkedésekre van szükség. Példa erre a „Jugendcoaching” (13) Ausztriában vagy a „Joblinge” (14) Németországban. Itt azok a fiatalok, akiket a rendszerből való kiesés veszélye fenyeget, határozott ideig személyes tanácsadást és mentori segítséget kapnak a megfelelő képzés vagy munkahely megtalálásához.

3.4.5

Az alacsony ifjúsági munkanélküliség jellemezte európai országokban feltűnik, hogy oktatási rendszerük közel áll a munkaerőpiachoz és a vállalkozásokhoz, és minősített, átvihető szakképesítésekkel rendelkezik. A képzés – különféle formákban – részben közvetlenül a cégeknél, részben az iskolában folyik. Ezt azok az uniós intézmények és uniós szociális partnerek is elismerték, amelyek támogatják a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségét (15). A tanulószerződéses gyakorlati képzés az ifjúsági garancia egyik legfontosabb eleme. Sikerének alapját egy széles partnerség képezi, amely a vállalkozások, a munkavállalók és az oktatási intézmények köréből összehozza az érdekelt feleket. A cégek, a munkaerőpiac és a fiatalok igényeihez igazodó duális rendszer létrehozásához alapvetően fontos, hogy a szervezésbe és a megvalósításba szorosan bevonják a vállalkozásközeli intézményeket. Szoros bevonásuknak köszönhetően a szociális partnerek azonosulnak a rendszerrel és segítik annak működését („a rendszer társtulajdonosai” lesznek). Ezen túlmenően a munkaadók felelős magatartására és beruházási hajlandóságára is szükség van. Ha más tagállamok rövid távon nem is tudnak kialakítani egy átfogó tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszert, azonos ágazatokhoz tartozó vállalkozók állandó csoportjával akkor is ki lehetne próbálni például különálló duális képzési programokat. Ehhez az ágazati szociális partnereknek közös képzési normákat és minősítési rendszereket kellene meghatározniuk. Lehetőségként felmerülhet az iskolák közötti megerősített együttműködés is autonómiájuk keretében az egyes vállalatokkal, ahogy ez például Lengyelországban működik.

3.4.6

A Malta College of Arts, Science and Technology (MCAST) egyes évfolyamaival Málta az elmúlt években komoly lépéseket tett ebbe az irányba: az oktatás részben közvetlenül a vállalatoknál folyik. Így a gyakorlati képzését a Lufthansa máltai részlegénél teljesítő 284 diákból 163-an munkahelyhez jutottak.

3.4.7

Az informálisan szerzett képesítések elismerése. A nem formális és informális tanulás útján szerzett tanulási eredmények – különösen a tudás, készségek és kompetenciák – validációja fontos szerepet játszhat a foglalkoztathatóság és a mobilitás fokozásában, és növelheti az egész életen át tartó tanulás iránti motivációt, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy alacsony képesítésű személyek körében.

3.4.8

Most, amikor az Európai Unió a munkanélküliség – főleg fiatalok körében tapasztalható – nagyarányú növekedésével járó súlyos gazdasági válsággal néz szembe, a népesség pedig öregedő tendenciát mutat, a releváns ismeretek, készségek és kompetenciák validációja még fontosabb szerepet kap a munkaerőpiac működésének javításában, a mobilitás elősegítésében, valamint a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítésében.

3.5   Intézkedések az iskolából a szakmai életbe való átmenet megkönnyítésére

3.5.1

Képesítések és (szak)képzési intézkedések. A munkatapasztalat hiánya fontos tényező a tekintetben, hogy a vállalkozások gazdaságilag nehéz időkben miért vonakodnak a fiatalok alkalmazásától. A tisztán elméleti oktatás a tanultak gyakorlati alkalmazásának követelménye nélkül egyre nyilvánvalóbban akadályozza a munkaerőpiacra való bejutást.

3.5.2

A „Thinking outside the box on recruitment” elnevezésű litván projekt célja, hogy a fiatalokat felkészítse a munkára, és megfelelő vállalatoknál keressen számukra gyakornoki helyet. Hasonlóan működnek az osztrák munkaügyi szolgálat „Implacement-alapítványai” (16), amelyek a személyzeti szükségletüket lefedni nem tudó vállalatokat összehozzák az adott munkahely tekintetében hiányosan képzett munkakeresőkkel. A képzési és létbiztonsági költségeket megosztják a munkaügyi hatóság és a vállalatok között. Az értékelésekből kiderül, hogy a program lejárta után három hónappal a résztvevők mintegy 75 %-ának van munkahelye.

