TARTALOMJEGYZÉK

INDOKOLÁS............................................................................................................................ 6

1........... A JAVASLAT HÁTTERE.......................................................................................... 6

1.1........ Háttér-információk....................................................................................................... 6

1.2........ A vasúti közlekedés területén létrehozott közös vállalkozásra vonatkozó javaslat okai és céljai     6

2........... AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI........................................................................................................... 8

2.1........ Az érdekeltekkel folytatott konzultáció és szakértői vélemények felhasználása.......... 8

2.2........ Hatásvizsgálat............................................................................................................... 8

3........... A JAVASLAT JOGI ELEMEI.................................................................................... 9

3.1........ A javaslat tartalma........................................................................................................ 9

3.2........ Jogalap.......................................................................................................................... 9

3.3........ Szubszidiaritás és arányosság....................................................................................... 9

4........... KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK............................................................................... 10

A TANÁCS RENDELETE a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról Error! Bookmark not defined.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS..................................................................................................... 25

1........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI........................................... 25

1.1........ A javaslat/kezdeményezés címe.................................................................................. 25

1.2........ A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek).................................................................................................................... 25

1.3........ A javaslat/kezdeményezés típusa................................................................................ 25

1.4........ Célkitűzés(ek)............................................................................................................. 25

1.5........ A javaslat/kezdeményezés indoklása.......................................................................... 25

1.6........ Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama........................................................... 25

1.7........ Tervezett irányítási módszer(ek)................................................................................. 25

2........... IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK............................................................................. 25

2.1........ A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések............................ 25

2.2........ Irányítási és kontrollrendszer...................................................................................... 25

2.3........ A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések................ 25

3........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA............. 25

3.1........ A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?.................................................................................................................... 25

3.2........ A kiadásokra gyakorolt becsült hatás......................................................................... 25

3.2.1..... A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése....................................................... 25

3.2.2..... Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás.................................................. 25

3.2.3..... Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás............................................... 25

3.2.4..... A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség............................ 25

3.2.5..... Harmadik felek részvétele a finanszírozásban............................................................ 25

3.3........ A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás............................................................ 25

1........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI........................................... 26

1.1........ A javaslat/kezdeményezés címe.................................................................................. 26

1.2........ A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek).................................................................................................................... 26

1.3........ A javaslat/kezdeményezés típusa................................................................................ 26

1.4........ Célkitűzés(ek)............................................................................................................. 26

1.4.1..... A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések.. 26

1.4.2..... Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)................................................................................. 26

1.4.3..... Várható eredmény(ek) és hatás(ok)............................................................................ 27

1.4.4..... Eredmény- és hatásmutatók........................................................................................ 27

1.5........ Programszintű nyomon követés és jelentéstétel a projektekre és munkacsomagokra vonatkozó adatok alapján, beleértve a teljesítések minőségének elégedettségi kritériumokon alapuló nyomon követését; a projektmenedzsment nyomon követése annak ellenőrzésére, hogy annak általános minősége megfelelő-e, és hogy az összhangban áll-e a stratégiai munkaprogrammal. A javaslat/kezdeményezés indoklása   27

1.5.1..... Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)............................................... 27

1.5.2..... Az uniós részvételből adódó többletérték.................................................................. 27

1.5.3..... Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága.................................................................... 28

1.5.4..... Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia...... 28

1.6........ Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama........................................................... 29

1.7........ Tervezett irányítási módszer(ek)................................................................................. 29

2........... IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK............................................................................. 30

2.1........ A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések............................ 30

2.2........ Irányítási és kontrollrendszer...................................................................................... 30

2.2.1..... Felismert kockázat(ok)................................................................................................ 30

2.2.2..... A belső kontrollrendszer felépítése............................................................................. 30

2.2.3..... Az ellenőrzések költsége és haszna............................................................................. 30

2.2.4..... A várt hibaarány......................................................................................................... 31

2.3........ A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések................ 31

3........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA............. 33

3.1........ A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?.................................................................................................................... 33

3.2........ A kiadásokra gyakorolt becsült hatás......................................................................... 35

3.2.1..... A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése....................................................... 35

3.2.2..... Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás.................................................. 37

3.2.3..... Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás............................................... 38

3.2.3.1.. Összegzés.................................................................................................................... 38

3.2.3.2.. Becsült humánerőforrás-szükségletek......................................................................... 40

3.2.4..... A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség............................ 43

3.2.5..... Harmadik felek részvétele a finanszírozásban............................................................ 43

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        Háttér-információk

Az EU-nak az éghajlatváltozással, az energiaellátással és a környezetvédelemmel kapcsolatos ambiciózus célkitűzései folytán a vasúti ágazatnak az elkövetkező évtizedekben jelentős részt kell vállalnia a közlekedési szolgáltatások iránti folyamatosan növekvő igény kielégítéséből. A Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című, 2011. évi fehér könyvében[1] az egységes európai vasúti térség létrehozásának fontosságát hangsúlyozza, ami előfeltétele az európai közlekedési rendszer versenyképesebbé és erőforrás-hatékonyabbá tételének. Ennek nyomán a Bizottság javaslatokat fogadott el a negyedik vasúti csomagra[2] vonatkozóan; ezek célja, hogy megszüntessék a vasúti ágazatban a piac megnyitása és az átjárhatóság terén egyaránt fennálló adminisztratív, technikai és szabályozási akadályokat. A vasúti szolgáltatások belső piacának megteremtésére és egy hatékonyabb, a fogyasztók igényeit jobban kielégítő ágazat megvalósítására irányuló átfogó célkitűzés csak akkor valósulhat meg, ha a teljes vasúti értéklánc mentén, az üzleti modellekben, a szolgáltatásokban és a termékekben innovatív megközelítéseket alkalmaznak, ami viszont a kutatási és innovációs erőfeszítések jelentős fokozását teszi szükségessé.

A 2014–2020 időszakra vonatkozó „Horizont 2020” elnevezésű kutatási és innovációs keretprogram egyik célja az európai ipar megerősítése a különböző alapvető iparágakban végzett kutatást és innovációt támogató szerepvállalás révén. Kiemelten előirányozza az olyan köz-magán társulások létrehozását, amelyek támogatják az említett ágazatokat, és hozzájárulnak az Európa előtt álló legfontosabb kihívások kezeléséhez. A 2013 júniusában bejelentett innovációs beruházási csomag[3] részeként a Bizottság már több jogalkotási javaslatot előterjesztett olyan köz-magán társulásokra vonatkozóan, amelyek a „Horizont 2020” program keretében közös vállalkozások formájában jönnének létre a különböző ágazatokban folytatandó közös technológiai kezdeményezések végrehajtása céljából. Ez a javaslat teljes mértékben összhangban áll az innovációs beruházási csomagnak a közös technológiai kezdeményezéseket végrehajtó közös vállalkozásokra vonatkozó megközelítésével.

1.2.        A vasúti közlekedés területén létrehozott közös vállalkozásra vonatkozó javaslat okai és céljai

Az EU közlekedéspolitikájának egyik fő célja Európa vasúti közlekedésének újjáélesztése, hogy a vasút sikeresen felvehesse a versenyt a többi közlekedési móddal. Az új technológiáknak fontos szerep juthat az európai vasút korszerűsítésében, és egyúttal a működési és infrastrukturális költségek csökkenéséhez is hozzájárulnak, új üzleti lehetőségeket teremtve az európai vasúti beszállító ipar számára. Az elmúlt évtizedek jelentős uniós vasúti kutatási és innovációs beruházásainak köszönhetően az európai vasúti beszállító ipar nemzetközi szinten is megtarthatta vezető pozícióját, különösen a nagysebességű vonatok, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), az automatikus metrórendszerek stb. fejlesztése terén. Egy nemrégiben készített, a vasúti beszállító ipar versenyképességét vizsgáló bizottsági tanulmány szerint[4] azonban Ázsia – a Kínában, Koreában és más országokban ugrásszerűen megnövekedett kutatási és innovációs beruházásoknak köszönhetően – időközben folyamatosan azon van, hogy megelőzze az európai vasúti beszállítói piacot.

Ugyanakkor azonban a vasúti kutatás és innováció a következő jelentős, az állami beavatkozás szükségességét indokló piaci és rendszerszintű hiányosságoktól szenved:

· a nemzeti szabványok és működési rendszerek sokfélesége miatt a termékek nagyfokú adaptációja;

· a teljes vasúti értékláncban érintettek korlátozott és összehangolatlan részvétele, valamint a vasúti alrendszerek kapcsolódási pontjainak összetettsége miatt egy rendszerszintű innovációközpontú megközelítés hiánya;

· az alacsony operatív rések, valamint a teljes innovációs láncban tapasztalható nem megfelelő mértékű finanszírozás miatt korlátozott magánberuházások a kutatás és innováció terén, továbbá az innovatív termékek korlátozott mértékű piacra jutása;

· a tőkeigényes beruházások és a termékek hosszú életciklusa miatt fokozott pénzügyi kockázat.

E kihívások fényében a Bizottság javaslatot tesz egy közös vállalkozás formájában biztosított, a vasúti kutatás és innováció terén érvényesülő összehangolt uniós megközelítésre, amelynek célja, hogy támogassa az egységes európai vasúti térség teljes körű megvalósulását, és hogy növelje az uniós vasúti ágazat versenyképességét az egyéb közlekedési módokkal és a nemzetközi versenytársakkal szemben.

A javasolt vasúti közös vállalkozás általános céljai a következők:

· a közös jövőképteremtés és stratégiai menetrend-kidolgozás elősegítése;

· programozási megközelítés kidolgozása az európai kutatás és innováció terén azzal a céllal, hogy egy széles körű, minden potenciális partnert figyelembe vevő szemléletet lehessen megvalósítani;

· kritikus tömeg létrehozása a szükséges méret és hatókör biztosítására;

· a köz- és magánforrások hatékony felhasználásának biztosítása.

A közös vállalkozás különösen a gördülőállományhoz, infrastruktúrához és forgalomirányítási rendszerekhez kapcsolódó innovatív technológiák és megoldások fejlesztése, integrálása, demonstrálása és validálása révén hozzájárul majd a technológiai vívmányok gyorsabb és könnyebb piaci hasznosulásához, amely többek között a következő számszerűsíthető teljesítménymutatókkal mérhető:

· életciklusköltség és versenyképesség, vagyis a vasúti szállítás összes költségének csökkenése, ami maga után vonja a fogyasztók költségeinek és az adófizetőket terhelő állami támogatásoknak a csökkenését;

· kapacitás és felhasználói kereslet, azaz az adott útvonalon közlekedő vonatok/metrók/villamosok óránkénti gyakorisága, valamint a személy- és teherszállítási opciók kihasználtsági mutatói;

· megbízhatóság és a szolgáltatások minősége, azaz a pontosság javítása a vasutat igénybe vevők pontos érkezésének biztosítása érdekében; ez az új flottákba való beruházási igényekre is kihat, mivel kevesebb, ám megbízható járművekre van szükség.

Emellett ezek a vívmányok hozzájárulnak majd a vasúti ágazatban az átjárhatóság és hatékonyság vonatkozásában még fennálló technikai akadályok megszüntetéséhez, valamint a vasúti szállítás negatív externáliáinak csökkentéséhez.

A vasúti ágazattal foglalkozó egyes tanulmányok szerint olyan összehangolt, 800 millió és 1 milliárd EUR közötti értékű, kutatási és innovációs intézkedésekkel, amelyek a köz- és magánszféra jól meghatározott partnerségi struktúrája keretében zajlanak, a különböző vasúti piaci szegmensekben az életciklusköltségek akár 50%-os csökkentése, a kapacitás 100%-os növelése, és a megbízhatóság 50%-os növelése is megvalósítható lenne.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

2.1.        Az érdekeltekkel folytatott konzultáció és szakértői vélemények felhasználása

Az érdekelt felekkel széles körű konzultációkra került sor. 2013. június 28-án internetes nyílt konzultáció indult. A 12 hétig, 2013. szeptember 19-ig tartó konzultáció keretében valamennyi érdekelt félnek lehetősége volt a véleménynyilvánításra. Ennek során 372 válasz érkezett: 152 magánszemélyektől, 220 pedig szervezetek vagy intézmények képviselőitől származott. A válaszadók 24 uniós országot képviselnek, és az EU egésze tekintetében kifejezetten reprezentatívnak tekinthetők. A válaszok 60%-a a vasúti kutatásra fordított uniós támogatások legnagyobb részét élvező öt országból, azaz Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Németországból és az Egyesült Királyságból származik.

A válaszadók zöme magánvállalatokat képvisel (42%), őket követik a kutatási szervezetek és az egyetemek (21,8%), az ágazati szervezetek és a kereskedelmi kamarák (11,5%), a kkv-k (10%) és az állami hatóságok (5,5%). A válaszok fennmaradó része nem kormányzati szervezetektől, egyéni vállalkozóktól és egyéb személyektől érkezett be. A konzultációban főként a vasúti beszállító ipar képviselői vettek részt (gördülőállomány, jármű-alkatrészek, építési munkák), és mindössze 5, illetve 4%-ban képviseltették magukat a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok.

Az online konzultáció mellett külön megbeszélésekre is sor került az ágazat képviselőivel.

Az érdekelt felek 2013. szeptember 12-i meghallgatásán az érdekeltek 85 képviselője vett részt. A konzultációs folyamat további részletei a hatásvizsgálat V. mellékletében találhatók.

2.2.        Hatásvizsgálat

A javasolt rendeletről a Bizottság hatásvizsgálatot készített, melyet e javaslat melléklete tartalmaz. A hatásvizsgálat különböző megoldási lehetőségeket értékelt a jövőbeni vasúti kutatási és innovációs tevékenységek végrehajtása tekintetében, beleértve az együttműködésen alapuló kutatás folytatását, egy szerződéses köz-magán társulás létrehozását, egy közös vállalkozás formáját öltő, intézményes köz-magán társulás létrehozását, valamint a kutatási és innovációs tevékenységek Európai Vasúti Ügynökség általi összehangolását. A meglévő közös vállalkozások tevékenységéből levont tanulságok alapján a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy egy közös vállalkozás – noha elindítása hosszabb időt vesz igénybe – a legmegfelelőbb irányítási struktúrát biztosítja a jövőbeni vasúti kutatási és innovációs tevékenységek végrehajtásához.

