INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

A javaslat okai és céljai

A 260/2012/EU rendelet megállapítja az euróátutalásokra és -beszedésekre vonatkozó közös technikai és üzleti követelményeket és így fontos eleme az egységes eurófizetési térség (single euro payments area – SEPA) létrehozásának. A rendelet 2014. február 1-jét határozza meg végső határidőként a belföldi, valamint az Európán belüli euróátutalások és -beszedések tekintetében a SEPA-átutalásokra, illetőleg SEPA-beszedésekre való átállásra.

Az Európai Központi Bank (EKB) legújabb statisztikája szerint a teljes átállási arány az euróövezetben a SEPA-átutalások esetében a 2013. októberi 59,87 %-ról novemberre 64,1 %-ra, a SEPA-beszedések esetében pedig az októberi 11,52 %-ról novemberre 26 %-ra emelkedett. A Bizottság által a tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatására irányulóan tett ismételt erőfeszítések, valamint az Európai Központi Bank és számos tagállam által a SEPA-átállásra vonatkozóan folytatott jelentős kampány ellenére továbbra is a kkv-k, a kisebb közigazgatási szervek és az önkormányzatok a legkevésbé felkészültek a tényleges átállásra. Úgy tűnik, a banki ágazat által a kkv-k körében végzett kommunikációs tevékenység és a nemzeti tájékoztató kampányok nem érték el a várt hatást vagy legalábbis nem hatottak a várt mértékben.

Figyelembe véve, hogy az átállás üteme a SEPA-átutalások esetében egyes tagállamokban, míg a SEPA-beszedések esetében a tagállamok többségében lassú, rendkívül valószínűtlen, hogy a SEPA-átállás 2014. február 1-jéig teljes körűen befejeződik. Tekintettel azonban arra, hogy jogszabályban rögzített végső határidőről van szó, előfordulhat, hogy a bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók ettől az időponttól kezdve visszautasítják az olyan hagyományos fizetések teljesítését, amelyek nem felelnek meg a SEPA-nak. Amennyiben nem történik meg a SEPA-átutalásra/SEPA-beszedésre való teljes átállás, nem lehet kizárni a fizetési késedelmekhez vagy piaci zavarokhoz vezető fizetési fennakadásokat. Ez hatással lehet a fizetési szolgáltatások valamennyi igénybe vevőjére, mindenekelőtt a kkv-kra és a fogyasztókra.

Erre a jelentős jogi problémára, valamint a lakosságot és a vállalatokat érintő esetleges súlyos következményekre tekintettel a Bizottság a 260/2012/EU rendelet módosítását javasolja olyan átmeneti rendelkezés bevezetése révén, amely lehetővé teszi a bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a SEPA-átutalások és -beszedések mellett 2014. február 1-jét követően – hat hónapra korlátozott időtartamon át – hagyományos fizetési modelljeiken keresztül folytassák a SEPA-nak nem megfelelő fizetések feldolgozását. Az említett módosítással kapcsolatos egyértelmű tájékoztatás biztosítékot jelent a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevői számára abban a tekintetben, hogy fizetéseiket 2014. február 1-jét követően továbbra is feldolgozzák, a módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy azok, akik nem hajtották végre az átállást, a lehető leggyorsabban megtegyék azt. Maga a végső határidő nem módosul és az átmeneti rendelkezés rendkívüli egyszeri intézkedés. Mindenesetre folytatni kell a SEPA-átállásra vonatkozó, jelenleg zajló tájékoztatási kampányokat. Az átmeneti időszak végén a Bizottság haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket az uniós jog tagállamok általi teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében.

2013. december 19-én konzultációra került sor a kezdeményezésről az Európai Központi Bank magas szintű képviselőit és az eurórendszer központi bankjainak igazgatótanácsi tagjait tömörítő magas szintű SEPA-találkozó résztvevőivel.