3.5.3

Franciaországban a szakmaközi szociális partneri megállapodásoknak köszönhetően 2011 óta különféle programok indultak kifejezetten a (felső)oktatási képesítéssel rendelkező vagy nem rendelkező fiatalok számára, hogy támogassák őket a munkahelykeresésben. E programok egyik legfontosabb eleme az álláshirdetésekre való jelentkezéshez segítséget nyújtó tanfolyam. A program értékelésekor kimutatták, hogy a résztvevők körében 65 %-os volt a munkaerő-piaci integráció, ami 18 %-kal meghaladja a kontrollcsoportra jellemző arányt.

3.5.4

Írországban a „Jobbridge” (17) elnevezésű program segítségével 6–9 hónapos, különböző vállalatoknál végzendő gyakornoki munkát kínálnak olyan fiataloknak, akik már legalább 78 napja szociális segélyben részesülnek. A gyakornokok a szociális segély mellett heti 50 eurót kapnak. Bírálandó, hogy azok, akik az iskola mellett például részmunkaidőben dolgoznak, képzésüket követően nem vehetik igénybe ezt a programot, mert nem részesülnek szociális segélyben. Az EGSZB szerint korábban meg kellene kezdeni a mozgósító intézkedéseket, mivel a hosszú várakozási idő elbátortalanítja az embereket ahelyett, hogy támogatná a munkába állást.

3.5.5

A skót önkéntes szervezetek tanácsa 2011-ben indította el a „Community Jobs Scotland” elnevezésű programot. Ez a program fiatal munkanélküliekre irányul, és társadalmi segélyszervezetekkel dolgozik együtt, amelyek 6–9 hónapra számos ágazatban munkahelyet kínálnak mind a magasabban, mind az alapfokon képzett fiataloknak. A fiatalok valódi munkahelyet kapnak, helyt kell állniuk a kiválasztási folyamatban, és fizetésben, illetve továbbképzésben részesülnek. A fiatal résztvevők száma meghaladta a 4  000-et, 47,3 %-uk közvetlenül álláshoz jutott, 63,6 %-uk pedig közvetett módon további tanfolyamokon és önkéntes tevékenységekben vehetett részt.

3.5.6

Dániában a szakszervezetek és foglalkoztatási alapok a köz- és magánszférabeli munkaadókkal együttműködésben gyakornoki helyeket hoznak létre a képesítéssel rendelkező fiatalok számára, hogy azok munkatapasztalatot szerezhessenek és szakosodni tudjanak saját területükön. A gyakorlat elvégzése után a résztvevők mintegy 60 %-a állást talált, habár pontosabb adatok csak a projekt 2014. áprilisi lezárása után állnak majd rendelkezésre.

3.5.7

Az ILO által kitüntetett, „Moje izkušnje” (18) („Az én tapasztalatom”) elnevezésű szlovén projekt egy online platform segítségével kapcsolja össze a diákokat és a munkaadókat, amelyre a diákok feltölthetik munkatapasztalatukat. Emellett tanúsítványokat bocsát ki a munkatapasztalat igazolására.

3.5.8

Spanyolországban a „Novia Salcedo Alapítvány” elnevezésű nonprofit kulturális magánszervezet olyan programot kínál a gyakornokoknak, amelynek keretében a szakmai képesítéssel rendelkezőknek az elméleti tanulás és a vállalatoknál megszerzendő gyakorlati munkatapasztalat ötvözésével nyújt segítséget. Az értékelések szerint a program elvégzése után a résztvevők több mint 52,23 %-a munkaszerződést kapott.

3.5.9

A Cseh Köztársaságban a munkaadók és a szakmai szervezetek partnerként vesznek részt a „POSPOLU” („Együtt”) elnevezésű projektben, amely az oktatás szervezeti struktúrájának módosítása és a munkahelyalapú tanulás megerősítése mellett száll síkra azzal, hogy partnerségeket hoz létre iskolák és vállalkozások között, illetve módosítási javaslatokat dolgoz ki a tananyagokra vonatkozóan. A projekt elsősorban a gépgyártási, elektrotechnikai, építőmérnöki, közlekedésmérnöki és informatikai szakképzést veszi célba.

