INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az Eurojustot a 2002/187/IB tanácsi határozat[1] hozta létre az Európai Unión belüli szervezett bűnözés súlyos formái elleni küzdelem fokozása céljából. Az Eurojust létrehozása óta megkönnyítette a nemzeti nyomozói és ügyészi hatóságok közötti koordinációt és együttműködést a különböző tagállamokat érintő esetek tekintetében. Segített kölcsönös bizalmat teremteni, és áthidalni az EU jogi rendszereinek és hagyományainak széles körét. A jogi problémák gyors megoldásával, és más országok hatáskörrel rendelkező hatóságainak azonosításával az Eurojust elősegítette az együttműködési megkeresések és a kölcsönös elismerést célzó eszközök végrehajtását. A szervezet az elmúlt években folyamatosan növekedett, és mára a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés központi szereplőjévé nőtte ki magát.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem és a bűnszervezetek megfékezése továbbra is napi szintű kihívást jelent. Sajnos az elmúlt évtizedben robbanásszerűen megnőtt a határokon átnyúló bűnözés. Néhány példa erre a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a terrorizmus és a számítástechnikai bűnözés, ideérve a gyermekpornográfiát is. A fenti bűnözési területek összességét közösen jellemzi, hogy a határokon át követik el őket, rendkívül mobilis és rugalmas, több joghatóságon és bűnügyi szektorban működő csoportok. Ezért hatékony leküzdésük érdekében koordinált páneurópai reakcióra van szükség.

A bűnözés fokozott határokon átnyúló dimenziója, valamint többféle bűncselekményt érintő tevékenységekbe történő diverzifikációja megnehezíti, hogy a tagállamok önmagukban felderítsék és kezeljék a határokon átnyúló bűnözést, különösen a szervezett bűnözést. Ebben az összefüggésben az Eurojust továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be a tagállamok hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságai közötti igazságügyi együttműködés és koordináció fejlesztésében, valamint a harmadik országokra kiterjedő nyomozások támogatásában.

A Lisszaboni Szerződés új lehetőségeket vezetett be ahhoz, hogy az Eurojust hatékonyabban kezelhesse a bűnözés ezen új formáit. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 85. cikke kimondottan elismeri, hogy az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatása és erősítése. Ezért fontos biztosítani az Eurojust legoptimálisabb kiaknázását, és a hatékony működését nehezítő akadályok elhárítását[2].

2008-ban az Eurojust-határozat széleskörű reformjára sor került az Eurojust megerősítése céljából[3]. Az átültetésre meghatározott határidő 2011. június 4-én járt le. A határozat módosítások szerinti pontos végrehajtása fontos ugyan, de nem akadályozhatja az új kihívások kezelését illető előrehaladást, valamint az Eurojust működésének fejlesztését, megőrizve azon szempontokat, amelyek megerősítették működési hatékonyságát.

Az EUMSZ 85. cikke azt is előírja, hogy az Eurojust felépítését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekkel kell meghatározni. Előírja továbbá, hogy e rendeletekben kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységének értékelésében.

Továbbá, az „Európai ügynökségek – A további teendők” című bizottsági közleményt[4] követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodtak abban, hogy intézményközi párbeszédet kezdenek a decentralizált ügynökségek koherenciájának, hatékonyságának és munkájának javítása céljából, aminek eredményeként 2009 márciusában intézményközi munkacsoport jött létre. A munkacsoport számos kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozott, ideértve az ügynökségek szerepét és helyét az EU intézményrendszerében, létrehozásukat, felépítésüket és működésüket, finanszírozásukat, valamint költségvetési, felügyeleti és igazgatási kérdéseket.

E munka gyümölcse az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 júliusában jóváhagyott közös megközelítés, amelyet figyelembe kell venni valamennyi jövőbeni, az EU decentralizált ügynökségeit érintő, eseti alapon történő elemzést követően hozott határozatuk összefüggésében.

Ez a rendeletjavaslat mindezen elemeket figyelembe veszi, és egyetlen, megújult jogi keretet biztosít a 2002/187/IB tanácsi határozat által létrehozott Eurojust jogutódjaként eljáró új ügynökség, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) számára.

A rendelet – amellett, hogy megtartja azon elemeket, amelyek az Eurojust igazgatása és működése tekintetében hatékonynak bizonyultak – korszerűsíti annak jogi keretét, és a Lisszaboni Szerződéssel, valamint a közös megközelítés követelményeivel összhangban racionalizálja annak működését és struktúráját, amennyire ezt az Eurojust jellege lehetővé teszi.

Mivel az e rendeletre irányuló javaslatot az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletjavaslattal egyidejűleg fogadják el, e javaslat rendelkezéseket tartalmaz annak biztosítására, hogy az Ügyészséget az EUMSZ 86. cikkében előírtak szerint az Eurojustból hozzák létre, és hogy azt az Eurojust támogatni tudja.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI

E rendelet előkészítéséhez a Bizottság számos alkalommal kikérte a szakértő érdekelt felek véleményét. E javaslatnak főként az a célja, hogy kiaknázza a Lisszaboni Szerződés által az Eurojust modernizálására kínált lehetőséget főleg azáltal, hogy olyan jobb igazgatási felépítést biztosít számára, amely csökkenti a testületre jelenleg nehezedő igazgatási terhet, és lehetővé teszi, hogy az Eurojust alapvető feladatára koncentráljon.

2012. október 18-án a Bizottság konzultációs találkozót szervezett a tagállamok szakértőivel, a Tanács Titkárságának képviselőivel, az Európai Parlamenttel és az Eurojusttal, hogy megvitassa az EUMSZ 85. cikke szerinti lehetséges reformmal kapcsolatos kérdéseket. E kérdések között szerepel a megerősített irányítás, a parlamentek bevonása európai és nemzeti szinten, esetleges további hatáskörök, valamint az Európai Ügyészség (EPPO) fejlesztésével való kapcsolatok. A találkozó általánosságban támogatta az Eurojust irányítási struktúrájának és hatékonyságának fejlesztését.

Az Eurojust közvetlenül is részt vett a konzultációban, és inputot szolgáltatott hozzájárulásain, valamint a Bizottsággal tartott ülésein keresztül. Továbbá reformmal kapcsolatos eszmecserékre került sor különböző szemináriumok keretében: például „Az Eurojust és a Lisszaboni Szerződés. Eredményesebb intézkedések előmozdítása” címmel megrendezett stratégia szemináriumon (Bruges, 2010. szeptember 20-22.), valamint „Az Eurojust 10 éve: operatív eredmények és jövőbeni kihívások” címmel megrendezett Eurojust-ERA konferencián (Hága, 2012. november 12-13.). A fentieken túl az Eurojust jövőjét a Tanács 2012 februárjában, az Eurojust 10. évfordulója alkalmából szervezett különleges informális ülésén is tárgyalták.

Az érdekelt felek véleményét az Eurojust megerősítéséről szóló, a Bizottság által megrendelt tanulmányban[5] is összegyűjtötték, amely jó áttekintést nyújtott a már felmerült kérdésekről, és számos szakpolitikai alternatívát kínált ezek megválaszolására.

3.           JAVASLAT

3.1.        Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 85. cikke, amely rendelet alkalmazását írja elő.

3.2.        Szubszidiaritás és arányosság

Uniós fellépésre van szükség, hiszen a tervezett intézkedések jellegüknél fogva uniós kiterjedésűek, mivel olyan entitás létrehozását vonják maguk után, amelynek feladata a nemzeti igazságügyi hatóságok közötti koordináció és együttmüködés támogatása és megerősítése a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények tekintetében. E célkitűzés – a szubszidiaritás elvével összhangban – csak uniós szinten érhető el.

Az arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

3.3.        A javaslat indoklása fejezetek szerint

A javaslat fő célkitűzései a következők:

· az Eurojust hatékonyságának fokozása azáltal, hogy új irányítási struktúrát biztosítunk számára;

· az Eurojust működési hatékonyságának javítása a nemzeti tagok jogállásának és hatásköreinek egységes meghatározásával;

· az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek bevonása az Eurojust tevékenységeinek értékelésébe, a Lisszaboni Szerződéssel összhangban;

· az Eurojust jogi keretének közelítése a közös megközelítéshez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva a folyamatban lévő bűnügyi nyomozások koordinációjában betöltött különleges szerepét;

· annak biztosítása, hogy az Eurojust szorosan együttműködhessen az Európai Ügyészséggel, amint azt létrehozzák.

3.3.1.     I. fejezet – Célkitűzések és feladatok

E fejezet a 2002/187/IB tanácsi határozat által létrehozott Eurojust jogutódjaként létrejövő Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) felállítását szabályozza. Meghatározza továbbá feladatait és hatáskörét. Utóbbit autonóm módon melléklet formájában a rendelettervezet határozza meg.

3.3.2.     II. fejezet: Az Eurojust felépítése és szerveződése

E fejezet tartalmazza a reform néhány főbb elemét.

A II. szakasz az Eurojust nemzeti tagjairól szól. A reform fenntartja a származási tagállamhoz fűződő kapcsolatukat, de ugyanakkor kimondottan felsorolja, hogy milyen operatív hatáskörökkel fognak rendelkezni. Ez lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban működjenek együtt egymással és a nemzeti hatóságokkal.

A III, IV. és V. fejezet hozza létre az Eurojust új felépítését a testület, az ügyvezető testület és az adminisztratív igazgató szabályozásával. Az Eurojust irányítása javul azáltal, hogy egyértelműen elkülönül a testület kétféle összetétele, attól függően, hogy operatív vagy igazgatási feladatköröket gyakorol. Az előző az Eurojust nemzeti nyomozások támogatásában és koordinálásában betöltött alapvető feladatára utal. Utóbbi például az ügynökség munkaprogramjának, éves költségvetésének vagy éves jelentésének elfogadásával kapcsolatos. Új szerv jön létre, az ügyvezető testület, hogy előkészítse a testület igazgatási döntéseit, és közvetlen ellásson egyes igazgatási feladatokat. A Bizottság képviselteti magát a testületben, amikor az igazgatási feladatköreit gyakorolja, valamint az ügyvezető testületben. Végül pedig egyértelműen meghatározzák az adminisztratív igazgató kinevezési eljárását, felelősségeit és feladatait.

Ez kétfokú irányítást vezet be a közös megközelítésben tervezettek szerint, ugyanakkor megtartja az Eurojust sajátos jellegét, és megőrzi függetlenségét. Továbbá költséghatékony, és hozzájárul az Eurojust hatékonyságához, mivel a nemzeti tagok támogatást kapnak költségvetési és igazgatási ügyekben, ami lehetővé teszi, hogy operatív feladataikra helyezzék a hangsúlyt.

3.3.3.     III. fejezet: Operatív kérdések

E fejezet megtartja az Eurojust operatív hatékonyságát szolgáló meglévő mechanizmusokat, ideértve a koordinációs ügyeletet, a nemzeti Eurojust koordinációs rendszert, az információcserét, és az Eurojust-megkeresések nyomon követését. Az Eurojust ügyviteli rendszerének felépítése nem változik.

3.3.4.     IV. fejezet: Információfeldolgozás

E fejezet hivatkozik a 45/2001/EK rendeletre[6], amelyet alkalmazni kell az Eurojustnál történő valamennyi személyesadat-feldolgozásra. Továbbá a rendelet a műveleti vonatkozású személyes adatok tekintetében a vonatkozó sajátos igényekhez igazítja és kiegészíti a 45/2001/EK rendeletet, tiszteletben tartva az igazságügyi együttműködési tevékenységek sajátosságát, ugyanakkor figyelembe véve a következetesség, és a vonatkozó adatvédelmi elvekkel való összeférhetőség szükségességét. Továbbra is lehetőség lesz a személyesadat-feldolgozás korlátozására.

A fejezet összehangolja továbbá az érintettek jogairól szóló rendelkezéseket a 45/2001/EK rendelettel, és figyelembe veszi a Bizottság által 2012 januárjában elfogadott adatvédelmi reformcsomagban szereplő védelmi előírásokat. Továbbá, a fejezet a felügyeleti mechanizmus fontos változását helyezi kilátásba. Megállapítja az európai adatvédelmi biztos felelősségi köreit az Eurojustnál történő valamennyi személyesadat-feldolgozás tekintetében. Az európai adatvédelmi biztos veszi át az Eurojustot létrehozó tanácsi határozatban létrehozott közös ellenőrző szerv feladatait.

3.3.5.     V. fejezet: Kapcsolat a partnerekkel

E fejezet az Eurojust és egyéb uniós intézmények, szervek és ügynökségek partnerségének és együttműködésének fontosságát tükrözi a bűnözés elleni küzdelem terén. Ez először is magában foglalja az Európai Igazságügyi Hálózat, a közös nyomozócsoportok szakértői hálózata és a népirtási hálózat – amelyeknek az Eurojust ad otthont – titkárságaival való kapcsolatokat. Külön rendelkezést tartalmaz továbbá az Európai Ügyészséggel való kapcsolatokról.

Másodszor pedig, az Europollal való együttműködés különösen fontos, főként az Eurojust felé történő információszolgáltató szerepe tekintetében, az EUMSZ 85. cikkével összhangban. Külön rendelkezést vezettünk be a két ügynökség közötti kiváltságos kapcsolat egyértelművé tételére a célból, hogy fokozzuk hatékonyságukat a nemzetközi bűnözés súlyos formáinak hatásköreiken belül történő leküzdésében. Ez mechanizmust foglal magában információs rendszereik és az abból következő adatcsere keresztellenőrzésére. A gyakorlati részleteket megállapodás útján állapítják meg.

A súlyos és szervezett bűnözés eseteiben nagyon gyakran tárnak fel harmadik országokkal való kapcsolatokat, ami kulcsfontosságúvá teszi az ilyen országokkal való szoros együttműködést. A Lisszaboni Szerződés megváltoztatta az Európai Unió külső kapcsolatkezelésének módját, és e változások az ügynökségeket is érintik. Következésképpen maguk az ügynökségek többé nem tárgyalhatnak nemzetközi megállapodásokról – az ilyen megállapodások az EUMSZ 218. cikkével összhangban jönnek létre. Ugyanakkor azonban az Eurojust munkamegállapodásokat köthet a harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival folytatott együttműködés megerősítésére, többek között információcsere révén. A korábban létrejött nemzetközi megállapodások érvényben maradnak.

3.3.6.     VI. fejezet: Záró rendelkezések

E rendelkezések az Eurojust költségvetését, annak létrehozását és végrehajtását, az elszámolások bemutatását, valamint a mentesítési eljárásokat kívánják korszerűsíteni.

3.3.7.     VII. fejezet: Személyzeti rendelkezések

E rendelkezések tükrözik a közös megközelítés elveit, ugyanakkor tiszteletben tartják az Eurojust sajátosságait. Az Eurojust hibrid jellege, valamint a nemzeti tagok és származási tagállamuk közötti operatív kapcsolat fontossága indokolja, hogy az ilyen személyzet bérét és illetményét a tagállamok viselik. Az Eurojust adminisztratív igazgatóját továbbra is az Eurojust testülete nevezi ki, de a Bizottság által nyílt és átlátható kiválasztási eljárás során előválogatott jelöltek listája alapján. Ez tiszteletben tartja az ügynökség autonómiáját, ugyanakkor garantálja a jelöltek szigorú értékelését. Hasonló eljárást helyezünk kilátásba az adminisztratív igazgató felmentésére is.