A fentiekre tekintettel, és mivel nagyon rövid idő maradt a 2014. február 1-jei határidőig, biztosítani kell, hogy az Európai Parlament és a Tanács sürgősen fogadja el a rendeletet, és az haladéktalanul lépjen hatályba. A rendelet indokolt annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a bankokat és egyéb pénzforgalmi szolgáltatókat, valamint a vállalkozásokat és a fogyasztókat érintő jogbizonytalanság, mivel a 260/2012/EU rendelet kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy az említett végső határidő lejárta után utasítsák vissza az olyan eurófizetések feldolgozását, amelyek nem felelnek meg a SEPA-követelményeknek. Amennyiben a javasolt rendelet elfogadására nem sürgősséggel kerül sor, az 2014. február 1-jét követően súlyos jogi és technikai kockázatokat eredményezhet a fizetési műveletek terén.

Háttér-információk

A 260/2012/EU rendelet 2012. március 31-én lépett hatályba és két évet biztosított a piaci szereplőknek arra, hogy a fizetések feldolgozását a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre vonatkozó követelményekhez igazítsák. E két év során a Bizottság és az EKB a nemzeti hatóságokkal együtt szorosan nyomon követte a SEPA-átállás előrehaladását. Az EKB rendszeresen jelentést tett a SEPA-átállás terén elért eredményekről. A SEPA Tanács számos ülést tartott, amelyek keretében a Bizottság a pénzforgalmi piac kínálati és keresleti oldalának képviselőivel megvitatta az átállás terén elért előrehaladást és hangsúlyozta a pénzforgalmi szolgáltatók, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőinek valamennyi kategóriája (társaságok, köztük a kkv-k, közigazgatások, fogyasztók stb.) felé irányuló kommunikációs tevékenység fokozásának szükségességét. A Bizottság 2012. március 30-án a SEPA Tanács szakértőinek részvételével, majd 2013. július 12-én a tagállamok képviselőivel tartott munkaértekezletet a 260/2012/EU rendelet értelmezéséről. A Bizottság 2013. április 17-én a SEPA-val foglalkozó szakértői csoportülést is szervezett. Emellett a Bizottság mind az évente kétszer megrendezésre kerülő uniós SEPA-fórumon, mind a tagállamok képviselőit magában foglaló pénzforgalmi bizottság keretében megvitatta az elért eredményeket. A SEPA-átállás az EKB által a nemzeti központi bankok képviselőivel tartott számos szakértői megbeszélésen, valamint a banki ágazat képviselőinek részvételével rendezett egyes fórumokon rendszeresen napirendre került.

Az EKB SEPA-átállásról szóló, 2013. márciusi jelentésében közzétett alacsony átállási arányra tekintettel az ECOFIN Tanács 2013. május 14-én átfogó tanácsi következtetéseket fogadott el, amelyben hangsúlyozta a SEPA-átállás fontosságát és felszólította a tagállamokat és a piaci szereplőket arra, hogy megfelelő intézkedésekkel aktívan támogassák és gyorsítsák fel a SEPA-átállás folyamatát. Az ECOFIN Tanács következtetései alapján a Bizottság és az EKB 2013. május 15-én közös levelet küldött a pénzügyminisztereknek és a tagállami jegybankelnököknek, amelyben szintén hangsúlyozta a SEPA-átállás fontosságát és a tagállami szintű sürgős intézkedések szükségességét.

2. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményei

2.1. A javaslat nemzeti parlamenteknek történő továbbítása

A bizottsági javaslatokat tartalmazó, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megküldött jogalkotási aktusok tervezetét a szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. sz. jegyzőkönyvnek megfelelően továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek.

A jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően a között az időpont között, amikor valamely jogalkotási aktus tervezetét a nemzeti parlamentek rendelkezésére bocsátják, és a között az időpont között, amikor azt elfogadás céljából, illetőleg egy álláspont jogalkotási eljárás keretében történő elfogadása céljából a Tanács ideiglenes napirendjére tűzik, egy nyolchetes időszaknak kell eltelnie.

A 4. cikk szerint azonban sürgős esetben kivétel tehető; ekkor az indokokat a Tanács jogi aktusában vagy álláspontjában meg kell jelölni. A fent említett okokból a Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy tekintse ezt a javaslatot rendkívül sürgős esetnek.

