29.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 27/4


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre és a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatokról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2013/C 27/03

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2012. március 21-én a Bizottság elfogadta:

a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (a továbbiakban: „a munkavállalók kiküldetéséről szóló javaslat”) (1) és

a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: „a kollektív fellépésről szóló javaslat”) (2).

2.

A két egymáshoz kapcsolódó javaslatot 2012. március 26-án egyeztetés céljából elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

3.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság a javaslatok elfogadása után hivatalosan egyeztetett vele, továbbá hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló javaslat preambuluma hivatkozik erre a véleményre. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javaslattervezetek elfogadása előtt nem adtak számára lehetőséget informális észrevételeinek közlésére.

1.2.   A javaslatok célkitűzései és háttere

4.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló javaslat célkitűzése, hogy az Európai Unió egészében javítsa, fokozza és megszilárdítsa a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv („a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv” (3)) végrehajtásának, alkalmazásának és gyakorlati érvényesítésének módját. A javaslat célja, hogy ennek megvalósításához olyan általános keretrendszert alakítson ki, amely – többek között a szabályok kijátszását vagy az azokkal való visszaélést megelőző intézkedések révén – biztosítja az irányelv jobb és egységesebb végrehajtását, alkalmazását és gyakorlati érvényesítését (4).

5.

A kollektív fellépésről szóló javaslat célkitűzése, hogy tisztázza a kollektív fellépés alapjogának a szolgáltatásnyújtás szabadságával és a letelepedés szabadságával összefüggésben való gyakorlására vonatkozó általános elveket és uniós szinten alkalmazandó szabályokat (5).

1.3.   Vonatkozó rendelkezések; az európai adatvédelmi biztos véleményének célkitűzései

6.

Bár egyik javaslatnak sem a személyes adatok feldolgozása a fő célkitűzése, a javaslatok legalább egyike – a munkavállalók kiküldetéséről szóló – nagy mennyiségű személyes adat feldolgozását vonja maga után. Az alább bemutatottaknak megfelelően ezek a személyes adatok a kiküldött munkavállalókra és a kiküldő vállalkozások nevében eljáró személyekre – így a társaság tisztviselőire, a vezetésre, a társaság képviselőire vagy alkalmazottjaira – egyaránt vonatkozhatnak. Ezenfelül a kiküldő vállalkozások maguk is lehetnek természetes személyek. Ebben az esetben az ő személyes adataik feldolgozására is sor kerülhet. Előfordulhat, hogy egyes feldolgozott adatok különlegesnek minősülnek (6): így sor kerülhet különösen a szabályok feltételezett kijátszásával vagy az azokkal való visszaéléssel kapcsolatos adatok illetékes hatóságok közötti cseréjére.

7.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló javaslat három legfontosabb rendelkezése az adatvédelem szempontjából a következő:

a 6. cikk (2) bekezdése, amely alapján kétoldalú információcserére kerülhet sor (amely az „indokolással ellátott információkéréseknek (…) a megválaszolásában áll”),

a 6. cikk (6) bekezdése, amely előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a szolgáltatókat tartalmazó nyilvántartásokba a többi tagállam megfelelő illetékes hatóságai is „azonos feltételek mellett” betekinthessenek, valamint

a 7. cikk (2) bekezdése, amely előírja a letelepedési hely szerinti tagállam számára, hogy saját kezdeményezésre továbbítsa a kiküldetés szerinti tagállamnak a lehetséges szabálytalanságokkal kapcsolatos releváns információkat.

8.

A javaslat szerint a személyes adatok feldolgozása mindhárom esetben a belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül történik (7).

9.

A kollektív fellépésről szóló javaslat esetében a 4. cikkben előirányzott riasztási mechanizmus révén a jelek szerint sor kerülhet a személyes adatok cseréjére is, amibe valószínűleg a különleges adatok (így a sztrájkban vagy hasonló kollektív fellépésekben való részvétellel kapcsolatos információk (8)) is beletartoznak. Ugyanakkor amint azt az alábbi 4. szakaszban is megjegyezzük, a jogalkotó nem kívánt a személyes adatok cseréjéről rendelkezni, ezért a felmerülő aggályok feltehetően könnyen eloszlathatók annak egyértelmű kimondásával, hogy a riasztásokban nem szerepelhetnek különleges személyes adatok.

