Értesítés az Indiából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

2013/C 300/04

Az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó hatályos kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) (2) 18. cikke alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2013. július 1-jén nyújtotta be a CUF – Quimicos Industriais (a továbbiakban: kérelmező), a szulfanilsav egyetlen uniós gyártója, amely az uniós gyártás 100 %-át teszi ki.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 2921 42 00 KN-kód alá sorolható szulfanilsav.

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések az 1010/2008/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámok (3).

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelmező meggyőző bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések megszüntetése a támogatás folytatódását és a kár megismétlődését eredményezné.

A támogatás folytatását illetően a kérelmező azt állítja, hogy az indiai kormány számos támogatást nyújtott és továbbra is nyújtani fog a felülvizsgálat tárgyát képező termék indiai gyártóinak. Az állítólagos támogatások formái az alábbiak: az export-előállító gazdasági övezetekben (export processing zones)/exportorientált egységekben (export oriented units) található iparágak számára nyújtott kedvezményrendszerek; vámhitel-szabályozási rendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme); beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme); jövedelemadó-mentességi rendszer (Income Tax Exemption Scheme); előzetes engedélyezési rendszer (Advance License Scheme/Advance Authorization Scheme); exporthitelrendszer (Export Credit Scheme); piacra összpontosító rendszer (Focus Market Scheme); termékre összpontosító rendszer (Focus Market Scheme); vámmentes behozatali engedély (Duty Free Import Authorization); jogosultak kedvezmény-utalványa (Status Holder Incentive Scrip); vámvisszatérítési rendszer (Duty Drawback Scheme); a maharastrai kormány ösztönzőcsomag-rendszere; Gudzsarát állam kormányának mikro-, kis- és középvállalkozásainak nyújtott támogatások rendszere; Gudzsarát állam értékesítési adókedvezmény-rendszere (Sales Tax Incentive Scheme) és Gudzsarát állam villamosenergiaadó-mentességi rendszere (Electricity Duty Exemption Scheme, EDES). A becsült össztámogatás jelentős.

A kérelmező állítása szerint a fenti rendszerek támogatásoknak minősülnek, mivel az indiai kormánytól vagy egyéb, regionális önkormányzattól származó pénzügyi hozzájárulást foglalnak magukban, valamint a kedvezményezettek, jelen esetben a szulfanilsav exportáló gyártói számára előnyt biztosítanak. A kérelmező szerint az exportteljesítménytől függenek, ennélfogva tehát egyediek és kiegyenlíthetők, vagy pedig egyéb módon egyediek és kiegyenlíthetők.

A kár valószínű megismétlődését illetően a kérelmező bizonyítékokkal támasztotta alá azon állítását, miszerint az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében az érintett országból az Unióba történő behozatal jelenlegi mértéke az indiai exportáló gyártók kihasználatlan kapacitása, az USA-ban az érintett országra vonatkozóan fennálló kereskedelmi korlátozások és az uniós piac vonzereje miatt előreláthatóan növekedni fog. A kérelmező által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy az Indiából más országokba exportált hasonló termék mennyisége és árai alapján – egyéb következmények mellett – ez a megnövekedett, Unióba irányuló behozatal valószínűleg kedvezőtlenül hat az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre és a megszerzett piaci részesedésre, ezáltal jelentős mértékben rontja az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 18. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatás és a kár folytatódását, illetve megismétlődését eredményezné-e.

5.1.    A támogatás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból származó exportáló gyártóit (4), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára Indiában, a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálandó exportáló gyártók számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása révén, az értesítés A. mellékletében előírtak szerint.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba lép India hatóságaival is, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, az exportáló gyártók kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kivitelének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába kiválasztott exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett exportáló ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvételre kerülő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív információkat tartalmaz többek között az exportáló gyártó vállalata vagy vállalatai struktúrájáról, a vállalatnak vagy a vállalatoknak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenységéről, az előállítás költségéről, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett ország belföldi piacán való értékesítéséről és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló értékesítéseiről.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.1.2.   A független importőrök vizsgálata  (5)  (6)

A felülvizsgált terméket Indiából az Unióba importáló független importőröket felkéri a Bizottság, hogy vegyenek részt a felülvizsgálatban.

Tekintettel az eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálandó független importőrök számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés B. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, az importőröket a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív információkat tartalmaz többek között a független importőrök vállalatának vagy vállalatainak struktúrájáról, a vállalatnak vagy a vállalatoknak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenységéről, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék értékesítéseiről.

5.2.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

A vizsgálathoz az uniós gyártók tekintetében szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártóknak vagy a reprezentatív uniós gyártóknak, valamint az uniós gyártók ismert szövetségeinek.

Az uniós gyártóknak és az uniós gyártók szövetségeinek eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket.

A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára, valamint pénzügyi és gazdasági helyzetére vonatkozóan kér információt.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Ha a támogatásra és a kár megismétlődésére vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 31. cikke szerint határozni kell arról, hogy a szubvencióellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 31. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; az anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatásra vonatkozó kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (7).

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt, valamint azok frissített verzióit azonban papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, az alaprendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően azonnal fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján, a vonatkozó weboldalon: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

6.   Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgatási tisztviselő meghallgatást szervezhet egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a támogatás folytatódásának valószínűségével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8.   Lehetőség felülvizsgálat kérelmezésére az alaprendelet 19. cikke értelmében

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 18. cikke rendelkezéseinek megfelelően történt, megállapításai nem a meglévő intézkedések szintjének módosítását, hanem – az alaprendelet 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések mértékének módosítása (szigorítása vagy enyhítése) érdekében szükséges annak felülvizsgálata, az alaprendelet 19. cikkével összhangban felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal; a felülvizsgálatra az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül kerül sor.

9.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

10.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1)  HL C 28., 2013.1.30., 12. o.

(2)  HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(3)  HL L 276., 2008.10.17., 3. o.

(4)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és az Unió piacára exportálja, akár közvetlenül, akár egy harmadik félen keresztül, beleértve a vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amelyek az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésben vagy exportjában részt vesznek.

(5)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettejük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívüli vizsgálati szempontokkal kapcsolatban is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.