2.2. Egyéb érdekelt felekkel folytatott konzultáció és hatásvizsgálat

Az EKB által 2013 decemberében közzétett alacsony átállási arányra tekintettel a Bizottság és az EKB megvizsgálta annak a valószínűségét, hogy a SEPA-átállás 2014. február 1-jén teljesen lezárul. Elismerték, hogy ennek a valószínűsége annak ellenére csekély, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások számos nagy igénybe vevője – például a csoportos fizetéseket bonyolító közüzemi szolgáltatók – jelezte, hogy csak közvetlenül a végső határidő előtt tervezi az átállást.

Bár nehéz megbecsülni, hogy mekkora lesz azon piaci szereplők száma, amelyek a jogszabályban előírt végső határidőig nem felelnek meg a SEPA követelményeinek, egyértelmű, hogy különösen a SEPA-beszedések terén az átállási arány nem fogja megközelíteni a 100 %-ot.

A bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók 2014. február 1-jétől kezdve visszautasíthatják az olyan fizetések feldolgozását, amelyek nem felelnek meg a SEPA-nak. A legnagyobb átállási kockázat a kkv-khoz kapcsolódik, amelyek közül sok még nem hajtotta végre az átállást. E kockázatok ismeretében az EKB elemezte a lehetséges forgatókönyveket és azok hatását, a helyzet orvoslására irányuló lehetséges megoldásokkal együtt. Technikai szempontból a pénzforgalmi szolgáltatók hagyományos modelljeik használatával képesek lennének folytatni a követelményeknek nem megfelelő fizetések feldolgozását. Emellett azonosítani kell azokat a piaci szereplőket, amelyek még nem teljesítik a SEPA-követelményeket és őket megfelelően tájékoztatni kell arról, hogyan hajthatják végre eredményesen a SEPA-átállást.

Bár technikailag megvalósítható, hogy a piaci szereplők megfelelő felügyelet mellett átmeneti megoldásokat alkalmazzanak a 2014. február 1-jét követő esetleges átállási problémák áthidalása céljából, de komoly a veszélye annak, hogy ez a nem kielégítő helyzet mind a fogyasztók, mind a pénzforgalmi szolgáltatások más igénybe vevői szempontjából zavarokhoz vezet, és jogbizonytalanságot eredményez azon pénzforgalmi szolgáltatók számára, amelyek az említett átmeneti megoldásokat (még) be nem vezetett piaci szereplőkkel kerülnek szembe. A követelményeknek nem megfelelő piaci szereplők között sok a kkv. Az a tény, hogy hagyományos fizetéseiket a bankok 2014. február 1-jét követően esetleg nem tudják feldolgozni, az egész eurórendszer jó hírnevének csorbulásával is járhat. Valószínűtlen, hogy az átmeneti megoldásokat időben végrehajtják, még ha technikailag megvalósíthatóak is.

A fizetések terén a SEPA követelményeinek való meg nem felelésből eredően bekövetkező szükségtelen zavarok elkerülése érdekében és a jogbiztonság valamennyi piaci szereplő számára történő biztosítása céljából a Bizottság szerint indokolt az a javaslat, miszerint lehetővé kell tenni, hogy 2014. február 1-jét követően egy hat hónapos korlátozott időtartamon keresztül a tagállami hagyományos rendszerek a SEPA-átutalási és -beszedési modellekkel párhuzamosan működjenek. Az említett átmeneti időszak hosszának arányosnak kell lennie. Ennek célja a mielőbbi átállás kapcsán a piaci szereplőkre nehezedő nyomás fenntartása, ugyanakkor a jogbiztonság megteremtése és annak biztosítása, hogy a pénzforgalmi szolgáltatókat a két fizetési rendszer párhuzamos fenntartása miatt terhelő költségek korlátozottak maradjanak. Azok a pénzforgalmi szolgáltatók, amelyek már átálltak a SEPA-átutalásra és -beszedésre, mérlegelhetik konvertálási szolgáltatások nyújtását azon piaci szereplők részére, amelyek még nem hajtották végre az átállást. Az átmeneti időszakban a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy szankciókat alkalmazzanak azon pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben, amelyek a követelményeknek nem megfelelő fizetéseket dolgoznak fel, és a pénzforgalmi szolgáltatások azon igénybe vevőivel szemben, amelyek esetleg még nem hajtották végre (teljes mértékben) az átállást.