3.3.8.     VIII. fejezet: Értékelés és jelentéstétel

E fejezet összehangolja az Eurojust jogi keretét az Eurojust Lisszaboni Szerződés által megkövetelt nagyobb demokratikus legitimitásával. Előírja az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek bevonását az Eurojust tevékenységének értékelésébe. Ez költséghatékony módon, az Eurojust éves jelentése alapján történik, ugyanakkor az Eurojust operatív függetlenségének megőrzésével. Előírja továbbá az Eurojust átfogó időszaki értékelését, a közös megközelítéssel összhangban.

3.3.9.     IX. fejezet – Általános és záró rendelkezések

E fejezet rendelkezéseket tartalmaz az Eurojust-rendelet közös megközelítéssel való összehangolására, valamint a rendelet hatályba lépésével kapcsolatban.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Az irányítási reform (az „ügyvezető testület” a testülettel párhuzamosan) nem jár költségekkel, és e javaslat nem ír elő új feladatokat az Eurojust számára az Európai Ügyészség támogatásán kívül, ami nem jár költségekkel.

2013/0256 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 85. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A 2002/187/IB határozat[7] az Eurojustot az Európai Unió jogi személyiséggel rendelkező szerveként hozta létre a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordináció és együttműködés ösztönzése és fejlesztése – különös a súlyozott szervezett bűnözés tekintetében – céljából. A 2003/659/IB tanácsi határozat[8], valamint az Eurojust megerősítéséről szóló 2009/426/IB tanácsi határozat[9] módosította az Eurojust jogi keretét.

(2)       A Szerződés 85. cikke úgy rendelkezik, hogy az Eurojustot rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet szabályozza. Előírja továbbá, hogy meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységének értékelésében.

(3)       A Szerződés 85. cikke azt is előírja, hogy az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatása és erősítése a nemzeti hatóságok, illetve az Europol által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján.

(4)       Mivel az Európai Ügyészséget az Eurojustból kell létrehozni, e rendelet tartalmazza az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti kapcsolat szabályozásához szükséges rendelkezéseket.

(5)       Noha az Európai Ügyészség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kapcsolatos nyomozási és vádemelési tevékenységre, az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettel összhangban az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy támogassa a nemzeti hatóságokat, amikor ilyen bűncselekmény után nyomoznak vagy azokkal kapcsolatban vádemelési tevékenységet folytatnak.

(6)       Ahhoz, hogy az Eurojust eleget tehessen megbízásának, és maximálisan kiteljesíthesse lehetőségeit a határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni küzdelemben, operatív feladatköreit meg kell erősíteni a nemzeti tagokra nehezedő adminisztratív munkaterhelés csökkentése révén, európai dimenzióját pedig meg kell erősíteni azáltal, hogy a Bizottság részt vesz az ügynökség irányításában, az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket pedig fokozottabban bevonják tevékenységei értékelésébe.

(7)       Ezért a 2002/187/IB tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell helyettesíteni, amely meghatározza a parlamenti részvétel feltételeit, korszerűsíti az Eurojust struktúráját és egyszerűsíti jelenlegi jogi keretét, megtartja viszont azon elemeket, amelyek működése során hatékonynak bizonyultak.

(8)       Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(9)       Meg kell állapítani az Eurojust hatáskörébe tartozó, két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés formáit. Továbbá, meg kell határozni azon eseteket, amelyek nem érintenek két vagy több tagállamon, de közös alapokon való bűnüldözést tesznek szükségessé. Az ilyen eseteknek magukba kell foglalniuk a csak egy tagállamot és egy harmadik országot érintő nyomozási és vádemelési tevékenységet, valamint a csak egy tagállamot és az Uniót érintő eseteket.

(10)     A konkrét bűnügyi esetekkel kapcsolatos operatív feladatköreinek gyakorlásakor az Eurojust a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak megkeresésére vagy saját kezdeményezésére egy vagy több nemzeti tagján keresztül vagy testületként jár el.

(11)     Ahhoz, hogy az Eurojust megfelelően támogathassa és koordinálhassa a határokon átnyúló nyomozásokat, valamennyi nemzeti tagnak ugyanolyan operatív hatáskörökkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy hatékonyabban működhessenek együtt egymással és a nemzeti hatóságokkal. A nemzeti tagokat olyan hatáskörökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik, hogy az Eurojust megfelelően eleget tehessen küldetésének. E hatáskörök között szerepelnie kell a nemzeti nyilvántartásokban tárolt vonatkozó információkhoz való hozzáférésnek, kölcsönös segítségnyújtási és elismerési megkeresések kibocsátásának és végrehajtásának, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való közvetlen kapcsolatfelvételnek és információcserének, közös nyomozócsoportokban való részvételnek, valamint a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal egyetértésben, sürgősségi esetben nyomozati intézkedések és ellenőrzött szállítások elrendelésének.

(12)     Az Eurojust számára olyan adminisztratív és irányítási felépítést kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy az Eurojust hatékonyabban láthassa el feladatait, és amely tiszteletben tartja az Unió ügynökségeire alkalmazandó elveket, ugyanakkor megőrzi az Eurojust különleges jellemzőit, és biztosítja függetlenségét operatív feladatai gyakorlása során. E célból egyértelművé kell tenni a nemzeti tagok, a testület és az adminisztratív igazgató feladatköreit, és ügyvezető testületet kell létrehozni.

(13)     Rendelkezéseket kell megállapítani a testület operatív és irányítási feladatköreinek egyértelmű elkülönítésére, minimálisra csökkentve a nemzeti tagokra nehezítő adminisztratív terhet, hogy a hangsúlyt az Eurojust operatív munkájára helyezhessék. A testület irányítási feladatai között szerepelnie kell különösen az Eurojust munkaprogramjai, költségvetése, éves tevékenységi jelentése, megfelelő pénzügyi szabályai, és a partnerekkel kialakított munkamegállapodásai elfogadásának. A testület gyakorolja a kinevező hatóság hatáskörét az ügynökség személyzete – ideértve az adminisztratív igazgatót is – tekintetében.

(14)     Az Eurojust irányítási struktúrájának javítása és az eljárások ésszerűsítése céljából ügyvezető testületet kell létrehozni, hogy segítse a testületet irányítási feladatköreiben, és ésszerűsített döntéshozatalt tegyen lehetővé nem operatív és stratégiai kérdésekben.

(15)     Az Eurojust nem operatív jellegű felügyeletének és stratégiai iránymutatásának biztosítása céljából a Bizottságnak képviseltetnie kell magát a testületben, amikor utóbbi irányítási feladatköreit gyakorolja és az ügyvezető testületben.

(16)     Az Eurojust hatékony napi szintű ügyvitelének biztosítása céljából az Eurojust jogi képviselője és igazgatója az adminisztratív igazgató, aki a testületnek és az ügyvezető testületnek tartozik elszámolással. Az adminisztratív igazgatónak kell előkészítenie és végrehajtani a testület és az ügyvezető testület határozatait.

(17)     Annak érdekében, hogy az Eurojust a nap 24 órájában elérhető legyen, és képes legyen fellépni sürgős esetekben, az Eurojuston belül létre kell hozni egy koordinációs ügyeletet. A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy a képviselők a hét minden napján 24 órában képesek legyenek eljárni.

(18)     A tagállamokban nemzeti Eurojust koordinációs rendszereket kell létrehozni mindazon munka koordinálása céljából, amelyet az Eurojust nemzeti levelezői, az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezője, az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezője, az Európai Igazságügyi Hálózat legfeljebb három egyéb kapcsolattartója, valamint a közös nyomozócsoportok hálózatának, továbbá a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/494/IB tanácsi határozat[10], a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló, 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozat[11] és egy korrupcióellenes kapcsolattartói hálózatról szóló, 2008. október 24-i 2008/852/IB tanácsi határozat[12]. által létrehozott hálózatoknak a képviselői végeznek.

(19)     A nemzeti nyomozó és ügyészi hatóságok közötti koordinációs és együttmüködés ösztönzése és megerősítése érdekében elengedhetetlen, hogy az Eurojust megkapja a nemzeti hatóságoktól a feladatai ellátásához szükséges releváns információkat. E célból a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell nemzeti tagjukat közös nyomozócsoportok létrehozásáról és azok eredményeiről az Eurojust hatáskörébe tartozó azon ügyek tekintetében, amelyekben legalább három tagállam közvetlenül érintett, és amelyekre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket vagy határozatokat, továbbá bizonyos körülmények között a joghatósági összeütközésekkel, ellenőrzött szállításokkal és az igazságügyi együttműködés ismételt nehézségeivel kapcsolatos információkról.

(20)     Míg a személyes adatok Eurojustnál történő feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [13] hatálya alá tartozik, a tagállami hatóságok által történő személyesadat-feldolgozás és az ilyen adatok Eurojust felé történő továbbítására az Európa Tanács 108. egyezménye [az elfogadás idején hatályos vonatkozó irányelvvel helyettesítendő] irányadó.

(21)     Amikor az Eurojust személyes adatokat továbbít egy harmadik országbeli hatóságnak, nemzetközi szervezetnek vagy az Interpolnak a Szerződés 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás értelmében, az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében teremtett megfelelő garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendeletben szereplő adatvédelmi rendelkezéseknek eleget tesznek.

(22)     Az Eurojust számára engedélyezni kell azon személyek bizonyos személyes adatainak a feldolgozását, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében az Eurojust hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek. Az Eurojust nem kívánja a DNS-profilok vagy az ujjlenyomatok automatizált összehasonlítását elvégezni.

(23)     Az Eurojust számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – az Eurojust valamennyi tevékenységének összefüggésében a személyesadat-feldolgozásra alkalmazandó célkorlátozási elv tiszteletben tartása mellett – célkitűzései elérése érdekében meghosszabbíthassa a személyes adatok tárolására vonatkozó határidőket. Az ilyen döntéseket a szóban forgó összes érdek – ideértve az érintettek érdekeit is – alapos mérlegelése után kell meghozni. Amennyiben valamennyi érintett tagállamban elévült a bűncselekmény büntethetősége, a személyes adatok feldolgozására vonatkozó határidők meghosszabbításáról csak akkor hozható döntés, ha e rendelet szerint különleges szükség van a segítségnyújtásra.

(24)     Az Eurojust konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló kiemelt fontosságú kapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal. Ez a rendelet pontosan meghatározza az Eurojust, illetve az Európai Igazságügyi Hálózat szerepét és kapcsolatát, az Európai Igazságügyi Hálózat sajátos jellegének fenntartása mellett.

(25)     A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Eurojustnak együttműködési kapcsolatokat kell fenntartania egyéb uniós szervekkel és ügynökséggel, az Európai Ügyészséggel, harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint nemzetközi szervezetekkel.

(26)     Az Eurojust és az Europol közötti operatív együttműködés megerősítése érdekében, és különösen a már valamelyik ügynökség birtokában lévő adatok összekapcsolása céljából az Eurojustnak lehetővé kell tennie az Europol számára, hogy hozzáférhessen az Eurojust rendelkezésére álló adatokhoz, és azokra vonatkozó kereséseket végezzen.

(27)     A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy adatokat cseréljen egyéb uniós szervekkel.

(28)     Rendelkezni kell arról, hogy az Eurojust összekötő bírákat, illetve ügyészeket küldhessen harmadik országokba, azon célok elérése érdekében, amelyek hasonlóak az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretrendszerről szóló, 1996. április 22-i 96/277/IB együttes fellépés[14] alapján a tagállamok által kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek számára megállapított célokhoz.

(29)     Rendelkezni kell arról, hogy az Eurojust koordinálja a valamely harmadik ország által kiadott, igazságügyi együttműködés iránti megkeresések végrehajtását, amennyiben azok egyetlen vizsgálathoz kapcsolódnak, és legalább két tagállamban történő végrehajtást igényelnek.

(30)     Az Eurojust teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell biztosítani számára, amelynek bevételei elsősorban az Európai Unió költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak, kivéve a nemzeti tagoknak és segítőiknek – a származási tagállamot terhelő – bérét és illetményét. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(31)     Az Eurojust átláthatóságának és demokratikus felügyeletének megerősítése céljából olyan mechanizmusokról kell rendelkezni, amelyek alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységeinek értékelésében. Ez nem akadályozhatja a függetlenség elveit a konkrét operatív esetekben hozott intézkedés, valamint a diszkréciós és titoktartási kötelezettségek tekintetében.

(32)     Helyénvaló rendszeresen értékelni e rendelet alkalmazását.

(33)     Az Eurojustra alkalmazni kell az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2012/EU, Euratom rendeletet[15].

(34)     Az Eurojustra alkalmazni kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[16].

(35)     Az Eurojust számára székhelyt biztosító tagállamban, azaz Hollandiában való elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az Eurojust teljes személyi állományára és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat a székhely-megállapodásban kell meghatározni. A fogadó tagállam az Eurojust megfelelő működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a gyermekek iskoláztatását és a közlekedési lehetőségeket is, hogy az Europol a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú személyi állományt vonzani.

(36)     Az e rendelet által létrehozott Eurojust a 2002/187/IB határozat által létrehozott Eurojust helyébe lép, és annak jogutódja, valamennyi szerződéses kötelezettségük – ideértve a munkaszerződéseket is – és minden felelősség és szerzett tulajdon tekintetében. A fenti határozat által létrehozott Eurojust által kötött nemzetközi megállapodások hatályban maradnak.

(37)     Mivel e rendelet célkitűzését – azaz a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatásáért és megerősítésért felelős szerv létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38)     [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó].

(39)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

1. cikk Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége

(1) Létrejön az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust).

(2) Az e rendelet által létrehozott Eurojust a 2002/187/IB határozat által létrehozott Eurojust jogutódja.

(3) Az Eurojust az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeket megillető legszélesebb körű jogképességet élvezi. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, és bíróság előtt eljárhat.

2. cikk Feladatok

(1) Az Eurojust támogatja és megerősíti a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést a nemzeti hatóságok, illetve az Europol által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján.

(2) Feladatai végrehajtása során az Eurojust:

a)      figyelembe veszi a valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától származó megkereséseket és a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében illetékes bármely szerv által szolgáltatott vagy maga az Eurojust által gyűjtött információkat;

b)      megkönnyíti az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok végrehajtását, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapulókat is;

(3) Az Eurojust a tagállamok illetékes hatóságainak kérésére vagy saját kezdeményezésére látja el feladatait.

3. cikk Az Eurojust hatásköre

(1) Az Eurojust hatásköre az 1. mellékletben felsorolt bűncselekményformákra terjed ki. Nem tartoznak viszont hatáskörébe azon bűncselekmények, amelyek az Európai Ügyészség hatáskörébe tartoznak.