Egy közös vállalkozás fő előnyei közé tartozik, hogy a vasúti kutatási és innovációs tevékenységek koordinációja, programozása és végrehajtása egyetlen, e célt szolgáló igazgatási struktúra feladata, ami a kutatási és innovációs erőfeszítések nagyobb mértékű folytonosságát biztosítja, és jobban kiküszöböli a szétaprózódást. Egy hosszú távú stratégiai terv és részletes munkaprogramok kidolgozásával, amelyben valamennyi piaci szereplő szorosan részt vesz, szavatolható a jövőbeni vasúti kutatási és innovációs projektek minősége és relevanciája, ami hozzájárul a vasúti ágazat versenyképességének növeléséhez. A Bizottság vezető szerepe emellett biztosítja, hogy a kutatási és innovációs stratégia összhangba kerüljön az egységes európai vasúti térség létrehozásához kapcsolódó célkitűzésekkel. A közös vállalkozás stabil jellege, valamint az uniós és ágazati partnerek szilárd, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásai a többi megoldási lehetőséghez képest erősebb ösztönző hatással bírnak. A közös vállalkozás emellett – a tagsági feltételek és a tanácsadói munkakörök rugalmas és átlátható kezelésének köszönhetően – az érdekelt felek széles körű és kiegyensúlyozott részvételét biztosítja.

A közös vállalkozást a nyilvános konzultáció válaszadói is megoldásként javasolják. A többi megoldási lehetőségnél mintegy kétszer hatékonyabbnak ítélik meg, és a válaszadók négyötöde szerint hatékony, illetve igen hatékony az ismert kihívások kezelését illetően.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        A javaslat tartalma

Ez a javaslat a Shift2Rail közös vállalkozásnak (S2R közös vállalkozás) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke értelmében történő létrehozására vonatkozik. Az S2R közös vállalkozásra az öt, közös technológiai kezdeményezést megvalósító közös vállalkozásra irányuló, 2013 júliusában előterjesztett javaslatok általános rendelkezései vonatkoznak. Az S2R közös vállalkozásban azonban – tekintettel azon fő célkitűzésére, hogy hozzájáruljon az egységes európai vasúti térség megvalósításához – várhatóan nagyobb szerep jut majd az állami hatóságoknak, mint a közös technológiai kezdeményezéseket végrehajtó közös vállalkozások esetében, ezért az S2R közös vállalkozás irányítási struktúrája eltérő lesz azokétól.

Az S2R közös vállalkozás a 2024. december 31-ig tartó időszakra jön létre. Alapítói az Európai Bizottság által képviselt Unió, valamint az e rendelet II. mellékletében felsorolt, az Uniótól eltérő alapító tagok. Az S2R közös vállalkozást az Unió, valamint az S2R közös vállalkozást alkotó, az Uniótól eltérő tagok közösen finanszírozzák.

3.2.        Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke. A „Horizont 2020” keretprogram részvételi és terjesztési szabályai alkalmazandók.

3.3.        Szubszidiaritás és arányosság

A javaslat célkitűzéseit nemzeti programok keretében nem lehet hatékonyan elérni, mert a kihívás olyan mértékű, amelynek kezelése bármely egymagában fellépő tagállam képességeit meghaladja. A nemzeti programok között jelentős különbségek állnak fenn. Ezek szétaprózottsága és alkalmankénti átfedései hatékonyabb, uniós szintű fellépést tesznek szükségessé. Tekintetbe véve a kifejlesztendő infrastruktúra és technológiák több országra kiterjedő jellegét, valamint a kellő mennyiségű erőforrás összegyűjtésének szükségességét, a kutatási és innovációs erőfeszítések uniós szinten történő összevonásával és koordinálásával jobb esély nyílik a sikerre. Az Európai Unió szerepvállalása elősegíti a kutatási programok ésszerűsítését, és biztosítja a kifejlesztett rendszerek átjárhatóságát – nemcsak a szabványosítást megelőző és támogató közös kutatás, hanem a szoros kutatási együttműködés és a transznacionális demonstrációs projektek következtében bekövetkező tényleges szabványosodás révén is. A szabványosítás megnyitja az utat a tágabb piacok felé, és előmozdítja a versenyt. Az arányosság elvének megfelelően az e rendeletben foglalt rendelkezések nem lépik túl a céljai eléréséhez szükséges mértéket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A Shift2Rail kezdeményezés finanszírozására nyújtott uniós hozzájárulás maximális összege (az EFTA hozzájárulásával együtt) 450 millió EUR[5], amelyet az Unió általános költségvetésében a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programhoz rendelt előirányzatokból kell kifizetni. Az Unió az „Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” kihívás („Társadalmi kihívások” pillér) céljára rendelkezésre álló keretéből biztosítja ezt a hozzájárulást[6]. Ez az összeg magában foglalja azt az 52 millió EUR-t is, amelyet a H2020 közlekedésre vonatkozó 2014–2015. évi munkaprogramja keretében az együttműködésen alapuló vasúti kutatási tevékenységek finanszírozására különítettek el az S2R közös vállalkozás elindulásáig. Az említett, együttműködésen alapuló kutatási tevékenységek az S2R közös vállalkozás által finanszírozott kutatási és innovációs tevékenységek előfutárai lesznek. Az említett tevékenységek irányítását és a megfelelő költségvetést, valamint az ajánlattételi felhívásokat követően le nem kötött összegeket az S2R közös vállalkozás átveheti, amint rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással. Az Unió által a működési költségek fedezésére rendelkezésre bocsátott összeget az érintett ágazat legalább ugyanakkora összeggel egészíti ki.

Az S2R közös vállalkozás fennállásának ideje alatt az S2R közös vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a 27 millió EUR-t. Ezeket a költségeket az Uniónak, illetve az S2R közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak a hozzájárulásaiból egyenlő arányban kell fedezni[7].

2013/0445 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[8],

Tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[9],

mivel:

(1)       Az Európa 2020 stratégia[10] kiemeli annak szükségességét, hogy kedvező feltételeket kell kialakítani a tudásba és az innovációba való befektetéshez – többek között az ökoinnovációba való befektetéshez – ahhoz, hogy az Unióban megvalósuljon az intelligens, fenntartható és inkluzív uniós növekedés.

(2)       Az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című, 2011. március 28-án elfogadott fehér könyv (a továbbiakban: a 2011. évi fehér könyv)[11] az egységes európai közlekedési térség létrehozásának fontosságát hangsúlyozza, ami előfeltétele az európai közlekedési rendszer versenyképesebbé és erőforrás-hatékonyabbá tételének, továbbá rámutat az olyan fő társadalmi kihívások kezelésének szükségességére, mint a növekvő forgalmi igények, a torlódások, a biztonságos energiaellátás és az éghajlatváltozás. Hozzáteszi, hogy e stratégiához alapvető fontosságú az innováció, és hogy az uniós kutatásnak a legígéretesebb technológiákra összpontosítva és az érintettek összességét egybegyűjtve, integráltan kell foglalkoznia a kutatási, innovációs és megvalósítási folyamat egészével.

(3)       A 2014–2020 közötti időszakra szóló „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram („Horizont 2020” keretprogram) létrehozásáról szóló, 2013 …-i …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] célja, hogy az Unió és a magánszektor forrásainak köz-magán társulásokban történő egyesítésével növelje a kutatás és innováció terén elért hatást azokon a területeken, amelyeken a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió átfogóbb versenyképességi céljainak eléréséhez és a társadalmi kihívások leküzdéséhez. Az Unió részvétele ezekben a partnerségekben a Szerződés 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások részére nyújtott pénzügyi hozzájárulás formáját öltheti.

(4)       A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló, 2013. …-i …/2013/EU tanácsi határozatnak[13] megfelelően a „Horizont 2020” keretprogramban létrehozott közös vállalkozások részesíthetők támogatásban, az említett határozatban rögzített feltételeknek megfelelően.

(5)       A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Köz-magán társulások a „Horizont 2020” keretprogramban: az európai innováció és növekedés ösztönzésének hatékony eszköze” című közlemény[14] konkrétan meghatározta a támogatandó köz-magán társulásokat, amelyek között az öt, közös technológiai kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás és SESAR közös vállalkozás („Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás) is szerepelt. Emellett a vasúti ágazatban közös vállalkozás létrehozására szólít fel, tekintettel a vasúti technológiák terén való európai vezető szerep megszerzéséhez szükséges kutatási és innovációs erőfeszítések léptékére és az egységes európai vasúti térség kiteljesítését célzó politikai igényre.

(6)       A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „A negyedik vasúti csomag – Az egységes európai vasúti térség teljes kialakítása az európai versenyképesség és növekedés előmozdítása érdekében” („A negyedik vasúti csomag”) című közlemény[15] rámutat a vasúti közös vállalkozás létrehozásának szükségességére, mivel az a személyszállító járművek, a teherszállítás, a forgalomirányítási rendszerek és a vasúti infrastruktúra lépésenkénti innovációjának előmozdításával hozzájárulhat a vasút mint közlekedési mód fejlődéséhez. A közlemény – a közforrások szűkösségére tekintettel –az egységes piac létrehozása révén megvalósítandó lehető legnagyobb vasúti ágazati költséghatékonyság fontosságát hangsúlyozza, és egy erősebb európai dimenzióval rendelkező megközelítési mód kialakítására szólít fel, hogy ösztönözze a közúti és légi szállításról a vasúti szállítási módra való áttérést.

(7)       A Shift2Rail közös vállalkozásnak (a továbbiakban: S2R közös vállalkozás) egy olyan köz- és magánszféra közötti partnerségnek kell lennie, amelynek célja a vasúti ágazatban végrehajtott uniós szintű kutatási és innovációs beruházások ösztönzése és jobb összehangolása annak érdekében, hogy – a vasúti ágazat üzleti igényeivel és az egységes európai vasúti térség általános célkitűzésével összhangban –felgyorsítsa és megkönnyítse az integráltabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb és vonzóbb uniós vasúti piac kialakítását. Az S2R közös vállalkozásnak különösen az a feladata, hogy hozzájáruljon a 2011. évi fehér könyvben és a negyedik vasúti csomagban meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához, többek között a következőkhöz: a vasúti ágazat hatékonyságának javításához az állami költségvetések javára; a vasúthálózat kapacitásának bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez, aminek révén a vasút ténylegesen versenyképessé válik, és részesedése a személyszállításban és az árufuvarozásban lényegesen megnő; a vasúti szoláltatások minőségének javításához, figyelembe véve az utasok és a szállítmányozók igényeit; a vasúti ágazatban az interoperabilitás vonatkozásában fennálló technikai akadályok megszüntetéséhez; a vasúti szállítás negatív externáliáinak csökkentéséhez. Az S2R közös vállalkozás által e célkitűzések megvalósítása érdekében tett előrelépéseket egyes fő teljesítménymutatók alapján értékelni kell.

(8)       Az S2R közös vállalkozás szervezeti és működési szabályait e rendelet részeként az S2R közös vállalkozás alapszabályában kell megállapítani.

(9)       Az S2R közös vállalkozás alapító tagjai az Európai Bizottság által képviselt Unió, valamint az e rendelet II. mellékletében felsorolt, az Uniótól eltérő alapító tagok, amennyiben azok elfogadják az e rendelet I. mellékletében szereplő alapszabályt. Az említett, Uniótól eltérő alapító tagok olyan szilárd pénzügyi helyzetű jogalanyok, amelyek az érdekeltekkel folytatott átfogó konzultációkat követően írásban vállalják, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtanak az S2R közös vállalkozás területére eső kutatási tevékenységek folytatásához egy olyan struktúra keretében, amely jól illeszkedik a köz- és magánszféra közötti partnerség jellegéhez, és ehhez megfelelő pénzügyi kapacitással rendelkeznek.

(10)     Az iparág jelentős részvétele az S2R kezdeményezés alapvető eleme. Ezért elengedhetetlen, hogy az S2R kezdeményezés támogatására fordított közforrásokat az érintett ágazat legalább ugyanakkora összeggel egészítse ki. Ezért olyan köz- vagy magánjogi jogalanyok válhatnak a közös vállalkozás tagjává, amelyek készek biztosítani az S2R közös vállalkozás területére eső kutatási és innovációs tevékenységek folytatásához szükséges erőforrásokat.

(11)     Az S2R közös vállalkozás célja az S2R kezdeményezés kutatási, fejlesztési és validálási tevékenységeinek irányítása; ennek érdekében ötvözi a tagjai által rendelkezésre bocsátott köz- és magánfinanszírozás eszközeit, és belső vagy külső szakmai erőforrásokat vesz igénybe. A közös vállalkozás a teljes vasúti értéklánc szereplői és a hagyományos vasúti ágazaton kívüli érdekeltek közötti együttműködés új formáit alakítja ki, amelyek összhangban állnak a versenyszabályokkal, és az interoperabilitással és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben az Európai Vasúti Ügynökség tapasztalatát és szakértelmét hasznosítja.

(12)     Céljainak megvalósítása érdekében az S2R közös vállalkozás – a tagjainak nyújtott támogatások és a legmegfelelőbbnek ítélt intézkedések, többek között ajánlattételi felhívások nyomán létrejövő közbeszerzés vagy odaítélt támogatások révén – pénzügyi támogatást nyújt.

(13)     Az S2R közös vállalkozásnak tevékenységét átlátható módon kell folytatnia, minden rendelkezésre álló lényeges információt közölnie kell megfelelő szerveivel, valamint ennek megfelelően gondoskodnia kell tevékenységei promóciójáról.

(14)     Az S2R közös vállalkozás tevékenységei főként kutatási és innovációs tevékenységek. Ezért az Unió hozzájárulását a „Horizont 2020” keretprogram költségvetéséből kell biztosítani. A maximális hatás elérése érdekében az S2R közös vállalkozásnak erős szinergiákat kell kialakítania más uniós programokkal és finanszírozási eszközökkel, úgymint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, az európai strukturális és beruházási alapokkal, illetve a kockázatmegosztó finanszírozási eszközzel.

(15)     Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásait az S2R közös vállalkozással kötött tagsági megállapodásban kell meghatározni. Ezek a hozzájárulások nem korlátozódhatnak az S2R közös vállalkozás igazgatási költségeire és az S2R közös vállalkozás által támogatott kutatási és innovációs cselekvések megvalósításához szükséges társfinanszírozásra. Az erősebb ösztönző hatás biztosítása érdekében e hozzájárulásoknak az említett tagok által végrehajtandó további tevékenységekhez is kapcsolódniuk kell. E további tevékenységek a tágabb S2R kezdeményezéshez való hozzájárulásoknak minősülnek.

(16)     Az S2R közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételt a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló, 2013. …-i … /2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] szabályozza.

(17)     Az S2R közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben[17] és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben[18] meghatározott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a közvetett irányításra vonatkozó megfelelő szabályokkal összhangban kell kezelni.