A hagyományos fizetések feldolgozásának egy további időszakra történő egyszeri és rendkívüli engedélyezése egyben lehetővé teszi a fokozatos átállást is. A közelgő határidőre tekintettel számos nagyobb közüzemi szolgáltató jelezte, hogy csak közvetlenül a hatályos 2014. február 1-jei határidő előtt hajtja végre az átállást. Ez szűk keresztmetszetet eredményezhet, különösen a pénzforgalmi szolgáltatók és szoftverforgalmazók szintjén, amelyek kapacitási korlátokkal kerülhetnek szembe.

Az átállásra vonatkozó jelenlegi adatokat és az átállás várt ütemét tekintve helyénvaló hat hónapos, 2014. augusztus 1-jéig tartó átmeneti időszak bevezetése. Ebben az időszakban a Bizottság és az EKB a nemzeti hatóságokkal együtt folytatja az átállási folyamat szoros nyomon követését és adott esetben kész további intézkedéseket tenni.

Ezt a javaslatot nem kíséri külön hatásvizsgálat, mivel annak elkészítésére a 260/2012/EU rendelethez kapcsolódóan már sor került. A javaslat nem jelenti a rendelet lényegi módosítását és nem ró új kötelezettségeket a vállalkozásokra. Célja csupán az, hogy a rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott végső határidő lejártát követő átmeneti időszakot vezessen be és így elkerülhető legyen a felügyeleti hatóságokat, a pénzforgalmi szolgáltatókat, a vállalkozásokat és a fogyasztókat érintő jogbizonytalanság.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A Bizottság a 260/2012/EU rendelet módosítását javasolja egy olyan átmeneti rendelkezés bevezetése révén, amely lehetővé teszi a bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy 2014. augusztus 1-jéig a SEPA-átutalások és -beszedések mellett jelenlegi hagyományos fizetési modelljeiken keresztül folytassák a SEPA-nak nem megfelelő fizetések feldolgozását. Ez a módosítás biztosítja, hogy azok a piaci szereplők, amelyek 2014. február 1-jéig nem készek a SEPA-ra való átállásra, folytathassák a fizetések lebonyolítását és hozzájárul a fogyasztóknak okozott kényelmetlenségek elkerüléséhez.

A javaslat biztosítja a módosítás 2014. január 31-től történő alkalmazását. Arra az esetre, ha az Európai Parlament és a Tanács nem fogadná el a javaslatot február 1-jéig, a rendelkezés lehetővé teszi a visszamenőleges alkalmazást is, de csak ettől az időponttól kezdődően. Így elkerülhető, hogy 2014. február 1-jétől jogbizonytalanságot teremtő joghézag keletkezzen.

A régi rendszerek fokozatos megszüntetésére szolgáló átmeneti időszak bevezetését rendkívüli intézkedésnek kell tekinteni, amely nem hosszabbítható meg. A 260/2012/EU rendelet 16. cikkében megállapított különböző mentességek sérelme nélkül így 2014. augusztus 1-jéig valamennyi piaci szereplőnek meg kell felelnie a SEPA-követelményeknek.

4. Költségvetési hatások

A rendeletnek nincs költségvetési hatása a Bizottságra nézve.

2013/0449 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 260/2012/EU rendeletnek az uniós szintű átutalásokra és beszedésekre való átállás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében[3],

mivel:

(1)       A 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[5] együtt fontos eleme az egységes eurófizetési térség (single euro payments area –SEPA) létrehozásának, ahol a határokon átnyúló és a belföldi eurófizetési műveletek nincsenek megkülönböztetve. A 260/2012/EU rendelet fő célja a nemzeti átutalási és beszedési modellekről az összehangolt SEPA-átutalási és -beszedési modellekre való átállás, többek között az uniós polgárok számára egyedi nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) biztosítása révén, amely valamennyi, euróban denominált SEPA-átutalási és -beszedési művelethez használható.

(2)       A 260/2012/EU rendelet 2014. február 1-jét állapította meg határidőként a SEPA-ra való átállásra, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók és a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre való átállás technikai követelményeihez való alkalmazkodáshoz.