(2) Az Eurojust hatásköre kiterjed a kapcsolódó bűncselekményekre. A következő bűncselekmények minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:

a)      az 1. mellékletben felsorolt bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények;

b)      az 1. mellékletben felsorolt bűncselekmények tartozó bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy végrehajtása elkövetett bűncselekmények;

c)      az 1. mellékletben felsorolt bűncselekmények büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

(3) Valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresése alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozási és vádemelési tevékenységhez, amely csak a szóban forgó tagállamot és valamely harmadik országot érint, amennyiben a szóban forgó harmadik országgal a 43. cikk alapján együttműködési megállapodás vagy együttműködést intézményesítő megállapodás jött létre, vagy konkrét esetben a segítségnyújtáshoz lényeges érdek fűződik.

(4) Valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága vagy a Bizottság megkeresésére az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozási és vádemelési tevékenységhez, amely csak a szóban forgó tagállamot és az Uniót érinti.

4. cikk Az Eurojust operatív feladatai

(1) Az Eurojust:

a)      tájékoztatja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait az Eurojust tudomására hozott olyan nyomozásokról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;

b)      segítséget nyújt a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak a nyomozási és vádemelési tevékenység lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

c)      elősegíti a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján;

d)      bűnügyekben együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, többek között igénybe veszi az Európai Igazságügyi Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak fejlesztéséhez;

e)      operatív, technikai és pénzügyi segítségnyújtást biztosít a tagállamok határokon átnyúló műveleteihez és nyomozásaihoz, ideértve a közös nyomozócsoportokat is;

(2) Feladatai ellátása során az Eurojust kellő indokolás mellett kérheti az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy:

a)      konkrét cselekmények tekintetében rendeljék el a nyomozási vagy vádemelési tevékenységet;

b)      fogadják el azt, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet a konkrét cselekményekkel kapcsolatos nyomozási vagy vádemelési tevékenység megkezdéséhez;

c)      az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között koordináljanak;

d)      közös nyomozócsoportot hozzanak létre az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

e)      bocsássák rendelkezésére a feladatai ellátásához szükséges információt;

f)       hozzanak különleges nyomozati intézkedéseket;

g)      tegyenek meg a nyomozási vagy vádemelési tevékenység szempontjából indokolt minden egyéb intézkedést;

(3) Az Eurojustnak lehetősége van továbbá arra, hogy

a)      az Europol számára véleményeket biztosítson az Europol által végzett elemzések alapján;

b)      logisztikai támogatás nyújtson – ideértve segítségnyújtást fordításhoz, tolmácsoláshoz és koordinációs értekezletek szervezéséhez.

(4) Ha egy vagy két tagállam nem tud megállapodni arról, hogy melyikük kezdjen nyomozási vagy vádemelési tevékenységet a (2) bekezdés b) pontja alapján intézett megkeresést követően, az Eurojust írásos véleményt bocsát ki az ügyben. A véleményt haladéktalanul továbbítják az érintett tagállamoknak.

(5) Valamely hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére az Eurojust írásos véleményt bocsát ki az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapulókat is, végrehajtásával kapcsolatos, ismétlődő visszautasításokról és nehézségekről, feltéve, hogy az nem volt megoldható az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás vagy az érintett nemzeti tagok bevonása útján. A véleményt haladéktalanul továbbítják az érintett tagállamoknak.

5. cikk Operatív feladatkörök gyakorlása

(1) Az Eurojust a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett fellépések megtételekor egy vagy több érintett nemzeti tagon keresztül jár el.

(2) Az Eurojust testületként jár el az alábbi esetekben:

a)      a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett fellépések megtételekor:

i.        az Eurojust által vizsgált ügyek valamelyikében érintett egy vagy több nemzeti tag ezt kéri;

ii.       az ügy olyan nyomozási vagy vádemelési tevékenységgel jár, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthetnek;

b)      a 4. cikk (3), (4) vagy (5) bekezdésében említett fellépések megtételekor;

c)      az eljárás az Eurojust operatív céljaival összefüggő általános kérdést érint;

d)      e rendelet másként rendelkezik.

(3) Feladatai ellátása során az Eurojust feltünteti, hogy egy vagy két nemzeti tagon keresztül vagy testületként jár el.

II. FEJEZET AZ EUROJUST FELÉPÍTÉSE ÉS SZERVEZŐDÉSE

I. szakasz: Felépítés

6. cikk Az Eurojust felépítése

Az Eurojust felépítése az alábbiakból áll:

(4) a)       a nemzeti tagok;

(5) b)       a testület;

(6) c)       a végrehajtó testület;

(7) d)       az adminisztratív igazgató.

II. szakasz Nemzeti tagok

7. cikk A nemzeti tagok jogállása

(1) Az Eurojustnak az egyes tagállamok által jogrendszerüknek megfelelően kirendelt egy-egy nemzeti tagja van, akiknek állandó munkahelye az Eurojust székhelye.

(2) Minden nemzeti tagot egy helyettes és egy asszisztens segíti munkájában. A helyettes és az asszisztens állandó munkahelye az Eurojust székhelye. A nemzeti tagot több helyettes és asszisztens is segítheti, akiknek – szükség esetén és a testület egyetértésével – állandó munkahelye az Eurojust székhelye lehet.

(3) A nemzeti tagok és helyetteseik ügyészi, bírói vagy rendőrségi tisztviselői jogállással és azonos jogosultsággal rendelkeznek. A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok felruházzák őket az e rendeletben említett hatáskörökkel annak érdekében, hogy elláthassák feladataikat.

(4) A helyettes eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt. Az asszisztens szintén eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt, ha rendelkezik a (3) bekezdésben említett jogállással.

(5) Az Eurojust és a tagállamok közötti összes operatív információcserét a nemzeti tagok útján kell lebonyolítani.

(6) A nemzeti tagok közvetlenül is megkereshetik saját tagállamuk hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(7) A nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek bérét és illetményét a származási tagállam fedezi.

(8) Ha a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek az Eurojust feladatainak keretei között járnak el, az e tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat működési kiadásként kell kezelni.

8. cikk A nemzeti tagok hatáskörei

(1) A nemzeti tagok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy:

a)      előmozdítsák vagy más módon támogassák kölcsönös jogsegély vagy kölcsönös elismerés iránti megkeresések kibocsátását vagy végrehajtását, illetve ők maguk ilyenek bocsássanak ki vagy hajtsanak végre;

b)      közvetlenül kapcsolatba lépjenek és információt cseréljenek a tagállam bármely hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságával;

c)      közvetlenül kapcsolatba lépjenek és információt cseréljenek bármely hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal, tagállamuk nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban;

d)      közös nyomozócsoportokban vegyenek részt, azok felállításakor is.

(2) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal egyetértésben a nemzeti tagok:

a)      nyomozati intézkedéseket rendelnek el;

b)      tagállamukban ellenőrzött szállításokat engedélyeznek és koordinálnak a nemzeti joggal összhangban.

(3) Olyan sürgős esetekben, amikor nem lehet időben megállapodást kötni, a nemzeti tagok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy meghozzák a (2) bekezdésben említett intézkedéseket, és erről a lehető leghamarabb tájékoztatják a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot.

9. cikk A nemzeti nyilvántartásokhoz való hozzáférés

A nemzeti tagok – nemzeti jogukkal összhangban – hozzáféréssel rendelkeznek tagállamuk alábbi nyilvántartástípusaihoz, vagy legalább megszerezhetik az azokban tárolt információkat:

(4) a)       bűnügyi nyilvántartások;

(5) b)       letartóztatott személyek nyilvántartásai;

(6) c)       nyomozati nyilvántartások;

(7) d)       DNS-nyilvántartások;

(8) e)       tagállamaik hatóságainak egyéb nyilvántartásai, amennyiben a szóban forgó információkra szükség van feladataik ellátásához.

III. Szakasz A testület

10. cikk A testület összetétele

(1) A testületet az alábbiak alkotják:

a)      valamennyi nemzeti tag, amikor a testület a 4. cikk szerinti operatív feladatköreit gyakorolja;

b)      valamennyi nemzeti tag és a Bizottság két képviselője, amikor a testület a 14. cikk szerinti igazgatási feladatköröket gyakorolja.

(2) A tagok és helyetteseik hivatali ideje legalább négy év, ami egyszer megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a hivatali idejüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(3) Az adminisztratív igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a testület igazgatási ülésein.

(4) A testület megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek a véleménye figyelemre méltó lehet az üléseken való részvétel szempontjából.

(5) A testület tagjait az eljárási szabályzat előírásainak megfelelően tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

11. cikk Az Eurojust elnöke és alelnöke

(1) A testület tagjai kétharmados többségével elnököt és két alelnököt választ nemzeti tagjai közül.

(2) Az alelnökök helyettesítik az elnököt, amennyiben utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(3) Az elnök és az alelnökök hivatali ideje négy év. Az elnök egy alkalommal újraválasztható. Amikor egy nemzeti tagot az Eurojust elnökévé vagy alelnökévé választanak, nemzeti tagként szolgált hivatali idejét meghosszabbítják annak biztosítása érdekében, hogy eleget tehessen elnöki vagy alelnöki tisztének.

12. cikk A testület ülései

(1) A testület üléseit az elnök hívja össze.

(2) A testület havonta legalább egy operatív ülést tart. Irányítási feladatkörei gyakorlása céljából a testület évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(3) Az európai ügyész megkapja a testület üléseinek napirendjét, és – szavazati jog nélkül – jogában áll részt venni ezen üléseken, amikor olyan kérdésekről tárgyalnak, amelyeket az Európai Ügyészség működése szempontjából relevánsnak vél.

13. cikk A testület szavazati szabályai

(1) Eltérő rendelkezés hiányában a testület a tagjai többségi szavazata alapján hoz határozatot.

(2) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében helyettese jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3) Az elnök és az alelnökök szavazati joggal rendelkeznek.

14. cikk A testület igazgatási feladatkörei

(1) A testület igazgatási feladatköreinek keretében:

a)      a 15. cikkel összhangban, a tagok kétharmados többségével minden évben elfogadja az Eurojust programozási dokumentumát;

b)      tagjainak kétharmados többségével elfogadja az Eurojust éves költségvetését, és ellátja az Eurojust költségvetéséhez kapcsolódó, a VI. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

c)      elfogadja az Eurojust előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, valamint azt a következő év [a pénzügyi keretrendeletben előírt időpont]-ig eljuttatja az Európai Parlamentnek, a nemzeti parlamenteknek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a konszolidált éves tevékenységi jelentést.

d)      a programozási dokumentum részeként személyzeti erőforrásokra vonatkozó programozást fogad el;

e)      a 52. cikknek megfelelően elfogadja az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

f)       szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

g)      a (2) bekezdésnek megfelelően az Eurojust személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat[17] által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek[18] által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök);

h)      kinevezi az adminisztratív igazgatót, és adott esetben hivatali idejét meghosszabbítja vagy megszüntetheti a 17. cikkel összhangban;

i)       elszámolási tisztviselőt és adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, akik feladataik ellátása során függetlenül járnak el;

j)       a 43. cikkel összhangban kötött munkamegállapodásokat fogad el;

k)      elnököt és alelnököt választ a 11. cikkel összhangban;

l)       elfogadja eljárási szabályzatát.

(2) A testület a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az adminisztratív igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházások felfüggeszthetők. Az adminisztratív igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

(3) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a testület úgy dönthet, hogy átmenetileg felfüggeszti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az adminisztratív igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek utóbbi általi továbbruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az adminisztratív igazgatón kívüli tagjára.

(4) Az adminisztratív igazgató kinevezéséhez, hivatali idejének meghosszabbításához és felmentéséhez a testület tagjainak kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

15. cikk Éves és többéves programozás

(1) Minden év [november 30-ig] a testület programozási dokumentumot fogad el, amely tartalmazza az adminisztratív igazgató által – a Bizottság véleményének figyelembe vételével – előterjesztett tervezeten alapuló többéves és éves programozást. A programozási dokumentumot továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. A programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2) Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, valamint az egyes fellépésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetését, a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban. Az éves munkaprogram összhangban van a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen feltünteti, hogy az előző költségvetési évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték.

(3) A testület az Ügynökség új feladattal történő felruházása esetén módosítja az elfogadott munkaprogramot. Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. A testület felruházhatja az adminisztratív igazgatót az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

(4) A többéves munkaprogram tartalmazza az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket is, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Továbbá erőforrás-programozást határoz meg, ideértve a többéves költségvetést és személyzetet is. Az erőforrás-programozást évente naprakésszé teszik. A stratégiai programozást adott esetben, és különösen az 56. cikkben említett értékelés eredménye szerint teszik naprakésszé.

IV. Szakasz Az ügyvezető testület

16. cikk Az ügyvezető testület működése

(1) A testületet ügyvezető testület segíti. Az ügyvezető testület nem vesz részt az Eurojust 4. és 5. cikkben említett operatív feladatköreiben.

(2) Továbbá az ügyvezető testület

a)      előkészíti a testület által a 14. cikkel összhangban elfogadandó határozatokat;

b)      a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

c)      a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételekre vonatkozóan;

d)      biztosítja a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből és vizsgálatokból – ideértve az európai adatvédelmi biztos és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatait is – származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomonkövetését;

e)      meghoz minden döntést az Eurojust belső igazgatási struktúráinak kialakítására, és szükség esetén módosítására vonatkozóan;

f)       az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából, az adminisztratív igazgató 18. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az adminisztratív igazgató részére a testület határozatainak végrehajtásához;

g)      meghoz minden egyéb, az 5. vagy a 14. cikkben kimondottan a testület számára nem előírt vagy a 18. cikkel összhangban az adminisztratív igazgató felelősségi körébe tartozó döntést;

h)      elfogadja eljárási szabályzatát.

(3) Sürgős és indokolt esetekben az ügyvezető testület a testület nevében, igazgatási és költségvetési kérdésekben hozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, amelyeket a testületnek meg kell erősítenie.

(4) Az ügyvezető testület a testület elnökéből és alelnökeiből, a Bizottság egy képviselőjéből és a testület egy másik tagjából áll. A testület elnöke az ügyvezető testület elnöke. Az ügyvezető testület tagjai többségével hozza meg határozatait, minden tag egy szavazattal bír. Az adminisztratív igazgató részt vesz az ügyvezető testület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5) Az ügyvezető testület tagjainak hivatal ideje négy év, kivéve a testület tagját, akit két éves rotációs rendszer szerint neveznek ki. Az ügyvezető testület tagjainak hivatali ideje akkor jár le, amikor nemzeti tagként betöltött hivatali idejük lejár.

(6) Az ügyvezető testület háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy legalább két másik tag kérésére is összeül.

(7) Az európai ügyész megkapja az ügyvezető testület üléseinek napirendjét, és – szavazati jog nélkül – szabadon részt vehet ezen üléseken, amikor olyan kérdésekről tárgyalnak, amelyeket az Európai Ügyészség működése szempontjából relevánsnak vél.

(8) Az európai ügyész írott véleményeket intézhet az ügyvezető testülethez, amelyeket utóbbinak késedelem nélkül írásban meg kell válaszolnia.