3.5.10

Portugáliában a technológiai központok hálózata két projektet támogat („Think Industry” és „F1 in Schools”), amelyek a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen új ágazati készségekre összpontosítanak, olyan aktív megközelítést alkalmazva, amelynek jegyében ösztönzik a különféle eszközök és gépek használatát, közben pedig biztosítják a szükséges ismereteket egy valódi mini Forma1-es autó megépítéséhez és az ötlet/projekt piacra dobásához. Az iskolák és az ipar között kialakított partnerségek célja, hogy a fiatal diákok körében megváltoztassák az ipari karrierről kialakult képet, és a piaci igények felé irányítsák őket (19).

3.5.11

Olaszországban egy hároméves (2014-től 2016-ig tartó) program keretében a tanulószerződés jobb alkalmazása révén a középiskola utolsó két évében tanuló diákok vállalatoknál helyezkedhetnek el adott időszakokra.

3.5.12

A mobilitás ösztönzése. A fiatalok munkatapasztalat-szerzést célzó, határokon átnyúló mobilitásának ösztönzése szintén elősegítheti a tisztán elméleti képzés és az első munkahely közötti szakadék áthidalását.

3.5.13

Jó példa erre az a Németország és Spanyolország közötti kétoldalú megállapodás, amely 2017-ig mintegy 5  000 spanyol fiatal számára biztosít foglalkoztatási és képzési lehetőségeket, de említhetjük a „The job of my life” és a „Make it in Germany” elnevezésű támogatási programokat is, melyek célja, hogy a fiatalokat Németországba hívják, ahol hiányszakmákat tanulhatnak ki. Ehhez fizetik számukra a hazájukban végzendő előkészítő német nyelvtanfolyamot, az utazással és költözéssel kapcsolatos költségek egy részét, valamint a szakmai gyakorlat előkészítéseképpen Németországban végzendő nyelvtanfolyamot. Ha a gyakorlat teljesítése után a munkaadó elégedett, lehetőség van egy 3–3,5 éves képzésre, amelynek során a képzési juttatást pénzügyi támogatás egészíti ki, és a fiatalok mentori segítséget kapnak az iskolában, a cégnél és mindennapjaikban.

3.5.14

Az „Integration durch Austausch” elnevezésű programban a rosszabb munkaerő-piaci esélyekkel rendelkező csoportok szakmai integrációját a szakágú gyakorlati tapasztalatok másik uniós tagállamban történő megszerzésével támogatják. Ennek az ESZA társfinanszírozásával zajló programnak a félidei mérlegéből kiderült, hogy a cserék lezárta után hat hónappal a résztvevők 41 %-a dolgozott, 18 %-uk szakképzést, 7 %-uk iskolát, 4 %-uk pedig egyetemet végzett.

3.5.15

A munkaerő-piaci kínálat és kereslet jobb összehangolása érdekében elengedhetetlen az EURES reformja. Az EGSZB erről egy külön véleményben fejti ki nézeteit. Alapvetően fontos azonban, hogy az EURES-t ne csak néhány, hanem minden tagállamban foglalkoztatáspolitikai eszközként használják, és mindegyikükben meghirdessék a betöltendő álláshelyeket. A „Your first EURES Job” (20) kezdeményezés is jó példa a fiatal munkaerő határokon átnyúló mobilitásának ösztönzésére: a külföldi munkakezdésből adódó többletköltséghez való hozzájárulás révén a fiataloknak felajánlanak egy első munkahelyet (ami nem képzés vagy szakmai gyakorlat).

3.5.16

Ahhoz, hogy a készségek jobban megfeleljenek az igényeknek, nagyon fontos, hogy megfigyelőközpontokat hozzunk létre a készségigények előrejelzésére és korai feltárására. Ezt regionális és/vagy ágazati szinten, a szociális partnerek közreműködésével kellene megtenni egyfelől azért, hogy gyorsan lehessen reagálni a különböző gazdasági és jogi vagy akár műszaki változásokra, másfelől azért, mert a vállalkozások és a munkaerőpiac követelményeit is itt ismerik a legjobban.

3.6   Intézkedések a hátrányos helyzetű fiatalok integrációja érdekében

3.6.1

A speciális igényű fiataloknak speciális támogatásra is szükségük van, hogy megtalálják helyüket a munkaerőpiacon. Erről a támogatásról Ausztriában a „Jobcoaching” (21) program gondoskodik, amely a fogyatékkal élőket vagy tanulási problémákkal küzdőket egyéni tanácsadás és mentorálás révén támogatja az új munkahelyen töltött első hónapok során. Ezt a támogatást nemcsak a fiatalok, de a vállalkozások számára is felkínálják.