(18)     Az e rendelet alapján uniós pénzügyi támogatásban részesülő felek ellenőrzését úgy kell elvégezni, hogy az igazgatási teher a …/2013/EU rendeletnek [a „Horizont 2020” keretprogram] megfelelően csökkenjen.

(19)     Az Unió és az S2R közös vállalkozásban részt vevő tagállamok pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a közigazgatási és pénzügyi bírságokat, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglaltaknak megfelelően.

(20)     A Bizottság belső ellenőrének ugyanazon hatásköröket kell gyakorolnia az S2R közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(21)     A Szerződés 287. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió által létrehozott testületek, irodák és ügynökségek létesítő okirata kizárhatja az adott testület, iroda vagy ügynökség bevételi és kiadási nyilvántartásainak a Számvevőszék által történő vizsgálatát. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdése értelmében a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikke alá tartozó testületek nyilvántartásait független könyvvizsgáló szervezetnek kell vizsgálnia, melynek véleményt kell mondania többek között a nyilvántartások megbízhatóságáról és az abban szereplő ügyletek jogszerűségéről és szabályosságáról. A nyilvántartások kettős vizsgálatának elkerülése érdekében indokolt, hogy az S2R közös vállalkozás nyilvántartásait a Számvevőszék ne vizsgálja.

(22)     Az S2R közös vállalkozás létrehozásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak kell felelnie a vállalkozás létrehozásáért és kezdeti működéséért mindaddig, amíg az nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással.

(23)     Mivel az S2R közös vállalkozásnak az Unió-szerte folytatott ágazati kutatás és innováció erősítésére irányuló célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten – az átfedések elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása révén – jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk – A közös vállalkozás létrehozása

(1) Az uniós szintű kutatási és innovációs beruházások összehangolása és irányítása céljából a Szerződés 187. cikke szerinti közös vállalkozás jön létre (a „Shift2Rail közös vállalkozás” vagy „S2R közös vállalkozás”) a 2024. december 31-ig terjedő időtartamra.

(2) Az S2R közös vállalkozás egy köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervnek minősül, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[19] 209. cikkében említettek szerint.

(3) Az S2R közös vállalkozás jogi személyiséggel rendelkezik. Valamennyi tagállamban az adott tagállam jogszabályai alapján a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, és bíróság előtt eljárhat.

(4) Az S2R közös vállalkozás székhelye Brüsszel, Belgium.

(5) Az S2R közös vállalkozás alapszabályát a melléklet tartalmazza.

2. cikk – Célok

(1) Az S2R közös vállalkozás általános célja, hogy:

a)      hozzájáruljon a „Horizont 2020” keretprogram létrehozásáról szóló, 2013. ….-i …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és különösen a „Horizont 2020” egyedi program létrehozásáról szóló, 2013. ….-i …/2013 tanácsi határozat „társadalmi kihívások” pillére alá tartozó „intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” kihívással kapcsolatos részének végrehajtásához;

b)      a vasúti rendszer és felhasználói által igényelt kutatás és innováció terén alkalmazott átfogó és összehangolt megközelítés révén hozzájáruljon az egységes európai vasúti térség megvalósításához, egy vonzóbb, versenyképesebb, hatékonyabb és fenntarthatóbb európai vasúti rendszerre való gyorsabb és alacsonyabb költségű átálláshoz, valamint a közúti és légi szállításról a vasúti szállítási módra való áttéréshez. Ez a megközelítés kiterjed az árufuvarozás, valamint a távolsági, regionális, helyi és városi személyszállítás piaci szegmenséhez tartozó gördülőállományra, infrastruktúrára és forgalomirányításra, valamint a vasút és más közlekedési módok közötti intermodális összeköttetésekre, hogy a vasút használói számára vasúti utazási és szállítási igényeik tekintetében integrált, teljes körű megoldást nyújtson, a tranzakciók során nyújtott támogatástól kezdve egészen az utazás közbeni segítségnyújtásig.

c)      kidolgozzon egy stratégiai főtervet („S2R-főterv”) – és biztosítsa annak hatékony és eredményes végrehajtását –, az I. mellékletben található alapszabály 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

d)      az uniós finanszírozású vasúti kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban központi kapcsolattartó pontként szolgáljon, amely gondoskodik a projektek összehangolásáról, és valamennyi érdekelt fél számára biztosítja a szükséges információkat;

e)      tevékenyen ösztönözze a teljes vasúti értékláncon belüli, illetve a hagyományos vasúti ágazaton kívüli valamennyi érdekelt fél részvételét és aktív szerepvállalását, különösen a következőkét: a vasúti berendezések gyártói (gördülőállomány és vonatirányító rendszerek), pályahálózat-működtetők, vasúttársaságok (személy- és áruszállítás), vasúti járműlízinggel foglalkozó társaságok, tanúsító szervezetek, szakmai szövetségek, fogyasztói szervezetek (személy- és áruszállítás), valamint az érintett területen tevékeny tudományos intézmények vagy tudományos közösségek. A 2003/361/EK bizottsági ajánlás[20] szerinti kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét ösztönözni kell.

(2) Az S2R közös vállalkozás feladata különösen az olyan innovatív technológiák és megoldások kidolgozása, integrálása, demonstrálása és validálása, amelyek megfelelnek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak, és amelyek értéke egyes fő teljesítménymutatók alapján mérhető, többek között a következők tekintetében:

a)      az infrastruktúra és a gördülőállomány fejlesztési, karbantartási, működési és felújítási költségeinek csökkentése és az energiahatékonyság növelése révén a vasúti szállítási rendszer életciklusköltségeinek 50%-os csökkentése;

b)      a személy- és áruszállítási szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet kielégítése céljából a vasúti szállítási rendszer kapacitásának 100%-os növelése;

c)      a vasúti szolgáltatások megbízhatóságának és pontosságának 50%-os javítása;

d)      azon fennmaradó technikai akadályok felszámolása, amelyek a vasúti ágazatot interoperabilitás és hatékonyság tekintetében gátolják, különösen azon pontok tisztázása révén, amelyek megfelelő technológiai megoldások hiányában az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) tekintetében még nyitottak, valamint annak biztosítása révén, hogy az S2R közös vállalkozás által kidolgozott valamennyi rendszer és megoldás teljes mértékben átjárható legyen;

e)      a vasúti szállítás negatív externáliáinak csökkentése, különöse tekintettel a zajra, a vibrációra, a kibocsátásokra és egyéb környezeti hatásokra.

3. cikk – Az Unió pénzügyi hozzájárulása

(1) A Shift2Rail kezdeményezés finanszírozására nyújtott uniós hozzájárulás maximális összege (az EFTA hozzájárulásával együtt) 450 millió EUR, amelyet az Unió általános költségvetésében a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programhoz rendelt előirányzatokból kell kifizetni, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában, valamint 60. és 61. cikkében meghatározott, a rendelet 209. cikkében említett szervekre vonatkozó rendelkezések szerint. Ez az összeg magában foglalja az alábbiakat:

a)      az S2R közös vállalkozás részére az igazgatási és működési költségek fedezéséhez nyújtott 398 millió EUR maximális uniós hozzájárulás. Az igazgatási költségek fedezéséhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális összege 13,5 millió EUR.

b)      a H2020 közlekedésre vonatkozó 2014–2015. évi munkaprogramja keretében elkülönített további, legfeljebb 52 millió EUR. E kiegészítő hozzájárulás igazgatását az S2R közös vállalkozás átveheti, amint rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás kiegészítésére további források is előirányozhatók olyan egyéb uniós eszközökből, amelyek célja az S2R közös vállalkozás megfelelően kidolgozott eredményeinek bevezetése.

(3) Az uniós hozzájárulásra vonatkozó szabályokat az Unió nevében eljáró Bizottság és az S2R közös vállalkozás közötti hatáskör-átruházási megállapodás, valamint éves forrás-átruházási megállapodások keretében kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodás kitér a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikkének (3) bekezdésében, 60. és 61. cikkében és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 40. cikkében rögzített elemekre, valamint többek között az alábbiakra:

a)      az S2R közös vállalkozásnak a [„Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programról szóló] …/EU határozat II. mellékletében meghatározott megfelelő teljesítménymutatókkal kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

b)      az S2R közös vállalkozásnak a [„Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programról szóló] …/EU határozat III. mellékletében meghatározott nyomon követéssel kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

c)      az S2R közös vállalkozás működésére vonatkozó egyedi teljesítménymutatók;

d)      a Bizottság kutatási és innovációs szakpolitikájának kidolgozásához, valamint terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;

e)      az emberi erőforrások igénybevétele és változásai, így különösen a tisztségcsoportonkénti, illetve besorolási fokozatonkénti és besorolási osztályonkénti munkaerő-felvétel, az átsorolás menete és a személyi állomány létszámának esetleges változásai.

4. cikk – Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1) Az S2R közös vállalkozás Uniótól eltérő valamennyi tagja befizeti hozzájárulását, vagy megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kapcsolt jogalanyai befizessék a hozzájárulásból rájuk eső részt. Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásainak összege legalább 470 millió EUR az 1. cikkben meghatározott időszakra vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás az alábbiakból áll:

a)      az S2R közös vállalkozáshoz nyújtott legalább 350 millió EUR hozzájárulás az I. mellékletben szereplő alapszabály 15. cikke (2) bekezdésének és 15. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően, amelyből legalább 200 millió EUR az Uniótól eltérő alapító tagoktól és azok kapcsolt jogalanyaitól, legalább 150 millió EUR pedig a társult tagoktól és azok kapcsolt jogalanyaitól származik;

b)      legalább 120 millió EUR természetbeni hozzájárulás, amelyből legalább 70 millió EUR az Uniótól eltérő alapító tagoktól és azok kapcsolt jogalanyaitól, legalább 50 millió EUR pedig a társult tagoktól és azok kapcsolt jogalanyaitól származik; e hozzájárulás az S2R közös vállalkozás munkatervében nem szereplő olyan további tevékenységek megvalósítási költségeit tartalmazza, amelyek kiegészítik az említett munkatervet, és hozzájárulnak az S2R-főterv célkitűzéseinek megvalósításához. E költségeket a vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően egyéb uniós finanszírozási programokból lehet támogatni. Ilyen esetben az uniós finanszírozás nem helyettesíti az Uniótól eltérő tagok vagy kapcsolt jogalanyaik által természetben teljesített a hozzájárulásokat.

A b) pontban említett költségek fedezésére az S2R közös vállalkozás nem nyújthat pénzügyi támogatást. A megfelelő tevékenységeket az I. mellékletben szereplő alapszabály 3. cikkének (2) bekezdésében említett tagsági megállapodásban kell rögzíteni, feltüntetve az említett hozzájárulások közelítő értékét.

(3) Az S2R közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai minden év január 31-ig beszámolnak az S2R közös vállalkozás irányító testületének az egyes korábbi pénzügyi években nyújtott, a (2) bekezdés szerinti hozzájárulások értékéről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában és az I. mellékletben szereplő alapszabály 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott természetbeni hozzájárulások értékének meghatározása céljára a költségeket az adott szervek szokásos költségelszámolási gyakorlata szerint kell kimutatni, az adott szervek illetősége szerinti ország hatályos számviteli standardjainak és a hatályos nemzetközi számviteli standardoknak / nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően. A költségeket az érintett szerv által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. A hozzájárulások értékének megállapítását az S2R közös vállalkozás ellenőrzi. További bizonytalanság esetén az S2R közös vállalkozás az értékmegállapításra vonatkozóan – az alapszabály 20. cikkének megfelelően – ellenőrzést végezhet.

(5) Az S2R közös vállalkozás minden olyan Uniótól eltérő tagját, amely a rá vonatkozó tagsági megállapodásban meghatározott határidőt követő hat hónapon belül nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségeinek, ki kell zárni az irányító testületben zajló szavazásból mindaddig, amíg a kötelezettségeinek eleget nem tesz. Amennyiben a szóban forgó tag az említett kötelezettségeknek további hat hónap elteltével sem tesz eleget, meg kell fosztani tagságától.

(6) Az 5. cikkben említett eseteken kívül a Bizottság az S2R közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja az I. mellékletben szereplő alapszabály 23. cikkének (2) bekezdése szerinti végelszámolási eljárást, ha a tagok vagy kapcsolt jogalanyaik a (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem biztosítják, vagy csak részben vagy késedelmesen biztosítják.

5. cikk – Pénzügyi szabályok

Az S2R közös vállalkozás külön pénzügyi szabályzatot fogad el a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében és a …/EU rendeletben [Felhatalmazáson alapuló rendelet a költségvetési rendelet 209. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetésirendelet-mintáról] foglaltaknak megfelelően.

6. cikk – Személyzet

(1) Az S2R közös vállalkozás alkalmazásában álló személyi állományra az Európai Unió tisztviselőinek a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben[21] meghatározott személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek foganatosítása céljából az Unió intézményei által megállapodásban elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2) Az S2R közös vállalkozás alkalmazottai tekintetében az irányító testület gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei által a munkaszerződés megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei).

Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkének megfelelően, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikke alapján határozatot fogad el arról, hogy a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit az ügyvezető igazgatóra ruházza, meghatározva azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a hatáskör átruházása felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató felhatalmazást kap ezeknek a hatásköröknek a további átruházására.

Amennyiben kivételes körülmények szükségessé teszik, az irányító testület határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és a hatásköröknek az utóbbi által történt esetleges további átruházását, és saját maga gyakorolhatja, vagy átruházhatja azokat valamely tagjára, illetve az S2R közös vállalkozás valamely, az ügyvezető igazgatótól eltérő alkalmazottjára.

(3) Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek tekintetében.

(4) A személyi erőforrásokat az S2R közös vállalkozás létszámtervében kell meghatározni, az éves költségvetésnek megfelelően tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltüntetve az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát.

(5) Az S2R közös vállalkozás személyi állománya ideiglenes és szerződéses alkalmazottakból áll.

(6) A személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget az S2R közös vállalkozás viseli.

7. cikk – Kirendelt nemzeti szakértők és gyakornokok

(1) Az S2R közös vállalkozás olyan kirendelt nemzeti szakértőket és gyakornokokat is igénybe vehet, akik nem állnak az S2R közös vállalkozás alkalmazásában. A kirendelt nemzeti szakértők számát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve szerepeltetni kell a személyzetre vonatkozó, e rendelet 6. cikkének (4) bekezdése szerinti információk között, az éves költségvetéssel összhangban.

(2) A nemzeti szakértők S2R közös vállalkozáshoz való kiküldésének és a gyakornokok alkalmazásának a szabályait az irányító testület határozatban állapítja meg.