V. szakasz Az adminisztrativ Igazgató

17. cikk Az adminisztratív igazgató jogállása

(1) Az adminisztratív igazgató az Európai Unió egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Eurojust ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2) Az adminisztratív igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról a testület nevezi ki. Az adminisztratív igazgató szerződésének megkötése céljából az Eurojustot a testület elnöke képviseli.

(3) Az adminisztratív igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végére a Bizottság értékelést kezd, amely figyelembe veszi az adminisztratív igazgató munkavégzésének értékelését.

(4) A testület a Bizottság (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az adminisztratív igazgató hivatali idejét.

(5) Az az adminisztratív igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(6) Az adminisztratív igazgató a testületnek és az ügyvezető testületnek tartozik elszámolással.

(7) A Bizottság javaslata alapján a testület határozhat arról, hogy visszahívja hivatalából az adminisztratív igazgatót.

18. cikk Az adminisztratív igazgató felelősségi köre

(1) Adminisztratív célokból az Eurojustot az adminisztratív igazgató vezeti.

(2) Az adminisztratív igazgató – a Bizottság, a testület vagy az ügyvezető testület hatáskörének sérelme nélkül – feladatait függetlenül látja el, egyetlen kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3) Az adminisztratív igazgató az Eurojust jogi képviselője.

(4) Az adminisztratív igazgató felelős az Eurojustra ruházott igazgatási feladatok végrehajtásáért. Az adminisztratív igazgató feladatai különösen:

a)      az Eurojust napi szintű igazgatása;

b)      a testület és az ügyvezető testület által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)      a programozási dokumentum összeállítása, valamint a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügyvezető testület és a testület elé terjesztése;

d)      a programozási dokumentum végrehajtása, valamint végrehajtásáról jelentéstétel az ügyvezető testületnek és a testületnek;

e)      az Eurojust tevékenységeiről szóló éves jelentés összeállítása, valamint az ügyvezető testület elé terjesztése kiegészítés, a testület elé pedig jóváhagyás céljából.

f)       cselekvési terv készítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből és vizsgálatokból – ideértve az európai adatvédelmi biztos és az OLAF vizsgálatait is – levont következtetéseket nyomon követve, valamint évente kétszer jelentéstétel az elért eredményekről az ügyvezető testületnek, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak;

g)      az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetések kiszabásával;

h)      az Eurojust csalás elleni stratégiájának kidolgozása és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő benyújtása;

i)       az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

j)       az Eurojust előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezet előkészítése és a költségvetés végrehajtása.

III. FEJEZET OPERATIV KÉRDÉSEK

19. cikk Koordinációs ügyelet

(1) Feladatainak sürgős esetben történő ellátása érdekében az Eurojust koordinációs ügyeletet működtet, amely bármikor képes a hozzá beérkező megkeresések fogadására és feldolgozására. A koordinációs ügyelet az Eurojust egyetlen koordinációs ügyeleti kapcsolattartóján keresztül a hét minden napján 24 órában elérhető.

(2) A koordinációs ügyelet tagállamonként egy képviselőből áll (a koordinációs ügyelet képviselője), aki lehet a nemzeti tag, annak helyettese vagy a nemzeti tagot helyettesíteni jogosult asszisztens. A koordinációs ügyelet képviselője a hét minden napján 24 órában képes eljárni.

(3) A koordinációs ügyelet képviselői haladéktalanul lépéseket tesznek a megkeresés tagállamukban történő teljesítésével kapcsolatban.

20. cikk Nemzeti Eurojust koordinációs rendszer

(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti Eurojust levelezőt.

(2) Minden egyes tagállam létrehoz egy nemzeti Eurojust koordinációs rendszert a következők munkájának összehangolása érdekében:

a)      a nemzeti Eurojust-levelezők;

b)      az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartó;

c)      az Európai Igazságügyi Hálózat bűnügyi nemzeti kapcsolattartója és az Európai Igazságügyi Hálózat legfeljebb három egyéb kapcsolattartója;

d)      a nemzeti tagok vagy a közös nyomozócsoportok hálózatának, valamint a 2002/494/IB, 2007/845/IB és 2008/852/IB határozat által létrehozott hálózatok kapcsolattartói.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek megtartják a nemzeti jog szerinti beosztásukat és jogállásukat.

(4) A nemzeti Eurojust-levelezők felelősek a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer működéséért. Ha több Eurojust-kapcsolattartót jelölnek ki, akkor egyikük felelős a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer működéséért.

(5) Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszere a tagállamok területén belül megkönnyíti az Eurojust feladatainak végrehajtását, különösen azáltal, hogy:

a)      biztosítja, hogy a 24. cikkben említett ügyviteli rendszer hatékony és megbízható módon kapja meg az érintett tagállammal kapcsolatos információkat;

b)      segít annak meghatározásában, hogy egy adott esettel az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e foglalkozni;

c)      segíti a nemzeti tagot az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapulókat is – végrehajtására vonatkozóan a megfelelő hatóságok azonosításában;

d)      szoros kapcsolatot tart fenn az Europol nemzeti egységével.

(6) Az (5) bekezdésben említett célok teljesítése érdekében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett személyeknek kötelező, a (2) bekezdés d) pontjában említett személyeknek lehetőségük van e cikkel, valamint a 24., 25., 26. és 30. cikkel összhangban az ügyviteli rendszerhez kapcsolódni. Az ügyviteli rendszerhez való kapcsolódás az Európai Unió általános költségvetését terheli.

(7) Az Eurojust nemzetközi koordinációs rendszer létrehozása és a nemzeti levelező kijelölése nem akadályozza a nemzeti tag és tagállama illetékes hatóságai közötti közvetlen kapcsolatokat.

21. cikk Információcsere a tagállamokkal és a nemzeti tagok között

(1) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a 2. és 4. cikkel és e rendelet adatvédelmi szabályaival összhangban kicserélik az Eurojusttal az összes olyan információt, amelyre az Eurojustnak feladatai ellátásához szüksége van. Ez legalább az (5), (6) és (7) bekezdésben említett információkat jelenti.

(2) Az Eurojustnak történő információátadás csak akkor értelmezhető az adott esetben az Eurojust segítségének kérésére irányuló megkeresésként, ha egy hatáskörrel rendelkező hatóság ezt pontosan megnevezi.

(3) A nemzeti tagok előzetes engedély nélkül kicserélik egymással vagy tagállamaik hatáskörrel rendelkező hatóságaival az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információkat. A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok azonnal tájékoztatják a nemzeti tagokat az őket érintő ügyekről.

(4) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok értesítik nemzeti tagukat a közös nyomozócsoportok létrehozásáról, valamint e csoportok tevékenységének eredményeiről.

(5) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják nemzeti tagukat az Eurojust hatáskörébe tartozó valamennyi olyan bűnügyi esetről, amely legalább három tagállamot érint, és amelyre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket vagy határozatokat, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapulókat is.

(6) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok tájékoztatják nemzeti tagjukat az alábbiakról:

a)      olyan esetek, amelyekben joghatósági összeütközések merültek fel vagy ilyenek felmerülése várható;

b)      olyan ellenőrzött szállítás, amely legalább három olyan országot érint, amelyből legalább kettő tagállam;

c)      az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok teljesítésének ismételt nehézségei vagy megtagadása, a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapulókkal kapcsolatos nehézségeket vagy megtagadásokat is ideértve.

(7) A nemzeti hatóságok nem kötelesek egy adott esettel kapcsolatban információt szolgáltatni, ha ez:

a)      alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy

b)      egyének biztonságát veszélyeztetné.

(8) Ez a cikk nem érinti a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban vagy egyezményekben meghatározott feltételeket, ideértve az átadott információk felhasználására vonatkozó, harmadik országok által meghatározott bármely feltételt.

(9) Az e cikkben említett információkat az Eurojust által meghatározott strukturált módon kell továbbítani.

22. cikk Az Eurojust által a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára nyújtott tájékoztatás

(1) Az Eurojust tájékoztatást nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára az információfeldolgozás eredményeiről, ideértve az ügyviteli rendszerben már tárolt ügyekkel való kapcsolatokat is. E tájékoztatás személyes adatokat is tartalmazhat.

(2) Ha egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tájékoztatást kér az Eurojusttól, az Eurojust az említett hatóság által kérelmezett időkereten belül továbbítja az információkat.

23. cikk Az Eurojust megkereséseit és véleményeit követő intézkedések

A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül válaszolnak az Eurojust megkereséseire és a 4. cikk szerint kibocsátott véleményekre. Ha az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy döntenek, hogy a 4. cikk (2) bekezdésében említett valamely megkeresést nem teljesítik, vagy a 4. cikk (4) vagy (5) bekezdésében említett írásbeli véleményt figyelmen kívül hagyják, e döntésükről és annak indokairól haladéktalanul tájékoztatják az Eurojustot. Ha a megkeresés elutasításának indokait azért nem lehetséges megadni, mert az fontos nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy veszélyeztetné egyes személyek biztonságát, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai működési indokokra hivatkozhatnak.

24. cikk Ügyviteli rendszer, tárgymutató és ideiglenes munkafájlok

(1) Az Eurojust ügyviteli rendszert hoz létre, amely ideiglenes munkafájlokból, valamint egy, a 2. mellékletben említettek szerinti személyes adatokból és nem személyes adatokat tartalmazó tárgymutatóból áll.

(2) Az ügyviteli rendszer célja:

a)      a nyomozási és vádemelési tevékenység lefolytatásának és összehangolásának támogatása, különösen az információkra vonatkozó kereszthivatkozások biztosításával, amelyhez az Eurojust segítséget nyújt;

b)      a folyamatban levő nyomozásokról és a büntetőeljárásokról szóló információkhoz való hozzáférés megkönnyítése;

c)      a személyes adatok kezelése során a jogszerűség, és az e rendeletben előírt rendelkezések betartása ellenőrzésének elősegítése.

(3) Az ügyviteli rendszer összeköthető a 2008/976/IB határozat 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal.

(4) A tárgymutató hivatkozásokat tartalmaz az Eurojust keretében feldolgozott ideiglenes munkafájlokra vonatkozóan, és nem tartalmazhat a 2. melléklet (1) pontjának a)–i), k) és m) pontjában, valamint (2) pontjában említett személyes adatoktól eltérő személyes adatokat.

(5) A nemzeti tagok feladataik ellátása során adatokat dolgozhatnak fel olyan konkrét ügyekben, amelyekben ideiglenes munkafájlokban dolgoznak. Az adatvédelmi tisztviselő részére hozzáférést kell biztosítaniuk az ideiglenes munkafájlhoz. Az érintett nemzeti tag tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt minden új, személyes adatot tartalmazó ideiglenes munkafájl megnyitásáról.

(6) A műveleti vonatkozású személyes adatok feldolgozásához az Eurojust nem hozhat létre az ügyviteli rendszertől eltérő automatizált adatállományt vagy ideiglenes munkafájlt.

(7) Az ügyviteli rendszert és ideiglenes munkafájljait felhasználásra rendelkezésre bocsátják az Európai Ügyészség számára.

(8) Az ügyviteli rendszerhez és ideiglenes munkafájljaihoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az Európai Ügyészségre. Az ügyviteli rendszerbe, az ideiglenes munkafájlokba és az Európai Ügyészség tárgymutatójába bevitt információkat azonban nem teszik nemzeti szinten hozzáférhetővé.

25. cikk Az ideiglenes munkafájlok és a tárgymutató működése

(1) Az érintett nemzeti tag minden olyan esettel kapcsolatban ideiglenes munkafájlt nyit, amellyel kapcsolatban információt továbbítottak hozzá, feltéve, hogy az információátadás összhangban van ezzel a rendelettel vagy egyéb alkalmazandó jogi aktusokkal. A nemzeti tag felelős az általa nyitott ideiglenes munkafájlok kezeléséért.

(2) Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag eseti alapon dönt arról, hogy az ideiglenes munkafájlhoz való hozzáférést korlátozza vagy hozzáférést enged ahhoz vagy annak egyes részeihez – ha ez az Eurojust feladatainak elvégzéséhez szükséges – a többi nemzeti tag vagy az adminisztratív igazgató által felhatalmazott egyéb Eurojust-személyzet számára.

(3) Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag dönt arról, hogy az adott ideiglenes munkafájlhoz kapcsolódó információk közül melyeket vegyék fel a tárgymutatóba.

26. cikk Nemzeti szintű hozzáférés az ügyviteli rendszerhez

(1) A 20. cikk (2) bekezdésében említett személyek – amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – kizárólag az alábbiakhoz rendelkezhetnek hozzáféréssel:

a)      a tárgymutató, kivéve, ha az adatnak a tárgymutatóba való felvételéről döntő nemzeti tag a hozzáférést kifejezetten megtagadta;

b)      a saját tagállamuk szerinti nemzeti tag által megnyitott ideiglenes munkafájlok;

c)      a más tagállamok nemzeti tagjai által megnyitott ideiglenes munkafájlok, amelyekhez saját tagállamuk nemzeti tagja hozzáféréssel rendelkezik, kivéve, ha a hozzáférést az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag kifejezetten megtagadta.

(2) A nemzeti tag – a (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokon belül – dönt az ideiglenes munkafájlokhoz való, a saját tagállamában a 20. cikk (2) bekezdésében említett személyek részére biztosított hozzáférés mértékéről, amennyiben e személyek kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez.

(3) A nemzeti taggal folytatott konzultációt követően valamennyi tagállam maga dönt arról, hogy a 20. cikk (2) bekezdésében említett személyek – amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – az adott tagállamban milyen mértékben férhetnek hozzá a tárgymutatóhoz. A tagállamok értesítik az Eurojustot és a Bizottságot az e bekezdés végrehatására vonatkozó döntésükről. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.

(4) A (2) bekezdéssel összhangban hozzáférésben részesített személyek legalább olyan mértékű hozzáféréssel rendelkeznek a tárgymutatóhoz, amely a számukra elérhetővé tett ideiglenes munkafájlokhoz való hozzáféréshez szükséges.

IV. FEJEZET INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS

27. cikk Személyes adatok feldolgozása

(1) Amennyiben az kifejezetten előirt feladatának ellátásához szükséges, az Eurojust hatáskörén belül és operatív feladatkörei elvégzése céljából, e rendelettel összhangban gépi eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban az Eurojust csak a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt személyes adatait dolgozhatja fel azon személyeknek, akiket az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Eurojust hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek.

(2) Az Eurojust csak a 2. melléklet 2. pontjában felsorolt személyes adatait dolgozhatja fel azon személyeknek, akik az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében a 3. cikkben meghatározott egy vagy több bűnözési forma vagy bűncselekmény tekintetében indított nyomozási vagy vádemelési tevékenység során tanúnak vagy sértett minősülnek, vagy 18 éven aluliak. Az ilyen személyes adatok feldolgozására csak akkor kerülhet sor, ha az az Eurojust kifejezetten előirt feladatának ellátásához szigorúan szükséges, hatáskörén belül és operatív feladatkörei elvégzéséhez.