3.6.2

Wales-ben kifejezetten a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok számára dolgozták ki az „Intermediate Labour Market” projektet, amely a munkaerőpiactól leginkább eltávolodott fiataloknak kínál egy jól felépített programot és különféle munkalehetőségeket. A projekt célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a fiatalokat, megismertesse velük az általános magatartási szabályokat, alapkészségekkel ruházza fel őket és segítséget nyújtson nekik az álláshirdetésekre való jelentkezésben. Az összesen 249 résztvevőből 35-en szereztek munkahelyet.

3.6.3

A munkaerőpiactól eltávolodottak integrálására jó példa az U.S. Steel Košice „Equality of Opportunity” (22) elnevezésű projektje, amelynek keretében kifejezetten a Kassa környékén élő romákat foglalkoztatják és képezik ki. Sokan közülük most először érintkeznek a munka világával. 2002 óta több mint 150 roma számára hoztak létre munkahelyet.

3.6.4

A belga „Aktiva” (23) program a 25 év alatti, alacsonyan képzett, legalább 12 hónapja munkanélküli fiatalok esetében a munkaadói társadalombiztosítási járulékok csökkentéséről és öt negyedéven keresztül bértámogatásról gondoskodik.

3.7   Intézkedések a munkaerő-piaci reform érdekében

3.7.1

A munka jövőjével foglalkozó kutatóintézet szerint az 1980-as évek óta Európa több államában liberalizálták a határozott idejű munkaszerződéseket, így gondoskodva több belépési lehetőségről anélkül, hogy meg kelljen kérdőjelezni az elbocsátás elleni védelmet, amely több országban erősen kiépült (24). Ennek következtében a fiataloknak egyre inkább csak határozott időre szóló szerződéseket kínálnak, a határozatlan időre szóló munkaviszonyba való átmenet lehetősége nélkül. Az elbocsátás elleni, erősen kiépült védelem a hosszú munkaviszonnyal rendelkezőket válság idején jobban megvédi ugyan az elbocsátásoktól, mint az újonnan foglalkoztatottakat, de a bizonytalan gazdasági környezetben alighanem akadályozza a fiatal, tapasztalatlan munkaerő felvételét és így erősíti a munkaerő-piaci szegmentációt.

3.7.2

Az EGSZB ajánlja, hogy a rugalmasság és a biztonság közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében a szociális partnerek bevonásával folytassák a munkaerő-piaci reformokat, különösen azokban a tagállamokban, amelyekben nagyon magas az ifjúsági munkanélküliség. Bár a reformok csak középtávon fejtik ki hatásukat, gazdasági fellendülés idején mégis jelentős mértékben elősegíthetik az ifjúsági munkanélküliség gyors csökkenését.

3.8   A vállalkozások ösztönzése fiatalok felvételére

3.8.1

A vállalkozások alighanem könnyebben döntenek a fiatal, tapasztalatlan munkaerő felvétele mellett, ha erre külön ösztönzik őket, gyakran bértámogatás vagy csökkentett társadalombiztosítási járulék formájában. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne torzuljon a verseny és ne gyengüljenek meg a szociális biztonsági rendszerek. Példaként említhetjük azokat a támogatásokat, amelyeket a HRDA (25) ciprusi vállalkozásoknak biztosít fiatal munkavállalókat célzó képzési programok számára. Ezzel különösen a kkv-k tudják megoldani a szükséges képzést és az ezzel összefüggő termeléskiesést a kezdeti szakaszban.

3.8.2

A finn „Sanssi”-kártya (26) igazolja, hogy azok a munkaadók, akik 30 évesnél fiatalabb munkanélkülieket vesznek fel, tíz hónapra bértámogatást igényelhetnek.

3.8.3

Magyarország úgy ösztönzi a vállalkozásokat 25 évesnél -fiatalabb munkavállalók foglalkoztatására, hogy meghatározott időre csökkenti a bruttó fizetést és a társadalombiztosítási járulékokat.

3.8.4

Olaszországban a vállalatok pénzügyi ösztönzésként 12 hónapig kevesebb járulékot fizetnek, ha meghatározatlan időre szóló szerződést kínálnak olyan 18 és 29 év közötti fiataloknak, akik legalább 6 hónapja nem végeznek rendszeresen fizetett munkát, illetve nem rendelkeznek középiskolai vagy szakiskolai végzettséggel.