5.   Következtetések

32.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló javaslat foglalkozik az adatvédelmi aggályokkal. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá azt, hogy a Bizottság a közigazgatási együttműködés céljára egy meglévő és a gyakorlatban már számos adatvédelmi biztosítékot nyújtó információs rendszer, az IMI használatát javasolja, amelyre nézve az IMI-rendelet küszöbön álló elfogadásával várhatóan számos egyedi biztosítékot állapítanak meg.

33.

A fennmaradó adatvédelmi aggályok kezelésére az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

34.

Általános észrevételként az európai adatvédelmi biztos ajánlása szerint nem valamely preambulumbekezdésnek, hanem a javaslat egy érdemi rendelkezésének kellene utalnia a hatályos adatvédelmi keretre, és ezt az utalást a 95/46/EK irányelvet „végrehajtó nemzeti szabályokra” való hivatkozással kellene árnyaltabbá tenni.

35.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló javaslat szerinti kétoldalú információcsere (a 6. cikk (2) bekezdése) tekintetében az európai adatvédelmi biztos ajánlása szerint pontosabban meg kellene határozni a javaslatban az adatcsere megengedhető céljait. Így különösen törölni kell a „jogellenes transznacionális tevékenységek lehetséges (esetei)” mondatrészt, és újra kell fogalmazni e rendelkezést annak érdekében, hogy a személyes adatok cseréjére kizárólag „a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokkal való esetleges visszaéléseknek (…) (kivizsgálása)” céljából (vagy a javaslatban egyértelműen meghatározott más szükséges célokból) kerüljön sor.

36.

A más tagállamok illetékes hatóságainak a szolgáltatókat tartalmazó nyilvántartásokhoz való hozzáférése (a 6. cikk (6) bekezdése) tekintetében az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint a javaslatnak egyértelműbben meg kellene határoznia e nyilvántartások tényleges körét. Így különösen e cikk nem szolgálhat jogalapként arra, hogy hozzáférést biztosítsanak az egyes olyan tagállamokban kialakított nyilvántartásokhoz, amelyekben a kiküldő vállalkozásoknak be kell jelenteniük – többek között – a kiküldött munkavállalóik bizonyos személyes adatait.

37.

Ezenfelül ha egy közös európai projektként e területen is sort kívánnak keríteni a nyilvántartások összekapcsolására, úgy ennek megtörténtekor gondosan át kell tekinteni európai szinten az adatvédelmi biztosítékokat.

38.

A lehetséges szabálytalanságok jelzésére szolgáló riasztó rendszerrel kapcsolatban (a 7. cikk (2) bekezdése) az európai adatvédelmi biztos ajánlása szerint a javaslatnak:

egyértelműen ki kell mondania, hogy riasztás kizárólag a lehetséges szabálytalanságok „alapos gyanúja” esetén küldhető,

elő kell írnia, hogy a riasztások beérkezésekor automatikusan sor kerüljön az ügyek lezárására, ezzel biztosítva, hogy a riasztási rendszer ne hosszú távú fekete listaként, hanem figyelmeztető mechanizmusként működjön,

biztosítania kell, hogy a riasztásokat kizárólag a tagállamok illetékes hatóságainak küldjék meg, és ezek a hatóságok a riasztásban szereplő információkat bizalmasan kezeljék, ne terjesszék tovább és ne tegyék közzé.

39.

A kollektív fellépésről szóló javaslat 4. cikkében pontosítani kell, hogy ezek a riasztások nem tartalmazhatnak különleges személyes adatokat.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  COM(2012)0131.

(2)  COM(2012)0130.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1 o.).

(4)  Lásd az indokolás 11. oldalán a 3.1. szakasz (1) bekezdését.

(5)  Lásd az indokolás 10. oldalán a 3.1. szakasz (4) bekezdését.

(6)  Így a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti „különleges adatok” fogalommeghatározásába tartoznak.

(7)  Lásd a munkavállalók kiküldetéséről szóló javaslat 19. cikkét, amely módosítja az IMI-rendelet I. mellékletét. Lásd továbbá a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló rendeletre (az IMI-rendelet) irányuló bizottsági javaslatot; a javaslat megtekinthető a következő internetes oldalon: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0522:FIN:HU:PDF Az IMI-rendeletet várhatóan az év folyamán fogadják el. 2011 novemberében az európai adatvédelmi biztos véleményt adott ki a Bizottság javaslatáról (HL C 48., 2012.2.18., 2 o.).

(8)  Így a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti „különleges adatok” fogalommeghatározásába tartoznak.