(3) Kivételes esetekben az Eurojust – az adatfeldolgozás alapjául szolgáló ügy lezárásához szükséges időtartamot meg nem haladó korlátozott ideig – az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő személyes adatokat is feldolgozhat, amennyiben azok közvetlenül érintik az Eurojust segítségével összehangolt, folyamatban levő nyomozást, illetve azokban felmerülnek, és amennyiben feldolgozásuk szigorúan szükséges az (1) bekezdésben meghatározott célokhoz. A 31. cikkben említett adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatják a bekezdés alkalmazásáról és az ilyen személyes adatok feldolgozásának szükségességét indokoló konkrét körülményekről. Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekezdés értelmében vett tanúkat vagy sértetteket, az adatkezelésre vonatkozó döntést legalább két nemzeti tag együttesen hozza meg.

(4) A gépi vagy egyéb eszközökkel kezelt személyi adatokat, amennyiben azok faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, valamint egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkoznak, az Eurojust csak abban az esetben kezelheti, ha az adatok az adott tagállamokban folyó nyomozáshoz vagy az Eurojuston belüli koordinációhoz szigorúan szükségesek, és már feldolgozott egyéb személyes adatokat egészítenek ki. Az adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell e bekezdés alkalmazásáról. Ezek az adatok a 24. cikk (4) bekezdésében említett tárgymutatóban nem dolgozhatók fel. Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekezdésben említett tanúkat vagy sértetteket érintik, az adatkezelésre vonatkozó döntést a testület hozza meg.

(5) A 45/2001/EK rendeletet alkalmazni kell az Eurojust által tevékenységei összefüggésében végzett személyesadat-feldolgozásra. E rendelet személyre szabja és kiegészíti a 45/2001/EK rendeletet, amennyiben az Eurojust által operatív feladataihoz végzett személyesadat-feldolgozásról van szó.

28. cikk A személyes adatok tárolására előírt határidők

(1) Az Eurojust által feldolgozott személyes adatok nem tárolhatók tovább, mint az első alkalmazandó időpont az alábbi időpontok közül:

a)      az az időpont, amikor a nyomozásban és büntetőeljárásban érintett összes tagállamban a büntetőeljárásra vonatkozó elévülési határidő letelt;

b)      az az időpont, amikor a személyt felmentették és a bírósági határozat jogerőssé vált;

c)      három évvel azon időpontot követően, amikor a nyomozási vagy vádemelési tevékenységgel érintett tagállamok közül az utolsó által hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett;”

d)      az az időpont, amikor az Eurojust és az érintett tagállamok kölcsönösen megállapítják vagy egyetértenek abban, hogy a nyomozási és vádemelési tevékenység Eurojust általi koordinálására a továbbiakban nincs szükség, kivéve ha a 21. cikk (5) és (6) bekezdése értelmében ezeket az információkat kötelező biztosítani az Eurojust számára.

e)      három évvel azon időpontot követően, amikor az adatokat a 21. cikk (6) vagy (7) bekezdésével összhangban továbbították.

(2) Az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában említett tárolási határidők betartását megfelelő gépi adatfeldolgozással folyamatosan ellenőrzik. Mindemellett az adatok bevitelét követően háromévenként megvizsgálják az adatok további tárolásának szükségességét. Ha a 27. cikk (4) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatos adatokat öt évnél hosszabb ideig tárolnak, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

(3) Amennyiben a (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában említett tárolási határidők valamelyike lejárt, az Eurojust megvizsgálja, hogy feladatai ellátásához szükséges-e tovább tárolni az adatokat, és az előírásoktól eltérve dönthet úgy, hogy a következő ellenőrzés időpontjáig tovább tárolja azokat. A további tárolás okait indokolni és rögzíteni kell. Ha nem döntenek a személyes adatok további tárolásáról, akkor azokat három év után automatikusan törölni kell. Ha azonban a (1) bekezdés a) pontjában említettek szerint a bíróság elé állításra vonatkozó elévülési határidő az összes érintett tagállamban letelt, az adatokat csak abban az esetben lehet tárolni, ha azok az Eurojust által e rendelettel összhangban megvalósított segítségnyújtáshoz szükségesek.

(4) Amennyiben – a (3) bekezdéssel összhangban – az (1) bekezdésben említett időpontokon túl tárolnak adatokat, az európai adatvédelmi biztos háromévente felülvizsgálja az adatok további tárolásának szükségességét.

(5) Nem automatizált és strukturálatlan adatokat tartalmazó fájl esetén, miután a fájlban tárolt automatizált adatok utolsó tételének tárolására előírt határidő lejárt, a fájlban tárolt összes dokumentumot visszaszolgáltatják az adatszolgáltató hatóságoknak, a másolatokat pedig megsemmisítik.

(6) Ha az Eurojust a nyomozást vagy büntetőeljárásokat hangolta össze, az érintett nemzeti tagok tájékoztatják az Eurojustot és a többi érintett tagállamot az ügyben hozott jogerős bírósági határozatokról, többek között azért, hogy a (1) bekezdés b) pontja alkalmazható legyen.

29. cikk Adatnaplózás és dokumentáció

(1) Az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának biztosítása céljából az Eurojust nyilvántartást vezet az operatív célokból használt személyes adatok gyűjtéséről, megváltoztatásáról, közléséről, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről. Az ilyen naplókat vagy dokumentációt 18 hónap után törlik, kivéve akkor, ha az adatokra folyamatban lévő ellenőrzés céljából szükség van.

(2) Az (1) bekezdés szerinti naplókat vagy dokumentációt kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani. Az európai adatvédelmi biztos a fenti információkat kizárólag az adatvédelem ellenőrzésére, továbbá a megfelelő adatfeldolgozás, az adatsértetlenség és az adatbiztonság biztosítására használhatja fel.

30. cikk Engedélyezett hozzáférés személyes adatokhoz

Az Eurojust által operatív feladatainak ellátása céljából feldolgozott személyes adatokhoz az Eurojust feladatainak megvalósítása érdekében, valamint a 24., 25. és 26. cikkekben szereplő korlátokon belül csak a nemzeti tagok, helyetteseik és asszisztenseik, a 20. cikk (2) bekezdésében említett személyek, ha kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez, valamint az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete rendelkezhet hozzáféréssel.

31. cikk Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése

(1) Az igazgatótanács a 45/2001/EK rendelet 24. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.

(2) A 45/2001/EK rendelet 24. cikkében meghatározott kötelezettségeinek eleget téve az adatvédelmi tisztviselő:

a)      biztosítja, hogy írott nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról;

b)      együttműködik az Eurojust adatfeldolgozási eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

c)      éves jelentés készít és ezt a testület és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

(3) Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő hozzáférhet az Eurojust által feldolgozott összes adathoz, és az Eurojust valamennyi helyiségébe beléphet.

(4) Az Eurojust személyzetének az adatvédelmi tisztviselőt segítő tagjai a feladataik ellátásához szükséges mértékben férhetnek hozzá az Eurojustnál feldolgozott személyes adatokhoz, illetve léphetnek be az Eurojust helyiségeibe.

(5) Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be a 45/2001/EK rendelet vagy e rendelet személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztatja az adminisztratív igazgatót, és felkéri, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot. Ha az adminisztratív igazgató a meghatározott időn belül nem szünteti meg az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatja a testületet, és megállapodnak a válaszadásra meghatározott határidőben. Ha a testület nem szünteti meg a meghatározott időn belül az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet.

(6) Az igazgatótanács elfogadja a 45/2001/EK rendelet 24. cikkének (8) bekezdésében említett végrehajtási szabályokat.

32. cikk Részletes szabályok a hozzáférési jog gyakorlására vonatkozóan

(1) A személyes adatokhoz való hozzáférés jogával élni kívánó bármely érintett ilyen irányú kérelmét költségmentesen előterjesztheti a választása szerinti tagállamban, az e tagállamban erre kijelölt hatóságnál. A fenti hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Eurojust elé utalja a kérelmet.

(2) Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben annak kézhezvételétől számított három hónapon belül megválaszolja a kérelmet.

(3) Az Eurojust konzultál az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival a meghozandó döntésről. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó döntés feltétele az Eurojust és az ilyen adatok közlésében közvetlenül érintett tagállamok szoros együttműködése. Minden olyan esetben, amikor egy tagállam kifogásolja az Eurojust által javasolt választ, kifogása okait közli az Eurojusttal.

(4) Amennyiben a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban a hozzáférési jog korlátozására kerül sor, az Eurojust a fenti rendelet 20. cikkének (3) bekezdésével összhangban írásban tájékoztatja az érintettet. A fő okokról való tájékoztatástól el lehet tekinteni, amennyiben e tájékoztatás hatástalanná tenné a korlátozást. Az érintettet tájékoztatni kell legalább arról, hogy az európai adatvédelmi biztos elvégezte az összes szükséges ellenőrzést.

(5) Az Eurojust dokumentálja a (4) bekezdésben említett korlátozás alapjául szolgáló fő okok közlésétől való eltekintés indokait.

(6) A benyújtott kérelemmel a kérelem által érintett nemzeti tagok foglalkoznak, és határozatukat az Eurojust nevében hozzák meg. A kérelmet a kézhezvételétől számított három hónapon belül kell elbírálni. Amennyiben a tagok között nincs egyetértés, az ügyet a testület elé terjesztik, amely kétharmados többséggel dönt a kérésről.

(7) Amikor az európai adatvédelmi biztos - a 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkének alkalmazva - ellenőrzi az Eurojust által végzett adatfeldolgozás jogszerűségét, legalább arról értesíti az érintettet, hogy az európai adatvédelmi biztos által elvégzendő összes szükséges ellenőrzés megtörtént.

33. cikk A helyesbítéshez, törléshez és a feldolgozás korlátozásához való jog

(1) Amennyiben azon személyes adatokat, amelyeket a 45/2001/EK rendelet 14., 15. vagy 16. cikkével összhangban helyesbíteni, törölni kell, illetve amelyek feldolgozását korlátozni kell, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, magánfelek vagy magánszemélyek bocsátották az Eurojust rendelkezésére, vagy azok az Eurojust saját elemzéseinek eredményei, az Europol helyesbíti vagy törli az ilyen adatokat, illetve korlátozza azok feldolgozását.

(2) Amennyiben azon személyes adatokat, amelyeket a 45/2001/EK rendelet 14., 15. vagy 16. cikkével összhangban helyesbíteni, törölni kell, illetve amelyek feldolgozását korlátozni kell, közvetlenül tagállamok bocsátották az Eurojust rendelkezésére, az Eurojust a tagállamokkal együttműködésben helyesbíti vagy törli az ilyen adatokat, illetve korlátozza azok feldolgozását.

(3) Ha más alkalmas módon téves adatokat továbbítottak, vagy ha a tagállamok által szolgáltatott adatokban található hibák helytelen továbbítás következményei, vagy az adatokat e rendelettel ellentétes módon továbbították, illetve a hiba annak eredménye, hogy az adatokat az Eurojust tévesen vagy e rendelettel ellentétes módon vitte be, vette át vagy tárolta, akkor az Eurojust az érintett tagállamokkal együttműködésben helyesbíti vagy törli azokat.

(4) A 45/2001/EK rendelet 14., 15. és 16. cikkében említett esetekben a 45/2001/EK rendelet 17. cikkével összhangban haladéktalanul értesítik az ilyen adatok összes címzettjét. A címzettek a rájuk alkalmazandó szabályoknak megfelelően saját rendszerükben helyesbítik vagy törlik ezeket az adatokat, illetve korlátozzák azok feldolgozását.

(5) Az Eurojust szükségtelen késedelem nélkül, de az adatok helyesbítésére vagy törlésére, illetve feldolgozásuk korlátozására irányuló kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban értesíti az érintettet arról, hogy a rá vonatkozó adatokat helyesbítették vagy törölték, illetve feldolgozásukat korlátozták.

(6) Az Eurojust írásban értesíti az érintettet a helyesbítés, törlés vagy a feldolgozás korlátozásának visszautasításáról, valamint az európai adatvédelmi biztosnál történő panaszemelés és a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.

34. cikk Adatvédelmi felelősség

(1) Az Eurojust úgy dolgozza fel a személyes adatokat, hogy megállapítható legyen mely hatóság szolgáltatta azokat vagy a személyes adatokat honnan szerezték.

(2) A személyes adatok minőségéért a személyes adatokat az Eurojustnak szolgáltató tagállamot, az uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott személyes adatok és az Eurojust által nyilvánosan hozzáférhető forrásokból lekérdezett személyes adatok esetében pedig az Eurojustot terheli felelősség.

(3) Az Eurojust felelős a 45/2011/EK rendeletnek és e rendeletnek való megfelelésért. A tagállamok által az Eurojustnak szolgáltatott személyes adatok továbbításának jogszerűségéért a személyes adatokat az Eurojustnak szolgáltató tagállamot, az Eurojust által tagállamoknak, uniós szervek, harmadik országoknak vagy szervezeteknek szolgáltatott személyes adatok továbbításának jogszerűségéért pedig az Eurojustot terheli felelősség.

(4) E rendelet egyéb rendelkezéseire is figyelemmel az Eurojust felel az összes általa feldolgozott adatért.

35. cikk Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok között

(1) Az európai adatvédelmi biztos nemzeti bevonást igénylő sajátos kérdésekben az adatvédelem felügyeletéért hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben jár el, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy valamely adatvédelem felügyeletéért hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel az Eurojust által alkalmazott információcsere-csatornákon, vagy az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az európai adatvédelmi biztos és az adatvédelmi felügyeletért felelősé nemzeti hatóságok – mindegyik saját kapcsolódó hatásköreinek keretében eljárva – szükség szerint vonatkozó információkat cserélnek, támogatják egymást ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésében, megvizsgálják e rendelet értelmezésének vagy alkalmazásának nehézségeit, megvizsgálják a független felügyelet gyakorlásával vagy az érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos problémákat, közös megoldásokra irányuló összehangolt javaslatokat állítanak össze bármely probléma tekintetében, valamint előmozdítják az adatvédelmi jogok tudatosítását.

(3) A nemzeti ellenőrző szervek és az európai adatvédelmi biztos szükség szerint üléseznek az e cikkben felvázolt célokból. E találkozók költségei és azok megszervezése az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki.

36. cikk Az európai adatvédelmi biztoshoz intézett panasz benyújtásához való jog

(1) Amennyiben valamely érintett által a 45/2001/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdése szerint benyújtott panasz a 32. vagy 33. cikkben említett határozattal kapcsolatos, az európai adatvédelmi biztos konzultál a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy az illetékes igazságügyi szervvel abban a tagállamban, amely az adat forrása volt, vagy amely tagállam közvetlenül érintett. Az európai adatvédelmi biztos a nemzeti ellenőrző szervvel vagy az illetékes igazságügyi szervvel szoros együttműködésben hozza meg a határozatot, amely kiterjedhet mindennemű információ közlésének elutasítására.

(2) Ha a panasz az Eurojust számára valamely tagállam által szolgáltatott adatok feldolgozására vonatkozik, az európai adatvédelmi biztos az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti ellenőrző szervével szorosan együttműködve megbizonyosodik a szükséges ellenőrzés szabályszerű elvégzéséről.