(3)       A 260/2012/EU rendelet elfogadása óta a Bizottság és az Európai Központi Bank szorosan nyomon követte a SEPA-átállás terén elért eredményeket. Számos megbeszélésre került sor a tagállamokkal, a nemzeti hatóságokkal és a piaci szereplőkkel. Az Európai Központi Bank a nemzeti központi bankok által összegyűjtött fizetési adatok alapján rendszeresen jelentést tett a SEPA-átállás terén elért eredményekről. A jelentések szerint számos euróövezeti tagállam jó úton halad, mivel a SEPA-átutalások esetében az átállási arány jelenleg megközelíti a 100 %-ot. A pénzforgalmi szolgáltatók többsége arról számolt be, hogy már teljesíti a SEPA követelményeit. Vannak azonban olyan tagállamok is, amelyek esetében az átállási arány elmarad a várakozásoktól. Ez különösen jellemző a SEPA-beszedések esetében.

(4)       Az ECOFIN Tanács 2013. májusi következtetéseiben[6] ismét hangsúlyozta a SEPA-átállás fontosságát. Megjegyezte, hogy a SEPA-átállás még közel sem zárult le és valamennyi piaci szereplő részéről sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az átállás időben megtörténjen. Cselekvési tervet fogadtak el, amelyben felkérték a kereskedőket, a vállalatokat, a kkv-kat és a közigazgatási szerveket, hogy haladéktalanul tegyék meg a szükséges konkrét belső lépéseket folyamataik kiigazítása érdekében és tájékoztassák ügyfeleiket IBAN-számukról.

(5)       Az Európai Központi Bank, a tagállamok, nemzeti hatóságaik és a különböző piaci szereplők által az utóbbi hónapokban tett jelentős intézkedések ellenére az átállásra vonatkozó legújabb statisztikák szerint a teljes átállási arány az euróövezetben a SEPA-átutalások esetében a júniusi 40 %-ról novemberre csak körülbelül 64 %-ra emelkedett, míg a SEPA-beszedések esetében a teljes átállási arány csak 26 %-ot ért el. Bár az adatok számos tagállamban komoly előrelépésre utalnak, a tagállamok egy jelentős része még mindig nem érte el a várt átállási arányokat. Az említett tagállamokra jellemző jelenlegi alacsony átállási arányra tekintettel ezért rendkívül valószínűtlen, hogy 2014. február 1-jéig valamennyi piaci szereplő meg fog felelni a SEPA-követelményeknek.

(6)       A bankoknak és más pénzforgalmi szolgáltatóknak 2014. február 1-jétől jogi kötelezettségeiknek megfelelően vissza kell utasítaniuk a SEPA-nak nem megfelelő átutalások, illetőleg beszedések feldolgozását, bár meglévő hagyományos modelljeik révén a SEPA-átutalások és -beszedések mellett technikailag fel tudnák dolgozni az említett fizetéseket, ahogy ez már jelenleg is gyakorlat. A SEPA-átutalásokra és -beszedésekre való teljes átállás hiányában nem lehet kizárni, hogy a fizetési fennakadások a szóban forgó műveletek esetében fizetési késedelmekhez vezetnek. Ez hatással lehet a fizetési szolgáltatások valamennyi igénybe vevőjére, mindenekelőtt a kkv-kra és a fogyasztókra.

(7)       El kell kerülni az abból eredő szükségtelen fizetési zavarokat, hogy a SEPA-átállás 2014. február 1-jéig nem zárul le teljes körűen. Ezért a pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – korlátozott időtartamon keresztül folytassák a fizetési műveletek feldolgozását a SEPA-átutalási és -beszedési modelljeikkel párhuzamosan működő hagyományos modelljeik révén. E célból átmeneti időszakot kell bevezetni, amely lehetővé teszi a különböző formátumú fizetések fentiek szerinti párhuzamos feldolgozását. Az átállásra vonatkozó jelenlegi adatokat és az átállás várt ütemét tekintve helyénvaló hat hónapos további egyszeri átmeneti időszakot bevezetni. A SEPA-nak nem megfelelő hagyományos rendszerek fenntartását rendkívüli intézkedésnek kell tekinteni és ezért a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni, mivel az integrált pénzforgalmi piac előnyeinek teljes körű elérése érdekében gyors és átfogó átállásra van szükség. Fontos továbbá korlátozni azt az időszakot, amikor a pénzforgalmi szolgáltatókat a hagyományos fizetési modelleknek a SEPA-rendszerrel való további egyidejű használatából eredő költségek terhelik. A SEPA-ra való teljes átállást végrehajtott pénzforgalmi szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy az átmeneti időszakban konvertálási szolgáltatásokat nyújtanak a pénzforgalmi szolgáltatások azon igénybe vevői számára, amelyek még nem hajtották végre az átállást. Az átmeneti időszakban a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy szankciókat alkalmazzanak azon pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben, amelyek a követelményeknek nem megfelelő fizetéseket dolgoznak fel, és a pénzforgalmi szolgáltatások azon igénybe vevőivel szemben, amelyek esetleg még nem hajtották végre az átállást.