8. cikk –Kiváltságok és mentességek

Az S2R közös vállalkozásra és annak személyi állományára alkalmazni kell az Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

9. cikk – Az S2R közös vállalkozás felelőssége

(1) Az S2R közös vállalkozás szerződéses felelősségét a vonatkozó szerződéses kikötések és az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre vonatkozó hatályos jog szabályozza.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetén az S2R közös vállalkozás a tagállamok jogrendjében foglalt közös, általános elveknek megfelelően megtérít minden olyan kárt, amelyet feladatai teljesítése során a személyzete okozott.

(3) Az S2R közös vállalkozás által az (1) és a (2) bekezdésben említett felelősség tekintetében teljesített bármely kifizetés, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások az S2R közös vállalkozás kiadásának minősülnek, és azokat annak forrásaiból kell fedezni.

(4) Az S2R közös vállalkozás kötelezettségeinek teljesítéséért kizárólagos felelősséggel tartozik.

10. cikk – A Bíróság hatásköre és az alkalmazandó jog

(1) A Bíróság hatásköre a Szerződésben lefektetett feltételek fennállása esetén, valamint az alábbi esetekben áll fenn:

a)      a tagok között az e rendelet tárgyával kapcsolatban felmerült minden jogvitában;

b)      ha azt az S2R közös vállalkozás által kötött megállapodásban, határozatban vagy szerződésben szereplő, választottbíráskodásra vonatkozó kikötés előírja;

c)      az S2R közös vállalkozás személyzete által a feladatai ellátása során okozott károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

d)      az S2R közös vállalkozás és alkalmazottai közötti jogvitákban az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott korlátok között és feltételek mellett.

(2) Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, azon állam joga alkalmazandó, amelyben az S2R közös vállalkozás székhelye található.

11. cikk – Értékelés

(1) A Bizottság 2017. december 31-ig időközi értékelést készít az S2R közös vállalkozásról. Az időközi értékelés megállapításait és észrevételeit a Bizottság 2018. június 30-ig elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság a 4. cikk (5) bekezdése szerint járhat el, vagy más megfelelő intézkedést tehet.

(3) Az S2R közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb a mellékletben foglalt alapszabály 23. cikkében említett végelszámolási eljárás megindításától számított két éven belül a Bizottság elvégzi az S2R közös vállalkozás záróértékelését. A záróértékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé kell tárni.

12. cikk – Mentesítés

(1) A költségvetés teljesítéséről szóló zárszámadás elfogadása az Unió az S2R közös vállalkozásnak nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében a Szerződés 319. cikkében előírt eljárásnak megfelelően az Európai Parlament által a Tanács ajánlására a Bizottságnak adott felmentvény részét képezi.

(2) Az S2R közös vállalkozás teljes körűen együttműködik a zárszámadási eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben megadja a szükséges kiegészítő információkat. Ezzel összefüggésben kérést kaphat arra vonatkozóan, hogy a megfelelő intézményekkel vagy szervekkel tartott értekezleteken képviseltesse magát, és segítse a Bizottság által felhatalmazott, engedélyezésre jogosult tisztviselő munkáját.

13. cikk – Utólagos ellenőrzések

(1) A közvetett cselekvésekkel kapcsolatos kiadások utólagos ellenőrzéseit [a „Horizont 2020” keretprogram létrehozásáról szóló] …/EU rendelet 23. cikkében foglaltak szerint, a „Horizont 2020” keretprogram keretében végrehajtott közvetett cselekvések részeként végzi el az S2R közös vállalkozás.

(2) A Bizottság a következetesség biztosítása érdekében határozhat úgy, hogy az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket maga végzi el.

14. cikk – A tagok pénzügyi érdekeinek védelme

(1) Az I. mellékletben szereplő alapszabály 19. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az S2R közös vállalkozás a Bizottság alkalmazottainak, az S2R közös vállalkozás vagy a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz, ideértve az elektronikus formátumú információkat is.

(2) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben[22] és az 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[23] foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat végezni, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat is beleértve, annak megállapítására, hogy történt-e az e rendelet alapján finanszírozott megállapodással, határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek, megállapodásoknak és határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az S2R közös vállalkozást, a Számvevőszéket és az Európai Csalás Elleni Hivatalt az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok hatáskörüknek megfelelően történő végzésére.

(4) Az S2R közös vállalkozás gondoskodik arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei megfelelő védelemben részesüljenek azáltal, hogy megfelelő belső és külső ellenőrzéseket végez vagy végeztet.

(5) Az S2R közös vállalkozás csatlakozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között az OLAF belső vizsgálataira vonatkozóan 1999. május 25-én létrejött intézményközi megállapodáshoz[24]. Az S2R közös vállalkozás elfogadja az OLAF belső vizsgálatainak elősegítéséhez szükséges intézkedéseket.

15. cikk – Titoktartás

A 16. cikk sérelme nélkül az S2R közös vállalkozás gondoskodik a bizalmas információknak a védelméről, amelyek közzététele sértené tagjainak vagy az S2R közös vállalkozás tevékenységeiben részt vevőknek az érdekeit.

16. cikk – Átláthatóság

(1) Az S2R közös vállalkozás birtokában levő iratok vonatkozásában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[25] kell alkalmazni.

(2) Az S2R közös vállalkozás gyakorlati szabályokat fogad el az 1049/2001/EK rendelet végrehajtása érdekében.

(3) A 10. cikk sérelme nélkül az S2R közös vállalkozás által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében meghozott határozatok ellen a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek szerint panasz nyújtható be az ombudsmanhoz.

(4) Az S2R közös vállalkozás gyakorlati szabályokat fogad el a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[26] végrehajtása érdekében.

17. cikk – Részvételi és terjesztési szabályok

Az S2R közös vállalkozás által finanszírozott cselekvésekre a(z) …/EU rendeletet [a „Horizont 2020” keretprogram részvételi és terjesztési szabályai] kell alkalmazni. Az említett rendelet alapján az S2R közös vállalkozás finanszírozó szervnek minősül, és pénzügyi támogatást nyújt a mellékletben szereplő alapszabály 2. cikkében meghatározott közvetett cselekvésekhez.

18. cikk – A fogadó állam által nyújtott támogatás

Az S2R közös vállalkozás és a székhelye szerinti állam között igazgatási megállapodás jöhet létre, melyben az adott állam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat az S2R közös vállalkozás részére.

19. cikk – Kezdeti cselekvések

(1) A Bizottság feladata az S2R közös vállalkozás létrehozása és kezdeti működtetése, amíg a közös vállalkozás működési kapacitása lehetővé nem teszi a saját költségvetésének végrehajtását. A Bizottság az uniós jognak megfelelően, a többi taggal együttműködve és az S2R közös vállalkozás illetékes szerveinek bevonásával hajt végre minden szükséges cselekvést.

(2) Ebből a célból:

a)      amíg az irányító testület által az I. mellékletben található alapszabály 9. cikke szerint kinevezett ügyvezető igazgató meg nem kezdi feladatainak ellátását, a Bizottság megbízhat egy bizottsági tisztviselőt az ügyvezető igazgató pozíciójának ideiglenes betöltésével és feladatainak ellátásával, melyben korlátozott számú bizottsági tisztviselő segítheti;

b)      az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésétől eltérően az ideiglenes igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit;

c)      a Bizottság ideiglenesen korlátozott számú bizottsági tisztviselőt bízhat meg.

(3) Az ideiglenes ügyvezető igazgató engedélyezhet minden kifizetést, melyet az S2R közös vállalkozás éves költségvetésében szereplő előirányzatok fedeznek és melyeket az irányító testület jóváhagyott, valamint megállapodásokat és szerződéseket köthet, illetve döntéseket hozhat, ideértve – az S2R közös vállalkozás létszámtervének elfogadását követően – a munkavállalói szerződéseket is.

(4) Az ideiglenes ügyvezető igazgató az S2R közös vállalkozás ügyvezető igazgatójával egyetértésben, az irányító testület jóváhagyásával meghatározza azt a napot, amelyen az S2R közös vállalkozás képessé válik saját költségvetésének a végrehajtására. E naptól kezdve a Bizottság nem vállal kötelezettségeket és nem teljesít kifizetéseket az S2R közös vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatban.

20. cikk – Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: a Tanács rendelete a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés[27] keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: 06. cím – Közlekedés

Tevékenység: 06 03. alcím – „»Horizont 2020« keretprogram: a közlekedéssel összefüggő kutatás és innováció”

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[28]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A javasolt kezdeményezés általános célkitűzése – az egységes európai vasúti térség kiteljesítése érdekében – az uniós kutatási és innovációs erőfeszítések jobb összehangolása, felgyorsítva az innovatív megoldások piaci elterjedését és ezzel növelve az uniós vasúti ágazat versenyképességét.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

… sz. konkrét célkitűzés

(1) Az uniós vasúti kutatásba és innovációba való célzott, összehangolt és hosszú távú beruházások ösztönzése

(2) A vasúti kutatást és innovációt támogató uniós finanszírozás hatásának növelése

(3) Kiterjedt hálózatok és átfogó tudásmegosztás kialakítása a különböző érdekeltek között

(4) Az innovációhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése

(5) A vasúti kutatás és innováció operatív teljesítményének és hatékonyságának növelése

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

06.03.03.01. – Erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadás nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A kezdeményezés várhatóan felgyorsítja a valóban integrált és interoperábilis uniós vasúti piac megteremtését szolgáló technológiák elterjedését, egyúttal növelve az uniós vasúti ágazat versenyképességét az egyéb közlekedési módokkal és a nemzetközi versenytársakkal szemben. Mindez az uniós vasúti szolgáltatások minőségének, megbízhatóságának és költséghatékonyságának növelését vonja maga után.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A nyomon követés és értékelés részletes keretét az S2R közös vállalkozás dolgozza ki, e keret azonban minden esetben magában foglalja majd a projekt és munkacsomag alapú nyomon követést, valamint rendszeres (negyedévente történő) jelentéstételt, amelyekre néhány megbízható, alapvető teljesítménymutató alapján kerül sor.

1.5.        Programszintű nyomon követés és jelentéstétel a projektekre és munkacsomagokra vonatkozó adatok alapján, beleértve a teljesítések minőségének elégedettségi kritériumokon alapuló nyomon követését; a projektmenedzsment nyomon követése annak ellenőrzésére, hogy annak általános minősége megfelelő-e, és hogy az összhangban áll-e a stratégiai munkaprogrammal. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Egy közös vállalkozás létrehozása egy új köz-magán társulási struktúraként a Bizottság és az iparág között, a kutatás és az innováció finanszírozására;

a közös vállalkozás célkitűzéseinek megvalósítása jegyében annak meghatározása egy stratégiai főterv keretében, hogy mely kutatási és innovációs tevékenységek élveznek prioritást, beleértve a nagyszabású demonstrációs tevékenységet is;

a köz- és a magánszektor erőforrásainak mozgósítása a stratégiai főterv tevékenységeinek finanszírozására;

versenypályázati felhívások szervezése projektjavaslatok benyújtása, értékelése és kiválasztása céljából;

a projektek pénzügyi és tudományos szempontú ellenőrzése és nyomon követése;

az S2R közös vállalkozás minden eljárásának kialakítása és végrehajtása, ideértve a pénzügyi könyvvizsgálatot is;

minden egyéb, az S2R közös vállalkozással kapcsolatos tevékenység megszervezése.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A vasúti kutatás és innováció pénzügyi támogatottsága hagyományosan alacsony; az eszközölt beruházásokat a nemzeti programok és vasúti rendszerek közötti jelentős eltérések miatt széttöredezettség és a hatékonyság hiánya jellemzi. Tekintetbe véve az egységes európai vasúti térség megvalósítása érdekében kifejlesztendő infrastruktúra és technológiák több országra kiterjedő jellegét, valamint a kellő mennyiségű erőforrás összegyűjtésének szükségességét, a kutatási és innovációs erőfeszítések uniós szinten történő összevonásával és koordinálásával jobb esély nyílik a sikerre. Az uniós szintű fellépés elősegíti a kutatási programok ésszerűsítését, és biztosítja a kifejlesztésre kerülő rendszerek interoperabilitását. A szabványosítás megnyitja az utat a tágabb piacok felé, és előmozdítja a versenyt.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A korábbi uniós szintű kutatási és innovációs erőfeszítések nem tudták sikeresen támogatni azokat az új technológiákat, amelyek lehetővé tették volna a különböző nemzeti vasúti rendszerek és az egyes alrendszerek további integrációját. Emellett az uniós vasúti kutatási és innovációs projektek piaci hasznosulása és kifejtett hatása csekély mértékű és lassú volt.

A„Horizont 2020”, az Európai Unió új kutatási és innovációs programja hangsúlyozza az uniós finanszírozás hatékonysága javításának szükségességét: ennek érdekében – köz-magán társulások keretében – össze kell vonni a meglévő kutatási és innovációs erőfeszítéseket és szakértelmet. Első ízben a hetedik kutatási keretprogram vezetett be uniós szinten működő kutatási és innovációs köz-magán társulásokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások formájában.

Az e vállalkozások tapasztalatainak egymást követő értékelései azt mutatták, hogy az említett vállalkozások az uniós kutatási és innovációs támogatások jobb összehangolásának köszönhetően kedvező hatást gyakorolnak az európai gazdaságra és társadalomra egyaránt.

A meglévő közös vállalkozások értékelései emellett rámutattak arra, hogy az ágazati partnerek nagyobb mértékű kötelezettségvállalására van szükség (e kötelezettségvállalásokat és az általuk gyakorolt ösztönző hatást egyértelműbb módon kell mérni), továbbá hangsúlyozták, hogy e partnerek számára konkrét célkitűzéseket kell biztosítani, és gondoskodni kell az új résztvevők bevonásának lehetőségéről.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A „Horizont 2020” keretprogram finanszírozási cselekvései és a tagállamok és régiók pénzeszközei között lehetséges a szinergia. A közös vállalkozás stabil jellege miatt megnő a potenciális külső partnerek bizalma, ami vonzani fogja a más forrásból származó finanszírozást.

Emellett szinergia állhat fenn más uniós eszközökkel, így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel is.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– X  A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014. 01. 01. – 2024. 01. 01.