3.9   Intézkedések a vállalkozások támogatására

3.9.1

A „Vállalkozás 2020” cselekvési tervben (melynek alcíme: „A vállalkozói szellem fellendítése Európában”) (27) a három pillér egyike a vállalkozói ismeretek oktatása, melyek segítségével hozzá lehet járulni a növekedéshez és üzleti vállalkozások alapításához. A „vállalkozói jogosítvánnyal” (28) a fiatalok gazdasági és üzemgazdasági képzésben részesülnek, amely – sikeres vizsga esetén – Ausztriában az önálló tevékenység folytatásához szükséges vállalkozói vizsga helyébe lép.

3.9.2

A „Junior Company” program segítségével 15–19 éves diákok valódi vállalkozásokat alapítanak egy iskolaév időtartamára, és saját fejlesztésű termékeket és szolgáltatásokat kínálnak a valódi piacon, amivel közvetlen tapasztalatot, gazdasági jártasságot szerezhetnek.

3.9.3

Az „Extraordinary EducationTM” elnevezésű projekt egyfelől lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy fesztelen környezetben kipróbáljanak egy üzleti ötletet, másfelől életkortól vagy nyelvismerettől függetlenül alapvető vállalkozói és kommunikatív készségeket közvetít nekik.

3.9.4

Annak érdekében, hogy az új vállalkozások hozzáférhessenek a finanszírozáshoz és ösztönzést kapjanak a munkahelyteremtésre, Románia elengedi a regisztrációs költségeket az újonnan létrehozott vállalkozások számára. Ezen túlmenően a következőkre van lehetőség: adókönnyítés 2–4 munkavállaló számára, legfeljebb 10  000 EUR összegű kölcsön, amely az üzleti terv 50 %-át teszi ki, valamint kormányzati garancia a felvett hitelek 80 %-ára. 2011-től 2014 márciusáig összesen 12  646 kkv-t alapítottak és 22  948 munkahelyet hoztak létre. Csak 188 kkv-t kellett ismét bezárni. Ezt a sikeres programot 2014-ben is folytatják.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 4-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


(1)  Eurostat – Munkanélküliségi statisztikák.

(2)  Eurostat – „Statistics_explained” – A fiatalok munkanélkülisége.

(3)  Eurofound – NEETs.

(4)  „Több lehetőséget a fiataloknak” és a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó csomag.

(5)  Angol nyelven: Framework of actions on youth employment.

(6)  HL C 68., 2012.3.6., 1. o.; HL C 68., 2012.3.6., 11. o.; HL C 143., 2012.5.22., 94. o.; HL C 299., 2012.10.4., 97. o.; HL C 191., 2012.6.29., 103. o.; HL C 11., 2013.1.15., 8–15. o.; HL C 161., 2013.6.6., 67–72. o.; HL C 327., 2013.11.12., 58–64. o.; HL C 133., 2013.5.9., 77–80. o.; HL C 271., 2013.9.19., 101. o. CCMI/118 – EESC-2013-05662-00-00-AS-TRA (előadó: Dumitru Fornea, társelőadó: Tommaso Grimaldi); a HL-ban még nem tették közzé.

(7)  http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.fr.events-and-activities-eu-policies-youth-employment

http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.fr.events-and-activities-skill-mobility-competitiveness

(8)  HL C 161., 2013.6.6., 67. o.

(9)  A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere.

(10)  Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek).

(11)  Megnyíló oktatás.

(12)  Töchtertag.

(13)  NEBA – Jugendcoaching.

(14)  Joblinge.

(15)  A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége.

(16)  http://www.implacement-stiftung.at/

(17)  Jobbridge.

(18)  http://youthpractices.org/assessment.php; 36. o.

(19)  http://www.f1inschools.com/

(20)  European Commission – Your first EURES job.

(21)  NEBA – Jobcoaching.

(22)  U.S. Steel Kosice – Equality of Opportunity.

(23)  Belgium – Activa.

(24)  IZA – Jugendarbeitslosigkeit in Europa.

(25)  Ciprus – A felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkahelyi elhelyezésének és képzésének rendszere.

(26)  Finnország – Sanssi-kártya.

(27)  COM(2012) 795 final.

(28)  Ausztria – Vállalkozói jogosítvány.