(3) Ha a panasz az Eurojust számára uniós szervek, harmadik országok, szervezetek vagy magánfelek által szolgáltatott adatok feldolgozására vonatkozik, az európai adatvédelmi biztos megbizonyosodik arról, hogy az Eurojust elvégezte a szükséges ellenőrzéseket.

37. cikk Felelősség a jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért

(1) A Szerződés 340. cikkével összhangban az Eurojust az általa végzett jogosulatlan vagy helytelen adatkezelés folytán magánszemélynek okozott károkért.

(2) Az (1) bekezdésben említett felelősség alapján az Eurojust ellen benyújtott panaszokat a Szerződés 268. cikkével összhangban a Bíróság tárgyalja.

(3) Minden tagállam nemzeti jogának megfelelően felelős egy magánszemélynek okozott olyan károkért, amelyek oka az Eurojustnak megküldött adatoknak az adott tagállam által végzett jogosulatlan vagy helytelen kezelése.

V. FEJEZET PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATOK

I. SZAKASZ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

38. cikk Közös rendelkezések

(1) Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Eurojust együttműködési kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn uniós szervekkel és ügynökségekkel – e szervek és ügynökségek célkitűzéseivel összhangban –, harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, nemzetközi szervezetekkel és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol).

(2) Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, és a 21. cikk (8) bekezdése szerint előírt korlátozásokra is figyelemmel, az Eurojust közvetlenül információkat cserélhet – személyes adatok kivételével – az (1) bekezdésben jogalanyokkal.

(3) A 45/2001/EK 4. cikkével összhangban az Eurojust az (1) bekezdésben említettektől származó személyes adatokat kaphat és dolgozhat fel, amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, és a IV. fejezet rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Az Eurojust csak akkor továbbíthat személyes adatokat harmadik országoknak, nemzetközi szervezeteknek és az Interpolnak, ha ez az Eurojust hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük való küzdelemhez szükséges, valamint e rendelettel összhangban történik. Ha a továbbítandó adatok valamely tagállamtól származnak, az Eurojustnak ki kell kérnie a tagállam hozzájárulását, kivéve, ha

a)      a hozzájárulás feltételezhető, mivel a tagállam kifejezetten nem korlátozta a további adattovábbítás lehetőségét; vagy

b)      az érintett tagállam az ilyen továbbításhoz – általános, vagy meghatározott feltételekhez kötött – előzetes hozzájárulását adhatja. Az ilyen hozzájárulás bármikor visszavonható.

(5) Az Eurojusttól kapott személyes adatok tagállamok, uniós szervek vagy ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy az Interpol általi további adattovábbítása csak akkor lehetséges, ha ahhoz az Europol – a szóban forgó eset körülményeinek mérlegelése után – az adatok eredeti továbbításának céljával nem összeférhetetlen konkrét célból kifejezett hozzájárulását adta.

II. SZAKASZ PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATOK

39. cikk Együttműködés az Európai Igazságügyi Hálózattal és az Európai Uniónak a büntetőügyekben folytatott együttműködésben részt vevő más hálózataival

(1) Bűnügyekben az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen a nemzeti tag, ugyanazon tagállam Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói, valamint az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői között. A hatékony együttműködés biztosítása érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:

a)      a nemzeti tagok – eseti alapon – valamennyi olyan esetről tájékoztatják az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóit, amelyekről úgy vélik, hogy a hálózat megfelelőbb módon tudná kezelni azokat;

b)      az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága az Eurojust személyzeti állományába tartozik. A titkárság önálló egységként működik. Igénybe veheti az Eurojustnak azon adminisztratív erőforrásait, amelyek az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásához szükségesek, ideértve a hálózat plenáris üléseihez kapcsolódó költségek fedezését is;

c)      az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói esetenként meghívást kaphatnak az Eurojust üléseire.

(2) A közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága, valamint a 2002/494/IB tanácsi határozat által létrehozott hálózat titkársága az Eurojust személyzeti állományába tartozik. E titkárságok önálló egységekként működnek. Igénybe vehetik az Eurojust – feladataik ellátásához szükséges – adminisztratív erőforrásait. A titkárságok közötti koordinációt az Eurojust biztosítja. Ez a bekezdés minden olyan, a Tanács határozatával létrehozott új hálózat titkárságára alkalmazandó, amelynek esetében a határozat kimondja, hogy a titkárságot az Eurojust biztosítja.

(3) A 2008/852/IB határozat által létrehozott hálózat kérheti, hogy az Eurojust biztosítson számára titkárságot. Ilyen kérelem esetén a (2) bekezdés alkalmazandó.

40. cikk Kapcsolat az Europollal

(1) Az Eurojust minden megfelelő intézkedést megtesz ahhoz, hogy az Europol – saját megbízatása keretében – van találat/nincs találat rendszer alapján közvetett hozzáféréssel rendelkezhessen az Eurojust rendelkezésre bocsátott információkhoz, az adatszolgáltató tagállamok, uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és az Interpol által megjelölt korlátozások sérelme nélkül. Találat esetén az Eurojust megkezdi azt az eljárást, amellyel a találatot jelző információt meg lehet osztani, az információt az Eurojustnak szolgáltató tagállam, uniós szerv, harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Interpol döntésével összhangban.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban történő információkeresés csak annak megállapítása céljából végezhető, hogy az Eurojust birtokában lévő információ megegyezik-e az Europolnál feldolgozott információval.

(3) Az Eurojust csak azután engedélyezi az (1) bekezdéssel összhangban végzett keresést, ha az Europoltól információt kapott arra vonatkozóan, hogy mely személyzeti tagokat jelölték ki ilyen keresések végzésére jogosultnak.

(4) Amennyiben az Eurojust egyéni vizsgálat tekintetében végzett információfeldolgozási tevékenységei során az Eurojust vagy valamely tagállam az Europol megbízásával összhangban a koordináció, az együttműködés vagy támogatás szükségességét tárja fel, az Eurojust értesíti őt erről, és megkezdi az információ megosztását lehetővé tevő eljárást, az információt az Eurojustnak szolgáltató tagállam döntésével összhangban. Ilyen esetben az Eurojust konzultál az Europollal.

(5) Az Europol tiszteletben tartja a tagállamok, uniós szervek vagy ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy az Interpol által általánosságban vagy konkrétan jelzett hozzáférési vagy felhasználási korlátozásokat.

41. cikk Kapcsolat az Európai Ügyészséggel

(1) Az Eurojust különleges kapcsolatot alakít ki és tart fent az Európai Ügyészséggel szoros együttműködés és a köztük fennálló, alábbiak szerint meghatározott operatív, adminisztratív és irányítási kapcsolatok fejlesztése alapján. E célból az európai ügyész és az Eurojust elnöke rendszeresen ülésezik a közös érdekű kérdések megvitatása céljából.

(2) Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül foglalkozik az Európai Ügyészségtől származó segítségnyújtás iránti megkeresésekkel, és adott esetben úgy dolgozza fel e megkereséseket, mintha azokat az igazságügyi együttműködés tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságtól kapta volna.

(3) Az (1) bekezdéssel összhangban kialakított együttmüködés támogatása céljából az Eurojust szükség esetén felhasználja a 20. cikkel összhangban létrehozott nemzeti Eurojust koordinációs rendszereket, valamint harmadik országokkal létesített kapcsolatait, ideértve összekötő bíráit és ügyészeit is.

(4) Az (1) bekezdéssel összhangban kialakított együttműködés kiterjed az információcserére, ideértve a személyes adatok cseréjét is. Az így kicserélt adatok csak azokra a célokra használhatók fel, amelyekre azokat rendelkezésre bocsátották. Az adatok bármilyen egyéb felhasználása csak akkor lehetséges, ha az ilyen felhasználás az adatokat megkapó szerv feladatkörébe tartozik, és ahhoz az adatokat szolgáltató szerv előzetes engedélyére van szükség.

(5) Annak feltárása céljából, hogy az Eurojustnál rendelkezésre álló információk megegyeznek-e az Európai Ügyészség által feldolgozott információkkal, az Eurojust mechanizmust vezet be az ügyviteli rendszerébe bevitt adatok automatikus keresztellenőrzésére. Amikor egyezést találnak az Európai Ügyészség által az ügyviteli rendszerbe bevitt adatok és az Eurojust által bevitt adatok között, az Eurojust, az Európai Ügyészség, valamint az adatot az Eurojustnak szolgáltató tagállam egyaránt értesül az egyezésről. Amennyiben az adatot harmadik fél szolgáltatta, az Eurojust csak az Európai Ügyészség beleegyezésével értesíti a harmadik felet a feltárt egyezésről.

(6) Az Eurojust kijelöli, hogy személyzetének mely tagjai rendelkezhetnek hozzáféréssel a keresztellenőrző mechanizmus eredményeihez, és erről értesíti az Európai Ügyészséget.

(7) Az Eurojust a személyzete által nyújtandó szolgáltatásokkal támogatja az Európai Ügyészség működését. Az ilyen támogatás minden esetre tartalmazza az alábbiakat:

a)      technikai segítségnyújtás az éves költségvetés, az éves és többéves programozást tartalmazó programozási dokumentum és az irányítási terv elkészítéséhez;

b)      technikai segítségnyújtás személyzet felvételéhez és a szakmai előmenetel kezeléséhez;

c)      biztonsági szolgáltatások;

d)      információtechnológiai szolgáltatások;

e)      pénzügyi irányítási, számviteli és pénzügyi ellenőrzési szolgáltatások;

f)       egyéb közös érdekű szolgáltatások.

A nyújtandó szolgáltatásokat részletesen az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti megállapodás állapítja meg.

(8) Az európai ügyész írásbeli véleményeket intézhet a testülethez, amelyeket a testületnek késedelem nélkül írásban meg kell válaszolnia. Az ilyen írásbeli véleményeket mindenképpen ismertetik, amikor a testület elfogadja éves költségvetését és munkaprogramját.

42. cikk Kapcsolat egyéb uniós szervekkel és ügynökségekkel

(1) Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal.

(2) Az OLAF – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által folytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló …/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megbízásával összhangban – hozzájárulhat az Eurojust koordinációs tevékenységéhez az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében.

(3) A tagállamok az információk fogadása és az Eurojust és az OLAF közötti információtovábbítás céljából – a 8. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjai, kizárólag az 1073/1999/EK rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet[19] alkalmazásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak minősüljenek. Az OLAF és a nemzeti tagok közötti információcsere nem érinti a fenti rendeletek alapján hatáskörrel rendelkező egyéb hatóságoknak megküldendő információkat.

III. SZAKASZ NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

43. cikk Kapcsolat harmadik országbeli hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1) Az Eurojust munkamegállapodásokat köthet a 38. cikk (1) bekezdésben említett szervekkel.

(2) Az együttműködés megkönnyítése céljából az Eurojust – a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal egyetértésben – kapcsolattartó pontokat jelölhet ki harmadik országokban.

IV. SZAKASZ SZEMÉLYES ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

44. cikk Személyes adatok továbbítása uniós szerveknek vagy ügynökségeknek

A 21. cikk (8) bekezdése alapján előírt lehetséges korlátozásokra is figyelemmel, az Eurojust közvetlen továbbíthatja a személyes adatokat az uniós szerveknek vagy ügynökségeknek, amennyiben az saját vagy a címzett uniós szerv feladatainak ellátásához szükséges.

45. cikk Személyes adatok továbbítása harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek

(1) Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Eurojust csak az alábbiak alapján továbbíthat személyes adatokat harmadik országbeli hatóságnak, nemzetközi szervezetnek vagy az Interpolnak:

a)      a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20] 25. és 31. cikkével összhangban elfogadott bizottsági határozat arról, hogy a fenti ország vagy nemzetközi szervezet, vagy a harmadik országon vagy nemzetközi szervezeten belüli adatfeldolgozó ágazat megfelelő szintű védelmet biztosít (megfelelőségi határozat); vagy

b)      az Unió és a fenti harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által a Szerződés 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, amely megfelelő garanciákat teremt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében; vagy

c)      az Eurojust és a fenti harmadik ország vagy nemzetközi szervezett között, a 2002/187/IB határozat 27. cikkével összhangban létrejött együttműködési megállapodás.

Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges további engedély. Az Eurojust munkamegállapodást köthet ilyen megállapodás vagy megfelelőségi határozat végrehajtása céljából.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az Eurojust eseti alapon engedélyezheti személyes adatok harmadik országoknak, nemzetközi szervezeteknek vagy az Interpolnak történő továbbítását, ha:

a)      az adatok továbbítása feltétlenül szükséges egy vagy több tagállam az Eurojust célkitűzéseinek hatálya alá tartozó alapvető érdekeinek megőrzéséhez;

b)      az adatok továbbítása feltétlenül szükséges bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszély megelőzéséhez;

c)      a továbbítás uniós jog vagy nemzeti jog által, az abban foglaltak szerint elismert fontos közérdekéből egyébként szükséges vagy jogilag elő van írva, vagy jogi követelések megállapítása, érvényesítése vagy védelme miatt szükséges; vagy

d)      az adatfeldolgozás az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges;

(3) Továbbá, a testület – az európai adatvédelmi biztossal egyetértésben – legfeljebb egy évig, engedélyezheti a fenti a)–d) pontoknak megfelelő továbbítás-sorozatot, figyelembe véve a magánélet védelmére és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó biztosítékok meglétét; az engedély megújítható.

(4) Az európai adatvédelmi biztost tájékoztatni kell a (3) bekezdés alkalmazásának eseteiről.

(5) Az Eurojust a 45/2001/EK rendelet 9. cikkével összhangban továbbíthat adminisztratív jellegű személyes adatokat.

46. cikk Harmadik országokba kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek

(1) A harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése céljából, olyan esetekben, amelyekben az Eurojust e rendeletnek megfelelően segítséget nyújt, az Eurojust testülete összekötő bírákat, illetve ügyészeket rendelhet ki valamely harmadik országba, ha az adott harmadik országgal a 43. cikkben említettek szerint munkamegállapodás jött létre.

(2) Az (1) bekezdésben említett összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek az Eurojustnál szerzett munkatapasztalattal, továbbá kellő ismeretekkel kell rendelkezniük az igazságügyi együttműködés és az Eurojust működése terén. Az összekötő bíró, illetve ügyész Eurojust nevében történő kirendeléséhez a bíró, illetve ügyész és tagállama előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az Eurojust által kirendelt összekötő bírót, illetve ügyészt a nemzeti tagok, helyettesek vagy asszisztensek közül választották ki:

a)      a tagállam gondoskodik a helyettesítéséről nemzeti tagi, helyettesi vagy asszisztensi feladatkörében;

b)      elveszíti a 8. cikknek megfelelően ráruházott hatáskörök gyakorlására való jogosultságát.

(4) A személyzeti szabályzat 110. cikkének sérelme nélkül a testület összeállítja az összekötő bírák, illetve ügyészek kirendelésére vonatkozó szabályokat, és a Bizottsággal konzultálva elfogadja az e tekintetben szükséges végrehajtási szabályokat.