– X  Pénzügyi hatás: a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 2014-től 2020-ig, a kifizetési előirányzatok tekintetében 2014-től 2024-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[29]

¨ Közvetlen irányítás a Bizottság által az alábbiakon keresztül:

– ¨ a Bizottság szervezeti egységei, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

– ¨végrehajtó ügynökségek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiakra delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

– ¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– X A költségvetési rendelet 209. cikkében említett szervek;

– ¨ közjogi szervek;

– ¨ a magánjog hatálya alá tartozó, közcélú feladatokat ellátó szervek, amelyek megfelelő pénzügyi garanciát nyújtanak;

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

– ¨ az EUSZ V. címe értelmében a közös kül- és biztonságpolitikában egyedi cselekvés végrehajtásával megbízott, a vonatkozó alapaktusban megjelölt személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Nincs megjegyzés

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az S2R közös vállalkozás nyomon követése közvetítő kapcsolattartókon keresztül, valamint az alapszabály 19. cikkében leírt módon történik.

A költségvetési rendelet 209. cikkének a hatálya alá tartozó, köz-magán társulást megvalósító szervként az S2R közös vállalkozás szigorú nyomonkövetési szabályokkal rendelkezik. A nyomon követést a következők segítségével végzi:

– az irányító testület felügyelete;

– külső szakértők által végzett időközi és záróértékelések (háromévenként, illetve a program végén, a Bizottság felügyelete mellett).

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A kockázatok értékelését a hatásvizsgálati jelentés tartalmazza. A bizottsági szolgálati munkadokumentum 8. táblázata áttekintést ad a különböző kockázatokról és azok értékeléséről (39–40. o.).

2.2.2.     A belső kontrollrendszer felépítése

A Bizottság a felhatalmazás alapján által engedélyezésre jogosult tisztviselő útján biztosítja, hogy az S2R közös vállalkozásra vonatkozó szabályok teljes mértékben összhangban álljanak a költségvetési rendelet 60. és 61. cikkével.

Az S2R közös vállalkozás belső kontrollrendszerének alapja a következő:

– a Bizottság által alkalmazottakkal legalább egyenértékű biztosítékokat nyújtó belső ellenőrzési szabályok alkalmazása;

– a legjobb projektek egyedi értékeléssel történő kiválasztására és jogi eszközökké történő átalakítására vonatkozó eljárások;

– projekt- és szerződésmenedzsment minden projekt teljes élettartama alatt;

– az összes igénylés előzetes ellenőrzése, ideértve az auditokra vonatkozó igazolások beszerzését és a költségelszámolási módszerek előzetes hitelesítését is;

– a kifizetési kérelmek egy részének utólagos ellenőrzése a „Horizont 2020” keretprogram utólagos ellenőrzései részeként;

– a projektek eredményeinek tudományos értékelése.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna

A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolja a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett. Ezenfelül az irányító testület – szükség szerint – belső ellenőrzési részleget is létrehozhat a közös vállalkozáson belül.

Mint engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, az S2R közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának a feladata lesz, hogy egy költséghatékony belső irányítási és kontrollrendszert bevezessen. A bevezetett belső kontrollrendszerről a Bizottságnak kell beszámolnia.

A Bizottság az általa kidolgozandó jelentéstételi rendszeren keresztül, valamint az S2R közös vállalkozás által nyújtott uniós forrásokban részesülők vonatkozásában, a „Horizont 2020” keretprogram egészére vonatkozó utólagos ellenőrzések keretében végzett utólagos ellenőrzések eredményeinek a figyelemmel kísérése révén fogja nyomon követni az előírások teljesítésének elmulasztásához társuló kockázatot.

A bevezetett ellenőrzési rendszernek figyelembe kell vennie azt a mind az uniós forrásokban részesülőkben, mind pedig a jogalkotó hatóságban kialakult erőteljes benyomást, hogy a 2 %-os hibahatár eléréséhez szükséges ellenőrzés terhei túlságosan is nagyok. Ez azért veszélyes, mert csökkenhet az Unió kutatási programjának vonzereje, ami az Unióban folyó kutatás és innováció egészét károsítaná.

2.2.4.     A várt hibaarány

Mivel az S2R közös vállalkozásban való részvétel szabályai megegyeznek azokkal, amelyeket a Bizottság fog használni, és mivel a kedvezményezettek kockázati profilja hasonló a Bizottságéhoz, a hibaarányt előre láthatólag a Bizottság által a „Horizont 2020” keretprogram esetében meghatározotthoz hasonlóan kell meghatározni, vagyis úgy, hogy ésszerű keretek között biztosítsa, hogy a többéves finanszírozási időszak egészére számított éves hibakockázat 2 % és 5 % között legyen, és végső soron a többéves program lezárását követően az összes audit, valamint kiigazítási és visszakövetelési intézkedés pénzügyi hatásainak figyelembevételével a maradó hiba a lehető legjobban megközelítse a 2 %-ot.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy megfelelő intézkedések – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedések, hatásos ellenőrzések, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetése, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók – biztosítsák, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

A Bizottság csalás elleni stratégiája (COM(2011) 376 végleges) 2.2.1. szakaszának megfelelően a Bizottság szoros együttműködésre és szinergiák kialakítására, valamint a csalás elleni stratégiában meghatározott releváns normák érvényre juttatására törekszik az EU intézményei körében, ideértve a közös vállalkozásokat is.

Az S2R közös vállalkozás a csalással és szabálytalanságokkal kapcsolatos ügyekben együttműködik a Bizottság szolgálataival. Az S2R közös vállalkozás a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát. A Számvevőszék dokumentumok és helyszíni ellenőrzés alapján ellenőrzési joggal rendelkezik minden támogatásban részesülő személy, vállalkozó és alvállalkozó fölött, amely a program keretében uniós támogatásban részesült.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám: 1A [Fejezet:Versenyképesség a növekedésért és munkahelyekért] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1A || 06.03.07.33 – Shift2Rail (S2R) közös vállalkozás – Támogatási kiadások 06.03.07.34 – Shift2Rail (S2R) közös vállalkozás || diff. || IGEN || IGEN || IGEN || IGEN

Az e költségvetési tételekbe beérkező hozzájárulás várt forrása:

Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (06.03 03 01 és 06.01.05.03 költségvetési tétel): 70 %

Kutatási Főigazgatóság (08.02.03.04 és 08.01.05.03 költségvetési tétel): 30 %

Az egyes költségvetési tételekhez tartozó éves pénzügyi hozzájárulásokat az alábbi táblázat tartalmazza*.

Költségvetési tétel || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

06.03.03.01 || 36,000 || 31,000 || 31,000 || 36,400 || 49,000 || 58,800 || 65,834** || 308,034

06.01.05.03[30] || 0,336 || 0,947 || 1,137 || 1,136 || 1,137 || 1,136 || 1,137 || 6,966

08.02.03.04 || 16,000 || 13,000 || 13,000 || 15,600 || 21,000 || 25,200 || 28,215** || 132,015

08.01.05.03 || 0,144 || 0,406 || 0,487 || 0,487 || 0,487 || 0,487 || 0,487 || 2,985

ÖSSZESEN || 52,480 || 45,353 || 45,623 || 53,624 || 71,624 || 85,623 || 95,673 || 450,000

*A táblázat magában foglalja azt az 52 millió EUR-t (ennek 70%-át a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, 30%-át a Kutatási Főigazgatóság biztosítja), amelyet 2014-ben a H2020 közlekedésre vonatkozó 2014–2015. évi munkaprogramja keretében az együttműködésen alapuló vasúti kutatási tevékenységek finanszírozására különítenek el az S2R közös vállalkozás elindulásáig. Az említett tevékenységek irányítását és a megfelelő költségvetést, valamint az ajánlattételi felhívásokat követően le nem kötött összegeket az S2R közös vállalkozás átveheti, amint rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással.

**Magában foglal 2,484 millió EUR-t a 06.03.03.01 költségvetési tételből és 1,065 millió EUR-t a 08.01.05.03 költségvetési tételből; ez összesen 3,594 millió EUR, amelyet 2020-ra kell ütemezni a 2021–2024 közötti igazgatási költségek fedezésére.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete || 1A || 1A fejezet – Versenyképesség a növekedésért és munkahelyekért

|| || || || || || || || || || || || || ||

S2R közös vállalkozás || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

1. cím – Személyzeti kiadások || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,080 || 0,453 || 0,524 || 0,523 || 0,524 || 0,523 || 1,527 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 4,154

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,080 || 0,453 || 0,524 || 0,523 || 0,524 || 0,523 || 0,524 || 0,430 || 0,305 || 0,179 || 0,089 || 4,154

2. cím – Infrastrukturális és működési kiadások || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0,400 || 0,900 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 3,646 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 9,346

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 0,400 || 0,900 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 0,900 || 0,700 || 0,500 || 0,446 || 9,346

3. cím – Operatív kiadások || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || 52,000 || 44,000 || 44,000 || 52,000 || 70,000 || 84,000 || 90,500 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 436,500

Kifizetési előirányzatok || (3b) || 0,000 || 50,000 || 58,000 || 58,000 || 58,000 || 58,000 || 58,000 || 44,000 || 30,000 || 16,000 || 6,500 || 436,500

Az S2R közös vállalkozáshoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1+1a +3a || 52,480 || 45,353 || 45,624 || 53,623 || 71,624 || 85,623 || 95,673 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 450,000

Kifizetési előirányzatok || 2+2a+3b || 0,480 || 51,353 || 59,624 || 59,623 || 59,624 || 59,623 || 59,624 || 45,330 || 31,005 || 16,679 || 7,035 || 450,000

|| || || || || || || || || || || || || ||

Az S2R közös vállalkozás az ágazattal történő költségmegosztáson alapul. A fenti táblázatban szereplő kiadások kizárólag az S2R közös vállalkozáshoz nyújtott uniós hozzájáruláshoz kapcsolódnak.

Az Európai Vasúti Ügynökség megfigyelői státuszt kap. E funkció betöltésére a rendelkezésre álló erőforrások használandók fel. E feladatok elvégzéséhez nem kerül sor további személyi erőforrások vagy előirányzatok kérelmezésére.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete || 1A || A Bizottság igazgatási költségei

|| || || || || || || || || ||

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021 és az azt követő évek || ÖSSZESEN

Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság

ŸHumánerőforrás || 0,419 || 0,326 || 0,326 || 0,326 || 0,326 || 0,326 || 0,326 || p.m. || 2,376

ŸEgyéb igazgatási kiadások || || || || 0,07 || || || 0,07 || || 0,14

Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,419 || 0,326 || 0,326 || 0,396 || 0,326 || 0,326 || 0,396 || p.m. || 2,516

Kutatási Főigazgatóság

ŸHumánerőforrás || 0,179 || 0,140 || 0,140 || 0,140 || 0,140 || 0,140 || 0,140 || p.m. || 1,018

ŸEgyéb igazgatási kiadások || || || || 0,03 || || || 0,03 || || 0,06

Kutatási Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,179 || 0,140 || 0,140 || 0,170 || 0,140 || 0,140 || 0,170 || p.m. || 1,078

Kutatási Főigazgatóság és Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,598 || 0,466 || 0,466 || 0,566 || 0,466 || 0,466 || 0,566 || p.m. || 3,594

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = összes kifizetési előirányzat) || 0,598 || 0,466 || 0,466 || 0,566 || 0,466 || 0,466 || 0,566 || p.m. || 3,594 || || || ||

A közös vállalkozáshoz nyújtott uniós hozzájárulást a Kutatási Főigazgatóság (70%) és Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (30%) együttesen biztosítja.

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021 és az azt követő évek || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || 53,078 || 45,819 || 46,090 || 54,189 || 72,090 || 86,089 || 96,239 || 0,000 || 453,594

Kifizetési előirányzatok || || 1,078 || 51,819 || 60,090 || 60,189 || 60,090 || 60,089 || 60,190 || 100,049 || 453,594

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || Összesen

Konkrét célkitűzés: a megfelelő vasúti kutatási és innovációs tevékenységek uniós szintű összehangolása az S2R-főtervnek megfelelően || 52,000 || 44,000 || 44,000 || 52,000 || 70,000 || 84,000 || 90,500 || 0 || 0 || 0 || 0 || 436,500

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Létszám (teljes munkaidős egyenérték)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak összesen || 0,5 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 3 || 2 || 1 || 34,5

AD besorolási fokozat || 0,5 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 3 || 2 || 1 || 34,5

AST besorolási fokozat || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Szerződéses alkalmazottak || 2 || 10 || 13 || 13 || 13 || 13 || 13 || 9 || 6 || 3 || 1,5 || 96,5

Kiküldött nemzeti szakértők || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 2,5 || 14 || 17 || 17 || 17 || 17 || 17 || 13 || 9 || 5 || 2,5 || 131

* A költségvetési rendelet 209. cikke alá tartozó köz-magán társulások esetében a táblázat tájékoztató jellegű. A közös vállalkozások személyügyi vonatkozásait a többéves pénzügyi keret szerinti új igazgatási módokkal kapcsolatos erőforrásokról szóló határozatok összefüggésében figyelembe vették. Ennek eredményeképpen biztosított a költségvetési semlegesség a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtására előirányzott igazgatási kiadások szintjéhez képest. A személyzet létszámának meghatározására a meglévő közös vállalkozásokra vonatkozó referenciaérték alapján került sor. A létszám 2014 és 2016 között fokozatosan növekedni fog, majd 2020-ig állandó marad. 2021-ben, amikor megkezdődik az S2R közös vállalkozás fokozatos megszüntetése és fennmaradó intézkedéseinek igazgatása, a létszám fokozatos leépítésére kerül sor. Természetesen amennyiben az S2R közös vállalkozás fennállásának meghosszabbításáról döntenek, a 2021 és 2024 közötti években a személyzeti költségek hasonlóak lesznek a 2020. évi személyzeti költségekkel. Teljes „utazósebesség” esetén a személyzetet valószínűleg a következők alkotják: · az ügyvezető igazgató és egy tanácsadó/asszisztens è2 teljes munkaidős egyenérték · Egy-egy egységvezető és egy-egy titkár a pénzügyi és igazgatási egység, illetve a programozási egység keretében è4 teljes munkaidős egyenérték · a pénzügyi és igazgatási egység keretében legalább egy pénzügyi és számviteli tisztviselő, egy humánerőforrásokkal és általános igazgatással foglalkozó tisztviselő, egy kommunikációért és az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatokért felelős tisztviselő, egy informatikai tisztviselő, valamint egy jogi kérdésekért és szerződésekért felelős tisztviselő è5 teljes munkaidős egyenérték · a programozási egység keretében legalább egy-egy, az 5 innovációs program egyikéhez hozzárendelt projektmenedzser, valamint egy, a több területet érintő kérdésekért felelős projektmenedzser è6 teljes munkaidős egyenérték A becslések szerint 2014-ben a személyzet 6 főből fog állni, vagyis az ügyvezető igazgatóból, egy egységvezetőből (AD besorolású ideiglenes alkalmazott), valamint 4 szerződéses alkalmazottból); ezek felvételére 2014 júniusa és októbere között kerül sor, ami 2,5 teljes munkaidős egyenértéknek felel meg. 2024-re a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett álláshelyek száma azon feltételezés alapján került meghatározásra, hogy a közös vállalkozás megszűnése esetén a személyzetnek nem minden tagja dolgozik majd 2024 végéig.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Millió EUR || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak összesen || 0,066 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,327 || 0,218 || 0,109 || 3,772

AD besorolási fokozat || 0,066 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,436 || 0,327 || 0,218 || 0,109 || 3,772

AST besorolási fokozat || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000

Szerződéses alkalmazottak || 0,094 || 0,470 || 0,611 || 0,611 || 0,611 || 0,611 || 0,611 || 0,423 || 0,282 || 0,141 || 0,071 || 4,536

Kiküldött nemzeti szakértők || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000

ÖSSZESEN || 0,160 || 0,906 || 1,047 || 1,047 || 1,047 || 1,047 || 1,047 || 0,859 || 0,609 || 0,359 || 0,180 || 8,308

A személyzeti költségek alapjául a Költségvetési Főigazgatóság által kiszámított átlagos személyzeti költségek szolgálnak, amelyekből levonják az általános személyzeti költségeket; a személyzeti költségek így 109 000 EUR-t tesznek ki az ideiglenes alkalmazottak és 47 000 EUR-t a szerződéses alkalmazottak esetében, a 2014. év kivételével, amikor is egy AD besorolású tisztviselő teljes költségét (132 000 EUR) veszik alapul, mivel az ezen álláshelyekkel kapcsolatos besorolási fokozatok magasabbak.

A humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A felügyeletet biztosító főigazgatóság || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év ||

A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || || || || || || || ||

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

08 01 05 01 (közvetett kutatás) || 1,5 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 ||

06 01 05 01 (közvetett kutatás) || 2,5 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || ||

Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenérték)[1] ||

XX 01 02 01 (CA, SNE, INT a teljes keretből) || || || || || || || ||

XX 01 02 02 (CA, LA, SNE, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

XX 01 04 yy [2] || a központban [3] || || || || || || || ||

a küldöttségeknél || || || || || || || ||

06 01 05 02 (CA, SNE, INT – közvetett kutatás) || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 ||

10 01 05 02 (CA, SNE, INT – közvetlen kutatás) || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 5* || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 ||

*A Bizottságon belül foglalkoztatottak száma magasabb 2014-ben, mint az azt követő években, mivel a Bizottság feladata az S2R közös vállalkozás létrehozása és a közlekedésre vonatkozó 2014–2015. évi munkaprogram keretében az együttműködésen alapuló kutatási tevékenységek igazgatása, amelyeket később a közös vállalkozás vesz át.

2015 és 2020 között 4, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett álláshelyre lesz szükség, ezeket 3 AD besorolású tisztviselő és 1 szerződéses alkalmazott tölti majd be. A személyzet 2020 utáni létszáma később kerül meghatározásra.

S2R közös vállalkozás || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év

A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás) || 0,5 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 3 || 2 || 1

Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenérték) [1]

CA || 2 || 10 || 13 || 13 || 13 || 13 || 13 || 9 || 6 || 3 || 1,5

SNE || || || || || || || || || || ||

INT || || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 2,5 || 14 || 17 || 17 || 17 || 17 || 17 || 13 || 9 || 5 || 2,5

A költségvetési rendelet 209. cikke alá tartozó köz-magán társulások esetében a táblázat tájékoztató jellegű.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az S2R közös vállalkozás alapszabálya szerint

Külső munkatársak || Az S2R közös vállalkozás alapszabálya szerint

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[31].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021 és az azt követő évek || Összesen

Nevezze meg a társfinanszírozó szervet – az igazgatási költségekhez való pénzbeli hozzájárulás || 0,480 || 1,353 || 1,624 || 1,623 || 1,624 || 1,623 || 1,624 || 3,549 || 13,500

Nevezze meg a társfinanszírozó szervet – a működési költségekhez való természetbeni hozzájárulás || 0,000 || 41,000 || 41,000 || 41,000 || 41,000 || 41,000 || 41,000 || 90,500 || 336,500

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 0,480 || 42,353 || 42,624 || 42,623 || 42,624 || 42,623 || 42,624 || 94,049 || 350,000

További tevékenységek || 0,000 || 10,000 || 12,000 || 12,000 || 12,000 || 12,000 || 12,000 || 50,000 || 120,000

Harmadik felek kötelezettségvállalásai ÖSSZESEN || 0,480 || 52,353 || 54,624 || 54,623 || 54,624 || 54,623 || 54,624 || 144,049 || 470,000

A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

[1]               Fehér könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé, COM/2011/0144 végleges.

[2]               A negyedik vasúti csomag – az egységes európai vasúti térség teljes kialakítása az európai versenyképesség és növekedés előmozdítása érdekében, COM (2013) 25 final.

[3]               COM(2013) 494 final.

[4]               EC, Sector Overview and Competitiveness Survey of the Railway Supply Industry (Európai Bizottság: A vasúti beszállító ipar áttekintése és versenyképességének felmérése, 2012. május, 100. o.).

[5]               Jelenlegi árakon számított hozzávetőleges összeg. Ez az összeg a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság és a Kutatási Főigazgatóság számára az „Intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés” témakörében a költségvetési hatóság által a pénzügyi kimutatás végleges változatában jóváhagyott végleges összegtől függ.

[6]               Az igazgatási költségek fedezésére nyújtott uniós hozzájárulás kivételével.

[7]               Az igazgatási költségek fedezéséhez nyújtott uniós hozzájárulások a „Horizont 2020” igazgatási költségvetési soraiból kerülnek átcsoportosításra.

[8]               HL C […]., […], […]. o.

[9]               HL C […]., […], […]. o.

[10]             COM(2010) 2020 végleges.

[11]             Fehér könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé, COM/2011/0144 végleges.

[12]             HL … [a „Horizont 2020” keretprogram létrehozásáról szóló rendelet].

[13]             HL … [a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló határozat].

[14]             COM(2013) 494 final.

[15]             COM (2013) 25 final.

[16]             HL … [A „Horizont 2020” részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló rendelet].

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és a 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.)

[18]             HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

[19]             HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[20]             A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

[21]             HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

[22]             HL L 248., 2013.9.18., 1. o.

[23]             HL L 292., 1996.11.15., 2–5. o.

[24]             HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

[25]             HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[26]             HL L 264., 2006.9.25., 13–19. o.

[27]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[28]             A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[29]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[30]             Amennyiben a 06 01 05 03 költségvetési tételen belül nem áll rendelkezésre elegendő forrás, a 06 01 05 01 és a 06 01 05 02 tétel szolgál finanszírozási forrásul.

[31]             Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat: a Tanács rendelete

a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról

1. MELLÉKLET – A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS ALAPSZABÁLYA

1. Fogalommeghatározások

1. „Társult tag”: az a jogalany vagy jogalanyok azon csoportosulása vagy konzorciuma, amelyet a „Horizont 2020” keretprogramban részt vevő olyan tagállam vagy ország hozott létre, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint került kiválasztásra, és amely teljesíti a 4. cikk (3) és a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeket, valamint amely ezen alapszabályt a jóváhagyó levél aláírásával elfogadta;

2. „Az Uniótól eltérő alapító tag”: a II. mellékletben felsorolt hozzájárulók, akik egyenként vállalták, hogy az S2R közös vállalkozás időtartamára legalább 30 millió EUR hozzájárulást adnak, és jóváhagyó levél aláírásával elfogadták ezt az alapszabályt;

3. „Innovációs programok”: azokra a (4) bekezdésben említett tematikus területekre utalnak, amelyek köré az S2R-főterv épül. Az innovációs programokat kapacitásuk szerint úgy kell megválasztani, hogy teljesítményük egy vagy több működési környezet vonatkozásában a legnagyobb haszonnal járjon, és tükrözze a vasúthálózati megközelítést. Az irányító testület e szerkezet módosítását célzó döntésétől függetlenül az S2R-főtervnek legalább az alábbi öt innovációs program létrehozását kell tartalmaznia:

a)      Költséghatékony és megbízható nagy kapacitású vonatok;

b)      Fejlett közlekedésirányítási és ellenőrző rendszerek;

c)      Költséghatékony és megbízható nagykapacitású infrastruktúra;

d)      Informatikai megoldások a vonzó vasúti szolgáltatások érdekében;

e)      A fenntartható és vonzó európai árufuvarozás technológiái.

4. „S2R-főterv”: egy közös, előremutató stratégiai útiterv, amelyet az S2R közös vállalkozás fejleszt ki az Európai Vasúti Ügynökséggel és az Európai Vasúti Kutatási Tanácsadó Tanács (European Railway Agency and the European Rail Research Advisory Council – ERRAC) technológiai platformjával konzultálva a vasúti innováció hosszú távú elősegítése érdekében. Az S2R közös vállalkozásnak a 2. cikkben körvonalazott céljai elérése érdekében a főtervben azonosítani kell a prioritásokat és az összes érintettől elvárt lényeges operatív és technológiai innovációkat. A főtervnek teljesítményorientáltnak kell lennie és a (3) bekezdésben említett korlátozott számú fő tematikus terület vagy innovációs programok köré kell szerveződnie. Azt követően, hogy az S2R közös vállalkozás irányító testülete engedélyezte a főtervet, azt a Tanácsnak a Bizottság javaslatára jóvá kell hagynia, és jelentenie kell az Európai Parlamentnek.

2. Feladatok

Az S2R közös vállalkozás az alábbi feladatokat látja el:

a)           az 1. szakasz (4) bekezdésében említett S2R-főtervben meghatározza a kiemelt kutatási és innovációs tevékenységeket, beleértve a nagyszabású demonstrációs tevékenységeket, amelyek arra szolgálnak, hogy gyorsítsák az egységes európai vasúti térség támogatásához és a vasúthálózat operatív kiválóságának megvalósításához szükséges integrált, átjárható és szabványosított technológiai innovációkat a kapacitás és a megbízhatóság növelése és a vasúti szállítás költségeinek csökkentése mellett;

b)           az S2R-főtervben meghatározott innovációs programok tevékenységeinek finanszírozása érdekében mozgósítja a köz- és a magánszektor erőforrásait;

c)           az S2R-főtervet részletes befektetési tervekkel ellátott eredményorientált éves munkatervekre bontja le, amelyek lehetővé teszik a folyamatosságot, az összehangoltságot és a hosszú távú befektetést;

d)           biztosítja az S2R-főtervben azonosított, a közös termékek kifejlesztésével kapcsolatos tevékenységek felügyeletét;

e)           a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló […/…]/EU rendelettel összhangban pénzügyileg támogatja a kutatási és innovációs közvetett cselekvéseket elsősorban a legmegfelelőbbnek ítélt intézkedések útján a tagoknak és résztvevőknek nyújtott támogatások, mint például a program célkitűzéseinek megvalósítását célzó ajánlattételi felhívások nyomán létrejövő közbeszerzés vagy odaítélt támogatások révén;

f)            szervezi a felügyelete alá tartozó kutatási, fejlesztési, validálási és tanulmánykészítési szakmai munkát az ilyen tevékenységek szétaprózódásának elkerülése mellett;

g)           biztosítja a vasúti kutatás és az innovációs tevékenységek hatékonyságát és eredményességét, és megfelelő nyomonkövetési és értékelési eljárások segítségével figyelemmel kíséri az S2R közös vállalkozás céljainak elérése érdekében tett előrelépéseket;

h)           összegyűjti a felhasználói igényeket, és meghatározza az átjárhatósági szabványokat abból a célból, hogy azok a kutatás és innováció terén való beruházások számára iránymutatásként szolgálhassanak az operatív és piacképes megoldások megtalálásához;

i)            szoros együttműködést alakít ki és biztosítja a koordinációt a vasúti ágazat európai, nemzeti és transznacionális kutatási és innovációs kapcsolódó tevékenységei között, különösen az előző keretprogramok és a „Horizont 2020” keretprogram keretében, ami lehetővé teszi az S2R közös vállalkozás számára, hogy minden uniós szintű, a vasúthoz kapcsolódó kutatási és innovációs támogatás központi referenciapontjává váljon;

j)            szoros és hosszú távú együttműködést hoz létre és alakít ki az Unió, a vasúti gyáripar és más érintettek között, az úttörő innovációk kifejlesztése és az innovatív megoldások erős piaci meghonosítása érdekében, a vasutat működtető vállalatok és más vasúti érintettek, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívüli szereplők bevonásával;

k)           foglalkozik a vasúti szakterületen folytatott nemzeti és nemzetközi kutatási és innovációs tevékenységekkel, különösen az Európai Vasúti Kutatási Tanácsadó Tanács (European Rail Research Advisory Council – ERRAC) révén, valamint az olyan egyéb kompetenciák tevékenységével, mint az Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Tanács (European Road Transport Research Advisory Council – ERTRAC), az Európai Repüléskutatási és Innovációs Tanácsadó Testület (Advisory Council for Aviation Research and Innovation in Europe – ACARE), a hajózási európai technológiai platform (Waterborne European Technology Platform), a jövőbeli gyártási technológiai platform (Future Manufacturing Technologies Platform), a fejlett mérnöki megoldások és technológiák platformja (Advanced Engineering Materials and Technologies Platform – EuMaT) és mások;

l)            a „Horizont 2020” keretprogram céljaival összhangban ösztönzi a kkv-k bevonását a tevékenységeibe;

m)          a tagoknak és partnereknek a tevékenységébe történő, földrajzilag kiegyensúlyozott bevonására törekszik;

n)           tájékoztatási, kommunikációs és terjesztési tevékenységeket folytat a(z) …/2013/EU rendelet [„Horizont 2020” keretprogram] 22. cikke rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával;

o)           az e rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges minden egyéb feladatot ellát.

3. Tagok

1. Az S2R közös vállalkozás tagjai a következők lehetnek:

a)      az Unió, amelyet a Bizottság képvisel,

b)      az alapszabály jóváhagyó levélben való elfogadása esetén az S2R közös vállalkozás e rendelet II. mellékletében felsorolt, az Uniótól eltérő alapító tagjai és a 4. cikknek megfelelően kiválasztandó társult tagok. Ezekre a tagokra együttesen az Uniótól eltérő tagokként kell hivatkozni.

