Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

(2013/C 362/05)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: (1) alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszálból készült termékek behozatala támogatott formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2013. október 28-án nyújtotta be a European Glass Fibre Producers Association (APFE) (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése egyes üvegszálból készült termékek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék legfeljebb 50 mm hosszúságú, vágott üvegszál; üvegszál előfonat, kivéve az impregnált és bevonattal ellátott üvegszál előfonatokat, amelyeknek az (ISO 1887 szabvány szerint meghatározott) izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot; és üvegszálból készült szövedék, az üveggyapotból készült szövedék kivételével (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítások szerint támogatott termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 7019 11 00, az ex 7019 12 00 és a 7019 31 10 KN-kód alá tartozó, vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék gyártói számos, a Kínai Népköztársaság kormánya által nyújtott támogatásban részesültek.

A támogatások többek között az alábbiakat foglalják magukban: az üvegszáltermékeket gyártó gazdasági ágazat számára nyújtott kedvezményes kölcsönök (pl. állami tulajdonú kereskedelmi bankok és az állami fejlesztési bankok által nyújtott alacsony kamatozású fejlesztési hitelek, exporthitel-támogatási programok, exportgaranciák és kedvezményes biztosítási programok, az offshore holdingtársaságokhoz való hozzáférésből származó pénzügyi előnyök, kormány általi hitel-visszafizetés), a központi kormányzati és alacsonyabb kormányzati szintek által nyújtott támogatási programok (pl. az „Ismert Márkák” és a „Világvezető Kínai Márkák” programok támogatásai, az iparágak külföldi terjeszkedéséhez nyújtott források Guangdong tartományban), bizonyos áruknak és szolgáltatásoknak a megfelelő ellenszolgáltatásnál alacsonyabb összeg fejében történő, kormányzat általi rendelkezésre bocsátása, közvetlen adók alóli mentességet és adókedvezményt nyújtó programok (pl. társasági adó alóli mentesség vagy adócsökkentés a „2 évig mentesség + 3 évig fele adó” program keretében, társasági adó alóli mentesség a külföldi tőkével működő vállalatoknak földrajzi elhelyezkedés alapján, helyiadó-mentesség vagy -csökkentés a külföldi tőkével működő „produktív” vállalatoknak, társaságiadó-csökkentés a kínai gyártmányú berendezéseket vásárló, külföldi tőkével működő vállalatoknak, adójóváírás a külföldi tőkével működő vállalatok K+F tevékenységei után, preferenciális társasági adó a csúcs- vagy új technológiával foglalkozó iparágakhoz tartozóként elismert, külföldi tőkével működő vállalatoknak, adócsökkentés egyes kijelölt projektekben részt vevő csúcs- vagy új technológiával foglalkozó vállalkozások számára, kedvezményes társaságiadó-politika az északkeleti régióban található vállalkozásoknak, Guangdong tartománybeli adóprogramok), valamint közvetett adók és importvám alóli mentességet biztosító programok (pl. hozzáadottérték-adó (héa) alóli mentesség a behozott berendezésekre, héa-engedmény a kínai gyártmányú berendezések vásárlására külföldi tőkével működő vállalatok számára, befektetett eszközök vásárlására vonatkozó héa- és vámmentesség a Külkereskedelem-fejlesztési Program keretében), társaságiadó-kedvezmény és osztalékfizetés-mentesség a jogosult rezidens vállalatoknak. A Bizottság fenntartja a jogot, hogy kivizsgálja a vizsgálat során esetlegesen feltárt egyéb támogatásokat.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a fenti programok támogatásnak minősülnek, mert a Kínai Népköztársaság kormánya vagy más regionális kormányzatok (beleértve az állami szerveket is) azokhoz pénzügyileg hozzájárulnak, és azokból a kedvezményezetteknek előnyük származik. Ezek állítólag az exportteljesítménytől és/vagy attól függnek, hogy az adott vállalatok előnyben részesítik-e a hazai áruk felhasználását az importárukkal szemben, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyszínekre korlátozódnak, épp ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

4.   A kárra és az okozati kapcsolatra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési árakra és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatás okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

A Kínai Népköztársaság kormányát a Bizottság konzultációkra kérte fel.

5.1.    A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (2), valamint az érintett ország hatóságait, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.1.1.1.   Az érintett ország megvizsgálandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett, kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság az érintett ország hatóságaival is kapcsolatba lép, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételre kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak, valamint az érintett ország hatóságainak a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

Az exportáló gyártóknak küldött kérdőív információkat kér többek között az exportáló gyártó vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a vizsgált termék vonatkozásában, a vállalat/vállalatok összértékesítéséről és a vizsgált termék értékesítéséről, az állítólagos támogatásokból vagy támogatási programokból származó pénzügyi hozzájárulás és gazdasági előnyök összegéről, valamint az e programokhoz hasonló vagy azokkal szorosan összefüggő egyéb intézkedésekről.

A hatóságoknak küldött kérdőív információkat kér többek között az állítólagos támogatásokról, illetve támogatási programokról, a működtetésükért felelős hatóságokról, az ilyen műveletek jellegéről és működéséről, a jogalapról, a támogathatósági kritériumokról és egyéb feltételekről, a kedvezményezettekről és a pénzügyi hozzájárulás összegéről, valamint a kedvezményezetteknek juttatott gazdasági előnyről.

Az alaprendelet 28. cikke alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető kiegyenlítő vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított szubvenciókülönbözet súlyozott átlagát (3).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni szubvenciókülönbözet

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni szubvenciókülönbözetüket. Az egyéni szubvenciókülönbözet megállapítását igénylő exportáló gyártóknak kérdőívet kell kérniük, és – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni szubvenciókülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni szubvenciókülönbözetet számukra, amennyiben az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni szubvenciókülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   A független importőrök vizsgálata  (4)  (5)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek vélt információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a mintába felvett független gyártóknak és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan kér információt.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul és magában foglalja a támogatott behozatalok mennyiségének, e behozatalok uniós piaci árakra gyakorolt hatásának, valamint a szóban forgó behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőinek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az ismert szövetségeiknek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőívben többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára és a vállalat(ok) pénzügyi és gazdasági helyzetére vonatkozóan kérnek információkat.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 31. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha szubvencióellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 31. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőkön belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó instrukciók

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (6).

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A kitöltött kérdőívekhez vagy azok frissített verzióihoz csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt ugyanakkor papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, az alaprendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően azonnal tájékoztatnia kell erről a Bizottságot. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján, a vonatkozó weboldalon: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

Fax +32 22993704

A támogatásra vonatkozó vizsgálattal kapcsolatos beadványokat az alábbi e-mail címre kell benyújtani (a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók):

trade-as-fgf-subsidy@ec.europa.eu

A kárra vonatkozó vizsgálattal kapcsolatos beadványokat az alábbi e-mail címre kell benyújtani (uniós gyártók, importőrök, felhasználók):

trade-as-fgf-injury@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a támogatással, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb kilenc hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően fogja kezelni.

(1)  HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgálat tárgyát képező terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3)  Az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden, nulla és de minimis értéket el nem érő összegű kiegyenlíthető támogatást és a 28. cikkben előírt körülmények között megállapított kiegyenlíthető támogatások összegét.

(4)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) munkáltató-munkavállaló viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(5)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívüli vizsgálati szempontokkal kapcsolatban is felhasználhatók.

(6)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum a 2009/597/EK tanácsi rendelet 29. cikke alapján (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-egyezmény 12. cikke alapján bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.