(5) Az Eurojust által kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek tevékenységeit az európai adatvédelmi biztos felügyeli. Az összekötő bírák, illetve ügyészek jelentést tesznek az Eurojust testületének, amely éves jelentésében és megfelelő módon tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot azok tevékenységeiről. Az összekötő bírák, illetve ügyészek a tagállamukat érintő valamennyi esetről tájékoztatják a nemzeti tagokat és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat.

(6) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek közvetlenül is felvehetik egymással a kapcsolatot. Az összekötő bíró, illetve ügyész ilyen esetekben tájékoztatja az érintett nemzeti tagot ezekről a megkeresésekről.

(7) Az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez.

47. cikk Harmadik országokhoz benyújtott, valamint onnan érkező, igazságügyi együttműködés iránti megkeresések

(1) Az Eurojust koordinálja harmadik országok igazságügyi együttműködés iránti megkereséseinek teljesítését, amennyiben e megkeresések ugyanazon nyomozás részét képezik, és legalább két tagállamban történő végrehajtást igényelnek. Ilyen megkereséseket hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság is továbbíthat az Eurojustnak.

(2) Sürgős esetekben és a 19. cikkel összhangban a koordinációs ügyelet fogadhat és feldolgozhat az e cikk (1) bekezdésében említett, és az Eurojusttal együttműködési megállapodást kötött harmadik ország által kibocsátott megkereséseket.

(3) A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha ugyanazon nyomozásra vonatkozó és harmadik országban történő végrehajtást igénylő igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket terjesztenek elő, az Eurojust elősegíti a fenti harmadik országgal való igazságügyi együttműködést.

VI. FEJEZET PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

48. cikk Költségvetés

(1) Az Eurojust tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Eurojust költségvetésében fel kell tüntetni.

(2) Az Eurojust költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak.

(3) Egyéb források sérelme nélkül az Eurojust bevételei közé a következők tartoznak:

a)      az Európai Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b)      a tagállamok bármilyen önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)      a kiadványok és az Eurojust által nyújtott szolgáltatások díjai;

d)      ad-hoc támogatások.

(4) Az Eurojust kiadásai magukban foglalják a személyi, az igazgatási, az infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat.

49. cikk A költségvetés megállapítása

(1) Az adminisztratív igazgató évente elkészíti az Eurojust következő költségvetési évre érvényes előirányzott bevételeit és kiadásait együttesen tartalmazó költségvetési tervezetet, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi a testületnek.

(2) A bizottság ezen költségvetési tervezet alapján megállapítja az Eurojust következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét.

(3) Az Eurojust bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét legkésőbb minden év január 31-ig megküldik az Európai Bizottságnak. A költségvetési tervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is, a testület minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak.

(4) A Bizottság a költségvetési tervezetet az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt megküldi a Parlamentnek és a Tanácsnak (költségvetési hatóság).

(5) A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét, amelyet a Szerződés 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6) A költségvetési hatóság engedélyezi az Eurojust hozzájárulására vonatkozó előirányzatokat.

(7) A költségvetési hatóság elfogadja az Eurojust létszámtervét.

(8) Az Eurojust költségvetését a testület fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9) A 966/2012/EU, EURATOM rendelet 203. cikkével összhangban, az Eurojust a lehető leghamarabb értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében.

(10) A 966/2012/EU, EURATOM rendelet 203. cikkében említett vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta.

A négyhetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a négyhetes időszak alatt kellően megalapozott aggályokat fogalmaz meg, az időszakot – egy alkalommal – további két héttel meghosszabbítják.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslat ellen dönt, az Eurojust intézmény visszavonja a javaslatát, de újabbat nyújthat be.

(11) A 966/2012/EU, EURATOM rendelet 203. cikkével összhangban, az Eurojust a költségvetési hatóság előzetes jóváhagyásának függvényében kölcsönből is finanszírozhat ingatlanvásárlási projektet.

50. cikk A költségvetés végrehajtása

Az adminisztratív igazgató jár el az Eurojust engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként, és hajtja végre az Eurojust költségvetését saját felelősségére és a költségvetésben engedélyezett keretek között.

51. cikk Az elszámolás bemutatása és mentesítés

(1) Minden pénzügyi évet követően március 1-jéig az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes elszámolást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2) Az Eurojust a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Eurojust előzetes elszámolásának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(4) Az 966/2012/EU, EURATOM rendelet 148. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb a következő év június 1-ig megteszi az Eurojust előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(5) Az Eurojust előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az adminisztratív igazgató saját felelősségére – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikkének megfelelően – elkészíti az Eurojust végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja a testületnek.

(6) Az Eurojust testülete véleményt ad az Eurojust végleges beszámolójáról.

(7) Az adminisztratív igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően július 1-jéig a testület véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek.

(8) Az Eurojust végleges beszámolóját a következő év november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9) Az adminisztratív igazgató minden egyes pénzügyi évet követően legkésőbb a következő év szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az adminisztratív igazgató válaszát a testületnek és a Bizottságnak is megküldi.

(10) Az adminisztratív igazgató kérésére beszámol az Európai Parlamentnek tevékenységeiről. A Tanács felkérheti az adminisztratív igazgatót, hogy számoljon be tevékenységeiről.

(11) A 966/2012/EU, EURATOM rendelet 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az adminisztratív igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(12) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15. előtt mentesíti az adminisztratív igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

52. cikk Pénzügyi szabályok

Az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a testület [az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel] összhangban és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja el. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el a 2342/2002 keretrendelettől], ha és amennyiben az eltérést az Eurojust működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

VII. FEJEZET SZEMÉLYZETI RENDELKEZÉSEK

53. cikk Általános rendelkezések

Az Eurojust személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Európai Unió intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálybaléptetése céljából közösen elfogadott szabályokat.

54. cikk Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1) Az Eurojust kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Eurojust alkalmazásában álló személyi állományt is igénybe vehet.

(2) A testület határozatot fogad el a nemzeti szakértők Eurojusthoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

VIII. FEJEZET ÉRTÉKELÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

55. cikk Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek bevonása

(1) Az Eurojust továbbítja éves jelentését az Európai Parlamentnek, amely észrevételeket és következtetéseket tehet.

(2) A testület elnöke az Európai Parlament kérésére megjelenik előtte az Eurojusttal kapcsolatos kérdések megvitatása – és különösen az éves jelentések előterjesztése – céljából, a diszkréciós és titoktartási kötelezettség figyelembevételével. A viták nem utalnak közvetve vagy közvetetten a konkrét operatív ügyekkel kapcsolatos konkrét fellépésekre.

(3) Az e rendeletben előírt egyéb tájékoztatási és konzultációs kötelezettségek mellett az Eurojust tájékoztatás céljából megküldi az Európai Parlamentnek az alábbiakat:

a)      az Eurojust által kidolgozott vagy megrendelt tanulmányok és stratégiai projektek eredményeit;

b)      a harmadik felekkel kötött munkamegállapodásokat;

c)      az európai adatvédelmi biztos éves jelentését.

(4) Az Eurojust megküldi éves jelentését a nemzeti parlamenteknek. Az Eurojust a (3) bekezdésben említett dokumentumokat is megküldi a nemzeti parlamenteknek.

56. cikk Értékelés és felülvizsgálat

(1) Legkésőbb [öt évvel e rendelet hatályba lépése után]-ig, és azt követően öt évente a Bizottság értékelést rendel e rendelet végrehajtásáról és hatásáról, valamint az Eurojust és munkamódszerei hatékonyságáról és eredményességéről. Az értékelés különösen azt vizsgálja meg, hogy kell-e esetleg módosítani az Eurojust megbízását, és milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.

(2) A Bizottság az értékelő jelentést és azzal kapcsolatos következtetéseit megküldi az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek, továbbá a Tanácsnak és a testületnek. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

(3) Minden második ellenőrzés alkalmával a Bizottság ugyancsak megvizsgálja az Eurojust által célkitűzései, megbízása és feladatai tekintetében elért eredményeket.

IX. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk Kiváltságok és mentességek

Az Eurojustra és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

58. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az Eurojustra alkalmazni kell az 1. rendeletet[21].

(2) Az Eurojust működéséhez szükséges fordítási munkákat Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

59. cikk Titoktartás

(1) Az Eurojust nemzeti tagjait és azok 7. cikkben említett helyetteseit és asszisztenseit, az Eurojust személyzetét és a nemzeti levelezőket, valamint az adatvédelmi tisztviselőt titoktartási kötelezettség köti a feladataik ellátása során tudomásukra jutott valamennyi információ tekintetében.

(2) A titoktartás kötelezettsége kiterjed minden olyan személyre és szervezetre, akit vagy amelyet az Eurojusttal együtt végzett munkára hívnak fel.

(3) A titoktartás kötelezettsége az (1) és (2) bekezdésben említett személyekre azt követően is kiterjed, hogy hivataluk vagy munkaviszonyuk megszűnt, vagy a tevékenységük befejeződött.

(4) A titoktartási kötelezettség az Eurojusthoz beérkezett összes információra kiterjed, kivéve, ha az információkat már közzétették vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

(5) Az európai adatvédelmi biztos hivatalának tagjait és személyzetét titoktartási kötelezettség köti a feladataik ellátása során tudomásukra jutott valamennyi információ tekintetében.

60. cikk Átláthatóság

(1) Az Eurojust igazgatási feladataival kapcsolatos dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) A testület az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Az Eurojust által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint.

61. cikk Az OLAF és az Európai Számvevőszék

(1) Az 1073/1999/EK rendelet szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából e rendelet hatályba lépésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Eurojust összes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2) Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Eurojusttól uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[22] megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Eurojust által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatban történt-e olyan szabálytalanság, amely révén sérültek az Unió pénzügyi érdekei.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Eurojust harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és az Interpollal kötött munkamegállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

62. cikk Biztonsági szabályok a minősített információk védelmére vonatkozóan

Az Eurojust a Bizottságnak az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[23] mellékletében meghatározott biztonsági szabályaiban foglalt biztonsági elveket alkalmazza. Ez többek között az ilyen adatok cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezésekre terjed ki.

63. cikk Igazgatási vizsgálatok

Az Eurojust igazgatási tevékenységei az európai ombudsman vizsgálatainak vannak alávetve, a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek mellett.

64. cikk A jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért fennálló felelősségen kívüli felelősség

(1) Az Europol szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2) Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Eurojust által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3) Szerződésen kívüli felelősség esetén az Eurojust a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban, valamint a 37. cikkben említett felelősségektől függetlenül megtéríti a testület vagy személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4) A (3) bekezdés a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens által kötelezettségeik teljesítése során okozott károkra is alkalmazandó. Ha azonban a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens a 8. cikk értelmében ráruházott hatáskör alapján jár el, a származása szerinti tagállam megtéríti az Eurojustnak azt az összeget, amelyet az Eurojust az okozott kár megtérítésére fordított.

(5) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákra az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(6) A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Eurojust e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, a 44/2001/EK tanácsi rendelet[24] szerint kell meghatározni.

(7) Az Eurojust-alkalmazottak Eurojusttal szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

65. cikk A székhely-megállapodás és a működési feltételek

Az Eurojust székhelye Hága, Hollandia.

Az Eurojust hollandiai elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a Hollandia által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá adminisztratív igazgatójára, a testület tagjaira, valamint az Eurojust személyi állományára és családtagjaikra Hollandiában alkalmazandó konkrét szabályokat az Eurojust és Hollandia által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

Hollandia a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Eurojust működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

66. cikk Átmeneti rendelkezések

(1) Az Eurojust az általános jogutód valamennyi, a 2002/187/IB tanácsi határozattal létrehozott Eurojust által kötött szerződés, vállalt felelősség, és megszerzett ingatlanok tekintetében.

(2) Az Eurojust 2002/187/IB határozat szerint minden tagállam által kirendelt nemzeti tagjai veszik át az Eurojust e rendelet II. fejezete szerinti nemzeti tagjainak tisztét. E rendelet hatályba lépése után hivatali idejük a 10. cikk (2) bekezdése alapján egyszer meghosszabbítható, egy esetleges korábbi hosszabbítástól függetlenül.

(3) Az Eurojust e rendelet hatályba lépésekor tisztét betöltő elnöke és alelnökei veszik át az Eurojust 11. cikk szerinti elnökének és alelnökeinek tisztét, a 2002/187/IB határozat szerinti hivatali idejük lejártáig. E rendelet hatályba lépése után, e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyszer újraválaszthatók, egy esetleges korábbi újraválasztástól függetlenül.

(4) A 2002/187/IB határozat 29. cikke alapján utoljára kinevezett adminisztratív igazgató veszi át a 17. cikk szerint adminisztratív igazgató tisztét, a 2002/187/IB határozat alapján megállapított hivatali ideje lejártáig. Az adminisztratív igazgató hivatali ideje e rendelet hatályba lépése után egyszer meghosszabbítható.

(5) E rendelet nem érinti a 2002/187/IB határozat szerint létrehozott Eurojust által kötött megállapodások jogi hatályát. Az Eurojust által kötött, és e rendelet hatályba lépése előtt hatályba lépett összes nemzetközi megállapodás jogilag érvényben marad.

67. cikk Hatályon kívül helyezés

(1) E rendelet a 2002/187/IB, 2003/659/IB és 2009/426/IB határozatok helyébe lép, és hatályon kívül helyezi azokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett, hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

68. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

1. MELLÉKLET

Azon súlyos bűncselekmények felsorolása, amelyekre vonatkozóan az Eurojust – a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban – hatáskörrel rendelkezik:

– szervezett bűnözés;

– terrorizmus;

– kábítószer-kereskedelem;

– pénzmosás;

– korrupció;

– az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény;

– előre kitervelten elkövetett emberölés, súlyos testi sértés,

– emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;

– a nők és gyerekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, gyermekpornográfia, valamint gyermek sérelmére megvalósuló kerítés;

– rasszizmus és idegengyűlölet,

– szervezett rablás;

– gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények;

– csalással kapcsolatos bűncselekmények;

– zsarolás és védelmi pénz szedése;

– iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás;

– okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem;

– pénz és más fizetőeszközök hamisítása;

– számítógépes bűnözés;

– bennfentes kereskedelem és pénzpiaci manipuláció;

– embercsempészet;

– emberkereskedelem;

– emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

– hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

– kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme;

– fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

– veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme;

– veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme;

– környezeti bűnözés;

– hajók okozta szennyezés;

– nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények;

– népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények.

2. MELLÉKLET

A 27. cikkben említett személyes adatok kategóriái

(1) a)       vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)      születés helye és ideje;

c)      állampolgárság;

d)      nem;

e)      az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)       társadalombiztosítási számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai, vám- és adóazonosítója;

g)      jogi személyekre vonatkozó információk, amennyiben ezek adatokat tartalmaznak nyomozás vagy büntetőeljárás alatt álló azonosított vagy azonosítandó személyekről;

h)      bankszámlák és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák;

i)       a feltételezett bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, a tények büntetőjogi értékelése és a nyomozás alakulása;

j)       az ügy nemzetközi összefüggéseire utaló tények;

k)      a feltételezett bűnszervezeti tagságra utaló részletek;

l)       telefonszámok, email-címek, forgalmi és helyadatok, valamint az előfizető vagy felhasználó azonosításához szükséges egyéb kapcsolódó adatok;

m)     gépjármű-nyilvántartási adatok;

n)      a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott DNS-profilok, fényképek és ujjlenyomatok.