2. Az Uniótól eltérő tagok szerepét és hozzájárulását az S2R közös vállalkozással kötött tagsági megállapodás határozza meg. Ezt a megállapodást megtárgyalják az ügyvezető igazgatóval, és jóváhagyásra az irányító testület elé terjesztik. A megállapodás tartalmazza az S2R közös vállalkozás 4. cikk (2) bekezdése a) pontjában meghatározott tagjai hozzájárulásának mennyiségi és minőségi leírását és a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a további tevékenységek tervét, valamint tartalmazza a tagok irányító testületben való képviseletére vonatkozó rendelkezéseket.

4. A tagságban bekövetkező változások

1. Minden olyan jogalany és a jogalanyok minden olyan csoportosulása vagy konzorciuma, amelyet a „Horizont 2020” keretprogramban részt vevő tagállam vagy ország hozott létre, pályázhat az S2R közös vállalkozásban való társult tagságra azzal a feltétellel, hogy elfogadja az S2R közös vállalkozás alapszabályát, és kötelezettséget vállal arra, hogy hozzájárul az S2R közös vállalkozásnak e rendelet 2. cikkében kitűzött céljai elérése érdekében történő, a 4. cikkben említett finanszírozáshoz.

2. Az S2R közös vállalkozás társult tagjait nyílt, megkülönböztetésmentes versenypályázati felhívás útján kell kiválasztani. Az első, társult tagságra irányuló felhívást az S2R közös vállalkozás létrehozását követően legkésőbb három hónapon belül kell elindítani. Minden további pályázatot az S2R-főterv végrehajtásához szükséges kulcsképességek figyelembevételével kell kiírni. Minden felhívást közzé kell tenni az S2R honlapján és közölni kell az államok képviselői csoportján, valamint egyéb csatornákon keresztül annak érdekében, hogy biztosított legyen az S2R-főterv céljai elérése érdekében történő legszéleskörűbb részvétel. Az S2R közös vállalkozás ösztönzi a kkv-knak és a teljes vasúti értéklánc szereplőinek, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívül eső szereplőknek a részvételét.

3. Az irányító testület a társult tagságra irányuló kérelmeket többek között a pályázó által az S2R közös vállalkozás céljai elérését segítő lehetséges hozzáadott érték, a pályázó pénzügyi eredményessége és bármely lehetséges összeférhetetlenség figyelembevételével vizsgálja meg. Ezt követően dönt a kérelemről.

4. A társult tagság megszerzéséhez szükséges minimális saját hozzájárulás azon innovációs program költségvetésének 2,5 %-a, amelyben a társult tag részt vesz.

5. Az S2R közös vállalkozás bármely tagja megszüntetheti a tagságát. A megszűnés a többi tagnak küldött értesítéstől számított hat hónap múlva válik érvényessé és visszavonhatatlanná. A volt tagot ettől kezdve semmilyen kötelezettség nem terheli azokon kívül, amelyeket az S2R közös vállalkozás a tagság megszűnését megelőzően jóváhagyott vagy nála felmerültek.

6. Az S2R közös vállalkozásban fennálló tagság kizárólag az irányító testület előzetes és egyhangú hozzájárulásával ruházható át harmadik félre.

7. Az S2R közös vállalkozás a tagságban e cikk szerint bekövetkezett változás esetén weboldalán azonnal közzéteszi az S2R közös vállalkozás aktualizált taglistáját, feltüntetve a változás életbe lépésének napját.

5. A közös vállalkozás felépítése

1. Az S2R közös vállalkozás testületei:

a)      az irányító testület,

b)      az ügyvezető igazgató;

c)      a tudományos bizottság;

d)      az államok képviselői csoportja.

2. A tudományos bizottság és az államok képviselőinek csoportja az S2R közös vállalkozás tanácsadó testületei.

6. Az irányító testület összetétele

Az irányító testület legfeljebb húsz tagból áll, és többek között az alábbiak a tagjai:

a)           a Bizottság két képviselője;

b)           az S2R közös vállalkozás minden, az Uniótól eltérő alapító tagjának egy képviselője;

c)           az 1. cikk (3) bekezdésében említetteknek megfelelően innovációs programonként a társult tagok legalább egy képviselője. Ezeket a képviselőket az S2R közös vállalkozás irányító testülete jelöli ki, a teljes vasúti értéklánc szereplői, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívüli szereplők kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében.

7. Az irányító testület működése

1. Az irányító testület elnöke a Bizottság képviselője.

2. Az S2R közös vállalkozás tagjai a vállalkozás alaptőkéjéhez való hozzájárulásukkal arányos számú szavazattal rendelkeznek. E bekezdés első mondatától függetlenül a Bizottságnak a szavazati jogok 50 %-ával kell rendelkeznie. A Bizottság szavazata nem osztható meg, és tükrözi az Uniónak az irányító testületben képviselt álláspontját.

3. A képviselők mindent megtesznek a konszenzus elérése érdekében. Konszenzus hiányában és a (4) bekezdés sérelme nélkül az irányító testület döntéseit az összes szavazat legalább kétharmados többségével fogadják el, beleértve a nem jelenlévők szavazatait is, amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik.

4. A társult tagok csatlakozásához és a társult tagoknak az irányító testületben való képviseletéhez kapcsolódó döntések esetében, amikor a kétharmados többség nem érhető el, a Bizottság szavazata a döntő.

5. Az irányító testület elfogadja eljárási szabályzatát, amely biztosítja, hogy eljárásai gördülékenyen és hatékonyan folyhassanak. Ezek a szabályok az összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére vonatkozó különleges eljárásokat tartalmazzák.

Az irányító testület évente legalább három alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni az irányító testület tagjai egyharmadának kérésére, ha azok a szavazati jogok legalább 30 %-át képviselik, valamint a Bizottság vagy az ügyvezető igazgató kérésére;

Az ülés helye általában a közös vállalkozás székhelye;

Az ügyvezető igazgatónak joga van a tanácskozásokon részt venni, de szavazati joggal nem rendelkezik.

Az Európai Vasúti Ügynökség egy képviselője és elnöke vagy az államok képviselői csoportjának alelnöke megfigyelőként vesz részt az irányító testület ülésein.

Az irányító testület felkérhet más személyeket, hogy ülésein megfigyelőként vegyenek részt.

8. Az irányító testület feladatai

Általánosságban az irányító testület felel az S2R közös vállalkozás stratégiai irányításáért és működéséért, és felügyeli a tevékenységei végrehatását. Az irányító testület különösen a következő feladatokat látja el:

a)           elfogadja az S2R-főtervet és annak módosítási javaslatait;

b)           a tudományos bizottsággal és az állami képviselők csoportjával folytatott konzultációt követően, az ügyvezető igazgató javaslatára elfogadja az S2R közös vállalkozás éves munkatervét és a hozzá tartozó, kiadásokra vonatkozó becsléseket;

c)           elbírálja, elfogadja vagy elutasítja az új tagsági kérelmeket a 4. cikknek megfelelően;

d)           határoz az S2R közös vállalkozás azon tagjai tagságának megszüntetéséről, amelyek nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, valamint e megszüntetés feltételeiről;

e)           egy eseti tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően adott esetben jóváhagyja a 3. cikk (2) bekezdésében említett tagsági megállapodásokat;

f)            e rendelet 5. cikkének megfelelően elfogadja a közös vállalkozás pénzügyi szabályait;

g)           az ügyvezető igazgató javaslatára elfogadja az S2R közös vállalkozás éves költségvetését, beleértve a létszámtervet, amely funkcionális csoportok és besorolási fokozatok szerint lebontva tartalmazza az ideiglenes pozíciók számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők számát, teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

h)           az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit;

i)            kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgatót, meghosszabbítja az ügyvezető igazgató kinevezését, valamint útmutatást nyújt számára és nyomon követi a teljesítményét;

j)            az ügyvezető igazgató javaslatára jóváhagyja a szervezeti ábrát;

k)           elfogadja az éves beszámolót;

l)            jóváhagyja az éves tevékenységi jelentést és az azzal összefüggő kiadásokat;

m)          gondoskodik az S2R közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegének létrehozásáról, szükség szerint;

n)           kidolgozza a nyílt és átlátható pályázati felhívások eljárásait, jóváhagyja a pályázati felhívásokat és adott esetben a pályázatok benyújtására, értékelésére, kiválasztására, valamint az odaítélési és értékelés-felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó kapcsolódó szabályokat;

o)           jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott tevékenységek listáját;

p)           adott esetben a 14. szakaszban említett munkacsoportokat hoz létre az S2R közös vállalkozás szervein felül;

q)           adott esetben meghatározza az e rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelő végrehajtási szabályokat, valamint a nemzeti szakértőknek az S2R közös vállalkozáshoz történő kirendelésére és a gyakornokok igénybe vételére vonatozó szabályokat, az e rendelet 7. cikkével összhangban;

r)            adott esetben benyújtja a Bizottságnak az S2R közös vállalkozás bármely tagja által javasolt, e rendelet módosítására vonatkozó kérelmeket;

s)            döntést hoz a közös vállalkozás bővítésével vagy felszámolásával kapcsolatban a Bizottságnak tett javaslatokra vonatkozóan;

t)            ellát minden olyan feladatot, amely nem tartozik kifejezetten az S2R közös vállalkozás valamely szervéhez, és amelyeket hozzárendelhet az S2R közös vállalkozás bármely szervéhez.

9. Az ügyvezető igazgató kinevezése, elbocsátása, illetve megbízatásának meghosszabbítása

1. Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek közül, egy nyílt, átlátható kiválasztási folyamatot követően.

2. Az ügyvezető igazgató a személyi állomány része és az Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 2. cikke a) pontja értelmében az S2R közös vállalkozás ideiglenes alkalmazottja.

3. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötésekor az S2R közös vállalkozást az irányító testület elnöke képviseli.

4. Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. A Bizottság ezen időszak végéig értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményére vonatkozó értékelést, valamint az S2R közös vállalkozás előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

5. Az irányító testület a (4) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

6. Az az ügyvezető igazgató, akinek a megbízatását meghosszabbították, megbízatása teljes időszakának lejártakor nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltésére vonatkozó a kiválasztási eljárásban.

7. Az irányító testület a Bizottság javaslata alapján határozhat az ügyvezető igazgató felmentéséről.

10. Az ügyvezető igazgató feladatai

1. Az ügyvezető igazgató az S2R közös vállalkozás legmagasabb szintű operatív vezetője, akinek feladata a szervezetnek az irányító testület döntéseinek megfelelő napi irányítása.

2. Az ügyvezető igazgató az S2R közös vállalkozás jogi képviselője. Beszámolással az irányító testületnek tartozik és a ráruházott hatáskörön belül teljes mértékben független módon végzi feladatát.

3. Az S2R közös vállalkozás költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre. Az ügyvezető igazgató az irányító testület rendelkezésére bocsátja a feladatai ellátásához szükséges összes információt.

4. Az ügyvezető igazgató ezen belül:

a)      elkészíti és az irányító testület elé terjeszti jóváhagyásra az éves költségvetési tervet, ideértve a létszámtervet is, amely csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban tünteti fel az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

b)      elkészíti és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti a közös vállalkozás éves munkaterveit és a hozzájuk tartozó, kiadásokra vonatkozó becsléseket;

c)      az éves beszámolót engedélyezés céljából az irányító testület elé terjeszti;

d)      elkészíti és engedélyezés céljából az irányító testület elé terjeszti a 19. cikk (2) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentést, valamint az irányító testület által esetlegesen kért egyéb jelentéseket;

e)      másodfokon eljár az innovációs programokon belüli viták rendezése során;

f)       kezeli az innovációs programokon átívelő jogviták elsőfokú rendezését;

g)      kezeli a felhívásokat és jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti a finanszírozásra kiválasztott cselekvések listáját;

h)      aláírja az egyedi megállapodásokat vagy határozatokat;

i)       aláírja a beszerzési szerződéseket;

j)       biztosítja azt, hogy a közös vállalkozás teljesítse az általa kötött szerződésekből és megállapodásokból eredő kötelezettségeit;

k)      biztosítja a különböző innovációs programok közötti koordinációt, és megfelelő lépéseket tesz a kapcsolattartás irányítása, valamint a projektek közötti nemkívánatos átfedések elkerülése és az innovációs programok közötti szinergiák kialakítása érdekében;

l)       javaslatot tesz az irányító testületnek a szakmai tartalom adaptációira és a költségvetés innovációs programok közötti felosztására vonatkozóan;

m)     gondoskodik a meghatározott célkitűzések eléréséről és a tervezett határidők betartásáról, koordinálja és nyomon követi az innovációs programok tevékenységeit, valamint javaslatot tesz a célkitűzések elérésének és a kapcsolódó határidők betartásának a megfelelő értékelésére;

n)      nyomon követi az innovációs programok céljainak megvalósítása terén elért haladást;

o)      kidolgozza és végrehajtja az S2R közös vállalkozás kommunikációs politikáját;

p)      a szervezeti ábrával kapcsolatos javaslatokat nyújt be az irányító testületnek;

q)      az irányító testület által az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörök határain belül megszervezi, irányítja és felügyeli a közös vállalkozás működését és személyzetét;

r)       biztosítja, hogy a közös vállalkozás tevékenységét teljes függetlenségben, összeférhetetlenségek kizárásával végezze;

s)       kialakít egy eredményes és hatékony belső ellenőrzési rendszert, és gondoskodik annak működtetéséről, valamint tájékoztatja az irányító testületet az azt érintő jelentős változásokról;

t)       gondoskodik a kockázatértékelések és a kockázatkezelés végrehajtásáról;

u)      megteszi az S2R közös vállalkozás céljai elérésének értékeléséhez szükséges egyéb intézkedéseket;

v)      megszervezi az államok képviselői csoportjával és az Európai Vasúti Ügynökséggel folytatott információcserét;

w)     elvégzi az irányító testület által az ügyvezető igazgatóra ruházott vagy hozzárendelt egyéb feladatokat.

5. Az ügyvezető igazgató programirodát hoz létre az ebből a rendeletből eredő támogatási feladatok elvégzésére, melyért az ügyvezető igazgató felel. A programirodát az S2R közös vállalkozás személyzete alkotja, amely főként a következő feladatokat hajtja végre:

a)      támogatást nyújt a számviteli rendszer létrehozásához és irányításához, az S2R közös vállalkozás pénzügyi szabályainak megfelelően;

b)      irányítja a felhívásokat az éves munkatervben előírtak szerint, és kezeli a megállapodásokat vagy határozatokat, az összehangolásukat is beleértve;

c)      biztosítja az S2R közös vállalkozás tagjai és más szervei számára a feladataik elvégzéséhez szükséges információkat és támogatást, és eleget tesz az egyedi kéréseiknek;

d)      az S2R közös vállalkozás szerveinek titkárságaként működik, és támogatást nyújt az irányító testület által létrehozott esetleges munkacsoportoknak.