(8)       Beszedési eszközök számos nagy igénybe vevője már jelezte, hogy csak közvetlenül a végső határidő előtt hajtja végre az átállást. Az említett átállási projektek elhalasztása a bejövő fizetésekkel és készpénzforgalommal kapcsolatos átmeneti zavarokhoz vezethet, és így befolyásolja az érintett vállalatok likviditását. A nagyarányú késői átállás is szűk keresztmetszeteket eredményezhet, különösen a bankok és szoftverforgalmazók szintjén, amelyek kapacitási korlátokkal szembesülhetnek. Az új rendszer fokozatos bevezetéséhez biztosított további időtartam lehetővé teszi a fokozatosabb megközelítést. Azoknak a piaci szereplőknek, amelyek még nem kezdték meg a SEPA követelményeinek való megfeleléshez szükséges kiigazításokat, a lehető leghamarabb meg kell tenniük ezt. Azoknak a piaci szereplőknek, amelyek már megkezdték fizetési folyamataik kiigazítását, mindazonáltal a lehető leggyorsabban be kell fejezniük az átállást.

(9)       Az összehangolt és integrált átállás megvalósítására irányuló általános célra tekintettel helyénvaló, hogy az átmeneti időszak a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre egyaránt vonatkozzon. A SEPA-átutalásokra és -beszedésekre vonatkozó eltérő átmeneti időszakok alkalmazása zavarokat okozna a fogyasztók, a pénzforgalmi szolgáltatók, a kkv-k, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások egyéb igénybe vevői számára.

(10)     A jogbiztonság és a 260/2012/EU rendelet alkalmazása folyamatosságának biztosítása érdekében helyénvaló e rendelet sürgős hatálybaléptetése és 2014. január 31-től történő alkalmazása.

(11)     A 260/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 260/2012/EU rendelet 16. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 6. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül a PSZ-ek 2014. augusztus 1-jéig folytathatják az eurófizetési műveleteknek a SEPA-átutalások és -beszedések esetében előírttól eltérő formátumban történő feldolgozását.

A tagállamok csak 2014. augusztus 2-től alkalmazzák a 11. cikknek megfelelően meghatározott, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésének megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat.

A tagállamok a 6. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérően 2016. február 1-jéig engedélyezhetik a PSZ-ek számára, hogy a belföldi fizetések vonatkozásában konvertálási szolgáltatásokat nyújtsanak a PIV-k részére, lehetővé téve a fogyasztóknak minősülő PIV-knek, hogy a melléklet 1.a) pontjában említett fizetésiszámla-azonosító helyett továbbra is a BBAN-t használják, feltéve, hogy a fizető fél és a kedvezményezett BBAN-jának a melléklet 1.a) pontjában említett fizetésiszámla-azonosítóra való, technikai és biztonsági szempontból megfelelő konvertálása révén garantált a kölcsönös átjárhatóság. A kezdeményező PIV – adott esetben még a fizetés teljesítése előtt – megkapja a szóban forgó számlaazonosítót. Ilyen esetekben a PSZ-ek nem háríthatnak a PIV-kre sem további díjat, sem egyéb, e konvertálási szolgáltatásokhoz közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó költséget.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL C… , , . .o.

[2]               HL C… , , . .o.

[3]              

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EU rendelete az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94, 2012.3.30., 22. o.).

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK rendelete a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.).

[6]               http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ecofin/137122.pdf