(2) a)       vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)      születés helye és ideje;

c)      állampolgárság;

d)      nem;

e)      az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)       az őket érintő bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük dátumai, büntetőjogi értékelése és a nyomozás alakulása.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzések

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. A [testület] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. A [testület] humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás:

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (EUROJUST) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[25]

Szakpolitikai terület: 33 – Igazságügy

Tevékenység: 33.03. alcím — A jog érvényesülése büntető- és polgárjogi ügyekben (2014-től: 33.03 – Igazságügy)

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[26]

þ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Eurojustot egy tagállami kezdeményezést követően a 2002/187/IB határozat hozta létre jogi személyiséggel rendelkező uniós szervként, a súlyos bűnözés elleni küzdelem megerősítése céljából. Az EUMSZ 85. cikke úgy rendelkezik, hogy az Eurojustot rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet szabályozza. Feladata az Európai Unió két vagy több tagállamát érintő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatása és erősítése. A rendeletjavaslat egységes megújult jogi keretet biztosit az újonnan létrejött Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége számára, mely az Eurojust jogutódja.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

2. sz. konkrét célkitűzés: A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megerősítése, és ezáltal hozzájárulás egy tényleges európai igazságszolgáltatási térség létrehozásához

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

33.03. alcím — A jog érvényesülése büntető- és polgárjogi ügyekben

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Azáltal, hogy rangidős ügyészeket és bírákat hoz össze az EU összes tagállamából, az Eurojust központi szerepet játszik az európai igazságszolgáltatási térség kialakításában. Az igazságügyi együttműködés hatékony elősegítőjeként fontos szerepet játszik továbbá az EU-n belüli határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben, és a nemzeti joggyakorlók egyre inkább kérnek tőle segítséget. A várt hatások többek között az alábbiak:

1. Az Eurojust operatív munkája

Az Eurojust segíti és erősíti a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést. A nemzeti tagok – egyénileg vagy testületként eljárva – olyan konkrét bűnügyekben lépnek fel, ahol a nemzeti hatóságoknak fokozott koordinációra van szükségük, vagy nehézségeket kell leküzdeniük az igazságügyi együttműködést és kölcsönös elismerést célzó eszközök gyakorlati alkalmazásában. Az Eurojust – a nyelvi vagy jogi problémák gyors megoldása vagy más országok hatáskörrel rendelkező hatóságainak azonosítása révén – segített áthidalni az EU széles körű jogrendszereit és hagyományait, valamint olyan kölcsönös bizalmat előmozdítani, amely a kölcsönös elismerést célzó eszközök alapköve.

2. Az Eurojust az igazságügyi szakértelem központjaként szolgál a határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni hatékony fellépéshez

Az Eurojust fontos szerepet játszik a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben. Az Eurojust koordinációs találkozókat szervez, ahol a nemzeti hatóságok közös nyomozási megközelítésekben állapodnak meg, segítségnyújtási megkereséseket készítenek elő, jogi kérdéseket oldanak meg vagy keresnek választ, vagy egyidejűleg végzett műveletekről döntenek. Az Eurojust részt vesz a tagállamokat segítő közös nyomozócsoportok létrehozásában és munkájában.

3. Az Eurojust együttműködése partnerekkel

Az Eurojust együttműködik más ügynökségekkel, különösen az Europollal, az OLAF-fal, továbbá harmadik országokkal, és otthont ad az Európai Igazságügyi Hálózat, a közös nyomozócsoportok hálózata, valamint a népirtás elleni hálózat titkárságainak, a tanácsi határozattal összhangban.

4. Az Eurojust kapcsolata az Európai Ügyészséggel

Az EUMSZ 86. cikkével összhangban az Európai Ügyészséget az „Eurojustból” kell létrehozni. Ezért e javaslat az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti kapcsolatokat is szabályozni kívánja. Az EPPO-nak biztosított igazgatási segítségnyújtás nem jár költségvonzattal.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés végrehajtásának menetrendjével összhangban a Bizottság iránymutatást dolgoz ki az ügynökségek fő teljesítménymutatóinak meghatározására; ez várhatóan 2013-ban fejeződik be.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Rövid távon az Eurojust folytatja alapvető tevékenységeit, nevezetesen a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények esetében az azok kivizsgálására, valamint a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatásához és erősítéséhez közvetlen kapcsolódókat. Várhatóan meg fog erősödni a nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti információáramlás és kapcsolat.

Közép távon e javaslat – az EUMSZ 85. cikkével összhangban – megerősíti az Eurojust felépítését, működését, feladatait és parlamenti felügyeletét. Továbbá egyes követelmények az EUMSZ 86. cikkével és az Európai Ügyészség Eurojustból történő létrehozásával függenek össze: az Eurojustnak igazgatási segítségnyújtási szolgáltatásokat kell biztosítani az Európai Ügyészség számára.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Eurojust által kifejlesztett fellépés hozzáadott értéke: a tagállamok nemzeti hatóságai közötti igazságügyi együttműködés elősegítése, valamint a koordináció megerősítése a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem céljából; ezek jellegükből fakadóan uniós dimenzióval bírnak, és csak uniós szinten megvalósíthatók.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Eurojust éves jelentései megerősítik, hogy folyamatosan szükség van uniós és nemzetközi koordinációra és támogatásra a határokon átnyúló súlyos bűnözés területén. Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen megnőtt a szervezett bűnözés, mint például a kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem, terrorizmus és számítástechnikai bűnözés, ideértve a gyermekpornográfiát is. Új bűnügyi környezet van kialakulóban, amelyet egyre inkább a több joghatóságban és bűnügyi szektorban működő rendkívül mobilis és rugalmas csoportok jellemeznek, és amelyeket különösen az Internet széleskörű illegális használata segít. A tagállamok nemzeti szinten nem tudják ezekkel felvenni a versenyt, így a koordináció és segítségnyújtás kulcsfontosságúvá vált. Az Eurojust az egyetlen olyan uniós ügynökség, amely nemzeti igazságügyi hatóságokat támogat abban, hogy kivizsgálják és bíróság elé állítsák ezeket az eseteket.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megerősítése kulcsfontosságú része a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának. Az Eurojust a koordináció és az együttműködés elősegítésében megtestesülő küldetése a terület egyéb jogi aktusainak, például a kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény, az európai elfogatóparancsról szóló tanácsi kerethatározat vagy a joghatósági összeütközésről szóló tanácsi kerethatározat összefüggéseiben alakult. Figyelmet kell fordítani a többi IB-ügynökséggel - különösen az Europollal - való szinergiákra, a feladatok kettős elvégzésének elkerülésére és az együttműködés megerősítésére. Az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti együttműködés részeként is jönnek létre egyértelmű szinergiák.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[27]

Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– ¨  végrehajtó ügynökségen keresztül

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Decentralizált irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– ¨az EBB és az Európai Beruházási Alap

– X a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

– ¨ közjogi szervek

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

– ¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

E jogalkotási javaslat az Eurojust jogi keretét kívánja korszerűsíteni, valamint működését ésszerűsíteni.

A költségvetés-semlegesség szellemében állították össze. Következésképpen az Eurojust 2014-2020 közötti időszakra készített, a Bizottság által 2013 júliusába elfogadott pénzügyi programozása érvényes e jogalkotási javaslatra.

A rendelet bevezet viszont egy új elemet, amit az Európai Ügyészséggel való kapcsolatokat érinti: az e rendeletben meghatározottak szerint az Eurojust igazgatási segítségnyújtási – ideértve pénzügyi, humán erőforrás, biztonsági és IT – struktúrákat biztosit az Európai Ügyészség számára.

Ezzel párhuzamosan az Eurojust többé nem foglalkozna az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekkel, amelyek a jelenlegi ügyek számának 5-10%-át. Következésképpen az ügynökségen belül álláshelyeket lehet áthelyezni az EPPO működésének támogatására.

Ezért e javaslat pénzügyi hatása a költségvetés szempontjából semleges, és nem változtatja meg a 2014-2020 közötti időszakra szóló pénzügyi programozásban említett álláshelyek összességét.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Minden évben az Eurojust elnöke – a testület nevében – továbbítja az Európai Parlamentnek az Eurojust által végzett tevékenységről készített éves jelentést, továbbá tájékoztatást a harmadik felekkel kötött munkamegállapodásokról és az európai adatvédelmi biztos éves jelentését.

Öt évvel e rendelet hatályba lépése után, majd azt követően ötévente a Bizottság független külső értékelés elkészítésére ad megbízást a rendelet végrehajtásáról és az Eurojust tevékenységeiről.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Ebben a szakaszban nem tártunk fel kockázatokat az irányítási és kontrollrendszer tekintetében.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az Eurojustot az Európai Számvevőszék igazgatási ellenőrzéseknek – ideértve költségvetési ellenőrzést, belső pénzügyi vizsgálatot és éves jelentéseket is – veti alá, valamint alkalmazni kell rá az EU-költségvetés végrehajtását követő éves mentesítést.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, a korrupció és egyéb törvénytelen tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1703/1999/EK rendelet rendelkezéseit korlátozás nélkül kell alkalmazni az Ügynökségre.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…...….] || diff./nem diff. ([28]) || EFTA-országoktól[29] || tagjelölt országoktól[30] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 || 33.0304 Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (EUROJUST) || diff. || NEM || IGEN Megállapodás után || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám egnevezés…...….] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám: 3 || Biztonság és uniós polgárság

EUROJUST || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

1. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || || ||

2. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

3. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| Kifizetési előirányzatok || (3b) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Az EUROJUSTHOZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3a || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3b || || || || || || || ||

Jogérvényesülés program || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

33 03 02 – A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés elősegítése || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || || || || || || 0.400 || || 0,400

Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || 0.400 || || 0,400

Jogérvényesülési program ÖSSZESEN[31] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || || || || || || 0.400 || || 0,400

Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || 0.400 || || 0,400

A jelenlegi számítás azon a feltételezésen alapszik, hogy az Eurojust által az Európai Ügyészség számára biztosított igazgatási segítségnyújtási - többek között pénzügyi, humán erőforrás, biztonsági és IT - struktúrák a költségvetés szempontjából semlegesek, és nem igényelnek többletszemélyzetet az Eurojust létszámtervéből, mivel az Eurojuston belüli belső átcsoportosítást terveznek az Európai Ügyészség létrehozását követően egyes tevékenységek megszűnésének eredményeként.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy az Eurojust igazgatási struktúrái fedeznék mind az Eurojust, mind az Európai Ügyészség szükségleteit. Az igazgatási struktúra összehangolt költségvetés-tervezést és –végrehajtást, különféle személyzetigazgatási szempontokat eredményezne, valamint biztosítaná az összes egyéb segítségnyújtási szolgáltatás ellátását.

Az Euojust könyvelője egyben az Európai Ügyészség könyvelője is.

Az új jogérvényesülés program fedezi majd a különösen e rendelet végrehajtását és hatását, valamint az Eurojust hatékonyságát és eredményességét felmérő értékelés költségeit.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: JOGÉRVÉNYESÜLÉS ||

Ÿ Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Jogérvényesülési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || 0.400 || || 0,400

Kifizetési előirányzatok || || || || || || 0.400 || || 0,400

3.2.2.     A [testület] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus[32] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:[33] || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: … || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || . || || || || || ||

3.2.3.     A [testület] humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– þ  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– o  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve

Humán erőforrások || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

A létszámtervben szereplő álláshelyek (főben) || || || || || || || ||

– ebből AD || || || || || || || ||

– ebből AST || || || || || || || ||

Külső személyi állomány (FTE) || || || || || || || ||

– ebből szerződéses alkalmazott || || || || || || || ||

– ebből kirendelt nemzeti szakértő (END) || || || || || || || ||

Összes alkalmazott || || || || || || || ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzeti kiadások || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

A létszámtervben szereplő álláshelyek || || || || || || || ||

– ebből AD || || || || || || || ||

– ebből AST || || || || || || || ||

Külső munkatársak || || || || || || || ||

– ebből szerződéses alkalmazott || || || || || || || ||

– ebből kirendelt nemzeti szakértő (END) || || || || || || || ||

Összes személyzeti kiadás || || || || || || || ||

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek az ügynökségért felelős főigazgatóságnál

– X  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becslést egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjegy pontossággal) kell kifejezni

|| || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || || || || || || ||

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve [34] ||

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || ||

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[35] || – a központban[36] || || || || || || ||

|| – a küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || || || || || || ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Szakpolitika megfigyelés és tanácsadás az ügynökségnek, költségvetési és pénzügyi tanácsadás az ügynökségnek, valamint tényleges kifizetések, mentesítési és költségvetéstervezési eljárások

Külső személyzet ||

A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni a melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[37].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás:

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[38]

2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

……….jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               A 2003/659/IB tanácsi határozat és az Eurojust megerősítéséről szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat által módosított, a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i tanácsi határozat.               HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

[2]               A súlyos bűnözés megelőzését és leküzdését érintő fokozott rendőrségi együttműködéssel az új Europol-rendeletre irányuló javaslattervezet foglalkozik.

[3]               A Tanács 2008.12.16-i 2009/426/IB határozata (HL L 138., 2009.6.4., 14. o.),

[4]               Lásd a COM(2008)135 dokumentumot.

[5]               "Tanulmány az Eurojust megerősítéséről", készítette a GHK.

[6]               HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[7]               HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

[8]               HL L 245., 2003.9.29., 44. o.

[9]               HL L 138., 2009.6.4., 1. o.

[10]             HL L 167., 2002.6.26., 1. o.

[11]             HL L 332., 2007.12.18., 103. o.

[12]             HL L 301., 2008.11.12., 385. o.

[13]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[14]             HL L 105., 1996.4.27., 1. o.

[15]             HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[16]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[17]             A különösen a – későbbiekben ugyancsak módosított – 1968. február 29-i 259/68 tanácsi rendelet (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.) szerint módosított, az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1961. december 18-i 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet (HL 1962. 45., 1385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.).

[18]             A különösen a – későbbiekben ugyancsak módosított – 1968. február 29-i 259/68 tanácsi rendelet (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.) szerint módosított, az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1961. december 18-i 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet (HL 1962. 45., 1385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.).

[19]             HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

[20]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[21]             HL L 17., 1958.10.6., 385. o.

[22]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[23]             HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

[24]             HL L 12., 2001.1.16., 1. o. 2015. január 10-étől az 44/2001/EK rendelet helyébe az 1215/2012/EK rendelet lép.

[25]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[26]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[27]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[28]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[29]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[30]             A tagjelölt országok, adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[31]             A rendelettervezet 56. cikke előírja a Bizottság azon kötelezettségét, hogy jelentést nyújtson be a rendelet végrehajtásáról. E jelentés külső tanulmányon alapszik.

[32]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[33]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[34]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[35]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső személyzetre vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[36]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[37]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[38]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.