11. Európai Vasúti Ügynökség

Az Európai Vasúti Ügynökség megfigyelői státuszt kap az irányító testületben, és hozzájárul az S2R-főterv meghatározásához és végrehajtásához, különösen az alábbi tanácsadói feladatok ellátása révén:

a)           javaslatot tesz az S2R-főterv és az éves munkatervek lehetséges módosításaira, különösen az egységes európai vasúti térség megvalósításából adódó kutatási igények lefedésének biztosítása érdekében;

b)           az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érintettekkel folytatott konzultációt követően javaslatot tesz a kutatási, a fejlesztési és a validálási tevékenységek műszaki szabványaira azzal a céllal, hogy biztosítsa az eredmények átjárhatóságát és biztonságosságát;

c)           felülvizsgálja a jövőbeli rendszer közös fejlesztését és hozzájárul a szabályozási követelmények célrendszereinek meghatározásához;

d)           felülvizsgálja a projekttevékenységeket és eredményeket azzal a céllal, hogy gondoskodjon az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésében azonosított céloknak való megfelelőségükről, és hogy biztosítsa a kutatási eredmények átjárhatóságát és biztonságosságát.

12. Tudományos bizottság

1. A tudományos bizottság maximális létszáma tizenkét fő. A bizottság a tagjai közül választja meg az elnökét.

2. Tagjainak kiegyensúlyozott módon kell képviselniük a tudomány, az ipar, a kis- és középvállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és a szabályozó szervek világszerte elismert tudósait és mérnökeit. A tudományos bizottság tagjainak együttesen olyan tudományos kompetenciával és szakértelemmel kell rendelkezniük, mely alapján a tudományon alapuló ajánlásokat tehetnek az S2R közös vállalkozás felé.

3. Az irányító testület határozza meg a tudományos bizottság összetételére vonatkozó konkrét szempontokat és a kiválasztási eljárást, valamint nevezi ki tagjait. Az irányító testület figyelembe veszi az államok képviselői csoportja, az Európai Vasúti Kutatási Tanácsadó Tanács (ERRAC) és az Európai Vasúti Ügynökség által javasolt potenciális jelölteket.

4. A tudományos bizottság a következő feladatokat látja el:

a)      tanácsot ad az éves munkatervbe bekerülő tudományos és technológiai prioritásokkal kapcsolatban;

b)      tanácsot ad az éves tevékenységi beszámolóban ismertetett tudományos és technológiai eredményekre vonatkozóan;

c)      javaslatot tesz a magas szintű kutatás olyan lehetséges területeire, amelyeket tovább kell fejleszteni;

d)      javaslatot tesz a vasúti szakterület nemzeti és nemzetközi kutatási és innovációs tevékenységeinek lehetséges szinergiáira különösen az Európai Vasúti Kutatási Tanácsadó Tanács (ERRAC) technológiai platformján keresztül, valamint más, a 2. cikk k) pontjában meghatározott szakterületeken.

5. A tudományos bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az ülést a csoport elnöke hívja össze.

6. A tudományos bizottság – az elnök beleegyezése esetén – más személyeket is meghívhat üléseire.

7. A tudományos bizottság saját eljárási szabályzatot fogad el.

13. A tagállami képviselői csoport

1. Az államok képviselői csoportja minden egyes tagállam és a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult ország részéről egy képviselőt tartalmaz. Tagjai közül elnököt és alelnököt választ.

2. Az államok képviselői csoportja évente legalább kétszer ülésezik. Az ülést a csoport elnöke hívja össze. Az üléseken részt vesz az ügyvezető igazgató és az irányító testület elnöke vagy képviselőik.

3. A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] 62. cikke által létrehozott egységes európai vasúti térség bizottságának tagjai vagy azok képviselői részt vehetnek az államok képviselői csoportjának ülésein.

4. Az államok képviselői csoportjának ki kell kérni a véleményét, amely ellenőrzi az információkat és véleményt fejez ki különösen a következő témakörökben:

a)      a stratégiai irányítás és az S2R-főterv aktualizálása, valamint a célkitűzéseinek megvalósítása irányában tett haladás;

b)      az S2R közös vállalkozás éves munkatervei;

c)      a „Horizont 2020” keretprogrammal és más uniós és tagállami finanszírozási eszközökkel való kapcsolatok, beleérve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és az európai strukturális alapokat;

d)      kapcsolat a negyedik vasúti csomaggal és az egységes európai vasúti térség megvalósításának céljával;

e)      a kkv-k, és a tradicionális vasúti ágazaton kívüli megfelelő szereplők bevonása.

5. Az államok képviselőinek csoportja emellett tájékoztatást ad és közvetítőként lép fel az S2R közös vállalkozás felé az alábbi kérdésekben:

a)      a kapcsolódó nemzeti és regionális kutatási és innovációs programok állása, az együttműködés potenciális területeinek azonosítása, ideértve a megfelelő technológiák bevezetését;

b)      a terjesztési célú rendezvényekkel, meghatározott témának szentelt szakmai műhelytalálkozókkal és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos nemzeti vagy regionális szintű egyedi intézkedések.

6. Az államok képviselőinek csoportja saját kezdeményezése alapján ajánlásokat készíthet az S2R közös vállalkozás számára szakmai, vállalatirányítási és pénzügyi kérdésekben, különösen, ha azok nemzeti vagy regionális érdekeket érintenek. Az S2R közös vállalkozás tájékoztatja az államok képviselőinek csoportját az említett ajánlásokat követően hozott intézkedésekről.

7. Az államok képviselői csoportja saját eljárási szabályzatot fogad el.

14. Munkacsoportok

1. A 2. cikkben említett feladatok végrehajtására az S2R közös vállalkozás irányító testülete meghatározott számú munkacsoportot hozhat létre azon tevékenységek megvalósítására, amelyeket az irányító testület ruházott rá. Ezek a munkacsoportok szakértőkből állnak és átlátható módon működnek.

2. A munkacsoportokban részt vevő szakemberek nem tartoznak az S2R közös vállalkozás alkalmazottai közé.

3. A legszélesebb körű szakértelem biztosítása érdekében az S2R közös vállalkozás ösztönzi és elősegíti a kkv-k, valamint a tradicionális vasúti ágazaton kívüli kutató szervezetek és szereplők részvételét a munkacsoportokban.

4. A munkacsoportokban az S2R közös vállalkozás egyik képviselője elnököl. A Bizottság és az Európai Vasúti Ügynökség ezekben a munkacsoportokban megfigyelői minőségben vesz részt.

15. Finanszírozási források

1. Az S2R közös vállalkozást az Unió és Uniótól eltérő többi tagja és a kapcsolt jogalanyok közösen finanszírozzák, részletekben fizetett pénzügyi hozzájárulások és olyan természetbeni hozzájárulások formájában, amelyek a közvetett cselekvések végrehajtása közben felmerült, az S2R közös vállalkozás által vissza nem térített költségekből erednek.

2. Az S2R közös vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a 27 millió EUR-t; fedezetüket a pénzügyi hozzájárulások biztosítják, melyek éves alapon, egyenlően oszlanak meg az Unió és az S2R közös vállalkozás Uniótól eltérő, nem kutatóközponti és nem egyetemi tagjai között. Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulását költségvetési hozzájárulásuk arányában határozzák meg. Amennyiben az igazgatási költségekre szánt hozzájárulás egy része nem kerül felhasználásra, az S2R közös vállalkozás működési költségeire fordítható.

3. Az S2R közös vállalkozás működési költségeit az alábbiak fedezik:

a)      az Unió pénzügyi hozzájárulása;

b)      az Uniótól eltérő tagok és kapcsolt jogalanyaik természetbeni hozzájárulása, amely a közvetett cselekvések végrehajtásával kapcsolatban felmerült, a közös vállalkozás hozzájárulásával és az Unió e költségek fedezéséhez nyújtott egyéb hozzájárulásával csökkentett költségeik fedezéséből áll.

4. Az S2R közös vállalkozás költségvetését alkotó erőforrások az alábbi hozzájárulásokból állnak:

a)      a tagok pénzügyi hozzájárulása az igazgatási költségekhez;

b)      az Unió pénzügyi hozzájárulása a működési költségekhez;

c)      a közös vállalkozás által képzett esetleges bevétel;

d)      bármely más pénzügyi hozzájárulás, forrás és bevétel.

5. Az S2R közös vállalkozás tagjai által fizetett hozzájárulásokkal összefüggésben keletkező kamatot az S2R közös vállalkozás bevételének kell tekinteni.

6. Az S2R közös vállalkozás minden erőforrását az e rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítására kell felhasználni.

7. Az S2R közös vállalkozás által létrehozott, illetve az e rendelet 2. cikkében rögzített célok teljesítése céljából ráruházott eszközök a közös vállalkozás tulajdonát képezik.

8. A 22. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel, a kiadásokat meghaladó többletbevétel nem osztható fel a közös vállalkozás tagjai között.

16. Az uniós hozzájárulás felosztása

1. Az S2R közös vállalkozás 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulását és a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő hozzájárulását az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)      legfeljebb 40 %-ot kitevő összeget kell az Uniótól eltérő alapító tagok és kapcsolt jogalanyaik számára kiosztani.

b)      legfeljebb 30 %-ot kitevő összeget kell a társult tagok és kapcsolt jogalanyaik számára kiosztani.

c)      legalább 30 %-ot kitevő összeget versenypályázati és ajánlattételi felhívások útján kell kiosztani.

2. Az (1) bekezdés szerinti finanszírozást az ajánlatok független szakértők által végzett értékelését követően kell felosztani.

3. Az S2R közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetése részére a tagjai által lekötött pénzügyi források összegét.

17. Pénzügyi év

A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

18. Operatív és pénzügyi tervezés

1. Az ügyvezető igazgató az S2R-főterv alapján kidolgozza és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves munkaterv tervezetét, mely tartalmazza a kutatási és innovációs tevékenységek részletes tervét, az igazgatási tevékenységeket, valamint az ezekhez tartozó, a következő évre vonatkozó becsült ráfordításokat. A munkaterv-tervezet a 15. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti hozzájárulások becsült értékét is tartalmazza.

2. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző év végéig el kell fogadni. Az éves munkatervet nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

3. Az ügyvezető igazgató elkészíti a következő évre vonatkozó éves költségvetési tervezetet, és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti.

4. Az irányító testületnek az éves költségvetést a tárgyévet megelőző év végéig el kell fogadnia.

5. Az éves költségvetést ki kell igazítani, figyelembe véve az Unió költségvetésében meghatározott uniós hozzájárulás összegét.

19. Operatív és pénzügyi beszámolás

1. Az ügyvezető igazgatónak feladatai teljesítéséről minden évben be kell számolnia az irányító testületnek az S2R közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően.

2. Az ügyvezető igazgatónak minden év február 15-ig az irányító testület elé kell terjesztenie jóváhagyásra az S2R közös vállalkozás által az előző naptári évben, különösen az arra az évre szóló éves munkatervvel kapcsolatban elért haladást bemutató éves tevékenységi jelentést. A jelentésben tájékoztatást kell adni többek között az alábbiakról:

a)      elvégzett kutatási, innovációs és egyéb cselekvések és az azokhoz kapcsolódó ráfordítások;

b)      a benyújtott cselekvések a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban;

c)      a finanszírozásra kiválasztott cselekvések a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban, feltüntetve az S2R közös vállalkozás egyes résztvevők és cselekvések számára juttatott hozzájárulását.

Az irányító testület általi jóváhagyását követően az éves tevékenységi jelentést meg kell küldeni az államok képviselői csoportjának és nyilvánosságra kell hozni.

3. Az S2R közös vállalkozás évente benyújtja a Bizottság számára a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelő jelentést.

4. Az S2R közös vállalkozás elszámolását független könyvvizsgáló szervezet vizsgálja meg, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

Az S2R közös vállalkozás elszámolását a Számvevőszék nem vizsgálja.

20. Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolja az S2R közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

21. A tagok felelőssége és biztosítás

1. A tagoknak az S2R közös vállalkozás adósságaiért viselt pénzügyi felelőssége nem haladja meg az igazgatási költségekhez való, már befizetett hozzájárulásaik összegét.

2. Az S2R közös vállalkozásnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.

22. Összeférhetetlenség

1. Az S2R közös vállalkozás, valamint annak szervei és alkalmazottai elkerülik az összeférhetetlenséget a tevékenységek végrehajtása során.

2. Az irányító testület szabályokat fogad el a tagokra, a szervekre, a személyi és a kirendelt személyi állományra vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából. Ezeknek a szabályoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, melyek kizárják a tagok irányító testületben részt vevő képviselőit érintő összeférhetetlenséget.

23. Felszámolás

1. Az S2R közös vállalkozás az e rendelet 1. cikkében meghatározott időszak végén felszámolásra kerül.

2. A felszámolási eljárás automatikusan elindul, ha a Bizottság vagy az Uniótól eltérő minden tag kilép az S2R közös vállalkozásból.

3. Az S2R közös vállalkozás felszámolási eljárásnak lebonyolítására az irányító testület felszámolót nevez ki, akinek eleget kell tennie az irányító testület döntéseinek.

4. Az S2R közös vállalkozás felszámolásakor a közös vállalkozás eszközei szolgálnak a kötelezettségei és a felszámolási költségek fedezeteként. Az esetleges fennmaradó rész a felszámoláskor felosztásra kerül a tagok között, az S2R közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulásuk arányában. Az Uniónak juttatott többlet az Unió költségvetésébe kerül vissza.

5. Az S2R közös vállalkozás által kötött megállapodások és elfogadott határozatok, valamint a közös vállalkozás fennállását meghaladó érvényességű beszerzési szerződések megfelelő kezelése érdekében eseti eljárást kell létrehozni.

II. MELLÉKLET – AZ S2R KÖZÖS VÁLLALKOZÁS UNIÓTÓL ELTÉRŐ ALAPÍTÓ TAGJAI

1. ALSTOM TRANSPORT

2. ANSALDO STS

3. BOMBARDIER TRANSPORTATION

4. CONSTRUCCIONES Y AUXILIAR DE FERROCARRILES

5. NETWORK RAIL

6. SIEMENS AKTIENGESELLSCHAFT

7. THALES

8. TRAFIKVERKET

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 2012/34/EU irányelve az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).